Agricultural science | Higher education » A világ néhány országának mezőgazdasági leírása

A világ néhány országának mezőgazdasági leírása India mezőgazdasága: Területe:3287,6 e km2 Művelt terület aránya: 51,6 % Népessége: 955,22 m fő Népsűrűség: 2901 Fő/km2 100 ha művelt területre jutó népessége: 554 fő Mezőgazdasági dolgozók aránya: 62,4 % Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből: 29,6 % 1 lakosra jutó GDP: 384 USD India kontinentális méretű ország, mind a területe, mind a népesség alapján, Ázsia 2. Országa. A föld egyik ókori kultúrájának központja volt A felszín: Elő-India három óriási tájegységgel: az Északi hegységrendszer, az Indiai Alföld, a Dekkán fennsík. Éghajlat: a trópusi monszun szabályozza. Dél- Ázsiában, így Indiában is 3 évszak a tél, a tavasz és a nyár váltogatja egymást. Az évi csapadék döntő mennyisége nyáron esik le, de tájanként nagyon eltérő. Ha a monszun eső késik vagy kimarad éhinséget, éhhalálozást okoz Ha bőséges: rekord termést eredményez.

Vízhálózata sűrű, az Indiai-Óceán vízgyűjtő területéhe tartozik. Mezőgazdasági termelés: a 2 évszázados angol gyarmati uralom alatt felbomlott India mezőgazdaságnak ősi szerkezete. Z anyaország számára szükséges nyersanyagok élvezeti cikkek termelése került előtérbe, elhanyagolva az élelmiszerek termesztését és a földművelés korszerűsítését. Területének jelentős részén évente kétszeri sőt háromszori termelés lehetséges. Földművelés: a mezőgazdasági termelés nagyobb hányada növ.termesztésből származik A szántóterület közel 62 %-án gabonát termesztenek A legfontosabb 3 kenyérnöv.:rizs, búza és a köles Együttes területük a gabonán belül 82 %-os arányt képvisel. Termesztenek még kölest, taknöv-ek közül az árpa és a kuki termesztése a legjelentősebb. A hüvelyesek is jelentős szerepet játszanak Az olajnöv-ek termesztését különösen az teszi jelentőssé, hogy Indiában a vallási előírások

tiltják az állati eredetű zsírok fogyasztását, csak olajjal főznek. Gyümölcsöt világméretben és jelentős mennyiségben termelnek. Az élvezeti cikkek termelésében is jelentős szerepe van Különösen teájuk világhírű. Itt termelik a világ összes teájának 30 %-át A legtöbb növ átlagtermelése nem éri el a világátlag szintjét. Állattenyésztés: India mezőgazdaságban még ma sem lehet erről beszélni, mert ez valójában csak állattartás. A takarmányozás nagyon hiányos és egyoldalú, a tartástechnológia korszerűtlen. Szarvasmarha állománya a legnagyobb a világon A bivalyállomány is hasonló ehhez. A kecskéket és juhokat a csapadék szegény É-Ny-i szetyeppéken tartják. A ló, a szamár és öszvér állomány száma viszonylag kevés az országban. A baromfiállomány döntő többségét a tyúkfélék adják Indiában a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátottsága gyenge, a világátlag alatt van. India természeti

adottsága a termelés szempontjából közepesnek tekinthető. Viszonylag gyengébb a földellátottsága, amely a világátlagnál 44 %-kal több főt jelent egységnyi területen. Sajnos a mzg eszközellátottsága nagyon gyenge. Mindehhez valószínű, hogy hozzájárul a földtulajdon és a birtokmegoszlás helyzete is. A földterület nagyobb hányada még a gyarmati állapot megszűnését követő földreform után is a földesurak tulajdonában van. A parasztok jelentős hányada 1-1 meghatározott időre kötött szerződéssel bérelt földön gazdálkodik KÍNA MEZŐGAZDASÁGA: Területe:9571,2e km2 Művelt terület aránya: 14,1 % Népessége: 1232,08 m fő Népsűrűség: 129 Fő/km2 100 ha művelt területre jutó népessége: 912 fő Mezőgazdasági dolgozók aránya: 60,1 % Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből: 30,9 % 1 lakosra jutó GDP: 738 USD Kína a világ legnépesebb országa, területe szinte kontinentális méretű, amellyel Oroszo és Kanada után

következik.Területét 2 óriási méretű tája alkotja: NY- vagy Magas-Kína és Keleti- vagy Alacsony-Kíní. Az óriási méretű tájak számtalan változatokban gazdag kis tájakból állnak. Ny-ról kelet felé kína területének felszíne Óriási lépcsőkkel lejt a tengerpartokig. Éghajlata legalább annyira változatos, mint a felszíne Szinte minden táján sajátos éghajlat uralkodik. Az éves csapadék mennyiség területenként 50-3000 mm Nyugat vagy Magas-Kína éghajlata száraz, Kelet vagy Alacsony-Kínánál meghatározó tényező a monszun. Több évezredes történelmében mindig meghatározó szerepe volt a mezőgazdaságnak. Ez még a IIVH előtt is így volt A lakosságának túlnyomó többsége a mezőgazdaságból élt, földeket döntő részben emberi erővel művelték. A birtokmegoszlás az I.VH után is nagyon aránytalan volt IIVH után földreformot hajtottak végre, mint egy 47 m ha földet osztottak szét 300 m paraszt között. A II:VH után

kezdték el jelentősebben növelni a mezőgazdasági területeket, az un. Szűzföldek feltárásával Az önellátás szintje a belső termelésből évről-évre emelkedett, az 1 lakosra jutó termékmennyiség jelentősen javult. A földellátottság és a mzg eszközellátottsága alacsony. Kína ma a gabonából a legtöbbet termeli a földünkön, a világ termelésének több, mint 21 %-át adja. Kimagaslóan sokat termel rizsből és szójababból is. A gabonaféléket termesztik a legnagyobb arányban a művelt terület 67,8 %-án. Termesztenek gumós növényeket, hüvelyeseket, olajos növényeket, zöldséget és gyümölcsöt. Kíní teatermesztése ősidők óta világhírű, legkedvesebb italuk. Aa átlagtermések alakulásában nem kis szerepe van az öntözésnek Az állattenyésztési főágazat, a földműveléshez képest fejletlenebb, bár az utóbbi időben itt is jelentős fejlesztést hajtottak végre. Nagyállatok száma jelentős A selyemhernyó

tenyésztéssel a világhíressé lett selyemkészítésével évezredek óta foglalkoznak Kínában. Brazília Területe:8547,4 e km2 Művelt terület aránya: 7,7 % Népessége: 159,88 m fő Népsűrűség: 19 Fő/km2 100 ha művelt területre jutó népessége: 241 fő Mezőgazdasági dolgozók aránya: 18,3 % Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből: 12,8 % 1 lakosra jutó GDP: 4909 USD Brazília kontinentális nagyságú ország. Két nagy tájegységre oszlik az egyik az Amazonas földje a másik a Brazíl magasföld. Az alföld alkotja a terület 40 %-át, a többi fennsík az Amazonas medencét szinte teljes egészében őserdő borítja. Az őserdőt a többszintűség jellemzi. Az Amazonas vízgyűjtő területe 7 millió km2 Kelet- és Délkelet-fennsík a Brazil magasföld. A Brazil magasföld északról az Amazonas, délről a La Plata medencéje, vmint keletről az atlanti-óceán között terül el. Az ország éghajlata földrajzi fekvésénél fogva általában

