Environmental protection | Studies, essays, thesises » Környezetvédelem

Kö Környezetvédelem éd l fogalma f l Olyan tevékenységi rendszer, melynek célja a bioszféra megőrzése, megőrzése oly módon módon, hogy környezetünket és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező és pusztító hatásától. Mesterséges környezetünk harmóniában legyen a természetes környezettel környezettel. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A környezetvédelem fejlődése • 1960‐as évek : rádöbbenés korszaka Rovarirtó szerek (DDT) élőszervezetben felhalmozódik, és egészségkárosodást okoz. A sarkkörön élő állatok szervezetében is kimutatták, így a probléma megoldásához nemzetközi összefogás kell. 968 Római ó a Klub ub létrehozása, é e o ása, melynek e y e alapítója a ap ója 1968: Aurelio Peccei 2011.0625 Környezetgazdaságtan A környezetvédelem fejlődése • 1970‐es 1970 évek: é k iintézményesülések é é ülé k kkorszaka k 1972.0605 Stockholm: Környezetvédelmi

Vilá k f Világkonferencia i (környezetvédelmi (kö éd l i világnap ilá 06.05) 06 05 ) Ezen a konferencián született meg a fenntartható fejlődés fogalma. fogalma 1972: első Zöld Párt megalakulása Új‐Zélandon 1973 Nagy‐Britannia 1973: N Bi i Zöld Pá Párt megalakulása l k lá 2011.0625 Környezetgazdaságtan A környezetvédelem fejlődése • 1980‐as évek : hatékony intézkedések korszaka Nemzetközi egyezmények születtek 1985 Helsinki: SO2 ‐ egyezmény 1987 Montreal: Ózonréteg védelme 1988 Szófia: NOX – egyezmény 1989: Bázeli egyezmény 1992 New York: Éghajlat‐ változási egyezmény 2011.0625 Környezetgazdaságtan Római Klub alapítója és tevékenysége • 1968 1968: Ró Rómaii Kl Klub b létrehozása, lét h á melynek l k alapítója Aurelio Peccei • Római Klub Földünk globális problémáinak vizsgálatát tűzte ki célul célul, amelyet világmodellek megalkotásával valósítanak meg meg. 2011.0625

Környezetgazdaságtan A Világmodellek fogalma és típusai • • Világmodellek megalkotásával a Föld globális problémáinak vizsgálata vizsgálata. 1972: Meadows „ A növekedés határai” (Római Klub első világmodellje) • Standard d d modellek: d ll k az igények é k meghaladják h l d ák a Föld ld teherbíró h bí ó ké képességét é é és az egész rendszer összeomlik. Az exponenciális (nagy fokú, veszélyes) növekedéssel az emberiség zsákutcába jut, és ez a népesség pusztulásával, a gazdasági rendszer összeomlásával jár együtt együtt. • Stabilizált modellek: ha a népesség számát és az ipari tőkét stabilizálják, és technológiai váltást hajtanak végre, végre akkor a népesség ellátása állandósítható. Ez a modell adhat lehetőséget az emberiségnek, hogy elkerülje a katasztrófát. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A fenntartható fejlődés fogalma, jellemzői és alapelvei • FFenntartható h

ó ffejlődés: jlődé jelen j l generáció á ió ú úgy elégítse lé í ki szükségletit, hogy az a jövő generáció szükségleteinek kielégítését ne veszélyeztesse. veszélyeztesse • „ A Földet nem apáinktól kaptuk, hanem unokáinktól örököltük örököltük” • A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat szolgáltatásokat, és megőrizni minőségüket. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A fenntartható fejlődés 9 alapelve • • • • • • • • • Figyelem Fi l éés gondoskodás d k dá az él életközösségekről tkö ö é k ől Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének megőrzése A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképességének keretein belül maradni Meg kell változtatni az emberek magatartását és hozzáállását Lehetővé tenni tenni, hogy a közösségek saját maguk

