Economic subjects | World economics » Penderik György Ferencné - Kazahsztán

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI SZAK ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN K A ZA H S ZT Á N Miskolc, 2004. január 15 Készítette: Penderik György Ferencné 2003/2004. tanév I félév II. évfolyam gazdálkodási szak levelező tagozat B csoport TARTALOM BEVEZETÉS . 3 A második orosz forradalom . 4 Az ország néhány adata . 5 Természeti-földrajzi adottságok . 6 Társadalom-gazdaság az 1960-as évekig . 6 Közoktatás, tudomány . 9 Népesség . 11 Társadalmi-gazdasági fejlődés . 11 A gazdaság helyzete napjainkban . 16 A magyar-kazah külgazdasági kapcsolatok . 17 TÁBLÁZATOK . 18 FORRÁSOK . 23 2 BEVEZETÉS Kazahsztán hatalmas ország Európa és Ázsia határvonalán. Amikor mi magyarok a térképen e vidék folyóit, városait keressük, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy az egykor a magyarságnak is otthont adott. Az itt élő népek napjainkig sokat megőriztek abból a tárgyi és szellemi

kultúrából, amely a honfoglaló magyarságot jellemezte. Egy-egy látogatás ezen a v idéken egyben történelmi utazás is, találkozás a már-már elhalványult magyar művészeti formákkal, viselkedési attitűdökkel. Dolgozatom Kazahsztán függetlensége kivívásának körülményeiről, az önálló államiság megteremtésének nehézségeiről, valamint a független államnak a nemzetközi közösségbe való beilleszkedéséről szól. Számvetés a múlttal, a Szovjetunió felbomlása körüli, ma már történelminek tekinthető feszültségekről és pozícióharcokról. Az 1991-es esztendő legnagyobb hatású világpolitikai eseménye a Szovjetunió, egy korábban megrendíthetetlennek hitt birodalom bomlása volt. Addigi kétpólusú világunk egyik pólusa megroppant, összeomlott. A birodalom szétesése olyan folyamatokat indított el, amelyek végeredményét ma még megjósolni sem lehet. Elkezdődött egy volt birodalom szétzilálódása.

Ez a szétesés nemcsak a politika területén megy végbe, hanem a gazdaság területén is. A specializáció egy régió adottságainak jobb kihasználása mellett a t erületek nagyobb egymásrautaltságát is eredményezte, a b irodalom összetartásában is fontos szerepet játszott. A politikai okok miatt szétválni akaró területek ezért tudnak gazdaságilag nehezen önállósulni. Erősen függenek egymástól és attól az Oroszországtól, amely hosszú évszázadokon keresztül gyűjtögette össze a birodalmat, amely a korábbiakban az esetlegesen meglévő önálló állami létüket szüntette meg, amely később a többség nyersanyagát és energiáját szállította. Az orosz befolyás gyengítése érdekében a birodalomból kiszakadt országok nemzetközi elismertetésükön túl a pénzügyi uniót is igyekeztek megszüntetni Oroszországgal. Az utódállamok az addigi központi elosztás miatt nem rendelkeztek külföldi fizetőeszközökkel, emiatt például a

nyersanyagok, a termelőeszközök stb. beszerzése ma gondot okoz 3 A második orosz forradalom 1 1990-ben, az eredményes washingtoni szovjet-amerikai csúcstalálkozó után a n yugatiak megünnepelték, hogy a két nagyhatalmi tömb között véget ért a hidegháború. Ekkortájt a nyugati politikusok közül csak kevesen ismerték fel, hogy a Szovjetunióban nő a belső feszültség. Elnöksége alatt Mihail Gorbacsov kemény harcot folytatott azért, hogy megreformálja a szovjet rendszert. A világszerte megismert két orosz szó, a glasznoszty (nyitottság) és a peresztrojka (átalakítás) kifejezte azt, miként képzeli el az elnök a k orábbinál nyitottabb társadalmat. Hogy célját elérje, Gorbacsovnak végzetes kötéltáncot kellett járnia a kommunista párt konzervatívjai és az újsütetű radikális demokraták között. Erőfeszítései ellenére a birodalom megkövült szerkezete a végső bomlás jeleit mutatta. Alig két hónappal a washingtoni

csúcstalálkozó után Örményország, Türkmenisztán és Tadzsikisztán kinyilvánították függetlenségüket. Gorbacsov igyekezett megőrizni a központi szervek hatalmát, ezért népszavazásra kívánta bocsátani az új szövetségi szerződés tervezetét. Örményország, Grúzia, Moldávia és a balti köztársaságok azonban nem kívánták megvitatni a Gorbacsov-féle szerződést. Grúziai, Lett- és Észtország ehelyett megszavazták, hogy teljesen leválnak a Szovjetunióról. Mindeközben a fokozódó élelmiszer-ellátási válság magában Oroszországban és a b irodalom más térségeiben is növelte az általános elégedetlenséget. 1991. augusztus 19-én, egy nappal azelőtt, hogy a szövetségi szerződést aláírták volna, a moszkvai rádió bejelentette, hogy Gorbacsov elnök „rossz egészségi állapota miatt” nem tudja ellátni elnöki teendőit. A hatalmat egy kommunista keményvonalasokból álló „rendkívüli bizottság” vette át;

