Literature | Studies, essays, thesises » Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története II

A XX. SZÁZADI MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE Godzsa Anikó II. Piliscsaba, 2005. tavasz – Modern magyar irodalom II SZIGORLATI TÉTELSOR 1. A világképváltozás, az eszmei és a filozófiai kutatások a XX század első felében A klasszikus mo- dernség és a késő modern korszak irodalomfölfogása. Irodalmi törekvések, folyóiratok a század első negyedében. 2. Ady Endre költészete 3. Babits Mihály költészete 4. Babits Mihály prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi 5. A Nyugat első nemzedékének költészetéből: Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Füst Milán 6. Kosztolányi Dezső prózája 7. A regényszerkezet lehetőségei: Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Füst Milán 8. A novellaforma lehetőségei: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula 9. Modern drámai törekvések a XX század első felében 10. A két világháború közötti magyar irodalom: írói csoportok, mozgalmak, folyóiratok a

határokon innen és határokon túl 11. A késő modernség második hullámában: Kassák Lajos életműve 12. Az új népiesség: Erdélyi József, Sinka István A szociográfia: Nagy Lajos, Illyés Gyula 13. Illyés Gyula költészete a XX század első felében 14. József Attila költészete 1933-ig 15. József Attila költészete 1934–1937 között 16. Szabó Lőrinc és a dialogikus versmodell 17. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Dsida Jenő, Radnóti Miklós Vas István és Weöres Sándor költészete a XX. század első felében 18. A regény- és tanulmányíró Németh László a XX század első felében 19. A prózaforma változása: Márai Sándor, Tamási Áron 2 3 IRODALOMJEGYZÉK          1. A két világháború közötti korszak magyar irodalma A nemzeti és szociális inspiráció A késő modernség második hulláma, a tárgyias költészet, a dialogicitás, a

klasszicizálódás, a lírai és prózai beszédmód modulációja. A határokon innen és a határokon túli magyar irodalmak fórumai, folyóiratai, vitái - - kötelező olvasmányok  CZINE Mihály, Kisebbségi magyar irodalmak = A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája, SIPOS Lajos főszerk., Bp, 2002, 541–546  LÁNG Gusztáv, Egy önmeghatározás tanulságai. Jegyzetek a transzszilvanizmusról = L. G, Kivándorló irodalom, Kolozsvár, 1998, 5–26  RÓNAY László, Nyugati magyar irodalmak = A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája, SIPOS Lajos főszerk., Bp, 2002, 547–549 ajánlott olvasmányok  a korszak folyóiratai  BÉLÁDI Miklós, POMOGÁTS Béla, RÓNAY László, A nyugati magyar irodalom 1945 után, Bp., 1986, 11–17.  S. BENEDEK András, Kárpátalja története és kultúrtörténete, Bp, é n  BORI Imre, Irodalmunk évszázadai, Újvidék, 1975.  BUJDOSÓ Alpár, Avantgárd (és) irodalomelmélet, Magyar Műhely, 2000/2–3.

 CZINE Mihály, A kisebbségi magyar irodalmak = Cz. M, Magyar irodalom a huszadik században, s. a r N Pál József, Bp, 2001, 163–196  GÖRÖMBEI András, Irodalom és nemzeti önismeret, Debrecen, 2003.  KASSÁK Lajos, PÁN Imre, Izmusok. A modern művészeti irányok története, s a r CSAPLÁR Ferenc, Bp., Napvilág, 2003  KENYERES Zoltán, „A kettészakadt irodalom” és „Az írástudók árulása”. Jegyzet Babits és a Nyugat irodalomszemléletéről = K Z, Etika és esztétizmus Tanulmányok a Nyugat korából, Bp, 2001, 63–71.  LACKÓ Miklós, Korszellem és tudomány, Bp., 1988, 65–111.  LÁNG Gusztáv, Kivándorló irodalom, Kolozsvár, 1998.  NÉMETH G. Béla, Egymást kiegészítve – nem egymás ellen, It, 1999/4, 539–545  POMOGÁTS Béla, A romániai magyar irodalom, Bp., é n  RÓNAY László, A Nyugat és a világirodalom = R. L., Szabálytalan arcképek, Bp, 1982, 261–279  SZABOLCSI Miklós, Világirodalom a 20.

században, Bp, 1987 2. A késő modernség második hullámában: Kassák Lajos életműve - kötelező szövegek  Brrr bum    - A végtelen határban csokorba álltak (1915) Júliusi földeken Mesteremberek (1915) A ló meghal a madarak kirepülnek (1924; Bécs) Őszi eső A gyász órájában (elégia) Vagyonom és fegyvertáram Rekviem egy asszonyért Egy ember élete (1928–1939) vagy Angyalföld (1929) Szintetikus irodalom Mesterek köszöntése Önarckép – háttérrel (1961; esszé, öregkori pályarajz) kötelező olvasmány ACZÉL GÉZA, Kassák Lajos, Bp., 1999  ajánlott olvasmányok  KASSÁK Lajos művei  BÉLÁDI Miklós, Kassák Lajos költészete = B. M, A közvetítő kritika, Bp., 1996, 32–65  BORI Imre, KÖRNER Éva, Kassák Lajos, Bp., 1975  CSAPLÁR Ferenc, Kassák körei, Bp., 1987  Én Kassák Lajos vagyok, szerk. FERENCZI László, Bp., 1987  KASSÁK Lajos, A virágnak agyara van, szerk. POMOGÁTS Béla, Bp., 2000 

Kassák Lajos Emlékkönyv, szerk. FRÁTER Zoltán, PETŐCZ András, Bp., 1988  KASSÁK Lajos, PÁN Imre, Izmusok. A modern művészeti irányok története, s a r CSAPLÁR Ferenc, Bp., Napvilág, 2003  G. KOMORÓCZY Emőke, Dolgoztam, bár nem hagyták, hogy dolgozzam. Kassák és a magyar avantgárd mozgalom, www.mekiifhu  RÓNAY György, Kassák Lajos alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1971 3. Új népiesség: Erdélyi József, Sinka István Irodalmi szociográfia: Nagy Lajos, Illyés Gyula - kötelező szövegek Erdélyi József  Ibolyalevél (1921)  Kökényvirág (1928)  Anyám (1929)  A szarvasokká vált fiúk (1930)  Tiborc a villamoson  Csatorna (1930)  Fekete Kőrös (1930)  Lovaspóló a Vérmezőn (1930)  Visszatérés (1954)  Sinka István  Pásztorének  Anyám balladát táncol (1937)  Szállnak a vadlibák (1939)                       

                 Boldog patak (1947)   - - Nagy Lajos: Kiskunhalom (1934; szociografikus regény) Illyés Gyula, Puszták népe (1936–1961; 13 kiadás) kötelező olvasmány  POMOGÁTS Béla, A tárgyias költészettől a mitologizmusig, Bp., 1981 ajánlott olvasmányok Erdélyi József művei Sinka István művei Illyés Gyula művei FÜLÖP László, Élő költészet, Bp., 1976, 173–188 GÖRÖMBEI András, Sinka István, Bp., 1977 NAGY Lajos, Kopaszok és hajasok világharca, TARJÁN Tamás szerk., Bp, 2001  TARJÁN Tamás, Nagy Lajos, Bp., 1980       4. Illyés Gyula költészete a XX század első felében - - kötelező szövegek Szomorú béres (helyzetdal) Három öreg (1931; elbeszélő költemény) Hősökről beszélek (1933; elbeszélő költemény) Téli búcsú (életkép) Havas emlék (életkép) Dózsa György beszéde a ceglédi piacon Nem menekülhetsz Haza a magasban

Naplójegyzetek otthon Bátrabb igazságokért Az ozorai templomban            kötelező olvasmány  BÉLÁDI Miklós, Illyés Gyula, Bp., 1987 ajánlott olvasmányok Illyés Gyula művei GARA László, Az ismeretlen Illyés, Washington, 1965.  Illyés Gyula Emlékkönyv, szerk. ILLYÉS Gyuláné, Bp., 1984  „Költő, felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról, szerk. TASI József, Bp, 1983  KULCSÁR SZABÓ Ernő, Műalkotás-szöveg-hatás, Bp., 1987, 94–118  TAMÁS Attila, Illyés Gyula, Bp., 1989  TÜSKÉS Tibor, Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1983  VASY Géza, Illyés Gyula, Bp., 2002   - 5. József Attila költészete - kötelező szövegek  Megfáradt ember (1923)  Szegényember balladája (1924)  Nem én kiáltok (1924)  Aki szegény, az a legszegényebb (1924)  Tiszta szívvel (1925)  Hangya (1926) 5 Ülni, állni, ölni, halni (1926) Áldalak búval, vigalommal

(1927) Nemzett József Áron (1928) Ringató (1928) Tószunnyadó (1928) Klárisok (1928) Medáliák (1928) Reménytelenül (1933) A város peremén (1933) Elégia (1933) Óda (1933) Magad emésztő (1934) Eszmélet (1934) Falu (1934) Mama (1934) Altató (1935) Mint gyermek (1935) A bűn (1935) Majd emlékezni jó lesz (1935) Ősz (1935) Levegőt! (1935) Kései sirató (1935) Biztató (1936) Amit szivedbe rejtesz (1936) Gyermekké tettél (1936) A Dunánál (1936) Nagyon fáj (1936) Kirakják a fát (1936) Kész a leltár (1936) Thomas Mann üdvözlése (1937) Ars poetica (1937) Flóra 1–5. (1937) Hazám (1937) Tudod, hogy nincs bocsánat (1937) Karóval jöttél (1937) Talán eltűnök hirtelen (1937) Íme, hát megleltem hazámat (1937) Hegel, Marx, Freud (1935) kötelező olvasmány TVERDOTA György, József Attila, Bp., 1999  ajánlott olvasmányok József Attila művei BASCH Lóránt, Egy literáris pör története = B. L, A Baumgarten Alapítvány történetéről, Bp.,

2004, 70–119.  a Forrás c. folyóirat 2003 évi decemberi száma  N. HORVÁTH Béla, József Attila, Horpács, 2000  HORVÁTH Kornélia, Nyelv és szubjektum a lírában (József Attila: Talán eltűnök hirtelen) = H. K, Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből, Bp., 2000, 17–46  NÉMETH Attila, József Attila pszichiátriai betegségei, Bp., é n [2002]  NÉMETH G. Béla, 7 kísérlet a kései József Attiláról, Bp, 1982  SZABOLCSI Miklós, Fiatal életek indulója, Bp., 1963.           7. Radnóti Miklós költészete SZABOLCSI Miklós, Érik a fény, Bp., 1977 SZABOLCSI Miklós, „Kemény a menny”, Bp., 1992. SZABOLCSI Miklós, Kész a leltár, Bp., 1998 SZIGETI Lajos Sándor, A József Attila-i teljességigény, Bp., 1988 Tanulmányok József Attiláról, szerk. KABDEBÓ Lóránt, KULCSÁR SZABÓ Ernő, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, MENYHÉRT Anna, Bp., 2001 TVERDOTA György, A komor

föltámadás titka, Bp., 1998 TVERDOTA György, Tizenkét vers, Bp., 2004 VALACHI Anna, József Attila élete, Bp., 1999 - 6. Szabó Lőrinc költészete a XX század első felében - - kötelező szövegek  Kalibán (1923)  Szénásszekér ment át a városon (1923)  Óda a genovai kikötőhöz (1925)  Negyedóra Isten és a Hivatal között (1926)  A Bazilikában zúg a harang (1926)  A költő és a földiek (1926)  Vezér (1928)  Az Egy álmai (1931)  Tao Te King (1931)  Semmiért egészen (1931)  A homlokodtól fölfelé (1931)  Szamártövis (1931)  Hajnali rigók (1931)  Csillagok közt (1932)  Kortársak (1932)  Kis Klára csodálkozik (1933)  Lóci óriás lesz (1933)  Nyitnikék (1933)  Különbéke (1933)  Sivatagban (1934)  DsuangDszi álma (1935)  Vang-An-Si (1935)  Szun Vu Kung lázadása (1935)  Egy téli bodzabokorhoz (1938) kötelező olvasmány  RÁBA György, Szabó Lőrinc, Bp., 1972 -

- ajánlott olvasmányok  Szabó Lőrinc művei  BARÁNSZKY-JÓB László, Élmény és gondolat, Bp., 1978, 123–146.  BUDA Attila, Szabó Lőrinc, Bp., 2002  KABDEBÓ Lóránt, Szabó Lőrinc pályaképe, Bp., 2001.  KULCSÁR SZABÓ Ernő, A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján = K. Sz E, Beszédmód és horizont, Bp., 1996, 27–60  RÁBA György, Szabó Lőrinc, Bp., 2001  Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok, szerk KABDEBÓ Lóránt, Bp, 1990 kötelező szövegek Naptestű szüzek, pásztorok és nyájak (1929) Pogány köszöntő (1930) Táj szeretőkkel (1930) Férfinapló (1931) Mint a bika (1933) Pontos vers az alkonyatról (1934) Kortárs útlevelére (1934) Istenhegyi kert (1936) Cartes postales (1937) Federico García Lorca (1937) Első ecloga (1938) Tajtékos ég (1940) Második ecloga (1941) Csak csont és bőr és fájdalom (1941) Tétova óda (1943) Ötödik ecloga

(1943) Nem tudhatom (1944) Sem emlék, sem varázslat (1944) Töredék (1944) Hetedik ecloga (1944) Levél a hitveshez (1944) Á la recherche (1944) Erőltetett menet (1944) Razglednicák (1944)                         kötelező olvasmány POMOGÁTS Béla, Radnóti Miklós, Bp., 1977 FERENCZ Győző, Trauma és költészet, www.mtahu/nytudIosztaly/rendezvenyek/archivum/ tudomanyos ulesek/konferenciak,radnoti miklos emlekules, 2004   ajánlott olvasmányok Radnóti Miklós művei BARÓTI Dezső, Kortárs útlevelére, Bp., 1977 Bodnár György elnöki megnyitója, Lator László, Pomogáts Béla, Rónay László, Szigeti Lajos Sándor előadása, www.mtahu/nytudIosztaly/rendezvenyek/archivum/tudomanyos ulesek/konferenciak, radnoti miklos emlekules, 2004.  BORI Imre, Radnóti Miklós költészete, Újvidék, 1977.  RÓNAY László, Avatgarde és klasszicizmus = Radnóti-tanulmányok, Bp., 1985,

65–77  VILCSEK Béla, Radnóti Miklós, Bp., 2000    8. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Dsida Jenő. Vas István és Weöres Sándor költészete a XX. század első felében - 6 kötelező szövegek Dsida Jenő  Leselkedő magány (1928)  Látod, édesem (1930)  Nagycsütörtök (1933)  Országos eső (1933)  Szomorú pásztor (1933)       Bútorok (1933)  Miért borultak le az angyalok Viola előtt (1938)  Psalmus Hungaricus (1938)  - Vas István A költő Áprilisi reggel Levél a szabadságról Levél Weöres Sándorhoz Szentendrei elégia Angyalföldi elégia Ének a félelemről Márciusi eső         -  Weöres Sándor Ó-egyiptomi versek Bartók suite Kő és az ember Első szimfónia Istar pokoljárása Dalok Na Conxy Pan-ból Vers Babits Mihályról Mennybemenetel A vers születése kötelező olvasmányok  LÁNG Gusztáv,

Dsida Jenő költészete, BukarestKolozsvár, 2000.  FENYŐ István, Vas István, Bp., 1976  KENYERES Zoltán, Tündérsíp, Bp., 1983, 9–96 ajánlott olvasmányok  Dsida Jenő művei  Vas István művei  Weöres Sándor művei  DSIDA Jenő, Tükör előtt, szerk. POMOGÁTS Béla, Bp., 1998  SUMONYI Zoltán, Vas István alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1982  Vas István emlékszám, Holmi, 1992, 492–546.  BATA Imre, Weöres Sándor közelében, Bp., 1979  Egyedül mindenkivel. Weöres beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai, szerk DOMOKOS Mátyás, Bp., 1993  NAGY L. János, A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében, Bp, 2003  MOLENKAMP-WILTINK, Ineke, A női perspektíva szerepe Weöres Sándor és Esterházy Péter műveiben, Jelenkor, 1994/6.  RADNÓTI Sándor, Recrudescunt vulnera, Bp., 1991, 96–111.  SCHEIN Gábor, Weöres Sándor, Bp., 2001  TAMÁS Attila, Weöres Sándor, Bp., 1978  VÁRKONYI

Nándor, Pergő évek, Bp., 1976, 342– 395.          - - kötelező olvasmányok  JUHÁSZ Gyula, Németh László, a politikai gondolkodó = N. L, Sorskérdések, Bp, 1989, 829–853  THOMKA Beáta, Németh László regénytípusai, Literatura, 1982/1. ajánlott olvasmányok Németh László művei BÉLÁDI Miklós, Az értelem-alapító, Békéscsaba, 1982.  FÜZI László, Alkat és mű. Németh László 1901– 1975, Pozsony, 2001.  GREZSA Ferenc, Németh László Tanú-korszaka, Bp., 1990  KIRÁLY István, Útkeresések, Bp., 1989, 140–185  A mindentudás ígérete. Tanulmányok Németh Lászlóról, SZEGEDY-MASZÁK Mihály szerk., Bp, 1985.  Cs. VARGA István, Archetípus és regényforma: a Gyász = CS. V I, Tanújelek, Bp, 1987, 59–81  VEKERDI László, Németh László alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1970   10. A prózaforma változásai a késő modern korszakban: Tamási Áron, Márai Sándor,

illetve egy a következők közül: Kós Károly (Varjunemzetség), Kuncz Aladár (Fekete kolostor), Szerb Antal (Utas és holdvilág), Hevesi András (A párisi eső), Sőtér István (Fellegjárás), Nagy Lajos (Budapest nagykávéház), Déry Tibor (A befejezetlen mondat), Kolozsvári Grandpierre Emil (Tegnap), Örley István (A Flocsek bukása) - kötelező szövegek  Tamási Áron  Mihályka, szippants!  Rendes feltámadás (1931)  Ördögváltozás Csíkban  Zeng a magasság  Lélekindulás (1925, Kolozsvár)  Tulipános téli sapka  Ábel a rengetegben (1932, Kolozsvár)  Márai Sándor Egy polgár vallomásai (1934) Szindbád hazamegy (1940) Napló 1958–67 Föld, föld! (Toronto, 1972)     - 9. A regény- és tanulmányíró Németh László a XX. század első felében - Iszony (1946; regény) Magyarság és Európa Kisebbségben (1942; tanulmány) Második szárszói beszéd kötelező szövegek  Horváthné meghal (1925;

paraszttörténet)  Gyász (1935; regény) - 7 kötelező olvasmány BERTHA Zoltán, Tamási Áron népi expresszionizmusa, Sors és kín metafizikája Tamási Áron első jelentős novellájában, Egzisztencia és forma, Nemzet és társadalom = B. Z, Sorstükör, Miskolc, 2001, 60–169  RÓNAY László, Márai Sándor, Bp., 1998  ajánlott olvasmányok Tamási Áron művei             CZINE Mihály, Nép és irodalom, Bp. 1981, 269– 304. FÉJA Géza, Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1970 IZSÁK József, Tamási Áron, Bukarest, 1969. KÁNTOR Lajos, Líra és novella. A sólyom-elmélettől a Tamási-modellig, Bukarest, 1981 SIPOS Lajos, Tamási Áronról, Vigilia, 1989/4. TAMÁSI Áron, Emberi szavak. Beszélgetések, vallomások, naplójegyzetek, szerk NAGY Pál, Bp, 2003. Tamási Áron emlékkönyv, szerk. TASNÁDI Gábor, Bp., 1997 TAMÁSI Áron, Zeng a magasság, szerk. TAMÁS Menyhért, Bp.,

1999 Z. SZALAI Sándor, „Hit a harcban, remény a bajban”, Bp, 1991       Márai Sándor művei „Este nyolckor születtem” Hommage à Márai Sándor, szerk. LŐRINCZY Huba, CZETTER Ibolya, Szombathely, 2000. Dobos István, Önéletírás és regény. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai = Látókörök metszése Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, szerk ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ Ernő, JÓZAN Ildikó, BÓNUS Tibor, Bp, 2003 FRIED István, „Krúdy háza”, Új Dunatáj, 2003/3. FRIED István, Márai Sándor titkai nyomában, Salgótarján, 1993. LŐRINCZY Huba, Márai-tanulmányok, Szombathely, 1993. POSZLER György, Vonzások és taszítások, Bp., 1994, 173–193. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Márai Sándor, Bp., 1991. KIDOLGOZOTT SZAKIRODALOM I. A két világháború közötti korszak magyar irodalma A nemzeti és szociális inspiráció A késő modernség második hulláma, a tárgyias költészet, a dialogicitás, a

klasszicizálódás, a lírai és prózai beszédmód modulációja. A határokon innen és a határokon túli magyar irodalmak fórumai, folyóiratai, vitái Czine Mihály: Kisebbségi magyar irodalmak (532–536.) Az első világháború végéig egységes mederben létezett a magyar irodalom. Trianon után azonban eszmei és földrajzi széttagozódás következett. Sokan emigrációba kényszerültek (Trianonnal már-már bekövetkezni látszott Ady jóslata a szétszóródásról). Irodalomteremtő erőfeszítések - - - A kisebbségbe szakadt népcsoportok saját irodalmat teremtettek (szinte a „semmi talajáról” indulva). Az irodalomteremtéshez szükséges föltételek közül csak két közös indulási pont volt:  a magyar irodalom hét évszázados hagyománya  a fölébredő kötelességtudat A két világháború között a jelentősebb írók Magyarországon már megélhettek a műveikből is, de a kisebbségben senki sem hagyatkozhatott csak az írásra.

 Áprily Lajos tanárkodott  Kós Károly szántott-vetett  Bartalis János borjakat nevelt  Nyirő József molnár volt  Győry Dezső újságíróskodott  Szenteleky Kornél körorvos volt „Rassmusseni volt – Áprily Lajosé a kép – kisebbségben szinte mindig az írói sors: jéghegyekkel szembe, virág és asszony reménye nélkül kellett küzdeni.” Ők a híd szerepét vállalják a népek és a kultúrák között. Föladatuk sokrétű:  politikai  publicisztikai  szervezői Az író föladata (Balogh Edgár szerint): „az irodalomban is legfőbb gondja népe megmaradásának a szolgálata, a nemzetiség, a nemzet ügyének az összekapcsolása”. Minden kisebbségi irodalom az egyetemes magyar irodalomhoz kapcsolódik. 8 A romániai magyar irodalom indulása - - A kisebbségbe került magyarság irodalomteremtése Erdélyben a legeredményesebb. Itt volt a leggazdagabb a magyar hagyomány.  Erdély: Hunyadi Mátyás, Bocskai

István, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kemény Zsigmond  Partium: Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre Budapest után Kolozsvár volt a magyar tudományosság legnagyobb központja. A hatalomváltozás után kb. kétszázezren hagyták el Erdélyt Kolozsvárról elköltözött a magyar egyetem, nem volt lap, folyóirat, kiadó. Ekkor lép föl Kós Károly, a Kiáltó Szó (1921) megfogalmazója: „Az ítélet végrehajtatott. Az álmodozásnak vége s vége a sírásnak is [] Két millió magyarra, mint fundamentumra akarjuk felépíteni az új keretek között nemzeti autonómiánkat”  ír: röpiratok, regény, dráma  lapot szerkeszt (Vasárnapi Újság, Erdélyi Helikon)  könyvkiadót szervez  pártot indít (Magyar Néppárt, 1921) Erdélyi Helikon  Az erdélyi magyarság először az irodalom területén kezd tevékenykedni.  folyóiratokat indítanak  Pásztortűz (1920–1944)  Erdélyi Helikon (1928–1944)  Korunk (1926–1940)

 könyvkiadót hoznak létre (Erdélyi Szépmíves Céh)  létrejön egy írói közösség: az Erdélyi Helikon (1926–1944)  A Helikon íróit minden évben összehívták Kemény János marosvécsi kastélyában.  A találkozót kultúrparlamentnek tekintették; hármas föladatuk:  az egységes kritikai szellem megteremtése  az együtt élő népek kultúrájának az ismertetése  a nép és az ifjúság nevelése  Egész Európában a legegyetemesebb kisebbségi alakulásnak számított.  Elvei legtisztább megfogalmazója: Kuncz Aladár.  Tagjai: a konzervatív, liberális polgári és népi demokratikus elveket valló írók.  Bánffy Miklós  Ligeti Ernő  Makkai Sándor  Kós Károly  Reményik Sándor  Tamási Áron  Kuncz Aladár  Kacsó Sándor  Molter Károly  Először a líra szólal meg.  A költők az uralomváltozás előtt a Nyugat verstémáit fogalmazzák meg, a Nyugat formanyelvén.  Az

uralomváltás után kezd hangjuk erdélyi ízekkel telítődni (az országhatárok változtak, de a szülőföld maradt).  Meghatározó lesz az erdélyi természet:  Bartalis János szabad versei  Szentimrei Jenő szabad versei  Tompa László költészete  Dsida Jenőt tartják a legnagyobb ígéretnek; versei jellemzői:  kosztolányisan impresszionista báj  Tóth Árpádos szemlélődő szomorúság  Csokonaira emlékeztető rokokó játékosság  enyhén szürrealisztikus és romantikus hatások  A nagy történelmi változás a prózának is nagy témákat kínált; prózaírók:  Molter Károly  Kovács Dezső  Sipos Domokos  Gyallay Domokos  Makkai Sándor  Nagy Dániel  Karácsony Benő  Szántó György  Bánffy Miklós  Károly Sándor  Nyirő József  Markovits Rodion  Tamási Áron  Tabéry Géza 9  Berde Mária - - - Korunk (1926–1940; marxista szemléletű folyóirat)  Az erdélyi

magyar irodalom a transzszilvanizmus jegyében indul, de kezdettől jelen vannak a szocialista igényű írói elképzelések.  Szerkesztő: Gaál Gábor.  Amit vall:  a kelet-európai népek sorsközössége  a román–magyar egymásrautaltság  Segíti az újrealizmus megszületését.  Helyet ad a teljes magyar nyelvterület baloldali tájékozódású íróinak is.  Jelentős munkatársai:  Nagy István (munkásságot ábrázoló próza)  Salamon Ernő (szegénységet ábrázoló líra)  Méliusz József (avantgárdra hajló költészet) A szociális és nemzeti kérdésekkel való következetes szembenézés igénye a ’30-as évek elején induló fiataloknál már meghatározó.  Szerintük a kisebbségi értelmiség megmaradásának a lehetősége:  parasztság  a néppel való szolidaritás  Kezdetben az Erdélyi fiatalok (1930–1940) c. lap körül csoportosulnak  Ott vannak a népfrontos jellegű Vásárhelyi Találkozón

(1937); központi gondolat: demokratizmus és a Duna-menti népek együttműködése.  Leginkább a realizmus irányába tájékozódnak; itt harmóniába kerül a Helikon művessége és a Korunk kemény látása.  A kisebbségi létről szóló írások megjelentetésére hozzák létre az Erdélyi Enciklopédia Kiadót (1939).  Írók:  Bözödi György (a székelység jelene és történelme – könyörtelen realizmussal)  Asztalos István (a szegénység keserédes ábrázolása)  Szemlér Ferenc (verseit a Nyugat formakultúrájával fogalmazza)  Horváth Imre (az élet törvényszerűségeit villantja föl)  Szabédi László (romantikával ölelkező realizmus, a népiség jegyében)  A népiség irányába indulnak:  Kiss Jenő  Gellért Sándor  Horváth István A kibontakozás elmarad; okok:  A Romániában bevezetett királyi diktatúra a semmire csökkenti a kisebbségek cselekvési lehetőségét.  A bécsi döntés (1940)

kettészakítja Erdélyt.  A Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben megszüntetik a Korunkat. A Helikon és a Pásztortűz tovább él A népi, realista irányba tájékozódó fiatalok időszaki folyóiratot indítanak (Termés, 1942–1944).  A dél-erdélyi magyarság viszont irodalmi intézmények, kiadók, folyóiratok nélkül maradt. A csehszlovákiai magyar irodalom - A kisebbség helyzete itt a legtűrhetőbb, a kisebbségi magyar irodalom mégis lassabban alakul. Az egyetemes magyar irodalomnak adott értékek: a XII. század derekán itt leírt Halotti beszéd, Balassi Bálint, Szenczi Molnár Albert, Madách Imre, Mikszáth Kálmán („felvidékiségük” azonban csak Mikszáthnál meghatározó szín). Kezdetben csak regionális írók éltek itt, illetve az átmenetileg idehúzódó emigránsok. Az irodalomteremtés föladata főleg azokra a fiatalokra várt, akik a háborúból a testvér-ember vágyát hozták magukkal.  Mécs László  Földes

Sándor  Győry Dezső  Balogh Edgár 10  - - Fábry Zoltán „is hitte: Magyarországból kiesve Európa lehet a hazájuk. Volt idő, mikor abban reménykedett, hogy a csehszlovákiai magyar szellemiség lesz az az archimédeszi pont, amelyikből kiforgathatják sarkaiból a tespedt életet” A ’20-as évek derekától jelentkeznek a fiatal tehetségek (különösen a Sarló vonzásában).  Sellyei József  Balogh Edgár  Vozári Dezső (nyugatos hangvételű versek)  Dobossy László  Forbáth Imre (avantgárd hangvételű verse)  Jócsik Lajos  Egri Viktor (lélektani motivációjú novellisztika)  Szalatnai Rezső  Darkó István (lélektani motivációjú novellisztika)  Peéry Rezső  Tamás Mihály (naturalisztikus regények)  Kovács Endre  Sellyei József (paraszttörténetek)  Morvay Gyula  Sáfáry László Az első csehszlovák köztársaság széthullása után (1938) a magyar irodalom életlehetőségei

szinte a semmire zsugorodnak. A jugoszláviai magyar irodalom - - - A kisebbségi magyar irodalmak közül a jugoszláviai született a legnehezebben; okok:  A magyarság létszáma itt volt a legkisebb (kb. félmillió)  Itt a legnagyobb a többségi nyomás.  Itt a legkevesebb a közvetlen irodalmi hagyomány.  A középkorban ez a táj a magyar irodalmiság egyik bölcsője, de a török uralom megsemmisíti az itt kibontakozó humanista kultúrát.  A művelődés csak a XVIII. század derekán indulhat meg újra  A XIX. században itt születik Herczeg Ferenc, Papp Dániel, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza (de munkásságuk Budapesten bontakozik ki).  A nagy történelmi változáskor a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került részeken nincs igazán jelentős író, és olvasók is alig vannak. A „pécsiek”:  Azután kerülnek a Vajdaságba, hogy a Pécs–Baranyai–Szerb–Magyar Köztársaságot fölszámolják.  Ők hozzák a

korszerű irodalmi tájékozódást.  Mindannyian fiatalok; a Nyugaton és Adyn nőttek föl, Kassák iskolájába jártak.  A jugoszláviai magyar irodalom első könyve: Csuka Zoltán verseskötete (Megyünk, 1923).  Csuka Zoltán:  Elindítja az első magyar nyelvű folyóiratot Jugoszláviában: Út (1923–1925).  Ő kezdeményezte a Kalangyát is (1932–1944), amely körül a polgári szemléletű írók gyülekeznek.  Szenteleky Kornél  A Vajdaság Kazinczyjaként tisztelték.  A Kalangya igazi meghatározója (költő, próza- és tanulmányíró, szerkesztő, irodalomalapító).  Antológiákat szerkeszt, könyvsorozatokat indít, a szerb irodalmat fordítja.  Hatására a líra figyelni kezd a szülőföldre, a vajdasági színekre. Ez a tendencia főleg Dudás Kálmánnál és Herceg Jánosnál érvényesül Híd (1934–1941)  A szocialista irányba tájékozódó írók fóruma.  A szépirodalom képviselői:  Laták István 

Gál László  Thurzó Lajos  1941-ben a Vajdaságot megszálló magyar hatóságok szüntetik meg. Czine Mihály: Kisebbségi magyar irodalmak (541–546.) A második világháború után a magyarság jó harmada ismét a szomszédos országokhoz került; Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában szükségképpen újraindultak a magyar kisebbség irodalomteremtő kísérletei. A történelem újabb változásai következtében Kárpátalján és Szlovéniában is született magyar irodalom. Leggyorsabban és legtöbbet ígérőn a második világháború után is az erdélyi magyar irodalom indult. 11 A romániai magyar irodalom újraindulása - - - - - Viszonylag kedvező volt a helyzet:  A Korunk, a Helikon és a Termés egykori írói azonnal megszólalhattak.  1944: kiadó szerveződik (Józsa Béla: Athenaeum).  1946: megindul az Utunk nevű irodalmi lap; szerkesztő: Gaál Gábor.  Megalakul a Magyar Népi Szövetség (az erdélyi

magyarság társadalmi-kulturális szervezete).  Magyar egyetem indul Kolozsvárott.  Sokan reménykednek a román–magyar testvériség megvalósulásában; pl. Sütő András, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Huszár Sándor, Szabó Gyula, Tóth István, Majtényi Erik, Márki Zoltán, Panek Zoltán, Bodor Pál. A folyamat már 1947 után akadozni kezd.  Fölszámolják a Magyar Népi Szövetséget, vezetőit (Balogh Edgár, Méliusz József, Jordáky Lajos, Kurkó Gyárfás) bebörtönzik.  1953: Marosvásárhelyen megindul az Igaz Szó, de a szocialista átalakulást célul tűző politika egyre inkább beleszól az irodalom életébe.  Az erdélyi irodalom kapcsolatát a világirodalommal és az egyetemes magyar irodalommal minimálisra korlátozzák, egy időben még az erdélyi polgári írókat is kirekesztik az irodalmi életből. Mindennek ellenére az idősebb írók visszatalálnak legjobb önmagukhoz; pl.  Szemlér Ferenc (realista versek)  Horváth

István (filozofikus hangolású versek)  Méliusz József (avantgárdra emlékeztető elégikus líra)  Kacsó Sándor (visszaemlékezések)  Nagy István (életrajzi regények)  Balogh Edgár (emlékírások) Elindulnak a fiatalok is:  Bajor Andor (humora a társadalmi indulatokat morális érzékenységgel közvetíti)  Fodor Sándor (realizmusa lírai hangvételű)  Panek Zoltán (prózája a modernség irányába mutat)  Beke György  Szabó Gyula  Székely János (őrzi a Nyugat formakultúráját)  Sütő András: Illyés benne látta az újabb kori magyar irodalom „egyik legnagyobb vigaszát”.  Dokumentumokat, lírát és gondolatokat szintézisbe építő regényeiben a nemzetiség létkérdéseit fogalmazza meg; pl.  Anyám könnyű álmot ígér (1970)  Engedjétek hozzám jönni a szavakat (1977)  Tanulmányai, drámái: az foglalkoztatja, hogyan őrizheti meg és teljesítheti ki önmagát az egyén és a közösség; pl.

 Rigó és apostol (1970; tanulmány)  Istenek és falovacskák (1973; tanulmány)  Egy lócsiszár virágvasárnapja (1973; dráma)  Csillag a máglyán (1974; dráma)  Kain és Ábel (1977; dráma)  Szuzai menyegző (1981; dráma)  Advent a Hargitán (1985; dráma)  Kányádi Sándor (lírája az erdélyi elődök „potenciális szimbolizmusához” kapcsolódik, és intellektuális feszültségekkel és avantgárd vonásokkal is gazdagodik). A Forrás-nemzedékek:  Az ’50/60-as évek fordulója: egy új nemzedék kezd gyülekezni.  A realizmus mellett más művészi lehetőségekre is figyelnek, és az avantgárd irányba tájékozódnak.  Új szemlélet jelenik meg a lírában és a prózában is: az élmény mellett főleg a személyiségbelső világára figyelnek; pl.  Páskándi Géza  Lászlóffy Aladár  Lászlóffy Csaba  Hervay Gizella  Pál Lajos 12  Szilágyi Domokos (a Forrás első nemzedéke költőjének

tartják) A Forrás-nemzedék indulása: 1961-től (ekkor jelenik meg Veress Zoltán Menetirány c. könyve a Forrás sorozatban).  A második nemzedék költői erősebben kapcsolódnak a régebbi erdélyi hagyományokhoz, és jobban figyelnek a nemzetiségi létezés gondjaira; pl.  Magyari Lajos (a történelmi balladás hangokra is építkezve énekli a szülőföld és az anyanyelv iránti hűséget)  Király László (a népi és urbánus örökséget fogja egybe)  Farkas Árpád (a népi és modern mitikus villanású egységét teremti meg)  Az első két nemzedék a prózában is áttörést hoz: a hagyomány mellett az időbontásos, látomásokkal és hangulatokkal dolgozó technika alkalmazására is törekednek; pl.  Bálint Tibor (a lírai groteszket alkalmazza)  Szilágyi István (megújítja a regény műfaját: balladás, látomásos stílus, példázatok, érzékeny lélektani elemzések)  Erősen meghatározóak az ironikus és groteszk

elemek:  Sigmond István  Csiki László  Vári Attila  Bodor Ádám (egyetemes érvénnyel sejtetik a lét problémáit)  Az első két nemzedék indulásakor biztatóak a körülmények.  1957: újraindul a Korunk; szerkesztők: Gáll Ernő és Balogh Edgár.  Megindul a Napsugár c. gyermeklap  1969: létrejön a Kriterion (nemzetiségi könyvkiadó Bukarestben; vezető: Domokos Géza).  1970: Bukarestben megindul A Hét (ez a tudomány és irodalom publicisztikai fóruma).  ’70-es évek: jelentkezik a harmadik nemzedék, de a helyzet már nem reményteli.  Elkezdődik a romániai magyarok nemzetiségi és kulturális intézményeinek módszeres sorvasztása.  Fórumuk még van: az 1968-ban indított kolozsvári román–magyar–német nyelvű diáklap, az Echinox.  Az irodalmat az új avantgárd jegyében szerették volna megújítani, művészi gyakorlatukat elméleti tanulmányokkal megalapozni.  Az ekkor indulók:  Balla Zsófia

 Egyed Péter  Cselényi Béla  Kőrössi P. József  Gittai István  Ferenczes István  Visky András  Mózes Attila (próza)  Bogdán László (próza)  Mátyás B. Ferenc (próza)  Szávai Géza (próza)  Szőcs Géza (avantgárd ihletésű „radikális” költészet)  Markó Béla (az avantgárd kísérletek után elérkezik a szonetthez)  A diktatúra utolsó – a magyarság teljes felszámolására törekvő – évtizedében a harmadik Forrás nemzedék írói közül is számosan Magyarországra települtek. 1989 után  A diktatúrák bukása újra reménységet ébresztett.  Megszűnt a cenzúra.  Megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége.  Újjászülettek a folyóiratok:  Helikon (az Utunkból)  Látó (az Igaz Szóból)  Több régi intézmény újjáéledt:  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület  Erdélyi Múzeum Egyesület  - 13 A csehszlovákiai magyar irodalom - - 1945

tavasza: a szlovák nép fölszabadul a fasizmus alól. A szlovákiai magyar kisebbséget azonban bűnösnek kiáltják ki az első csehszlovák köztársaság széttörésében (kitelepítések és reszlovakizáció következik). 1948: a magyarok csak ekkor kaptak állampolgárságot (a második csehszlovák köztársaságban), és újraindulhat a csehszlovákiai magyar irodalom. 1920 óta ez a kezdés volt a legnehezebb: az egész magyar nyelvű kulturális tevékenységet újra kellett kezdeni (nincs iskola, újság, kiadó, színház és író). Az ekkor föllépő fiatalok első ösztönzői:  Egri Viktor  Sas Andor  Fábry Zoltán 1 Folyóiratuk az 1959-ben induló Irodalmi Szemle lesz; legmeghatározóbb szerkesztője: Dobos László. „Harmadvirágzás”  Ez a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalomban a lírában kezdődik.  Először a költők jelentkeznek nagyobb számban (az ’50-es évek végén); pl.  Ozsvald Árpád (Juhász

Gyulára emlékeztető szomorúsággal fogalmazza meg az idegenség érzetét)  Zs. Nagy Lajos (a groteszk felé indul)  Tőzsér Árpád (egybehangolja a népi és modern törekvéseket)  Cselényi László (a romantikus ihletettségű élménylírától eljut avantgárd jellegű kísérletekhez)  A ’60-as évek végén, és a később jelentkeznek (a líra megújulását a nemzetiségi sorsélmény és az egyetemes távlatok összekapcsolására törekedve keresik):  Varga Imre  Tóth László  Kulcsár Ferenc  Mikola Anikó  A ’60-as évek elején indul a „harmadvirágzás” prózája is. Abból születik a regény, hogy szembenéznek a valósággal, a megaláztatásokkal  Dobos László (eszméltető realizmus)  Rácz Olivér (krúdys sejtelmű epika)  Duba Gyula (filozofikus, kesernyés szatírába keményedő próza)  Mács József (regényei a lélektan irányába mélyülnek)  Gál Sándor (novellái nemzetiségi létélményeket

közvetítenek)  Grendel Lajos  Prózája újabb fejezetet jelent.  A modern és a posztmodern irányba tájékozódik erősebben.  A posztmodern érzékenységű Kalligram c. folyóirat szerkesztője  1991: Kalligram néven indul egy közép-európai tájékozódású kiadó, amely a magyar irodalom mellett szlovák, cseh, lengyel könyvek kiadását is tervezi.  A „harmadvirágzás” irodalmáról a következők írásai adják a legteljesebb képet:  Turczel Lajos  Csanda Sándor  Koncsol László  Fónod Zoltán A kárpátaljai magyar irodalom 1 Ez a magyar irodalom a második világháború utáni fejlemény. Közvetlen előzménye: a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom (Rácz Pál, Tamás Mihály, Darkó István, Sáfáry László: ők kárpátaljaiak). A második világháború végén alig volt remény a magyar irodalom további létezésére: az írók legnagyobb része elhagyta ezt a tájat. Zengj hangosabban!

(1951): az első versfüzet; szerzője: Balla László. Holnap is élünk (1965): az első jelentősebb regény; írója: Kovács Vilmos. Hatodik Síp  Az első irodalmi folyóirat. Nagymértékben az ő nevéhez fűződik a Madách Könyvkiadó (1969) létrehozása. 14   - Indulása: 1989. Munkatársai pl.:  Vári Fábián László (a folklór és a szürrealizmus vonzása figyelhető meg nála)  Balla D. Károly (a jelenségek racionális megközelítésére törekszik)  Dupka György A kárpátaljai irodalom mozdulásait legkövetkezetesebben Gortvay Erzsébet tartja számon. A jugoszláviai magyar irodalom - - - - - - A Híd már 1945 októberében megjelenik, de 1945–1949 között csak tíz magyar könyvet ad ki. 1950: egy új nemzedék jelentkezik.  Bori Imre  Fehér Ferenc  Németh István  Ács Károly  Pap József  Major Nándor B. Szabó György tudatosítja a szemléletbeli fordulatot: szerinte szakítani kell a

„regionális”, „provinciális” hagyományokkal, szükséges a művészi kísérletezés ’50-es évek:  Az ekkor föllépő nemzedék zárja le a jugoszláviai magyar irodalom „adminisztratív” korszakát, és viszi az irodalmat az individualizálás irányába.  Az első eredmények a lírában jelennek meg; pl. Fehér Ferenc ’60-as évek:  A vajdasági magyar irodalomnak talán ez a legszebb szakasza.  Megerősödnek az irodalmi élet intézményei, érvényre jut a művészetek modern szemlélete, megfogalmazódik a jugoszláviai magyar irodalom hármas kötöttsége (a világirodalomhoz, a délszláv és az egyetemes magyar irodalomhoz).  Virágzik a Forum (1957-től) könyvkiadása.  Elindul egy újabb nemzedék. Meghatározó szerepük van az irodalomszemlélet kialakításában:  Sinkó Ervin: a magyar irodalom provinciálisnak érzett hagyományaival szemben figyelmeztet a délszláv és a világirodalom perspektíváira.  Bori Imre:

föltárja az avantgárd hagyományt, tudatosítja a vajdasági magyar irodalom értékeit.  Szeli István: közvetíti a jugoszláviai magyar irodalom önszemléletét és értékeit. Új Symposion  Indulása: 1964.  Az itt gyülekező fiatalok: Tolnai Ottó, Domonkos István, Bányai János, Brasnyó István, Végel László, Fehér Kálmán, Ladik Katalin, Gion Nándor, Szombathy Bálint, Sziveri János stb.  Főleg a világirodalom és a modern délszláv irodalom iránt érdeklődnek.  Kezdetben szinte mindennel szembefordulnak, „ami a jugoszláviai magyarok életében addig kultúrának és művészetnek számít”, és amit teljes provincializmusnak vélnek.  A nyugat-európai, elsősorban az avantgárd ösztönzésekre figyelve új poétikát fogalmaznak meg. Túlzásaik később halványulnak Realista törekvések:  A jugoszláviai magyar irodalomban kezdettől meghatározók az avantgárd tendenciák, de vannak hagyományosabb, realista törekvések

is.  Üzenet  Szabadkai folyóirat (1971)  Írói fontosnak tartják a szülőföldhöz kötöttséget.  Közli Csépe Imre, Csuka Zoltán, Dudás Kálmán és Herceg János írásait. A szlovéniai magyar irodalom - 1992: Jugoszláviából kiválik Horvátország és Szlovénia, és a délszláv háború idején a vajdasági írók közül is sokan elhagyják szülőföldjüket. Az önállóvá vált országokban módosult keretben folytatódik a kisebbségi magyar irodalom. Horvátország: még csak az első tétova mozdulatokra figyelhetünk. 15 - Szlovénia magyar írói (Varga József, Szúnyogh Sándor, Bence Lajos, Halász Albert) már saját folyóiratuk, a Muratáj körül szerveződnek. Az irodalom eddigi útjáról már könyv is született: Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért (1994). Láng Gusztáv: Egy önmeghatározás tanulságai. Jegyzetek a transzszilvanizmusról - - - - - Transzszilvanizmus: a magyarságtudat történelmi változata.