gondoskodjanak a környezetükről Integrált fejlődést biztosítani Globális szövetséget létrehozni 2011.0625 Környezetgazdaságtan A Föld eltartóképessége EEgy adott d terület ül eltartóképességén l óké é é azt a legnagyobb l bb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni, g , anélkül,, hogy gy az adott terület károsodna. • Optimista felfogás: mai generáció kevesebb természeti erőforrást hagy a jövő nemzedéke számára, de egy magasabb színvonalú í lú technológiát h ló iá éés nagyobb bb tőkét őké kapnak. k k • Pesszimista felfogás: A Föld az emberi élet számára kedvezőtlen végállapot felé halad. halad Befolyásolni csak a haladás sebességét tudjuk. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Az ökológia lábonyom fogalma • Ökológia lábnyom: az a termékeny földterület és vízi ökoszisztéma, amely szükséges egy adott népesség által igényelt erőforrások előállításához

és elnyeli a népesség előállításához, által termelt hulladékokat. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A Föld globális problémái • • • • • Fejlődés Háború és béke kérdése Túlnépesedés – élelmiszerválság Anyag – és energiaválság Élővilág pusztulása – Erdőirtások dői á k – Túlhalászás – Túllegeltetés • Környezetszennyezés 2011.0625 Környezetgazdaságtan A túlnépesedés Népesség Né é alakulásának l k lá á k há három fá fázisa: i 1. fázis: magas a születések száma, de a nem megfelelő y miatt magas g a csecsemőkori halálozás életkörülmények száma és rövid az átlag életkor, ezáltal a népesség stagnál vagy minimálisan nő. 2 fázis: magas a születések száma 2. száma, az életkörülmények feltételi megfelelőek, a gyermekhalálozás száma csökken, az átlagéletkor nő, ezáltal a népesség nagymértékben nő. 3 fázis: 3. fázis tudatos családtervezés,

családtervezés csökken a születések száma, száma de a jó életkörülmények miatt nő az átlagos élettartam. Itt a népesség száma lassan növekszik. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Ökológiai krízishelyzet 1. fá fázis: i a népesség é é növekedése k dé még é nem meríti ki a biológiai erőforrásokat 2. fázis: a népesség növekedése meghaladja a g erőforrások szintjét j biológiai 3. fázis: a népesség tovább nő, biológiai rendszer összeomlik összeomlik, népesség pusztulásához vezet. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Urbanizálódás hatása „ Az A ember b eltávolodott ltá l d tt a természettől, t é ttől lassan l elveszíti a természet szépsége iránti fogékonyságát. Környezetünk nem az élővilág, hanem a város falai; az ember nem természeti lény többé.” • Az emberiség célja, hogy javítsa életfeltételeit és jólétét. Környezetét saját céljainak megfelelően alakította ki. • Népesség Né

é növekedése, ö k dé él életszínvonalának t í lá k emelése, lé hatalmas fogyasztása ellentmondást szül az ember és a természet között. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Urbanizálódás hatása Városiasodás következményei: • Szmog • Üvegházhatás, globális felmelegedés • Savas esők • Ózonréteg elvékonyodása • Elsivatagosodás 2011.0625 Környezetgazdaságtan Környezetszennyezés fogalma • Környezetszennyezés: jelenség, folyamat, amelyy a környezet y vagy gy az embert közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti, vagy károsítja, illetve valamely környezeti elem károsodását eredményezi jellemzőit módosítja Egyidejűleg eredményezi, több szennyező forrás esetén: • nem hatnak egymásra • erősítik egymást (szinergia) • gyengítik egymást (antagonizmus 2011.0625 Környezetgazdaságtan Környezetszennyezés típusai Szennyezés Természeti Antropogén (ember által okozott) Primer 2011.0625

