Education | Pedagogy » Neveléstörténet tételek, 2001

Neveléstörténet tételek - 2001 1 Tétel: Nevelés az emberi lét hajnalán, a folyammenti kultúrákban: Az őskorban az élet törzsi kereteken belül folyt, nagyfokú összehangoltságban. A gyerekek a felnőttek közöt élve részt vettek a minden napi munkában, az ismeretszerzés forrása maga az élet volt. A közösség minden tagja részt vett a nevelésben és oktatásban, ez többnyire a megszerzett tapasztalatok, átadását jelentette. A munkába történő bekapcsolódás játékos keretek között zajlott, a gyerekek a felnőttek munkáját imitálva, utánozva tanultak a munkaeszközök kicsinyített másának segítségével. Nem mesterséges iskolai szituációk, hanem az élet szolgáltatta a példákat. A serdülő fiatalok nevelését a sámán irányította elkülönült táborokban, itt készültek a felnőtté válásra, a testet-lelket próbáló beavatási szertartásra (inicáció). Megismerték a törzsi eredetmítoszt, titkokat és rítusokat, a

közösségi élet szabályait, a túlélést. Folyammenti kultúrák: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína Egyiptom: A mai leszármazottaik az Egyiptomban élő kópt keresztények (Butrosz Gáli) A társadalom és az államapparátus működtetéséhez jól képzet hivatalnok rétegre (írnokok) volt szükség. Monumentális építészet (piramis), szobrászat, testarányok, zsáner (portrék) készítése. Tesztlapok használata, nyelvtan, idegen nyelv megismerése (Kréta, Akkád) munkadalok, szerelmi költészet, a novella műfaja is Egyiptomi találmány. Öntözés, 10-es számrendszer, Pütagorasz tétel, törtek, fazekaskorong, túlvilági élet, a tudás eltitkolása- megőrzése, gátak. Óbirodalom (i.e2635-2155) központosított államapparátus, nem származás, hanem képzetség szerint formálódó értelmiségi elit kialakulása, nagyfokú társadalmi elismertség. Az írást, olvasást a szülök, tanították főleg a fiúk részére, majd tapasztalt írnokok mellé

adták őket tanoncnak. A tanulás-tanítás módszere a bemutatás-utánzás volt Az írnokság a felemelkedés lehetősége. Középbirodalom (i.e 2060-1785) az első írnokképzők szervezése Írás, olvasás mellett természettudományok tanítása (földmérés, árapály, matematika, csillagászat, földrajz, geometria) tankönyvek készítése erkölcsi példázatokkal az írnokságról. Engedelmességre, szolgalelkűségre való nevelés. Szigorú nevelés, testi fenyítések Az írnokképző alapiskola után egy-egy nagy tudású mester mellet folyt a szakképzés, orvosok (i.e 1 évezredben sebész, fogorvos), papok, hivatalnokok képzése. Magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok, vallási tevékenység, vallási ismeretek, szent könyvek és rituálék ismerete, írás-olvasás, zene, számolás, csillagjóslás. Memphis, Théba Az arisztokrácia gyermekei részére udvari nevelés, apródképzés. A lányok tanítása többnyire az énekre, zenére, táncra

terjed ki, gazdálkodás. Tiltották a csecsemőgyilkosságot. Nem pólyázták a csecsemőket, játék figurák, babák, labdák, társasjátékok. A gyermekeket a jövő letéteményeseinek tekintették, a gyermekeket oktatni- 1 nevelni kell, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A nevelés célja a tradíciók megismerése, a felnőttként való viselkedés mielőbbi elsajátítása volt. 2 2 Tétel: A görög embereszmény Görögország földrajzi sajátossága, hegyes, szétszabdalt, elszigetelt, önálló városállamok létrejötte. Törzsi katonai demokrácia kialakulása. Mindenki dolgozott nem volt rabszolga Görögök kimagasló költője Homérosz. Hatalmas eposza, a trójai háború eseményeit megéneklő „Iliász”, korának legfontosabb „tananyaga” volt. A fiatal arisztokratákban az elbeszélő költeményt hallgatva - értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés egysége valósult meg az esztétikum segítségével. Egyfajta példaadás,

szemléletformálás volt Magán nevelők Gyermek szeretet, gyöngédség iránti vágya. Nevelő közeg a család Az „Odüsszeia” új emberideál, az eszében bízó, leleményességével, tapasztalataival felülkerekedő hős típusa. Olimpiai játékok a görög világ összefogására 4 évente Elemi, középfokú, testi, felsőfokú (filozófiai iskolák) képzés. Spárta (Lakonia- Lakonikus beszéd, rövid, tömör de érthető): Nincs tengerpartja, fő foglalkozás a katonáskodás. Törvényei Lükorgosz király A hódító spártaiak rabszolgasorba kényszeríttették az őslakosokat, felvette a „katonai rendőrállam” arculatát, ahol a nevelés legfőbb célja az állandó harci készenlétre való felkészítés, az uralkodó réteg védelme volt, mely az egyéniség teljes elfojtásával, a gyerekekben rejlő egyéni sajátosságok megszüntetésével járt. Társadalmi aránytalanság (8000-200000) miatt állandó fegyveres készenlét. A spártai harcost: a

testi erő, edzettség, fanatizmus, gondolkodás és gátlás nélküli cselekvőkészség, vak fegyelem jellemezte. Spártai fiatalok indulókat, dicsőítő énekeket tanultak, amelyekkel életüket feláldozni kész bátrakat dicsőítettek, ugyanakkor szidalmazták a gyávákat. Szigorú katonai nevelés mely az állam feladata volt. A gyengék feláldozása „Taigetosz sziklája” Egyenlőség alapja az egyenlő föld, sorshúzás útján kisorsolva, választott királyok, dísztelen ékszerek nélküli ruhák, közös étkezések. Az újszülöttel nem a szülei, hanem az állam rendelkezett, családi nevelés. A gyerekek nevelésére nagy gondot fordítottak. A csecsemőket nem pólyázták, szervezetüket fokozatosan edzették egyre nehezebb erőpróbákkal. Hozzászoktatták őket ahhoz, hogy ne féljenek a sötétben, és ne sírjanak 7 éves kortól egyenlő polisz nevelés, katonai képzés katonai táborokban a fiúk és lányoknak egyformán a hangsúly a sporton,