forró és csapadékos., az évi csapadék azonban tájanként és évszakonként eltérő A belső vidék szárazabb. Az évszakokat az országban a csapadék mennyisége alapján lehet megkülönböztetni. Brazília természeti kincsekben gazdag ország, ásványkincs készletei világviszonylatban is jelentősek. Hatalmas legelőin millió számra tartják az állatokat A II:VH után Brazília gazdaságába hatalmas külföldi tőke áramlott, ez elősegítette az ipar fejlődését. Területe 8,5 millió km2 A világ területének 6,2 %-a Brazília mezőgazdasági területe az előállított termékek alapján 5 övezetre oszlik: 1)Amazonas-alföld: mezőgazdasági termelése jelentéktelen.2)Észak –kelet brazília: elsősorban gyapot, dohány, cukornád és kakó termesztés helye. 3)Dél keletBrazília: a termőföldjein főleg kuki, rizs és kávétermesztés folyik. 4)Dél-Brazília: a kuki, búza és dohány termesztés vidéke 5)KözépBrazília: kifejezetten

állattenyésztő terület A búza területét a IIVH után többször is növelték, így ma 1,5 millió ha-on termesztik. Állattenyésztés: a szarvasmarha a mzg legjelentősebb ágazata (2.12,5%) a sertés állomány hasonlóan gyorsan növekedett, számuk a világ állomány 4 %-a.A juh és a kecske tartás is jelentős Baromfi állományon belül a tyúkok vannak nagyobb jelentőségben. Az állati termékek az állati létszámnak megfelelően jelentősen növekedtek, így a 20.sz végén itt termelik a világ összes állati termékéből a hús 5,1 %-át, a tej 4,3%-át, a tyúktojás 3,2%-át, a nyersgyapjú 1%-át. Az 1 lakosra jutó mezőgazdasági termék termelése Brazíliában az utóbbi 10 év alatt változó mértékben növekedett. A Földellátottság jó közepesnek minősíthető A mzg eszközellátottsága viszont még alacsony. Az összes évi fakitermelés 200 millió m3 Ausztrália Területe: 7741,2 e km2 Művelt terület aránya: 6,5 % Népessége: 18,53 m

fő Népsűrűség: 2 Fő/km2 100 ha művelt területre jutó népessége: 36 fő Mezőgazdasági dolgozók aránya: 5,2 % Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből: 3,2 % 1 lakosra jutó GDP 21.375 USD Egyetlen kontinens, amelyen nem osztoznak államok. A földrészen tehát egyetlen ország, a hat tagállamból álló Ausztráliai Államszövetség fekszik. Ausztrália lényegében 3 nagy szerkezeti és morfológiai egységre osztható: Kelet-ausztráliai –hegység (Nagy vízválasztó hegység) ,Süllyedékövezetek (Ausztrália alföldjei). Az alföld jelentős területe öntözéssel mezőgazdasági művelésre alkalmas, ehhez az öntözővizet a felszín alatti ártézi medencék szolgáltatják. Süllyedék övezettől nyugatra, a kontinens nagyobb részét az átlagosan 400 m magasságú Ausztráliai-tábla foglalja el (Nyugat-ausztráliai-part) A kontinens éghajlata a szubtrópikus égövhöz tartozik, az átlagos évi középhőmérséklet 20 fok körül alakul. A

csapadék területi eloszlásában is nagy különbségek vannak. A kontinens peremvidékén sok, Ausztrália Holdszíve már alig kap csapadékot. Az ausztráliai flórabirodalom növényeinek sajátos, más földrészen nem található ősi típusú egyedekből áll. Az állatvilág még ennél is nagyobb arányú sajátossággal bíró fajai csak itt találhatók pl.:erszényesek rendje Ausztráliában a földművelés természeti feltételei nagyon szélsőségesek. Fontosabb termesztett növények: búza termesztés a szántóföldi termelés legfontosabb ágazata, a gabonaföldek közel 70%-át foglalja el. Az évi búzatermés 18-20 millió t között változik Fontos megemlíteni: árpa, rizs, hüvelyesek és gumósok. Az ipari növények közül a cukornád. A bortermelés a szőlőmennyiséghez képest sok Az állattenyésztés a mzg primér főágazata, mert a kontinensen hatalmas legelők vannak. A szarvasmarha-tenyésztés jelentősége alapján a második helyen áll a

juhágazat után. A juhtenyésztés már az I:VH után lendületesen fejlődni kezdett, ami a gyapjú konjuktúra hatására a II.VH után tovább folytatódott. Az állomány több, mint 80%-át a különösen finom gyapjút termelő merino fajta alkotja. A tulajdonviszonyok alapján a kontinens a nagybirtokosok hazája, a történelmi-, társadalmi- és természeti viszonyok sajátossága a nagybirtokok kialakulására ösztönzött. A hasznosított területből a 20 ha-on aluli birtokosok részesedése nem éri el az 1%-ot sem. Ausztrália földellátottsága kedvező. Az eszközellátottság mutatója azonban alacsony szintet jelez. Az évi összes fakitermelés 17-20 m m3 körül alakul Az egységnyi területre jutó összes fakitermelés alig ¼-e a világátlagénak éa csupán 9%-a az EU átlagáénak. ÚJ-ZÉLAND MEZŐGAZDASÁGA: Területe:271 e km2 Művelt terület aránya: 12,1 % Népessége: 3,76 m fő Népsűrűség: 14 Fő/km2 100 ha művelt területre jutó

népessége: 109 fő Mezőgazdasági dolgozók aránya: 9,4 % Mezőgazdasági termelés aránya a GDP-ből: 6,3 % 1 lakosra jutó GDP 17365 USD Ausztráliától keletre terül el , a föld legnagyobb szigetvilága Óceánia. Óceánia szigetei 3 csoportba sorolható: Melanézia (Fekete szigetvilág) Mikronézia(parányi szigetek világa) Polinézia (sok sziget világa). A felszín: a Déli-szigeten az ország nagyobb területű részén, hosszában egy hatalmas hegygerinc a Déli-Alpok gyűrt lánchegysége húzódik. Az Északisziget délkeleti részét is hegység borítja Éghajlata mérsékelt óceáni éghajlat, Az ország északi részein ennek a szubtrópusi mediterrán jellege mutatkozik sok téli csapadékkal. Déli felén kellemetlen légköri jelenség, hogy ott Ny-kelet irányú ciklonok uralkodnak.a hőmérséklete az évi középhőmérsékleti ingadozás nem több 10 foknál. Sok a napsütéses órák száma. A csapadék átlagos mennyisége északon 2000 mm, a déli

