Language learning | Hungarian » Magyar nyelvtan érettségi tételek, 2008

Magyar nyelvtan tételek - 2008 1. tétel: A nyelv, mint jelrendszer A világban jelek segítségével igazodunk el. Egy részét ösztönösen, egy részét pedig tudatosan használjuk. Jel: jelölőből és jelöltből áll, mindig valamit helyettesít. Valami érzékszervvel felfogható, önmagánál többet jelent. Jelrendszerbe illeszkedik Egy jel csak akkor jel, ha egy közösség jelként tartja számon. Szemiotika: jeltudomány, szemantika: nyelvi jelek. Csoportosítás: - eredet szerint: - természetes: szimptóma - mesterséges: szignál Szimptóma: például füst és láz Szignál: - nyelvi jel: szó és szóelem - nem nyelvi elem: KRESZ TÁBLA, kotta - jelölő és jelölt kapcsolta szerint: ikon index szimbólum Ikon: piktogram, úgynevezett képszerű elemek, amik hasonlóságon alapulnak (nemdohányzó tábla) Index: valóságos kapcsolat jelölő és jelölt között (füsttűz, hó tél) Szimbólum: társadalmi megegyezésen, hagyományon alapul (pl.: gyűrű,

zászló, a fekete szín) Nyelvi jelek: jelölőből és jelöltből áll. Jelölő: hangsor K+U+TY+A Jelölt: a jelölő által felidézett jelölés tartalma. Ez a legtökéletesebb jelrendszer, mivel leképzi és visszatükrözi az ember számára a világot. Egyetemes jelrendszer, minden ember birtokolhatja, viszont CSAK az ember birtokolhatja. (antropológiai sajátosság) A nyelvi jelek elvonatkoztatások, absztrakciók. Mert hangsoruk kevés kivétellel önkényes szó. A nyelvi jel mesterséges jel és szimbólum 2. tétel A beszéd, mint cselekvés; a nyelv és a beszéd funkciói 1. Feladat: nyelv és beszéd kapcsolatának bemutatása: • szorosan összetartozó fogalmak • nyelv = eszközkészlet, elemek és szerkesztési szabályok rendszere • nyelv = szókészlet+ nyelvi rendszer+ használati szabályok •beszéd: ennek működtetése, használatban lévő nyelv Nyelv - jel és szabályrendszer hagyományozott társadalmi jelenség passzív tevékenység

független az egyéntől rendszer Beszéd - tevékenység - aktuális - egyéni jelenség - aktív tevékenység - függ az egyéntől - alkalmazás 2. A beszéd funkciói: - kifejezés - tájékoztatás - esztétikai stb. Az emberi beszédben a kifejező, az ábrázoló, vagyis tájékoztató és a felhívó funkciók érvényesülnek, amelyek eltérően az állatok ösztönös kommunikációjától alapvetően szándékosak. A beszélő a megnyilatkoztatásaival kifejezi a maga belső állapotát, v. befolyásolja magatartásával, cselekvésében a többi embert v. tájékoztatja őket bizonyos körülményekről Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, mert hatást vált ki a másik félből. A nyelvi jeleket beszédben alkalmazzuk. A beszéd a működésben levő nyelv Saussare: a beszéd és a nyelv szétválasztása, ugyanannak a dolognak a két oldala. A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése. A nyelv és a beszéd egyszerre alakulhatott ki, egyik sem

élvez elsőbbséget a másikkal szemben. 3. A nyelvi szintek: - hangok - szóelemek - szavak - szószerkezetek - mondatok - szöveg 3.tétel: A kommunikációs folyamat fő tényezői és funkciói 1. Fogalma: Communicatio: latin elnevezés. Jelentése: közzététel, tájékoztatás, információcsere Kommunikálni bármilyen jelrendszerben lehet, de a legelterjedtebb az emberek közti kommunikáció, nyelvi jelekkel. Ezeket, a jeleket a személyközi kommunikációban kiegészítik a non-verbális jelek. Alaptétel: nem kommunikálni nem lehet, valamint nem csak nyelvi jelekkel kommunikálunk. 2. Kommunikációs folyamat tényezői: - - folyamat résztvevői: adó (feladó), vevő (címzett) üzenet: a téma, amiről a kommunikáció folyik csatorna: az a közvetítő közeg, amiben az üzenet eljut az egyik féltől a másikig (levegő, papír, kőtábla) kód: a kommunikáció nyelve beszédhelyzet: a kommunikáció adott ideje és helye valóság: a kommunikáló feleket

körülvevő környező világ, és a közös előismeret Jakobson alakította ki a kommunikáció sematikus ábráját. 3. Kommunikáció funkciói: A különböző funkciók az életben nem önállóan jelennek meg! 1. 2. 3. 4. 5. Tájékoztatás: egyszerű információközlés Kifejezés: érzelmeket, lelki állapotot tükröznek Felhívás: parancsutasítás, kérés Kapcsolatnyitó, fenntartó, záró (megszólítás, köszönés, visszakérdezés, elköszönés) Értelmező/metanyelvi: a nyelvről, nyelvtanról folytatott kommunikáció (nyelvtanóra, nyelvkönyv) 6. Esztétikai: szépirodalomi, folklór művek sajátossága 4. Kommunikáció típusai: Felek szerinti csoportosítás: - egyirányú: a vevőnek nincs módja azonnal visszajelzésre - kétirányú: van mód a visszajelzésre, a feladó és a vevő folyamatosan helyet cserél A kommunikáló partnerek tér és időbeli helyzete szerinti csoportosítás: - közvetlen: nincs szükség semmilyen eszközre a