betiltotta a tüntetéseket, a sztrájkokat és az írott sajtó egy részét. Amikor harckocsikat vezényeltek Moszkvába, a tiltakozó tömeg védelmébe vette az orosz törvényhozás épületét. Mindinkább előtérbe került a radikális nézeteket valló Borisz Jelcin, aki az államcsínyt elítélte, és általános sztrájkot hirdetett meg. Nem akarván fegyverét a n ép ellen használni, a hadsereg nem teljesítette a „rendkívüli bizottság” utasításait; az államcsíny katonai támogatás nélkül összeomlott. Gorbacsov 1 Forrás: Csaba László: Az összeomlás forgatókönyvei (Figyelő Kiadó) 4 glasznoszty-politikája váratlan gyümölcsöt termett; a radikálisok támogatására egybesereglett tömeg megtörte a kommunista párt hatalmát, és végső soron szétszakította az Unió még meglévő kötelékeit. A Szovjetunió hivatalosan 1991 decemberében szűnt meg. A 15 tagköztársaság közül 11 megalakították a Független Államok

Közösségét (FÁK). A Szovjetunió megszüntetését az orosz, belorusz, ukrán köztársaság kezdeményezte, csatlakozott hozzájuk Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. A Független Államok Közössége a gazdasági kapcsolatok erősítésére, a katonai és diplomáciai együttműködésre törekszik. A többi közép-ázsiai köztársasághoz hasonlóan Kazahsztán is 1991-ben nyerte el függetlenségét az összeomló Szovjetuniótól. Az országban politikai stabilitás alakult ki a mérsékelt és oroszbarát politikát folytató Nurszultan Nazarbajev elnöksége alatt. Az ország néhány adata 2 A Szovjetunió területileg második legnagyobb tagállama, a Volga torkolatvidékétől BelsőÁzsiáig, Nyugat-Szibéria déli és Szovjet Közép-Ázsia északi részén. Szomszédai: keleten Kína, délen Kirgizsztán és Üzbegisztán, nyugaton a Kaszpi-tenger és egy kisebb szakaszon

Türkmenisztán határolja, északi szomszédja Oroszország. Államformája köztársaság, területe 2 756 000 km2, népessége 15 801 000 fő (1997), melyből kazah 44%, orosz 36%, ukrán 4%, német 2%, üzbég 2%, tatár 2%, egyéb 10%. Államvallása nincs, a vallási megoszlás: muszlim 47%, orosz ortodox 44%, protestáns 2%, egyéb 7%. Hivatalos nyelve a kazah, míg a közvetítő nyelv az orosz. Pénzneme a tenge (1 tenge = 100 tein). 1997 óta az ország fővárosa Almati (Alma-Ata), gazdasági, pénzügyi központ, 2000től az új főváros Akmola 2 Forrás: Rudl József: A Szovjetunió utódállamainak földrajza (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999; Új magyar lexion (Akadémiai Kiadó, Budapest 1962). 5 Természeti-földrajzi adottságok3 Az ország képe rendkívül sokszínű. Mélyföldek és magas hegyvidékek, zöldellő oázisok és határtalannak tűnő sivatagok, termékeny talajok és hatalmas víz és növény nélküli sivatagok váltakoznak.

Kazahsztánnak jobbára síkvidéki területét keleten és délkeleten – az orosz, a k ínai és a kirgiz határ mentén – több hegyvonulat is megszakítja. Az ország keleti felének legnagyobb része alacsony hátságokkal, medencékkel és tavakkal színesített lepusztult táblavidék, nyugati, alacsonyabban fekvő felének közepén van az Aral-tó medencéje; ettől nyugatra, Mugadzsar dombjai mögött terül el a Kaszpi-tenger. Éghajlatát csikorgó téli hideg és nyári hőség jellemzi. A csapadék mennyisége általában csekély, kivétel ez alól a hegyvidék. A kazah föld több mint kétharmada sivatag vagy félsivatag. A középső országrészen lévő tavak vize sós, akárcsak a nyugaton elterülő mocsárvidékek olykor kiszáradó felszíne; az ország középső részén kevés az állandó vízfolyás. Az északon elnyúló végeláthatatlan füves sztyeppterület az ország legtermékenyebb körzete. Állatvilágában megtalálható a farkas és

a medve, a sivatagban és a sztyepp területén a sivatagi egér. A Kaszpi-mélyföldön, Kazahsztán és Közép-Ázsia sík- és dombvidékein a félsivatagok és sivatagok övezete húzódik. Ebben az övezetben a csapadékmennyiség 300 mm, gyakorta 200 mm alá csökken. A vészes vízhiány forró nyárral párosul (júliusi középhőmérséklet: 24-26 C fok), és ezt még a szárazságtűrő növények is megsínylik. A hatalmas, ámde silány legelők jelentős állatállományt tartanak el. Az öntözéses földművelés az oázisokban összpontosul. Társadalom-gazdaság az 1960-as évekig 4 Kazahsztán a török nyelven beszélő kazahokról kapta nevét, akik a X V. és a X VI században erős államot (kánságot) alapítottak ebben a térségben. A XVIII és a XIX században a birodalom felbomlott, és az oroszok fokozatosan elfoglalták az országot. 3 Forrás: Rudl József: A Szovjetunió utódállamainak földrajza (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999). 4