alpokban pedig meghaladja a 3000mm. A szigetország gazdaságában alapvetően meghatározó a mzg, ezen belül is az állattenyésztés. Mezőgazdaságát általában nagy méretű farmok és az állatokat nagy tömegben extenzíven tartó óriási méretű legeltető gazdaságok jellemzik. A mzg eszközellátottsága nagyon magas. A fontosabb termesztett növényei: a gabona félék a szántó valamivel több mint 10%-át foglalják el. Fontos táplálékot adó növények a hüvelyesek és a gumósok. Ipari növényeik: a repcemag, a dohány, a komló valamint az újzélandi kender A szarvasmarha enyésztés a második helyet foglalja el, a juhtenyésztés a fő állattenyésztési ágazat, annak ellenére, hogy a század utolsó évtizedében a juhlétszám közel 20%-al csökkent. Így is itt található a világ juhállományának közel 5%-a a két abrak igényes ágazat a sertés- és a baromfi tenyésztés, az előző ágazatokhoz képest alárendelt jelentőségű. A

szigetország összes hústermelése a 90-es években vmivel több, mint 8%-os növekedést mutat. Az ekkori gyarmatosító ország (Nagy-Britannia) hatása a gazdasági struktúrára jelenleg is érzékelhető, csak lassan változik. Az 1 lakosra jutó növényi termékeke többségéből a szigetország a világátlag alatt termel, importra szorul. Az állattenyésztési termékekből messze a világátlag fölött láthatja el a lakosságát, és nagy mennyiséget exportál. Új-Zélandnak terjedelmes örökzöld erdőségei vannak Az ország területének kb 27-30%-át borítja erdő, amely megközelítően 7-7,2 ha-t tesz ki. Albánia földraji jellemzők Területe: 28748 kkm2. Lakossága: 3,4 m fő Jugoszlávia, Görögország és az Adria-tanger, továbbá az Ótrantói-szoros határolja. Két területi egységre különíthető el: Alacsony- és Magas-Albánia. A fő választó vonal a nyugaton elterülő síkság, vmint a belső országrész völgyekkel és szerkezeti

mendencékkel tagolt hegyvidékek között húzódik. A 20-50 km széles parti síkságot mediterrán éghajlat jellemzi, itt 1000-1200 mm az őszi-téli csapadék. Az évi középhőm 15-18 fok. A lakosság túlnyomó része juh- és kecskepásztorkodásból v fakitermelésből él, bár a völgyekben erősen bővítették a szántóföldeket az utóbbi évtizedekben. Gazdasági fejlődése: Albánia rendkívül elmaradott az európai országok között. Az elmaradottság jellemzői az alacsony egy főre jutó jövedelem és mg nagy részaránya mind GDP-ben, mind a foglalkoztatottságban. Albánia 1992-bem szélekörű liberalizálási, monetáris, költségvetési, és sruktúrális reformot hajtott vége. Felszabadították az árakat, a leket 100 lek/USD lebegtettet értékben stabilizálták. A magánszektor súlya jelentősen növekedet. 1993-ban, az első évek erős visszaesése után nagy ütemben indult növekedésnek a gazdaság. Ez jelentős részeben a mg

privatizálásának és fellendülésének volt köszönhető. Az állami szektor privatizálása még kezdeti stádiumban van, de már egyegy létesítményt értékesítettek, ill küldöldieknek koncesszióba adtak (pl rézbányát) A mg helyzete. A mg-ot a parti síkságtól a domb és hegyvidéki területek felé haladva csökkenő gazdaság nagyság és növekvő családnagyság jellemzi. A földreform és állami kereskedelem szétesése erősen csökkentette a kereskedelembe kerülő termékmennyiséget 0 90-es évek elején. A mg-i import kb 8x-oroa az exportnak, és tartósan a negatív a ker-i mérleg Az importtermékek között első helyen állanak a gabonafélék, elsősorban a búza és búzaliszt. A legfőbb exporttermékek a gyógynövények és a fűszerek. Ezek teszik ki a mg-i export 40 %át A birtokviszonyok alakulása: az 1945 utáni földreform során felosztották a földeket A földet 1967 után államosították. A szövetekezetek a földterület 74, az

állami gazdaságok 23 %-án gazdálkodtak. Magángazdálkodás egyáltaalán nem volt, sőt egészen 1989-ig háztáji gazdálkodást sem folytattak a tsz-ekben. Sok problémát jelentett az 1945 előtti birtokosok restitúciós követelése. A tv az 1945 előtti tulajdonosok részleges pénzügyi kompenzálását írta elő. A tulajdonosok szerevezetei azonban teljes természetetbeni restitúciót követeltek A kormány bizonyos mértékig engedve a követeléseknek, a turisztikai jelentőségű területeken a földvisszaadást is lehetővé tette 1995-ben. Baltikum Földrajzi jellemzők: Mindhárom balti ország a Balti-tenger partján terül el. Észtország területe 45226 km2. Az ország nagy része alföld Éghajlatában az óceáni hatás érvényesül a legerőteljesebben. A tél mérsékelten hideg, a nyár hűvös Az évi csapadék 600 mm körüli Lakossága: 1,5 m fő. Letto területe: 64589 km2 Éghajlata óceáni A csapadék évi átlaga 680 mm. Sok a mocsaras terület

Lakossága :2,58 m fő, ebből csupán 54 % a lett Litvánia területe: 65200 km2. Éghajlata mérsékelten kontinentális, átmenet az óceáni és kontinentális között. Lakossága: 3,72 m fő Észtország: Egy főre jutó GNP-je a legmagasabb a balti államok között. A mg aránya a GDP-ben alacsony. 1999-ben az ipri munkanélküliség egy résztét a kisüzemi mg szívta fel 1995-től jelentős GDP növekedés volt tapasztalható. A 90-es évek 2 Felének gyors növekedése 1997 őszén a makroökonómiai egyensúly megbomlásához vezetett, és ezért a kormány intézkedéseket tett a növekedés lassításásr a. Számos bank vezsteségessé vált, a mgasabb kamatok és a központi bank által előírt magasabb tőkemegfelelési mutató következtében, a hitelkiáramlás csökkent. A GDP növekedését 1995-től mindenekelőtt a szolgáltatási szektor nagyarányú kiterjedése, számos új vállalkozás létrejötte és külföldi működő tőke beáramlása okozta. A

külföldi beruházások főképpen Finno-ból, Oroszo-ból és Svédo-ból származnak. A külker-ben legfőbb partnerekké az EU országok váltak Mg helyzete: az ország összes földterületének 45 %-a erdő. A művelt mg-i terület 78 %-a szántó, a többi legelő és főképpen bogyós gyümölcsűekből álló gyümölcsös. A művelt szántóterület 56 %-át takarmánytermeléssel, 39 %-át gabonával és 5 %-át ipari növényekkel, burgonyával és zöldségfélékkel hasznosítják. A szovjet rezsim alatt intenzív állateny folyt, jórészt olcsón importált szemes takkal. Az állati termékek nagy részét Oroszo-ba exportálták, azóta az állatállomány jelentősen csökkent. A birtokviszonyok alakulása: 1997-ben 898 nagyüzem volt, átlagosan 450 ha-el. 22722 családi gazdaság átlagosan 20 ha-ral és 45 e háztáji gazdaság átlagosan 4 ha-ral. Állami gazdaság nem működött 1998-ban a társas gazdaságok a mg-i terület 37 %-án gazdálkodtak.