kommunikációhoz közvetett: kommunikáció létrejöttéhez eszköz kell 4. tétel: Az emberi kommunikáció nem nyelvi eszközei 1. Fogalma: Nonverbális kommunikáció, azaz valamin túli. Nagy szerepe van, a kommunikáció több mint fele, körüblelül 50-60%-a nonverbális. Olyan nincs hogy, nem kommunikálunk Egyes szakmákban fontos a tudatosítása a nonverbális kommunikációnak, ilyen például a tanárok szakmája (hihetőség, hitelesség), „porszívó ügynökök” (jó benyomás, meggyőzés). 2. A nonverbális kommunikáció kutatása: Nyugaton: • Arisztotelész néhány utalást tesz • Darwin (8 alap érzelem az arcon, azaz a mimika) • Utóbbi évszázadban kezdődött meg igazán, (1800as évek vége) a nyelvészet szemantika, pszichoanalízis fejlődésével, valamint a fotó, a film és a videó felfedezésével. • Pszichológia is vizsgálja (lelkiállapotot tükrözi, ösztönös!) Keleten: • Régóta tanulmányozzák már Gondolatok

kivetítődnek a mozdulatainkra is, Vica versa. 3. A nonverbális kommunikáció funkciói a nyelvi folyamatban: Segíti az interakció megnyitását, kapcsolatfenntartását, témakezdést, szakaszolását, lezárását, interakció lezárását. Tájékoztat: • • • • a résztvevők érzelmi állapotáról az egyén állandó tulajdonságairól a felek egymáshoz való viszonyáról a felek társadalmi viszonyáról 4. A nonverbális kommunikáció eszközeinek elsajátítása: 1. • 2. • Genetikailag öröklöttek (ontogonális) alapérzelmek arckifejezései Ösztönös tanulással (filogenetikus) nyelvi közösségenként és kultúránként változó 3. • • Tudatosan tanult, egyezményes jelek (konvencionális) ismert eredet, meghatározott cél pl: siketnéma jelbeszéd, Breille írás (maga a kommunikáció) 5. A nonverbális jelek csoportjai:  Vokális jelek (a beszéddel együtt értelmezhető csak): hangsúly, hangerő, hangszín, szünet,

beszédtempó  tekintet: kontaktus felvétel, visszajelzés  mimika: érzelmek tükröződése az arcon (pókerarc: a mimika teljes hiánya) o mozgásos kommunikáció: gesztusok, a fej és a kéz mozgásai (eltanult vagy öröklött, gyakran nem tudatos); testtartás (álló és ülő helyzetben segíti a kommunikációt, érzelmeket fejez ki); térközszabályzás (proxemika -társadalmi rétegre vonatkozik, kultúránként különböző, mesterséges jelek) 5. tétel: A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával 1. Nyelvrokonság: A világ nyelveit származási rokonság alapján nyelvcsaládokba sorolták. Nyelvrokonság: Az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak, ebből az alapnyelvből az idők folyamán önálló nyelvek fejlődtek ki, de az ősi vonásukat megőrizték. Nyelvcsaládok: - indoeurópai indiai amerikai indián kaukázusi sino – tibeti 2. A nyelvrokonság bizonyítékai: alapszókincs hasonlósága

szabályos hangmegfelelések: a hasonló helyzetben lévő hangok a rokonnyelvi szavakban hasonló módon változnak a grammatikai rendszer hasonlósága egyéb segédtudományok (pl.: néprajz, régészet, andragógia) 3.Alapszókincs hasonlósága: 1000 finnugor szó található a magyar nyelvben.Vonatkozhatnak az ősi életmódra, rokonságnevek, testrészek, elemi cselekvések, természetre vonatkozó szavak, pl.: hal, folyó; szem, száj; apa, öcs; eszik, iszik; hó, víz. magyar Osztják/vogul zürjén votják cseremisz finn lapp Men- (megy) MenMun- Min- Mij mene Manna Lúd Lont Lunt Ludo lintu Eb (kutya) amp Amp 4. Szabályos hangmegfelelések: *K->h(a szókezdő ’k’ hang az alapnyelvben minden esetben a magyarban ’h’-ra változott Pl.: kala > hal Kunta> had Kota >ház Kolme> három magyar osztják votják Finn ház kat ka kota *p-> fPl.: pota> fazék magyar osztják vogul mordvin finn Lapp Fon pon Pun pona Puno potne fa pa puu *- t- > -zPl.:

kota >ház Vete > víz *-nt- >-dPl.: tunte > tud Lintu >lúd Ante > ad Hunta > had A szókezdő ’k’ hang a rokonnyelvekben is ’k’ magyar osztják votják Finn kéz két ki Kasi (keszi) 5. Grammatikai rendszer hasonlósága: a. A birtokos személyjel szinte minden finnugor nyelven E/1. személyben ’m’ ragot kap Pl.: attam- atyám Kudom- házam b. határozó ragok irányhármassága Pl.: házból, házban, házba c. a finnugor nyelvek mind agglutinálók d. a finnugor nyelvekben a jelző mindig a jelzett szó előtt áll e. a többet jelentő számnév után is egyes számot használunk Pl.: öt fiú  five boys Öt fiúcinque bambini 6. tétel: Nyelvemlékeink 1. A Tihanyi apátság alapítólevele: - Az egyik legrégebbi hiteles nyelvemlékünk (szórványemlék). - 1055-ből származik. - I. András ajándékozta az apátságot a bencés rendnek - Az alapítólevél a birtok határait és leírását tartalmazza. - Kiderül, hogy az