Szekunder Környezetgazdaságtan A környezetszennyezés mint externáliás hatás Externáliák: külső gazdasági hatások • pozítiv: méhek és gyümölcsfák • negatív: hőerőmű (kén‐dioxid, szén‐monoxid kib á á ) kibocsátás) • negatív‐pozítiv: g p Balaton autósztráda kiépítése p (légszennyezés – balatoni ingatlanok értéke nő) 2011.0625 Környezetgazdaságtan Externáliák Externáliák Reverzibilis 2011.0625 Irreverzibilis Környezetgazdaságtan A természeti erőforrások csoportosítása • Természeti erőforrások három csoportja: – Megújuló g j természeti erőforrások ((víz,, nap, p, szél)) – Nem megújuló természeti erőforrások (olaj, szén) – Részben megújuló természeti erőforrások (talajtermékenység) 2011.0625 Környezetgazdaságtan Anyag és energiaválság A meg nem újuló, újuló fosszilis (fenn maradt) energiahordozó készletek végesek. Problémájuk, hogy elégetésük során

környezetszennyezők, hozzájárul a globális felmelegedéshez. • A megújuló erőforrások sem korlátlanok a környezetszennyezés miatt. miatt • Föld vízkészlete (óceánok, tengerek, folyók) szennyeződésekkel terheltek (pl: olaj, foszfátok, hőszennyezés) • Megújuló energiaként országonként más más‐más más természeti erőforrásokat lehetne felhasználni. Napenergiát mediterrán országoknál Szél energiáját olyan helyen ahol állandó erejű és irányú szél van. Ár‐ apály jelenség energiáját leginkább az óceánok partján lehetne igénybe venni. Biogáz Magyarországon á Dél‐Alföldön él lf ld ffolynak l k vele l a kísérletek. kí é l k Biogázból i á ból zöldáramot állítanak elő. • 2011.0625 Környezetgazdaságtan Föld légkörével kapcsolatos problémák A lé légkör kö szerkezete: k • Torposzféra • Sztratoszféra • Mezo‐ és termoszféra A levegő szennyeződései: Két típusa: széndioxid •

fosszilis tüzelőanyagok elégetése: széndioxid‐ koncentrációjának megemelkedése, ózonréteg elvékonyodása • helyi vagy regionális: anyagok időszakos feldúsulása a légkörben 2011.0625 Környezetgazdaságtan Légköri problémák Problémák: • Szmog • Üvegházhatás, globális felmelegedés • Savas esők • Ózonréteg elvékonyodása • Elsivatagosodás 2011.0625 Környezetgazdaságtan Az üvegházhatás és problémái • A szén szén‐dioxid dioxid koncentrációja megfigyelések szerint fokozatosan emelkedik. emelkedik A szén szén‐ dioxidnak fontos szerepe van a sugárzási egyensúly kialakulásában. • Üvegházhatás: Napból érkező rövidhullámú sugárzás a légkörön áthaladva felmelegíti a földfelszínt, a felmelegedett földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy hányada a légköri összetevőkről és felhőkről visszaverődik a Földre, megakadályozva a földfelszín lehűlését.

Azonban ha a szén‐dioxid szén dioxid koncentrációja egyre magasabb lesz a visszaverődő hosszúhullámú sugárzás egy részét elnyeli, és más gázokkal együtt a légkör felmelegedését okozhatja. Üvegházhatás fokozódik sarki jégsapkák elolvadását, világtenger szintéjének emelkedését, part menti területek víz alá kerülését, Alpok gleccsereinek visszahúzodását eredményezi. Fosszilis energiahordozók elégetése, ózonréteg károsító gázok kibocsátása, esőerdők irtása negatív hatásokat eredményez. • • • 2011.0625 Környezetgazdaságtan A széndioxid széndioxid‐kibocsátás kibocsátás forrási Kibocsátások Természetes forrásból Emberi tevékenységből Energia felhasználásából Energia felhaszn.független Tüzelőanyag eltüzelése (pirogén) Helyhez kötött 2011.0625 Tüzelőanyag felhaszn. független Mozgó forrás Környezetgazdaságtan Szén dioxid csökkentésének lehetőségei Szén‐dioxid