Lettország: Észtországnál alacsonyabb az egy főre jutó nemzeti jöv, és magasabb a mg aránya mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatottságban. 1995-ben pénzügyi és bankkrízis volt. A költségvetés erősen eladósodott a hazai bankszektorral szemben, amely válságba került. Monetáris és fiskális megszorításokkal sikerült urrá lenni a válásgon, csökkenteni az inflációt és a költségvetési hiányt és növelni a betétállományt. Korábban Letto is szorosan kötődött a szovjet gazdasághoz. Jelentős volt az orosz energia és gépimport A bankszektorban erős maradt az orosz befolyás. Tőkéjének nagy részét Oroszo adja Az utóbbi időben felgyorsult a privatizáció. Ez növelte a külföldi tőke beáramlását, amely elsősorban a szolgáltatásokat érintette. Mgi teülete 2,52 m ha 39 %-a az összes földterületének. Ennek 67 %-a szántóföld A földterület 47 %-át erdő borítja A legtermékenyebb talajok a Rigától délre fekvő alföldön

találhatók, ahol a cuki, gyümi és zöldségtermelés összpontosul. A középső és keleti hegyes vidékeken főképpen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A függetlenség előtt az állatteny a bruttó mg-i termelés 66 %-át tette ki. 1998-ra az állateny termelési értéke 48 %-ára csökkent A tehénállomány csökkenését valamelyest ellensúlyozta a tejhozam növekedése. A nagy állattartó telepeket feloszlatták. A mg- i ker-ben a tej és tejtermékek, a hal, a tojás és a hús játszák a legnagyobb szerepet. A birtokviszonyok alakulása: Főként a baltikumi németek nagybirtokait az 1920-as agráreform során 50 ha-on felül, ellenérték nélkül kisajátította az állam, és kiosztotta a parasztok között. A földreform után a 10-50 ha közötti birtokok foglalták el mg-i terület 66 %-át, a 10-100 ha közöttiek a 87 %-át, 20-100 ha közöttiek pedig az 51 %-át. Ily módon egy életképes középbirtokos mg jött létre. Litvánia: Legkevésbé fejlett a

három balti ország közül. A fő exporpartnerré itt is az EU vált, ezen belül is Németo. Oroszo elégíti ki Litvánia energiaszükségletét, és cserébe Litvánia iparcikkeket és mg-i termékeket szállít. Az orosz válság hatására 1999-ben pénzügyi válság lépett fel, kötségvetési defecit volt. 2001 első felében már GDP növ volt tapasztalható. A külföldi működő tőke szerepe jóval kisebb, mint Észto-ban és Letto-ban, de növekvő. 1999-ben külföldi tulajdonba adták a Baltikum egyetlen olajfinomítóját 6,53 m ha földterületéből 3,52 m ha mg-i terület. Ebből 66 %a szántó, 33 %-a gyepterület a többi ültetvény. A szántónak kb a felét szálas tak-ok teszik ki és hozzávetőleg a felén gabonaféléket termelnek, árpát és búzát. A függetlenség előtt itt is az állati termékek, elsősorban a tej és a hús Szovjetunióba történő exportja, és onnan az olcsó tak gabona importja volt a jellemző. A függetlenné válás után

a tehénállomány túlnyomó része magángazdaságokba került. Litvánia területének közel 1/3-át erdő borítja A tulajdonváltozásokat a termelés szerkezet változása követte. A mg-i ker nagy részét ma is az állatok és az állati termékek exportja teszi ki. A birtokviszonyok alakulása: a földterület nagy része orosz és lengyel nagybirtokosoké volt. Az 1920-as és 1930-as földreform nem volt nagyon radikális. A földbirtokosok meglehetősen nagy földterületeket tarthattak meg, és kisajátításért kompenzációz kaptak. A földreform 718 e ha-t érintett, ebből 165 e ha maradt a földesuraké, 450 e ha-t osztottak ki a földnélkülieknek és kisbirtokosoknak. Bulgária Földrajzi jellemzők: területe: 110910 km2. Lakossága: 8,3 m fő A Balkán-félsziget a Dunától délre terül el. Négy egymástól elkülöníthető természeti tája van 1, Balkán-egység 2., Trák-Macedón-Masszívum 3, Bolgár-tábla 4, az alföldek és medencék Éghajlata

mérsékelten kontinentális jellegű az ország É-i rézén, és mediterrán jellegű délen, kivéve a hegyvidéki területeket. Az évi középhőm 10,5 fok A csapadék évi átlagos mennyiség 450- 650 mm. Gazdaságfejlődése: Bulgária gazdaságát a rendszerváltás előtt az extenzív nehézipar túlsúlya és szénimportra támaszkodott – és az alacsony hozamú mg jellemezte. A kezdeti reformintézkedések során megszüntették a központi tervezést és a tervutasításos rendszert. 1991-ben felszabadították az árak jelentős részét, és meghirdették a kül- és belkereskedelem liberalizálását. A levá-t konvertbilissé tették, és árfolyamát lebegtetni kezdték. Tv-ét hoztak a privatizálásra és a vállaltok átalakítására 1994-ben szigorú pénzügypolitikát vezettek be. 1996-ban azonban újabb visszaesés köv be a reformok megakadása miatt. Magánszektor veszteségének egy rését is a bankszektor finanszírozta A veszteségek következtében

összeomlott a bankszektor, mind az export mind az import csökkent. Az életszínvonal is jelentősen csökkent 1998 első fél évében az ipar még mindig csak 50 %-os kapacitással működött, és veszteséget termelt. 1999-ben még sok vállalat volt veszteséges. Bár az ország pénzügyileg stabillá, és a vállalatok költségvetési korlátja szorosabbá vált, a piaci intézmények még kezdetlegesek. A gazdasági irányítás továbbá is erősen centralizált. Mg helyzete: gabona és bortermelés É-on és K-en Zöldség és gyümi az ország középső részén, délen és DNY-on szarvasmarha és juhtartás a hegy és dombvidéki terülteken található. A szárazág főként a középső és a déli területeken okoz problémát Az elmúlt 50 évben mintegy félmillió ha-ral növekedett a mg-i terület. A mg küzd a külföldi és a hazai kereslet csökkenésével, az alacsony mg-i árakkal, az értékesítések kései térítésével, az inflációs

költségnövekedéssel, a kistermelők és nem végeleges státusú szövetkezetek tőkehiányával, a hitelhiánnyal és földtulajdon bizonytalanságával. Birtokviszonyok alakulása: az országot elfoglaló orosz hatóságok elkobozták a földeket, és azt alacsony ellenérték fejében szétosztották a parasztok között. 1944-ben 1,1 m magángazdaság működött 4,3 ha átlagterülettel. A gazdaságok többsége 20 ha alatti volt Kistermelés a földterület több mint 81 %-án folyt. A kollektivizálás már a 40-es években megkezdődött 1950 végére a föld 44 %-a termelőszövetkezeti lett. A volt háztáji földeket is magántulajdonba adták. Cseh köztársaság: Földrajzi jellemzők. Területe: 78866 km2 É-ról Lengyelo keletről Szlovákia, délről Ausztria és nyugatról Németo határolja. A Cseh-medencét ÉK-ről a Szudéták vonulata, Nyról az Érchegység zárja le Éghajlata kontinentális, az évi középhőm 7-8 fok A csapadék a hegyvidékeken bőséges