Két fogalom megkülönböztetése:  nemzettudat  a nemzethez mint történelmi-politikai képződményhez való tartozásnak az elfogadása  a nemzet életében való részvétel szándéka  egy olyan értékrend vállalása, amelyben meghatározó szerepe van a nemzeti létnek  kulturális identitás  elsősorban a magyar anyanyelv vállalása 2  a nyelvhez kapcsolódó kultúrönérzet vállalása Transzszilvanizmus (erdélyiségeszme):  Közvetlenül 1919 után fogalmazódik meg a Trianon utáni legnépesebb magyar kisebbségek körében.  Létrejötte oka: a kisebbség az identitásválságára keres választ; e válságnak két gyökere van.  A kisebbségi helyzet váratlanul éri az utódállamok magyarságát (korábban nem volt része benne, illetve nemzettudata hatalmi tudat is volt).  A kisebbségi sors úgy jelenik meg a köztudatban, mint a nemzet egykori bűneiért való bűnhődés. „Ennek lesz adekvát kifejezési formája a bűntudat,

az áldozatvállalás, a vezeklés, a messianisztikus ön- és embermegváltás megannyi közismert paradigmája.” (7) Kiáltó Szó (1920; röpirat: Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád)  A transzszilvanizmus első dokumentuma.  Az identitásválság problémáit egy köztes kategória, az erdélyiség beiktatásával oldja meg.  Kós Károly kísérletének (az önálló kalotaszegi köztársaság kikiáltása) a megteoretizálása. Ennek meghiúsulása után Kós új területet és alanyokat keres: Erdélyt, és etnikai csoport helyett politikait, mégpedig a nemzeti kisebbséget.  Kijelenti a korábban hatalmi tudatként is funkcionáló nemzettudat érvénytelenné válását.  Az erdélyi magyarság az ellenforradalmi kor Magyarországával szemben is önálló akar maradni. 3  Amit sugall: létezett egy sajátos erdélyi identitástudat, amely elég a közösségi önmeghatározáshoz.  Kós szerint van egy erdélyi psziché, ami az erdélyi

magyarság, németség és románság privilégiuma, amelyből kiolvasható a közös sors vállalásának és a türelmes együttélésnek a parancsa. Az erdélyi psziché és a transzszilvanizmus kritikáját a legélesebben Makkai Sándor fogalmazta meg a kortársak közül: „ ami Kós Károlyban jellemző, az ő erdélyisége. Az erdélyiség tulajdonképpen egy hit. [] Kós Károly lehetőségeket tart valóságnak hit által” (9) Kós és követői elképzelése valóban tekinthető utópiának. Kós ezt bizonyítani is kénytelen, és ezt szépirodalmi műveiben meg is teszi Pl a Budai Nagy Antalról vagy a Varjukról szóló műveiben, ahol a népi-plebejus összefogás az Erdélyben együtt élő népek számára már nem utópia, hanem történelmi valóság Ez azonban nem a transzszilvanizmus bírálata Kós műveiben, „hanem egy lehetséges történelem példája a valóságos történelem helyesbítésére”. (10) Ez a transzszilván utópia annak a Kelet- és

Közép-Európaszemléletnek a folytatása, amely a magyar polgári radikalizmus (főleg Ady által közvetített) eszméiben fogalmazódott meg. Kósnak ezt az utópiát bele kell illeszteni a XX. századi valóságba, és a magyar kisebbség helyzetére kell alkalmaznia. E tekintetben kulcsmű a Varjunemzetség  A regény értékszerkezetében fontos szerepe van a jelképeknek.  A Varjuk által őrzött kincs (Zólyomi harács) fontos jelkép, és a fő konfliktus forrása; ennek oka: csak Erdély védelmének ügyére fordítható.  A szereplők közt politikai és érdekkülönbségek vannak, de Kalotaszeg védelmében együtt esnek el; vagyis: a politikai értelemben vett hazával szemben a szülőföld érdekeit képviselik. „Ez a szülőföldkultusz az erdélyiségeszme egyenes következése, s a mai napig az erdélyi irodalom egyik fő témája, alapvető értékfogalma.” (11) 2 A kultúröntudat művelődési értékekre épül; pl. Himnusz, Szózat Ennek egy

föltételezhető célzata, ami hiányzik a röpiratból: a Románián belüli különállás, amely megtartja az erdélyi magyarságot az összmagyarság részeként. 3 16  - „A politikai haza léte történelmi véletlenektől függ, a szülőföld otthonos vonásait azonban hosszú ideig nem érinti az impériumváltozás, ezért a haza szerepkörét képes átvenni.” (11) A kisebbségi helyzet fő kifejezési területe a líra; pl. Tompa László Egy olyan kisebbségi irodalomnak, amely nemcsak kiegészítője kíván lenni a nemzeti irodalomnak, óvakodnia kell a provincializmustól, vagyis a helyi értékek kultuszától. A transzszilvanizmus szerinti „helyes” hierarchikus sorrend: nemzeti – kisebbségi – egyetemes. Trianon után a magyar közgondolkodás egy része visszatérni látszik a kultúrnemzet 1948-tól elavult fogalmához (ezt a nemzeti egység megszűnése indokolja). A nemzet így a közös kultúrában manifesztálódó erkölcsi közösség

lesz, amely minden tagjától megköveteli a közös küldetés vállalását. „Ez a messianizmus az erdélyi irodalom egyik termékenyítő eszméje lett. Különösen Kuncz Aladár Fekete kolostora és Dsida Jenő költészete példázza, hogy ez a szenvedésben fogant, sőt szenvedés-eszményítő humánum milyen autonóm értékeket volt képes életre hívni.” (19) Rónay László: Nyugati magyar irodalmak - - A magyarok több helyre is menekültek (a legnagyobb kivándorlás 1956 után következett be).  Nyugat-Európa  az Amerikai Egyesült Államok néhány nagyobb városa (pl. Cleveland)  Kanada  Ausztrália  Dél-Amerika (főleg Brazília) Az anyanyelv megőrzése elsősorban azoknak a generációknak volt célja, amelyek a századforduló körül, a második világháború előtt és után hagyták el Magyarországot.  Az emigránsok gyermekeiben és unokáiban azonban homályosulni kezdett magyar nyelvi tudat, bár az egyházi közösségek és a

magyar iskolák igyekeztek ezt ébren tartani.  A rendszerváltozás előtt és után mind intenzívebb lett a hazai és külföldi magyarok párbeszéde. Sokan rendszeresen hazalátogatnak, mások hazatelepültek Egyesületek - - - - Mikes Kelemen Kör  Alapítása: Hollandia, 1951.  1959-től Tanulmányi Napokat rendez, és köteteket jelentet meg. Szepsi Csombor Kör  Alapítása: London, 1964.  Elnevezését az irodalomtörténész Czigány Lóránttól kapta.  Tekintélyét nagyban emelte, hogy szellemisége megalapozásában részt vett Cs. Szabó László és Szabó Zoltán Magyar Műhely Munkaközössége  Alapítása: Párizs, 1973.  Alapítói: fiatal avantgárd írók.  Tagjai a legkülönfélébb művészeti ágakat képviselik.  Folyóiratuk a francia nyelvű D’atelier. Fontos szerepük van a vallási szervezeteknek.  Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem  Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciából fejlődött

ki.  Szellemi mozgatója az ausztriai magyar közösségek történetírója, Szépfalusi István.  Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom  Alapítása: 1957.  Szellemi irányítója: Békés Gellért.  Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre  Alapítása: Zürich, 1976.  Alapító elnöke: Saáry Éva. Ezek mellett a világ minden részén működtek rövidebb-hosszabb életű magyar egyesületek, amelyek nemcsak a nyugati magyarság összefogásában, nemzettudatának erősítésében játszottak jelentős szerepet, hanem könyveket is kiadtak s folyóiratokat jelentettek meg. 17 Folyóiratok - - - - Látóhatár  Indulása: 1950.  Címe 1958-tól: Új Látóhatár.  Ez lesz a legtekintélyesebb folyóirat, főleg két szerkesztő alatt:  Borbándi Gyula (1949-től Ausztria és Svájc, 1951-től Németország; megírta a magyar emigráció életrajzát)  Molnár József (Németország; Misztótfalusi Kis Miklós életművét kutatja)

Irodalmi Újság  Indulása: 1957, Bécs és London.  A legtovább Méray Tibor (Franciaország) szerkesztette. Katolikus Szemle  A régi Katholikus Szemle utóda.  Indulása: Róma, 1949.  Irányítója: Békés Gellért.  Ma is működik.  Tematikus számaiban a Pax Romana összejöveteleken elhangzott előadásokat közli. Magyar Műhely  Indulása: Párizs, 1962 (napjainkban idehaza jelenik meg).  Irodalmi és művészeti folyóirat.  Szerkesztői:  Bujdosó Alpár (Ausztria)  Nagy Pál (Franciaország)  Papp Tibor (Franciaország) Szivárvány (Chicagó, 1980) Arkánum (Washington, 1981) Könyvkiadók - Amerikai Magyar Kiadó: Fenyvessy Jeromos vezetésével virágzó vállalat lett. Amerikai Magyar Szépmíves Céh: Wass Albert vezette, és sokkal színvonalasabb volt, mint az előző (bár kevesebb művet jelentett meg). Anonymus (Róma) Auróra (München; irányító: Molnár József) Griff (München) Opus Mystici Corporis (Bécs)

Útitárs (Bécs és Oslo) Vörösváry-Weller (Toronto) Írók - A szó jelentése a nyugati magyarság körében: író az, akinek lehetősége nyílt könyve megjelentetésére és eladására. Sok közöttük az amatőr, megbízható értékrendet csak a folyóiratok teremtettek (elsősorban az Új Látóhatár). A második világháború idején és közvetlenül utána a nyugatra érkezett idősebb írók életművének java már készen állt.  Akiknek már nincsenek jelentős alkotásaik; pl.  Nyirő József  Zilahy Lajos  Szitnyay Zoltán  Magas színvonalon tevékenykedik:  Márai Sándor  Faludy György  Cs. Szabó László (a nyugati magyar irodalom organizátora, szinte mindegyik folyóiratba rendszeresen írt, előadásokat tartott)  Szabó Zoltán (ő kevesebbet írt, de a nyugati magyar irodalom nagy tekintélye volt)  Kovács Imre  Svájcból költözött az USA-ba.  Esszéi többsége az Új Látóhatárban jelent meg. 18 - -

 Értékes dokumentumregénye: Magyarország megszállása (Toronto, 1979). A valamivel fiatalabb írónemzedék:  Tűz Tamás (Kanada; jelentős lírikus)  Határ Győző (Anglia; a legeredetibb költő, író, bölcseleti gondolkodó)  Prózaírók:  Domahidy András (Ausztrália; főbb regényeiben az otthon elvesztését és az új teremtését ábrázolja)  Fáy Ferenc (1948-tól Jugoszlávia, 1949-től Olaszország, 1951-től Kanada; az otthontalanság jeremiádjait író költő, aki sosem illeszkedett be új környezetébe)  Major-Zala Lajos (Svájc; a szexualitás kendőzetlen ábrázolásával és megnevezésével teremtett magának külön világot) A középnemzedék prózaírói és lírikusai:  Karátson Endre (Franciaország; kiváló irodalomtörténész)  Kemenes Géfin László (1956-tól Kanada, 1998-tól Hollandia; költő műfordító, kritikus)  Kabdebó Tamás (Írország; líránk angol nyelvű fordítója, kortörténeti regények

írója)  Ferdinandy György (Puerto Rico)  Sárközi Mátyás (1956-tól Anglia, 1963-tól NSZK, 1966-tól Anglia; elbeszélései és ironikus tanulmányai a közelmúlt történelmi eseményeit és az életformaváltás nehézségeit tárják föl)  Bakucz József (USA)  Horváth Elemér György (1956-tól Olaszország, 1962-től USA)  Gömöri György (Anglia)  Vitéz György (Kanada; az amerikai líra hagyományaiból is építkezik) II. A késő modernség második hullámában: Kassák Lajos életműve Aczél Géza: Kassák Lajos Sporni úr műhelyétől az avantgárdig - 4 „Kassák a századforduló magyar társadalmának mélyéről jön” (5.)  Apja szlovák származású és szegény, családja helyzete rendezetlen.  Szlovákságélménye faji előítéletektől mentes szemléletének az alapja.  A szegénység miatt gyorsan a szakszervezeti mozgalmak felé indul.  Iskoláját néhány év után elhagyta.  Sokáig autodidaktaként tanul.

Élete két fontos mozzanata:  Budapest, ahol eszméltető társakra és megtartó közegre talál.  Párizs, amely a modern művészetek felé fordította. 4 Fontos Petőfi: ő az első olvasmányélménye, és ezt a hagyományt kapja a munkásköltészettől is. Tényezők, amelyek kilendítik egysíkú gondolkodásából és a munkásirodalom közegéből.  Ady és a Népszava vitája Pl. Csizmadia Sándor, Peterdi Andor, Gyagyovszky Emil 19 - - - - - 5  a Holnap antológia megjelenése  a Nyugat indulása  nyugat-európai csavargó körútja (ennek egyik ösztönzője az Ady-élmény) „A tízes évek elején a kassáki líra egyértelműen a nyugatos verseszmény vonzáskörében alakul.” (9) Egy-két év múlva átmenetileg uralkodó versformája lesz a szonett. „A korábbi Ady-impulzusok kibogozhatatlanul keverednek a babitsi beszorítottság érzésével, a Juhász Gyula-i magány tragikus pillanataival, Tóth Árpád bágyadtan szép

hangulataival. Már igazi tanítvány, akit Berzsenyi öblös hangú lírájának felfedezése is gazdagít” (9) 5 A legrangosabb irodalmi lapok munkatársa; a nagy fordulat Zigány Árpád lapjához, a Renaissance-hoz kötődik. A siker ellenére is feszültségek közt él (munkásköltészet – nyugatosok), nem tudja, merre induljon. Próbálkozásai eredménye: két kötet  Életsiratás (1912; novellagyűjtemény)  Ebben két pólus figyelhető meg.  a valóság mélyebb megismerésének az igénye  a szerző kollektivista meggyőződése  Kassák kerüli benne a nyíltan politikus megoldásokat; ok: érzékeli a korabeli szocialista irodalom esztétikai hiányosságait.  Lesznai Anna: a kötet novellái mozdulatlan életdarabokat adnak, nem lezajló történéseket.  Legsikerültebb novellája: Halott a Dunán.  Misilló királysága (regény, amely csak évek múlva jelenik meg)  A regény cselekménye elnagyolt.  Jellegzetes szlovák

környezetben játszódik (összegyűjti a szlovák etnikum hagyományait).  Spontaneitás jellemzi, és ez néhol gyöngíti is a művet.  Kassák negatív tömeg- és parasztélménye fogalmazódik meg benne. „Munkás tematikájú olvasmányélményei [] megalapoznak benne egy erősen szocialista színezetű [] világnézetet.” (14) Ez egy kaotikus képzetkör, és több ideológiai hatás szükséges, hogy kialakuljon belőle az eredeti kassáki gondolat.  Szabó Ervin tanai  a gazdasági harc előtérbe helyezése  a megkövesedő pártdogmák elutasítása  a szociáldemokrácia öncélúvá válása  Kropotkin „anarchista szocializmusa”  1913  Whitman versei a modern nagyvárosok életérzéseit közvetítik számára.  A futuristák hatása; a legközvetlenebb: kiállításuk a Nemzeti Szalonban.  Rendszeres tudósítások a hazai lapokban Marinettiék mozgalmáról.  A Május c. folyóirat (megjelenik benne a hazai avantgárd igénye)

 1914: művészeti vita Szabó Ervin és Bresztovszky Ernő közt Várnai Zseni verseskötete kapcsán Megújuló prózája szép darabja: A kaszások útja. Isten báránykái (1914; vékony kis kötet)  Három művet tartalmaz.  Fehér éjszakák: az öregasszony groteszk halála kiemeli a művet a naturalizmusból, és az expreszszív-szimbolikus történések sírjára emeli azt.  Ólomvitézek: verses formában írt egyfelvonásos.  Óda bíborban: „Harsogó színek [] látványa zaklatja fel a sorokat, nagy perspektívaváltásokkal alakul a szimultanista költői látás, mely majd a későbbi évek jelentős futurista-expresszionista műveihez vezeti.” (19)  A művek Maeterlinck hatása alatt íródtak. „Gondolkodásában az Internacionálé és a háború című írásával jut el antimilitarista szemléletének megszilárdításáig, a munkásszolidaritás nemzetközivé terjesztéséig.” (21) Eposz Wagner maszkjában (1915)  Ez a kötet

irodalmunk első avantgárd tette.  Hátterét a tízes években írt Kassák-cikkek adják.  A kötetet a szerző háborúellenes meggyőződése hatja át.  Kassák érzékelteti a futurista verstechnika elszabadult erőinek megnyomorító hatását. Független Magyarország, A Hét, Élet, Új Nemzedék, Nyugat 20     A reménytelenség mellett megnő a közösségvállalás ethosza. A versekben a szenvedők két tábora jelenik meg.  az otthon maradt asszonyok, gyerekek és öregek  a háborúban elfásult, sebesült katonák „A megnövesztett kifejezésvágy, az említett kozmikusság és szimultán látás szükségszerűen az expresszív jegyeket erősítik föl az Eposz Wagner maszkjában verseiben.” (24) Pl  jellegzetes ige- és igekötőhasználat  tárgyatlan vonzású igék tárgyasként való szerepeltetése 6  a metaforák és szellemi fogalmak materializálása Jelzős kapcsolatai szokványosak, és nagy számban

találhatók a kötetben. A Tett forradalmától a forradalmi tettig - - - - - - - A Tett előzményei:  a század eleji szocialista színezetű irodalom  a Nyugat mozgalmának művészi fölismerései  néhány bátortalan kísérlet: Renaissance, Május, a korai Új Nemzedék  egy lap megindításának a kísérlete 1914-ben, ami a szükséges okiratok hiánya miatt meghiúsul  1915 szeptembere: A Tribün címmel jegyeztet egy folyóiratot, de már van egy ilyen című sportlap 1915 novembere: megjelenik A Tett (a Die Aktion c. lap mintájára)  szerkesztő és kiadó: Kassák Lajos  munkatársak: Komját Aladár, Komját Marcell, Lengyel József, György Mátyás, Rozványi Vilmos és Mácza János  Szabó Dezső beköszöntő cikke: Keresztelőre (az egyelőre eklektikus folyóirat esélyeit érzékelteti).  Ez a lap közli Magyarországon elsőként Apollinaire-t és Marinetti prózáját.  „ provokatívabb hang van jelen mind a nyugatos

írók, mind a háborús jelenségek megítélésében. Az ítéletalkotáshoz az elméleti hátteret A Tett szociológusa és Kassákra is nagy hatást gyakorló teoretikusa, Vajda Imre képezi.” (30) Kassák igazi vezéregyéniségként gyűjti össze a csoport avantgárd megnyilatkozásait.  Kázmér Ernő: a „végtelenbe derülő Ember” fogalma  Rozványi Vilmos: az „ár ellen úszás” elmélete  Újvári Erzsébet: stiláris kölcsönhatások Két dolog, ami végleg meghatározza Kassák és a magyar avantgárd útját:  A Tett tizedik számában közzétett program (1916): az irodalom cselekvési terét a gazdaság és a politika felé tágítja, és elhatárolja magát az izmusoktól.  Nyugat: a Babitscsal folytatott vita Az irodalmi konvenciókat elutasító Kassák-kört hamarosan támadások érik.  Rákosi Jenő (Budapesti Hírlap)  Új Nemzedék  Magyar Kultúra  Zolnai Béla (Irodalomtörténet)  Babits (Nyugat): Ma, holnap, és

irodalom (1916)  A túlzott megújulási kísérleteket bírálja.  „Az oly író, aki teljesen elvetné a hagyományokat: fegyvereit vetné el.” (32)  Kassák erre válaszol: „A rettenetes nagy hamu” alól Babits Mihályhoz (1916)  A hangsúly nem a művészi produktumon van, hanem a művészen mint szociális emberen.  Egy erősen társadalmi indíttatású művészetről beszél.  Babits tíz pontban válaszol (Felelet), amelyre Kassák A Tett betiltása miatt nem tud reagálni. A mozgalom indulása körüli versek alapja: az egyéni és osztályperspektívák optimizmusából fakad. A későbbi művek már jelzik a válsághangulatot. Mesteremberek  A mű úgy köti meg az avantgárd formabontó gesztusait, hogy azt a kétkezi munkával való közvetlen kapcsolat pátoszával keretezi.  Felesel a háborúval, de ez már nemcsak a költő egyéni panasza, hanem a világ hangja is megszólal.  Az új rend építésének a szimbóluma: erő- és

gépkultusz. Az örömhöz 6 Ezzel az új stílustendenciával kapcsolatban említhető Révész Béla, akit Kassák Ady mellett a magyar avantgárd előfutárának tart. (Révész regénye: Vonagló falvak) 21    - - - - - A korszak másik kulcsverse. Rónay György: „éppúgy program volt a folyóirat első számában, mint Szabó Dezső bevezetője”. Lényege: nem a kis dolgok a fontosak, hanem mindennek a nagy, demonstratív egységet kell szolgálnia. (Kassák ezt a poétikai eszményét a Szintetikus irodalomban is megfogalmazza) „Szegény”-pózban: a költő én növesztésében eljut a legmesszebbre („A MINDEN”-ig). Plakát és Júliusi földeken  A látványszerűséget erősítik föl.  Hangütésük az analitikus kubizmust idézi. 7  Ezek a versek a képzőművészet felé mutatnak. Ma (A Tett betiltása után néhány héttel indul; 1916)  Kassák már tudatos szerkesztő: munkatársai közül csak az avantgárd híveit viszi

magával.  Céljaik:  A legújabb magyar, illetve az összes kultúrállam irodalmi, társadalmi, színházi, zenei, építészeti, festészeti és szobrászati törekvéseinek az összefoglalása.  Ezekből a törekvésekből kiállításokat szervezni.  Festőiskolát indítani Uitz Béla vezetésével. 8  Nagy hangsúlyt fektetnek a képzőművészetre.  Kassák a mozgalom első hírnökének Adyt (versek) és Révész Bélát (próza) tartja.  Az avantgárd szellem elsősorban a kritika és a támadás gesztusában van jelen.  A lapban feszültség keletkezik.  Kassák mindenféle pártpolitika visszaszorítására törekszik.  A Ma körüli kommunisták (Sallai Imre, Korvin Ottó) a befolyásuk alá vonják a Kassákkal egyet nem értő fiatalokat (Komját Aladár, György Mátyás, Lengyel József, Révai József), akik 1917 végén kiválnak, és az 1918. Szabadulás c antológiát szerkesztve megalakítják a kommunista írók első magyarországi

csoportját.  A kivált írókat Kassák új tehetségekkel pótolja: Barta Sándor, Kahána Mózes, Reiter Róbert, Szélpál Árpád, Újvári Erzsébet.  Az Internacionálé és a Vörös Lobogó mellett a Tanácsköztársaság harmadik hivatalos lapja.  1919-ben megszűnik (vitás, hogy miért: betiltották vagy papírhiány miatt fölfüggesztették). Kassák pedig alkotóként kerül válságba.  Ennek bizonyítéka: Grimasz mindenre, Szomorúság a városon.  Gyengül militarizmus, verseiből eltűnik a megrendülés pátosza; pl. Rokkant katona, Parancs alatt az éjszakában.  „A Mesteremberek-féle művek ihlető fegyelme [] a szimmetria-versekben (Tragédia, Banális motívum) a jelentéktelen tartalom és a modoros, erőszakolt formai megoldás szintjére esik vissza.” (43) Inkább a mélyebb analízist igénylő próza felé fordul; ennek eredménye: kétkötetnyi elbeszélés.  Egy szegény lélek megdicsőülése (1918)  Khalabresz csodálatos

púpja (1918) Kassák novellái:  Az avantgárd színre lépéséig egységes a hátterük: gyermekkor, a felvidéki táj és folklór.  Az expresszionista novella megelőlegezése: a zárt világ fölnyílik.  Szemlélete radikalizálódik: a szimbolikusan fölnagyított zsarnokok a sikertelen egyéni kiállás után kollektív ellenállásba ütköznek.  Itt már fokozottan érvényesül a lírában is megjelenő elkülönülési szándék a tömegtől.  Meghatározóak a kor eseményei; ezek a legnagyobb erővel a lélek ábrázolásában tűnnek föl.  Orosz környezetben játszódó írásai: bennük Dosztojevszkij-élményét gondolja tovább, bennük „az egyéni és a kollektív psziché nyomasztó mozgástörvényeit igyekszik megragadni (Játék, A fekete vonat).” (45)  „ az elembertelenedés mély átéléséből olykor móriczi színvonalú novellák születnek (Egy szegény lélek megdicsőülése, Eltolt figurák).” (45) Jegyzetek a szintetikus

irodalomról  Kassák előadása a Galilei-körben.  Elsőként kísérli meg a legújabb irodalom rendszerezését és a mozgalom művészeti törekvéseinek a fölvázolását. A festői élmény már a prózájában is föltűnik; pl. A harmadik ember, Őszi bál a 7 7 7-ben Kassák ezt taktikai okokból teszi: a képzőművészet tartalmában nehezebben ellenőrizhető, mint az irodalom, sőt formavilága több lehetőséget nyújt. 7 8 22 -  Jelzi a kassáki koncepció tisztulását. Máglyák énekelnek  A Tanácsköztársaság bukása után befejezett nagy eposz.  Bőven merít a tízes évek expresszionista lírájának és prózájának technikai vívmányaiból.  Megvalósítja az epika és a líra nyelvi szintézisét. A kassáki aktivizmus és a forradalmak - - - - - - - A magyar avantgárd főleg a német expresszionizmushoz kötődik.  A kassáki aktivizmus gyökerei a német mozgalomban találhatók.  A Ma a német folyóiratok

(Die Aktion, Der Sturm) magyarországi főbizományosai lesznek. Kassáknak a művészeti törekvései megújulásáért is küzdenie kell. Komjáték kommunista írócsoportja ugyanis (amely orosz típusú forradalmi programot ad) megkérdőjelezi a maisták korszerűségét. Kassák meg akarja őrizni a Ma baloldali hegemóniáját; ennek érdekében sokat tesz:  igényes képzőművészeti anyagok rendszeres tárlattá szervezése  a munkatársak köteteinek a megjelentetése  a Ma irodalmi matinéjának a megindítása  több képzőművészeti írás és tárlatkritika közreadása (pl. egy Bartók-szám) Kassáknál ismét megjelenik a háborús tematika (legjelentősebb elbeszélései e körben íródnak).  Visszatérnek az antimilitarista versek (új felhanggal gazdagodva); pl. Fürdők, Rokkant katona, Parancs alatt az éjszakában  Ír a hátország gazdasági nyomoráról; pl. Vigyázz!  Megfogalmazódik a politikai aktivitás; pl. Üzenet a jó embernek

 Sürgeti a lázadást; pl. Hirdetőoszloppal  Megalkotja a forradalmak modell értékű versét: Liebknecht Károlynak (forradalmi óda).  Az utóbbi évek szinte valamennyi vezérmotívuma megtalálható benne.  Újra jelentkezik benne a konstruktivista versek áttekinthető strófaszerkesztésének a szándéka.  Új mozzanat: az avantgárd rombolásával párhuzamosan megfogalmazza az építés parancsát. „A napi események ritmusát felvevő maisták a Tanácsköztársaság bukásáig termik a speciálisan magyar izmust, az aktivizmust – egy minőségében, mélységében más irányzatot, mint amit az aktivizmus az avantgárdban általánosan jelent.” (51) 1918: a maisták a növekvő baloldal vezető ideológiai erői közt vannak; erre a következők jogosítják őket.  a háború kitörésétől következetesen antimilitaristák  a Ma internacionalista elkötelezettségű  a társadalmi struktúrában radikális változásokat igényelnek

Kassák is átteszi írásai súlypontját a művészeti megújulásról az aktuális eszmei-ideológiai problémákra. Pl. a Tovább a magunk útján c manifesztuma  Nézőpontja: október harmincadik éjszakáján nyeregbe került az emberi társadalom leggerinctelenebb rétege, a kapitalista polgárság.  A diktatúra előtt rögzíti Kassáknak a kommunistákkal és a pártvezetéssel szembeni fönntartásait. Kassák aktivista programja  Alapja: az 1919-ben az Akadémián tartott előadása (ez a Mában, illetve a lap különszámainak a kiáltványaiban is megjelenik).  Alig lép túl az ideológiai-politikai szférán; a költő művészetfölfogásával legfeljebb csak az emberideálja megfogalmazásában érintkezik. Kassák 1918–1919-es versei: az alkotást a forradalom feszültsége irányítja, így a versek sajátos krónikás szerepet kapnak (a történelmi szituáció cselekvő átélése jellemzi őket).  ódai hangvételűek  Napraköszöntés 

Fiatal munkás (az avantgárd költői büszkeség találkozik benne a jövő szocialista perspektíváival)  Vörös pillanat (a megújuló lámpás-motívum jelenik meg benne)  elégikus hangvételűek  Miattad és értünk (a fájdalom kulcsműve – megteremti az expresszionista elégia műfaját)  Az idő szomorúságában Ha a verseit jellemző mélység hiányzik, az író elfordul a spekulatív irányba. Ez történik a prózájában, ahol a cselekmény egy-két közhelyszerű motívum köré fonódik. „Formabontó prózájának esztétikai fogyatékosságait [] korhű expresszionista regénye, a Tragédiás figurák jelzi legszembetűnőbben.” (57) 23 - - -  A kispolgári életből kitörni akaró fiatalember (Pista) változó lelki térképét vázolja föl.  Az irányregény lehetősége van benne a műben.  Az idősíkok dinamikusan váltakoznak.  A mű ideológiája nem lép túl a „testvéri anarchizmus” feszítő korélményén. 

A főhős elbukik, és ez az író kételyeit erősíti meg. Kassák pozíciói a Tanácsköztársaság kezdetén elég erősek. A Mát érik ugyan támadások a polgári lapok 9 részéről, de a folyóirat növekvő népszerűsége és tekintélye kellően ellensúlyozza ezt. 1918-ban Kassák íróként is sikeres.  Megjelenik a Misilló királysága.  A Szellemi Termékek Országos Tanácsa kiadja versei válogatott gyűjteményét (Hirdetőoszloppal).  A Ma kiadásában megjelenik Kassák expresszionista regénye, a Tragédiás figurák. 1919-ben megbomlik az összhang az avantgárd táboron belül.  Többen a kommunista törekvésekhez közelednek.  Kudlák Lajos egy befelé forduló lírai expresszionizmus híve.  Mások (pl. Szélpál Árpád) a mozgalom tévedéseit viszik tovább a teljes anarchizmus felé 1919 augusztusa: Keszthelyen őrizetbe veszik. Decemberben szabadul, és Bécsbe szökik (pl Osvát Ernő, Móricz és Füst Milán anyagi

támogatásával). Bécsi kilátó – az emigráció évei - - „ van valami jelképes abban, hogy Kassák a teljes emigráció és az újraszülető Ma színhelyéül Bécset választja.” (65) 1920. május 1: Moholy-Nagy László és Kassák szerkesztésében megjelenik a Ma első bécsi száma  Ebben helytelen a magyarországi aktivista Ma folytatását látni.  Első számaiban még sok a Magyarországról hozott anyag; pl.  Kassák Lajos: Márciusok  Mácza János: Teljes színpad  Megváltozik a folyóirat helyzete, illetve változnak Kassák nézetei is; erről két műve tanúskodik.  An die Künstler aller Länder! – A szerző észleli a gyökeresen megváltozott politikai helyzetet.  Levél a magyarországi ifjúmunkásokhoz! – „ a forradalmi élmény fölcserélése egy ihletettségében szűkösebb, áttételesebb alkotói periódussal.” (66) Máglyák énekelnek  „A nagy politikai fordulatok, a kedélyállapot szélsőséges

hullámzása, örömóda és jeremiád szólamok összeborulása, a honi lét és az emigráció a Máglyák énekelnek grandiózus vállalkozásában találkoznak” (67.)  Kassák vallomása: „Ez a könyv megcsiszolt tükre világszemléletemnek és egyben summája eddigi munkásságomnak.” (67)  Alapszöveg: 1919 Éposz.  A művet az utólagos költői szándék az eposz műfajába sorolja.  A műfaj kezdetben bizonytalan.  Több lap (Ma, Bécsi Magyar Újság, Magyar Írás, a szerb Zenit) prózaként hirdeti.  Kassáknak egy Mihályi Ödönhöz írt levele: regénynek nevezi.  Hevesy Iván tanulmánya: „Nagyon nehéz volna megmondani azt, hogy mihez áll közelebb, a lírához vagy az epikához.” (68)  Szabó Lőrinc: „próza, mely 100 vagy 200 versből áll”. (68)  A forradalmat énekli meg, így nyilvánvaló a hármas szerkezet.  az érlő idők  a Tanácsköztársaság  a terror egymásutánja (a fehérterror víziója, ahol egy

jellegzetesen dadaista állapot némítja el a költőben az ideológust)  Aminek döntő szerepe van: a költő a bukás tudatával alakítja ki a mű végső formáját.  A műben belső egyenetlenségek vannak; ezt jelzi: a lírai figurák mozgatása.  fiktív hős (szakállas ember)  Kezdetben a költő életrajzi vonásait mutatja, de ez a terror idején már nincs jelen.  Ideológiai azonosulás: „A konkrét reflexiókon túl ekkor már a minden hatalmi formát elutasító, a tömegek jogait időtlenül és feltétel nélkül zengő költő idealizmusa a meghatározó.” (70) 9 A Mát Kun Béla is támadja. Szerinte a folyóirat a burzsoá dekadencia terméke Kassák nyílt levelet intéz Kunhoz Levél Kun Bélához a művészet nevében címmel. 24 - - - - -  A költői én E/1-ben: az emigrációból anyjához fordul.  Egy motiválatlanul lebegő harmadik személy, aki érintkezik az előző kettővel, de egyikhez sem köthető. (A csöndes

ember prózájának a beiktatásával jelenik meg)  Jellemző: az objektív események főbb vonulatának a megjelenése.  történelmi tények jelzése (pl. a ludovikások lázadása)  a költő életrajzi motívumai, nézetei  A rendszerben van állandóság: ezt az ideológus Kassák nézetei jelentik.  Megfigyelhető az idealizmus és az aktivizmus állandó jelenléte. Pl. a búcsúzó hős szavaiban: „Két fegyverünk volt, a boldogságot kereső hit és a boldogtalanságot legyőző erő! Egyiket sem használtuk ki a maga idejében A pusztulás szélére kellett érnetek, hogy fölébredjetek És most! És most! De veletek vagyok Mert én mindig azokkal megyek, akikben felhúzott kanóccal ég az élet.” (70)  „Kassák képtechnikája nem sokat változott az Eposz Wagner maszkjában kötet alakításai óta. Továbbra is dinamikus, expresszív igehasználat és az elvont fogalmak materializálása a megjelenítés fő eszközei.” (72–73)  a mű

fogyatékosságának a forrásai  szerkezeti hiányosságok  az expresszionizmus túlhajtása (zsúfoltság, spekulatív képiség) Kassák röpiratai és a Máglyák énekelnek víziói mély kudarcélményt jeleznek. Kassák mégis gyorsan talpra áll; ennek okai:  szerkesztői és szervezői talentuma  objektív körülmények  Bécsben élénk az emigránsok kulturális élete (pl. 1921-ig két magyar napilap, három hetilap, egy havi folyóirat jelenik meg, és három magyar könyvkiadó működik).  A Ma 1919-es gárdája mellette áll.  Vannak szimpatizánsai (pl. Németh Andor, Déry Tibor, Komlós Aladár, Gaál Gábor)  Kapnak anyagi támogatást (a párt révén ebéd- és kenyérjegyet, néhány kiadó könyveket előlegez meg, és ad ki, Hatvany Lajostól).  Egy irodalmi vita a Bécsi Magyar Újságban (1920), amelynek hatására Kassák újraértékeli művészi-politikai elképzeléseit. Az idő szomorúságában c vers: a vita kezdete (Kassák

a forradalom lehetőségéről szól). Kassák a támadásokra egy öt részből álló cikksorozattal felel (Levél a művészetről) Az 1920–1921-es versek meghatározó részét dadaista vonások jellemzik. „A dekomponáltsággal szemben első pillanattól fellép az ösztönös építkező hajlam, a dadaista kompozíciók néhány tipografikus vers kivételével azonos versmodellben valósulnak meg, gyakran egyetlen központi motívum köré húzódnak a képi ötletek, a gondolatszilánkok. [] A költőnek már a Máglyák énekelnekben is tetten érhető iróniája az újabb versekben személyesebb, tragikusabb színezetet kap” (80.) Egy olyan heterogén közeg jön létre, amelynek tisztulásából A ló meghal a madarak kirepülnek c. mű keletkezik „Ehhez már csak egyetlen mozzanat hiányzik, az aktivista költői attitűd, az expresszionista modor végleges felszámolása” (81) A dadaizmus túlhaladásához olyan tevékenységre van szükség, amely illúziók

nélkül is fegyelemmel, konstruktív lehetőségekkel biztat. A képzőművészeti gyakorlathoz vezető művek a következők:  Képversek (18. vers)  Képköltemény – határozott konstruktivista vonások  Ma Képeskönyv (vizuális szöveg- és ábragyűjtemény) Vadas József véleménye: 1921–1922 táján Kassákban az írót váltja a képzőművész. A Mában megjelenő cikkek is a képzőművészetek felé mutatnak.  Adolf Behne: Művészet és forradalom (az üvegarchitektúra jelentőségéről)  Erich Mühsam: Az intellektuellek  Kállai Ernő (Mátyás Péter álnéven): Új művészet. „Írásai félreérthetetlenül a konstruktivista eszményt szuggerálja, mikor az izmusok történetén végigtekintve leszögezi: »az expresszionizmus meghalt«, s a jövő művészetét az első geometrikus irányzat, a kubizmus továbbvitelében sejti” (83)  Kassák Lajos: Képarchitektúra (Ma, 1922)  Képzőművészeti röpirat.  Szövegében az

expresszív formák uralkodnak. Hamarosan a rokonság is kiválik a szerkesztőségből: Barta Sándor, Uitz Béla és Újvári Erzsébet. Kassáknak így a nemzetközi mozgalmak felé kell fordulnia, és a Ma gárdájának fiatalokkal való frissítése után maga a költő is mozgékonyabbá válik. 25    - - - 1922: költői esteken vesz részt (Ungvár–Kassa–Prága útvonal). Németh Andorral irodalmi lapot szerkeszt (2 × 2 címmel). „Informáltsága és aktivitása lassan csak a legnagyobb avantgárd teoretikusok lendületével mérhető. A Németországba kerülő Moholy-Nagyon keresztül a kor leghíresebb kísérleti műhelyével, a Bauha-usszal erősödnek meg kapcsolatai.” (88) Kassák művészetét a következő évtizedekre két írása alapozza meg.  Válasz és sokféle álláspont (röpirat a magyar baloldali mozgalmak felé)  Önigazolás, illetve a munkásmozgalom eljövendő föladatainak a kassáki értelmezése.  „ szocialista

világot akar építeni, de egyetemesen, a konkrét feladatok mögött nem feledve a be nem teljesedett végcél igézetét.” (89)  Fő gondnak a nevelés problémáját látja.  Egy pszichológiai módszer fölállítását sürgeti.  Új művészek könyve (az egyetemes kultúrának szóló vállalkozás)  Moholy-Nagy Lászlóval állítja össze.  „Tér- és síkkonstrukciók, modern gépek és lakóházak, ipari létesítmények és használati tárgyak gyűjteménye [] a magyaron kívül német és angol nyelvű megjelenésével az első kísérlet volt, »amely rámutatott a festészet, szobrászat, építészet, technika [] összefüggésére«.” (90) Új versek  Kassák ekkor „már egy tudatosan kísérletező, önmaga abszurditását kellő mértéktartással fogadó költészetet fogalmaz”. (91)  Egy rövidebb aktivista periódust zár le.  Sok benne az önéletrajzi elem; fontos szerepe van benne a visszatekintésnek.  Egyes jellemzők

még a dadaizmushoz kötik a verseket.  a dekomponáltságra törekvő verseszmény  a halandzsát poétikai elvekhez nem igazító költőiség  néhány jellegzetes technikai megoldás (pl. szertelen asszociációk)  A kötet első címváltozata: Megjött az este és a bárányok hazaérkeznek (ez Déry szürrealista prózája előképének tekinthető).  Az igazi szürreális élmény nem a költői technikában található, hanem az életérzésben. A ló meghal a madarak kirepülnek  Önéletrajzi, összegző költemény.  Kassák bécsi korszakának legjellegzetesebb alkotása (1921-ben kezdi írni).  Benne vannak a költői-ideológiai szemléletváltás különböző elemei.  az ifjúkori csavargás pszicho-fizikai alapélménye  dadaista blöff  didaktikus szándék  spontán szürrealista ihletettség  inspiráló tényezők  a Máglyák énekelnek (egy hosszabb aktivista periódust zár le)  a költői szemlélet változása 

Kassák világirodalmi tájékozódása  a Számozott versek poétikai vívmányai      A mű intellektualista alapélményei:  a relatív értékrendben való gondolkodás  az ironizáló és deheroizáló dadaista attitűd  a programokat fogalmazó teoretikus didaktikus szándék  a pszichologizáló törekvés „A rétegek keveredése okozza a vers sajátos kettősségét, mely szerint A ló meghal a madarak kirepülnek végső kicsengésében hol mindent megkérdőjelező grimasznak, hol tudatosan konstruált, célzatos lélekfejlődésnek tűnik – hangsúlyváltásaival és kérdéseinek nyitottságával érzékeltetve, hogy a mű mögött írójának dinamikus szemléletváltása, munkásságának átértékelése folyik.” (96) „Az információk bősége, a német expresszionizmust fokozatosan megkerülő francia orientálódás” (96.) jellemzi. (Rónay György szerint a műben Apollinaire és Cendrars hatása érezhető) Egy epikus

perspektíva gyűjti össze az avantgárd szinte összes lényeges technikai vívmányát. A mű jellegzetesen kétszintű.  alapszövete: realista – a csavargás fizikai és a jellemfejlődés pszichikai elemeivel 26 - - - - 10 11  kihagyások, asszociációk, az emlékezések lírai szituációi – az élményanyag fölött egy motívumokban és szimbólumokban gazdag szürreális világ lebeg 10  A költőt érő események majdnem ugyanazok, mint az önéletrajzi regény megfelelő fejezeteiben.  „A mű végén érkezik a szerző a poémát szövegező költő jelenéhez, az útkeresés rezignált sóhajához és a tanulságok levonásának híres-hírhedt gesztusához: én KASSÁK LAJOS vagyok / s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár” (98.)  A mű jellegadó irányát a vallásmotívumok hálózatában, a ló- és madárszimbolika párhuzamában, illetve kontrasztjában találhatjuk meg.  Bernáth Árpád: a mű vertikálisan kétrétegű

térszerkezettel rendelkezik.  Fölső szféra: madarak, angyalok, fák (az eszmei vezető segítségével keresendő eszmét jelenti)  Alsó szint: a lovak szférája (a múltat, a visszahúzó erőt, a pozitív eszme ellentétét szimbolizálja).  Indító kép: mindkét komponens azonos értékű.  A ló-képzet végül hányatott úton eljut a mélypontot jelentő szamárig, majd a jövőre nézve pozitív lehetőségek nyílnak („a modern lovaknak vasból vannak a fogai”).  A madár-szimbolika rendszert alkot (légiesíti a földhözragadtságot, és a kirepülés gesztusát jelzi).  Izmusokban és stílusjegyekben gondolkodva, a mű a „futurista sajátosságok mellett az úgynevezett alsó szinten működteti a költői expresszionizmus, a felső szinten, a »hangok«, a »fény«, a »madarak« szférájában és az ironikus, groteszk szituációkban a szürrealizmus képeit”. (100)  egyéb hatások  dadaista ihletettség (pl. a „csinált

szavak” gesztusa, deheroizáló-depoetikus fintorok)  konstruktivista indulatok (pl. a szigorúan szerkesztett részletek) Kassák korabeli irodalmi törekvéseinek a háttere: „A modern lirizmusnak [] a konstrukció és a merészség szellemét kell egyesítenie.” (102) Kassák helyzete rosszabb lesz; okok.  Jásziék kiszorítják a Bécsi Magyar Újságból.  Komját és Barta Sándor lapjai (Egység, Akasztott ember, Ék) renegátnak kiáltják ki.  Bécsnek egyre megterhelőbb a szocialista emigráció.  A Mát kitiltják az elcsatolt magyar területekről (pedig ezek a helyek jelentik a legtöbb előfizetőt).  Többen elutasítják.  Fábry Zoltán: Kassák konstruktivizmusát tartalék aktivizmusnak nevezi el.  Sinkó Ervin: Kassák törekvéseiben utilitarista romantikát lát.  Pap József: Kassák egy erdélyi utat tervez, amelyet Pap cikkben utasít el.  Újságpletykák: hívják Weimarba, Párizsba, Amerikába, Pozsonyba; Kassák

foglalkozik a Ma Berlinbe telepítésével. Ő azonban inkább haza akar térni „Jóllehet térbeli mozgása korlátozottabb, a modern szocialista művészetet teremtő író nimbusza a konzervatív irodalom fölerősödésével csak fokozódik.” (104)  A nyugatra kerülő fiatalok szinte mindegyike fölkeresi (pl. Déry Tibor, József Attila)  Hozzá küldi anyagát Párizsból Illyés Gyula. 11  A ’20-as évek hazai avantgárdja az ő munkásságán méri az izmusok változásait. A ’20-as évek derekán Kassák szellemi mozgásának három területe van.  ideológiai-művelődéspolitikai tanulmányok (véleménye a közelmúlt történelmi eseményeiről)  a konstruktivizmust népszerűsítő írásai és képzőművészeti tevékenysége  elkezdi a realista epika hagyományait folytató önéletírását Ezekben az írásokban sok az ellentmondás, de a főbb gondolatok ugyanazok. „ napi politika és elkötelezett művészi gyakorlat között

valamiféle elfogadható kontaktust illett kialakítania. Ezt a célt szolgálja a kassáki életmű egyik átfogóbb elméleti állásfoglalása, a Bécsben 1924-ben könyv alakban megjelenő Álláspont. Tények és új lehetőségek” (106)  Kiindulása: az ötéves emigráció eredménytelen politikai működése.  A komoly munkásmozgalmat a kommunista mozgalommal tartja egyenlőnek.  Nem tartja kizártnak a nyílt politikai és fegyveres harcot, ehhez azonban túl kell lépni a forradalom romantikus képzelgésein.  A legfontosabb politikai tennivaló: a pártiskolák fölállítása. Ehhez kidolgoz egy programot a tantárgyakról (ebben fölismerhető a konstruktivizmus racionálisan fegyelmezett egyetemességigénye)  történelmi filozófia mint világszemlélet  politikai és gazdaságtan Néhány kisebb eltérés: a regényben 12 napra zárják el Belgiumban, vagy hazatérésekor senki nem várja az állomáson. Pl. a Magyar Írás köre vagy a

