Literature | Studies, essays, thesises » Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I

A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE A KLASSZIKUS SZÁZADFORDULÓN ÉS A REFORMKORBAN I. Piliscsaba, 2002 (Godzsa Anikó) TÉTELEK 1. A fölvilágosodás eszmetörténeti, kultúrtörténeti és politikatörténeti háttere, a fölvilágosodás főbb gondolati kérdései és válaszai, a fölvilágosodás korszakolása Európában és Magyarországon 2. A magyar irodalmi klasszicizmus és neoklasszicizmus: műfajok, témák, motívumok, hatások Bessenyeitől Kazinczyig (Bessenyei, a testőrírók, Ráday, Orczy, a deákos triász, Batsányi, Verseghy, Fazekas, Földi, Csokonai, Pálóczi Horváth, Virág, Vitkovics, Ungvárnémeti Tóth, Kazinczy lírája, Gvadányi, Péczeli, Csokonai epikája). 3. A szentimentalizmus és a romantika kezdetei a magyar irodalomban: műfajok, témák, motívumok, hatások Ányostól Berzsenyiig (Ányos, Dayka, Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Katona lírája, Báróczi Sándor, Kazinczy, Kármán epikája, Berzsenyi elméleti művei). 4. A magyar dráma és

színház története a XVIII század utolsó harmadától a XIX század első negyedéig (Bessenyei, Csokonai, Katona színdarabjai, Katona drámaelméleti munkássága, a magyar színjátszás története). 5. A nemzet, a nyelv és az ideológia kérdése a XVIII-XIX század fordulójának magyar irodalmában, a nyelvújítás, az eredetiség és a fordítás problematikája, a művelődéspolitika kérdései, az irodalmi és nyelvészeti viták (Bessenyei, Csokonai, Báróczi, Batsányi, Kármán röpiratai, elmélkedő levelei, művei, a prozódiai harc és a fordításról szóló vita szövegei, a nyelvújítási harc dokumentumai). 6. A XVIII-XIX század fordulójának tudományos irodalma és az irodalmi intézmények (a tudományos irodalom története, az irodalomtudomány önállóvá válásának története, folyóiratok, szalonok, tudós társaságok, akadémiai kezdemények, a magyarországi iskolák és az oktatásügy története). 7. A magyar reformkor

eszmetörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti háttere, a reformkor társadalomtörténetének főbb gondolati kérdései és válaszai, a XIX század első felének korszakolása Európában és Magyarországon. 8. A reformkori magyar líra változásának története (Kisfaludy, Kölcsey, Vörösmarty, Bajza, Garay, Czuczor, Eötvös, Erdélyi, Petőfi) 9. A reformkori magyar epika változásának története (Kölcsey, Kisfaludy, Fáy, Jósika, Vörösmarty, Eötvös, Vajda, Csató, Nagy Ignác, Kuthy, Frankenburg, Vahot, Pákh, Czakó, Arany, Petőfi epikája) 10. A reformkori magyar dráma változásának története, a drámai műfajok átalakulása, a korszak színháztörténete (Kisfaludy, Vörösmarty, Szigligeti, Petőfi darabjai) 11. A reformkor irodalmának elméleti és kritikai irányzatai, a népiesség, a realizmus, elméleti viták (Erdélyi, Bajza, Vörösmarty, Kölcsey elméleti darabjai). 12. A nemzet, a nyelv, a történelem, az ideológia és a

politika megjelenése a XIX század első felének magyar irodalmában, a nyelv funkcióváltásai, a nemzet-fogalom megszilárdulása, a történelem elgondolása és ábrázolása a korszak műveiben (Kölcsey tanulmányai, Széchenyi munkái, az ezekből a szempontokból elemezhető szépirodalmi művek). 13. A XIX század első felének irodalmi intézményei és irodalmi élete (a tudományos irodalom története, az Akadémia születésének története, folyóiratok, szalonok, tudós társaságok, irodalmi társaságok, a magyarországi iskolák és az oktatásügy története). 2 SZAKIRODALOM A magyar irodalom története III. (1772–1849) Szépprózai kezdemények – A regény megjelenése irodalmunkban Összefügg a polgári átalakulást célzó törekvések előtörténetével; a XVIII. század végén a kultúra és a nyelv megújítását tűzi ki célul. Az új műfaj iránti érdeklődés előbb érzelmi, majd értelmi újdonságot hoz a magyar irodalomba. A

regény iránt elsősorban az írók, néhány diák, literátus nemesek és nemesasszonyok érdeklődnek. A XVIII. századi regények fordítások Az első (világirodalomban is rangos) alkotás Fénelon abbé Télémaque című műve, melyet Haller László fordított le (1775; ez a fölvilágosult abszolutizmust dicsőíti). A regény a stílusalakítás eszköze. A fordítás két célt szolgál. - Új műfajt ismertet meg. - Az eredeti magyar széppróza kialakításának az iskolája. A fordítások nagy része nem műfordítás, hanem adaptáció. 1 A korszerű és az elavult típusok is terjednek. Majd nő az igény az eredetiségre, ami először Dugonics András Etelkájában valósul meg, később, művészi fokon, Kármán József kisregényében. A maradi nemesség és a cenzúra gátolja a műfaj elfogadását. Hosszú ideig hatnak a heroikus és a gáláns regények. 2 Ismert a pásztorregény is (pl Csokonai: Csókok) Az olvasóközönség először mindig a kevésbé

ismert írók vagy az epigonok műveivel ismerkedik meg. 3 Például először nem Richardsont fordítanak, hanem az őt követő német Gellert műveit. Bessenyei György: Tariménes; régi típusú államregény, de korszerű eszmék fejeződnek ki benne, és az egyes epizódokban fölbukkannak a magyar élet jellegzetes alakjai. A nyelvújítás kezdete Nyelvújítás: a nyelvfejlődés mesterséges irányítása a nyelv tudatos alakítása és bővítése. Három része lehet - Bővítés (szókincs, nyelvi szerkezet). - Purizmus (az idegen elemektől való megtisztítás); az újítók hangoztatják, hogy a magyar nyelv nem szorul idegen kölcsönökre. (Bessenyei György a tudományterjesztés eszközének tartja, és nem híve a túlzott purizmusnak.) - Szebbé tétel. Magyarországon a feudalizmus utolsó szakaszában jelenik meg. Célja: a magyar nyelvet alkalmassá tenni a modern tudomány művelésére, az irodalmat az új polgári stílushoz igazítani, a hivatalos latin

és német nyelvet a magyarral helyettesíteni. Előfutár: Apáczai Csere János; igazi publicitást az újságírással kap. Magyar Hírmondó: - Ráth Mátyás: első szerkesztője; Bessenyeihez hasonlóan gondolkodik. 4 - Barczafalvi Szabó Dávid: 1784-ben, majd 1786-ban szerkeszti. Ő először nem híve a nyelvújításnak, de a fejlesztés szükségességét látja. 5 1785-től (főleg 1786) rengeteg új szót használ, végül két levelet kap, hogy „olyan mocskolódásokat viszen végbe, hogy a földnek is nehéz”. A vádakra értekezésekben felelt6 Műve: Szigvárt klastromi történeti (Pozsony, 1787): egyedül Dugonics dicséri meg. A túlzó újítókat a haladottabb írók bírálják, pl. Batsányi (1787) Barczafalvit 1 A magyar olvasóközönség igényei szerint átszabták, magyar vonatkozással bővítették az eredeti művet, vagy az egész cselekményt magyar földre helyezték át. 2 Ennek a képviselője a XVII. századi La Calprenéde (az ő egyik

regényét Báróczi Sándor fordította magyarra) 3 Bár volt egy Candide-fordítás ismeretlen szerzőtől, Dugonicsnak is volt egy Zadig-földolgozása, és Szentjóbi Szabó László is belekezdett az Emil átültetésébe. 4 Az általuk kedvelt típus: a szavak újnak látszanak, de a legegyügyűbb is megérti azokat. 5 II. József nyelvrendeletéhez az volt a véleménye, hogy a kiadás oka a magyar nyelv műveletlensége 6 Sikerült újításai: alap, cikk, esernyő, helyettes, külföld, mondat, naptár, taps, társadalom, tudat, zongora. Elfogadhatatlanok: popont (kettőspont), tanaknok (miniszter), mindeménydelem (universitas); a tizenkét hónap: zúzoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös, termenes, kalászonos, hévenes, gyümölcsönös, mustonos, gémberes, fagyláros. 3 Kazinczy (1788): szükséges a jó hangzás, óv a hivalkodástól (ez minden idegen szót magyarral akar helyettesíteni). Barczafalvi „szószörnyetegeit” tudományos szövegben még

elviselné, de regényfordításban nem 7 Kármán József Dugonics álnépiessége ellen tiltakozik. Debreceni Grammatika: nyelvtan. - Az újítókat akarja szabályozni. - 1795-ben jelenik meg. - Görög Demeter és Kerekes Sámuel pályázatára írják. Prozódiai 8 vita 1780-as évek: a klasszikus triász tagjai egymástól függetlenül kísérleteznek a klasszikus verselés meghonosításával. (Középen állnak a két írói tábor közt: hazafias eszméik a nemesi-nemzeti ellenállás gondolatait tükrözik, de a tudományok tisztelete Bessenyeiékhez kapcsolja őket) A klasszikus versformával a magyar nyelv hajlékonyságát, erejét akarják igazolni és kiteljesíteni. Hangtani szempontból egyik nyelvet sem követhetik teljesen. - A latinban szokásos elisio és a h hang hehezetként való fölfogása idegen a nyelvünktől. - Német: összemosódik a hosszú és rövid szótagok különbsége. A prozódiai szabályok miatt vita robban ki; az alaptörvényekben

megegyeznek, csak részletkérdésekben polemizálnak. - Rövid minden nyílt és rövidhangzós szótag. - Hosszú: minden zárt vagy hosszúhangzós szótag. - Viták a nyelvjárások miatt adódnak; ragaszkodnak a kiejtési sajátságokhoz (nagybann, gondbann). Rájnis József: A magyar Helikonra vezérlő kalauz; 1781-ben megjelent verseskötete indítja el a vitát. Baróti Szabó Dávid: Ki nyertes a hangmérséklésben?; ez a válasza Rájnisnak (Kassa, 1787). (A szótagok mértékelésében az élőbeszéd jogát bizonyítja.) Baróti a vitairatában Révait is megtámadta (bár előtte ő figyelmeztette verseiben). Elegyes versek (1787): Révai visszasérti Barótit. Sisakos, pajzsos, kardos mentőírás (1789): a Magyar Vergilius függeléke; Rájnis ebben felel Barótinak. Ami döntő: élőbeszéd, irodalom, szóetimológia. A vitairat rendkívül durva, ezzel maga ellen hangolja Kazinczyt, Földit és Pálóczit. Rájnisnak Batsányi felel; Rájnis azt követeli, zárják

ki Barótit a Magyar Múzeum szerkesztőségéből, és megtámadja Batsányit is Batsányi válasza: Milton és a fordítás mestersége ügyében (1789); kéri Rájnist, hagyjon föl a személyeskedéssel, és figyelmezteti néhány hibájára. Rájnis egy rendkívül kegyetlen vitairatban akar felelni (Apuléjus tüköre), de közben Batsányit elfogják (a részvét miatt nem adja ki; kézirat marad). Ezzel véget ér a vita. Az egyes részletkérdésekben a későbbi nagy költők döntenek (Berzsenyi, Vörösmarty) A vita elvi jelentősége fontos; Baróti a székely nyelvjárást tartja csalhatatlannak, ellenfele más nyelvjárásét. 1811: Kazinczy föllép epigrammáival és episztoláival (Tövisek és Virágok, Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz). 1813–14: a harcok első csomópontja. 1813: az ellenfelek kiadják a Mondolatot. 9 Ortológusok: Debrecen mellett már a Dunántúlon is szerveződnek; Téti Takáts József, Ruszek József, Pázmándi Horvát Endre,

Verseghy, Kisfaludy Sándor. Kazinczy hívei: Kis, Virág, Dayka, Báróczi, Berzsenyi, Vitkovics Mihály, Horvát István, Szemere Pál, Kölcsey, Fáy, Helmeczy 10. 1815: Felelet a Mondolatra (gúnyirat; Szemere és Kölcsey). A tudományos irodalom A hazai tudomány nyelve: latin, II. József után német; vannak többnyelvű írók (Batsányi, Révai, Verseghy) A tudományos irodalom vegyes; a magyar nyelvű irodalom fogalma nem azonos a mai szépirodaloméval. - Dugonics András: A tudákosságnak két könyvei; 1784. - Benkő Ferenc: Magyar mineralogia; 1786. - Barczafalvi Szabó Dávid: A tudományok magyarul; 1792. - Mészáros Ignác: Minden esetekre elkészült magyar szekretárius; 1793. Ezek nyelvi művek, de az irodalomhoz számítják. 7 „Románt fordítani, s a gyönyörűségre szolgáló dolgokat is idétlen nevekkel mocskolni el, megengedhetetlen vakmerőség.” Prozódia: a verstannak a hangsúly, hosszúság, mérték kérdéseivel foglalkozó része; az

időmértékes verselés szabályainak rendszere. 9 Ezt Szentgyörgyi eredetileg nem Kazinczy ellen írta; a paródia végleges szövegét Somogyi Gedeon Veszprém megyei esküdt készítette. 10 Őt még Kazinczy is fékezte; Berzsenyi kötete elé olyan bevezetőt írt, mellyel a költőt is elidegenítette. 8 4 Van, aki a haladás ellen van (pl. Segesvári István; ő lefordította William Derham fölvilágosodás ellenes könyvét). Segesvári írta a magyar nyelv és irodalom első, igen vázlatos áttekintését11 Három pályatétel a magyarnyelvűség köréből (Hadi és Más Nevezetes Történetek). - Milyen ereje van a magyar nyelvnek a nemzeti jellem fönntartásában? - Mennyiben segíti elő a nemzet fejlődését? - Mennyiben szükséges a latin nyelv tudása? 12 A pályázatot ketten nyerik meg (Gáti István, Vedres Sámuel); műveik megjelentek (A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó értekezések; Bécs, 1790). Decsy Sámuel:

Pannóniai Féniksz; a legalaposabban dolgozza ki a magyarnyelvűség programját. Ratiō Educatiōnis (1777): a kor iskolarendszere ezen a szabályzaton alapul. Célja: az uralkodó iránt hűséges és az államnak hasznos polgárokat neveljenek. Még nagy a hangsúly a latin retorikus képzésen, de jobban érvényesülnek a reális tárgyak. A tanítás nyelve a latin és a német II. József: a hangsúly a népiskolán van; minden alattvaló tudjon írni, olvasni és számolni 1784: a német nyelvet terjesztő rendelet. A tanítás is németül folyik (József halála után visszajött a latin) 1790–91-es országgyűlés után: a magyar rendkívüli tárgy lesz (egyetem, akadémia, gimnázium). A pesti egyetem esztétika tanszékének első professzora, Szerdahelyi György Alajos hatalmas, rendszerező műveket ad ki, de a magyar nyelvre nem tesz hatást. De az esztétikai műveltség nem ezekből a kézikönyvekből bontakozik ki, hanem a fejlődő magyar irodalmi gyakorlatból

Sajnovics János: a magyar és a lapp nyelv rokonságáról (Dēmonstratiō Idioma Ungarōrum et Lappōrum idem esse; Koppenhága, Nagyszombat, 1770). - Ezt néhányan elfogadják (Dugonics). - Ellentét a keleti eredetet hangoztató nemesség történeti tudatával (többen elvetik: Orczy, Barcsay). - Beregszászi Nagy Pál: a héberrel, az arabbal, a perzsával, és főleg a törökkel rokonítja nyelvünket. - Gyarmathi Sámuel: tovább folytatja a finnugor kutatásokat (Okoskodva tanító magyar nyelvmester). A nyelvhasonlítást az egész finnugorságra kiterjeszti (a legközelebbi rokon nyelv a vogul és az osztják); a török-magyar szóegyezések csak érintkezésen alapuló átvételek, nem a rokonság bizonyítékai. Fontos a szótárírás (a régieket [Szenczi Molnár Albert, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter] elavultnak tartják). - Egyesek saját könyveik szóanyagát magyarázzák (Baróti: Paraszti majorság; Barczafalvi: Szigvárt klastromi története; Kazinczy:

Bácsmegyey); főleg tájszók fölelevenítését és elterjesztését célozzák. Fábchich József: Magyar Kálepinus; nyelvtörténeti jellegű anyaggyűjtés. - Márton István: Erkölcsi szótár; egyik könyve függelékeként jelenik meg. Historia litteraria: irodalomtörténet: eddig nyelvre és tárgyra való tekintet nélkül az egész ország irodalmát magában foglalja (ezt képviselte még Wallaszky Pál is). Sándor István: kimagasló képviselője annak a törekvésnek, hogy fölkutatják a magyar nyelvű műveket és elkészítik bibliográfiai leírásukat. Műve: Sokféle (1791–1808); tizenkét kötet, a harmadik a legjelentősebb Másik: Magyar Könyvesház (Győr, 1803). Könyvgyűjtők: Széchényi Ferenc (segíti Kovachich Márton György és Hajnóczy József), Teleki Sámuel erdélyi kancellár, Ráday Pál, Jankovich Miklós. A történetírást hivatalosan Pray György és Katona Istvánképviseli; értékük a kritikai forráshasználat (különben

fölvilágosodás-ellenesek). Cornides Dániel: Vindicae Anonymī Belae rēgis notariī (Buda, 1803; ez az Anonymus-vitával kapcsolatos). Engel János Keresztély: Geschichte des ungarischen Reichs; polgári jellegű, fölvilágosodott és protestáns kritikával, de nem nemzeti szemszögből (hanem Habsburg-birodalmiból) vizsgálja a múltat. Korabinszky János, Vályi András: Magyarország földrajzi leírásait készítik el. Kovachich Márton György: a jogtörténeti kutatás kiemelkedő alakja (jozefinistaként indul). Orvosi irodalom: Weszprémi István, Mátyus István, Csapó József, Rácz Sámuel. Gazdasági irodalom: Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel. 13 Aranka társaságai: Próba Társaság, Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság (leghosszabb életű). Kéziratkiadó Társaság (1791). Kolozsvári magyar színház: a legjelentősebb az akkor alakult kulturális intézmények közül. Tudományos irodalom A jakobinus mozgalom vérbefojtása és a

forradalomellenesség bénítja a tudományok fejlődését. A törvényhozás keveset tesz a magyar nyelv hivatalos használatáért; az igény egyre határozottabb 11 Kiindulási pont: a magyar nyelv kb. ezer éve került Európába Észak-Ázsiából, de olyan kevés a könyv, mintha a honfoglalás tegnap történt volna Föllendülést csak a reformáció korától lát 12 Erre a kérdésre egy ismeretlen tizenhat pontba foglalva beküldte a latinság melletti érveket. Erre Báróczi Sándorral írattak röpiratot (A védelmeztetett magyar nyelv). 13 Tessedik 1780-ban alapította Szarvason a világ első gyakorlati gazdasági iskoláját. Ehhez tartozott egy mintagazdaság, ahol fejlettebb mezőgazdasági módszereket és bizonyos iparágakat (selyem- és gyapjúfonás) tanulhattak 5 Kultsár István pályázata (Magyar Kurír, 1804). • Legjobb munka: Teleki László: A magyar nyelv elémozdításáról való buzgó esdeklések. • Írt még Mátyási József (Vélekedés)

és Kis János is. - 1817: a nyelvművelést érintő pályázat; nyertes: Teleki József (A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által). A magyar deáki történet (Révai Miklós, 1805): irodalomtörténete; négy részből állítja össze. - Magyar nyelvtan. - Magyar nyelvű írott emlékek ismertetése. - Stilisztika (Magyar szép toll). - Antológia (Magyar beszédnek példái). Pápay Sámuel: A magyar literatúra esmérete (Veszprém, 1808); a korra jellemző irodalomtörténet. - Politikai művek, röpiratok és versek Egy műfaj virágkora (1781–1795): - 1781: II. József kiad egy rendeletet, amelyben állami irányítás alá helyezi a könyvrevíziót 14 - A röpiratok a politikai cikk szerepét töltik be. - Nyelve: magyar, latin, német (több a fordítás is). - Forma: • Párbeszédes (túlvilági beszélgetés: híres elhunytak beszélgetése a jelenről). • Nyilatkozat, kiáltvány, levél. • Aforizmagyűjtemény. - Gyakran

névtelen, vagy álnéven jelenik meg. - Első nagy hullámát II. József egyházpolitikája, illetve VI Pius pápa bécsi utazása váltja ki - Röpiratírók: • Batthyány Alajos (nemesség megadóztatása, a jobbágyoknak szabad birtokszerzési és hivatalviselési jog, egy országgyűlési beszéde hatására a rendek törvénybe iktatják a protestánsok és a görögkeletiek vallásszabadságát). • Nagyváthy János (a klérus vagyona megszűnt, mert önként lemondott róla, az oktatás legyen állami). • Molnár János (Bécstől vár segítséget a polgárság számára, helyesli II. József reformjait, politikája folytatását II. Lipóttól várja, a nemesi múltat szittya féktelenségnek bélyegzi) • Hoffmann Lipót Alajos (ő megbízásból ír röpiratokat az udvari politika védelmében). Martinovics és társai: - Martinovics: • Kezdetben a jozefinizmus Bécstől támogatott propagálója, majd köré szerveződik az első magyar köztársasági mozgalom.

• Ferences szerzetes, a lembergi egyetem fizikaprofesszora. • Először a materialista és ateista filozófusok ellen ír, majd elsajátítja a materialista bölcseletet (főleg Holbachra épít). - Hajnóczy József: • Forgách Miklós és Széchényi Ferenc mellett titkár. • Szerém megye alispánja. • Az alkotmány csak akkor lehet tartós, ha a nemzet legnagyobb része előnyt talál a törvényhozásban. - Laczkovics János: • Martinovics több írását is lefordítja. • Önálló politikai és történeti röpiratokat is ír. • Egy németből átdolgozott munkájában a kereszténységet is támadja. - Berzeviczy Gergely (a gazdasági fejlődés elválaszthatatlan a jobbágykérdés megoldásától). Verses gúnyiratok. - A röpiratok szaporodásával nő a politikai versek, aktuális strófák száma; vannak antiklerikálisak is. - Akiket ismerünk: Fekete János, Nagyváthy János, Trenk Frigyes, Nagy János, Tóth Farkas. - Jellemző a személyeskedő

hangnem. Gondolkozz, vizsgálódj, „Édes embertársam, Erre való az ész; Aki vakon hiszen, Papok szamara lészen.” (Nagyváthy) Értsd meg lételedet: Ne add árendába A papnak eszedet. 14 Nő a kritika szabadsága, amely még az uralkodó személyének bírálatát is engedi. 6 Drámaírói törekvések a XIX. század elején A színjátszás és a drámairodalom fejlődését jelzi, hogy egyre több eredetinek mondható alkotás tűnik föl. Gorove László: Az érdemes kalmár (1807); öt fölvonásos, a polgári család-drámák körébe tartozik. Azt akarja cáfolni, hogy a kereskedés szégyenletes cselekvés; ezzel Kármán tevékenységét folytatja, Széchenyiét pedig előlegezi. Hoblik Márton: Kun László magyar király halála (1815); elveszett. (Hoblik Katona diáktársa) Az Erdélyi Múzeum pályázatán dicséretet nyer, bár Döbrentei kifogásolja nyelvét és anakronizmusait. Több részletében is egyezik a Bánk bánnal. Másik darabja: A valkói

amazon (akadémiai dicséretben részesül) A magyar kritika évszázadai I. (1705–1848); 285–292 Az irodalmi élet és a magyar nyelvű sajtó kezdetei A fölvilágosodás első írói nemzedéke még nem támaszkodhatott intézményi alapra; minden azok kezében volt, akikkel inkább szembe kellett fordulniuk. Az írók egymásra vannak utalva, így költészetük java verses episztoláikból áll. A Mária Terézia uralkodása alatti latin és német nyelvű újságok inkább a Habsburg-birodalmi patriotizmus felé hajlottak (az egyetem is ilyen befolyás alatt állt). Nem volt magyar színház sem. A születő lapok és folyóiratok írói a szegény kisnemesség, a városi iparosok, jobbágyok, honoráciorok köréből kerültek ki, vagy a föloszlatott rendek tagjai. A hagyományos nemesség alakjai úgy jutnak vezérszerephez az irodalmi életben, hogy hivatalt vállaltak a jozefinus adminisztrációban. Könyvkiadás: - Idegen nyelvű (főleg latin) publikációk: sok. -

Magyar: nagyon kevés. • Ebben sok a fölvilágosult népszerűsítő tudomány. • A szépirodalom a késő barokk és rokokó iskolás változata. - A költemények többségükben az újlatin költészetből származnak. - A jozefinizmus enyhébb cenzúrája lehetővé teszi a könyvkiadást és a sajtó föllendülését. Az évtized végére ez válságba került, így lehetett ellene szervezkedni Irodalmi életünk föllendülése összefügg a kelet-közép-európai kultúrkör folytonossága megszakadásával. A franciás tájékozódás kezdi kiszorítani az olaszos-spanyolos kultúrát, bár a hivatalos udvari költő még Metastasio. Majd Sonnenfels programjával a német-osztrák fölvilágosodás kezdi meg a francia kiszorítását A magyar kultúra egyik és legfontosabb központja Bécs. Az európai szellemi mozgalmak útja Magyarország felé. - A fölvilágosodott és katolikus Ausztria. - Külföldön tanuló protestáns ifjak. 15 - Evangélikusok: a németországi

egyetemeken (Göttinga) keresztül (angol, német fölvilágosodás, a neohumanizmus új görögségeszménye, az elvilágiasodó pietizmus). Verstani kérdések Az intézményi alapok megteremtődnek, így hirtelen minőségi és mennyiségi növekedés következik be; nagy a műfaji és formai változatosság. Műfajok és formák: - Bessenyei évtizedéig a verses formák (költői levél) vannak előtérben, illetve a leíró 16 és a gondolati költészet. - Nálunk még a páros rímű tizenkettős dominál. • A Gyöngyösi-iskola vershagyománya miatt. • A francia költészetben is az alexandrinus dominál. • Az antikvitás műfajai is ebben a formában születnek újjá. A ’80-as években megindul a támadás a magyaros versforma költészete ellen. - Ráday kezdeményezi az idegen versformák bevezetését. - A katolikus papköltők a klasszikus formákkal már korábban próbálkoztak. Az időmértékes verselés miatt kirobban a prozódiai vita (Baróti Szabó 17,

Révai, Rájnis 18). 15 A református egyház kezdettől József híve volt (a katolikus egyház féltette a hatalmát), a külföldi irányzatok miatt. Descartes, Bayle: racionalizmus, szkepszis; Locke, Voltaire: vallási türelem; toleranciaelv. 16 Ennek a divatja a fizikoteológiával függ össze; ez Isten dicsérete a teremtett anyagi világ szépségeinek láttán. 7 A deákos költők Molnár Jánosra és Kalmár Györgyre hivatkoznak; az anekdotikus nyomok a horatiusi ódaformákat meghonosító német költészetre utalnak. Hat Denis, aki az Ossziánt hexameterben fordította Fontos Klopstock prozódiája. Rájnis és Földi az időmértékes jellegre magyar közmondásokat hoz példának. Bizonyosságokra nem lehet támaszkodni, mert pl. Rájnis Kalauza csak a hosszú és rövid szótagok hagyományos jeleit hozza, sem az ütemhatárokat, sem a cezúrákat nem jelöli De valószínű, hogy a szkoliaszták által kialakított értelmezés hívei. 19 Ezzel csak Verseghy

20 száll szembe, amikor minden sort azonos zenei ütemhosszúságúként ír (3/4-es, 3/8-as; csak ereszkedő verslábakat fogad el) A leoninus költészet problematikája. - Batteaux művének Ramler-féle fordításában sok támadás van a leoninus, és a sorközi vagy sorvégi rímes klasszikus formák ellen (főleg hexameter). - Először Ráday lép föl ellene, és hatására sokan mellé állnak (az ő követője Kazinczy). - Főleg református írók élnek vele (Gyöngyössi János, Édes Gergely). - Ellenzésének egy klasszikusabb ízlés kialakításáért folyó harcban van jelentősége (a Gyöngyösiepigonok ízléstelenségei elleni küzdelem ellen). Az anakreóni költészet divatja a kor gyönyör- és boldogságvágyával függ össze (de a fordításelméleti vitával is). Nyugat-európai versidommal Ráday próbálkozik először Bessenyei a négyes rímet bírálja. Rájnis a rímet nevezi ritmusnak (mikor a ritmust bírálja, a rímre gondol). Verseghy a német

jambusdallamok nyomán előharcosa a nyugat-európai verselés meghonosításának irodalmunkban. A rímet megkülönbözteti a kadenciától 21, és rajta a vers sornyi ritmikai egységeinek a metrikus fölépítésükkel összefüggő művészi hanyatlását érti. A nyugat-európai verselés elterjedésének van még egy ismeretlen forrása, amely közös a korabeli népiességével. A forrásokat gyakran a népszerű táncdallamok vagy mulató énekek világáig lehet visszakövetni Robert Lowth nyomán jelentkeznek a grammatikai verselmélet csírái, melyeket a héber költészetből vont el (elsősorban Földi verstanában). Jelentős állomás a költői próza elismerése, melyhez két divat járul: Osszián és Kazinczy Gessner-fordítása. Műfajelméleti kérdések A magyar nyelvű műfajelméleti gondolkodás nem modern (bár a nyugat-európai és a német kísérletek sem). A lírai műfajok széttagolt szemlélete a jellemző. Meghatározójuk: téma, stílusjegyek,

külső forma (az újlatin poétikák szerint). Szerdahelyi hatása több írónknál is kimutatható; ez egy újlatin poétikai rendszer, mely a IV. századi Diomédész rendszere alapján íródik. Modernebb jelenség: a fenséges lírai műfajoknál föltűnik Boileau követelménye az óda „szép rendetlenségéről”, illetve figyelembe veszik az antikvitás utáni európai fejlődés műfajait is. A kor első és részletes magyar nyelvű poétikája Földi Jánosé (először 1962-ben jelent meg). - Epika: mese, pásztori versek, a gondolati költészet csoportjai, elégia, lírai műfajok, eposz. - Dráma: költői dialógus, heroidák, víg- és szomorújátékok, opera. Péczeli József: Henriade (Voltaire-fordítás); ehhez kapcsolja legjelentősebb műfajelméleti tanulmányát (az epikus hősköltemények történetét tekinti végig; vannak a kortól és a népek stílusától függő eltérések). Huet műve: a XVII. század első jelentős regényelmélete, de

hatása még nem mutatkozik 22 A szórakoztató regény írói vállalják a fikciót, és vallják be a szórakoztató célzatot. Dráma: az arisztotelészi dramaturgia hagyományos értelmezése uralkodik; a ’90-es évek fordulójáig a fölvilágosult morális színház eszménye jellemző, majd a patrióta színházé (de a nemzeti mozgalom lanyhulásával ez sem erősödött, és a két eszmény egymás mellett élt. Az irodalmi élet szerveződésével együtt új műfajok jöttek létre: programtanulmányok, irodalmi tanulmányok, kritikák, a saját és a mások műve elé írt, tanulmányigényű írások, esztétikai tanulmányok, vitacikkek, a nemzetközi poétikai irodalomból való fordítások. 17 A vitában a nyelvszokás elvét hangsúlyozta, nem számolt a dialektusokra osztott magyar nyelvvel, és különcségeit a székely nyelvjárással akarta igazolni. 18 A nyelvi egységesítés elvei: nyelvszokás, írás, etimológia, jó hangzás. 19 Ez a zenei ritmusnál

szabadabb, beszédszerű metrumhasználatot tesz lehetővé. Egy-egy soron belül a legkülönbözőbb hosszúságú ütemek is együtt lehetnek így (Berzsenyinél choriambus). 20 Örök példája Sulzer, de itt eltér tőle. 21 Kadencia: a zenében zárlat, záradék, a zene értelmi tagozódásának legfőbb eszköze; kádencia: szépen hangzó, gyakran ritmusos, találó, bölcs vagy tréfás mondás. 22 A regények előszava: az epikai hitel látszatát akarja elérni, a fikciót mint hazugságot tagadja, a morális hasznosságot és az ismeretterjesztő szándékot hangsúlyozzák. 8 Esztétikai kérdések Mindenes Gyűjtemény: általános esztétikai kérdéseket leginkább itt vizsgálnak. - Először tárgyalnak kategóriákat magyar nyelven. - Ezek nem önállóak, hanem francia tanulmányok fordításai, kivonatai. - Ízlés, szép, fenséges, enthuziazmus. 23 Uránia: Kármán képzőművészeti és Verseghy zeneelméleti írásai itt jelennek meg. Milton-vita (Milton

vallásos eposza miatt). - Batsányi és Rájnis közt zajlik; előtte már lezajlott Gottsched, valamint Bodmer és Breitinger közt. - Ez a legérdekesebb irodalomszemléleti és esztétikai vonatkozású vitája. - Az első jelentős magyar vita az antik és a modernebb ízlés követői közt. - Rájnis fölhozza a Boileau által elítélt keresztény csodálatosságok kérdését (az élő vallásos képzet művészi ábrázolása zavarja az esztétikai hatást, ezért jobb a mitológiai alakok használata, mert ez lehet allegorikus – Rájnis elfogult a vergiliusi művészettel, és nála csak primitív ésszerűségi kérdések merülnek föl Milton ördögalakjaival kapcsolatban). - Batsányi meg tudja védeni Miltont. 24 A nemzeti azonosság érzése, eredetiség, Kármán A korábbi európai mozgalmak hatása áthatja a magyarság minden rétegét, de az irodalmi fölvilágosodás XVIII. századi szakasza a nemzeti megosztottságot mutatja Az irodalom formai gazdagodása

elsősorban nyugati elemekkel történik. A magyarság létét fenyegetve érezik a nyugat-eláradás és a birodalmi politika (jozefinizmus) miatt, így jelentkezik egy nemzeti ellenhatás. Megnövekszik a múlt iránti érdeklődés (Anonymus, Halotti Beszéd, Margit-legenda, Gyöngyösi és Zrínyi kultusza), népszerű a honfoglalás kora.25 Fejlődik a történettudomány; ez a Fessler Ignác Aurél-féle történetírásban teljesedik ki, és készül magyar nyelvű összefoglalás is (Virág Benedek Magyar Századokjában). A magyar nemzeti identitástudat legmegbízhatóbb alapja a nyelvtudomány. 26 A fő művek latinul, németül íródnak (Révai: Elaboratior Grammatica Hungarica; Verseghy: Analytica; Beregszászi héber összehasonlítása). A nemzettudat sok vonatkozásban túlmutat a feudális rend hierarchikus keretein. A ’80-as évek végén újra szervezkedik a rendi fölvilágosodás; a nemzeti érdek és a haladás már szervesebben kapcsolódik; a

hungarus-tudattal együtt járó latin nyelvűséget ostorozzák (gátolja a viszonyok javulását). Programiratok: Báróczi (A védelmeztetett magyar nyelv), Decsy Sámuel (Pannóniai Féniksz). Csokonai: Tempefői; siratja, hogy a kor magyar íróit nem ismerik, a nemzeti irodalmat az arisztokraták sznobizmusból elutasítják, de még a külföldi nagyokat sem ismerik. Eredetiségkövetelmény: Bessenyei követeli, a következő nemzedékek pedig hangsúlyozzák; ez tetőződik a Martinovics-mozgalomban. A tartalmi eredetiség követelményét Kármán József fogalmazza meg (A nemzet csinosodása). - Ebben a kor legátfogóbb magyarságszemlélete bontakozik ki. - A nemzeti jellemet túl pozitívan emel ki. - Az iskolákból félig kiművelt, féltudós emberek tömegei kerülnek ki. - A költészet funkciója: az emberiség fölvezetése a magas tudományok világába. - Szellemi életünk fejlődésével nem elégedett. - Elítéli a nyelvközpontú gondolkodásmódot, és hogy

a dologgal, a tartalommal alig foglalkoznak. - Nyelvszemlélete konvencionális (szavaink csak megértésre, gondolati közlésre szolgálnak). 27 - Elveti a következőket: erőszakos nyelvújítás, purizmus, a mindenáron való nemzetesítés, a jövevényszavak elutasítása. - Kultúraeszménye evolucionista. - Küzd a fordításirodalom ellen: a nyugati művek más körülményekhez kötődnek, így nálunk nem hatnak. A nyelvújítás és a nyelvszemlélet általános kérdései A korszak sajátossága, hogy a középpontban a nyelvi kérdések állnak. 23 Költői lelkesedés, elragadtatás. Egyúttal érinti a longinusi fenséges-elmélet jelenségét, és megmagyarázza saját Osszián-kultuszát is. 25 Vannak honfoglalási eposzkísérletek is (Ráday, Csokonai). 26 Ez rohamosan fejlődik; megkezdődik a finnugor nyelvhasonlítás; népszerű még a héber; ezzel a magyarság keleti jellegét erősítik. 27 Vagyis: a Sturm und Drang nyelvszemlélete nem érinti. 24 9

A magyarországi középkorban az írásbeliség latin nyelvű; a reformáció és a rekatolizáció alatt föllendül a magyarnyelvűség, egyrészt a magyar irodalmi nyelv kialakítása felé, másrészt Apáczaiék alatt a tudományos nyelv magyarítására is van kísérlet. A XVIII. századtól mindenütt nő a nemzeti nyelvű tudományosság jelentősége; nálunk a kezdeti nagy jelentőségű kezdeményezéshez viszonyítva visszalépés történik; a közép- és főiskolai oktatás és a közélet nyelve a latin (1844-ig), az irodalomban a műfajok többsége is. Bessenyei a tudományos nyelv megújítására törekszik; ez annyiban érinti a szépirodalom nyelvét, hogy az is az egyetemes tudományfogalom része. 28 Az újítást az antik és a nyugat-európai verselés meghonosításának a vágya és a fordításirodalom igénye is megköveteli. A XVIII. századi szakaszban a hangsúly a szótári szókészlet növelésén van II. József nyelvrendelete után egy gátlások

nélküli purista szógyártás következik 29 Nyelvszabályozás: - A nyelvújítás másik alapvető funkciója. - Célja: a nyelvjárásokra szakadt magyarság egységesítése egy nyelvjárások fölötti köznyelvben. - Törekvése: megszabadulni a kanonizált nyelvek (görög, latin, héber) nyelvtanától. - Fölismeri nyelvünk sajátos törvényeit. - 1795: Debreceni Grammatika (a nyelvi norma kialakításában játszik szerepet). Fordításelmélet: - Szabad fordítók: a nyelvújítás követelménye kevésbé hat (nem hisznek abban, hogy egyik nyelvből át lehet ültetni a másikba); szerintük az idiómákat nem lehet átültetni. (Hat Herder nyelvszellem-fölfogása) - Szoros fordítók (Kazinczy, Kalmár György, Kempelen Farkas): az idiómákat, szólásmondásokat is igyekeznek áthozni. Elvi ellenfele a nyelvrontásnak (soloecismus) Probléma még az idegen versformák meghonosítása is. Jobban illenek hozzá a tövükre visszacsonkított, rövidített szavak, ezt a

nyelvi primitivizmus 30 térhódítása is elősegíti. A nyelvi demokratizálódás tendenciája a klasszicista műfaji rendszerrel összefüggő túlszabályozott stílusforma lebontását célozza, és a szépirodalmi nyelvet a köznyelvhez akarja közelíteni. Ez a korszerű lebontó tendencia élt fölvilágosodásunk első szakaszaiban, a reneszánsz és barokk századaiban kialakult vallási és világi irodalom elavult dikciója ellen irányítva.31 1795–1807: grammatikai gondolkodásunk fejlődésének nagy korszaka. Előzményei: az európai nyelvi gondolkodás néhány évszázada, a racionalizmus univerzális grammatikája, a barokk nyelvmisztika adamita ősnyelvre vonatkozó spekulációja, az empirizmus ismeretelmélete, Leibniz elméletei, nyelvszellem-fölfogás Adelung: német grammatikus; végleg megszabadítja a német grammatikát a latin befolyástól, nagy méretű nyelvhasonlítást végez. A német irodalmi nyelvet mereven a felsőszász nyelvjárásra

alapozta (ezt tekintette a Hochdeutschnak). Nálunk Sajnovics nyomán megindult a finnugor összehasonlítás. Gyarmathi (Affinitas) és Révai: a magyar nyelv keleti voltát elismeri, de más keleti nyelvekhez hasonlítja (török, perzsa, sumer, héber). Révaival egy időben lép föl Verseghy német, majd magyar nyelvű nyelvtanával; köztük éles vita zajlik. - Mindketten adelungiánusok (az analógia és az etimológia; eltérés a nyelvszokás megítélésében). - Révai jottista, Verseghy y-ista. Révai a kikopó ikes ragozást erőszakkal szeretné visszaállítani (Verseghy tótos fejleményként elítéli). - Leglényegesebb: Révai a gyökérszóelmélet (Wurzelworttheorie) alapján minden képzőt és ragot önálló, eredeti értelmet hordozó tőszavakra vezet vissza. Verseghy többségüket töltő- és kapcsolóhangnak tekinti az eufónia szolgálatában Ortológusok: nem akarják megakadályozni a nyelvfejlődést, ők maguk is újítók, de úgy vélik, sikerült

fölismerniük a nyugati nyelvektől eltérő sajátosságokat, és ellene szegültek a gáttalan újításnak. Kultsár István: pályázatot ír ki a nyelvújítás legalkalmasabb módjaira vonatkozóan. Jenisch: nyelvünk hiányosságai közt hozza föl a nemek hiányát. Folnesics János Lajos: Alvina (1807): a nyelvtani nőnemet megvalósító regény, mely az ortológus stílusparódia, a Mondolat egyik kedvenc csemegéje. Pápay Sámuel: A magyar literatúra esmérete (1808). Ebben a műben szűkül először a magyar irodalom fogalma a magyar nyelvű irodalomra 28 A tudomány nyelvének magyarítása megindult az egyetemen és a tanító rendek körében; Molnár János a fizika, Dugonics a matematika nyelvét tette magyarrá. 29 Mikor ez a szépirodalom területére is betört, Kazinczy és Kármán is tiltakozott ellene (a legtúlzóbb Barczafalvi Sz.) 30 Ez az ősi nyelvállapotot tartja a költészet számára legalkalmasabbnak; elősegíti Révai, de Verseghy is. 31

Először Kazinczy is rokonszenvezett ezzel; a Bácsmegyey előszavában kifejti, hogy a regény nyelvét a társalgás nyelvéhez kell közelíteni. 10 A nyelvújítás ellenzékének irodalomszemlélete A humanista mediációs rendszert közvetítő retorikai, poétikai és stilisztikai érvek, és a legújabb irodalmi fejleményekre való hivatkozások az ortológusokra is jellemző. Révai és Verseghy szembefordulnak a szabad nyelvalkotó tevékenységgel. A magyar deáki történet (Révai): kéziratban marad, magyar nyelvű irodalomtörténeti kísérlete. A magyar szép toll (Révai): stilisztika. Kisfaludy Sándor előbeszédei (a Himfy és a Regék előtt): a romantikában kiteljesedő tendenciákat előlegezi meg (a költészetet az teszi lehetővé, hogy az emberi természet mindig azonos volt). Követeli a magyar nyelv államnyelvvé tételét. Az Erdélyi Múzeum Tanulmányainak legtöbbjét Döbrentei Gábor (a szerkesztő) írta. Az ő egyik pályázata:

Eredetiség és jutalomtétel (erre írta Katona a Bánk bánt); meghirdeti a nemzeti eredetiség programját Ebben jelentkezik először nagy nyomatékkal a művészi teremtő zseni elmélete.32 Döbrentei ír egy irodalomtörténeti vázlatot is, de ez jóval filozofikusabb, mint Kazinczyé. Tárgyai: történeti, földrajzi, életrajzi, nevelési, de elsősorban irodalmi (szépirodalom, tanulmányok). Magyar literatúrát illető jegyzések: Döbrentei egyik legérdekesebb tanulmánya (levél formájú); a Kölcseyvel váltott levelek polémiáinak anyagát használja, név nélkül, általánosítva. A neoklasszicizmus alkotói folyamatát színvonalasabban írja le, mint Kazinczy. III. füzet: Zsombori-tanulmány; a nyelvújítás tágabb értelemben vett gyakorlatát helyesli, de a szabad nyelvalkotó jogot elutasítja; ez fölháborítja Kazinczyt és neológus híveit Kölcsey ennek a lapnak írja Csokonai-recenzióját, de Döbrentei megijed, és ráveszi Kölcseyt, hogy a