Forrás: Új magyar lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest 1962); Öt világrész országról országra (Officina Nova, 1995) 380. oldal 6 1861-től kezdve a jobbágyi köteléktől nemrégen megszabadult orosz és ukrán parasztok telepedtek le a termékeny északi sztyeppvidéken. Az 1917-es orosz forradalom után a kazah nacionalista erők elkeseredett polgárháborút vívtak az orosz túlerő ellen. Kazahsztán csak 1936-ban emelkedett külön tagköztársaság rangjára a Szovjetunión belül. A szovjethatalom megteremtése előtt Kazahsztán elmaradott, félnaturális jellegű mezőgazdasági ország volt. Az 1930-as évek végén a s zovjet rendszer Kazahsztán hagyományosan nomád életmódot folytató népét a hatalmas méretű kollektív állattenyésztő gazdaságokba kényszerítette. Közép-Ázsiában Kazahsztánnak van a legnagyobb nyersanyagbázisa. A föld mélyén jelentős ércvagyon lapul, amelynek a kitermelése még alig kezdődött meg. Ez jelenti az

ország gazdagságát A nyersanyagok, alapanyagok előállításához szükséges energiahordozók is az ország rendelkezésére állnak. Az ország ásványkincsekben gazdag, de földjei terméketlenek. Hatalmas a s zén- és kőolajvagyona, valamint jelentős mennyiségű vasérc-, bauxit-, réz- és nikkelérc készletei vannak. A szovjet korszakban számottevő volt az ipari fejlődés, ám az ország most súlyos árat fizet a környezet elszennyeződéséért. Az ipari tevékenység a kohászat miatt a nehézgépgyártáson át a vegyi termékek előállításáig terjed; az utóbbi időkben a köztársaság területén elektronikai üzemeket és gyógyszergyárakat is telepítettek. Ugyancsak jelentős a különféle élelmiszerek ipari feldolgozása. Az 1950-es és 60-as években az ország roppant kiterjedésű szűzföldjeit szántóföldekké alakították át. Ez volt az ún „szűzföldprogram”, amely hosszú távon katasztrofálisan hatott a terület ökológiai

egyensúlyára. A program megvalósítása nyomán Kazahsztán a Szovjetunió legnagyobb gabonatermelője lett. Ma a kenyérgabona az északi sztyeppföldek fő terménye, míg a délkelet melegebb völgyeiben gyümölcsöt, zöldségféléket és rizst termesztenek. Hagyományos elfoglaltság a juh- és lótenyésztés Kazahsztán mintegy 200 000 nomád birkapásztor hazája, akik az egykori tatárokhoz hasonlóan felmálházzák lovaikra a jurtáikat (szétbontható sátorházaikat), és évszakváltozáskor útnak indulnak, hogy nyájaiknak dúsabb legelőt keressenek. A közép-ázsiai köztársaságok között Kazahsztánnak van a legjelentősebb nyersanyagkészlete. Gyáripara azonban fejletlen, mert korábban jobbára nyersanyaggal és agrártermékekkel látta el a többi tagköztársaságot. A szovjet időszakban rövid idő alatt az 7 ország gazdag ásványkincsein alapuló hatalmas korszerű ipar jött létre. Az ipari össztermelés 1960-ban az 1913. é

vinek 57-szerese, az 1940 é vinek 7-szerese Villamosenergia-termelése 1957-ben 3,8-szorosa volt az 1913. évi egész cári Oroszország termelésének. A munkások és alkalmazottak száma 1940-ben 915 000, 1959-ben 2 600 000 volt. Az 1959-65 közötti 7 é ves terv az ipari össztermelést a jelenleginek további 2,7szeresére kívánja emelni Kazahsztán ásványkincsekben, főleg színes ércekben a Szovjetunió egyik leggazdagabb tagállama. Kőszéntelepei (Karaganda, Ekibasztuz, Bajkonur, Bercsogur) közül a karagandai a szovjet termelésben a 3. helyen van (1959-ben 31,7 millió t). Az új ekibasztuzi medencében a rendkívül vastag, 30-40 m-es szénrétegeket nagyrészt külszíni fejtéssel bányásszák. Kőolajkitermelés az Ural-Emba vidékén folyik (1,5 millió tonna, 1959). Kazahsztán a Szovjetunió első réztermelője (Dzsezkazgan, Kounrad, Nyikolajovszkoje). A Kazah-hátság területén, a Mugodzsari, Karatau, DzsungárAlatau és az Altaj hegységekben krómot,

nikkelt, ólmot, cinket (a Szovjetunió bányászatának több mint felét), ezüstöt, bauxitot, vasércet (Kusztanaj, Ataszu, Karkalinszk), foszforitot (Csulak-Tau), mangánt (Ataszuj, Dzsezdi), továbbá magnéziumot, vanádiumot, molibdént, wolframot, krómot, nikkelt, titánt bányásznak. A lefolyástalan tavak bőven tartalmaznak bórt, mirabilitet (glaubersó) és konyhasót. Villamosenergia-termelése 1958-ban 8,3 m illiárd kWó volt. Az Irtisen UsztyKamenogorszknál nagy vízierőművet létesítettek; épül a buhtarminszki vízierőmű Színesfém-kohászata az SZU-ban második helyen áll (Leninogorszk, Uszty- Kamenogorszk, Acsiszaj, Balhas, Csimkent, Aktyubinszk). Dzsezkazganban rézkohó, Pavlodarban alumíniumkombinát épül (1959). Karagandában nagy vaskohászati üzem létesült (Karaganda, Temir-Tau), a k usztanaji területen a 7 éves terv során üzembe helyezik a Szokolovszkoje-Szarbaj-i ércdúsító kombinátot (évi termelése 19 millió t

