Biology | Plants » A növénytanról

A növénytanról Sejttan Prokariota sejt struktúrája.Eukariota sejt felépítése Prokariota sejt: egyszerű szerveződésűek, pld. baktériumok sejtmagjuk, (mag=nukloid),egyetlen gyűrűvé záródó DNS, riboszómáiban fehérjemolekula szint.zajlik, Sejtfal anyaga: réteg), membránjaik, kloroplasztiszai ált. nincsenek Az eukarioták. és kék moszatok, nincs valódi amit hisztonburok vesz körül, murein (mura-minsav+polimer őskari-otákból képződtek az Alapvető sejttani fogalmak. Sejtek főbb alakjai: izodiametrikus (paren-chima sejt)ált. minden irányban egyenlő kiterjedésű, és prozenchima egy irányban megnyúlt, kihegyesedő. Fogalmak: protoplaszt (sejtfalon belüli rész), szimplaszt (növ. testének összes protoplasztja), apoplaszt (sejtfal+sejt közötti járatok), citoszol (ektoplazma, endoplazma), citoszkeleton (citoplazma alapállomány váza, rostos, fibrilláris fehérjeszálak)kompartimentumok (pld. sejtmag, mitokondrium), plazmodernosz

(protoplasztokat köti össze), citoplazma (külső határoló hártya – plazmalenna, belső – tonoplaszt) A biológiai membrán vegyületei, szerkezete, szerepe. Kétrétegű lipoproteid hártya, anizotrópok, membránalkotó lipidek lehetnek: folya-déktól kristályig. Vegyületei: szfingolipid, szterol, koleszterol, fitoszterol Hidrofób része (lipofil, hidrofil (lipofób). fő szerepe a sejtek izolálása, ill a kiválasztott anyag-ok irányított transzportja. A citoplazma struktúrája és funkciója.A citoplazmamozgás A sejtmag mellett a protoplaszt fő alkotója. Részei: citoszol (állaga viszkózus, a külső része ált. sűrűbb), sejthártya (plazma-lemma) Funkciója: közvetíti az anyagok transzportját, szintetizálja a hormonális és egyéb külső jeleket. Mozgásformái: plazmarotáció (állandó egyirányú körbe) plazmacirkuláció (áramlás iránya egy szálon belül is ellentétes), citoplazmafolyás (a sejtnek, ill. a egy részének teljes tartalma

egy irányba mozdul) A citoplazma organellumai. Endoplazmatikus retikulum Organellumok: szabadon, vagy más sejtalkotókhoz kapcs. helyezkednek el Eltérhetnek : méret, alak, belső felépítés, funkió alapján. Endomembrán rendszer: membránok kép-zése, becsomagolása, célba juttatása. Tagjai: sejtmaghártya, ER, Golgi-appará-tus, kül.citoplazmatikus vezikulumok Termékei plazmalemma, tonoplaszt, vakoulumba, sejtből ürítendő anyagok. Endoplazmatikus retikulum (ER): membránszintézis fő helye, ciszternákból, v. tubulusokból álló, sűrűn elágazó rendszer. Morfológiailag és funkcionálisan két formája van: sima felszínű ER (riboszómamentes, tubulusok sűrű szövedéke, vezikulumok fűződnek le róla pld. olajokat, zsírokat, terpéneket szintatizáló mirigyek) durva felszínű, szemcsés ER (riboszómák borítják, ciszternák építik fel, pld. tapétumsejt, szakréciós mirigyek) Golgi-apparátus. Vezikulumok A sejtnedvüreg (vacoulum) Ált. a sejtmag

közelében helyezkedik el Alkotója a diktioszóma (4-8, vagy akár 2030)ciszternákból áll, feltűnő tulajdonsága strukturális és biokémiai polaritása Funkciója: kis mértékben fehérjék szekré-ciója, enzim kiválasztás, membránok átalakítása. Vezikulumok: a ciszternák szélein fejlőd-nek ki, érésüket köv. gömb alakúak, anyag-uk besűrűsödik. Burkos vez:különl felépí-tésű, transzportfolyamatok résztvevője, mérete, alakja állandó, kialakító fehérjéje a klatrin, sima vezikulum. Vacoulum: az endomembrán rendszer legfeltűnőbb alkotója a sejt közötti járatokban található meg, a lizoszómák (nagy polimorfozisú, egyetlen membránnal határolt vezikulumszerű sejtalkotó) a cito-plazmában összegyűlnek, ebből alakul ki. A vacoulum vizes oldata a sejtnedv: 1. tar-talék anyagok, védő anyagok tárolása, 2 a-nyagcsere termékek közömbösítő helye, 3. ozmózis folyamata, sziládság, alak kia-lakítása, 4 idős sejtek

protoplasztjának megemésztője.Tonoplaszt : a sejt legellen-állóbb membránja, emészthetetlen anyagok raktára Ált. előforduló vegyületek a sejt-nedvben: ásványi sók, szénhidr, szerves savak, aminosavak és fehérjék (albumin), glikozidok (cserzőanyagok), alkaloidok, illóolajok, gyanták, tejnedv. Az endoplazmatikus retikulum származékai. Mikrotestek : jellemző enzimük a kataláz és 1.v több H-peroxid képző oxidáz, alapanyaga (matrix) homogén, az ER kitüremkedéseiből keletkeznek. Típusai: peroxióma (zöld levelekben, fénylégzés folyamata, glicint képez), glioxióma (zsírtart.magvak sziklevelei, v endospermiuma, zsírokat alakítja át C-hidrátokká, szerves savat hoz létre), Szferoszómák, v. oleszómák: nagyobb méretű organellumok, erősen fénytörő, gömbölyded alak, lipideket tart, zsírokat raktároznak, ER-ből keletkeznek. Mozgással kapcsolatos sejtszervecskék. Sejtközpont: cytocentrum, centrosoma, kinetosoma) zárvatermőkben nem

találták, két részből áll: központi test (centriolum, és az ezt körülvevő elektronsűrű anyag (centrosphaera). Eukariota növ. ostorai és csillói: egysejtű algákon, gombákon, vmint mohák és ha-rasztok hímivarsejtjein fordulnak elő, fő alkotói : mikrotubulusok. Alapi, v. bazális test: csillókat és ostorokat horgonyozza le a sejtben A sejtmag. Mitotikus és meiotikus sejtosztódás Sejtmag (nucleus): az örökítőanyagot DNS formájában tartalmazza. Prokariota sejt-mag: magszerű képződmény, nukleoid, eukariota sejtmag : chromatin (kromo-szómák jól festődő anyaga), sejtmagvacska (egy, v. több), alapállomány (nucleoplaz-ma), sejtmaghártya DNS (kettős hélix, A,G, T,C), RNS (egyetlen polinukleotid lánc, A,G,C,U, transzfer, riboszomális, messenger RNS), gének (a genetikai in-formációt tart. genomot alkotják), kromatinállomány : hisztonok, nem hisztonszerű fehérjék, RNS, katalizáló enzimek, DNS aktivitása csökken ; heterokromatin –

nem ad át inform, eukromatin – inf. átad, letekeredő rész, sejtosztódáskor a kromatiállomány kromoszómákká tömörül. Mitotikus (számtartó) sejtosztódás: vegeta-tív, ivarsejtek, diploid, szaporításoknál van jelentősége. Meiotikus (számfelező) sejtosztódás. való-di spórák, virágos növ, aploid, (1,reduk-ciós szakasz, 2,mitiotikus sejtosztódás, ke-vert tulajdonságok) nemesítésnél van jelen-tősége A riboszóma. A fehérjeszintézis központjai, nagy RNS tartalmuk van. Elhelyezkedése: citoszol-ban, kloroplasztisz és mitokondrium alap-állománya, ER felszínén, esetleg Golgi-ap-parátus, sejtmag. Fajtái : citoplazmatikus (baktériumok), citopl és mitokondriális (állatok, gombák) citopl, mitok, kloro-plasztisz (zöld növényekben) Szintestek. A kloroplasztisz A mitokondrium Plasztisz (színtest): saját örökítőanyagú, kettős membránnal határolt sejtszervecske. Típusai: proplasztiszok (a többi plasztisz belőlük képződik,