( 1200-1400 mm), kivéve az Érchegységet, amely az ország legszárazabb területe. A síkvidéki területeken 550- 600 mm a csapadék A Cseh Köztársaság 3 tartományból áll: Bohemiából, Morvaországból és Sziléziából. Lakossága 10,3 m fő Gazdaság fejlődése: Cseho viszonylag erős gazdasággal rendelkezett a rendszerváltozás előtt a közép-európai országok között. A kormány az átalakulás kezdetétől szigorú fiskális a és monetáris politikát folytatott. A ker-i mérleg – deficitet és a külföldi adósságot hosszú évekig ellensúlyozta a turizmus és a beáramló külföldi tőke. A legtöbb külgöldi tőke Németo-ból származik. A privazitálás végebment 92-94-ben, de jórészt részjegyes privatizálás formájában. A bankok közvetlenül v a beruházási alapokon keresztül közvetve a cseh vállaltok fő tulajdonosaivá váltak. A cseh bankokat a puha hitelekkel összefüggő veszteségeik miatt. Többször kellett konszolidálni a

90-es évtized során 1999-re a megszorító intézkedések, a fogyasztás visszaesése, továbbá az élelmiszer és energiaárak csökkenése és a szabályzott árak további felszabadításának elhalasztása következtében minimálisra csökkent sz infálció. Az üzleti és fogysztói bizalom visszatért és a termelés növekedési megindult. 2000-ben úgy tűnt, hogy az eyport és a beruházások növekedése újra lendületbe hozt a gazdasáot. Mg helyzete: az ország 7,9 m ha területének kb a fele mg-i terület és 1/3-a erdő. A mg-i terület 72 %-a szántó A szántó több mint felén gabonatermelés folyik, főként búza és árpa és kb ¼-én taknövényeket termelbek, főként silókukit. A termelést az agrárolló szétnyílása, az alacsony jövedelmezőség és az üzemek eladósodása sújtotta. A sajtfogyasztás javult az utóbbi években, és elérte az átalakulás előtti színvonalat Baromfifogyasztásból az ország nettó importőrré vált. Az

átalakulás utáni első években magasra szökött a húsexport a kivágások következtében, de 1993-tól jeletős csökkenés következett be. A főbb exportcikkek: élő állatok, állati termékek és tejtermékek A főbb importcikkek: friss, ill feldolgozott zöldség és gyümi. Csehor mg-i exportjának 37 %-a kerül az EU-ba, importjának viszont 53 %-a származik onnan. 1920 – földreform tv: a 250 ha-nál nagyobb összterület és 150 ha-nál nagyobb művelhető földterület bizonyos kompenzáció ellenében kisajátításra került. A szövetkezetek szervezése már 1949-ben megkezdődött A kollektivizálás az 50-es évek végén felgyorsult. Cseho-ban a magángazdaságok közül a nagyszámú 3 ha-on aluli gazdaság főként saját ellátásra termel. A 3 ha-t meghaladó nagyságuak átlagterülete 30 ha Lengyelország Földrajzi jellemzők: a Balti-tenger és a Kárpátok között terül el. 10 ezer tava van Nagy tájegységei a követekzők: 1., a tengermelléki

alöfdek 2, a tóhátság 3, a Lengyel-alföld 4, a hegységek és hátségok 5., Kárpátok Égahajlata átmenetet képez a K-európai kontinentális éghajlat és az enyhe atlanti-óceáni éghajlat között. Az éves átlagmőh 6-8,8 fok Az évi átlagos csapadék a síkságokon 500-600 mm, a hegyvidékeken 1200-1500 mm. Gazdaság fejlődése: a viszonylag magas mg-i foglalkoztatottság, a mindvégig kisüzemi mg, lassú fejlődérére és elmaradottságára utal. Nagymértékben csökkenteték a különböző támogatásokat, így a fogyasztóikat is. Ez áremelkedéshez és hiperinflációhoz vezetett 1991bn és 92-ben jelentősen megnőtt a költségvetési és fizetési mérleghiány, és pénzügyi válság jelei mutatkoztak. A feiteési mérleg kedvezőtlen alakulásához az importliberalizálás következtében megbillenő ker.i mérleg is hozzájárult Ennek egyensúlyba hozatalát különböző importvédelmi intézkedések eredményezték. 1990 után jelentősen

csökkenteték az exportámogatást. A gazdi stabilitásnak köszönhetően fokozatosan nőttek a külföldi beuházások. A magánvállalatok nagy része ki- és közép üzem A lengyel gazdaság általában egészségesen fejlődik. A növekedés állandó és jelentős A lengyel gazdaság legnagyobb tehertétele az elmaradott, alacsony termelékenységű, csekély beruházású és nagy foglalkoztatottságú kisüzemi mzg. A mzg helyzete: Szétaprózott kisüzemi szerkezet, viszonylag nagy foglalkoztatottság, elmaradott technika, továbbá alacsony termelékenység jellemzi. A mezőgazdasági terület 76%-a szántó és ennek 63 %-a gabona A búza és a rozs után a burgonya lengyelo legfontosabb élelmiszer- és egyben taknövénye. Az ország friss és feldolgozott zöldségfélékből nettó exportőr, de a feldolgozott termékek aránya csekély. Az állami gazdaságokban csökkent az állatállomány létszáma, a gazdaságok inkább növtermesztésre tértek át, és a nagy

állattenyésztő telepek jelentős része megszűnt. Főképpen az EU-ba szállít élőállatot. A sertés a legkedveltebb hazai hús Ebből is a nettó export jellemző. Baromfiból nettó importőr az ország Jelentős az USA import Az ún nem hivatalos kereskedelem igen jelentős Lengyelo. Német és keleti határán Egyes becslések szerint, ha a nem hivatalos kereskedelmet is beleszámítanák a mezőgazdasági kereskedelmi mérlegbe, akkor annak egyenlege pozitívvá válna. A birtokviszonyok alakulása: az ország nagy részén nagy feudális birtokok és törpebirtokok voltak uralkodóak. Az 1930-as évek elején ellenérték nélkül juttatak földet. A lengyel mzg magántermelő maradt De a magánbirtok méretét korlátozták, a földforgalamat, továbbá a bérmunkások alkalmazását tiltották. A magángazdaságok kevés támogatást és hitelt kaptak 1992 és 1994 között 4,5 millió ha állami gazdasági földet vett át az Állami Gazdasági Ügynökség. Az