fizikai erőnléten, a szellem fejlesztése háttérben. Írni-olvasni, számolni alig tanultak. Hazaszeretet, fegyelem, idősek tisztelete, feltétlen engedelmesség volt az erény. 20 évesen a hadsereg tagjai, ekkor nősülhettek. 30 éves korukig kaszárnyákban éltek60 éves korig katonaköteles. Athén: Tengerparti várós kiterjedt kereskedelemmel, kereskedelmi bázisokkal (Nápoly), hajósok. A társadalom aránya 1 a 4-hez. Jelentős kézművesség, ipar, a hatalom a választott vezetők és a gazdag polgárok kezében megosztva. Társadalmi feszültség szegények és gazdagok között, 594 3 Szolón törvényei (adósrabszolgaság megszüntetése, polgárjog) vagyoni besorolás. Szülök kötelesek gondoskodni a gyermekeik neveléséről. A várost a polgárai teszik naggyá Athéniak a „jó poliszpolgár”-ban hisznek, ép testben ép lélek lakozik „KALOKAGATHIA” (kalosz-agatosz) elve: a szép és a jó harmonikus egységben létezik. Eszményük az egyszerű

ember, aki ha kell képes hőssé válni. Nevelés kezdete a család A verés csak végső megoldás lehet. Lányok nevelése minimális, főleg a háztartásra korlátozódik Paidagógosz-pedagógus erkölcsi nevelés. Magán tanárok Egyetlen állami intézmény az ephébia előkészítő iskola általában 15 éves kortól kerültek ide a fiúk politikai és katonai előkészítő. 18-20 év között szervezet katonai képzés utána határőrszolgálat, a teljes körű athéni állampolgárság elnyeréséért. Műveltség: szakmai műveltség (családi üzlet gyakorlása), közéleti „általános” műveltség (nyilvános felszólalások a népgyűléssekken, viták, logika fejlesztése, meggyőzés) alapjai: -múzsai (irodalmi-zenei) és gümnasztikai testi érdeke a város jövője, alkalmassági vizsgák, jelentős közösségi élet. Kisportol test Szofisták bölcselkedők, a tudásból következik az erény, nincs objektív igazság, csak a saját szubjektív igazságunk

létezik, a fegyelmezés mellett a nevelés sokkal emberibb eszköze az esztétikum melyen keresztül el lehet jutni az etikumig. Ha tudom mi a szép, és jó erkölcsösen cselekszem. Sikeres emberek nevelése Gyakorlati életben hasznos dolgok tanítása Dialektika (logika), retorika (ékesszólás), gyakorlati ismeretek. Arisztotelész: Nagy Sándor nevelője, Platón tanítványa volt. Nem ért egyet a kor nevelési módszereivel. Az embert boldogságra kell nevelni, lényeges a cselekvés-cselekedtetés a tanulás során, fontos az életkori tagozódás, és életkori sajátosság. Erényes polgárok nevelése Erkölcsi (szoktatás utján) és szellemi (oktatás-tanítás) erény. Középhatár fontossága (arany középút) Nevelés feladata az államé. Zene fontossága A gyermek nevelés szakaszai: 0-7 éves korig testi 7-14 éves korig erkölcsi 14-21 éves korig értelmi Lükeióni (líceum szó innen származik) Apollón temploma melletti téren alapította meg

gimnáziumát, a hallgatókat séta közben tanította és vitatkozott velük. Platón: Művei Az Állam, Törvények. Akkor tökéletes egy városállam, ha mindenki az őt megillető helyet foglalja el a társadalomban. A „jó” társadalom felosztása négy részre: filozófusok (bölcsesség), - őrök, dolgozok (józanság, kézművesek, földművesek, kereskedők), rabszolgák Ebből a társadalmi felosztásból csak az őrök léphetnek előrébb, különben mindenki marad abban az osztályban, ahová született, a dolgozók oktatása káros és veszélyes. A helyes neveléstől függ a társadalom és a városállam rendje. Cél az állam boldogsága az egyénnel szemben. Az Akademos (akadémia fogalma főiskola, valamint tudományos „legmagasabb szintű”akadémia) kertjében tanít. Elemi képzés: nevelés szigorú ellenőrzése, zene megválasztása, Középfokú képzés: 20 éves kortól 10 éves matematikai előtanulmányok, 4 Felsőfokú képzés: dialektikai

képzés 5 évig, 15 év közélet, 50 évesen állami vezető A klasszikus ókori demokrácia a mai alapja. Bukása az egymás és a perzsák elleni állandó harc Makedoniai Nagy Sándor világbirodalma halálával négy részre szakad, de már elterjedt a görögös műveltség alapja, „hellenizáció” amit a görögös műveltségi arisztokrácia terjeszt el (Kleopátra, Heródes). Alexandria Müsszeidón Múzeum, könyvtár 5 3 Tétel: A római nevelés és oktatás korszakai: A görög értékek és kultúra átvétele, asszimiálása. Világbirodalom mely terjeszkedése során beillesztette más népek vallását és kultúráját a sajátjába. Meghódított népek megnyerése a római kultúrának az egyenlőség eszméje, magasabb városi életforma nyújtása (utak, vízvezeték, jog, művelődés, csatornázás, posta) és önkormányzatok a városokban, saját maguk által választott vezetők, megfelelő hivatalnoki kar az állam irányítására, széleskörű

vallási tolerancia, római polgárjog kiterjesztése. Római eszménykép: „jó polgár”, állami célok szolgálatára, a „vir bonus” a „derék férfi, becsületes, erkölcsös ember”, aki gyarapítja Róma „örök dicsőségét” ez a kép a jó gazda, az ősi paraszti társadalom értékeiből fakad. Eleinte az iskolák feladatait a család az anya látta el gyerekkorban hagyományok, vallás tanítása 0-7 éves kor (görög dajkák alkalmazása-dajkaság megszületése), 7-17 éves kor a nevelés a fiuknál az apa feladata lett írás-olvasás, számolás az ifjakat a katonáskodás nevelte (katonai táborok), a közéleti szereplést a Fórum biztosította törvénykezés, állami hivatalokkal való ismerkedés. Férfivá válás Fejlődési szakaszok elválasztása, életkori sajátosságok figyelembe vétele. Játok, kíváncsiság, versengési szellemre való oda figyelés. A terjedő görög hatás során létre jönnek a magániskolák, felváltva a

