Sociology | Deviance sociology » A deviáns viselkedés formái, a bűnözés

Deviáns viselkedés formái Bűnözés Deviancia megelőzésének, kezelésének lehetőségei A beavatkozási stratégiák mind mikro-, mind makrotársadalmi szinten megtalálhatók. Léteznek intézményi és egyéni szinten egyaránt. Fő irányok: prevenció, megelőzés Kezelés Káros hatások enyhítése, következmények csökkentése. Jellege szerint: Konkrét beavatkozási stratégia (egy adott deviancia jellemzőihez igazodnak) A megelőzés több részből áll. A hozzáférés korlátozásából, ami alatt azt értjük, hogy a szabályozásokkal csökken a nemkívánatos tevékenység eszközeihez való hozzájutás lehetősége, esélye. Másik része a tájékoztatás, felvilágosítás, nevelő-oktató munka, konfliktushelyzetek megoldása hatékony eszközökkel, az okok feltárása. Kezelés célja, hogy feltárják a deviáns csoportokat, segítséget nyújtsanak, feltárják az okokat, azok megszüntetését, enyhítését célozzák, segítik a reintegrációt,

kialakítják, működtetik az ehhez szükséges intézményhálózatot. Deviancia-specifikus stratégiák azért születnek, hogy mindenféle deviancia kialakulását megakadályozzák. Olyan módon fektetnek hangsúlyt a megelőzésre, hogy igyekeznek a már kialakult konfliktusokat csillapítani, kezelni, hatékony problémamegoldó módszereket ismertetnek, a szocializációs zavarok kiküszöbölésére fektetnek hangsúlyt. Intézményrendszert alakítanak ki és támogatják, fejlesztik a szocializációért különösen felelős intézményeket. Általános (nem deviancia-specifikus) stratégiák céljai általánosak abban az értelemben, hogy nem egy konkrét deviancia típusra, jelenségre vonatkozóan dolgoznak ki fejlesztéseket, hanem általában a társadalmi folyamatok fejlesztése a cél. Ilyen társadalmi folyamat a társadalmi esélyegyenlőtlenség mérséklése, a demokrácia fejlesztése, civil szervezetek megerősítése, oktatás, kultúra fejlesztése. Ezek a

társadalmi folyamatok közvetetten csökkentik a devianciát. A magyarországi deviancia makrotársadalmi okai A modernizáció megkésettségéről beszélhetünk országunkban, hiszen évtizedekig egy megmerevedett struktúra, felülről irányítottság volt jellemző a magyar társadalomra. Az 1947 után beinduló „szovjet modell” zsákutcának bizonyult a fejlődés szempontjából, hiszen centralizált, tervutasításos redisztributív rendszer volt, mindent a politika irányított. Felemás modernizáció érvényesült, amely a társadalomban torzulásokat okozott. Kezdetben alacsony életszínvonal volt a jellemző egységesen (mindenki szegény volt), majd lassan, fokozatosan kezdett emelkedni az életszínvonal. Új mobilitási utak nyíltak meg az iskoláztatási lehetőségek kibontakozásával. Civil társadalmak azonban nem voltak, hiszen a szervezkedés, egyesülés, az önigazgatás, önirányítás, a demokratikus működés kizárt volt, mindent a politika

irányított. Az államtól való függés óriási mértéket öltött. Átpolitizált szerveződések jöhettek csak létre, amelyek a párt árnyékában léteztek. 60-as években kezdett kivonulni a politika a civil szférából, ekkortól beszélünk a „kádárikonszolidációról”, amikor enyhült a nyomás, néhány vállalat fejlődésnek indult, 1 engedélyezetté vált a háztáji gazdálkodás, de a felülről vezéreltség, központi irányítás továbbra is fennállt. A fennálló rendszer negatív következményei a 70-es években társadalmi problémákként jelentkeztek. Hiába hirdették az egyenlőséget, a valóságban az egyenlőtlenség realizálódott. Lelassult a gazdasági fejlődés és csökkent az életszínvonal (v. belevetették magukat a második gazdaságba), a 80-as évekre a társadalom 15-30%-a szegény volt, deprivált. Egyre nagyobb lett a távolság a társadalmi struktúra szélső pólusain elhelyezkedők között. A társadalmi