fiatal sejtekben találha-tó), etioplasztiszok (fény hiányában nem fejlődnek kloroplasztiszokká, alkotóik a prolamelláris testek), amilo-, proteino-, aleuro- és elaiplasztiszok (keményítő, zsír, fehérje raktárak, színtelen, klorofillt nem tart.proplasztiszokból, v kloroplasz-tiszokból képződnek, amilopl – „belső fül” érzékeli a gravitációs elmozdulást) leuko-plasztiszok (színtelen színtestek közös elnevezése) kromoplasztiszok ( karotinoid festéket tart.) kloroplasztiszok (zöld, a fotoszintézis köz-pontja, DNS tartalmú részlete a nukleotid, külső, belső memb-ránból áll, alapállomány- sztróma, saját riboszómái vannak, a gránumban halmozó-dik fel a klorofill) Mitokondrium: a szerves anyag lebontás és sejtlégzés központja, minden eukariota sejtben megtalálhatók, ATP-t termelnek a sejtnek, alakjuk gömb, v. ellipszioid külső határoló és belső betüremkedő hártya borít-ja. Mindig ott képződik, ahol a növénynek

szüksége van rá A mikrotubulosok. A sejtfal Mikrotubulusok : a citoplazma sejtfallal érintkező részén kialakuló csőszerű kép-ződmények, átmérője 24 nm, tubulinból keletkeznek, sejtfal, s.központ, ostor, csilló kialakításában vesznek részt. Sejtfal : növ. sejtek protoplasztját veszi körül, a citoplazma extracelluláris terméke, pektinből áll. Feladata: szilárdítás, véde-lem, kapcs a környezettel Appozíció( sejt-falanyag rárakódás) : elsődleges sejtf.- pektin, hemicellulóz, cellulóz,(öregedés->) másodlagos sejtfal – cellulóz , lerakódó egyéb vegyületek : faanyag (fenolszár-mazék), para és kutin, kallóz (szigetelő), viasz ellenálló anyag), kova (üvegszerűen törékeny), fafestő anyagok (korhadás el-len), mézga (seblezárás), nyálka (bak-tériumok, algák, seblezárása) Szövettan Általános szövettan. Osztódószövetek Bőrszövetrendszer Szállítószövetrendszer Alapszövet-rendszer. Ált. szövettan: osztódó

szövetek (ált fiatal nagy sejtmagvú, plazmadús, osztódásra képes szöv.), érett szöv(plazmatart csökkenése, vacoulumok növekedése jellemző), egyszerű szöv( hasonló alakú, felépítésűek pld. parenchima, szklerenchima, kollenchima) szövetrendszerek (kül. működésű, megjelenésű, de fejlődéstanilag összetartozóak pld bőrszövetrendszer, szállító-szövetrendszer) Szövetek alkotói : szimplaszt (életjelenségeket mutató), apoplaszt (sejtfal, sejt közötti járatok, elhalt sejtek) Osztódó szövetek (merisztémák): Fejlődési áll. szerinti csop: ős-,v prome-risz („növekvő lény” ), iniciális sejtek (lét-rehozza a többi ősmer. sejtet), merisztéma-sejtek (a differenciálódó ősmer sejtek utó-dai) Eredetük szerinti csop.: elsődleges mer (bőr-, alap- és szállítószövetképzők pld csúcsmer), másodlagos mer.(dediffe-renciálódással jönnek létre, pld parakam-bium, sebkambium) Kialakított szövet alapján csop.: bőr-,

szállító-, alapszövet-képző merisztémák Helyzetük szerinti csop: csúcs-, oldal-, interkaláris mer. és merisztemoidok Csúcsmerisztémák : a hajtás és a gyökér elsődleges szöveteit alakítja ki (hosszanti növekedés). Nyitvatermők- több rétegben elhelyezkedő osztódó sejtek, zárvatermők – tunika (egy, v. két sejtrétegű a tenyésztő-csúcs felszínén), korpusz (a tér minden irá-nyában osztódhatnak). Gyökér tenyészőcsúcs : kétszikűekben : dermokaliptogén, kéreg, központi henger promerisztémája, pázsitfüvekben : gyökér-süveget formáló, kérget és dermetogént kialakító, közp hengert képző prom. Oldalmerisztémák: (vastagodást hozza lét-re) érintőleges irányú, osztódó merisztéma-szövet: kambium (kétirányú osztódású) nyalábkambium (elsődleges mer., prokam-biumból szárm, különálló szállító edény-nyalábok, sejtjei a fuziform, v. bélsugár-iniciálisok), parakambium (másodlagos bőrszövetet

alakít ki), perikambium (a gyö-kér közp. hengerének legkülső sejtsora) Interkaláris merisztémák : pázsitfüvek szártagjaiban, levélhüvelyében (gyors megnyúlás, szár felemelkedése) Merisztemoidok, sebkambium : oldalszervek osztódásával alakulnak ki (szőrképződményt, gázcsrenyílást, nek-táriumokat alakíthatnak ki), a sebk. az oltás, szemzés, vegetatív szaporítás ered-ményességére van hatással. Bőrszövetrendszer : elsődleges bőrszöv., vepidermisz :gázcsere, párologtatás, mec-hanikai védelem a feladata, kialakulhatnak rajta – viaszréteg, kutikularéteg, szőrképle-tek, fedő-, repítő-, kapaszkodó-, mirigy-szőrök, tüske, valamint a sztómák. Sztóma : gázcsrenyílás, szerkezete fajra, családra jellemző, ált a levél fonákján talál-hatók. Az epidermisz szintjéhez képest szintbeli (mérsékelt vízellátottságú, mezo-fiton), alásüllyedő (a száraz, xerofiton) és kiemelkedő (vizes termőhely, hidafiton). Amarillisz

típusú sztóma : zárósejtje bab alakú, hasi sejtfala vastagabb, pázsitfű típus: piskóta alakú zárósejtek, melynek végei megduzzadnak, guttáció : az epidermisz felszínén víz jelenik meg. Másodlagos bőrszövetek: parakambium (fellogén), amely kifelé paraszövetet, befelé élő plazma alapszövetet (paraalap-szövetet) hoz létre. Jó hővédő, mechanikai védelem a feladata Paraszemölcs: sztómák helyén képződő nyílás a peridermán, mely biztosítja a minimális anyagforgalmat a belső szövetek és a külvilág között. Harmadlagos bőrszövetek : a szár és a gyö-kér további vastagodásakor a periderma szétszakad, és ekkor már héjkéreg alakul ki, így a háncselemek lefűződnek, lesza-kadnak. Szállító-szövetrendszer : A tápanyag ozmotikus nyomás segít- ségével történő továbbítása sejtről sejtre. Háncsrész : elsődleges (fiatal növ.), másodlagos háncs (kambiumból fejlődik) Háncs sejtes elemei: rostasejtek (harasztok,