Palasovszky-féle kultúrstúdió 27  militarizmus és antimilitarizmus  a technika mai állása és jövője  tudományos problémák (főleg: pszichológia)  új művészetek  a fizikai és szellemi munka egyenértékűsége az ember szükségleteiben - „Kassák értékes tanulmányok és manifesztumok sorozatában gondolja végig az eszmei megújulás és társadalomépítés új törvényeit” (108.)  Az új művészetről (1923)  A konstruktivizmusról (1923)  A korszerű művészet él (1926)  Éljünk a mi időnkben (1926) - Képzőművészetében nő az alkalmazhatóság szempontjának a jelentősége. - Tisztaság könyve (41.–65 vers)  Budapesten jelenteti meg magánkiadásban.  E versekben kezdi meg egyértelműen az avantgárd líra szélsőséges elemeinek a visszaszorítását. Egyre gyakoribb az emocionális hangütés. A versek fegyelmezett, zárt kompozícióba rendeződnek. „ a húszas évek közepén a Kassák-vers

szembetűnő avantgárd sajátossága még a konstruktivista ihletettség és a szürrealista látványszerűség. Előbbi a teoretizáló költő terméke, utóbbiban a kor modern, franciás verseszménye nyilatkozik meg” (111)  65. vers  A bécsi számozott versek közül a legegységesebb kompozíciójú.  A hazaszeretet elementáris erővel szólal meg benne.  „Erős a versben a rációra való törekvés, a politikai harc reális lehetőségeinek latolgatása, a didaktikus szándék.” (112–113)  A mű főleg A Tett programadó verséhez, az Örömhöz címűhöz hasonlítható. - Kassák megkísérli a Ma hazahozatalát: Tamás Aladár támogatásával 365 címen állít össze számokat a folyóirat utolsó bécsi példányaiból. - A Ma válságának a jellege:  politikai természetű  avantgárd fórumként: az izmusok fokozatos térvesztése Kísérlet az avantgárd hazai megújítására - - Kassák titokban érkezik a Keleti pályaudvarra, de a

megtorlástól való félelme alaptalannak bizonyul. Az emigráció nagy részének a hazatérésekor fontosabb események foglalkoztatják a közvéleményt.  Rákosi Mátyás pere a kommunista veszély fölszámolására  a frankhamisítási botrány, amely megrendítette a kormány helyzetét 12 A Kassák iránti elfogatóparancsot visszavonják ; hazatérése után megindítja a Dokumentumot. Kassák a Nyugatban válik országosan elismert íróvá (közel kétszáz közlemény).  Fenyő Miksa: „Rousseau vallomásait faltam ezzel az érdeklődéssel.” (121)  Kosztolányi Dezső: „Ha fel kellene sorolnom azt a három írónkat, akiket az élők között legtöbbre becsülök, neve feltétlenül ott szerepelne ebben a névsorban.” (121)  Szabó Dezső: „milyen erővel s abszolút klasszikus tisztasággal tud írni”. (121) Dokumentum  1926–1927: a Ma hagyományait folytatni akaró Kassák és Nádass József, Illyés, Németh Andor és Déry közös

fórumon találkozik. Mögöttük áll még: Gáspár Endre, Forgó Pál, Justus György és Füst  Számai a Ma tipográfiai gyakorlatára építenek.  „ a munkatársak széles külföldi kapcsolatai révén s több nyelv használatával (magyar, német, francia) a kiadvány méltán demonstrálhatta európaiságát a beszűkült hazai irodalmi közéletben.” (123)  Tematikailag nagyon gazdag (irodalom, építészet, színház, film, zene, tánc, reklám, tipográfia, rádiózás, pedagógia, testkultúra).  Profilja még jellegzetesen avantgárd, valódi mozgalmi jellege már nincs.  A közölt anyagok közös politikai háttere: Paul Wengraf tétele (Európa fejlődési lehetőségeiről). „Amerikában és Oroszországban ismerhetők fel azok a szélesen megalapozott kísérletek [] melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az európai káosz két szélén új társadalmi rend és új kultúra keletkezzék.” (125) 12 Gábor Andor ezért a Párisi Munkásban

árulónak nevezi az írót. 28  - Magyarországon ez a lap propagálja elsőként az új szovjet művészetet; pl.  Kassák: Az új orosz művészet  Danziger Kálmán: A munkaiskola  Kassák szándéka: minél inkább kiterjeszteni a lap hatósugarát.  Ezt a lapot is támadják, pl. a Tamás Aladár szerkesztette 100%: „ a felszínre hangosan »forradalmi« Dokumentum [] csak a kávéházi asztalok vizespoharaiban támaszt viharokat” (129)  A folyóirat végül megbukik; ezután Kassák legfőbb gondja: a fórum nélkül maradt munkatársak öszszefogása. „Az átmenetileg saját fórum nélkül maradt Kassáknak ugrásszerűen nő meg kritikus, s pályájának újabb nagy korszakát előkészítő művészetelméleti-teoretikus munkássága.” (132) A Nyugatban írói portrékat közöl; ezek középpontjai: lélektani-karakterológiai megfigyelések.  Füst Milán: a tartalmi fajsúly-skálát a tematikai szűkösség kompenzálja.  Gellért

Oszkár: reprezentatív polgári lírikus. A Munka indulása és az irányregények - Kassák 1928-ban indítja meg a Munkát.  a lap szerzőgárdája  a Ma egykori munkatársai (helyettes szerkesztő: Nádass József)  külföldről küldik írásaikat: Kállai Ernő, Moholy-Nagy László, Danziger Kálmán  a hazai szociáldemokrata mozgalom fiataljai: Falus Ervin, Gró Lajos, Justus Pál, Nádas Endre, Balogh Vilma, Szántó Róbert stb.  a munkásmozgalom felé tájékozódó polgári írók: Vajda János, Székely Béla  Programja: szuverén ellenzéki úton akar járni. „Tiltakozunk mindenféle fölülről irányított politikai egyeduralom ellen, a tömeghez akarunk szólni s elsősorban a fiatal dolgozókhoz és diákokhoz, a tömegek organizatórikus és kritikai képességének fejlődését akarjuk elősegíteni és kimélyíteni.” (141)        „A mozgalom magja most is a Kassák fennhatósága alatt szerkesztett,

nagyjából kéthavi rendszerességgel megjelenő folyóirat, a mostani csoportosulásnak azonban minden eddiginél szélesebb a szociális érdeklődése, demokratikusabb a struktúrája, s gazdagabbak a műfaji lehetőségei.” (142) A szépirodalom háttérbe szorul (ez a korabeli baloldali törekvések sajátossága). Kassák a szavalókórusok felé tájékozódik (ezeket mint a politikai demonstráció leglátványosabb kulturális megnyilatkozásait, a belügyminiszter 1933-ban betiltja). „Harsogó jellege őriz még tehát némi avantgárd inspirációt, de politikai töltése és a társadalmi változás igénye már a formaproblémákon túli didaktikusság felé sodorja” (146.) Fontossá válik a fotóművészet; ezt Kassák a festészet fölé helyezi. „A Munka pár éven belül a hazai szocialista fotóművészet első és legjelentősebb műhelyét teremtette meg [] A munkásélet nyomo13 rúságát tárgyszerűen rögzítő szociofotó szimbolikus erejűvé

vált” (148.) A 14. számtól a fotó önálló műfajként jelenik meg (a szerkesztők anyag beküldésére szólítják föl a munkatársakat és az olvasókat). A dinamikus fejlődésnek a hatalom vet véget (a szociofotósok szolnoki kiállítását a rendőrség megakadályozza) A Munka és a Horthy-rendszer ellentéte jelentős, a lapot mégis a baloldalon belüli harcok sodorják el. Irodalmi vonatkozásban jelentősek a Munka, a 100% és a Korunk fórumán zajló harcok.  Kezdetben a Munka és a 100% elmérgesedő vitája áll a középpontban.  Később a két tábor a Korunkban keres szövetségest, amely egy ideig törekszik az egység megteremtésére.  A személyes támadások a kommunisták felől indulnak (pl. a 100%-ba álnéven író Lukács Györgytől, Révai Józseftől, Gábor Andortól), Kassákék pedig egyre indulatosabban válaszolnak.  Fábry Zoltán (Korunk) következetesen támadja a kassáki aktivizmust, és Kassák ellen mozdul a nemzetközi

munkássajtó is. Gondot jelent a politikai feszültség is (a nézetek újratagozódnak).  Szociáldemokraták (őket ingeri a testvérharc, a művészetekben a személyi kultusz és a sematizmus elhatalmasodása).  1930 körül kizárják a Munkából a Justus Pál körül tömörülő frakciót.  Kiválnak a magukat radikálisabbnak tartó fiatalok is (pl. Zelk Zoltán, Vas István) 13 A kiállítások állandó résztvevői: Lengyel Lajos, Bodon Sándor, Bergmann Teréz, Kovács Zsuzsa, Bass Tibor, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Schubert Ernő. 29  - - - - - - 14 Kassák könyvkiadó törekvése megmarad (megjelenteti pl. Nádass József kötetét, Gró Lajos könyvét az orosz filmművészetről, és 1931-ben a 35 verset, a számozott költemények utolsó nagy sorozatát).  A Munka gondjai és a viták háttérbe szorítják Kassák vezető műfajait. „A novellista a Tisztaság könyve szürreális »miniatűrjei« után évekig nem talál

művészien funkcionáló közlekedő műformát avantgárd textus és irányregény között – végül önállósuló regényrészletek és a novellatémát alig meghaladó kisregények mentén jut el a lélektanilag erősen motivált kispróza övezeteibe.” (154) Csavargók, alkotók: ideológiai írás. Napjaink átértékelése (1934): az író revíziós törekvéseit foglalja össze. Emlékezzetek rá!  Ennek az időszaknak ez a kulcsverse.  Kassák Osvát halálára írta, de csak tíz évvel később jelent meg. „Az 1928 és 1932 között írt Angyalföld, Marika, énekelj! , Megnőttek és elindulnak, Munkanélküliek és részben még A telep a kassáki gondolat egy jól körülhatárolható periódusát jelölik, az írónak a munkásmozgalomról és a politikai helyzetről vallott korabeli szuverén nézetei válnak a regények ihlető forrásaivá, s az irányregények sajátosságainak megfelelően tézisei a regényszerkezet kialakításának fő motiváló

tényezőiként funkcionálnak.” (155) Szinte mindegyik regény a magyar társadalom legaktuálisabb problémáihoz kötődik. „A város peremének zárt, nyomott atmoszférájú világa sehol olyan erővel nem idéződik fel irodalmunkban, mint műveinek ebben a sorozatában.” (158–159) „A hétköznapokhoz éppúgy hozzátartozik az erőszak, mint az öngyilkosság, s bár majd minden Kassákregény ezzel a drasztikus elhatározással végződik, az író szociális indulatainak felkiáltójelei az elbukott hősök, s hiba lenne bennük valamiféle írói meghátrálást, fegyverletételt gyanítanunk. Már csak azért sem, mivel Kassák szisztematikusan, nagy kedvvel dolgozik.” (159) Kassákot ekkoriban érdekli a fajiság kérdése, de nem politikai szempontból, hanem lélektani vonatkozásaiban (ez nemcsak regényeiből, hanem publicisztikájából is kiolvasható). Angyalföld  Lokális színezet és dokumentáló szándék jellemzi.  „ megírására az

emigrációban meggyengült kapcsolatainak újraerősödése, az alakuló Munka-kör stratégiai elképzelései serkenthették.” (157)  Németh László: „A regény életszerű, de ez az életszerűség nem az alakjaiból árad, hanem pillanatnyi csoportosításukból.” (158) Marika, énekelj!  A faluból indul, és a paraszti világot a kis cselédlány sorsán keresztül mutatja be. 14  A paraszti életet a városival szembesíti.  Motívuma: a származását megtagadó, más élettérbe lépő hős problematikája.  A regény a társadalmi gondok jelzésével válik irányzatossá.  „A falusi idill, a nyiladozó női szemérem, az életre történő naiv rácsodálkozás, majd pedig a kiszakadással járó szorongás [] mind olyan motívumok, melyek [] lélektanilag a korábbiakhoz képest jelentősen mélyülő figurát alakítanak ki Marikában, hitelessé téve önakaratú halálának balladai emelkedettségét.” (162) Megnőttek és elindulnak 

Egyik fő motívuma: a polgári mentalitással föllazuló ifjúmunkás-mozgalom.  Itt is megjelenik: a származását megtagadó, más élettérbe lépő hős problematikája (hasonló még az Akik eltévedtek c. regény)  Ez a legsikerületlenebb irányregénye.  Lélektani motiváltságú.  „ művészi lehetőségeit jelentősen korlátozta az a tény, hogy a regény alapkonfliktusainak már előre voltak rajzolva a megoldásai.” (163) Munkanélküliek  A gazdasági válságot tükröző, sajátos filozófiát mutatja be.  Bodnár György: „ a kontúrokat kiemeli, a részletek nagy részét elhagyja, a megmaradtakat pedig kinagyítja.” (158)  A regény egy nagy korrajz.  Kialakul egy új jellemű embertípus, akinek nem egyszerűen nincs munkája, hanem munkanélküli. „A jelenség újszerűsége, az egész kort felforgató, különféle sorsokat összemosó hatása is közrejátszhat Kassáknak sok faluélménye van; ezt őrzi a Misilló

királysága, illetve a novellák felvidéki hangulata. 30 - abban, hogy nincs Kassáknak még egy műve, mely az érzelmek olyan gazdag árnyalatából, gondolatainak relatív sokszínűségéből épülne fel, mint ez – a válság mélypontján írt – regénye.” (165) A telep: a gazdasági válságot tükröző, sajátos filozófiát mutatja be. „Az évtized közepére Kassák [] befejezi nagy regényciklusát, az Egy ember életét, prózáját a lélektani elbeszélés és regény felé mozdulva újítja meg, politikai nézeteit Napjaink átértékelése címen rendezi kötetbe, a Földem virágom a költőt hívja elő” (166.) A beérkezés magányossága - - - - - A Munka-kör bázisa folyamatosan csökken; akik kiválnak:  az avantgárd kalandra váró képzőművészek  a baloldali frakcióharcokban a direktebb politizálást sürgető fiatal értelmiségiek  a kassáki koncepciót nagyon osztályjellegűnek érző szociáldemokraták Közben

kibontakozik a népi mozgalom (1934: megindul a debreceni Válasz), és a korábbi polgári–szociáldemokrata–kommunista oppozíció népi–urbánus ellentétté színeződik át. Kassák és a népi mozgalom írói közt egyre több a konfliktus. „Kassáknak a népiességről mint művészeti irányzatról nem volt határozott koncepciója, annál markánsabbak voltak viszont előítéletei.” (169) Ennek okai az őt ért hatások:  a munkásirodalom  a Nyugat artisztikus művészete  az avantgárd elvont, nemzeti jelleget háttérbe szorító áramlatai  sajátos marxista művészetszemlélete  osztálytudata korlátjai (a népi mozgalomban a visszahúzó erőt, a konzervativizmus föléledését látja) A Kassák művészetében fölbukkanó paraszti tematika csak a konstruktivista író egyetemességét igazolja. Kassák előítéleteit tovább erősíti, hogy a népi mozgalom jórészt nemzeti ideológiaként jelentkezik. A népiség kérdéséhez többször

visszatér, figyelme azonban inkább a politikára irányul. Napjaink átértékelése (1934)  Vitairatokból, esszékből álló elemzéssorozat.  Kassák áttekinti a világpolitika helyzetét, a szocialista társadalom megvalósulásának a lehetőségeit.  A marxizmus megújításának az igénye a Munka központi kérdése is.  „ tíz fejezetének elsődleges célja a munkásmozgalom 1914-től 1933-ig terjedő, lezártnak tekintett periódusának elemzése, s a rendkívül kedvezőtlen tapasztalatok alapján [] a mozgalom új stratégiájának kialakítása.” (173) A korabeli marxista kritika számba veszi Kassák és a Munka-kör ideológiai gyökereit, kispolgári elhajlásait; pl. Molnár Erik: Napjaink átértékelői (tanulmány; Korunk, 1935–1936) „Kassák a munkásmozgalom belüli hadakozásaival, a kibontakozó népi mozgalomtól való egyértelmű elhatárolódásával, a Nyugat-beli lazuló kapcsolataival [] egyre inkább magára marad. [] a Munka

különböző művészeti csoportjainak tevékenységét betiltották, s ezzel szerzői gárdája összezsugorodott, e fórum lassan csak egynek kezdett számítani a sok közül, Kassák magánélete is viharokkal teli” (176) Megromlik a kapcsolata Simon Jolánnal; erről először A telep c. regény keretrészeiben tesz említést, majd a lírájában is föltűnik. „Kassák politikai aktivitásából és közírói tevékenységéből következik, hogy a harmincas évek első felében viszonylag keveset foglalkozik a művészet kérdéseivel.” (178) Világirodalmi szemléi: olyan írókhoz vonzódik, akik nagy társadalmi problémákról, politikai indulatokról írnak (pl. Hemingway, Huxley, Hans Fallada) Jelentősen módosulnak lírája formateremtő elvei is.  Tisztaság könyve: a konstruktivista ihletettség formai rendező elv; eltűnik a dadaista tipográfia.  35 vers: már elégiaköltőt látunk, aki a szemlélődő és intim élményeket állítja a művek

előterébe.  A száz számozott költemény fölfogható a lírikusi válság kereteként.  1933, Népszava: „Egyre kevesebb verset írok, mert korunkban, a modern történelemnek ebben a legtragikusabb szakaszában, a hangulatok költészete helyett a történelmi analízishez kell folyamodnunk [] hogy megismerkedhessünk az életnek eddig rejtve maradt értelmével” (180.)  1935: megújuló lírikusi szándékát mutatja válogatott versei megjelenése (Földem virágom).  1935, Független Újság (Kolozsvár): „Eddigi munkáim közül [] a verseimet értékelem legtöbbre. Hiszem, hogy a magyar irodalomban külön színt és külön hangot hoztak ezek a versek” (181.)  „A legtöbb vers már nem szellemi kaland, a társadalmi vitákba való beleszólás igényével született vallomás – a magánélet gyötrelmei és apró örömei koncentrálódnak az ihlet fókuszában” (183.) 31 -  A szerelem dalszerű egyszerűséggel jelenik meg nála; pl.

Szerelem szerelem; Gyöngykagyló  Az egykori csavargásokra szürreális káprázatokban emlékszik; pl. Visszhang; Álomvalóság  Az ifjúságot nosztalgikusan idézi föl.  Tünékeny boldogságról, őrlő magányról ír; pl. Csöndes kétségbeesés; Árnyékban  a korszak két kiemelkedő elégiája: Szólok halottainkról és A gyász órájában Prózájában végképp szakít a didaktikus megfontolásokkal; pl.  Az utak ismeretlenek (1934; regény)  A cím nem a politikai nézetek, hanem az írói élmény változásaira utal. 15  Több motívum a századelő csavargóíróinak a hatását idézik; pl. Knut Hamsun, Jack London  A cselédsors és a bányászlázadás hátterére vetíti a gazdag portára betévedt Dániel történetét.  Akik eltévedtek (1937; regény)  A gyökértelenné vált kispolgár társadalmi perspektíváit ábrázolja.  Kozocsa Sándor véleménye: „A legtöbb író nincs tisztában azzal, hogy mi tulajdonképpen

a regény. Egy novellára való mesecselekményt, amilyen az Akik eltévedtek témaanyaga is, kinyújtanak, kihúznak regénnyé” (193) Egy ember élete - - - - 16 1923 ősze: a Bécsi Magyar Újság fölkéri Kassákot önéletrajza megírására. Kassák eljuttatja a kéziratot Osváthoz, aki 1924-től közölni kezdi a művet a Nyugatban. Az önéletrajz folyamatos, de megfigyelhetők az író és a mű viszonyának ellentmondásai. Az életművön belül sajátos autonómiával rendelkezik: „az emlékezés belső logikáját követve több ponton ellenáll az írót épp jellemző művészi-ideológiai törekvéseknek”. (201) Az író művészetére jellemző: tényszerűség, élményi indíttatás, emlékező attitűd. Ez megvan a formabontó és az avantgárd törekvések közepette is A ló meghal a madarak kirepülnek c. modern eposzi vállalkozás közvetlen kapcsolatot tart a regény egyes fejezeteivel. 1927: az önéletrajz első három könyvének a

megjelenése.  Gyermekkor  Kamaszévek  Csavargások 1927-re Kassák már igen népszerű. 17  Magas a Nyugat példányszáma.  Szakmai elismerés az ismeretlen életanyag irodalomba emelése és a megformálás őszintesége miatt.  Fenyő Miksa (Rousseau és Kassák összehasonlítása): „ őszintesége őszintébb, mert igénytelenebb, mert nem csinál olyan nagy dolgot belőle Rousseau vágya, hogy más legyen, mint amilyen” (198–199.)  Komlós Aladár (Századunk): „A szegénység hőskölteménye ez [] Művészi értéke és felemelő erkölcsi hatása alapján egyik klasszikus alkotása annak a szocialista irodalomnak, amely még csak a jövőben fog megszületni.” (199) 1930: újabb három könyv készül el (ezek a költői jelentkezéstől a Ma indulásáig követik nyomon Kassák pályáját).  Vergődés  Kifejlődés  Háború A mű kettős kötöttségű.  Szükséges a regényesítő távolságtartás (fiatalkori emlékeit

utólag értelmezi).  Az előbbi azonban nem mehet a hitelesség rovására: az önéletrajzot dokumentumként kell olvasni. Az Egy ember élete tekinthető klasszikus önéletrajzi alkotásnak, hiszen az író tizenegy éves korától az emigráció kezdetéig folyamatosan nyomon követi élete változásait. „ az egyes fejezetek az élmények sűrűsödésének ritmusát követik. A haladás üteme kiegyensúlyozott, könyvenként 2–4 évet fog át [] az író, a két kisebb időmetszetet, az európai csavargás és a Tanácsköz18 társaság történetét, azok erős sorsformáló hatása és a bennük feszülő élményanyag indokolják.” (201) Indítása: „egy századfordulós kisvárosnak a család és a lakatosműhely keretezte szűk miliőjéből” (202.) 15 Pl. a magány, a férfi–nő kapcsolat, az ösztönök világának naturalisztikus letapogatása A szerzők valószínűleg szalonképes műre gondoltak, mert „az első fejezetek verista felütését látva

morális okokból elzárkóznak a közléstől”. (195) 17 Ebbe belejátszhatott, hogy olyan emigráns írók írásait közölte, akik ellen elfogatóparancs volt érvényben. 18 Ezen élményekből születik a korszak két nagy poémája, a Máglyák énekelnek és A ló meghal a madarak kirepülnek. 16 32 - Végül a tízes évek Budapestjének művészeti-politikai rajzává szélesedik. „Az addig áttekinthető, egyfókuszú világ a közvetett élmények és információk áradatával bővül, az író saját helyzetének értelmezésekor mind gyakrabban kényszerül személyén és élményeink kívüli szempontok műbe vonására” (202) - Nehéz megállapítani, hogy a szemlélődő alulnézet mikor vált át a történelmi eseményeket elemző stílus19 ba, illetve az emlékirat-irodalomra. - Néhányan azonban a nézőpont egységességét bizonyítják (pl. Schöpflin Aladár, Komlós Aladár, Csaplár Ferenc); indokaik (művészi-ideológiai egység):  erős

személyiségjegyek  az anyag kezelésének fölényes biztonsága  a szocialista eszmeiség lendülete - Legkülső burok: az emlékiratba hajló önéletírás; ezen belül: a regénytípusok több lehetősége is megvalósul.  Fejlődésregény: egy kis inas morális-intellektuális fölemelkedése íróvá, a magyar avantgárd vezérévé.  Lélektani vonal: az élmények megértésének és művészi kifejezésének a küzdelmében.  Egy proletárcsalád regénye: önportré és a rokonok, illetve Simon Jolán egészalakos rajza.  pikareszk  Ez csak egy könyvhöz köthető (Csavargások); ez az 1909-es Párizsba való gyaloglást mondja el.  A Csavargások azonban valódi pikareszkregényként olvasható; ennek föltétele: Kassáknak telje20 sen a kalandjaira kell koncentrálnia, az előző fejezetekkel való kapcsolatát fölszámolnia.  „Ebből az aspektusból látszik leginkább, hogy ez az elbeszélés mennyire A ló meghal a madarak kirepülnek

avantgárd poémájának életrajzi prózára hangszerelt változata – benne is a vándorlás válik kitüntetett motívummá” (204.)  Az elbeszélés azért simul zökkenőmentesen az önéletrajzba, mert a vándorlás élettapasztalatai a felnőtté érés folyamatát gyorsítják föl.  Dokumentumpróza:  A dokumentumok az emlékirat-jelleggel kapcsolatban tűnnek föl és szaporodnak el.  A dokumentumokkal és a kollázstechnika szolid alkalmazásával az író a hitelesség látszatát kelti. - „A kassáki életút hitelességét a gyermekkor páratlanul őszinte felidézése alapozza meg.” (206) - „A mélyről jött ember mítoszát némileg rombolva a természetközelség meleg színeivel igyekszik ellensúlyozni a kisváros szellemi sivárságát” (206–207.) - „ írói pozíciójából következően a tízes évek második felében már értelmeznie és kommentálnia kell a körülötte zajló eseményeket. Kikerülhetetlenné válik számára, hisz

szinte minden az ő kezében fut össze, az avantgárd mozgalom történetének részletes bemutatása, A Tett és a Ma folyóiratok sorsa, saját esztétikai nézeteinek legalább érintőleges felvázolása.” (208) - Az Egy ember élete fogyatékosságai:  műfaji egyenetlenség  egy-egy jelenet az ügyetlenségig túlírt (pl. Bözse esete a lózsírral, Gödrös borbélytörténete)  a merész költői nyelv a dialógusok során körülményessé válik  ideológiai bölcselkedéseit bizonyos egysíkúság jellemzi - „A teljes művet figyelembe véve Kassáknak ez a regénye mégis remekmű! [] A regény mindkét idősíkban [] lezárt valamit: ott, a tízes évek végén egy lázadó, romantikus korszakot, a harmincas évek közepéhez érve pedig egy kiteljesedett írói életműből vonta meg végérvényesen a fölös illúziókat.” (210) A nyomasztó valóságból kiküzdött bukolika - - 19 20 A ’30-as évek közepétől válik Kassák irodalmi íróvá

(a társadalmi és az egyéni körülmények átrendeződése háttérbe szorítja a munkásíró-minősítést). Az 1945-ben előálló új politikai helyzetig egységesnek tekinthetjük ezt a kassáki évtizedet. Ő az az író, akinek a neve a legtöbbször szerepel ekkoriban az újságokban, folyóiratokban. Arccal Moszkva felé (1937, publicisztikai írás; Népszava)  Kassák ebben az oroszországi eseményeket tisztázza.  Kiemeli a meghatározó történelmi tendenciákat.  Rámutat a sztálini személyi kultusz lényegi vonásaira. „Ha a külső körön az orosz és spanyol események gyűjtik föl Kassák politikai gondolatait, itt belül, miután a baloldallal szembeni kétfrontos harc időközben értelmetlenné vált, egyre inkább a népi mozgalomBori Imre szerint a krónikás szerep megjelenése értékcsökkenést jelent. Az otthoni világra csak a Jolánnal folytatott rendszertelen levelezés emlékezteti. 33 - - mal való küzdelemben fogalmazódnak

meg újra az író társadalmi-ideológiai nézetei. [] a Munka is fölzárkózik a Gondolat, a Szocializmus, a Szép Szó egyoldalú urbánus eszmeisége mögé” (217) Kassák népiességfölfogását kettősség jellemzi.  „ a faluélményből táplálkozó értelmiségi mozgalom politikai szándékaira koncentrál, s azt igyekszik leválasztani a vidéki háttérről. Tevékenységét tisztán szellemi produkcióként kezeli, azt élményi összefüggéseiből kiragadva a divat szintjén igyekszik megítélni.” (218–219)  „ szépirodalmi műveiben maga is kialakít egy kevésbé problematikus, elkötelezett, olykor épp az írói idillt hordozó faluképet, melynek hangulata és problematikája nem kevésbé kétséges, mint a megbírált népi írók műveié.” (219) A követendő modellt a nyugati civilizációban keresi. Nyilatkozata a Magyar Újságnak: „ nem fogom soha megérteni Veres Pétert, aki íróként is parasztnak akar maradni. Én még a

népművészetünket is feláldoznám, hogy az Alföld és a Dunántúl millióiból, a földművelő népességből nyugati civilizációjú lakosság váljék, olyan fajta, mint a dán földműves, aki mind könyvet olvas s akinek rádiója, telefonja, villanyvilágítása van” (220) - az egyén és a tömeg viszonya  A kassáki életmű régi problémája.  A tízes évek forradalmiságától távolodva egyre inkább az egyéniség válik meghatározóvá. „Előbb csak a politikusé, a művészé, a konstruktőré – később [] általában a szellem emberei állnak szemben a megváltásra váró sokadalommal.” (220)  A ’30-as években egy sajátos értelmiségi koncepció érvényesül nála a társadalmi jelenségek értelmezésében: „Ma már nemcsak az osztályelnyomatást, hanem az általános emberi sorstragédiákat is észreveszem” (220.)  Több írásában eszménnyé avatja a független szellem embereit (pl. Szent-Györgyi Albert tiszteletére,

Karinthy Frigyes nekrológja).  Egyén és tömeg c. írása: összegzi nézeteit az alkotó szellem autonómiájáról  Kassák tehát egyénpárti lesz, és ezzel ellenségeivel kerül egy táborba. Bálint György véleménye: „Kassák [] lebecsüli a tömeg öntudatát és kezdeményező erejét, túlozza bizonytalanságának, passzivitásának és tájékozatlanságának jelentőségét és ebben önkéntelenül is egyetért azokkal, akiket pedig ellenségeinek tart, a diktátorjelöltekkel.” (222)  - - - „Az egyéniség megnövesztett illúziója ekkor már az intim szféra kiteljesítéséhez, az istenkereső verseket is termő belső harmónia kiküzdéséhez fontos a költőnek, aki mind gyakrabban érzelmi megközelítésből indítja érett publicisztikai írásait.” (222) felvidéki írásai  A nosztalgia és a politikum sajátos ötvözete figyelhető meg benne.  Kassák számára sokáig a szülőföld az egyetlen biztos élményi háttér. 

„Még a couleur locale-lal nehezen barátkozó avantgárd periódus is számtalan szállal fűződik a Felvidékhez” (222.)  az első bécsi döntés után  Munka: egyetlen kis közlemény (Baráti kézszorítással) üdvözli a visszacsatolt területek lakosságát.  Népszava  Érsekújvár: minden politikai célzattól mentesen a gyermekkorát idézi föl.  A felvidéki magyarság kultúrájához: az erdélyi és a felvidéki fiatal értelmiséget állítja szembe, a felvidékieket fölkészültebbnek és mélyebben szociális lénynek tartva. Megrendítő élmények a ’30-as évek második felében következnek be.  Anyja, akihez nagyon ragaszkodik, hosszabb időre Moszkvába utazik lányaihoz.  Utólag törlik a Baumgarten-díjasok sorából (1936).  Simon Jolán öngyilkossága – az író depressziós lesz, és önmagát vádolja (1938).  a Munka kényszerű megszűnése (1939)  a II. világháború kitörése (1939) Az élet egyéb

területein is válságba kerül.  Alkotó rangja megszilárdul ugyan, de ezt nem követi a konszolidált élet.  Zavarosak személyes kapcsolatai.  Szerkesztőként és ideológusként is egyre magányosabbá válik. „Az együttműködésre döntően épp felkészültsége, gondolkodásmódjának árnyaltsága teszi képtelenné, az az érett és szuverén szemlélet, mellyel már kívül tudja magát mindenféle pártszerű csatározáson.” (212) 34 - Megfogalmazódik benne a politikából történő kivonulás gesztusa is. Népszava, 1939: „Ma azt mondom: az adott viszonyok között az író, művész ne hagyja magát sodortatni a politikai áramlatoktól s ha valóban a közösség hasznára akar lenni, térjen vissza a Műhöz, mint lelkiségének kifejező formájához és harcaihoz legméltóbb fegyverneméhez.” (224) - - E szándéknak két következménye is van.  Föloldhatatlan ellentétbe kerül a politizáló népi irodalommal. 21  Közel

kerül a politikából szintén kivonulni akaró Móriczhoz. Változik a művészetekhez való hozzáállása.  Az elméleti kérdések nem igazán foglalkoztatják; ez jelzi, hogy már nem hat az izmusok teóriáinak a kényszere.  A ’30-as évek végén megsemmisítő ítéletet mond a futurizmusról, sőt a konstruktivista író pozícióját is föladja. Gondolatrendszere központi eleme az érték lesz  Nagy toleranciával szól az izmusok előtti hagyományokat követő pályákról.  Zenei érdeklődése: a klasszikus egyházi zenéig tágul. Társadalom- és művészetszemlélete változása irodalomfölfogására is hat.  Egyre inkább vonzódik a móriczi ars poeticához.  Véleménye József Attiláról: a politizálástól mentes művei a legmaradandóbbak.  Lényeges szempont: „egy apokaliptikusabb, szemérmesebb esztétizáló jellegű irodalmi vonulat önmaga számára történő fölfedezése [] fölértékelése”. (227)  Petőfi

géniuszát és „pánpoézise” egyetemes értékeit továbbra is elismeri, de megfogalmazódnak ben22 ne a politikus költővel szembeni fönntartásai.  Inkább Arany kiérlelt művészete nyűgözi le.  A Petőfi–Arany-problémakör mellett továbbgondolja az Ady–Babits körüli dilemmákat is.  Kassák Ady-élményét mindig is fönntartások jellemezték (hol a vulgáris osztályszempontok, hol az avantgárd miatt).  A ’30-as évek végén klasszicizáló törekvései miatt kérdőjelezi meg az Ady-versek esztétikáját.  Babitsnál a számára ekkor két legvonzóbb mozzanatot emeli ki:  realitásérzék  hibátlan ritmusérzék  „ az írói figyelem körébe modell értékű szellemi megnyilatkozások kerültek: Móricz apokaliptikus gesztusa, Babits klasszicizáló esztétikája, a népi mozgalom mágneses tereit elkerülő fiatal irodalom »sziget«-élménye.” (231)  A minőségi változást több könyv is reprezentálja.  Anyám

címére (1937; levélregény)  Tizennyolc fiktív levélből áll; ezeket a Moszkvában tartózkodó anyjához írja.  A műfajhatárok eltolódnak (levelei az esszé, a vers és az elmélkedő memoár keverékei).  Vezérmotívuma az az ontológiai kérdés, hogy az alkotó honnan jön, és hol tart akkor.  A szubjektív múlt a társadalmi és művészeti érdeklődés visszatekintő távlataihoz kapcsolódik.  Tematikailag és poétikailag azonban nem kerül közel az antikvitás eszményeihez. „Őt a politikai csömör, egy természetes belső lelki fejlődés, a távlattalanság és bizonyos életkori sajátosságok sodorták a bukolikus hangnemhez közelebb” (234)  Ajándék az asszonynak (1937; verseskötet)  „ egy rejtőzködő szerelem vonzásában születik meg a zaklatott idill, a kinti világ bajait ellentétező nyugalom.” (237)  Előzmény: Kassáknak szinte az egész élete nőkhöz kötődik (általuk nyer biztonságérzetet).  a

„Mutterka”, aki érzelmi, olykor politikai jelképpé is válik 23  a legendás társ, Simon Jolán  Zsu-szerelem (egy szentendrei kolléga feleségéhez fűződő viszonya)  A kötet nőélményét a kötetzáró Esteledik c. vers felől érdemes megközelíteni Asszonyom, drága szerető és óh, mégdrágább anyácska végy az öledbe és ringass át a világtalan álomba fáradt vagyok s aki fáradt, gondolom, tegye le a fegyvert 21 Kassák vonzalma a negyvenes évek elején, a Kelet Népéhez fűződő kapcsolatában válik majd nyilvánvalóvá és Móricz részéről is félreérthetetlenné.” (224) 22 Ebben valószínűleg szerepe van a népi írók hatalmas Petőfi-kultuszának. 23 A férjénél idősebb nő féltékenységi jelenetei végül már betegessé válnak. 35 és nyugodjék meg a te áldott karjaidban szelíden.  - A vers „szokatlan bensőségességgel mutatja föl a költő életében épp meghatározó szerepet játszó, különböző

szinteken oltalmat nyújtó asszonyokat”. (239)  Megfigyelhető a vallásos élmény kiteljesedése, bár „a vallásos dikció – a gyermektelenség nyomasztó motívumához hasonlóan – elkerüli a kötet második, feltehetően a Zsu-szerelem ihletéből táplálkozó ciklusát”. (241)  „Kassák a két ciklusban egyensúlyozza ki hiány és beteljesülés, magány és szerelem, álom és valóság ellentmondásait – mintegy a köteten belül feleselteti egymással jellegadó költői élményeit.” (241)  A kötet egésze az új kassáki líra laza foglalatává válik.  Fújjad csak furulyádat (1939; verseskötet)  „ a személyes tragédiát [] már-már teoretikus szinten oldja föl az élethez ragaszkodás rezignált bölcsessége és a bukolikus hangokba futtatott harmóniavágy.” (237)  Átmenetileg fölerősödik benne egy enyhén profanizálódott vallásos élmény.  „ jellegzetesen két korszakot átjáró kötet, az ebből adódó

egyenetlenségekkel, ám hosszú évek után ismét a kor legjobb színvonalán álló költemények sorozatával.” (241)  „ megrendítő erővel termi a gyász verseit, a magány és a bűntudat görcseit.” (242)  A kötet első felére nagy, meditatív elégiák jellemzőek, amelyek a fájdalmat vallásos érzülettel próbálják oldani.  Tékozló fiú: Istenre emelt tekintettel valamilyen szinten megtalálja a lelki nyugalmat.  Holló kiált fölöttem: benne van a profanizálódás mozzanata.  Egy törött váza előtt: a bennünk lakozó isten lehetőségén töpreng.  Egy buta tehén éneke (a kötet kiemelkedő költeménye): „rezignált állati monológba foglalja a hit javára lefokozott élet megnyugvásait”. (244) Egy kosár gyümölcs  A morális számvetés attitűdjeiből őriz elemeket.  A főszereplő kishivatalnokot az emlékei után kutató író szenvedélye mozgatja.  A fölszakadó stilizáltságon nagy tömbökben törnek át

Kassák emlékei, gondolatai. Ez a technika a de-komponáltság érzetét kelti.  Az állapotrajz és az önanalízis néhány helyen nem jut kellő lélektani mélységig; ennek eredménye: egy túlságosan irodalmi szerkesztésű, lapos nyelv.  A nyelvi egyszerűségben ugyanakkor benne van „az alkotói távlatoknak az az egyedi lehetősége, melyet Kardos László [] a »majdnem-boldog rezignáció« állapotának nevez, s mely az évtized írói távlatait jellegzetesen meghatározza”. (235) Sötét egek alatt - - - Megszűnik a polgári radikális és a szocialista eszmék legitimációja, intézményeik szétestek. A szellemi élet számos képviselője emigrációba vonult, börtönbe vagy munkaszolgálatba került. A „szűkös szellemi életben a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag, a Móricz Zsigmond átvette Kelet Népe, Zilahy Lajos Hídja nyújtották a legtöbb esélyt a polifonikus hangok megjelenéséhez”. (247) Kassák „mozgalmi kivetettsége,

maga teremtette fórumainak megszűnése pedig a szociális érzékenység újabb hullámait indítják el az életműben”. (248) Újra hangsúlyossá válik nála a baloldali gondolat: erősödik az elnyomott tömeg iránti szolidaritás hangja. Kassák lírai élményvilága bizonyos motívumok rendszerezésével könnyen átvilágítható.  elmagányosodás  öregedés  falusi idill  szerelmi ábrándok Ez jellemzi a következő köteteket:  Sötét egek alatt (1940)  Szombat este (1941)  az 1945-ös összegyűjtött versek egy része Azon műveiben alkot figyelemreméltót, amelyekben a ’10-es évek világképének elemeit eleveníti föl; pl.  A mérleg serpenyője  Novemberi este: a létezés riadalma és a vallásos alázat expresszionista szituációt teremt  A fény forrásánál: a vallásos révület szürrealista megjelenési formája 36 - - - - - 1940 októberétől Kassák kéthónapos fogházbüntetést tölt le az Anyám

címére c. könyve miatt; vétsége: „sajtó útján elkövetett, a fegyveres erők elleni gyűlöletre izgatás”. (252) Egyes versei egy új életérzést jelenítenek meg: ez a halálfélelem; pl.  Vigyáz rám az orvos  Üdvözítő költemény  A fájdalom kérdése  Az élet zeng tovább  A beteg még nem alszik  Vigasztaló Szépirodalmi műveinek szociális érzékenysége ismét egyre határozottabban egészül ki a marxista tanok sztereotípiáival. Ismét fölerősödik nála a munkástematika; ennek végpontja a Karácsonyiék c. nagyrealista munkásregény Publicistaként és szépíróként is a zsidóság szenvedéseinek a megörökítésére vállalkozik.  Híd, 1939: a spanyol polgárháború áldozatai mellett szól a hatalmi politika áldozatává vált zsidókról.  Magyar Nemzet, 1940: kifakad az orvosok faji megkülönböztetése ellen.  Zsidók tragédiája (monológ)  Árnyképek (novella; háborús víziók, a deportálás

borzalmai)  Izzó parázs (novella; háborús víziók, a deportálás borzalmai) A Népszavában és a Kelet Népében folynak személyes viták: Kassák külvárosi sorstársaival szemben is hangsúlyozza önmaga művészeti és irodalomtörténeti jelentőségét, ők pedig nem tűrik el ezt az arisztok24 ratizmust, és föllépnek Kassák ellen.  Kassák szánalomra méltónak tekinti az első jelentős munkásköltő, Csizmadia Sándor föllépését – Gyagyovszky Emil ezt fölháborodva utasítja vissza.  Egy név nélküli írás (Népszava, 1940) a Kassák-jelenség destruktív megnyilatkozásairól ír.  Erdődy János Kassáknak az Írói hivatás és politikai szerep c. írását támadja „Kassák a negyvenes évek elejére érkezett ahhoz a ponthoz, ahol ellentétébe fordult mindaz, ami a munkásmozgalom és az avantgárd felől érkező alkotó számára évtizedekig evidencia volt: jövőt keresni és kinyilatkoztatni. Egyik verseskötete ars poeticának

is beillő előszavában meghatározó szerepet kap a múlt, a hagyomány mint kikerülhetetlen szellemi mozzanat [] A váteszi ambíciókat pedig végérvényesen felváltja a kivárás bölcsessége” (264.) Kassák ekkori viszonya a képzőművészethez  Megkísérti a klasszikus művészeti eszményeket; pl. Még egyszer a formáról (Magyar Nemzet)  Bartókot és O’Neillt említve egy lehetséges szintézist körvonalaz.  A Kerényi Károly körüli költők klasszicizálásával szemben saját szabadvers-eszményét tekinti hiteles antikvizálásnak.  „Kassák a negyvenes évek elején a Kelet Népe és a Híd képzőművészeti kritikusa, de már a Munka utolsó évfolyamaiban felcseréli az irodalmi kritikát a kiállítások recenzióival. A váltást ugyanaz a kiábrándulás motiválja, mely eltávolította a háború felé sodródó társadalomtól és a politizáló művészetektől” (265)  Vallomás tizenöt művészről: ennek előszavában

fogalmazza meg a legtisztábban művészeti stratégiáját. „Meggyőződésem, hogy végezetül ez a háborús sem falja fel az egész életet s azok, akik már ma egy új rend érdekében tevékenykednek, nemcsak, hogy nem végeznek felesleges munkát, hanem a folyó harcok kibontakozása is az ő működésük irányvonalába kell, hogy történjen. A művészet alkotó tevékenység, az emberi lélek vágyódása a rend után s a befejezett műben a felelősségtudattal élő ember magatartása fejeződik ki Hónapok, vagy esztendők multán, ha a viharok csendesednek, további életünk alakulásához annyi lendületünk és értékes eszközünk lesz, amennyit az alkotó szellem megőrzött számunkra.” (266)25 - „A kassáki próza újabb műfaji változata a korban [] a hosszúelbeszélés, a kisregény néhány formai jegyét is magán viselő alkotás.” (271)  Ezeket az írásokat a Singer és Wolfner Kiadó önálló füzetekben adja ki.  Ezek a művek

eltávolodnak a novellától; ennek jelei:  lírai hangsúlyok  a térből és időből kivett lélektani motiváltság 24 A kölcsönös támadások miatt az író egy időre szakít a Népszavával. Ez a hit tereli egybe a hagyományos és a modern értékrendet Kmetty Jánostól Czóbel Béláig, Ferenczy Bénitől Farkas Istvánig stb. Az értékmentés gesztusa vonzza Fischer Józsefet és Schubert Ernőt is. 25 37 - - - - Kassák „kisebb igényű jegyzetei és tárcanovellái mellett tartósan az önéletrajzi ihletettségű regény keretei között találta meg azt az írói biztonságot, mellyel epikus hőseit és műveinek szegényes cselekményét mozgathatta”. (272) Az Egy ember élete utáni regényekben az író sokáig nem lép ki az életút teremtette ihletkörökből. A saját jelenéhez érve az epikai megformálásra alkalmatlan élményeket és a művészetről való nézeteit levélformában fogalmazza meg. Egy lélek keresi magát