Szén‐dioxid csökkentésének lehetőségei: nem g j erőforrások helyett y megújuló g j megújuló erőforrásokat alkalmazni, közlekedésből presztizsautókat kivonni, kivonni tömegközlekedési eszközöket jobban igénybe venni, erdőirtásokat lecsökkenteni, lecsökkenteni illetve új erdőket telepíteni 2011.0625 Környezetgazdaságtan Környezetvédelmi Konferenciák • 1972 1972.0605 06 05 St Stockholm: kh l Környezetvédelmi Kö t éd l i Világkonferencia Vilá k f i : fenntartható fejlődés gondolatának megszületése • 1992. Rio de Janeiró: 20 éves forduló Környezetvédelmi K f Konferencia: i – – – – – 1. Agenda 2. Föld Charta 3. A Föld biodiverzitásának megőrzése 4. Éghajlat‐ellenőrzés 5. Trópusi p esőerdők pusztításának p megállítása g • 2002.0826‐0904 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferenciája – Szegénység enyhítése – Környezet megóvásának összehangolása 2011.0625

Környezetgazdaságtan Kiotói‐protokoll tartalma, hatása és eredményei 1997. Kiotói egyezmény: üvegházhatást előidéző káros anyagkibocsátás 1997 drasztikus visszaszorítására tesz kísérletet. Ha gazdag ország gázkibocsátását növelni szeretné, akkor egy fejlődő országnak fizessen hogy tovább csökkentse a gázemissziót fizessen, gázemissziót. A cégek minél több környezetbarát termékkel és szolgáltatással rukkoljanak elő. Probléma az, hogy az egyezmények a kívánságok szintjén megrekednek a legnagyobb kibocsátók ellenállása miatt. miatt Kiotói egyezmény hatályba lépjen 55 országnak kell, hogy aláírja, köztük Oroszországnak és USA-nak is, akik a legtöbbet szennyezik a légkört széndioxiddal. Clinton-kormányy ígéretet g tett,, hogy gy aláírja, j , de Bush-kabinet kilép pa kiotói protokollból. Ugyanis kampányát nagy olajvállalatok támogatták Miután Oroszország belép a protokollban 2005.0216-án életbe

lép Európai p Környeztvédelmi y Iroda napjainkban pj arra figyelmeztet, gy , hogy gy a jjelenlegi g ütemben a protokoll előírásait nem fogják tudni betartani. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A hidroszféra környezeti problémái A víz í problémája blé áj mennyiségi i é i és é minőségi i ő é i kérdés. ké dé Vízhiányos országoknál gátakat, víztárolókat építettek, hogy a vizet tudják tárolni későbbi felhasználásra. felhasználásra • Mennyiségi problémákra másik megoldás vízfelhasználás csökkentése: víztakarékos technológiák kialakítása • Minőségi probléma: vizeink elszennyeződése – Közvetlen szennyezés: szennyvizeink folyóba öntése – Közvetett szennyezés: talajon keresztül felszín alatti vizeink szennyezése (pl: rovarirtó szerek) 2011.0625 Környezetgazdaságtan Víz szennyeződései • • • • • • Nehézfémek Növényvédőszerek Detergensek (szintetikus tisztítószer) Olaj