pozíció átörökítése volt meghatározó (családi háttér, anyagi, szociális tőke), a településtípus. Struktúraváltás történt, nagy mobilitási hullám kezdődött a faluból városba, fizikai munkától a szellemi felé mozdultak el az emberek a 60-as évek végén, majd ez lecsillapodott, erősödött a privilegizált helyzet átörökítése, csökkent a felfelé irányuló mobilitás, nőtt a helycserés mobilitás. A gazdasági-társadalmi szerkezetváltás vesztesei a fiatalok voltak. Amikor megjelentek jelként a társadalmi problémák, akkor igyekeztek ezeket generációs problémaként feltüntetni, nőttek a társadalmi feszültségek és ekkor már „bűnbakként” kezelték a fiatal generációt, akik így a „problémás generáció” elnevezést kapták. Kéri László szerint ennek a generációnak terheltebb volt a szocializációja, nehezebb volt a pályakezdés, politikai magatartásuk is teljesen leszabályozott, beskatulyázott volt, ez fokozta

a problémákat. Terheltebb szocializáció alatt azt értette, hogy szűkült a szocializációs funkció, elterjedtek az intézmények, amelyek feladataikat nem tudták maradéktalanul ellátni (bölcsi, ovi, iskola, ifjúsági szervezetek) és a család gazdasági feladatai megnőttek, mert a megélhetés biztosításához egyre nagyobb erőfeszítésre volt szükség. Ennek eredményeképpen a fiatalok magukra maradtak/maradnak uí. ma is problémáikkal és megemelkedik az önpusztítások száma, nő az agresszivitás, az addikciók és a válások száma. A 80-as évek elején láttak napvilágot az értékkutatások eredményei. (Hankiss Elemér, Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor) Az értékrendszer alakulását 50 évre visszamenőleg kutató szakemberek negatív modernizációról beszéltek, értékkonfliktusról, értékvesztésről, anómiáról. Azzal, hogy a II. világháború után szétrombolták a tradicionális közösségeket, a hagyományos értékek is

felbomlottak. Új, de ellentmondásos értékek születtek: - az új értékek gyökértelenek voltak - a felfelé igazodás, az elfogadottságra törekvés értékei voltak a meghatározók, nem az önállóságé, autonómiáé Bűnözés A deviancia konkrét típusait vizsgálva a kutatók azt tapasztalták, hogy társadalmanként nem egységes a deviancia formáinak jelenléte. Vannak társadalmak, ahol nem létezik öngyilkosság, más társadalmakban nem ismerik az alkoholt, a drogot. Az egyetlen devianciatípus, amely minden társadalomban fejlettségi fokától függetlenül jelen van, az a bűnözés. Korábban azt gondolták, hogy ahogyan nő a társadalom civilizáltsági foka, úgy fog csökkenni a bűnözés, ezzel ellentétben napjainkban szinte minden társadalomban emelkedik a bűnelkövetések aránya. Bűn: „ törvények, erkölcsi szabályok megszegése” (Értelmező szótár) Bűncselekmény: „ a kérdéses viselkedés jogszabályokba ütközik” (jogi

értelemben) 2 Előfordul, hogy a jogi és az erkölcsi megítélés nem fedi egymást. Nem minden szabályszegést (erkölcsi) büntet a jog. Másik oldalról vannak olyan jog által szankcionált jelenségek, amelyeket a társadalom nem ítél el egységesen (euthanázia, nem jog tiszta szoftverek használata, TV díj be nem fizetése –régen, kisebb ügyeskedések). Szociológiai felfogás szerint a bűncselekmény társadalmi struktúra, egy olyan viszonyrendszer, amelynek fő tényezői a kérdéses cselekedet, az arra reagáló igazságszolgáltatás, egyéb kontrollintézmények, amelyek vizsgálják a bűnelkövető és áldozatának személyiségét, előítéleteket, közvélemény elvárását. Bűnözés: „azok a viselkedésformák, amelyek bizonyos szükségletek kielégítése vagy konfliktusok feloldása érdekében racionálisan megvalósulnak, ugyanakkor sértik az általánosan elfogadott, jogilag is védett értékeket, normákat, amiért a társadalom

elítéli, tilalmazza és szankcionálja őket. Bűntettesek: A magyar kriminológia több csoportba osztja őket aszerint, hogy valóban bizonyíthatóan bűntettes vagy nem bűntettes, továbbá vizsgálják a bűnelkövetés gyakoriságát, módját, személyiségét. Ezek alapján megkülönböztetnek: -egyszeri bűnelkövetőt -bűnismétlőt – visszaesőt, aki lehet alkalmi bűnelkövető, karrier bűnöző, krónikus elkövető. A visszaesők kategóriáján belül létezik a különös és a többszörös visszaesők csoportja és a veszélyes bűnöző. (Vígh, 1996) Kategorizálnak oly módon is, hogy figyelembe veszik a bűnöző életmódját, körülményeit, családi hátterét és személyiségét: -marginális bűntettes (pszichológiai hátránnyal küzd) -éretlen bűntettes (iskolai kudarcok állnak a háttérben, devianciára való hajlam) -neurotikus bűntettes (cselekedete érzelmileg motivált) - hivatásos bűnelkövető (ezen belül a megrögzött