nyitvat., megnyúlt, plazmatartalmú sejtek, feloldódik benne a sejtmag), rostacső (zárvat., több sejt fúziójával alkul ki rostalemezzé, ált 13 évig működnek), kísérősejtek (intenzív anyagcsere, nyitvat nincs, rostacsőhöz kapcsolódik), háncsparenchima ( vékony sejtfalú, élő plazmatart., szállító- és raktározósejt, egyszikűekben nincs), háncsrost (szilárdító, pld. kender, len), kambiform sejt (hosszú, vékony falú sejtelem) Farész : feladata a víz és ásványi sók szállítása, illetve a szilárdítás, raktározás. Farész sejtes elemei :tracheidák (vízszállító, plazmája felszívódott), tracheák (vízszállító csövek, nyitvat. nincs, gyűrűs és spirális sejtfalvastagodás), faparenchima (xilém plazmatartalmú, vékony sejtfalú eleme, szállítás, raktározás), farost (megnyúlt vastag falú xilénelem, szilárdító), egyéb farész alkotók (rosttracheida, rekeszes rost, pótlórost) Szállítópályák : farésze- hadrom,

háncs-része – leptom, ezek a fiatal növényben egymással nem érintkeznek A szállítószö-vet gyakran hengerpalástot alkot, a pro-kambium , majd a kambium kifelé háncse-lemeket, befelé fát fűz le, a szállítópályákat ált. parenchima, v szklerenchima sejtekből álló nyalábhüvely veszi körül. Edény-nyalábok (szállítópálya kötegek lefűzve): egyszerű szállítónyaláb (fa és háncs külön-külön alkot kötegeket), összetett sz.ny (háncs és fa érintkeznek, ált. öregebb nö-vény): kollateriális nyílt (fa és háncs egy oldalon érintkezik, nyalábkambium), koll. zárt (egy oldalon érintkezik, kambium nincs, ált kétszikű növ. szára)bikoll nya-láb (kétoldali nyaláb), koncentrikus szny (kambium nincs), lemezes sz.ny(ősi növ pld korpafüvek) Alapszövetrendszer : A bőr- és a szállító-szövetrendszerbe nem tartozó szövetek, gyökér differenciálódásakor periblémából, hajtásnál alapmerisztémából képződik. Valódi

alapszövet : sejtjei izodiametri-kusak, vékony sejtfal, élők, plazmát tartal-maznak.Jól regenerálódnak, sebkambiumot képeznek, szövettenyésztésnél alkalmaz-zák, fő tömegét adja a levél mezofillumá-nak, gyökér, szár kéregrészét. Sejt közötti járatok (intercellurálisok): szkizogén (hasadással jön létre, pld. vízi növ), lizigén (oldódással keletkezik), szkizolizigén (hasadással indul, majd oldó-dik, pld. fenyőfélék gyantajáratai), rexigén (szakadással alakul, pld. szalmaszál, zsur-lók) Élettani működésük szerinti csop.: asszimiláló alapszövet (dús plazmájú, zöld színtestű szöv, pld. mezofillum), raktározó alapsz.( ált fénytől elzárt növ részek, ke-ményítő, cukor, fehérje raktár), víztartó alapsz ( pozsgás növ., kaktuszok), átszellőztető alapsz (ált hasadással alakult ki, vízi, mocsári növ) Mechanikai alapszövetek : szilárdak és rugalmasak egyben. Kollenchima: cellulóz és pektin sejtek falába

rakódásával jön létre, ált. fiatal növ sejtfala egyenlőtlenül vastagszik, szakítási szilárdsága nagy, a növ. öregedésével csökken Típusai : sarkos koll. (sejtek szögletei vastagodnak pld szőlő, kender), lemezes koll (felülettel párhuzamos vasta-godás, pld. bodza, rebarbara), hézagos koll (sarkos vastagodás, később szkizogén sejt-közötti járatok pld. mályvafélék) Szklerenchima : szilárdító, lignin rakódik cellulózfibrillumai közé, a sejtek ürege szűk, plazmát nem tartalmaz, ált. hosszúra nyúlt, pld háncsrostok, szizál( xiláris rost) len, kender, rami (extraxiláris rostok) Kősejt (szklereida): szklerenchima egyik típusa, parenchimatikus sejtekből alakul-nak ki, másodlagos sejtfalvastagodással, pld. csonthéjas termések belső termésfala (endokarpium), növ. sérülés esetén is kialakulnak Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek : A növények anyagcseréja közben képződő termékek kiválasztását parenchimasejtek

végzik : hasznosítja a növ. (szekrétum), nem hasznosítja (exkrétum) Extracelluláris (sejtből kilépő) kiválasztás : mirigyszőr (kutikularétegben), nektáriumok (levélben, virában nektárt, cokrot választanak ki pld. orchideák mézajka), illatmirigy (ozmoflóra) Intercelluláris(sejtben maradó)kiválasztás : sejtjei a kiválasztósejtek, ha alakjuk eltér a környező sejtektől: idioblasztok (olaj, bal-zsam, csersav falhalmozása), ha összeol-vadnak a körny. sejtekkel : béléssejtek (li-zigén, illóolaj pld. citrusfélék, balzsam pld mirtusz, fenyőfélék, tejnedv pld kutya-tejfélék, leander, szobafikusz felhalmo-zása) Növényi szervek szövettana. A lágyszár és a fásszár szövetei. A lomblevél szövetei A gyökér szövetei Lágyszár szövetei: a hajtástengely elsődleges szöv.:a szár elsődl szöv az embrió rügyeinek, v. a hajtás más rügyeinek tenyészőkúpjából alakulnak ki Kétszikű növ : 1epidermisz (elsődleges bőrszövet),

2.elsődleges kéregrész: a,hipoderma (szilárdító és asszimiláló szövetek : kollenchima, szklerenchima) b,kéregparenchima (kristálytartó sejtek, tejcsövek, olajtartók találhatók benne) c, keményítős hüvely 3. központi henger : a, háncsrész, b,kambium, c, farész,d, szál-lítónyalábok (kollaterális nyílt), e, nyaláb-közi kambium, f, bélszövet Egyszikű növ : az epidermisz nem különül el egyértelműen a hipodermától, ami in-kább szklerenchima jellegű (minden egyes szállítónyalábot körülvesz), a szállítónya-lábok szórt elrendezésűek és kollaterális zártak. Fás szárúak : 1. fatest: kambium (szárgya-rapító: tavaszi+nyári fa= évgyűrű) nyitva-termők: homoxil fatest: csak tracheidák!, zárvatermő kétszikűek: heteroxil fatest: tracheida, trachea, farost,stb 2. háncstest : homoxil fa: csak rostasejtek! heteroxil fa : rostasejt, rostacsövek, háncsrost, lefűzött bélsugársejt 3. bélsugarak, bélszövet : élő háncs

összekötése a fagyűrűkkel, homoxil fa: egy sejtsor szélesség!, heteroxil fa: háncsban tölcsérszerűen kiszélesednek, azt felszabdalja (háncstáj) 4.héjkéreg: epidermisz leválik, helyén a periderma alakul ki (parakéreg) Geszt: a fa idős, elszíneződött inaktív része Szijács : a fa működő, vízszállító, nem színes része Levéllemez szín- és fonákoldala különböző lehet, pld fényhatás miatt, felületükön sztó-ma, szőrképlet, viasz található. Mezofillum: a levéllemez kér epidermisze közötti rész, asszimiláló szövettípus. Homogén mezofil-lum (nád): nics különbség a két epidermisz között, csak egyféle parenchima építi fel (ált.szivacsos) Heterogén mezof(bükk 2 szikű): felső epid alatt oszlopos parenchima sejtek (kloroplasztiszok), alsó epid. alatt szivacsos parenc sejtek, (nőszirom egyszikű: két típusú parench. sejt) Kranz anatómiájú mezof(kukorica): sugár irányú mezof., hüvelyparenc, mezofillum