Tudományos Gyűjteményben közölje. A kritikáról: Döbrentei ebben kifejti hitvallását; szükséges a tudományos igényű kritika, csak a dilettánsok ellen való éles kritika, az igazi értékkel szemben a szeretetteljes kritikát tartja ideálisnak (ezzel elhatárolja magát a Csokonai-recenziótól).33 A két utolsó számban túlnyomórészt drámaelméleti és drámatörténeti tanulmányok jelentek meg (Döbrentei a befutott pályázatok gyöngesége miatt döntött így). Pl Buczy Emil tragédiaelméleti írása, a német dráma, a német játékszín története, a szomorújáték modern elmélete. Az utolsó füzetben kihirdeti a pályázat eredményét, hozzákapcsolja kritikai elemzését és drámaelméleti nézeteinek részletes kifejtését. Ebben először a morális színház követelményeit állította szembe a létesítendő magyar színjátszással. A szerelmi téma divatjának elítélésében Rousseau felé hajlik Az egyéni erkölcsöt a nemzeti

érdeknek alárendelten, görögös-rómaias virtus voltában becsüli igazán. Értekezésében az arisztotelészi dramaturgia minden lényeges kategóriája fölmerül Csak a cselekmény egységét követeli meg, ezt is a tragédiánál (a vígjátékban lehet több szál). Az utolsó két évfolyam három jelentős tanulmányát Buczy írta. - Értekezés az elmének magasb kifejtődése körül, az ízlés munkájiban. - A görög genie kifejtődése okainak sajdítása. - A tragoedia legfőbbje a görögöknél s mostani álláspontja. Buczy tanulmányaiban a folyóirat irodalomszemléletének még inkább a neoklasszikus oldala tükröződik. Jobban irodalomszociológiai jellegű; az alkotó zseni kibontakozását még inkább a korízléstől, a közönség minőségétől, a nemzeti ízlést hordozó közönség és az író összeforrottságától függ. Latinosabb műveltségének megfelelően az augustusi kor latin kultúráját is nagy értékek hordozójának tekinti (Bár

Pataki Mózes 34 lenézi az utánzó római irodalmat, mint később Kölcsey.) Buczy alapvető kategóriája a köztudat (sensus communis), és a vele összefüggő közízlés kérdése. A magyar sajtó története a kezdetektől 1849-ig Bevezetés Előzmények - Kéziratos újság; első: News letters (Anglia, XIII. század) • Jellemzi az aktualitás iránti igény, de még időszakos. • Szűk kör számára készül. 32 A kiemelkedő tehetségek különféle fajtáit osztályozva lélektanilag, a tudományos valóságmegközelítés jelentőségét s hangsúlyozza, a zseni kifejezést I. Kant esztétikájának idézésével a kimagasló művészi tehetség számára tartja fönn 33 Egyébként a kritikák a szerzőre is visszahatottak, és Kölcsey is átírta kritikáit tanulmányokká. 34 Wesselényi Miklós nevelője, Döbrentei barátja. 11 - - Később főleg Olasz- (Aviso, Gazetta) és Németországban (központ: Augsburg) terjednek el. V. Pius és XIII Gergely

gyakran föllép az egyházat támadó újságlevelek ellen Nyomtatott újságlevél. • Egylapos, egyetlen hírt tartalmazó nyomtatvány. • Létrejöttében szerepe van: laikus olvasóközönség, a nyomdászok érdekeltsége. • Hírei: török háború, fölfedezések, természeti jelenségek, gyilkosságok. • Lehet melléklete (fametszetes illusztráció). • Nagyobb a nyilvánossága, de csak alkalmilag jelenik meg. Vásári tudósítás: átmenet a nyomtatott újságlevél és a hetilap közt. Az európai hírlap- és folyóirat-irodalom kezdetei, a XVII. század sajtója - 1609: az első rendszeres újság megjelenése. • Relation (Strassburg) • Aviso (Wolfenbüttel). - A referáló stílus jellemzi (azt mondja el, amit neki mondtak). - A lapkiadáshoz engedély kell. - Van előzetes cenzúra, és a küzdelem is megindul ellene. - Théophraste Renaudot: orvos, a francia sajtó megteremtője. - Angliában a XVII. század ’40-es éveiben létrejöttek az egyes

pártok hetilapjai; 1695: törvénybe iktatják a sajtószabadságot. Az európai sajtó a fölvilágosodás századában - Folyóirat: • Ötven évvel később jön létre, mint az újság. • Az elsők tudományos célúak; a tudóslevelezés folytatása. • Franciaországban, Londonban indul. • Az első német nyelvű honosítja meg a társadalmi szatírát (Thomasius). - Még a XVII. században kialakul a társasági lap - XVIII. század: több típus (irodalmi, színházi, szakfolyóirat, hirdetési lap, morális) - Morális (erkölcsi) hetilap: • Cél: a társadalmi erkölcsök és az irodalmi ízlés javítása. • Témák: társadalmi, gazdasági, művelődési, nevelési kérdések. • Első: Daniel Defoe (Review, 1704); Swift, Joseph Addison, Richard Steele lapjai, Spectator, amelyet Gottsched németül is kiad. A sajtó alakulása Közép- és Kelet-Európában - Többnyire a XVIII. század elején indul meg - Londonban már napilap is van, amikor Moszkvában és

Bécsben hetilap indul. - Wienerisches Diarium: az első bécsi lap, amely félhivatalos udvari újság. A többi újság bizonyos híreket csak ez alapján közölhet. - II. József trónra lépésekor: publicisztikai élénkülés - A fölvilágosult abszolutizmus szabadabb viszonyai miatt a Habsburg-birodalom többi országában is kifejlődik a hírlap- és folyóirat-irodalom. A magyarországi sajtó kezdetei Nyomtatott újságlevelek - 1472, Buda: az első hazai nyomda (Hess András); Mohács után csak az erdélyi, felvidéki és nyugatmagyarországi városokban bontakozhat ki. - Az első hazai nyomtatott újságlevél (1587). • Német nyelvű. • Hans Mannlius nyomdájában készült (Monyorókerék). • A szigetvári pasa vereségének leírása. - 1634: az első magyar újságlevél (Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász kiadványa egy császári tábornok árulásáról és kivégzéséről). Mercurius Hungaricus - A magyarországi sajtó indulása a

Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik (ezek kezdetben magyar és latin nyelvű röpiratok, kiáltványok). - Első száma a lőcsei Brewer-nyomdában jelenik meg (1705). 12 - Esterházy Antal tábornok a nép vigasztalására szánja, de Rákóczinak külpolitikai céljai vannak. - Szerkesztője Rákóczi titkára, Ráday Pál. - A szabadságharcosok szempontjából tudósít, de nem közöl alaptalan és valótlan híreket. - Valószínűleg csak hat száma jelent meg. Nova Posoniensia - A szabadságharc leverése és a szatmári béke visszaveti a sajtó fejlődését. - Pozsonyban indul (Royer-nyomda; 1721). - Latin nyelvűségét a hazai értelmiség nyelvi megosztottsága indokolja. - Alapítója és szerkesztője a pietista tudós, Bél Mátyás. - Hetenként jelenik meg, havi melléklapja pedig a nevezetes eseményekről ír, illetve a földrajzi és történelmi fogalmakat magyarázza. - Rövid hazai és külföldi híreket közöl. - 1722-től iránya konzervatív,

elmaradnak a protestánsok sérelmeiről szóló hírek, de egyre több a katolikus vonatkozás. - Miután a szerkesztés a jezsuiták kezébe kerül, a lap megszűnik. Német nyelvű újságok - A XVIII. század ’40-es éveire a német telepesek megerősödnek gazdaságilag, így Budán is megindul a hírlapkiadás. - 1730: Nottenstein János György budai nyomdász ad ki hetente kétszer német nyelvű újságot. • A városi polgárság számára készül, de a bécsi Diariumtól való függése akadályozza, hogy a polgári törekvések orgánumává váljon. • Rövid, cím- és megjegyzések nélküli hírekből áll. • Nottenstein halála után özvegye folytatja a kiadást. • Valószínűleg a XVIII. század végéig megvan, csak különböző neveken - Pressburger Zeitung • Windisch Károly Gottlieb indítja. • 1764-ben jelenik meg, Landerer János Mihály nyomdájában. • Híreket közöl; tudományos eseményekről csak a szerkesztő érdeklődése miatt

tudósít.35 • 1773-ban Windisch önálló lapot indít; Korabinszky Mihály az ő szellemében folytatja. • 1929-ben szűnik meg. A magyar nyelvű sajtó megszületése és kibontakozása a fölvilágosodás jegyében (1780–1793) Az első magyar újságok hazai és európai ösztönzői - A hírlapirodalom csaknem mindenhol nemzeti nyelven indul, de a magyar nyelvű sajtó megjelenését latin és német nyelvű lapok vezetik be. - A XVIII. század utolsó két évtizedében létrejön az anyanyelvű hírlap- és folyóirat-irodalom - Az első magyar újságírók és szerkesztők mindig hangsúlyozzák ennek előnyét: szélesebb körhöz jut el, mint a német vagy latin nyelvű. - A magyar nyelvű újságírás megindítója Ráth Mátyás. - A szerkesztők pótolni akarják a folyóiratok korábbi hiányát, ezért az újságokban publicisztikai műfajoknak is helyet adnak. A fölvilágosult abszolutizmus és a sajtó - A magyar újság kiadására vonatkozó lapengedélyt

már Mária Terézia megadja. - A sajtó fölélénkülésében szerepet játszik a bécsi jozefinista fölvilágosodás terjedése. - 1781: cenzúrarendelet (egységesítés és bizonyos értelemben enyhítés). - 1784: rendelet, hogy az újságok csak rendeleteket közöljenek. - 1789: az újságbélyeg bevezetése. 36 - Ami hat a magyar hírlapirodalomra. • Az európai referáló, udvari és politikai sajtó. • A XVIII. századi angol és német morális hetilapok A Magyar Hírmondó megindítása - Az első magyar nyelvű újság (Pozsony, 1780). - Indítója Ráth Mátyás. 37 35 36 1767-től a kulturális-tudományos anyagot a melléklapok tartalmazzák. Ez az újságok megadóztatását jelenti; ez nagyon megritkítja az anyagilag amúgy is megterhelt lapokat. 13 - Kiadója Paczkó Ferenc Ágoston pozsonyi nyomdász. Mária Terézia engedélyezi a kiadást, csak a cenzúrakötelezettséget köti ki. A híreket nem meghatározott rend szerint közli, hanem az anyagtól

függően csoportosítja. A külföldi hírek fő forrásai a német, angol és francia lapok. Ráth ír az amerikai függetlenségi háborúról is; többször kinyilvánítja az amerikaiak iránti rokonszenvét. Az egyházpolitikai vitákat távol tartja, de harcol a vakbuzgóság és a babonaság ellen. Vallási és nemzeti téren is toleranciát hirdet. A hírekhez egyéni megjegyzéseket is fűz. Tudatosan kívánja pótolni a magyar folyóiratok hiányát. Ráth fontosnak tartja a nemzeti nyelv fejlesztését, az irodalmi nyelv létrehozását. Az idegen nyelvű könyvek ellen azért harcol, mert a köznép azokat nem érti meg. Meghonosítja a megjelenő könyvekkel kapcsolatos hírlapi kritikát. Ráth után Mátyus Péter, majd Révai Miklós lesz a szerkesztő. Révai a lap által akar anyagi alapot teremteni egy nyelvművelő társaság létrehozásához. Olcsóbbá akarja tenni az újságot, hogy a szegényebbek is hozzáférhessenek. Szacsvay Sándor újságírói

indulása - 1784-től a Magyar Hírmondó szerkesztője; voltaire-i, szatirikus stílusban folytatja. - Sokáig a fölvilágosult abszolutizmus híve. 38 - Erdélyi származású; tanulmányok: Kolozsvár, Debrecen, Pozsony, Bécs. - Szerkesztősége idején jelentősen csökken a nemzeti nyelv és művelődés ügyével foglalkozó közlemények száma. - Az alkalmilag beküldött írásokat később egy önálló melléklapban adja ki (Pozsonyi Magyar Múzsa). - A Magyar Hírmondó és a nemesi ellenállás: • Szacsvay önálló lapot indít, a szerkesztést Barczafalvi Szabó Dávid folytatja.  Ő föladatnak tartja a nyelv fejlesztését.  Korábban elveti a szóújítást, később már a közvélemény nyilvánossága által akarja ezek helyességét elbíráltatni. • Az utolsó szerkesztők (Tállyai Dániel, Ungi Pál és Szabó Márton) újra föllendítik a lapot. • Hogy a franciaországi eseményeket közölhesse, alkalmazta a „halottak beszélgetéseit”

(így tett a Magyar Kurír is). • 1788-ban Pozsonyból Pestre teszi a székhelyét; nevét Magyar Merkuriusra, majd Magyar Merkurra változtatja. • Pesten a lap visszanyeri ellenzéki hangját, bár a helytartótanács az ellenkezőjére számít. • Egyre több közlemény jelenik meg a pesti írókról és a nemzeti színjátszásról. - A Magyar Kurír indítása: • A második magyar nyelvű újság (Bécs, 1786). • Szacsvay Tállyaival közösen indítana egy lapot, de Paczkó, Landerer és a helytartótanács megakadályozza. • Kezdetben dicsőíti II. Józsefet, támogatja a rendi előjogok fölszámolására irányuló törekvéseit • Tovább harcol a vallási türelmetlenség és a vakbuzgóság ellen. - Szacsvay publicisztikájának kiteljesedése: • A ’80-as évek végén megtartja fölvilágosult nézeteit, de több helyet ad a nemzeti törekvéseknek. • II. József halála után egyre több cikk szól a nemzeti sérelmekről és a nemzeti nyelv ügyéről

• Népszerűsége egyre nagyobb. • Több publicisztikai műfaj meghonosítója (aktuális eseményekhez kapcsolódó cikkek, glosszák). • Bírálja a nemesi mozgalom egy részénél a fölbuzdulás ürességét, majd a reformok elsikkadását. • Több visszaélést leleplez (földesúri és papi önkény). • Hangot ad azon törekvéseknek, melyek az országgyűlési napló nyilvánossá tételét követelik. • Küzd a keresztény egyházak egységének eszméjéért; szerinte ennek első lépése a két protestáns vallás egyesülése. • Sokszor bírálja Egert, mert nem engedi a protestánsok letelepedését, illetve az ott élő Szaitz Leót, mivel több fölvilágosodás ellenes művet is ír. • II. Lipót alatt már készülnek a visszaszorítására (Dobsa Ferenc, a bécsi titkosrendőrség besúgója ír róla jelentéseket Esterházy Károly egri püspöknek). • Szacsvay erről semmit nem sejt, ezért 1791-ben erősödik szatirikus hangja. 37 Benczur József

tanítványa, csakúgy, mint Hajnóczy József és Berzeviczy Gergely. Az uralkodó iránti föltétlen tisztelet jellemzi; szerinte a jó újságíró nemcsak közzéteszi a fejedelem rendeleteit, hanem az ellene vétőket leleplezi, a híveit megdicséri. 38 14 A francia forradalmat újságíróként úgy tekinti, mint hatalmas anyagot az újságírók számára. Az angol sajtószabadságot a nép legfőbb „Palladiumának” tartja. I. Ferenc trónra lépésekor elveszti támogatóit; elmozdítása ürügye, hogy egy cikkben a király megszólítását kegyelmednek fordítja, és ez tiszteletlen A másik bécsi újság, a bécsi Magyar Hírmondó - 1789-ben indul, Hadi és Más Nevezetes Történetek címmel; 1792-től Magyar Hírmondó. - A patrióta nemesi-értelmiségi mozgalom hívei állnak mögötte. - Szerkesztők: Görög Demeter, Kerekes Sámuel. - 1791-től a kezdetben jozefinista Hajnóczy is munkatárs; a francia forradalomról szóló híreket szerkeszti. -

Görögék réz- és betűmetszőket is alkalmaznak. - Kezdetben főleg a török háborúval foglalkozik. - Olvasói többnyire patrióta nemesek, írók, tanárok, jegyzők, lelkészek, diákok. - Cél. • Tájékoztatás a hazai és külföldi eseményekről. • A nemzeti nyelvi és művelődési törekvések támogatása. • Bessenyei törekvéseinek folytatója (Révai az ő segítségükkel adja ki a Jámbor szándékot). - Szacsvayhoz képest ritkábban alkalmazza a halotti beszélgetést. - Közli az alkotmányozó nemzetgyűlés eseményeit, főleg a vallás- és sajtószabadság kérdéseit. - Hajnóczy magyar nyelven közreadja Az emberi jogok kiáltványának teljes szövegét. - I. Ferenc trónra lépésekor nem tiltják be, mint a Magyar Kurírt (nehogy visszatetszést váltson ki), csak pénzbüntetéssel sújtják a szerkesztőt. - 1795-ben Sándor Lipót nádor azt javasolja, tegyék érdektelenné a lapokat, így a Magyar Kurír és a Magyar Hírmondó is

elszürkül. • • • Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790, Nagyszeben) - Alapító: Hochmeister Márton. - Cél: az erdélyi politikai és kulturális hírek közlése. - Először csak a Kriegenbot (1788) cikkeit fordíthatják, majd 1790-ben önálló lap lehet. - Szerkesztők: Fábián Dániel és Cserei Elek. - A kormányszék költözésekor Kolozsvárra települ (nemsokára megszűnik). - Programjában van a nyelvművelés és az anyanyelvű könyvek szaporítása. A Bécsi Magyar Merkurius (1793–1798) - A Magyar Kurír szerkesztője Decsy Sámuel lesz, így Pánczél Dániel új lapot indít (főleg Erdély számára szervezi). - Ez a harmadik magyar bécsi lap. - Szacsvay miatt megígéri, hogy nem használ kritikai és szatirikus hangot. - Tartalma érdektelen, stílusa nehézkes, száraz. - Melléklapokat kíván indítani. • Magyar Múzsa (a beküldött versek számára). • Bécsi Magyar Bibliotheca (a könyvrecenzióknak). - 1798-ban beolvad a Magyar Kurírba;

közösen szerkesztik Pánczéllal. A magyar folyóirat-irodalom megindulása - Kezdete és kibontakozása is a XVIII. század utolsó évtizedére tehető - Legnagyobb szerepe az erkölcsi hetilapnak van. - Windisch munkatársa az első osztrák morális hetilapnak (Die Welt), és 1767-ben ő is indít ilyen típusú melléklapot (Der Freund der Tugend) a Pressburger Zeitungnál. - Windisch önálló folyóiratokat is indít. • Ungarisches Magazin (1780–1787) • Neues Ungarisches Magazin (1791–1793) - Der Mann ohne Vorurteil (1781, Bécs) • Bessenyei lapja. • Ugyanaz a címe, mint Sonnenfels korábbi folyóiratának, de jóval modernebb nézeteket képvisel. • A filozófiai és politikai cikkeket mind Bessenyei írja (az uralkodó élő törvény legyen; fontos a gondolkodás- és szólásszabadság). • Hét füzet jelenik meg, de az utolsó szám inkább politikai röpiratnak tekinthető. - Merkur von Ungarn (Pest, 1786–1787) • Indító: Kovachich Márton György.

• Programtanulmánya foglalkozik a sajtó jelentőségével és szerepével. 15 • • • A folyóiratok szerepe a lap szerint.  A fölvilágosodás terjesztése.  Ismeretek, tudományos eredmények kicserélésének eszköze. Elmarad a programjától; jórészt az oktatásügy szervezetéről, személyi összetételéről és a tanintézetek programjáról ír. Közli Kovachich tanulmányát a hazai iskolareformok törekvéséről. Az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Múzeum (1788–1793; Kassa) - A melléklapok föladata. • A hírlapok tehermentesítése az irodalmi és tudományos közleményektől. • Színvonaluk alacsony, mert a beküldött írásokat válogatás nélkül közlik. • Megelőzik az önálló magyar folyóirat-irodalmat, de nem adnak mintát. - Indítás: Baróti Szabó, Batsányi, Kazinczy. - Cél: • A jozefinista Kazinczy: szépirodalmi jelleg (fordítások, kritikák). • Batsányi: általánosabb, világnézeti jellegű lap. - A

második kötet első száma 1790-ben készül el, de a cenzúra miatt csak 1792-ben jelenik meg, benne A franciaországi változásokra c. Batsányi-vers - A budai cenzor e versen kívül több hibát is talál (sértő cikk az uralkodóra, a vallásra és a köznyugalomra nézve). - Batsányi: Vélekedés és javallás (az utolsó számban); az újságírói hivatás kérdéseivel foglalkozik. Kazinczy önálló folyóirata, az Orpheus (1789–1790) - A Magyar Múzsához képest háttérbe szorul benne a nyelvi program, a tudományos társaság szorgalmazása és a kritikai tevékenység terve. - Téma: szépirodalom, esztétika, a fölvilágosodás filozófiája. - Először a jozefinista gondolkodás, majd egyre radikálisabb eszmék jelennek meg. - Legfontosabb cikkeit Kazinczy írja, Széphalmy álnéven. - Később a lap is tükrözi a viszonyok változását (eltűnnek a radikális írások, az élő irodalom helyét a görög-római klasszikusok fordításai veszik át). A

Mindenes Gyűjtemény (1789–1792; Komárom) - Indító, szerkesztő: Péczeli József református lelkész. - Szerkesztőtársak: az evangélikus Perlaki Dávid, Mindszenti Sámuel református lelkész. - Cél: hasznos ismeretek terjesztése, az olvasás népszerűsítése, a nemzeti nyelv és irodalom fejlesztése. - Akiket olvasónak szeretne: kis- és középnemesség, nők. - Irányzata: jozefinista népfölvilágosító törekvések, nemesi reformizmus és modernebb eszmék szintézise. - Hetente kétszer jelenik meg, mint az újságok, de jellege miatt folyóirat. - A szépirodalmat, esztétikumot mellőzi. A háztartásban és gazdaságban hasznos tudnivalókat, a „keresztyéni virtust” példáit, találós meséket, rejtvényeket ígér Az Uránia (1794–1795) mint összegzés és kitekintés (Vác) - Kármán Beleznayné irodalmi szalonjának a tagja (1790-től). - Terve: Pestet irodalmi központtá emelni, hogy a nyelvjárásokból létrejöjjön a nemzeti irodalom

nyelve. - Társa Pajor Gáspár orvostanhallgató. - Cél (a korábbi folyóiratok szinte összes célját összegzi). • A nők műveltségének fejlesztése. • Az olvasás és az ismeretek terjesztése. • A nemzeti karakter erősítése. - A kiadást titokban Festetics György támogatja; a szerkesztők és a cikkírók is névtelenek maradnak. - Akik írnak bele: Kármán, Pajor, Schedius, Csokonai, Verseghy. - Kármánék is a középréteget célozzák; a kevés előfizető miatt a harmadik szám után megszűnik. A magyar sajtó és a magyar jakobinus mozgalom - A ’80-as/’90-es években indul és bontakozik ki. - Az 1793-től megváltozott politikai és cenzúraviszonyok gátolják a kedvező fejlődést, a magyar jakobinus mozgalom elfojtása pedig teljesen megbénítja. - 1795-re minden folyóirat megszűnik, az újságok elszürkülnek és megritkulnak. - 1794-1803 közt nem indul egyetlen új lap sem (a meglevőket igyekszenek megszüntetni, összevonni). 16

Sajtónk a fölvilágosodás kora és a reformkor közt (1793–1830) A Hazai Tudósítások és a pesti magyar sajtó kibontakozása (1806, Pest) - Visszaesés az elődökhöz képest (XVII. századi referáló stílus) - Az a jelentősége, hogy ez az első folyamatosan megjelenő fővárosi lap. - Szerkesztő: Kultsár István. 39 - A hírek megjegyzés nélkül, dátum és forrás sorrendjében jelennek meg. - Két évig csak hazai híreket közöl (a helytartótanács nem engedélyez mást). - 1808-tól Hazai és Külföldi Tudósításokra változtatják a címét. - 1817-től melléklapja a Hasznos Mulatságok (irodalmi és ismeretterjesztő cikkek számára). - Kultsár a lap jövedelmét könyvek kiadására, pályázatok kiírására, térképek készítésére használja. - A szerkesztő halála után felesége veszi át a lapot (1840-től Nemzeti Újság címen adja ki). Az Erdélyi Múzeum (1814–1818; Kolozsvár) - A XIX. század második évtizedétől a folyóiratok

veszik át a szerepet (enyhébb a cenzúrázásuk) - Döbrentei Gábor indítja (az erdélyi arisztokrácia egy része is támogatja). - A Magyar Múzeum, az Orpheus, a Mindenes Gyűjtemény és az Uránia hagyományait ötvözi egybe a német romantika irodalmi eszméivel. - Témák: szépirodalom, irodalomelmélet és kritika, publicisztika, pedagógia, erkölcs-filozófia. - Az ötödik kötettől rendszeresen közöl neveléselméleti cikkeket is. - Megszűnése oka, hogy sok előfizető visszalép, illetve Pesten megjelenik a Tudományos Gyűjtemény. A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841, Pest) - Az indítás ötlete Fejér Györgytől, a pesti egyetem dogmatika professzorától származik. - Kiadója: Trattner János Tamás. - Szerkesztők: Fejér György 40, Pethe Ferenc, Schedius Lajos, Kultsár István, Jankovich Miklós régiséggyűjtő, Faragó György orvos. - Enciklopédikus jellegű folyóiratnak indul (értekezések, könyvismertetések, tudománybeli jelentések). -

Fejér szerkesztése alatt ideális képet ad a közállapotokról, a nemességet minden felelősség alól fölmenti, a hibákért csak a kormányzatot okolja; sok támadás éri Kant, Fichte, Schelling tanítását. - Thaisz és Teleki József irányítása alatt inkább a német klasszicizmus neohumanizusa hat.41 - Ez a folyóirat honosítja meg a romantika és a népiesség elméletét. - 1821-től indul szépirodalmi melléklapja, a Szép-Literatúrai Ajándék (szerkesztője Szemere Pál). - 1828-tól Vörösmarty szerkeszti (eközben Széchenyi reformterveinek szócsöve); ő a melléklap címét Koszorúra változtatja, és a költemények mellett vígjátékok, novellák, eposzrészletek is megjelennek. - 1832-ben az új szerkesztő, Horvát István száraz, szinte oklevéltani szakfolyóirattá teszi. - 1837-től a kiadó, Károlyi István szerkeszti. A Felső Magyar Országi Minerva (1825–1836, Kassa) - Kazinczy biztatására Dessewffy József indítja. - Névleges

szerkesztő, titkár: Dulházy Mihály. - Minta: Orpheus. - A pesti írók nem vonzódnak hozzá; egyre korszerűtlenebb lesz (Kölcsey, Bajza és Toldy ezt ki is fejezi). - Szépirodalmi anyaga főleg az Aurorából kiszorult epigon és dilettáns költők alkalmi verseiből áll. - 1829-ben Széchenyi bírálata után átmenetileg föllendül, 1833-ban egyáltalán nem jelenik meg, majd végleg megszűnik. Az Élet és Literatúra: első esztétikai és kritikai folyóiratunk (1826–1833) - Alapító: Szemere Pál. - Kiadó: Trattner Mátyás. - A romantika hazai elméletírókat tömöríti (Szemere, Kölcsey, Vörösmarty, Toldy, Stettner). - A közlemények címek hiányában szinte összeolvadnak. - A kor irodalomkritikájának alapvető kérdéseivel foglalkozik (a történetiség elve, a fejlődés kérdései, az eredetiség, a nemzeti jelleg korszerű értelmezése, a kritika föladatai). - A harmadik kötet címe Muzárion (a folyóirat jellege is megváltozik ezzel). 39

Ő az első szerkesztő, aki tiszteletdíjat fizet a költőknek. Az ő helyébe először Vass László teológiatanár, majd Thaisz András ügyvéd kerül. 41 Távozásuk után (1824) visszaesik a lap színvonala. 40 17 Arany János tanulmányai; 465–476, 478–484, 497–504, 504–512. Orczy Lőrinc - Az Orczy-kert alkotója Orczy József (Orczy Lőrinc fia). - 1764-től Abaúj főispáni helytartója, majd főispánja. - Foglalkozik a Tisza és mellékfolyói szabályozásával, de nem kap érte fizetséget. - 1782-ben II. Józseftől megkapja a Szent István rend középkeresztjét - Barátai az örsi bölcsnek hívják (hamvai is itt vannak). - Művei Révai gondozásában jelennek meg: • Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől (Pozsony, 1787) • Két nagyságos elme költeményes szüleményei (Pozsony, 1789) - Célja, hogy fölébressze a nemzetet az írásra. - Ismeri és követi is a francia költőket, az angolokat, a németeket. - „Tiszteli a vallást, de

neveti a dogmai szőrszálhasogatást.” - A háborút rendszeres gyilkosságnak tartja. - Költészetét nem lehet népiesnek vagy demokrata irányúnak mondani, mivel „ő nem javítani akarja a nép sorsát, hanem azt ecseteli, mily boldog a paraszt a maga egyszerűségében”. - Gúnyosan ír egy fővárosi estélyről (kártya, idegen étkek, a nők az abroncsos szoknya miatt nem tudnak leülni, a kisasszony nem meri enni, mert félti a derekát, a társalgás hideg); jobb helyette két jó barát beszélgetése, ezért a balgatag paraszt ne irigyelje az urak helyzetét. - Gonoszul dicséri a cigányok henye életét, és csodálja, miért nem vették még be őket a szentek közé. - Költészetben Barcsay tanultabb, de Orczyban több a zsenialitás. - Érdeme nő azáltal, hogy „oly korban szólal meg, midőn a költészet halálos dermedtségben feküdt”. Gvadányi József - Nem mondható nagy költőnek, néhány művében költőnek is alig: „ az öreg lovas

generális szakolcai magányában elmaradt” mindentől. Az elmaradás csak a külsőségekre vonatkozik, mert Gvadányinak sikerült képzeletből két olyan alakot teremtenie, akik fönnmaradtak (a nótárius és Rontó Pál) - A Gyöngyösi-iskolához számítható. - A népszerűség okai: • Az olvasók fejletlen állapota (Gvadányi még az egyénítésig sem jut el). • Az egykönyvű publikum a leghálásabb (az teszi népszerűbbé az írót, ha a közönség kevés könyvet olvas el, de azokat sokszor), bár az újak nem szorították őt háttérbe. • Tárgyai közelről érintik a magyar nép életét. • Ismerős körből választja alakjait (bár ez fordulhatna ellene is, ha nem volna tehetsége érdekessé tenni a mindennapit). - Törekszik rá, hogy hőseit önmaga személyétől elválassza. - El tudja hitetni a közönséggel, hogy maga a nótárius írta le az utazását; igyekszik Rontó Pált is élő személynek bizonyítani. - Gvadányi műveinek szerkezete

igen egyszerű. • A nótárius első része útleírás (alakját nem tudja az alapeszmével költőileg egybeolvasztani). • A második részben semmi jellemrajza nincs a nótáriusnak. • A harmadik részben van egy kis tárgyiasság a környezetre nézve. - A szatírában inkább vastag, mint elmés. - „ magyarsága jó hírben áll, maga is tartott rá. Mindazáltal hiányzik abból az erély, a rövidség, a szabatosság” Szabó Dávid - Francia iskola (időben az első): • A tizenkét szótagú rímes verset használja. • Nyelve nem a köznapi bő beszéd (szokatlan rövid fordulatok). - Latin iskola: • Erőszakosabban lép föl, mint a francia. • Főleg római példák után indul. • Semmiben nem hasonlít a magyar költészet hagyományos formáihoz (nincs rím, prózaként is olvasható, új hangzású szavak, furcsa szófűzés). - Német iskola (a német irodalmat tartja szem előtt). - Népszerű iskola („a múlt hagyományain és a ponyva termékein

kérődzik”). 18 - Kassa, 1777: „Új mértékre vett különb verseknek három könyvei, melyeket szerzett esztergommegyebeli pap, erdélyi, baróthi Szabó Dávid”. - Verskoszorú, 1786: versei újabb kiadása. - Komárom, 1802: versei utolsó gyűjteménye. Ráday Gedeon - A magyar főnemesség a XVI. századtól díszes helyet foglal el költői irodalmunkban; Mária Terézia és II József alatt változás: középnemesség, papi rend, plebejus tömeg (eszerint változik a költészet jelleme is). - A Rádayak családjában is van két költő (Ráday Pál és Gedeon), és két színész is (utóbbiak egyike Ráday Pál, Kazinczy barátja). - Költeményeiből elszórtan jelenik meg a folyóiratokban (Magyar Múzsa, Magyar Múzeum, Orpheus). Bécsy Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz” (Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése) - A lírai életmű záródarabja; óda. - Gondolati csírája már korábban megtalálható (a Gróf Mailáth Jánoshoz

című óda végső változatából kihagyott versszak soraiban 42). - A kihagyott szakasz témáját bontja ki egy önálló műben. - Próteusz: jóstehetségű ősi tengeristen, aki átlát a tenger mélységein (hogy jósoljon, foglyul kell ejteni). - A címváltozatok nem teljesen fedik a tartalmat (A poézis hajdanta, Az igazi poézis dicsérete). - A költői én maga elé helyez egy mitológiai alakot. - A lírai alany kettős tárgyiasításáról van szó, nem egyszerű metaforikus azonosításról. - A jelent állítja szembe a múlttal, illetve a kívánt jövővel. • 1–2: általános megfogalmazás. • 3, 4, 5: múlt. • 6, 7, 8: jelen; képeit sűrű komplexitás jellemzi. • 9–10: jövő; újra fogalmazza az élet és költészet viszonyának pozitív lényegét. Szerkezeti választóvonal: a múlt és jelen határán van kijelölve. - A sok változat közt csak egyetlen valóság és egyetlen költészet testesíti meg a tökéletest. - Ez a tökéletes

maradéktalanul megvalósult Hellászban. - A harmónia megbomlása után az embernek a magányos keresés után embertelenül kell bűnhődnie (mint Szemelének 43). - A lekötött kalóz mond jóslatot a jelen emberi világának. - Utolsó tíz sor: visszautalás, motívumismétlés. - Szamáél 44 a megszemélyesített jelen, illetve Szemelé magatartásának újra megfogalmazása. Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma; 5–19, 63–113-117–141, 191–244, 263–437. Bevezetés Kovachich Márton György a szellemi megújulás kezdeteit a hétéves háború eseményeivel hozza összefüggésbe (a katonák Nagy Frigyes országából megváltozott gondolkodással térnek vissza). Fölvilágosodás-kori irodalmunkról Toldy alakít ki koncepciót, melynek kiindulópontja Kazinczy írása. 45 Korábban is elterjedtebb az a fölfogás, amely a fordulatot nem egy ember föllépéséhez köti, hanem inkább a nemzeti törekvések kibontakozását állítja

előtérbe. Horváth János: a fölvilágosodás csak eszköz a nemzeti irodalom kibontakozásához. 46 1772-t a romantika jelöli ki mély korszakhatárnak (abban, hogy egy ember jön és nyit egy korszakot, benne van a degradálás mozzanata). Ez a dátum szakadást hozott létre az irodalomtörténet-írás folyamatában Bessenyeit az minősíti, hogy nincsenek elődei. Csanádi Imre, Weöres Sándor: nyomukon tárult föl, mennyire a magyar valóság költészetéről van itt szó. Hagyományos történeti akadályok: lebontásukban főleg a tudománynak van szerepe (Szauder, Kosáry). Kérdés: milyen a viszony a ’70-es évek és a korábbi évtizedek irodalma közt, ha tagadjuk a túl éles cenzúrát? Bessenyei egyrészt lezárt, mivel az élet dolgait látta meg más módon, és csak ennek függvényében az irodalmat. Az ő, és íróbarátainak működése gyakorlatilag megszüntette a későbarokk világkép érvényességét 42 „Vagy néha hogyan gondaim engedik, Mi

szép, mi jó, azt fejtve tanulgatom; Lekötve nyomván játszi Proteust: Emberi színt mutat és jövendöl.” 43 Zeusz szeretője, aki Héra tanácsára kérte az istentől, hogy olyan alakban közelítse meg, mint feleségét szokta; Zeusz ezt meg is tette – mennydörgés és villám alakja azonban elégette a királylány testét. 44 Az Isten ellen föllázadó szép angyal. 45 Toldy: az irodalom elé állított egyik legfőbb norma, hogy mennyiben fejezi ki a „nemzeti szellem sajátságait”. 46 A kor paradoxonja, hogy Bessenyei és társai a nemzeti fejlődést idegen szellem betelepítésével indították el. 19 Láthatjuk, hogy a fölvilágosodás komplex jelenség volt, így nem lehet egy ember föllépésére, illetve Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedére visszavezetni. 1740: trónra lépett Mária Terézia; Poroszországban II. Frigyes, aki az örökösödési háború alatt megszerezte a monarchiától Sziléziát (ez az ipari fejlődés

szempontjából nagyon jelentős tartomány). 1748: áttörés; Hofburg: tanácskozás, majd főleg Haugwitz gróf munkájaként kirajzolódott egy központosított állam képe; egyre több reform lépett életbe. Viszont a magyar királyság státusa változatlan maradt (ez a magyar nemesség sikereként értékelhető)47 De a hagyományos magyar történeti koncepció az ország gyarmatosításaként fogta föl a teréziánus éveket 1764/65-ös országgyűlés: Mária Terézia politikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a jobbágyvédő intézkedések (1767: urbárium; ezt Barcsay hazája veszéseként siratta el). Magyarország helyzete egyértelműen erősödik, a gazdasági sikerek jól érzékelhetők. Az építkezések is ezt mutatják (a barokkban a főurak is csak átalakíthattak; most kb. kétszáz kastély épül) Bár a feszültség nőt, ezt nem az elkeseredettség váltja ki. A nemesség a szellemi életben is megjelenik, és elkezdi saját kultúráját

kiépíteni. Ausztriában más a helyzet (nyugtalanság) Bekövetkezik az egyházi értelmiség térvesztése Egyre erősebb az a politikai tendencia, hogy háttérbe szorítsák a klerikusokat és a nemességet; így az egyházi értelmiség a hazai nemesség felé fordult (ez a fordulat akár látványosnak is nevezhető). Erre utal az irodalomművelés átalakulása (megnő azon munkák száma, melyet a klerikusok az előkelő világiak számára készítenek) De a nemesség egyre kevésbé igényelte a hagyomány aszketikus vallásosságát, így az egyháziaknak is változniuk kellett. Létrejött a fölvilágosodás-kori magyar irodalom két szereplője, a művelt, a barokk világtól egyre távolodó nemesség, illetve a laicizálódó egyházi értelmiség 48 A helyzet lényege: az értelmiség a maga kulturális fölkészültségét a társadalomban elfoglalt helyzetének erősítésére használja föl, a művelt nemesség pedig a társadalomban meglevő előnyös helyzetét

érvényesítve törekszik a megfelelő pozíciók elfoglalására a művelődés terén. A magyar nyelv helyzete is alapvető módon változik. Ugyanis, ha a nemesség maga által ellenőrizhető irodalmi kultúrát akar kialakítani, akkor nem mellőzheti az anyanyelvet A nemzeti lét legautentikusabb módja csak a tudományok területén lelhető föl. A század legjelentősebb művei azonban még latinul készülnek el (történettudomány – Pray György, modern jogtudomány – Hajnóczy József, közgazdaságtan – Berzeviczy Gergely). Magyarul főleg a szépirodalom szól; elindul egy differenciálódás a szépirodalom és a tudományok közt. Az értelmiség és a művelt nemesség egymáshoz való viszonyának változásai nyomán rajzolódtak ki a korabeli irodalom történetének szociológiai alapjai. Újra a nemesség képviselői veszik át a vezető szerepet a kulturális életben Olyan nemesi írócsoport kerül előtérbe, melynek képviselői a fölvilágosodás

eszméitől megérintett szerzők A fölvilágosodás áttörése A laicizálódó egyházi értelmiség és a nemesség irodalma közti eltérő vonások a föltűnőbbek; közös vonásuk: magány. (Szerzőként és emberként sem magányosak; írástudóként viszont igen, abban az értelemben, hogy irodalmi élet híján nem nincsenek szakmai jellegű kapcsolatban.) Az elszigetelődött életmódot a mecénási tevékenység sem tudja föloldani (ezzel próbálkozik Barkóczy Ferenc 49 egri püspök, esztergomi érsek). A nemesség irodalmi tendenciái módosítják a hagyományos vallásos világképet, de közvetlenül nem sértik meg; erőteljes hedonista hangok is megjelennek. Az alaptendencia tehát a vallásos gondolkodástól és az érzelemvilágtól való távolodás volt Az erőviszonyok alapvetően az ő javaikra változtak meg A nemesi irodalom megszerzi fölényét: nem lép oda, ahol a klerikusok tevékenykednek; latinul elvétve írnak, műveiket gyakran ki sem

nyomtatják, és műfajilag is eltérnek az egyházias irodalomtól. Az új eszmék alapvetően befolyásolják az írókat. A laicizálódó erkölcstani irodalomnak sok változata van, de mindegyik ugyanazt mondja: közös út vezet az evilági boldogság és a túlvilági üdvösség eléréséhez. 50 A követelményhez elég volt a hit is, de a változással már nem helyénvaló az erre való hivatkozás, így az okosság, az okos értelem és a józan okosság kerül előtérbe. (Ezért sokszor találkozunk a moralisták írásaiban az okosság szóval) Az 1770-es években föllépő nemesi írócsoport jellemző vonása, hogy kétségessé válnak a megváltozott morál tézisei. A szemlélődő lélek nyugalmával szemben a világ dolgainak az értéke növekszik meg Ez egy új fázis, mely egy világnézeti krízis kibontakozásának az időszaka is. A hagyománnyal való szakításnak eszmetörténeti szempontból három változata van. 47 Ez nem a királynő hálája volt,

hanem érdeke, mert a nemesség jelentős katonai és gazdasági erőt képviselt. Értelmiségi: nem egyszerűen művelt ember, hanem az, aki fölsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nemes: számára önállóságot biztosít a birtok, annak ellenére, hogy hosszabb-rövidebb ideig értelmiségi foglalkozást űzött. 49 Ő biztatta verselésre Orczy Lőrincet is; az 1764/65-ös országgyűlésen a nemesi tiltakozások vezéregyénisége volt. Sógora Beleznai Miklós pestmegyei földbirtokos. 50 Így ami korábban az üdvösséghez szükséges morális követelmény volt, ugyanaz lett az evilági élet vezető szabálya. Az igazi boldogság a földön is a lelki csöndességben van 48 20 - A luxus apológiája (magyar apologétája Orczy Lőrinc). Az ember testi meghatározottságának a tézise. Egy új szerelemtan. Fordulat 1780 táján – Az irodalom életmódjának átalakulása 1770-es évek: az írónemzedék tagjai személyesen lényegében alig vesznek részt az

irodalmi életben. A hetvenes években nemesi származású és karakterű írók szerepeltek (Orczy, Bessenyei, Báróczi, Barcsay, Ányos), majd a következő szerzők alsóbb rétegekből származtak. A nemességet elszegényedett, de értelmiségi pályára kényszerültek képviselték (Decsy Sámuel, Szentjóbi Szabó László) Vannak polgári családból születettek is. 51 Ez az értelmiségi irodalom abban különbözik a korábbitól, hogy az ő irodalomművelésükben alig van szerepe az intézményeknek (egyház, iskola, közszolgálat). Bécs szerepe csökken (a többi város is „színtér” lesz), bár sok magyar nyelvű folyóirat működik itt. 1777: a nagyszombati egyetemet Budára telepítették. Így Pest-Buda kezdett az irodalmi élet központjává válni (könyvesboltok, újságok, magyar nyelvű színjátszás). De nem volt idő, hogy a folyamat befejeződjön, illetve az irodalom művelői nem tartoztak a politikai életben vezető szerepet játszó nemesi

elithez. Jelentős városok: Pozsony, Kassa, Komárom, Debrecen, Győr, Eger, Kecskemét, Sátoraljaújhely, Füred, Pápa, Marosvásárhely. A magyar írót nemcsak az jellemzi, hol él, hanem hány helyen. Az utazás egzisztenciális kényszer is52 A helyváltoztatás az értelmiségi pálya kényszereivel van kapcsolatban. Az írók számíthatnak gazdag mecénásra, vagy olvasói előfizetésre (prenumeráció) műveik kiadásához Írók: van pénzkereső foglalkozásuk is (pap, tanár, hivatalnok, ügyvéd, mérnök, orvos, titkár, birtokos). Az írói öntudat erősödik; nagy változások következnek be Pl megindul az időszakos magyar sajtó (első aranykoraként is értékelhető) A nyelvkérdés Az ország kb. 40%-a magyar anyanyelvű (A többi: szlovák, román, horvát, szerb, német) Hungarus: magyarországi (a szerzők két-három nyelven is írtak és prédikáltak). A mindennapi élet nyelvhasználata: célszerűség jellemezi; a közélet és a tudomány

közvetítő nyelve a latin. A XVIII. század második felében a nyugalom kezdett fölbomlani A magyarázat erre nem lehetett a gazdasági fejlődés (volt fejlődés, de nem volt olyan mértékű és jellegű, hogy igényelte volna a gyors nyelvi változást) 53 Valószínűbb ok: a magyar nemesség most ébredező nacionalista érzülete; de ezt is vitatni lehet - A feszültség nő a nemesség és Bécs között; jelentősége lehet a nyelvkérdésnek is (a különállás miatt), de sokkal fontosabbak a gazdasági problémák. Gyökeres változás még sokáig nem következik be - II. József trónra lépése után sincs változás, bár az uralkodó és a rendek közti küzdelemben előtérbe kerül 1784: nyelvrendelet; ekkor sok megye inkább a latin visszaállítását követeli (a magyar nyelvet csak kényszerből). 54 - II. József halála után kezdett megváltozni a helyzet (áttörésről nincs szó)55 - A császárral szembe kerülő nemesség helyzetét jól mutatja