(kordokumentum jellegű művészregény)  Megírás: 1941; megjelenés: 1948.  A szemléletváltással küzdő életműben fölvillantja a szintézis lehetőségeit.  A főszereplő Dorogi Károlyban a kritika Kernstok Károlyt ismeri föl. Hídépítők (regény)  A szemléletváltással küzdő életműben fölvillantja a szintézis lehetőségeit.  Tizenkilenc fiktív levelet tartalmaz. Mögötte áll az angyal  Megírás: 1942; megjelenés: 1948.  Kassák egyik legsikerületlenebb regénye.  A Magyar Nemzet kritikusa, Lőrincz Mária szerint egy remek ifjúság-lélektani regény. Kassák lírája  A korszak összegző kulcsverseiben egymásra talál múlt és távlat, egyén és történelem, hétköznapi ember és művész.  A nagyobb gondolati művek is több elemet foglalnak magukba.  önmegszólítás és költői monológ  a lírai realizmusban expresszív és szürrealista megoldások  „Az önelemzések során, a pálya és az

irodalom értelmét kutatva a műalkotás olykor önmagával szembesül, kialakulnak a metanyelv áramkörei, s magasabb szintre emelkedik az alanyi vers fogalmi rendszere.” (285)  A költő önmagával felesel: az írás kételyeiről ez a vers mondja a legtöbbet.  Kaland és öröm: szerelembe hajló vallomás.  Igen-nem  A korszak egyik kulcsverse (bár lezárása szentimentális hangvételű).  Kassák e versben érleli össze leginkább személyisége ellentmondásait:  magány és közösségi felelősség  a múlt és a jövő dimenziói  öntudat és a végtelen parányi lények reménytelen érzete 1944-től Kassák műveiben is sokasodnak a háborús szenvedések motívumai. „ a legsúlyosabb időkben [] megmaradt energiáit, nyugodtabb teremtő pillanatait kötetlen lírai reflexiók és naplójegyzetek rögzítésére fordítja. [] Így születik meg 1944 májusa és karácsonya között a kor egyik leglíraibb háborús [] pincenaplója, a Kis

könyv haldoklásunk emlékére.” (287) Óda és vissza - 26 „Kassákot már a budai harcok idején néhány művész [] társaságában a pesti romok között találjuk, hogy a kulturális életben leghamarabb beindítható színjátszás újjászületésén bábáskodjon.” (291) 1945 májusa  Kassák az írók közül elsőként kap megbízást filmforgatókönyv elkészítésére Keleti Mártontól.  Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagja lesz. 26 Több napilap publicistája. A Demokrácia Kultúrnapjai nevű művelődési akcióprogramok szervezője lesz. „1947-ben a hatvanéves alkotót ekkor szinte példátlan megkülönböztetéssel: emlékkönyvvel és kiemelt rendezvényekkel köszönti a kulturális élet.” (292) Sok társaság tagja:  az Újságíró Szövetség elnöki tanácsának  a Magyar Írók Szövetsége vezetőségének  a Munkás Kultúrszövetség tanácsadó testületének  a PEN Club társelnöke  a magyar

UNESCO-bizottságnak Népszava, Világ, Magyar Nemzet, Kis Újság 38 -  a Magyar–Csehszlovák Társaság előkészítő bizottságának  a La Fontaine Irodalmi Társaság elnöki tanácsának  a Csillag szerkesztőségének  a Vajda János Társaság és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja Balogh István (Balogh páter) támogatásával „szerkesztőként örökli meg Herczeg Ferenc művészeti képes hetilapját, az Új Időket, melynek első száma – minden irodalmi laptársát megelőzve - augusztus 4-én meg is jelenik.” (291)  „Hogy az Új Idők szerkesztése az első hónapokban szinte kizárólag Kassák kezében volt, azt pontosan jelzi a lap profilja, és több kortársi visszaemlékezés is. Beleértve e körbe a főszerkesztő Benedek Marcellt és a társszerkesztő Lyka Károlyt, akik csak támogathatták a francia orientálódást és a képzőművészeti hangsúlyok erősödését” (300.)  A lap munkatársai 1944-ben: Márai

Sándor, Szerb Antal, Lyka Károly, Nadányi Zoltán, Benedek Marcell, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Karinthy Frigyes.  Kassák a „szellősebb, hivalkodóbb tördeléssel előtérbe hozta a képi látványt, s az addig többnyire patetikus-historikus illusztrációkat felcserélte az izmusok reprezentatív dokumentumaival. Így válhattak a lap meghatározó képzőművészeivé Kernstok Károly, Szalay Lajos, Rippl-Rónai, Derkovits, Borsos Miklós, Tihanyi Lajos, Nemes Lampérth, Uitz vagy a fotós Lengyel Lajos és Haár Ferenc. 27  A Világtükör c. rovatot kulturális kavalkád jellemzi (pl különböző nemzeti irodalmakból közöl válogatásokat)  Az első számban (1945) jelenik meg Bálint Endre A művészet szabadsága és a szabadság művészete c. írása „A művészet irányítása ellen egyetlen elfogadható szempont az, hogy a művészet irányítása képtelenség. Abban a pillanatban, hogy irányítani kezdik, megszűnik művészet lenni, legfeljebb

a propaganda heterogén műfajává válik. A művészet önmaga irányítja önmagát, nagy forradalmai, stílusváltozásai bizonyítják ezt” (303)  - - - - Kassák hamar belátja, hogy művészeti törekvéseit ismét lehetetlenné teszik az előítéletek, az igénytelenebb olvasói szokások és az ideológiai-politikai csatározások. „ a lap profilváltását saját előfizetői akadályozták meg – főként vidéki levelekkel és tömeges lemondásokkal S mivel nekik nem kellett az a korszerűség, melyet »három ilyen zsidó csinál«, Kassák távozott Az Új Idők pedig, profilban és tipográfiában visszaszürkülve egykori elődeihez, teremtő szellemét nélkülözve a továbbiakban már csak vegetált.” (304) Kassák egy ideig szorgalmazza az Angyalföld megfilmesítését, majd a színpad felé tájékozódik.  Amatőrök bemutatják az Egy lélek keresi magát színpadi adaptációját.  Nádass Józseffel közösen ír egy egyfelvonásost

(Gorkij). 28  Megírja az És átlépték a küszöböt c. drámáját Az út vége (regény)  Címváltozatai: Áruló és Elvégeztetett  Csak a ’60-as években jelenhet meg.  Egybekapcsolódik benne a múlt történelmi tapasztalata és a kassáki didaktika; ezzel morális szándéka van: „ elsősorban mégis csak azért kezdtem neki, és azért folytatom, hogy némileg rendbe jöjjek magammal, elszámoljam adósságaimat, és tisztára mossam elszennyesedett rongyaimat.” (307)  A regény a prózaíró Kassák egy termékeny korszakát zárja le. Hatvan év versei  A kötet a lírikus Kassák megújulását mutatja.  Fontos szerepet játszik a kert; pl. Hálaének; Kertem varázsa; Két vers a faluról  „Ez a belső harmóniával átlényegített mikrokozmosz most az öregedés érzéseinek intim pillanataiban sem a korábbi ezüstös tónusokat csillogtatja, hanem telt kosarakról és élénk színekről dalol (Karöltve az öregséggel, Decemberi

kép).” (310)  Invokáció: modell értékű vers, amely egyetlen hatalmas allegóriába foglalja az augusztusi hajnal látomásait (lírai szintézis).  „A másik kulcsvers, A dolgok közelében viszont már sejtet valamit a besűrűsödő, szikárságát purista esztétikába menekítő kései Kassákból.” (311)  A szerző tömbverseket is formál (őrzi az avantgárd mozdulatokat, de az öregség érzelmességét konstruktivista gesztusokkal fegyelmezi). Az Alkotás c. folyóirat: 27 pl. szerb-horvát, román, francia, olasz, angol, kínai, török Ezt a Kolozsvári Magyar Színház 1947-ben mutatja be, de az író engedélye nélkül, így jogi vita alakul ki. Feszült lesz a viszonya a Nemzeti Színházzal is, amelynek bemutatója kevésbé sikeres, és Kassák ezért a színházat okolja. 28 39  - - 1946: Kassák kidolgozza a folyóirat programját; a Magyar Művészeti Tanács több szaktanácsát is figyelembe veszi (irodalom, zene,

képzőművészet, építészet, iparművészet, színház, film).  Kassák eredeti szándéka szerint a folyóirat nem egy körülhatárolt irányzat fóruma akar lenni.  „A nagy gonddal szerkesztett első számok aztán számos dimenzióban erősítik fel a művészi függetlenség és a stílussokféleség gondolatát.” (320)  A lap cikkei lefedik azt a modernséget, amely a ’40-es évek második felének hazai lehetőségeit jelenti.  Kassák végig vigyáz arra, hogy a többi művészeti ág ne szorítsa háttérbe az irodalom pozícióit.  Ahol lehet, a lap túldimenzionálja az alkotói szféra autonómiájának szerepét. A folyóirat szellemi horizontja mégis tágas; ennek okai:  a lap színvonala  Kassák a háború utáni művészeti élet kulcsproblémáit ragadja meg; pl.  az írói szabadság kérdése  vita a modernségről  Épít az avantgárd szemléletformáló eredményeire (fontos a sokféle stílusirányzat életben tartása).

 Közben megindul a képzőművészetben (is) megindul a támadás az izmusok ellen; ennek kezdete: Bernáth Aurél 1947-es kritikája.  Kassákot is elkezdik támadni.  Emberség (1947): kiemeli az Alkotás művészeti liberalizmusát, és azt állítja, hogy egyes művészi körök a negyedszázados hamis utat építik tovább.  Forum (1947): a lap tematikus számait valóságtorzító hatással vádolja.  1948: a lapot megszüntetik. Kortárs (1947–1948)  A kéthetente megjelenő lap a szociáldemokraták kulturális lapja.  Kassák ezt a lapot is szerkeszti, és ez ambivalens helyzetet idéz elő.  Szerzői gárdája részben közös az Alkotáséval.  „ Kassák a politikai indulatok csábítása ellenére sem engedte lapját a napi pártharcok színvonalára zülleszteni.” (326)  1948: a Csillag két írása is elmarasztalja a Kortárs tevékenységét.  Horváth Márton: Justus Pál, Kállai Ernő és Hárs László írásait támadja. 

Keszi Imre a lap irodalmi találkozóit gúnyolja. 1948: több támadás éri Kassák személyét is.  Utólag törlik a Kossuth-díjasok centenáriumi névsorából.  Megszűnik az Alkotás és a Kortárs.  Fölmentik a művészeti tanács alelnöki tisztségéből.  Megfizettetik vele nemzeti ajándékként kapott házát. A második – belső – emigráció - - - „ a nyílt támadásoknál is kegyetlenebbnek bizonyult az a kitaszítottság, teljes szellemi elszigeteltség, mely az üldözött művészeket érintette. [] Kassák, aki munkássága során először marad tartósan publikációs lehetőségek nélkül, ráadásul egy olyan politikai rendszerben, amelynek alapeszméit évtizedeken keresztül maga is hirdette – súlyos depresszióba süllyed.” (341) Kassák ismét a képzőművészetbe kapaszkodik, bár úgy érzi, nincs hozzá ereje. 1950–1951: szinte semmit nem ír. „Az első halk áthallás az irodalom felé Kassáknak egy alig ismert,

1951-ben készült mappája, az Üzenet az utolsó ladikról.” (342) Néhány ekkori versében a harag és a panasz a domináns; pl. Nem kívánok se bort se éneket; Őrizz meg versem. Verseiben fontos szerepet kap a politika. 1953–1954: kizárják a kommunista pártból (ez az írószövetségi intrikák révén már régóta érlelődött). Ugyanakkor magánya oldódni kezd.  Megnő körülötte az érdeklődés (főleg, amikor 1954-ben Budára költözik).  Egyre több kiállításra, irodalmi és zenei rendezvényre jár el.  A Petőfi-kultuszt fölváltja a József Attila-kultusz, és neve itt már kikerülhetetlen. Kassák engedi, hogy a legkülönbözőbb művészeti elképzelések szabadon hassanak rá. „Képzőművészetben Picasso és Szalay Lajos vonalkezelése, Gadányi műterembe vitt, leegyszerűsített látványfestészete, míg az irodalomban a harmincas-negyvenes évek bukolikus költői áthallásai mellé egyaránt odagyűlnek a felfokozott haragvás

rapszódiái és a suta, ügyetlen rímekre hangszerelt népdalvariációk.” (346) 40 - - - - - - - „Az új Kassák-líra egyelőre szerényebb, ám jóval adekvátabb költői törekvések mentén kezdi átfogalmazni magát” (347.) A kinti és a belső idő egymásba játszatásával egy különös verses napló alakul ki „A diktatúrával szembeni morális természetű passzivitás, az életmű eszményeihez való szilárd ragaszkodás [] csak esztétikai alapfeltétele annak, hogy Kassák lázongó költészete – az előzmények után némileg váratlanul – pályájának magaslatait idézze.” (350) Botrányt kavar az Új Hang egyik teljes száma, amelyet el is koboznak; a kifogásolt művek:  Nagy Lajos: Kopaszok és hajasok világharca (ezt Rákosi magára vonatkoztatja)  Benjámin László: Söntés (vers)  Kassák Lajos: Nyomorultak (vers) Mesteremberek köszöntése (1965)  „ avantgárd ízlésvilágot közvetítő, versekből,

reprodukciókból és gazdag jegyzetanyagból álló, »nemesen ismeretterjesztő hivatású« montázs” (357–358.)  „Nagyobb összefüggésekben [] a kor eleven művészeti problémáiban gyökerező, azokra határozott költői választ adó vállalkozás.” (358) Az izmusok története  Pán Imrével közösen írja; Pán valószínűleg csak a nemzetközi rész összeállításában vett részt.  Kassák meggyőzően bizonyítja az aktivizmus hazai gyökereit, értékeit, hatását a Nyugatra.  Láthatók benne a szubjektivizmus nyomai.  A személyes konfliktusok miatt mintha alábecsülné Barta Sándor jelentőségét.  Nem szívesen emlékszik a József Attilával való összezördüléseire. Szénaboglya  Egy mostani napló.  Megfigyelhető benne az a krónikás szerep, ami korábbi műveire is jellemző, pl.  Máglyák énekelnek  A ló meghal a madarak kirepülnek  Egy ember élete  Anyám címére  Kis könyv haldoklásunk

emlékére  Egyensúlyra törekszik a szubjektív megítélések és a krónikás szerep közt.  Tematikai és műfaji sokféleség jellemzi.  Politikai oldal: komor képet fest az ’50-es évek politikai-társadalmi viszonyairól.  Fölismerései:  Igénytelen emberekkel nem lehet igényes társadalmat építeni.  Az öntevékenység és az önálló alkotási lehetőség megteremtése nemzeti érdek.  Szabad szólás- és sajtószabadságra van szükség.  Az irányított művészet természetellenes.  A szocialista realizmusnak művészetfilozófiailag és szakmailag sincs értelme.  A magány és az öregedés érzése is megszólal benne.  „A Szénaboglya különleges, szintetizáló jellegéből adódik, hogy a lírai futamok, a művészi portrék, az ide süllyesztett napi kritikák, elméleti töprengések, politikai jegyzetek mellett a napló az epikus Kassák utolsó nagy kísérlete.” (365) „ a két válogatott elbeszéléskötet: az

1957-ben megjelent Boldogtalan testvérek és az 1960-as Mélyáram egyes darabjainak keletkezési időpontja meglehetősen bizonytalan, témájuk és hangütésük alapján a beavatottabb kritikusok rögtön jelezték, hogy a börtönélmények, a vágsellyei hangulatok, a háborús motívumok, a lírai írótörténetek »a két világháború közötti időben játszódnak«, utóbbi kötet pedig teljes keresztmetszetét adja a majd ötvenéves elbeszélői pályafutásnak.” (366) Egy kutya emlékiratai (1956–1957; kisregény)  Ez egy komponáltabb mű ebben a korszakban.  Kassák a szerepjátszás igényei szerint rendezi logikai egységbe.  A békásmegyeri és a budai háttér sok élményt ad a kutyatörténet megírásához.  E műben „fokozottan kiütköznek az epikus Kassák örökletes hibái: a túlírtság, a szerepkiesés, a cselekményben körülményesen előkészített, álnaiv mozzanatok”. (367) Ekkor íródik Kassák gyermekírói munkássága

kiemelkedő kötete: Csillagok csillogjatok, virágok virágozzatok. A korszak szerelmi dalai és zsánerei:  Nincs poétikai különlegességük. 41    „A kassáki szerelmes dal bántóan sok közhellyel dolgozik, s nagyjából azok a verstani fogyatékosságok érvényesek rá, mint a más tematikájú népköltészeti imitációkra és gyerekversekre.” (370) A versek mögött igazi dráma van: egy nehéz természetű öregember szerelmi válsága és magánya. A rejtélyes Anna-motívum a harmonikus társas kapcsolatok elérhetetlen vágyképévé válik. Őszi konstruktivitás - - - - - - Költemények, rajzok c. verseskötet: számos versében megjelenik a kozmikus kétely Szerkesztőbizottsági tagságot vállal egy Magvető címmel készülő folyóiratban. Kassák élete vége felé műfordításokkal is megpróbálkozik.  festő-írók műveit, pl. Chagall, Kandinszkij, Kokoschka  formabontó költőket, akik meghatározták korai

költészetét, pl. Whitman, Cocteau, Blaise Cendrars „Az irodalmi folyóiratok kitüntetett figyelmén túl az erőteljes kommunista ideológiával induló hetilap, az Élet és Irodalom is gyors gesztust tesz, amikor Tihanyi Lajos ismert Kassák-portréjának kíséretében Kardos László megbecsülő írását közli a költőről, kimondva azt, amit tőle eddig leginkább vitattak: egymást követő izmusai »mindig nemzeti történelmünk egy-egy darabját csillantják vissza«.” (378) „Az 1955–56 táján ismét felfedezett, határozottan favorizált Kassák egy-két évvel a forradalom leverése után – későbbi kultúrpolitikai kategóriákban gondolkodva – a tiltottak közül átkerült ugyan a megtűrtek táborába, ám a párt ideológiai irányelvei a korábbiakhoz hasonlóan a perifériára szorították munkásságának legértékesebb fejezeteit.” (380) „Kassák kései képzőművészeti korszakából [] az irodalmi pálya egészét tekintve két

összefüggés tűnik fontosnak.” (390)  Az egyik: az izmusok értékeinek folyamatos visszaigazolása.  „A másik az a lényeges analógia, mely az izmusokhoz a pályája végén visszahajló költő és festő lélektani motivációi, szakmai értelmezései, technikai megoldásai között kitapintható.” (390) Sok önálló tárlata nyílik (pl. Svájc, Német-, Lengyel- és Olaszország, Csehszlovákia, Franciaország) Több fontos avantgárd kiállítás meghívott művésze.  1959, düsseldorfi dada kiállítás  1964, Párizs (A kollázs ötven éve)  1966–1967, a párizsi dada kiállítás Költészetében megjelenik a lírai groteszk. „Hogy miért tarthatta Kassák az 1964-ben megjelent A tölgyfa levelei című verseskötetét egyik legjelentősebb művének, arra csak részben lehet magyarázat a meghatározó élmények közelsége. A konstruktivista szellemű művész számára az a tény sem lehetett közömbös, hogy munkásságának

értelmezését rendre megzavarta az elkészült művek jelentős fáziskéséssel történő publikálása.” (405) Rekviem egy asszonyért  A tölgyfa levelei c. kötet egyik tartópillére  A szintetizáló posztavantgárd költeményekre emlékeztet.  Fölépítése két másik versre is hasonlít: Elporzott évek és Elhagyott tárgyak. „Szimmetrikus elrendezésükben, megnyújtott kompozíciójukban érzékeltetve a belső rend igényét, de a geometriai formák mögött rányitva az érzelmileg feltöltött, teljes ember világára is.” (408) - - -  A vers Simon Jolánt idézi. „Kassák öregkori művészetének megújulásával a hatvanas évek első éveiben nehezen boldogult az avantgárdot még mindig gyanakodva fogadó szakmai közvélemény és a merev pártszempontjait változatlanul erőltető kultúrpolitika. Publikációs gondjai ugyan nincsenek, elsősorban a Nagyvilággal, a Vigiliával és a Jelenkorral alakulnak jól a kapcsolatai – a

központi lapok azonban hűvösen fogadják, nemegyszer támadják is.” (410) „ a képzőművész Kassák után immár az írónak is nemzetközi sikerei vannak. Elsősorban Párizsban, ahol emigráns íróink egy csoportja a Magyar Műhely köré tömörülve a hazai irodalmi élet torzulásainak korrekcióját tekintette egyik legfontosabb feladatának. Vállalkozásuk egyik legbecsesebb dokumentuma épp az 1965-ben megjelentetett Kassák-szám.” (411–412) „ az Angyalföld című regényéből készült film is karriert futott be, melynek csúcspontja a Mar del Platában, az argentin nemzetközi filmfesztiválon szerzett első díj.” (412) „Az utolsó két-három esztendőben már sokat betegeskedő Kassákot fokozatosan kerítik be a megrázó kórházi élmények, a közelgő elmúlás okozta depresszió. Ehhez képest imponáló lendülettel dolgozik – fest, ír és nyilatkozik, gondosan tervezi utóéletét. Összerendezi műveit és életének főbb

dokumentumait” (414.) 42 - 80. születésnapja nemzetközi kulturális eseménnyé válik Művei több országban is megjelennek (Lengyelország, Csehszlovákia, Olaszország, Németország, Belgium, Franciaország, Szovjetunió). „A legszebb ajándék azonban alighanem az újvidéki Bori Imre szakmailag sokat vitatott, ám a teljes Kassákot mégiscsak elsőként klasszikusaink sorába emelő monográfiája, melyet budapesti megjelenése előtt az író kéziratban még olvasott.” (415) Kassák Lajos és Pán Imre: Izmusok. A modern művészeti irányok története A Tett (1915–1916) - - - - - - Az első szám megjelenése: 1915. november 1 – a magyarországi aktivista mozgalom kezdete („botránysiker”) Nem volt programja; Kassák elve: előre programot készíteni annyi, mint előkészíteni a csődöt. A 10. számban mégis ad programot; ennek a fő gondolata: az irodalomnak a haladás legfanatikusabb szószólójává kell válnia Az új irodalom

jellemzői:  állandó kapcsolattartás minden progresszív gazdasági és politikai mozgalommal  meg kell szabadulnia minden konvencionális kötöttségtől  nem esküdhet föl egyetlen izmus követőjévé sem  segítenie kell minden tudományt  a reformáció és a revolúció híve Erre a programra Babits válaszol a Nyugatban: vizsgálja az új mozgalom értelmét és értékeit. Kassák lehetőséget kap, hogy a Nyugatban válaszoljon (Osvát nagyon készséges); vitairata címe: Az új irodalom  Köszönetet mond Babitsnak, amiért komolyan foglalkozik velük (ez a programnak köszönhető).  A Tett céljai:  A hangsúly nem a művészi produktumon van, hanem a művészen mint szociális emberen.  Minden izmusnak helyet adni.  Babits támadja őket a szabad vers kötetlensége miatt; Kassák válasza: a művész legnagyobb ellensége a megadott formaszabadság, a szabad vers pedig a legbonyolultabb forma, mert a lényeg formája. Cél:

Magyarország ne egy nemzedékkel lemaradva kövesse a külföldöt, hanem legyen kortársa a szellemi küzdelmeknek.  Nyugat: csak követi az európai szellemet; példaképe a XIX. századi Verlaine és Baudelaire  A Tett: az európai szellem mellé áll. Előszó: Szabó Dezső.  Személye támpont a fiataloknak – már befutott író.  Ő is megismerhette a fiatalok forradalmi gondolatait.  Az irodalomra vonatkozó rész:  Az író megint harcos lesz a harcosok között.  Egy új, szociális irodalom következik, amely építeni fog az őt megelőző eredményekre. Az első megjelent vers: Az örömhöz.  Kassák ódája; szabad vers, amelyet a kor nem értett meg.  Ok: a Nyugat csiszolt és kötött lírája mellett ez a harsány hangvétel szinte káromlásként hat.  „Ez már a modern, XX. századi irodalom hangja Amikor a vers íródott, Verhaeren és Apollinaire még élt; s én, az ifjú költő valóban nem a »halál rokona« voltam, hanem az

övéké, akik az élet új szépségét énekelték.” (142) Az első munkatársak:  György Mátyás: első versei a Nyugatban jelentek meg, de munkássága nem illett oda.  Komját Aladár: expresszionista versei vannak – ezeknek nem ad címet, hanem számozza őket.  Lengyel József: versei A Tett utolsó számában jelennek meg. Aztán betiltják a lapot, így a költő tevékenysége a Mában bontakozik ki  Rozványi Vilmos:  Első versei a Nyugatban jelennek meg, de A Tett munkatársa lesz; ide írja a legérdekesebb verseit.  Írásaiban először a forradalmi, majd a vallási elemek váltak dominánssá. A többi avantgárd laphoz hasonlóan nagy szerepet ad a képzőművészetnek. Képmellékletei általában expresszionista és kubista művészek festményeit, szobrait mutatják be; pl  Pátzay Pál 43 - - -  Uitz Béla  Dobrovics Péter  Erős Andor „Ezek a festők voltak a magyar »vadak«, akik ki akartak törni a »ketrecből«:

a kubizmus felé igyekeztek, de az expresszionizmus eltérítette őket eredeti céljuktól.” (146) Sok új név tűnik föl a lapban:  Újvári Erzsébet  Raith Tivadar  ő készíti az első magyar Apollinaire-fordítást – ez A Tett első külföldi kézirata  a pszeudomodernizmust képviselő Magyar Írás c. lap megindítója  Reményi József (mindvégig kitart az avantgárd mellett, és a II. világháború után is több tanulmányt ír Kassákról angol és amerikai lapokban) Közölt külföldi szerzők:  Apollinaire  Jules Romains  René Arcos  Georges Duhamel  Walt Whitman  Marinetti (őt először A Tett közli Magyarországon) Az ürügy, amiért betiltják a lapot: a 16. szám internacionális – az ellenség művészeitől közöl műveket; pl Émile Verhaeren, Georges Duhamel, Ludwig Rubiner, George Bernard Shaw. A lap túljutott a polgári ideálon, és megszólalása első pillanatától a szociális közösség eszméjét

hirdette (mégpedig lírai élményként). A Ma - - 1916 nyara: Kassákot Kecskeméten éri a hír, hogy A Tettet betiltották. (Ez nem lepi meg, és nem is keseríti el, hanem az újrakezdésen gondolkodik) Célja:  A lap alapelvei ne változzanak, a képzőművészet mégis kapjon nagyobb hangsúlyt; ok: ennek tartalma nehezebben ellenőrizhető, mint az irodalomé. A modern festők kellő támogatást kapnak  Időszerűség és helytállóság – belenőni Európa egyetemes kultúréletébe. „A támadások, amiket ellenünk intéztek, nem a művészet nevében, hanem az elvizenyősödött agyvelők értetlenségéből és az elért pozíciók féltéséből eredtek. Egyaránt harcolnunk kellett a politikusokkal, az erkölcscsőszökkel, a művészet iskolás képviselőivel szemben” (164) Rajtuk is beteljesedett az örök törvény: „a művészetben a fiú első gondja az apját megtagadni”. (164) Ők azonban nem ócsárolják elődeik (Ady, Babits, Móricz)

értékeit, ám nem is akarnak a nyomdokaikba lépni. A lap történetében két korszak különíthető el.  1916–1919: magyarországi megjelenés  1920–1925: bécsi megjelenés (emigráció) 1916–1919:  Szerkesztő és kiadó: Kassák.  Mellette kezdettől kitartó munkatársa: Uitz Béla.  A lap a három év alatt nagy szerzőgárdával dolgozott (31 magyar, 21 külföldi költő, 15 író, 13 fordító, 17 nagyobb tanulmány, 11 kritikus, 21 képzőművész, 3 zeneszerző).  Kialakul egy egységes írógárda.  A Tett egykori munkatársainak a nagy része  Az első új író: Réti Irén (Komját Aladár későbbi felesége) – csak rövid ideig ír, de jelentősnek mondható a magyar „női irodalomban”.  Itt jelennek meg a csehszlovákiai származású Kudlák Lajos első versei.  Gondosan ápolja a külföldi mozgalmakkal való kapcsolatot, és átveszi két nagy folyóirat magyarországi terjesztését (Die Aktion, Der Sturm). – A

magyar közönség ezen lapok által ismeri meg pl Picassót, Chagallt vagy Kokoschkát  Kiadnak két különszámot:  Bartókról  Kassákról (Révai József őt tartja a legelső objektív lírikusunknak)  A plakát és az új festészet 44 -  Az első szám vezércikke.  Elsődleges cél: a cenzúra figyelmének az elterelése.  A cikk főbb mondanivalója:  A természet és a társadalom alakítóan hat az emberre, de az ember a szelleme segítségével önállóvá válhat.  Az új festészet kiindulópontja: a természet.  A plakátnak nagy szerepe van az új festészetben (mindig valami radikalizmus miatt születik meg).  Beszél a futurizmusról, a kubizmusról, az expresszionizmusról és a szimultanizmusról: szerinte ezek nagy társadalmi reform előhírnökei.  Szintetikus irodalom (1916; Kassák előadása a Galilei Körben)  Hivatkozik A Tettre: itt jelentkezett először az új irodalom.  Meghatározza, mit értenek a

maisták a művészet alatt: „életforma” – ez az akkori közönség számára érthetetlen, mert nekik a művész személyéhez mindenképpen hozzátartozott valamilyen póz.  A szintetikus szó jelentése: a maisták magukba olvasztották az összes izmust.  Barta Sándor élesen támadta az előadást, később mégis elküldte verseit a Mának. Simon Jolán és Újvári Erzsi fölháborodik, Kassák mégis közli Barta három versét (Újvári Erzsébet és Barta később összeházasodott).  A lap hatása:  Maga ellen fordítja azokat, akik eddig a Nyugatot támadták; ok: a Nyugat íróit könnyebb megérteni a Mához képest.  Ellene fordult az ország művészeti közvéleménye.  Ugyanakkor: fölkelti azok érdeklődését, akik megértettek valamit az új művészeti irány lényegéből.  A lapban nagy szerepe volt az irodalmi tanulmányoknak és kritikáknak.  Kritikákat minden irodalmi folyóirat közölt.  A nyugatosok gyakran írtak

dicsőítő cikkeket egymásról.  A Ma ritkán írt kritikát a saját munkatársairól, inkább a műveikkel szerepeltette őket.  A Nyugatot és más mozgalmakat viszont keményen bírálta.  György Mátyás: Babits Mihályról, aki a klasszikusok kinyalt módijához szokott hozzá (ez az első nagyobb irodalmi tanulmány)  György Mátyás: Kosztolányi Dezsőről  Kassák Lajos: Révész Béláról  Itt mutatkozik be tanulmányíróként Révai József – első tanulmányában Ibsen modern voltát 29 vonja kétségbe. Visszatér Krúdy és Mácza János Ibsen-vitájára  A lap Adyhoz való viszonyát mutatja Boross F. László Ady Endre és az új magyar líra c tanulmánya: a magyar irodalmi viszonyok utóbbi tíz évében való fejlődés a legnagyobbrészt Ady érdeme  A Tanácsköztársaság alatt Kun Béla a Ma művészetét a „burzsoá dekadencia termékének” nevezte. Kassák erre a támadásra nyílt levélben válaszol: Levél Kun Bélához a

művészet nevében.  Kassák tiszteli Kun Béla reálpolitikai tudását, de kétségbe vonja a modern művészeti mozgalmakkal kapcsolatos tájékozottságát.  Röviden összefoglalja a mozgalmak és a Ma történetét, amelyek harcukat a békéért indították el.  Kun Béla nagyon dühös lesz, és a következő szám után betiltják a lapot.  Kassák számára a barátai pénzt gyűjtenek, majd egy ládába rejtve a bécsi hajón elhagyja az országot. 1920–1925:  Uitz és Kassák rettegésben és nyomorban él Bécsben. Néhány hónap múlva mégis a Ma folytatását tervezik.  1920 májusa: megjelenik az első szám.  A Ma jelentősége: a magyar emigrációra mindig az volt a jellemző, hogy nem tudott egységes lenni. Az emigránsok tartottak ugyan előadásokat, írtak könyveket, de állandó folyóiratuk soha nem volt. Ráadásul a Ma nagy alakú és gazdagon illusztrált.  Sok a munkatárs a régi gárdából, de vannak újak is: itt jelennek

meg Déry Tibor első versei, Párizsból Illyés is küld verseket.  A világ művészeihez  Az első szám vezércikke (magyarul és németül). 29 Mácza János az, aki irányítja a Ma színpadi és színházi törekvéseit. Mintaképe először Ibsen és Strindberg, később az expresszionista dráma hatása alá kerül 45 -  Összefoglalja az aktivisták hitvallását: az örök belső forradalom tanát.  Az új művészet lényege: föl kell ismernie a tragikus időket, és azokat az értelemmel megvilágítania.  Kassák Mérleg és tovább c. vezércikkének a bejelentése: „Mi, magyar nyelvű aktivista művészek hétéves küzdelmeink után, mint lehasznált ruhát, levetettük már-már jövedelmezőnek ígérkező múltunkat, s mint hét évvel ezelőtt, de tapasztalatokban gazdagabban, mélyebbre gyökerezett tudással, tehát egy sokkal magasabb színvonalon, újra kezdjük utunkat a környezetében és önmagában fölszabadult ember felé.”

(220)  A bejelentés hatására a munkatársak egy része kilép, és Egység címen lapot indít (ez a Mát támadja), de ez életképtelen. Ehhez hasonlóan életképtelen ellenlap Barta Sándor és Újvári Erzsi kísérlete (Akasztott Ember, Ék).  Matinésorozatot indítanak; Magyarországon Simon Jolán tart előadásokat, mert ellene nincs elfogatóparancs (ő többször rendez illegális Ma-estet).  1921: Marinetti meglátogatja Kassákot, akivel majdnem ölre megy a szállodában, mert Kassák harcosan védi határozott politikai és művészetpolitikai álláspontját (és nem ért egyet Marinettivel és a futuristákkal). Marinetti végül kezet ráz vele, és azt mondja, olyan művészekre van szükség, akik keményen küzdenek álláspontjukért 1926: Kassák elhatározza, hogy hazatér. Előreküldi Tamás Aladárt, aki 365 címen folyóiratot indít Budapesten (ez a Ma hazai változata), és ebbe akar bekapcsolódni Kassák is A Dokumentum (1926–1927) -

1926 ősze: Kassák Budapestre érkezik. 1926 decembere: megjelenik a Dokumentum – a bécsi munkásság folytatása szándékával. Fő munkatársai: Illyés Gyula, Déry Tibor, Nádass József és Németh Andor. Három nyelvet használ (magyar, francia, német). A magyarok és a külföldiek aránya:  A képzőművészetben: sokkal több a külföldi.  A szépirodalomban: a magyar a több. A lap céltudatosan foglalkozik a különböző művészetekkel (színpad, tánc, film, zene). Ez az első magyar folyóirat, amely az új szovjet művészet elismertetésére törekszik; pl. Kassák: Az új orosz művészet. A szerkesztők maguk határoznak úgy, hogy megszüntetik a lapot; ok: 1919 óta gyökeresen megváltozott a helyzet (új lap és új mozgalom kell). A Munka (1928–1939) - - - Kassák korábbi lapjai (A Tett, Ma, Kortárs, 2 × 2, Dokumentum) a kibontakozó modernizmus keretében jöttek létre. Ezek az üldöztetések és a bebörtönzés veszélye miatt nehéz

helyzetben voltak A Nyugat megkésve fordult az új irányzatokhoz, míg A Tett és a Ma a kortárs művészeteket pártolta. Az I. világháború után elszürkült az ország kulturális élete, és a Munka nehéz helyzetbe került: nem voltak ellenfelei, lehetőségei:  Nem politizálhattak, nem csinálhattak művészetet, nem szervezkedhettek – mégis ezt akarták tenni.  Gárdáját a fiatalokból kell kinevelni. A lap tartalma:  Az irodalmi részben kevés a szépirodalom; sok a tanulmány, ismertetés, politizálás.  Új rovat: Egy nap életemből; cél: a munkások és a diákok életének a bemutatása saját leveleik alapján. (Ez tulajdonképpen a falukutatás gondolatának a kezdeményezése a munkásságra és a diákságra alkalmazva.)  A művészeti folyóiratok közül elsőként nagyobb sportrovatot ad.  Nem hangsúlyozza a képzőművészetet; ha igen, akkor sem a festészetet, hanem a fényképészetet emeli ki. Célok:  a fényképezés

bekapcsolása a képzőművészet területére  az érdeklődő munkások megismertetése a képzőművészettel Kapcsolat a külfölddel: élő. A Le Monde szerkesztőségének a kérdése a külföldi írókhoz:  A művészet és az irodalom egyéni jelenség-e?  Van-e olyan művészet, amely a munkásosztály aspirációit fejezi ki? Kassák álláspontja: 46  - Az ember társadalmi lény, így nem lehet abszolút individuumnak elképzelni. Az alkotó annál jobban együtt érez a közösséggel, minél teljesebben él benne.  Vagyis: van olyan művészet, amely a munkásosztály aspirációit fejezi ki. Ugyanakkor: nincs proletárművészet; ok: a proletariátus olyan alacsony kulturális színvonalon él, hogy ebből a szellemi fölkészültségből nem lehet művészet Ha pedig fölemelkedik ez a réteg, akkor már nem proletárművészet létrejöttéről van szó. 1929: támadás Babits ellen a Baumgarten Alapítvány és Az írástudók árulása miatt.