Foszforvegyületek Hőszennyezés 2011.0625 Környezetgazdaságtan Hulladék kezelés problémái Hulladék‐kezelés A népesség é é növekedése, ö k dé él életszínvonalának t í lá k emelése, lé hatalmas fogyasztása hulladék mennyiségének növekedésével jár. A fenntartható fejlődés követelményei: • A hulladék keletkezésének mértéke kisebb vagy megegyező legyen a környezetszennyezés befogadó képességének mértékével. A hulladékokkal a legnagyobb probléma a mennyisége. A szemétlerakók telítődtek. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Hulladék megsemmisítése • TTerületfeltöltés: ül tf ltölté lerakóhelyen l kóh l tö történő té ő elhelyezés. lh l é A llerakott k tt szemetet naponta földdel betakarják és fertőtlenítik. Majd a terep feltöltése után füvesítik, fásítják. • Komposztálás: mikroorganizmusok hatására magas hőmérséklet alakul ki, melynek csíraölő hatása van. Ez a módszer nem

fejlődik j megfelelően, g , mivel a szemét komposztálható hulladékai csökkentek. • Elégetés: legkorszerűbben a füstmentes szemétégető erőművekben oldható meg meg. • Izotóp temető: sugárzó anyaghulladékok elhelyezésére, melyeknek száma nagyon kevés. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Hulladék kezelés megoldása Hulladék‐kezelés • • • • Kibocsátásának csökkentése Égetés Újrahasznosíthatóság (szelektív hulladékgyűjtés) Hulladékok nemzetközi kereskedelme: szegény országok bevételeik növelése érdekében, befogadják a gazdag országok hulladékait, hulladékait aminek kezelése megoldatlan, súlyos környezeti gondokkal jár. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Ökológiai alapfogalmak • Ök Ökológia: ló i környezettan, kö tt élő éés él élettelen tt l kö környezeti ti elemek l k vizsgálata f földfelszín vékonyy sávja, j ahol az élet feltételei • Bioszféra: adottak • Biom: Földnek

klimatikus hatására kialakult sajátos növény‐ és állatvilággal rendelkező övezetei • Ökoszisztéma: fajok meghatározott számával és arányával rendelkező működési alapegység • Biotóp: élőhely, élet feltételeit nyújtó tényezők együttese • Biocönózis: biotópon élő növény‐ és állatfajok közössége 2011.0625 Környezetgazdaságtan Természetes és mesterségek ökoszisztémák • Természetes ökoszisztémák: önszabályozó, ember még nem bontott meg pl: őserdők, sivatagok. Területük csökken a termelő tevékenységek és környezetszennyezés y y miatt. • Mesterséges ökoszisztémák: ember által létrehozott és fenntartott, fenntartott önszabályozó képességüket elveszítették. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Magyarország környezetvédelmi állapota LLegfontosabb f t bb környezetvédelmi kö t éd l i tteendők: dők • Levegőminőség‐ védelem: 90‐es évekre a légszennyező y g kibocsátása

csökkent, de kén‐dioxid mennyisége y g mégg anyagok így is egy főre kivetítve OECD átlagát nézve magas. A lakosság fele szennyezett vagy mérsékelten szennyezett területeken él. • Vízminőség Vízminőség‐védelem: védelem: Felszíni vizek minőségének javulása 90 90‐ es években. • Fontos az ország egész területén a csatornázás‐ szennyvíztisztítás megvalósítása megvalósítása, amely nagyon költséges beruházás. • Jelentős gond az ipari szennyvízkibocsátások ellenőrzése. 2011.0625 Környezetgazdaságtan Az EU környezetpolitikájának alapjai és elvei EU környezetpolitikája az egymás közötti y együttműködésen gy alapszik. p folyamatos Elméleti alapok: • Etikai E ik i érv é • Jóléti érv • Gazdasági érv 2011.0625 Környezetgazdaságtan Az EU környezetpolitikájának alapjai és elvei Alapelvek: l l k – Magas szintű védelem elve – Elővigyázatosság elve – Megelőzés g elve –