ügynökség az egyéb állami javakkal is rendelkezik. Ezek privatizálása lassan halad, egyrészt mert még nincsenek rendezve az állami gazdaságok adósságai, másrészt mert kicsi a kereslet irántuk. MAGYARORSZÁG: Földrajzi jellemzők: területe: 93030 km2. Fő folyói a Duna és a Tisza Az ország éghajlata kontinentális, de az at5lanti-óceán mérséklő hatása érvényesül. Az évi középhőmérséklet 911 fok Az évi csapmennyiség 500-600 mm, de a nyugati határszél hegy- és dombvidéki területein 800-850 mm. Gyakori a nyári szárazság, 10 évből 3-4 száraz év A gazdaság fejlődése: az országot korábban súlyosan terhelő külföldi adósságállomány ugyan nem csökkent, de a külföldi tőke beáramlása és az export fedezetet nyújt z adósságszolgálatra. 1968-tól kezdve felszabadították az árak jelentős részét, kivéve az állami kereskedelmi forgalomba kerülő főbb mezőgazdasági termékekét és élelmiszerekét. Fokozatosan

megszűnt a kijelölt bel és külkereskedelmi vállalatok kereskedelmi monopóliuma. 1988-ban létrejöttek az első vegyes vállalatok külföldi tőketárssal. Önálló és közös magánvállalkozások jöttek létre. A kiskereskedelemben a magánbérleti rendszer volt terjedőben. Privatizáció: Mo-on nem történt restitúció, azaz az eredeti vagyon visszaszármaztatása a tulajdonosoknak. A kárpótlás mindenki számára forgatható kárpótlási jegyek formájában történt. A privatizáció lebonyolítására, ill az állami tulajdonban lévő vagyon kezelésére állami vagyonkezelő szervezeteket hoztak létre. A privatizáció még a rendszerváltozás előtt elkezdődött. 1995-ig főként csak kis- és középvállalatokat privatizáltak. A vállalatok többségét külföldiek vásárolták meg devizáért mint stratégiai, illetőleg mint pénzügyi befektetők, bár a nagyvállalatok közül is került egynéhány menedzserek kezébe kedvezményes hitelekkel

történő kivásárlással. A mzg helyzete: A 9,3 milllió ha földterületből a termőterület 8 millió ha, és a mezőgazdasági terület 618600 ha. Mo-on minden mérséeklt övi zöldséget és gyümit megtermelnek. A nagyarányú szántóterületen dominál a gabonafélék termelése. A termelés a rendszerváltozás után csökkent, ezen belül az állattenyésztésé jobban, a növtermesztésé kevésbé. A csökkenés mélypontja 1993-ban volt., ettől kezdve a növtermelésben emelkedés, az állattenyésztésben viszont inkább stagnálás volt tapasztalható. A mezőgazdasági kereskedelemben az export, bár ingadozásokkal, de növekvő irányzatú volt a kilencvenes években. A sokkal jobban növekvő import ellenére a mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg megtartotta számottevő pozitív egyenlegét. a legnagyobb árufelvevők Lengyelország, Románia és Szlovénia A magyarországi import jobban megoszlik a CEFTA-országok között. A multinacionális

élelmiszer-ipari cégek jelentős szerepet játszanak a magyar CEFTA-exportban, ezért erősen érdekeltek a CEFTA-kereskedelem emelkedésében és szabaddá tételében. A birtokviszonyok alakulása: A trianoni békeszerződés után Mo korábbi területének 2/3 része és magyar lakossáának egyharmada a környező országokhoz került. Radikális földreformot 1945-ben hajtottak végre. A kollektivizálási törekvés már a tisztán kommunistákból álló kormány uralomra jutása után., 1948-ban megkezdődött Az állami gazdaságok többnyire a korábbi állami birtokok helyén jöttek létre. 1953-ban a téeszek jelentős része feloszlott 1980-as években kiterjedtté vált a földbérlet. A rendszerváltozást megelőző Némethkormány lehetővé tette a tsz-i földeknek a téesztagok javára történő privatizálását, de erre már nem került sor. A rendszerváltozás után a volt földtulajdonosok kárpótlási jegyekben részesültek földjükért, amelyeken

többek között földet vehettek a földárveréseken. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA: A közös agrárpolitika alapja: a Római szerződés előkészítése során világossá vált, hogy az agrártermékeket is be kell vonni a közös piacba, s a nemzeti agrárpolitikák versenytorzító hatásainak kiküszöbölése érdekében közös agrárpolitikát szükséges bevezetni. Az agrárpolitikai beavatkozások- így a közös agrárpolitika- koncepcionális alapját általánosabb értelemben a mzg sajátos piaci kudarcai képezik: a jövedelem diszparitás, az instabilitás, az agrárstruktúra egyes sajátosságai, a környezetvédelem és a kutatásfejlesztés. Ugyanakkor az európai mzg funkciói sok tekintetben eltérnek a tengerentúli országok magas versenyképességű agrárgazdaságaitól. A multifunkcionális mzg az ún európai mezőgazdasági modell központi tényezője. Az agrárjövedelem politika tekintetében a piac támogatását és az

agrártermelékenység növelését célzó intézkedéseket tekintették meghatározó jelentőségűeknek. A CAP eredeti modellje: Az Eu mezőgazdaságát a magas, a világpiaci árakat meghaladó belső árak révén kívánta támogatni. Az ártámogatási rendszer működéséhez a belső árakat zsilipszerűen működő rendszer választotta el a világpiaci áraktól. A mechanizmus beavatkozásai eredetileg a határokra koncentrálódtak A belső piacon intenzív piaci versenyt céloztak meg. Az 1980-as évek elejétől a CAP eredeti modellje átfogó krízisbe került. A probléma gyökere az eredeti modell ár- és jövedelem politikát összekapcsoló szerkezete. A jövedelem politikai törekvések miatt mesterségesen magas intézményi árak, az azokat alátámasztó mechanizmusok alapján torzították el a piaci mechanizmus működését. A mesterségesen magas árak következménye a piaci szereplők állandó expanziós kényszere. Az 1980-as években a válság

hatására az eredeti modell kiigazításával kísérleteztek. A magas árakra alapozott rendszer nem hatékony formája az agrártámogatásoknak, s valójában a mezőgazdaságtól elvárt közjavak előállítását sem segíti. Az 1992.évi reform: a CAP 1992 májusában meghírdetett reformjának fő irányvonala az árés jövedelem politika szétválasztása az intézményi árak jelentős, a világpiaci árakhoz közelítését célzó csökkentése közvetlen támogatásokkal. Ugyanakkor szembetűnőek e reform korlátai: 92-ben meghírdetett reform részleges volt, csak egyes közös piaci szervezetekre terjedt ki. A reform konsrtukciója és végrehajtása során lényeges kompromisszumokr került sor: egyrészt mennyiségi szabályozás, másrészt közvetlen szabályozás. Az AGENDA 2000 eredeti javaslata agrárpolitikai alfejezete fő céljait és tervezett fő intézkedései: 1)Az intézményi árak további jelentős csökkentése 2)Az agrármodell fennmaradásának