család-apa nevelést. Elemi oktatás- ludus: írás, olvasás, számolás. Tandíj Nincs terem, napi 6 óra, iskolában töltött évek szerinti tanuló csoportok. Szigorú fegyelem Középfokú oktatás-grammatikai iskola: görög-latin költök műveinek feldolgozása, értelmezése 11-12 éves fiuk részére. Felsőfokú oktatás-retorikai iskola: politikus. Ügyvéd mellet tanulják a közéleti szereplést, politikai és jogi ismereteket, nyilvános szereplések. A „hét szabad tudomány” kialakulása: - nyelvi készség (grammatika, retorika, dialaktika), elvont gondolkodás (aritmetika, geometria, asztronómia, musica) A lányok tanítása az édesanya szerepére készített fel, elemi oktatás. Qintilianus: 35-től a szd. végéig, állami fizetést kap, a gyermekkel foglalkozó személyek műveltek legyenek, a tanulás játék legyen, nyilvános iskolákban történjen a tanítás, emlékezőtehetség fejlesztése, ellenzi a verést, a tanulás terjedjen ki az erkölcsi

jellemre is. 0-3 éves korig: beszédtanulás, dajkák-erkölcsi példa mutatása 3-7 éves korig: családi élet, memória fejlesztése, játékos tanítás 7-serdülő korig: fiúk nyilvános iskolába küldése, fokozatos tanulás, a verés megalázó és szolgai 6 Ludus játék Katedra támlás Silabizálás szótagolás Iskolák szabadidő) Vakáció (scola görög szóból jelentése szünidő 7 4 Tétel: Szent Ágoston, a középkori egyházi iskolák, lovagi nevelés. Rómában kialakul a kereszténység, üldöztetésnek, vannak kitéve tagjai, mert nem áldóznak a császárnak, „Ad meg a császárnak, ami a .” A középkor nem sokra becsülte a gyermekkort, gyermekábrázolást a képzőművészet a 12. szd-ig nem ismert. A középkorban a gyermek akaratának megtörését igen korán elkezdték. Feltétel nélkül el kellett fogadniuk a felnőttek felsőbbrendűségét, szellemekkel, boszorkányokkal, halállal ijesztgették őket, mindennapos volt a

testi fenyítés. A kisgyermekkor határát 5-6 esztendős korban szabták meg, 7 éves korukban életük megváltozott, fiatal felnőttként kezelték őket, szegények gyerekei szolgálni, gazdagok gyerekei iskolába v. házhoz tanulni mehettek A középkor városi plébániai iskolákban, egy tanulócsoportban minden életkor képviseltetve volt. A 18. szd-ig megmaradt a korok keveredése: 10-14 éves gyermek, 15-18 éves kamasz és 19-25 éves fiatalemberek jártak ugyanabba az osztályba.) 476-ban összeomlott a Római Birodalom, és egy magasabb rendű társadalmi rend, a feudalizmus bontakozott ki. Sokan remeteként folytatták életüket, belőlük szerveződtek a 4 sz elején az első kolostori jellegű közösségek. Az egymást kölcsönösen segítő remeték kolóniái a 3 szd-ban alakultak ki Egyiptomban Szent Antal szervezésében. (Az első, ahol szabályzat - regula irányította a szerzetesek életét D-Egyiptomban volt, Szent Pakhomiosz alapította) A 4. szd-tól a

római birodalomnak keleti és nyugati részén is létrejöttek a kolostorok A nyugati lkszerzetesség igazi megalapozója Nursiai Benedek, 529 táján Róma és Nápoly között Monte Cassino hegyén alapított kolostort. Innen rajzottak ki a bencés (Benedek-rendi) szerzetesek Így jutottak el hazánkba is a 10. sz végén Szent Benedek jól kidolgozott, szigorú szabályzattal irányította kolostorát, mely példaképül szolgált. (A Regulából kitűnik, hogy a szerzetesek fizikai munkát végeztek, szent könyveket tanulmányoztak, kétszer étkeztek, húst csak a betegek fogyaszthattak) Szent Ágoston 354-430 (Vallomások, önvallomás, teológiai fejtegetések) pogányként görög filozófusokat követ, kicsapongó életet él, egy égi jelenés és Ambrus püspök tanítása hatására megtér. Hippó várós püspöke lesz Megalkotja a kereszténység első ideológiai szintézisét, dogma rendszer létrehozása. Nevelés célja engedelmes önálló véleményt nem

alkotó, hangoztató felnőttre hagyatkozó gyerek. Két ember van bennünk egy lelki (szellemi), és egy testi (természetes). A szellemi az örök igazságot szemléli, a testi ember ismerete a tudása a földi dolgokra vonatkozok. A tanulás végső célja a bölcsesség A tudásnak segítenie kell a Biblia megismerését. Görög és héber nyelv tanulása Minden ember a születése pillanatától bűnös, esendő de mégsem elveszet. „Az ember saját erejéből képtelen a jóra” Isten segítsége kell, hogy jót tudjunk tenni, szellemi emberré kell válnunk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. A tanár a szülő feladata, hogy a gyermek esendő, bűnre hajlamos lelkét a magasabb rendű lelki célok felé vezesse. A tanár ellenség, feladata a gyerek akaratának megtörése, a diák megalázása, csak így lesz képes erkölcsileg értékes feladatott végrehajtani. Testi fenyítések Kolostori iskolák: 8 Minden kolostorban folyt olvasástanítás. Két iskola

működött - egy belső iskola a leendő szerzetesek számára, - egy külső a világi papok képzésére. KLERIKUSOKNAK nevezték a 6-16. szd-ban azokat a férfiakat, akik az egyházi rendbe (klérusba) tartoztak (az egyszerű paptól az érsekig, püspökig mindenki, aki az egyházhoz kapcsolódott). 9. szd-ban Nagy Károly széleskörű iskolarendszert teremtett Minden plébániával rendelkező településen létrehozták az alapvető klerikus ismereteket (olvasás, éneklés) oktató plébániai iskolákat és minden területi központban a kolostori és székesegyházi iskolák tették lehetővé a magasabb ismeretek elsajátítását. Kialakult az iskolai oktatás maihoz hasonló rendje: tanulócsoportok tananyaggal foglalkoztak, tudatos módszerekkel oktattak, tantárgyak voltak, tankönyvek készültek, klerikus tanárok tanították. (kódexek írása, másolása) Tananyag a „hét szabad tudomány” (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia,