Szennyező fizet elv Integrálás alapelve – Szubszidiaritás elve – Fenntartható F t th tó ffejlődés jlődé elve l – Partnerség elve 2011.0625 Környezetgazdaságtan EU környezetpolitikájának fejlődése Első időszak (1957‐1972) • 1951: ESZAK létrejötte (Montánunió) • 1957: EURATOM létrejötte • Ezekből látható, hogy nem voltak y intézkedések környezetvédelmi 2011.0625 Környezetgazdaságtan EU környezetpolitikájának fejlődése Második Má dik időszak idő k (1972 (1972‐1986) 1986) • 1973.nov Első Környezetvédelmi Akcióprogram: közös környezetpolitika elvét elfogadták • 1977‐1981 Második Környezetvédelmi Akcióprogram: vízminőség, levegőminőség, vegyi anyagok kérdése • 1982‐1986 Harmadik Környezetvédelmi Akcióprogram: két probléma a savasodás és sokasodó hulladék • Környezetvédelmi éd l szabályozás bál á munkahelyeket k h l k teremthet h 2011.0625 Környezetgazdaságtan EU

környezetpolitikájának fejlődése Harmadik H dik idő időszakk (1987 (1987‐1992) 1992) • 1986 Egységes Európai Okmány létrejötte Környezetpolitika fő célja: környezetminőség megőrzése, védelme, javítása Környezetpolitika 2 alapelve: Megelőzés elve S Szennyező ő fizet fi elv l • 1987‐1992 Negyedik Környezetvédelmi Akcióprogram • Európai Környezeti Ügynökség felállítása • 1992 Maastrichti szerződés Környezetpolitikai elv: Szennyező fizet elv Elővigyázatosság elve 2011.0625 Környezetgazdaságtan EU környezetpolitikájának fejlődése Negyedik időszak (1992‐2000) • Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram • 1992.0207 Maastrichti szerződés: – Fenntartható növekedés előmozdítása – Magas g szintű környezetvédelemre y törekedni 2011.0625 Környezetgazdaságtan EU környezetpolitikájának fejlődése Jelenünk l ü k Hatodik Környezetvédelmi y Akcióprogram p g 4 fő cselekvési területe: –

Éghajlatváltozás kezelése – A természet és biodiverzitás védelme – Környezet Kö t és é egészség é é – A természeti erőforrások fenntartható használata é h és hulladékgazdálkodás ll dék dálk dá 2011.0625 Környezetgazdaságtan Biodiverzitás fogalma és jellemzői A bi biodiverzitás di i á llegalább lább há három bi biológiai ló i i szerveződési ődé i szinten i értelmezhető • A legmagasabb szint: adott élőhelyen együtt elő populációk tér‐ és időbeli sokféleségét értjük. Ez nagy jelentőségű a táplálék láncok miatt. • A második szint: a fajdiverzitás. Nemcsak fajok, hanem nemzetségek vagy családok sokfélesége. • Harmadik szint: genetikai sokféleséget említjük ezen a szinten. szinten Genetikai sokféleségnek fontos szerepe van, hiszen ezek teremtik meg a természetes szelekciót, az evolúciót, az élővilág fennmaradásának lehetőségét. 2011.0625 Környezetgazdaságtan A

környezetpolitikai eszközei és feladatai S bál á két fformája: Szabályozás áj – Közvetlen (normatív) szabályozás – Közvetett (gazdasági) szabályozás • Közvetlen szabályozás: • Normák: • • • • • Célok Kritériumok Kö Környezetminőségi t i ő é i normák ák (imissziós) (i i ió ) Kibocsátási normák (emissziós) Eszközei: • nyílt tiltás: hatósági szabályozóeszköz • normák állítása: normák betartásának ellenőrzése 2011.0625 Környezetgazdaságtan A környezetpolitikai eszközei és feladatai • Közvetett Kö t tt szabályozás: bál á • Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék – kibocsátási díjj • Támogatás, pozitív ösztönzés – – – dotáció(támogatás) adókedvezmények állami kölcsönök, kamatkedvezmények • Piacteremtés • szennyezési jogok piaca • • • • 2011.0625 emissziócsökkentési jóváírások gy emissziókiegyenlítés buborékpolitika

összevont szennyezéskibocsátás Környezetgazdaságtan