Geography | High school » Földrajz érettségi tételek, 2000

1. Tétel A – A Nap 1. Kémiai összetétel 80% hidrogén 20% hélium (+ további 58 elem csekély mennyiségben) 2. Szerkezete Réteges, lemezes A kromoszférában: Protuberancia – a kromoszféra felé emelkedő lángnyelv Flerek (napkitörések) A fotoszféra látható felszín – 1000km, 5800-7000˚C, napfáklyák A napfoltok hőmérséklete 1000-2000˚C-kal alacsonyabb mint a környezete hőmérséklete 3. Hatása a Földön Fény és meleg Élet Mágneses viharok Időjárás Sarki fény Légkörzés 4. Egyéb A Földhöz legközelebb eső csillag Tengeráramlások Szél Fák évgyűrűinek vastagsága A Föld ellipszispályájának egyik fókuszpontja 150 millió km a Földtől (közepes távolság) -> egy csillagászati egység (CSE) Közepes méretű csillag, a Naprendszerrel egyidős 4,5 - 5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, kb. még ennyi ideig működik 8 perc alatt érnek el a sugarak a Földig 4,5 millió tonnával csökken a tömege

másodpercenként Galilei felfedezte a napfoltokat – a Nap is forog (direkt Ny -> K) Napfoltok megjelenése szabályos (11 évenként a mennyiség csökken-nő) A Nap átmérője 110 földátmérő, azaz 1,4 millió km A Nap átlagos sűrűsége 1,41 g/cm3. A Nap tömege a teljes Naprendszer tömegének 99,86%-a A Nap az egyenlítőjén 25 nap alatt, a sarkokhoz közel pedig 34 nap alatt fordul meg A Nap belsejében a hőmérséklet 10-20 millió °C. A Nap felületének minden négyzetmétere egymillió darab 60 W-os égőnek megfelelő fényt sugároz A Nap összes kisugárzott energiájának 1/2200 milliomod része jut a Föld felszínére B – Az EU kialakulásának okai 1. A t ermelési k öltségeket a l egtöbb i parágban az üzemek m éreteinek növ elésével v agy sorozatgyártással, fokozott szakosodással lehet csökkenteni. Ehhez azonban nagy felvevőpiacra van szükség. 2. A csúcstechnológiát képviselő iparágai kutatási költségeit csak olyan

hatalmas vállalatok képesek előteremteni, amelyek több országban is tevékenykednek. A nagyszabású tudományos programok a kisebb országok között az állami szintű együttműködést is megköveteli. 3. A korábban kialakult szoros gazdasági kapcsolatok (Németország Ruhr-vidéki feketekőszén – Franciaország lotaringiai vasérc) 4. Az A merikai Egyesült Államok gazdaságilag megerősödött és megnőtt a befolyása a nyugat-európai piacra, és annak idején a Szovjetunió katonai ereje is kihívást jelentett. Mindez a trség országai összefogását sürgette és hívta életre. C – A gránit A gr ánit a f öldkéreg legelterjedtebb mélységi magmás kőzete. Durva vagy közepes ásványszemcsékből álló kristályos kőzet. Kvarcot (SiO2), rózsaszínű vagy fehér földpátokat tartalmaz A magmából kristályosodik ki a földkéreg magasabb régióiban, vagy mélyebb régiókban a kőzetek újraolvadásával keletkezik. Döntő többsége

hegységképző folyamatok során keletkezett. Neve granum, a szemcse szóból ered. A hazai gránitok délről vándoroltak ide a kőzetlemezek hátán A lánchegységek központi magját is tömbjei alkotják (Alpok, Kárpátok, Himalája). Kemény kőzet, darabjai legömbölyödnek a mállás hatására A gránitnak megfelelő kiömlési kőzet a riolit. Kiváló díszkő, építőkő, útburkolásra is használják. Felismerése: van benne kristály fekete – vörös fekete - fehér 2. Tétel A - A Naprendszer általános jellemzői Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben 9 nagybolygó található: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a M ars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a P lútó. A bolygóknak nincs saját fényük, csak a Nap fényét tükrözik vissza. Kétféle mozgás jellemző rájuk: ellipszis alakú pályán, azonos irányba keringenek a N ap körül, és a s aját tengelyük körül forognak. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, an

nál na gyobb távolságot kell befutnia. A tengely körüli forgás időtartama minden bolygó egyedi s ajátossága. A bolygók t öbbsége a F ölddel az onos - direkt - irányú f orgást v égez K ivételt a Vénusz és az Uránusz, amelyek ellentétes - retrográd - irányban forognak. A bolygókat két csoportba osztjuk. V annak a Föld-típusú - Merkúr, V énusz, F öld, M ars, Plútó - és a J upiter-típusú - Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz - bolygók. A F öld-típusúak kisebb átmérőjű, de nagyobb sűrűségű bolygók. Kőzetbolygóknak is nevezzük őket, mivel van szilárd felszínük, ami határozottan elválik a légkörüktől A Jupiter-típusú bolygók nagyobb átmérőjű, de kisebb sűrűségű égitestek. Nincs szilárd felszínük Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül. A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a

távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre. Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb 100 milliárd üstökös kering a N ap k örül. A z él etkoruk k orlátozott, elpusztulhatnak, s zéthullhatnak Pusztulásukat meteorhullás i s j elzi. A m eteorok t öbbsége m ég a Föld l égkörében elég A zokat, am elyek el érik a földfelszínt, meteoritoknak nevezzük. A meteoritoknak három fő típusuk ismert: vasmeteoritok, kő-vas meteoritok és kőmeteoritok. A csillagok olyan izzó gázgömbből álló égitestek, amelyek fényt és más energiát sugároznak szét a világegyetem

minden része felé. Távolságukat fényévvel mérik, ez az a t ávolság, amit a f ény 1 év al att tesz m eg. E z k erekítve 9, 5 bi llió k m A N apon t úli c sillagok k özül a l egközelebbi a P roxima Centauri, amelynek távolsága 4,3 fényév. A csillagok fényereje méretük, tömegük és hőmérsékletük szerint különbözik. A nem állandó fényerejű csillagokat változócsillagoknak nevezzük Ilyenek például a nóvák és a szupernóvák. A c sillagok nem r endszertelenül s zétszórva, ha nem c sillagrendszerekben c soportosulva helyezkednek el. Fölünk a spirális alakú Tejút vagy Galaxis csillagrendszerben található A Tejút egyik végétől a másikig 100 000 év alatt jut el a fény. A bolygók: 1. Merkúr: (római mitológia – istenek hírnöke) Felszíne: kráterek, síkságok Légkör: nem jelentős Hőmérséklet: 330-480°C Forgás: 59 nap, direkt 2. Vénusz: (római mitológia, szépség, szerelem istennője) Felszíne: kráterek, síkságok,

vulkánok Légkör: CO2, H2O (üvegházhatás) Hőmérséklet: 480°C Forgás: 243 nap, retográd 3. Föld 4. Mars: (háború istene) Felszíne: kráterek, síkságok, vörös színű 25 km magas hegy (Mons Olympos) Légkör: CO2, H2O Forgás: 24 óra, direkt Holdak: 2 5. Jupiter: (római főisten) (1320db Föld, Fényes) Légkör: H2, sávos szerkezet, Nagy Vörös Folt Holdak: 16, Callisto, Europa, Ganymede - Gyűrűrendszer 6. Szaturnusz: (római mitológia, idő istene) Légkör: N, H2, sávos szerkezet Holdak: 17, Titan - Gyűrűrendszer 7. Uránusz: (római mitológia, ég istene) (1781, William Herschel) (Zöld színű) Holdak: 16, Titania – Gyűrűrendszer Forgás: retográd 8. Neptunusz: (római mitológia, tenger istene) (Szélviharok, Nagy Sötét folt) Holdak: 8, Triton 9. Plútó: (1930) Holdak: 1 B – Magyarország földtörténete Felszínét n agy v astagságban üledékrétegek borítják, a medencejellegéből következően. Hazánk mélyszerkezete azonban

különleges, egymással majdnem párhuzamos, kristályos és üledékes kőzetsávokból épülnek fel. Az ÉK-DNy-i vonalú törésrendszer két kéregdarabra osztja a medencealjzat (É: déli félgömbről való afrikai, D: eurázsiai). A 1kőzetlemezek ütközését lemezalábukás és andezites vulkánosság kísért, ekkor kezdődött a kárpáti hegységkeret emelkedése és a medencebelső süllyedése. Előidő: legidősebb kőzetek Kristályso palák (Alföld mélyén) Óidő: Szilur: csillámpalák -> Soproni-hegység Karbon: gránit -> Velencei-hegység, Mórágyi-hegység Perm: vörös homokkő -> Mecsek, Balaton-felvidék Középidő: Jura: mészkő -> Bükk Triász: dolomit -> Aggtelek vasérc -> Rudabánya Kréta: bauxit -> Dunántúli-középhegység barnakőszén -> Ajka dolomit -> villányi-hegység feketekőszén, mészkő -> Mecsek Tisia elmélet (Princz Gyula, 1920 körül) A Tisia elmélet szerint egy délről jövő kőzetlemez

(Tisia) az európai elá bukott, és ez emelte ki az európai-hegységrendszer tagjait. ???????????????????????????????????? ???????????????????????????????????? C – A térképek csoportosítása jelrendszerük alapján 1. Síkrajz: vízrajz, települések, vasutak, vezetékek, növények, határok ábrázolása 2. Domborzati rajz: a) Színek: (barna, zöld, kék): a magasság és a tengermélység növekedést ábrázolják. Minél magasabb a hegy vagy minél mélyebb a tenger, annál sötétebb színt használnak. A szintvonalak közti részt festik ki. b) Árnyékolás: a térkép domborzatrajzait árnyékolással szemléletesebbé lehet tenni. Mivel ha csak árnyékolunk, a magasság és a lejtés nem egyértelmű, ezért gyakran kombinálják a szintvonalas vagy színfokozatos ábrázolással. (Az árnyékot vető domborzatra a fényforrás szöge 45°) c) Szintvonalak: Szintvonalnak az azonos tengerszint-feletti magasságokat összekötő, önmagába visszatérő barna

színű görbe vonalakat hívjuk. Meredekebb domborzaton sűrűbben, enyhébben emelkedőn ritkábban helyezkednek el. Alapszintvonalak 5-10 méterenként, minden ötödiket megvastagítják. Az eséstüske a lejtés irányába mutat d) Csíkozásos módszer 3. Névrajz: domborzati elemek, vizek, települések, területek neveit és adatait tartalmazza Felmérési térkép: ♦ Topográfiai ♦ Általános, Földrajzi (atlasz 18-19. old) ♦ Helyrajzi (ez nemtommilyen de nagyvalószínűséggel pontolyan) ♦ Vízrajzi (54-55) Tematikus térképek (szaktérképek): ♦ Gazdasági (34-35) ♦ Növényzeti (61/b) ♦ Úti (autós) (ilyet nem találtam az atlaszban) ♦ Barlang (meg ilyet se, de szerintem adja magát) ♦ Vallási ♦ Időjárási ♦ Szerkezet – morfológiai térkép Egyéb: ♦ Dombortérkép ♦ Földgömb ♦ Éggömb ♦ Csillagtérkép ♦ Turista ♦ Autós ♦ Információs (ahol leírják, hogy egy faluban melyik templomot nézd meg, és hogy juss, oda úgy,

hogy előtte meglátogatod a környék egyetlen és felújított ó-reneszánsz-barokk vízköpőjét) Közös jellemzők: Atlaszokban vannak (ehe ehe) Saját, speciális, minden térképre jellemző jelrendszer (ún. jelkulcsban feltüntetve) A jelek lehetnek alaprajz szerint ábrázoltak (város), meghatározott alakúak (vasút), és magyarázójelek (feliratok) A síkrajzú térképek a természetes és mesterséges tereptárgyakat jelekkel ábrázolja (forrás, kút, út) A domborzatot többféleképpen rajzolhatják: Színfokozatos (kék-zöld-barna), szintvonalas, árnyékolt (általában együtt az előbbiek valamelyikével)  (bővebb felvilágosítás és ábrás magyarázat az atlasz 2. oldalán) Méretarány: az a kicsinyítési arány, am ely megmutatja, hogy a t érképen az egy c entiméter a v alóságban mennyi centiméter (1: 100 000, tehát 1cm = 100 000 cm, vagyis 1 km) Nagy méretarányú, részletes térkép 1: 500 – 100 000 Közepes méretarányú: 1: 100

001 – 500 000 Kis méretarányú: 1: 500 001 – 200 000 000 Kétféle hálózat fordulhat elő a térképeken egy olyan keresőháló, amely általában A betűnél kezdődik és pontott van vége, illetve egy földrajzi fokhálózat [északi szélesség, keleti hosszúság satöbbi]. Megjegyzés: • a keresőháló turistatérképeken mérésekre i s alkalmas, egy k ocka ál talában m egegyezik eg y négyzetkilométer területtel (tehát egy éle egy kilométer) • szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú helyek pontjait összekötő, önmagába visszatérő görbe. (alap és főszintvonalak) • Atlasz := Steifel földrajzi atlasz, az a nagy kék meg zöld • Szerencsére a méretarány szerinti beosztás mindenhol másféle 3. Tétel A – Hold megismerése, kutatása, szerepe a földi életben A Hold átmérője 3476 km, felülete 38 millió km2. A Földtől való közepes távolsága 384 000 km Hőmérséklete a nappali ol dalon 130 ° C, az é jszakain