paerencima Dorziventális (bifaciális) levél: a két oldal eltérő, felső epidermisz: oszlopos rapenc., sztómák, kollateriális zárt szállítópályák, szórványos elhelyezkedés, alsó epidermisz: szivacsos parenchima, a többi u.a Csak heterogén mezofillum lehet! Izolaterális (unifaciális) levél : heterogén mezof: alsó és felső epidermisz: oszlopos, szivacsos parenc., koll zárt szállítóny, sztómák Lehet homogén mezofillum is! Radiális szimm. levelek: oszlopos kollenc-hima, szivacsos parenc, a belső epider-misz elvesztette bőrszöveti jellegét (hagy-ma). A gyökér szöveti felépítése Gyökér elsődleges szövetei:(dermotegén-ből alakulnak ki) osztódási öv, differen-ciálódási öv, feszívási öv. Elsődleges bőrszövet(epibléma): víz és az oldott sók felvétele, gyökérszőröket képez-nek. Elsődleges kéreg: exodermisz – a leg-külső sejtsor védőfunkcióval, kéregparenchima – intercellurális járatok, plasztiszokat,

tejnedvet, keményítőt tartal-maznak, szerves anyagszintetizálás a fela-data, endodermisz – legbelső sejtsor. Központi henger (sztéle): periciklus – legkülső sejtsor, oldalgyökerek képzése, másodlagos vastagodás, fanyaláb -, háncs-nyaláb-, alapszöveti parenchimák, bélsugár parenchimaszilárdító szövet, szállítónyalábok – fa- és háncsnyalábokba rendeződnek, sugár irányban állnak, (kétszikű növ:5> belső henger sugara, egyszikű növ. 5< belső h sugara) A viráglevelek szövetei. A mikro- és makrogaméta kialakulása Portok: (1 portok 4 pollenzsákból áll) epitécium – a külső sejtsor, endotécium – rostos réteg, köztes réteg, v. pollenzsák – itt képződnek a pollenek, kollateriális zárt szállítónyalábok, tapétum – a pollenzsákot béleli Pollen (mikrospóra) : kettős burok határol-ja külső: extine (ált. sárga, jó ellenállóké-pességű), belső . intine (cellulóz és pektin anyagú) generatív sejt :

nagyobb, vegetatív sejt : kisebb méretű (ezek egyenlőtlen el-osztással képződnek) Mikrosporogenezis : mikrospóra anya-sejtből-> meiotikus sejtosztódás-> tetrádképződés-> 4 mikrospóra(pollen) Mikrogametogenézis (pollencsírázás) : pollen mitotikus sejtosztódása-> gaméták (spermasejtek képződése) Termőtáj : bibe, bibeszál, magház, magkezdemény(ek) szövetei: külső intugumentum, belső intug., nucellus (magkezdemény teste), embriózsák (makrospóra), csírakapu (chalaza és funiculus,v. köldökzsinór) Termőtáj típusok: monokarp: 1 termőlevél (cseresznye, szilva) polikarp termőtáj: apokarp (nem nőttek össze a termőleve-lek): 1 virág, több termés (rózsa, málna), cönokarp típus: szinkarp (a magház közepéig, teljesen összenőttek a termőlevelek, pld. tulipán) és parakarp (csak a magház részéig nőnek össze pld. mák) Magkezdemények ízesülési helye a placenta, placentáció típusai : fali, szegélyi, szögleti,

tengelyi, bazális. Magkezdemények alakja : egyenes, görbült, visszafordult. Makrogaméta: embriózsák anyasejtből 4 makrospóra képződik, de 3 csökevényes marad Makrogametogenezis: a szaporodóképes 1 sejt (primer embriózsák) tovább osztódik8-ra, (ebből 2 középre tolódik, 3 a petekészü-lék lesz, 3 az ellenlábas sejt) ezt nevezzük szekunder embriózsáknak. Mag : lehetnek: endospermiumos (mák, len), perispermiumos (csibehúr, bors), kettős tápszövetű (tö, pázsitfű), táplálószövet nélküli (dió, orchidea) Maghéj : belső (testa) fás, kősejtes maghéj pld. feketebors, külső (tegmen) parench, kollench., szklerench is lehetnek a sejtjei közt, szőrök, pikkely is lehet rajta Termés szövetei: termésfal (perikarpium), mely a magházból alakul ki, részei : héjrész (epikarpium) ált. egyrétegű, külső epidermiszből jön létre, húsos rész (mezokarpium) mezofillumból alakul, kemény maghéj (endokarpium) belső epidermiszből, mag v.

magvak Alaktan A hajtásos növények testszerveződésének jellemzői és szabályszerűségei. A szimmetriaviszony. Növényi test tagolódása : a növény tengelyén alakulnak ki az oldalszervek (normális – szokásos helyen és időben alakulnak ki, járulékos – adventív szervek, illetve megkülönböztetjük hogy egyneműek – pld.gyökér-gyökérágak, különneműek – hajtáson ágak és levelek). Keletkezési hely, szöv felépítés, megjele-nés: homológ szervek (azonos fejlődéstörténet, morfológiai érték, de eltérő faladat miatt különbözőek pld. levél-tövis) analóg szervek (kül fejlődéstörténet, azonos feladat miatt ált. egyforma megjele-nés, tövis lehet levélből, szárból, epider-miszből is), redukció (szervek kisebbek lesznek, v. eltűnnek pld porzók), konvergencia (kül rokonság, élőhely azonos, megj azonos pld kaktuszok), módosulás (alapfunkció elvesztése, v. megváltozása), eltolódás (az oldalszerv egy szakaszon a

tengelyhez nő pld hársfa), összenövés (generatív és vegetatív szervekben is lehet, pld. csészelevelek), besüllyedés (körny. szövetekbe pld alsó állású magház) Szimmetriaviszony alapján : sugaras (ra-diális szimm. sok szimmetriasík, virág ese-tében aktinomorf *), biszimmetria (két, merőleges szimm.sík) kétoldali (bilaterális, egy szimmsík virág esetén zigomorf), aszimmetria (szimmetrianélküliség) A csíranövény felépítése. Föld felszíne feletti (kétszikűek – gyökér rögzíti a csíranövényt, szik alatti szár felemeli a két sziklevelet a talaj fölé), föld alatti csírázás (a sziklevelek a maghéjon belül, a talajban maradnak és a szik feletti szár emeli fel a rügyecskét) különböztethető meg. A hajtás leveles szár (caulis), összekötő rész a levelek és a gyökér között. (Első hajtás – cormus.) Gyökértől való külön-bözőségek: a szár ált csomókkal szárta-gokra tagolt, a hajtás oldalszervei exogén

módon ügyekké alakulnak, hajtás csúcsa a rügy (levelekkel fedett), gyökér csúcsa – tenyészőkúp (gyökérsüveges), hajtás vál-tozatos oldalszervei (ág, levél), a hajtás klorofillt tartalmaz, szaporító szervek ált. a hajtáson vannak A rügy (gemma) nyugalmi állapotban lévő fiatal, fejletlen embri-onális hajtás, amely kedvező feltételek mellett hajtássá fejlődik. Részei : rügyten-gely, tenyészőcsúcs, oldalképződmények (levelek), v rügyborulék. Lehetnek : rügy-pikkely, rügytakaró, csupasz rügy, lomb-, v levélrügy, járulékos rügy (tősarj, gyö-kérsarj ered belőle), szemzőrügy, alvó rügy, sarjgumó. Hajtásrendszer kialakulása: a csíra rügy-éből közvetlenül kifejlődő hajtás szárrésze az elsőrendű, v. főtengely, az oldalából ki-induló hajtások a másodrendű tengelyek, az ezekből induló elágazások a harmadren-dű tengelyek. Korlátlan növekedésű hajtás : addig nő, míg a növ. él (fenyők, pálma),