Barcsay Ábrahám Széchényi Ferenchez írott levele: az „ellenség” három dolgon építheti reményét. • Egyenetlenségek (katolikus-protestáns; köznemes-arisztokrata) • A nemesség és a parasztság közti lázadás (Erdély: Hóra-féle fölkelés) • Katonaság - 1790 júniusa: az országgyűlés jegyzőkönyvét magyarul vezetik. - II. Lipót nyilatkozata: terjeszteni is akarta a birodalomban a nyelvet Ez az engedékenység előtérbe hozta a magyar etnikumon belüli viszonyokat. - A nyelvkérdésnek a korabeli irodalom és a sajtó nagy jelentőséget adott. - Nagy probléma volt a társadalmi megosztottság; két fő területen kívánták csökkenteni (közjog, gazdaság; így a nemzeti nyelv és irodalom kérdése háttérbe szorult). A nyelvkérdés mindig az irodalommal összefüggésben jelent meg. (A nemzeti nyelv ügye a nemzeti nyelven való írás ügyeként jelenik meg.) Négy variáns tűnik föl - A magyar nyelv mint az irodalom művelése

szempontjából meglevő adottságok terepe. - Szerepe, hogy a kommunikáció legfőbb eszköze legyen. 51 Verseghy – szolnoki sótiszt, Batsányi – tapolcai varga, Dayka – miskolci szabómester, Dugonics – szegedi iparos, Révai – nagyszentmiklósi csizmadia, Ráth, Rájnis, Péczeli, Pálóczi Horváth, Virág, Földi Csokonai, Fazekas, Kármán. 52 Peregrináció: Halle, Jéna, Göttinga, Hollandia, Svájc, Frankfurt. 53 Még a Magyarországnál fejlettebb Franciaországban sem merült föl a nyelvkérdés; a nyelvállapotról Grégoire abbé készített jelentést (1793). 54 Vagyis: a nemesség a német ellen foglalt állást egyértelműen, ilyen határozottságról a magyart illetően nincs szó. 55 A nemesi ellenállás legnagyobb hatású teoretikusának, Ócsai Balog Péternek sem kerül elő hitlevél-tervezetében a nyelvkérdés. 21 - A nemzeti nyelv jel; a nemzet megkülönböztető vonása és létének bizonyítéka. (De csak a puszta létet jelzi, a

minőséget nem. 56) - Anyagszerű közeg. Föltárulnak azon verselési rendszerek alapvonásai, melyek a későbbi magyar költészetben kibontakoznak. Nagy jelentőségű a klasszikus triász föllépése és a prozódiai vita. (De a folyamatról már 1760-tól beszélhetünk – ekkor jelent meg Molnár János jezsuita páter Régi jeles épületek c műve; majd: Kalmár György: Prodromus.) 57 A nemzethalál veszélye (Herder; 1791, Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit). Bessenyei számára a nemzet bukása nem azt jelenti, hogy a nyelve elenyészik, hanem hogy országa területét elveszti. (Programja középpontjában a közjó fogalma állt, a nyolcvanas évek értelmiségénél már a nemzeti dicsőség.) Decsy Sámuel pl. annyira bízik a magyar elterjedésében, hogy elképzelhetőnek tartja a francia diplomáciai nyelv kiszorítását is. Általános vélekedés: a nemzeti nyelv csak a klasszikus értelmű litterae (irodalom és tudományok) által terjedhet

el. Péczeli: folyóiratában sürgeti az olyan magyar munkákat, melyeket az idegenek is megszeretnek, és el akarnak sajátítani A II. Józseffel való konfrontáció miatt megnő a jelek (korona, zászló, öltözet; nyelv) szerepe a politikában, de az irodalmi rangsor más (az öltözet teljesen háttérbe szorul, a nyelv mindent háttérbe szorít). A nemesek közt is vannak, akik fontosnak tartják a nemzeti nyelv ügyét 58). Bessenyei egész nemzetben gondolkozott már, és lehetőséget látott a nemesség és a paraszti község közti mobilitásra, de a rendi tagoltságot nem akarta megszüntetni. Bessenyei: a nemzeti művelődés (boldogság) áll a középpontban; a nyolcvanas évek írói: a nemzeti művelődés a fontos (egyik tétjük: a nemzet fogalmának kitágítása a nyelv ügyével való összekapcsolás révén). Az értelmiségnek önérvényesítő törekvései vannak (mivel azoknak van szerepe, akik a tudományok terén megfelelő képzettségűek és

tehetségűek). Bessenyeinél a tudomány szerepe még a közjó kiemelésére irányult, az utódok a maguk jelentőségét akarták kiemelni a hierarchián belül (rivalizálás; nő a feszültség) Plebejus és értelmiségi érdekek egyszerre jelennek meg A laicizálódó egyházi értelmiség erőfeszítéseket tett a magyar nyelv térnyerése és az új eljárások (verselés) bevezetésére; így válik az egyházi értelmiségből egyházi értelmiség. Kazinczynál csökken az eredetiség értéke, de nő a differenciálásé. Nem a magyar nyelvű műnek van értéke, hanem a nagy művek létrehozására alkalmas nyelvnek. Számára az irodalom az eszköz, a nyelv a cél (ezért fontosabb a copia, mint az originál). A nyelv a nemzethez való tartozás kritériuma lesz, a nemzeti nyelven művelt irodalom jelentőségének hangoztatásával az írástudók a saját jelentőségükre mutatnak rá. A hazai regényirodalom első ötven éve Mennyiségi és minőségi szempontból,

valamint az olvasókra tett hatással a regények a legjelentősebbek a beáramló művek közül. Ekkor kezdődik a magyar regény története 1798: Rózsa Szín Gyűjtemény; sorozat – mutatja, hogy az olvasás szenvedélyére hosszú távon lehet építeni. Fölmerülő kérdés: miért tudott a regény éppen most és ilyen nagy erővel betörni, és véglegesen teret nyerni? - A kiemelkedő egyéniségek is ellenzők (katolikus részről Faludi Ferenc figyelmeztet a „Romantzia-írások kártékonyságára”, a fölvilágosult rendiségből Orczy, a protestánsoktól egy Frédéric Ostervald-mű). - Félnek, hogy a regény terjedésével az erkölcstelenség fog terjedni, de az általános közhangulat kedvező. - Az egyházi nyomdák nem adnak ki regényeket, de ez mutatja, hogy magatartásuk nem irányadó. 59 Az erénytanok és a regények. - Az ellenzés könnyíti is a regény térhódítását (de nem magyarázza azt; ha valami nem tilos, nem biztos, hogy szükség van

rá). - Az egyházi értelmiség meg akarja őrizni a befolyását, ezért a hazai nemesség felé fordul, és a világiak számára is érdekes és hasznos elemeket állítja előtérbe (sok szó esik az erkölcs kérdéséről). 60 - A profán olvasók miatt a hit mellett szükséges az okosságra való hivatkozás is. Sok példát hoznak föl (Taxony János: Némely ritka és válogatott történetek; 1740-43). 61 56 A kívánatos minőséget a nemzeti nyelven írott irodalom magas színvonala, nemzetközi elfogadása mutatja meg. A kor íróinak tudatában a nemzet láthatóan a nyelvben él. 58 Pl. Rájnis József, aki reverendáját magyaros díszekkel látja el, Gvadányi József, aki az 1790-ben összeülő diétát figyelmezteti a magyar nyelv ügyének fontosságára. 59 Voltak egészen elképesztő jelek is. Pl Sándor István egy regény előszavában hívta föl a figyelmet Faludi erkölcstani műveire (valószínűleg nem ismerte az ő elutasító kritikáját). 60 A

kibontakozó erkölcstani irodalom azt akarja megmutatni, hogy az üdvözüléshez szükséges erkölcsi normák alkalmas szabályok az evilági boldogság szempontjából is. 61 A példázat elősegítette a prózaírói elbeszélés meggyökeresedését, de a szoros értelemben vett regényirodalom meghonosodásához nem járult hozzá. 57 22 - Az elmélkedés és a fikció együtt van jelen a kor regényirodalmában (leggyakrabban nem a példázat, hanem a fiktív történet keretében megszólaló elmélkedés szerepel). - A keretként szolgáló fikció sok változatban jelenhet meg. Az egyik véglet, hogy a keret csak jelzés (pl Robert Dodsley: The Eoconomy of human Life; keret: a kéziratot Tibetben találták). - Telemakus bujdosásinak történeti (1755): az első regényfordítás (gr. Haller László); Marmontel: Bélisaire (Belizárius; a legnépszerűbb); a fikció itt is keret, de teljesen önálló élete van. - Haller fordítását Barkóczy jelenteti meg. - A

keret és az elmélkedés viszonyában nincs fokozatos fejlődés (vagyis: az első fordítások és laicizálódó erkölcstanok közt szoros a kapcsolat: a fikciót az elvilágiasodó életbölcsesség igényli maga köré). - A regény a laikus erkölcstan helyére lép. - A hitet nem támadják, de az események emberek közt zajlanak le (nem lényegtelenednek el az isteni akarat állandó sugárzásában). - A hazai megjelenésnek föltétele: lényeges fordulat következzen be az erkölcsről való gondolkodásban. A regény önmeghatározása. - A regényről való beszéd egyetlen helye a művek előszava. - Bod Péter: nem különbözteti meg a fikciót a nem fikciótól, a verses elbeszélést a prózaitól. - Sándor István: maga a történet a lényeges; nem fontos, hogy verses vagy nem. - Egyesek az Aeneist is regénynek tartják. - Elterjedt fölfogás: a román költött, és nem valós eseményt mond el. - A cenzorok sem nézik rossz szemmel a regényeket. - A

meghonosodás fő akadálya az lehetne, hogy az olvasóközönség másfajta irodalomhoz szokott. - Az olvasók nem követelik meg a hazai vonatkozásokat. Az előkelők világa a regényekben: legitimáció és normaállítás. - A magyar művek nagy része az előkelők világának részesévé teszi az olvasókat. - A magyar regényirodalom: nem a magyar nemesség szempontja a fontos, hanem a nemességé. - A nemesség itt mindig kiválóságot jelent (vitéz, szép, bölcs). - Nagyrészt a barokkból származnak ezek a művek. - Legsikeresebbnek azok tűnnek, melyekben a magánélet dimenziói a közéleti távlatokba olvadnak be. - A politika és a szerelem aránya eltér egymástól. A köznapi emberek világa a regényekben: az érzelmesség. - Föltűnik: családi vagy érzelgős román. - Megmaradnak a polgári világ mindennapjainak körében. 62 - A fordítások sikertelenek (az érdeklődés az állam-, heroikus és gáláns regények felé fordul). - A legtehetségesebb

írók viszont az érzelmes regény felé fordulnak; reprezentatív Kármán Fannija. Színművek színház nélkül – Színgazdag alkonyat: az iskolai színjátszás utolsó évtizedei A XVIII. század második felében zárul le az iskolai színjátszás Külső ok: a szerzetesrendek föloszlatása; de ez csak fölgyorsítja a folyamatot. Ezután már csak más elvek szerint működő színjátszás jöhet létre A modern színháztörténet fölfogása: a dráma nem olvasásra, hanem színpadra szánt alkotás.63 A kései virágzás egyben távolodás is az eredeti rendeltetéstől (az iskolai munka céljai, érdekei, vallásierkölcsi nevelés, a latin nyelv elsajátítása, biztos föllépés, beszédkészség). A változás mozzanatai: a figyelem megnövekedése, és a magyar nyelv térnyerése. Rendek. - Jezsuiták: a legjelentősebbek. - Piaristák: 1757-től kötelező a magyar nyelv oktatása is. - Pálosok: a magyar nyelvű iskolai játék van többségben. A

legsikeresebbek a vígjátékok (Moliére 64). Illei János: az egyik legsikeresebb szerző; műve: Tornyos Péter. (1767: közzéteszi kötetét [három mű]) Simai Kristóf: Mesterséges ravaszság (1775). Makó Pál: 1752-ben latinra fordít Corneille-művet. A jezsuiták két Voltaire-művet is latinra fordítanak. - Mors Caesaris: a Badakovics-gyűjtemény őrizte meg (több Metastasio-darabbal). - Catilina vel Roma servata: konzervatív katolikus körökben nem népszerű. Korábban gyakorlat a szövegeket elfogulatlanul használni, a cél maga az előadás. A szövegnek nincs önálló élete, az előadás áll középpontban. 65 A színdarab státusa határozza meg a szerző 66 státusát 62 Pl. Gellert: Leben der schwedischen Gräfin von Gxxx, 1747; Johann Martin Müller: Siegwart Eine Klostergeschichte; 1787 Csak a színpadon teljesedik ki; a színjáték ezért komplex jelenség. 64 Valószínű, hogy Moliére-előadás már 1759-ben volt Nagyváradon, de biztos, hogy

1769-ben volt Egerben. 65 A mű mintegy eltűnik az előadás mögött, föloldódik benne. 63 23 Historia Domus: ebben rögzítik az előadások emlékét, de a szerző nevét nem. A játékszervezők legeredendőbb mozdulata: expurgáció (nincs szerelmi történet és női szereplő). Az eredeti művek főleg klasszikusok. A műveket nem rögzítik, nem adják ki Ezért jelentős, mikor a klerikusok előtérbe lépnek, és kinyomtatják műveiket Pálos szerzők: Osvald Zsigmond, Táncz Menyhért, T. Grindl Károly, Verseghy Ferenc Piaristák: Dugonics András, Pállya István, Simai Kristóf, Endrődy János, Benyák Bernát, Kátsor Keresztély. Protestánsok: Bökönyi János, Nagy György. A hazai klerikusok művei közül nyomtatásban először a következők jelentek meg. - Kunits Ferenc: Szedecziás (Kassa, 1753). - Kozma Ferenc Xavér: Jekoniás (Győr, 1754). A tradíció gazdagodik; ez az eredeti funkciótól való távolodás jele (az oktatás mellett fontosabb a

közönség). Vita Zsigmond: megírja a nagyenyedi diákok Theátrális Társaságának történetét. Fejér György: kezdeményezésére Pozsonyban összeállt egy színtársulat (1790). 1792: megindul a hivatásos magyar színészet. A nemesség képzeletbeli színháza Az iskolai jelleg halványodásával egyre színesebb a játék. A szórakoztatás a profán közönség miatt erősödik Az önállósuló nemesi kultúra jellemzője, hogy a színművek esetlegesek benne. A nemesek számára nem a műfaj a fontos, hanem az önállósulást segítő tendencia; olyan művek kellenek, melyek az előkelők világába vezetnek. 67 A testőrség körében gyakori a színházlátogatás (mondhatni, hozzátartozik a szolgálathoz).68 A fordítói mozgalom Nem mutatják be az írott vagy fordított darabokat, de nem is szorgalmazzák ilyen hazai színház létesítését. Frendel: Entwurf zu einem ungarischen Nationaltheater; ez az első, sokáig egyetlen szisztematikus elképzelés a

nemzeti színház ügyében. A színművek nem egyszerűen történetet nyújtanak, hanem olyan helyzeteket, melyek a szereplők egymáshoz való viszonyulásaiból épülnek föl. Az első magyar hivatásosok által játszott darabokat fontosnak tartják kinyomtatni. A játszhatóság az olvasóknak készült kiadványokban is jól érzékelhető szempont A kiadványok sorozatok, pl Endrődy János négykötetes műve (Magyar Játékszín; 1792-93), Erdélyi Játékos Gyűjtemény (Kolozsvár), Budai Magyar Teátrum (Pest-Buda). A fordítóknál megvan a személyes érdekeltség; Voltaire, Lessing, Goethe vagy Shakespeare művei olyan világot idéznek meg, amelyet ők sajátjuknak érezhetnek. A költészet története: három nagy fejezet - A versújítás eredményeinek tárgyalása. - A mindennapokat szolgáló, de már a szélesebb nyilvánosság elé is kilépő poézis világát föltáró rész. - Költőkről, akik már autonóm személyiségnek tekinthetők. Versújítás -

Ennek során alakul ki az a verselési formakészlet, amely máig alapul szolgál.69 - 1760: a ma ismert első, teoretikus igényű fölszólalás. - A versben való megszólalásnak sokszor fontosabb a verstani, mint a költői tétje. - Az iskolarendszer és a kulturális élet nyelve a latin; az irodalmárok általában előbb verselnek a klasszikusok nyelvén. - Első és legtermészetesebb lépés: a klasszikus verselés áthozatala; ez a legnagyobb hatású, mivel együtt jár a magyar nyelv eddig is ismert, de elfelejtett tulajdonságának újrafelfedezésével. - Az antik verselési hagyomány meghonosítása. • Batsányi szerint (1828) Voltaire nem ismerte a magyar nyelvet, mivel szerinte a régi görög verselés harmóniáját egy későbbi nyelv sem érheti utol. 70 66 Ő állítja elő a ludus theatralis szövegét. Pl. Teleki Ádám Cid-fordítása (1773), Zechenter Antal (Prágában és Bécsben működik, Bessenyei baráti köréhez tartozik; tiszteli a francia

kultúrát, sőt rajong érte; jó ízlésű, de gyönge író; jelentősége: fordításai mögött érezzük a kor nemességének az önálló kultúra megteremtésére irányuló vágyát). 68 Bessenyei számára nagy lehetőség volt a színműírás; nyíltan nem beszélhetett, de hősei álarcába bújva igen. 69 Az előző századokban is gazdag a formakincs; Orosz László mutat rá, hogy egy énekgyűjteményben (Szíveket újító bokréta) húsz sorfajta, és még több strófaszerkezet van; ez mégis csak egy hagyomány volt: a magyar verselés (hangsúlyos és rímes). 70 A magyaron és a görögön kívül csak a latin és a szanszkrit rendelkezik ezzel a tulajdonsággal; ezt a fölismerést Sylvester János már 1541-ben leírta. 67 24 • • • • • 71 Virág Benedek: Magyar poétákról, kik római mértékre írtak (1804); az 1760-as évektől egyre többen verselnek deák módra.  Kalmár György (különc nyelvész és különc költő). 

Ráday Gedeon  Molnár János (fordulópont: első kötete bevezetője tekinthető a klasszikus mértékű magyar verselés programnyilatkozatának) Baróti Szabó Dávid  Az új mértékre vett különb-különb verseknek három könyvek (Kassa, 1777): az első nyomtatásban megjelent kötet, ami csak klasszikus mértékű verseket tartalmaz.  Általában alkalmi témákról ír; inkább a verstani izgalom miatt ír, nem mondanivalója készteti rá.  Verseiben mindig megjelenik a nemzeti nyelv ügye (A magyar ifjúsághoz, 1777); a veszély ellen az irodalom művelésével védekezhetünk.  Valószínűleg ő az egyetlen, akinél a nyelvkérdés és a nemesi előjogokat biztosító törvény egy kérdéskörön belül kerül elő.  Egy ledőlt diófához: allegória; fölvilágosodás-ellenes.  Újításaival nem törekszik regulák fölfedezésére.  Ő teszi rendszeressé a latinban megszokott, de a magyar számára különös szórendet.  Szótárában

ritka magyar szavakat szed abc-rendbe, hexametereket ír belőlük, és magyarázatokat tesz hozzájuk. Révai Miklós  Deákos költőként lép föl, majd újságíró lesz, elindítja a köznépi dalok gyűjtését, tankönyvet kompilál, könyvsorozatot és tudós társaságot tervez, egyetemi tanár és nyelvtudós lesz.  A magyar alagyáknak első könyvek (Nagykároly, 1778): a második deákos kötet. 71  Az újszerű verselés mellett megtartja a tradicionálist is; fontos a dalköltészet iránti érdeklődés.  Versei nagyrészt episztolák, melyek címzettjei főleg irodalmi hajlamú barátai; céljuk elsősorban az irodalmi vagy tudományos természetű kapcsolatkeresés vagy –tartás.  Vallási és politikai szempontból sem lázadó.  Kötetét nem kíséri verstani elmélkedésekkel, pedig a triászban neki volt a legátfogóbb és legkorszerűbb műveltsége. Rájnis József  Indulatos, öntelt és különc személyiség.  Magyar Helikonra

vezérlő Kalauz.  Az első deákos verseskötet; idézi az elődöket is.  Csak az egynegyede vers – ezek is példák.  A címet mindig a poéta közlése előzi meg.  A triászban főleg őt jellemzi a verstani ihlet.  Nála is fontos a nemzeti nyelv és irodalom ügye; ezzel együtt fölértékelődnek a nemzeti jelek (pl. a viselet)  Megszólal nála a polgári hang is (Vargafiakhoz, Egy kérkedékeny nemeshez). Prozódiai harc.  A deákosok első célja a legitimáció.  Rájnis fölsorolja az elődöket.  Meg-szerzés: a magyar „közbeszédet” is gyakran vezérlik a klasszikus mértékek.  A klasszikus triász köteteiben semmi új nincs.  Az első képviselők föltűnően keresik a mindennapi témákat. Mintha azt akarnák bizonyítani, hogy verselési módjuk nem olyan nagy szakadás a magyar költészetben.  Baróti, Rájnis és Virág óvatos és elutasító a hagyományos verselési móddal szemben.  Időtartama.  Kezdete: a

Baróti és Rájnis közti kapcsolat megromlása (1774).  Vége: 1789.  1781: egy fölgyorsult szakasz (Ráth bírálatára Rájnis azonnal válaszol).  Ki nyertes a hangmérséklésben: Baróti válasza, amin egy évig dolgozott; 1783-ban került a nyomdába, de elveszett, és csak 1787-ben adták ki.  Sisakos, kardos, pajzsos mentőírás: Rájnis válasza a Magyar Virgiliushoz csatolva.  Még nincs egységes irodalmi nyelv, ezért a nyelvjárási különbségek erőteljesebben vannak jelen.  Baróti veszi át az elíziót (hangkivetés) és az inverziót (szokatlan szórend). Ezt később Révai Miklós elegyes versei és néhány apróbb kötetlen írásai címen is kiadja (Pozsony, 1787). 25 - -  Hogy klerikusok folytatnak durva vitát a nemzeti irodalom dolgairól, azt mutatja, hogy ennek jelentősége jelentősen nő, de a vallásos eszményeké (különösebb támadások nélkül) csökken. A „magyaros” verselés átalakulása. • A négysarkú

verstől a magyar alexandrinusig.  A deákos költők (Révait kivéve) minden rímet elutasítanak, és nem is kerülnek konfliktusba vele, mivel egymással harcolnak. 72  Tényleges ellentét a hagyományvédők és az újítók közt a négysarkú verseléssel kapcsolatban alakul ki.  Rímes felező tizenkettes.  Gyöngyösi-verselés Gyöngyösi István után.  A barokk verses elbeszélés és elmélkedés természetes formája.  Bessenyei támadja először (bár Gyöngyösit ő is elismeri); bőbeszédűvé tesz. 73  Teleki Ádám: a páros rím úttörője (1773, Cid-fordítás).  Bessenyei: kezdettől páros rímű tizenkettesben ír.  A Báróczi körüli testőrírók is áttérnek a páros rímre.  A francia fordítások népszerűsítik a franciás verselési módot.  A franciás modorú írók nem akarnak látványosan szakítani a Gyöngyösi-verseléssel, de a fordulat itt is bekövetkezik az 1780-as évek második felében: Péczeli egy

Voltaire-fordítása bevezetőjében támadja. 74  Péczeli ezzel együtt a leoninust is támadja; két ok. 75  Ez a fülnek tetszeni kívánó verselési mód lebéklyózza az értelmet.  Korlátozza a poéta hatalmát.  Több levelezés is kialakul.  Földi János – Horváth Ádám  Horváth Ádám – Kováts Ferenc  A változást mutatja Gvadányi bevezetője: omnis mutatiō periculosa, vagyis védi a négysarkú verselést, de érveléséből látszik, hogy már lehet engedni.  Batsányi: Busongás (1790): négysarkú strófában írja, de itt már nem a hagyomány követéséről, hanem annak tudatos alkalmazásáról van szó. • Az énekelt versek átalakulása.  Sok a magyaros (rímes-ütemes) strófa; ezek főleg énekelt versek, melyeket dallamra írtak.  A barokk énekköltészet átalakítását Amade László kezdi meg.  A század közepén föllép Faludi, és Amade hatása gyöngülni kezd. 76  A moralista Faludi szembeállítja az

úrit és a parasztit, de költőként használ bizonyos elemeket a paraszti nyelv szókincséből.  Megteremti a négy hetes sorból álló, páros rímű strófát.  Nála jelenik meg egy olasz-német eredetű strófa is (nyolcas-hetes sor kétszeri váltakozása, keresztrím), ami kedvelt „magyaros” versforma lett.  Verselése a bukolikus költészet egyik változata, amely az árkádiai poézisból származik; nagy szerepe van a népies dalköltészet terjedésében.  A század második felében figyelhető meg a népköltészet jellegzetességeinek érvényesülése. A „nyugat-európai” verselés: • Már nemcsak a verselési technikák egymáshoz való viszonyáról vitáznak; fölmerül a verselésnek a költői minőséghez, a műfajokhoz, a zenéhez vagy a beszédhez való viszonya. • Ráday Gedeon  Ő írja az első rímes-trochaikus lejtésű verset (Tavaszi estve).  A róla a köztudatban élő irodalmi képet Kazinczy alakítja ki; az ő

konstrukciója: Rádaynak két tanítványa volt.  Földi (akitől Csokonai tanult)  Kazinczy (akitől Dayka tanult) De Földi már Rádaytól függetlenül is írt rímes anapesztusokat, Dayka pedig Verseghyt nevezi meg példaképének.  Elsősorban olvasó, és csak utána író (önálló mondanivalója nemigen van).  1750 körül elkezdi hexameterbe szedni a Szigeti veszedelmet. 72 Bár egyes költők (Gyöngyösi István, Faludi Ferenc) érdemeit elismerik. Orczy kivétel, mert ő erőltetés nélkül használja. 74 Ez csak a megírás után néhány évvel jelenik meg, mert nem akarják magukra haragítani a közvéleményt. 75 Ez miatt alakul ki polémia közte és Horváth Ádám közt. 76 Faludi éveket tölt Rómában, és tagja lesz az Árkádia Társaságnak is (Carpato Dindimeio néven). 73 26 -  1760-as évek vége: hexametereket készít, amelyeket péceli kastélyában a falfestmények alá rak; Kazinczy jegyzi le őket, mielőtt egy tűzvész

elpusztítja őket.  Tervez egy honfoglalási eposzt, amelyet jambusi sorokból álló stanzák alkotnak. • Földi János  A nemzeti nyelv és irodalom elsősorban tudósként foglalkoztatja.  Ő állítja össze a Debreceni Grammatikát.  Verseinek fele fordítás, de a többi sem tekinthető személyes jellegűnek 77 (két kivétel: Enyim Juliska, Az én sírhalmom).  Fontos számára a szerelem témája (Horatius, Catullus).  Kapcsolódik a leoninus-vitához, de nem durván (bemutatja a rímes-időmértékes verselés lehetőségeit); grammatikája befejezésében viszont már az „ízlés romlásának” jeleként említi.  Különbség Rádayhoz képest, hogy ő a mértéket nem a német vagy francia, hanem a görög és latin nyelvű költészet alapján veszi. A szabad vers megalapozása a magyar irodalomban: • Földi János: Elmélkedés a zsidó versírásról (1792). 78 Jelentőségére Horváth Iván hívja föl a figyelmet (1972) • Ő az első,

aki fölismeri Robert Lowth művének fontosságát. • Földi írása azért is lényeges, mert elsőként veti föl a szabad vers eszméjét, és ír is egyet. • A Bibliában meglevő költői minőséget összefüggésben látja a poézis belső természetével, és ez magyar nyelven is úgy érvényesül, mint a latinban. Költészet a mindennapokban - Populáris költészet, amely eredetileg „falusi papok, kántorok, iskolamesterek pennájából folyt”. - Főleg kisebb közösségek ünnepein szólal meg (születés- vagy névnap, disznótor, farsang, temetés, aszszonycsúfolás). - Külön ág és forrás a kollégiumi diákköltészet. - Mai álláspont: a populáris költészet a kollégiumok világától kissé távolabb áll (a vidéki nemesek és értelmiségiek életéhez közelebb). - Szerepe a gazdasági helyzet javulásával nő (javul a nemesek életvitele; bőségben élnek, de elzártan). - Írnak a kúriák lakói is, akik gyakran mecénások; a költő így

lép ki a kéziratosságból és a névtelenségből. - A népszerű költészetet egyre iskolázottabb elmék művelik, egyre magasabb szinten és egyre nagyobb öntudattal; változik a költői státus; a sikerek fölébresztik a költői becsvágyat is. - Föltűnnek a nagyobb, a költői öröklét biztosítása céljából írt alkotások. - A műfajok rendjét két dolog határozza meg: a szórakoztatás és az ünnep szolgálata. - Minden közhely megjelenik (korlátlan költői szabadság, a poétai öntudat dicsérete). - Gyöngyössi János • Költői becsvágya erősen működik. • Sok megbízója volt, így sok műfaja is (pl. kalendáriumi verses jó tanácsokat is ír) • Nagyon kedveli a leoninust, Ráday ezért is támadja. • Versei sűrű, komplikált szövegűek. - Molnár Borbála • Első kötetéről (Molnár Borbála munkái, 1792) készül a magyar irodalom első kalózkiadása. • Édes Gergely a tizedik múzsának, és a világ nyolcadik csodájának

nevezi. • Beregszászi Pál véleménye: Molnár Borbála versei miatt érdemes megtanulni magyarul. • Munkáiban sok darab szól szerencsétlen házasságáról, másik része verses levél. • Sok a névtelen levelezőtársa; kiemelkedik Gvadányi, aki meg is akarta házasítani (episztoláit is ő adja ki); rendszeres még: Ujfalvy Krisztina és Csizi István. • Találékonynak mutatkozik egy-egy közhely előadásának változatosságában. - Ujfalvy Krisztina, Csizi István - Édes Gergely • Kazinczy híve, de ő arra biztatja, égesse el munkáit; Kölcsey és Szemere is kigúnyolják. • A költői szabadság lelkes híve. • Öntudata fő táplálója a magyar nyelv jelentőségébe vetett hite (meggyőződése, hogy ezen a nyelven írni eleve értékes cselekedet). • Első publikációja a Természet könyve (1790). • Legjobb a játékosságban, és a mindennapi élet eseményeinek megverselésében. • Ifjúságában igazi társasági költő. 77 78 Versei

nagyrészt alkalmiak, vagy általános témájúak. Ez a tanulmány Robert Lowth angol püspök 1753-as műve (Dē sacra poesī Hebrraeōrum) alapján készült. 27 - - - Mátyási József • Játékos, nyelvi ötletekben gazdag. • Csokonai nagyon tiszteli (Mátyási József úrnak). • A mindennapok költészetének egyik legtehetségesebb alakja. • Egy nyársra ítéltetett hízlalt Gunárnak Márton napi búcsúzó panasza és utolsó rendelkezése.  Egyik legnevezetesebb műve.  Sokáig Csokonainak tulajdonították.  Bige Márton barátjának fordítja „lúd nyelvből”. • Hátránya, hogy terjengősség jellemzi (egy-egy fölragyogás után visszasüllyed a hosszadalmasságba és a monotóniába). Gvadányi József • Jellegzetesen nemesi karakterű személyiség. • Elmúlik hatvanéves, amikor megjelenik első kötete, majd tíz év alatt tizenöt kötete készül el. • El akar távolodni attól a népszerű és csak szórakoztató irodalomtól,

melynek jegyében elindult. • A nemzeti jelleg védelmezőjének képviselőjét látják benne, de tüzesnek ismert nemzeti érzülete nem zárja ki a Habsburgok iránti lojalitást, sőt politikai nézeteinek ez a legfőbb eleme. • A nemzet fogalmának első határozmánya a viselet.79 • A nyelvkérdés nem elsőrendű kérdés. • Számára a soknemzetiségű ország természetes képződmény (de műveiben vannak olyan részek, ahol a más nemzethez vagy valláshoz tartozókról gunyoros, fölényes módon beszél). • Álláspontjában a hungarus-mentalitás egy változata testesül meg: egy szilárd Habsburg-uralom alatt élő, soknemzetiségű, békés Magyarországot képzel el, amelyben a vezető szerepet egy politikailag föltétlenül lojális, konzervatív magyar nemességnek kell betöltenie. Horváth Ádám • Földmérőként Észak-Dunántúlon dolgozik; ő készíti el az első térképet Pomáztól Balatonfüredig. • Alkalmi versei írását miskolci

hónapjai alatt kezdi (ezekből állítja össze a Holmi köteteit). • Mennyiség alapján őt, és nem Molnár Borbálát kell a szórakoztató vidéki poézis legsikeresebb művelőjének tartani). • Az első magyar színtársulatnak minden hétre új darabot ígér. • Sok műfajt (eposz, filozófiai költemény) és témát (vallás, szabadkőművesség, csillagászat, matézis, lélektan, történelem, nyelvészet) kipróbál. Az önelvű költészet képviselői - Önelvűek, vagyis nem tartoznak a mindennapok költészetének művelői közé. - Kapcsolódnak az elődökhöz, folytatnak valamilyen hagyományt. - Verseghy Ferenc. • Egri szeminarista lesz, majd világiként egyetemre iratkozik, végül belép a pálosokhoz. • Jó barátságban van Kreskay Imrével, akinek az egyik levele (Dafnis Orfeusnak, Egy tavaszi mulatságnak alkalmatosságával) bizonyítja, hogy Verseghy nem él aszketikus életet (szerelmi történet). • Irodalmi pályája az 1770-es évek

végén, a pesti pálosok körében indul. • Korai leíró verseinek mintája Faludi Ferenc. • Először nem kapcsolódik a versújításhoz (időmértékes verseket később kezd el írni). • A heroida 80 nála nem a lamentáló elmélkedés vagy az elbeszélés, hanem az ének irányába mozdul el; főleg a szerelmi szenvedély kifejezése érdekli. • Hősei (Thisbé, Pénelopé, Atalanta) boldogtalanok, de nincs bűntudatuk. • Korán ír szerelmes énekeket a kor osztrák dalgyűjteményei alapján. • Zenei tehetségét a szerelmi téma előnyben részesítésével a hagyományos egyháziasság ellen fordítja. • Jelentősek a prédikációi (ezek szolgálnak magyarázatul arra, hogy a profán lelkű költő hogyan tudott külső és belső konfliktusok nélkül megmaradni az egyházi pályán). • Központi tétele: az egyházi törvényt alá kell rendelni a polgárinak. • Radikális; a világi hatalomnak még azt a jogát is elismeri, hogy föloszlassa a

rendeket. • Pályakezdése dokumentuma annak, hogyan rendült meg a régi típusú egyháziasság befolyása magán az egyházon belül is. • Egy jó szívből költ Szatíra: fordulópont; létezik irodalmi élet, és a kor nagy szellemi erőit vonzza magához. 79 A nótárius is azért veszti el eleven emberi tulajdonságait, amikor Budára érkezik, mert a nemzeti viselet mindenkit szidó védnökévé lényegül át. 80 Ovidius alapján: szomorú történeten alapuló verses levél. 28 A magyar hazának anyai szózatja  Az első, önálló kiadványként is megjelenő költemény.  Radikalizmusa egyik jele; azt a fogalmat iktatja ki, amely elvileg közös a nemesi és az értelmiségi álláspont közt.  A megszemélyesített Haza könyörög gyermekeinek.  A magyar fölvilágosodás egyik legjobb programírása. • Fölfogása: a tudományok a jelen világban érzik jól magukat, a múlt teljesen idegen tőlük; föladatuk, hogy elűzzék a múlt sötét

árnyait. • Ő fordítja magyarra a Marseillaise-t. 81 • Jellemző tendencia, hogy énekei egyre inkább önmagukban, dallam nélkül is jól érvényesülő szövegként íródnak. A korábban csak dallamkövető verseket író költő ekkor lesz a nyugat-európai verselés tudatos képviselője, és most ismeri föl a magyaros verselés értékeit is • Az énekszerző Verseghy eltávolodik a dallamtól, és az elbeszélő kisepikát műveli (általában vándortörténeteket dolgoz föl). • Az emberi nem általános természete: A régi aranykorról, Az emberi nemzetek korai, Az emberség. • Rikóti Mátyás (verses elbeszélés):  A modernista Verseghy nézeteinek legteljesebb kifejtése.  Középpont: a kultúra kérdései.  A cselekménynek nincs olyan rendező elve, ami összetartaná a részeket.  A szereplők sokat elmélkednek az irodalom és a művészetek dolgairól. Batsányi János • A haza ideája elsősorban az egység és az oszthatatlanság

tulajdonságával rendelkezik. • Nem royalista, de írásaiban jelentkezik a király iránti rokonszenve. • Az emberek boldogságához a haza célt ad; igazi boldogság: a haza javára végzett tevékenység. Dayka Gábor • Virággal és Kis Jánossal képviseli azt a költészeteszményt, amely Kazinczy számára érvényben volt, és amelyet Debrecen és Kisfaludy Sándor ízlésével szembe lehetett állítani. • Bíró szerint ő a „titkos bú” poétája; ennek forrása a virtus (erény) elvesztésében látható; a versek bűntudatról adnak hírt (a bűnöket a költő nem tudja bevallani). Fazekas Mihály • Magyarországot a birodalom szerves alkotórészeként fogja föl. • Katonai életébe belefárad (négy költeményben búcsúzik tőle). • Visszavonulása után ír, kertészkedik, debreceni házában sokakat vendégül lát. • Az Árkádia-perben82 ő fog tollat Debrecen védelmében. • Igazán termékeny időszaka a Csokonaival való barátság

idejére esik (ekkoriban írja a Lúdas Matyit is, de ehhez nincs köze Csokonai költészetéhez). Virág Benedek (a szent öreg) • Poétai világa középpontjában egy poétai szerep áll: a nemzet énekesének szerepe; ő közvetít a ma élő nemzet és egy bizonyos nemzeti transzcendencia közt. • A nemzet költője föloldódik a nemzet szolgálatában. • - - - - Csokonai Vitéz Mihály - Kazinczy azt írja róla, hogy második Horváth Ádám lesz. - Poeta doctus (művelt és tudatos költő). - Sok alkalmi verse van. - A vidám természetű poéta (1793): ars poeticája. - Határozott erkölcsi álláspontja van; ezt a legtömörebben az anakreóni dalokhoz írt előbeszédében fogalmazza meg („kurta filozófia”). - Boldogságfogalma: evilági jellegű, és kizárja egy másik élet lehetőségét. - A Csokonai számára érvényes boldogságeszme négy egymásba szövődő mozzanatból áll. • Szigorúan evilági jellegű. • Az egyén boldogsága, amely

föltételezi minden ember boldogságát. • A szerelem a forrása; nem buja, de határozottan érzéki jelleggel bír. 81 Van olyan fölfogás, amely őt tekinti a szervezkedés költőjének. Árkádia-per: Csokonai sírfelirata miatt robbant ki Kazinczy és a debreceni írók (pl. Fazekas, Kis Imre) közt Cserey Farkas kezdeményezi 1806-ban, hogy állítsanak Csokonainak emlékművet Kazinczy föliratnak javasolja: „Árkádiában éltem én is”; a debreceniek ezt sértésnek veszik, mert Árkádiát csak a jó marhalegelők hazájaként ismerték Végül Kazinczy győz, de durva hangnemével eltorzítja a népies irányt (a Fazekas körül csoportosuló fölvilágosult írókat parlagisággal, konzervativizmussal vádolja). 82 29 • Szemben áll a szomorúság költőinek, vagy a vad héroszok, a munka és a szorgalom világával. A népi kultúrához fűződő ambivalens viszonya onnan származik, hogy számára a népköltészet iránti vonzalomnál nagyobb annak a

bizonyítása, hogy a nemzet szempontjából hasznos irodalom művelése sok és komoly tudományt igénylő, fölkészült emberek által gyakorolható tevékenység. - Szerelmi lírájában mindig az elvont öröm és elvont bánat énekese marad; a szerelem költője, és nem egy szerelmi szerelmes költő. Bíró Ferenc: A legérzékenyebb nemzedék (Báróczi Sándor és „testőríró” barátai); ItK, 1978, 16–31. - A nagy alakok elmagányosodnak? • Bessenyei (Bihar) • Ányos magányosan hal meg Székesfehérvárott. • Barcsay, Orczy és Báróczi hallgat. Ők nemesi származásúak. - De indulnak újak is (elszegényedettek). • Verseghy (sótiszt) • Batsányi (varga) • Dayka (szabó) • Dugonics (iparos-kereskedő) • Révai (csizmadia) • A tendencia erősödik, amikor föllép Földi, Csokonai, Fazekas és Kármán (kivétel: Kazinczy, Gvadányi, Ráday). - Ez egyben egy nemzedékváltást is jelent. - 1780-as évek: Báróczi Horányi kérésére

összeállít egy jegyzéket (ő és öt társa 83 életrajzi adatai). • Czirjék Mihály • Naláczi József • B. Bálintitt János • Bíró László • Kerekes Zsigmond - A társaság irodalmi világának jellemző vonása: érzelmesség. - Megfigyelhető, hogy a „szomorú, gyászos esetek olvasásához” (Naláczi) való kedv a ’70-es évektől fokozatosan nő, és jelentősebben van meg a ’80-as években (pl. az érzelmesnek nem mondható Barcsay is kedvét leli az ilyen irodalomban, Ányos Pál pedig az „érzékenység poétája”). - A kedvelt művekre jellemző. • E/1-ű közlés. • Prózai vagy verses epikai mű levél vagy memoár formájában. • A történetet igyekeznek háttérben tartani. • Sok a meditáció, amely látszólag az élet egy pillanatáról szól. • A szerelmi téma túltengése miatt különböznek a Bessenyei-csoporttól, de mégis a szerelem fogalma köti össze őket. - Az ezzel kapcsolatos művek (levélregény fordítások).

• Báróczi: Erkölcsi levelek (1775; ez az első; Dusch Moralische Briefe c. művének fordítása) • Kerekes és Bíró fordítása elveszik. • Czirjék: Érzékeny levelek (1785). • Naláczi: Eufémia (más műfajban is földolgozta: színmű, elbeszélés, regény, heroida). - A szerelem fogalma: • Tiszta, az erkölcs forrása. • Szabaddá teszi az utat az emberi ambíciók előtt (Báróczi hozzáérti önmagunk szeretetét is). • Főleg a természethez, ennek révén pedig annak Teremtőjéhez, vagyis Istenhez kapcsolódik. • Két típus.  A természettel harmonizáló isteni akarat által szentesítve beépül a hagyományos világképbe. Pl  Báróczi: Erkölcsi levelek  Kerekes elveszett munkája  Bíró fordítása a perui indiánlányról (Zilia)  A harmónia megbomlik; az isteni akarat és a természet erejeként megmutatkozó szerelem szembekerül egymással, ez pedig egy elvont és meddő moralizálás irányába mutat. Pl  Naláczi: A

szerencsétlen, szerelmesek avagy G. Comens (1776 megírás, 1793 megjelenés)  Naláczi: Eufémia vagy a vallás győzedelme (1783; regény)  Czirjék: Érzékeny levelek • A második típus jellemzői:  Szerelem (természet) – vallás (Isten) szembeállítása.  Agresszívnak tűnik (mintha szándékosan keresné a konfrontációt). - 83 Ők többnyire egykönyvű szerzők maradnak, és írásaik is csak a nemzeti mozgalom hatására jelennek meg; valószínűleg nem Báróczi ösztönzésére fognak tollat. 30 -  Jellegzetes szituáció, hogy az elszakított szerelmesek kolostori fogadalom után találkoznak újra.  Látszólag az égi és a földi értékek szembesítéséről van szó, de ez a „harc” nem ténylegesen áll ideológiai küzdelem szolgálatában.  A vallás mindig győz, de ez csak pirruszi győzelemnek mondható.  A keresztényi aszketikus bölcsesség és a világra nyitott hedonisztikus érzékenység közt nincs

választás, és nem is lehet.  Egyoldalúságuk révén válik egyenrangúvá a természet és a cél.  Az Eufémia hősnője győzelmének lényege, hogy érzékenysége (világi vágyai) erkölcsös érzékenységgé alakul, mert mindig megvan benne a vallásos norma által diktált bűntudat. Az érzelmesség a szerelmi tematikával van összefüggésben. Az érzelmesség a szerelemnek a művek gondolatvilágában elfoglalt pozíciójából származik. Értelmezése: a szerelem értéke jelentős, de ez egy hagyományos, vallásos világrenden belül nő meg. Ez jellemzi a Báróczi körül kialakult kis csoportot. Esetükben az irodalom hanyatló tendenciájáról beszélhetünk, mert ez egy meddő dilemmákat tükröző, önkörébe záruló, beteges irodalom. A bezártság oka a rendi szemléletben van, ezért az érzékeny irodalomra fogékony fiatalság első nemzedéke csak Baculard d’Arnaud műveihez jut el, nem pedig Rousseau-hoz. Bíró Ferenc: Nemzet, nyelv,

irodalom; ItK 1984, 558–577. ’80-as évek: erőteljesen előtérbe kerül a haza (a nemzet) fogalma. Orczy Lőrinc: Költeményes holmi egy nagyságos elmétől (1787). A ’70-es (rejtőzködő 84) és a ’80-as (erőteljes) évek nemzedéke közt a nemzet emlegetésében mennyiségi eltérés van, de ez nem a nemzet kérdései iránt való érdeklődés mértékét mutatja. Barcsay Ábrahám: Hívság látásakor gerjedett jámbor érzés; ideologikus tartalmú erkölcsi álláspontot fogalmaz meg. Ányos Pál verses levelekben dicséri őseink szegényes életével szemben az újkori világ által nyújtott örömöket (Barcsay Kapitánynak). A gazdagság puhaságot szül, a puhaság az erkölcsök megromlásához vezet, ez pedig az életképtelenséghez; vagyis: a hívságok kedvelése hanyatlásba taszítja a nemzetet. A verseknek és az egymáshoz írt episztoláknak közös alapja van. ’70-es évek: nagy jelentősége van a nemzet fogalmának, de a védekezés

ideológiája, a remények és a kételyek miatt elhalványul az, amit védenek. Csak kevés nemzetfogalomra vonatkozó megnyilatkozás van, de ez egyértelmű. Ezek arról tanúskodnak, hogy a nemzet alatt a nemesség értendő85 A jelek szerint a nemzet komoly ügy, de nem téma. A nemesi költők számára a nemzet fogalmának értéke van, de nem alkalmas arra, hogy előtérbe kerüljön. A nemesi ideológián belül megjelenik egy olyan elgondolás, mely elfogadja a monarchista politika kihívását, és a közboldogság elérését tűzi ki. Bessenyei: nemzetfogalma egyértelműen rendi jellegű. Éles közjogi különbség van a nemesség és a föld népe között, de már nagy hangsúlyt fektet arra is, ami összeköti őket. Így jelenik meg írásaiban az „egész Nemzet” fogalma. 86 Fontos a jutalmazás; a nemesség mindig valóságos érdemeken alapult, de régen a kard volt az érdem, most a penna ereje (a szellemi kiválóság által nemes lehet egy szegény is).