ómagyar nyelv magánhangzókat tekintve sokkal zártabb volt. - 58 db közszó és toldalék, 1 db mondattöredék. - Pannonhalmán található jelenleg. 2. Halotti Beszéd és Könyörgés: - 1192-95. - Első egybefüggő magyar és finnugor szövegemlék. - Temetési beszéd. - Műfaja prédikáció (középkori egyházi műfaj, tanító célzattal íródott). - A Pray-kódexben 154. oldal (Pray György 19 századi jezsuita történész) - Egy latin nyelvű halotti búcsúztató szabad fordítása. - 32 soros (26 sor beszéd, 6 sor könyörgés). - Benne két kihalt szó: heon (csupán), isa (íme). 3. Ómagyar Márai-siralom: - Legelső versemlék (1300 körül írta egy szerzetes latin mintára). - A Leuveni-kódex 134. lapjának hátoldalán található - Témája: Szűz Mária kesergése fia halála felett. A kínhalált szemlélve kétségbeesésben vergődik. Hol saját nyomorult állapotát zokogja el, hol fiát szólítja, majd magát ajánlja fel a halálnak fia helyett,

aztán Jézus kínzóinál könyörög kegyelemért. Mivel nem jár sikerrel, osztozni akar fia sorsában. - Rímek és alliterációk, sőt figura etymologica (pl.: „Világ világa,”) található benne 7. tétel: Nyelvújítás: 1. Fogalma: nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe a mondanivaló kifejezhetősége, jobb, hajlékonyabb megformálhatósága érdekében. 2. Történelmi előzmények: gazdasági–társadalmi elmaradottság, polgárság hiánya ill idegen jellege. − a felvilágosodás eszméinek terjedése (testőrírók) – igény a tudományok és az irodalom magyar nyelvű művelésére − a magyar felvilágosodás kezdete: 1772. Bessenyei: Ágis tragédiája − Bessenyei György: 1747–1811. Magyarság c röpirata, tanulmánya: 1778 („Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”) − Bessenyei röpirata: 1781. Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (Akadémia terve)

3. Folyóiratai: − Magyar Hírmondó: 1780. szerkeszti Ráth Mátyás − Magyar Museum–Kassa, 1788–92. – szerkesztői Batsányi–Kazinczy–Baróti Szabó Dávid − Orpheus–Kassa, 1790–91., Kazinczy − Uránia–Pest, 1794–95., Kármán József programja: A nemzet csinosodása (szellemi központ szükséges, nőolvasók, szalonok, eredeti művek) 4. Viták a nyelvújítás módjáról: 1. Melyik nyelvjárásnak legyen szerepe az egységes irodalmi nyelv kialakulásában, kialakításában 2. Az egységes nyelv alapjai: élőbeszéd, ill. régi irodalmi nyelv 3. Kinek van joga dönteni a nyelv ügyében (íróknak, nyelvészeknek, a beszélőknek) 4. Mi fejleszti jobban a nyelvet: fordítás vagy az eredeti művek 5. A nyelvújítási harc a XIX sz első évtizedeiben: a.) A 2 irányzat: ortológusok: hagyományőrzők, központjuk Debrecen, fellépnek a „szertelen szófaragások” ellen (fő képviselőik: Diószegi Sámuel, Verseghy Ferenc) neológusok:

nyelvújítók, központjuk Bányácska, azaz Széphalom (fő képviselőik: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál) b.) A nyelvújítási harc: ortológusok: − Debreceni grammatika (1795) (a magyar nyelvfejlődés alapja állapotának változatlanul hagyása) − Somogyi Gedeon: Mondolat (1813) c. gúnyirat: túlzások bírálata neológusok: − Kazinczy: Tövisek és virágok (1811) művelni, építeni kell a nyelvet, hajlékonyabbá tenni, szebbé, ez jogos törekvés − Szemere Pál és Kölcsey Ferenc: Felelet a Mondolatra (1815) c. stílusparódia a parlagias, terjengős előadásmód és a Debreceni Grammatika ellen, a Mondolatra válaszol Mindkét oldalon röpiratok, magánlevelezések, egyéb kiadványok. A vitát Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. munkája (1819) zárja le: a műben kifejti, hogy az szereti és ápolja anyanyelvét igazán, aki őrzi a nyelv hagyományait, de egyben elfogadja a nyelvújítás

szükségességét. 6. A nyelvújítás módszerei, gyakorlata: − Régi, elavult szavak felújítása: pl. hős, év, őr, aggastyán (az Ágoston személynévből), fegyelem stb. –régi személynevek felújítása, pl: Béla, Gyula, Zoltán, Géza − Nyelvjárási (tájszavak) köznyelvivé tétele: betyár, burgonya, hullám stb. − Idegen szavak átalakítása, többnyire lefordítással: pincér, Hajnalka, bálna, Lipcse stb. − Új szavak alkotása:  szóképzéssel: felhasználva az -ng, -lag/-leg, -ít, -z, -kozik/-kezik/-közik, igeképzőket, pl.: borong, érzeleg, lazít, tanulmányoz, építkezik stb; az -alom/-elem, -mány/-mény, -at/-et, -ákony/-ékeny, -g, -ály/-ély, -ány/-ény, -zat/-zet névszóképzőket, pl.: történelem, tengerész, állítmány, körzet, folyékony, adag, szenvedély, példány, alapzat stb. gazdász, bölcsész, figyel, alkat  szóvégek megelevenítésével: a -c, -nc, -da/-de elevenedik meg a kegyenc, újonc, cukrászda,