korlátolt növekedésű : adott fejlődési fokon a növe-kedés megáll (szil, hársfa). Oldalképződmények: nódusz (levél és ol-dalhajtás ered), internódium (két nódusz közé eső rész), lehet hosszú hajtás (kuko-rica, len, kender), rövid h.(cukorrépa) tör-peh (fenyők tűlevelei). A gyökér, a szár és a levél morfológiája. Gyökér : csíranövény gyököcskéje-> első-rendű oldalgyökerek-> gyökérrendszer. Főgyökér részei: gy.nyak, gytest, gy csúcs, (a főgyökér módosulása a répatest) Keletkezésük alapján : normális, járulékos , hajtáseredetű, módosult (léggy., raktározó, gygümő, szaporítógy, szívószemölcs, szí-vógy. légzőgy, visszahúzódott gyökér Méretei : összes hossza elérheti a 20-80 km-t is, lehetnek sekélyen (20-100 cm), mérsékelten (1-1,5 m), mélyen (1,5-2,5 m), nagyon mélyen (2-15m) gyökerezők. Szár: a rügyecskéből fejlődő hajtás ten-gelyképlete, a főszár fejleszti ki és hordoz-za az

egész hajtásrendszert. Lehetnek : föld fölötti szárak (lágyszár – dudva, palka, tő-kocsány, tőszár, szalmaszár, fásszár – fél-cserje, cserje, fatörzs, pálmatörzs), föld alatti szárak (gyökértörzs, tarack, hagyma, gumó, hagymagumó), föld fölötti módosult szárak (inda, kacs, tövis, asszimiláló szár). Élettartama : egyszer termő (efemer növények, egynyári, kétnyári), többször termő (évelő lágyszárú, évelő fásszárú, pozsgás növények).Elágazása : villás (telepes növ), axiláris oldalágak (hajtásos növ.), vagy közalapos, ill fürtös elágazás Levél : a hajtás különnemű, ált. lapos lemezszerű oldalképlete, növekedése kor-látozott, más szerveket nem fejleszt magá-ból, csak tenyészőkúpokból alakulhat ki. Típusai : sziklevél (a csíranöv. első leve-lei), allevél (ált föld alatt fejlődő csöke-vényes), lomblevél (változatos, fotoszin-tetizálás, párologtatás, gázcsere), felle-vél.(hajtás

felső részén, virág közelében pld murvalevél, pelyva, fészekpikkely, kupacslevél). Lomblevél alaktana: levél-alap, levélnyél, levéllemez (lehet : karéjos, hasadt, osztott, szeldelt tagolású, tenyere-sen szárnyasan összetett, örvös, keresztben átellenes, szórt, kétsoros levélállású). Módosult levelek: levéltövis, pálhatövis, levélkacs, gyökérszerű, rovarfogó, virág-levél). A növények szaporodása. Ivartalan (aszexuális) szaporodás: egyet-len sejtből alakul ki az új egyed, vagyis klón. Vegetatív szaporodás : növ. egyes részeinek önállósulásával, v sejtek hasadá-sával, sarjadzásával következik be. Veg szaporítás: ha a növ adott kör nem szapo-rodik magról, szükséges az emberi beavat-kozás pld:hajtás, dugványozás, bujtás, transzplantáció - szemzés, oltás. Ivaros szaporodás: két különböző ivarsejt-ből keletkezik a zigóta, ez fejlődik ki új egyeddé. Spórákkal történő szaporodás – mitospórák

(diploid, 2n kromoszóma-számú, vegetatív sejtekre jellemző szap.), meiospórák (haploid , ivaros foly részei, ivarsejtek egyesülésénél jell.) Ivaros szap: izogámia (ostorral mozgó, egyforma nagy-ságú gaméták egyesülése, pld egysejtű moszatok), anizogámia (ostorral mozgó két kül. nagyságú gaméta egyesülése, pld mohák, virágos növ., gombák)Mohák: rügyszerű képződményből alakul ki a zöld, asszimiláló, haploid mohanövény (kétsza-kaszos egyedfejlődés). Harasztok : izospó-rás (előtelepet képez, fotoszintetizál, pld. erdei pajzsika), homoispórás (a homoispó-rákat módosult levelek termelik, pld. zsur-ló), heterospórás (hím jellegű előtelep, csak egy petesejtje termékenyül meg, és fejlődik embrióvá, pld. rucaöröm)Magvas növ kétszakaszos egyedfejlődése: a mak-rospóra nem hagyja el a magkezdemény testét, így a női ivaros nemzedék elveszti önállóságát. A virág alaktana. A virágképlet értelmezése

Virágzatok Virág (flos) : módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, törpe szártagú szapo-rítóhajtás. Fő részei : virágtengely – kocsány, vacok, virágtakarólevelek – csésze, szirom, v., párta, ivarlevelek tája – porzótáj, termőtáj. Teljes virág : ha a virágban minden viráglevél kifejlődik, ha vmelyik hiányzik, hiányos virágnak nevez-zük. Lakság : porzós + termős 1 egyeden : egylaki növ. (plddió, mogyoró, bük), porzós + termős 2 egyeden : kétlaki növ (pld glinko tiszafa, nyír, zöld juhar, ho-moktövis). Ált kétszikű növ vlev száma 5 (pentamer virág), egyszikű 3 (trimer vi-rág). Virágtakarótáj : a virág legkülső része, feladata a védelem, a rovarok odacsalo-gatása a megporzáshoz, lehet különnemű, v. kettős vtakarójú: két örv – csésze+párta, egynemű – lepel. Csésze (kalix K): felada- ta – védelem, fotoszintézis, párologtatás, ált zöldek Fajtái, formái: szabad (par., paprika), forrt

(burgonya), lehulló (mák), rajtamaradó (paradicsom), sziromszerű (paprika), de ált. zöld, levélnemű Párta (corolla C): különnemű virágtakaró belső, ált. színes leveleit tartalmazza Lehetnek: szabadon álló, forrt, illetve szimmetriájuk alapján : sugaras (aktino-morf *), részarányos (zigomorf, pld. pil-langós, ajakos, nyelves, csöves), kétszere-sen részarányos (biszimmetrikus), rész-aránytalan (aszimmetrikus). Meghatározó, hogy a sziromlevelek hány körben helyez-kednek el. Teltvirágúság : a porzólevelek átalakulnak sziromlevelekké (hibiszkusz). Lepel (perigonium P): egynemű, egymáshoz hasonló takarólevelekből áll, nem különöl el csészére és pártára. Lehetnek : szabad, forrt, illetve minősége szerint : sziromnemű (liliom), csészenemű (kender, répa), szőrnemű (gyapjúsás). Ivarlevelek tája: Porzótáj (androeceum A): hím ivarlevelek ú.n stamen alkotják A porzó részei : por-zószál, portokrész és csatló, amely a

porzót és a portokot köti össze. Porzólevelek elhelyezkedése: szabadok: (boglárka, rózsa), ált. egymagasságúak, ha egyes levelek a többi fölé emelkednek, főporzósságról van szó (kétfőporzós pld. oroszlánszáj, négyfőp pld. káposztafélék), összenőttek :ha a porzószálak összenőttek, a portokok szabadok, falkásságról be-szélünk (egyfalk. mályva), ha a porzó-szálakból 1 külön van, a többi összenőtt, (egyfalk. pld pillangósvirágúak, de lehet két, v többfalkás is), ha a portokok nőnek össze és a porzószálak szabadok (fészkes-virágúak), ha a szomszédos virágrészekkel nőnek össze a porzólevelek (petúnia, orchi-dea). A virágpor, v pollen a mikrospórával homológ Termőtáj (ginőceum G): a női ivarlevelek alkotják, a vacok csúcsi részén helyezkedik el, a nyitvatermők termőlevelei pikkely alakúak, és nem nőnek össze, a zárvater-mőké zárt üreges képződménnyé nőnek össze. Részei : bibe, bibeszál,