visszaesők). A deviáns karriernek ez a csúcsa. Ennek a kategorizációnak a kritikája, hogy nem veszi figyelembe az alkalmi megbotlás lehetőségét és azt az esetet, amikor úgy vét valaki a szabály, törvény ellen, hogy nem tud róla. A devianciának különböző dimenziói vannak. Szociológiai, kriminológia vizsgálatok csoportokat alkotnak az életkor szerint is, illetve egyéb demográfiai jellemzők alapján ( gyk., fk, felnőttkorú, férfi-nő, egyedülálló-házas) és társadalmi csoportba való tartozás alapján (szegény, fehérgalléros, etnikai). Bűnténytípusok: A típus pontos meghatározása a jog szempontjából a következetes megítélés, szankcionálás miatt fontos. Kriminológiai, szociológiai kutatásokban a bűncselekmény irányultságát is vizsgálják – ki ellen történt – és a színterét, a kár mértékét. 3 Nem mindegy a cselekmény jellege (gondatlanságból fakadt, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel

végrehajtott). Milyen volt a szervezettsége? (tettes, társ tettes, bűnszövetkezet, szervezett bűnözés) Ki ellen vétettek? Ki az áldozat? - személy elleni bcs - vagyon elleni bcs. - gazdasági bcs. - erőszakos bcs. Demográfiai csoportok felsorolása (fiatalkorú-, felnőttkorú elkövető, férfi-nő, etnikai csop. tartozó) szerint. Színtér szerint pl.: -családon belüli bűnözés -nagyvárosi, lakótelepi Napjainkban az erőszakszervezetek (rendőrség, katonaság, bv. intézmények) tevékenysége során előforduló törvénytelenségeket – intézkedési jogkör túllépése, beosztással való visszaélés, fizikai kényszer – igyekeznek visszaszorítani. Ennek alapja a társadalmi nyilvánosság és állampolgári jogok kiszélesedése. Áldozat nélküli bűncselekmény: Illegális tevékenységek tartoznak ide, amelyekkel a tettes közvetlenül senkinek sem árt, akik részt vesznek a cselekményben, azt kölcsönösen jónak tartják. (tiltott szerek

vásárlása, szexuális szolgáltatás) Egyesek szerint éppen ezért nem is kellene szankcionálni, mert ezek végrehajtása szabad döntés eredménye. Mások ezt támadják, hiszen azzal érvelnek, hogy egy prostitúcióra kényszerített gyermek vagy egy drogfüggő fiatal szabad döntése ezekben az esetekben megkérdőjelezhető. Ha nincs is közvetlen károkozás, azért közvetett károkozás történik, hiszen a tevékenység árt magának az elkövetőnek – lelki konfliktusai lesznek, egészségügyi problémái – ami kihat a társas környezetére, kapcsolataira is, közvetetten érintve őket is. Szervezett bűnözés Gazdasági élet színterein létezik főleg. A megszokott gazdasági tevékenységek végzése közben illegális eszközökhöz folyamodnak, illegális eljárásokat alkalmaznak. Három iránya, színtere van: 1. hagyományos vagyon elleni bűncselekmények elkövetése szervezett módon 2. gazdasági típusú bűncselekmény szervezett elkövetése

(adóhatóság kijátszása, joghézagok kihasználása) 3. forgalomképtelen termékek üzlete (fegyver-, drogkereskedelem, prostitúció, radioaktív anyagokkal való kereskedés) 1. Multinacionális bűnözés (terrorizmus, kémkedés, pénzmosás, politikus megvesztegetése, meggyilkolása) 2. Fehérgalléros bűnözés (pénzintézeti csalás, sikkasztás, ügyfelek megtévesztése, árfelhajtás, fantomcég létrehozása, köztisztviselők megtévesztése) 4 3. Politikai bűnözés (összeesküvés, forradalom, polgári engedetlenség, választási csalás, állampolgári jogok megsértése) 4. Szervezett bűnözés (szerencsejáték, prostitúció, zsarolás, uzsorakölcsön) 5. Hivatali bűnözés (korrupció, kenőpénz elfogadása, köztisztviselő zsarolása, megvesztegetése, bírói korrupció) 6. Profi bűnözés (rablás, betörés, kerítés, szélhámosság) 7. Hagyományos bűnözés (ittasság, csavargás, testi sértés, nemi erőszak, drogbirtoklás,