-150 ° C. S aját f énye ni ncs, a N ap f ényét s ugározza v issza A H old f elszínén nagy kiterjedésű síkságok(„tengerek”), hegységek, kráterek, szakadékok, hatalmas szikladarabok vannak, és jelentős részét vastag portakaró borítja. Legmagasabb hegyei elérik a 8 km magasságot A Hold kora kb 4,6 millárd év, tehát a Földéhez hasonló Légköre nincs, felszínét a m eteorit-becsapódások formálják. Hiányzik a v íz is, és nincs szél A Holdon az árnyék és az ég mindig fekete. A Hold igazi megismerése a holdexpedíciók révén kezdődött el. Első emberként az amerikai Neil Armstrong lépett a Hold felszínére (Apolló-II.) 1969 július 21-én az Apolló-program keretében A Hold felszínének automatikus szondákkal való részletes felderítése és feltérképezése, valamint a kb. 45 tonnás Apolló űrhajórendszer kifejlesztése lehetővé tette, hogy 1969 júliusában Armstrong és Aldrin amerikai űrhajósok - az Apolló-II űrhajó

utasai - elsőként lépjenek a Hold felszínére. Az első embereket további öt holdexpedícióban még 10 űrhajós követte 1969. és 1972 között Az Apolló-15, -16, -17 kísérletben már holdautót is használtak, és így az átvizsgált, illetve bejárt terület több tíz kilométerre tágult. Az expedíciók során összesen mintegy 400 kg holdkőzetet hoztak a Földre, a Holdon pedig komplex műszerrendszereket hagytak mágneses, gravitációs, szeizmikus, lézeres és napszélmérésekre. Ezek a műszerek sok éven át működtek Az Apolló-programban a Holdról szerzett mérési adatok feldolgozása több mint 10 évig tartott. Annak ellenére, hogy az első öt évben minden látványos űrkísérletet a Szovjetunió hajtott végre, a Holdért folytatott versenyben alulmaradt. Ennek egyik fő oka az űrhajózás vezetői közötti személyi ellentétben keresendő. Későn, csak a hatvanas évek közepén, az amerikaiakhoz képest 4-5 é ves késéssel kezdték e l

létrehozni az N-1 óriásrakétát. Ez a rakéta, amely az Apolló űrhajórendszert szállító 111 m magas, kb 2800 tonna induló tömegű amerikai Saturn-V hordozórakétát megközelítő méretű volt, alacsony Föld körüli pályára kb. 100 tonnát tudott volna felvinni (a Saturn-V 135 tonnát szállított!). Az N-1 rakéta négy startja 1969-72 között sikertelen volt A közepes teljesítményű szovjet Proton rakéta segítségével azonban 1968-70-ben a Hold körülrepülésére alkalmas űrhajót, a Szojuzhoz hasonló Zondot, automatikus üzemmódban sikeresen kipróbálták. Mi több, 1968 szeptemberében a Zond-5 fedélzetén repült először élőlény, egy teknős a Holdhoz. A szovjet űrkutatók az Apolló-programmal párhuzamosan a Hold felderítését robotszondákkal végezték 1969-76. között Ezeknek a szondáknak (Luna-16, -2 -24) az egy ik c soportja f úrással t alajmintát v ett a H oldon és az t a F öldre s zállította. A m ásodik c soport

holdjárműveket, Lunohod-1-et és -2-t szállította a Holdra (Luna-17, -21). A Lunohodok több tucat km hosszú terepen felszíni felvételeket, mágneses méréseket készítettek, analizálták a t alajt, lézerfény-visszaverő tükreik nagy pontosságú Föld-Hold távolság-meghatározást tettek lehetővé. A holdrobotok harmadik csoportja (Luna-19, -22) év eken k eresztül H old körüli pályáról fényképezte felszínt, és vizsgálta az égitest környezetét (gammasugárzási és töltöttrészecske-mérések). A Hold, mint a Föld egyetlen kísérője a többi bolygó holdjaihoz hasonlóan többféle mozgást végez. Az egyik fő mozgása a tengely körüli forgás. A Földnél jóval lassabban forog A másik mozgása a Föld körüli keringés A Hold esetében összefüggés van a tengely körüli forgás és a keringés ideje között: mindkettő pontosan megegyezik, ezért a Földről szemlélve a Holdnak mindig csak az egyik felét láthatjuk. A Hold még egy

harmadik mozgást is végez, a Földdel együtt kering a Naprendszerben A keringő Hold ellipszis pályáját 27,3 nap alatt futja be. Ugyanennyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül A Holdon közel 15 napig tart a nappal, ugyanennyi ideig az éjszaka, vagyis egy nap hossza meghaladja a 29 f öldi napot (ez a földi hónap alapja). A Hold tömegvonzása okozza a földi árapály jelenséget. B – Az USA Északi-körzetének gazdasága Az Atlanti-part és a Nagy-tavak gazdasága 1. Mezőgazdaság Fakitermelés: Pacifikus övezetben jelentős Állattenyésztés: - szarvasmarha – hús (préri) - tejgazdaság – Atlanti-part - baromfi - sertés (kukoricaöv) - juhtenyésztés (gyér legelőkön) - tengeri halászat 2. Ipar Vas- és acélkohászat - vasérc- és feketekőszén-bányák közelében - Chicago, Detroit, Cleveland, Buffalo, Pittsburg - Importált ércet dolgoz fel: Baltimore, Philadelphia Alumíniumkohászat - olcsó villamos energia -> Szent-Lőrinc

folyó - hajógyártás Gépipar - közlekedési eszközök: - gépkocsi: Buffalo, Cincinnati, Milwaukee (General Motors, Ford, Chrysler) - mozdonyok, vasúti szerelvények, mezőgazdasági gépek Vegyipar: - Műszál- és gyógyszergyártás: New York, Baltimore - Gumi- és abroncsgyártás, festékgyártás: Nagy-tavak vidéke - Konfekcióipar: Atlanti-part 3. Bányászat - feketekőszén: Appalache - vasérc: Nagy-tavak, Appalache - villamos energia: atomerőművek, vízerőművek C – A tájoló használata A tájolót úgy rakom le, hogy a résen át lássam a célpontot. Megvárom, amíg az iránytű beáll, és a szelencét a megfelelő helyre forgatom. A tükrön látható lesz a célpont iránya, elhelyezkedése északhoz képest 4. tétel A-A globális lemeztektonikai elmélet, a kőzetlemezek szerkezete és mozgásaik: -a XIX. Sz végén több elmélet született a kontinensek vándorlásáról, amik többek között magyarázni próbálták a geológiai

képződmények és a növény- és állatvilág azonosságát egymástól távol fekvő területeken -1915. Alfred Wegener -> ő volt az első, aki tuományos érvekkel alátámasztott elméletet dolgozott ki a kontinensek vándorlásáról -> Pangea létezése -elmélete szerint a Pangea 200 millió évvel ezelőtt összetöredezett, és a töredékek alkotják a mai kontinenseket -a globális lemeztektonikai elmélete 1960-as években született -> célja a hegységek születésének és a kontinensek vándorlásának magyarázata -a föld kőzetburka (litoszféra) egymástól független, hatalmas lemezekre tagolódik, amelyek lassú mozgást végeznek -ha ezek egymással összeütköznek, akkor a lemezszegélyek összetöredeznek vagy az egyik a másik alá süllyed -ahol a lemezek találkoznak, ott alakulnak ki a Föld nagy hegységrendszerei, és ezek a földrengések helyszínei is -a földkéreg legfelső része gránitos, az alsóbb része pedig bazaltos (a kettőt a

Conrad-felület választja el) -7-10 nagy és sok kicsi, az asztenoszférában úszó litoszféra lemezt különböztetünk meg -egy lemez általában tartalmaz óceáni és kontinentális részt is -óceáni kéreg: -vékony és fiatal (max. 200 millió éves) -egy vékony üledékréteg alatt alapvetően bazaltos kőzetrétegek találhatók -kontinentális kéreg: -vastagabb és idősebb (3.8 milliárd éves) -bonyolult szerkezetű (kiemelkedések, lesüllyedések) üledékes, vulkanikus és gránitos kőzetekből áll A kőzetlemezek mozgásainak okozói: -a Föld belsejében bomló radioaktív elemek bomlásából származó hő -az óceánközépi hátságokra feltörekvő magma tolóereje -a litoszférára ható gravitációs erő Mozgásfajták: (Rajz a füzetben) -egy óceáni lemez és egy szárazföldi lemez ütközése: -a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a kontinentális lemez alá csúszik -> mélytengeri árkok jönnek létre -a felhalmozódott üledék

felpréselődik a kontinentális lemez peremére, ill. a mélybe sodródik, ahol megolvad és andezites vulkanizmus során a felszínre tör -> a szárazföldi lemez peremén tűzhányók alakulnak ki -pl. Pacifikus hegységrendszer, Andok kialakulása -két óceáni lemez ütközése: -a gyengébb bukik az erősebbik alá -az alábukás helyén kialakul a mélytengeri árok (pl. Ázsia keleti partjainál) -az üledékek megolvadnak és a kialakuló andezites magma fölemelkedésével tűzhányók jönnek létre -a vulkánok szigetíveket alkotnak, amelyek párhuzamosak az árkokkal -a becsúszó lemezszegélyek mentén földrengések gyakoriak -két kontinentális kőzetlemez ütközése: -az alábukás csekély -a két kőzetlemez között felgyülemlő üledék kiemelkedik -> hegységek kialakítója (pl. Eurázsiai hegységrendszer) -az üledékek alatt óidei kristályos kőzetek vannak -vulkanikus tevékenység nincs, vagy nagyon csekély mértékű -két óceáni lemez

távolodása -az óceáni hátságok mentén kiömlő bazaltláva új óceáni lemezt vagy szigetet hoz létre (pl. Izland) -két lemez egymás melletti vízszintes elcsúszás miatt földrengések és törésvonalak alakulhatnak ki (Szt. András törésvonal) B-Budapest természetföldrajzi adottságai: -Középhegységek és alföld találkozásánál fekszik -a Duna két részre osztja, a folyam jobb partján van a Budai-hegység, Gellért-hegy, Várhegy -ezek az újidő harmadidőszakában keletkeztek -a folyam bal partját széles síkság övezi -a Duna által hozott hordalék mély medret vágott -a folyam egy termális törésvonalat követ, ennek következménye a sok hévíz (hő forrás vize) -> ezért Budapest rendkívül gazdag gyógy- és ásványvizekben -vannak sós, szénsavas, jódos, kénes és radioaktív vizeink -gyógyfürdők: pl. Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő -ásványvizek: pl. Margitszigeti, Kékkúti -Budapest az északi-mérsékelt éghajlati

övben fekszik, nedves-kontinentális éghajlat jellemzi -a tél hideg, de nem hosszú és zord -a nyár meleg, legtöbb csapadék júniusban hull -a csapadék évi mennyisége 500-700 mm között van -a budai oldalon az éghajlat szempontjából domborzati hatás is megfigyelhető C-Kőzetek kialakulása -a kőzetek ásványokból vagy ásványok társulásából állnak -sokfélék lehetnek: kemények, puhák, sötétek, világosak, apró vagy durva szövetűek -keletkezés szerint 3 nagy csoportba soroljuk őket: -magmás -üledékes -átalakult 1. Magmás kőzetek -mélységi magmás kőzetek: -akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő magma megreked, a benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek -pl. gránit -vulkáni kiömlési kőzetek: -ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzet -nagy területeket több száz méter vastagságban fednek le -pl.: riolit, andezit, bazalt -vulkáni

törmelékes kőzetek: -a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportja -minden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is: pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa 2. Üledékes kőzetek -törmelékes üledékes kőzetek: -a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, ezeket hívjuk törmelékes üledékes kőzeteknek pl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márga -vegyi üledékes kőzetek: -vegyi eredetű kőzetek csoportja pl. kősó, mészkő, dolomit -szerves eredetű üledékes kőzetek: -szerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja pl. mészkő, kőszén, kőolaj 3. Átalakult kőzetek -a kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelenti -ilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbe pl. gneisz, csillámpala, márvány 5. tétel a., Ciklon és anticiklon kialakulása, milyen szerepet játszanak

hazánk időjárásában ? A ciklonok: -a légkörben az azonos nyomású pontokat összekötő, ún. izobár vonalak koncentrikus köröket alkotnak -a légnyomás a ciklon belsejében a legalacsonyabb, kifelé haladva növekszik -benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányban áramlik -kialakulása légköri frontokkal (hideg és meleg levegő választófelülete) kapcsolatos =a légköri frontok mentén hullámmozgás jön létre és megkezdődik a felhőzet kialakulása =a hullám mélyül és kialakul egy fiatal ciklon, a felhősáv szélesedik =a ciklon egyre erősödik és záródik, a meleg levegő összeszűkül, a hideg levegő előrenyomul Az anticiklonok: -az izobár vonalak itt is körkörösen helyezkednek el -de az anticiklon belsejében a nyomás a legmagasabb, kifelé haladva csökken -benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban áramlik -az

anticiklonban leszálló légmozgás uralkodik, ezért felhőzet nem alakul ki benne, így az anticiklon derült, száraz időjárást okoz Hogyan befolyásolják hazánk időjárását ? -mérsékelt övi ciklonok érintik Magyarország területét -egyik részük Izland, másik részük a Genovai öbölben keletkezik -Magyarország térségét elérve, hozhatnak hideg vagy meleg levegőt és csapadékot b., Mutasd be hazánk ásványi nyersanyagait és területi elhelyezkedésüket ! 1. Kőszéntelepek: -60 % lignit, 25 % barnakőszén, 15 % feketekőszén -lignit: Mátra- és Bükkalja -> működő bányák, tervezik: Nyugat-Dunántúli Torony térségében közös osztrák-magyar lignitfejtés megindítását =a lignit készletünk még 350 évre elegendő -barnakőszén: Dunántúli Középhegység (Ajka, Tatabánya, Oroszlány, Dorog), Északi Középhegység (Borsodi medence, Salgótarján) -feketekőszén: Mecsek (Pécs, Komló) 2. Kőolaj és földgáz: -lelőhelyek:

Nyugat-Dunántúl (Zalaegerszeg környéke), Alföld (kőolaj: Algyő, földgáz: Hajdúszoboszló), Maros-Kőrös köze -a kőolaj és földgáz egyre csökkenőben van, mert újabb lelőhelyek feltárása nem valószínű 3. Ércek -vasérc: Rudabánya -> 80-as évektől megszűnt (rossz minőségű vas) -rézérc: Mátra (Recsk) -> világviszonylatban is jelentős érckészlet -bauxit: Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc), Vértes (Gánt) -> Európában a legjelentősebbek közé tartozik =kitermelése kb. 2030-ig lehetséges -magnánérc: Bakony (Úrkút, Eplény) -> európai jelentőségű -uránérc: Mecsek -> még kb. 100 évre elegendő mennyiség van, de anyagi problémák miatt bezárták a bányát 4. Nem érces nyersanyagok, építőanyagok -kovaföld: Zempléni-Hegység, Mátra -> elhalt kovamoszatok vázából keletkezett -üveghomok: üvegiparban használatos -kaolin (porcelánföld): porcelángyártás alapanyaga -perlit:

Zempléni-Hegység -> vulkáni kőzet, riolit egyik változata, könnyű beton készítésére használják -zeolit: környezetvédelemben és tápszerként használják, utóvulkáni működés terméke c., Ismerd fel és elemezd a mellékelt ábrát! -? 6. Tétel A – A kőzetburokban érzékelhető mozgások A kőzetlemezek vándorlása különböző mozgásfolyamatok révén alapvetően három dimenzióban játszódik le. Eközben a mozgásban levő kőzet a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására különbözőképpen reagál. Ha képlékeny - gyűrődik, ha rideg - eltörik A plasztikus (képlékeny) deformáció (alakváltozás) redőzés formájában jelenik meg. Kialakulási folyamata a gyűrődés, amely hegységképződéskor a leghatékonyabb. A gyűrődés A redő két részből áll: a boltozatból (antiklinális) és a teknőből (szinklinális). A redő két oldala a szárny. A redőszárnyak egymással ellentétes irányba dőlnek, a dőlés egyúttal

a kőzetréteg lejtési iránya. Erre merőleges a csapásirány E két irány határozza meg a réteg térbeli helyzetét A redők osztályozása a tengelyük felülete és a redőszárnyak kapcsolata alapján történik. A legegyszerűbb formák: álló, ferde, fekvő és átbuktatott redő. A fekvő redők takaróredőket is alkothatnak Ezek a formák leggyakoribbak a lánchegységekben (Alpok, Kaukázus stb.) Az antiklinálisok a szénhidrogének felhalmozódási helyei is lehetnek. A vetődés A merev kőzettömegek már nem gyűrődnek, hanem repedések, kőzetrések keletkeznek a húzó- és nyomófeszültségek hatására. A t örés vagy vetődés a vetősík mentén következik be. Ennek a felszínnel alkotott metszésvonala a törésvonal. Két, egymás felé lejtő vetősík mentén történő elmozduláskor árkos beszakadás keletkezik. Ilyen például a R ajna-árok, a K elet-afrikai-árok. Ennek f ordítottja a r ög ( Sasbérc, pl a S as-hegy) A röghegységekben

gyakoriak a lépcsős vetődések, de előfordulnak a gyűrthegységekben is (Tétényi-fennsík, Appalache). A medencék körkörös vetőkkel határolt lesüllyedt térszínek (Pesthidegkúti-, B udaörsi-, B écsi-, Kárpát-medence stb.) A vetődés a röghegységekben a legelterjedtebb szerkezeti forma A természetben gyakori a vetődés és gyűrődés együttes megjelenése is (Bükk, Mecsek, Andok stb.) Ezek alaposan megnehezítik a bányászok és az alagútépítő mérnökök munkáját. B – Jellemezd az USA mezőgazdasági övezeteit 1. Mezőgazdaság Az Atlanti-part és a Nagy-tavak gazdasága Fakitermelés: A Pacifikus övezetben jelentős Állattenyésztés: - szarvasmarha – hús (préri) - tejgazdaság – Atlanti-part - baromfi - sertés (kukoricaöv) - juhtenyésztés (gyér legelőkön) - tengeri halászat C – A bazalt Földünkön nagy hasadékok m entén k erül a f elszínre, M agyarországon t anúhegyek (Tapolcai-medence t anúhegyei, K isalföld:

S ág, Somló, és zakon: Salgó, M edvés-fennsík) f ormájában láthatjuk. Ha lassan hűl le, hatszöges oszlopok keletkeznek belőle (Badacsony, Szent György hegy, Somoskő, Hegyestű). Útkövezésre, burkolásra, megolvasztva hő- és hangszigetelő anyagok készítésére használják. A gabbrónak megfelelő kémiai összetételű vulkáni kőzet. Kiömlése után hirtelen hűl le, ezért anyaga nincsenek benne szemcsék. Anyaga tömött, fehér és szürke színben létezik Sötét színű ásványait szabad szemmel nehezen lehet észrevenni. A Columbia és az Etióp-fennsíkot is bazalt borítja. Felismerése: Kristályok nem látszanak, sötétszürkés, egyszínű. 7. Tétel A – A légkör alkotói és szerkezete. Miért jelentős a légkör szerepe a Földön? A levegő az élet egyik nélkülözhetetlen feltétele, különböző gázok keveréke. A Föld körül a nehézségi erő tartja Részt vesz a tengely körüli forgásban, hat rá a centrifugális erő

is. Határát gyakorlatilag ott lehet kijelölni, ahol a két erő kiegyenlíti egymást. A levegő sűrűsége (nyomása) a magassággal csökken, emiatt az ember állandó megtelepedése és munkája csak bizonyos magasságig képzelhető el. Ha valaki nagy hegyi magasságokba kapaszkodik fel, az ún hegyi betegség kényszeríti vissza az alacsonyabb régiókba. A légkört alkotó gázokon kívül az atmoszférában cseppfolyós és szilárd halmazállapotú részecskék is jelen vannak. Ezt a keveréket aeroszolnak nevezzük. Mindenütt jelen vannak, mennyiségük azonban időben és térben változik (por, sókristály, vulkáni por, pollen, mikroorganizmusok stb.) A vízgőz maximum 4%-ban van jelen a levegőben Meghatározó szerepe van a csapadékképződésben, befolyásolja a besugárzás nagyságát, a kisugárzás mértékét. A szén-dioxid aránya állandóbb a vízgőznél. Jelentősen megnőhet az aktív vulkánosság térségében, a fosszilis tüzelőanyagok

(kőszén, lignit) elégetésekor. Fontos szerepe van a növényi él etben és a m állás f olyamatában A s zén-dioxid ar ányának növekedése okozza az erősödő üvegházhatást. Az ózon (O3) a troposzférában jelentéktelen, a sztratoszférában nagyobb mennyiségben előforduló gáz (30-50 km magasságban). Szerepe döntő a földi életben, mivel a Napból érkező rendkívül káros ultraibolya sugárzást megszűri, nagyrészt elnyeli. Az erősen változó gázok (szennyeződések) tulajdonképpen szilárd, gáznemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú légköri anyagok. Fontos szerepük van a felhő- és csa padékképződésben Ha erősen megnövekszik mennyiségük, a légszennyeződés pusztító hatású lehet. A légkör függőleges szerkezete szempontjából a légkört különböző rétegekre osztják termikus és egyéb fizikai tulajdonságok alapján. Ezek a rétegek fokozatosan - ún pauzákkal - mennek át egymásba 1. 2. Alkotói Anyaga Primer CH4,

CO2 NH3 H2, H2O Mai légkör Alapgázok Változó gázok Erősen változó gázok Cseppfolyós anyagok Szilárd anyagok Szerkezete A hőmérséklet alapján Szekunder N2 (78%) O2 (21%) Nemesgázok (1%) N2, O2, nemesgázok H2, CO2, O3 H2O, CO, NH3, SO2 A felszín feletti 10-12 km-es réteg a t roposzféra. Ez a l égkör számunkra legfontosabb rétege Ebben játszódnak le a légköri jelenségek (pl. felhő- és csapadékképződés, vízszintes és függőleges légmozgások stb) Ez a réteg alkotja a légkör tömegének háromnegyedét, itt van a légkörben levő vízgőz több mint 90%-a, itt zajlik az emberiség élete. A hőmérséklet felfelé csökken benne: 100 m-enként 0,5 °C-kal. A troposzféra vastagsága földrajzi szélességenként, évszakonként és napszakonként is változik. A troposzféra fölött helyezkedik el a sztratoszféra Jellemző rá a nagy sebességű vízszintes légmozgás (futóáramlás). A hőmérséklete állandó vagy kissé emelkedik;

ennek oka az ózon (O3) j elenléte, am ely a Nap ultraibolya s ugárzásának hatására keletkezik. Ezért a sztratoszféra felső határánál (50 km) a hőmérséklet a felszínközeli hőmérséklettel azonos. Ettől kezdve a hőmérséklet ismét csökken kb 85 km-ig, ahol az átlaghőmérséklet -92°C Ez a légkör leghidegebb r észe, a ne ve m ezoszféra. Fölötte a termoszféra helyezkedik el, amelyben a hőmérséklet meghaladja az 1000°C-t is. Ebben a térségben erősen ionizált rétegek találhatók, itt keletkezik például a sarki fény, ezekről a réteghatárokról verődnek vissza a rádiózásban használt rövidhullámok, itt alakul ki a Van Allen radioaktív sugárzási övezet, itt izzanak fel a légkörbe jutó meteorok. Efölött van a légkör külső tartománya, az exoszféra (külső öv), amely átmenet a légkör és a bolygóközi tér között. Főként héliumból és protonokból áll 3. Jelentősége a Föld életében - A Földi életben fontos

a szerepe - égés - védőpajzs (ózonréteg) – megszűri a Nap és az univerzum káros sugárzásait - elégeti a meteorokat (véd az idegen testektől) - közlekedés színtere (repülő) - ipari nyersanyag B – Az EU mezőgazdaságának sajátosságai Olaszország: növényytermesztés: szántók: búza – mindenhol kukorica – északon cukorrépa – Pó-síkság rizs mediterrán növények: szőlő – bor olajbogyó citrusfélék (kivitel) állattenyésztés: szarvasmarha, sertés – észak juh, kecske, szamár, öszvér – dél halászat: behozatalra szorul Anglia: termelés farmokon növénytermesztés: állattenyésztést támogatja árpa, burgonya: élelmezés, takarmányozás árpa: szeszipar (whisky, sör) szántóföldek: búza (terméshozama első a világon -> felesleg) nagyvárosok környékén: kertgazdálkodás -> friss gyümölcs, zöldség állattenyésztés: szarvasmarha – óceáni éghajlat miatt egész évben zöld legelők juh –

textilipar nyersanyaga, húsát is fogyasztják hússertés, pulyka tengeri halászat: jelentőssége csökken – behozatal Hamis hipotézisek alapján rajzolt ábra: A nagy földi légkörzés: Fontos: súrlódás Coriolis-erő C – A nagy földi légkörzés 8. Tétel A – A folyóvíz hordalékszállítása és felszínformálása Egy folyó esése a domborzattól, illetve a lejtéstől függ. A nagy esésű folyó vize sebesebben mozog. A sebesség (m/s) áradáskor is nőhet, mivel ilyenkor a folyó esése megnövekszik Ha a folyómederben levő megtört tereplépcsőn, kemény kőzeten a víz alázúdul, vízesés keletkezik. A folyó legnagyobb sebességű helye a sodorvonal A sodorvonal a kanyargó folyón jobban kanyarog, mint maga a folyó. A folyó munkavégző képessége a víz tömegétől és sebességétől függ A felsőszakasz jellegű folyó több hordalékot tud szállítani, mint amennyi a felső szakaszáról (hegyvidéki terület) érkezik.

Jellegzetes V alakú völgyet mélyít A f olyó e sésének csö kkenése a munkavégző képesség csökkenésével jár együtt. Ilyenkor a bevágódás megszűnik, törmelékét, hordalékát lerakja. A hordalékot meanderezéssel (kanyargással) kerülgeti. A folyó középszakasz jellegű lesz, a kanyarok homorú oldalain pusztítja a medrét, a domború oldalakon parti zátonyokat épít. Ha a kanyarulat leválik az élő folyóról, holt meder (morotva) alakul ki. A folyó alsó szakaszán a hordalékot t ovábbszállítani nem t udja, em iatt a m ederben, i lletve az ár téren z átonyokat, s zigeteket, hordalékkúpot é pít. H ordalékkúp ot t i s k ialakul, ah ol a f olyó h egyek k özül a s íkságra ér és emiatt szállítóképessége r ohamosan c sökken, ( Csallóköz, S zigetköz, s tb.) A z alsószakasz j elleg i gazán a folyó tengeri torkolati szakaszán alakulhat ki, ahol deltát épít (Duna, Mississippi, Nílus stb.) A hordalék nagy részét a folyó

állítja elő mechanikus erejével, más része az alámosott leszakadt folyópartról, a lejtőn húzódó törmelékből, gleccserekből származik (görgeteg, kavics, homok, iszap). A lebegő iszap gyakran megfesti a vizet. Az agyag, a lösz sárgára, a laterit vörösre, a humusz feketére, a kék agyag kékre színezi a folyó vizét. A szennyeződés milyenségét mutatja több folyó neve is: Sárga-folyó, Kék-folyó, Rio Negro (fekete folyó), “szőke Tisza”, Vörös-folyó stb. A folyó felszínalakító munkájának egyik legszembetűnőbb formája a terasz, amely munkavégző képességének (szakaszjellegének) változásait mutatja ugyanazon a helyen is. A folyó munkavégző képességét megváltoztathatja a vízgyűjtő terület süllyedése vagy emelkedése, az ég hajlat m ódosulása i s. A változásokat jól mutatják (a pleisztocén időszak kezdete óta) a Kárpát-medence f olyói, k ülönösen a Duna és a Vág. Völgyeikben a bevágódás és a

völgyszélesítés megismétlődésével több terasz alakult ki. A f olyóteraszok gazdaságilag is értékesek, mivel utak, vasutak vezetnek rajtuk Fontos telepítő tényezők (Bécs, Pozsony, Budapest stb.), ivóvíznyerő helyek (csápos kutak) Mezőgazdaságilag is hasznosíthatók. B – Hazánk településhálózata 1. A településhálózat történeti fejlődése A 16. századig hazánkat sűrű, aprófalvas településhálózat jellemezte A török dúlás következtében a hódoltság falvainak többsége megsemmisült, a l akókat meggyilkolták vagy rabságba hurcolták. A török kiűzése után az Alföldön mezővárosi-tanyás t elepülésrendszer al akult k i M ivel a nagyra duzzadt népességű városok lakóinak otthona és földje között nagy volt a távolság, a tulajdonosok, amikor a földjeiken dolgoztak, kiköltöztek. Így alakultak ki a tanyák A 19 Században az iparosodás és a v asútépítés a v árosiasodás m eggyorsulását okozta. A trianoni

bék e u tán t öbb nagyváros elvesztette a vonzásterületét. A II Világháború után felerősödött a városiasodás újra Az egyik ok az iparosodás volt, mivel ennek következtében megnőtt az új munkahelyek száma. A másik ok az volt, hogy a rossz körülmények között élő falusiak a városba költözéstől várták a jobb életkörülményeket. A települések növekedése összefüggő településövezetet, agglomerációt hoz létre (Budapest). 2. A települések csoportosítása Az állandó településeket nagyságuk, gazdasági szerepük, alaprajzuk szerint csoportosíthatjuk. A tanyák száma az 1930-as években volt a legnagyobb, az 50-es években számuk csökkent, különösen Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben. Jelentős mértékben csak a szőlő- és gyümölcstermesztő vidékeken tudtak megmaradni (Jász-Kiskun, Csongrád). Napjainkban a t anyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be. A

falvak száma is csökken. A falvakat lélekszámuk alapján csoportosíthatjuk: Törpefalvak: < 500 fő (Baranya, Alpokalja, Borsod) Kis falvak: < 1500 fő (Nógrád megye, Szatmár-Beregi-síkság) Közepes falvak: < 5000 fő (Alföld) Nagyfalvak: > 5000 fő Óriásfalvak: > 10000 fő A városok közül kiemelkednek a közigazgatási funkciókat is betöltő megyeközpontok, amelyek gazdasági központok is. A A főváros, Budapest hazánk gazdasági, politikai, oktatási és kulturális központja. A főváros után regionális jelentőségű városaink következnek Ezek több megyére kiterjedő gazdasági és egyéb szerepet töltenek be, például D ebrecen, M iskolc, S zeged, P écs, Győr). Ezek után a megyeközpontok következnek Őket követik a nme megyeszékhely középvárosok, majd az utolsók a sorban a kisvárosok. A városi népesség folyamatosan növekszik Ennek oka a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező falvakból való elvándorlás és a

városok számának növekedése. Falvak típusai Tanyák típusai A mozgó települések a hidegebb területeken léteznek, ahol a hőmérséklet és a szárazság miatt a legelők után kell vinni az állatokat. C – A talaj kialakulása A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója, mállásterméke. 1. Csak olyan helyen alakul ki, ahol élőlények vannak 2. Kialakulásában szerepet játszik: a) élővilág b) éghajlat c) domborzat d) csillagászati okok: tengelyferdeség, gömb alakú Föld e) kőzetek (üledékes, magmás, átalakult) 3. kialakulása: a) fizikai aprózódás (hőmérséklet) b) kémia mállás -> oldható sók, oldhatatlan agyagásványok c) élővilág: baktériumok, alacsony rendű élőlények -> humusz 4. talajtípusok: • forró övezet: sok humusz, de hamar elbomlik, vas- és alumíniumsók a felszínen -> vörös laterittalaj szavanna: vas-oxid -> vörösbarna talaj füves szavanna: humuszban gazdag -> csernozjom