vasérc lesz). A 7 éves terv az acélgyártás 16-szorosra növelését írja elő (1959-hez képest, amikor 288 000 t acélt termeltek). Új iparágak: kohászati berendezések, bányafelszerelések, kőolajipari berendezések és mezőgazdasági gépek gyártása. Gépgyárak a nagyobb városokban (Alma-Ata, Akmolinszk, Karaganda, Szemipalatyinszk, Csimkent stb.) vannak. Gyorsan fejlődő vegyipar (Aktyubinszk, Pavlodar, Dzsambul, Csimkent, Gurjev) és textilipar (Alma-Ata, Szemipalatyinszk). Jelentős a bőr-, hús-, malom-, cukor- és konzervipar. Mezőgazdaságának vezető ága korábban a nomád állattenyésztés volt Területének megoszlása 1958-ban: szántó 12,5%, rét és kaszáló 3,3%, legelő 62%, erdő 3,3%, nem hasznosítható 18,9%. A vetésterület 1939 és 1959 közt megnégyszereződött 1959-ben 1484 kolhoz és 836 szovhoz működött; a mezőgazdaságban 275 000 traktor (15 8 lóerőre átszámítva), 96 000 gabonakombájn dolgozott. A gabonafélék

szántása, vetése és betakarítása csaknem 100%-ban gépesítve van. A mezőgazdaság vezető ága a gabonatermelés (a szántó 4/5-én): főleg tavaszi búza, árpa, köles. A földművelés fellendülése különösen az 1954 ut áni években volt rohamos, amikor megindult a szűzföldek nagyarányú feltörése. 1954-58-ban gabonatermelése három és félszer nagyobb volt az előző 5 év (1949-53) termésénél. Az öntözött területeken cukorrépát, gyapotot, dohányt, kenafot, szőlőt, gyümölcsöt és ricinust termesztenek. Kazahsztán a Szovjetunió nagy állattenyésztő bázisa. Második helyen áll a gyapjútermelés és harmadik helyen a hőstermelés területén. Állatállománya 1959-ben 5,5 millió szarvasmarha (ebből 2 millió tehén), 28,8 millió juh és kecske, 1,6 millió sertés, 1,2 millió ló és 140 000 teve. Jelentős a tavi halászat (1,07 millió q, 1957). Vasúthálózata 9943 km (1958); Legfontosabb vasútvonalai: a turkesztáni, Turkszib,

délszibériai, transzkazahsztáni vasutak. A kazahsztáni vasút az 1930-as évektől 1953-ig kiépített vasútvonal; főként kőszén és ércek szállítására szolgál. Hossza az elágazásokkal kb. 2000 km Fokozatosan épült Petropavlovszktól Akmolinszk és Karaganda érintésével Csuig, elágazással Balhas, Karszakpaj felé. Autóút 1958-ban 108 500 km Az Irtis és Ural folyókon, továbbá a Kaszpi-tengeren, az Aral- és a Balhas-tavon hajózás. Az Irtis folyó és Karaganda között 500 km -es csatorna épül. A kőolaj szállítására Gurjev és Orszk között csővezetéket építettek. Az űrkutatási program végrehajtására és az atomfegyverek kipróbálására a szovjet kormány kísérleti telepeket létesített a sivatagban. A szovjet utódállamok negyedik atomhatalmát képviselő ország 1993-ban ratifikálta azt a szerződést (atomsorompóegyezményt), amely megtiltja az atomfegyverek gyártását és más országoknak való átadását. Közoktatás,

tudomány 5 Az októberi forradalom előtt a lakosság 98%-a analfabéta volt (1913), ma az analfabetizmus már teljesen megszűnt. Az 1914-15-ös tanévben 1913 á llami iskola volt 5 Forrás: Új magyar lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest 1962) 72. oldal 9 95 923 tanulóval, 41 ne m teljes középiskola 5140 t anulóval és 12 kö zépiskola 3996 tanulóval. Az 1958-59-es tanévben 9449 á ltalános iskolában 1 435 740, 299 kö zépfokú intézményben 54 881 tanuló tanult, 142 szakközépiskola 75 700 tanulóval, 27 egyetem és főiskola 63 000 tanulóval működött. A forradalom előtt tudományos intézete nem volt 1946-ban megalakult Kazahsztán tudományos akadémiája, 1957-ben mezőgazdasági tudományos akadémiája. 1958-ban több mint 100 tudományos intézet működött 6000 tudományos munkatárssal; 5700 népkönyvtára, 21 múzeuma volt. Kazahsztánban nagy problémát jelent az etnikai kevertségből, vallási különbözőségből fakadó konfliktusok

leküzdése, az orosz kisebbség jelentős száma, a mohamedán, szunnita muzulmán vallások nagy fölénye. Mivel az oktatás színvonala ezen a területen viszonylag alacsonyabb volt, az iskolai reformok megvalósítása nehezebb, nagy gondot jelent a pedagógus-képzés és az iskolarendszer hálózatának fejlesztése. Írástudatlanság 6 (%) A 15 évesnél idősebb népesség arányában Világátlag Niger Burkina Faso Afganisztán Bissau-Guinea . Kazahsztán . Magyarország Litvánia Fehéroroszország Oroszország Lettország Szlovénia Lengyelország 1999 25,0 86,5 80,5 69,0 68,5 2,5 1,0 1,0 1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 10 Népesség A születési ráta az oroszországinak kétszerese, de a természetes szaporulat így is csupán a világátlag fele. A születéskor várható élettartam nőknél 73, férfiaknál 64 é v A lakásviszonyokkal, az orvosi ellátással és más szolgáltatásokkal jelenleg még súlyos gondok vannak. A szovjet rendszer nyomasztó örökséget