Vagyis Bessenyei egy új koncepciót dolgozott ki, de tevékenysége kudarcba fulladt (ahogy a Hazafiúi Magyar Társaság ügye is). Visszavonulásával pedig szétesett a hetvenes évek nemzedéke ’80-as évek: eltérő a látásmódjuk is. Az összevetés lehetséges, mert van egy Bessenyeivel közös alap (a nemzet fogalma a művelődés kérdéskörével szerepel együtt). Bessenyeinél a nemzet a közboldogság céljával összekötött; ennek eszköze a tudomány, ennek a kulcsa pedig a nyelv (az egész nemzet nyelve). Ez a program a nyolcvanas években kevés; nem vitatkoznak vele, mást helyeznek előtérbe. A változás legfőbb eleme: Bessenyeinél a nyelv eszköz, utódainál a nemzeti lét jele A nemzeti lét és a nyelv szoros kapcsolata: ez a fölfogás teszi lehetővé, hogy megjelenjen a nemzethalál veszélye (a magyaroknak a szlávok közé való beolvadását Herder jövendölte meg, de az érzés eredetileg más forrásból származik – már 1791 előtt is

voltak ilyen vélekedések). Bessenyei elvileg számol azzal a lehetőséggel is, hogy a nemzet más nyelven lesz tudós; ezt azonban azért veti föl, hogy érzékeltesse annak képtelenségét. 87 Számára a nemzet bukása nem a nyelv elenyészésében áll, 84 Ez azt jelenti, hogy gondolataik gyakran indulnak ki felőle, de ritkán irányulnak rá. Erre utal az is, hogy a luxus veszélyeire figyelmeztetnek; ez a jobbágyokra nyilvánvalóan kevésbé vonatkozott. 86 A parasztság ebben az értelemben a nemesség bölcsője, mert belőle emelkednek föl a kiválók és ő is tartja el a nemeseket, de a temetője is, mert az érdemtelen leszármazottak ide süllyednek vissza. 87 „Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni.” 85 31 hanem a hatalom (a birtok, az ország területének) elvesztésében, nem a

nemzet szétszóródásában vagy a többi nemzetbe olvadásában, hanem a szolgaság állapotába való süllyedésben. A rabság állapota erkölcsi és kulturális hanyatláshoz vezet (ettől tart Orczy és Barcsay). „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem.” (Bessenyei szállóigévé lett mondata) A nyelv jelként való értelmezése új elem a magyar szellemi életben. Származását illetően széleskörű körültekintés szükséges - Föltűnik, hogy a közboldogság mellett megjelenik egy másik cél is: a nemzeti dicsőség. - A nemzeti nyelv előtérben áll, mert a nemzetet védjük vele, de érvényesíteni önmagában nem lehet. - Általános fölfogás: a nemzeti nyelv csak az irodalom és a tudományok által kaphat szilárd életet. Batsányi, Péczeli: sürgetik az olyan munkákat, amelyeket más idegen nemzetek is megszerettek. Batsányi Bevezetése: a magyar történelem viszonytagságai miatt nem juthatott magasságra nemzetünk a

költészet által; azt vizsgálja, a szomszéd nemzetek hogyan jutottak oda, ahol most vannak (olasz, német, francia). Bessenyei: Magyarság (1778); a nyelvet helyezi előtérbe – Batsányi az irodalmat. Az a tendencia, amely a nemzeti nyelvnek az irodalomhoz viszonyított másodlagosságát mutatja, a ’90-es évek elején Kármán gondolkodásában teljesedik ki. Irodalomfölfogásának középpontja: eredetiség ábrázolása; a magyar olvasókat az eredeti munkák érdeklik, és ezek hozhatják meg a külföldi elismertséget is Vagyis: a magyar fölvilágosodás első évtizedeiben a nemzet fogalma erőteljesen egybefonódik a művelődés kérdéseivel; erre két elgondolás van. - Az egyik alapja: a tudományok elterjedése a közboldogság szintjét emeli. - A másik alapja: a nemzetet az irodalma minősíti, föladata a kulturális jelentőség bizonyítása. Ez egyértelműnek tűnik, de fölmerülnek kételyek is. - Az irodalmi életben a nemzeti nyelv ügye a

legnagyobb hangsúlyt kapta, de a politikai életben nagyon kicsi volt a szerepe. - A nemesi politika álláspontját az mutatja meg először, ahogyan a megyék reagáltak II. József 1784-es nyelvrendeletére (inkább a latint követelték vissza; vagyis: egyértelműen a német nyelv ellen, de semmiképpen nem a magyar védelmében foglaltak állást). 1790: váratlan események következtek be. - Döntöttek arról, hogy az országgyűlés jegyzőkönyvét magyarul vezetik és teszik közzé. - Hoznak egy olyan végzést, amely a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozó előzetes állásfoglalást tartalmaz. - De a nemesi politika ezen lépései tekinthetők válasznak az udvari lépésekre. A József-kori nemesi politizálás középpontjában az ellenállás, a királyi hatalom és a rendek viszonyának a rendezése állt, a restitutiō in integrum követelésével az előtérben. A művelt, hangadó nemesség körében a kommunikáció természetes nyelve a latin

(részben a német) volt (a jelentős művek is ezen a nyelven íródtak; Batthyány Alajos, Széchényi Ferenc, Berzeviczy Gergely, Hajnóczy József, Skerlecz Miklós művei – a magyar nyelvről nem esik szó). A nemesség jelentős részét nem érdekli a nemzeti nyelv és irodalom ügye, a másik része nem ér rá odafigyelni. ’80-as évek: a hangadó irodalmárok nagy része valóban nem tartozik a nemességhez 1770-es évek: a nemesség képviselői fölénybe kerültek az egyházi értelmiséggel szemben (de ez rövid ideig tartott, mert nemzedékváltás következett be). Polgári foglalkozású emberek jelentek meg 88 ’80-as évek: a nyelv és az irodalom szorosan összetartozik; a nemzet a nyelvben inkarnálódik, a nyelv az irodalomban, a nyelv a nemzet létét jelzi, az irodalom pedig a nemzet nagylétét jelezheti. A nyelv az irodalom által hódíthat, de ha elvész, elveszett a nemzet is A nemzet előtt az irodalom által elérhető nemzeti dicsőség vagy halál

áll Ennek az alternatívának a fölállításában a feudális mentalitás működött közre Itt harcról van szó; a nemzetnek ugyanis küzdenie kell Az irodalom területére betör a vitézi mentalitás A plebejus származású írók lehetőségének alapja az volt, hogy a II. Józseffel való konfrontáció során megnőtt a nemzeti jelek jelentősége (korona, zászló, öltözet) Az ellenálló nemesség nagy jelentőséget adott a nemzeti jeleknek általában, de az írók újfajta rendet állítottak föl; így került náluk előtérbe a nemzeti nyelv, amely az egész nemzetet magában foglaló jel. Az írók így kapcsolódnak a nemesi ellenálláshoz, de saját érdekeiket tartják szem előtt. Bessenyei: az egész nemzetben gondolkodott. Megteremtette az elméleti lehetőséget a nemesség és a paraszti község közti mobilitás lehetőségét, de megmaradt a nemesi ideológia keretei közt (arról nincs szó, hogy meg akarná szüntetni a társadalom rendi

tagoltságát). 88 ld. 54 oldal 32 Pierre Chanau: Felvilágosodás; 7–25; 167–237; 278–373. A fölvilágosodás megértéséhez - Barokk: összeköti a reneszánszot és a klasszicizmust, illetve belenyúlik a XVIII. századba - 1620-1650 közt: szerveződési időszak, amelyre a fölvilágosodás Európája szerveződik. - Descartes két zárt szektort tart fönn.89 • Kinyilatkoztatás. • A társadalmi hierarchia és a hatalom hagyományos átörökítése. - 1730–1770: a nagy átalakulás kezdete. • Három egyenlőtlen réteg van.  Latinul olvasók.  A nemzeti, vulgáris nyelven olvasók.  Látás és hallomás útján jutnak az ismeretanyaghoz. • Az időszak elmozdítja a köztük levő határvonalakat (a latin elveszti privilégiumait, a nemzeti nyelv megerősödik). - Dinamikusan sokszorozódnak az emberek, az eszközök és a gondolatok (ezek az ipari forradalom föltételei). - Az írott nyelv szintjei: • Nagy tudományos és filozófiai

traktátusok (sokáig latin). • Irodalom (pl. színház, mese, verses levél, regény) • A levelezés mindennapi nyelve (automatikusan írott nyelv). • Az írott kultúra legalsó szintje (házassági diszpenzációkérelmek, panaszfüzetek). • Tisztán szóbeli kifejezésmód (még a nevüket sem tudják leírni). - A mozgás, az előrehaladás százada is. • A mezőgazdaságban (nő a termelés, javul az eszközök minősége, tökéletesednek a hagyományos szerszámok). • Brit egészségügyi statisztika (a felnőttkor tartama tíz évvel nő). • Fontossá válik a gyermekek nevelése. • Nő az olvasni tudók száma. - Fölvilágosodás = minden gondolat mozgásba lendülése. A megismerés mezejének kitágulása - A XVII. század egy új, kiterjedtebb világot jelent (a végtelen világ megbékél a rejtőzködő isten teológiájával; középpont: Newton és Leibniz)90 - Az asztronómia és a matematikai fizika előrehaladása igen befolyásolja a

fölvilágosodás filozófiai fordulatát. - Módosul a népesség szerkezete (több a felnőtt). - Átalakulnak és megsokszorozódnak az ismeretek átadására és megszerzésére fordított eszközök. - Jelentősen fejlődik a gyógyszerkonyha. - A botanikát nagyon becsülik (1636-ban La Brosse összeállít egy 1800-as növénylistát, ami 1788-ban már 6000 növényt ismer). - A bányászati technikához kapcsolódik az ásványtan. - Egyre intenzívebb az oktatás. - A tudományos oktatás legjobban a katonai és tüzérségi iskolákban fejlődött. - Nagy szerepet játszanak az akadémiák; sok folyóirat indul. - A könyv biztos termékké válik (a korrektúra pontosabb javítása, tisztább betűkép, könnyebben használható formátum). - Megváltozik a könyv geográfiája: • Új: Franciaország. • Visszahúzódik a rajnai Németország és Itália. • A Németalföld Hollandiára szűkül. • Anglia előretör. - Egyre több a luxuscikk (ékszer, kép, porcelán,

kínai bizsu, növényrajz). - Terjednek a házinyomdák (katalógusok, ábrák, kisebb szövegek). - Fontos változások: 89 A mechanista filozófusok közül senki nem vonta kétségbe, kivéve Spinozát. A mechanikus filozófia összeomlani látszik, amikor Picard kiszámítja a Föld és a Nap távolságát, Olaf Römer pedig kiszámítja a fény pontos sebességét. 90 33 - • A vallás iránti érdeklődés visszafejlődése. • A tudományos-technikai kultúra föllendülése. A XVIII. század újra gyűjteni kezdi a dokumentumokat Buffon mond elsőként pontos véleményt a geológiai idő tartamáról, és ő is korszakokra osztja a Föld történetét. A történelem változása kapcsolatban van a katolikus és protestáns Európára szakadt kereszténység rivalizálásával. A fölvilágosodás gondolkodása – viszony az Istenhez - A fölvilágosodás Európája háromnyelvű: angol, francia és német (vagyis a XVIII. századot nem redukálhatjuk a francia

XVIII századra) - Két fázis különíthető el. • 1715–1750: kritikai fázis (mindent tagadás, a tudat válsága). • 1750–1790: visszatérés a rendszerekhez.  Fölmerül egy új etika megalkotásának az igénye.  Európa szellemi irányítása Londonból és Párizsból Königsberg felé tolódik (Kant, 1770/80-as évek). - Az önkényesnek látszó teremtés is föltételez változhatatlan szabályokat, mint a végzet, amiről az ateisták beszélnek. - A régi elemeknek az újba való beilleszkedése a teológiai hagyománytól függ (nehezebb ott, ahol erős a skolasztikus szerkezet, mint a katolikus Európában). - A vallásnak a lélek belseje felé fordulása könnyebben megy végbe a protestáns Európában. - A felvilágosodás időszakában egy új etika megalkotásának igénye rajzolódik ki. - Montesquieu: a Teremtő nem tudná kormányozni a világot szabályok nélkül, mert a világ ezek nélkül nem állhatna fönn. - A filozófiai gondolkodásnak

olyan ismeretelméletet kell alkotnia, amely megfelel a mértani arányban fokozódó ismeretek igényeinek. - Az új hit jellegzetessége a kinyilatkoztatás elutasítása; az új gondolatok behelyettesítődnek a kereszténység struktúrájába. - A „filozófus század” A tiszta ész kritikájának (Immanuel Kant) megjelenésével végleg meghaladott lesz. - 1780 előtt nem történik változás a vidéken a vallásosságot illetően. - 1760/70-től a nagyvárosokban már nagy változások vannak (Párizs 1789-ben jelentősen dekrisztianizált). - Európa misztikus tartalékát a Kelet alkotja (ortodoxia, Raszkol, hasszidizmus). - XIX. század: a francia elit visszafordul a valláshoz, a tömeg elfordul a külsőségeitől – nincs ilyen ingadozás: Oroszország, Németország, Lengyelország, Anglia (bár a XVIII század elején megérintette a tömeget a hitetlenség) - A XVIII. század vége: Európa mélyrétegeiben keresztény marad, de sokat számít a társadalmi

megszokás, ami eltakarja a vallásosság visszafejlődésének mértékét - A kanti racionalizmus tolerálja, sőt igényli a vallás pietista fölfogását. - A fölvilágosodás filozófiája visszatér Descartes-hoz. - Az értelem lesz az összefogás jelképe, de fontos szerepet kap a kételkedés is. - Jean Meslier (1664–1729): „ a föld nagyjait meg az összes nemeseket a papok belével fojtsák meg, és úgy akasszák föl.” A fölvilágosodás esztétikája – a barokk vége, a zene birodalma - A barokk csúcsa Bernini és Borromini. - A barokk esztétika uralkodik a legtöbb területen, kivéve Franciaországot. - A festészet a dekorativitásra törekszik. - Az 1680-1700-as években következik be változás, de nincs alapvető különbség a fölvilágosodás esztétikája és az 1620-1680-as évek esztétikája közt. - A gondolkodás rendjében nagy a törés az eddigiekhez képest (matematizálódás), de az esztétika szintjén megmarad az antikvitással való

szolidaritás. - Az esztétika globálisan átveszi a XVI. század eszközeit (erősen kötődik a reneszánszhoz, de a XVII századi barokkhoz is). - XVIII. századi bazilika: az első szakaszban a győzelmes egyház megjelenéseként, igazolásaként értelmezhető, illetve a racionális világ és a túlvilág önálló életének kifejeződése is (legjelentősebb: a müncheni Nepomuki Szt János-templom) - A XVIII. század uralkodó művészete a zene; ennek csúcsa Bach és Mozart 34 - - - A tragédia és a komédia terén sem alkot jelentőset (Marivaux, Voltaire, Goldoni, Alfieri, Goldsmith, Beaumarchais, Lessing). Ami igazán jelentős: opera (a színház és a zene összekapcsolódása; Jean-Philippe Rameau, Pergolesi, Händel). • Itáliában született a XVII. század elején • Kezdetben a gazdagok látványossága. • 1637: az első nyilvános operaelőadás (Velence). • A XVIII. században lesz szokásos a sötét terem (a szövegkönyvet gyertyánál

olvassák) • A fölvilágosodás kedveli a magas hangszíneket, de nők még nem léphetnek a színpadra, ezért nápolyi nyomornegyedek családjai adták gyermekeiket, akiket aztán kasztráltak (a leghíresebb Farinelli). 1714-1718 közt épül a milánói Scala (építője Pier Marini). A fölvilágosodás zenetörténete elválaszthatatlan a hangszerkészítéstől. • Nincs szó a hagyományokkal való szakításról, a fejlődés folyamatos. • Fontosak a billentyűsek (orgona, csembaló). • A hangszer lakberendezési tárgy és műalkotás is (sokszor gazdagon díszítik). „Midőn Mozart 1791. december 5-én fiatalon meghal, félig ismeretlenül, mely éles ellentétben áll a korábbi esztendők diadalaival, a fölvilágosodás Európája ér véget utolsó, legragyogóbb gyermeke fölötti tragikus virrasztással.” A fölvilágosodás esztétikája – színek, formák, az élet díszlete - A XVIII. század a városokban kb háromszor akkora épülettömeget hoz

létre, mint a megelőző századok - Az építkezés technikája kevésbé javul, a minőség inkább. - A bútorzat beépül a szerkezetbe (a belsőépítészeti tér része; Jules Hardouin-Mansart jelentősen növeli a falambériák számát, sok gipszet és tükröt alkalmaz, illetve sok oszlopot a szalonokban). - Nagyobb hatásfokú, de kisebb méretű kandallókat készítenek (a ferde füstelvezetés föltalálása révén). - Központi jelentőségű a díszlet. - A XVIII. századi házak hagyományos modell szerint épülnek, fő anyag a fa és a gipsz, vagy agyagba ágyazott kő- és gipsztörmelék. - Egyszerűsödik a kőfaragás, így több a boltív (megjelenik a lapos boltív). - A konyha közelebb kerül a lakótérhez, egyre több a kicsi helyiség. - Az 1720-as években jelenik meg a fürdőkád a párizsi magánpalotákban, majd általánossá válik az angol WC, a fürdőszoba egyre közelebb kerül a hálószobához. - A szobrászat ismét bekapcsolódik az

előkelő épületek belső díszítésébe, de a színes szobrok hagyománya kiveszik (primitív naivságot föltételez), inkább a hideg márványt részesítik előnyben. - A festészetnek újfajta kapcsolata alakul ki az irodalommal (jobban illeszkedik a szavak világába). - Koloritvita (1671): a rajzzal szemben a színek jogát hangsúlyozza. - A barokk festészet a vallásgyakorlás eleme, a fölvilágosodásé része az élet mindennapos díszeinek. - A bútorzat még a legszegényebbeknél is megnégyszereződik száz év alatt. - Az oszlopos ágy háttérbe szorul, a szekrény kiszorítja a ládát. Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője; 233–243 – A pálya szakaszai (összegzés) A készülődés (1785–1790): - A költői világkép ekkor még kialakulatlan. - Meghatározó a kollégiumi közeg, a műveltséganyag, a tanárok hatása. - Biztos, hogy a klasszicizmus műveltséganyagának elsajátításával biztos verselési készség alakult ki. A

fölívelés (1790–1794): - Kettős hatás alatt (1790–1792): • Hagyományos iskolai poézis. • A korabeli irodalmi közélet mintái. • Fő vonal: tárgyias műnem (Állatdialógusok, Az istenek osztozása, Békaegérharc). - Kibontakozás (1792–1793): • Ekkor lép az irodalmi nyilvánosságba (kapcsolat Kazinczyval, majd Horváth Ádámmal). • Nyelveket tanul, fordít (Metastasio, Wieland). • A szakasz három összegző műve:  Tempefői  A vidám természetű poéta (váltást jelent)  Az én Életem (létfilozófiai háttér) 35 - Kiteljesedés (1793–1794): • Egy új boldogságfilozófia lényegét próbálja megfogalmazni. • A háttérben egy új, természetelvű világmagyarázat áll. • Társadalomkritikája elvont, bizonyos magatartástípusok köré csoportosul (fösvény, kevély, buja, szent).91 • Ezen pályaszakasza torzóban marad – ennek szimbóluma a Csókok. Kísérletek a folytatásra (1795–1798): - Elhallgatás

(1795–1796): • Sajátossága az a negatívum, amelyet eddigi költői törekvéseinek teljes hiánya jelent. • De elsősorban a poétai létezés lehetősége foglalkoztatja. • A boldogság költője a boldogtalanság költőjeként határozza meg magát. • Egy más pálya mellett dönt (búcsúbeszéd), és Sárospatakra megy. - Tévút (1796–1797): • A pozsonyi országgyűléstől a Lilla-szerelem komolyra fordulásáig tart. • Sajátossága az önredukció, amellyel új célt állít (ez a közéleti költő szerepe). • Jelképe a Diétai Magyar Múzsa sikertelensége. - Redivivus (1797–1798): • A Lilla-szerelem fölemelő időszaka. • Önállóan fogalmazza meg irodalmi programját, és ezt a nemzet elé is tűzi. • Pl. A békekötésre, Marosvásárhelyi gondolatok, Újesztendei gondolatok Lezárás és újrakezdés (1798–1805): - A megtörtség élménye (1798–1801): • Kezdete a Lilla-szerelem vége. • Sajátossága a széteső munkásság

(elszigetelt remekek, alkalmi költemények). • Nagy művek: Dorottya, A Magányossághoz, A Tihanyi Ekhóhoz. • Próbálkozik a polgári állással (tanár). - A veszteség földolgozása (1801–1803): • Hazatér Debrecenbe, és végleg letesz az aktív közéleti költő szereplehetőségéről. • Eddigi munkáit véglegesre csiszolja, kötetekbe rendezi. • Hangoztatja, hogy az Árpád-eposz költője akar lenni. • Korai boldogságfilozófiája eszményeit eltávolítja magától (A pillangóhoz, A Reményhez, A Háfiz sírhalma). • Körvonalazódik nála a nationalis poézis irodalmi programja. - Új utak kezdetén (1803–1805): • A szigorú erkölcsiség és a korlátozott boldogság csöndes derűje összefonódik (egyesíti a rousseau-i és az anakreóni világ egyesítése egy fölvilágosult sztoicista magatartás kereteiben). • Ennek összegzése az utolsó nagy mű, a Halotti versek. • Az Árpádiász nem jut tovább a kezdeményeknél. • Az egyetemes

kulturális értékek primátusát a nemzeti hagyomány elsődlegessége váltja föl. • Csokonai igyekszik eszményei lényegét sértetlenül és korszerűen megőrizni. Debreczeni Attila: „Érzékenység” és „érzékeny irodalom”; It 1999/1, 12–30. Fogalmi elhatárolások Dorothy Bradshaigh levele Samuel Richardsonnak (mi a sentimental szó jelentése); 1749. De a kérdés ma is föltehető. Hogy válaszolni tudjunk rá, érdemes több kérdésre fölbontva föltenni - Szóhasználat. Pl Sterne A Sentimental Journey through France and Italy (1768) Az első teljes fordítást Kazinczy készítette, és ő a címben már nem az érzelmes szót használta (hanem: Érzékeny utazások; ez szerepel Határ Győzőnél is). 92 a) „Érzékenység” vagy „szentimentalizmus”? - Sentimental: melléknév, ami a sentiment főnévből ered (nem a sensibility főnévből származó sensible melléknév); morális reflexió. - Sensibility: fizikai érzékelés (bár Addison

érzelmi fogékonyságot is értett rajta). 91 92 Csak a Martinovics-szervezkedés idején válik politikai élűvé (A szamár és a szarvas). Kazinczy német fordításból is dolgozott; más írók közt is vita bontakozott ki a címről. 36 A szóhasználatban Sterne műve jelentett fordulatot.93 A „szentimentalizmus” fogalma magával hordozza azt a szűkítő és pejoratív értelmű nézőpontot, amely a XVIII. század végén, a XIX század elején kialakult Változott a terminus érvényességi köre is (stílus, stílusirányzat) 94 b) Az „érzékenység” amorfitása: - Központi fogalomnak tehát az érzékenységet választjuk. - A sentimental és a sensibility fokozatosan közeledett egymáshoz, de nem olvadt egybe, hanem ötvöződött (de konszenzus nem alakult ki). - Másik pontosítás: az érzékenység és az érzékeny irodalom változatainak leírása a XVIII-XIX. század fordulójának magyar irodalmában. - Szükségesek komparatista szempontok is

(bár Gerhard Sauder szerint ez nem lehetséges). - Az érzékenység mint viszonyfogalom Diskurzusok keverékeként való fölfogása diffúz fogalmat eredményez. 95 Ha az érzékenység szétosztódik diskurzusokba, akkor azok felől válik értelmezhetővé; egyet ki kell választani közülük, és annak a nézőpontjából kell nézni a többit (így meg lehet szüntetni a diffúziót). Így az érzékenység viszonyfogalommá válik, amely a meghatározó nézőpontból szabadon egyesíti magában a diskurzusok elemeit. Ez a nézőpont most az irodalom(történet). Három releváns viszonylatot különíthetünk el. Az érzékenység mint erkölcs- és boldogságfilozófia 96 - XVIII. század: a dualizmuson belül a test fölértékelődését hozta (az ember érző lény; ösztönök) - A földi horizontok növelése az erkölcsiség legitimációja tekintetében problémákat hozott. - Az angoloknál kiemelkedő a cambridge-i platonikusok és a moral sense iskola hatásait

mutató gondolkodási irány (ez az erkölcsöt az emberben eredendően benne rejlő érzékként határozta meg). - A probléma megoldására több kísérlet is volt (erkölcs-boldogság, testi-erkölcsi ember egyeztetése). Az érzékenység mint viselkedési minta és modor - Az érzékenység nemcsak filozofikus problémaként jelent meg, hanem viselkedési mintaként is (a morális hetilapok és érzékeny történetek közvetítették). - A szövegek és a társas érintkezések világának határterületén értelmezhető. - Egy bizonyos társadalmi közegben érvényesült. - A társiasság erősen kizáró jellegű (csak egy bizonyos társas világhoz tartozik). - Leggyakoribb fogalmai: jóság, jó szándék, együttérzés, tisztaság, kifinomultság, nagylelkűség; egy újszerű erkölcsi ethoszt képvisel. Ez meghatározta az érzékenység kifinomult viselkedésmódját, melynek sokszor kiemelték feminin jellegét.97 - Egy belsőként megélt, emberies erkölcsiség

jegyében szembefordul a fölszínesnek, pazarlónak, kiüresedettnek, hiúnak vélt nagyvilág erkölcstelenségével, így egy újszerű társadalmi reprezentáció letéteményesévé válik. - De divattá is válik; ekkor eltűnik belőle az erkölcsi ethosz, ami hitelessé tette. - Így alig elválaszthatóan él együtt a modorral, amely ugyanolyan hivalkodóan üres reprezentáció, mint az, amellyel eredetileg maga is szembefordult. Az érzékenység mint mentalitás és lelki alkat - Viselkedési mintaként sok gyakorlati életvezetési modellt megenged és hitelesít; de ezek csak saját kis körükben érvényesek. - A viselkedési minta csak virtuális térben mozog. - Az eszmékhez fűződő kapcsolata által meghatározott (ezekhez közvetlenül kapcsolja magát, vagyis nem fogad el közvetítőt). - Gyönyörködik az eszmében, amely a teljességet kínálja neki, és alárendeli magát neki, a vallásos elragadtatás-élmény ősmintája szerint. - Előképei azok a

vallási mozgalmak, melyek az Istennel való egyesülés, a természet csodájában való osztozás, az erkölcsi létezésben való föloldódás enthuziasztikus (rajongó) érzéseit állították középpontba. - Számára az elvont erkölcsiség, a természet és a haza azt az eszményvilágot jelentette, amelyért rajongani és szenvedni egyaránt kell és lehet. 98 93 Az új értelmezésben a sentimental a sensibility melléknévi alakja lett. A szentimentalizmus mint stíluskategória zárt és viszonylagos egységgel rendelkező irányzatként való megnevezése problematikus, ezért további alkalmazását nem tartja célszerűnek. 95 Markman Ellis hét diskurzust sorol föl: eszme-, esztétika-, vallás-, gazdaság- és tudománytörténet, a női szerep és a populáris kultúra változásának története. 96 Az erkölcs és a boldogság összeegyeztetése örök probléma. 97 De tévedés volna az érzékenységet a nemiség és a nemi szerepek felől megközelíteni. 94

37 - Az érzékenység a szekularizáció folyamatának sajátos vetülete és fázisa. Az ember egyre inkább önálló létezőként tűnik föl; kiválik a nagy egészből, melynek így nem része, hanem részese lesz. Irodalom és érzékenység A három releváns viszonylat szabadon fonja össze a diskurzusok elemeit; gondolkodói és létdilemmát jelent. Ezek egy embertípus dilemmáiként jelennek meg, így a középpontban nem a dilemmák, állnak, hanem az embertípus. De az érzékeny irodalom fogalmát akkor használjuk, ha az irodalmi mű az érzékeny embert és világalkotását mint beszédmódot állítja a középpontba. Ez a jellegzetesség erősen történeti karakterű is, mert az érzékeny irodalom beszédmódja nemzedékfüggőnek látszik. Az érzékeny embertípus és világalkotása - Az érzékeny ember sajátos oppozíciós viszonyban van a világgal. Ennek háttere a világba vetett, modern individuum létélménye. - A valós élettér áll szemben

a képzeletben újraalkotott egység eszményi világával. 99 - Az oppozícióban az irodalom új szerepet kap, mely megteremti az eszményi világot.100 - Ezt a jellegzetes létélményt Schiller foglalta össze (A naiv és szentimentális költészetről). - Az eszmény ábrázolásának kell alkotnia a költőt. - Az eszményhez fűződő rajongó lelki alkata az elidegenedettség-élményből fakad. - A boldogságot az eszménnyel való tökéletes azonosulás, illetve az azt mintázó emberi kapcsolatok jelentik (ez egyben erkölcsös is, mert az eszményt keresi). - Ez a boldogságfogalom boldogtalanságot eredményez a való világban, mert abban az eszmények nem otthonosak. Az érzékeny ember mint fiktív és biografikus hős - Az érzékeny ember az elvont fogalmiság régióiban mozog, ezért a fikció és a biográfia területén lehet megragadni. Lehet irodalmi hős és valós személy is - Az elszigetelt egyén eszményvilágában vannak fiktív és valós egyének,

akik mintává válnak egymás számára, elmosva az élet és irodalom, a valóság és fikció határait. - Történeti szempontból mindig jelentősen különböznek egymástól. Az érzékeny irodalom beszédmódja és annak történetisége - A szentimentális költőnek mindig két egymással viaskodó képzettel és érzéssel van dolga. - Valamelyik túlnyomóvá válik nála; attól függően, hogy a valóságnál vagy az eszménynél időzik, ábrázolása vagy szatirikus, vagy elégikus lesz. - Szatirikus költő: tárgya a valóság ellentmondása az eszménnyel (ha komoly és indulatos: feddő vagy patetikus; ha tréfás, derűs: tréfás szatíra). - A schilleri kategóriarendszer termékeny volt a magyar irodalomban is. - Az érzékeny ember világalkotása beszédmódként a műformák preferenciáját jelenti. Gergye László: Kazinczy Ferenc Gráciái (Kazinczy Ferenc ars poeticája); ItK 1990, 470–498. Kazinczynak gyakran csak az irodalomszervező, a nyelvújító

vagy a prózaíró tevékenységét említik, pedig ő életművének költői részét tartotta a legfontosabbnak. 1787 körüli versek: azt bizonyítják, hogy Kazinczy tudatosan költői pályára készült. 101 Nagyon foglalkoztatta verseinek halála utáni sorsa (ólmozott líneákra írta őket). Félkész állapotú költeményeit még legközelebbi barátainak sem mutatta meg szívesen. Verseit maga égette el; ezeket később rekonstruálta, és folyamatosan átdolgozta102 (ezt Napóleon seregeitől való félelmében tette; ilyen ódái pl. A tanítvány, Apollónhoz, Tusakodás) Jó költőnek tartja magát, kortársai is elismerik; levél Kis Jánosnak (1802): gyötri a halhatatlanság utáni vágy. Főleg a deákosok voltak rá hatással (több versükben előfordul a klasszikus görögségnek a hírnevet, a halhatatlanságot központi kérdésként kezelő fölfogása)103, és Ráday (jól ismerte a német anakreontika költőit). Ez utóbbi jelentősen alakította

Kazinczy műfajszemléletét és verstani nézeteit. 98 Szenvedély, szenvedés: nyelvtanilag is egy tőből származik. Az érzékeny ember az eszményiben otthonos, de a valósban él. 100 Ez jelenti számára az igaz valóságot, amelyből megvetéssel szemlélheti az igazi valóságot, melyben élnie kell. 101 Bizonyos mértékig (Csokonaihoz hasonlóan) programmal is rendelkezett. 102 Ez nemcsak a klasszicizmus általános gyakorlata, hanem a költői öntudat magas fokú megnyilvánulása is. 103 Homérosz, Hésziodosz, Pindarosz, Horatius, Propertius. Baróti Szabó: egyfelől a mű jelenti a halhatatlanságot, másfelől a szellemi öröklét 99 38 A görög költészetfölfogás szerint a költői tevékenység eredménye az alkotófolyamatban aktívan részt vállaló isteni erők jóindulatának, közreműködési készségének függvénye. (A költészetet pártoló égi erők: Múzsák, Khariszok, Apollón.) A költői küldetés lényege: a költő

kiválasztottsága révén tolmácsolja a halandók számára az égiek üzenetét (az égi és a földi szféra gondolati átjárhatósága). 1789–1791: sokat foglalkozott a dallal és az ódával. 104 Levél Toldy Ferencnek (1831): leírta, hogyan képzeli el versei kiadását (nem kronológiai rendben; óda, dal, epigramma, ritornell 105, epigramma, szonett, koporsók és tájdarabok, vegyes költések, episztolák). Megismerkedett az egykorú német irodalommal (Kassa; Wieland: Die Grazien, Múzsarion, Diogenes; Klopstock, Bürger, Gessner). A kakukhoz (1781): dal; ebből az időszakból néhány dal, óda és didaktikus költemény töredéke maradt ránk. 1787: Kazinczy megalapítja a Kassai Magyar Társaságot (rövid, de jelentős életű volt; ezt követte 1788-ban a Magyar Múzeum). Az áldozó (1787): az ars poetica körvonalazódása. - A kassai évek alatt íródott. - Vallomás egzisztenciális kérdésekről (élet, szerelem és művészet kapcsolata). - Az

irodalomtörténet általában meg sem említi, pedig Kazinczy összes versének listáján első helyen van. - Többször is átdolgozta, így figyelemmel kísérhető Kazinczynak a folyamatos korrekció elvére épülő alkotói módszere. - Nem tudni, mi az eredeti címe (Az áldozat). - 1810-ben rekonstruálta (Az áldozat), és ekkor címet is változtatott (A Gráciákhoz). 106 - Teljesen csak az első strófát tudta fölidézni, így az egész költeményt átalakítja. (Az alakulást autográf fogalmazványokban [Az én verseim, Az én Pandectám IV.] láthatjuk) - Első nyomtatása: 1825, Hébé (Igaz Sámuel zsebkönyve; itt Az áldozó címet viseli). - A címet illetően, Kazinczy állandóan ingadozott, végül az 1828-as változatban tért vissza Az áldozóhoz. - Versforma. • Antik hangulatú sorok (két kis aszklipiadészi, egy pherekrateus, egy glükóneus). • A sorok görög eredetűek, de a kombináció Horatius kedvelt alakzata. • A XVIII. századi német

költők gyakran használták • Hangfekvés, tematika, képanyag: a görög költők világát idézi. - Khariszok (Gráciák): Zeusz és Eurynomé lányai, az ajándékozó kedv, a kecsesség, a hála istennői (Euphroszüné – költői ihlet, Aglaia – jólét, Thaleia – az ifjúság szépsége). • A Khariszok itt fizikai valóságukban alig érzékelhető éteri lények; a költő nem jellemzi őket, csak annyit árul el róluk, hogy vidámak és széphajúak (ez Horatiusra is jellemző). • A legtöbbször Erosszal táncolnak rózsabimbók között (A rózsához, A tavaszról). - A versben kereshetünk pindaroszi nyomokat is. - Három képi elemet kell kiemelni: síp és koszorú (a lírai én attribútumai), lágy hajfürtök (fiatalság), Khariszok. - Koszorú: a közös tevékenység produktumának maradandóságát vetíti előre (Pindarosznál néha a költészet szimbólumává emelkedik; a motívum sokszor valamilyen hangszer kíséretében jelenik meg). - Sokáig

nem tudta eldönteni, hogy a folyamat melyik oldalát domborítsa ki. • Az áldozat – műalkotás • A Gráciákhoz – földön túli segítő erők • Az áldozó – a költői személyiség A legutolsót választotta végül, ami arra utal, hogy Kazinczy erősnek tartotta a költői szerepét. - Az ifjúságra való utalás nem öncélú; a Khariszok kegyeire főleg a fiatal poéták számíthattak (Gleim, Jacobi: náluk is megjelenik). - Az első versszak módosítása nem hozott mélyreható tartalmi változásokat. - Föltűnőbb a külső forma alakulása: az aszklipiadészi sor helyett egy, az ókorban ismeretlen sort használt (három phalaikoszi és egy adoniszi sor társítása). Az újítás Matthisson hatása (Die Grazien, 1791), de az alapeszmék tőle függetlenül születtek meg. - A vers második felében gazdag allúziós lehetőségekkel találkozunk; kézenfekvőnek látszik, hogy homérosziakról van szó, de a közvetlen forrás Wieland lehetett.107 -

Pindarosz: a Khariszok nem hús-vér nőalakok, hanem a költészet védnökei. 104 Helikoni Virágok (1791): a kor két jellemző ódatípusát tárja föl (Horatiuson alapuló imitációk – modernizált változatok). Az utóbbi nagyobb teret engedett az emocionalizmusnak és fölerősítette a neohumanista görögségképzetet (Kazinczy, Dayka, Földi, Szentjóbi). 105 ritornell: háromsoros versszak; tercina, vagy ennek különféle változatai 106 Letisztázva elküldte Berzsenyinek, Kisnek és Horvátnak. 107 Wieland számára természetes, hogy a Khariszok anyja Aphrodité, és hogy a szépség csak a bájjal együtt lehet igazán hatékony. 39 Antropomorfizáció: a német anakreontika gráciaköltészetének tipikus eljárása.108 Ezt Kazinczynál a javítás nem szüntette meg, de a fizikai körvonalakat áttetszőbbé tette (Az ábrázolásmód súlypontja a testi dimenzióról a lelkire tolódott át.) - Autográf: a „leánykák” és „szelídek” helyett

eredetileg a „lehelljék” ige szerepel. - A német anakreontikusok előszeretettel ábrázoltak egyes női testrészeket kiemelten (pl. száj-motívum) - A vers triadikus szerkezeti képlete közvetlenül is a Khariszok számára utal. 109 - A szimmetriaelvet következetesen érvényesítő szerkezeti egységeket a gráciamítosz forrasztja egybe. Az égi és földi grácia megkülönböztetésének igénye gyakran fölmerült. Winckelmann: Geschichte der Kunst der Altertums (1764) – két típusú gráciáról beszél. - A görögség ión korszakában kialakult, alapvetően szellemi természetű, harmónia és állandóság jellemzi; az égi Aphroditéval hozható összefüggésbe. Erről írt Pindarosz is Az érzéki vágykeltéshez semmi köze - A dór művészet ábrázolásmódjában jut érvényre; az anyagi princípium törvényszerűségeinek alávetett. Yves-Marie André (francia esztéta): két típust különböztet meg. - Alapvetően lelki eredetű; főleg a szellemi

alkotásokban (elsősorban a költészetben) válik érzékelhetővé, elsődleges forrása a szív és a képzelet. - Testi eredetű. Kazinczynál az első versszakban az égi, a másodikban a földi grácia jelenik meg. A wielandi gráciamítoszban a szépség és a báj esztétikai korrelációja kerül előtérbe, valamint fölsejlenek a művészet és a szerelem belső összefüggései is. A kassai években Kazinczyt a szellemi és fizikai princípium összehangolásának wielandi vágya jellemezte. Franz Pomezny: egy költőnek a bájoló nőideálról alkotott képe mindig szükségszerűen egybeesik a műveiben ábrázolt Gráciák legfontosabb testi-lelki tulajdonságaival (Wieland kapcsán). A záróstrófa Khariszai a kassai szalonok görögül tudó, Klopstockot olvasó, lelki tartalmakban gazdag, művelt nőalakjait idézik; érzéki bájaik is vannak, az igazi varázst mégis a szellemi érintkezés izgalmai jelentik. A külső és a belső grácia összhangját sugárzó

nőtípus révén föloldható a héraklészi dilemma: a költőnek nem kell lemondania sem a szerelem, sem a művészet örömeiről. Parisz: egyoldalúság van a választásában (Ida hegye; Aphrodité mellett voksolt, Héra és Pallas Athéné kárára). Itt a lényeg abban van, hogy a lírai énnek nem kell választania, hiszen a költemény végére a bájistennők antropomorfizált alakjai révén az égi és földi grácia szerencsés arányú kombinációja megfelelő egyensúlyi viszonyokat teremt. Az áldozó Kazinczy stíluseszményének kialakulásáról is képet ad. A neoklasszicista ízlés általános kritériumai ráillenek a versre 110 Az európai irodalomban először Pindarosznál bukkan föl a költészet és a képzőművészet kapcsolatának a problémája (verseit gyakran hasonlítja szoborhoz, épülethez). (Olimpiai óda c versét Kazinczy lefordítja) Apollón és a Gráciák a neoklasszicista képzőművészet és irodalom kedvelt figurái, de Kazinczynak

fontosabb, hogy a költészet védnökei. A Khariszok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy óvják és segítik a barátkozást. A Khariszok szerepe a kor költészetében: - A női báj megjelenítése. - A költői ihletőerő első számú forrása. - Erkölcsi-esztétikai beállítottság elvont szimbólumai. Kazinczy verse mindegyik jelentésváltozatot magában foglalja. A XVIII. század végétől kezdve a Múzsák társaságát élvező Khariszok emlegetése a magyar irodalomban is egyet jelent a költészet világával. Ungvárnémeti Tóth László: pályáját kezdettől Kazinczy egyengeti. Kazinczy ars poeticája az ókori görög kalokagathia eszmény jegyében születik meg, melynek szellemi kisugárzása áthatja a széphalmi mester esztétikai fölfogásához közeli álláspontot képviselő magyar „gráciaköltőket” is. - Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig; Budapest, 1978, 43–109. Külföldi előzmények - Már véget ért a

népköltészet iránti érdeklődés gyermekkora. - Ami még mozgatója: a művelt ember érdeklődése a primitívség, a civilizációtól nem érintett kezdetlegesség iránt. 108 Gleimnél: arc simogatása, csókok, kézszorítás, tánc, játékosság, finomság, kecsesség, frivolitás. Az antik művészet a hellenizmus óta megállapított szabályoknak megfelelően mindig hármasban ábrázolta őket. 110 Kritériumok: a nyugodt, ünnepélyes szépség igénye, a szenvedélyek, heves érzelmek megtisztítása, szerkesztettség, rend és mérték, szimmetriaelv, az antik műalkotások sugallta harmóniaeszményre való törekvés. 109 40 - - Komolyan vételében szerepe van Rousseau-nak (a természethez való visszatérés; ehhez a köznép áll a legközelebb). A népdal jegyei: • Primitívség. • Természetközelség. • Nemzeti régiség (ez pl. az Ossziánnal nyer szorosabb meghatározást) Herder (1767-től): • Már különbséget tesz a nép- és a műdal

közt. • Népdal: minden énekelhető költemény, amelynek tartalma és alakja a primitívebb műveltség jeleit tükrözi. • Két szempont:  eredetiség  jó hatást gyakorolni az egykorú műköltészetre • Két fejlődési fázis:  Természeti költészet (Naturdichter)  Műköltészet (tudós verselés; Kunstpoet) • Néhány jellemző vonás:  Drámaiság  Természetesség  Szeszélyes szökdelések  Nemzeti  A tónus belső egysége  Eredeti  A belső forma egyszerűsége  Régi  Primitívség  Hagyományos • A magyar irodalom azt választja ki belőle, amit a nyelvi szempontú nemzetiség számára hasznosíthat (nemzeti, eredeti, régi, hagyományos). Révai fölhívása - Denis: Osszián-fordítás (1768); Herder hatásának első közvetítője (Révai Denis barátja). - A Wiener Musenalmanach már közöl népdalokat. - XIX. század eleje: föllendül a mozgalom • Indul a középkori irodalom kutatása. • Föllendül a

germanisztika (régi kéziratok alapján). • Tschiscka és Schottky-féle gyűjtemény (1819): kapocs az osztrák-magyar törekvések közt. - Révai a Magyar Hírmondóban névtelen fölhívást tesz közzé énekek gyűjtésére. 111 - Révai minden régi versben a magyar költői nyelv kincseit keresi (a szerelmesekben is, de ezekből el kell hagyni a mocskosat és fertelmeset). - A népdal első magyar meghatározása (Ráth Mátyás): „a köznépnek szájában forogni szokott régi versek”. - Révai nem állítja szembe a műköltészettel (inkább együtt értékeli vele). - Faludi énekeiben a maga magyar műköltészeti eszményének megvalósítását látja. - Révai fölhívását Sándor István is megismétli, de hasztalan. Énekszerzők - A műköltők a régi ének-műfajt művelik tovább, Amade vagy Faludi modorában. - A dal fontos műfaji jegye a dallam, és az attól függő versalak; két csoport. • Idegen ritmus (időmértékes, pontosabban szótagmérő

verselés); antik, német. • Nemzeti ritmus. - A Faludi nyomán található dalköltészet népies, mert a német daltípushoz idomul, és ritmusa hagyományos magyar (így nem idegen a néptől). - Révai a magyaros, világi költészet régiségeire gondol, és műköltőket is ad ki (Faludi, Orczy, Barcsay, saját Elegyes versei, Vásárhelyi András éneke, Apáthi Ferenc feddő éneke, Sylvester János disztichonjai). - Kreskay Imre a magyaros énekköltés egyik legöntudatosabb híve. 112 - Péteri Takáts József könyvének (Költeményes Munkái) elrendezése Révai iskolájára vall. 111 Ráth Mátyás külön bevezetőben magyarázza ennek fontosságát; előnye, hogy jól ismerhette a német előzményeket. Nála is fő szempont az anyanyelv érdeke. 112 Van egy énekgyűjteménye is, melyben saját és barátai (Ányos, Verseghy, Virág, Pálóczi, Péteri Takáts, Kováts József, Zsolnay Péter) énekeit írta össze (Magyar ódák, avagy énekek). 41 - -