(feketeföld) csapadékszegény területen: félsivatagi sós talajok száraz vidékek: szikes talajok • mérséklet övezet: mediterrán örökzöld vagy lombos: fahéjszínű talaj, terra rossa tajga: humuszban szegény, erősen kilúgozott podzoltalaj lombos és vegyes erdő: barna erdőtalaj • hideg övezet: rövid nyár – hosszú tél: tőzeges tundratalaj poláris területek: nincs talaj • hegyvidéki: a növényzeti régiótol függően a magassággal változik 9. Tétel A – A szél keletkezése, földfelszín-alakító munkája A felszíni, egyenlőtlen felmelegedés következtében csereáramlás jön létre, amelyet szélnek nevezünk. A szelet irányával, sebességével, nyomásával jellemezhetjük Irányát (ahonnan fúj) világtájakkal (szélrózsa) vagy fokokkal adják meg: északi N (North) 360° v. 0°, keleti E (East) 90°, déli S (South) 180° és nyugati W (West) 270° A szél erősségét szélzászlóval, forgó szélkanállal, irányát és

sebességét anemométerrel mérik. A szélerősség a szél sebességét jelenti, mértékegysége m/s vagy km/h, illetve a nemzetközi használatban csomó (1 csomó = 1 tengeri mérföld = 1,85 km). A szélerősség becslését a 17 fokozatú Beaufort-skála szerint végzik (tapasztalati skála) A szél nyomása, amely a sebesség négyzetével egyenesen arányos, a szélirányra merőleges 1 m2 felületre gyakorolt nyomóerő Pa egységekben. A szél nyomására keletkeznek és maradnak fenn a tengeráramlások, a szél hajtja a szörfözőket, a vitorlásokat, a szélmotorokat stb. A szél a jövő egyik alternatív energiaforrása. A s zél i rányát m ódosítja a s úrlódás, a F öld t engelykörüli f orgásából ad ódó C oriolis-erő (tehetetlenségi-erő), amelyet eltérítő erőnek szokás nevezni. Ez az erő az északi félgömbön minden mozgó testet a m ozgás irányába nézve jobb kéz felé térít ki, a déli félgömbön fordítva, tehát bal kéz felé. A

szél a szárazföldi felszín arculatát jelentős mértékben képes megváltoztatni, alakítani (defláció), különösen a s záraz ég hajlatú t erületeken. Felszínformálása a sivatagban a legjelentősebb – homokformák. Jól mutatja a szél váltogató (szelektív) munkáját a tanúhegyek, ingókövek, kőgombák A szél hozta létra a löszt is. B – Magyarország népessége A népességi folyamatok fő jellemzője egy térségben a né pesség s zámának változása, a születések és a halálozások számának alakulása, a be- és kivándorlás, valamint a n épesség nem és kor szerinti összetétele. A népesség száma 1784 és 1 995 k özött a népesség s zámának növ ekedése nem v olt e gyenletes. A 1 9 s zázad végére gyors népességnövekedés volt jellemző (a gazdaság gyors fejlődése, táplálkozás, az egészségügy és a műveltségi színvonal emelkedése). Az I Világháború hatalmas emberveszteségét a trianoni határokon túlról

menekülők pótolták. A két világháború a népesség némileg csökkent, mivel a születések száma kevés volt. A II. Világháborúban 100 000 fővel csökkent a népesség száma1953-55-ben a Ratkó-korszakban az abortusztilalom mesterségesen növelte a természetes szaporodást. Az 1956-os forradalom következtében rövid idő alatt 200 000 fő hagyta el az országot. A 60-as évektől folyamatosan csökken a népesség száma. Népességpolitikai intézkedésekkel próbálták e gyensúlyozni ( 1967 – GYES), de ez hosszútávon n em j árt s ikerrel, a s zületések s záma egyre csökken. 1981-ben több halálozás történt, mint születés, és ez a tendencia máig tart A bevándorlás a 80-as évektől egyre nagyobb, a kivándorlás nem jelentős. Tsz = (S zül – Hal) + (B e – Ki). A T sz a t ermészetes s zaporodást j elenti H a neg atív, az természetes fogyást jelent. A népsűrűség hazánkban egyeletlen. Legnagyobb az iparosodott területeken, mint

például Budapesten, Győr-Moson megyében, közepes a mezőgazdasági területeken, például Bács-Kiskun, Szolnok, Somogy megyében, legkisebb a hegyvidékeken. Nemzetiségek Magyar: 96-97% Német: Budapesten és környékén, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom megyékben Szlovákok: Békés, Komárom-Esztergom megyékben, Budapesten és környékén Horvátok: Bács-Kiskun, Zala, Vas, Győr-Sopron megyékben Szerbek: Bács-Kiskun, Csongrád megyékben, Budapesten és környékén Szlovének: Vas megye Románok: Hajdú-Bihar megyében, a határ mentén Görögök, Ruszinok, Bolgárok, Ukránok Cigányok: (400 000 fő) Budapesten és környékén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben Magyarok a határon kívül: Románia: 2 000 000 fő (Erdély, Székelyföld, határ mentén, keveredés a románokkal) Szlovákia: 650 000 fő (Dél-Szlovákia, Csllóköz, határ mentén) Jugoszlávia: 360 000 fő (Szerbia, Vajdaság) Ukrajna, Kárpátalja,

Kárpátok előtere: 180 000 fő Szlovénia, Horvátország: kevés Ausztria: bevándorlók és határváltozáskor átkerülők. (Burgenland) 10. Tétel A - Karsztjelenségek A mészkő jellegzetes formákban fordul elő a nedves éghajlatú területeken. A lehullott csapadék a repedésekbe jut. A folyók vize víznyelőkön (ponor) keresztül tűnik el Közben oldja a mészkövet, például barlangokat alakít ki, cseppköveket formál. A barlang mennyezetéről lefelé növők a sztalaktitok, a barlang alján levő, felfelé növők a sztalagmitok. Ha a kettő összenő, cseppkőoszlop (sztalagnát) képződik. Az oldás annál tökéletesebb, minél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, amelyet a levegőből, a talajból vesz fel. A vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul: H2O + CO2 = H2CO3 A szénsav kémiai reakcióba kalcium-hidrogén-karbonát: lép a mészkővel, eredménye a nagyon jól oldódó H2CO3 + CaCO3 = Ca(HCO3)2 Láthatjuk,

hogy a k émiai f olyamat m egfordítható ( reverzíbilis). H a a k alcium-hidrogén-karbonátot tartalmazó víz nagy felületen érintkezik a levegővel, szén-dioxid távozik belőle, és kalcium-karbonát (mészkő) c sapódik k i f inom f átyolként a s ziklákon, a f ák gy ökérzetén, növ énymaradványokon. I lyen látható a Szalajka-völgyben, Lillafüreden (Bükk). A mélybe szivárgó karsztvíz romboló, szállító és építő munkáját a mészkő belsejében végzi. Ennek sokféle eredménye van A j elenség a s zlovéniai Karszt hegységről kapta nevét, ahol azt legelőször tanulmányozták. A Karszt egyik legszebb részéhez tartoznak a Plitvicei-tavak és vízesések (Horvátoszág). A felszín alatt a mészkő oldásával tágas üregek, barlangok keletkeznek. Ezek az ún átmenő barlangok egy vagy többszintűek lehetnek (pl. Aggteleki-barlang) Vannak függőleges kifejlődésűek, ezeket zsombolyoknak nevezik (pl. a Bükkben a Kiskőháti-zsomboly, a

Pireneusok zsombolyai) Az erősen lehűlt levegőjű barlangokban jég képződik, amely bevonja a barlang falát, a cseppköveket - ezek a jeges barlangok (pl. Szlovákiában a Dobsina) Budapesten gyakoriak a hévizes barlangok jellegzetes borsóköves, aragonitos cseppköveikkel, kalcit és gipszkristályaikkal. A barlangok levegője gyakran gyógyhatású. Szembetűnő lehet a változó gázok, az aeroszolok aránya a felszíni levegővel szemben. A légnedvesség nagyon magas (közel 100%) Egyes barlangok mikrobiológiai s zempontból c saknem s terilek, ne gatív i onokban g azdagok ( Abaliget, T apolca, Béke stb.) Ezeket gyógybarlangoknak is nevezik A felszíni karsztos formák közül legismertebbek a víznyelő (ponor), a dolina (töbör) és a polje. B – Kína gazdasági élete 1. Bányászat kőszén: Észak-Kína (legtöbb kőszén a világon) kőolaj: Északkelet-Kína uránérc, színesérc vasérc: Jangce mentén, Észak-Kína, Mandzsu-medence 2. Ipar vas- és

acélkohásza: Ansan, Vuhan színesfémkohászat: Sanghaj gépgyártás, vegyipar: Sanghaj textilipar, pamutipar (selyemhernyó): első a világon 3. Mezőgazdaság növénytermesztés búza: Kínai-alföld, Kelet-Kína kukorica, földimogyoró, szója, burgonya, gyapot, tea, gyünölcsök, édesburgonya, fahéj rizs: Kelet-Kína, Kínai-alföld, Dél-Kína cukornád: (cukoripar alapanyaga) Dél-Kína mandarin, ananász: Dél-Kína állattenyésztés sertés, baromfi: Kelet-Kína selyemhernyó: Dél-Kína juh, kecske, ló, teve: Nyugat-Kína jak: Tibet bivaly halászat 4. Közlekedés vasút vízi utak 5. Kereskedelem kis jelentőség a világkereskedelemben Japán, Hong-Kong: külkereskedelmi partnerek Sanghaj, Hong-Kong: a külkereskedelem kapui C – Az Alpok magassági övei Az Alpok éghajlata és növényzete övezetes. A növényzeti régiók a déli oldalon fejlődtek ki A tengerszint feletti magasság növekedésével váltakoznak a földrajzi övek, ahogy az egyenlítőtől

a sarkok felé. Az egyenlítő és a pólusok között 100km / 0,5ºC-kal csökken az évi középhőmérséklet Ugyanez a hőmérsékletcsökkenés a magashegységekben 1000 méterenként következik. A hóhatár 3000 méter körül van. A növényzet felső határa pedig a hóhatár alatt állandó hó és jég havasi legelők sziklafelszín törpefenyvesek fenyőövezet bükkösök kevert lomberdők művelt területek mediterrán örökzöld növények 4000 m 3000 m 2500 m 2000 – 2300 m 1500 – 1600 m 1000 m 600 – 800 m 11. Tétel A – Az ősmasszívumok, felszínük, gazdasági jelentőségük Minden kontinens jelentős része a Föld legősibb kéregdarabjainak merev tömegéből áll, amelyek a későbbiek során nem gyűrődtek, hanem töredeztek, emelkedő és süllyedő mozgásokat végeztek. Ezeket a kéregdarabokat ősmasszívumnak (ősföldnek, pajzsnak) nevezik Építő kőzetei magmás és átalakult kőzetek. Az ősidőben keletkeztek Az ősmasszívumokra

a szelíd formák, enyhe lejtők, csekély domborzati s zintkülönbségek jellemzők, enyhén hullámos síkságokkal, helyenként dombságokkal. Vulkánok nincsenek, aszeizmikus területek. A világűrből érkező meteoritok hozták létre az első ősföldeket A süllyedő pajzsokat időnként tenger öntötte el, amelyből nagy vastagságú üledékes kőzetek (homokkő, mészkő, dolomit, márga, agyag) rakódtak a kristályos kőzetekre, létrehozva a fedett ősmasszívumokat, mint például a Balti- és a Kanadai-ősmasszívum egyes területei. A fedett pajzsok mindenekelőtt energiahordozókban és sófélékben, míg a fedetlen ősmasszívumok magmás eredetű ércekben gazdagok (vas, nikkel, titán, platina, arany, réz stb.) Az ősmasszívumok területén az aprózódás hatására másodlagos érctelepek halmozódtak fel az ún. torlatokban (arany, ezüst, platina, gyémánt, ón) Az ősmasszívumok felszínét a jégkorszaki belföldi jégtakarók alaposan lecsiszolták.