hagyott Kazahsztánra: a keleti régióban a nukleáris kísérletek nyomán a víz, a talaj és az élelmiszerek sugárfertőzöttek, az Aral-tó térségében és másutt pedig a növényvédő szerek és műtrágyák szennyezték el a talajt és jelentenek veszélyt az egészségre. A mezőgazdasági fejlesztések és a nukleáris kísérletek a XX. század végére valóságos környezeti katasztrófához vezettek Várható élettartam7 (év) 1999 Férfiak Világátlag nők 63,3 67,6 Japán 76,8 82,9 Svédország 76,3 81,5 Svájc 75,7 81,8 Norvégia 75,4 81,1 66,8 74,9 64,0 73,0 . Magyarország . Kazahsztán Társadalmi-gazdasági fejlődés8 Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kazah államiság megalapításának kritikus idején már túljutott. A nemzetközi elismerés és a szuverenitás, a területi integritás garanciája biztosítva vannak. Kazahsztán egy sor nemzetközi szervezet tagja Megváltozott a 6 Forrás: Földünk térképeken

(Világatlasz) 2000, 205. oldal Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 205. oldal 8 Forrás: Nurszultan Nazarbajev: A XXI. század küszöbén (Gondolat Kiadó, Budapest, 1997) 7 11 gazdaság is. Minden évben erőteljesebbé válik az össznemzeti piac, kialakul a belföldi gazdaság összetétele, végbemegy a gazdaság szerkezeti változása. Kazahsztán egyre szélesebb körben kapcsolódik be a nemzetközi piacba. Napjaink Kazahsztánjában mindent megtettek azért, hogy megelőzzék az egyszemélyi diktatúra vagy egy csoport diktatúrája visszatértét. Alkotmányuk megtiltja a társadalmi szervezetek beavatkozását az államügyekbe, az állami szervek feladatainak a t ársadalmi szervezetekre hárítását, társadalmi szervezetek állami finanszírozását. Megtiltja politikai pártszervezetek alakítását az állami szerveknél. Megtiltja a társadalmi szervezetek olyan tevékenységeit, amelyek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, az

állam biztonsága és területi egysége elleni fellépésre törekszenek. Tiltja szociális, nemzeti, vallási, rendi, faji összekülönbözések szítását, törvénytelen militarizált szervezetek megalakítását. A vallási szervezetekkel kapcsolatos állami politikának Kazahsztán területén közös alapja, hogy a vallások között semmiféle különbséget nem tesz. Kazahsztánban napjainkban sokvallású társadalom létezik. A két leghatalmasabb nemzetiség, a k azah és az orosz összességében mintegy 80 százalékát teszik ki a lakosságnak. Ők a tagjai a köztársaság két legnagyobb vallási közösségének: a szunnita muszlim és a pravoszláv keresztény egyháznak. 1995 j anuár elsején a köztársaságban majdnem 30 va llás 1180 f elekezeti közössége működött. A kazah nép számára, amelyet az a veszély fenyegetett, hogy elmosódik önazonosság tudata a hagyományok szétzúzása miatt, ami elsősorban a kazah nyelv birtoklásának elve

alapján jött létre, az iszlám az etnikai hovatartozás egyik kifejezési formájává vált. A történelem során úgy adódott, hogy a két pólusú világ összeomlása időszakában Kazahsztán a világpolitika epicentrumában volt. Az egyik szuperhatalom helyén új államok tűntek fel, és ezek sorában különösen nagy figyelmet szenteltek ennek az országnak. A sors szeszélyeként ez a f igyelem nemcsak azért irányult rá, mert az országnak hatalmas a területe, óriási természeti erőforrásokkal rendelkezik, vagy esetleg a lakosság etnikai tarkasága miatt, hanem elsősorban azért, mert éppen itt állomásoztatták a volt Szovjetunió nukleáris potenciáljának jelentős részét. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a köztársaság neve megjelent a világ tömegtájékoztatásának eszközeiben. A valóság ismerete hiányában az első időkben negatív kép alakult ki az országról, nukleáris fegyverekkel rendelkező és az egész világot fenyegető iszlám

államként írtak róla. Ez a negatív kép hatott, a leendő partnereket is zavarta. A 90-es évek első fele volt az az időszak, amikor 12 gyökeresen összeomlottak a korábbi nemzetközi kapcsolatok, a stabilitás teljes hiányának korszaka volt ez: a regionális és polgárháborúké, a növekvő méretű terrorizmusé. Kazahsztán nagy erőfeszítésekkel elérte, hogy sok fejlett ország írt alá nagyméretű gazdasági egyezményt, megkapta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az USA-tól. Mindemellett sokak számára Kazahsztán ismeretlen terület maradt. Be kellett mutatni az ország lehetőségeit, népét, erőforrásait. Ki kellett alakítani a külkapcsolat jogi alapját Ahhoz, hogy külföldiek befektethessenek Kazahsztánba, először elemi kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat kellett létesíteni, kormányközi egyezményt kellett megtárgyalni és aláírni a befektetések törvényes védelméről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a legnagyobb