Azzal vádolja Babitsot, hogy a Baumgarten-lista összeállítása az írástudók legnagyobb árulása, hiszen az összeállításba a kormánykörök is beleszólhattak, így Babits inkább a kormány felé hajlott, mint az Igazság felé A lap tevékenységének fontos szerepe van a szavalókórusok kialakításában; fő szerepe van ebben Simon Jolánnak, aki szaval, kórust szervez és megírja a szavalókórus-művészet elméletét. A lapban nagyon sokan megszólalnak: több száz magyar író, olvasó és levelező; ok: a Nyugattal ellentétben nem óriásokat akart dédelgetni, hanem az olvasókat nevelni. Ami változás a Mához képest:  A külföldi és a magyar írók fele-fele arányban jelennek meg.  A magyar képzőművészek száma lényegesen felülmúlja a külföldiekét. 1939: betiltják a lapot. Kassák a fölszabadulás után három lapot szerkeszt:  Új Idők (konzervatív, de ő új arculatot ad neki)  Kortárs (eleven művészeti és irodalmi

folyóirat)  Alkotás (az eddigi legszebb művészeti folyóiratunk) 47 III. Új népiesség: Erdélyi József, Sinka István Irodalmi szociográfia: Nagy Lajos, Illyés Gyula Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig A népi líra megközelítése 1. A népi líra irodalomtörténeti helye - - 30 mozgalom és irányzat  mozgalmi értelmezés  Akik idetartoznak: akik a népi írómozgalom közéleti és művelődési vállalkozásaiban vesznek részt.  Pl. Illyés Gyula, Erdélyi József, Gulyás Pál, Jankovich Ferenc, Sinka István, Sértő Kálmán, Nagy Imre, Gellért Sándor, Veres Péter.  A mozgalom szövetségesei közé tartozik: Szabó Lőrinc, Sárközi György, Takáts Gyula, Kiss Ta30 más.  Szociológiai értelmezés: a költők helyét a származás és a társadalmi tudat alapján jelöli meg; pl.  Paraszti származásúak és paraszti elkötelezettséget érzők: Illyés, Erdélyi József, Jankovich Ferenc.  A

paraszti sorban költővé válók: Sinka István, Sértő Kálmán, Nagy Imre, Gellért Sándor, Horváth István.  A népi líra és a népi mozgalom költészetet nem ugyanaz.  A népi líra korábban jött létre (Erdélyi József és Illyés Gyula költészetében).  A népi mozgalom költészete jóval szélesebb körű.  A mozgalom jellegét elsősorban ideológiája és politikai tevékenysége határozza meg.  Az irányzat meghatározója: költői szemlélet, ábrázoló módszer.  a népi költő jellemzői  a parasztság nevében beszél  kifejezi a paraszti rétegek (hamis) tudatformáit  azon értelmiségi réteget szólaltatja meg, amely a parasztság politikai-irodalmi képviselője  a népköltészet és a hagyományos népies műköltészet műfajait, stíluselemeit használja föl  ebben az értelemben ide tartozik  Erdélyi József  parasztköltők: Sinka István, Sértő Kálmán, Nagy Imre, Gellért Sándor, Horváth István

 ide sorolható Gulyás Pál; ok: az archaikus népi poétika rekonstruálásának művészi szándéka  korszerűbb változatot képvisel: Illyés Gyula  az új népi irányzat vonzásába kerül: Jankovich Ferenc, Szabédi László, Kiss Jenő  másoknál is megtalálható az irányzat hatása: Babits, József Attila, Sárközi György, Radnóti, Weöres Sándor  a II. világháború utániaknál is hat: Juhász Ferenc, Nagy László, Kormos István, Simon István, Csanádi Imre  az irodalmi népiesség kialakulásának okai  a politikai népiség igénye és szükségszerűsége  szociális és politikai programok  Erdélyi József: Szabó Dezső hatására választja a népies formát  Illyés Gyula: az avantgárdot tagadja meg  A népi mozgalom a parasztságban látja a nemzet törzsét, fönnmaradása zálogát.  „Erdélyi József az élő népdal, Illyés Gyula a népies elbeszélő tradíció, Sinka István a régi parasztballada, Gulyás

Pál pedig már a közös kelet–közép-európai folklór és a finnugor naiv eposz mintájára dolgozott ki személyes költői módszert” (16.) népiesség és népiség irodalmunk történetében  A modern magyar irodalom népi irányzata történeti jellegű, mivel már többször megjelent művelődésünk történetében.  Első irányzat: Faludi Ferenc rokokó költészete – ez csak a stílus és a forma nemzeti hagyományainak a megőrzésére törekedett. Bár ők költészetük alapján a polgári humanista „nyugatos” költészetbe sorolhatók. 48     A Faludi által kezdeményezett népiesség folytatói: Orczy Lőrinc, Dugonics András, Gvadányi József, Pálóczi Horváth Ádám. Csokonai Vitéz Mihály  Az első költő, akinek a gondolkodásában a népiség mint plebejus demokratizmus jelenik meg.  Horváth János szerint nem lehet népies költőnek tekinteni, mert a népiességet színező elemként használja föl. Erdélyi

János: a nemzetek költészetének a nemzeti szellem kell, hogy erőt adjon; tanulmánya: Népköltészetről (1842). Petőfi népisége: már valóban politikai gondolat. Levele Arany Jánosnak: „A népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek.” (21)    - - Míg Petőfi meghaladja a népiesség elvét, addig Arany nem. Világos után a népnemzeti elv központi fogalom lesz, a plebejus demokratizmus azonban elveszik. A népiesség elve a szóhasználatból is elmarad; Beöthy Zsolt a népnemzeti fogalmát a nemzeti irodaloméval váltja föl.  A fogalom Császár Elemér munkásságában torzul el végleg; ő irodalmunk igazi természetét a „faji

érzés és úri felfogás” (23.) érvényesülésében látja  A népiesség elve az irodalmi konzervativizmus és epigonizmus hagyományos érve lesz.  megújuló irányzat  a hazai szecesszió építészete – népi elemek fölhasználása (pl. Lechner Ödön, Kós Károly)  zene – népdalgyűjtések (pl. Bartók Béla, Kodály Zoltán)  irodalom  Justh Zsigmond közvetlenül a parasztság művelődési hagyományaihoz fordul.  Czóbel Minka megpróbálja a szecessziós líráját a népköltészet motívumkincsével átszőni.  ami még a népi hagyományok fölfedezését szolgálja  érdeklődés a kuruc költészet iránt (Thaly Kálmán, Endrődi Sándor)  turáni mitológia (Zempléni Árpád versei)  A Nyugat költői közül Ady kezdeményez hiteles és korszerű népiséget.  A két világháború közt alakult új népi irány (negyedik történeti szakasz) Ady példáját követi. Az irányzat jellegzetességei:  A magyar

irodalmi népiesség klasszikus képviselőinek szociológiai helyzete (Horváth János): nem közvetlenül a népi hagyományból merítettek, hanem egy népies műveltségű közvetítő réget irodalmi tradícióiból.  Elsőrendű szociológiai bázis a kezdetekkor: a falusi középrétegek.  Világos után a vezető rétegek válnak szociológiai bázissá („termelők” és „fogyasztók”).  A két világháború közti népi líra: a bázist eleve a parasztságban találja meg, és mélyebbre megy, mint az eredeti, klasszikus népiesség. Képviselői (Erdélyi József, Sinka István és a „parasztköltők”) ebben a hagyományban nőttek föl.  A népi líra népszemléletét a népi költő szociális helyzete és kulturális öröksége szabja meg. „A »parasztköltők« benső kapcsolata a népélettel és néphagyománnyal a népköltő helyzetére utalt Sinka István és társai lényegében ugyanazt a sorsot élték át és ugyanazt a közösségi

hangot szólaltatták meg, mint a népköltészet ismeretlen énekesei.” (31)  „A népköltő-szerep elhagyása legjobban Sinka Istvánnak, legkevésbé Sértő Kálmánnak sikerült. Sinka eredeti költői világot alkotott a bihari népballadák és népi hiedelmek nyomán, Sértő ígéretes indulás után egyre inkább rigmusfaragóvá vált” (31)  „Erdélyi [] a népköltészet szerepével igazán nem tudott szakítani. Illyés végezte el legtökéletesebben a hagyományőrzés és az eltávolodás közös műveletét, úgy tudott »nyugatos« költő lenni, hogy közben fenntartotta és felhasználta a népiesség poétikai eredményeit. A népi líra legjobb törekvései az ő költészetében teljesedtek be igazán, noha ő volt az, aki saját költészetében felszámolta az irányzatot.” (31–32) Az irányzat megoszlása:  A népi költészet megoszlása a ’30-as évek közepén következik be.  balszárny: Illyés Gyula, Nagy Imre  jobbszárny:

Erdélyi József, Sértő Kálmán  harmadik ág: Sinka István, Gulyás Pál 49     A mozgalom virágkora: a ’20/’30-as évek fordulójától a ’40-es évekig.  1928  Erdélyi József: Az utolsó királysas  Illyés Gyula: Nehéz föld  1930: Erdélyi József: Kökényvirág  1931  Erdélyi József: Tarka toll  Illyés Gyula: Sarjúrendek  1932: Illyés Gyula: Három öreg  1933  Erdélyi József: Felkelt a nap  Illyés Gyula: Hősökről beszélek  Sértő Kálmán: Falusi pillanat  1934  Erdélyi József: Téli rapszódia és három mese  Gulyás Pál: Tékozló  Illyés Gyula: Ifjúság  Sinka István: Himnuszok Kelet kapujában  1935: Illyés Gyula: Szálló egek alatt  1939: Gellért Sándor: A bál udvarában  1943  Gulyás Pál: Az Alföld csendjében  Sinka István: Hontalanok útján, Balladáskönyv A virágkor végének okai:  A ’30-as évek második felétől Illyés már

kevésbé számítható a népi líra képviselői közé.  Gulyás Pál, Nagy Imre és Sértő Kálmán fiatalon meghal.  Erdélyi József és Sinka István hosszú időre kiszorul az irodalmi életből. A megoszlást mutatja, hogy az irányzat képviselőinél nem jött létre határozott stílusegység; két alapvető szemlélet alakul ki.  Tárgyias irány: leíró jellegű közösségi költészet a költői realizmus hagyományaival (a népi költők törekvéseire ez az irány jellemző).  Egy mitologikus, mágikus költészet kialakítása archaikus népi hagyományok fölhasználásával (ez 31 jellemző Sinka Istvánra és a parasztköltőkre). A népi költők szemléleti formáinak és műveltségének alapvető azonossága következtében azonban a két stílus közt nem fejlődik ki akkora különbség, mint pl. a Nyugat második és harmadik nemzedéke közt. Vagyis: „Egyetlen költői irányzatról beszélünk tehát, amely a húszas években a népi

tárgyiasság, a harmincas években inkább a népi mitologizmus stílusformáiban jelent meg, noha a tárgyias szemléletnek ebben az időben is nagy szerep jutott.” (42) a népi költők műveinek rendezése: négy változat  a népi tárgyiasság naiv változata: Erdélyi József  a népi tárgyiasság tudatos változata: Illyés Gyula  a népi mitologizmus naiv változata: Sinka István és a parasztköltők  a népi mitologizmus tudatos (tudós) változata: Gulyás Pál 2. Az új népiesség költői előzményei - Kuruc hagyomány és turanizmus:  A századforduló naiv népiességében lassanként elhal a népnemzeti költészet.  Provinciálissá válik, amely támadja a városi kultúrát, a nyugat-európai tájékozódást és a modern költészetet; pl. Szabolcska Mihály, Pósa Lajos  Kísérlet a hagyományos népiesség korszerűsítésére; pl. Kozma Andor, Bárd Miklós, Vargha Gyula (ők a kései Arany elégikus hangját követik, és

példájuk lesz a francia parnasszizmus lírája).  Az új népiesekre hat a századvég költészetének kurucos romantikája. 32  A kuruc költészetet Thaly Kálmán fedezi föl és népszerűsíti. Ezen mitologizmus másik változata jelenik meg Gulyás Pál költészetében, amely az ősi mítoszokat és a modern poétikát akarta egyesíteni. 32 Thaly hírnevét a kuruc költészet emlékeinek földolgozása és kiadása alapozta meg (Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, 1872). 1913-ban azonban Riedl Frigyes és Tolnai Vilmos (egymástól függetlenül) kimutatta, hogy a kötet legjobb versei Thaly saját költeményei. Pl Esztergom megvétele, Bujdosó Rákóczi, Ocskay árultatása, A kölesdi harcról Ez vitát eredményez, ami 31 50  - A kuruc költészet nagy divatot teremt (öltözködés, művészeti ipar, irodalom stb.); több mű is születik ezzel kapcsolatban.  Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros  Fényes Samu: Kuruc

Féja Dávid  Kacsóh Pongrác: Rákóczi  A kurucos romantika egyrészt élethazugság, másrészt segít fönntartani a 48-as szellemet, a függetlenségi hagyományokat.  A századvég egyik stílusújítója Endrődi Sándor (Kuruc nóták c. kötet, 1896) Versei a németgyűlöletet, a szegény nép keserűségét, úrellenességét idézik Ez a rebellis hagyomány hat a népi líra kialakulására (főleg Erdélyi Józsefre)  Turanizmus:  A századvég másik áramlata; a keleti művészet (török, arab, indiai, kínai, japán) iránt támadt érdeklődés.  A szecessziós ízlés terméke.  „Az ázsiai kultúrák iránt érzett vonzalmat erősítette Nietzsche és Gobineau hatása, amely az európai keresztény-humanista hagyományok ellenében a keleti bölcselet és az oligarchikus keleti társadalmak kultuszát terjesztette.” (47)  Az első ezzel kapcsolatos írások: Huszka József (A székely ház, 1895; Magyar ornamentika, 1898).  Huszka

törekvéseit Lechner Ödön és a magyaros-szecessiós architektúra valósítja meg (Lajta Béla, Kós Károly, Zrumetzky Dezső, Thoroczkai Wigand Ede, Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor).  A keleti érdeklődést szolgálja a honfoglaló és pogány magyarság iránti érdeklődés.  Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893)  Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (1894)  Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1902)  Herczeg Ferenc: Pogányok (1902)  1910: Paikert Alajos vezetésével megalakul a Turáni Társaság, és megindul a Turán c. folyóirat  Az ázsiai rokonságot állítja előtérbe Vikár Béla Kalevala-fordítása (1909), illetve a finnugor népek folklórjának kiadása (pl. Munkácsi Bernát, Pápay József, Fokos-Fuchs Dávid)  Zempléni Árpád költészete  Példája: Arany János hősi epikája.  Első elbeszélő költeménye: Bosszú (1908) – osztják hősi éneket dolgoz föl.  „Hősmondái realisztikus életképekben

jelenítették meg a pogány mítoszokat, nyelve archaikusan stilizált.” (49)  Hangneme németellenes is. Ady Endre és a népiség  A népi költők Adyt tekintették mesterüknek, aki főleg eszméivel és moráljával hatott rájuk.  Magyarság-verseiből, a népi mondák, a prédikátorok és a kuruc kor irodalma iránti vonzalmából meríthettek ösztönzést.  Ady már fiatal költőként szakít a népnemzeti iskola elavult stiláris népiességével, és az európai polgári civilizációval szemben a magyarság ázsiai eredetére hivatkozik, a nemzeti hagyományokat pedig 33 a pogány mondákban keresi.  A turanizmus romantikája azonban nem hat rá, csak a magyar költészet eredetisége egyik eszközének tekinti (gondolatait az Ond vezér unokájában határozottan elutasítja).  Magyarságtudatát a valóságos nemzeti hagyományra alapozza; pl. Balassi Bálinthoz, Zrínyihez, Pázmányhoz, Károli Gáspárhoz vagy Csokonai Vitéz Mihályhoz fordul

 Szerinte az irodalomnak a régi és paraszti nyelvből kell megújulnia (elutasítja a XIX. század második felének nyelvi fejleményeit).  „A népnemzeti iskola hanyatló, talmi népiessége helyett a magyar humanizmus, a reformáció és a felvilágosodás örökségében találta meg azt a magyarságot, amely eszmei vívmányaival és nyelvi eredetiségével egyaránt segíthette az irodalmi megújulást.” (55)  A nemzeti kultúra hagyományai miatt használja a magyaros verselést. A korai versekben még a nyugat-európai verselést követi, és csak egy magyaros van (Fölszállott a páva), 1908 után viszont egyre gyakoribb a hangsúlyos ütemezés. alaposan megtépázza Thaly hírnevét. 33 Komlós Aladár: az Új versekben, valamint a Vér és aranyban sok keleti pogány motívum jelenik meg. 51  - - Az Új Versek költeményeiben kialakítja a szimultán ritmikai rendszer végső változatát (erre először Ignotus figyel föl 1906-ban, majd

1908-ban Babits is).  Az Illés szekerén c. kötet meghatározó fordulatot jelent: Ady ekkor vált az érzelmi forradalmiságból a tudatos forradalmiságba.  A forradalmi meggyőződéssel megjelenik nála a népiség igénye is.  „Ady költői nyelvét és stiláris szándékát ettől fogva nem az egyénítés, hanem a népiesítés igénye határozta meg; az individualista esztétikával szemben a kollektivitás. [] A népiesítés igényének és elvének klasszikus eredményét Ady kuruc versei hozták létre Ezekben a költeményekben a maga teljes gondolati és érzelmi gazdagságában szólalt meg magyarságtudata és patriotizmusa, amely egyformán kifejezésre juttatta a nemzeti büszkeséget és a nemzeti önbírálatot.” (60)  Ady kuruc versei  Mintája nem Thaly Kálmán vagy Endrődi Sándor.  Az Erdélyi Pál által 1903-ban megjelentetett eredeti kuruc verseket követi (Szegénylegény éneke, Két szegénylegény egymással beszél).  A

bujdosás és a megcsalatás vad keserűsége szólal meg bennünk.  Pl. A harcunkat megharcoltuk, Kuruc Ádám testvérem, Esze Tamás komája, Bujdosó kuruc rigmusa  A kuruc versek népi hangja végül Ady költészetének állandó szólama lesz; pl.  Mesebeli János  Az eltévedt lovas  Nagy tüzet csináltunk  Krónikás ének 1918-ból  A szétszóródás előtt  A Kalota partján  Merre Balázs testvér A Nyugat és a népies hagyomány:  A Nyugat a hivatalos népnemzeti irány ellen fordul, de a nemzeti hagyományokat nem tagadja meg.  A konzervatív epigonizmus ellen lép föl, illetve az a nézet ellen, amely a magyarságot csak a falusi életben ismeri el.  Ignotus: „Nemzetünk ellen való vétek, a népiesség magában helyes elvének túlhajtásával, a kozmopolitaság lesújtó mennykövét szórni arra, ami voltaképpen csak általános emberi [] ami csak azért idegen, mert mi restek voltunk nálunk is meghonosítani” (62.)  A

népiesség szerepet kap a nyugatosoknál (Ady, Babits, Kosztolányi, Kaffka Margit, Juhász Gyula, Lesznai Anna, Szép Ernő, Balázs Béla), és mélyíteni akarják a nemzeti jelleget.  „A hazai szecesszió eredeti és teljes nemzeti művészetet akart teremteni, és ennek a feladatnak, művészi vállalkozásnak a vonzása hatott a Nyugat költőire.” (64)  A Rákóczi-kultusz és a pogány kori érdeklődés is hat a nyugatosokra.  „Juhász Gyula honfoglalás kori vezérei, Kosztolányi ázsiai parasztjai és Babits turáni harcosai a pogány mondák motívumait és színeit keverték a nyugatos költészetbe, a turanizmus nemzeti romantikáját próbálgatták, a turanisták zavaros ideológiájához azonban nem volt közük.” (66)  Cholnoky Viktor Neomongolizmus c. tanulmánya az ázsiai társadalmak arisztokratikus intézményeit ünnepli, és összeveti a magyar és a japán művészet és irodalom föllendülését.  „A nyugatos költők általában

szemben állottak a »népiességgel«, mint esztétikai elvvel, de nem állottak szemben a népköltészettel és a népi hagyományokkal.” (71)  A Nyugat elhatárolja egymástól a hivatalos népnemzeti irányt és a valóságos népkultúrát. Egy ezzel kapcsolatos vita: a „paraszti” és a „népies” nyelv szembeállítása (1917).  A vita kiindulópontja: Arany János elhatárolása a népnemzeti irány epigonjaitól.  Ignotus: Aranyra nemcsak a magyar népiesség hatott, hanem az ónémet, a kelta–germán, az óhéber, a bibliai népiesség, Tasso, Ariosto, Zrínyi és Byron is. Költői eszménye pedig nem a népiességben van, hanem a parasztiban  Kosztolányi (Arany Shakespeare-fordítása): „Ime, a színpadról a tiszta parasztnyelv hangzik.” (73)  Ezután a Budapesti Szemle cikkírója tiltakozik a nyugatosok Arany-értelmezése ellen, majd Ignotus és Kosztolányi kifejti, miért különböztette meg a népiest a parasztitól. A parasztnyelv

durva, szókimondó, szenvedélyes. avantgárd folklorizmus  „Az ősi, egzotikus és primitív kultúrák, a folklór és az archaikus népi tradíciók ihlető szerepet töltöttek be a modern irodalom és művészet fejlődésében és irányzataiban.” (74–75) Ok: ezek a művészek 52 meg vannak győződve arról, hogy a műtermi alkotások már nem fejezik ki alkotó folyamat lényegét, ezért úja az alkotó és a létrehozott tárgy vagy szöveg autentikus egységét hangsúlyozzák. Rimbaud véleménye: „A modern költészet és festészet ünnepélyességét nevetségesnek tartottam; az idióta festményeket szerettem, a túlrajzoltakat, a vázlatosakat, a szélhámosok vásznait, a cégtáblákat és a népi illusztrációkat; a már nem divatos irodalom tetszett nekem, az egyházi latin, a helyesírással és a fennkölt stílussal keveset törődő erotikus könyvek; nagyapáink regényei, a tündérmesék, gyerekkönyvek, régi opera-librettók, az ízetlen

versikék és a naiv rigmusok.” (75)           Ebből a törekvésből fakad a praeraffaeliták kézművességkultusza, a szecesszió folklorizmusa, Gauguin naiv festészete stb. Az avantgárdban tovább nő a primitív és archaikus művészetek szerepe.  Picasso: a néger plasztika szebb, mint a milói Vénusz.  Apollinaire: az óceániai és guineai bálványok krisztusi formáiról ír.  Tzara: tanulmányt ír a néger költészetről.  Blaise Cendrars: antológiát szerkeszt az afrikai négerek költészetéből. „Az ősi és primitív művészet az avantgarde általánosabb jelrendszeréhez igazodott, a népművészet és a népköltészet formái, hagyományai modern művészi élményekkel és üzenetekkel teltek meg a felhasználás során. A felfedezésnek, az alkalmazásnak és az átalakításnak ebből az egységes, következetes folyamatából jött létre az avantgarde művészet és irodalom folklorizmusa” (77) A

magyar avantgárd elutasítja a népnemzeti iskolát és a nyugatos irodalmat, de becsüli a primitív né34 pi művészetet. A Tett és a Ma írói ezért fogadják nagy elismeréssel Bartók Béla népdalgyűjtését A magyarok forrásnak tekintik az egzotikus és primitív népek költészetét is; György Mátyás pl. az afrikai folklórt utánozza (Hottentotta nóta) A népdal egyszerű szerkezetét időnként fölhasználja Lengyel József, Sinkó Ervin, Déry Tibor vagy Simon Andor. A népi költőknek csak kevés közük van az avantgárd folklorizmushoz.  Erdélyi József szabad versei a Biblia prózaverseit követik, nem az avantgárdét.  Illyés Gyulára csak a korai korszakában hatott, majd visszafordult a költői népiesség hagyományaihoz. A népies romantika Illyés kivételével minden népi lírikusra hat (még Sinkára és a parasztköltőkre is). „Ady Endre inkább személyes példájával, a sorsa és alakja körül születő mitológiával hatott,

semmint költészetével.” (81) Az avantgárd folklorizmusa csak Illyés korai költészetét érinti. 3. Elméleti törekvések a népi irányzat körül - népi irodalomszemlélet  az elmélet legfontosabb tételei  az irodalom kollektivizmusa  az irodalom cselekvő etikája  az irodalom paraszti elkötelezettségének az elve  a népi jelleg hangsúlyozása és vizsgálata  az elmélet forrásai  Ady Endre  Móricz Zsigmond  Szabó Dezső  a népi irodalomszemlélet hívei  a modern népiesség elméletének a kidolgozói  Németh László  Oláh Gábor  Juhász Gyula  Féja Géza  Illyés Gyula  Harsányi Kálmán  Veres Péter  Bartók Béla  Gulyás Pál  Kodály Zoltán  kritikusok  Juhász Géza  Gombos Gyula  „A népiesség elmélete: ahányan képviselték, annyi színt, meggyőződést és értelmezést jelentett.” (84– 85.) 34 Ma, 1917: Náray Miklós meghatározza a népdalgyűjtés és

a parasztzene művészi jelentőségét. 53        „Általában kevés a végiggondolt és tézissé fogalmazott eszme; a népi irodalomszemlélet inkább val35 lomásokból és ösztönös ítéletekből szerveződő írói ars poetica, mint határozott elmélet.” (85) A kialakuló népi irodalomszemlélet az irodalmat szociális küldetésnek tartja, és nem elégszik meg esztétikai értékek alkotásával. Az irányzat tartalmi jegyeit Szabó Dezső dolgozta ki a legkövetkezetesebben (A magyar irodalom sajátos arca c. tanulmány)  „Az új küzdésre [] induló írói nemzedékeknek újból és újból úgy tűnik föl, hogy ők a magyar lét és nemlét utolsó pillanatában érkeztek s bennük dől el a magyar élethalálharc.” (87)  A magyar irodalom történelmi küldetésének a célja: a parasztság fölemelése és fölszabadítása.  „A magyar irodalomnak egész fejlődésében állandó megszállottsága, lidércnyomása és

szerelme, derűje és jajgatása, egyszóval: legfőbb problémája: a magyar paraszt. A magyar lélek Móricz Zsigmond is hatást gyakorol az új népisségre.  Nemzeti irodalom (programadó tanulmány): a művészet és a nemzeti kölcsönösségét vizsgálja.  Egy antológia bevezetője: irodalmunk történeti arculatát meghatározó elkötelezettségére hivatkozik. Az irodalom fogalmának átértékelése a népi írók körében bontakozik ki igazán, és fokozottabban kap morális jelentést. Az irodalmat a nemzet lelkiismeretének, a közösségi sors irányítójának tekinti Hangsúlyozza a művészet kollektív kapcsolatait, és elutasítja az írói egyéniség kultuszát. Pl Féja Géza: „A magyar író egyik legmélyebb vonása, a közösségért érzett és vallott felelősség elve [] már elevenen élt régiségünkben, a jövőben pedig lassanként minden más elv fölé emelkedik.” (90–91) A népi irodalomszemlélet új íróideált is állít. 

Nyugat: független írót kíván, akinek egyetlen küldetése a minél eredetibb művészet létrehozása.  Szabó Dezső: a szociális elkötelezettségű íróideált hirdeti, ugyanakkor az individualizmustól sem 36 szakad el (az író próféta és vezér, alakját féktelen messianizmus hatja át).  Németh László: vitába száll Szabó Dezsővel. „Elvetette a mítoszt és a hivatás messianisztikus felduzzasztását, a mesterség az ő számára erkölcsi vállalkozássá vált, amely szerint lehet szolgálni vagy irányítani, de mindenképpen szilárd és tudatos aszketikus fegyelemmel. A költőt nem vezérnek látta, akinek stratégiát és taktikát kell parancsolnia, hanem eszmék kidolgozójának, aki példát ad és a holnapokra tekint” (92) - 35 36  A népi írók gyakran szembekerülnek a nemzetpusztulás látomásával, és az írói hivatást is gyakran látják tragikusnak. „Az írótól éppen ezért a köznapi munka csendes hősiességét

várták a népi irodalom gondolkodói, szívós helytállást és önkéntes áldozathozatalt igényeltek tőle.” (94) Népiség és magyarság:  A Nyugat mozgalma:  Európához akarta emelni a magyar irodalmat.  Eszményeit a világirodalomban kereste.  Az új népiesség részben más irányokat keres, bár egyeseknél megvan a világirodalmi tudatosság (pl. Jankovich Ferenc, Gulyás Pál és Illyés Gyula).  Mások az idealizált paraszti művelődéshez akartak igazodni, és azt keresik, ami a magyar irodalmat elkülöníti az európai kultúrától.  Egy nagyjából egységes paraszti kultúrát képzelnek el, de csak a XIX. században érvényes paraszti kultúrát akarják fölhasználni. Ehhez életre kell kelteni, és újra kell értékelni a népi művelődést  Kettéválasztják a nyugatos műveltséget és a népi hagyományhoz igazodó, szerintük eredetibb kultúrát.  A népi irodalomszemlélet egyik legjellegzetesebb gondolatmenete: a magyar

irodalom és a magyar nép kölcsönös egymásba fonódása (a magyar irodalom soha nem különült el a paraszti pszichétől, ellentétben a nyugati irodalmakkal).  A népi-nemzeti jelleg hangsúlyozása két ok miatt alakul ki.  a német szellemi terjeszkedés ellen  a paraszti kultúra modernkedő lebecsülése ellen  Az irodalmunk elszigetelését célzók azonban eltorzítják a népi irodalomszemlélet helytálló gondolatait; ők a hagyományos nyugat-európai orientációt sürgetik, illetve a szomszédos népek felé való tájékozódást (Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter).  Németh a Magyarság és Európa c. tanulmányában kidolgozza a kelet-európai kultúra történeti modelljét Valódi elmélet csak néhány írónál alakult ki: Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, Veres Péter, Gulyás Pál, Féja Géza. Ezzel hat a népi írókra; pl. Erdélyi József, aki bár kevesebb önbizalommal, de hirdeti a költő prófétai

küldetését 54  - Illyés a nyugatos orientációt képviseli: „Népiesség annyi, mint magyarság. Az a magyarság, melynek álomképe a legjobbjaink képzeletében élt, akik közben a legjobb európaiak is voltak.” (99)  Németh László meglátása: a népköltészet segítheti a modern vers versszerűségének újbóli érvényesülését. Ugyanakkor figyelmeztet a veszélyekre, amelyek a parasztköltőknél meg is valósulnak (miközben föltárják a népköltészet lehetőségeit, nem fejlődnek jól tovább)  A népi irodalomszemlélet élesen elhatárolja magát a nemzeti klasszicizmus törekvéseitől; még a szóhasználatot is módosítja: népiesség helyett népiségről beszél.  Németh László megkülönböztetései  Népiesség (Petőfi költői életformája): egyetlen író modorát sokszorozza irodalmi iránnyá.  Népieskedés: a századforduló konzervatív-epigon tevékenysége, amelyet elítél.  Népiség: a magyar

költészet és a magyar nép ős egymásrautaltsága (az irodalomnak a népből kell a kulturális élet magaslataira érni).  Veres Péter megkülönböztetése  Népies író: a nép fölé hajolva lesi el a népköltészetet.  Népi író: a parasztságból emelkedik föl.  A népiség elvét áthatja a „fajiság” fogalma.  Ady a nemzeti tulajdonságokat érti rajta.  Beöthy Zsolt a tradicionális dzsentri szokásokkal azonosítja.  Horváth János szerint a nemzeti hagyományok révén kialakult történelmi hatóerő.  Szabó Dezső: ő az első, aki beleviszi a genetikai fölfogást.  Németh László: a faj a nemzetet jelenti (közös nyelv, történelem és műveltség a meghatározói).  Gulyás Pál: Németh László gondolatait építi tovább, és bár a tételes fajelméletet elutasítja, az etnikumnak hangsúlyozottan kultúraformáló szerepet tulajdonít.  Féja Géza és Veres Péter elméletében is helyet kap a fogalom. 

„Illyés Gyula volt szinte az egyetlen, aki a fogalmi tisztaság érdekében határozottan elhárította magától a faj fogalmának használatát, s tiltakozott a szellemi fajkutatás ellen.” (106) A népiség fogalma körül kialakult elméletek:  Németh László: „mélymagyarság”-elmélet (botrányokozó hitvallás)  Az eszmét Proust olvasása ébreszti benne.  Két aspektus:  Művészeti: a magyarság eltemetett kulturális értékeinek a fölszabadítását célozza.  Ideológiai-politikai: Kisebbségben c. vitairatában a magyar irodalomtörténetet a „mélymagyarság” és a „hígmagyarság” küzdelmeként mutatja be; utóbbiakat az asszimilánsokkal azonosítja  Szerinte a „hígmagyarság” céltudatosságának köszönhető, hogy a „mélymagyarok” (pl. Bessenyei György, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Vajda János) háttérbe szorultak.  A Kisebbségben nagy vitát kavar.  Babits több esszében is

elutasítja az érveit (Pajzzsal és dárdával, Ki a magyar?).  Németh védelmére kel: Féja Géza és Gulyás Pál.  Az elmélet nagy hatással van a népi lírára (főleg Erdélyi József és Sinka műveire).  Németh hirdeti a magyarok, szlávok és románok kulturális hagyományainak a rokonságát, és megveti a turanizmust.  A nemzeti művelődés fejlődése fontos elemének tartja a kulturális cserét.  Gulyás Pál: a Kalevalára épített irodalommodell; tanulmánya: Út a Kalevalához  Gulyás szerint a „mélymagyarság” fogalma mögött fölfedezhető az a metafizikai erő, az a „magyar Ősvalami”, ami a Kalevalában található meg.  Az emberiség ősi mítoszaiban egy olyan barbárabb, egyszerűbb poétika található, amely az ember és a világ elemi kapcsolatát fejezi ki.  „ a magyar kultúra valamiképpen a finn eposz ősi gondolat- és ízlésformájában gyökerezik, ahogy Bartók a pentaton zene rétegében, úgy kereste ő

a Kalevala barbár egyszerűségében és erejében a nemzeti művelődés eredetét, sőt a magyar irodalom megújulásának forrását.” (112)  Ez az elmélet másokra nincs olyan nagy hatással.  Féja Géza: a magyar művelődés keleti („euráziai”) jellege (ázsiai „sztyeppe-kultúra”)  Ezt a koncepciót képviselte korábban Fábián Dániel és Kodolányi János.  Sokat merít a turanizmus eszméiből, és Karácsony Sándornak a magyar gondolkozás „mellérendelő” természetéről kialakított elképzeléséből. 55 -  A koncepció forrása: Prohászka Lajos A vándor és a bujdosó c. művének hamis következtetései ellen folytatott vita (Prohászka szerint a magyar és a német történelmileg egymásra utalt).  Féja németellenes, de hasonlóan mitologikus elméletet állít föl.  Szembeállítja a Keletet és a Nyugatot; a két területen más a kultúra fogalma is.  Nyugat: a civilizációval azonos.  Kelet: a mély

kultúrát jelenti.  „A magyar szellem nem ismeri az elvont germán-árja végtelenséget, helyette más fogalommal rendelkezik: a határtalansággal, mely a végtelenség fogalmának érzéki mása. A határtalanság: a végességnek, a meleg érzéki valóságoknak »végtelensége«.” (115)  A nomád életmód miatt a magyarságtól idegen a nyugati társadalom szerkezete (pl. feudalizmus, kapitalizmus). Eleme a keleti meditáció  Főleg az ő elképzelései szivárogtak be a népi lírikusok (Erdélyi és Sinka) költészetébe.  Illyés Gyula képe a népi irodalomról  Egységbe foglalja a nyugatos és a népi tájékozódást.  A nép fogalma alatt nem a mélykultúrát, a keleti jelleget érti, hanem az európai műveltséget.  Veres Péter: „parasztirodalom”-gondolat  Veres az irodalom közösségi hivatását, szociológiai szerepét emeli ki.  A népi irodalmat a közösségi és politikai elkötelezettség élteti; az a föladata, hogy a

parasztok érdekeiért küzdjön az ország nyilvánossága előtt.  A többi gondolat az előző rendszerekhez kapcsolódik (pl. Karácsony Sándor, Lükő Gábor, Gombos Gyula). Népiség és korszerűség:  Az új népi irodalomszemlélet teszi lehetővé, hogy egyesek a provincializmus vagy a nacionalizmus csapdájába kerültek. 37  A modern népiség fő gondolatai rendszeresen szembeállították a magyar kultúrát a modern európaival. Így gyakorivá válik az a törekvés, hogy megkülönböztessék a nyugati és keleti, modern és archaikus, illetve magas és mély művelődést  A szembeállítás veszélyét szintézissel lehet elkerülni; ez Bartók nevéhez fűződik („Bartók-modell”).  A szertelen modern törekvések ellen a parasztzene arányosságát és tisztaságát ajánlja.  A modern zenére nagyban hat a népzene; akikre hivatkozik: Debussy, Ravel, Sztravinszkij.  A népi irodalomra és lírára Kodály gyakorol elevenebb hatást. 

Zenei koncepciója: a magyar műzenét a népzene ősi hagyományára akarja alapozni.  A népi kultúrának kell áthatnia a magas műveltséget.  Szerinte a magyar népzenének sajátos nemzeti karaktere van. „A magyar zene minden eleme megtalálható más népeknél is egyenkint. De így együtt sehol” (123)  Számára a „népiség” és a „magyarság” elve egyet jelent.  Fontosnak tartja a magyar kultúra európai orientációját. „ Magyarország Európának is szerves része: annak hagyományaiban is benne kell élnie. Kelet és Nyugat ütközőpontján álló országnak, népnek élete célja csak az lehet, hogy mind a kettőhöz hozzátartozzék, ellentéteiket magában kibékítse, egybeolvassza. Ebből a szempontból értéktelen az a magyarság, amely nem európai, és számunkra értéktelen az európaiság, ha nem magyar is egyszersmind” (124)   Németh László  Fölismeri a szintézis lehetőségét, és úgy véli, a népkultúra a

modern művelődés erőforrása lehet.  Művelődési programját morális igénnyel toldja meg.  A Bartók-féle szintézist sürgeti, de ő sem tud elszakadni a nemzeti hivatás túlértékelésétől.  A nyugati kultúra helyzetét Spengler módjára értelmezi (bomlás, hanyatlás): annak elöregedése miatt frissítésre van szükség, ezt pedig „az archaikusabb és barbárabb, éppen ezért erősebb, tartalékokban gazdagabb kelet-európai művelődés, közelebbről a magyar kultúra kínálhatja”. (129)  A szintézisről való gondolatai: a Magyarság és Európa és a Magyar Műhely c. tanulmányában Vagyis: a népi irodalomszemlélet az etika és az ideológia irányába tágítja a szintézis fogalmát. Népiség és tárgyias költészet 1. A líra fordulata és a második költői nemzedék - költői szemlélet és lírai fordulat  A forradalom bukása után érezhetően romlanak a költészet föltételei. 37 archaikus jellegű népiesség,

„mélymagyarság”-elv, Kalevala-modell, ázsiai „sztyeppe-kultúra” 56 Németh László véleménye: „Az irodalom külső feltételei az utolsó évtizedben teljesen megváltoztak. Nemcsak az a jólét párolgott el, amelynek a művészet mégiscsak fényűzése volt, hanem elveszett a szellemi szabadságnak a reménye is, elfordult az érdeklődés, megapadt az olvasótábor, mely az írót társadalmi hatalommá tette. [] Elképzelhető-e, hogy a mai ég alatt egy olyan parádés egyéniség, mint Ady, egyáltalán kibontakozhasson? Türelmetlenebb s ugyanakkor közönyösebb világban élünk, a levegő élesebb, mostohább. Azzal a tüdővel, mellyel Ady és társai első légvételüket vették, ma csak megfulladni lehet.” (136)  - Az avantgárd, ami a forradalmak előtt erős tényező volt, szinte teljesen elvesztette a szerepét (Kassák 38 és köre emigrációba vonult).  Ugyanakkor a líra nem némul el, hiszen tehetséges fiatalok ekkor is vannak.

 A „második nemzedék” indulása: a forradalom leverését követő évekre szokták tenni, ám a Nyugat lírai forradalmát fölváltó új költői látás már a háború idején, sőt előtte keletkezett.  a Nyugat nagy nemzedéke  Egy individualista és szubjektív lírát képvisel.  Filozófiai háttere Schopenhauer, Nietzsche és Bergson volt.  Stílusa nem egységes, több minden belefér: Ady szimbolizmusa, a fiatal Babits tárgyias költészete, Kosztolányi és Tóth Árpád impresszionizmusa, Juhász Gyula költői realizmusa. Ami összekö39 ti őket: a Nyugat-stílus.  Ennek a helyét veszi át egy olyan költészet, „amely már közösségi élményekből, a valóság erősebb vonzásában született, következésképp tárgyiasult stílust hozott”. (140–141)  A művész háttérbe szorul, és a műalkotás lesz az irányadó. Németh László: „az első korszak művészi normáit az »egyéniség-esztétika« határozta meg, a

másodikét a »műesztétika«”. (142)  „Az első korszak költészete befelé forduló világban született, erősen személyes jellegű volt, érdeklődése az alanyra irányult, az érzés és a szenvedély húrjain játszott. A második korszaké kifelé fordult, a társadalom, az emberiség, a nemzet, a nép vagy a történelem kérdéseire akart válaszolni, érdeklődése tárgyias lett, a vizsgáló és ítélő értelmet képviselte.” (142)  A magyar filozófiai gondolkodásban végbemegy a racionalista és pozitivista fordulat (pl. Lukács György, Hauser Arnold, Zalai Béla és Mannheim Károly).  Meghatározó fordulat (líratörténeti): 1915–1917.  Ady költészetében már korábban (1912 körül): versei személyes erejű szimbolizmusa egyszerűsödik, tárgyiasabbá válik (pl. A magunk szerelme, Ki látott engem, A halottak élén)  Babits: háborús költészetében jelenik meg az emberiség sorsa iránti felelősség.  Kosztolányi: Mák

(1916, versek) és Kenyér és bor (1920, versek)  Tóth Árpád: Lomha gályán (1917; versek)  Juhász Gyula: Késő szüret (1919, versek)  Az avantgárd föllépése (ez egy lázadást képvisel, és a költészet hagyományos formáinak a rombolására vállalkozik).  1915: Kassák: Eposz Wagner maszkjában  1915: A Tett indulása  1915–1919: a magyar aktivizmus kifejlődése (ez a hazai avantgárd irányzata, ami a józan ész és a közösségi morál nevében lázad a háború és a polgári kultúra ellen).  1916: a Ma indulása A „második nemzedék” helyzete és törekvései:  A lírai fordulat meghatározza a „második nemzedék” törekvéseit, amely a Nyugat és az avantgárd közt helyezkedik el. „Kezdetben az avantgarde vonzotta inkább, később a Nyugat, és végül az avantgarde néhány vívmányával kiegészített »nyugatos« lírában találta meg a maga irányzatát” (150)  A fiatalok egy része Adyt, a másik Babitsot

követi.  Ady követése (inkább erkölcsi példája hat, nem költői stílusa).  Ez nehezebb, és nagyobb az epigonizmus veszélye.  Akiknek az ő hatása alatt is sikerül megtalálni egyéni hangjukat: József Attila, Szabó Lőrinc, Fodor József.  Az epigonizmus csapdájába esik: Rozványi Vilmos, Gulyás Pál, Mécs László, Győry Dezső, Kodolányi János.  Babits hatása:  Szabó Lőrinc: ő az első, aki nyíltan tagadja meg Adyt, és kihívóan Babitsra szavaz. 38 Babits az avantgárdot amúgy is a hanyatlás jelének tekintette. Úgy vélte, a költészet szociális szerepe azért is csökkent, mert megszűnt az alakítás fegyelme, a vers és a zene hagyományos kapcsolata 39 A Nyugat-stílus a századforduló európai szimbolizmusának és impresszionizmusának sajátos magyar változata. 57             Akikre még hat: Komjáthy Aladár, Sárközi György, Zsolt Béla, Török Sophie és részben

József Attila. Ady és Babits mellett nagy hatása van Kosztolányi nak, Juhász Gyulának és Tóth Árpádnak. A „második nemzedéknek” el kell szakadnia a Nyugat örökségétől, hogy ne váljon epigonná, ugyanakkor vigyázniuk kell, hogy ne rekesszék ki magukat a hagyományból („megszüntetve-megőrzés”). A „megszüntetve-megőrző” fiatalok általánosan élnek a szabad vers lehetőségével; pl. Szabó Lőrinc, Illyés, Berda József, Komlós Aladár, Török Sophie, Bartalis János, Szentimrei Jenő vagy Olosz Lajos. A fiatalok másik csoportja az avantgárd (Kassák és a Ma) vonzásába kerül.  Azok, akik 1919–1920-ban emigrálnak (Bécs, Pozsony, Prága, Kolozsvár, Újvidék, Párizs, Berlin).  Pl. Németh Andor, Nádass József, Lengyel József, Sinkó Ervin, Hernádi György, Illyés Gyula, Déry Tibor, Márai Sándor, Forbáth Imre, Hidas Antal, Kádár Imre, Becsky Andor, Csuka Zoltán.  Itthoniak: Raith Tivadar, Fenyő László, Komor

András, Tamás Aladár, Lakatos Péter Pál, Tamkó Sirató Károly, Bányai Kornél.  Palasovszky Ödön avantgárd kísérleteit a kortársak tréfának vagy tébolynak tekintik. A paraszti és polgári származású írók ekkor még ízlésük szerint csatlakoznak az egyes csoportokhoz.  A nyugatosokhoz: Sárközi György, Erdélyi József.  Az avantgardistákhoz: Déry Tibor, Illyés Gyula. A két mozgalomban vannak egyezések, ugyanakkor versengnek is egymással. A vita úgy dől el, hogy a magyar avantgárd kifullad, emigrációban élő tagjai nem vállalhatják az irodalmi élet irányítását. Az emigránsok 1925 után hazatérhetnek ugyan, de már nincs erejük (pl. a Dokumentum visszhangtalan marad). A magyar avantgárd fölbomlása 1927 (a Dokumentum megszűnése) és 1932 (a Nyugat vitája) közt megy végbe. Az újabb fordulat: 1928–1931; előzményei:  1926–1927: megindul a zűrzavar tisztulása, és a fiatalok javában keresik a hangjukat.  Szabó