zeneelmélet). Akik magasabbra akartak kerülni a klerikus pályán, azoknak: grammatikával (részletes latin nyelvtant, helyesírást, kiejtést), diktámennel (latin nyelvű írásművek fogalmazásainak szabályait) és kompútusszal (számtani műveletek, elemi geometria szabályai, csillagos ég ismerete) kellett megismerkednie. Plébániai iskolák: Az egyház tanításainak terjesztésére, sok papra volt szükség. Erre a célra szerveződött a 9 szdban a falvak plébániai oktatása, a plébániai iskola (legalacsonyabb néprétegek számára a 16 szdig nem létesítettek iskolákat ezen kívül) Tananyagát az olvasás és éneklés alkotta, mely gyakorlatra irányuló, praktikus ismeret és készség együttes volt. A plébániai oktatás célja: a klerikus utánpótlás, alsó fokú képzést adott. Székesegyházi iskolák: Püspöki vagy káptalani székhelyeken szervezték meg a székesegyházi, (más néven-) káptalani iskolákat, mely a rendszeres oktatást

képviselte. Feladatuk kezdetben a papi utánpótlás, alapképzés volt a klerikus műveltség tanításával. Az alsó fokú ismereteket (olvasás, éneklés) követték a komplex tantárgyak (grammatika, diktámen, kompútusz), majd a 12-13. szd-ban a magasabb szintű szaktudományok (teológia, jogtudomány, orvostudomány) egészült ki a székesegyházi oktatási-nevelési intézményrendszer. Középkori egyetemek: A 12. szd-ban fokozatosan létrejött a hallgatók és a tanárok szabad egyesülete, az „universitas” (a mai egyetem őse), mely a tanárok és hallgatók együttesét jelentette. Az intézmény neve stúdium generale („egyetemes tanulmányok”) volt, az első 1088-ban Bolognában jött létre. Párizsban a 12. szd első felében a Notre-Dame székesegyház és a Szent Genovéva kolostor iskolájának összeolvadásából keletkezett a legjelentősebb középkori egyetem, a Sorbonne. 9 Tipikus egyetem: bölcsészeti kar, 6-10 év után kaptak doktori

címet, élén a dékán állt, az egyetem vezetője a rektor. Középkori egyetem két típusa: 1. Párizsi típusú egyetem: egyetem rektorát a tanárok választották, egyházi hatóság erősítette meg tisztségében (francia, angol, német egyetemek) 2. Bolognai típusú egyetemek: egyetemi polgárok választottak maguk közöl rektort 1-2 évre, csak egyházi rendhez tartozó lehetett, aki „tisztes erkölcsű, megbízható, higgadt és igazságos”, legalább 25 esztendős, nőtlen férfiú. (itáliai, spanyol, krakkói egyetemek) A középkor a rendi tagozódás kora. Minden rendnek meghatározta a foglalkozását A tudományok művelője: a papság, szabad emberek: katonák (v. később) polgárok, nem szabadok: jobbágyok. Lovagok nevelése: Középkori világi nevelés a lovagi nevelés. A középkor társadalmi rendjének alapja a földbirtok, melyet megvédeni és gyarapítani kellett. Ehhez fizikai erőre, fegyverforgatás készségeire volt szükség. A nemesi

fiúgyermekeket ennek szellemében nevelték. A családi birtokot a legidősebb gyermek örökölte, a többi a király, a fejedelem, vagy más hűbérúr szolgálatába szegődött. A lovag: nemesi származású (általában nem elsőszülött) - később alsóbb néprétegből is bekerülhettek - lovas katona, aki fegyveres szolgálatait hűbérurának ajánlotta fel. A lovagi nevelés iskolái a főúri udvarok voltak. Ezekbe a politikai és kulturális központokba küldték a feudális urak gyermekeiket, miután otthon a vallás alapjait, erkölcsi szabályokat, fegyverforgatás alapjait elsajátították, hogy itt a valós élet keretei közt megtanulhassák mindazt, amire szükségük lehet (vadászat, fegyvergyakorlat). A lovagok többsége nem tudott írni-olvasni, hallomás útján ismerték meg a lovagregényeket. Francia nyelven kellett társalogniuk. „Hét lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás és ének volt. Ha az ifjú elérte a

20-22 éves kort, lovaggá avatták, fanfárok zengésével, a sisakot, a vérteket és a sarkantyút a püspök adta, a kardját pedig hűbérura. A középkorban - míg férje a katonáival, fegyvereivel és lovaival foglalkozott - a gazdaság vezetése, betegápolás, orvoslás, vár védelme, a nemesasszony feladata volt. Írni-olvasni kevesen tanultak meg, a jó modort, az illem szabályait, a társaságbeli viselkedést, úri magatartást a lovagregényekből tanulták meg. A városi polgárság iskolái: A városi plébániai iskolák oktatója az iskolarektor, nagyobb városokban az énektanítás és a tanulók templomi szolgálatának megszervezése a kántor feladata volt, több helyen segédtanítót is alkalmaztak. 10 Az iskolai tananyag az olvasás, írás, éneklés, köznapi latin nyelv oktatása mellett praktikus ismeretek tanulásával is foglalkoztak. A rektor megtanította a különböző hivatalos iratok szerkesztését, pénzügyi ismereteket, könyvelést,

kereskedelmi levelezést. A városi plébániai iskolákban olyan komplex műveltséget szerezhettek, amelynek már gyakorlati irányultsága volt. E műveltség birtokában világi pályák várták őket Lehetett belőlük, pl jegyző, tanító, tisztviselő, gazdatiszt, titkár, könyvelő. (A 13-14 szd-ra új világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki Európa városaiban.) A kézműves- és kereskedőrétegek gyermekei a mesterség fortélyait a céhekben, műhelyekben, az iskolában pedig az alapvető ismereteket sajátíthatták el. A városi plébániai iskolák mellett kialakultak a magániskolák is 11 5. Tétel: Rotterdami Erasmus a nevelésről: Rotterdami Erasmus németalföldi humanista (1469-1536), a „közös élet testvérei” nevelték, anyanyelvi képzést kapott, Ágoston rendi kolostorban majd Párizsban tanul teológiát. Korának meghatározó egyénisége, aki egyik egyházi irányzathoz sem csatlakozva a megértést hirdette. Egyik