magház, magkezdemény(ek) Típusai : monokarp, polikarp : apokarp, cönokarp : szinkarp, parakarp. Termőlevél: varratok hasi (össze-növés barázdája), háti (főérvonal). Magház állása a szirom, csészelevelekhez képest: felső (felette fejlődik pld. pillangósvirágúak), középső (ha mellette fejlődik, pld.mandula, cseresznye), alsó ha alatta fejl. pld alma, rózsa) Virágképlet: K=csészelevél, C=sziroml., P=lepel, A=porzótáj, G=termőtáj pld tulipán : *P 3+3 A 3+3 G ( 3) vagyis, 5 körben helyezkedik el, tehát pentaciklikus, a levelek nem nőttek össze, a magház felső állású, a növ. virágja aktinomorf Az indexszámok a virágtagok számát jelölik, ha nics zárójel, nem nőttek össze, a + jel azt jelenti, hogy hány körben helyezkednek el, stb Virágzatok : A reproduktív fejlődési szakasz elérésekor jönnek létre, a virágok módosult hajtás-rendszere. Egyszerű virágzat : a tengely elágazása mindig fürtös, az elsőrendű

ol-dalág (kocsány) mindig egy virágot visel (akácfürt). Összetett virágzat : elsőrendű oldalágak újra elágaznak (rész-, vagy par-ciális virágzat), gazdag virágzatok. Zárt virágzatok : a virágzati főtengely növekedése korlátolt, mindig bogas elágazású Típusai : bogernyő (kutyatejfajok, serleg), álernyő (mécsvirág, habszekfű), gomoly (libatopfélék), egyes bog (nőszirom, or-báncfű – fajtái:forgó, legyező, kunkor, sarló). Nyílt virágzatok : mindig fürtös el-ágazással szerveződnek, a virágzat főten-gelye folyamatosan fejlődik. Típusai : fürt (akác), füzér (kalász), torzsa (kukorica nővirágzata), sátor (madártej), ernyő (boros-tyán, húsos som), gomb (herefajok), fészek (fészekvirágzatúak). A megporzás. A virágszerkezet és a megporzás kapcsolata Homogám virágok: a két ivartáj egyszerre válik éretté, dichogám virágok : az egyik ivarlevél előbb válik éretté. A megporzás : a virágpor a nyitvatermők

magkezdeményére, ill. a zárvatermők bibéjére kerül Formái : önmegporzás: (autogamia, a megporzást ugyanabban a virágban termett virágpor végzi el, csak kéivarú virágokban lehetséges) – felnyíló , homogám virágoknál, kizárólagos önmeg-porzás zárvatermőknél pld. búza, árpa, zab, kölcsönös megporzás : ha a bibére nem ugyanabban a virágban termett pollen ke-rül, lehet szomszédmegporzás (ugyana. növ egyed különböző virágai között, pld. tök, alma) , idegenmegporzás (ez a leggya-koribb, pld csalán, komló), kereszteződés (hibrid). Kölcsönös megporzás esetén a pollenek eljuttatása a bibére : vízporozta (hidrofil) növ., szélporozta, állatokkal való megporzás (nektár szerepe) A termés képződése. Terméstípusok A megtermékenyítés után a magkezde-ményekkel együtt a termő magházrésze is fejlődésnek indul, ebből alakul ki a termés. Ha más szervek is részt vesznek a termés kialakításában, áltermésről van

szó. Terméstípusok (termések és termőlevelek alakulása alapján) : egyetlen termőlevélből alakult termések (monokarpikus, száraz, felnyíló, magános termések)- tüsző (több-magvú termés, szarkaláb), hüvely (ált. többmagvú, pillangósvirágúak, egymagvú alakja nem nyílik fel, pld here, földben ki-fejlődő pld. földimogyoró), csonthéjas (szilva, cseresznye) chorikarpikus (apokarpikus termőtájból alakulnak, csoportos termések) – tüszőcso-port (egy virág, több tüsző, pld. zer-geboglár), almatermés (alma, körte), aszmagcsoport (egymagvú, száraz ter-mések, pld. szamóca, rózsa), csonthéjas csoport (virágtengely részt vesz a termés kialakításában pld. szeder, málna), két, v több termőlevélből (cönokarpikus, száraz, felnyíló, magános termések) – tokféle (tok , pld. maszlag, becő pld keresztesvirágúak), bogyóféle termések (bogyó - fűszerpaprika, kabak – tökfélék, narancs – citrusfajok) cönokarpikus

csonthéjas (kősejtekből áll, dió, olajfa), hasadó termések (juhar), makkféle termések (száraz, tárt termések, makk - tölgy, szemtermés – rizs,árpa, kaszattermés- bóbitáspitypang, lependék – kőris, szil) virágzatból képződött termés-ágazatok (ananász, füge, platán) Elterjesztésük : önterjesztők (magvaikat szétszórják, pld. bükköny, nebáncsvirág), állatokkal való terjedés (állatok bélcsatornáján át, testükön megtapadva, rovarok útján), szél útján, víz útján, ember által terjesztett (pld. gyomnövények) A mag. A magvak és termések elterjesztése A mag a nyitva- és zárvatermők ivaros úton keletkezett szaporító képlete. Tartaléktápanyag minősége alapján a mag lehet lisztes, vagy olajos, illetve ritkán elő-fordul a csontkemény mag. A csírának a táplálószövethez való elhelyezkedése alap-ján lehet centrális csíra (ricinus), kerületi (libatopfélék) és oldalfekvésű (gabona- Növényrendszertan

Törzs : Nyitvatermők Virágaik egyivarúak, szélbeporzásúak, a magkezdemények a termőleveleken szabadon vannak, másodlagosan vastagodó fás növények. Altörzs: Tobozos nyitvatermők Altözs:Szárnyalt levelű nyt. Örökzöld tű, pikkely, v. lemez alakú levelek, egyivarú, Osztály: Magaspáfrányok virágtakaró nélküli meddő pikkelylevelű virágok. PollenOsztály: Cikászalakúak zsákcsport : redukciós osztódással pollenszemek alakulRend:Cikászok(szágópál.) nak ki. Tobozvirágzat : megfásodott nővirágzat Kollat Osztály: Gnétumalakúak nyílt szállítónyaláb-> másodlados vastagodás, homoxil fa: Rend: Velvicsiafélék tracheidák, rostasejtek, gyanta-, nyálkajáratok. A petesejRend: Csikófarkvirágúak tek megtermékenyítése után kialakul a haploid (primer) magfehérje (endospermium). Osztály: Páfrányfenyő alakúak Osztály: Tobozalakúak Rend: Páfrányfenyők MM(perm,lombh.,1 fajuk él, Porzólevelek:virágok, termőlevea gingófa, mely

legyező alakú, villás erezetű levelű, lek: virágzat. egyivarú, kétlaki, nővir. hosszú kocsányúak) Alosztály: Toboztermők (Pinidae) Toboz: termőpikkelyekké összeforrt termőlevelek, ált. fák, ritkán cserjék Rend: Fenyők (Pinales) (nővir. mindig termőpikkelyt alkot és a meddőpikklyekkel ált. összeforrt) Alosztály: Tiszafák (Taxidae) Rend:Tiszafafélék (Taxales) Tűlevelű kétlaki fák, v. cserjék Család:Tiszafafélék (Taxaceae) közönséges tiszafa(Taxus baccata) gyantajárata nincs, csak húsos piros magköpenye nem mérgező. Család: Fenyőfélék (Pinaceae)MM Család:Mocsárciprusfélék(Taxodiaceae)MM Északi félteke hűvösebb részein, csomókLapított, v. pikkelyszerű levelek, tobozuk ban álló, v. két soros tűlev, termős tobozai fásodott. Virginiai mocsárciprus (Taxodielfásodók, ált nem hullanak szét um distichum) É-Am., ősszel lehullanak a Alcsalád: Jegenyefenyőfélék(Abietoideae)MM levelek és a hajtások is,