A lépcsős pajzsok vízenergiában gazdagok, mivel folyói zuhatagosak (Niagara, Victoria). kőolaj földgáz feketekőszén barnakőszén Dél-Amerik a B – Németország ipari szerepe az Európai Unión belül Kelet-Afrikai árokrendszer Németország a világ harmadik nagyhatalma. A világ legnagyobb vegyipari exportőre A német gazdaság vezető ágazata a járműgyártás, teherautókból, autóbuszokból a világon a hetedik, személygépkocsiból az EU-n belül az első, a világon a harmadik. Autógyártás: Volkswagen: Wolfsburg Opel: Düsseldorf Audi: Ingolstadt Mercedes-Benz: Stuttgart Ford: Köln BMW: München Hajógyártás: Hamburg, Bréma, Lübeck, Kiel Bányagépek, vasúti vegonok: Ruhr-vidék, vasúti csomópontok Mezőgazdasági gépek: mezőgazdasági csomópontok Híradástechnika, elektromos gépek, szerszámok, háztartási elektromos készülékek: Grundig, Bosch, Siemens Textilipar: Import nyersanyagok – kikötők: Bréma, Hamburg Vegyipar:

Kőolajat, sót, kőszenet, földgázt dolgoznak fel: Ruhr-vidék, Közép-Rajna-vidék, Köln, Düsseldorf, Ludwigshaven, Frankfurt am Main Finomvegyészet: Duisburg, Leverkusen Szénvegyészet, sófeldolgozás: Lipcse, Halle Nagy cégek: Bayer, BASF, Hoechst 1. 2. 3. 4. C – A és B pont közötti távolság 3 módszerrel cérnával, hajszállal – légvonalban, esetleg görbén papírcsíkokkal kurveométerrel (görbületmérő) – kanyarok mérése Esetleg a térképen ábrázolt úthosszok 12. tétel A – A lánchegységek kialakulása A fiatal lánchegységek a lemezszegélyek mentén alakultak ki a közép- és újidőben, pl. a Tethys tenger összezáródásával. K ialakulásuk be fejezetlenségét a v ulkanizmus és a gy akori f öldrengések i s bizonyítják. A l ánchegységek v onulatai k ét na gy h egységrendszert al kotnak: az Eurázsiai-hegységrendszert, am ely ur alkodóan ny ugat-keleti i rányban h úzódik, és a Pacifikus-hegységrendszert és

zak-déli i rányban v onuló l áncaival. Az E urázsiai-hegységrendszer legfontosabb t agjai: Afrikában az A tlasz, E urázsiában a S ierra N evada, a P ireneusok, az A lpok, a z Appenninek, a Kárpátok, a Dinári-hegység, a Balkán-hegység, a Krím, a Kaukázus, az Anatóliai- és az Iráni-medence peremhegységei és a Himalája. A Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceánt övezi: Ázsiában az Aleut-szigetek, Kamcsatka, a Kuril-szigetek, a Japán-szigetek, a Fülöp-szigetek, Indonézia keleti része, Amerikában a Kordillerák és az Andok. A lánchegységek formakincse. A lánchegységek párhuzamos vonulatokból állnak Uralkodó szerkezeti formájuk a gyűrődés. Nagy magasságba emelkednek, emiatt a glaciális formakincs jellemző rájuk Jelentős részük ma is az állandó hóhatár fölé nyúlik. Hosszanti, mély völgyei, hatalmas csúcsai, kitűnő lejtői nem riasztják el az embereket, ellenkezőleg: valósággal vonzza a turistákat télen-nyáron

egyaránt (Alpok, Magas-Tátra stb.) B – Magyarország Energiagazdasága Az energiagazdaság: Az ener giahordozók k itermelése ( bányászat), az e nergiahordozók á talakítása, elosztása, szállítása, és végül a felhasználása Elsődleges energiahordozók: - fosszilis: kőszén szénhidrogének hasadóanyagok - megújuló Nap szél geotermikus hő víz Másodlagos energiahordozók: - gőz - koksz - olajfinomítványok - vízenergia Szerkezete - igény: ipar, közlekedés, szolgáltatás, lakosság Fogyó energiaforrások: Szén (hőerőművek, lakosság) adottságok: földtani minőség: - vékony rétegek - kis területen bányászat: - kis rétegszám vízes metán kéntartalom - költséges - nem gazdaságos feketekőszén: Mecsek, Komló, Szászvár barnakőszén: Dunántúli-középhegység: Ajak, Dudvar, Oroszlány, Tatabánya Északi-középhegység: Miskolc, Putnok, Edelény Lignit: Mátraalja, Bükkalja, Visonta, Bükkábrány Kőolaj, Földgáz

(fűtőanyag, vegyipar, közlekedés) Csővezetékes szállítás Lelőhelyek: - kőolaj - Dunántúl (Ny): Budafa, Nagylengyel, Zalakaros - Duna-Tisza köze: Algyő, Szeged, Kiskunhalas - földgáz: Algyő, Orosháza, Sarkad, Szank, Üllés, Hajdúszoboszló, Lovászi, Mezőcsokonya finomítók: Zalaegerszeg, Százhalombatta, Tiszaújváros, Almásfűzitő Geotermikus energia felhasználása: üvegházak, lakóépületek, gyógyfürdők Erőművek elhelyezkedése: - szénmedencék közelében – Százahlombatta (kőolaj) - ipari hűtővíz közelében – Tiszaújváros (kőolaj) - fogyasztók közelében – Gyöngyös-Visonta (lignit) Paksi Atomerőmű: 1760Mwatt Energiahatékonyság: Napjainkban nagy a pazarlás: rossz ipari szerkezet, elavult berendezések, a fogyasztók magatartása Kitűzött célok: korszerűsítés, versenyképesség kialakítása Megvalósítás: - kis energiaigényű ágazatok - technikai fejlődés - megújuló és alternatív energiaforrások bevonása -

korszerű közlekedés C – A mészkő, kialakulása, gazdasági jelentősége, felhasználása Magyaroszágon A mélybe szivárgó karsztvíz romboló, szállító és építő munkáját a mészkő belsejében végzi. Ennek sokféle eredménye van. A felszín alatt a mészkő oldásával tágas üregek, barlangok keletkeznek Levegőjük gyakran gyógyhatású, a légnedvesség nagyon magas. Egyes barlangok mikrobiológiai szempontból csaknem sterilek, negatív ionokban gazdagok. Ezeket gyógybarlangoknak is nevezik A mészkövet bányásszák. Építkezésre, díszítésre használják A cementben is mész van Felnémeten a triászban vegyi kiválással képződött nagy tisztaságú mészkő található. Ennek tört-őrölt változatai gumiipari, vegyipari, cukorgyártási és talajjavítási töltőanyagként használatosak. Zebegényben a miocénban képződött mészkövet amorf jellege miatt festékföld, állattakarmány gyártására hasznosítják. Magyarországon a

Dunántúli-középhegységet és a Bükköt jórészt mészkő és dolomit építi fel. Kialakulása az óidőtől kezdve tart, puhatestűek, korallok mészvázából keletkezik. Sósavban erősen pezseg, fehér, nem sima felszínű. A dolomit azonban sima felszínű, fehér, és sósavban nem pezseg. 13. Tétel a., Jellemezd a mediterrán éghajlatot ! Ismertesd a mediterrán országok mezőgazd-t! Az éghajlat jellemzői: -a mediterrán éghajlat a szubtrópusi éghajlat egyik változata -a meleg mérsékelt övben a 30. – 45 Szélességi kör között alakult ki a földrészek nyugati oldalán, nyugati partjain =Földközi tenger partvidéke, Fekete tenger déli partvidéke, Kaszpi tenger déli partjai, Fokföld, Kalifornia, Chile középső részei, Ausztrália délnyugati partvidéke -az évi középhőmérséklet magasabb, mint a mérsékelt övezetben (12-19 fok) -nyara hosszú, forró és száraz -tele rövid, enyhe és csapadékos -a tavasz és az ősz hosszú -a

folyók vízjárása ingadozó =télen magas vízállás, nyáron sok folyó kiszárad -jellemző talaja: terra rossa, fahéjszínű erdőtalaj -természetes növényzete: =örökzöld, keménylombú fák (pl. pinea, mirtusz ciprus, babér, paratölgy, tűlevelű erdők) =olajfaligetek =lombhullató fajok (szelíd gesztenye, magyaltölgy) =pálmák (legyező pálma) -állatvilága átmeneti jellegű: valódi mérsékelt öv és forró övezet állatai keverednek =tarajos sün, kaméleon, dámvad, muflon, görög teknős Mezőgazdaság: -a növénytermsztés jelentősebb, az állattenyésztés háttérbe szorul -legjellemzőbb növények: =citrusfélék (citrom, narancs, mandarin) =szőlő -> bortermelés =olajfa -> olivaolaj =cukorrépa =dohány, gyapot =parafa -szántóföldek legjellemzőbb növénye a búza és a kukorica -öntözött területeken rizstermelés zajlik -tengeri halászat jelentős a mediterrán országokban b., Japán gyors fejlődésének tényezői -Japán ma

a föld 2. legnagyobb gazdasági nagyhatalma -a fejlődés 1867-ben, a feudalizmus megszűnése után indult meg -a 2. Vh idején már fejlett gazdasággal, és nagy gyarmatbirodalommal rendelkezett -a 2. Vh után az USA segítségével állította helyre a gazdaságát -> nagy beruházások, új technológiák bevezetése -ezt elősegítette, hogy önálló hadsereggel nem rendelkezhetett, a felszabadult tőkét a civil gazdaság fejlődésére fordíthatta A fejlődést elősegítő egyéb tényezők: -feltétlen engedelmesség -jó képzettség -nagy munkabírás -szorgalmas munkaerő -hagyományok tisztelete -mezőgazdaságában a rizs és teatermesztés jelentős, élelmiszerből importra szorul -ásványkincsekben, energiahordozókban nagyon szegény, importra szorul -ennek következménye, hogy a feldolgozóipar és gyártóipar fejlődött -csökken a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók száma a robottechnika bevezetése miatt -a lakosság 2/3-a

szolgáltatóiparban dolgozik -mindezek eredményeképp: =fejlett kohászat, acélgyártás, gépipar, autógyártás =fontos elektronikaipar, optika -közlekedési eszközök gyártásban a legnagyobbak a világok (a Toyota évente annyi autót gyárt, mint Franciaország összes autógyára együttvéve) =kiemelkedő a motor és hajógyártás (az autógyártáson kívül) -korszerű közúti és vasúthálózattal rendelkezik -külkereskedelem: hajózásé a vezető szerep -számos bankkal rendelkezik =a pénzvilág egyik meghatározó központja -legjelentősebb ipari körzetei: Tokio-Yokohama, Osaka-Kobe-Kioto c., Elemezd a mellékelt ábrát ! -? 14. Tétel A – A röghegységek kialakulása, hol vannak, felszínük, ásványkincseik A röghegységek korábbi lánchegységek és táblás szerkezetű felszínek lepusztulásával, összetöredezésével alakultak ki. Éppen ezért szerkezeti formái vetődéses formák Kiemelkedett rögei közé árkok, m edencék s

üllyedtek. A K aledóniai-hegységrendszerhez (neve Skócia ókori nevéből származik) Skandinávia, Skócia, Írország egy része, Kelet-Grönland hegységei és az Appalache északi része tartozik. A V ariszkuszi-hegységrendszer ( elnevezése a bajorországi v aristida n éptörzs ut án) m aradványai középhegységgé p usztultak l e: D él-Anglia, F ranciaország r öghegységei, a spanyol M ezeta, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei (Szudéták stb.), a Le ngyel-középhegység, a Velencei-hegység M agyarországon, a R odope, az U rál, a T ien-San, az aus ztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység, az Appalache déli része. Ezen hegységeknek fő kialakulási fázisa a karbon időszakban volt. A Variszkuszi-hegységrendszer kialakulásával alaposan megnőtt Ős-Európa területe. A röghegységek formakincsét a vetődések mellett a külső erők alakították ki, nagy vastagságú üledéket halmozva fel. Skandinávia és Skócia északi részének

magasra kiemelt rögei a jégkorszak idején erősen eljegesedtek, emiatt a glaciális formakincs jellemzi. A r öghegységek ás ványkincsekben gaz dagok. K orábban em lítettük, ho gy a r öghegységek lánchegységek lepusztulásával alakultak ki. A lepusztulással az érctelepek a felszín közelébe kerültek (réz, ci nk, ó lom, ón, nemesfémek), a hegységek üledékes kőzeteiben pedig hatalmas kőszén-, szénhidrogén- és sótelepek képződtek. B – Délnyugat-Ázsia gazdasági jelentősége a világ gazdasági életén keresztül kedvezőtlen ternészetföldrajzi adottségok, kis népsűrűség nomád életmód iszlám vallás (kivéve: Izrael- zsidó, Libanon- keresztény) gazdaságilag elmaradott országok de néhány ország nemzeti jövedelme kiemelkedően magas- KŐOLAJ Szaud- Arábia,Irán, Irak, Kuvait – a Föld legjelentősebb kőolajtermelő országai közé tartoznak Kőolaj, földgáz – energiagazdaság, vegyipar Energiabőség –Irán,Bahrein,

Arab Emirátusok Alumínium kohászat Szaud-Arábia, Katar: vas- és acélkombinátok, olajipart szolgálják Gépipar: Irak, Irán, Törökország Törökország: sokoldalú ipar - kevés kőolaj- vízi energia - feketekőszén – vas-és acélkohászat - fejlődő gépipar - változatos ásványkincsek krómérc (világgazdasági jelentőség) - alumíniumkohászat – hazai bauxit - gépipar –járműgyártás (személy- és t ehergépkocsik, v asúti j árművek – ázsiai vi szonylatban számottevő) hajógyártás –kikötők textil- bőr és élelmiszeripar - legjelentősebb ipar – Isztambul - központok: Izmir, Bursa, Ankara - szoros gazdasági kapcsolat – Európai Unio, Németország kb 2 millió török vendégmunkás - idegenforgalom Libanon: bank- és pénzügyi központ - háborús helyzet – kis gazdasági jelentőség - Afganisztán,Jemen: - legszegényebbek a térségben, polgárháború volt, ásványkincs Jordánia, Szíria: - szűkös ásványkincsek -

Jordánia- foszfátkészletek - Szíria- kőolaj - Fogyasztási cikkeket előállító könnyűipar, élelmiszeripar Szaud-Arábia: - iszlám 2 legfontosabb zarándokhelye: Mekka, Medina Izrael: - DNY Ázsia egyetlen nem iszlám állama - Fejlett gazdaság – amerikai segélyek, nyugatnémet jóvátétel, zsidó szervezetek adományai - Kevés ásványkincs – import energiahordozók, nyersanyagok - Sokféle termék –fegyverek, hadifelszerelés – export - Nehézipar – kp Haifa - Fogyasztási cikkek – Tel-Aviv- Jaffa + környéke - Gyémántcsiszolás – kivitel 1/3-a - USA iparcikkeinek megvásárlásával is támogatja Izraelt – export több, mint 1/3-a USÁ-ba - Zarándokturizmus – mohamedán, keresztény vallás szent helyei Mezőgazdaság - száraz kontinentális éghajlat: búza (Törökország, Irán) gyapot (Törökország, Szíria) - füves puszták: nomád állattartás, kecske, juh (Töröko. Irán, Afganisztán) - mediterrán: szőlő (Töröko.) olajbogyó