emberölés, stb.) Ahogyan haladunk lefelé a listán, úgy csökken a bűnözés intézményesülésének foka, a gazdasági, politikai és egyéb intézményekkel való integráció, összefonódás foka. Nemek és a bűnözés viszonya: Általánosságban jellemző minden társadalomra, hogy a bűnelkövetők döntő többsége minden bűncselekmény-kategóriában férfi. Nem csak számarányaiban, de jellegében is különböző a nők által elkövetett bűncselekmény. Ha a nők bűnöznek, és erőszakos bűncselekményt követnek el, akkor azt családi konfliktus közben – férj, rokon, gyermek ellen – követik el. Nagyon ritka A legtöbb bűnelkövető nő kisebb vagyon elleni bűncselekményt elkövetők közé tartozik (áruházi lopások, család jellemző rájuk). Előfordul a kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása – férfiak aránya alatt marad azért itt is a nők aránya. Az alacsonyabb bűnelkövetési arányt az erre vonatkozó elméletek

biológiai-lelki adottságokkal, sajátos társadalmi helyzettel, erősebb társadalmi kontrollal, intenzívebb függőségi viszonyokkal magyarázzák. Bűnöző viselkedést magyarázó elméletek: I. Büntetőjogi megközelítés Jogi értelemben az a bűntettes, akinek bűnösségét meghatározott eljárás keretében megállapították és büntetést szabtak ki rá. Nem bűnös az, akit felmentettek bizonyíték hiányában az eljárást követően vagy eljárás alá sem került, ha elkövette ténylegesen a cselekményt, akkor sem. II. Biológiai megközelítés Lombroso olasz kriminológus volt, aki 1870-es években írt a primitív emberek veleszületett bűnözői hajlamáról, fogyatékosságukról, degeneráltságukról. Családvizsgálatokat is végeztek később, hogy alátámasszák a bűnözői hajlam öröklődését, de ez nem igazolódott. 1940-es években ismét kutatni kezdték a biológiai jellegzetességeit a bűnözőknek, de nem találtak szoros

összefüggéseket. Legújabban a humánetológia kutatja a biológiai meghatározottságát a bűnelkövetésnek. III. Pszichológiai nézőpont Azért követ el valaki bűncselekményt, mert személyiségtorzulás következett be nála az életből való kiábrándultság miatt és eluralkodtak az elemi ösztönök. (mindig vegyük figyelembe a kliens életveszélyes fenyegetését!) Másik elképzelés szerint a bűnelkövetés a pszichopata hajlamú egyénekre jellemző. 5 Létezik egy antropológiai megközelítésmód, amely egyszerre négy alrendszert értelmezve próbál magyarázatot adni: -genetikai kódot, emberi agyat, társadalmi-kulturális rendet és az ökoszisztémát vizsgálva. IV. Szociológiai nézőpont 1. Konszenzusos modell A társadalom csak úgy tud működni, ha a tagok a változó feltételekhez folyamatosan igazodnak, alkalmazkodnak. A bűnözést kezelő intézmények módszertana a reszocializáció, rehabilitáció kulcsfogalmakra épített a

’60-as években. 1920-as években organicista szemléletmódja alapján úgy gondolták, hogy azért van bűnözés, mert megbomlott a társadalomnak, mint sejtekből álló élő szervezetnek az egészséges működése, azaz társadalmi-kulturális működési zavarok léptek fel, a normák hatékonysága csökken, emiatt a sejtek (egyének) nem megfelelő módon alkalmazkodnak a helyzetekhez, bűnöznek. A chicagói iskola képviselői szerint a társadalmi környezet és a csoportok között állandó kölcsönhatás van, a közösségi értékeket adják át az egyéneknek, ha hibásan működik a társadalom, akkor a hibák, zavarok is átörökítődnek. A konszenzusos modellek vizsgáltak bizonyos rizikó faktorokat a bűntettet elkövetők esetében és azt tapasztalták, hogy azért alakul ki a bűnöző életmód, mert a fiatalok előtt a siker elérése más, legitim eszközökkel nem elérhető. Szubkultúra-elméletek szerint a társadalmi kiscsoportok közötti