kiemelkedő műve az Újszövetség görög nyelvről latinra történő fordítása. Több tankönyvet ír. Hitte az ember eredendő jó voltát. Szerinte a nevelés legalkalmasabb időszaka a gyermek és ifjúkor (hiszen a gyermekutánzással sok mindent megtanul), a nevelőnek kell emberi alakot formálnia a neveltjéből, mielőbb lelkében „eluralkodnak a bűnök”, (a gyerek egy kiváló minőségű termőföld). Fontos a görög és latin nyelv elsajátítása azért, hogy az antik műveket eredetiben lehessen tanulni. Két féle ismeret van az egyik a dolgokra, vonatkozik, a másik a nyelvekre Intézményes nevelés híve. Keményen kritizálja azokat, akik gyermekeiket rosszul megválasztott házitanítókra bízzák, a szülők felelősége nem ruházható át senkire. Szerinte a nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között. Figyelembe kell venni a gyermekkori sajátosságokat. 1530-ban megjelent „A gyermek illő

magatartásáról” c. illemtankönyve A könyv kifejezetten a gyermekek részére készült. Az úri családok gyermekeinek ajánlotta, kifejezően ékesszóló latin nyelven. Azt írja, hogy a gyermeknek el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait, meg kell tanulnia a „szabad tudományok”-at, meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival, és ez által hatással vannak az alsóbb néprétegek gyermekeire is. Birtokba kell venniük a felnőtt élethez szükséges ismereteket Hét fejezetből álló könyvnek gyakorlatias tanácsaival a nevelők, tanítók munkáját kívánta segíteni. -1 Fejezete a testtel kapcsolatos illemszabályokat tartalmazza (arc, szem, fül, haj, kezek, testtartás) a többi a ruházat, étkezés, viselkedés a templomban, társas kapcsolatok, játék közben és esti lefekvéskor. (Pl: tele szájjal nem illő beszélni) Gyermekkorban ki kell alakítani a „civilizált” viselkedés belső ösztönzőit, el kell érni, hogy az

illetlen viselkedés szégyenérzettel töltse el a gyereket. Megjelenik a „jól nevelt” gyermek, akit meg kell óvni a káros hatásoktól, el kell hárítani a rossz példák megismerését. Másik párbeszédes könyve a „Nyájas beszélgetések gyűjteménye” az ember társas kapcsolatairól ír (nevelő és növendék, szerzetes és katona, férfi és nő), kapcsolatát elemzi. 12 6 Tétel: Reformáció és az ellenreformáció pedagógiája A 16. sz pedagógiájára két eszmeáramlat hatott: 1. Humanizmus, mely ember-irányultságú kultúrát, pedagógiát hozott létre 2. Reformáció, mely mélyen átélt vallásosságot hirdetett 3. Mindkét irányzat támadta a feudalizmust, a reformátorok többsége (főleg Luther) szembeszállt a humanizmus „emberközpontú” vallásosságával (Később a reformáció segítette elő a humanizmus kiszélesedését.) A reformáció: Luther éveiben a hitújítás szigora nem kedvezett az iskola ügyének. Németországban

a humanizmus terjedése elé a reformáció gördített akadályt. Később csökkent a humanizmusellenesség. Az 1530-as évek elején felismerték a reformátorok, hogy mekkora hatalmat jelent a köznevelés tartalmának befolyásolása, az iskola birtoklása, átformálódott a városi-plébániai iskolákban oktatott tananyag, a nevelés-oktatás célja a bensőséges vallásosság lett. Egyszerűségre való törekedés, mindenféle külsőség elutasítása Az iskolarendszerük egyetlen összefüggő intézményrendszerbe integrálta a népiskolákat, gimnáziumokat és az akadémiákat, ahol a felsőfokú képzésbe résztvevő „nagydiákok” segítették az alsó osztályok diákjainak oktatását. Nem szerveztek külön tanárképzőket A reformáció atyja Luther Márton (1483-1546) : a reformáció eszméinek terjesztéséhez fontos volt a nagy műveltségű prédikátortanítókra, akik képzése a plébániaiskolák majd az egyetemek feladata volt. De iskolázottságra

volt szüksége az alacsonyabb néprétegeknek is, a földöntúli életre való fölkészí-tés, a lelki üdvösség elnyerése érdekében. A gyermek egy olyan kincs, amit meg kell óvni Isten számára és nincs szentebb feladat, mint a nevelés. Az út az örök üdvősség elnyeréséhez a gyermekeink nevelésén keresztül vezet. Luther három rétegre, osztotta a nevelés-művelődés szükségszerűségét, tudósok, plébánosok, köznép szerint felbontva. Tudósok: sokoldalú nyelvi képzés, latin és görög nyelv tanulása, hogy eredetiben olvashassák a Bibliát, és más antik műveket, héber nyelvet az Ószövetség tanulmányozásához. Falusi plébánosok: csak a latin nyelv a fontos, írás-olvasás elsajátításán kívül egyházi zene tanulása, a retorika-dialektika megismerése a lényeges, a tanárok és diákok egymás között latinul beszéltek. Tehetséges fiatalok magasabb iskolába juttatása, a hívek által adott adományok által Köznép: elég az

anyanyelvű oktatás, olvasás-írás, a Biblia lefordítása mindenki saját anyanyelvére, minden településen külön iskola fiúk és lányok részére elkülönítve, elemi színtű kisiskolák. A gyermekek szülei a szegényebbek kivételével, tandíjat fizetnek A reformáció elleni közdelem az ellenreformáció. A reformáció ellen az ellenreformátorok saját fegyvereit fordította: az iskolák fölötti befolyás megszervezésével akarták a híveket visszatéríteni a katolikus egyházhoz. A reformáció térhódításával az Északi népek vallásossága lépett új korszakba, az ellenreformáció újjászületést jelentett a Déli népek hitélete számára. 13 Tridenti zsinat (1545, 1551-52) a reformáció elleni katolikus fellépés megszervezésére, mely során a cél az iskolák feletti hatalom, irányítás megszerzése volt, mert ez áltál akarták visszatéríteni a híveket az egyházhoz. Ez a mozgalom lett az ellenreformációm melyben vezető