biztosítása 3)Részleges kompenzáció „nemzeti boríték” 4) A mennyiségi szabályozás leépítésének megkezdése 5) Egyszerűbb átlátható politika kialakítása 6)Kölcsönös megfeleltetés 7) Az átfogó vidékfejlesztési politika, mint a CAP második pillére. A végleges döntést az 1999-es berlini csúcs hozta meg A lényeges újabb kompromisszumok irányába modosították. Az USA agrárpolitikája Az agrárpolitika változása a New Deal időszakáigt: a mg-ben 1776-ban kialakultak a tulajdonviszonyok és a termőföld szabad adásvétel tárgya lett, a birtoknagyság korlátozása nélkül. Az 1870-90 közötti időszakot elhúzódó mg-i értékesítési válság jellemezte A válság különösen azokat a gazdálkodókat sújtotta akik árutermelő farmokat hoztak létre, és a saját szükségleteoket jóval meghaladó mennyiségű árut állítottak elő. Az 1870- es években a gőzgép segítségével Észak-Amerikában sok millió hektárral nőtt a

termelésbe vont jó minőségű mg-i terület. A Permonenes tv: az 1929-33 közötti gazdasági világválság a g-t tulajdonképpen csak 1932- ben sújtotta komoly mértékben, mert a termelői reálárak 65%-on, a búza ára 44%-on állt. A termelési biztonság és a piaci egyensúlyok megteremtése került az érdeklődés középpontjába, így az agrárpolitika is az új gazdaságpolitika ( New Deal) része lett. Rooseewelt elnök által indított New Deal politika keretében 1933-ban elfogadott törvény hatékonyabb, és távolabbra mutató jogi védelmet biztosított a farmereknek. Az 1938-ik évi mg-i tv meghatározott módszerrel, azaz a paritásos ár százaléka és a várható termésfelesleg függvénye alapján állapította meg a legfőbb növényi termékek garantált minimál árát. 1948-ban felállították a Termék Hitel Ügynökséget ( Commodity Credit Corporation: CCC) , amely azt a feladatot kapta hogy a felvásárolt mezőgazdasági termékek

értékesítése és a „hitelnyújtás "„mellett stabilizálja, támogassa és védje a farmok jövedelmét és a termelői árakat. Az 1985 Évi mg-i tv ( FSA) :a versenyképesség növelését vmint a termékfeleslegek és a támogatások visszaszorítását a garantált ár fokozatos csökkentése tette lehetővé. A garantált ár kialakításánál 1996-ig az előző 5 év piaci átlagárának 85%-ból indultak ki. A garantált ár mellet a veszteségtérítés maradt a legfontosabb jövedelemszabályozó eszköz. Ehhez 1990-ig minden évben megállapították a célárat A garantált ár általában gyorsabban csökkent, mint a célár. Ez ugyan megnövelte a veszteségtérítés költségigényét, de jelentősen mérsékelte az intervenciós felvásárlást és raktározást, ill. a CCC kiadásait A hosszútávu tartalék- földalap program: a tv értékesítési támogatásra is adott lehetőséget. Az értékesítési támogatás lényege, hogy abban az esetben,

amikor a garantált ár alá zuhan a piaci ár, nem kell teljes egészében visszafizetni a felvett termék-jelzáloghitel összegét. Agrárszabályzás a FAIR ACT időszakában: 1996 áprilisában aláírt és az 1996-2002 időszakra szóló mg-i tv mérföldkőnek számított az USA mg-ban. 2002-ig meghatározták az évenként kifizethető támogatás összegét és megoszlását annak függvényében hogy a farmer korábban az adott földterületen éppen melyik veszteségtérítésre jogosult növényt termelte. A kifizetett támogatás összege a mindenkori áraktól és a vetésszerkezettől is független volt. A támogatás összegének megoszlása a korábbi veszteségtérítésre jogosult termékek által elfoglalt földterület arányában történt. A WTO a mg-i támogatásokat 3 osztályba sorolja: a verseny- és kereskedelemtorzító támogatások a sárga dobozba kerülnek.a csökkentési kötelezettség alól felmentett támogatásokat a zöld dobozba sorolták, mert

ezek nem, v csak min mértékben torzítják a versenyt és kereskedelmet, mert teljesen függetlenek a termeléstől. A kék dobozba a kínálatszabályozáshoz kötődő támogatások tartoznak. a 2002évi tv (FSRIA): új korszakba lépett az agrártermelés: az USA-ban az agrobusiness évi kibocsátása meghaladja a3500 milliárd $-t, azaz a GDP 15%-át és 25 millió embernek ad munkát. Ma a választék, élelmiszerbiztonság, környezetvédelem és a kényelmi szempontok kerültek előtérbe az élelmiszer előállításánál. Az agrártámogatások alakulása: a Bush elnök által 2002 májusában aláírt új mezőgazdasági tv 2002-2007 időszakra érvényes. Ezen időszakban pedig évi 18-22 milliárd $ támogatásra lehet számítani. Az új tv kiemelten kezeli az agrárkörnyezetvédelmet Az ár- és jövedelem támogatás 26 termékre terjed ki. Agrárkereskedelem: exporttámogtások: a P.L 480 élelmiszersegélyprogram kivételével vmennyi közvetlen v közvetett

exporttámogatást a CCC finanszíroz. A technikai haladás hatása a fejlett tőkés országok agrárviszonyaira: Az iparilag fejlett tőkés országok nemzetgazdaságainak szerkezetében a II.VH után eltérő mértékben ugyan, de jelentős változásiok mentek végbe. A mzg súlyának csökkenése azokban az országokban volt alegnagyobb, ahol a súlya a háború előtt még jelentős volt. A strukturális változásokról tanúskodik a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulása is. A háború előtt arányuk ált meghaladta a 20%-ot A mzg népességének csökkenése azonban még távolról sem zárult le. Ez a folyamat az európai tőkés országokban a jövőben inkább gyorsul. Még az USÁ-ban is várható a mezőgazdasági népesség további csökkenése. A nemzetgazdaság strukturális változása azonban enm jelenti a mzg visszafejlődését. Az iparilag fejlett tőkés országokban a IIVH után a tőke rendkívül erőteljes behatolása indult meg a

mezőgazdaságba, amely átalakította arculatát. A mezőgazdasági beruházások az európai országok közül leggyorsabb ütemben Hollandiában és az Egyesült Királyságban növekedtek. A háború után jelentősen változott a beruházások strutúrája is, mivel a gépek vásárlására fordított hányad növekedett. A traktorok számának növekedése nem egyforma ütemben ment végbe. Jelentősen fejlődött a mezőgazdasági termények betakarításának gépesítése is, amelyet jól mutat a különféle kombájnok számának növekedése is. Általános tendencia a villamosenergia- felhasználás gyors növekedése a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban végbemenő tudományos és technikai forradalom elválaszthatatlan része a mzg kemizálása. Gyors ütemben növekszik a keverék tak-ok gyártása és felhasználása. A mzg technikai átalakulása egyenlőtlenül megy végbe A technikai fejlődés mindenekelőtt az iparilag fejlet tőkés országok mezőgazdaságát