Lőrinc: A Sátán műremekei (1926)  Fenyő László: Elveszett ének (1926)  Sárközi György: Váltott lélekkel (1927)  Fodor József: Lihegő erdők (1927)  Illyés Gyula: Nehéz föld (1928)  Erdélyi József: Az utolsó királysas (1928)  A Nyugatnál bekövetkezett személyi és irodalompolitikai változások.  1929: Ady-vita (lázadás Ady tekintélye ellen, és megjelenik általa az általánosabb ízlésváltozás).  A fiatalok próbálkoznak saját irodalmi fórum megteremtésével (pl. Magyar Írás, Kékmadár, Láthatár, Kortárs, Pandora) 1932: a megjelenő Új Anthológia már a „második nemzedék” seregszemléjét végzi el. „Használatba jöttek a korábban felszámolt vagy fellazított műfajok is; a lírai dal, az életkép, sőt az elbeszélő költemény.” (162) „A húszas évek második felétől, midőn a versszerűség elve hosszú időre ismét érvényre jutott, a költők szervezett rendre és fegyelmezett kifejezésre

törekedtek.” (163) 2. Naiv tárgyiasság: Erdélyi József - Világ végén:  Első verseit 1913-ban írja.  Első költeményeit a Kolozsvári Szemle közli (1916).  Valódi költői bemutatkozása: az ellenforradalom sajtójában (Gondolat, Szózat).  Megismeri Szabó Dezsőt, akinek a javaslatára jelenteti meg a Táltos Kiadó az első verseskötetét (1922). Az Ibolyalevélben határozottan a Petőfi-hagyományhoz és a népköltészet formáihoz fordul  „Az Ibolyalevél versei a népköltészet szerkezeti egyszerűségét, könnyed verselését és világos szóképeit követték, néha szövegükben is valamely ismert népdalra épültek, mint maga a címadó költemény.” (166)  „Egymás után megjelenő köteteiben, a Világ végén (1924), a Délibáb és szivárvány (1927), Az utolsó királysas (1928), a Kökényvirág (1930) és a Tarka toll (1931) verseiben válságos lélek forrongott, elégedetlenség és otthontalanság nyert

megfogalmazást.” (166)  Erdélyi Budapesten nyomorban él, majd valósággal menekül a „bűnös Babylonból”. 58  - Gyalog járja be az országot (Szolnok, Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Debrecen, Hajdúböszörmény, Szeged; utóbbi két helyen csavargóként le is tartóztatják; Bakony, dunai hegyek). Erről több versében is ír: Holdszivárvány, Egy kabátom, Csavargók, Dal a Bakony alján  A kiábrándító élmények miatt a faluba, a természet idilljébe menekül.  „A lázadó indulat és a magányos közérzet egymásra ható ereje alakította ki Erdélyi József romantikus költői öntudatát. A népi elkötelezettség és a közösségi elhelyezkedés természetes következménye volt, hogy a költői hivatást és szerepet a tömegek ki nem mondott [] vágyainak és gondjainak megszólaltatásában látta, hasonlóan Illyés Gyulához vagy Sinka Istvánhoz” (171.)  Lázadását azonban nem követi valódi

forradalmi vállalkozás; ehhez nincs önfegyelme és elég műveltsége (indulatait ösztönössége szabja meg). Népköltészet és hagyomány:  Erdélyi költészete a legtöbb vitát a népdalforma fölújításával okozza.  Példát ad számára Ady, Oláh Gábor, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Szép Ernő és Balázs Béla.  Először népi rigmusokat és szabad verseket, majd szonetteket ír.  A népköltészet és a Petőfi-hagyomány vonzásában verseiből kigyomlálja a nyugatos fordulatokat.  Költészetét természetesség (egyszerű nyelv és friss képi látás) jellemzi.  „A magyar folklór régebbi hagyományainak, balladás örökségének életre keltése mellett tudatosan merített a kelet–közép-európai népköltészet közös kincseiből. Elsősorban természetesen a román folklórból, amelyet gyerekkorának román barátai és rokonsága révén a legjobban ismert.” (176)  Ismerteti Kádár Imre román műfordításait; ekkor

figyelmeztet a magyar Kőmíves Kelemen és a román Manole mester balladák rokonságára. A román balladák magyarra fordításában a barátság zálogát látja  Erdélyi is dolgoz át népballadákat (pl. A bárány, A szarvasokká vált fiúk)  Erdélyi román motívumok szövik át két balladás hangvételű elbeszélő versét, a Negojt és a Petrét.  A nagymagyar nacionalizmus a ’20-as évek alapján, majd a ’30-as évek végén és a háború alatt hat rá.  Vezető műfaja a dal és az életkép.  Dalait többnyire személyes jellegű kijelentéssel indítja, nem természeti képpel.  „Az Erdélyi-dalok a népdal jelképességét követték, a finoman árnyalt természeti képeket a lélek benső történetének, derűjének, bánatának és nyugtalanságának érzékeltetésére használták fel.” (179)  „A költő kezdetben népies anekdotákkal kísérletezett, amelyek Petőfi és Arany humoros-ironikus elbeszélő költeményei nyomán

adták elő a falusi élet csattanós történeteit.” (181) Pl Bődi pacsirtája, Julis néni tücske, Tejtestvérek, Torony.  leíró költeményei, életképei  Egyesekben portrét rajzol; pl. Anyám, A borbély, Petre, Rákóczi fia  Másokban a falusi élet köznapjairól, állatokról és tárgyakról ír; pl. A szürke, A Rózsi, Nyári emlék, Kis-Andacs, Hó, Kökényvirág  Erdélyi dalszerű verseit Németh László „főnév-versnek” nevezi, elbeszélő költeményeit „emlékverseknek” (utóbbiakban gyermekkorát idézi föl a költő).  Elbeszélő költeményei pl. a Zivatar hegedűse, az Isten kovácsa  „A közvetlen beszéd igénye, a tágasabb körű közösség nyelvi konvencióihoz történt alkalmazkodás szabta meg Erdélyi verselését, azt, hogy általában visszatért a hangsúlyos verseléshez, illetve ezt alakította a maga mondanivalójához és törekvéseihez. Ady korszakos újítását kamatoztatta, midőn a népdal gazdag

ritmusváltozatainak és játékainak felhasználásával kísérletezett. [] Verseit gyakran az élő néphagyomány, az énekelt népdal ritmusára költötte, akár Balassi Bálint valaha. Számos olyan dala van, amelyben a szöveg még nem szakadt el a zenei formától, sőt a kettő szükségképpen kiegészítette egymást.” (187)  Erdélyi líráját Petőfi verseivel szokás összevetni; lényegében ugyanaz a kapcsolat fűzi a népdalhoz, mint Petőfit. „ nem utánozta a népdalokat, legfeljebb formájukat, képalkotó technikájukat használta fel” (189)  Kritikusai gyakran vádolják, hogy Petőfi-epigon, de valójában nem az.  Erdélyi-vita  Az utolsó királysas megjelenése (1928) után robban ki.  Ez a vita kérdésessé teszi az egész „újnépies” irányt.  Indulása: Ignotus Pál írása, amely kételkedik abban, hogy a Nyugat költészeti forradalma után lehetséges a XIX. századi népiesség fölújítása, illetve szerinte Erdélyi

nem a Petőfi-hagyományt újította föl. Verseit nem a klasszikus örökséggel, hanem a cigányzenével állítja párhuzamba 59 - -  A bírálat Erdélyi leggyöngébb pontjait célozza, ám a kritikát az életmű értéktelenebb részére építi, és nem veszi figyelembe az értékét és az újítását.  „Vitapartnerei: Tersánszky Józsi Jenő és Tóth Aladár szellemesen mutattak rá arra, hogy bírálatát valójában az vezérelte, hogy a költői tehetségnél többre becsülte a műveltséget, vagyis művészetszemlélete gátolta meg azt, hogy felismerje Erdélyi költészetének valóságos érdemeit. [] Ignotus Pál helyesen mutatott rá arra, hogy a népi egyszerűség nem lehet korszerű kultúrideál, Tersánszky és Tóth Aladár pedig helyesen figyelmeztettek a magasabb kultúra népi megújhodásának szükségességére.” (192) Ellentétek vonzásában:  Illyés Gyula mellett Erdélyinek is nagy szerepe van a paraszti tehetségek

fölkarolásában.  1934: Németh Lászlóval, Kodolányi Jánossal, Illyés Gyulával és Szabó Lőrinccel részt vesz a népi írók debreceni bemutatkozásán.  Nosztalgikus életképeiből egy kisebb verses elbeszélést alkot. „A Bolond Istók Petőfit és Aranyt követve adott számot az ifjúkori vándorlások nagy, személyiségformáló emlékeiről” (197)  „Erdélyi a tájvers Petőfire utaló klasszikus hagyományát újította fel; változatos, festői képekben ábrázolta az alföldi, bihari tájat és életet, hőseivel azonosulva számolt be a [] parasztok [] küzdelmes munkájáról” (197.)  Az epikában a legnagyobb műfaji eredménye a rapszódia és a mese.  Rapszódiák:  A pilisi versek készítik elő (pl. Erdei kaland, November, Őszi képek, Téli dal, Téli utazás)  Pl. Téli rapszódia, Nyári rapszódia, Őszi rapszódia, Kiáltás a Dunán  A lírai napló technikáját követik (önéletrajzi följegyzések,

tájleírások, anekdotikus történetek).  Verses mesék:  A népmesék ihletik őket.  „A népmesék etikáját, igazságérzetét és mitologikus elemeit használta fel jelképes értelmű verses meséiben.” (200)  Formájuk kezdetben rövid, helyzetdalszerű.  Mesék királya: önéletrajzi elemek és a mesekonvenció egyesítése.  Mese: naivan erotikus népi legenda.  Obsitos, A zenélő kecske, Ribizli kisasszony: mesés-anekdotikus történetek, amelyek a csodás népmesei elemeket a hétköznapokba illesztik.  A versújság műfaja:  Erdélyi azért honosítja meg, hogy minél szélesebb körben terjeszthesse mondanivalóját.  A Nemzeti Színház előtt saját maga árulja Felkelt a nap (1933) c. nyomtatott verses füzetét  Erdélyi szervezkedik az irodalmi életben is.  1935: megindítja a Fegyver c. lapot 40  1940: megalakítja a Tücsök nevű írói és művészi szövetkezetet. Mindegyik vállalkozás sikertelen, és Erdélyi

egyre magányosabbá válik.  1937, Virradat: megjelenik Solymosi Eszter vére c. verse, amely nagy botrányt kavar  Nyelvészeti és őstörténeti kísérleteiben a történelmi és nemzeti mítoszt juttatja érvényre.  Magyar–sumer–etruszk rokonság: Eb ura fakó (1938), Árdeli szép hold (1939).  Etimológiáit verses elbeszéléseiben is földolgozza: Halevők és Nióbe (1941).  Kapcsolatba kerül a Turul Szövetséggel, egy ideig tagja a Nemzeti Front nevű kisebb fasiszta pártnak.  1947: önkéntes jelentkezése után háromévi börtönre ítélik. Visszatérés  Hosszú hallgatás után 1954-ben jelentkezik ismét verseivel a Csillag c. folyóiratban, majd a Visszatérés c kötetével  Erdélyi költői fordulata azonban nem elég átélt, sőt az Ibolyalevél naiv hangját folytatja, ez pedig az ’50-es években anakronisztikusnak, sematikusnak hat.  Újabb verseskönyvei:  Aranyménes (1959)  Csillag és tücsök (1963) 

Szőlőfürt (1965)  Esti dal (1969)  Cirokhegedű (1972)  Zengő csillag (1976) 40 A szövetkezet tagjai: Andrássy-Kurta János, Barsi Dénes, Erdélyi József, Farkas Ferenc, Gombos Gyula, Hosszú Zoltán, Kádár Lajos, Karay Gyula, Kerényi Jenő, Matolcsy Mátyás, Nagy Imre, Sinka István, Szabó Pál, Tatay Sándor. 60     Csontfurulya (1979) Az új kötetek kétféle módon közelítik meg a múlt képeit.  Hosszabb, epikus költeményekben; pl. Zöld gyík, Holdfényes út, Almás-szekéren  Rövidebb, dalszerű versekben; pl. Toronyból, Verebek, Mari néném „Őszikéi” főleg a gyermekkor és az ifjúság iránti nosztalgiát szólaltatják meg. „Legszebb költeményeit az öregkor megbékélt, józan, mégis némi fájdalommal megérintett vallomásos líraisága formálta” (208.) Pl Bodzafák, Nemzedékek, Nyárvégi dal 3. Valóság és költői tudatosság: Illyés Gyula népi nézetben - A pusztától Párizsig és

Párizstól a pusztáig:  A puszta egy zárt világ, amely erős szokásjogot és eleven hagyományokat ad, ám korlátokat is a tehetség elé. Illyés is egy ilyen pusztában nevelkedik, de ő mindig talál belőle kivezető utat  Sok helyen jár iskolába (Simontornya, Dombóvár, Bonyhád, Budapest).  Gyerekkorában ismerkedik a francia nyelvvel, és levelet ír Sauvage-nak, a francia avantgárd költőnek.  1921-ben Párizsba megy, ahol részt vesz a francia szürrealisták (Tzara, Breton, Soupault, Aragon és Éluard) szerveződő mozgalmában, de nem követi őket maradéktalanul (nem azonosul bölcseleti irracionalizmusukkal, elutasítja az álombeli megismerést és az „écriture automatique” módszerét).  Lázadásával hat rá pl. Jean Cocteau, Blaise Cendrars vagy Marcel Sauvage, de megismeri a klasszikusokat is (pl Père Vidal, François Villon, Stéphane Mallarmé)  „A párizsi emigráció regénye, a Hunok Párizsban tanúsította, hogy a francia

fővárosban is a magyar puszta fiának érezte magát.” (216)  „Korai költészetében gyakran jelent meg a dunántúli táj emléke, az elhagyott otthon hangulata. [] Aktivista és szürrealista verseiben minduntalan megjelentek a hazai természet és a paraszti élet jellegzetes képei, merész zenéjükbe belejátszott a magyar vers hagyományos dallama. [] Az expreszszionista és szürrealista költemény kontextusába, egzotikus díszítés vagy mágikus gesztus gyanánt, beépültek a népi hagyomány formái, a népköltészet stíluselemei és fordulatai. A szürrealista áramlattal induló fiatal Illyés is szívesen élt a folklorizálás lehetőségével” (217)  1926: hazatér, de a pusztában már száműzöttnek érzi magát. „Kassák Lajos, Déry Tibor, Nádass József és Németh Andor társaságában vett részt a magyar avantgarde mozgalomnak abban az utóvédharcában, amit a Dokumentum öt száma vívott a hivatalos irodalom és a Nyugat ellen” (218)

 Illyés végül eltávolodik az avantgárdtól, és csatlakozik a „második nemzedékhez”.  Fölismeri a parasztság fontosságát: „Minthogy Magyarországnak a parasztság volt a legfontosabb problémája – a magyarság fönnmaradása a szegényparasztság létéhez volt kötve –, a parasztsággal való foglalkozás nagyjából közéleti kötelesség volt. Épp azért, mert senki sem foglalkozott vele”  - - (224.) „A realista költői fordulat és a parasztdemokrácia eszméje jelentette igazán a magyar és európai igények bölcs egyeztetését.” (224–225) Otthonosság és forradalom:  Első versei közül több egyszerre mutatja a szürrealista költészet jellemzőit és a tárgyias ábrázolás ígéretét; pl. Thébai menekülő, Csavargó, Elégia, Pünkösdi ének, Jel, Énekelj költő, Tékozló  Ez a kettősség jellemzi első kötetét (Nehéz föld, 1928).  A kötet költői világa a szülőföld vonzásában keletkezett. 

Látható benne a természetélmény, de ez más, mint a kor bukolikus idillje és panteizmusa (Szabó Lőrinc a természetbe menekül, Fodor József pedig egy panteisztikus természetbölcseletet fogalmaz meg). „Illyés természetélménye mögött nem volt semmiféle menekülési kényszer, semmiféle panteisztikus mítosz. A dunántúli tájat nem menedéknek, hanem otthonnak érezte, nem szenvedélyes rajongással, hanem érzékeny és értő szeretettel vette körül” (227)  A kötet verseinek vezető szólama az otthonosság.  A verseket forradalmiság is jellemzi. „A Dózsa György emlékét élesztő versek kihívó merészséggel és lázító indulattal hirdettek akár új parasztháborút” (230)  „Ha az első verseskönyv költői világát az otthonosság és a forradalmiság [] érzései szervezték, a második kötet, az 1930-ban megjelent Sarjúrendek a költői tervek és a valóság kényszerű feszültségéből született. A költő lassan

elmaradó ifjúságát búcsúztatta, indulásának reményeivel vetett számot” (231) Az emlék vonzásában: 61  - Illyés a Sarjúrendek utolsó verseiben (Íme, férfi lettem; Az élet fordulóján) búcsút vesz szülőföldjétől, de ha teheti, mindig visszatér oda erőt gyűjteni.  „Az otthon és az ifjúság megtartó emlékei három elbeszélő költemény: a Három öreg (1931), az Ifjúság (1932) és a Hősökről beszélek (1933) soraiban öltöttek alakot.” (234)  Három öreg (1931; elbeszélő költemény)  Hármas arckép három pusztai öregemberről:  az anyai nagyapa: Kállay Lajos uradalmi bognár  az apai nagyapa: Illés János számadó juhász  a költőt betűre tanító öreg béres: Czabuk Pál  A gyermekkor színterét és kalandjait bensőséges szeretettel idézi föl (az emlékeket többször szép álomnak nevezi).  Ad egy paraszti genealógiát, amely mutatja, hogy büszke származására és elődeire. 

„Idill és tudatosság egymást átszövő szerves egységét sikerült létrehoznia.” (235)  A mű eszmei jelentősége: „a gyermeki emlékek felidézése és az ősök sorsának ábrázolása nyomán kibontakozó költői hivatástudat”. (236)  A költő közösségi hivatását fogalmazza meg.  Ifjúság (1932; elbeszélő költemény)  Ebben a műben is megjelenik az álom és a valóság egysége.  „ nemcsak a tündérvilág derűs szépségét, bensőséges emberségét mutatta be, hanem törékenységét, fenyegetettségét is.” (237)  „ tündéri idillje a paraszti élet vonzásában jött létre, a természetes emberi érzések: a szerelem és a közösségi igény, valamint a tisztességgel végzett munka és az otthonteremtés szépségét fejezte ki.” (238)  A nép iránti hűségről beszél.  Hősökről beszélek (1933; elbeszélő költemény)  Történelmi igazságtételt követel, és parasztforradalmat hirdet.  A poéma a

szegények kényszerű tolvajlását igazolja, sőt dicséri.  „ a szociográfiák leíró pontosságával és az emlékezések nosztalgikus lírájával ábrázolta a »szerzés« ősi szokását.” (241) Hagyomány és újítás:  Illyés vakmerő költeményei mögött egyre inkább föltűnik a magyar költői hagyomány. „Méghozzá a klasszicista költészet öröksége: Berzsenyi Dánielé. Az ő borongó kedélye, elégikus tájszemlélete, klasszikus formaalakító hajlama és görög mértékre szabott verselése hatott Illyés dunántúli tájverseire és életképeire.” (243–244)  „Berzsenyi hatása mellett bizonyára nem véletlenül érződött egy modern költő: Füst Milán vonzása. Füst költészetének komor zengése maga is Berzsenyi hangjának mélységét és erejét idézte fel.” (244)  Füst hatása  tárgyilagos költői szemlélet  ódai előadás  szabad verses technika  „Arany és Petőfi vonzása jelentette a

megkötő erőt. A gyermek Illyés első nagy versélménye a Toldi volt.” (245) Ennek a művészi ereje ragadta meg: az ütem, a rím és a szerkezet  Szintén nagy hatással van rá Fazekas Mihály Lúdas Matyija, és Petőfi népiességét is követi.  „Erdélyi József példája és sikere is növelte érdeklődését a népiesség iránt.” (245)  „Azokhoz a költőkhöz és írókhoz: Petőfihez, Aranyhoz, Fazekas Mihályhoz, Móriczhoz és Nagy Lajoshoz vonzódott, akiknél tárgyias hajlamra és szemléletre talált. Még Babitsnál, Kosztolányinál és Szabó Lőrincnél is fellelte az ábrázoló–leíró költészet elemeit. A Sarjúrendek, majd a Szálló egek alatt (1935) és a Rend a romokban (1937) verseiben mind nagyobb szerephez jut a tárgyias ábrázolás.” (249)  Illyés fölújította a hagyományos műfajokat, és a kor tárgyias költészetének a rendszerébe helyezte azokat.  tájversek  A Tiszánál  Az első tél, amire

emlékszem  Dunántúli reggel  Ami újra elmarad  Itt az első csillag  Tavasz volt  Újév napján írtam  leíró versek  Téli éj 62   Hársfák Ökrök  életképek  Énekelj költő  Telhetetlen kamasz  Egy sápadt nő egy kis szobában  arcképek  Anyánk  A ház végén ülök  Szerelmes leány  Szerelmem huszonnégy éves    Téli búcsú Utazunk, rázódunk Havas emlék    Fiatal asszony Házasok Betyár  elbeszélő költemények  Három öreg  Ifjúság  Hősökről beszélek  helyzetdalok  Szomorú béres  Szegénylegény  Derűs öreg  - Illyés egyre következetesebben szervezi a verseit arányos kompozíciókba. A kötöttebb szerkezet a Sarjúrendek c. kötetben válik végleg uralkodóvá (a kötet versei szinte kivétel nélkül a hagyományos ritmikát követik).  „A klasszikus mérték mellett a jambikus és hangsúlyos verselés ritmusemléke is

megjelent” (256.) Pl  magyaros tizenkettes: Szomorú béres  magyaros hatos és nyolcas: Szerelem, Szülőföldem, Mint a harmat, Halott leány, A Tiszánál, Pünkösdi ének  Németh László: „Illyés versformái: a rímes és rímtelen alexandrin, a háromszor vagy négyszer hatos sor, a hatlábas rímtelen jambus elég kényelmesek ahhoz, hogy a szabad vershez szokott költőt ne feszélyezzék, viszont megteremtik [] a ritmikai következetességet” (256–257.) Rend a romokban (1937)  Illyés ráeszmél, hogy a parasztság pusztulása nemcsak szociális gond, hanem nemzeti tragédia is. Ennek következtében középpontba kerül nála a nemzeti fönnmaradás kérdése  Egyes köteteinek a versei is a nemzeti hanyatlásra figyelmeztetnek.  Szálló egek alatt (1935)  Rend a romokban (1937)  Külön világban (1939)  „Költészetében megjelent a nemzeti szorongás, az a hang, amely valamikor Herder híres jóslata nyomán született a reformkor

irodalmában, Kölcseynél, Vörösmartynál, hogy azután költészetünk állandó és visszatérő szólama legyen Petőfinél, Aranynál és Adynál.” (261)  A pusztuló magyarság sorsa miatt verseiben a harag és az irónia is megszólal; pl.  Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez  Óda egy nagy afgán költőhöz  Paprikák  A szív szava  Üdvözlet Bécsből  Örvendj magyarom  Rend a romokban  A kötet bevezetése (Nyugat): „Nehéz a költő dolga. [] Mert a rendcsinálás persze, mint mindig, most is ráhárul. Elsősorban azzal, hogy a rejtőző fogalmakat néven nevezze, »életre hívja«” (267)  Az értelmes rend és az ironikus tárgyiasság verseskönyve.  A helytállást és a szembefordulást mutatja.  Két március (1936): egy hitvallással fölérő Petőfi-életrajz.  Ozorai példa: a szabadságharc példájával érvel.  Dózsa György beszéde a ceglédi piacon  Nem menekülhetsz: a hűség morálja és

a népi elkötelezettség parancsa 4. A népi líra és a kor költészete - Népiesség és nyugatosság:  Az 1915–1917-es lírai fordulat a nagy nemzedék költészetében is változást hoz. Hat rájuk az avantgárd; pl Babits: Nyugtalanság völgye (1920), Kosztolányi: Meztelenül (1928) 63  - A fiatalok szembefordulnak ugyan az idősebbekkel, poétikai szakadás mégsem következik be, mivel a nagy nemzedék tanul a fiataloktól.  Németh László: „Az Ady-nemzedék Adyt túlélt írói [] mintha valamennyien új költői fázisba értek volna s ha irodalompolitikailag nem is, de a valóságban a fiatalok közé vegyülve keresik az áttörésre alkalmas helyet.” (270)  Illyés Gyula: „ amikor az úgynevezett népiek feltűntek, a még működő Nyugat-beli költőknek a líráján pontosan ki lehetett mutatni az utánuk következő nemzedéknek a hatását.” (270)  Hatás Babitsra:  Illyés tárgyias szemlélete  a népi irányzat által

hozott versszerűség  Hatás Tóth Árpádra:  Ady kuruc versei (pl. Elég volt a vágta c költeményében)  a népi irányzat föllépése (pl. Fénylő búzaföldek között)  Juhász Gyula már korábban is képviseli a népiség elvét. „Az ő népisége inkább költői előkészítője és forrása volt az újnépi törekvéseknek, mintsem következménye; Juhász Gyula, akárcsak Ady Endre, a népi líra tanítómesterei és megalapozói közé tartozott.” (273)  A második nemzedék tagjai is hatnak egymásra. Pl Erdélyi József formavilága szinte minden pályatársára hat  Szabó Lőrincre (pl. Csiga-biga, Tavaszban, Örökzöld bánat, Fűben)  József Attilára (a szegényember-versekben; pl. Szegényember szeretője, Aki szegény, az a legszegényebb, Lopók között szegényember)  Sárközi Györgyre (pl. Pásztorok, Cigányok, Emlékezés egy vén malomra, Erdőben)  „A harmincas évek elején fellépő harmadik költőnemzedék

törekvései ismét új szemléletmódot [] hoztak. Ennek a nemzedéknek az útkeresését részben még mindig a nyugatosság és az avantgarde egymást keresztező hatása szabta meg. Ebben az útkeresésben [] nyert szerepet a népi irányzat hatása is Jankovich Ferencnél és Takáts Gyulánál erősebben, Radnóti Miklósnál és Weöres Sándornál szórványosan, másoknál alig jelentkezett ez a hatás.” (275)  „Babits Mihály kezdetben magát Radnótit is népi költőnek, sőt »őstehetségnek« könyvelte el, és megrótta eredetieskedő paraszti kifejezéseit. Valójában félreismerte a költőt és törekvéseit; Radnóti ugyanis kívülről: az avantgarde felől közeledett a népi stílushoz. [] Radnóti stíluskísérlete nemcsak a népi irányzat vívmányaihoz kapcsolódott, hanem az avantgarde folklorizmusához is. Ugyancsak stíluskísérletek voltak a fiatal Weöres Sándor népi ihletésű versei, balladái, mint a Ballada a két testvérről és a

Ballada három falevélről és dalai, mint a Bartók suite darabjai (Varázsének, Lidérc, Szán megy el az ablakod alatt, Estétől reggelig).” (276) Népiesség és táji költészet:  Pozitivista és szellemtörténeti irodalomtörténet-írás: a költői egyéniség természetét szívesen magyarázza táji hatásokkal (Landschaftstheorie: elmélet a táj művészetformáló hatásáról).  Az kétségtelen, hogy a táj természeti képe és kulturális tradíciója hat a költőre; pl. egyes költőknél a Dunántúl szabja meg a természeti élményvilágot: Berzsenyi, Babits, Illyés, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula.  „A táji költészet és a népiesség elve között is összefüggések találhatók; a regionális hagyományoknak gyakran a népi kultúra adott határozottabb jelleget. A táj iránt érzett hűség és vonzalom népi elkötelezettséggel párosult E kettős hagyományt képviselte már Bárdosi Németh János költészete” (278) Első

kötetében (Öreg szilfa árnyékában, 1926) tájrajzokat és népi életképeket ad, versei a szociális feszültségeket tükrözik.  A népies regionalizmus művészi lehetőségeit Jankovich Ferenc költészete váltja valóra (első verseskötete: Kenyérszegés; Párizs, 1932). „Első versei az elhagyott otthon nosztalgikus emlékéből születtek, a bukolikus költészetnek azt a dallamát szólaltatták meg, amely szinte általános volt a harmadik nemzedék: Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és Takáts Gyula lírájában.” (279)  Jankovich versei  a paraszti munka hiteles ábrázolása; pl. Favágó, Szénagyűjtés  robotoló szegények; pl. A kanász, Kócos kocsis  a magyaros tizenkettest összehangolja a francia alexandrinnal  egyesíti Csokonai népies rokokóját és a francia népdal könnyedségét; pl. Zöldben  a magyarság fönnmaradásának zálogát a forradalomban látja; pl. Móricz Zsigmond halálára  Takáts Gyula

versei  A szülőföld ihleti őket; a költő az idill élményeiből építkezik.  A somogyi Nagyberek (1934; tanulmány): a terület település- és gazdaságföldrajzával foglalkozik. 64 -  A természet élményét impresszionista képekben fejezi ki; pl. Szülőföldem, Somogyi tavasz  „Versei mégsem a tájköltészet provinciális közegében születtek, a táj élményét az európai kultúra és a magyar hagyomány átélt világában mélyítette el.” (282)  Kísérletezik Csokonai népi rokokójának modern hangszerelésével; pl. Csöngei emlék  Fölidézi Berzsenyi dunántúli klasszicizmusának görögös színeit; pl. A somogyi klasszikus  „Ritmikája egyaránt élt a hangsúlyos ütemekbe átjátszatott jambus, a magyaros alexandrin és a Berzsenyire emlékeztető antik mérték lehetőségeivel.” (282)  kötetei  Kút (1935), Kakukk a dombon (1937): „ verseit a táj szelíd szépsége, a pannon dombok arányossága, a

Balaton tündéri színvilága ihlette.” (282)  Május (1939), Családfa helyett (1941): a derűbe, harmóniába keserűség vegyül.  Hold és hárs (1943): megjelenik a történelmi felelősség és az írói elkötelezettség eszméje.  A „debreceniség” eszméje:  A táji költészet és a népi hagyomány kapcsolatának másik változata.  Az alföldi költők körében alakult ki.  Cél: egybeforrasztani „a természeti–táji ihletet a népiséggel, s hogy a regionális hagyományokból fejlesszen nemzeti költészetet”. (283)  Pl. Oláh Gábor vagy Gulyás Pál, akik művészeti ideológiát is kidolgoznak  „Mások [] költői működésükben fejezték ki hűségüket a szülőföld, az alföldi táj és város, a megtartó népi hagyomány iránt. A hódmezővásárhelyi Pákozdy Ferenc, a debreceni Juhász Géza, Mata János, Kiss Tamás és Tóth Endre, valamint a kecskeméti Sántha György az alföldi táj telt színeivel festettek

képet szülőföldjükről, egyszersmind számot adtak a parasztság nyomorúságos sorsáról [] A népi mozgalom és a népi líra valamennyiük költészetére hatott.” (283–284)  Pákozdy Ferenc  József Attila híve  A Tisza sirálya (1927; első kötete): a vidéki város élete, táj- és életképek.  Förgetegben (1943): lázadó verseket tartalmaz; az ügyészség elkobozza, és a költőt vallásgyalázás vádjával bíróság elé állítják.  Juhász Géza  Ő vállalja a debreceni irodalmi élet megszervezését (pl. az Ady Társaság egyik vezetője)  Gulyás Pállal az irodalmi decentralizáció híve: Budapest mellett Debrecenben teremtenének országos irodalmi központot. (Első verseiket is közös kötetben adják ki: Testvérgályák, 1923).  Első verseire még a nyugatos líra hat, később a népi mozgalom híve lesz.  „ A magyar szellem vándorútja (1938) című könyve a népiek irodalomszemléletét érvényesítette a

magyar irodalomtörténet áttekintésében, Népi Írók (1943) című munkája pedig elsőnek rajzolt arcképsorozatot a mozgalom íróiról. Verseiben is a népi költőirányzat hangját vette át” (284–285)  Mata János  A ’30-as évek végén kerül a költői népiesség és a régi magyar költészet hatása alá. „Költészete ekkor Károli Gáspár bibliafordításának és Szenczi Molnár Albert zsoltárainak, a népballadáknak és a siratóknak a nyelvét követte” (285)  Egyes versei a népi líra azon tragikus oldalát képviselik, mint Sinka balladái; pl. Boldog, kinek árkangyalok, Mata Bálintrul való ének, A szegények temetője  Kiss Tamás  A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik; különösen jó barátságban van Weöres Sándorral, Jékely Zoltánnal és Takáts Gyulával.  Versei elégikus hangulatúak, de érezhető bennük a belső derű.  Tóth Endre  Költészetére az új népiesség poétikája és formanyelve hat.

 Táj- és életképekben ábrázolja az alföldi kisvárosok, falvak és tanyák nyomorúságos életét; pl. Alföldi tanya, Szentesti részegek  Sántha György  Költészete: először a népnemzeti klasszicizmus hagyományát követi, majd a nyugatos líra híve.  Nagy szerepet játszik nála a szülőföld szeretete; pl. Himnusz egy virágzó barackfához  A falusi életet zsánerképekben mutatja be; pl. Esti itatás, Aratás, Krumpliszedés Népiesség a szomszédos országok magyar költészetében: 65          „A húszas években kialakult romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai magyar irodalom sem maradhatott érintetlen az új népiesség hatásától.” (288) „A népiség elve, mint írói igény és norma szélesebb körben érvényesült, olyan költőknek (a romániai Tompa Lászlónak, a szlovákiai Győry Dezsőnek) a munkásságában is, akik különben a modern »nyugatos« költészet vonzásában

alakították ki poétikájukat.” (289) A nemzetiségi irodalmaknak van egy népi irányzata is (leginkább az erdélyinek, legkevésbé a vajdaságinak), amely termékeny kapcsolatban állt a nemzetiségi sorba került magyar parasztok kultúrájával. A székely parasztság sorsát ábrázolja: Kós Károly, Nyirő József, Tamási Áron, Kacsó Sándor. A költészetben ekkor még nem jelentkezik határozottan a népi igény.  Egyesek a századvég eredményeit használják föl, illetve egyeztetik a nyugatos költészettel: Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László.  Mások az expresszionizmus távolabbi vonzásában dolgoznak: Szentimrei Jenő, Bartalis János és Olosz Lajos. Bartalis János  A népi irányzat felé ő tesz néhány lépést, amikor fölújítja a népies életképet.  A mezei élet pogány örömeiről beszél, és ezzel Theokritoszt idézi; pl. Ujjaimból liliomok nőnek  „ a kosályi versekben volt valami annak az embernek a

naivitásából, aki távol maradt a modern költészet keserves tapasztalataitól.” (291)  Az idill mellett a köznapi valóság, a gond is megjelenik. A második erdélyi költőnemzedék:  A népiség vonzása náluk erősödik meg.  A ’30-as évek elején akarnak számot vetni a romániai magyarság helyzetével.  Az Erdélyi Helikon „vallani és vállalni” vitája után, illetve az Erdélyi Fiatalok föllépése nyomán jelentkezik ez a nemzedék.  Képviselői:  Kiss Jenő: optimizmusát az otthonos környezet táplálja (első kötete: Kormos üvegen, 1937).  Szabédi László: tudatosan keresi a helyét a népi írók között. Első verseskötetére (Alkotó szegénység, 1939) Illyés Gyula figyel föl  Salamon Ernő: először Ady és Kassák hat rá, illetve Bartalis János és Szentimrei Jenő. Az avantgárdot elhagyva József Attila hatása alá kerül. „A gyergyói tájnyelv, a székely népköltészet és munkásfolklór szőtte át

verseit” (295)  Horváth István: „Költői pályájának kezdete abba a körbe illik, amelyet Sinka István, Nagy Imre, Gellért Sándor és mások költészete alakított ki a harmincas évek közepén.” (296) „A népköltészet tiszta szóképeitől, arányos szerkezeteitől és dallamos formáitól tanult” (297) Az idill mellett a nyomort is ábrázolja.  Akik hatnak rájuk:  Kós Károly  Tamási Áron  Kacsó Sándor  Balázs Ferenc  Bözödi György  a magyarországi népi mozgalom és irodalom Szlovákiai magyar irodalom: Győry Dezső  A szlovákiai magyar irodalom első jelentősebb költője.  A „nyugatos” líra és az avantgárd vonzásában indul.  Ady és Móricz művein nevelkedik.  Első kötete: Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (1921).  A szlovákiai magyar nemzetiség sorskérdéseit szólaltatja meg.  „Meggyőződése volt, hogy a kisebbségi magyarságnak a szomszédos népek testvériségét

kell ápolnia, a »híd« szerepét kell betöltenie. [] Kisebbségi Géniusz című vallomása igen nagy eszméltető hatással volt a szlovákiai magyar diákmozgalomra: a fiatalok Győry Dezsőtől tanultak kisebbségi hivatástudatot A Balogh Edgár, Dobossy László, Ferencz László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Peéry Rezső, Porzsolt László, Terebessy János és mások által 1928-ban szervezett Sarló mozgalom, amely a népi mozgalom előfutárai közé tartozott, őt tekintette egyik mesterének.” (300) Sáfáry László  A kárpátaljai táj és nép költője, a Sarló mozgalmához tartozik. 66   A szabad verses lírától jut el az egyszerűbb nyelvezetig, és ennek során fölhasználja a népköltészeti hagyományokat is, főleg a balladaforma drámaiságát. Jugoszláviai magyar költészet:  Nem igazán alakul ki népies áramlat.  Az Út c. újvidéki folyóirat (Csuka Zoltán szerk): az avantgárd irányába tájékozódik  A Kalangya

c. lap (Szenteleky Kornél, majd Szirmai Károly szerk): példaképük a „nyugatos” irodalom.  Pl. Dudás Kálmán (első kötete: Déli szél, 1930), aki kiváló műfordító is Népiség és mitologikus költészet 1. A népi líra fordulója - Népi mágia, népi mítosz:  A ’30-as évek közepe: új költőnemzedék tűnik föl.  1933, Nyugat: Babits Mihály toborzója („Felhívás az ismeretlen költőkhöz”), amely öt vers és egy rövid életrajz elküldését kéri.  „Az intellektualista látásmód, a valóságban, a társadalomban és a történelemben tapasztalt bonyolult feszültségek józan vizsgálata, illetve racionális feloldásuk igénye általánosságban szabta meg a »második« nemzedék törekvéseit a harmincas és negyvenes években. [] A »harmadik« nemzedék másként tájékozódott és gondolkodott Az alkotó személyiség benső körében maradt, gyanakvást táplált a történelmi események és mozgalmak iránt. Általában

ontológiai és antropológiai, etikai és esztétikai kérdések iránt érdeklődött, az emberi létezéssel és az alkotó munka benső kérdéseivel foglalkozott, kevésbé vállalt szerepet a társadalom küzdelmeiben.” (308)  A „harmadik nemzedék” költőinek a hullámai:  Az idősebbek, akiknek a pályája a „nyugatos” líra és az avantgárd kettősségében kezdődik:  Radnóti Miklós  Vas István  Zelk Zoltán  Forgács Antal  A fiatalabbak, akik a „nyugatos” örökséget alakítják át:  Weöres Sándor  Rónay György  Hajnal Anna  Kálnoky László  Akikre szintén hat a „nyugatos” hagyomány, de tevékenységükre a fejlődő népi lírai áramlat is befolyással van, megfigyelhető náluk a mítoszteremtő igény, de érdeklődnek a köznapi valóság iránt:  Jékely Zoltán  Képes Géza  Jankovich Ferenc  Takáts Gyula  Kiss Tamás  Az utolsó hullám költői a ’40-es évek második

felének elvonatkoztató poétikáját (az Újhold költészetét) készítik elő:  Csorba Győző  Toldalagi Pál  Károlyi Amy  „A »harmadik nemzedék« fellépésével szinte egy időben kerültek a nyilvánosság elé a paraszti »őstehetségek« is, elsősorban a népi mozgalom szervező munkájának eredményeként.” (310) Akik ekkor lépnek föl: Veres Péter, Szabó Pál, Sinka István, Sértő Kálmán, Nagy Imre és Gellért Sándor.  A két irányzat közt jelentős különbségek vannak; ami közös bennük: érdeklődnek a mítosz, a mitologizmus iránt.  A mítosz a modern költészetben válságtudatra utal: olyan kérdésekre ad választ, amelyeket ésszerűen nehéz megválaszolni.  A modern költészetre azok a történelmi mítoszok hatnak, amelyek az ember és a világ diszharmóniájának az élményét fejezik ki. „Vagyis nem a klasszikus rendet sugalló görög–római mitológia, hanem a messianisztikus képzeteket keltő

zsidó–keresztény, a misztikus–panteisztikus képzeteket erősítő indiai és archaikus elő-ázsiai mítoszok, valamint más keleti (finnugor, türk, mongol) és primitív (afrikai, óceániai, indián) mitológiák.” (312–313) 67  - „A »harmadik nemzedék« rendre a költői mítosz erejével tört át azon a bűvös körön, amelyet a kor bölcseleti és történelmi kérdései vontak köré. A Kerényi Károly által szervezett Sziget-mozgalom, s a hatása alatt fellépő Argonauták című folyóirat költői, például Hajnal Anna és Devecseri Gábor a görög–római klasszicizmusban, az Eclogákat író Radnóti Miklós ugyancsak az antikvitásban és az Ószövetségben keresték a szellemi ellenállás eszközét. Weöres Sándor [] a keleti és a primitív mitológiában, később Jékely Zoltán az archaikus elő-ázsiai mítoszokban, Csorba Győző a kínai filozófiában kutatott mitologikus magyarázatot” (313)  A »második nemzedékkel«

indult Gulyás Pál is a mitologikus költészetben találja meg a maga költői egyéniségét.  „ Sinka István, Nagy Imre és Gellért Sándor is részben mítoszokban vagy mitologikus motívumokban fogalmazta meg közérzetét.” (314)  „A mágikus-mitologikus látásmód részben a népi művelődés és életrend hagyományos világában gyökerezett. Azokon a vidékeken, ahonnan a népi költők nagy része származott: a bihari pusztán, a Sárréten, az elzárt baranyai vagy erdélyi falvakban még elevenen éltek a népi műveltség és szokás, sőt a paraszti mágia archaikus hagyományai.” (315)  A hagyományos világra épülnek az újabb hiedelmek, illetve az archaikus természetmítosz a keresztény mitológiával vegyül. Ez a zavaros mitologizmus hatja át a parasztköltők egy részének a szemléletét  ’30-as évek, Magyarország: általános a parasztság életformája és kultúrája iránti érdeklődés; egyes csoportok folyamatosan

napirenden tartják a parasztság sorskérdéseit. Ilyen csoportok pl  Bartha Miklós Társaság  Soli Deo Gloria  a Bethlen Gábor körök  Fiatal Magyarság Köre  Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma  a szlovákiai Sarló  Erdélyi Fiatalok  a népi írómozgalom  Bajcsy-Zsilinszky Endre csoportja (az Előőrs és a Szabadság c. lapokkal)  a kisgazdapárti és a szerveződő parasztpárti mozgalmak  néprajzkutatás (pl. Ortutay Gyula, Bálint Sándor, Luby Margit, Kiss Lajos)  Bartók Béla és Kodály Zoltán tevékenysége  A parasztsággal kapcsolatban is keletkeznek mítoszok: idealizálják őket, úgy tekintik, mint a magyarság etnikai tulajdonságainak a letéteményesét, sőt elmaradott viszonyaikat konzerválni is szeretnék.  „A konzervált falusi élet mitizálását természetszerűen követte a városellenesség, az idegengyűlölet, főként az antiszemitizmus. A hivatalosan támogatott nemzeti mitológia révén a

magyar kultúráról is mitizált kép alakult ki: az ősinek és eredetinek tekintett régi, illetve népi műveltség idealizálása maga után vonta az európai hagyományok, az európai tájékozódás elutasítását.” (318)  A magyar kultúra mitizált képének a forrásai:  hagyományos, függetlenségi tradíciókkal is színezett úri nacionalizmus  a századforduló turanistáinak a fajelmélete  Szabó Dezső parasztromantikája  a trianoni béke keltette nemzeti elégedetlenség  a „fajvédelem” gondolata  az európai (német, olasz, osztrák, spanyol) fasizmus ideológiája  A parasztmítosz romboló hatása érvényesül Erdélyi Józsefnél vagy Sértő Kálmánnál.  Akik szembe tudnak fordulni ezzel a világképpel: Veres Péter, Nagy Imre és Bakó József. Parasztköltők és őstehetségek:  Az őstehetségek körül kultusz alakul ki, de ez végül ártalmassá válik, mivel a tapasztalatlan paraszti tehetségek nem tudnak

megbirkózni az olcsó dicséretekkel.  A tragédiákat elősegítette, hogy az „őstehetségek” emeltebb öntudattal léptek föl, és nehezebben viselték a kritikát.  „Babits Mihály az irodalmi érték és igény nevében emelt szót a parasztköltők mértéktelenné váló kultusza ellen.” (322) „Oly babona, mely mindinkább kezd elharapózni irodalmi életünkben, s mely ellen hangosan tiltakozni kell. Értem, ha Móricz Zsigmond különös melegséggel fedezi fel a parasztszármazású írót; de nem értem, ha valaki a paraszti származást mint irodalmi glóriát fonja a költő feje köré. Ez fontos a költő megértésénél, de nem megítélésénél” (322) 68  Illyés Gyula még indulatosabban fogalmaz; ok: a mesterkélt parasztkultusztól a népi irodalom rangját és becsületét félti. „A népiesség beköszöntött, divatját éljük. Nem kell különösebb éles szem persze ahhoz, hogy ez a divat, mint minden divat, rövidesen

elmúlik. Ami időszerű, az időleges Elmúlik, vagy ami még veszélyesebb: elfajul [] Az ember röstelleni kezdi vidéki mivoltát, mely lassankint újra pántlikás kalapot, rámás csizmát és butykost jelent, s mindazt, amit a butykos inspirál, vagyis mellverést, dülöngélő ökölrázást, ködöt az agyra és végül hánytorgást az árokban.” (322)         Németh László arra figyelmeztet, hogy az „őstehetségek” nagy részét a nagy tisztelet megakadályozza a továbbfejlődésben, és megáll naiv, ösztönös alkotó szerepében. A leglátványosabb egyéni tragédia Sértő Kálmáné, aki iszákos kalandorrá züllött.  Verseiben szemléletes képekkel idézi a falusi életet, a naturalista vagy népieskedő sorokkal azonban gyakran rontja meg azok kifejező erejét.  Babits, Karinthy Frigyes és Márai el is marasztalja őt, Hatvany Lajos és Féja Géza azonban kiáll mellette.  Erkölcsi és művészi

hanyatlását kötetei is mutatják (Esett a hó, 1939; Aranykenyér, 1939; Ilyen az élet, 1940). Nagy Imre  Mezőgazdasági munkás, így csak este tud olvasni (Petőfi, Arany, Ady, Baudelaire), verseit pedig munka közben, emlékezetben írja.  1941: kiadják Holtak derese c. kötetét  „Stílusára kezdetben a múlt századi klasszikusok, majd Ady szimbolizmusa és Sinka István sámánisztikus hangja hatott, verseit a turanizmus romantikája futtatta be.” (326)  Verseinek van bizonyos szociografikus természete. Gellért Sándor  Gulyás Pál fedezi föl.  Első kötetei szókimondásukkal keltenek föltűnést (A bál udvarában, 1942; Halálra táncoltatott leányok, 1944). Mátyás Ferenc  Költői példái: József Attila, Illyés Gyula.  Versei keserűséget, kiszolgáltatottságot, reménytelenséget tükröznek. „Költészete ennek ellenére emelkedett: a népi líra gyakori ösztönösségét elkerülve intellektuális szinten élte át a

kornak és saját küldetésének problémáit.” (332) Hegyesi János  Költői példaképe: Petőfi; pl. Petőfi szelleméhez  „Szegénylegény verselőnek” érzi magát; pl. Vadvirágok  Bemutatja a sárréti táj vadságát; pl. Átokverte pusztán, Sárréti világ Veres Péter: Napszámos énekek  Az első darabok a munkát kereső, majd robotoló paraszt tapasztalatait beszélik el: Első kereset, Munkába megyünk, Szombat este hazafelé, Aratáskor munka nélkül.  A következőkben már erősebb a személyes, lírai erő: Én nem bújhatok el, Sóhaj, Üzenet, Keménynek lenni. a népi irodalom vonzásában indulnak a következők  Kónya Lajos (Úti sóhaj, 1936)  Cseres Tibor (Tájkép elől guggolva én, 1937)  Örvös Lajos (Csillagok alatt, 1941)  Kopré József (Nem az én világom, 1942)  Számadó Ernő, aki Petőfi és Erdélyi József hangját utánozza  Bakó József. „Sokszor idézett verse: a Balhát űz anyám a falusi