viszonyt kellene harmonikussá tenni. Az egyes szubkultúrák közelítsenek egymáshoz Ennek éppen a szubkulturális összetartozás a gátja, hiszen az egy szubkultúr-körbe tartozó egyéneket éppen azok az értékek tartják össze, amelyek a többségből elutasítást, elhatárolódást váltanak ki. Viselkedésvizsgálatokat is végeztek. A szociális tanulás, a szocializáció folyamatából kiindulva kutatták a bűnözői viselkedés gyökereit. Eljutottak odáig, hogy a bűnözői viselkedés egy cserefolyamat részeként jelenik meg –igények és szolgáltatások viszonylatában - . Vizsgálták a fiatalok kapcsolatát a társadalmi környezetükkel. Hogyan hat a környezet szabályozó ereje a fiatalra, milyen irányba tud befolyásolni a társadalmi környezet. 4 dimenzió mentén szabályozza a társadalmi környezet az egyén viselkedését. Akkor alakul ki a bűnözői magatartás, ha: 1. az egyént a környezete nem jutalmazza megfelelően (szeretethiány) 2.

túlzottak a környezet elvárásai (nem értik meg a fiatalt, nem veszik figyelembe reális képességeit) 3. az egyén teljesítményéért nem kap juttatást, jutalmat, vagy aránytalanul kevés jutalmat kap a környezettől (szélmalomharc, feleslegesség, hiábavalóság érzése) 4. a kölcsönkapcsolatok (reciprok-viszonyok) megritkulnak és minőségileg is hiányossá válnak 5. az egyén végül olyan csoportot (bűnözői) választ, ahol a csoport megfelelően jutalmazza, viszonozza szolgáltatásait, de közben szembefordítja eredeti közösségével. (Cusson, 1976.) 2. Konstitutív kriminológia Abból indul ki, hogy a bűncselekményeket holisztikus módon kell megközelíteni, vizsgálni, hiszen minden mindennel összefügg a társadalomban működő rész-egész viszonyrendszer miatt. 6 A rész-egész viszony miatt a normasértő magatartás csak társadalmi viszonylatokban, összefüggésekben értelmezhető. 3. Konfliktusos modell A hatalmon lévő és a

kirekesztettek közötti konfliktusok kifejeződése eszerint az elmélet szerint a bűnelkövetés gyökere. Megdőlni látszott az ötvenes években az az általános nézet, hogy csak az alacsony társadalmi réteghez tartozók követnek el bűncselekményt. A középosztályt jellemző fehérgalléros bűncselekményekre fokozatosan derült fény. A bűnös kifejezést felváltotta a deviáns elnevezés, amely átfogóbb értelmezési lehetőséget rejt magába, mert deviáns az is, aki jogi értelemben nem vét a törvények, szabályok ellen, de mégis a megszokottal, a hagyományossal szembehelyezkedik. 4. Új kriminológiai irányzat Relatív módon kell értelmezni a devianciát. Számos tényezőt figyelembe véve szabad csak megítélni a normaszegést. Pszicho-szociális kontextusba ágyazottan kell vizsgálni és megnézni, hogy mi motiválta a bűnelkövetőt, ő hogyan racionalizálja (Weber) a tettét. Figyelembe kell venni a spontaneitás (váratlanul jött lehetőség

például) a szabadság (ő maga szabad akaratából döntött a cselekvés mellett ) és a szubjektivitást. A bűnözésről szóló statisztikai adatok nem magáról a bűncselekményekről, motivációkról, mögöttes tartalmaikról szólnak, hanem a társadalmi kontrollintézmények működéséről – feltehetően sokkal több bűncselekmény van, mint ahány bűnelkövetőt elítélnek, bezárnak. Az elmélet képviselői rávilágítottak arra is, hogy azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mindenkori hatalom képviselői saját érdekeik szerint teremtenek/teremthetnek törvényeket, szabályokat, amelyek megszegése deviánssá teszi az állampolgárt. Ahogyan a hatalom képviselői változnak, így a minősítése is változhat egy-egy cselekvésnek. (disznóvágás-háztáji, a diktatúrában tiltott volt - „feketevágás”) 5. Összehasonlító kriminológia Megkülönbözteti a makrokriminológiát és a mikrokriminológiát. Makrokriminológia: az egész