légzőgyökér jell., Tűlevelek:hosszú hajtásokon, a jegenyef. (Abies hegyi mamutfenyő(Sequoiadendron gialba) tobozai felállók, éretten széthullik,levelek ganteum) 3000 évig élhet, óriás termetű fa fonákján két gyantacsík, 800-1900m-en él, lucfenyő (Picea abies) négyélű lev., 1-2,5 cm hosszúak, fésűsen állók, a tajga alkotója, Mo:Ny-Dunántúlon. Alcsalád:Vörösfenyőfélék (Laricoideae)MM Család:Ciprusfélék (Cupressaceae)M Tűlev: rövd és hosszúhajtásokon is előfordul, Tű, ill. pikkelylev átellenesen, v hármas vörösfenyő (Larix decidua) kicsi tobozok, csomós örvökben állnak. Ciprus, tuja fajok toboza tűlev., ősszel lehullanak! Atlasz cédrus(Cedrus at- fásodott, borókáké húsos A közönséges lantica) szúrós, merev csomókban álló tűlevelek, boróka (Juniperus communis) hegyes,hárÉ-Afrikában honos. Libanoni cédrus(Cedrus libani) mas örvös tűlev, tobozbogyója éretten oldalágai vízszintesek. kék, a 2.évben

feketés Közönséges tuja Alcsalád:Erdeifenyőfélék(Pinoideae)MM (Thuja occidentalis) , nyugati tuja (Thuja Tűlev:rövid hajtásokon, közönséges erdeif.(Pinus orientalis) pikkelyszerű levelek, fás toboz sylvestris) kéttűs (4-7cm), rozsdavörös ágak és törzs, szárnyas magvak, feketefenyő (Pinus nigra) kéttűs (8-15cm),szürkés-fekete ágak és törzs, tengerpartifenyő (Pinus pinaster) kéttűs (10-25cm), tobozai évekig a fán maradnak, törpefenyő (Pinus mugo) kéttűs (2,5cm) max .3,5m magas! Törzs: Zárvatermők Angiospermatophyta) A kréta korszakban alakultak ki, a nyitvatermőkhöz képest új szervük a termés, az embrióvédelmét szolgálja.Megjelenik a kétivarú virág és a rovarmegporzás Kialakul a kettős megtermékenyítés (mikro-, makrogametogenézis).Tracheák, rostacsövek, kísérődestek jelennek meg a háncsban. Osztály: Kétszikűek Főgyökerük hosszú életű, szállító edénnyalábjai körben helyezkednek el.Leveleik

változatosak, többnyire nyelesek, hálózatos rezet, tagolt, v. összetett.A virágtakaró ált csésze- (K) és pártalevelekből ( C) áll Alosztály: Varázsmogyoró-alkatúak (Hamamelididae) Virágaik ált. barkavirágzatot alkotnak, magházuk cönokarpikus, egyetlen magkezdeménnyel, ált makkterméssel, gyakoriak a fásszárú fajok. Rend:Bükkfavirágúak (Fagales) Fák és cserjék, egyivarú virágok, makktermés, fellevél, v. kupacs takarja Család: Bükkfélék (Fagaceae) Ált. egylaki, lombhullató, v örökzöld fák, egyszerű, szórt-, v. kétsoros állású pálhás levelekkel. Termés:kupaccsal körülvett makk. Közönséges bükk (Fagus sylvatica) fája értékes, nagy termetű, szürkés kérgű. Osztály: Egyszikűek Tápanyagokat nem raktározó egyetlen sziklevél. Gyökerében szekunder dermatogén alakul ki, edénnyalájai koll zártak, szórt elhelyezkedésűek, másodlagos vastagodás nincs. Levelei épek, nyél nélküliek, párhuzamos levélerezettel

Virágtakarója ált lepel (P) Alosztály:Liliomalkatúak Forrt (cönokarpikus) termőtáj,vegetatív szaporodásuk változatos, gázcserenyílásaik melléksejt nélküliek. Rend: Pázsitfüvek (Poales) Leegyszerűsödött virágtakaró virágzatuk alapegysége a füzérke (kalászka) termésük ált. szemtermés Család : Pázsitfűfélék (Poaceae) Gazdaságilag a legfontosabb növénycsalád, 8000 faja van, szalmaszárúak, egyéves, v. évelő lágyszárú növ A füzérkét két fellevél (pelyva) borítja, ezek közt vannak a virágok toklászok hónaljában, járulékos gyökérképződés,magja keményítőt tartalmaz. Szelídgeszenye (Castanea Sativa) virágzata felálló tengelyű, 6 termőlevele van, ehető termés.Cser (Quercus cerris) kupacsa rojtos, makkja 2 év alatt fejlődik ki Kocsányos tölgy (Quecus robur) legna-gyobbra növő, legtovább élő tölgyfaj, termései hosszú kocsányúak. Kocsánytalan, molyhos, para, vöröstölgy. Család: Nyírfélék

(Betulaceae) Fák, v. cserjék ált szórt, egyszerű levelek-kel, hártyás pálha, makktermés Közönséges mogyoró (Corylus avellana) nagy cserje, egyivarú, egylaki, magános makktermés, barkavirágzat. Törökmogyoró (Corylus colurna) rojtos kupacslevelek Közönséges nyír (Betula pendula) gyér Alcsalád:Bambuszfélék (Bambusoideae) Elfásodó szalmaszár, magasra nő, másod-lagos vast.,dísznövények, papíralapanyag Alcsalád:Perjefélék (Pooideae) Toklászaik többerűek, virágzatuk buga, v. kalász, ált kétpelyvásak Perje (Poa) nemzetségnek 300 faja van, csónakos csúcsú levelük közepén poa-sín található, jelentős fajtái: réti karcsú, egy-nyári, ligeti perje. Búza (Triticum) nemzetség sikért tartal-maz, vetésterülete a legnagyobb, jelentős fajtái : közönséges búza, tönköly. Árpa (Hordeum) nemzetség ősszel, v. tavasszal vethető gabona, jelentős fajtái : takarmányárpa, sörárpa. lombozat, fehér kéreg, apró levelek,

makk-termés ágazata széthulló. Enyves éger (Al-nus glutinosa) folyópartok fája, apró makk-jai szárnyas szegályűek, levele fordított to-jásdad alakú. Közönséges gyetyán (Carpi-nus betulus) ált szögletes, csavarodó tör-zsű fa, vizes területeken jellemző, jó tüzifa. Keleti gyertyán (Carpinus orientalis) cser-je, Mo-n ritka Rend:Dióvirágúak (Juglandales) Nagy termetű, lombhullató fák, szélporozta barkavirágzat, olajtartalmú mag. Család:Diófélék (Juglandaceae) Porzós barkája virágzáskor lelógó. Közönséges dió (Juglans regia) páratlanul szárnyalt levél, olajtart. 50-70% Fekete dió (Juglans nigra) ipari fa, cönokarpikus csonthéjas termés. Rend:Csalánvirágúak (Urticales) Család:Szilfélék (Ulmaceae) Fák és cserjék, levelek válla ált. aszim-metrikus, virágtakarója lepel Mezei szil (Ulmus minor) termése szárnyas lependék, folyók mentén jellemző. Vénic szil (Ulmus leavis) ártereken, termése pillás szélű. Nyugati

ostorfa (Celtis occidentalis) nyújtott levél, csonthéjas termése gömbös, sorfa. Család:Eperfafélék (Moraceae) fásszárúak, tejedényeik vannak, makk-terméságazat.Fehér eperfa (Morus alba) selyemhernyó tápláléka, apró barkavirág-zat. Közönséges fügefa (Ficus carica) tenyeresen tagolt levél, Mo-n cserje, Család:Kenderfélék (Cannabaceae) Lágyszárúak, tejnedvet nem tartalmaznak. Közönséges komló (Humulus lupulus) sör, gyógyszeralapanyag. Vetési kender (Cannabis sativa) jellegzetes illatú. Család:Csalánfélék (Urticeae) Lágyszárúak, tejnedv nélküliek, csalánszőrök előfordulhatnak a növény egészén. Nád (Phragmites) nemzetség magas termetű, kemény szárú fűfélék, jelentős fajtái : pampafű, olasznád. Kanáriköles (Phalaris) nemzetség apró szemtermés, takarmánynövény, jelentős fajtái : köz. kanáriköles, pelyhes selyemperje. Zab (Avena) nemzetség szálastakarmány, jelentős fajtái: abrakzab, bugás zab.