szálloda, lövölde szavakban  szóelvonással, (szóelemek szó végéről való elhagyásával) pl.: a kapálból a kapa, árnyékból az árny, a tanítból a tan, a vizsgálból a vizsga szavak  szócsonkítással, (szóvégek önkényes elhagyásával) pl.: a címerből a cím, a zömökből a zöm, a gyártból a gyár, gépelyből a gép stb.  szóösszetételből, pl.: búskomor, folyóirat, vagy idegen mintára a jogerős, iskolaköteles, vagy az ún. szócsonkításos összetétellel: pl a híg+anyagból: higany, a levegő+égből a lég Eredmény: kb. 10000 ma is használatos szó, jórészt alapszókincs, sikerült a stílus megújítása 7. Az első magyar helyesírási szabályzat: 1832. létrejön az egységes magyar irodalmi nyelv és művelt köznyelv „Jottista–Ypszilonista háború”: Révai Miklós a szóelemző, Verseghy Ferenc a kiejtés szerinti írásmód mellet („láttya, haggya, kertye) A Tudós Társaság helyesírási szabályzatai (1832,

majd 1846), majd 1872-től a Magyar Nyelvőr megjelenése (folyóirat). Ez zárja a nyelvújítás korszakát 8. tétel: A nyelv társadalmi és területi változásai 1. Fogalma: A nyelvnek nincs egyetlen normája, követendő mintája, hanem a társadalmilag szokásos helyzeteknek megfelelően több féle. Így jönnek létre a különféle nyelvváltozatok és a rájuk épülő stílusrétegek. 2. Nyelvváltozat: A nyelvi elemek sajátos készlete, szótára: − közösségen belüli beszéd − sohase önálló nyelv − szókincs, szóhasználat és stílusbeli különbségek. Minden embert több közösségnek, csoportnak a tagja (iskola, munkahely, baráti- családi kör), ezekben más a nyelvváltozati elvárás. 3. Nyelvváltozatok:  irodalmi nyelv: legigényesebb, legválasztékosabb nyelvváltozat. Csak írott formája létezik, és csak a szépirodalom használja. köznyelv: irodalmi nyelv beszélt változata. (média, oktatás)  regionális köznyelv: vidéki

nagyvárosokra jellemző, átmenet a köznyelv és a  nyelvjárás között.  szleng: bizalmas társalgási stílus, legalacsonyabb rendű változata a köznyelvnek. 4. A nyelvváltozatok csoportosításai: • földrajzi szempontból:  nyelvjárások: dialektusok, nyolc nyelvjárási régió van. Sajátossága hogy hangtani szempontból térnek el a köznyelvi normáktól. (tájszók, lehet valódi, jelentésbeli és alaki) • társadalmi szempontból:  csoportnyelvek: szociolektus, például: a szaknyelv, a hobbi nyelv korosztályi nyelvváltozat, azaz a diáknyelv és a tolvajnyelv az argó. Kívülállók nem érhetik 9. tétel: A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei 1. Fogalma: Communicatio: latin elnevezés. Jelentése: közzététel, tájékoztatás, információ csere Kommunikálni bármilyen jelrendszerben lehet, de a legelterjedtebb az emberek közti kommunikáció, nyelvi jelekkel. Ezeket, a jeleket a személyközi

kommunikációban kiegészítik a non-verbális jelek. Alaptétel: nem kommunikálni nem lehet, valamint nem csak nyelvi jelekkel kommunikálunk. 2. Sajtó műfajok: a médiaműfajok közül a sajtó a legöregebb Csoportosítása: megjelenés rendszeressége szerint: napilap, hetilap, havilap stb. megjelenés, terjesztés helyes szerint: országos, határon túli, regionális, intézményi tartalmuk szerint: politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes célzott közönség szerint: művészeti, kritikai, diáklapok, szakmai csoportoknak nyelvük szerint: egynyelvűek, párhuzamos nyelvűek (többnyelvű) Az újságírásban megkülönböztetünk Tájékoztató véleményt közlő hír - cikk közlemény - kommentár tudósítás - glossza riport - nyílt levél interjú - olvasói levél - kritika Hír: az újságírás alapműfaja, akkor jó, ha friss, közérdekű, fontos és válaszol a: kivel, hol, mikor, mit kérdésekre. Valamint ha válaszol még a miért és hogyan

kérdésekre is, akkor kifejtett hír. Információ: a hír alapja, mindig címmel jelenik meg. Közlemény: valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos közérdekű információját tartalmazó üzenete. A sajtó általában szó szerint adja közre Tudósítás: a hír rokona, pontosnak, tárgyszerűnek kell lennie és felelnie kell a 6 kérdésre. (kivel, hol, mikor, mit, miért, hogyan). A különbség: a tudósítást készítő személy minden esetben a saját maga által tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást. Fontos a személy jelenléte. P:l: katasztrófa, kiállítás megnyitása, baleset Riport: Rokona a tudósításnak, fontos a személy jelenléte, bemutatja az eseményeket és megszólítja a szereplőket. Különbség: párbeszédes formájú tudósítás, a tudósításban az újságíró szemlélő, a riportban pedig elbeszélő, cselekvő. Pl: tájról, emberről, szakmáról Interjú: Hasonló a riporthoz mert mindkét műfaj párbeszédes