(Izrael- narancs) + Földközi tenger menti országok citrusfélék - trópusi sivatagok oázisai. Datolyapálma (Szaud-Arábia, Irak, Irán, Jemen) C – Időjárási térkép elemzése 15. Tétel A – A kőolaj kialakulása, gazdasági jelentősége a világ energiagazdaságában A kőolajtelepek a harmadidőszakban alakultak ki. A tengerekben elhalt planktonok a tenger fenekére süllyedtek, ott mészkő, kőolaj és földgáz alakult ki belőlük. Kialakulásához oxigénmentes környezet kellet. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a kőolaj szerves eredetű üledékes kőzetekben alakult ki. A kőolaj nagyon fontos energiahordozó Európában a termelést a FÁK vezeti Nagy-Britanniából és Norvégiából exportálnak a szegényebb országoknak. Jelentős mennyiség található az USA-ban, Szaúd-Arábiában, Iránban, Mexikóban, Kínában, Venezuelában, Irakban és a volt Szovjetunió területén. Jelentős mennyiség található az Északi-tengerben is. Az olajat f

rakcionált d esztillációval k omponenseire bo ntják. A ny ersolajból k észítenek be nzint (motorhajtóanyag), petróleumot (világítóolaj), kerozint (repülőgépek hajtóanyaga), gázolajat (dízelolaj), és pakurát (fűtőolaj). Az aszfalt gyártásában is felhasználják a kőolajat (származékát) Az O PEC egy nem zetközi gaz dasági s zervezet, 1 960-bna alapították, k özpontja B écs. A legtovább fennmaradt nagy kartell. 13 kőolajtermelő ország alkotja, az alapítók: Irak, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela, csatlakoztak még: Algéria, Ecuador, az Egyesült Arab Emirátusok, Gabon, Indonézia, Líbia, Nigéria és Katar. Célja a tagországok kőolajjal kapcsolatos politikájának koordinálása érdekeik védelmére. Döntően a nyersolaj árának megszabásával és a kitermelt nyersolaj mennyiségének meghatározásával teszi ezt. Fontos még, hogy a nagy hozamú kutak és az “olcsó” szállítás (vezetékeken) nagy hasznot hajt a

kitermelőnek, és az OPEC szabályozásával is még nagyobb a bevétel. B – Csehország és Szlovákia gazdasági adottságainak összehasonlítása Csehország és Szlovákia a hajdani Csehszlovákiából lett, annak kettészakadásából. Csehország területe 79 000 km2, lakossága 10,4 millió fő Bányászat • feketekőszén – Ostrava, Cseh-medence (export) • barnakőszén – Érchegység • kőolaj – kevés (Barátság-kőolajvezeték) • vasérc – Cseh-medence (import) Ipar • vaskohászat – Ostrava • gépgyártás (autó, repülő, traktor, mezőgazdasági gépek, elektromos gépek) – Prága, Plzeň, Ostrava, Brno • építőanyag-ipar – hazai nyersanyagból • textilipar – haza len, gyapjú, műszél • üveg-, porcelángyártás • papír-, bútorgyártás, faipar – Dél-Csehország • cukor-, sörgyártás • vegyipar – Elba völgye (hazai barnakőszén, import szénhidrogén) Mezőgazdaság • juh – hegyekben • szarvasmarha

– medencében • árpa, komló – sör (export is) • kenyérgabona, zöldség, gyümölcs - import Szlovákia területe 49 000 km2. Lakossága 5,3 millió fő Bányászat: (energiahordozókban szegény, de vízenergiát használnak) • feketekőszén – import Csehországból • barnakőszén – nem jelentős • kőolaj – import Oroszországból • vasérc – import Ipar • kohászat – Kassa • alumíniumgyártás – Garamszentkereszt (import magyar timföld) • gépgyártás – Pozsony, Kassa • vegyipar – Pozsony, Kassa • textilipar – Rózsahegy • elektronika – Pozsony • élelmiszeripar Mezőgazdaság • búza, árpa, kukorica, dohány, cukorrépa • burgonya, takarmánynövények – dombságokon • sertés, szarvasmarha, juh C – A rétegvulkán szelvényrajza 16. Tétel A – Csapadékképződés Csapadék akkor keletkezik, ha a levegő erősen lehűl vagy ha valamilyen oknál fogva felemelkedik. A levegő felemelkedik, ha

felmelegszik, és oszlopszerűen felszáll, ha hi deg-vagy melegfront alakul ki, vagy amikor hegységen bukik át. Amikor a felszín hűti le erős kisugárzással a felette lévő levegőt, harmat, dér vagy zúzmara keletkezik a kicsapódás eredményeképpen. A harmatot, a deret és a zúzmarát nem hulló csapadéknak is s zokták nev ezni. H armat ak kor j ön l étre a t alajon, a n övények f elületén, ha der ült éj szaka a felszínen levő tárgyak erősen lehűlnek és a velük érintkező levegőből apró vízcseppek válnak ki (később összenőhetnek nagyobb cseppekké). A harmatcseppek különösen s zép látványt ny újtanak a füvön, a virágokon. A harmat jelentősége az, hogy aszályos időben növényeinknek vízutánpótlást biztosít. A dér szintén a felszíni tárgyakon válik ki apró jégkristályok formájában, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, s a telítettséget 0°C alatt éri el. A zúzmara ugyancsak páratelt

levegőből képződik téli éjszakákon, amikor az erősen lehűlt felszín fölé magas vízgőztartalmú, enyhébb levegő áramlik. A keletkező jégkristályok a fák ágain, légvezetékeken, drótkerítéseken, egyéb fémtárgyakon csapódnak ki látványosan. A zúzmara sok kárt is okozhat azzal, hogy s úlyával l etöri a f aágakat, l eszakítja az elektromos v ezetékeket s tb. H ulló csapadék az emelkedő levegő lehűlésével keletkezik, amikor a kondenzáció következtében a vízgőz egy része kicsapódik. A felmelegedő levegő felszállás közben 100 méterenként 1°C-kal hűl le. Ha a telítési hőmérséklet elérése után tovább emelkedik, az egy halmazállapotú víz két halmazállapotba megy át a kicsapódási szint elérésekor és megkezdődik a felhőképződés. A kicsapódástól kezdve a hőmérséklet 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken, mivel a vízpára kicsapódásakor hő szabadul fel. További emelkedés esetén a három

halmazállapotú felhőben lejátszódik az átpárolgás (szublimáció), a jégkristályok híznak az ütközések miatt is. Amikor a jégkristályok tömege legyőzi a felhajtóerőt, megkezdődik a csapadék hullása. Amennyiben 0 °C alatt van a levegő hőmérséklete, hó formájában hull, ha 0 °C felett ér a földfelszínre, eső lesz. Csapadékról csak akkor beszélünk, ha hullás közben eléri a felszínt. Nyáron, amikor a levegő gyorsan emelkedik fel a magasba, a zivatarfelhőben a jégkristályok megnőhetnek akár tyúktojás nagyságúra is. Ha zuhanásuk közben nem olvadnak el, akkor nagy szemű jégeső formájában érik el a felszínt, nagy károkat okozva. A frontális csapadékok felhőzete különböző. A hidegfront gomolyfelhőzetű, a melegfront rétegfelhőjű. A ciklonokban együtt mozognak és okoznak csapadékos időjárást A hegységen átkelő levegő a széliránnyal szemben levő oldalon felemelkedik, lehűl és a felhőképződés után

kiadós csapadékkal öntözi a hegyoldalt. A másik oldalon leszállva a hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, vagyis egyre szárazabbá válik. Ez az alábukó, felhőoszlató szél a főn (hófaló), am ely az A lpokban a l eggyakoribb, l egismertebb, hi szen s okszor h atására i ndulnak el a lavinák a lejtőkön, kezdődik el az olvadás. A csapadék összegét mm-ben adják meg 1mm csapadék megfelel 1m 2/l-nek, i lletve 1c m f rissen hul lott h ó 1m m c sapadéknak. A c sapadék el oszlását csapadéktérképen ábrázolják izohiéták segítségével. Az izohiéták az azonos csapadékmennyiségű helyeket összekötő görbék. B – Budapest idegenforgalmi földrajza C – A lösz, kialakulása, elhelyezkedése Magyarországon, gazdasági jelentősége Sárga színű, rétegzetlen üledékes kőzet, Levegőből hullott porból (kőzettörmelék) keletkezett (a pleisztocénban a hideg, száraz szelek finom port szállítottak, amelyből lösz

keletkezett). Magyarországon a Dunántúli-dombságon, a Mezőföldön, a Hajdúságban és Bácska környékén található. A Mezőföld keleti részén a legnagyobb a vastagsága – 50 méter Szerkezete porózus, lyukacsos, színe sárga, sima felületű. A lösz kitűnő kulturtalaj. 17. Tétel A – A folyók vízhozama és vízjárása, Magyarország folyószabályozása, ár- és belvízvédelme Folyó: Lejtőn, vonalas pályán mozgó örvénylően áramló víztömeg. Ér, csermely, patak, folyó, folyam, óriásfolyam. Vízhozamnak a folyó egy meghatározott keresztmetszetén 1 másodperc alatt keresztüláramló víz mennyiségét értjük m 3-ben. Például a D una közepes vízhozama Budapesten a V igadó térnél 2300 m3/s. Árvíz idején 8000 m3/s is lehet A folyó vízhozama a vízgyűjtő terület nagyságától, annak földtani felépítésétől, domborzati viszonyaitól függ. Földünkön vannak időszakos, vagyis nem állandó jellegű vízhozammal

rendelkező folyók, ezeket vádinak vagy creeknek nevezzük, a térképen szaggatott kék vonallal rajzolják. E zeket sivatagi t erületeken t aláljuk A v ízállás ( a v ízszint magassága c m-ben kifejezve) a v ízhozam f üggvényében v áltozik. A vízhozam v agy a v ízállás egy év en belüli, többé-kevésbé szabályszerű változása a folyó vízjárását jelenti. Vannak szabályos vízjárású folyók (Temze) és szeszélyes vízjárásúak (pl. a Tisza) Szerte a v ilágon nagy gondot j elent a f olyók s zabályozása, hiszen ór iási a nyagi ál dozatot é s gondos munkát követel. Célja, hogy a m ederképes legyen a v izet, a hordalékot, a jeget kártétel nélkül levezetni. A folyók szabályozásánál elvégzendő munka a gátak építése, a kanyarulatok átvágása, a mellékágak lezárása, új mederszakaszok építése, kőkeresztgátak (sarkantyúk) építése és a partvédő művek építése. A világ jelentős folyói közül számunkra is

ismert munkálatok folytak a M ississippin, a Pón, a Sárga folyón, a Dunán, a Tiszán stb. Az ár vizek ór iási pus ztítást v égeznek, ezért az em ber év ezredek ó ta har col el lenük. O kozóik rendszerint a rendkívüli időjárásokat előidéző ciklonok, frontok, monszun stb. A katasztrofális árvizeket hirtelen hóolvadás, nagy, hosszú esőzés, jégtorlódás, a fő- és m ellékfolyók ár vizeinek egybeesése okozza. A nagy horderejű ármentesítések a XIX. században kezdődtek, amikor az ember technikailag már f el t udta venni a versenyt az áradó vízzel. Az árvízi munkálatokban részt vett Mikovinyi S ámuel, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenő, az árvízi munkálatokat javasló és támogató gróf Széchenyi István, valamint Pietro Paleocapa. Hazánkban ös szesen 42 00 k m h osszú gá tat ép ítettek ( az Egyenlítő hosszának több mint egytizede!). Ezek korszerűsítése, karbantartása az egyik legfontosabb jelenlegi

feladat Az ármentesítés módszerei közül legjelentősebb a folyók szabályozása, gátak (töltések) és tározók építése a víztömeg egy részének visszatartására. Vízlépcső, völgyzáró gát:  egyenletesebbé teszik a vízjárást  csökkentik az árvízveszélyt  öntöző és ipari vizeket biztosítanak  villamos energiát termelnek, segítik a hajózást  idegenforgalmi haszon Tisza-tó, Tiszalök, Ohati tavak Magyarország árvízzel veszélyeztetett terület. Ártér: elöntéssel fenyegetett terület. Mentett ártér: az ártér határa és a fővédgát közötti terület. Hullámtér: a meder és a fővédgát közötti terület. Fővédgát: az ártér legnagyobb, legerősebb gátja. Körgát: főként településeket védő gát. Korona: a gát teteje (gépkocsival járható) Padka: a trapéz alakú gáton levő lépcsőzetes kiképzés a stabilitás növelésére. Nyári gát: kisebb árvizek kivédésére épített gát. Nyúlgát: a

gát koronájára emelt ideiglenes töltés árvíz idején. Buzgár: a védgát mögött feltörő víz. Az ár vizek el hárításában nagy s zerepe v an a s zakemberek m ellett a polgári v édelemnek, a honvédség műszaki alakulatainak, a könnyűbúvároknak, a nemzetközi együttműködésnek stb. Az eredményes árvízvédelem fontos része a m egfigyelés, a f elderítés, a hírközlés, a t echnikai eszközök helyes, gyors alkalmazása. Árvíz idején gyakran jelentkeznek a belvizek, de származhatnak magas talajvízállásból, befolyó vizekből is. Csatornahálózattal vezethető le Magas vízállás idején zsilipek, szivattyúk segítségével emelik át a hullámtérbe. A belvíz nagy károkat képes okozni, különösen a mezőgazdaságban. Nagyobb árvizek: 1838 – Pesti nagy árvíz 1879 – Szeged 1954 – Szigetköz 1956 – Mohács 1965 – Nagy dunai árvíz 1999, 2000 – Tisza B – Kelet- és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott országai – A Négy