szerepet játszottak a jezsuiták. Céljuk a barokk vallásosság megteremtése volt, a hívők képzeletének megragadása, vallásos érzelmek felszítása által. A világi értékekbe, belekóstoló, humanista embert kellet meggyőzniük az Isteni mindenhatóságról, a földi élet hiába valóságáról, a humanista emberközpontúság lerombolása által. Az iskolarendszerük elkülönülő, tagolt szervezeti rendszerként egymásra épülő volt. Minden osztály élére felnőtt tanárt neveztek ki. csak a papi pályára készülők esetében volt kötelező a teológiai képzés A középiskolai tanárokat külön iskolákban képezték. Avignon püspökének 1533-ban jelent meg „ A gyermek helyes neveléséről” c. munkája, melyben unokaöccsével folytatott dialógus formájában fejti ki nevelési elképzeléseit. Első részében az erkölcsi-vallásos nevelésről, másodikban az értelmi nevelésről vallott elveiről ír. A nevelést minél fiatalabb korban el kell

kezdeni, annak 5 éves koráig az édesanyának, azt követően az édesapának (rossz példáktól megóvni) kell. Nevelés alapja a vallás, ne rabszolgasággá, hanem boldoggá tegye a gyermek életét. Fontos szerepet tulajdonít a táncnak, gimnasztikának, mozgásnak, játéknak. Különböző vallási társaságok segítették a nevelést. Barnabiták a hátrányos helyzetű gyermekeket felkarolták, több jelentős iskolát létesítettek. Somascaiak férfirendje a szegények, betegek ápolását, árva gyerekek gondozását tűzte ki. 1531-től létrejöttek az árvaházak, ahol arra törekedtek, hogy családias légkörben nőjenek fel. Katolikus leánynevelési törekvések:- Orsolyiták Miasszonyunk - Angolkisasszonyok - 14 7 Tétel: A reneszánsz gyermekképe az úri nevelés, a jezsuita és piarista iskolák: Reneszánsz kialakulása, az egyetemes ember (oumo uniservale) megjelenése 1300-1600 között, először Itáliában. A műveltség a felemelkedés útja,

közhivatalok elérésének lehetősége a világi személyek (literátusok) számára az egyházi pályaválasztás nélkül. Az én forradalma, az egyéniség érvényesítése. Az ember kerül a középpontba Az emberi vonássokkal felruházott Istenkép megalkotása (da Vinci). Könyvnyomtatás 1450 Gutenberg az olvasás a felolvasások helyet már a tömegek néma műveltsége lett. A természettudományok iránti érdeklődés újbóli feltámadása (anatómia, gyógyszerészet). A gyermeket 7 éves koráig nem tartották értékes lénynek (nagyarányú gyermekhalandóság miatt). Ezután a felnőttek világába kerültek, ahol felnőttként kezelték és felnőttes viselkedést vártak el tőle. Nem törődtek azzal, hogy fogékony lelke miként reagál a káros hatásokra A vele való foglalkozás az oktatásra és fegyelmezésre (verésre) korlátozódott. Erasmus és Montaigne reneszánsz humanisták hangsúlyozták, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora. A kisgyermek

védelemre szorul, s a nevelés nemcsak az ismeretek átadását jelenti, hanem az erkölcsi gyarapítást is. A 16. szd-ban francia iskoláiban vált még elterjedtebbé a testi fenyítés (Nemcsak a kisgyermekeket verték, hanem a serdülő tanulókat, sőt néha a 20 év fölötti fiatalokat is. Ez a megalázó gyakorlat a 17-18. szd-ban hagyott alább Humanisták munkássága első állomása volt az a folyamat, mely a gyermekkor tisztelete felé vezetett. Megszülettek az első, gyermekek számára írt erkölcsileg nevelő célzatú iskolai olvasmányok. Egyes humanista szellemű nevelők közvetlenebb, bensőségesebb viszonyt igyekeztek kialakítani neveltjükkel. Vittorino da Feltre Nagy műveltségű reneszánsz nevelő szigorú valláserkölcsi normák szerint élt. Szerinte a gyermek igényli a derűt, a vidámságot, emberséges, szeretetteljes kapcsolatot igyekezett kialakítani növendékeivel. Baldassare Castiglione „Il Cortegiano” vagyis „Udvari nemesember” c.

művében fejezi ki leginkább a reneszánsz ember eszményét. Ez a mű egy vitáról szól, az urbinói udvar urai és hölgyei vitatkoznak arról, hogy milyennek kell lennie a tökéletes udvari embernek. Legyen: sokoldalú, sokoldalúan képzett, erős, edzett testű, bátor harcos, maga is tudjon alkotni (hangszeren játszani, énekelni, festeni), úri dilettáns („dilettante = műkedvelő), aki a tudósokat, művészeket mecénásként pártfogolja, harmonikus, célja a társaságbeli érvényesülés legyen. Tudja érteni és élvezni a művészeti alkotásokat, Biblia ismerete. Jezsuiták megjelenése, Loyolai Szent Ignác: A katolikus reneszánsz legfőbb segítőjévé az 1534-ben alapított jezsuita szerzetesrend lett. Céljuk: visszahódítani a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket. A rend megalkotója Loyola Ignác spanyol katonatiszt, koldus- 15 zarándokként igehirdetéshez kezdett. Inkvizíció börtönébe került, szabadulása után teológusi

végzettséget szerzett a párizsi egyetemen, követőiből verbuválódott a Jézus Társaság. Loyola szerint az emberi élet értelme: Isten dicsérete. Ez a felfogás tükröződik az 1599-ben véglegesített jezsuita iskolaszabályzatban (Rátio studiorum) és tanulmányi rendben. Katonai szervezet alapján alapított szigorú egyházi rend (Jézus Társaság), irányítója generális. Az iskolákban tanterv szerinti oktatás, követelményrendszer, tervszerűség, gyakoroltatás, leckefelmondás, év végi vizsgák, írásbeli feladatok, jutalmazás, szórakozás és sportolási lehetőség a test épen tartására, ritkák a testi fenyítések, szeretett teljes magatartás a tanári tekintély mellet. Osztály-tanórarendszer, életkorú és tudású tanulók egy osztályban Loyola célja egy egységes nemzetközi iskolarendszer azonos kiépítése volt. Ötosztályos középiskola, négy év akadémia. Kalazancius (1557-1648) a Keresztény Tanítás Testvéri Közösségének