szerkesztésű. Különbség, az interjú közérdekű kérdésekről szóló beszélgetés az újságíró kérdések segítségével a közönség számára érdekes információk hangzanak el. Az interjúban az újságíró közvetítőszerepet tölt be, kérdez és faggat. A véleményt közlő műfajok alapja a közvéleményt mozgató információ, amihez a szerző hozzá teszi szubjektív gondolatait. Cikk: Kevert műfaj összeforródik a korrekt, tényszerű közlés a cikk írójának elemzésével. Gyakran illusztrációk színesítik. (foto, grafika) Kommentár: A hír magyarázata, hírek, információk megértését segíti, azzal hogy hozzá háttérmagyarázatot fűz. A hírben előforduló kevésbé ismert vagy feledésbe merült eseményt, fogalmat magyaráz meg. Glossza: rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás. Valamilyen kigúnyolható, pellengérre állítható valós jelenségből indul ki és bírálja azt. Személyes hangvételű

írás, az olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni. Nyíltlevél: valamilyen közérdekű, a nyilvánosságra tartozó témáról levél formában, egy ismert vagy fiktív (kitalált) személyhez szól. Olvasói levél: Olvasók véleményét, hozzászólásait, tanácskérő szavait tartalmazó írások. Kritika: (műbírálat) valamilyen műalkotásról készült bemutató, értékelő írás. Kroki: nagyvárosi szleng, szerkesztése laza, nyelvi pongyolaság, élőbeszéd hatású. 10. tétel: A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A magyar helyesírás latín betűs, betűíró, hangjelölő és értelem tükröző. (Betűíró: legkisebb alapegysége a betű. Hangjelölő: többségében kiejtett hangokat jelöl, kivéve a mássalhangzó törvényekben. Értelem tükröző: világosan elkülönítjük a szótövet és a toldalékot) Sokáig nem szabályozták, az első kiadása 1832-ben volt, a legutolsó 2002-ben. Négy

alapelv van és több szász szabály: • Kiejtés elve • Szóelemzés elve • Hagyomány elve • Egyszerűsítés elve Kiejtés elve: A szótőt és a toldalékot is a kisejtésnek megfelelően írjuk. Pl: álmos, pad, ablak Szóelemzés elve: Az összetett és toldalékos szavakat nem a kiejtés szerint írjuk, hanem felismerhetően feltűntetjük bennük az alkotó elemeket. Pl: tudja, adsz, mond meg, kulcscsomó Hagyomány elve: Az ly-vel írásban megőrizzük a régebbi korok hangjelölésének és kiejtésének emlékét. A hagyományos írásmód másik területe a magyar történelmi családnevek hangjelölése. Pl: Batsányi, Széchényi, Eötvös Egyszerűsítés elve: Kettőzött kétjegyű mássalhangzónál csak az első betűjegyet kettőzzük. Pl.: meggyel és nem meggyyel Három egyforma mássalhangzó nem kerülhet egymás mellé Pl.: Mariann -nal Mariannal Kivétel: összetett szavaknál(balett- táncos) keresztneveknél (Anettel ) a vezetéknévnél NEM.

(Thomas Mann-nal) Tilos az egyszerűsítés az összetett szavaknál. Pl: kulcscsomó, díszszázad, bányászszerencsétlenség. A számneves szerkezetben (XVII- XVIII. században)egy pontot megspórolunk 11. tétel: A hangok találkozása és kapcsolódásának szabályszerűségei 1. Két nagy csoport van: • magánhangzók (mgh) • mássalhangzók (msh) 2. Magánhangzó törvények: 3. Mássalhangzó törvények:  hangrend: (magas- teniszütő, mély- autó) A hangrend törvényszerűsége, hogy sem az összetett szavakra, sem az idegen szavakra nem vonatkozik. Pl: töltőtoll, sofőr  illeszkedés: a magas hangrendű szavakhoz magas toldalék járul, a mély hangrendű szavakhoz mély toldalék járul, a vegyes hangrendű szavakhoz pedig általában mély toldalék járul.  minőségi jellegű változások:  összeolvadás: A+B=CC, írásban soha nem jelöljük. Pl: metszve  teljes hasonulás: két egymás mellett álló msh közül az egyik a másikhoz

teljesen hasonul. o írásban jelölt teljes hasonálus: Pl.: levéllel o írásban jelöletlen teljes hasonulás: Pl.: igazság  részleges hasonulás: o zöngésség szerint: két egymás mellett álló msh közül az egyik a másikkal zöngésség tekintetében hasonul. Pl: vasgolyó, képben o képzés helye szerinti: az elől álló nhang után álló b és p hang hatására ejtésben m-hang lesz. Pl: azonban, színpad, különben  Mennyiségi változások:  mássalhangzó rövidülés: egymás mellett álló két egyforma és egy különböző msh ejtésekor a két egyforma közül csak az egyiket ejtjük. Pl.: otthon, jobbra, hallgat  mássalhangzó kiesés: ha három vagy több msh áll egymás mellett, akkor ezt az msh torlódást a nyelv használat úgy oldja fel hogy az egyik hangot nem ejti. Pl: mindnyájan, gyöngytyúk, röntgen.  mássalhangzó nyúlás: két msh között van egy msh. Pl: kisebb, egyetlen 12. tétel: Az állítmány, az alany, a tárgy