Kiemelhető még Endrődy János piarista, Nagy János plébános, Szentjóbi Szabó László, Kis János, Verseghy Ferenc, Fáy András (Bokréta c. kötet), Cserépi Károly, Berzsenyi Dániel 113, Terhes Sámuel, Fazekas Mihály, Kováts József Nevezetes: Csokonai 114 és Horváth Ádám. Csokonai népiességének bizonyítékaként szokták fölhozni. • Egy népmese és egy hajdú dala a Tempefőiben. • Boris szolgáló éneke és Kuruzs fűzfapoéta rigmusa a Karnyónéban. Valószínű, hogy a Boris-éneken kívül egyiket sem ő szerezte. Pálóczi igazi énekes verselő. • Dallamkultusza és természetes zenei érzéke kora legbuzgóbb népdalkedvelőjévé tette. • Énekköltői pályája áthajlást mutat a tiszta magyaros ritmusú verselésből a metrumos felé. A gyűjtés megindulása - Révai tervezett gyűjteménye műköltői kiadványok formájában valósult meg. - Más fönnmaradt gyűjtemények. • Mészáros Ignác; kiadásra szánta, de kéziratban

maradt. • Kreskay Imre: Magyar ódák, avagy énekek. • Versényi György: Szíveket újító bokréta. • A sárospataki református főiskola könyvtár két, hangjegyes dalgyűjteménye. • Cantus dalgyűjtemény-töredék (kéziratban maradt). • Szirmay Antal gyűjteménye (irodalmi és népi dalok). • Énekes gyűjtemény (Vác; ebben a korban csak ez jelent meg nyomtatásban 115). - A ponyvafüzetek több korábbi irodalmi terméket szállítottak le az alsóbb néprétegekhez, és több dalt is népszerűvé tettek. • Stilfrid és Brunszvik krónikája • Árgirus históriája • Nyúl éneke • Kádár István • Dúsgazdagnak az Morsz halállal való elmélkedése • Egy rettenetes és hallatlan lett dolog valamely zabolátlan táncolókról - Románc- és balladafélék még ismeretlenek az irodalom előtt, de a népmese már von magára némi figyelmet. - Keleti eredetű mesék két fordításban is megjelentek (Báji Patay Sámuel, Zoltán József). -

Kónyi János két francia mesét fordít le. - Derzsi János és Tordai Sámuel gyermekek számára fordít le egy francia mesegyűjteményt (1781). - Volt népmesegyűjtő szándék is (Virág Pál, Szilcz István). Kazinczy álláspontja - Jól ismeri Herdert (ő ajánlja Csokonainak). - Lefordítja az Ossziánt. - Érdeklődik a szerb népköltészet iránt. Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete; 169–356 (Új magyar vagy nemzeti irodalom) Átmenet az újba (öröklött program és adott viszonyok) - A nemzetietlennek mondott XVIII. századot átmenetnek kell tekinteni; irodalmi kiterjedését 1711 és 1772 közé szorítva szokás fölfogni. - A XVIII. század a hagyományt érleli • Gyöngyösi olvasása, és ő teremt stílust. • Faludi tanulmányozza Pázmány nyelvét. • Ráday fölfedezi Zrínyit. • Befejeződik Balassi stílusának kollektivizálása oly módon, hogy Amade már közízlést képviselhet. • Most eszmélnek egy magyar literatúra

létezésére, és veszik észre Czvittinger hiányosságait. • Bod Péter írói lexikont ír magyarul. 113 Berzsenyi áll ki érte a legjobban, és a németes (rímes-metrumos) formát korcsnak minősíti. Neki egy 1797-es levele szerint már kész népdalgyűjteménye volt. 115 Máramarossy Gottlieb Antal váci könyvnyomtató adta ki. 114 42 • Föltűnik a latin túltengése és a magyar nyelv elidegenedése. • Fölfedezik Anonymust, és a történetírás figyelme a nemzeti múlt felé fordul. - Más az európaiság eszménye is. - Magyarország az erdélyi fejedelemség megszűntével, a szatmári békével és a Pragmatica Sanctiōval végleg a Habsburg-házhoz kapcsolódik; a főnemesség nyelvbeli elidegenedésében szerepe van a végleges nyugati orientációnak is (főleg Mária Terézia alatt). - A bécsi testőrírók a legelső irodalmi terjesztői azon koreszméknek, melyek megvalósítására bizonyos mértékig Mária Terézia is törekedett. A magyar

nyelvűség programja A nemzeti irodalom célkitűzése - Ellentétes jelenségek és hatások figyelhetők meg. • Hagyományhűség – újító szándék. • Patriarchális magyarság – fölvilágosodott szabad gondolkodás. • Régi magyar – latin, német, francia mintakövetés. - Szilárd központ: a kizárólagos magyarelvűség tudata. - Cél a latin nyelv teljes leszorítása, és a magyar nyelv korlátlan egyeduralma az irodalomban. - Az új irodalom abban különbözik a régitől, hogy tudatossá vált (Négyesy László). - Az ország boldogságának eszköze a tudomány, ennek kulcsa a nyelv (Bessenyei). - A magyar tudós társasságnak kettős föladata lenne. • szabályalkotó (ehhez kell egy magyar nyelvtan és szótár) • ellenőrző (ehhez a magyarul írt könyvek recenziója szükséges) - Az Akadémia alapítását a fölvetők már nem érik meg, de kezdetleges megvalósítások vannak. • Kis irodalmi társaskörök: Bessenyei köre, Görög Demeter

bécsi köre, Kassai Magyar Társaság Batsányi körül, Beleznayné szalonja. 116 • Iskolai magyar társaságok alapítása (Kis János soproni példájára). • Induló hírlapok, folyó- és más időszaki iratok. - A latin elleni harcot nemcsak a közéletben, hanem az irodalmi nyelvben is folytatni kell, hiszen a magyar szókincset meg kell tisztítani az idegen elemektől. - Purista törekvés: idegen elemet soha ne keverjünk beszédünkbe; megkezdődik a nyelvújítás. A hagyomány sorsa - A művek egy része buzdítás vagy magasztalás versben, illetve prózában. - A művek másik része fordított, átdolgozott vagy utánzott. 117 - Két csoport: • A magyar formahagyomány hívei. • Formaújítók. Ami közös bennük: • A magyar nyelvűség programja. • A legnagyobb gondot a műalkotás nyelvi oldalára kell fordítani. - Az irodalmi nyelv távolodik a régitől és az élőbeszédtől (műnyelvvé kezd változni). - Faludi műfaja áthajlás a vallásos

prózától a világi felé (nyelve Pázmányéban gyökerezik, de merít az élő magyar nyelv népiességéből). - Dugonics András az, aki regényműfajra hajlítja át a moralista Faludi-stílust. - Faludi leglelkesebb híve Révai. - Faludi főleg helyes magyarságával hat, de esztétikai értéke is lényeges (pl. Barótira) - Jelentős hatása van Gyöngyösi Istvánnak; sokan tisztelik (Orczy, Barcsay, Ányos, Péczeli, Rájnis, Révai, Batsányi, Bessenyei). - Hogy helyére Zrínyi kerül, abban Gyöngyösi követőinek van a legtöbb szerepe, ugyanis külsőségeit ízlés és műgond nélkül utánozták. Az új törekvések elvi alapjai (fölvilágosodás és profán irodalom – Bessenyei) - Dugonicsék úgy gondolják, a puszta irodalmi hagyomány követésével eleget tesznek a magyar nyelvűség programjának. - A fölvilágosodás egyetemes jelentősége a világias, profán gondolkodás fölszabadításában rejlik. - Bessenyei hiányolja ezt az iskolai tanításban

és a régi irodalomban (bár ez utóbbit nem ismerte eléggé). - Bessenyei főleg verses nemben műveli a szépirodalmat, de fölismeri a próza fontosságát is. - A széppróza a századvég nagy újdonsága. 116 117 Utóbbiból indul ki Pest irodalmi központtá emelésének eszméje, melyért leginkább Kármán József tett. A nagyobb részt a kölcsönzött, fordított irodalom teszi ki. 43 - Bessenyei a prózát alkalmasabbnak tartja a nyelv gyarapítására, mert szerinte a versíró csak bevett szókkal élhet. Irodalomfölfogását programszerűen fejti ki (A holmi, Magyarság, Magyar néző, Jámbor szándék). Gyöngyösit szereti, de a négyes rímet elveti, mert az csak a kadencia hajszolására, ürességre és erőltetésre csábít (ezt mutatja Lázár János példája is). Új magyar irodalmi nyelv kiképzése (Kazinczy) - Amit az előzőek eredményeznek. • a modern idegen példák követése • a fordítás túltengése • nyelv és műformák reformja

- Franciás stílussal hatnak Kazinczyra: • Kártigám • Zalányi Péter Belizár-fordítása • Svédi grófné • Kasszandra regény • Teleki Ádám Cid-fordítása • Báróczi Erkölcsi meséi (Marmontel) - A XVIII. század végi fordításokkal indul meg egy új irodalmi nyelv képzése (kényszerből vagy tudatosan, sőt indokolatlan túlzással is) - Barczafalvi: kezdő irány; a szókészletet akarja gyarapítani. - Kármán: • A leghelyesebb út. • A meglevő szókészletre támaszkodik. • Az újítást erőszak és idegenszerűségek nélkül akarja végrehajtani. - Báróczi: • Az idegen nyelv szókötési mintáihoz alkalmazkodik. • A szókincsen nem sokat újít. • A rokon értelmű szavaknál a szokatlanabbat, finomabbat választja. • Összetételek. - Kazinczy: elítéli Barczafalvi túlzásait; nem a szókészlet, hanem a stílus megújítását tartja szükségesnek. - Akiket fordít: Klopstock, Wieland, Lessing, Herder, Goethe, Molière. -

Kazinczy nyelvszépségének eszménye: nyelvhelyesség, ízlés, közérthetőség, sokféle stílus együttese. - A szépirodalmi stílus az idegen sítlusszépségek fordítás által való meghonosításával teremthető meg. - A fordításirodalom előnye: • Kiképezi a nyelvet. • Ízlésre nevel. - Nyelvünk már megszokta a latinra mintázott fordulatokat, de a magyar nyelv élő, így nem lehet egy holt nyelv sablonjai közé szorítani. - Kazinczy tényleges irodalmi fejlődésre tekinthet vissza; még azok is neológusok, akiket az ortológusok maguk közé tartozónak mondanak (Molnár János, Dugonics, Faludi, Ányos, Péczeli, Aranka, Pálóczi, Csokonai). - Bessenyei ideálja a profán filozófus, Kazinczyé a szépíró neológus. - Kazinczy jellemzi a neológust és az ortológust is. • Neológus:  Céljai szempontjából a nyelvet szűknek és nem elkészültnek találja.  Az idegen szavakat kerüli, mert ez csak tarkít, elárulja szegénységünket, és

nemzeti büszkeségünket sérti.  Szavakat alkot, a rútakat megszépíti, az elfeledetteket föleleveníti, a provincializmusokat visszaadja a nemzetnek. • Ortológus:  Az egység babonája tartja megigézve.  Nem vallja a stílusnemek különbségét (sem az irodalomban, sem az életben).  Kánonja a szokás és a grammatika.  Az író nem ura, csak szolgája a nyelvnek.  Nem kell a régi és a tájszó, mert nem mindenki érti. Új versformák, új költői stíl - A költői nyelvnek a versformák fölfrissítésével való megújítása már a XVIII. században megindult - Pl. Amade új strófaszerkezetei (de ezek újítása csak a strófák összetételében és rímképletében áll) - Faludi kezdeményezése az olasz mintákhoz való alkalmazkodás; egy olasz iskolát kezd. 118 118 Ebből a forrásból már mások is merítenek (Balassi, Rimay, Zrínyi), de példáját később is követik (Révai, Himfy, Csokonai). 44 - Orczy francia rendszerű

újítása a rímelésre vonatkozik (a négyes rímű tizenkettesek helyett páros ríműeket használ). Költészetünk első korszakos érintkezése is nyomot hagy költői nyelvünkön, de Gyöngyösi csak díszt vesz belőle (fabula, allegória; viszont a nyelv szellemét és formáit nem erőlteti ezekbe a formákba). A második érintkezés Barótiék mozgalma; ez egy újító irány, hiszen nem csak ezt folytatja, és szembe is állítható a deákos hagyomány híveivel. Ráday: a szótagmérő rímes verselés kezdeményezése (első kísérletek: 1735); tőle veszi át Kazinczy, Verseghy és Földi. Kazinczy: főleg fogsága előtt gyakorolja az antik versmódot, majd német hatás alá kerül; gyakori nála az olvasmányihlet; igazi műfaja: szonett, epigramma, költői levél. Kazinczy a modern versidom egyik legnagyobb propagálója. • Akiket meggyőz: Dayka, Batsányi, Szemere Pál, Kölcsey. • Akiket nem: Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Vitkovics. A korszak irodalmi

ízlése - Bessenyei és Kazinczy korában a fő figyelem a nyelvre irányul. - Nemzetközi értelemben vett klasszicizmus. • Ízlési forma, amely nagyobb tudatosságával, gyakorlati fegyelmezettségéből emelkedik ki. • Uralkodó érvényre törekszik. • Nálunk is több formában jelenik meg.  Francia szellemű (Bessenyei); ez a legjelentéktelenebb. 119  Antik jellegű (Virág Benedek); főleg a külsőségekre szorítkozik  Németes 120 (Kazinczy; főképp az ő tevékenysége miatt a legkiemelkedőbb). - Kazinczy műfordítóként még nem tartja érettnek az időt eredeti magyar művek számára; a műfordítás a klasszicitás gyakorlati iskolája a magyar író és olvasó számára. - Csokonai tudósan foglalkozik a nyelvvel. • Ír műfajtörténeti tanulmányt, mint Kazinczy. • Ír esztétikai tanulmányt és kritikát, mint Kölcsey. • Ír verstani fejtegetést, mint Arany. • Írt volna szótárt, mint Vörösmarty, mert tudott volna. - Bessenyei

adja azt a programot, amely a nyelvi szempontot teszi meg elsőrendűnek. - Kisfaludy Sándor. • A romantikus előzmények összefoglalójának tekinthető. • Hattyúdalában kimondja a nemzeti (faji) értelmű eredetiség elvét. • Keleti faji specialitást is állít, vagyis a nyugattal szemben kész romantikát, egzotikumot. • A magyar nemzeti természetéből és történelmi okokból szomorú. • Szerelmei előszava: Himfyt megírhatta volna Petrarca nélkül is, de ha előtte nem írnak magyarul (Gyöngyösi, Zrínyi, Orczy, Faludi, Ányos, Batsányi, Virág, Kazinczy, Verseghy, Baróti), lehetett volna keblében három Petrarca, a Himfy nem születik meg. A magyar nyelvűség mozzanatának irodalmi tudata - Dessewffy József: a nyelv minden irodalomnak az eszköze. - A most meginduló kritika szinte kizárólag a nyelvi tulajdonságát tartja föladatának. - Pl. Bessenyei kíméletlenül gúnyolja a Svédi grófné magyartalanságait - A kort a múltból csak a magyar

nyelvű emlékek érdeklik, a latint elejti (azaz megcsonkítja a hagyományt). - Segesvári István a könyve bevezetőjében (ajánlás Teleki Józsefhez) elbeszéli a magyar nyelv viszontagságait, a deákkal és az idegen nyelvekkel való küzdelmeit. - Pápay Sámuel irodalomfogalmában a tudomány mellett figyelembe veszi a szépirodalmat is. - Révai 1805 körül ír egy irodalomtörténetet (A magyar deákság), de nem egészen fejezi be, és életében semmi nem is jelenik meg belőle; három kötetre tervezte. • A magyar deáki történet: két rész.  Értekezés a magyar nyelv eredetéről, régiségéről, atyafiságáról.  Irodalomtörténet (a hunok és a magyarok deáksága). • A magyar szép toll  A stílusról ír.  A kéziratban majdnem egészen elkészült. 119 Pl. Bessenyei nem tudatossággal választja (pl csak azért, mert Voltaire-nek, filozófus mesterének is egyik műfaja), illetve korai visszavonulásával a franciás irány is korán

eltűnt. 120 Német-görög, vagy német, goethei klasszicizmus. 45 A magyar beszédnek példái a jelesebb írókból (ez a stílusnemek és korok szerinti rendezett stilisztikai példatár lett volna). Kazinczy: A magyar literatúra történetei (1814). • Az Erdélyi Múzeum közli. • Nem önálló irodalomtörténet, csak egy kis vázlat. • A Tübingai pályamű egy részlete. A magyar nyelvű hagyomány életre keltésében mások is tevékenykedtek. • Pray György: Szent Margit élete • Sajnovics: a Halotti beszéd bemutatása a Dēmonstratiōban • Dugonics: a Pannóniás ének bemutatása az Etelkában • Dugonics: Gyöngyösi műveinek addigi legteljesebb kiadása • Kultsár kiadja a Törökországi leveleket • Sándor István, az első magyar bibliográfus munkái: Heltai (1789), Apáczai (1803) • Batsányi Ányos és Faludi műveit eleveníti föl • Virág Benedek: Telegdi négy prédikációja • Kazinczy: Sylvester nyelvtana, Báróczi minden

munkája, Dayka költeményei, Zrínyi • - - Az eredetiség programja A követelmény fölvetése - Bessenyei irodalmi programját követi Kármáné, amelynek elve a tartalmi eredetiség (ő szólal föl először a fordítások túltengése miatt). - Ennek a nyomában kialakuló irodalmi tudat tudományos képviselője Toldy Ferenc. - Kármán végcélja is a közboldogság, ennek eszköze a tudomány; ez is a fölvilágosodás elvi keretei közé illeszkedik, mint Bessenyei programja. - Kármán fölveti a kérdést, hogy a poézis ártott vagy használt a hazai csinosodásnak (szerinte ártott, mert sokan erőltetett szólásokkal korcsosították el a nyelvet, némely írások homályosak, új, megcsonkított vagy elrútított szavakat használtak). - A nyelvet nem külön kell művelni, hanem a tudományokkal együtt. - Eredeti munkákat kell írni, hogy önmagunk gondolkozzunk. - Hasznos eredményeket remél a nyelvre nézve is („csinos lesz nyelvünk, és velős minden

szó, mert az magán fogja hordani az eredeti lélek és az öngondolkodás bélyegét”). Az „eredetiség” értelmezései - Kármán programja korai, és nem követte gyors megvalósulás. - Az ő fölszólalását ismétli meg húsz évvel később Döbrentei Gábor, ami eredeti szomorújátékra tűzött ki jutalmat (Eredetiség és jutalomtétel). - Többen vallják e korban, hogy az eredeti azonos a nemzetivel (így a zseni fogalma is háttérbe szorul). - Mailáth János szerint Berzsenyi azért első költőnk, mert egészen magyar (ezzel száll szembe Toldy). - A magyarság, a nemzeti érzés nem irodalmi érték; megléte önmagában nem mértéke az irodalmi művészetnek. Az új fölfogás és a hagyomány - Az eredetiség mozzanata is keresi a múlttal való kapcsolatot. - Kölcsey: Nemzeti hagyományok (1826); ez Kármán programjának kiegészítése (herderi hatás). Az új irodalom anyaga - Nemzeti tartalom már Kármán fölszólalása előtt is megjelent a magyar

irodalomban. - Régibb irodalmunk nagyrészt fordított művekből áll, de van egy eredeti törzse: történetírás, az ezzel rokon históriás ének, és az ebből fejlődő eposz, illetve verses regény. 121 - A fejlődés az Etelkával indul meg, és a Buda halálával zárul. Az új irodalom formája - A népköltészet iránti érdeklődés már a XVIII. század elején kezdődik; a kezdeményezők Herdertől kapják az ösztönzést - Hatása majd Arany és Petőfi magyar klasszicizmusában érvényesül korszakos jelentőséggel. - Kezdetben párhuzamos a nyelvrégiség iránti érdeklődéssel. - Később az etnográfiai érdeklődés körébe kerül (nemzeti viselet, tánc, népszokás, tájszólás megfigyelése). 121 E fejlődés sarkai: Tinódi, Zrínyi és Gyöngyösi. 46 - Jelentős része műköltői eredetű. A nemzeti nyelv legnépszerűbb költői készletét őrzi, így a nemzeti közízlés leghitelesebb tanúja (a kollektív lelki formához igazodik, amely

befogadja). Az eredeti, a nemzeti irodalmat a népköltészet vezeti vissza a régiséghez. A Bessenyei–Kazinczy kor az élőbeszédtől eltávolodó új irodalmi nyelvet jelent. A ’40-es évek kezdetén már a művelt ember is tiszta magyar nyelven beszélhetett. Az idegen versformák magyarossá tétele, a nemzetiek fölélesztése párhuzamosan megy végbe az irodalmi nyelv körében lezajló átalakulással. A modern versrendszer az antik fölé emelkedik (ez az Aurora évtizedében indul, és az Athenaeuméban fejeződik be; ez a két évtized a vegyülés átmeneti kora). Írói rend és olvasóközönség - Az irodalmi élet egyre elevenebb, Pest irodalmi központ lesz (Akadémia, Kisfaludy Társaság, Nemzeti Színház; nő a nyomdák, könyvkereskedések száma). - Állandóbbá válik az írók személyes érintkezése. - Tisztelni kezdik a „literátor” nevet. - Toldy 1838-ban fölszólal az írói tulajdonjog védelmében (a visszás esetek miatt; pl. Kunoss

Szófüzére utánnyomása, Berzsenyi örököseinek megkárosítása, Szenvey József Schiller-fordításai). - Bessenyei programja nem közvetlenül irodalmi, hanem egyetemes nemzeti reformprogram. - A régi irodalom is hasznossági célt szolgál, de másfajtát; pl. az olvasónak: ismeretközlés (tudományos vagy vallásos igazságok, erkölcsi elvek), de nem politikai közhasznúság, mint az új esetében. Horváth János: Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből (Berzsenyi Dániel); Tanulmányok, 167– 180. - A Bessenyei–Kazinczy korszak a romantika előkészületi korának tűnik. - Az 1770-es évektől: nemzetközi klasszicizmus. • Antik (Berzsenyi Dániel; elsősorban Horatius). • Francia (Kölcsey Ferenc). • Németes (Kisfaludy Sándor). Az ezen a törekvéseken kívül álló klasszikai tendenciák mind magukban hordják a romanticizmus csíráit. - Sokszínűséget képvisel Csokonai és Kazinczy; velük áll szemben Berzsenyi, Kölcsey és

Kisfaludy. - Berzsenyi: az óklasszikai irány költője és Virág Benedek egyenes folytatója. - Nem szabad, hogy a magyar Horatius erőteljes külsőségei megtévesszenek: • antik versidom • horatiusi középszer és megelégedés • antik mitológiai és poétikai kép- és névtár • antik lírai műfajok (óda, elégia, episztola) • klasszikus embereszmény • klasszikus fegyelem - De líraiságát nem a külszín, hanem a lelki valóság szabja meg. - Kazinczynak a klasszicizmus csak egy iskolát jelent, Berzsenyinek eszményt. - A bölcs önmegtagadás melankolikus hangulata viszont megkülönbözteti Horatiustól és Virágtól, illetve eltávolítja a klasszikus szellemtől. - Életbölcsessége líraiságát két tényező határozza meg: • az egyetemes elmúlás szemlélete • törekvés a virtus megvalósítására - Ő az első nagy hangulatköltőnk. - Levéltöredék barátnémhoz • A magyar hangulatlíra egyik első remeke • Ezzel kezdődhet az új,

romantikus szellem beszivárgása a klasszikai költészetbe (Erdélyi János). - Ugyanez a hangulat megtalálható nála antik formába öntve is: • A közelítő tél • Osztályrészem • Magányosság - A lehangoltságból ódái is tartalmaznak valamit, és ennek ellentétét keresik a Virtus magasságaiban. - De soha nem tagadja meg magát annyira, hogy teljesen azonosuljon mintájával. - A klasszikus mintától elhajlik lírai egyénisége és költői nyelve is (ez a magyar költői nyelv első megállapodása). 122 - Berzsenyinek volt érzéke az esztétikum iránt. 122 Nem lehet nemzetileg klasszikus nyelvhasználat az, amely idegen hangidomba kényszeríti a nyelvet, így természetes szabályaiból kiforgatja, és olyan nagy mértékben formálja szokatlanná, hogy az mintegy különválik jelentésétől. 47 - Nyelvét főleg a pátosz romantikája jellemzi. A sok antik mitológiai név és szó pusztán mint idegen hangzat, stílusszínező hatással vegyül a

magyar szövegbe, és az egzotikum stílromantikájával hat. Berzsenyivel tetőzik az a naiv, lelkes korszak, mely irodalmat akarván teremteni, aranykornak hitte magát, és Augustusokat és Horatiusokat látott maga körül. Észrevételeiben hangoztat klasszikus elveket (józanság, egyetemes emberiesség, harmónia, eszményi személyiség, világos kifejezés), de főleg azokat, amiket Kölcsey nem tart be. Elismeri, hogy néhány ódája nyelve eltávolodott a görög egyszerűtől, de hozzáteszi, hogy az együgyűségtől is. A Kölcsey–Berzsenyi vita a „hellenica” és a „romantica” (egyetemes és individuális szellem) forog. Romantikus gyakorlata kezdetben öntudatlan volt, tudatossá a maga számára is csak a védekezés kényszerében vált. Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája; 93–193. A fölvilágosodás mozgalmának hordozói - Társasági mozgalom: • Fontosak a baráti társaságok (ezt terjeszti a Spectator c. angol folyóirat); a tagok anyagi

támogatók • Cél: vetélkedéssel serkenteni egymást a világ megjavításában. • Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés; ez hozza a végső döntéseket. • Gyakran jelentetnek meg kiadványt, folyóiratot, tanulmánygyűjteményt. - Akadémia: • Minta: Platón athéni akadémiája. • Cél: tudományos, amely teljesítésére az egyetemek nem vállalkoznak. • Az Alpoktól északibb európai országokban a párizsi mintát követik. • Franciák: magánkezdeményezés, később az állam átveszi őket. • 1660: Royal Society (Anglia; nagy hatás egész Európára). • 1701: Berlini Akadémia (I. Frigyes Vilmos alatt hadtudományi értekezést jelentethet meg, II Frigyes alatt fölvirágzik). • Négy osztály (pl. Berlin):  Kísérleti bölcsészettudomány (kémia, anatómia, botanika, kísérletek).  Matematikai (geometria, algebra, mechanika, csillagászat, elvont tudományok).  Spekulatív bölcsészettudományok (logika, metafizika, erkölcstan,

etika).  Szépművészetek (ókortudományok, történettudomány, nyelvek). - Szalon: • Szabad eszmecsere szervezett forma nélkül. • XVII. század vége: nagypolgári hölgyek egy meghatározott napon meghívnak magánszemélyeket • XIV. Lajos korában Mme de Sévigné-nél gyűlik össze a művelt arisztokrácia • Hamarosan befolyással vannak a nyilvánosságra. • Franciaországon kívül van Németországban, Bécsben. • Angliában férfiklubok veszik át a szerepét. • Fölvilágosult, előkelő urak kávéházaként is emlegetik. - Olvasókörök: • Hátterét az irodalmi kávéházak jelentik. • Előkép: művelődési társaságok, melyek a szép nyelvhasználattal és az irodalommal foglalkoztak. • Toggenburgi Református Erkölcsi Társaság (1767):  A főváros nélküli vidék felső rétegét tömöríti.  Egy kisparaszt tagja is volt (Ulrich Bräker).  Jelszó: Ordine et Concordiā.  Fő feladat: könyvek válogatása, könyvtár

építése (kevés a szépirodalom, de Shakespeare van). • Mainzi Tudós Olvasókör (1782):  Jezsuitaellenes.  Több társaságnak is a mintája (Aschaffenburg, Trier, Koblenz, Bonn). - Közhasznú gazdasági társaságok: • Föladat: a gazdaság és a szociális gondozás támogatása. • Az első nagyobb Dublinban alakult (1731).  Az 1724-es írországi éhínség hatására jött létre.  Alapítók: Thomas Prior, Samuel Madden. 48 - - - -  Fontosak a pályázatok. 123 • Lunar Society (Birmingham, 1775): kifejezetten kézműipari és ipari érdeklődésű társaság. • Egyre több alakul (London, Franciaország, Habsburg Birodalom, Spanyolország). • A spanyol királyságban: a haza barátainak társasága; a mozgalmat III. Károly minisztere, Pedro Rodriguez gróf indítja el. Mezőgazdasági társaságok: • Elsődleges vagy kizárólagos föladat: agrárgazdaság. • Megváltoznak a viszonyok:  Megszűnik a háromnyomásos földművelés.

 Új kérdések, pl. kell-e tizedet kivetni az új földre, vagy az új terményre  Fontos lesz az erdővédelem (nem lehet szabadon legeltetni).  Fölmerülnek raktározási problémák.  Vidéken is megjelennek a gyárak, manufaktúrák. • Pl. bretagne-i, berni, dublini, londoni, zürichi társaság Szabadkőművesek: • Nemzetközi-kozmopolita társaságok. • A katedrálisok fölépítésén dolgozók céhekre emlékeztető közösségeire megy vissza; a kézművesség lassan háttérbe szorul. • Páholyokból áll; ezek fölépítése ugyanaz (tanonc, inas, mester). • Gyakran van könyvtáruk. • Fontos páholyok közti levelezés (nagy összetartás). • Új tartalommal akarják megtölteni a templomépítés ősi jelképeit (ez a keresztény hagyományok humanista-fölvilágosult újraértelmezése). • Igény: a gyakran megmerevedett vallási kapcsolatok eleven értelmet kapjanak az új testvériség által. • A tolerancia iskolái (katolikus,

anglikán, vallástalan, zsidó). • 1738, 1751: a katolikus egyház bullában tiltja meg a páholyokba való belépést (sokan nem törődnek vele, pl. más néven működnek tovább) A fölvilágosodás mozgalmának társaságai: • Ahol nincs szervezett társaság, ott van szabadkőműves páholy. • Philadelphiai Társaságok (1694-től):  Pietista-misztikus nézeteket vallanak.  Hollandia, Németország, Svédország, Finnország. • Az anglikán államegyház alapította társaság célja a nevelés volt, és a Biblia ismeretének terjesztése. • A társaságok általában nem tekintetik magukat politikai szervezetnek. • A svájci Helvét Társaság a kantonok szövetségének széthullását akarta megakadályozni. • Állandó tagok: nemesség, papok, hivatalnokok, kereskedők. • Divat valamely társaság tagjának lenni (nők ritkán, de vannak köztük). Folyóiratok és könyvek: • Tudatosan közölnek fölvilágosító elemzéseket; ehhez kell önálló

vállalkozású nyomda és kiadó. • Sajtószabadság csak a Németalföldön van (holland területek; egyelőre). • A folyóiratok mintája az angol Spectator (1710–1724). • Ismertetik az újonnan megjelenő könyveket. • Az etikai és esztétikai célok mellett van politikai szándék is. Utópia és reform (német megfelelője: álmok és jobbítás) - „Jobbítás és álmok”; a XVIII. században sok írás születik a jobb világ megvalósításáról • Carlantonio Pilati: Itália reformjáról (1767); fölhívás a fejedelmeknek egy antiklerikális jellegű reformmal. • Christian Wilhelm Dohm: A zsidók polgári állapotának megjavításáról • Szózat Anglia népéhez a parlament tervezett reformjáról (ismeretlen szerző, 1783) • Victorian de Villava: Megjegyzések Spanyolország reformjáról (1797) • Széles körű (vallási, gazdasági, általános politikai) • Több korszak:  Az európai tudat válsága (átfogó bírálat).  Cél: a

„lehető legtöbb ember lehető legnagyobb boldogsága” (Jeremy Bentham). - A filozófia századának filozófiája és filozófusai: 123 Mindent kitüntetnek: csipkeutánzat, kiváló vetőmag, mocsárlecsapolás, kenyér, halászati eljárás, egresborgyártás stb. 49 A filozófia jelentése a korban:  Tágabb: tudás, a bölcsesség szeretete.  Szűkebb: szabadon és kritikusan lehet nyilatkozni minden dologról.  Kant: az ész és a bölcsesség autonóm tudománya.  Minden a tárgyává tehető. • Filozófusok: Hume, Descartes, Pascal, Newton, Locke, Leibniz, Wolff. • Akiket filozófusnak neveztek a század közepén: az Enciklopédia francia szerzői; ők a vezéralakok (Montesquieu, Rousseau). • Egyre több a filozófiai könyv, a teológiai pedig kevesebb. • Fontos: hasznosság, erkölcs, világosság, józanság. Racionális kereszténység: • Protestantizmus és fölvilágosodás:  XVII. század: egy teológiai fakultás kibővítése a

dogmatikai elhatárolódás professzorának kinevezésével történik Elhatárolódás  Rómától.  A protestánsok közti eretnekektől.  Más protestáns teológiáktól.  Szektásoktól (pietisták, újrakeresztelkedők).  1675: Formula Consensus (a Biblia minden szavát sugalmazottnak kell tekinteni).  Új fölfogás: a gyakorlatot kell szem előtt tartani, így karácsonykor a széna tartósításáról, húsvétkor pedig a halottak eltemetéséről kezdtek prédikálni.  Mennoniták: az újrakeresztelkedők utódai.  Gerhard Tersteegen (pietista): „Bizonyossággal hiszem, hogy mind a római katolikusoknál, mind pedig a lutheránusoknál, a reformátusoknál, különös szokásaik ellenére a mennonitáknál, sőt a szeparatistáknál is a lelkek eljuthatnak a szentség legmagasabb fokára, és az Istennel való egyesüléshez.” • Katolikus fölvilágosodás:  Tridenti zsinat (1545-63): ortodox fordulat (intenzív vallásos élet).  A francia

janzenizmus bírálja a jezsuitizmust (csak Rómára és a Kúriára figyel, eltávolodott a bibliai egyszerűségtől).  Képviselője Fénelon, aki szembefordul az egyházzal és a királlyal.  Legnagyobb látható siker a jezsuita rend föloszlatása.  1757: Portugália  1764: Franciaország  1767: Spanyolország és gyarmatai  1768: Párma  1773: általános érvényű (XIV. Kelemen); jezsuitaüldözés  Végső menedék: az ortodox Oroszország. A természetjog és az emberi jogokhoz vezető út: • Jog, amely a Bibliából vehető át: tízparancsolat. • Jog, amely az ókorban alakult ki: római. • Alap: Cicerō Dē officiїs c. műve • Természetjog: az ókori és a keresztény jogi elképzelések összeegyeztetése a középkorban. • Samuel Pufendorf német jogász: A természetjogról és a nemzetközi jogról (1672); követői: Christian Wolff, Christian Thomasius, Anthony Shaftsbury, Locke. • Cesare Beccaria (1764): A bűnökről és a

büntetésekről (támadja a kínzást, az inkvizíciót, megkérdőjelezi a halálbüntetést is). • Fokozatosan megszüntették a boszorkánykivégzést is (Anglia, 1712; Franciaország, 1718; Würzburg, 1749; Svájc, 1782). Politika és kormányzás: • A szigorú uralmi viszonyok mindent meggátolnak. • Az autonómia és a múltban szerzett kiváltságok alapján minden önálló életet él (város, tartomány, egyház, testület, egyetem, céh). • Cél a központosítás (abszolutizmus). 124 • Locke: az állam a kormányzat, és a kormányzottak (király és nép) közt kötött szerződésen alapul. • Montesquieu: A törvények szelleme (1748). • Rousseau: Társadalmi szerződés (1762). Gazdaságtan, munkaéthosz, a gazdálkodás szabadsága. • Paraszti termelés: vetésforgó. • - - - - 124 Fénelon: „A király abszolút hatalmának eredménye: ugyanannyi rabszolgája lesz, amennyi az alattvalója.” 50 Kézműipar: a céhszabályzatok

korlátozzák. Zwingli, Kálvin: a munka keresztyéni kötelesség. A fönnálló gazdasági rendszer első bírálói: Quesnay (a király háziorvosa) és a köré csoportosuló fiziokraták. • A királyi utak rendszerének kiépítése (Párizs összekötése a jelentős vidéki és kikötővárosokkal). • Anglia: Adam Smith (a fiziokratákéhoz hasonló elméletet dolgoz ki). Természettudományok, orvostudomány, technika: • Matematika, fizika: a hét szabad művészet közé tartozik. • Johann Jakob Scheuchzer: zürichi orvos; jelentősen segíti a továbblépést (Jób c. műve: a cenzúra utasítja, hogy törölje a kopernikuszi tanokra való utalásokat). • Descartes: az alapvető kételyből indul ki (matematikai gondolkodás: az egyetlen helyes módszer). • Az emberi testet gépezetnek tekintik. • Az állatorvoslás tudományos rangot kap. • Csatornák és jobb utak épülnek (mérnöki tudományok). • Óra: a század jelképe is lehetne. • Fontos még a

Papin-fazék. Nevelés, iskola, a nép fölvilágosítása: • Fölvilágosodás: a reformáció és a rekatolizáció örökébe kell lépnie. • Az egész népet új hitre kell nevelni (általános iskoláztatás). • Az iskolarendszer kiépül, de merevnek találják. • Az ókor mellett fontos az újabb korok és a haza története. • Egyetem latin nyelvű; teológusokat, jogászokat, orvosokat képez, de kevés gyakorlati ismeretet ad. • Később mérnök- és kereskedőképző, illetve kamerális (jogi és nemzetgazdasági) iskolák alakulnak. • Erősödik a magánoktatás (a nemes nem akarja gyermekét a szegényekkel egy iskolába járatni). • A szegények nem vehették meg a drága enciklopédiákat, így a lelkész föladata volt a tudást közvetíteni (ld. a később kigúnyolt prédikációk a szénáról, villámhárítóról) Erény és honszeretet: • A fölvilágosodás írói különbséget tesznek az egyéni erények és a társadalomban élő emberek

közt érvényes erények közt. • A deistát a természet törvényei kötik, az ateista a belső hangot követi. • A legtöbb embernél a vallásos beállítódás a jellemző (mise, személyes ima, közös házi ima). • Szerénység: küzdés a luxus, tobzódás ellen (a személyes fogyasztás csökkentése). • A társadalmi elit vezéreszméje a patriotizmus (honszeretet). • A prudentia mint bölcsesség egyben előföltétel is. • A temperantia (mértékletesség) inkább türelemként értelmezhető. • A iustitia (igazságosság) magától értetődő. • A fortitūdō a fölvilágosodás ügyéért való bátor kiállást jelenti. • • • - - - Kecskés András: A magyar verselméleti gondolkodás története (A kezdetektől 1898-ig); 125–145. Az anyanyelvi öntudat szerepe a vershagyomány alakításában - Átvett formák a XVIII. század közepéig szórványosan fordul elő magyarul - XVI. század végi magyar vershagyomány: hibátlan szótagszám,

következetes sormetszet, rím - XVII. századi költészetfölfogás: a meglevő formák megszokott alkalmazása (barokkos verselés) • nemzeti színezet • latinos műveltség különböző rétegei • tudatos formakezelés Ezek jutnak szerephez a versújítás folyamatában. - A versújítás főleg a nyelvújítás jelenségeihez hasonlít: • Háttér: a nemzeti öntudat megszilárdulása. • Ehhez szükséges: szilárd anyanyelv és sokrétű irodalmi hagyomány. - Fölismerése: nem hagyományőrzés, inkább hagyományfejlesztés, sőt hagyományteremtés szükséges. - A költők a verselést is a nyelvvédelem és nyelvfejlesztés szolgálatába állítják. - A klasszicista jellegű verskezelés nálunk: az öröklött és az átvett formák minél tökéletesebb, tudatos megvalósítása. 51 - Nem a versrendszer nemzeti jellegű, hanem annak nyelvi alapja, a szótagmérő ritmuselv. 125 Az antik klasszikus vershagyomány meghonosítása – magyar

szótagméréssel - A katolikus és a protestáns iskolákban is fontos helye van a latin grammatikának (ezzel együtt a klasszikus prozódia és metrika is). - Losontzi István („a kőrösi rektor”): Artis metricae hungaricae regulae (1769; protestáns tankönyv, amelyben elsőként írja le a magyar szótagmérés szabályait). - Német kísérletek is ösztönöznek (Klopstock ódái; a bécsi Osszián-fordító, Michael Denis). - A kortárs német költészet példája erősen megmutatkozik (az elméleti érdeklődés fölélénkülése, egyes műfajok és versformák terjedése). - A közvetlen példa Vergilius és Horatius. - Pindarosz szabad verse, Anakreón rövidsorú dalmértéke később, kisebb hatásfokkal jelenik meg. - Molnár János: A régi jeles épületekről (1760): előszava tekinthető a versújítás programnyilatkozatának. - Kalmár György a Prodromusban (1770) kétféle magyar verselési típust tárgyal. - Baróti Szabó Dávid: Új mértékre vett

különb verseknek három könyvei (Kassa, 1777); csak klasszikus mértékű költeményekből áll (hexameter, elégikus disztichon, óda). - Baróti Szabó: A magyar prozódiának avagy a szók mértékjeinek rövid útja; az első magyar nyelvű prozódiai szabályzat. - Révai Miklós: Magyar Alagyáknak I. könyve (1778) 126 - Elsőként Szarka János levele hívja föl a figyelmet Sylvester János disztichonjaira. - Rájnis Kalauzának első könyve példaverseket tartalmaz. - Rájnis: A magyar Parnasszus (1803); az előző könyv javított és bővített kiadása. - 1781-ben Ráth Mátyás bírálja Rájnis Kalauzát, amelyre ő röpiratban válaszol (ez a prozódiai harc része). - Révai: A versszerzés két különböző módjáról (1781); a Kalauzra szánt válasz. - A protestáns iskolák latin metrikai tananyagában tíz sortípus szerepel. • Hexameter (adoniszi, pherekrateus, heroikus tetrameter, dactylus alcmanius) • Pentameter (archilochius) • Jambikus

(anakreóni, scazon) • Trochaikus • Szapphikus • Phalaikoszi • Choriambikus • Alcaicus • Anapesztikus • Ionicus a minōre - Papp Ignác: Magyar poézis (1828); tankönyv, amelyben hexameteres sorokba foglalja a magyar prozódia szabályait. - A mai értékelés szerint legjelentősebb írások a korban ismeretlenek maradtak. • Földi János.  Három versrendszert állapít meg, a verselés kérdéseit nyelvészeti alapon tárgyalja (Magyar Múzsa, 1787).  Rímes-időmértékes forma: kétszeres vers.  Mindhárom versnemet meg kell tartani.  Kéziratos verstana (1790) elsőként ad teljes, elfogulatlan áttekintést a magyar költészet versformáiról.  Nem a görög és latin előzmények a meghatározóak, hanem a természetes magyar beszéd szótagmérő sajátosságai.  A klasszikus verslábaknak magyar nevet ad (szökő, perge, hosszú, rövid, görgő, doboló, szapora, pergeszökő). • Horváth Ádám: a verslábmetsző cezúra a követendő.