tagjaként foglalkozik népneveléssel. Létrehoz egy hétköznap is oktató ingyenes iskolát, célja a szegény gyerekek oktatása. A létrejövő piarista iskolákra jellemző, hogy egyenlő figyelmet fordít a nemesi és szegény gyerekek nevelésére és oktatására, az iskolák három alsó és hat középfokú osztályból álltak, és általában hatéves kortól vették fel a gyerekeket. Az oktatás kiterjedt az írásra-olvasásra, imádkozásra, külön a részükre összeállított könyvből, olvasásgyakorlatok a számtan négy alapműveletére. Arra törekedtek, hogy minden gyereknek saját olvasókönyve legyen, amiből a szüleik is okulhatnak. A tehetséges szegény gyerekek részére biztosították a tovább tanulás lehetőségét. A pedagógusokat alaposan felkészítették a tanításra, a kezdő tanárok néhány évig az elemi osztályokban szereztek gyakorlatot. Tanulói önképzőkörök létrehozása Magas szintű ének és zeneoktatás. 16 8 Tétel:

Comenius iskolarendszerei: Comenius (1592-1670) a Cseh testvériség társasága segítette tanulmányait, amit a Heidelbergi egyetemen folytatott, hatottak rá az enciklopédisták. Kidolgozta a pánszófia elméletét, ami a „tudományok tudománya” mindent átfogó tudomány, ami hozzá segíti az embert ahhoz, hogy meg találja helyét a világban. A tanulás után megfordul Londonban és Svédországban a harmincévesháború alatt, majd 1650 márciusában Lórántffy Zsuzsanna Erdélyi fejedelemasszony meghívására Sárospatakra érkezik egy magas szintű protestáns papképző iskola megteremtése véget. Megpróbál egy pánszófikus iskolát létrehozni Sárospatakon, amelyben koncentrikus, egyre bővülő körökként fokozatosan bővíthető ismeretrendszert akart tanítani. Négy év után mikor már négy osztályt felállított elhagyja Sárospatakot, mert politikai elképzelései nem valósulnak meg. Amszterdamban telepedet le, ahol elkészítette főművét a

Didactika Magnát (Nagy Oktatástan). Comenius szerint a földi élet előkészület az örökkévalóságra, de az evilági lét, számos elvégzendő feladatot tartogat az embernek. Az ember eszes teremtmény, akinek ismernie kell az őt körül vevő világot, képes saját szükségletei kielégítésére okosan, magát szabályozva. Mivel Isten képmására teremtett lény, ismerni kell az Isten törvényeit, vallási tanításait. Az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejletségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Az ember nevelhető és formálható, főleg a gyermek, az embert nevelni is kell, mert neveléssel a társadalmi bajok gyógyíthatok. Valamennyi ember megtanítható mindenre Fontos az erkölcsi nevelés, a jó példa mutatása a gyermek környezetében. A szülők dolga a gyerekek helyes nevelése, de ezt képzett tanítókra kell bízni, nyilvános iskolai oktatás (példamutatás, ösztönzés). A mai napig érvényes osztály és

tanórarendszer megalkotása, a tanulást egyszerre kezdjék (ősszel) és fejezzék be (tavasszal). Egyórás foglalkozások, együttes munka Didaktikai és metodikai alapelvei az oktatás terén: 1. Szemléletesség: a megismerés az érzékszervekből induljon ki, a tanítás a reális megfigyeléseken alapuljon. 2. Tudatosság: megértett-megemésztett ismeretek tudatos elsajátítása, elraktározása, érzékszervek és az elemző értelem fontossága 3. Rendszeresség: a tanítási anyag szerkezeti felépítése logikus legyen, az ismeretek szervesen egymásra épüljenek 4. Következetesség: a tanulok életkorát figyelembe véve, kell meghatározni a tanulandó anyag mennyiségét és mélységét, kerülni kell a következetlenséget, kapkodást, kézügyesség kialakítása 5. Tananyag koncentrikus bővítésének elve: az iskola minden fokán mindent kell tanulni, fokozatosan bővülő terjedelemben A tanításban haladjunk: 1. Egyszerűtől az összetettig 2. Konkréttól

az elvontig 3. Ténytől a következtetésig 4. Könnyűtől a nehézig 17 5. Közelitől a távoli felé A Nagy oktatástanban négylépcsős iskolarendszert vázol fel: 1. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl (0-6 év) A gyermeknevelés alapvető színtere az anyai iskola, szülői ház. Gondosan, szeretettel kell vallásos nevelésben részesíteni a gyermekeket. Engedelmességre, igazmondásra, szeretetre, türelemre, udvariasságra, kétkezi munka megbecsülésére, szerény magaviseletre kell nevelni őket. Feladata még az anyaiskolának a gyermek érzékszerveinek és értelmének fejlesztése a körülvevő világ megismertetésével. Kicsi korban fegyelmező eszközként megengedi a testi fenyítést, de ezt később elutasítja. 2. A gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola (6-12 év) Anyanyelvi iskolát minden településen, minden városban kell állítani mindkét nembeli gyerek számára, ahol olvasásra, írásra, számtanra,

mértanra, énekre, erkölcstanra, gazdasági és politikai ismeretekre, mesterségek legfőbb fogásaira tanítják őket. 3. A serdülőkor iskolája a latin iskola v gimnázium (12-18 év) Minden városban szervezni kell ilyen gimnáziumot, ahova azok a fiúk járnának, akik felsőbb tanulmányokra törekszenek v. latin nyelvtudást igénylő életpályára kívánnak lépni Matematika, asztronómia, zene, fizika, történelem, etika, teológia. 4. Az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások (18-24 év) Minden államban létesíteni kell, akadémiák feladata a szaktudományos képzés. Az iskolák is koncentrikusan épülnek fel egymásra: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ahol az ember született. Valamelyik házban. Minden faluban. Minden városban. Minden országban vagy tartományban. Az egész világ. Ahol a nagy kort megélt emberek találhatok. 18 9 Tétel Apáczai Csere János jelentősége: Apáczai (1625-1659) Erdélyben született, református vallású. Ebben