társadalom kontrollrendszerét és a kontrollintézmények működését elemzi, vizsgálja. Mikrokriminológia: a bűnöző motivációját, az áldozat kriminológiáját. 6. Kritikai kriminológia A társadalmi folyamatokat vizsgálva értelmezi a bűnelkövetést. A társadalmi dezorganizációt állítja a háttérbe. Fontos szerepet tulajdonít a szubkultúrák értékközvetítő, formáló, szerepviselkedést meghatározó szerepének. A modern társadalmak társadalmi kontrollintézményeinél új mechanizmusok, kapcsolatrendszerek alakultak ki a világháló, az egységes nemzetközi egyezmények hatására, felértékelődik a szaktudás és kezdenek terjedni az alternatív szabályozási módok. III. Viktimológia Viktimológia: Az áldozatok és áldozattá válás tudományos igényű vizsgálata. 7 Az áldozatok típusainak meghatározásával foglalkozik. Kutatja, hogy mennyiben felelős az áldozat az áldozattá válásában. Kutatja a folyamatot,

körülményeket, a kár természetét, az áldozat és az igazságszolgáltatás viszonyát. (Görgényi, 1996) IV. Társadalmi szükséglet és bűnözés elmélete Abból indul ki, hogy a bűnözés indítéka a szükséglet-kielégítés és problémamegoldás. V. Erőszak-agresszió és bűnözés Erőszakos és agresszív. A köznapi nyelvben szinte egymás szinonimájaként használjuk a kifejezéseket. A homokozóban verekedő kisfiút ugyanúgy agresszívnek tituláljuk, mint a rablógyilkost. Aronson megfogalmazásában az a viselkedés az agresszió, amelynek célja szándékos kár vagy szenvedés előidézése. Agresszió fajtái: - szándékos agresszió a., rosszindulatú, öncélú, indulati agresszió b., instrumentális agresszió (ideológiai igazolást nyert a károkozás) - szociálisan elfogadott (önvédelemből, önmaga ellen irányított) - szankcionált agresszió. Egyéb fajták: 1. önérvényesítő (egyéniségéből fakadóan lendületes, törtető,

leleményes magatartások jellemzőek) Versenyhelyzetben a sikerhez vezető úton elengedhetetlennek tartják az agressziónak ezt a fajtáját. 2. pedagógiai (makarenkói pofon-effektus) –megalázó, önértékelést. Megkövült neveléselméleti nézet rombolja az identitást, 3. szeretet erőszaka (érzelmi zsarolásba, féltékenységbe, fenyegetésbe torkollhat, ha valaki nem „okosan” szeret, ezzel terrorizálja a másik felet – szülő, házastárs, partner) 4. reaktív agresszió (védekező, megelőző agresszió, sokszor legitimalizálják is, szociális elfogadottá válik, mert fenyegetettségre válaszként született meg, ide tartozik a megtorlás, bosszú is. 5. állami agresszió (hasonlóan a reaktív agresszióhoz azért legitim, mert a törvények betarttatása érdekében történik – rendőri kényszerintézkedés, ellenség megsemmisítése). Egyéb kategóriába sorolható agresszió-típusok: - terrorizmus - diszkrimináció - gyarmatosítás -

forradalom - világnézeti agresszió. Agresszió motívumai: 8 Vizsgálatokat folytattak, melyekben bizonyították, hogy a közvetlenül véghezvitt erőszak látványa is fokozza az agresszivitásra való hajlamot (még szociális elfogadott agresszió látványa is – sportmérkőzésen egymásnak feszülnek a sportolók). Ha már valaki elkövette az agressziót, akkor önigazolási folyamat indul be, elkezdi magyarázni tettét, helyességét próbálja bebizonyítani. „Erőszak erőszakot szül” – mondta Aronson. Az erőszak intézményiesült formái: -fegyveres konfliktusok (háborúk) -politika -média. Akaratérvényesítés eszközei: fegyverek, politikai hatalom, információ és az ezekkel való manipuláció. Erőszak legfontosabb színterei, formái (jegyzetből!) Bűnözés és statisztika A bűnözés csak a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális változások nyomán értelmezhető. Ezek viszonylatában folyamatosan változik a jellege,

tendenciája, a társadalmi megítélése és a kezelés keretei. Statisztika kiterjed: -ismertté vált bűncselekmények körére, - ismertté vált elkövetők körére, - az eljárás alá vont személyek körére, - az elítéltek körére, - bv. intézményekben fogva tartottakra Sok eset nem derül ki, látens marad. Látencia okaként említhetjük, hogy az áldozat nem tesz feljelentést, pl.: azért, mert nem veszi észre vagy csak későn veszi észre a bűncselekményt. Az okozott kár nem ítéli nagynak Nem tesz feljelentést, mert az eltulajdonított értéket ő maga sem törvényes úton szerezte. Mérlegel és nem megy bele a sokszor hosszadalmas, bürokratikus, áldozatot is meghurcoló, csekély eredményességgel járó eljárásba. A látenciát kutatva az emberek attitűdjei is kirajzolódnak egyes bűntényekkel kapcsolatosan és a társadalmi kontrollintézményekhez való viszonyukkal kapcsolatosan. Pl.: családon belüli erőszak sokszor látens marad, mert