és fajtái 1. Az alany és az állítmány: A mondat fő részei az állítmány és az alany. Az állítmány segítségével megállapítunk valamit Kérdése: mit állítunk? Az alanyra vonatkozik az állítmány megállapítása. Kérdése: ki? mik? + az állítmány. Szoros összetartozásukat azzal is kifejezzük, hogy számban és személyben egyeztetjük őket (hozzárendelő szerkezetek). a) Az állítmány fajtái: 1. Igei: Kifejező szófaja: bármilyen ige Pl: Ebben áll a nagy titok 2. Névszói: Kifejező szófaja: bármilyen névszó és kijelentő mód, jelen idő E és T 3 személy Pl.: Ez a város születésem helye 3. Névszói igei (összetett): Kifejező szófaja: névszó+van/volt/lesz/múlik/marad igék Pl: Szép vagy, alföld. b) Az alany fajtái: 1. Határozott: (pontosan tudjuk kire, mire vonatkozik az állítmány) Kifejező szófaja: főnév vagy főnévi értelemben használt más szófaj. Pl: Ivott a jó öreg 2. Határozatlan: (nem tudjuk vagy nem

akarjuk pontosan megnevezni) Kifejező szófaja: határozatlan főnévi névmás (valaki, valami), vagy többes szám 3. személyű igei állítmány utal rá. Pl: Valami készül Hunniában 3. Általános: (mindenre, mindenkire vonatkozhat az állítmány) Kifejező szófaja: általános főnévi névmás (valaki, valami), vagy egyes szám 2., többes szám 1,2,3 személyű igealak; ember, világ-általános értelmű főnév. Pl: Közönyös a világ 2. A tárgy: A tárgy az a mondatrész, amely kifejezi, hogy a cselekvés mire irányul. Kérdése: kit? mit? milyent? mennyit? + a cselekvést jelentő szó. A tárgy kétféle lehet: iránytárgy és eredménytárgy. Iránytárgy: erre irányul a cselekvés. Pl: vágom a fát hűvös halomban Eredménytárgy: ezt hozza létre a cselekvés. Pl: Bokrétát kötöttem mezei virágból A tárgy ragja: -t A határozatlan tárgy mellett alanyi, a határozott tárgy mellett tárgyas ragozású az igei állítmány. A tárgynak is lehet

tárgya! A mondatban a tárgy nem csak az igei állítmány bővítménye lehet. Tárgya lehet az igenévvel kifejezett alanynak, tárgynak, határozónak, jelzőnek is. 13. tétel: A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok A mellérendelő mondatok tagmondatai egyenrangúak, külön-külön egyszerű mondatként is megállhatnak, a tagmondatok között csak tartalmi összefüggés van. A mellérendelő összetett mondatok tagmondatait összekapcsolhatjuk kötőszó nélkül vagy kötőszóval. A mondatok tartalmi kapcsolata nem függ a kötőszótól, a kötőszó csupán a tagmondatok összetartozását emeli ki. A kötőszók lehetnek egyesek is (és, s, de) és párosak is. (is-is, vagy-vagy) A mellérendelő összetett mondatok fajtái: A mondat A tagmondatok kötőszók fajtája viszonya És, s, meg, is 1. kapcsolatos Egyszerű kapcsolatos Hozzátoldó Is-is, sem-sem Összefoglalómegosztó fokozó 2. ellentétes Szembeállító Kizáró

megszorító 3. választó 4. következtető 5. magyarázó Kirekesztő Nemcsak hanem is, egyrésztmásrészt sőt Pedig, ellenben, azonban Nem-hanem De, ámde, mégis, csakhogy Vagy-vagy megengedő Akár-akár, vagyavagy A második tagmondat tartalma az előzőből következik Egyszerű magyarázó Hát, tehát, ezért, ennélfogva, eszerint Okadó Hiszen Kifejtő és helyreigazító Tudniillik, azaz, vagyis Ugyanis A mondatvégi írásjelet az utolsó tagmondat határozza meg. példák jelölése „Zörg az ág és zúg a szél.” O-O „Csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban.” „Nemcsak a kulcsomat veszítettem el, hanem a pénztárcámat is. „ „ Eljövök, sőt a testvéremet is elhozom.” „Sárgán hever itt a középkori Róma, de lángol az alkony.” „Nem volt éj, nem veszett ki szeme világa, hanem hogy ez volt a sötétség országa.” „Tán csodállak, ámde nem szeretlek.” „Vagy erőt vesz rajta, vagy keze miatt

hal.” „Dobogott a földön a lovak patkós lába, vagy tán a földnek dobbant meg a szíve,” „S rá te vagy legméltóbb, tehát neked adom.” „Nehezek nekem már a királyi gondok, annak okáért én azokról lemondok.” „Fölnevelem szegényt, hisz úgysincs gyermekem.” „Sokat tanult, vagyis alaposan felkészült.” OO O~O OO OO 15. tétel A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok 1. A közéleti írásbeliség, a hivatalos stílus: E stílusrétegben jelentkezik a törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények. Szóhasználat: sajátos műszók és hivatali kifejezések, az elavult formákhoz való merev ragaszkodás. Mondatszerkesztésben bonyolultság (legtöbbször a terpeszkedő kifejezéseknek köszönhető). Ez nehezíti a megértést, ezért félreérthetetlenül pontosnak, tömörnek kell lennie. A hivatalis stílus nagy súlyt helyez a fogalmak tisztázására, a tartalmi és formai tagolásra.