élet apró képét tágította a paraszti sors megdöbbentő szimbólumává.” (337) 2. Naiv mitologizmus: Sinka István - 41 Pásztorének  „Sinka István a magyar társadalom legmélyebb kútjából: a bihari puszták elesett pásztorai közül emelkedett az irodalomba. [] Maga Sinka is évszázados némaságból felszárnyaló vallomásnak tudta költészetét” (338) (Már gyerekkorától sokat olvas)  1930: ekkor jelenik meg először egy verse (Bánat az Alföldön41), a Magyar Falu c. néplapban Ez a vers kötetben nem jelent meg; ld. függelék 69  - Néhány műve még megjelenik a Magyar Faluban, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre vonzásába kerül, és Féja Gézával lép kapcsolatba. Az ő közbenjárására jelenik meg első kötete, a Himnuszok Kelet kapujában: ez „új érzést és hangot kezdeményezett: a Magyar Faluban közreadott versek elégikus közérzete és hagyományos népiessége után szabad versben zengő himnuszok fejezték ki a

költői felszabadulást, a népi megújhodás sürgető vágyát” (342)  Féja Géza véleménye: a himnuszok az ősi népkultúra fölszabadulását igazolják, és velük a földműves magyar kultúrája árad be az egyetemes kultúrába.  Németh László véleménye: Sinka verseinek „semmi közük az ősi népkultúrához: himnuszai az utóbbi évtized szabadvers-irodalmának jellegzetes termékei, a földmíves magyart Pesten költött formulákon át látja, ha a parasztságból származik is, nem felfedezője a parasztságnak”. (343)  A táltos-költő szerepe valóban kívülről magyarázható; pl. Ady hatása, amely elősegíti a messianisztikus küldetéstudat kialakulását  Fölhasználja a turáni mitológia hagyományos fordulatait.  Himnusz az ősi Ister szent vizéhez  A kitagadott  Napimádó  Anyám panaszaiból  Hajnali máglyagyújtás „Az önportré a költészet szerepéről és hivatásáról kialakult elképzeléseit

világítja meg.” (342)  A himnuszok országos elismerést szereznek a költőnek, ugyanakkor kritikát is kap. Veres Péter pl azt tanácsolja neki, írjon inkább a valóságról. Ennek nyomán születik meg a Pásztorének  Verses önéletrajzi elbeszélés, amely egyben a pásztorélet „eposza” is.  Felesége, Papp Piroska halálos ágyánál dolgozik rajta.  1936-ban jelenteti meg Féja Géza segítségével.  A mű az önéletrajzok kronologikus rendjében halad, de az eseményeket lírai kitérők, közéleti reflexiók szakítják meg.  Múltidéző lírája rokonságban áll más művekkel.  Illyés Gyula: Három öreg és Ifjúság  Erdélyi József: Téli rapszódia (naplóvers)  Szabó Pál első regényei (Békalencse és Papok, vasárnapok)  Tanúvallomást tesz, de lázadást is hirdet. Vádak és panaszok:  Sinka Budapesten nagy nyomorban él, ugyanakkor egyre több lapban szerepel.  Kelet Népe  Komádi és Vidéke 

Szabadság  Magyar Írás (Szlovákia)  Válasz  Híd  Szabad Szó  Magyar Élet  Magyar Út  Meghatározó élménye a fenyegető népi pusztulás. A tragikus magyarság mitologikus képét igen nagy erővel ábrázolja; pl. politikai allegóriáiban  Magyar jelenés  Az angyal bizonyságtétele  „A magyarság pusztulásáról kialakult nagyszabású haláltánc-jelenetek és –látomások általában nem voltak függetlenek a fajvédő romantikától. Már Szabó Dezsőnél sem, aki Az elsodort faluban először vetette fel egymással szerves összefüggésben a nemzethalál látomását és a faji gondolatot. [] A durván támadó jobboldali radikalizmus szőtte át és tette eszmeileg teljes mértékben hamissá, művészileg zavarossá a Denevérek honfoglalása (1941) című népies eposzt, amelyben Csokonai művének, a Békaegérharcnak kompozícióját kívánta a fajvédő mitológia szolgálatába állítani. ” (354–355)  „Káros

nézetei azonban nem alakultak egységes rendszerré, mint a népi radikalizmustól a nyílt fasizmusig eljutott Oláh György vagy Matolcsy Mátyás elképzelései, s ő maga sem csatlakozott a hazai fasiszta mozgalomhoz, mint Erdélyi József vagy Sértő Kálmán.” (356)  „A »tragikus magyarság« mítoszát és a faji gondolatot rendkívüli módon felfokozott költői hivatástudat egészítette ki. A történelmi és faji árvaságban élő nemzetnek, mint Sinka gondolta, olyan költőkre volt szüksége, akik a népi közösség mindennél erősebb vonzásában, önfeláldozó próféták módjára 70 - képesek mutatni az utat. Önmagát erre a feladatra jelölte ki, közösségi küldetésnek tudván a költészetet” (357) A pásztorköltő poétikája:  Sinka költészete az archaikus, mágikus-mitologikus parasztkultúrából született.  „Sinka két egymással érintkező, egymásba súrlódó világ határán talált helyet. Már átvette a

középrétegek tömegkultúrájának népszerű elemeit (s velük a nemzeti és faji mitológiát), de még őrizte az évszázados pusztai és falusi hagyományokat” (361)  „Helyzetét alapvető kettősség jellemezte, amely alkalmilag feszült ellentmondások forrásává vált; költői szereptudatát a műköltészetben általános személyesség, poétikáját pedig a parasztkultúrában hagyományos közösségi jelleg szabta meg. Szereptudatát Ady példája, a magyar líra váteszi-prófétikus hagyományai és a paraszti »őstehetségek« heves önérzete alakították ki Poétikáját pedig az a barbár és archaikus költészettan, amely a népballadákban, a paraszti siratókban és ráolvasásokban tanulmányozható.” (362)  Kezdetben a himnusz, a leíró vers és az elbeszélő költemény van túlsúlyban költészetében, természetes kifejezésmódját végül a dalban és a balladában találja meg.  Első dala: Nem tudják a kék eget által

kiáltani (1938).  Dalai általában panaszok és önsiratások, amelyek a költő elesettségét fejezik ki.  Dalainak gyakran az emlékezés ad lírai erőt – ezek epikus anyagból épülnek föl.  Sinka kisebb emlékverseket és elbeszélő költeményeket is ír a múltról. „A hosszabb elbeszélő költemények azonban hamar kifulladtak, Sinka a zártabb és tömörebb formákban, kivált a balladában, tudott igazán jelentős költői eredményeket teremteni” (365)  „Sinka balladáinak nagy része azonban nem azt a régebbi népballadát követte, amely az egész magyar nyelvterületen, sőt a Duna-medence népeinél általánosan elterjedt motívumokból épült, hanem szülőföldjének úgynevezett »helyi« balladáit.” (366) Pl Simon Virág (1940)  „Költészetének jellegzetes [] változata mitikus balladáiban kapott formát. Ezek [] szülőföldjének néphagyományát őrizték, azokat a kísértethistóriákat, babonákat, kuruzslási

szokásokat és mitikus szertartásokat, amelyeket önéletírásának tanúsága szerint még gyermekkorában ismert meg.” (368)  „Balladáiban a népi varázslás, ráolvasás és mágia archaikus emlékeit örökítette meg.” (369) Pl  Sinka nagyanyám (1935; a termékenységi varázslás ősi szokása)  Pásztorének (1936; a népi halottsiratás szertartása)  Anyám balladát táncol (1937; A halottas tánc szertartása – Kálmány Lajos és Lajtha László megállapította, a búcsúztatót gyakran kísérte lassú körtánc. „A tánc és a kísérő liturgia valójában engesztelő áldozatot jelentett azokért a halottakért, akik fiatalon és váratlanul szálltak alá a földbe Vagy akiket bűnök terheltek, amelyeket már nem volt alkalmuk megbánni” (370.))  Kísértetballadáiban ördöngösöket, boszorkányokat, borzongató történeteket ábrázol.  Látták lúd képiben szállni (1943; népi boszorkányhistóriát idéz) 

Jósasszonyok balladája (az átkos jóslatok valóra válását hirdeti)  Vesszőt táncoltat a sátán  Bába-kocsi  Tálasok balladája (1942)  Míg a juhaim aludtak (eleven parázsba lépő kísértetét apokaliptikus látomások keltik életre)  „A balladák és a jelenések látomásos képzelete, szabad költői fantáziája nyomán született az a kritikai vélemény, amely szerint Sinka István költészete sajátos »népi szürrealizmust« alakított ki” (372.)  „Sinka költészetének szabad társításait, mágikus igényét és révületét, egyszóval »szürrealisztikus« motívumait éppen azért nem lehet a szürrealista költészet körébe vonni, mert ennek a költészetnek egészen mások a szemléleti és az eszmetörténeti alapjai.” (374)  A szürrealizmus létrejöttekor más élmények, irányok voltak jelen.  a modern ember válságélménye  a modern irracionalizmus és agnoszticizmus  az avantgárd kontinuitása (ez az

expresszionizmuson, a futurizmuson és a dadán keresztül jutott el Bretonék törekvéseihez)  Sinka költői szemléletének két legfontosabb forrása:  néphagyomány  az alföldi parasztszekták tanítása (jövendölésekkel, halálkultusszal átszőtt ideológia, chiliasztikus messianizmus) – „E szekták a Bibliából, különösen János apostol Jelenéseinek könyvéből s a szektaszervezők apokrif irataiból alakították ki tanításaikat, amelyek anarchikus lázadást vagy a társadalomból történő kivonulást hirdettek.” (374–375) 71  - „A Pásztorének, az elbeszélő költemények és a jelenések verselését már teljes mértékben a mágikus népi szövegek szabadon tagoló ütemezése szőtte át. Hatos, hetes, nyolcas, kilences, tízes és tizenegyes sorok váltakoztak, uralkodó szerepet azonban a kettős osztású nyolcas és a kettős, illetve hármas osztású kilences kapott [] Sinka olyan formát használt, amelynek a régi

magyar költészetben, a zsoltárfordításokban, Tinódi históriás énekeiben is kitüntetett szerepe volt. És szerepet kapott a modern magyar lírában is: Adynál, Tóth Árpádnál és József Attilánál” (376–377) Emlékek szigetén:  1945–1948: sok verse jelenik meg a népi mozgalom, a paraszt- és a kisgazdapárt sajtójában.  Ekkor jelenik meg néhány szép és tiszta ballada.  Rostáló parasztlány éneke (1947)  Erdei liliom (1947)  Sinka mégis magányba és keserűségbe süllyed. Ezt csak súlyosbítja, hogy korábbi művei (főleg a Fekete bojtár vallomásai és a Denevérek honfoglalása) miatt heves támadások érik  1949 után kb. egy évtizedre kiszorul az irodalmi életből, sőt magányát büszkén őrzi  Továbbra is sokat ír:  történelmi balladák a magyar parasztság tragédiáiról  Nyári tánc virágporban (1947)  Krónika (1947)  György vezér a tüzeknek suttog (1947)  Véres Párcium (1962) 

elégikus hangulatban idézi föl gyermek- és ifjúkorát  Juhászbojtár nagy esőben (1947)  Gyermekkorom  Hiábavaló siralom  Leánynézőben  Domboldalon mennyi fehér  Bodzapuska  Alvajáró (1963)  Emlékezés a Gyarakiszikről  „szabadulása” a magányból  1961: megjelenik Eltűnik a hóri domb c. novelláskötete  1964: megjelenik a Végy karodra idő c. verseskötete  utolsó művei  1967: Mesterek uccája (elbeszélő költemény)  A Pásztorének epikus-szociografikus mondanivalóját újítja föl.  A falusi mesteremberek életét mondja el.  Mozaikos kompozíció jellemzi: a mesterségek és alakok epikus rajzát elégikus lírai anyag köti össze.  1972: Szigetek könyve (elbeszélő költemény)  Önéletrajznak készül (a költő szerint a lélek önéletrajzának).  Sinka öt könyvben járja végig a paraszti világról való emlékeit.  „A naiv eposzok hangját használta, kanyargós élete felett

tartott szemlét, személyes lírában és emlékező epikában végzett számvetést.” (382) 3. Tudós mitologizmus: Gulyás Pál - A Nyugat vonzásában:  „Írói pályája a Nyugat vonzásában indult, a magyar líra európai igényességét, nyugati tájékozódását képviselte.” (383)  Gulyás „poeta doctus” módjára használja ki a világirodalom és világfolklór addig eléggé ismeretlen örökségét: az archaikus mítoszokat, a naiv eposzokat, a skandináv, a román és a finnugor mitológiát.  „ a Niebelung-éneket tanulmányozó Arany János és a Kalevalát tolmácsoló Vikár Béla vállalkozását folytatta; az ősi, keleti mítoszokat birtokba vevő Weöres Sándor, valamint a finnugor és türk mitológia elemeiből építkező Juhász Ferenc eredményeit készítette elő.”  „Tudós mitologizmus az övé: a naiv mítoszok kutatását a kutatási eredmények költői felhasználása követte.” (384)  Gulyás magányos

természetű volt: sokat olvasott és nyelveket tanulmányozott. Csak családja és néhány barátja volt körülötte (pl Németh László, Juhász Géza és Kardos László)  1923: sógorával, Juhász Gézával közösen jelentet meg egy verses füzetet (Testvérgályák).  1927  Néhány társával megalapítja az Alkotás c. folyóiratot 72 42 -  Társaival megalapítja az Ady Társaságot.  1928: Juhász Gézával együtt megkapja a Napkelet irodalmi pályázatának első díját.  Első önálló kötetei már mutatják irányát.  Misztikus ünnepi asztal (1928)  Tékozló (1934)  „A fiatal debreceni költő Babits költészetének vonzásába került, humánus meggyőződést, világirodalmi érdeklődést és bölcseleti hajlamot elsősorban ettől a költészettől tanult. [] Babits vonzását egészítette ki Adyé, Szabó Lőrincé és a német expresszionizmusé, amelynek alapvető antológiáját, Kurt Pinthus Menschheitsdämmerung

című gyűjteményét igen jól ismerte.” (387)  „Már az indulásnál kitetszett, hogy a társtalanul dolgozó költőnek csupán néhány nagy mondanivalója van” (388.)  Egyik jellemző vezérmotívuma: a természettel tartott eleven kapcsolat.  Gulyás nem menekül a természetbe, mint Szabó Lőrinc, Illyés, Erdélyi József vagy Fodor József, hanem eleve irtózattal tekint a nagyvárosokra.  E vonzalom oka: a magányban a természetben talál mozgósító élményt.  Pl. Ábrándom estharangjai, A viharzó diófa, A fák lassú szíve, Jönnek a fák  Bölcselete is innen táplálkozik; szerinte a létezés igazi otthona a növények világa; pl. A halott akác.  Szerinte újjá kell alakítani az ember–természet kapcsolatot, és igazodni kell az örök törvényekhez. Így a halál nem lesz olyan fenyegető Ez a szelíd panteizmus teremti meg a költő jellegzetes szimbólumát, a „misztikus ünnepi asztalt”, amely valójában a sírhalom. A

népi mozgalomban:  Belenyugszik helyzetébe: elfogadja a vidéki költő sorsát, akire az országos fórumok alig figyelnek.  1931-ben változás történik: az Ady Társaság meghívja az induló népi tábor néhány tagját (Németh Lászlót, Illyést, Kodolányit, Erdélyi Józsefet, Szabó Lőrincet). „A népi írók és a debreceni fiatalok között ettől fogva szinte állandó volt a kapcsolat” Gulyás „eredendő magányát boldogan cserélte fel azzal az eszmei közösséggel, amit a népi mozgalomban talált”. (393–394) Akikkel kapcsolatba kerül:  népi írók (Sinka, Illyés, Veres Péter, Sárközi György)  Seregszemle  az Ady Társaság 1934-ben megalakult hungarológiai osztálya  néhány fiatal tiszántúli író, pl. Gellért Sándor, akit 1941-ben ő mutat be a nyilvánosság előtt  Igen fontos számára Németh László barátsága. Gulyás elsőnek kerül Németh „harmadik utas” gondolkodásának a hatása alá, illetve

Németh is hivatkozik a debreceni költőre Pl. Kisebbségben: „A nevezetes vitairatban Gulyás is eszméi igazolását látta, elképzelései, melyeket a Kalevala értelmezése során kifejtett, határozottan a »mélymagyarság-hígmagyarság« kultúrtörténeti koncepciójához igazodtak.” (395)  Gulyás a parasztírókról groteszk képet rajzol (pl. Veres Péter, Sinka Istvánhoz), bár rokonszenvvel figyeli őket (nem bízik az átalakulás sikerében)  „A mozgalommal történt találkozás mindenesetre alaposan átalakította Gulyás Pál költészetét. A századvég és a nyugatos líra vonzását a népi tájékozódás hagyományai váltották fel” (397)  Egyre inkább érvényesül nála az ábrázolás és a leírás törekvése.  Életképeire idillikus derű jellemzi; pl. Petőfi udvarában, A kakas  A zsánerképek karikatúraszerű alakokat ábrázolnak; pl. Három ember, Az ablakos  Népies hatásra jelenik meg nála a nyelvi humor (Obsit)

és a balladai hang (A naptalan ház).  Verselése is átalakul: az addigi versek jambikus formái, klasszikus mértéke helyett magyaros ütemeket használ.  A „népi gondolat” természetes otthonának a vidéki életet tartja.  Elkezd szerveződni a népi írómozgalom; több elképzelés is kapcsolódik hozzá.  Németh László kezdetben nemzedéki tömörülésnek tervezi, amely a fiatal népi származású vagy gondolkodású írókat gyűjti össze. Elhatárolja magát a hivatalos konzervativizmustól és a Nyugat polgári liberalizmusától is.  Kodolányi János és Féja Géza a parasztdemokrácia íróit gyűjtené össze.  Illyés Gyula: egyeztető szerepet vállal a Nyugat és a népi irodalom közt.  Gulyás Pál: a vidéki irodalom megszervezésére törekszik. 42 Az Ady Társaság a Városháza közgyűlési termében alakul meg, száz meghívott (tanár, ügyvéd, tisztviselő, főiskolai hallgató) részvételével. Szervező: Schlotter

Ferenc Elnök: Ady Lajos Ügyvezető elnök: Juhász Géza Főtitkár: Kardos László Irodalmi osztályelnök: Gulyás Pál 73 - Amiben egyetértenek: a népi nemzedéknek új folyóiratra van szüksége. Ezt leginkább Németh László szorgalmazza, de Féja és a parasztírók nem hajlandók közösséget vállalni vele az „őstehetségeket” érő bírálatai miatt.  „Németh Lászlónak szüksége volt egy közegre, amely befogadja készülő folyóiratát, s Gulyásnak, valamint társainak szükségük volt egy országos irodalmi fórumra, ahol felléphetnek. E két igény találkozásából született a Válasz debreceni megjelentetésének terve” (399)  1934: megjelenik a Válasz első száma, de az a terv, hogy a folyóirat Debrecenben verjen gyökeret, kudarcba fullad. Az Alföld csendjében:  Gulyás Pál ismét magányba süllyed; okok.  a Válasz kudarca  Németh László visszavonul egy időre  meglazul kapcsolata a népi mozgalommal; ok:

Tervhalmozó c. művét az irodalmi közvélemény egy Németh László elleni támadásnak ítéli  magányát mutatja a Rontó Pál fejfájára c. epigramma „Én vagyok Németh László holdja, Veres Péter, Sinka heroldja. Nincs fényem. Általuk pislantok Fogadjatok be, óh sírhantok!”    Gulyás Budapestre kettős érzéssel tekint.  Vonzódik a fővárosi műveltséghez, az irodalmi élet kialakult intézményeihez.  Ugyanakkor idegenkedik a modern nagyvárosi civilizációtól és életrendtől.  „ hosszú ideig kudarcai sem tudták elfojtani vágyát, hogy a Nyugat körében, Babits Mihály oldalán találjon magának szerepet. Úgy érezte, bölcseleti érdeklődése és műveltsége, világirodalmi tájékozottsága és műves költészete is ilyen szerepre jelölte ki.” (404)  A Budapest és Debrecen közti távolságot mégsem sikerül áthidalnia.  „A Budapest iránt érzett ellentmondásos érzés [] Babits Mihály elutasító

bírálata következtében vált egyértelmű és következetes elutasítássá.” Babits ugyanis úgy mutatta be, mint a vaskos debreceni hangulatok költőjét. Csokonaival hasonlítja össze: „Csokonai is tanult és tudatos költő volt, akár Gulyás Pál; de ő tanultságát arra fordította, hogy mennél európaibb legyen; s nem hogy mennél debrecenibb.” (405) Gulyás ezek után fog hozzá a „debreceni gondolat” kialakításához, dacosan vállalva a debreceni jelleget.  Ezt két tanulmányában akarja kidolgozni.  Költők sorsa Debrecenben (1939)  Géniusz Debrecenben (1940)  Debrecen történetében két dolgot keres.  a Kalevala archaikus népiségét  a „mélymagyar” jelleget  A klasszikus Debrecen a kulturális egyetemesség példája lesz.  A debreceni egyetemesség első mestere szerinte Csokonai, akinek az alakját több versében is fölidézi; pl. Őszi séta Debrecenben (elégia), Ez itt Hadház, Csokonai gúlája előtt, Csokonai

fuvolája „Hasonló módon látta Oláh Gábor, a közvetlen debreceni előd alakját és szerepét” (409)  Debreceni versei az egyetemesség eszményét hirdetik.  Debrecen, ó-kikötő: ódai hangon idézi föl a város történetét és hagyományait.  Vak börtönben: a hajdúkat biztatja, hogy építsék föl azt a szellemi központot, amely a „debreceniség” utópikus terveiben szerepel.  „A »debreceniség« gondolata önmagában termékeny, habár utópisztikus elképzelés volt []. Gulyás azonban sajnálatos módon tovább lépett a vonzó utópia körén, a »debreceni gondolatot« szembeállította a haladó magyar kultúra fővárosi irányzataival, nemcsak arra törekedett, hogy a »debreceniségben« sajátos színt és értéket nyerjen a magyar művelődés, hanem arra is, hogy Debrecenből a fővárossal vetélkedő kultúrközpont, ellen-Budapest legyen.” (411)  Következtetése: „Nagy Budapest, ez a füstölgő torkú Behemót, elnyelte

Árkádia-Debrecent.” (413)  Végül már csak magányosan hirdeti a „debreceni gondolatot”. a „sziget-gondolat”  „Árkádia–Debrecen eszméje egyike lett azoknak az elképzelt szigeteknek, amelyekre a harmincas évek második felének magyar irodalma vonult a történelem viharai elől. A »sziget gondolatot« Kerényi Károly vetette fel” 74  1935: Kerényi Károly gondozásában megjelenik a Sziget c. évkönyv, amely az antikvitás kultúrá43 ját és szellemét akarja terjeszteni.  1936–1937: kiadják az Argonauták c. folyóiratot (Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre szerkesztésében).  a mozgalom alapítói  Szabó Árpád  Kerényi Károly  Szerb Antal  Brelich Angelo  Trencsényi-Waldapfel Imre  Dobrovits Aladár  Wessetzky Vilmos  Hamvas Béla  Németh László  Honti János  Gulyás Pál  Kövendi Dénes  Prohászka Lajos  A ’30-as években megjelenik a kulturális decentralizációs

törekvés, és kialakulnak más kulturális központok: Kecskemét, Pécs, Szombathely, Szeged, Kolozsvár, Kassa, Pozsony. IV. Illyés Gyula költészete a XX század első felében Béládi Miklós: Illyés Gyula - - Illyés teljesen XX. századi: korával teremtő módon él együtt; ami ezt mutatja:  korát a múlt felől is tekinti  önmagát képes a nagyvilág szemével nézni  figyel a nemzeti sorsproblémákra, ugyanakkor Európától sem szakad el (életművében is ötvöződik a népi-nemzeti és egyetemes érdek) Szerinte a költészet egyetlen ellensége az irodalom; a vers, a regény és a dráma az élet pártján álljon. Az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti.  „áruló lennék, ha csak író akarok lenni” 43 A tanulmánykötet-sorozatnak három száma jelenik meg (1935, 1936, 1939), Kerényi Károly szerkesztésében és kiadásában. A munkatársak közt ott szerepel Gulyás Pál, Németh László, Prohászka Lajos vagy Szerb Antal

is 75  - - - az irodalomnak fontos szerepe van a társadalom jó működéséért és az ember boldogításáért folyó küzdelemben Eszménye:  a szabad, művelt közösségben derűsen tevékenykedő ember (nincs romantikus népboldogító terve)  „hacsak egy szem borsó kerül is ki a kezemből, s akár a falra is, nem élek hiába” Lírája:  Amit sugall: a világ megválthatósága, életigenlés.  Alaphangja: az emberiség nagy kérdéseivel vívódó szenvedélyesség.  Megjelenik nála a nemzetért való aggodalom, de ez mindig összefonódik a tettre serkentő katarzis elvével; pl. a Nem volt elég: utálat és szeretet, düh és kiengesztelődés, távolságtartás és azonosulás (ez az egyik legvégletesebb verse).  Folyamatosság jellemzi: régi témái többször is visszatérnek.  Ozora és Párizs  a puszta és a gyermekkor  a nagyvilág és a Balaton környéke  „Élményköltészet”: van benne epikus megoldás, sőt

anekdotikus elem is.  Verstípusai:  leíró-tárgyias (elbeszélő elemekkel átszőtt)  érvelő-vitatkozó (gondolati) Ezek jól áttekinthető folyamatossággal épülnek egybe.  laza, szaggatott szerkezet, gyakran eltávolodik a mindennapi tapasztalás szintjeitől, a mai ember ellentmondásos létérzékelését bonyolultan fejezi ki (pl. Hatalmas, nagy korszak s a költők)  Költészete a líra határain belül teljesnek mondható; ok: együtt van benne a formaújítás, a tárgyi sokoldalúság és a „küzdve alakítás” eszméje. Bartók (1955)  Az egyik legindulatosabb magyar vers (Illyés verskezdetei általában nyugodtak, tárgymegjelölők).  A kezdő sorok indulatossága, a versen áthúzódó ellentétek sorozata jelzi, hogy a költemény tárgya Bartók zenéje, de több is annál. A költő felel  Sorai Illyés egyik vezéreszméjét világítják meg.  A „küzdve alakítás” gondolata – ezzel áll szemben: elidegenülés,

személytelenné válás. Életszemlélete humanista:  Úgy küzd a halállal és az öregséggel, hogy az életből a lehető legtöbbet akarja befogadni.  A halál emberies értelmét keresi, azt, amely a földi tudat számára is elfogadható. „Mit mondanak a kitessékelt költők? Hogy szállj mégis szembe. Hogy uralkodik bár a halál, nincs igaza; úgy értve, hogy nem az ő oldalán van az igazság; sem a szépség; sem a logika. Ránk törhet szörny tüneteivel az öregség. Előőrseivel a halál Mint a farkasfalka, kiszabadult őrültek háza, eszement diákbanda, részeg bakatársaság Tűrd, ahogy illik, röhejük alatt is másra mosolyogva Bármily képtelenül hangzik, ne fogadd el a halált A megtestesült képtelenséget.” (Kháron ladikján)  - - Legfőbb érve: az élet folyamatosságát szervező és teremtő munka (ide sorolja a fizikai munkát és a művészi tevékenységet is).  A változó élet szilárd pontja: az eredendően jó irányú

emberi tevékenység (pl. Ditirambus a nőkhöz: mit végzett az emberiségért a történelem folyamán a gyöngébb nem). Óceánok  Illyés kevésbé ismert versei közé tartozik, ugyanakkor az egyik legjellemzőbb is (ismerős motívumok, ellentétpárok).  Két távlat:  „mi lehettem volna”  „mivé kellett lennem”  A tenger adhatta volna a szabadságot, sorsa mégis a korlátozottság.  A versből ennek ellenére nem keserűség, hanem dac és büszkeség árad.  A vers kulcsmondata: „De szenvedve is nő a lelkem.” (Ez Illyés írói szerepvállalásának a táplálója) Illyés a franciát második anyanyelvként szerette, mégsem lett belőle francia író. Ennek az az oka, hogy Párizsból hazatérve szülőföldjén csak elmaradottságot, iszonyatot látott. Ezután erkölcsi kötelességének tartja, hogy tapasztalatairól hírt adjon. 76 1935-ben írja: „Író vagyok, elsősorban nem az én hivatásom volna, hogy pontos statisztikai

képet adjak a nép helyzetéről, melynek nyelvét beszélem; tőlem az olvasó sem azt várja. De nem luxus-e, nem ködverés kultúráról és irodalomról beszélni, míg a nép, amelynek azt a kultúrát kellene testesítenie, testét, halló- és látószervét is alig tudja működésben tartani?” - - - - - - Magára vállalja a közösség megszólaltatásának a terhét. (Naplójegyzete: „Ember vagyok, és minden ember, minden nép szenvedése egyformán fáj”) Összefonódik a társadalmi felelősség és az irodalom belső igénye. Puszták népe  önéletrajzba oltott társadalomrajz  a faluvizsgáló irány klasszikusnak számító remekműve  szabatos képet ad a környezetről és a szolgák kiszolgáltatottságáról  tele van derűs, idilli hangú önéletrajzi részletekkel  a tárgy komor, a mű nem az Elbeszélő költemény:  Elavultnak hitt műfaj, amelyet Illyés mégis föltámasztott.  Jellemzői: meghittséget árasztó

életképek, humoros hangulat, forradalmi indulat.  Három műve: Három öreg, Ifjúság, Hősökről beszélek. A ’30-as években a súlyos társadalmi gondok hatására a magyar irodalom és a történelmi múlt felé fordul (sokat ír Petőfiről, Aranyról, Fazekasról, Kölcseyről, a népdalról, 1848-ról). Korának ő az író-mindenese; Veres Péter csoportosítja az írókat:  Féja Géza, Kovács Imre, Szabó Zoltán: a társadalmi valóságot lázító tényként mutatják be  Darvas József, Nagy István, Veres Péter: szolgálni akarják a szocialista világnézet terjesztését  Erdei Ferenc: társadalomtudományi érveket is fölhasznál  Kodolányi, Németh László, Tamási Áron: a nemzeti felelősségérzet fölébresztésére törekszenek  Erdélyi József, Szabó Pál, Sinka István: verseikben, regényeikben fejezik ki a magyar valóságot  és akiben mindez együtt van meg: Illyés Gyula Illyés az irodalmat az élet cselekvő részének

tekinti: szellemi és erkölcsi erőt lát benne, amely a közönynyel és személytelenné válással szemben az emberi és közösségi értékek hordozója. Ablakok  önvallomás; a transzcendencia nélkül élő ember hitvallása  az egyes életrajzi helyzetekre csak utalás van (a vers nem leíró szándékú)  idézi Rembrandtot, és az ő példáján mondja, hogy a művészet és az élet elválaszthatatlanul összefonódik (egymást alakítják)  a vers az idő mélyrétegeibe ereszkedik, és a halállal való viaskodás feszültsége és a racionális önvigasz jelenik meg benne Az időt kétféle módon közelíti meg:  bölcseleti probléma, a lételmélet egyik legfontosabb kérdése  a történelem felől Illyés halálszemlélete:  Az egyén mulandóságát nem akarja misztikus halhatatlansággá átírni.  A halálról szólva is az életről beszél, kifejezi az élethez való ragaszkodását.  Az ember nem nyugodhat bele, hogy életét a

halál tudata határozza meg: a föloldást az egyéni lét gondolati meghosszabbítása jelenti.  Az idő múlásával szemben nincs sem racionális, sem irracionális megoldás; ok: az idő folyása megállíthatatlan.  A saját halállal szemben a többség folytatódó élete nyújt vigaszt, és a közösség fönnmaradása igazolja az egyéni élet küzdelmeit. Drámák:  A történelmi drámákban mindig két korszak egyesül: amelyről szólnak, és amelyhez szólnak.  A dráma a nyilvánosság fő műfaja.  Illyés a drámáival teremtette a múltat: fölelevenítette azt, ami a nemzeti emlékezetben elhomályosult.  Illyés első drámájának és egy 1971-esnek összecsendül a gondolata  A tű foka (1944): „Olyan idők jöhetnek, mikor jó lesz megkapaszkodni a földben, ebben a lenti világban. Akinek nem lesz ereje az alázatra, aki kívül marad, azt elkapja a szél, az útfélre vettetik” 77        Bölcsek a fán

(1971): „Nincs repülés gyönyörübb, ragyogóbb mint eszmének, tudománynak a szárnyaival szállni, előtted, irányért, emberiség! Elragadó! Akik ezt mívelhetik: elragadók! Már ha ragadni, valóban Képesek is valamit: ki a bajból, vagy föl a mélyből, azaz összefonódva szilárdan a lenti világgal.” „lenti világ”: nem egyszerű motívumismétlődés, hanem eszmei kulcsszó, amelyben kifejeződik a drámai életmű lényege Nemcsak az ismert hősöket szerepelteti, hanem a névteleneket is, akik nála „nevet” kapnak. A népi szereplők jelenléte mindig érezhető: erkölcsi mértéket állítanak föl. A tű fokában a népről: „Csak azért van náluk az igazság, mert nincs módjuk annyi igazságtalanságot elkövetni, mint másoknak, akiknek hatalmuk, pénzük s unalmuk is van hozzá.” Történelmi drámáinak sorozatai:  Első sorozat (’50-es évek): Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa György.  a nemzeti történelem sorsdöntő

eseményeit elevenítik föl  azt ábrázolják, hogy a történelem által kínált alkalmak elsikkadtak, mert a hatalmon levők és a „lenti világ” nem értették meg egymást  Dózsa György (1956)  három fölvonásos, történelmi körképet festő színmű  sok szereplőt mozgató történelmi tárgyú népdráma  epikus szövésű történelmi tabló  Dózsa egyszerre próbálja támadni a törököket és a hazai nemesi elnyomókat  Második sorozat: Kegyenc, Különc, Malom a Séden, Tiszták, Testvérek.  ezek is közösségi érdekű témát állítanak a középpontba  a múlt ábrázolását közvetlenebb formában kapcsolják össze a jelen értelmezésével  a szereplők ellentéteiben a szabadság, a jog és az erkölcs szembenálló tartalmai ütköznek öszsze  a Különc az első Kegyenc írójának, Teleki Lászlónak állít emléket  a Tiszták témája: a legszebb eszmét is el lehet pusztítatni árulással, erőszakkal,

fegyverrel  Malom a Séden  1944-ben játszódik  a történeti drámákhoz eszmeköre kapcsolja  téma: a nácizmus csatlósai és az erkölcsi ellenállók szembekerültek egymással; ha elmaradt is egy egész nemzetet átfogó ellenállás, a társadalomban éltek jó szándékú emberek (éppen ezért a túlzott szégyenérzet indokolatlan)  nyomatékosabban számításba kellene venni a „nemzeti tudat” hiányát  a régi malom a történelem során már tizenkilencszer pusztult el, és most is veszély fenyegeti, mégis menedéket nyújt az öreg Galambos Kálmán családjának és az üldözötteknek  Galambos tanár, aki a magyar értelmiség kicsi, de jelentős csoportját képviseli; összekapcsolódik nála: az európai műveltség, a nemzetféltés és a radikális nemzeti bírálat  a dráma Galambos Kálmán személyére összpontosít, így a történelmi sorsproblémák áthelyeződnek az erkölcs és a kultúra területére  Testvérek 

a Dózsa György témáját dolgozza föl újra  középpontja már nem a parasztforradalom és a vezér  kamaradráma: Dózsa György és Dózsa Gergely vitája, ellentéte (György a tettek embere, Gergely az elméleteké) Lélekbúvár (szatíra)  A sznobizmust kigúnyoló molière-i komédiákkal rokon.  Az áltudományt, a nagyképű fogalmi hókuszpókuszokat figurázza ki a pszichiáter felsülésében.  Nyilvánvaló, hogy az írónak nem a freudizmussal volt elszámolnivalója (a pszichoanalízis az a módszer, amely egy sarlatán kezében nevetségesen ábrázolható). Bolhabál (1966)  Illyés saját bevallása szerint a vásári komédiák műfaját, a farce-ot akarta fölújítani  a népi hangvételű darabot falusi nézőknek szánta, a premier is egy dunántúli faluban volt  téma: milyen megpróbáltatások várják az északi országrészből a dunántúli uradalomba szegődött idénymunkásokat, és hogy ezek a jogtalan cselédek népi

furfanggal hogyan teszik lóvá a régi juss címén lányokra vadászó úri társaságot  városi bemutatásra szánt változata: Bál a pusztán (ez közelebb áll a moralitáshoz)  mindkét darab moralizál a megcsúfolt emberi méltóság nevében, de a városi változat általános érvénnyel tiltakozik a két kezük munkájából élők lenézése ellen 78  - - Dupla vagy semmi, azaz két életet vagy egyet se  a szerző azt írja, hogy ez a darab egyéni helyen áll pályáján  ezt a főszereplő Bábjátékos magánbeszéde is igazolhatja: „Ez volt az utolsó lecke. Isten veletek Nem vágyódom vissza közétek, hátra se nézek, eszembe se jut, mi volt itt a kísérlet, a vállalkozás! A keserves kudarc. Mind, mind a szégyenletes bukás Lássátok – mert majd megláthatjátok – mi lesz így! Megérdemlitek. Hogy falra borsó volt az okos szó A szégyen röhögteti meg az embert, hogy mennyi szép szándék, erőfeszítés, áldozat, mennyi

nyugalom és élet föláldozása pazarlódott arra, hogy csak egy kicsit is mások legyetek”  a Bábjátékos a művészt, a gondolkodót testesíti meg, sőt maga az író: az írói alkotás értelmét és célját testesíti meg  téma: mi a művészet értelme, megváltható-e az emberiség  az összegzés borúlátó  1848–1849  A magyar történelemből az ekkori események kötik le a legtartósabban Illyés figyelmét:  1949: Petőfi és Bem (filmnovella)  1950: Két férfi (filmregény)  1952  Hazafiak (dráma, amely az Új Hangban jelenik meg)  a Nemzeti Színház bemutatja a Hazafiak c. drámát Ozorai példa címen  a Fáklyaláng első változata (Tűz-víz)  Sok esszét, verset, cikket ír ezzel kapcsolatban, költői példaképéről, Petőfiről pedig egy könyvet  Különc: Telekinek egyetlen kiútja az öngyilkosság (ebben az egyéni tragédiában az 1849 útjáról letérő ország hibás politikája is tükröződik)

Beatrice apródjai (1979)  Önéletrajzba ágyazott történelmi dokumentumregény (1919-ben játszódik).  Az író megtörtént eseményeket mond el, de regényesítő ábrázolással.  Illyés szerint a megfelelő történelmi ítélethez idő kell. „Minél nagyobb az esemény, szemünkön át annál nehezebben jut be elménkbe. Legtöbb szemtanú ezért megbízhatatlan Jelenünket legtisztábban nem a jelenben látjuk, hanem fél század múlva.” – e műve megírásakor is ezt tartja szem előtt  Nemcsak memoár, hanem korrajz – nemcsak önéletrajzi regény, hanem történeti elemzés.  A könyv főszereplője az író – ő az összekötő kapocs a személyek, eszmék és helyszínek közt.  Kettős szerkezetű könyv:  epikai szerkezet: kibomlik a cselekmény („történelmi levegő”)  gondolati szerkezet: a „mai” Illyés véleménye, ítélete Konok kikelet (verseskötet)  versekből összerakott önarckép  a józan, tárgyilagos

költőt állítja elénk Illyés költészetének három fő típusa  Élményversek:  közvetlen élménykifejezés, életképszerű rajz, tájfestés, elbeszélés, jelenetszerű megelevenítés  egyszerű, természetes és világos képeket használ  a versek a költő és a világ közti összhangot szólaltatják meg  bizonyos tárgyiasság jellemző: az élménykifejezés a tárgy tárgyszerű bemutatásával valósul meg  Gondolati versek:  ihletője: a társadalomban diszharmónia lett úrrá  célja: gondolati és erkölcsi természetű (megvilágítani akar)  pl.: A reformáció genfi emlékműve előtt  Önmegfigyelő versek:  a gondolati versek válfaja  céljuk már nem a ráeszméltetés, hanem az önmegfigyelés és az elmélkedés V. József Attila költészete Tverdota György: József Attila József Attila modern klasszicizmusa - Halász Gábor véleménye: József Attila igazi hangja 1927-ben szólal meg, a tavasztól őszig