megengedhetőnek, bocsánatosnak tarták, körvonalazódik a rendőrségről, bíróságról alkotott vélemények is. A halmozódás torzítja a statisztikát. Egy bűnelkövető több esetben is belekerülhet, illetve egy elkövetéshez több bűnöző is tartozhat (csoportos garázdaság). A bűnelkövetések tendenciái, arányai rávilágítanak a társadalom aktuális erkölcsi állapotára, a különböző társadalmi rétegek helyzetére. Pl.: ha megnő a társadalomban a vagyon elleni bűncselekmények száma, akkor ez tükrözi a jövedelmi-anyagi helyzet, az életmód, fogyasztás változásait. 9 Az elkövetés módja is árulkodó. Ha nő az erőszakos cselekmények száma, akkor ez utal az emberi kapcsolatok ridegségére, az önzésre, a másik jogainak semmibe vételére, másik szabadságának figyelmen kívül hagyására. A bűnelkövetők társadalmi helyzetéről is képet kapunk, ha megvizsgáljuk a demográfiai adatsorokat, származási hátterüket.

Társadalmi változások időszakában mely réteg tagjait veszélyezteti a leszakadás, a deviáns karrier választása. Ezek az adatok alapjait képezhetik a megelőzéssel foglalkozó intézmények munkájának. Hazánk bűnözési tendenciái 1968-79 között folyamatosan emelkedett a napvilágra került bűnelkövetések száma. A lassú emelkedés a ’80-as évek közepéig tartott, majd robbanásszerű változás következett be. A rendszerváltás első éveiben soha nem látott mértéket öltött a regisztrált bűncselekmények száma Magyarországon. A tendenciákban is változás történt. Megsokszorozódtak a vagyon elleni bűncselekmények számai, az erőszakos cselekmények aránya és újabb bűncselekményfajták jelentek meg. Megjelentek a köznyelvben a „megélhetési” vagy „szegény-bűnözés” kifejezések. Létviszonyok ellehetetlenülése miatt számos normasértés, kis értékű lopások terjedtek és a szolgáltatások jogtalan megszerzése (áram,

gázlopás, vízóra kikötése). (kisnyugdíjas kiflit lopott). „jóléti bűnözés” is megjelent a jó gazdasági helyzetben lévők fokozták piaci előnyeiket (csalás, sikkasztás, adó-, vám-, illetéktörvények kijátszása, zsarolás – a piaci szereplők eszközeivé váltak). Nőtt az erőszakos cselekmények száma- emberölés kis mértékben, de a rablások 2,5 x-re a rendszerváltás éveiben. Főként a fiatalok kriminalizálódtak a fiatalkorúak száma folyamatosan emelkedett a bűnelkövetők körében. 1972-ben 1000 fiatalból 12 fő követett el bűncselekményt. (14-18 évesek) 1987-ben 16 fő 1991-ben 19 fő. 1997-ben minden 10. bűnelkövető fiatalkorú volt Büntetőjogi felelősségre nem vonhatóak Bűnelkövető fiatalok 90%-a fiú és zömében vagyonelleni bűncselekményt követtek el, az esetek többségében csoportosan és minden 5. fiú visszaesőnek számított Foglalkozásszerkezet szerinti tendenciaváltás: A rendszerváltás előtti

bűnelkövetők főként a szakképzetlen fizikai munkásokból kerültek ki (segéd-, betanított munkás), azt követően az inaktívak, akik munkanélküliek, eltartottak, iskolába járók voltak. Milyen okokra vezethető vissza az emelkedés? 25 év alatt hatékonyabbá vált a bűnesetek regisztrálása. Több elkövetett bűncselekményt regisztráltak, mint előtte. Torzító hatása van a halmozott bűneseteknek (bűncselekmény összetett vagy több elkövető van). Változtak a bűnüldöző szervek munkafeltételei, módszerei. Kevesebb bűncselekmény maradt látens. Bűncselekmény-kategóriák módosultak, bővültek. 10 Van összefüggés a gazdasági helyzet, a szegénység és a bűnelkövetés között, de minden társadalmi réteg termel olyan egyéneket, csoportokat, amelyek kihasználják az aktuális helyzetet és racionális okokból vezérelve törvényt sértenek. Tény, hogy a társadalom perifériáján élő egyének között többen vannak a