Tigris Hongkong, Koreai-köztársaság, Szingapúr, Tajvan Ázsia néhány országa – Japánhoz hasonlóan – gyors gazdasági fejlődéssel kiemelkedtek  nagy népsűrűség  kedvező földrajzi helyzet  USA, Japán beruházások  szakképzett, szorgalmas, fegyelmezett munkaerő Jól t udtak gazdálkodni a hiteleikkel, ol yan i parágakat hoz tak l étre, m elyek j ól eladható termékeket gy ártanak. Emelkedtek a munkabérek  életszínvonal is. Koreai köztársaság 1953 Kétfelé szakad (észak-dél) (ez a legnagyobb területű és népességű) Külkereskedelem: Kínával – nagyrészt önellátó gazdaság Könnyű és élelmiszeripar-korszerűsítés, majd az energiatermelést, alapanyaggyártást, gépipart fejlesztették – nagyrészt Japán segítséggel Vízi-, hő- és atomerőműveket alkalmaznak Kőszenet termelnek ki nagyobb mennyiségben, de ez sem fedezi az igényeket, így szénhidrogéneket k ell importálnia Behozott nyersanyagok

biztosítják a helyi vas-, acél-, színesfém-, alumíniumkohászatot  kikötőkbe települtek a központok  Incson, Puszan Dél-Korea a második legnagyobb hajógyártó ország, a személygépkocsigyártás is fejlődik – Hyundai Elektronikai-ipari fejlődés: TV-k, monitorok, háztartási-kisgépek: Goldstar, Samsung, Daewoo - Szöul Vegyipar: kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Építőanyaggyártás növekedett  gyors fejlődés Textil-, faipar, mezőgazdaság jelentős még, bár ezek csak a helyi igényekre épülnek Korszerű közlekedési hálózat, kikötők. Kereskedelmi partnerek: Japán, USA • Kivitel: iparcikkek, Behozatal: nyersanyagok Tajvan Eredeti neve Kínai köztársaság, 1949-ben a kommunisták elől ide menekült a polgári Kína vezetősége, így azóta is igényt tartanak a területre Szintén az USA, és a Japánok segítették Élelmiszer, faipar, textilipar, gépgyártás  nagyon hasonlít a fent említettekhez Az alapanyagokat

és az energiahordozókat behozatalból biztosítják  Nagy szaktudást igénylő iparágakat fejlesztettek ki: elektrotechnika, mikroelektronika (computer) (hogy ne függjenek ettől) Elektromos energiát atomerőművek termelik Hajó és gépkocsigyártás, alapja a hazai kohászat, ipari központ a főváros (Tajpej) Legnagyobb kikötő és iparváros: Kaohsziung Hongkong 1997-től Kínához tartozik, ám ezzel piacgazdasági szerepe nem változott meg (független maradt) Textilipar, elektronikai ipar – óra, TV, rádió, játékgyártás, Filmgyártás Külkereskedelme légi és vízi úton bonyolódik - itt a világ legnagyobb konténerkikötője Korszerű út, vasút, metróhálózattal rendelkezik Fontos pénzügyi központ (tőzsde meg hasonlók) Külkereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, Nagy-Britannia Szingapúr Sokat köszönhet földrajzi fekvésének, az Indiai- és Csendes-óceán hajóforgalma nagyrészt a Malaka-szoroson bonyolódik 50 kisebb és 1 nagyobb

szigetből áll 1965-től nem tartozik Malajziához Kőolaj-finomító központ (Világ 3.) Ónkohászat, kókusz-, fa, kaucsuk-, ananászfeldolgozó ipar Hajógyártás jelentős, fejlődik az elektrotechnikai ipar Fontos ázsiai légiközlekedési-központ Külkereskedelmi partnerei: USA, Malajzia, Japán C – A passzát-szélrendszer öve A szeleket a felszín egyenlőtlen felmelegedése okozza (a meleg levegő felfelé áramlik, ezzel alacsonyabb nyomást hagyva maga mögött, ahova a légtömegek beáramlanak) A szelet jellemzi: Iránya (fokokban, vagy szélrózsával) Sebessége (m/s, Km/h, csomó) Nyomása (1 m2 felületre X Pa nyomást fejt ki) Beaufort-skálán becslik a szélerősséget – 17 fokú tapasztalati skála A szelek irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (északi félgömbön jobbra, a délin balra téríti ki repülő tárgyakat {ágyúgolyó}) A nagy földi légkörzés egy része a

passzátszélrendszer A nagy földi légkörzés okai:  napsugárzás energiája és övezetes megoszlása  a Föld tengelykörüli forgása  súrlódás  magashegységek  a felszín hőgazdálkodása A nagy földi légkörzéshez tartoznak (részei): • Az egyenlítői keleti áramlás (a passzát légkörzés része) • A mérsékelt övi nyugati áramlás • A sarkvidéki keleti áramlás • Monszunszelek • Ciklonok és Anticiklonok • A troposzféra magas rétegeiben uralkodó nyugati szelek és futóáramlások Az egyenlítő mentén alacsony, a 30. fok táján magas légnyomású terület öleli körül a Földet A két öv között alakult ki a passzát szélrendszer, amely az eltérítő erő következtében az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti irányból fúj a térítők felől az egyenlítő felé. Egyenletes sebességű és erejű, iránya is alig változik (a hajósok szerették kihasználni a felfedezések

korában). Az egyenlítőnél a passzátszelek összeáramlanak és felszállnak, emiatt gyakori a szélcsend. A le- és felszálló á gak a Nap évi járásának megfelelően észak-déli i rányban v ándorolnak ( a t ermikus egyenlítővel együtt), ez meghatározza az évszakokat is. 18. Tétel A – Latin-Amerika gazdasági fejlődésének lehetőségei, ökológiai problémái Latin-Amerika nem f öldrajzi f ogalom: Közép-Amerikát, a karib-tengeri s zigeteket és D él-Amerikát nevezzük í gy. Ez az el nevezés m indenképpen j ogos, hi szen m a - néhány aprócska, angol nyelvű szigetét nem számítva - egész területén spanyolul, portugálul és franciául beszélő államok vannak. Brazíliában a portugál, Haitiban a francia, az összes többi latin-amerikai államban a spanyol a hivatalos nyelv. Ezeknek az országoknak az összterülete 22,8 millió km2 Közép-Amerika gazdasági jelentőségét elsősorban az itt termelt mezőgazdasági termékek adják.

Legjelentősebb a banán. Nagy az export, az ott élőemberek számára speciális banánszállító h ajókat készítettek. A kávé, a cukornád, a kakaó és a dohány szintén fontos termény A legfontosabb ökológiai probléma az esőerdők irtása. Nagy a szegénység, és a nem megfelelő földművelés miatt hamar kimerül a talaj, új területekre van szüksége az ott lakóknak. A kiirtott erdő helye azonban hamar elsivatagosodik. A Föld oxigénszükségletének nagy részét az őserdők állítják elő, a k iirtása bel áthatatlan k övetkezményekkel j árhat. A z ál latok i s elveszítik az i lyen írtások s orán a z élőhelyüket. Ökológiai problémát még hurrikánok jelentenek Ezekről részletesen az A/5-ös tételben van szó. Dél-Amerika or szágai energiahordozókban v iszonylag s zegények. E z al ól k ivétel Venezuela A Maracaibói-öbölben hatalmas kőolaj- és földgázkincs található. Ennek köszönhetően Venezuela a Föld jelentősebb

kőolajbányászó országai közé tartozik. Más ásványkincsekkel is rendelkezik, azonban a kőolaj bányászatán kívül csak az aranyé a számottevő. Az Andok országai színesfémek érceiben igen gazdagok. Chile a Föld legnagyobb rézbányászó országa, és molibdénből is világgazdasági jelentőségű a kitermelése. Peru szintén jelentős bányászattal rendelkezik, számottevő cink-, ól om-, m olibdén- és rézbányászata. Ezüsttermelésben csak Mexikó és az USA előzi meg Bolívia ónércbányászata kiemelkedő. Suriname és Guyana bauxitbányászata jelentős Mezőgazdasági termények közül a kávé, a banán és a kakaó jelentős. Az andok legjelentősebb háziállata a l áma, t eherhordára has ználják, t ejét, húsát f ogyasztják. D ús bundájából s zövetet készítenek. A mezőgazdaságban az ur alkodó a P eon-rendszer. H atalmas f öldbirtokok v annak e gy ember tulajdonában, így a t öbbinek nincs földje, tehát vagy bérmunkát

vállalnak vagy kibérlik a f öldet (a bér termény v agy pénz), ha n em t ud f izetni t öbb év re oda l esz k ötve – monokultúra. F ejletlen ol csó munkaerő miatt nincsenek gépek. B – Magyarország gépipara A gépipar a magyar ipar legnagyobb értékét előállító és foglalkoztató ágazata. Fémeket késztermékké átalakító ipari tevékenység. Gépek, gépi berendezések, közlekedési eszközök, villamos gépek és készülékek, mezőgazdasági, háztartási, irodai gépek, távközlési és számítástechnikai eszközök, műszerek előállítása. A gépipar az egész gazdaság fejlődésének alapja – állandósult, mindennapi tárgyaink a gépek. Magyarország gé pipara szerteágazó. Már a II világháború idején is voltak hasznos, jó minőségű termékek (Ganz, Tungsram, malom). A 198 0-as év ekben a gép ipar nagy arányú átalakításokra s zorult, m egsínylette a s zocialista országok összeomlását, nem volt elég szervezett,

drágán termelt (azóta fellendülőben van, de mégsem érte el az EU elvárásait). A korszerű gépipari ágazatoknak kisebb az energia- és az anyagigénye. V annak ol yan ágazatok, ahol a hazai és importált nyersanyagokból nagy értékű készterméket tudnak előállítani. Tudományos kutatásokat ösztönöz. Szoros a k apcsolata a kohászattal, az öntödei iparral, de a l egszélesebb kooperáció magán a gépiparon belül van (gépkocsigyártás – összeszerelés, minden alkatrészt máshonnan hoznak) Tovagyűrűző hatás – a nagyobb gy árak k isebbekkel ös szeállva termelnek, ha n övexik a termelés a nagy gyárban a beszállítók is többet lesznek kénytelenek termelni, de ugyanez igaz fordítva is, ha a nagy gyár elkezd haldoklani, akkor valószínűleg a kicsik is szenvedni fognak. A háttériparban nagyobb szerepet kapnak a k is- és középüzemek – gyorsan képesek alkalmazkodni  elősegítik a vidék iparosítását és a

foglalkoztatottság magas arányát A gépipar kevésbé környezetszennyező ágazat – a t ermelés hul ladékainak nagy r észe újrahasznosítható. Növexik a g épek s záma – ezzel e gyütt a j avítóágazatok s záma i s. A z i gény mindig v an a javításra, mert ami elromolhat az el is romlik. A gépipar földrajzi elhelyezkedésére a munkaerőre való telepítés a legjellemzőbb Budapest - hajó, mozdony - a város biztosította a munkaerőt és egyúttal piac is volt A vidéki városokba – közlekedési csomópontokba a munkaerő miatt települnek Egyes k özpontokban a k orábbi t radíciókra al apozva f ejlesztették az i part ( Székesfehérvár elektronika, Győr – motorok {Audi}) Nagyon különböző munkaerő-igényű a gépipar: • jól képzett, gyakorlott munkaerő (műszeripar) - korábbi ipari központok helyére kerül a telephely • tömeggyártás – könnyen betanítható szakmunkás (ill. robotok és az ellenőrzőszemélyzet) Közlekedési

eszközök gyártása Személygépkocsi – Esztergom (Suzukiamiautónk), Győr (Audi), Szentgotthárd (Opel) Alkatrész - Székesfehérvár Motorok (személy és tehergépkocsi) - Győr Autóbusz - Budapest, Székesfehérvár (Ikarus) Alváz, sebességváltómű - Szigetszentmiklós Vasút - Budapest és a nagyobb v asúti c somópontokban j avítóüzemek v annak ( Szolnok, Miskolc, Dunakeszi) Híradástechnika, S zámítástechnika – Budapest (a japán és délkelet ázsiai országok termékei nagyon versenyképesek a magyar árukkal) és Székesfehérvár Vákuumtechnika, izzó, fénycső - Tungsram – a GE tulajdona – Budapest, Nagykanizsa Elektromos gépek és berendezések – Budapest, Pápa, Eger, Veszprém Háztartási gépek – Jászberény (hűtő és fagyasztószekrények), Téglás (Hajdu mosógép) Műszeripar – Budapest, Debrecen, Gödöllő Mezőgazdasági gépek – Mosonmagyaróvár, Szolnok, Kecskemét Golyóscsapágy – Debrecen Fémtömegcikkek –

Budapest, Bonyhád, Mosonmagyaróvár C – A szerkezeti morfológia fogalma - milyen kőzetek - milyen hegységek - a terület talapzata - a törésvonalakról - süllyedékekről - vulkánokról - a kőzetlemezek mozgásának irányáról 19. Tétel A – Tengeráramlásuk, jelentőségük A tengeráramlások oka mindenekelőtt a tartós szélnyomás, amely a vizet haladó mozgásra kényszeríti. Az északkeleti és a délkeleti passzátszél az Egyenlítő mindkét oldalán nyugat felé hajtja az óceánok v izét 60 0-800 m mélységig ( “folyók” az óc eánban). A v íztömeg egy r észe v isszaáramlik a szélcsendes övbe, m ás r észét a s zárazföldek k itérítik hal adási i rányukból. A nyugati s zelek öv ében keletre f ordulnak és r észben v isszatérnek az Egyenlítő felé, részben vektoriálisan folytatják útjukat a sarkvidék irányába. Innen a keleties szelektől hajtva és lehűlve, visszaáramlanak az Egyenlítőhöz a mélyben. A

visszaáramló és a mélybe bukó hidegáramlás találkozása melegáramlással, ún halpadok létrejöttének kedvez (nagy zsákmány lehetőségét teremtve a halászok számára). Az és zaki és a d éli f élgömbön e gymáshoz v iszonyítottan, t ovábbá az északi f élgömbön fogaskerék módjára ellentétes irányban forgó áramlásrendszerek kapcsolódnak össze. A déli félgömbön ez nem al akul k i, m ivel a déli ár amkör a nyugati s zelek öv ében k örbefutja a F öldet. A n évvel j elölt áramlások közül legjelentősebb a Golf-áramlás ( B. F ranklintól k apta a n evét) Ú tja m esterséges holdakról fényképezve nagyszerű látványt nyújt. Sebessége a Floridai-szorosban 17 km/óra A Hatteras-foktól É szak-atlanti-áramlás név en s zeli keresztül az A tlanti-óceánt. É szakon a téli évszakokban gyakran okoz ködös időjárást. A meleg tengeráramlások mindig az Egyenlítő felől a sarkvidék felé, a hideg tengeráramlások a

sarkvidék felől az Egyenlítő felé mozognak. A hajózást is segítették főként a nagy felfedezések idején. A tengeráramlások befolyásolják az éghajlatot. Meleg áramlások: Golf, Kuro-shio, Guineai, Kelet-ausztráliai Hideg áramlások: Homboldt, Kaliforniai, Oja-shio, Kanári, Benguela B – Magyarország gabonatermelése és malomipara A mezőgazdaság feladata: • Élelmiszertermelés, élelmiszeripari növények termesztése • Egyéb nyersanyagok előállítása Termelési tényezők: • Jó minőségű föld • Tőke jelenléte • Munkaerő (szakképzett) Növénytermelés alapfeltételei: • Földrajzi adottságok (domborzat, éghajlat, talajok) • Növényfajták genetikai adottságai • Technológiai adottságok Magyarország földrajzi adpttságai: • Mérsékelt öv, nedves kontinentális -> növénytermesztéshez, állattenyésztéshez jó • Pusztuló talajok: Nógrád, Cserhát • Tavaszi fagyok -> tönkreteszik az őszi búzát •