az időben Magyarország három részre volt szakadva, és folyt a harc a törökök ellen. Szellemi központ a Gyulafehérvári főiskola. A kor szellemére jellemző, hogy a kiváló diákok Nyugaton főleg Német nyelvterületen folytatják tanulmányaikat első sorban Németalföldön (Hollandia) amely ekkor a legfejlettebb és leggazdagabb ország volt. Apáczai öt évet tölt el itt és megismerkedik Descart filozófiájával, nézeteire pedig a puritanizmus (egy művészi érték van a Biblia, egyszerűség) gyakorol nagy hatást. Angliában kivégzik a királyt (nem Istentől kapta a hatalmat) Hollandiában ekkor minden nagyobb településen és városban iskolák voltak, ahol anyanyelvi szinten folyt az oktatás. Descart nézeteit követve azt vallotta, hogy a gondolkodás és az érzékszervek által történő megismerés a fontos, az értelemre kell támaszkodni és az enciklopédiák és lexikonok ismerete a tudás kútfője, nagy hatást gyakorol rá az

enciklopéd-isták és őket követve, készíti el fő művét a Magyar Encyclopaedi-át (a magyar tudományos szakíród-alom első műve) amelyben a legfőbb tudományok egybefüggő, rendszerbe foglalt ismertetését adja magyar nyelven. Fontos kérdések fel-dolgozása, táblázatok rendszerét népszerűsíti, összefüggések meglátása közlése. Túllépett a megszokott tananyagon, pl. egy mű magyarázatakor nem maradt meg a poétika és stilisztika hagyományos keretei között, hanem e műhöz kapcsolódva korszerű tudományokat (fizikát, csillagászatot, földrajzot) tanított szövegmagyarázatok formájában. Lexikon-ABC sorrendű gyorstájékoztató, enciklopédia-történelmi szaktudomány ismeretei. Apáczai a gyulafehérvári és kolozsvári református iskolák tanáraként céljául tűzte ki a magyar műveltségi és közoktatási viszonyok korszerűsítését, előre mozdítását. Véleménye szerint nem elég, hogy az egyház számára a papi pályára

képzett emberek kerüljenek ki az iskolákból, de ezeknek kell nevelniük a különféle állami, városi beosztásokba kerülő kellő képen felkészített világi szakembereket is. Sürgeti a református kollégiumok (iskolák) belső reformját, modernizálását is. Ami az akkor politikai helyzetben háttérbe szorult Erdélyben az iskolák többsége a reformárusok kezében volt, és ez volt az államvallás is, még az akkori Magyar Királyságban a katolicizmus volt az erőseb. Ember eszménye az enciklopédikus műveltséggel rendelkező polgár volt. 19 10 Tétel Magyarságtudat és magyar iskolatörténet: Szent István több kolostort alapított bencés szerzetesek részére. Ezek közül kiemelkedik a szellemi központ: a Szent Márton-hegyi kolostor. Iskola működött itt: bencések tervszerűen oktatták-nevelték a szerzetesi életet választó magyar fiatalokat. Első királyunk 2 érsekség és 8 püspökség alapításáról intézkedett, ezeken a helyeken

székesegyházi iskolák működtek. Az első magyar iskola 996 Pannonhalmi kolostorban Egyházi iskolarendszer fokozatos kiterjedése. A közfelfogás úgy tartotta: ha valaki tud valamit, akkor az arra is képes, hogy azt másnak megtanítsa. Ez a pedagógiai alapállás az egész középkorra jellemzővolt. A falusi lelkészek képzésének egyik módja: a papok összegyűjtötték a tanulni vágyó fiúkat, átadták nekik mindazt, amit maguk is tudtak. Mindezek birtokában a püspök pappá szentelte őket. Így szegény sorsú szülők gyermekeiből lehettek megbecsült lelkipásztorok, tudós klerikusok. 11-12. szd-ban, hogy ne csökkenjék a magánbirtok termelőereje a szolgasorúak tanulásának lehetőségeit újra kellett rendezni. Könyves Kálmán korában megtartott esztergomi zsinat a szolgarendűek klerikussá nevelését nem tiltotta, csak a földesúr engedélyéhez kötötte. (Sokszor ezért nem részesülhettek iskolai oktatásban.) 11-14. szd-ban hazánkban is

megerősödtek a székesegyházi iskolák Jelentős világi-lovagi műveltség bontakozott ki, lovagregények közismertté váltak. A főúri nevelés mintáját a királyi udvar adta. Az uralkodók udvari klerikust tartottak maguk mellet, fiaik valláserkölcsi tudnivalóinak átadására, nevelésére. Környező országokban egymás után alakultak az egyetemek. (régebben a párizsi és bolognaira jártak) 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított. 1395-ben Zsigmond uralkodása alatt új egyetemlétesült Óbudán. Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolából fejlődött ki, az egyetemi szervezet nem tudott megerősödni, s nemsokára ismét káptalani iskolaként működtek tovább. A magyar fiatalok egy része külföldi egyetemeken vagy külföldi magániskolákban tanultak. Legnagyobb reneszánsz kori költőnk Janus Pannónius (maga is külföldi magániskolában tanult) költeményében bepillantást enged az iskolák hétköznapjaiba (egész napot átfogó

tanítás-tanulás). A humanista művelődés központja Mátyás király udvara volt. Mátyást foglalkoztatták neveléssel kapcsolatos kérdések, reneszánsz szellemű gondolatai voltak, fiát, Corvin Jánost is kimagasló színvonalú képzésben részesíttette. Vitéz János nagyváradi püspök (Janus Pannónius nagybátyja) humanista felfogása és hazaszeretete ösztönözte abban, hogy szorgalmazza a királynál egy új egyetem alapítását Pozsonyban. 1467-ben megkezdődött a magas szintű oktatás, neves professzorokkal 1635 Nagyszombati egyetem megalapítása, Pázmány Péter ez a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse. A jogi kar 1667-ben létesült, majd Mária Terézia létrehozza az orvosi fakultást is és az iskolát egyetemmé, nyilvánítja, amely 1777-ben Budára, később pedig 1784-ben Pestre kerül. 20