• Verseghy: német ihletésű, részben zenei fogantatású metrikai szemlélet (Magyar Aglája, 1806). • Virág Benedek: Magyar prozódia, 1820. - A XIX. század elejétől: • A megteremtett hagyomány költői aktivizálása kerül előtérbe. • A klasszicista igény helyett egy romantikus szempont érvényesül (a meglevő formák alkotói szándékhoz igazodó, egyéni fölhasználása). - A romantikus verskezelésre való áttérés összefügg a költészet nemzeti jellegének erősödésével. - A versújítók második nemzedékének törekvése nem a klasszikus vershagyomány egyenértékű megvalósítása, hanem a költőiség kifejező erejének fölszabadítása vezérli. 125 Batsányi véleménye 1828-ban: kultúránk más nemzetekéhez képest elmaradott, de nyelvünk adottságai Európa-szerte egyedülállóak (a magyarhoz hasonló: görög, latin, szanszkrit). 126 Előszavában írja, hogy Molnár János bevezetője bátorította a magyar nyelvű

szótagmérésre. 52 - A magyar költészet útja nem Papp Ignácot, hanem Vörösmartyt igazolja. Keresztury Dezső – Tarnai Andor: Batsányi és Baróti Szabó Kassán ismerkedtek meg (már itt van a kassai tankerületi nemzeti iskolák felügyelője, Kazinczy is). 1787. november 13: megalakítják a Kassai Magyar Társaságot Baróti: szemlélődő, békítő szerep a vetélkedő Batsányi és Kazinczy közt (Kazinczy: származása és összeköttetései miatt őt illeti meg a vezető hely) Magyar Múzeum: közös folyóiratuk; Batsányi azt akarja, hogy y-isták legyenek, de Kazinczy ellentmond. A szakítás végleges lesz, mikor az első számban Batsányi bevezetése jelenik meg. (Kazinczyval együtt válik ki Földi János.) A folyóirat körül társadalmi és politikai erők is összecsapnak. Kazinczy: jozefinista (racionalista fölvilágosodottság). Batsányi a plebejus sorból fölnövekvő értelmiség azon rétegéhez tartozik, amely fölvilágosodott eszméken

nevelkedik (dunántúli szerzetesiskolák), de nemzetiségében megtámadott, ezért a II. József ellen forduló nemesi reformizmus érdekkörében nő föl. Készen áll az elszakadás fegyveres kezdeményezésére is 127 Baróti Szabó közelebb érezi magához Batsányit (már az Orczyakhoz fűződő kapcsolata miatt is). Baróti is ellensége II. Józsefnek (az egyházat, és a magyar nemzetiséget sértő intézkedései miatt) Mindkettőjük példaképe Ányos Baróti a magyar nemesi megújulás híve (verse: Kép, 1793) Baróti ekkori (1790 körüli) munkáin érződik, hogy Batsányi mennyire áthatja optimizmusával Társaságkötés: a Magyar Múzeum első verse; ezzel szólal meg Baróti újra (Batsányi hatása), bár hallgatást fogadott. Szövetségesek és barátok is (irányító: Batsányi) Baróti szorgalmazza a klasszikus mértékű versek ápolását, és a magyar nyelv művelését. A nemzeti nyelv szolgálata, különösen a katolikus papság körében egyet

jelent a haladás szolgálatával. Batsányi gyakran köt barátságot papokkal, de szembeszáll a szenteskedőkkel (a klerikális reakció sokszor életét is fenyegeti). Batsányi gyakorlati és segítő bírálóként nagy tekintélyű, még Kazinczy is megkéri, nézze át Messiásfordítását (ezt nem vállalja – Baróti esetében igen, egész életében). Bírálata határozott elvekhez igazodik, de sem formalista, sem erőszakos (ahogy azt Kazinczy terjeszti). Baróti: már enged a helyesírási kérdésekben. Prozódia és hangmérséklés: - Nagyrészt egyetértenek (Batsányi a nyelv természetéből indul ki). - A h értékelése: különbség. • Baróti: nem fogadja el, hogy önálló mássalhangzó-értéke van. • Batsányi: kezdetben így gondolhatta, majd úgy, hogy valóságos mássalhangzó. Baróti az antikok tekintélyével és egy népszerű európai módszerrel növelné a magyar nyelv tekintélyét. 128 Arany János: a második („megjobbított”)

kötetben már Baróti áll előttünk. Ezt a változást ő hanyatlásnak, és Batsányi hatásának veszi. Összehasonlítás: Batsányi hatása három irányban érvényesül - Az előadás tömörsége, folyamatossága, logikai következetessége, tisztasága. - A szóhasználat bizonyos választékossága, közérthetősége, ízlésessége. - Tartalmasság a mondanivaló jelentőségének fokozása terén.129 Batsányi fordításról szóló tanulmánya: a régi és a mostani szerzők jelesebb műveit kell kiválasztani. Valószínű, hogy a Vaniére-fordítás után már a tárgyakat is ő ajánlja Barótinak (pl Milton); Baróti Vergiliusrajongását ő tereli a konkrét fordítás felé130 A Rájnis-Batsányi vita lényege. - Rájnis: nem választja el az eredeti alkotást, az átdolgozást és a fordítást (iskolai-formalista fölfogás). - Batsányi: hű fordítás. Magyar Múzeum: Baróti az, aki eredeti műveivel legtöbbet szerepel. Batsányi kiemeli alkalmi verseit 131

Álom: a nemesi reformizmus szólal meg benne. Két Magyar Hazafi Érzékenységei: Orczy Lőrinc beiktatására (közös kiadás). A báró ekkor már szerepel II Lipót feketelistáján. Batsányié az élesebb; emiatt jelenti föl Péchy József megyéje (Sáros) nevében a költőt 127 Ebben a csoportban jelentős szerepet játszottak: Orczyak, Batthyányak, Festeticsek, Forgách Miklós, Sztáray Mihály, Teleki József, Barcsay Ábrahám, Széchenyi Ferenc, Semsey András; gyanúsak voltak mind a Martinovics-perben, ahol a vádlottak közül sokan voltak titkáraik, belső embereik. 128 Révai és Rájnis is képzettebb volt nála, de ő közvetlenebb kapcsolatban állt az élő nyelvvel, ezért bátrabban mert formálni. De ebben nem egy népbarát politikát kell látni, mivel főleg szakmai kérdések érdekelték. 129 Baróti lefordította Jacobus Vanier Praedium Rusticum című tankölteményét (1779). A második kiadásban (1794) láthatjuk a javításokat, amelyek

összevágnak Batsányi elveivel. 130 Vergilius már érdemes volt arra, hogy minta legyen. 131 Ez a műfaj nem túl jelentős, de azzá tehető. Batsányi módszere: az alkalmat vagy személyt kiemeli elszigeteltségéből, valami nagyobb nemzeti ügy, eszmény részesévé teszi, és azt ünnepli a megénekelt esemény vagy magasztalt személy ürügyén; pl. Társaság-kötés; Ráday Gedeonhoz; Álom 53 Öreg korára átdolgozott verseiből sok minden kimarad (pl. Álom: az idegenellenes és a nemzeti ruhaviseletet dicsérő részeket kihúzza). Baróti két legjobb verse a Magyar Múzeumban jelenik meg. - Egy ledőlt diófához (a magyarság veszélyeztetett állapotának jelképe). - A holdhoz (híd Ányos és Batsányi verse közt; Egy boldogtalannak panaszai a halavány holdnál – Tűnődés; ezekhez kapcsolódik). A Martinovics-per után még inkább Bécs lesz a bénult magyar szellemi élet központja; Batsányi Kufstein után itt telepedszik le. Ápolja régi

kapcsolatait, újakat szerez, Napóleonnal is levelez A bécsi osztrák írói körön át csatlakozni akar a romantika felé fejlődő német irodalomhoz. Filológiai tanulmányokat ír Eredeti műveit még sokáig nem adhatja ki. Barótival levelez A hozzá írt levelek elvesztek, kapcsolatukról a válaszok, és műveik alapján tudunk képet formálni XVIII. század vége: igény magyar könyvek kiadására Magyar Minerva: könyvsorozat. A tervet 1797-ben Péteri Takáts József dolgozta ki 132 A szerkesztésben Batsányi is részt vett. Az első kötet Ányos, a harmadik Virág Benedek munkáit tartalmazza A következő kötetet Baróti verseinek szánták. Arcképek készítésével két barátját bízta meg (Kininger: festés; Czetter: réz), de ezeket nem adták közre. A Minerva megszűnt, mert Festetics nem adott több pénzt (bár megígérte) Batsányi ezután is bírálója és segítője maradt Barótinak. Baróti Szabó Dávid: Megjobbított s Bővített Költeményes

Munkák (Komárom, 1802). 1800: Batsányi Semsey Andrással beutazta Magyarországot (járt Balatonfüreden is). Magyar Énéis: Baróti fordítása. - 1804-ben kezdett hozzá; Batsányi ekkor jár életében utoljára Magyarországon. - 1805: Baumberg Gabriella és Batsányi házassága (Baróti verses levéllel gratulál nekik, de nem látogatja meg őket, hanem Vergilius-verseket küld). - 1806: Baróti elküldi Batsányinak a teljes fordítást; ő kemény kritikát ad. - Magyar Kurír (1810): Baróti nyilatkozata (megkezdődik a Magyar Énéis nyomtatása Doll Antal könyvtáros költségén, aki Batsányi nélkül nem hajlandó folytatni a kiadást). - A közös munkával készült Énéis a deákos iskola legnagyobb eredményei közé tartozik. Fontos bizonyíték, hogy az iskola túljutott az újlatin epigon-verselőkön, és fölemelkedett a klasszikusokig A magyar honfoglalási eposz és az egész romantikus magyar epika elképzelhetetlen nélküle (Aranynál és

Vörösmartynál is megtalálható számos eleme). 133 Párizsi önkéntes száműzetésében halottnak hiszi Barótit. Közvetlenül csak kevesen mernek levelezni vele, Linzből küldött munkái pedig éles és fölényes fogadtatásban részesülnek. Így visszaszorul régi barátai közé (Kazinczy ellenfelei, Kisfaludy Sándor, Juranits László). Barótit Thaisz Endre búcsúztatja; fölhívására (életrajzírás) Batsányi jelentkezik, de nem tudni, megírta-e. Tartóztatás (1791): Rájnis Baróti elleni támadásával függ össze. Hatos Jambus: első változatában sem kizárólag Rájnis ellen fordul, hanem egy gőgös poéta ellen, akinek a mintaképét Kazinczyban kell keresni. Végleges forma: 1811 (ekkor jelenik meg Kazinczy szatírája, A békák). A versben kétszer fordul elő a Vadótzi név (ez is Kazinczyra utal, mivel az ő álnevét [Széphalmi Vince] torzítja Rájnis Vadótzi Vincére). A Magyar Költő, idegen messzi földön: Batsányi élete és munkája

tanulságait akarja összefoglalni. Kókay György: Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra; 93–109; 214–245. Hasznos lenne-e a német nyelv bevezetése? Egy II. József ellen írt könyv betiltásának története (1784) - Kirinyi István (gömöri ügyvéd): Vajon hasznos lehet-e Magyarországnak a német nyelv bevezetése? 134 • A besztercebányai cenzor, Mathias Platty nem javasolta a kinyomtatást; okok.  A szerző úgy véli, a magyarokra rákényszerítik a német nyelvet, de II. Józsefnek nem az a szándéka, hogy a nemzeti nyelvet kiirtsa  A haza dicséretére szolgál, ha valaki minél több nyelven tud.  Helytelen a magyarázata is, mert Isten a bábeli torony miatt nem a nyelvek sokféleségével büntet, hanem azok összezavarásával.  A mű (latin nyelvű) tele van helyesírási hibákkal. • Elutasítja a helytartótanács is (sok benne a tévedés, sérti a józant észt, az erkölcsöket és a Szentírást). • Ezt a véleményt

mondja a budai cenzor is (Michael Hübner), és maga II. József is elutasítja - 1788: Ráth Mátyás még keményebb bírálata, könyvhirdetésnek álcázva (erre még Herder is fölfigyel). 132 Péteri Festetics gróf belső embere, fia nevelője, irodalmi dolgokban tanácsadója volt. A magyar fordítás mindig hosszabb, de a Batsányi javította énekekben csak negyven sor a hosszabbodás (a többiben száz). 134 A művet pontosan nem ismerjük, még a terjedelmét sem tudjuk. 133 54 A XVIII. század végi magyarországi sajtó és a nyelvkérdés - A hírlap- és folyóirat-irodalom Európa legtöbb országában nemzeti nyelven alakul ki. - Magyarországon a ’80-as évekig latinul vagy németül adják ki az elsőket. 135 - Latin nyelvű Keresztury József lapja. - A magyar nyelvű sajtó megindítója Ráth Mátyás. - Kovachich Márton György a németet találja a legalkalmasabbnak (a latinnak a többség nem veszi hasznát, a magyar nem elég ismert és nem elég

kiművelt). Anyanyelv, műveltségközvetítés, elszigetelődés - A külföldöt akarja tájékoztatni Rákóczi Ferenc, Czvittinger Dávid. - Acta Eruditōrum: a német fölvilágosodás folyóirata; ismerteti Czvittinger művét (Specimen Hungariae literatae); Turóczi-Trostler József szerint ezzel kezdődik a magyar irodalom európai története. - Fölismerik: a magyar nyelv általánossá válásával a magyar szellemi élet elszigetelődhet Európától. - Kovachich szerint a magyar történelem során voltak olyan korszakok, amikor kultúránk azonos szinten volt a legnagyobb európaiakéval, de mára ezek megelőztek bennünket. - A kedvezőtlen kép kialakulásához járul: a magyarok nem törekszenek az írók, művészek, tudósok ismertetésére. Az újságcenzúra II. József korában - Egyesek: kiterjesztett sajtószabadság. - Mások: támadják. • Egyháziak: kiszorítják őket, illetve nagyon fölvilágosultnak találják (1787: Bahrdt német teológus két

röpirata). • Radikális oldal: az angol sajtóviszonyokhoz képest a jozefinista túl szűk. - II. József célja nem a feudalizmus megszüntetése, hanem annak támogatása egy reformbürokrácia segítségével Ennek új bázisa: az osztrák kereskedő-, manufaktúra- és hivatalnoki réteg - Fontos: egységes, gazdaságilag és katonailag erős, nemzeti megkülönböztetések nélküli Habsburg-állam. - A sajtópolitika ellentmondásossága az egész rendszer ellentmondásosságából (konzervatív vonások és reformok) fakad. - Filozófiai alap. • Samuel Pufendorf és Christian Wolff: a nép a jogait a társadalmi szerződéssel teljesen átengedi az uralkodónak. • Sonnenfels és Martini: az emberiség még kiskorú, ezért a jót erőszakkal kell rákényszeríteni. - Mária Terézia politikai belátásból engedte át a cenzúrát világi kézbe. (A ’70-es évek végén, Gerhard van Swieten 136 győzelmével dőlt el.) - A cenzúraügyek teljes centralizációja II.

József alatt következik be (de ő sem engedi a vallást rendszeresen támadó vagy gúnyoló iratok kiadását) - A reformkatolicizmust eszközként használja föl (a lázadó népből az egyház nevelhet jó és engedelmes polgárokat). - Az újságok vizsgálatát (úgy, mint az imákét és hirdetésekét) nem a központi bécsi cenzúrahivatal végzi, hanem az egyes országok hatásai – de a gyakorlat más. - Ez legenda, és ahogy Gnau írja, az újságok üldözése magától II. Józseftől indul ki 137 - A cenzúrapátens napján rendeletet ad ki, hogy csak az Imprimatur föliratú újságot és kalendáriumot lehet kinyomtatni. - Később az előzetes cenzúra egy utólagos ellenőrzéssel is kiegészül. - Egy népszámlálási adatokat közlő cikk után elrendeli, hogy a jövőben az állam erőit érintő írásművek engedélyezése előtt az udvari hatóság véleményét is ki kell kérni. - II. József először engedi az ő személyét ért kritikákat, de

1784-ben ennek az ellenkezőjét kéri (indok: túl sok a dicsérő, hízelgő cikk). - 1784: a Helytartótanács Budára költözik, így a pozsonyi magisztrátus cenzúrázza a lapokat. - Politikában és irodalomban jártas személyeket kell kijelölni; revizorok. • Magyar Hírmondó: Vancsay Mihály 135 1705: Mercurius Hungaricus; Rákóczi lapja, amelyet azért indítana latinul, mert külpolitikai célokra használná. 1721-ben Bél Mátyás még latinul írja lapját (Nova Posoniensa). 136 Katolikus, csak a túlkapások ellen lép föl; hazájából janzenizmusa miatt űzik el. A cenzúrát azért akarja szakemberekre bízni, mert a teológusok megbotránkoznak még egy anatómiakönyv láttán is. 137 Valószínűbb, hogy a teréziánus lapokat veszélytelennek gondolta; csak amikor a többi országban is megindult a hírlapirodalom, ezek kezdtek gondot okozni. 55 - - - - • Pressburger Zeitung: Karl Gottlieb Windisch • Presspurské Noviny: Schütz Baltazár Pl.

az erdélyi román parasztlázadással kapcsolatos híreket törlik, mert veszélyesnek tartják őket Windisch tűnik a leggondosabb revizornak; a politikai célzatosság mellett figyel a jó erkölcsöket sértő cikkekre is. Vancsay valószínűleg azért elnézőbb, mert a Magyar Hírmondó szerkesztője ekkor Szacsvay Sándor, aki jelét adja II. József iránti lelkesedésének Gróf Esterházy Ferenc főkancellár leveléhez hasonló a Helytartótanács átirata: hiába az 1784-es figyelmeztetés, a pozsonyi újságok sok nem megfelelő dolgot tartalmaznak (pl. erdélyi ügyek) Semmi nem jelenhet meg, ami az uralkodó, az állam, a jó erkölcsök vagy a vallás ellen irányul A rendelkezést ki kell terjeszteni az egész országra, és a hozzácsatolt provinciákra, minden újságra és nyomdára, a privilégiumok elvesztése terhe alatt. A pozsonyi magisztrátus erre ígéretet tesz, de néhány hónappal később újabb panaszok érkeznek. (Nem a híreket kifogásolják,

hanem a rendeletekkel kapcsolatos glosszákat, interpretációkat, recenziókat.) A legtöbb kifogás Tállyai Dániel ellen van, ezért önálló újságját sem támogatják. Főleg két cikke vált ki fölháborodást. • II. József általános adózást elrendelő rendeletének tervéről • Egy váci püspökkel kapcsolatos hírről. 1781: bécsi röpirat II. József újságrendeletével kapcsolatban • A szerző valószínűleg Bessenyei György. • A tisztességes sajtószabadság fontos eszköz, de a jelentéktelen munkák túlzott szaporítása veszélyes a fölvilágosodás terjedése szempontjából. • Főleg a személyeskedő vitairatok a veszélyesek. A jozefinista sajtószabadság elleni munkák külön nem foglalkoznak az újságokkal (ok: csak híreket referáló szervnek tekintik, nem véleménynyilvánító eszköznek). Koppi Károly és a cenzúra - Koppi Károly műve: Ius electiōnis quōndam ab Hungaris exercitum, historia stirpis Arpadianae (1790). -

1793-ban Koppi műveinek nagy részét elkobozzák. - Koppi korábbi írásai az abszolút királyi hatalom korlátlanságáról írnak. - Itteni véleménye (a Társadalmi szerződés hatására): minden néppé szerveződő nép, így a magyar is szabad, és saját törvényeinek az uralkodó az őre. A Habsburgok nem örökletes jogú királyok (Crouy hercegről ír, aki II Endre leszármazottja, és külföldön él), de a velük kötött szerződés miatt nem tart igényt a herceg hazahívására. - Dicséri II. Lipótot, bár II József rovására - A műről gróf Saurau bécsi rendőrfőnök ír jelentést (ő írja, hogy Koppi Kovachich és Horányi segítségével írta a könyvét). Decsy Sámuel sajtóvétsége 1797-ben - A Magyar Kurír június 27-i számában megjelenik egy közlemény, hogy a 23-i szám azért nem jelenhetett meg, mert egy legény elesett, az újságok pedig szétszóródtak, és ezeket újra kellett szedni. - Valójában (rendőrségi akták alapján):

a kicenzúrázott részek az előfizetőknek elküldött példányokban megmaradtak, csak a bécsiek jelentek meg cenzúrázva. - Egy év múlva Dienes Sámuel erdélyi ágens tesz róla jelentést a bécsi Oberste Polizey Directionnak. - Tanúként kihallgatják a bécsi siketnémák nyomdájának művezetőjét (Bartholomäus Zweck) és a szedőt (Joseph Voll). - Néhányan azt javasolják, vegyék el Decsytől a szerkesztést, és adják át Dienesnek. - A magyarországi jelentésekből kiderül, hogy sok előfizetőhöz mindkét példány eljutott. - A debreceni nyomdász (Csáthy György) elismeri, hogy még nem volt ilyen munkája, ezért nyomtatta ki a kihúzott részeket. - Decsy a fölfedezés előtt szétküldött kétszáz példányt, de amint észrevette, azonnal új kiadást készítettek. - Lehet, hogy ez az ügy összefügg a Magyar Kurír és a Bécsi Magyar Merkurius összevonásával. Bessenyei jegyzései a cenzúráról - „Mentül nagyobb a tudomány, ott a

tirannus annál utálatosabb.” - Jegyzés: Az értelemnek keresése e világnak testében és határa, annak ismeretiben (1804) c. művéhez csatolja. Autográf kézirata: a Rómának viselt dolgaihoz van csatolva (OSzK) 56 - Tartalma és lapszámozása is Bessenyei filozófiai munkájához kapcsolódik. A Toldy-féle másolat az MTA Könyvtárának Kézirattárában található. A cenzorok sohasem azért voltak, mert bölcsebbek voltak azoknál, akiknek műveit vizsgálták, hanem azért, hogy az „emberek meg ne okosodhassanak”. - „Hadd legyek írásban inkább igazság, mint nyomtatásban hazugság.” Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867; 109–235. Művelődés és fölvilágosodás A fölvilágosodás kibontakozása - Európai kezdete: a XVII–XVIII. század fordulója - Előzmény: racionális kritikai módszer (Descartes és Galilei nyomán). - A XVII. századi világkép szűk körű (pl a világteremtés időpontját i e négy

évezreddel ezelőttre teszi) - Fölvilágosodásról attól kezdve beszélhetünk, amikor a racionális bírálatot egyre több területen lehet alkalmazni. 138 - John Locke (1632–1704): kifejti az alkotmányosság és a természeti jogon alapuló személyes szabadság elveit, illetve a szenzualizmus elméletét. 139 - Az első fázist a hagyományos értékrend elleni támadás jellemzi. • Vezéralak: Voltaire; úgy támadja az egyházat, mint az adott elnyomó hatalom fő ideológiai támaszát. • Ide tartoznak.  Montesquieu  Maupertius: matematikus – természeti teológia  La Mettrie: matematikus – mechanisztikus materialista szemlélet  Condillac: analitikus módszer  George Louis Buffon gróf: új elmélet a világegyetem fejlődéséről és a természetről - Második fázis: • Jelképe: Enciklopédia, avagy a tudományok, művészetek és mesterségek értelmező szótára (1751– 1772). • Fő képviselő: Diderot. - Harmadik fázis: • Az

1760-as évektől. • Vezéralak: Rousseau (ő a közvetlen demokrácia és a kis köztársaságok híve). • Ide tartozik még Helvétius és Holbach báró (materialista, ateista), Condorcet márki. - A XVIII. század második felében megjelenik az új érzékenység (érzelmesség) is - Németország és Itália eltérő ütemben követi az epicentrum fejlődését (de jelentős a közvetítő szerepük Kelet-Közép-Európa felé). - A Magyarország felé való közvetítésben szerepe van a peregrinációnak, illetve az irodalomnak és a sajtónak is. - Németek: • Pufendorf, Thomasius, Wolff, Schiller, Kant • Gottsched: a német nyelv fölemeléséért küzd • Lessing: a francia nyelv és irodalmi klasszicizmus elleni harc fő képviselője • Herder: a Sturm und Drang egyik kezdeményezője • Goethe: a Sturm und Drang fő képviselője A hazai fölvilágosodás. - Magyarországon később jelenik meg (a XVIII. század második fele); hivatkoznak a török

hódításra és a háborúkra. - Ez nem alaptalan, de a török hódítás miatt nem szenvedő Lengyelország nem sokkal járt előbbre. - Egységes hátráltató tényező a térség késő feudalista rendszere lehet. - Az újabb kutatások szerint Magyarországot a XVIII. század folyamán újjáépülés, fejlődés jellemezte 140 - A XVIII. század első évtizedeiben a nemesség a barokk eszmevilágában él (elsősorban a katolikus egyház hatása érvényesül) - Változást a nemesi rétegek elmozdulása, föltételeik módosulása jelent; pl. a birtokos urak • Eltávolodnak a vallásosság régi formáitól. • Főleg az erkölcstan iránt érdeklődnek. 138 A legnagyobb hatást Newton új fizikája éri el (a világ világos törvények alapján működik). Szenzualizmus: az embernek nincsenek veleszületett eszméi, hanem csak olyanok, amelyeket érzékelés, tapasztalás és nevelés útján szerez. 140 Ellentétben Toldy Ferenc véleményével, aki szerint ekkor

gazdasági, politikai és kulturális hanyatlás volt jellemző, illetve az „elnemzetietlenedés”, amely után Bessenyei jóvoltából váratlanul megszületett a nemzeti irodalom. 139 57 Elavultnak találják a hagyományos, jezsuita szemléletet és iskolarendszert. Inkább a piarista rendet részesítik előnyben (a pesti piarista gimnázium már az 1740-es évektől oktatja az új filozófiát, ami figyelembe veszi a newtoni fizikát 141 és az új eredményeket). De az új felé hajlók kisebbségben vannak; az egyszerűbb vidéki többség ragaszkodik az ősi hagyományokhoz. Ellenállók a tanultabbak közt is vannak, pl. gr Teleki József (bejárja Svájcot, Hollandiát, Franciaországot, többször találkozik Rousseau-val, de élete végén a kálvinista ortodoxiához áll közel) Jelentős kezdeményezések indulnak Bécsből is (hivatalok, Theresianum, a császári udvar rokokó főnemesi életformája); van Swieten, Mária Terézia udvari orvosa és bizalmasa

igyekszik sok kulturális funkciót állami kézbe venni, és modernizálni. A fölvilágosult rendi, nemesi irányzat élén Bessenyei György áll (művelődéstörténeti röpiratok, hazafiúi magyar tudós társaság); alapgondolat: a műveltséget és az ismereteket a nemzet csak saját anyanyelvén tudja elsajátítani. Bessenyeinél új: a művelődési eredmények és nemzeti törekvések összekapcsolása. • • - Nemzeti ébredések - A magyar nemzeti mozgalom tisztában van vele, hogy az országban más nyelvű etnikumok is vannak, de azzal nem számolnak, hogy ezek is alkothatnak nemzeti mozgalmat. - A magyar etnikum a legnagyobb, és a legkedvezőbb társadalmi, politikai pozíciót tölti be. - Elkezd más népek mozgalma is kibontakozni (szlovák, horvát, szerb), kivéve a németeké. 142 - Szlovák nemzeti mozgalom.: • Az 1780-as évektől számítják. • Első fő műhelye: pozsonyi papnevelő szeminárium (II. József állította föl) • A cseh liturgikus

nyelv helyett az önálló nyugatszlovák nyelvjárást akarják irodalmi szintre emelni. • Képviselő: Anton Bernolák, Juraj Fándly, Josef Ignac Bajza. • Amiből kiindul: Cirill és Metód. • Timon Sámuel jezsuita történész Magyarország ókori népeiben a szlovákok őseit véli fölfedezni. • Bél Mátyás magyarok és szlovákok békés együttéléséről ír.143 • A közös kereten belül egyre nagyobb hangsúlyt kap a külön szlovák öntudat. • 1789-ben panaszkodnak, hogy Magyarországon uralkodóvá válik a szlovákok elleni gyűlölet. • 1790-ben, amikor támogatást kérnek egy szlovák irodalmi társasághoz, azt a választ kapják, tanuljanak inkább magyarul. - Horvát nemzeti mozgalom: • Saját rendi önkormányzattal rendelkezik. • Vezető: Skerlecz Miklós zágrábi főispán. • A Pacta conventára 144 hivatkozva egyenrangú szerződő félként lépnek föl a nemességgel szemben. - Szerb nemzeti mozgalom: • A magyarországi ortodox

egyházi szervezet az, ami nagyon erős összetartó erő. • Bécs az orosz befolyással szemben támogatni igyekszik az iskolákat és a saját nyelvű tankönyveket. • Fejlődésüket elősegíti a kereskedő és kézműves polgárság erősödése (főleg a Bácskában). • Az 1780-as évekig az egyházi ószláv–orosz keveréknyelv van előtérben; ezt Teodor Janković, a szerb népiskolák jozefinista szervezője különböztette meg az iskolai, hivatalos nyelvtől, majd a tulajdonképpeni népnyelvtől. - Román mozgalom: • A román történetírás az 1780-as évektől számítja a román fölvilágosodás időszakát; ezt Samuil Micu-Klein latin nyelvű román nyelvtanához kötik. • Ioan Budai-Deleanu: az új román szépirodalom úttörője. • Ioan Molnár-Piuariu: az ortodox román világi értelmiség első jelentős képviselője. A művelődés ágai; egyházak, iskolák - Az egyházhoz tartozás jelentősen meghatározza az emberek mentalitását. - Az

egyház tartja kézben a művelődés számos ágát. 141 A newtoni világkép elfogadása az a határvonal, amelynek elfogadása után következhet a fölvilágosodás. Annak ellenére nem, hogy jelentős számban élnek itt, hamar reagáltak a fölvilágosodás eszméire, jelentős irodalmi eszközeik is vannak. 143 Ő azt a többnyelvű (magyar, német, szlovák) és többféle származású polgári értelmiséget képviseli, amelynek tagjai Hungarusnak, a közös haza fiainak tartották magukat. 144 Ez egy XIII. századi krónika függeléke, amely a XVII században vált ismertté, és Kálmán király, illetve a horvátok rousseau-i társadalmi szerződéseként értelmezték. 142 58 - - A deista Voltaire sem a vallást támadja, hanem az egyház azon szerepét, amellyel a feudális rendszer hatalmi pozícióit támogatta. A vallási türelem helyett a más vallás visszaszorítására törekszenek. A Habsburgok a monarchián belül a katolikus uralmat akarja

erősíteni. A magyarok többsége katolikus, de jelentős kisebbség protestáns (református, evangélikus, unitárius). Németek, szlovákok: katolikus és evangélikus. Horvátok: katolikusok. Szerbek: görögkeletiek. A főpapok elsősorban a főnemesi családok tagjai közül kerülnek ki, akik mecénások is A késő barokkban jelentős szerepet kapnak a szerzetesrendek is. 145 • A jezsuiták szerepe az 1740-es évektől csökken. • Közben nő a piaristák szerepe (új rendházak épülnek: Veszprém 1711, Pest 1717, Szeged 1720). • Ferencesek: a falusi és mezővárosi népesség vallásos gondozásával foglalkoznak (50 rendház). A Carolina Resolutiō mindkét fél részéről elégedetlenséget vált ki. • Katolikus részről azért, mert egyáltalán elismeri a protestáns egyház létezését. • Protestáns részről pedig a súlyos korlátok miatt. A föloszlatott jezsuita rend vagyonából tanulmányi és egyetemi alapot hoztak létre. Szarvason Tessedik

Sámuel evangélikus lelkész szervez szorgalmi iskolát, ahol a parasztgyerekek tanulhatnak (írás, számolás, gyakorlati gazdasági természettudományi ismeretek). A közép- és felsőoktatás terén a jezsuiták vezető szerepűek; több alapítványuk is van. A református egyháznak Magyarországon két központi kollégiuma van (Debrecen, Sárospatak); Erdélyben három (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely). Keletkeznek új felsőoktatási intézmények. • Bányászati Akadémia (Selmec) • Öt királyi akadémia, ahol hivatalnokokat képeznek • A nagyszombati jezsuita egyetemet korszerűsítik, orvoskarral bővítik, állami teszik és áthelyezik Ismeretek és kifejezési formák - Sok tudomány önállósul az általános „filozófiából”. - Magyarországon még nem alakul hazai tudós társaság, akadémia, de szakmai körök, műhelyek már létesülnek. - Az új igények elősegítik a nyomdák fejlődését (nő a világi, polgári vállalkozások

száma). - Nő a kiadványok száma. 146 - A korábbi egyházi témákat világiak váltják föl. - Nő a könyvtárok szerepe; létrejön néhány új katolikus főpapi könyvtár. - Átalakul a sajtó is. • Mercurius (a Rákóczi-szabadságharc alatt jelent meg) • Nova Posoniensia (Bél Mátyás pozsonyi iskolai latin újságja) • Pressburger Zeitung (1764, Pozsony) • Magyar Hírmondó (1780, az első magyar nyelvű újság) • Magyar Kurír (1786; a második magyar nyelvű lap) • Magyar Múzeum (1788; az első irodalmi lap) Fölvilágosodás és politika Fölvilágosult politikai irányzatok - Magyarországon három fő fölvilágosult politikai tendencia van. • Fölvilágosult abszolutizmus: Mária Terézia alatt (1765-től) meghatározó tényező. • Fölvilágosult rendiség: jelképesen Bessenyei föllépésétől (1772) számítható. • Antifeudális reform: Hajnóczy József levelétől (1785) számítható (ebben azt fejti ki, hogy a feudális rendszert

erőszakkal kell megdönteni). - E tendenciák változatait más arányban és változatban megtaláljuk más országokban is. 145 Ezért lehet, hogy a XIX. századi történetírás a jezsuitákat a Habsburg-hatalom, az elnyomás hazai eszközeinek tekinti, pedig a nemesi, nemzeti öntudat megfogalmazói is voltak. 146 II. József alatt a latin nyelvűek arány csökken, a magyaré és a németé nő 59 Fölvilágosult abszolutizmus - Az európai modell peremzónáin elhelyezkedő államok sajátos kísérlete arra, hogy erőiket összpontosítva, fejlesztve korszerűbbé váljanak, és az adott feudális rendszeren belül fölzárkózzanak a fejlettebb zóna szintjére (ezt pl. Franciaország képviseli) A jozefinizmus (II. József) - 1765-1790: a fölvilágosult abszolutizmus magyarországi időszaka. 147 - Bevezetését Poroszország hódító politikája idézi elő. - A jozefinista reformok már Mária Terézia alatt elindulnak (az egyház hatáskörének korlátozása, az

állam felsőbbségének érvényesítése, a jezsuiták föloszlatása). - Az új teendők alapelveit az osztrák kameralisták dolgozzák ki. • Johann Heinrich Gottlob von Justi • Karl Anton von Martini • Joseph von Sonnenfels - Föladatok: • a népesség szaporítása • a jobbágyi függés lazítása • jobb anyagi erő és egészség • a túlzott földesúri igények korlátozása • hatékonyabb munka • új adórendszer bevezetése • népszámlálás, nyilvántartások • vallási viszályok kiküszöbölése • iparfejlesztés mezőgazdasági technika • a közegészségügy javítása • a paraszti árutermelés elősegítése • a közoktatás és a közlekedés javítása - Ratiō Educatiōnis (1777): • Részben porosz minta alapján akarja megoldani a korszerűsítést. • Az állam felügyelete alá helyezi az iskolákat. • Mária Terézia megbízásából Ürményi József kancelláriai tanácsos dolgozza ki. 148 - II. József nem koronáztatja

magát magyar királynak, hogy ne kelljen esküt tennie a rendi kiváltságokra • cenzúrarendelet (lazítás) • türelmi rendelet (elveti a vallási erőszakot, megszünteti a protestánsok, görögkeletiek korlátait) • Nem vallásellenes, de abból indul ki, hogy minden intézmény, így az egyház is alá van rendelve az államnak; ezért oszlatja föl a rendeket (vagyonukat átveszi), és átszervezi a papképzést (hogy jozefinista szellemű lelkipásztorokat képezzenek). • Összevonja a magyar és az erdélyi kancelláriát. • A magyar kamarát a pozsonyi helytartótanácshoz kapcsolja, majd ezt Budára helyezi. 149 • Nyelvrendelt (1784); állítása szerint a gyakorlati érdek nevezi. • Megszünteti a megyerendszert, és az országot tíz, Erdélyt három kerületre osztja; ezek élére királyi biztosok kerülnek. • Jobbágyrendelkezés (1785); eltörli a jobbágy megnevezést, megszűnik a robot. - A legnagyobb ellenkezést a nemesség kiváltságainak a

veszélyeztetése váltja ki (pl. megadóztatás) - Végül a nemesség egyre több indokot talál, hogy föllázadjon, mint Belgium. Lengyel és magyar rendi, illetve polgári reformerek - Ott jelenik meg, ahol erős a rendi politikai hagyomány. - A fölvilágosult abszolutizmussal ellentétben nem a régi központi hatalmat akarja megújítani, hanem a régi feudális képviseleti rendszert akarja korszerűsíteni. - Pl. Lengyelország • Az orosz cári hatalom mindenképpen fönn akarja tartani a régi struktúrát, amivel nemesi anarchia jár, így jobban tudja érvényesíteni a maga befolyását. • A XVIII. század a fokozatos emelkedés időszaka • A politikai keretet Stanislaus August Poniatowski uralkodása (1765–1795) adja. • 1765  Az első nyilvános színház Varsóban.  Az első lengyel hetilap (Monitor) indulása. • A jezsuita rend föloszlatása után állítják föl a Nemzeti Nevelésügyi Bizottságot. 147 De Mária Terézia „magánemberként” a

barokk vallásosság híve marad, idegenek tőle az új filozófiai törekvések, a fölvilágosodás és a vallási türelem gondolata. 148 Mária Terézia lélektani módszereket használ föl, hogy elfogadtassa akaratát; pl. a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokat visszaszerezte Lengyelország első fölosztásakor, Fiumét Magyarországhoz csatolta, megszüntette a Temesi Bánság külön kormányzatát 149 Ennek elnöke Niczky Kristóf lett, aki II. József fő magyar tanácsadója, és terveinek hű végrehajtója volt 60 • • Új szakaszt jelent a nemesi patrióták politikai harca, amellyel a fölvilágosult rendi államot akarják létrehozni (fórumuk: Négyéves vagy Nagy Diéta, 1788–1792). 1791: alkotmány; a mágnásokkal és a rendi anarchiával szemben a fölvilágosult nemesek uralmát próbálja megszilárdítani. Függetlenségi harc az Újvilágban - Az első jelentős fordulat a nyugati peremzónában történik meg. Anglia

észak-amerikai kolóniái eltérő módon fejlődnek, mint az anyaország, és nehezen viselik alárendeltségüket. - A tizenhárom kolónia összefogási mozgalma élére Benjamin Franklin kerül. - A nyílt szakítást a bostoni teadélután jelenti (az angol teaszállítmányt a tengerbe dobják). - 1774, Philadelphia: összeül az első kontinentális kongresszus (természetes emberi jog a fegyveres önvédelem, elrendeli az angol áruk bojkottját, és kísérletet tesz a békés megegyezésre is). - Háborúra készülve a csapatok élére George Washingtont állítják. - 1776: elfogadják a Thomas Jefferson által szerkesztett Függetlenségi Nyilatkozatot. - 1783: III. György elfogadja az Egyesült Államok függetlenségét Forradalom. Európa és Magyarország, 1789–1795 A francia forradalom első szakasza (1789–1792) - Közvetlen ok: pénzügyi, gazdasági, kormányzati válság. 150 - 1789 májusa: XVI. Lajos összehívja a rendi gyűlést (Versailles) - Júniusban

a Harmadik Rend az egész nemzet képviseleti és törvényhozó szervének nyilvánítja magát. - A király semmisnek nyilvánítja a Harmadik Rend határozatait, de végül kénytelen ezt visszavonni. - Július: a Bastille lerombolása. - A parasztfelkelések miatti félelemből a nemesi küldöttek lemondanak kiváltságaikról, és a feudális terheket pénzen megválthatóvá teszik. - Augusztusban elfogadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. - 1792: Franciaország a girondisták hatására hadat üzen ellenfeleinek (első koalíciós háború); ekkor válik harci indulóvá a Marseillaise (Rouget de Lisle szerzeménye). - Augusztus: megdől a monarchia (jakobinusok: Robespierre, Danton, Jean-Paul Marat). Hazai politikai mozgalmak (1790–1792) - 1790: a koronát ünnepélyesen Budára szállítják. - A korona őrzésére nemesi bandériumokat szerveznek, de a valódi cél egy új, nemzeti hadsereg magjának megteremtése. - Borkereskedelmi Társaság (ez csak

fedőnév): • Poroszország és Anglia segítségére számítva azt gondolják, Magyarország önállósulhat. • Először Károly Ágost szász-weimari herceget szánták a trónra, de ő tanácsosa, Goethe hatására elutasította ezt; mások az angol dinasztiából hívtak volna királyt. • Szerintük a Habsburg-ház örökösödési fonala megszakadt, mivel II. József az önkényuralommal megszegte a szerződést. • Az új államot szenátus vezetné, és a középnemesség érvényesülne a főnemesi befolyás helyett. • Az országgyűlés háromévente királyi összehívás nélkül is egybegyűlhet, és az általa hozott törvények szentesítését az uralkodó csak egyszer tagadhatná meg. • Terveznek önálló magyar hadsereget, közös államkincstárat, saját diplomáciai szervezetet. - Hajnóczy II. József halálával elveszti alispáni pozícióját, és egyre több politikai röpiratot fogalmaz A jakobinus diktatúra és bukása - 1792 ősze: összeül a