kedvezmény elvéről a kereskedelemben stb. Napjainkban Kazahsztán széles körben ismert a világon. Nagy erővel tört be az üzleti világ A legnagyobb vállalatok fektetik be anyagi eszközeiket az országba. A világon elsőnek lezárták atomkísérleti telepüket, békére és jó szomszédságra törekszik minden országgal, integráció a FÁK-kal és a világközösséggel. Néhány évvel ezelőtt azonban mindez egészen másképpen volt. A 90-es évek elején a volt Szovjetunió déli határait bizonytalanság és háborús konfliktusok övezeteként lehetett jellemezni. Az afganisztáni háború átlépte Tadzsikisztán határát és összekapcsolódott a volt szovjet köztársaság polgárháborús konfliktusával. Kazahsztántól mindez egy kéznyújtásnyira zajlott. Voltak összeütközések a földért és a vízkészletekért a tadzsikok és a kirgizek között is. Több tucatnyi ártatlan ember pusztult el ezekben az összeütközésekben. Nyugtalanítóak voltak

a kaukázusontúli események, ahol hadüzenet nélküli háború folyt Azerbajdzsán és Örményország között. Fellángolt a háború Grúziában is. A feszültség nőtt a Kaukázusban A kínai-szovjet határ is hosszú évekig a feszültség góca volt. Ha nukleáris szemszögből nézzük Kazahsztán biztonságának kérdését, akkor esély volt arra, hogy a Szovjetunió összeomlásával megszűnik az atomfegyver elterjedését akadályozó ellenőrzés. A független Kazahsztán megalakulásának első pillanatától kezdve megkülönböztetett érdeklődés volt tapasztalható a nyugati vezetők részéről, melynek oka a területen található nukleáris fegyverek sorsa. Arra számítottak Nyugaton, hogy Kazahsztán közeledni fog az iszlám világhoz, és megpróbálják majd felhasználni ezeket a n ukleáris anyagokat azok az iszlám országok, akik közel álltak ennek a halálos fegyvernek a megalkotásához: Irak, Irán, Pakisztán. 13 Az 1991-ben függetlenné

vált ország fő problémája az elzártság, pontosabban az, hogy csak Oroszországgal, illetve Oroszországon keresztül tud kapcsolatokat teremteni. Ha megromlana viszonya Oroszországgal, akkor a nyugat-európai piac végképp bezárulna Kazahsztán előtt. Közép-Ázsia többi köztársaságán keresztül eljutni Európába talán még kockázatosabb. Ásványkincsekben (szén, kőolaj, földgáz, színesércek, króm, nikkel, bauxit) bővelkedő ország. Iparát a bányászat, a nehézipar és az építőipar jellemzi A nagyarányú állattenyésztés (juh) mellett a mezőgazdaság kiemelkedő ágazata a földművelés, amelynek legjelentősebb terménye a búza. Az ország bevételei a még mindig jórészt feldolgozatlan vagy alig feldolgozott termékek (gyapjú, hús, ércek, energiahordozók) exportjából származik. Számos, a szovjet időkből örökölt ökológiai katasztrófával, megoldatlan kérdéssel küszködik az ország (az Aral-tó kiszáradása a tápláló

folyók vizének elöntözése miatt, a kísérleti atomrobbantások miatt elszennyezett területek rekultiválása). Itt található a Szovjetunió néhány különleges beruházása, mint Bajkonur űrrepülőtere (Szojuz típusú TM 7 űrhajó), Szemipalatyinszk nukleáris kísérleti telepe, Tengiz hatalmas kőolaj és gázlelőhelye. Mintegy 13 ezer ember dolgozott összesen a tengizi olajmezőkön Hazatérésük után sokan megbetegedtek, s azóta is az égészségükért küzdenek. Kazahsztán jelenlegi gazdasági-kulturális helyzetében, impozáns fejlesztési elképzeléseihez stratégiai partnereket keres. Az ebben részvételt vállalók nagy kockázat mellett jelentős extra profithoz juthatnak. Nemzetközi szakemberek szerint, a kőolaj készlet nagyságát tekintve, a második legnagyobb a világon, csak Szaúd-Arábia előzi meg. A külföldi befektetők számára kedvező törvények következtében az első helyen áll a FÁK országai között. Legfontosabb befektető

az USA, hatalmas multinacionális cégeik elsősorban kőolajban és földgázban érdekeltek. Törökország, Németország, Dél-Korea, Japán, Kína, Olaszország, Anglia, Kanada és más országok is jelen vannak a kazah piacon. Körülbelül 5000 kül földi cég működik már most Kazahsztánban. Hazánkkal is jó a kapcsolat, a kereskedelmi volumen a két ország között 50-60 millió dollár. 14 Sikeres a s zolgáltatás export, amelynek értéke vetekszik az áruforgaloméval. Számos magyar szakember dolgozik olaj-gázipari projektek megvalósításán, több vegyes vállalat működik a szektorban. Kazahsztán földje alatt óriási kőolaj és földgázkészletek rejtőzködnek, s ezeknek egyelőre csak egy részét derítették föl. A Kaszpi-tenger medrében most folynak kutató fúrások Az itt kitermelt olaj és földgáz exportját nagymértékben megnövelte, hogy 2001-re kiépült a csővezeték a tengizi olajmezőtől a Fekete-tengerig. Eddig az urán