2. A kérvény: Akkor írjuk, ha valamely ügyünk elintézését egy hivatalos szervtől vagy egy intézmény intézkedésre jogosult vezetőjétől kérjük. Döntéskor 4 szempont: lehetséges-e a kérés teljesítése, jogos-e a kérés, igazságos-e a kérés, indokolt-e a kérés. A kérvény szövege a következőket tartalmazza: a kérelmező nevét, lakcímét, munkahelyét, beosztását. Alapvető követelmények: - igazságnak megfelelő tények, érvek, indokok - a kérésünket pontosan, félreérthetetlenül, röviden és tárgyilagosan fogalmazzuk meg 3. Az önéletrajz: Akkor írjuk, ha továbbtanulásra jelentkezünk, vagy ha állást pályázunk meg. Többnyire szakmai önéletrajzról beszélünk. A szakmai önéletrajz a következőket tartalmazza: 1. születési adatok, 2 tanulmányi, illetve szakmai adatok, 3. tervek, elképzelések Készülhet rövidebb vgay részletesebb formában, kézírással vagy gépírással, azonban mindig tartalmaznia kell a dátumot és

az aláírást. Legyen tömör, tárgyilagos, áttekinthető és jól tagolt 4. Az elismervény: Az átvétel írásos bizonyítéka. Tartalmazza: az átvett tárgy megjelölése, az átadó neve, az átvevő neve, keltezés. Tartalmazhatja még azt is, hogy milyen célra, milyen állapotban és milyen időtartamra vették át. 5. A kötelezvény: Olyan írásbeli nyilatkozat, amelynek aláírója elismeri a kölcsönkapott pénzösszegnek vagy dolognak az átvételét, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a pénzösszeget visszafizeti, ill. a dolgot meghatározott időn belül visszaadja. Tartalmazza: a kölcsönző nevét és lakcímét, a kölcsön tárgyát és összegét, a kölcsönzés időpontját, a vállalás elmulasztásának jogi következményeit, a kötelezettséget vállaló aláírását, a címét és a személyi igazolványának számát, két tanú aláírását, a címüket és a személyi igazolványuk számát. 6. A jelentés: Tájékoztatunk,

felvilágosítunk vele (pl.: valamilyen jelenségről, eseményről, helyzetről, ügyről stb.) Célja, témája és rendszeressége alapján a jelentés lehet rendszeres- és különleges jelentés. 7. A jegyzőkönyv: Fontos eseményeken elhangzottakat jegyzőkönyvben kell rögzítenünk. Fajtái: kihallgatási-, esemény- és tanácskozási- vagy lefolyásjegyzőkönyv (ez készülhet teljes vagy rövidített formában), Felépítése: I. fejrész (1 a felvétel helye, ideje; 2 a szerv neve, címe), II főrész (1 előadás, 2. felszólalások), III zárórész (1 határozatok, 2 utalás a keltezésre, 3 aláírások) A résztvevők közösen kialakított határozatainak szövegét rövidíteni nem szabad. A jegyzőkönyvet két felkért személy aláírja, azaz hitelességét igazolja. 16. tétel: A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 1. A retorika fogalma: rétor görög szóból ered, jelentése: szónok, ékes szólás

tanítója ~: a szónoki beszéd elméletével, megszerkesztésével, előadásával foglalkozó tudomány. 2. Retorika története: a) Bölcsője: az ókori Görögország, majdan a Római Birodalom. Ott ahol a demokrácia volt, ahol az emberek fel tudtak szólalni. A közügyek intézésébe való nagyobb beleszólási lehetőség. Ciceró és Arisztotelész volt a legismertebb szónok az Ókori világban, Magyarországon a reformkorban Széchenyi, Deák és Kossuth volt. b) A középkorban: a 7szabad művészet (szabad emberhez illő művészet) egyik ága. Sokáig nem volt önáll tudomány, hanem a stilisztika ikertudománya volt. c) Mai értelmezése: a hatásos beszéd és írás művészete, a kulturált és tisztességes érvelés, vitatkozás tudománya. Minden nyilvános megszólalás 3. A szónok feladatai: Már az ókori retorikában is kifejtették melyek a szónok feladatai, és milyennek kell lennie egy jó szónoknak. Minden retorika az erkölcsi tartást emel ki a)

Cicero szerint a szónok 3 feladata: tanítás, gyönyörködtetés, megindítás, érzelmekre hatás. Célja: hogy meggyőzze, cselekvésre ösztönözze a hallgatóságot. b) Arisztotelész szerint a szónok meggyőző ereje három tényezőtől függ: erkölcsi tartása, tehetsége, bölcsessége. Egy szónoknak jó stílussal, szerkesztő- és előadókészséggel kell rendelkeznie. Fontos hogy a nonverbális jeleket is alkalmazza (testtartás, mimika), de mindenek előtt a nyelvi megformálás a legfontosabb. 18. tétel: A képszerűség stíluseszközei 1. Bevezetés: A szóképek a klasszikus retorikában az elocutio (díszítés) körébe tartoztak, a mai nyelvtudomány a stilisztika tárgykörébe sorolja ezeket. 2. Fajtái: a) Metafora: Két fogalom közt fennálló hasonlóságon alapuló szókép. Szerepe: két egymástól távol eső képet idéz fel és azokat egy képbe sűríti (pl.: rohan az idő) b) Szinesztézia: Valamely érzékterület körébe tartozó