Nemzeti Konvent (új francia nemzetgyűlés). - A balszárny vezető személyisége Robespierre, Danton és Marat. - 1793 januárja: a Konvent halálra ítéli és kivégezteti a királyt. 151 - 1793 júniusa: létrejön a jakobinus diktatúra. • Újjászervezik a hadsereget. • Szinte azonnal elfogadják az új alkotmányt. • A parasztság megnyerése céljából kedvező földvásárlást tesznek lehetővé. • Viszont egyre kegyetlenebb terrort alkalmaznak. - 1794 júliusa: a Konvent elrendeli Robespierre és társai kivégzését. 150 151 Ez régóta megvolt már, de az amerikai háborús beavatkozás költségei elviselhetetlenné tették az államadósságot. A többi nagyhatalom koalíciót köt: Anglia, Hollandia, Spanyolország, Piemont, Ausztria, Poroszország, Nápoly, Toscana. 61 Kelet-közép-európai „jakobinusok” - Martinovics-összeesküvés (magyar jakobinus mozgalom). - Antifeudális értelmiségiekről és fölvilágosult ellenzéki nemesekről van

szó. - Pesten és Budán klubokat, olvasóköröket alapítanak (pl. még Kassa, Nagyvárad, Kőszeg) - Az országos politikai szervezkedést Martinovics kezdi meg. - Két szervezet: • Reformátorok Társasága (vezető: Sigray Jakab) • Szabadság és Egyenlőség (vezető: Hajnóczy, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János) Háborúk, válság és kiemelkedés (1795–1830) A francia hegemónia kísérlete (1795–1815) - A franciák Bonaparte javaslatára Itáliában vezetnek hadjáratot, szétverik a szárd király seregét, és bevonulnak Milánóba. - 1798: Bonaparte Egyiptomba hajózik, és elfoglalja Alexandriát, majd Kairót. 152 - 1799: Napóleon államcsínye; a Direktórium megbukik. - Napóleon reformjai: • az államigazgatás további központosítása • új oktatási rendszer kezdeményezése • korszerű polgári adórendszer bevezetése • a katolikus egyház jogainak helyreállítása • a paraszti birtokjog megerősítése • új polgári törvénykönyv

kidolgozása • francia nemzeti bank alapítása - 1804: Napóleon császárrá koronázza magát. - 1805: Anglia, Ausztria és Oroszország létrehozza a harmadik koalíciót. - Napóleon elfoglalja Bécset, Austerlitznél pedig legyőzi az osztrák és az orosz hadakat. - 1807: Napóleon létrehozza I. Frigyes Ágost szász király névleges fősége alatt a Varsói Nagyhercegséget - A hanyatlás a Pireneusi-félsziget ügyeibe való beavatkozással kezdődik. - 1814: Napóleon száműzése Elba szigetére; a király XVIII. Lajos lesz A háborúk és Magyarország; a rendi nacionalizmus - 1792-1815: a Monarchia folyamatosan szembenáll a forradalmi, majd napóleoni Franciaországgal. 153 - I. Ferenc rendszere: • Gyönge konzervativizmus, minden forradalmi megmozdulástól való félelem. • Viszonylag sűrűn hívja össze a magyar rendi gyűlést, rendszerét mégis abszolutizmusnak nevezik, hiszen még testvérével, József főherceg magyar nádorral szemben is bizalmatlan

volt. • Rendőruralom, besúgóhálózat. • A cenzúra könyörtelenné válik. 154 - Rendi nacionalizmus: az udvar támogatást kap attól a nemesi, feudális szellemű irányzattól, amely 1795 után meghatározó lett az ország nyilvánossága előtt. • Nemzeti motívumokat is fölhasznál az idegen és forradalmi eszmék elleni küzdelemben. • A fölvilágosodás politikai eszményeinek háttérbe szorítása jellemző. • Szerepe van Berzeviczy Gergelynek. - 1805: Napóleon csapatai először érik el a magyar határt; semlegességet ajánl, de ez eredménytelenül (a császár Talleyrand tanácsára úgy határoz, még nem dönti meg a Monarchiát). - 1809: Napóleon kiáltványa a magyarokhoz (Bécs elfoglalása után fölszólítja őket, kiáltsák ki nemzeti függetlenségüket). - Bár a Napóleon és I. Ferenc lánya közti házasság tompítja az ellentétet, egy súlyos pénzügyi válság következik Konjunktúra és társadalom (1795–1815) - A háborúk

egész Európában jelentős mezőgazdasági föllendülést (konjunktúra) idéznek elő; ebben csak 1815 után történik visszaesés. A háborúk alatt jellemző még az agrártermények árának állandó emelkedése Ezt erős infláció is kíséri (magyarországi pénzleértékelések: 1811, 1816) - Az új gazdasági lehetőségeket elsősorban a nagybirtokos főnemesek tudják kihasználni. - Néhányan új módszereket is bevezetnek (pl. Festetics György: megkísérli a robotváltság bevezetésére) - Statisztikai és gazdasági írók: Schwartner Márton, Magda Pál, Csaplovics János. - Nemcsak a mezőgazdasági konjunktúra, hanem az Anglia elleni kontinentális zárlat is gyorsító hatású. 152 Szíria és Palesztina elfoglalása nem sikerül (Nelson admirális győzi le). A Franciaországgal vívott háborúkat Bécs irányította, Magyarország sem a külügyek, sem a hadjáratok vezetésében nem játszik önálló szerepet. 154 1792-ben még 18 lap volt, 1805-ben

már csak négy, ebből egy a magyar nyelvű, de az is nagyon szürke. Az új és veszélyesnek gondolt könyveket is elkobozták. 153 62 Jó áron adható el a hazai dohány, gyapjú és hamuzsír. Néhány kelet felőli gyarmatáru (kávé, tea, gyapot, fűszer, festék) egy ideig Magyarországon keresztül megy nyugat felé.155 A viszonylagos pénzbőség és infláció miatt sokan maradandóba fektetik vagyonukat (pl. sok vidéki klasszicista kúria épül). • • - 1815 nemzetközi rendszere - Ekkor omlik össze Franciaország hegemóniája és Európa napóleoni berendezkedése. - Az első párizsi béke (1814) értelmében Franciaország megőrzi 1792-es határait, gyarmatai többségét visszakapja, és jóvátételt sem kell fizetnie. - Bécs a nemzetközi politika központja lesz, mindenhol nyomoznak. - Napóleon visszatér száz napra, de sikerül legyőzni. - Emiatt Ausztriának sikerül megerősítenie itáliai pozícióját. - Poroszország, Oroszország,

Ausztria és Anglia megköti a négyhatalmi szerződést (Párizs). Európa és Magyarország 1815 után - A nagybirtokos főnemesség és a gazdag polgárság irányító szerepe jellemző. - Eszmei háttér: konzervatív és vallásos jellegű romantika. - Angliában most kezdenek érvényesülni az ipari forradalom vívmányai (új technológia és energiaforrás, a gőz; gépi és nagyüzemi termelés; a szén- és vasipar kiépül - 1825-ben megépül az első szabályos vasútvonal. - Folytatódik a gyarmati terjeszkedés, de Anglia kénytelen elismerni az új tengerentúli államokat (latinamerikai függetlenségi mozgalmak; Miranda, Simon Bolivar.); ezek új piacot is jelentenek - Franciaországban ez a restauráció időszaka (helyreáll a Bourbonok uralma). - A német államokban helyreáll az abszolutizmus és az arisztokraták uralma. (A politikai szabadság hiánya főleg északot, Poroszországot jellemzi) - Magyarország: • A nemesség még mindig önmagát azonosítja

a nemzettel, és védi kiváltságait. • Az udvar katonákat és adót követel a megyéktől (a passzív ellenállást sikerül is megtörnie). • Metternich és a bécsi udvar rájön, hogy a magyar rendiséget nem ellenfélnek, hanem szövetségesnek kell tekinteni. • A rendek kihasználva a nemzetközi erőviszonyok változását és a Metternich-rendszer gyöngülését, visszaszerzik korábbi pozíciójukat.  Kezdő lépés: a kormányzat csökkenti a magyar birtokosokat előnytelenül érintő vámokat (1824).  Végrehajtanak bizonyos változtatásokat.  1825-re Pozsonyba hívnak össze országgyűlést. • Egyesek azt várták, hogy az új országgyűlés utat nyit a nemzeti reformok felé (pl. az Auróra-kör) Margócsy István: A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében; Folytonosság vagy fordulat, DEBRECZENI Attila szerk., Debrecen, 1996, 251–260 - Nagyon keveset tudunk a magyar nyelvről; amit nem tudunk. • Milyen a tényleges

terjedtsége és állapota ekkor. • Mit akarnak a kor nagyjai képviselt szándékaik megvalósulása után. • Hogyan, milyen területeken, milyen szinten és milyen hatásfokkal működik. • Milyen volt a magyar és nem magyar olvasáskultúra. • Milyen volt a magyar nyelvű nyilvánosság igénye. - Pl. Bessenyei: „Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségében soha nem voltunk.” 156 • Talán a latin előretörése. • Talán, hogy a tudományok nincsenek magyarul. - De Bessenyei sem csak magyarul ír. - Sinai Miklós történész szerint a magyarnyelvűség bevezetése via ad barbariem. - 1778: nem esik szó róla, hogy az egyetemen helye lenne a magyarnak. - 1844: Horvát István továbbra is latinul tanít (régészet, numizmatika, heraldika). 155 Ez a kereskedelem hozzájárul Pest-Buda fejlődéséhez (pl. a lakosság többszörösére nő) Nem tudni, mit ért ezen, hiszen ő erősen kritizálja Bornemisza és Pázmány

nyelvét is, amit Révai a magyar nyelv férfikorának nevez. 156 63 - - - - Nehéz a magyar nyelv szépirodalmi (azaz modern) használata; Vályi Nagy Ferenc és Ungvárnémeti Tóth László még a XIX. század elején is természetesnek veszi a nem magyar nyelvű verselést Bessenyei vádja igazságtalan, mert a magyar nyelv pont ekkor intenzíven fejlődik. Kérdés, mi az anyanyelv társadalmi funkciója, és ennek milyen a hatása az irodalomra. A század végén a nemzet-nyelv azonosításának ideológiája kicsit szűkül (kisebb körben érvényesül). A század közepe. • Még nem is körvonalazódik ez a nyílt azonosítás. • Nincs követelés a nyelvvel kapcsolatban; pl. a korban a legnagyobb botrányt kiváltó könyvecske (Richwaldszky prépost: Vexatiō dat intellectum) egyáltalán nem érinti a nyelvkérdést. A nyelv mint a nemzetet reprezentáló jel az 1790-es országgyűléskor lesz fontos, de vannak korai jelek: • Padányi Biró Márton a magyar

nyelvű koronázási beszédben hangsúlyozza a nyelvi elkülönülést. • Bajtay Antal piarista rendfőnök: a trónörökösöknek meg kell tanulniuk magyarul (’40-es évek). • Bertalanffy Pál jezsuitát Bécsbe küldik (magyarul prédikáló pap). • Hellenbach báróné (leánynevelő könyvecske): a magyar nyelv ismerete az úri viselkedéshez tartozik. • Jelentős gimnáziumokban már megvan a magyar nyelv oktatása. Otrokócsi Fóris Ferenc: Origines – a nemzet történelméről csak nyelvi bizonyítékok alapján vélekedik (fejtegetése téves, de módszere végigvonul a századon). Kettősség figyelhető meg a magyar nyelv oktatásának kibontakozásában is. • Nem tudni, mikor tanítottak gyakorlati szükségből. • De piarista és evangélikus gimnáziumokban jelentős magyar nyelv kurzusok vannak. • Református iskolák: még a XIX. század elején is fenyítés jár a magyar beszédért Ellentmondás: a rendek véleménye, hogy a színház a nyelven

keresztül a nemzet tartóoszlopa lehet, de nem volt szokás (abba a) színházba járni. Mezei Márta: Periodizáció és korszemlélet (1772 értékelésének története); Irodalom és felvilágosodás, SZAUDER József, TARNAI Andor szerk., 143–175 - Az irodalom történetének vannak nagy korszakai; változó tényezők 157 kölcsönhatásaként vannak olyan periódusok, melyek összegzik és kifejezik egy-egy folyamat lényegét. - Az irodalmi korszakok elkülönítésében általában az utókor dönt, és történelmi távlatból jelöli ki a fordulópontokat. - A történelmi érdeklődés nem a romantika vagy a reformkor vívmánya, de a napóleoni háborúk hatására tömegélménnyé lesz. - Nálunk Kölcsey a herderi történelemszemlélet legmélyebb értője158, de nála másként fejeződik ki a nemzeti karakter; a nemzeti ideál belső világához tartozik bizonyos társadalmi, politikai szabadságeszmény. - Irodalmunk alakulását is történeti

meghatározottságában szemléli. • A nemzeti poézis egyenes fejlődését a múlt iránti közömbösség és történelmi viszontagságaink gátolják. • Az idegen minták beáramlása, és a nemzeti jegyek háttérbe szorulása történelmi szükség; de értéküket a korszerű cél kivirágzása felől határozza meg. • Nemzeti irodalmunk alapja az idegen hatásoktól mentes népköltészet. - Herder is dialektikus mozgásban tájta a történelem fejlődését. - Kölcsey szerint a nemzeti fejlődés irányába leginkább Ányos költészete illik. - Véleménye Bessenyeiről („eltévedés”) és köréről szigorú és erősen egyoldalú. - Toldy nem a fölvilágosodott szellem térhódításának történetét akarja megírni, hanem a nemzeti szellemet és európai műveltséget egyesítő irodalom kezdeteit. - Kettészakadt XVIII. századról beszél Arany János is • Szerinte a század első fele a hanyatlás kora, és az 1772-es évszám nyit új periódust. •

Irodalomszemlélete lényegében Kölcseyt folytatja. • A nemzeti irodalom alakulását vizsgálja a múltban. • A kor törekvéseit (Toldy nyomán) iskolák szerint tárgyalja, de a népiesek csoportját bővíti (debreceni kör, Fazekas, illetve Földi és Gvadányi). • Az idegen minták átvételének megítélésében Kölcseyt követi. • Elismeri a külföldi minták átvételének történelmi szükségét („úgy hozta a sors, de rossz sors volt”). • Kölcsey nyomán ír a zseni hőskort teremtő erejéről szóló romantikus tanítást. 157 Történelmi események, társadalmi mozgalmak, tehetségek, művek, irodalmi élet; ilyen pl. a Sturm und Drang Herder tanainak Kölcsey a leghatásosabb terjesztője, alkalmazója, közvetítője; valószínűleg az ő nyomán került be Toldy irodalomtörténeti rendszerébe is. 158 64 - - Kölcsey és Arany elméletéből az egyoldalú nemzeti nézőpont öröklődik. Kemény Zsigmond koncepciója: • Nem

irodalomtörténészként foglalkozik a kor problémáival. • A politikai irányokhoz méri az irodalmi hagyományok értékét. • Érződik benne az ’50-es évek új történetíró-iskolájának hatása. • A múltban és az irodalmi hagyományban az „ősmagyar szellem”, a nemzeti karakter megvalósításának lehetőségeit keresi. • Visszavetítő múltszemlélete Kölcseyhez képest változás, hiszen itt a saját kor adottságai miatti csalódások árnyékában fordul a múlt felé. • Olyan kort, nemzeteszményt választ, amelyet még nem zavartak meg a neologizmus veszélyei. • Részletesen nem fejti ki álláspontját, de lényegében szembefordul Bessenyeiék korának és az 1772es évforduló hagyományos értékelésével. Beöthy Zsolt: A magyar irodalom kistükre (1896); ebben korfordulónak ismeri el 1772-t. Riedl Frigyes: A magyar irodalom fő irányai (1896); a külföldi hatások egy-egy hullámához kapcsolja irodalmi, kulturális fejlődésünk

korszakait. Herderből Beöthy és Riedl is merít. Bodnár Zsigmond: idealista típusú vizsgálódás. Eckhardt Sándor: Bessenyei és a francia gondolat – e tanulmányában a filozófus Bessenyeit méltatja. Bíró Ferenc tanulmányai az eszmékről teljesen a „hivataloshoz” igazodnak. Horváth János koncepciója. • Erős nála a történetiség követelménye. • A tárgyi hűség és az önelvűség szempontjaiban a korhoz kötött mozzanatokat hangsúlyozza (egyben figyelmeztet, hogy az irodalom fogalma is időben változó). • Úgy tartja korfordulónak 1772-t, hogy Bessenyeiék munkásságát a fölvilágosodáshoz csatolja. • Mindkét XVIII. századot tárgyaló egyetemi előadása fejlődéstörténeti áttekintés • Világosan beszél a paradoxon lényegéről: ez a kor nem ellenzi a heterogén elemek együttjárását. • Kármán programját az egész kor fölé helyezi. S. Sárdi Margit: Kazinczy Klára – és férje; ItK 1998/3–4, 541–547 A

XVIII-XIX. század fordulóján a nőköltők először lettek az irodalmi közélet részesei (a férfiak levelezőtársai vagy tanítványai voltak) Göcseji Helikon: nőköltői csoport. Pálóczi Horváth Kazinczynak küldött verseket innen, később csak nevelt lányáét, aki a felesége lett (egyúttal saját vezetői rátermettségét is bizonyítani akarta). Leveleiben irányítójavítgató szerepét mutatta, de a valóság más volt: a költőnőket nem ő, hanem Dóczy Terézia (a kálócfai Melpomené) ihlette, aki költőként mindig megőrizte függetlenségét Tuboly-lányok: helikoni nimfák; verseikben erősen antikvizálnak. Egy nő volt, akinél Horváth hatása teljesen érvényesült: Kazinczy Klára.159 Horváth mélyebben a puszta verstechnikánál avatkozott be. Verses házi levelezés, névnapi köszöntők: Klára egyedül végezte. Mikor Klára lehetőséget kapott a georgikoni szereplésre, férje fogalmazványt készített, melyet ő úgy verselt meg,

mint egy házi föladatot. (A hagyatékban mindkettő fönnmaradt) Így ez nem az ő költeménye, csak a verse, de így föl tudjuk mérni egyéni leleményét. - Erős mitologizáló hajlam. Az ő gondolata: a meghaló és föltámadó istennők és misztériumvallások egyesülnek Isisben • Az istennevek alatt természetimádat lappang. • A földmívelő-Georgus szójátékot helyettesítette (Palatinus hegye – Palatinus herceg), de nem intellektuális alapon, hanem a hangzásvilágból származóan. - Képszerűség: férje megszólításait, kifejezéseit metaforákkal helyettesíti (Horváth prózáján a retorika és a didaxis uralkodik, Klára versén a képszerűség és a pátosz). Mikor Klára 1820-ban elvesztette a „Papát”, utána fölpanaszolta a gondviselő és a költő-vezető hiányát is. Klára életének utolsó ismert adata: 1835. március 24-én kétkötetnyi kéziratot adott át Döbrentei Gábornak 160 159 160 Őt 1806-ban fogadta örökbe; a

lányról anyja 1817-ben árulta el, hogy nem Horváth gyermeke, így feleségül vehette. Ezzel ajánlotta őket a „Méltóságos és Tekintetes Tudós Társaság vizsgálata alá, hogy őket az örök semmiségtől megmentené”. 65 Szajbély Mihály: Kármán József irodalomszemlélete; It 1986, 381–393. Kármán nem írt önálló esztétikai értekezéseket. Irodalomszemléleti kérdésekkel foglalkozott az Uránia bevezetőjében és A nemzet csinosodása című munkában Milyen szerepe van a költészetnek a tudományok terjesztésében?161 Alapjában nem tért el a korabeli magyar irodalomszemlélettől, amely hasznosságelvű volt (gyönyörködtetve tanítás – Horatius: utile et dulce). Triviális irodalom: a nagyközönséget akarták megnyerni, de az eszközök, a könnyed és érdekes művek önállóak lettek (így alakult ki a triviális irodalom). Ez sokáig hivatkozott tudományos céljára, de valójában csak pusztán szórakoztatni akart. 162 Megvolt

az a sajátos hit, hogy a szépirodalom művelése (a nyelv miatt) hazafias kötelesség és dicsőség Kármán harcolt az „utile et dulce” közhelyre vonatkozó szemlélettel és költői gyakorlattal, de nem tagadta meg. (A minőséget tartotta fontosnak, a versecskéket elítélte) Elismételte az isteni ihletettség antik közhelyét; ebből kiindulva határozta meg az igazi költészet lényegét (ezt a gondolatok szabad és ihletett kifejezésében látta). Hasonlóság van Göböl Gáspár egyik művével (Az első embernek e-esése, 1789; Milton-átdolgozás). De valószínű, hogy Kármán nem őt használta föl, hanem egy közös, ismeretlen forrásról van szó Kármán először a költői ihlet fontosságáról beszélt, később kiemelte a tanultság szerepét is. Elítélte a féltudósságot Az eredetiség problémája: - Az igazi költészetet vizsgálva vetette föl. - Elismerte a fordulatok szerepét, de praktikus okokból az eredeti műveket pártolta. - A

fordításnak gyönge a színvonala. - Nem igaz, hogy a fordítás kevesebb munkát igényel, mint az eredeti. - Nézete ellentétes Youngnak a Sturm und Drangot is befolyásoló eredetiség-koncepciójának megfelelő részével. 163 - Látszólag összecseng H. Blair Osszián-tanulmányával (az igazi költőnek mindig a hazájában kell témát keresnie); Blair szerint a természetet kell követni. Kármán (prakticista): az embereket az érdekli, ami közvetlenül érinti őket (főleg, akik még nem szoktak hozzá az olvasáshoz). - Praktikus előny még, hogy kihullnának a tehetetlen akarnokok, így kevesebb, de jobb minőségű mű születne. A hazai művelődés terjedésének akadálya a cenzúra és az írók kevés becsülete. H. A Korff: Geist der Goethezeit: minőségi változást mutat be; ez nem új eszmékből, hanem a régiek átértelmezéséből ered Céldetermináltság jellemzi (a Stürmerek a művészetet nem a hatása, hanem a létrehozása alapján

értékelték). Sturm und Drang: az alkotó zseni második istenként, a panteisztikus tanoknak megfelelően föloldódik művében, közvetlenül önmagát adja. Korff: az igazi értéket a művész saját életének megnyilvánulásaként született eredeti művek hordozzák. Sturm und Drang: az eredeti költészet csak nemzeti sajátosságokból, nem örökérvényű és nemzetek fölötti ideálból születhet. Ez lökést adott a német nemzeti kultúra gyökereinek kereséséhez, a továbbfejlődés igényéhez, illetve más kultúrák pozitív értékeléséhez és tanulmányozásához 164 Az eredeti mű hívei: Opitz, Lessing, Gottsched, Klopstock, Bodmer, a Stollberg-fivérek, Breitinger. Allgemeine Deutsche Bibliothek (1765): a lap programja, hogy csak az igazán értékes műveket, különösen az eredeti német alkotásokat fogja recenzálni (a kisebbeket csak röviden értékeli). A korabeli alkotók többségét nem a sajátosan nemzeti irodalom megteremtésének vágy a

motiválta, hanem hogy az idegen irodalmak formáinak és műfajainak magyar megfelelői is létrejöjjenek. Pl. Kis János is úgy gondolta, hogy a fordítások teremtik meg a lehetőséget az eredeti darabok születéséhez Csokonai: „Jobban szeretek középszerű original lenni, mint elsőrangú fordító.” Kármánt összegezve: ő is praktikus szempontból az „utile et dulce”-elv keretei közt foglalkozott az originalitás követelményeivel. Az eredetiséget nem az utánzás, hanem a fordítás ellenpárjaként tárgyalta (ez arra utal, hogy csak a tartalmi eredetiség követelményét tartotta szem előtt). Eredetiségprogramja inkább a XVIII századi elképzelésekkel mutat rokonságot, nem a Sturm und Drangéval. 161 Ehhez a kérdéshez úgy jutott el, hogy kutatta a magyar műveltség visszamaradottságának okait és a kiutakat. Soós Márton: Magyar Pénelopé; nem a tudósoknak, hanem az olvasóknak akar tetszeni. 163 Young: az olvasók érdeklődését nem

ismert témák földolgozásával kell fölkelteni, hanem ismeretlen világot kell bemutatni. 164 Herder: Volkslieder (1778/79); ezt J. V Müller is kiadta (Stimmen der Völker in Liedern; 1807) 162 66 Szajbély Mihály: A műfajelméleti gondolkodás általános keretei a XVIII. században; „Idzadnak a magyar tollak; Irodalomszemlélet, Budapest, 2001, 138–191. Bevezetés - A költészet helyét akarja kijelölni a komoly tudományok közt. - A költészeten belül kisebb csoportokat akar kialakítani. - Hármas szempontrendszer (Arisztotelész alapján): tárgy (mit), eszköz (mivel), mód (hogyan). - Alfejezetek: • Földi János kéziratban maradt áttekintő műfajelmélete (A versírásról c. könyvben) • Csokonai műfajelméleti nézetei (központ: Az epopeiáról közönségesen). • Egyéb források. • A regény helyzete. Földi János - Bán Imre a Losontzi István-típusú barokk poétikák magyar nyelvű változatának tekinti. - Vannak köztük

hasonlóságok, pl. hogy a műfajok az előadásmód szerint két nagy csoportra oszthatók (Losontzi fölosztása, amely Földinél is megvan). • Carmen dramaticum (komédia, tragédia, bukolika) • Carmen exegeticum (elbeszélés, költői halál) De Földinél az előadásmód átfogó rendszerező elvvé válik. - Viszont teljes hasonlóságot mutat egy német szerzővel (Eschenburg); különbség pl., hogy a regényt más helyen tárgyalják. 165 • Epika vagy beszédes poézis. • Dramatika vagy cselekedetes poézis. - Egyéni munkája abban áll, hogy az egyes műfajokhoz magyar példaanyagot gyűjt. - Függelékként fölsorolja az egyes versnemeket. Csokonai Vitéz Mihály - Kifejti véleményét a korabeli rendszerekről, és hozzáteszi saját elképzelését. - A nyugat-európai irodalomszemlélet négyes fölosztását állítja szembe az arisztotelészivel. • Epika. • Lírika. • Dramatika. • Didaktika. - Bővebb jellemzést A magyar poésis c. munkájában

adna, de ez nem készül el - Példája Marmontel Francia poétikája, de a rendszerezést nem tőle vette (Mezei Márta megállapítása). - Nincs adat róla, hogyan osztotta föl a hagyományos műfajokat. - A hősköltemény egyes fajtáinak elkülönítésekor három szempontot tart fontosnak (ezeken belül három fokozat van): • A leírandó személy: • A személy előadandó cselekedete:  kivételes nagyságú harcos  emberfölöttinek tűnő  nagy, de nem emberfölöttinek tűnő bajnok  nem mindennapi, de földitől elképzelhető  közönséges, alávaló vagy nevetséges  alacsony, sőt nevetséges • Poétai előadás (a személy és a tett alapján milyen indulat van az olvasó szívében); befogadói érzés:  bámulás, álmélkodás  megbecsülés, dicséret  nevetségesség - Az eposz egyes fajtáinak elkülönítésekor alapvető szerepet tulajdonít a hősnek, a cselekedetnek és az írói tehetségnek. Vitézi epopeia e három

találkozásakor születhet; hat világirodalmi példát talál • Iliász • Elveszett Paradicsom • Aeneis • Henriás • Megszabadított Jeruzsálem • Messiás - Nézetei eredetibbek, korszerűbbek, mint Földiéi. Egyéb műfajelmélet-történeti források - Csernátoni W. Sámuel fordítása (hagyományos tárgy-eszköz fölosztás) • Tárgy szerint: eposz, himnusz, panegirikusz, tragédia, pásztori költészet. 165 Földi nem zárja ki a poétika keretei közül, hanem elhelyezi az epikai műnem első csoportjában. 67 - • Eszköz szerint: a versek a nemzetek szerint különböznek. Eschenburgon kívül a Ramler által németre fordított Batteaux-nak a legnagyobb a hatása Magyarországon (Révai és Dayka is fordít belőle). A német műfajelméleti gondolkodás hatása mutatkozik meg Vályi Nagy Ferencnél (a költészet eredetileg a természet hangjait utánzó spontán érzelemmegnyilvánulás, később nemesebb tárgyra alkalmazzák). A regény

helyzete - Magyar nyelvű regényelméleti tanulmányok: 1820-as évektől (Almási Balogh László, Bajza József). - XVIII. századi előszavakban is vannak utalások, de ezek elszórtak, nem alkotnak koncepciót - A regény közönsége: • A közönséget befolyásolja, hogy az író miről és hogyan ír; műve hatását az határozza meg, jól becsülte-e meg közönsége felvevőképességét. • De az író nem föltétlenül akarja kiszolgálni a közönséget; célja lehet az alakítás is. • Lehet, hogy a közönség éppen az író válaszai nyomán ismeri föl az őt körülvevő kihívásokat. • Egy műnem közkedveltségét, egy műfaj kedveltté válását vagy eltűnését köthetjük a közönség meghatározott fejlődési fokához. • Az előszótípusok alkalmasak az alakulástörténet megfigyeléséhez (összetett föladat).  Az olvasók orientálása.  Köszönet a mecénásnak (dedikáció 166 vagy Ajánló Levél 167 formájában).  Elöljáró

beszéd (az érdeklődés fölkeltése; akkor, ha már nincs szükség mecénásra). • Az Ajánló Levél fejlődésének öt fázisa:  Az absztrakt olvasó még háttérbe szorul.  Formailag a mecénáshoz szól, de a szerző nyíltan hangoztatja, hogy a könyvet az egész nemzet épülésére fordította.  A mecénás mellett nyíltan megszólítja az olvasót is. Ezek előtt van dedikáció.  A negyedik fázisnak két része van.  Nem egyetlen emberhez, hanem nagyobb embercsoporthoz szól.  Megőrzi az egyetlen személyhez szóló, hagyományos formát, de a megszólított már nem a mecénás, hanem jó barát, rokon vagy példakép.  Önmagukban álló dedikációk. • A regényelőszavak alakulásának utolsó fázisa az önmegsemmisítés (minden fajta eltűnik). Erre Verseghy mutat rá Kolomposi Szarvas Gergely Úr kalandjaihoz írt bevezetőjében (1804) • Az előszavak megléte azt a fejlettségi fokot tükrözi, amikor a szépirodalom

létjogosultsága attól függ, képes-e az olvasókat a tudós irodalomhoz vezetni. • Reklámra szükség van, ezért egyre több a kiadási tudósítás. • Ez az alapvető átrendeződés a kezdete a könyv áruvá válásának. • A mecénás-mű-alkotó triászát fölváltja a közönség (kiadó)-mű-alkotó triásza. - A regény elmélete: • A korabeli közönség meggyőzéséhez ad eszközöket. • Kérdés, milyen kritériumok alapján választják el nálunk a regényt a többi műfajtól.  Utalás van Bod Péter Szent Hiláriuszában (1760); olvasása jó mulatság, hasznos időtöltés.  Szlavniczai Sándor István Gellert-fordítása (1778); a hasznos időtöltéshez sorol föl (Telemakus, Kartigám, Kassandra). Ők a verses és prózai munkák elkülönítését nem tartják fontosnak.  Szerencsi Nagy István Meyer-fordítása (1783; fejlettebb szemlélet). - A regény legitimitása: • Alexovics Vazul könyve (1792): minden regény káros (ez a

szemlélet jellemzi a keresztény morál primátusát féltő egyházi gondolkodókat). • Fokozatosan előtérbe kerül a szórakoztatás szerepe. (Bár az előszavak közhelyszerűen ismételgetik, hogy a következő írás nemcsak szórakoztató, hanem a jó erkölcsöket is szolgálja.) 166 Az az egy- vagy többoldalas, változatos tipográfiával szedett szöveg, amely nyilvánosságra hozza a mecénás nevét minden címével és rangjával együtt. 167 A patrónus dicsőségét, ősei nagy tetteit ábrázolja, és hozzáteszi a könyv kiadása körül szerzett érdemeit is, de tiszta formájában ekkor már alig létezik. 68 Szauder József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusairól); Az éj és a csillagok, 73–108. - Csokonai megközelítésének első lépése: kijelölni a verstípusokat. - Csokonai útja egyre személyesebbé válik; ezen emelkedik túl az iskolás klasszicizmus körén. - Pictura: • Az esztétika szimmetrikus elvének

jellegzetesen klasszicista változata. • Leírástípus. • Nem tévesztendő össze a festőiség tágabb és modernebb fogalmával (itt a részletrajz dominál, a kontúr pedig a színek fölé emelkedik). - Fiatal kori zsengéi száma 51, ebből 37 magyar nyelvű. Az ezt követő érettebb versek száma 43 - Sententia és pictura közt: • Csoportok:  Bölcs mondások kifejtése (Mindég közel van a halál, A szerencse változó).  Jellemképek. Néhány mindkettőbe tartozhat (Rút ábrázat s szép ész).  Alkalmi költemény.  Önjellemző vagy érzelmes versek (olaszos rokokó hatás; Jót kívánás, A szerelmes vitézhez). • Az első kettő iskolai föladat, így nem lehet költői világkép vonásait keresni. 168 • A sententia-vers köti (gondolati, tárgyias); fölépítése (szónokias séma – Csokonainál tisztán nincs meg; a legjobban: Mindég közel van a halál).  Protasis: a tétel megnevezése.  Multiplikatio: az aetiologia bővítése.

 Paraphrasis: körülírás.  Amplifikatio: illusztráló magyarázat.  Aetiologia: bizonyítás.  Conclusio: a tétel megnevezésének megismétlése. • A pictura-vers szabaddá teszi. - A leíró vers, vagyis a pictura vonzásában: • Itt nem kényszerül okoskodásra, bizonyításra, de van, hogy egy azonos téma második változatában leíró módszerre vált. • Két hivatás-vers; a szentenciás modor a leírás vonzásába kerül.  Egyedül a tudományok teszik halhatatlanná az embert, kivált a poézis.  A poéta gyyönyörködése (egyneműsödés: minden strófa leírás). - Újabb formák: alkalmi versek, életképszerű leírások és jellemképek. • Több olyan költeménye van, amely tartalmilag túlemelkedik az iskolai kereteken. • Pl. Magyar! Hajnal hasad!, A magyar gavallér, A békesség, Belgrádra, Az ősz Laudon • Megjelennek a háború képei, de megmarad a szentenciás-moralizáló stílus is (szerencse, virtus, irigység). •

Fölismerhetők olvasmányélményei (kuruc kori versek). • Elér a jellemkép és az érzelmi állapot magasabb rendű picturájáig. • E fejlődésfolyamat vége: 1790-1791. • Van néhány más típusú, kisebb költemény is (szubjektívabb, érzelmesebb önjellemzés magáról, a szerelmesről). • Fölerősödik a magyaros énekköltészet hatása (Belgrádra), és vegyül az olaszos rokokóval. • Négy fokozat, amely nem különíthető el teljesen egymástól:  Szentencia.  Leíró vers.  Alkalmi versek, életképszerű és jellemfestő darabok.  Líraibb, dalszerű versek. - A poétai világ: virtus és poézis: • Az elemek széthulló, ellenkezésekkel teli halmaza; ezekből alakulhat ki az egységes világkép. • Halálfélelemre tanítás, dicsőségvágy, halhatatlanság, visszahúzódó élet. • A poéta a virtus megtestesítője. • A szentenciás versek moralizálást fejeznek ki; ideális középpont: a virtus föltétlen tisztelete. - A

zsengék stílusa: • A természet nyugalmas vagy küzdelmes jelenségei fölött való gyönyörködés idilli vagy drámai hangvételű kifejezése. • Tárgyias költészet. • Inkább az irodalom ihlette, mint maga a természet. • Barokkos, rokokó vonások: Gyöngyösi, Péczeli és Ovidius nyomán. • A képszerűség képzetkörei (jelzős szócsoportok). 168 Ami látszik: tehetség, a szabályokat megkerülő költői módszer, stílusa alapelemei. 69 - 169  Hab, tenger, szél – örvény, ár, felhő, köd, mennykő, zúg, dörög.  A moralizálást szolgálja.  Stilisztikailag a dagály fokáig emeli a zsúfolást.  Idilli, gyönyörködést kifejező jelzős szócsoportok bősége.  A szép és a kies szinonimái (kedves, kedvező, kellemetes, kividorult, víg, pompás).  Ide vehetők a színjelzők is.  Elvont értelműek (kék rettegés, a halál sárgája).  Konkrétak (szép zöld csere, kékellő ég, zöld koszorú, zöld zsenge,

zöld levél, ősz kalász, megőszült nyár, piros napenyészet). Mindkettőben a konvencionális jelzők és igei állítmányok uralkodnak. • Csokonainál jellemző: bársony (bársony reggel, az erdők bársonyai, zöld bársony hantok, pázsit zöldellő bársonya) – érzéki, tapintás- és színérzékletet összevonó kifejezés. • Mindkét képzetkörben használja a dagály nélküli megszemélyesítő jelzőket (az eleven láttatásra törekszik). Látomás-vers, érzéki-meditatív leírás és jellemkép: • Stilisztikailag megtartja a képzetkör-csoportokat. • Megjelenik egy harmadik is: a szentencia és a leírás egybeolvadása (zsánerszerű jellemkép). • Kezdetleges zsengéi költeményekké teljesednek ki. • A tengeri zivatar: az Aeneis I. énekének átmagyarítása • A földindulás  Barokkos látomás-vers.  Nincs előzménye a zsengék közt.  Rokon A tengeri zivatarral, de a befejező sorok a protestáns preromantikus szövegekhez

közelítik. • Néhány verset a leíró elemek célzatos rendje jellemez (A reggelről, A hives estve, Konstancinápoly, Az Álom).169 • Magyar! Hajnal hasad!  Első szövege kiemelkedik a többi alkalmi vers közül (ünnepélyessége, és ünnepélyes mondanivalója miatt).  Még vannak rossz sorai (erőltetett, túlszínezett).  Az éjszaka-hajnal-dél egymásutánját kettős szimbolikával terheli meg: a magyar (nemzeti) dicsőség fénye és a fölvilágosodásé, illetve a tudatlanság, műveletlenség homálya.  Tulajdonképpeni szépsége az álomból fölserkenő ember reménykedésében és a fény ünneplésében van (Julow Viktor is így gondolja). • A hives estve: sugallatos képekben jelenik meg Az estve bevezetése, az állapot belső festése és a várakozás attitűdje. • Az Álom  Intimitása az egyén lelke mélyén fölfedezett közös emberi törvény felszínre hozásának köszönhető.  Alap lesz, de allegorikus eszközök, barokkos

fogások nélkül.  A Magyar! Hajnal hasad! barokkos víziójához képest szinte klasszicista egyszerűségű. • A kevély: itt jelenik meg, mint különös jellemvonás, a szegénnyel közös levegő szívásának utálata. • Zsugori uram  Közvetlen előzménye: A fösvény (1790-1791).  Ez a témakör legérettebb, legművészibb verse.  A tárgyias nyelvi jellemzés és a drámai sűrítés eszközeit teszi biztossá és véglegessé. • Még három jellemrajz:  Rút ábrázat s szép ész: önvallomás.  A magyar gavallér: ezt a típusrajzot az 1790-es nemesi-nemzeti fölbuzdulás váltja ki; a kócsagtollas vitéz leírása rokon Az ősz és A tél objektív szemléletével.  Cigány: előállnak a cigánylélek tulajdonságai (tréfás emberformálás). • A zsánerszerűség az Estve jött a parancsolatban is megjelenik. • Egyéni: a morális jellemképbe zsánerszerű vonásokat fest, a tárgyias művészetbe szubjektív indulatot. Ezekhez

közel áll a poétai hitvallásról szóló két vers is: A poéta gyönyörködése, A Pindus. 70 Szauder József: Az estve és Az Álom keletkezése (Csokonai és a fölvilágosodás); Az éj és a csillagok, 241– 292. - A vidám természetű poétában (1793) elfordul a halálkultusztól és a moralizálástól, majd megtagadja Young és Hervey ideológiáját is. - Az én poézisom természete, Az ember, a poézis első tárgya: új fordulat (ha irodalmunk „megemberesedik”, ő se gyönge poétai játszadozásokat ír, hanem fontosabb munkákat). - Egyes kérdései megegyeznek Voltaire híres soraival; Csokonai itt keresi a választ (Diderot és Holbach segítségével meg is találja). - Az estve és Az Álom nem fejthető meg Rousseau és Holbach nélkül. - Néhány fogalom, ami a nagy versek mozgató elemévé vált: körmozgás, lánclat, világűr, társadalom, lét, semmi. - A fiziko-teológiai irodalom170 emléke mindkettőben jelen van. - A fiziko-teológiai

irodalom Magyarországon a XVIII. század első felében megjelenik, de színvonalas költészetet csak 1770 és 1800 közt inspirál. - Az estve és Az Álom szövegszerűen is fiziko-teológiai tartalmú, Youngot utánzó hervey-i leírásokból kezd megszületni. - Az estve első változatát 1792-re teszik; ez csak az első harminckét sort tartalmazza (Ne fedd bé kedvünket hideg szárnyaiddal). - Az Álom első változatát 1791-re teszik (valószínűleg ez is 1792-es); ebben Csokonai folytatja Hervey szövegének, Az estvében fölhasznált részlet után a következők földolgozását. - Az estve és Az Álom minden kiadásban egymás után áll. Szegedy-Maszák Mihály: Berzsenyi verstípusai; ItK 1977, 43–51. Irodalomtudományi vita: a művek eredeti jelentésével, vagy mai jelentőségükkel kell foglalkozni. 171 Az irodalom közlési forma, mely éppúgy függ a befogadótól, mint az alkotótól. A költőnek van valami szándéka, mikor elkezd verset írni, de ezt

utólag nem lehet rekonstruálni172 Berzsenyi verseit lehetséges későbbi költők felől megközelíteni. Nem létezik elfogulatlan, objektív olvasás; önmagában egy irodalmi műnek sincs jelentése, csak más művekhez képest. Vagyis: egy vers jelentése nagyrészt azon múlik, mivel hasonlítom össze Egy életműben nem mindig kell minden szövegnek önálló rendszert tulajdonítani, csak csoportoknak; Berzsenyinél egy ilyen csoportot verstípusnak nevezünk (tíz szempont). - A cím alapján három csoport van: • A szöveg föltételezett eredeti, első olvasójára utal (Dukai Takács Judithoz). • A cím a szöveg alanyára utal (A remete 173). • A cím a szövegre utal (Levéltöredék). - A cím és a szöveg viszonya: • A szöveg körülbelül megfelel a cím okozta várakozásnak (A reggel, Az ifjúság). • A szöveg utólag átminősíti a címet (Levéltöredék). - A metonímia szerepe: ezek kisebb esztétikai értékűek, mint a metaforákban gazdag

szövegek. - A metafora szerepe. 174 - Időszerkezet. - A versben előforduló személyek. - Beszédhelyzet. - Értékek. - Verskezdés (fölütés); többször megtartja az ódákban használatos klasszicista kezdést, vagy az allegorikus megszemélyesítést, illetve a hasonlatot. - Verszárás (zárlat); a klasszicista nyelvhez közel álló művek vége: sententia, példa, kinyilatkoztatás, a jövőre tekintő fölhívás. A képi megoldás növeli a vers jelentésének kisugárzását, a logikai befejezés véglegesen lezárja azt Berzsenyit a jelképteremtés hajlama jellemzi. Kérdés: mit tart Berzsenyi emberi értéknek, illetve értékhiánynak? 170 Ez a XVII. század végén indul Angliából; Descartes erősen ellenzi a teleológia és a fiziko-teológia érvelését, és az ő hatása még a XVIII. században is igen erős volt Újbóli föllendülése Newtonnak köszönhető 171 Filológusok: az átértelmezők gyakran belemagyarázók is. 172 Pl. A közelítő tél

eredeti címe Ősz volt; a mostanit Kazinczy adta, de a mai olvasó a Berzsenyi által írt szöveg alapján értelmezi a címet. 173 Ez egyetlen szoros értelemben vett elbeszélő költeménye; Kisfaludy regéinek fölépítését követi. 174 Tétel: a klasszicizmus metonimikus, a romantika metaforikus; vagyis Berzsenyi nyelvében olyan belső fejlődés ment végbe, mely a romantika előzményének tekinthető. 71 - Horatiustól vett értékekkel azonosította magát (a megelégedés, a középút dicsérete). A jelentős esztétikai értékű versek közül némelyek értékvilága rokonságot mutat az emberi lét romantikus értelmezésével. - Blake-kel együtt a létezők láncolatának racionalista fölfogásától távolodik el. Az elégikus Berzsenyi alapföltevése: az intimszféra idillje lehetetlenné válik. A logikai és a képi jelleg kettőssége a szövegek egészének szerkezetére is érvényes. Ha az első nyolc szempont egyidejű alkalmazásával a főbb

verstípusokat akarjuk megállapítani, ugyanúgy a metonimikus és metaforikus ellentétpárjához jutunk. Típusok (a metonimikus és a metaforikus ideáltípus kombinációinak tekinthetjük). - Viszonylag szerkesztetlen szövegek (Orczy árnyékához), laza fölépítésű episztola (Barátnémhoz, Helmeczy Mihályhoz). - Egyszerű fölépítésű versek (A szerelem, A szerelemhez). • Átmenet a szerkesztetlen és az egyszerű fölépítésűek között. • Egyszerű. • Átmenet az egyszerű és az elbeszélő költemények között; értekező. Berzsenyi kísérletezett a műfajjal és a szerkezettel (Búcsúzás, A szonetthez, A tizennyolcadik század). - A magánbeszédet érezte magának legközelebb (Phyllis, Víg Chloe, Wesselényi, a nádor Muránynál). - Átmeneti típusok: lírai-elbeszélő és lírai-értekező. Elégiái mindig az egyszerű szerkezeti alapképlet bonyolítását tételezik föl. Költészete akkor válik sajátossá, amikor a megvalósított forma

eltér a hagyományból vett formulákat. Az értekező típusban a didaxis kap hangsúlyt. Ezek címe sokszor elvont fogalomra utal, amely a szövegben allegorikusan megszemélyesített formában jelenik meg. Igeideje az általános, időtlen jelen, a beszédhelyzetet a nyelv ideológiai használata minősíti (pl. A megelégedés) Szerkezetei zömét a hagyományból veszi, kevésben alkot eredetit. Bonyolultabb verstípusok: - értékszembesítő (Fő és szív, A német és a magyar ízlés, Amathus, Osztályrészem) - időszembesítő (Egy hívtelenhez, Féltés, Fohászkodás, Horatiushoz, Új Görögország, Vigasztalás) - létösszegző Legösszetettebb művek: az előző típusokat egyesíti. Meglepő hasonlatosságok vannak Berzsenyi művei és a romantikusok között, pl. a szimbólumok (Zephyr – alkotó szellem, labyrinth 175 – a végtelen térbeli megfelelője). Szilágyi Márton: „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai

értelmezéséhez); ItK 1993, 69–78. Fanni hagyományai: kisregény (modern kiadása megtévesztő, mert lezárt anyagnak tűnik). A magyar irodalomban kevés olyan mű van, ahol ennyire nem egyértelmű a név és a cím egymásra vonatkozása Dilemmák: - Az Uránia három számában csak egy írás alatt volt név 176, még a Csokonai- és Verseghy-versek is névtelenek. Monogramok vannak: K n (Kármán), P r (Pajor Gáspár), G i, I i - A folyóiratban nem szerepel a szerkesztők neve. - A Kármán József nevet az előfizetők listáján olvashatjuk; de ez az író apja, a losonci szuperintendens. - Egy olyan tudományos vagy szépirodalmi művet sem ismerünk, amely alatt Kármán neve szerepel. - Az Urániában a Fanni névtelenül jelent meg. 177 Két következtetés: - Nem egyértelmű, ki a szerző; két nézet. • Valódi napló, így a szerző Fanni. • Fikciós próza, a szerző Kármán. - Nem világosak Kármán életművének határai. A kisregény egy vallomással

kezdődik: a hősnő hiánnyal küszködik, amit nem képes megnevezni. Képtelen racionalizálni érzelmeit, és nem tud uralkodni rajtuk. A „napi jegyzések” első mozzanata, hogy Fanni kilopja magát a lugasba (természet); ezzel tudatosan kívül rekeszti világán a társadalmi konvenciórendszert. A szubjektív vallomáshoz kell a természet és a magány A hiány magyarázatai: az anya halála, a báty halála (a kettő nem vonatik egybe). A lelki egyesüléssel megszűnni véli a hiányt (ez nem evilági jellegű) A szeretet nagyobb erejűnek van beállítva, mint az elmúlás Fanni vágya mindig egy személyre irányul; ha új bukkan föl, az előző eltűnik (anya – báty – báróné – Józsi). Átgondolt narrációs technika alapján épül föl. Három fiktív bevezetéssel rendelkezik 175 Rousseau: azért kedveli az angol kertek útvesztőit, mert nem emlékeztetik az emberi lét végességére. Schedius Lajos: A vallás szeretetreméltó volta. 177 Ez és A

nemzet csinosodása Toldy révén kötődött Kármán nevéhez. 176 72 Szerkesztői előszó (Egy szó az olvasóhoz); a legdidaktikusabb és legideologikusabb elem. Második bevezető (Fanni élete); Józsi szövegeként értelmezhető, a halált is leírja. Harmadik (Fanni hagyományai); ez is Józsi szövegeként fogható föl, és ez kapcsolható legjobban Fanni fiktív följegyzéseihez. Napi jegyzések és levelek: a legnagyobb terjedelmű szövegrész (a Fanninak írt válaszokat nem tartalmazza; ezt az egységet zavarja meg Kármán Gróf É-né levelével, melyet báró L-néhez írt. Ez a zökkenő emeli ki, hogy a báróné kulcsfigura (Fanniban indukálja a szerelem érzését). Ő fontosabbnak tartja a szerelem intenzitását, mint időtartamát A szerelem nem a házasságért van; tárgya idealitás, a rá való képesség független valamely konkrét személy megismerésétől, vagyis egy preformáltság eredménye. Így a báróné szuggerálja Fannit, hogy ő

érett és képes rá, ezért a bálból szerelmesen kell visszatérnie. A szerelem megnevezésével befejeződik az öntudatlanság, és Fanni biztos tudást szerez arról, miben áll lénye valódi alapszerkezete (tehát a báróné nem manipulálta Fannit, hanem ezekhez az értékekhez önelemzés útján jutott hozzá). Józsi megismerése kezdettől a halállal fonódik össze; a szerelem meghaladása, de nem cáfolata a halálnak. Fanni szerelemkoncepciójának kulcsmondata: „Összeroskad ez a test a lélek édes erőszakja alatt” Ez a test és a lélek szétválásának metaforáját 178 ismétli meg (platonikus; középpontja a vágyódás). A középkorias halálképzet helyébe egy humanizált fölfogás (Thanatosz mítosza) kerül. 179 Fanni saját halálát nem távozásként, veszteségként fogja föl, hanem visszatérésként. A cselekmény ideje egy év, ami nem naptári értelemben fontos, hanem az idő teljességének szimbóluma (az év mint alapegység magában

foglal minden változást és az örök megújulás ígéretét is). Mitikus formában utal arra, hogy Fannival minden megtörtént. Fanni harmóniában van a természettel, beleolvad (saját lelke rezdüléseit a természet változásaival mint hasonlatokkal fejezi ki). Az ő szempontjából közömbös vagy ellenséges figurák természethez fűződő kapcsolata nem kap helyet a kisregényben A természet egy antropológiai transzformáción keresztül szerelemként mutatkozik meg (a természet titkait az ember számára a szerelem képes föltárni). A lélek nem nőként vagy férfiként reagál, hanem a reakciók azonos mivolta hangsúlyozódik A nem nélküli, meztelen lélek megközelítése két oldalról történik meg - Fanni: heroikus, de nem maszkulin jellegű. - Józsi: Fannihoz igen hasonlatos, feminin lágyságú férfi szereplő. 180 Daphné és Alexis: Fanninak át kell vennie Daphné szerepét, ahogyan Józsi is átvette Alexisét. (Vagyis Fanninak a szigorúan

tartalmi értelemben fölolvasott szövegből ki kell hallania a szerelmi vallomást) A bibliai metaforakincs és stiláris nyelvhasználat árnyalja a kisregény jelentését. Kiemelt fontossága van az affektív stíluseszközöknek és a metaforikus szerkesztésnek. 181 A kezdeti magány föloldódásáról is szó van, ez bizonyítja, hogy Fanni nem eleve zárt személyiség. A kisregény kompozíciós fölépítése még sokáig egyedülálló volt. - Szilágyi Márton: A Fanni hagyományai szerzőségének kérdéséhez; Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, 57–80. - Toldy szövegkiadása: 1843; későbbi szintézisei. • A fiktív nőalak valóságos szerepének föltételezése ingadozik a teljes és a részleges elfogadás közt. • Kármánt fontos, de csak járulékos módon kapcsolja a kisregényhez. - Halász Ignác szempontja (1878): Toldynak hízeleg a gondolat, hogy nekünk is legyen egy kiváló női írónk. 182 - Gyulai Pál véleménye (1887): a Fanni

hagyományai „nagy szenzációt keltett, a pszichológiai kedélyrajz, a stílus könnyedsége bámulatot ébresztett”. - Egyesek Fanni írásait irodalmunk legszebb írásai közé sorolják. - Az irodalmi sikert jelentő auktor inkább Fanni (a ’40-es években Fanni valós létezésének az elfogadása jelentheti az írónők társadalmi helyzetének erősítését, egy kb. 50 évvel korábbi példa által) - Ennek jele két Kerényi Frigyes-vers: • Fanni hagyományainak olvasása után • Fanni és Kármán - Szász Károly Petőfiné naplója olvasásakor c. versében előzményként és ihletként említi Fannit 178 E metafora hátterében a neoklasszicizmus gyakori motívuma, Ámor és Psyché mítosza húzódik meg. Bíró Ferenc kimutatta, hogy ez a német klasszikában gyökerezik, valószínű forrása Lessing. 180 Ő egyébként a Goethe Werthere által meghonosított új hőstípusba tartozik. 181 Bár a kisregény egésze nem egy keresztény metafizika

kiépítését végzi el, ám a természetnek a szentséggel való fölruházása a hagyományos bibliai transzcendenciából nyeri energiája egy részét. 182 Toldynak valóban létezett egy olyan korai értelmezés, amelyet egyfajta feminista jellegű kánonbővítő törekvésként értelmezhetünk. 179 73 - - - - - - Fanni itt irodalmi ősképpé emelődik, a nők által művelt irodalom esztétikai mércéje lesz (Szendrey Júlia nem hagyományt teremt, hanem hagyományt folytat). De Gyulai hibának tartja, hogy Petőfi engedte a napló kiadását (az még természetes, hogy egy nő szubjektív jegyzeteket készít). Életrajzi dokumentumnak elfogadja, irodalmi műnek nem Jóval később Gyulai az, aki igen határozottan jelenti ki Kármán szerzőségét. 1865: a Fanni hagyományai újabb megjelenése egy Zilahy Károly szerkesztette antológiában, amely a magyar nőírókat mutatja be. Paulkovics Lajos: „Fanni egyszersmind a magyar írónők ősanyjának

tekinthető”. 183 Zilahy szerint Molnár Borbála és Ujfalvy Krisztina jelentőségét növeli, hogy autodidaktaként váltak költővé (Fanni léte ezért jelenthet erősítést). 1850/60-as évek: polémia a nőírókról; vezérmotívum: a nők által sikerrel művelhető műnemek és műfajok kiválasztása. Zilahy fönntartja: a nőknek bizonyos szubjektív műformák alkalmasak, de ezt a kört jelentősen bővítené. A Fanni hagyományai és a Werther kapcsolata Zilahy szerint: • Nincs szó utánzásról. • Teljesen egyenrangúak. • Legföljebb a szentimentalizmus köti össze őket. Fanni szerzőségének fikcióját Székely József is képviseli (Fanny c. írása a Nővilágban; 1857) • Fanni a szentség szférájába kerül, és megszenteli a szerelmes pozícióját betöltő Kármánt is. • Ez akkor kerül veszélybe, amikor az éteri szerelmet egyeztetnie kell Kármán és Markovics grófné kapcsolatával. • Föladja Fanni írónői mivoltát, de ötvözi

Markovicsné alakjával; ennek előnye.  Megmarad a Fanni hagyományai eredetisége.  Meg lehet menteni Kármánt mint hűséges szerelmest. 184 Paulkovics véleménye (1878): Fanni írónői mivoltának legteljesebb kiépítése (Gyulai éppen ekkor cáfolja ezt). Paulkovics lábjegyzetben utal rá, hogy Gyulai, Beöthy Zsolt és Szinnyey szerint Fanni költött személy, de ő Toldyval ért egyet. Kármán Fanni halála után a fővárosi hölgyek társaságában keres szórakozást – a fikció egyre színesebb és tartalmatlanabb; akkor talán lehetne bizonyítani, ha a mű alapjának tekintett szerelem valódisága igazolható lenne. • Szana Tamás (1887): a Markovicsné-levelezés lélektani hátteret ad; ez bizonyítja Kármán reménytelen szerelmét. • Prónai Antal (1897): Fanni valós, szerepe az ihletadás, a szerző pedig teljes egészében Kármán. • Szőcs Géza (1909): Markovicsné alakja modell. • Marék Antal (1941): Toldy és Szana álláspontjának

egyesítésével próbálkozik. Ellentétes vélemények. • Beöthy véleménye: a grófné „élvsóvár ajakára” nem lehet elképzelni Fanni imádságát. • Szivák J. Iván (1882): Kármán és Fanni rokonítása • Prém József: két ötlet.  Kármán és T-ai Józsi azonosítása.  Az író saját naplójegyzeteit vette alapul, de fájdalmát egy nőre ruházta. 1875: Gyulai önállóan és Kármán műveként adja ki a Fanni hagyományait (első alkalom). 1880: tanulmány a Koszorúban. • Bírálja Bodnár Zsigmond monográfiáját. • Halász Ignác véleményét „tudákos bárgyúság”-nak tartja • Szeretné bizonyítani Gyulai Pál szellemi impotenciáját.  A Fanni hagyományai nem lehet művészi egyszerűségű; ez csak nagy írók és művek tulajdona.  Senki nem olvassa.  Gyulai fordíttassa le franciára, aztán majd meglátják, mit szól hozzá a párizsi publikum. Heinrich Gusztáv a nyelvét és stílusát ismeri el (így csak saját

kulturális környezetében értékelhető). Szabó Ferenc: „Fanni nem más, mint Werther – női ruhában”. Pintér Jenő: Kármán másoló (a másolás elleni védekezés: itt nem egy mű hatásáról van szó, hanem egy irányzat közös jellemzőiről; ezt hangsúlyozza Gárdonyi Zseni, Rónay György, Kosztolányi Dezső). 183 Zilahy Károly számára ugyanez a kiindulópont. De ehhez fönn kell tartani azt a bizonyíthatatlan előföltevést, hogy Kármán életében csak egyszer volt szerelmes (Markovics grófnéba). 184 74 Szilágyi Márton: A „titkos bú” poétája? (Dayka Gábor kanonizálásának kérdőjelei); ItK, 2000, 603–616. - Bíró Ferenc sokat tett érte, hogy a Dayka-versek kikerüljenek a hagyományos értelemből. - De tanulmánya címe (A titkos bú poétája) félrevezető, mert úgy tűnik, mintha teljesen fönntartaná a hagyományos Dayka-interpretációt. - Az életmű sokkal összetettebb és dialógusképesebb, mint amilyennek látszik.

- Dayka fölértékelése a Kazinczy gondozta kiadás (1813) révén kezdődik, majd a Kazinczy-féle irodalmi irány leértékelésével gyöngül. - Dayka maga is összeállít egy kötetet (ez a kéziratos Veres Kötet). 185 - Kazinczy fontosnak tartja az egyes versszövegek javítását (hiszen Dayka is korrigálta őket), mivel úgy gondolja, Dayka életműve kényszerűen szakadt félbe. Ezért csatolja hozzá fordításgyűjteményét (Poétai berek), és Dayka Goethe egyik versének elveszett fordítása helyébe a sajátját akarja tenni. 186 - A Veres Kötet szövegein kívül Kazinczy összegyűjti a többi kéziratot is (a jelenleg ismert kéziratok nagy része az ő révén maradt fönn). - Kazinczy főleg a versek kiadására összpontosít, ezért több értekező prózai szöveg máig kiadatlan. - A kéziratos kötet kompozíciós elvei. • Két könyvre osztott; ezek szimmetrikus szerkezetűek. • Mindkét kötet „elegyes költeményekből” áll. • Mindegyik

könyv előtt van előbeszéd. • A versek a verstani kritériumok alapján oszlanak meg (első előbeszéd; Lőcse, 1793). • Fölépítés.  Két-két heroida (két Ovidius-fordítás, két francia fordítás).  Egy-egy alkalmi vers (NN úrhoz – nomen nesciō: ez inkább a verstípus jellegére irányítja a figyelmet).  Egy-egy alkalmi vers (II. Lipót 187 és I Ferenc koronázására)  Lezárás: anakreontika, epigrammák. • A korábbi és későbbi változatot egymás mellé teszi. • A fordított és az eredeti mű nem válik el egymástól. • A függelékben négy latin és egy német nyelvű vers is olvasható (magyar címmel). - Dayka tevékenységével cáfolja, hogy a magyarnyelvűség szorgalmazására csak protestáns ügy lenne. De Földi számára ő egy rossz grammatikus (véleménye: a magyarul nem igazán tudó katolikusok bele akarják ártani magukat a nyelv dolgaiba). - Kazinczy Csokonaihoz is eljuttatja a kéziratot, de úgy, ahogy ő majd

kiadja (de az előszavakat nem). A hozzá írt levélben írja: Dayka néhány dala „oly édes, mintha a szerelem sugallta volna”. 188 - Dayka egykori barátja, Bodnár Antal leveleire építve állapítja meg a magánéleti boldogtalanság tételét (Czeizel János 1905-ben hívja föl arra a figyelmet, hogy Bodnár elfogult megjegyzései egyoldalú forrásnak tekinthetők). - A Kazinczy-féle Dayka-életrajz narratívája: a feleség a kísértő, aki elvonja a költőt hivatásától. - Czeizel János: ír lakodalmi verseket, elégiákat ismerősei halálára, de nem maradtak fönn a betegsége alatt írt versei, nem ír öröméről gyermekei születésekor, vagy halálukkor a fájdalmáról. Nem maradt fönn vers a családi életéről, feleségéről. Vagyis az életmű nem teljesíti azt, ami egy szentimentális költőtől elvárható - Háttérbe szorul a kivételes rögtönző képessége (Bárdosy Jánostól származik), a magyar grammatika iránti érdeklődése. -

Jelentősebb prózai műveit Gálos Rezső adja ki (1913). - Kazinczy Dayka-képe válik dominánssá, így lesz az 1810-es évek mintaadó költője. Tarnai Andor: A deákos klasszicizmus és a Milton-vita; ItK 1959, 67–82. - A XVIII. század ’70-es éveiben a magyar irodalom ízlése kétféle • Latinos-franciás; képviselője Faludi Ferenc. • Modernebb (angol, német képek); képviselője Horányi Elek, Sófalvi József. - Az ellentétes irodalmi tendenciák, társadalmi és politikai erők Batsányi és Rájnis vitájában ütköztek. - Ennek lényege főleg a Milton körüli vitában ragadható meg. A latin irodalmat és ízlést Rájnis képviselte - Rájnis a tudomány felől kezdett a magyar nyelvű irodalommal foglalkozni. 189 185 Ez fölfogható a költői önreprezentáció dokumentumának is; ezt Virág őrzi meg, és adja át Kazinczynak. Halálos ítéletekor ő éppen Daykára és Kis Jánosra bízza fordításait. 187 Ez egy latinból fordított vers, amely

Ferenc koronázásakor íródott, vagyis a szerző csak egy lírai párt akart alkotni. 188 Ez Dayka lírája egyik legjobbnak ítélt csoportja; a „mintha” szó utal rá, hogy Kazinczy nem kíván közvetlen életrajzi eredeztetést látni benne. 186 75 - - - Rájnis: Kalauz (a címet Pázmány Pétertől vette): saját verseivel illusztrált prozódia; Rájnis hibája: elmarad kora színvonalától. Egy réteg még a IV. eclogáról azt állította, hogy Jézusról szól Volt még egy modernebb réteg is; Johann Christoph Gottsched. 190 Baróti • Egyoldalú irodalmi műveltség (latin nyelvű iskolai költészet); már híres, amikor megismeri a régibb és újabb magyar irodalmat. • A klasszikus mértékű magyar verselés úttörőjével, Molnár Jánossal csak a Paraszti majorság nyomtatásakor ismerkedik meg. • Verskoszorú: második gyűjteményes kötete; ebben elsőként foglal állást a leoninus ellen (akiket említ: Faludi, Pázmány, Ráth, Révai,

Kazinczy, Rájnis, Teleki József, Orczy Lőrinc). • Költeményes munkái (1789)  Kijavította benne az inverziókat (magyaros szórendet követ) – Batsányi hatása.  Kezdete: Milton Elveszett paradicsoma (Batsányi biztatására fordítja; Batsányi ezzel a testőrírók hagyományát folytatja; közülük Bessenyei Sándor fordítja le Milton eposzait). Bessenyei Sándor előszava: Milton látszólagos elfogadása (Sonnenfels éppúgy nem kedvelte, mint Shakespeare-t). Bodmer: egész könyvet ír Milton védelmére; a végére Addison értekezését teszi – ezzel új korszakot nyit az író kultuszában. Miltonnál kevés a bibliai vallásos téma. Longinost és művét is Milton legjellemzőbb vonása, a fenség iránti érdeklődés hozza divatba (a legjobb Pearce angliai kiadása). Burke: a szabályozott, kiművelt nyelveken kevésbé lehet a fenség érzelmét fölkelteni, mint a pallérozottabb keletieken. Batsányi: Barótinál a szokatlan szórend, táj- és

elavult szavak, latinizmusok használata és alkalmi versei modora együtt lehet fenséges, ha mindez helyes arányérzékkel és tudatosan alkalmazott. Ezt talán Baróti is érzi, mikor Rájnis és Révai bírálata ellenére is ragaszkodik az inverziókhoz (önmagát az erdélyi nyelvvel próbálaja igazolni); legjellemzőbb visszavágása: aki a szórenden fönnakad, az nem ismeri a magyar nyelvet, és „csak a tehénúton tud cammogni”. Ezzel főleg Révait bánthatta meg, aki bécsi tartózkodása (1778–1779) után egy száraz, egyhangú írásmódot fogadott el. 1787–1788: Baróti minden versét átdolgozza (valószínűleg a Batsányi sugallta elveknek megfelelően); az uralkodó jellemvonás a szublimitás lesz. Batsányi és Baróti is vallja, hogy a Milton-fordítás közös vállalkozás (előbbi javasolja, utóbbi vállalja a latin hexameterek fordítását); de nem az eredetiből, hanem Ludwig Bertrand Neumann átdolgozásából. Neumann elismeri Milton

nagyságát, de Voltaire nevével hitelesítve bírálja is (ő Klopstock Messiását is hexameterbe szedte). Denis német hexameterben akarta fordítani az Ossziánt, Batsányi magyarban; de Milton-tiszteletüknek nincs közös gyökere. Aki nagy hatással volt Batsányira: Johann Gottfried Herder. Rájnis: Toldalék (1789, Magyar Múzsa). • Egyelőre csak azt támadja, amiben támogatója van. • A fordítás szabályait támadja (Péczelit társának érzi) – ezen érveit Batsányi a fordítás és az imitáció megkülönböztetésével semmisíti meg. • Miltont azért ítéli el, mert Barótit akarja elmarasztalni.  Véleménye az Elveszett paradicsomról: szerencsétlen munka, melyben a néhány szépség úgy ragyog a hibák közt, mint néhány csillag a sűrű fellegek közt.  De Batsányi rájön, hogy a kritika Voltaire-től származik.  Már egy hónap múlva válaszol rá, és ehhez fölhasználja Zachariä német Milton-fordítását.  Szó szerint

Zachariä alapján cáfolja az érveket, és védi a Bűn és Halál allegóriáit.  Összefoglalása nagyon rövid, és csak egyszer utal az idegen szerzőre. Batsányi vitairata és az Ephemerides Budenses recenziója után a Milton-kérdés eltűnik. 189 Rájnis nagyon nagy műveltségű volt; a deákosok közül egyedül ő emlegette Iulius Caesar Scaligert, a humanista hagyományokat ápoló irodalom poétikájának szerzőjét. 190 Gottsched a német fölvilágosodás történetében azt a fejlődési fokot képviseli, ahol a lassan öntudatosodó polgári rétegek az idegen nyelvű irodalmat igyekeztek németül magukévá tenni. Gottsched ért el eredményeket, de eleven irodalmi életet nem tudott teremteni, mert a francia eszmények idegenek maradtak 76 Thimár Attila: Adalék a Jámbor szándék szerzőségének kérdéséhez - Fontos irodalomtörténeti forrás (a Bessenyei-filológia és az intézménytörténeti kutatás szempontjából). - Thimár véleménye

több ponton eltér Némedi Lajos 1984-es nézetétől. - Középponti kérdés: ki és milyen mértékben tekinthető a röpirat szerzőjének. - Más források. • Egy három részből álló nyomtatvány (1790): Révai írta Görögnek és Kerekesnek.  Köszöntés (1790); szerzője Révai.  Elöljáró beszéd (1788); szerzőjének Révai tekinthető. 191 Szoros kapcsolat van köztük.  Tervezet (1781); szerzője a hagyomány szerint Bessenyei. A későbbi kiadások csak a harmadik részt közlik a jelzett címmel, szerzőként Bessenyeit jelölve. • Batsányi levele Ráday Gedeonhoz (1790):  Megkapta a Jámbor szándék egy példányát, és elküldi Rádaynak.  Szerzőt nem tüntet föl, de összekapcsolja Báróczi törekvéseivel. • Révai levele Péczeli Józsefnek (1790, Győr):  A nyomtatvány Budára küldéséről.  A társaság ügyében tett lépésekről. • Révai levele Szily János püspöknek (1790, Győr):  A nyomtatvány Budára

küldéséről.  A társaság ügyében tett lépésekről.  A célokat többes szám első személyben fogalmazza meg. • Kreskay levele Batsányihoz (1790), és ennek másolata (1808):  A másolatban Batsányi reflexiókat fűz Kreskay leveléhez.  Szerzőnek Bessenyeit, kiadónak Révait tartja. • Révai: Planum (1790); szerzőként Bessenyeit tünteti föl. - Első két rész: Révai valószínűleg azért nem említi szerzőként Bessenyeit, mert az ő neve sem az udvar, sem a protestánsok előtt nem csöng jól. - A Jámbor szándék megírásának időpontja: 1781–1790 közt; olyan speciális esettel állunk szemben, amikor egy ma nem ismert szöveg hatását vizsgáljuk egy ma ismert szövegre, majd e szöveg szerzőjének visszahatását ugyanarra a szövegre, mely hatás, illetve befolyás eredményeként egy ma olvasható szöveget kapunk. - Révai két tudós társasági tervezete (Propositiō, Planum) alapvetően eltér egymástól. - Jámbor szándék:

Bessenyei pályája első szakaszának záró darabjaként tartják számon (művelődési kérdéseket tárgyaló röpirat). - Kérdés: kimutathatók-e benne más szerzőktől származó részek? Némedi koncepciója. • Előföltevése: Bessenyei sokkal rendszertelenebb írásműveket hagyott hátra, min amilyen átlátható szerkezetet a Jámbor szándékban látunk. 192 • Szerinte Révai és a bécsi kör keze nyoma kimutatható. • Szerinte stiláris elemekben több ponton is Révaihoz áll közelebb; pl. Révai a magyar nyelvű írásaiban a még nem bevett tudományos kifejezéseket latinul is megismétli a megértés miatt (de ez még nem zár ki más szerzőt).  Pl. Gáti István is magyarázza saját kifejezéseit latinul  Vedres István mindent magyar szavakkal ír le.  Báróczi nem fordítja le a latin szólásokat és aforizmákat. • A magyar nyelv „megízlelésével” kapcsolatos nyelvi fordulat idegen Bessenyei fogalmazásától.  De lehet, hogy

Bessenyeitől származik, és Révainak tetszett meg, ő vette át.  A gustō (nyelvkóstolás) metafora szerepel Révai Propositiōjában is; ez erősítené a föltevést, de nem bizonyítaná.  Révai a kóstol igét nem használja (219 levél), a gustō igét és származékait kétszer, de inkább ízlés, nem megízlelés jelentésben. • Némedi: Révai joggal érezhette úgy, hogy szabadon változtathat a szövegen.  De Révai szövegkiadó tevékenységében nem törekedett változtatásokra.  Pl. nincs változtatás a Faludi-kiadásban, és Orczy verseinek kiadásában is csak a helyesírás tekintetében  Helyesírási változtatás (az egységesítési törekvés miatt) a Jámbor szándékban is van. 191 A szövegbeli elemek alapján, pl. utalás van benne a Magyar Hírmondó újságíró posztjáról; ez mutathat Barczafalvira vagy Révaira, de a beszédszólam alapján inkább utóbbiról van szó 192 De ekkor már túl van egy társaság szabályainak

szövegezésén (van tapasztalata). 77 - - - 193 194  1790-es nyomtatvány: egységes a helyesírás, Révai ortográfiájára jellemző jegyekkel (pl. a határozóragok utolsó mássalhangzójának kettőzése) • A magyar és más nemzetiségek viszonya a szövegben.  Jámbor szándék: magyarokká kell tenni őket (német, tót).  Némedi szerint a tótok említése Révaitól származó betoldás lehet, hiszen ő több írásában is foglalkozik a nyelvükkel.  De a Beszéd az országnak tárgyáról című írásban is van utalás a tót nyelvre. Thimár tehát Némedi tanulmányának konklúziójával ellentétes véleményre jut; azt, hogy a szövegte, Révai, Görög és Kerekes is jelentős betoldásokat tett – ezt esetleg a későbbi kutatások dönthetik el. Némedi érvei: • latin szavak betoldása • autokratikus forráskezelés • a nyelvkóstolás metafora használata • a tót nemzetiség említése Az biztosnak látszik, hogy a

helyesírásban Révai változtatott. A források szerint Bessenyei szerzőségét Révai írja le először. Révainak nem lett volna oka egy több éve visszavonult, az udvar előtt nem pozitív személyhez kötni, kivéve, ha a szerző valóban Bessenyei volt. Következő kérdés: hol lehet a Jámbor szándék helyét Bessenyei többi műve közt kijelölni. • Bessenyei az isteni gondviselés működését a „grand tout”-ban oldja föl, így megsemmisíti a gondviselés teleologikus eszméjét. • Kérdés: mi lehet az a szabályozó erő, ami megakadályozza, hogy a világ kaotikussá váljék. • Bessenyei válasza: a művelődés és a kulturáltság az az erő, ami megfékezi a sajáttestiségük által meghatározott embereket. • Ehhez kapcsolódik a Jámbor szándék, amely szerint a közboldogság legfőbb előmozdítója a tudomány, azaz a műveltség; a közboldogság a köznyugalmat is jelenti. Bessenyei művei egységes gondolatmenet részei. • Magyarság

• Jámbor szándék • Beszéd az országnak tárgyáról  Bár egyesek szerint Bessenyei nem írt 1782-1800 közt 193, mégis lehet, hogy a Beszéd közvetlenül az 1790/91-es időszak után keletkezett.  Kókay György (Gálos Rezső nyomán) 1802-re datálja, és Révai ekkori egyetemi tanári kinevezésével hozza összefüggésbe.  Van benne közvetlen utalás a Rómának viselt dolgai című munkára, de éppen ez olyan, mintha későbbi betoldás lenne.  I. Ferencről szól, tehát biztos, hogy 1792 után készült A tervezetek és a Jámbor szándék két részre osztható. • Elméleti: a társaság szükségessége és hasznossága. • Gyakorlati: a társaság működését szabályozó rész. Jámbor szándék • Bevezető, elmélkedő rész: a nyelv és a tudományok fontossága. • Konkrét működési viszonyok. • A társaság hasznai: praktikus, konkrét pénzügyi hasznok.  A nemzet polgárai többet és jobban dolgoznának.  Jobb

hivatalnokokat lehetne választani.  A törvényeket magyarra fordíthatnák.  A magyar könyveket külföldre el lehetne adni. • Hiányzik a finanszírozásról szóló rész, ami Révai terveiben mindig jelentős szerepet kap. • Egyértelműen Bessenyeire jellemző jegy, hogy az elméleti, filozófiai szintet vizsgálja. • A tagok osztályairól és a tisztviselőkről nem szól részletesen (Révai mindkét szövegében kifejti). • Említés: lennének rendes és becsületbeli tagok. • A rendesek száma és fizetése meghatározott, lenne egy változó elnök és egy állandó titkár.194 • A tagok kiválasztásának szempontjai:  vallási tolerancia  nyelvjárások iránti tolerancia  tudományos vélemények iránti tolerancia  A kiválasztást a főrendek teszik meg (ezzel a feudális előjogokat akarja érvényesíteni). • Alapgondolat: az anyanyelv lehet az az eszköz, amellyel mindenkinek közvetíteni lehet a tudományt. Waldapfel József

cáfolja is ezt a nézetet; ezt bizonyítja a Gorgonai zarándok és a Podrokotz krónikája is. Titkárnak valószínűleg magát szánta. 78 - • Az eszközt olyan módon kell fejleszteni, hogy azt mindenki használhassa. Révai is ezt a gondolatmenetet követi, de nem filozófiai (logikai) levezetéssel bizonyítja, hanem külföldi példákkal; a tudomány magyar nyelvűvé tételének indoka: ha a tudomány idegen nyelvű, először a nyelvet kell megtanulni, de sokan már ennek során elfáradnak. Révai az uralkodóhoz címzett beadványt, Bessenyei a magyar nemességhez forduló röpiratot készített. A két szerző a tudós társaságot illetően is eltérő nézetet képvisel, illetve a szövegek is más irányba mutatnak. Thimár Attila: Egy kép kiszínezése (Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz című versének elemzése); Levél, író, irodalom, 51–72. A vers története - Több változata volt. 195 • Első: 1808 (elküldte Kazinczynak). • Második:

1813 (ez szerepel a Helmeczy által kiadott kötetben). • Harmadik: versei második kiadásában. • Negyedik: Toldy szöveggyűjteményében (Handbuch). 196 - Mindig más lett a vers helye is a kötetekben (pl. Toldy is rendelkezett önálló koncepcióval; ő sugallta azt is, hogy a Levéltöredék titkos címzettje Dukai Takách Judit 197). - A vizsgálatkor egy olyan szöveget kell tekinteni, ami minden változatot magában foglal. A vers tér- és időszerkezete - Fő meghatározó: az elhatárolódás és a szembenállás viszonya. - Magára maradt én (jelenvaló, megtapasztalható környezet)  te (meghallgatás, befogadás világa; ezzel szembenáll, hogy a nem jelenvalót képviseli). - Az én személyes tere fokozatos szűkítéssel jön létre (eltávolodik a külvilágtól és a fikcionált világtól is). - Időszembesítő szerkezet (Korompay H. János emelte ezt ki); Thimár szerint: inkább a jelen pillanat kitágításáról van szó. • A múlt a jelenre

való hatásában van meg. • A jövőről szinte nincs szó. • A jelen azért fordulópont, mert most tudatosul a korábbi fordulat. - Életem képe ez: rádöbbenés az önszemléletben. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története (A legrégibb időktől a jelen korig) Bevezetés (23–25) - Irodalom: művek bizonyos összessége (írott és nyelvi). 198 - Irodalomtörténet. • Az irodalom műveit, és a köztük levő összefüggéseket ismerteti meg. 199 • Kiterjed a nyelvre is (belső és külső nyelvtörténet). - A magyar nemzeti irodalom korai. • Ókor; az önálló nemzetiség kora. • Középkor (a kereszténység fölvételétől); a hit kora. • Újkor (1526–1772); az első virágzás kora. • Legújabb kor (1772–1848); a második virágzás kora. - A magyar nyelv korszakai. • Ómagyar; kb. 1301-ig (oklevelek, Halotti Beszéd) • Középmagyar; Pázmányig (kódexirodalom, XVI. századi írók) • Újmagyar; Pázmánytól. 195 Berzsenyi a

legelső változattal volt igazán elégedett. Merényi Oszkár szerint ebben vannak nem Berzsenyitől származó részletek is. 197 Berzsenyi szerelmes verseiből tényleg rekonstruálható egy lírai történet, de ezek egy korábbi szerelemhez fűződnek (Emmi). 198 Van az emberiségnek, az egyes koroknak, egyes nemzeteknek, eszméknek, tárgyaknak, íróknak. 199 Az életrajzok vagy az egyes művek csak segédeszközök. 196 79 Legújabb kor (141–279) Három időszak. - Újjászületés; 1772–1807. • Bessenyei indítja. • Több iskola alakul ki: francia, klasszikai, népies. • Terjed a mulattató irodalom és föléled a magyar színészet. • Francia iskola: Bessenyei.  Követői: Orczy, Báróczi, Ányos; előkelőbbek: gr. Teleki József ugocsai főispán és koronaőr, Péczeli József református prédikátor  Eredménye: a költészeti látkör tágítása, gondolatbeli tartalmasság, a dikció nemesítése, a verstechnika javítása. • Klasszikai

iskola: Virág Benedek.  A költői dikció teljesen átalakulásának alapját veti meg.  Több formát honosítanak meg a költészetünkben (eposzi hexameter, elégia, heroid, az óda fajai, epigramma). • Népies iskola: Dugonics, Horváth Ádám, Gvadányi.  Fő költői neme: eposz.  Dugonics: Trója veszedelme (1774)  Kónyi: Zrínyiász (1779)  Horváth Ádám: Hunniás (1787)  Történeti regény: az eposz vetélytársa (szinte csak Dugonics műveli).  Etelka (1788)  A gyapjas vitézek (1794)  Az Arany Perecek (1790)  A szerecsenek (1798)  Jolánka (1803)  Cserei (1808)  Gvadányi regényei inkább gúnyorok és tanköltemények (inkább politikai és erkölcsi tanulságok). • Debreceni kör:  Fölveszi a népi elemeket; formai tisztaság (mérték, rím).  Kezdet: Földi; tetőpont: Fazekas, Csokonai; hanyatlás: ifj. Kovács József • Széppróza: Kazinczy és Kármán, majd Csokonai és Kis, aztán Kisfaludy Sándor. -

Nyelvújítás és nyelvszépítés; 1807–1830. - Széchenyi kora; 1831–1849. 80 TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK . 2 SZAKIRODALOM . 3 A magyar irodalom története III. (1772–1849) 3 Szépprózai kezdemények – A regény megjelenése irodalmunkban . 3 A nyelvújítás kezdete . 3 Prozódiai vita . 4 A tudományos irodalom . 4 Tudományos irodalom . 5 Politikai művek, röpiratok és versek . 6 Drámaírói törekvések a XIX. század elején 7 A magyar kritika évszázadai I. (1705–1848) 7 Az irodalmi élet és a magyar nyelvű sajtó kezdetei . 7 Verstani kérdések . 7 Műfajelméleti kérdések . 8 Esztétikai kérdések . 9 A nemzeti azonosság érzése, eredetiség, Kármán . 9 A nyelvújítás és a nyelvszemlélet általános kérdései . 9 A nyelvújítás ellenzékének irodalomszemlélete . 11 Az Erdélyi Múzeum . 11 A magyar sajtó története a kezdetektől 1849-ig . 11 Bevezetés . 11 Előzmények . 11 Az európai hírlap- és folyóirat-irodalom kezdetei, a

XVII. század sajtója 12 Az európai sajtó a fölvilágosodás századában . 12 A sajtó alakulása Közép- és Kelet-Európában . 12 A magyarországi sajtó kezdetei. 12 Nyomtatott újságlevelek . 12 Mercurius Hungaricus . 12 Nova Posoniensia . 13 Német nyelvű újságok . 13 A magyar nyelvű sajtó megszületése és kibontakozása a fölvilágosodás jegyében (1780–1793). 13 Az első magyar újságok hazai és európai ösztönzői . 13 A fölvilágosult abszolutizmus és a sajtó . 13 A Magyar Hírmondó megindítása . 13 Szacsvay Sándor újságírói indulása . 14 A másik bécsi újság, a bécsi Magyar Hírmondó . 15 Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790, Nagyszeben) . 15 A Bécsi Magyar Merkurius (1793–1798) . 15 A magyar folyóirat-irodalom megindulása . 15 Az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Múzeum (1788–1793; Kassa) . 16 Kazinczy önálló folyóirata, az Orpheus (1789–1790) . 16 A Mindenes Gyűjtemény (1789–1792; Komárom) . 16 81 Az

Uránia (1794–1795) mint összegzés és kitekintés (Vác) . 16 A magyar sajtó és a magyar jakobinus mozgalom. 16 Sajtónk a fölvilágosodás kora és a reformkor közt (1793–1830) . 17 A Hazai Tudósítások és a pesti magyar sajtó kibontakozása (1806, Pest). 17 Az Erdélyi Múzeum (1814–1818; Kolozsvár). 17 A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841, Pest). 17 A Felső Magyar Országi Minerva (1825–1836, Kassa) . 17 Az Élet és Literatúra: első esztétikai és kritikai folyóiratunk (1826–1833) . 17 Arany János tanulmányai. 18 Orczy Lőrinc . 18 Gvadányi József . 18 Szabó Dávid . 18 Ráday Gedeon . 19 Bécsy Ágnes: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz” (Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése) . 19 Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma . 19 Bevezetés . 19 A fölvilágosodás áttörése . 20 Fordulat 1780 táján – Az irodalom életmódjának átalakulása. 21 A nyelvkérdés . 21 A hazai regényirodalom első ötven éve .

22 Színművek színház nélkül – Színgazdag alkonyat: az iskolai színjátszás utolsó évtizedei . 23 A nemesség képzeletbeli színháza . 24 A fordítói mozgalom . 24 A költészet története: három nagy fejezet . 24 Versújítás . 24 Költészet a mindennapokban . 27 Az önelvű költészet képviselői . 28 Csokonai Vitéz Mihály . 29 Bíró Ferenc: A legérzékenyebb nemzedék (Báróczi Sándor és „testőríró” barátai) . 30 Bíró Ferenc: Nemzet, nyelv, irodalom . 31 Pierre Chanau: Felvilágosodás. 33 A fölvilágosodás megértéséhez . 33 A megismerés mezejének kitágulása . 33 A fölvilágosodás gondolkodása – viszony az Istenhez . 34 A fölvilágosodás esztétikája – a barokk vége, a zene birodalma . 34 A fölvilágosodás esztétikája – színek, formák, az élet díszlete . 35 Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője . 35 Debreczeni Attila: „Érzékenység” és „érzékeny irodalom” . 36 Fogalmi elhatárolások

. 36 Az érzékenység mint viszonyfogalom . 37 Az érzékenység mint erkölcs- és boldogságfilozófia . 37 Az érzékenység mint viselkedési minta és modor . 37 Az érzékenység mint mentalitás és lelki alkat . 37 Irodalom és érzékenység . 38 Az érzékeny embertípus és világalkotása . 38 Az érzékeny ember mint fiktív és biografikus hős . 38 Az érzékeny irodalom beszédmódja és annak történetisége . 38 Gergye László: Kazinczy Ferenc Gráciái (Kazinczy Ferenc ars poeticája) . 38 Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. 40 Külföldi előzmények . 40 Révai fölhívása . 41 Énekszerzők . 41 A gyűjtés megindulása . 42 Kazinczy álláspontja . 42 Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete . 42 Átmenet az újba (öröklött program és adott viszonyok) . 42 A magyar nyelvűség programja . 43 A nemzeti irodalom célkitűzése. 43 A hagyomány sorsa . 43 Az új törekvések elvi alapjai (fölvilágosodás

és profán irodalom – Bessenyei) . 43 Új magyar irodalmi nyelv kiképzése (Kazinczy). 44 Új versformák, új költői stíl . 44 A korszak irodalmi ízlése . 45 A magyar nyelvűség mozzanatának irodalmi tudata . 45 Az eredetiség programja. 46 A követelmény fölvetése . 46 Az „eredetiség” értelmezései . 46 82 Az új fölfogás és a hagyomány . 46 Az új irodalom anyaga . 46 Az új irodalom formája. 46 Írói rend és olvasóközönség. 47 Horváth János: Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből (Berzsenyi Dániel). 47 Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája . 48 A fölvilágosodás mozgalmának hordozói . 48 Utópia és reform (német megfelelője: álmok és jobbítás) . 49 Kecskés András: A magyar verselméleti gondolkodás története (A kezdetektől 1898-ig). 51 Az anyanyelvi öntudat szerepe a vershagyomány alakításában . 51 Az antik klasszikus vershagyomány meghonosítása – magyar szótagméréssel . 52 Keresztury

Dezső – Tarnai Andor: Batsányi és Baróti Szabó . 53 Kókay György: Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra . 54 Hasznos lenne-e a német nyelv bevezetése? Egy II. József ellen írt könyv betiltásának története (1784) 54 A XVIII. század végi magyarországi sajtó és a nyelvkérdés 55 Anyanyelv, műveltségközvetítés, elszigetelődés . 55 Az újságcenzúra II. József korában 55 Koppi Károly és a cenzúra . 56 Decsy Sámuel sajtóvétsége 1797-ben . 56 Bessenyei jegyzései a cenzúráról . 56 Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867 . 57 Művelődés és fölvilágosodás . 57 A fölvilágosodás kibontakozása . 57 A hazai fölvilágosodás. 57 Nemzeti ébredések . 58 A művelődés ágai; egyházak, iskolák . 58 Ismeretek és kifejezési formák . 59 Fölvilágosodás és politika . 59 Fölvilágosult politikai irányzatok . 59 Fölvilágosult abszolutizmus . 60 A jozefinizmus (II. József) 60 Lengyel és magyar

rendi, illetve polgári reformerek . 60 Függetlenségi harc az Újvilágban . 61 Forradalom. Európa és Magyarország, 1789–1795 61 A francia forradalom első szakasza (1789–1792) . 61 Hazai politikai mozgalmak (1790–1792) . 61 A jakobinus diktatúra és bukása . 61 Kelet-közép-európai „jakobinusok” . 62 Háborúk, válság és kiemelkedés (1795–1830) . 62 A francia hegemónia kísérlete (1795–1815) . 62 A háborúk és Magyarország; a rendi nacionalizmus . 62 Konjunktúra és társadalom (1795–1815) . 62 1815 nemzetközi rendszere. 63 Európa és Magyarország 1815 után . 63 Margócsy István: A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében 63 Mezei Márta: Periodizáció és korszemlélet (1772 értékelésének története) . 64 S. Sárdi Margit: Kazinczy Klára – és férje 65 Szajbély Mihály: Kármán József irodalomszemlélete . 66 Szajbély Mihály: A műfajelméleti gondolkodás általános keretei a XVIII. században 67 Bevezetés .

67 Földi János . 67 Csokonai Vitéz Mihály . 67 Egyéb műfajelmélet-történeti források . 67 A regény helyzete . 68 Szauder József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusairól). 69 Szauder József: Az estve és Az Álom keletkezése (Csokonai és a fölvilágosodás). 71 Szegedy-Maszák Mihály: Berzsenyi verstípusai. 71 Szilágyi Márton: „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez). 72 Szilágyi Márton: A Fanni hagyományai szerzőségének kérdéséhez . 73 Szilágyi Márton: A „titkos bú” poétája? (Dayka Gábor kanonizálásának kérdőjelei) . 75 Tarnai Andor: A deákos klasszicizmus és a Milton-vita. 75 Thimár Attila: Adalék a Jámbor szándék szerzőségének kérdéséhez . 77 Thimár Attila: Egy kép kiszínezése (Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz című versének elemzése). 79 A vers története . 79 A vers tér- és időszerkezete . 79 Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom

története (A legrégibb időktől a jelen korig) . 79 Bevezetés . 79 83 Legújabb kor . 80 TARTALOMJEGYZÉK. 81 84