számított a köztársaság legértékesebb ásványkincsének – innen származott a Szovjetunió hasadóanyag-készletének nagy része. Kazahsztán feltehetőleg a világ hét legnagyobb urántermelője között van, a felszínre hozott fémből évente körülbelül 2000 t onna ércet vonnak ki. A közép-ázsiai ország évente 6,5 m illió tonna foszfátot termel ki, s ezzel ötödik a világranglistán, az Egyesült államok, Oroszország, Kína és marokkó előzi meg. Bőségesek a rézérctartalékok is, a t ermelés a középső térség és Aktobe tartomány (a volt Aktyubinszki terület) bányáiban a legnagyobb. Nagy mennyiségű ólom, ezüst és cink található a Rudnij (Érc)Altajban, a Dzsungár-Alatau és a Kara-tau hegyvidéken Ónt és volfrámot az Altaj hegység déli részén bányásznak. A Mugaldzsar nevű dombvidéken keróm-, kobalt- és nikkelércet hoznak felszínre, míg a központi régió becses ásványkincse az antimon, a mangán és a titán.

Délen vanádiumot találtak, északon és keleten nagy hozamú aranybányák vannak Karaganda város nehézipara a környékbeli szén- és vasércbányákra települt. Számottevő vasérc készleteket tártak föl Ekibasztuz, Kosztanaj vidékén és a Torgaj-kapu területén is. Kazahsztánban napjainkban 30 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. Ez a mennyiség 2005-re megkétszereződik, 2010-re 100 millió, 2015-re pedig 170 millió tonna lesz. Eddig 2,5 milliárd tonna kőolajat hoztak felszínre. Jelenleg is feltáró fúrások folynak a Kaszpitengernél Itt 7 milliárd tonnányi kőolajra számítanak A Szaud-Arábiában lévő készletek után itt található a világon a második legnagyobb kőolaj készlet. A kőolaj nagy jövőt hozhat az országnak, de jelenleg sem olyan szegény, mint szomszédai. Az amerikaiak, oroszok, angolok, törökök, irániak is természeti kincseire és olajára pályázik. A közép-ázsiai térségben a p iacgazdaság kialakítása és a p

olitikai reformok terén Kazahsztán van az élen, de nagy riválisa, Üzbegisztán a p olitikai potenciál és az emberi erőforrások terén eredményesebb. 15 A gazdaság helyzete napjainkban Folytatódott a gazdaság fejlődése: a GDP 9,5%-kal nőtt, s a magas ütemű növekedést csökkenő infláció, alacsony költségvetési hiány, bővülő külkereskedelmi forgalom kísérte. A FÁK államok közül elsőként Kazahsztánt törölték a „nem piacgazdaságú államok” közül. Gazdasági mutatók 1999 2000 2001 2002 GDP értéke folyó áron Mrd USD 15 18 21 . GDP növekedése változatlan áron % 2,7 9,8 13,2 9,5 Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 973 1 205 1 432 1 222 Infláció % 8,0 13,2 8,4 5,9 Munkanélküliségi ráta % 13,5 12,8 10,4 . Export értéke Mrd USD 5,59 9,14 8,64 9,71 Import értéke Mrd USD 3,68 5,05 6,36 6,49 Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd USD -0,56 -0,023 . . Költségvetés

egyenlege a % -3,3 -0,1 -0,2 -0,11 M USD 926 1 048 4 500 . GDP %-ában Közvetlen külföldi tőkebefektetések Az ipari termelés 9,8%-kal, a kitermelő ágazatok teljesítménye 14,7%-kal, az építőiparé 19,3%-kal, az agrárszektoré 2,7%-kal haladta meg az előző évit. Javult a lakosság szociális helyzete, emelkedtek az átlagbérek, csökkent a m unkanélküliség és az infláció. A beruházások értéke 19%-kal nőtt. Az export értéke 12%-kal, az importé 2%-kal nőtt Erőteljesen emelkedett az 50%-nál nagyobb részesedésű olajkivitel mennyisége. Kazahsztán tagja valamennyi nemzetközi pénzügyi szervezetnek, az orosz, fehérorosz, kazah, kirgiz, tadzsik vámuniónak, illetve az Eurázsia Gazdasági Közösségnek, felújította WTO-csatlakozási tárgyalásait. 16 A magyar-kazah külgazdasági kapcsolatok A magyar-kazah külkereskedelem áruszerkezete (M USD) Megnevezés Kivitel Behozatal Egyenleg 2001 2002 2001 2002 2001 2002

Élelmiszerek, ital, dohány 2,2 3,3 . 0,0 2,2 3,3 Nyersanyagok 2,7 2,3 0,4 0,1 2,3 2,2 Energiahordozók 0,0 0,0 12,4 19,7 -12,4 -19,7 19,0 22,4 1,0 4,8 18,0 17,6 3,8 5,5 . 0,0 3,8 5,5 27,7 33,4 13,8 24,6 13,9 8,8 Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2002. évben (%) Index (2002/2001) Kivitel Élelmiszerek, ital, dohány Megoszlás Behozatal Kivitel Behozatal 149,7 . 9,9 0,1 85,1 15,3 6,8 0,2 Energiahordozók 262,7 158,4 0,0 80,2 Feldolgozott termékek 117,5 457,4 66,9 19,5 Gépek, gépi berendezések 143,7 . . . Összesen 120,5 177,5 100,0 100,0 Nyersanyagok Az export értéke (33 M USD) 20,5%-kal, az importé (25 M USD) 77,5%-kal nőtt. Kivitelünk növekményének meghatározó tételei a gyógyszerek, egészségügyi betétek, rovarirtó szerek, konzervek, sörgyárak, autóbusz-alkatrészek. Importunk négyötöde energiahordozó. 17