Aszály (ritka) A termőföld hasznosítása: • Szántó • Gyü,ölcsös • Kertek • Erdő Erdők: • • • • Szőlő Lelegő Gyep Állovizek nádasia • Honfoglalás idején: 55-60% • 1950-es évek: 16% • napjainkabn: 20% • cél: 24-25% A két legfontosabb gabonanövény: búza és kukorica  az összes vetésterület felét foglalják el fontosabbak még: rozs, árpa, zab nagyrészt gépesített folyamtok építik fel a termelést, ehhez nagyban hozzájárulnak a kedvező területi adottságok Ha a gépesítés magas színvonalú, akkor a munkaerőigény minimális  nagygazdaságoknak nagyon kifizetődő. (a t ankönyv megjegyzi, h ogy m ind a termésátlagok, mind a termésmennyiség visszaesett { 1986-’92}minden gabonanövényre) Az őszi búza a legelterjedtebb, hőigénye nagy, csapadékigénye mérsékelt. Májusban igényli az esőt, júniusban a napsütést – ezektől nagyban függ a minősége (sikértartalma) Talajra igényes gabona (ehh),

humuszos, fekete, mezőségi talajon adja a legjobb termést. Persze nagymértékben függ más összetevőktől is a termés: trágya, jobb búzafajták, agrotechnikai fejlődés. A termés ellátja az ország szükségleteit, exportra is jut Tiszántúl (-lösztáblák: Körös-Maros köze, szolnoki-, hajdúsági-löszhát) Heves-Borsodi síkság Mezőföld, Kisalföld Baranya, Dél-Tolna A rozs (őszi vetés) veszített jelentőségéből, helyét más gabonanövények vették át . C sapadékos területet k íván, t alajra k evésbé i gényes – ahol n em alkalmas a t alaj a b úza t ermesztésére ott r ozst termesztenek (homoktalajok). Hozamai elmaradnak a búzáétól Duna-Tisza köze Délnyugat-Dunántúl Nyírség középső és déli része Általában a korszerű táplálkozáskultúra nagyra értékeli, mint terményt A Rizs is egyre visszaszorult  nagyon költséges (vízrajzi adottságok is kellenek hozzá, öntözni kell, gátak, csatornák.) – amúgy meg nem is

lenne versenyképes a délkelet-ázsiai rizzsel Tisza-völgy középső szakasza (szikes talaj) Kukorica: meghatározó szerepe lehetne, de inkább csak takarmányozásra használják Hibridkukorica  csökkent v ele a t enyészidőszak, magasabbak a termésátlagok, kisebb a hőigénye Magyarország E urópa k ukoricatermelésének egy ik l egmeghatározóbb t agja, a baromfi- és sertés-állományt táplálják vele. • Fagyra érzékeny, nagy meleget kíván, kis csapadékigényű. Humuszban gazdag, agyagos és fekete mezőségi talajon hozza a legnagyobb termésátlagokat. Tiszántúl Körös-Maros köze szolnoki- és hajdúsági-löszhát Duna észak-déli folyása Őszi és tavaszi árpát egyaránt termelnek Délkelet-Dunántúl, Mezőföld (őszi) Kisalföld, É szaki kö zéphegység alföldi előtere(tavaszi, ez jóval egyenletesebb csapadékeloszlást kíván)  maláta és sörgyártás Zab – Lótenyésztéssel együtt zuhanóban van Kisalföld, Zala nyugati

fele, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi része. Malomipar A 19.sz-i iparosodás első ágazatai között van Az első WW (World War, csak mer W) előtt Budapest a világ egyik meghatározó malomipari központja, gabonapiaca volt. Gabonatermelő területek mellett találhatóak Törökszentmiklós Nyíregyháza Debrecen Békéscsaba Kaposvár Szombathely Székesfehérvár Vagy a fogyasztók közelében, jó közlekedési helyzetben Budapest, Győr, Miskolc A gabonatermelés infrastruktúrájaként az országban kiépült egy tároló-hálózat is. Először szél, víz vagy lóval hajtott malmok épültek. Azt a gőzmalmok forradalmasították a malomipart, gőzgépek hajtották a malmot, és a malomkövet kicserélték kéregöntésű vashengerre. Budapestből nagy malomipari központ lett. A második világháború után végleg tönkrementek a malmok, alig maradt néhány. A malmok ma már villanymotorral működnek C – A monszun kialakulása (téli és nyári) minimum

120˚-os szélelfordulás 20. Tétel A – Tavak keletkezése és pusztulása, gazdasági jelentőségük Földünkön k b. 2,7 m illió k m2-t bor ít t ófelület V izük t öbbnyire éd es, de v annak sós t avak i s Lehetnek állandóak vagy időszakosak, lefolyásosak vagy lefolyástalanok. A tavakat keletkezésük alapján csoportosíthatjuk. Tektonikus tavak a f öldkéreg na gy m élyedéseiben vetődéssel keletkezett, hos szan elnyúló tavak ( Bajkál, T anganyika, Malawi, T urkana, B alaton). Végmorénák sáncai m ögött f elduzzadt ta vak (Genfi-, B odeni-, Ga rda-tó stb.) Glaciális túlmélyítéssel keletkeztek K anada, a B altikum t avai, az észak-amerikai N agy-tavak. A szél által l étrehozott (deflációs) t avak ( a Kiskunság, a N yírség és Közép-Ázsia tavai). Elgátolással keletkezett a vulkáni törmelékkel határolt Nemi-tó Róma közelében Hegyomlás hozta l étre a G yilkos-tavat R omániában ( 1838), s uvadás az A rlói-tavat.

Kráterben felhalmozódott v ize v an a Szent A nna-tónak a Hargitában, és ugyancsak krátertavak az Eifel-hegységben levő kis tavak ( maarok), v alamint a C rater Lak e az U SA-ban. Morotva jön l étre folyókanyar lefűződéséből. Karsztos medencék, d olinák t avai ( Ohridi-, P reszpa-, S hkodrai-tó) Mesterséges tavak (víztározók). A tavak méretei nagyon különbözőek. A legnagyobb tó a Kaszpi-tenger, 371 000 km2, mélysége 995 m, víztérfogata kb. 76 ezer km3 Hossza 1200 km, átlagos szélessége 300 km Lefolyástalan, fő tápláló f olyója a V olga. S ótartalma 0, 3-30% ( Kara-Bogaz-öböl) A Föld legmélyebben fekvő tava a Holt-tenger (-400 m). A l efolyástalan t avak v ize s ós. A s ótartalom ot t n agy, a hol a pár olgás n agy, v agyis a sztyeppeken és a s ivatagos területeken. A tavak vizének fizikai tulajdonságai földrajzi fekvésük szerint változó, környezetük meghatározó. A tavak földtörténetileg rövid életűek,

pusztulásukat v izük elvesztése, de főként a feltöltődés okozza. A tómedencék feltöltődését sietteti a vízi növények elszaporodása, ami biztos jele a tavak pusztulásának (fertő, mocsár, láp). A tavak gazdasági jelentősége sokrétű. Elsősorban a turizmust szolgálják ny áron, t élen egyaránt ( sportolás, üd ülés, utazás). A pusztuló tavak nádja fontos építőipari, lakásdíszítő anyag Cellulózt is gyártanak belőle Az édesvizű tavak haltenyésztésre is felhasználhatók. A sós vizűek különböző sókat kínálnak a kitermelőknek, például konyhasót (NaCl); glaubersót (Na2SO4 * 10 H20); gipszet (CaSO4 H2O); stb.) B – Oroszország mezőgazdasági övezetei Éghajlatának megfelelően övezetes a terület. Tundra: rénszarvastenyésztés, vadászat, halászat, nincs növénytakaró Tajga: Prémes állatok vadászata, fenyőgazdálkodás Hűvös nyarú nedves-kontinentális éghajlat: rozs, árpa, burgonya Délebbre: búza

kukorica Erdős sztyepp:: őszi búza, cukorrépa, takarmánynövények, napraforgó Mérsékelt övi sivatag: oázisok, gyapot, rizs, selyemhernyó Szubtrópusi mediterrán: citrusfélék, tea Egyéb növények: cukorrépa, zöldségfélék, napraforgó, gyümölcsök Állattenyésztés: Szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méh A termelés alacsony színvonalú  állandó hiány gabonából, húsból, tejtermékekből Mind a folyami, mind a tengeri halászatnak fontos szerepe van az élelmezésben A föld és az eszközök állami tulajdonban voltak – később megindult a privatizáció A termőterületet folyamatosan növelik hogy el tudják látni a lakosságot Rövid tenyészidejű, fagytűrő növények Dél felé terjeszkedés Csatornarendszer kiépítése, tavak lecsapolása Száraz puszták feltörése ÉNy: mocsaras területek – talajvízszint csökkentése Pozdol talajok – kevés humusz – műtrágya C – Az andezit, kialakulása, gazdasági jelentősége,

felhasználása Magyarországon Az andezit finom szemcséjű, szürke, barna, fekete és világos kőzet. Nevét az Andokról kapta Intermedier kőzet (közepes mennyiségű szilícium-dioxid tartalmú). Fő ásványai: földpát, piroxén, amfibol. Magyarországon a Dunazug-hegységben és az Északi-középhegységben található A dioritnak megfelelő kialakulású (kőzetlemezek ütközésekor andezites vulkanizmus). Jellegzetes a pados elválása, tufa változata is van. Jó burkoló, utak, vasutak alapozását végzik vele. Felismerni arról lehet, hogy nem teljesen egyszínű, csíkos. 21. Tétel A – Síkságok, kialakulásuk, csoportosításuk, gazdasági jelentőségük A síkság olyan terület, ahol a viszonylagos magasságkülönbség km2-enként nem haladja meg a 200m-t, a lejtés pedig kisebb 6 ezreléknél (60 cm/100 m). Ha a magasságkülönbségek nem érik el a 30 m-t, tökéletes síkságról, ha ennél nagyobbak, tökéletlen síkságról beszélünk. A

Földön a legtöbb síkság süllyedő térszínhez kötött. A süllyedő részeket a folyóvízi hordalék, a tengeri vagy tavi üledék, a mozgó jégtakaró, a gl eccserek ál tal s zállított h ordalék, a l ösz, a hom ok t ölti f el. Így k eletkezett az A lföld, az Amazonas-medence, a Kaszpi-mélyföld, a Lengyel-alföld, a Duna-Tisza köze stb. A tökéletlen síkságok főként letarolással keletkeztek. Ilyen p éldául a B alti- és a K anadai-ősmasszívum felszíne, a tönkfelszínek, a t áblás s íkságok ( Préri-tábla, P atagónia, F átlan-síkság, E gyiptom st b.) S zokás a síkságokat a bszolút m agasságuk s zerint i s m egkülönböztetni. H a a tenger s zintje f elett 2 00 m -ig emelkednek, alföldről, efölött fennsíkról (plató), ha pedig a tenger szintje alatt vannak, mélyföldről beszélünk (Alföld, Bükk-fennsík, Kaszpi-mélyföld). A síkságoknak gazdasági jelentősége igen nagy. Itt él az emberiség jelentősebb része, itt

találhatók a legfontosabb szántóföldi területek, út- és vasútvonalak, repülőterek. A nagyvárosok gyakran a hegység és a síkság találkozásánál, a tengerparti síkságokon, a folyótorkolatokban épültek. B – Magyarország idegenforgalmi körzetei, központjai Az ország területe, idegenforgalmi értékei a hazai és nemzetközi érdeklődés alapján körzetekre osztható Az egyes körzetek az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítettségében sok tekintetben különböznek egymástól, illetve forgalomban is különböznek persze Legnagyobb központok • Budapest • Balaton és körzete • Velencei tó • Sopron és a határmenti területek beleértve a Fertő tavat is • Pécs-Mecsek • Kecskemét • Debrecen • Eger és a borvidék Budapest idegenforgalmi értékei összetettek. Nagy közlekedési csomópont (értsd: itt van repülőtér, meg egy rakás busz áthalad, a vasútállomások központja is itt van) Vonzó a turisták számára: 

Budapest fekvése, panorámája  Római kori emlékek  Elegáns szállodák  Kereskedelmi választék  Gyógyfürdők  Műemlékek, múzeumok, gyűjtemények (Várnegyed)  Kongresszusok, Fesztiválok, Sportrendezvények  A forgalom egyenletesnek mondható, ha a nyári csúcsot és a téli mélypontot leszámítjuk Balaton Második legnagyobb körzet a főváros után Sajna nagyon rövid az idegenforgalmi idény az éghajlati korlátok miatt  az idegenforgalmi kapacitás az év nagyobb részében kihasználatlan Siófok, Balatonföldvár, Balatonfüred, Tihany, Keszthely (és Hévíz termálfürdői) Dunakanyar, Vác, Esztergom, Szentendre, Visegrád Nagyrészt a főváros lakóinak hétvégi pihenését szolgálja (szerintem ez nincs így) Műemlékek, múzeumok (skanzen) kirándulóhelyek (Budai-hegyek, Pilis, Börzsöny satöbbi) Velencei tó  Nagyrészt a belföldi forgalomra van mértezve a kapacitása – ki is használják Nyugat-Dunántúl Az

osztrákok egész évben jönnek – bevásárló turizmus, szolgáltatásokért jönnek (pl.: kihúzatják a fogukat) Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg Fertőd – Eszterházy kastély meg hangversenyek vannak ottan Balf, Bük, Sárvár – gyógyvizek Őrség – jellegzetes települések, falusi turizmus első meghonosítói Pécs-Mecsek Kirándulók Fekvés, műemlék-gazdag belváros, múzeumok Kiskunság – Kecskemét Bugaci puszta Homokdűnék, túzokrezervátum; szürke marha és rackajuh génbankja Debrecen, Hortobágy (és a nemzeti park), Hajdúszoboszló Tisza-tó Mátra, Bükk – Bükki nemzeti park (karsztjelenségek), Mátraháza, Galyatető – A síparadicsom Eger – történelmi emlékekben gazdag belváros, uszodák, gyógyfürdők, borpincék Aggteleki Nemzeti Park – cseppkőbarlang-rendszer A körzeteken kívül is vannak nevezetesebb (idegenforgalmi) helyek Székesfehérvár – koronázóváros Veszprém – áthaladó turista-forgalom Szeged –

Szabadtéri játékok, halászlé :-D Gyula, Cserkeszőlő, Harkány – gyógyfürdők C – Üledékes kőzetek keletkezési helyük szerint