érintette, bár ezeket sem egyformán. A techniaki haladás legjelentősebb eredménye az iparilag fejlett tőkés országokban a munkatermelékenység növelése. Jelentősen növekedett az állattenyésztés hozama is. Az iparialg fejlett tőkés országok egészére azonban megállapítható, a kapitalizmus történetében először következett be, hogy a munka termelékenysége a mezőgazdaságban gyorsabban emelkedett, mint az iparban. Élelmezési helyzet az ezredfordulón: A 21. Sz elején a világ élelmezési helyzete továbbra is az egyik megoldatlan globális probléma. Még a világ fejlett országaiban az agrár túltermelés, a feleslegek, a túltápláltság és az elhízás okoz gondot, addig a világ kevésbé fejlett régióiban még mindig égető probléma az éhezés. Latin-Amerikában és Kelet-Ázsiában a mezőgazdasági termelés növekedése hatására csökkent az éhező lakosság száma és aránya, addig fekete Afrikában mind számuk, mind arányuk

egyaránt növekedett 1980 óta. Az élelmezési probléma okai: Mi okozza a túltermelés és az élelmiszerhiány egymásmelletiségét? A fejlett országokban a II:VH után a legfőbb cél az élelmiszer-önellátás növelése volt. A célt a hazai élelmiszertermelés gyors növelésével és nagyarányú állami támogatásával sikerült elérni. A fejlődő országokban abszolút élelmiszerhiány alakult ki. A fejlődő országok többségében a hazai élelmiszerkínálat elmarad az élelmiszerkereslettől, nem szükségszerű, hogy az abszolút élelmiszerhiány éhezéshez, v rosszul tápláltsághoz vezessen, hiszen egy ország abszolút élelmiszerhiánya élelmiszerimporttal is megszüntethető. A fejlődő országok élelmiszer problémájának sajátos vonása az is, hogy még abban az esetben sem zárható ki az éhezés, ha a hazai termelés meghaladja az effektív keresletet. Ugyanis a lakosság jelentős része képtelen magának élelmiszert vásárolni.

Megoldási lehetőségek és perspektívák: sikerül e a fejlődő országokban a mezőgazdasági termelésnek lépést tartania kereslet növekedésével? A kereslet várható alakulása a népesség jövőbeni növekedésének üteme fogja meghatározni. Élénkülni fog az élelmiszerek áramlása az élelmiszertöbblettel rendelkező területekről az élelmiszer hiánnyal küszködő területekre. A különböző világszervezetek prognózisai szerint a keresletet meghatározó tényező eredőjeként a fejlődő országok élelmiszer kereslete az elkövetkezendő évtizedben évi 2,8 %-kal fog emelkedni. A kérdés az, hogy a fejlődő országok élelmiszer termelése képes lesz e lépést tartani a kereslet fentiekben vázolt bővülésével. Az a tény, hogy a fejlődő országokban az élelmiszer termelés növekedési üteme meghaladni látszik az élelmiszerkereslet növekedési ütemét, ill hogy élelmiszer importjuk jelentős mértékben nőni fog, még nem elég

garancia arra, hogy az elégtelenül és rosszul tápláltak száma drasztikusan csökkenjen és az éhezés megszűnjön. OROSZORSZÁG: Az orosz mzg jellemzői: A SZU-ban az 1917-es forradalom után a földeket nacionalizálták. Ipari vasúti üzemeket államosítottak. Kolhozok jöttek létre a földeken, ugyanakkor a földet a parasztság megkapta örökös és ingyenes használatra. A kolhoz tagok nem fizettek a használatért. A gazd-i irányítási rendszer: erősen központosított volt Kötelező tervmutatók voltak. A kolhozoknak előírták, hogy mennyi terméket kell beszolgáltatni kötelezően A bolha piacon zöldséget, gyümit esetleg baromfit lehetett vásárolni. Az államnak ún gabona monopóliuma volt. Ez a rendszer erősen befolyásolta az anyagi érdekeltséget A szovjet gazdaság erősen visszamaradott volt: alacsony termelékenység, alacsony hozamok. A 80-as évek végén az aktív népesség közel 20%-a a mezőgazdaságban dolgozott, míg az USA-ban ekkor 3

%. Amerika a SZU-ba jelentős mennyiségű húst és takgabonát exportált A SZU az 5. Helyet foglalta el a sorrendben az USA-ból importált termékek tekintetében Az átlagtermés kukiból ma sem éri el a 2t/ha, amerikában ezzel szemben 10 t/ha. Az Orosz Föderáció: 144,8 millió lakos, ebből 39,2 a mezőgazdaságban solgozik. Ez 27 %-a az összlakosságnak. A gazd-i forma jellemzői: földreformot hajtottak végre: minden kolhoz tag kapott 3 ha földet, ez a saját tulajdona , el is adhatja. 3 fő gazdálkodási forma: 1) Mezőgazdasági vállalatok 2)Paraszti farmer gazdaság 3)Lakossági kiegészítő gazdaság. ROMÁNIA: Földrajzi jellemzők: a mai állam területe 5 történelmi ország rész a Havasalföld, Moldva, Dobrudzsa, Erdély és Bánát különböző időkben történt egyesülésével alakult ki. Éghajlata kontinentális, a Kelet-Európai légtömegek hatása a legerősebb. Az évi középhőmérséklet északon 8 fok, a déli alföldi tájakon 11-12 fok.

A gazdaság fejlődése: a mezőgazdaság részarány GDP-ben viszonylag magas de ennél is jóval magasabb a mg-i foglalkoztatottság aránya, jelezve részben a viszonylag alacsony mg-i termelékenységet, hogy a munkanélküliek egy része a mg-ban talál megélhetést. Az állam a rendszerváltás után megszüntette a központi tervezést és a tervutasításos rendszert. Romániának fejlődő ország státusa van. 1997 elején a legtöbb államilag ellenőrzött árat felszabadították Az árfelszabadítás az alapvető élelmiszerek árának és az energiaáraknak a gyors emelkedéséhez , és 1997-ben 151%-os inflációhoz vezetett. A privatizálás módszere (1997) : a vállalatok eladásának nyílvános meghirdetése, részvények eladása az alkalmazottaknak és a menedzsereknek, szerződéses közvetlen eladás, konvertibilis kötvények kibocsátása, az adóságok átváltása részvényekre, bérbeadás. A rossz hitelek és a bankok tőkehiánya továbbra is

problémát jelentettek. 1998 a vállalatok jelentős része eladósodott Ennek következménye, hogy Románia kevés olyan áruval rendelkezik, amely nemzetközileg versenyképes. A mezőgazdaság helyzete: 23,8 millió ha területéből 14,8 millió ha a mezőgazdasági hasznosítású. Ennek 63%-a szántó, amelynek több mit a felén gabona terem, elsősorban kuki és búza. Növénytermelés: emelkedést csak a 90-es évek közepétől lehetett megfigyelni. 1993-tól kezdett növekedni a gabonafélék, egyéb élelmiszerek, italok és a dohány exportja. Az import jobban emelkedett Az EU elsősorban gabonaféléket, tejtermékeket, zsírokat és olajokat, ezenkívül húst, italokat, zöldséget és gyümit exportál az EU-ba. Birtokviszonyok alakulása: a régi királyság területén kisajátították és felosztották a 100 ha–on felüli mg-i területeket és az 500ha –on felüli földterületeket