TÁBLÁZATOK Krómérc (millió tonna) 1996 Világtermelés 11,00 1. Dél-afrikai Köztársaság 5,00 2. Kazahsztán 1,29 3. Törökország 1,05 4. India 1,02 5. Zimbabwe 0,70 6. Finnország 0,57 7. Brazília 0,50 8. Albánia 0,24 9. Irán 0,18 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal Ólomérc (millió tonna) (Pb tartalom) 1997 Világtermelés 2,89 1. Ausztrália 0,57 2. Kína 0,49 3. USA 0,45 4. Peru 0,26 5. Mexikó 0,18 6. Kanada 0,17 7. Svédország 0,11 8. Dél-afrikai Köztársaság 0,08 9. Marokkó 0,07 10. Koreai N.DK 0,04 11. Kazahsztán 0,03 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal 18 Cinkérc (millió tonna) (Zn tartalom) 1997 Világtermelés 6,96 1. Ausztrália 1,04 2. Kanada 1,02 3. Kína 0,90 4. Peru 0,86 5. USA 0,61 6. Mexikó 0,38 7. Kazahsztán 0,22 8. Írország 0,19 9. Lengyelország 0,17 10. Svédország 0,16 11.

Spanyolország 0,15 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal Bauxit (millió tonna) 1997 Világtermelés 125,3 1. Ausztrália 44,9 2. Guinea 19,2 3. Jamaica 12,0 4. Brazília 11,7 5. Kína 8,0 6. India 5,8 7. Venezuela 5,5 8. Suriname 3,9 9. Oroszország 3,3 10. Kazahsztán 3,1 Magyarország 0,7 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal 19 Ezüst (Ag tartalom) (tonna) 1997 Világtermelés 15 795,0 1. Mexikó 2 701,0 2. Peru 2 077,0 3. USA 1 660,0 4. Ausztrália 1 332,0 5. Kanada 1 213,0 6. Chile 1 191,0 7. Lengyelország 1 029,0 8. Oroszország 700,0 9. Kazahsztán 500,0 10. Bolívia 387,0 11. Svédország 304,0 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal Feketeszén (millió tonna) 1997 Világtermelés 3 853,6 1. Kína (barnaszénnel együtt) 2. USA 913,3 3. India 322,4 4. Dél-afrikai Köztársaság 220,1 5. Ausztrália

206,2 6. Oroszország (1996-os adat) 166,5 7. Lengyelország 137,1 8. Kazahsztán (1996-os adat) 73,0 9. Ukrajna (1996-os adat) 70,5 10. Koreai N.DK 65,0 Magyarország 0,9 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200. oldal 20 1 351,9 Uránkészletek (biztos és reménybeli készletek) (tonna U tartalom) 1995 1. Ausztrália 911 000 2. Kazahsztán 512 300 3. Kanada 475 000 4. Niger 471 590 5. Dél-Afrikai Köztársaság 444 660 6. USA 366 000 7. Oroszország 299 700 8. Brazília 256 000 9. Üzbegisztán 230 000 Ukrajna 148 900 10. Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 201. oldal Urán (U tartalom) (ezer tonna) 1997 Világtermelés 35,55 1. Kanada 11,42 2. Ausztrália 5,80 3. Niger 3,50 4. Namíbia 3,43 5. USA 2,17 6. Oroszország 2,00 7. Üzbegisztán 1,96 8. Dél-afrikai Köztársaság 1,32 9. Kazahsztán 1,00 10. Franciaország 0,58 11. Ukrajna 0,50 Forrás:

Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 201. oldal 21 Bányászat, 1997 Krómérc (millió tonna) 1,29 Ólomérc (millió tonna) 0,03 Cinkérc (millió tonna) 0,22 Bauxit (millió tonna) 3,10 Ezüst (tonna) 500,00 Feketeszén (millió tonna) 73,00 Urán (ezer tonna) 1,00 Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 200-201. oldal GDP és GNP alakulása (USD/fő) Leggazdagabb országok, 1997 GDP Világátlag GNP 5 180 4 890 1. Luxemburg 45 420 - 2. Svájc 43 060 26 580 3. Japán 38 160 24 400 4. Liechtenstein 37 000 - 5. Norvégia 36 100 24 260 6. Dánia 34 890 23 450 7. Szingapúr 32 810 29 230 8. USA 29 080 29 080 9. Németország 28 280 21 170 10. Ausztria 27 920 22 010 Magyarország 4 510 6 970 Kazahsztán 1 350 - Forrás: Földünk térképeken (Világatlasz) 2000, 205. oldal 22 FORRÁSOK 1. Csaba László: Az összeomlás forgatókönyvei (Figyelő Kiadó) 2. Dr Mohácsi Sándor - Muszta

Attila: Európa és a Független Államok Közösségének földrajza (Holnap Kiadó, Budapest) 3. Földünk térképeken (Világatlasz) 2000 4. Mieczyslaw Fleszar: A világ gazdaságföldrajza (Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1974) 5. Nurszultan Nazarbajev: A XXI század küszöbén (Gondolat Kiadó, Budapest, 1997) 6. Öt világrész országról országra (Officina Nova, 1995) 7. Rudl József: A Szovjetunió utódállamainak földrajza (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999) 8. Tudás fája 9. Új magyar lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest 1962) 23