fogalmat kapcsolunk össze egy más érzékterületről vett szóval (pl.: „lila dalra kelt egy nyakkendő”, ízes beszéd) c) Megszemélyesítés: Olyan szókép, amely elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be (pl.: „tekints ránk szabadság”) d) Allegória: Egy erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak érzékelhető képben való ábrázolása. Vagy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztül végigvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított kép (pl.: Petőfi: Föltámadott a tengerben a tenger) e) Szimbólum: Valamely gondolati tartalom, jelképe, érzéki jele (pl.: a bilincs a rabságé) f) Metonímia: Olyan szókép, amely két fogalomközti térbeli (pl.: „fejlődött az Alföld” –a benne élők helyett használja), időbeli (pl.: „ 20 század borzalmai” –az idő nevével jelöli az eseményeket), anyagbeli érintkezésen (pl.:rúgja a bőrt), vagy ok-okozati kapcsolaton (pl: „lecsapott rá isten

haragja” -az előzmény nevével jelöli a következményt) alapul. g) Szinekdoché: A metonímia egyik válfaja. Típusai: nem- és fajfogalom felcserélése (pl: a hegy leve), rész- és egész viszony felcserélése (pl.: „lélek az ajtón se be, se ki” –test és lélek), egyes szám többes szám helyett (pl.: Mentek-e tatárra?”), határozott számnév használata határozatlan helyett (pl.: ezrek pusztultak el) h) Hasonlat: Két különböző, de egymással bizonyos pontban érintkező fogalom egymás mellé állítása. Kötőszóval (mint, mintha), vagy ragos formában (-ként, -képpen) 19. tétel: A társalgási stílus ismérvei, minősége 1. Bevezető: Stílus: az a sajátos nyelvhasználati mód, ahogyan a társalgó ember szóban vagy írásban kifejezi magát. Válogatás és elrendezés eredménye Válogatás: A rendelkezésre álló nyelvi eszközök között válogatunk, melyeket a nyelv szabályai szerint rendezünk el. A stílust befolyásoló

tényezők: megnyilatkozás tárgya, közlés célja és körülményei, a megszólaló egyénisége (pl.: kisgyerek vagy felnőtt, tanult vagy tanulatlan, nő vagy férfi) Stílusréteg: az azonos jellemzők szerint kialakult stílusváltozat. Főbb fajtái: társalgási, tudományos és szakmai, publicisztikai, közéleti írásbeliség (hivatalos stílus), közéleti szóbeliség (előadói, szónoki), szépirodalmi és művészi. 2. A társalgási stílus: A mindennapi életben a kötetlen társas érintkezésre használt nyelvi formák összessége. a) Írott formái: magánlevél (chat, e-mail, sms, napló stb.) b) Szóbeli formái: telefonálás, pletyka, történetmesélés, kibeszélő show stb. c) Jellemzői: Ez adja a beszélőnek a legnagyobb szabadságot. Közvetlensége, természetessége jellemzi. Ritka az összetett mondat, ha van, az is inkább mellérendelés. Szókincse változó, a köznyelvi szókészlet mellett csoportnyelvi-, tájnyelvi-, zsargon- és argó

elemek is lehetnek benne. d) Hangneme: familiáris, tréfás, gúnyos, durva, vulgáris e) Grammatikája: sok helyen megtöri a nyelvtani szabályt, sok a hiányos mondat, gyakori a szóismétlés, sok töltelékszó van benne. Nagy szerepe van az élőszó zenei kifejezőeszközeinek (hangsúly, beszédtempó, szünet, hanglejtés, hangsúly, hangmagasság, nonverbális tényező). A közhelyek használatát hibának tekintjük. Közhely: mélyebb gondolati tartalom nélkül használt forma, melynek túlzott használata stílustalan. Fajtái: igazságok („Mindnyájan emberek vagyunk.”), szólamközhely („A remény hal meg utoljára”), önismétlő közhely („Így van és nem másként.”) 20. tétel: Tudományos és szakmai stílus 1. Fogalma: E művek célja a valóság törvényszerűségeinek megismerése és megismertetése adatszerű bizonyítással. 2. Műfajai: • Tudományos értekezés • Esszé • Ismeretterjesztést szolgáló előadás • Tanulmány •

Szakmai kérdést tárgyaló vita • Hozzászólás 3. Jellemzői: Pontosan, szabatosan fogalmaz, körülhatárolt jelentésű szavakat használ, szerkesztése logikus gondolkodást tükröz. Mondatai általában kijelentő, ténymegállapító mondatok, áttekinthető szórenddel, Kedveli az alárendelő összetett mondatokat, amelyekben fontos a szövegkapcsolatokat jelző utalószók és kötőszók használata. (ok-okozat, következmény, magyarázat) Ha alkalmaz kérdéseket azok elsősorban figyelemfelkeltőek. Gyakran hivatkozások és idézetek szerepelnek bennük. A tudományos stílus a tájékoztató funkciót alkalmazza. 4. Tömegkommunikáció: a) Fogalma: Kommunikáció: a latin communicatio főnévből származik jelentése: közzététel. Tömegkommunikáció: A kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével. Egy adó van, és sok vevőhöz

jut el az üzenet b) Rövid története: Az őskorban nem igen létezett, a barlangrajz viszont tömegkommunikációnak számít. Nagy áttörés 1450-es évek (Gutenberg). 19 században technikai vívmányok (újság, számítógép) 20. században médiaforradalom (tv, rádió, internet, napilapok) c)Médiaműfajok: A lat. medium szóból ered, ennek a többes száma a média Jelentése: tömegközlési és tájékoztatási eszközök. A sajtó a legöregebb médiaműfaj. d) Napjainkban a tömegtájékoztatás: sajtó, rádió és tv segítségével történik. Tömegkommunikáció nyelvhasználata: igényes, választékos, áttekinthető, publicisztikai stílus, kerülnie kell a trágárságot és az idegen szavak túlzott használatát