bűnelkövetők. Magyarországon a cigányság bűnelkövetési aránya a statisztikák szerint igen magas. Kulturális-társadalmi helyzetükkel magyarázzák a kutatók ezt. A közvélemény előítéletei miatt jóval magasabbra teszi a cigány bűnelkövetők arányát, mint ahogyan az valójában alakul. Bűnbak-képzés történik, ami miatt ártatlanul is vádak érhetik a cigány embereket. A statisztika szerint a bűncselekményeknek csak kis hányadáért felelősek ténylegesen a cigány emberek. Az összes vagyon elleni bűncselekmény a bűncselekmények 40 %-át teszi ki. Ennek a bűncselekménynek az elkövetéséért 26-38%-ban felelősek a cigányok A rendszerváltás éveiben valóságos értékzavar, anomikus állapot alakult ki, ami oka és következménye is volt a törvénysértések elburjánzásának. Folyamatosan változik a bűnözés jellege, szerkezete. Ahogyan bővül a gazdasági, társadalmi folyamatok veszteseinek az aránya, úgy nő a megélhetési

bűnözés. A szocializációnak köszönhetően újratermelődnek a bűnözői magatartásmódok, így fokozatosan nő a periférián élők aránya. Kelet-európai országokban és a posztmodern társadalmakban elterjedt jelenség, hogy nő a társadalom alatti osztályokba tartozók aránya – etnikai kisebbséghez, szubkultúrákhoz tartozók- akiket hátrányos megkülönböztetések érnek, önként is szegregálódnak egyre inkább leszakadva a társadalom többi csoportjától, így társadalmi dezorganizáció folyamatába kerülnek, ami számos elmélet szerint deviációt szül. Megnövekedett a háztartások felszereltsége – nő a lopások száma. Gépkocsipark cserélődésével, bővülésével a gépkocsi lopások száma nőtt. Közúti szabályszegések száma, fajtái – felgyorsult a közlekedés. Számítógépes bűncselekmények száma – szoftverlopás, manipulálás, adatrablás, hackerek betörései adatbázisokba stb. Környezetszennyezés-ipari

létesítmények, gyárak esetében gyakori. Büntetés, szankció. Büntetés a bűnre adott válasz. Társadalmi kontroll intézmény Büntetés minősít és szankcionál. Célja: elrettentés, kényszerítés, kezelés, megelőzés, nevelés, reszocializáció, társadalom védelme azáltal, hogy elszigeteli a veszélyeseket. A klasszikus kapitalizmusban a felelősségre vonást tett arányos alapon képzelték. Cél: szembesülés, megbánás, elrettentés. XX. század elejére a bűnösök átnevelése, kezelése vált központi kérdéssé A személyiségük torzulásain igyekeztek változtatni. Pusztán a bűnelkövető átnevelése, a személyiségére gyakorolt hatások nem bizonyultak eredményesnek, hatékonynak. Amikor visszakerült abba a közegbe, ahonnan indulva elkövette a bűncselekményt már nem lehetett befolyásolni. Következő lépésben a társadalmi beilleszkedés segítésének módszereit kezdték kidolgozni. Oktatni kezdték, szakmát tanult az elítélt,

USA-ban megszervezték a szabadulás utáni munkába állását. 11 Skandináv országokban a szabadságvesztés helyett alternatív büntetési formákat vezettek be és szociális ellátórendszert építettek ki, szociálpolitikai intézményeket. Börtön Büntetésvégrehajtási intézményekben hajtják végre a szabadságvesztést. Fokozatok: 1. fogház 2. börtön 3. fegyház A börtön manifeszt funkciója: - elkülönítés, bűnismétlés megelőzése, nevelés, reszocializáció elősegítése. A börtön látens funkciója: - formálják a személyiséget, az önképet, önértékelést a „ megfosztásokkal” –személyes tárgyak, társválasztás lehetősége, szokásaitól búcsúznia kell, szextől, szubjektív tér és időélménytől. -lényeges hatás a „börtöniskola”. A rabtársadalomban külön szabályok alakulnak ki, hierarchia. Küzedelem a fennmaradásért, a jobb pozícióért a börtönön belül Megelőzés lehetőségei: A bűnüldöző

szervek főként a már felszínre került bűnesetek felderítésével foglalkoznak. A bűncselekmények számának csökkenéséhez gazdasági stabilitás, megfelelő felvilágosító, feszültségoldó oktató-nevelő munka és kikristályosodott értékrend válik szükségessé. 12