Alcsalád:Tőtippanfélék (Eragrostoideae) Ált. trópusi növ, sokvirágú füzérkék, toklászaik 1-3 erűek Jelentős fajtái: kis tőtippan csillagpázsit, tövisperje. Alcsalád:Rizsfélék (Oryzoideae) Ált. trópusi növ, keményítőszemeik kicsik és összetettek Jelentős fejtáik : termesztett rizs, hegyi rizs. Alcsalád:Kölesfélék (Panicoideae) Ált. trópusi növ, füzérkéjük egyben hullik le Jelentős fajtái: termesztett köles, olasz muhar, ezüstös tollborzfű. Alcsalád:Fenyérfűfélék (Andropogonoi-deae) Kétvirágú, egyben lehulló füzérkéit ált. két pelyvalevél takarja. Jelentős fajtái: kukorica (Zea mays),- torzsavirágzatot alkot, csuhélevél, jellemzői a koronagyö-kerek,tömött szár-, és a cukornád . Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae) Rend:Kőtörőfű-virágúak Rend:Rózsavirágúak (Rosales) Rend:Hüvelyesek (Fabales) Lágyszárúak, félcserjék, v. fák, leveleik egyszerűek, v összetettek, pálhásak Magvaik a

sziklevélben raktározzák a tápanyagot. Család:Mimózafélék Család:Lepényfafélék (Caesalpinaceae) Ált. trópusi fák,cserjék, v liánokJúdásfa(Cercis siliquastrum) kerekded levelek, virágai rózsaszínek,a lepényfa (Gledícia tricanthos) kemény hosszú tövises ágak, 3040cm hosszú termések. Család:Pillangósvirágúak (Fabaceae) 400-500 nemzetség, zigomorf pillangós virág, hüvelytermés jellemzi.A párta részei a vitorla, a két evező és a sziromleveleből összenőtt csónak rész. Csúcs levélkék kaccsá módosulhatnak, v. pálhatövissé Jelentős fajtái: japánakác (sophora japonica) –díszfa, jó mézelő, fehér csillagfürt (Lupinus albus) – egynyári illatos virág, aranyeső (Laburnum anagyroides) -díszcserje, kékvirágú lucerna (Medicago sativa) – szálastakarmány, termése csigaszerűen csavarodott hüvely, vöröshere (Trifolium pratense) – hűvös, csapadékos helyek takarmánynövénye, földimogyoró (Arachis hypogaea) -

egyéves, ált. 50cm-es lágyszárú növ., termései a föld alatt fejlődnek ki, fontos olajnövény, lencse (Lens culinaris) - egyéves, lágyszárú, bokros növény, levéltelen lednek (Lathyrus aphaca) – levele kaccsá módosult, borsó (Pisum sativum) – egynyári, dudvásszárú növ., szójabab (Glicine max) - egyéves, dudvás szár, fehéres fürtvirágzat, bab (Phaseolus vulgaris) egyéves kultúrnövény. Rend: Mirtuszvirágúak Rend:Rutavirágúak (Rutales) Rend:Szappanfaalakúak Rend:Gólyaorrtermésűek Rend:Kecskerágó-virágúak Rend:Bengevirágúak Rend:Szantálfavirágúak Rend:Kutyatejvirágúak Rend:Ernyősvirágzatúak Család:Borostyánfélék Család:Ernyősök (Apiaceae) Ált. lágyszárúak, egy-v kétévesek, összetett ernyővirágzatúak, öttagú virágaik kétivarúak, termésük ikerkaszat, leveleik kétsoros állásúak, ált. erősen tagoltak Alcsalád:Gombernyőfélék Virágzatuk egyszerű ernyő, pld. mezei iringó, ördögszekér

Alcsalád:Zellerfélék (Apioideae) Virágzatuk összetett ernyő, jelentős fajtái : koriander (Coriamdrum sativum)fűszer, gyógynövény, könnyen elvadul, lilás virágú, kétéves zeller ((Apium graveolens) – szárgumóját, levelét is használjuk, petrezselyem (Pertoselium crispum) – kétéves, nagy C-vit.tartalom, kömény (Carum carvi)- kétéves, v évelő, illóolaj tartlamú növ. kapor (Anethum graveolens) egyéves, sallangoslevelű, lestyán (Levisticum officinale) – évelő, gyökértörzses sárga virágú növény. Alosztály:Árvacsalán-alkatúak (Lamiidae) Rend:Mácsonyavirágúak Rend:Olajfavirágúak Rend:Tárnicsvirágúak Rend:Buzérvirágúak Rend:Burgonyavirágúak (Solanales) Jellegzetessége a visszafordult (anatrop) magkezdemény, két termőlevélből áll, termése tok, v. bogyó Család:Burgonyafélék (Solanceae) Ált. lágyszárúak, ritkán cserjék, v fák Aktinomorf virága magános, v bogernyős, csészecsövük ált. atermésen marad,

oldalhajtásaik a levelek hónaljától átellenesen erednek,jelentős fajtái : közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) – tartackkal szaporodik,évelő, mérgező növ., nadragulya (Atropo bella-donna) – évelő, gyógynövény, állatokra mérgező, beléndek (Hyoscyamus niger) – toktermés, egy-,vkétéves, mérgező, egyéves maszlag (Datura stramonium) – mérgező, paprika (Capsicum annuum) – egyéves, magános virágok, húsos falú felfújt toktermés, paradicsom (Lycopersicon esculentum) – egyéves, lágyszárú, virága bogvirágzat, termése bogyó, likopin tartalmú, burgonya (Solanum tuberosum) nálunk egyéves, főgyökérrendszere csak a magból kifejlődő növénynek van, a gumó a tarack csúcsának megvastagodása, dudvás szár, páratlanul szárnyalt levelek, padlizsán (Solanum melongena)- bogyótermés, gyógynövény, dohány (Nicotiana tabacum) fásodó, nagy termetű, nagy levelű mirigyszőrös növ., virága bogernyő, toktermés, alkaloidja

a nikotin, mely mérgező Család:Szulákfélék Család:Arankafélék Rend:Borágóvirágúak Rend:Tátogatóvirágúak Rend:Vizilófark-virágúak Rend:Ajakosvirágúak (Lamiales) Átellenes levélállás, ált. két termőlevélből összetett, rekeszes magház, négy felálló magkezdemény. Család:Vasfűfélék Család:Ajakosak (Lamiaceae) Lágyszárúak, v. cserjék, szára négyszögletes, virága zigomorf, bogas virágzat, ált illóolajat tartalmaznak, termésük 4 makkocskára esik szét, jelentős fajtái: levendula (Lavendula angustifolia) -illóolaj tart., kerek repkény (Glechoma hederecea) – földön indákkal kúszik, a csomóknál legyökerezik, lovak tüdőödémáját okozza, árvacsalán (Laminum) nemzetség – gyomnöv., egyéves, mezei zsálya (Salvia pratensis) – évelő, majoránna (Majorana hortensis) egyéves, jellegzetes illatú növ., kakukkfüvek (Thymus) nemzetség – illatos félcserjék, timol, menthol alapanyagok, menta (Mentha) nemzetség

– jellegzetes illat, magról és tarackról is szaporodik