írt műveiben (pl. Párizsi anzix, Medáliák I , Ó Európa hány redő) 79 - - - - - - 44 Németh Andor : az 1934-es életmű-válogatás élére a Medvetánc anyagát helyezi, hogy az olvasónak ne kelljen sokat lapoznia, amíg elér az igazi József Attilához. Tverdota György: a pályakezdést nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a kialakulás folyamata fontos az érett korszak megértéséhez. Zsengéiben megszólal a nyugatos hang.  1921, levél Jolánnak: „Már adybb vagyok Adinál”  Juhász Gyula fedezi föl 45  1924, A multkor, szerda este : bizonyítja a Kosztolányi alkotásmódszerére való tökéletes hangoltságot  Babits-hatás  a Tiszta szívvel és a Cigánydal rokonságát már a kortársi recepció is fölismeri  a Medvetánc verstani rokonsága a Galáns ünneppel  a Nagyon fáj az Esti kérdésre utal vissza  Babits és Tóth Árpád nemcsak költőként, de Baudelaire fordítójaként is hat rá  Füst Milán

hatása A Nyugat-epigonság veszélye azonban nem fenyegeti; ok: más hatások is megjelennek nála.  avantgárd (ez éles ellentétben áll a nyugatos lírával): Erőének (1922)  expresszionizmus: Proletárok! (1922)  újnépies líra (pl. Erdélyi József: Ibolyalevél), amelyben a Petőfi- és Arany-féle népies hagyomány és a társadalom peremére került szegény ember panasza ötvöződik – ez kerül be József Attila szegényember-verseibe József Attilát két oldalról is „korholják”.  Juhász Gyula a Szépség koldusa avantgárd iránya miatt (a nyugatos költőeszményhez akarja visszatéríteni).  Kassák azt üzeni neki, tetszenek a szabad versei, és közli is őket, de csak akkor, ha többé nem ír föl46 váltva ilyen verseket és magyar népdalokat. Bécsben megismerkedik Németh Andorral, aki azt tanácsolja neki, ne a maisták versteóriáját folytassa, mert az steril. József Attila végül a nyugatos, az avantgárd és a népi

kísérletekkel sem hagy föl. Költői pályáját számos téma végigkíséri.  anyatéma (reflektálás a korai árvaságra)  nélkülözés  az Isten-képzettel történő szembesülés  magány  az anarchisztikus lázadás, és az ennek nyomán föllépő bűntudat Bizonyos motívumok többször is megjelennek (visszatérve már csiszoltabban).  Nyári délután a szobában: „Vár rám a lépcső villogó foga” Medáliák: „lépcsőházak villogó fogán”  Napszonett: „rezgő ajkam” Medáliák: „hogy széles ajkam lázban rezgve ring”  A csengő hang általában része a kovács-motívumnak (pl. Szép csöndesen aludj; Ide újra a szeretet jön; Szólt az ember; Érted haragszom, nem ellened; Külvárosi éj; Téli éjszaka).  Egyes esetekben a korai motívum később lényegileg változatlan formában, de más jelentésszerkezettel jelenik meg. Lányszépség dícsérete: „Valaki másnak kéne mostan jönni, / Ki nálam mégis szebben

tud köszönni, / Ki nem dadog, látván szépségedet.” El innen: „Hol a tiszta szavak nem dadognak, / El innen, végre, a magasba, föl!” Óda: „A lét dadog, / csak a törvény a tiszta beszéd.” 1922–1927: nemcsak a fölkészülés évei, hanem vannak maradandó darabjai is.  Rög a röghöz  Mikor az uccán átment a kedves  Hangya  Az oroszlán idézése  Ülni, állni, ölni, halni 44 József Attila összegyűjtött verseinek első szerkesztője Stoll Béla szerint ez egy stílusparódia; aláírása: Kosztolányi Dezső. 46 Kassák állítólag egyszer azt mondta József Attiláról: „Képzelje, rímel!” 45 80     - Április 11 az Isten-ciklus darabjai Megfáradt ember Tiszta szívvel  Provokatív módon fogalmazza meg az egyénnek minden természetes köteléktől való eloldottságát.  A társadalomban megtartó hatalmak: az apa, az anya, az Isten és a haza.  Az élet természetes kerete: a bölcső és a

szemfedő.  A vers egyfajta önarcképként olvasható (utalás a személyes árvaságra).  Több értelmező a személyes mozzanatot társadalmi irányba tágítja, és úgy véli, az elkeseredés mélypontjára jutott költő az egész generáció kilátástalan helyzetét fogalmazza meg.  Vatai László az evangéliummal von párhuzamot, ugyanakkor ellentétet is fölállít.  „Mintha a legradikálisabban végiggondolt krisztusi követelményt látnánk magunk előtt: ha valaki az én tanítványom akar lenni, az tagadja meg és gyűlölje meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, és úgy kövessen engem.” (20)  „Krisztus az elszakított gyökerek helyett az Istenbe akar maradék nélkül belegyökereztetni, míg József Attila a semmi szabadságába lépett ki.” (20)  A mű az Eszmélet X. versét előlegezi  Szerkezetileg: két részre tagolható.  Első 8-10 sor: az embert az éltető folyamatoktól elszakító folyamatok leltára. Jelen

idejű, tényrögzítő. Statikus  Második 8-10 sor: az embernek erre a helyzetre adott válaszai. Jövő idejű, föltételes módú Drámai. 47  A vers a csavargó örök típusára épülő lírai én első kiérlelt megformálása.  A minden elvesztése után azonban megfogalmazódik a derű is (ez a jellemző költői hang későbbi verseiben is megjelenik): a költő jámbor szépségű, kedves kifejezéseket használ: „tiszta szívvel”, „áldott földdel”, „gyönyörűszép szívemen”.  Az éhezés tényét körülményeskedő, találós kérdésre emlékeztető módon közli.  „Az előadásmód játékosságához számottevően hozzájárul a ritmus rigmusszerűsége, hegyese, pattogós volta, a rímek tiszta hangzása, sorvég és (tag)mondatvég szabályos egybeesése.” (24)  A vers erős megformáltsága az avantgárd kísérletezés idején különösen szembeötlő volt. József Attila sokat tanul az avantgárdtól, de alapjában

klasszicizáló hajlamú költő. Ignotus dicsérő szavai is arra ösztönzik, hogy hagyjon föl a hagyománytagadással, sőt maga József Attila vallja, hogy próbálkozott ugyan a szabad verssel, de ehhez erőszakot kellett elkövetnie magát. bizonyítékok, amelyek József Attila klasszicizmusa mellett szólnak  Érett versei közt sok a szonett, ír ódát, elégiát, szabályos epigrammát.  Föleleveníti a villoni balladaszerkezetet.  Ír hexameteres, disztichonos és aszklipiadészi strófában is.  Versein fölismerhető a Kalevala, a folklór, Petőfi, Arany és Csokonai hatása. A József Attila-i tiszta költészet - - 47 1927–1929  József Attila ekkor tesz kísérletet a tiszta költészet megvalósítására.  A szakirodalom Medáliák-korszaknak nevezi. Gyakran foglalkoztatja az a dilemma, hogy politizáljon, vagy csak a tiszta költészetre szorítkozzon. Ebben az időszakban a tiszta költészet vonzása bizonyul erősebbnek; ezt a költő

több megjegyzése is tanúsítja  „A tiszta költészetet szeretem legjobban” (28.)  „Gondolkozz a gondolatért, s szeress a szeretetért, költs a költészetért.” (28)  1928-as önjellemzése: „Költői jellemzője: Tiszta és tökéletes forma.”  1929-es vallomása: „Hiszek a tiszta költészetben, mert ő teremtette meg azt a közösséget, amely a társadalom antagonizmusa fölött derűs erő, valóságos egész és mennyei egészség.” (29) A tiszta költészet elve egy ideig háttérbe szorítja a közéleti költészetet és a szürrealizmust is. Pl a Medáliák 4 első strófája: a szabad asszociációk és a homályos értelem miatt szürrealistának tűnik, ugyanakkor minden sor tíz szótagból áll, középen belső sormetszet van, és a strófa két párrímes sorpárból áll. Az ilyen formahű verseket pedig Breton és iskolája nem fogadta el szürrealista szövegnek. A vers hősét az egykorú kritika Kakuk Marcival és a villoni

szegény, cinikus és közönyös diák alakjával azonosítja. 81 - - - „A számtalan költői iskola egy tételben egyezett meg: a költészet a szellem öncélú funkciója, ellentéte a közlésnek. Ezt a tételt József Attila is magáévá tette” (33) Költészetéből ki akar küszöbölni minden szószátyárságot, giccses érzelgősséget a tiszta költészet jellemzői (Németh Andor)  Komprimált (tömény) vers: a végsőkig tömörített költői esSzencziák foglalata.  A tömény versből ki kell irtani mindent, ami nem par excellence költői.  „A tiszta költő nem ábrázolja a valóságot, nem akarja megváltoztatni a világot, s ennek szükségességéről senkit sem akar meggyőzni.” (34)  Nem az a fontos, hogy a vers érthető legyen, hanem az, hogy költői.  Az olvasókat érdeklő problémákat teljesen kiirtja a versből.  A tiszta költeményt csak szigorú önfegyelemmel és önkritikával lehet létrehozni.  A nyelvvel

virtuóz játékot folytat, de ez gyakran átcsaphat üres nyelvi zsonglőrködésbe.  Törekvései a költő vátesz-szerepével nem férnek össze. példák a tiszta versre József Attilánál  Gyöngy  Áldalak búval, vigalommal  Pernyetáncra  Két dal  Klárisok  Tószunnyadó  Szeretnének  József Attila  Óh szív! Nyugodj!  Nemzett József Áron  Harmatocska  Ringató  Margaréta  Tedd a kezed Klárisok  A mű témája szerint szerelmes vers.  A költő földíszítve ábrázolja kedvesét; az ékszerek és a ruhák célja a női test szépségének a hangsúlyozása.  A vers szerkezete két pólus erőterében bontakozik ki.  földíszített női test („klárisok a nyakadon”)  kétségbeesett érzelmi reakció („kenderkötél nyakamon”)  Első két strófa: mozdulatlan látványok groteszk fölidézése.  Második két strófa: elégikus hangú történések.  Föltűnik a szóválogatás

szándékossága.  Minden szóelőfordulást egy egységnek véve a mű 36 szóból áll.  A versben egyetlen ige sem található (négy névelő, egy számnév, három melléknév, 28 ragos és ragtalan köznév).  A költő a lehetséges mellékneveket az összetett szavak egyik elemévé fokozza le, az igéket deverbális nomenképzővel látja el (a verset mondattani archaizálás jellemzi). Költészet és cselekvés - Az ’50-es évekből származó előítélet: József Attila az évtized fordulóján újra bekapcsolódott a munkásmozgalomba, újra azonosult a marxista nézetekkel, és így lírája a korabeli proletárköltészet normáihoz igazodott. Valójában: a „tiszta költészet” után fölerősödő közéleti érdeklődés nem munkásmozgalmi, hanem népi jellegű (Magyarországot egy nagy falunak látja). Költészete ismét telítődik a folklór hagyománnyal; pl. a radikális népi hangra:  1928: Magyar Alföld; Hosszú az Úristen 48  1929:

Esik; Dörmögő; Tiszazug; Betlehem; Betlehemi királyok; Egy költőre („Sakál kiált”) A népi jellegű szakasz időtartama: 1929–1930 közepe. 49 E rövid időszak népi hangját a költő végig megtartja költészetében. 1930 ősze: tagja lesz az illegális kommunista pártnak, amelynek a munkájában tevékenyen részt vesz. (Ez nehezen érthető fordulat, hiszen már eljutott a költői öntudatnak arra a fokára, hogy a versből ki kell hagyni az érzelgősséget, a tanítást, most pedig szónokol, és tanítani akar.) Németh Andor óvja a költőt: úgy látja, a költészet a politikai cselekvés szolgálatába szorul. És József At50 tila ír is néhány ilyen verset; pl. Aranybojtú 48 Ez utóbbi költemény egy Babits elleni gúnyvers. Kassák minősítése: „Én világ proletárja lettem, ő pedig magyar proletár volt.” (46) 50 Egyéb versek, amelyeket a költő ekkor írt, de inkább a népi politizálás körébe tartoznak: Bethlen István; Ady

emlékezete; Egeres; Regös ének; Egy költőre; Tömeg; Lebukott; Farsangi lakodalom. 49 82 - - - - - József Attila költészete világnézeti szempontból változik, de megmarad a tiszta költészet keretei közt, bár ki is tágítja azokat: a művészet és a mágia analógiájára támaszkodik. „A tiszta költészet ehhez az ősi eredeti költői nyelvhez, a ráolvasások, bűvölők, bájolók nyelvéhez igyekezett visszatalálni A Medáliák és 51 társai is ennek a törekvésnek a megvalósulásai voltak.” (50) Fölfedezi azt a módot, amelyben egyszerre tehet eleget a tiszta poézis és a politikai költészet követelményeinek. (Valaki lehet úgy is tökéletes költő, ha közben politizál) Több versben fölismerhető a nyelvvel való cselekvés gesztusa (elsősorban: átokmondás).  Regös ének  Egy költőre  Áradat Megpróbálja összeegyeztetni a tiszta és a politikai költészet elveit; ennek következménye: a ’30-as évek elején írt

verseket 1934-ben módosítja. A legismertebb: a Nyár c vers végének a megváltoztatása  A vers első pillantásra nyári tájképnek látszik.  Megjelenik a természet körforgásának egy egész ciklusa, középpontban a nyárral.  A télre való utalás azonban a korábbi változatokból hiányzik.  A gólyahír és az ördögszekér a nyár két szélső pontja; ezek a tavasz vége és az ősz kezdete felé nyitják a verset.  Az első két sor és a második-harmadik strófa fordulója: nominális rész; közte: túlsúlyban vannak az igék (az idillben fokozódó feszültséget az igék érzékeltetik).  „ az összes színt jelölő melléknév sorkezdő helyet foglal el, s talán nem túlzás, ha a derűstől, frisstől a vérmes, turbulens fokozaton át a hidegig, elidegenítőig rangsorba állíthatónak véljük őket: Aranyos – ezüst – vörös – Vérbő – kék.” (55)  A művet a tárgyiasság és a szubjektivizmus eldöntetlensége

jellemzi, mint a ’30-as évek nagy verstablóit (pl. Elégia, Külvárosi éj, Téli éjszaka)  A vers végső alakja a Medvetánc c. kötetben jelenik meg  A változtatás oka József Attila politikai állásfoglalása. „Erre hivatkozva bélyegezte Féja Géza »szélkakas költőnek« József Attilát, aki átírta a népi radikalizmus szellemében fogant verseit proletárforradalmi költeményekké »Ezek az ifjak [] fölfedezték a sokarcú verset, azaz megverselnek egy dolgot 3-4-féle hangnemben, készítenek róla marxista, nacionalista, kisagrár és egy semleges szólamú verset. A változatok azután bekerülnek a belső zsebbe, s hogy melyik kerül elő legelőször, az attól függ, hogy mit parancsol a konjunktúra.«” (60)  A versben végrehajtott változtatások nagy része azonban világnézetileg semleges. Munkások  A Külvárosi éj c. kötet reprezentatív költeménye  három nagy egység  1. strófa: vízió a tőkés nagyhatalmak és a kis

búvó országok egyenlőtlen küzdelméről  2–4. strófa: kép a küzdelem veszteseiről (külváros, proletariátus)  5. strófa: a külváros és a proletariátus jövőjét jósolja meg  Tömör költői eljárás: a munkás a polgári szabadságot hirdető újságba csomagolja a kenyerét – ez mutatja, mit ér ez a szabadság a munkás számára.  A csupasz kenyérdarab az ínség motívuma (pl. Éhség, Eszmélet)  Megjelenik a prostitúció témája.  közvetlenül: „a legény bordélyba lóg”  metaforikusan: „mert hasal az éj s pörsenéses melle, / mint szennyes ingből, füst alól kilóg”  A vers a munkásság elembertelenedését mutatja be (pl. állatképek, a tárgyi környezet leromlottsága)  Azon művek közé tartozik, amelyek kollektív helyzetfölmérésre intenek (számol a közösség hibáival és erényeivel, és az egyén problémáit a közösség gondjaira vezeti vissza).  Megjelenik benne a hagyományos

költőmodell. „A Nyár, a Tömeg, a Munkások, a Végül a Favágó szerzője abba az illúzióba ringatta magát, hogy az ország sorsa egy éppen előttünk álló forradalmi fordulattal jobb útra terelhető. A forradalmi izgékonyságnak le kellett higgadnia ahhoz, hogy [] a tisztaság és a cselekvés két véglete nagy költészetté érlelődjön össze. Ez következett el a Külvárosi éj kötet olyan verseiben, mint a kötet címadó verse, a Holt vidék, a Mondd, mit érlel, A hetedik, s a kötet megjelenését követően napvilágot látott darabokban: a Téli éjszakában, az Elégiában, a »szerelmi« Ódában és a »történelmi materialista« Ódában, amely utóbb A város peremén címet kapta.” (76) 51 „A mágikus költészet tiszta költészet volt, mert akkor az ember még anyanyelvén, költőként gondolkodott és beszélt, nem is lett volna képes másképpen megnyilatkozni. De ugyanakkor a tett költészete is, közvetlen beavatkozás a világ

folyásába” (51) 83 A szublimáció mint szóalkímia - - - - - - - Kassák Lajos 35 verse (1931)  Ez az első írása, amelyben fölismerhető a mélylélektan nyoma.  A műalkotás anyagát az egyéni lélekből származtatja.  „A lélek működését dinamikusnak képzeli el, hiszen a képeket a mélységekből kell a felszínre hoznia az alanynak.” (78)  A művészi munkát értelmi munkaként gondolja el.  „A remekmű tehát a két oldal, a kaotikus, lelki anyagot adó, s a tudatos, rendet teremtő tevékenység, ösztön és értelem harmonikus együttműködésének kiegyensúlyozott eredménye. Ez az, amit Freud szublimációként definiál.” (79) Ritkás erdő alatt 52  A vers jól szemléleti a kialakuló új esztétikát (a sikeres szublimáció mintapéldánya).  A tájversnek tűnő költemény nem valóságos tájat ábrázol: a kép a költő lelke mélyéből származik.  A költő a saját múltjába tér vissza, mégpedig

„az első nőhöz”; a táj mögé megszemélyesítésekkel női kontúrokat vetít.  A költő az egykori álmok emlékeit értelmesen rendezi; ezek a képzetek megszilárdulva szerves egységet alkotnak.  Szabolcsi Miklós az erdő, a mező és a tő modelljét a szabadszállási környezettel azonosítja.  „ a belső eredetű, kivetített mentális anyagra mintegy kívülről rakódik rá egyfajta valóságtapasztalat, összeolvadva a belső késztetésekkel. A Ritkás erdő alatt ebből a szempontból mintha a Holt vidék párverse lenne.” (80)  „A Határ című vers részletei: az erdő széle, a muharmező, a poros víz, sőt még a fodros szél is, valamint a költemény alkotásmódja még közelebb áll a Ritkás erdő alatthoz, azzal a különbséggel, hogy az előbbi darab szociális látleletté mélyíti a tájleírást.” (81) Szublimálás a költészetben:  A költő az ösztöneit vagy a valóság nyersanyagát költői formává lényegíti

át.  A szükségtelen salak eltávolítása; különbség a mallarméi hermetizmushoz képest: „ a sár, a szenny, a súlyos elem az átalakítás során is, felmagasztalva, de mégis jelen van.” (82–83) Az életanyag kettős eredetű.  nélkülözés, a tárgyi környezet sivársága  a személyes sors alakulása, a lélek belső meghasonlása (unalom, magány, bűntudat, önvád) „A szublimáció mint szóalkímia a nyelv felidéző erejébe vetett hitet, illetve a költőnek a nyelv fölötti hatalmához fűződő önbizalmát feltételezi.” (83) Az életanyag súlyossága ellenére a versekben a vidám hangvétel és a játékosság is megjelenik (ez a hang 1933-tól ritkább, de nem tűnik el).  Farsangi lakodalom (a népi csúfolók hagyományait követi)  A hetedik (az ember alapvető meghatározottságaira vonatkozó bölcseleti megfontolásokat veti föl)  Medvetánc (a költői hivatás alapkérdéseit tárgyalja)  A kanász (kifejezetten

tréfás)  A cipő (könnyeden önironikus darab) Megjelenik a villoni forma.  Lebukott  Munkások  Mondd, mit érlel  Haszon  Vigasz Hangsúlyosan jelen van a népi hagyomány.  A csodaszarvas  Farsangi lakodalom  Emlék  Medvetánc  Bánat [Futtam, mint a szarvasok]  A kanász Erősen érződik a Kalevala ihletése:  A hetedik  Áradat 52 Szublimáció: minden olyan formaképző eljárás keretfogalma, amely a spontán módon felszínre törő lelki tartalmak (emlékek, gondolatok, ötletek, benyomások) hierarchikus elrendezésére, átdolgozására törekszik. 84 - - Több vers a kötött és szabad forma határán egyensúlyoz (ennek első darabja a Külvárosi éj). Egyes versek a Petőfi- és Arany-féle tájleíró költészet gyakorlatát követi.  Holt vidék  Határ  Ritkás erdő alatt  Külvárosi éj  Téli éjszaka  Elégia  Falu Elégia  A költemény kezdő sorai párhuzamba állíthatók

Baudelaire Egy dög c. versével „Ahogyan a nagy francia költő [] egy bomló állati tetem kényszeresen részletes leírásából bontja ki az emberi szépség örök, tiszta formáját, úgy alkotja meg itt József Attila az elhagyott gyárudvar, a felgyülemlett emberi hulladék leltárából egy szebb, emberibb jövő képét.” (87)  A művészi szépségnek a nyomorból való fölépítése a verset egy belga költőelődhöz, Émile Verhaerenhez kapcsolja, aki London, Párizs és Brüsszel proletárnegyedeiről, kikötőiről ír hatalmas tablókat.  A verhaereni modell hatását mutatja a lélek eltárgyiasítása, a tárgyi világ átlelkesítése, illetve a két szféra egymásra hatása.  A vers lírai énje a saját lelkét szólítja meg.  „Az Elégia voltaképpen a lelket az elhagyatott külvárosi tájékkal szembesítő és a vele való azonosságára ébresztő, ódai emelkedettségű szózat.” (89)  A záró sorokban föltűnik a költő egyik

legbensőségesebb élménye: az anya–gyermek kapcsolat; a megfogalmazás párhuzamot mutat Babits Arany Jánoshoz c. szonettje két sorával: „s mint gyermek hogyha idegenbe szidják / édes apjához panaszkodni tér meg”. (Ezek a sorok tartalmazzák az idegenség és az otthonosság ellentétét)  A versben háromszor jelenik meg az oldódás élménye.  A külvárosi táj közeget és közösséget teremt a „tömény bánat”-hoz.  36–38. sor: a vers átfordul szociális dimenzióba  Az anyaképhez kapcsolódva: a teljes emberi kommunikáció esélyét fűzi hozzá.  A lélek ragaszkodik a sivár külvárosi tájhoz, mert fölismeri benne azt a műhelyt, amelyben a szép új világ készül. „A peremvidék jelene taszítja, de múltja köti, jövője pedig vonzza a megszólított ént”    (95.) A vers a költő modern klasszicizmusának egyik legjellegzetesebb példája. „Címe, mint több más verséé, valamely vállalt műfaji vagy

prozódiai hagyományra [] utal vissza” (96) Prozódiailag fölszabadított ritmusú versnek tekinthető: a verssorok és a strófák szabálytalan ritmusképletet mutatnak, a szeszélyesen beiktatott vaksorok miatt pedig a sorvégek összecsengése kiszámíthatatlan. A vers műfaji hagyományai a modern kori elégia körében keresendők; ennek két jele is van.  A verset elégikus hangvétel jellemzi (rezignált, bánatos).  A mű epiko-lírai jellegű: a lírai lendület a tájleírás epikumával nehezül benne. A vers ebben az értelemben a leíró költészet modern alakváltozata. Így előzménynek tekinthetők a következő versek:  Petőfi: Szülőföldemen  Ady: Séta bölcső-helyem körül  Ady: Hazamegyek a falumba  Ady: A föl-földobott kő Mélyülő válság és megoldási kísérletei - - 1933: a költő életében három mély válság bontakozik ki.  a nácizmus győzelme Németországban  a költő elmagányosodása (az illegális

munkásmozgalmi körök egyre nyíltabban elzárkóznak tőle)  a Szántó Judittal való együttélés csődje a válságról a következő költemények tanúskodnak  Vigasz  Számvetés  Eszmélet 85 - 53 Mindhárom vers rendezett világképről tanúskodik, és a problémákra való választ tartalmazza. A fölismerésnek súlyos ára van: az egyénnek le kell mondania a gyermeki gyanútlanság fényűzéséről (a költő ezt először a Vigaszban fogalmazza meg). Eszmélet  A ’30-as évek első felében kibontakozó költői világkép összegzése (nem a kései költészet nyitánya).  Strófaszerkezet: a Villon-féle huitain átalakított változata.  Versformája teljes egészében azonos a Vigaszéval.  A mű általunk ismert formájáról a legkorábbi adat 1933 közepére tehető.  A közös cím alá foglalt strófák viszonylag laza, mellérendelt kapcsolatban állnak egymással.  „A strófák egymáshoz képest

fölcserélhetők.” (103)  A szerkezetet illetően Tverdota a „másodlagos szerkezet” fogalmának bevezetését javasolja. „Olyan egységek nagyobb egységbe foglalását jelöljük ezzel a terminussal, amelyek egyelőre felderítetlen okból és módon kölcsönösen vonzzák egymást.” (103)  A strófák önállóságának a jele, ha a költő külön címmel látja el őket; az Eszmélet gépiratos változatá53 ban fönnmaradt néhány tervezett cím. Ezek a címek az adott szakasz domináns képzetét emelik ki  A strófák közti vonzóerő megtalálásához a cím értelmezésével juthatunk közelebb.  Általános értelmezés: az eszmélet az álomból való ébredést jelöli, és ebben az esetben az ébrenlét szinonimája.  Az eszmélet szó állandósult szószerkezetben használva az öntudat szó szinonimája (pl. elveszti vagy visszanyeri az eszméletét).  Dienes Valéria filozófiai fogalomként használja, mégpedig a lélektani

használatra készített tudat kifejezés helyett.  József Attila értekező prózájában a bergsoni fogalomhasználatot követi (és fejleszti tovább).  Ennek általánosabb jelentése: lelki tevékenység.  A „lelki” szót tág, bergsoni értelemben minden élő szervezetre ki kell terjeszteni, mert létezéséhez nincs szükség agytevékenységre. „Az eszmélet tehát az élettel egyterjedelmű fogalom, minden élőlénnyel kapcsolatban fölvethető.” (106)  Az egységes életlendület az anyaggal való birkózás után háromfelé ágazik el, és létrehozza növény-, állat- és emberországot. Komoly értelemben eszméletről csak az ember és az állat esetében lehet beszélni, és csak az ember esetében győzedelmeskedik az anyagon.  Bergson szerint az emberi tevékenység is lehet eszméletlen (pl. egy megszokott cselekvés gépies végrehajtása)  Az eszméleti állapot a tevékeny, cselekvő magatartás ellentéte  „Az Eszmélet

megírása idején, 1933–1934 fordulóján a költő túljutott életének azon a szakaszán, amikor még nem volt helye töprengésnek, számára egyetlen cselekvés látszott lehetségesnek. Beköszöntött a tanakodás, a habozás és a választás, a kérdezés, elmélyülés ideje Cselekvését akadály gátolta, az eszmélés felütötte fejét” (108)  Ugyanakkor az eszmélkedés nem eltávolodás a cselekvéstől, hanem annak a segítője.  Ha föltételezzük, hogy József Attila a bergsoni értelemben használta az eszmélet fogalmát, akkor a versciklus egy óriási szellemi erőfeszítés arra, hogy kiválassza a maga és a közösség számára a teremtő cselekvés módját.  Bergson az eszmélet két formáját különbözteti meg.  ösztön (ennek megtisztult formája: intuíció)  értelem A reális emberi eszmélet azonban nem hasítható szét erre a két formára; a valóságban mindig keverednek.  csökkentett (körvonalas) eszmélet: az

értelem túlsúlya jellemzi, és az anyag törvényeihez alkalmazkodik  erős eszmélet: az intuíció és az értelem teljes értékűen van jelen, és tevékenységét tökéletesen kifejti – a költő ezt érti az eszmélet fogalmán (az eszméletet óriási szellemi erőfeszítésnek tekinti)  „A ciklus József Attila legmélyebb belátásainak gyűjteménye. Egyes darabjai az intuíció fellobbanásának pillanataiban felismert összefüggések végsőkig tömörített [] megfogalmazásai” (112)  A strófák közt nincs közvetlen folytonosság. „Az alkotó lelkiállapota, szellemi beállítottsága, az őt ekkoriban foglalkoztató problémák rokonsága teremt az egyes versek között belső, szerves, de nem logikai vagy architektonikus egységet. A 12 rész tehát úgy kapcsolódik egymáshoz, mint egy filozófus aforizmagyűjteményének darabjai” (112)  Az Eszmélet megszületésének alapja: a megőrzött elszánás és az erős rezignáció ötvözete.

I.: Hajnal; IV: Világ; VII: A törvény; VIII: Börtöncella; XI: Boldogság 86 - - - Az önmagába forduló hatalmas szellemi erőfeszítés folyamata az Eszmélet megírása idején kezdődik, és egyelőre csak ritkán jut felszínre; pl.  Ordas (1932)  Reménytelenül (1933) Ekkor jut kulcsszerephez a pszichoanalitikus interpretációs nézőpont – ekkor keletkeznek az első pszichoanalitikus kéziratok is: Vallomás és Rapaport-levél. A moralizálás semmilyen fajtája nem jelenik meg a költőnél.  Ennek előzménye: a Tiszta szívvel közerkölcsöt provokáló tagadása.  Az elvi amoralizmust fölerősíti a marxi gondolatrendszer és a forradalmi munkásmozgalmi gyakorlat.  Prózai írásai: a társadalom ellentmondásai az egyén síkján neurózisban jelentkeznek, és a gyógyulás csak a hazug erkölcsi gátak leépítésével történhet meg.  A költő gondolkodásának ezen iránya nem az erkölcsi közöny irányába hat, hanem a

gazdasági, lélektani, szociális és antropológiai törvények föltárására ösztönzi. Pl az Eszmélet, amely az etika centrális fogalmait fogadja el érvényesként (szabadság, szeretet), és bírálja az epikureus boldogságelvet az Eszmélet első két versének az értelmezése  I.  A tervek szerint a Hajnal címet viselte volna.  Kezdő kép: a hajnal mitologikus alakban való megszemélyesítése.  A valamilyen hajnal-mítosszal való azonosítás azonban nehéz, bár a költőnek két ilyen mítoszról is voltak pontos ismeretei.  görög–latin antikvitás  Éósz (Auróra) alakja (Homérosz: Odüsszeia – rózsásujjú Hajnal; vö. József Attila: Hajnali vers kedvesemnek)  Flora-mítosz (pl. Hexaméterek)  a költő finnugor nyelvészeti és néprajzi tájékozódása (erről ír az Ady-vízió c. 1929-es tanulmányában), amelynek nyomán eljutunk Munkácsi Bernáthoz, aki a hajnalt a felső égatya leányával, Kaltes asszonnyal

azonosítja  Az Eszmélet I. Hajnal asszonya azonban egyik hajnal-asszonnyal sem azonosítható (lehet, hogy egyéni mítoszteremtés eredménye, vagy egy általunk ismeretlen mítosz fölhasználása).  A nőalaknak két cselekedete van.  A földet és az eget összetartó kötelék eloldása, aminek következtében az ég a magasba kerül, a föld pedig a helyén marad. „A hajnal minden éjszaka végén újra meg újra megalkotja azt a rendet, amelyet az esthajnal, majd az éj felszámolt, s amelyet az ember önnön kozmoszaként él meg.” (119)  A jó idő tündéreként előcsalja a bogarakat, a gyerekeket, hogy a külvilág elevenné váljon.  A hajnal összképzetének összetevői:  a mitologikus elem  József Attila hajnal-élménye, amelyet a költő verseiben hasonló formai jegyekből épít föl; pl.  Hajnalvárás  A távol új s új egeket szór  A pap mosolyog  Óda  Hexaméterek  Reggeli fény  „csilló könnyűség

lebeg”: a József Attila-i képalkotás jellegzetes példája (a csilló alapszava lehet a csillogó melléknév vagy a csilló főnév).  Utolsó két sor: gyermeki világkép  Az organikus folyamatokat szervetlen történésekkel helyettesíti (ezt naiv regiszterben teszi).  „A gyermek a közvetlen környezetében megfigyelt emberi gyakorlatot viszi át a természet történéseinek értelmezésére (egy dolog csak úgy kerülhet egy másik tárgyra, ha valaki odateszi, vagy esetleg öntevékenyen helyezkedik el rajta).  A vers az (újra)teremtés és az (újjá)születés verse.  Kezdősorok: a nappal beköszönte.  Kora tavaszi hajnalról van szó, tehát a természet újjászületéséről is.  A verskezdő megszemélyesítés mítoszi jellegű, és ez az emberi kultúra hajnalának uralkodó világmagyarázatát idézi.  II.  A strófa címe valószínűleg Álom lett volna. 87          Álom: Az ember

tragédiájában lehetőséget ad „a történelem abszolút kezdetén álló első embernek az emberiség történetének a szerző jelenéig, sőt azon is túl terjedő áttekintésére”. (125)  Az álom konvencionális fölhasználására József Attilánál is van példa.  Ősapám: a versbeli én az álom segítségével léphet ki a jelenből egy olyan múltba, amely éber állapotban nem érhető el.  Nagyon fáj: éjjel inkább virraszt, nehogy szorongásos álmai legyenek (bár ezért nappal sokáig alszik). 54  A pszichoanalitikus kezelés nyomán néhány álomleírása is fönnmaradt.  Rapaport-levél  Több versének álom az alapja.  Ritkás erdő alatt  Ha a hold süt A központi téma: álom és való szembeállítása (ez megjelenik az Eszmélet VII. darabjában is) A szöveg rejtélyes; ennek oka: a nyolc sor jelentése nem pontosítható. Figyelembe kell venni, hogy az olvasó nem a költő által látott álommal találkozik, hanem annak

csak az emlékképeivel, amelyeket a nyelv és a költői forma tovább torzít. A Ritkás erdő alattban a beszélő még bemutatja a táj fontos részleteit, itt viszont elmarad a narráció (ez a természetes felejtés nagyobb fokát jelzi). A láttam ige bizonytalanná teszi a képeket. A képek lehetnek álomképek, de lehetnek festmények is. Ez a kérdés biztosan nem dönthető el, de a ’festmény’ jelentés mellett szól az összekent kifejezés. Különös nyelvi megoldás: „el nem hibbant”.  A hibbant szó jelentése: elmeháborodott, de itt nem ebben az értelemben szerepel.  A kifejezéshez egyetlen igekötő kapcsolódhat korrekt módon, ez pedig a meg.  „Az el- igekötővel a költő eltérítette eredendő jelentésétől a szót, s a kiürített nyelvi formát a hiányzik = hibádzik igével kontaminálta. Ennek az adott szövegösszefüggésben egyetlen lehetséges »eltűnik« jelentését csomagolta be abba az egyedi igealakba” (134) A II. vers

az I ellentétének tekinthető, amennyiben az I az ébredést, az öntudat visszatérését idézi; a II versben az én az álomlátás közben van igazán birtokában önmaga legjobb képességeinek „A belső fényforrás éjszaka, elalvás után gyullad ki benne teljes erővel.” (139) „Szublimálom ösztönöm” - - 54 1934 ősze: az Eszmélet születése után ismét jelentős változás megy végbe a költői magatartásban és poétikában. Az Eszméletben legyűrt válság ismét fölülkerekedik Az utolsó évek költői termésének megértéséhez vissza kell térni a szublimáció fogalmához. A lélektanban az ösztönök azok, amelyeket meg kell tisztítani „A szublimáció, tehát a szilárdból a légneműbe való közvetlen átmenet, maga a költői alkotásfolyamat, amelyet József Attila a »Költőnk és Korá«-ban így jellemez: »nem való ez, / nem is álom. / Úgy nevezik: szublimálom / ösztönöm.« Az értekező próza nyelvére lefordítva a

sorokba foglalt, freudi eredetű állítást: A művészet az ösztönök szublimációja.” (141) A kései líra előőrsének tekinthető két verse is.  Ordas (1932)  Reménytelenül (1933) A kései líra tárgyválasztásának a különlegessége: nem a költő keres témát, hanem bizonyos témák erőltetik rá magukat a lírikusra. Mama (1934)  „Az Eszmélet meglett embere [] zuhant vissza önnön gyermekségébe, beismerve: már egy hete csak a mamára gondol” (145.)  Szántó Judit a vers születéséről: a költő Hatvany Bertalannál volt, majd hazatér, és azt mondja, gazdag akar lenni, hogy kiássa az anyja sírját, és szétverje a koponyáját, minden gyermekkori sérelméért.  Vagyis: a költemény egy síron túli engesztelő vers a halott anya elleni vétségért.  „A frusztráció, amit József Attila elszenvedett, az édesanyával szemben indukált súlyos és durva [] szemrehányást. Ezt az élettárs részéről rendreutasítás

követte, amelynek nyomán a költő belátta igazságtalan, méltánytalan viselkedését A vers tehát elégtételadás a holtában megbántott édesanya emlékének, s egyúttal az öngyógyítás, az artikulálatlan indulatoktól való megtisztulás eszköze” (146)  Ez a vers egyike azon első daraboknak, amelyek azt bizonyítják, hogy József Attila költészetének alapja az elfeledett emlékek fölidézése, és a tökéletesség ára a sebek föltépése. Több leírást adott Gyömrői Editnek, és Szántó Judit emlékezése is több álmot megőrzött. 88  - A vers törzsét egy gyermekkori történet alkotja: „a ruhák fényesen és suhogva, mint az angyalok, mint a nagy madarak, lebegő, testtelen lényekként idéződnek meg, amint keringnek, szállnak a ma55 gasba, előkészítve ezzel a Mennybemenetel, az Assunta képzetét” (149.)  A lebegést, a könnyűséget ellensúlyozza a vizes ruha terhe.  A tárgyak látszólag öntevékenyek

(keringnek, szállnak), és bár a költő melléjük rajzolja a mozgatót („Csak ment és teregetett némán”), a két mozgást nem kapcsolja össze.  A követelőző gyermek nem érti anyja vélt ridegségét, nem becsüli az anyai áldozatot, így örökre elveszti a teljes kontaktus esélyét.  A vers mégsem egyszeri történetet mond el, hanem egy alapképletet rögzít; a keletkezés oka: a hiányérzet, hogy az anya kevésszer vette ölbe a kisfiút, illetve korán meg is halt.  A versben három személy szerepel.  a jelenbeli én  a gyermek én  a Mama  A fölidézett jelenet a gyermek és a Mama közt játszódik le, a jelenbeli én „csak” reflektál rá.  „Másfelől azonban az igazi oppozíció a Mama és az én között húzódik, s ennek gyermeki és felnőtt alakváltozata nem válik szét egymástól minden ponton teljes világossággal.” (151)  A szereplőknek megfelelően hármas ellentétek figyelhetők meg.  mozgás 

Belső ellentét a reflektáló én meg-megálló járása és a hisztérikus gyermeki toporzékolás közt.  Külső ellentét az előző kettő és a Mama mozgása közt (ment és ment).  hangzás  A Mama hallgat (néma, nem szid).  A gyermeki én ordít.  A reflektáló én is megszólal (negatív és föltételes forma: „nem nyafognék”)  „Nem nyafognék, de most már késő”  Ez nem egy utólagos felnőtt bölcsesség, hanem egy infantilis kívánság. A múlt fölidézése ezzel szétbogozhatatlanul összefonja a „még”-et és a „most már”-t.  E két tagmondatban hatalmas érzelmi energia összpontosul; ez a vers emocionális mélypontja.  A most kifejezést a következő tagmondat megismétli („most látom”), és ezzel a kétségbeesést nyomatékosítja.  „ a folytatás azonban [] átcsap az éppoly intenzív és gyors feloldásba. az anya alakjának irreális megnövekedésén érzett [] boldog ámulatba: »milyen óriás

ő«” (153) 56  A vers zárlata: platóni eszményítés.  A verset „az eszményítésből eredő ambivalencia: az idealizált nőalak fájó hiánya és ugyanakkor mindenütt jelenvalóságának extatikus élménye uralja”. (154)  „ a záró sorokba foglalt eszményítés, illetve mennybemeneteli mítosz tartalmilag is és nyelvhasználatát illetően is éppen az ellenpólusát képezi az élettárs által rekonstruált panasznak és durva indulatkitörésnek. Ha a két szélső pontot összekötjük, előttünk áll az az alkotásmód, amely az utolsó évek József Attiláját, ha nem is kizárólagosan, de nagymértékben jellemzi: az ösztönkésztetések műalkotássá szublimálásának folyamata.” (155) A személyes múltba való elmerülés a költő egész kései költészetére jellemző. A mamához való kapcsolódás a kései líra egyik legfontosabb forrása  A korán elveszített szülők emléke több versben is megjelenik.  Ad sidera 

Tiszta szívvel  Nemzett József Áron  Anyám a mosásban  Anyám meghalt  Anyám  Egyes versek már tartalmazzák az intenzívebb kötődés mozzanatát.  Anya  Altató  Mama  Kései sirató 55 A Mama egyik 1936-os közlése ezzel a címmel jelent meg. Ugyanezzel a megoldással találkozunk az Ódában: „A pillanatok zörögve elvonulnak, / de te némán ülsz fülemben. / Csillagok gyúlnak és lehullnak, / de te megálltál szememben.” 56 89  - Az anyaélmény mélységéről erőteljesen árulkodnak a váratlanul fölbukkanó képek.  Harmatocska: „Guggolva ringadoz / a málnatő, meleg / karján buggyos, zsiros / papiros szendereg.”  Munkások: „hol a fémkeblü dinamókat szopják / a sivalkodó transzformátorok”  Óda: „Szeretlek, mint anyját a gyermek”  Elégia: „A maga módján itt is megterít / a kamatra gyötört, / áldott anyaföld.”  A Dunánál: „S mint édesanyám, ringatott, mesélt, / s

mosta a város minden szennyesét” Az anyaélmény mellett fontos szerepe van a Gyömrői-szerelemnek.  1934 ősze: a költő és a pszichoanalitikus közt kialakul az orvos–beteg kapcsolat.  1936 májusa, Szép Szó: a szerelem megjelenésének első jele (Gyermekké tettél).  Ez a szerelmi élmény hét versben bontakozik ki.  Gyermekké tettél (még bizakodik a viszonzásban)  Aki szeretni gyáva vagy (1936 októbere)  Nagyon fáj (a kapcsolat megszakadása táján keletkezik)  Semmi (csak vázlatosan maradt fönn) A személyes érintkezés megszűnte után keletkeztek a következők:  Majd megöregszel (Ronsard-imitáció; a költő itt fejezi ki a legszublimáltabban ennek a szerelemnek az élményeit)  Ne bántsd (dühösen fölényes vers)  Magány (gyűlölködő hangvételű)  Gyermekké tettél  A vers eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nőhöz.  A versben világosan fölismerhető a szerelmi fohász.  „A [] szerelmi

alávetettség évezredes kliséjét a költő a férfi gyermeki kiszolgáltatottságának és a nőnek felnőtt mivoltából eredendően tulajdonított omnipotenciának a képletével újítja meg.” (157.)   „Az udvarlási stratégia a partner anyai ösztöneire épít.” (157)  A vers újdonsága: az anya–gyermek viszony nem csak tematikusan, formulaszerűen vagy metafori-kusan épül be a versbe, hanem a két oldal ténylegesen is összevegyül.  „A gyermek szókimondóbb [] lehet az anyával szemben [] mint az idegen személyekkel lezajló kommunikációban. [] Követelőzhet, tiszteletlenül beszélhet [] a legsúlyosabb következmény kockázata nélkül A Gyermekké tettél messzemenően kiaknázza az ebben a kommunikációs helyzetben lévő előnyöket a szerelmi érzés artikulálására, de még [] az illendőségi sza57 bályok betartásával teszi ezt.” (158) Nagyon fáj  Elemzésével áttekinthetők a Gyömrői-szerelemre épülő szerelmi

költészet sajátos vonásai.  A verset kétarcúság jellemzi.  gyermekies alapállás  első nyolc és utolsó két szakasz: érett intellektussal végiggondolt, freudi ihletésű szerelemtan (konklúzió: a halál ellen egyedül az asszonyi ölelés jelent oltalmat)  A verset merészen kimondott illegitim indulatok jellemzik; a költő eljut addig a határig, amelyen túl a szöveg már viszolygást, megbotránkozást ébreszt.  A kompozíciót a legapróbb részletekig történő finom kidolgozás jellemzi.  A vers négy részre osztható.  1. rész (az első nyolc strófa): önmegszólító (kifejti a szerelemtant)  2. rész (a 2 két strófa): első személyű (a menedékét elveszített szerelmes halálos zavara)  3. rész (17–26 strófa): meg- és fölszólító (szadisztikus fantazmagóriákat fogalmaz meg)  4. rész (az utolsó két strófa): önmegszólító  „A vers elemi összetevői (kivéve a 17–26. strófákat) két strófát

foglalnak magukba Ezek az elemi egységek gyakran olyan összetett mondatokból állnak, amelyek mindegyike két-két versszakot tölt ki Minden strófapárnak külön, a saját határain belül kimerített mondanivalója van, amelylyel hozzájárul a nagy egészhez” (160–161)  „A strófák felépítése igen feszes, különös. Egy rövid sorra (4 szótag) két hosszú (8, illetve 9 szótag) következik A rímképlet: a,a,b, c,c,b, d,d,e, f,f,e világosan mutatja a két strófa rímtechnikai összefogására irányuló szándékot.” (161)  17–26. strófa  Fölépítése eltér a vers többi részétől: minden strófa önálló egységet képez. 57 A költő a sorozat többi darabjában a gyermeki jogokat illegitim módon érvényesíti: nyers, durva kitörések, kegyetlen fantazmagóriák jellemzik ezeket a verseket, bár ezek rendszerint jámbor szerelmi vallomásba csapnak át. 90  - - - Minden versszaknak van egy saját megszólítottja (kisfiúk,

ártatlanok, hű ebek, nők, ép emberek, férfiak, lovak, bikák, néma halak, elevenek).  Változik a rímképlet is: a,a,b, c,c,b, d,d,b stb.  Refrénes forma: a legtöbb versszakban ismétlődik a „nagyon fáj”.  A záró strófák visszatérnek a kiindulóponthoz: a költő levonja bennük az előző szakaszok konzekvenciáit, és formailag kerekre zárja a kompozíciót. „ bármennyire is hatalmukba kerítették a lírikust az önmarcangolás témái [] mégis volt ereje elszakadni a kudarcra, a frusztrációra való kényszeres odafigyeléstől. Az olyan versekben, mint az Alkalmi vers a szocializmus állásáról, a Levegőt!, A Dunánál, a Thomas Mann üdvözlése, az [Ős patkány terjeszt kórt], Ars poetica, Hazám ugyanaz a cselekvést előkészítő meditáció, a készenlét a közösségért való fellépésre, [] energia és elszántság van jelen, amellyel a harmincas évek első felének remekműveiben találkoztunk. [] Az ilyen típusú versekben,

bizonyos módosításokkal, újból érvényesül a cselekvést, meditációt és szómágiát összeötvöző poétika.” (162–163) A Dunánál (1936 tavasza; alkalmi óda)  „Ez a gondolati költemény érzékelteti legjobban azt az erőfeszítést, amellyel a költőnek ki kellett szakítani magát súlyos depressziójából remekműve megalkotásához.” (164)  A vers a költő egyik legmélyebb közösségi költeménye.  A kortársak politikai programversként értelmezik; ennek oka lehet az is, hogy maga a költő is azt vallja, ebben a versében megírta, mint gondol a dunai népek összefogásáról.  A vers tárgya: a mai emberek viszonya a múlthoz.  Az egyéni öntudat világnyivá tágul, ám a jelenhez közelítve egyre szűkebb köröket von a meditáló személy köré.  A lírai én előtt föltáruló táj fölidézi benne az ősök tapasztalatait (kollektív tudáskincs).  Kirajzolódnak a történelem körvonalai, az állandó háborúk; a

költő a következőkre utal: honfoglalás, tatárjárás, török hódoltság, Dózsa-féle parasztfölkelés, nemzetiségi feszültségek.  A személyes múlt emlékei, főleg azok, amelyek a költő számára a leginkább telítettek érzelemmel (gyermekkor, szülők).  Az anya képe erőt és harmóniát sugároz, az apáéban pedig megfigyelhető az idealizáló akarat, „akit a gyermek a megfellebbezhetetlen igazság kimondásának tekintélyével övezett”. (168) Ez a kép teljesen ellentétes azzal, „amelyet az egyidejűleg íródott Szabad-ötletek jegyzékében az anyáról és az apáról olvashatunk”. (168)  A vers végül visszajut a jelenbe.  A Dunánál az emlékezet verse: gondolatmenete úgy működik, mint az emlékezet, amelynek az a szerepe, hogy a töredékes, bizonytalan tudás benyomását árnyalja és kiegészítse.  A költő a „mozgósító záró strófa mögé, mintegy annak »előkészítése« gyanánt történetfilozófiai [],

fejlődéstörténeti vízióvá táguló »bevezetést« illeszt”. (170)  Az óda kifejti azt a szellemi diszpozíciót, amely a közösséget a remélhető tettekre sarkallja. József Attila kései költészetét az teszi drámaivá, hogy „a betegség leküzdésére irányuló vágy és akarat, a saját sors jobbra fordulásába vetett remény, a meglett ember józan ítélőképessége” (171.) tevékenyen alakítja mindennapi és költői magatartását „ a magának szebb jövőt tervezés és a halálra készülődés egyelőre még eldöntetlen küzdelméről mi sem árulkodik jobban, mint az 1937 február végén gyorsan kibontakozó Flóra-szerelem és az azt dokumentáló versek sora.”  Ez a szerelem teljesen más, mint a Gyömrői Edithez fűződő; ennek okai:  Flóra nem elutasító, hanem habozó, és mindvégig fönntartja a reményt a költőben.  Flóra és József Attila közt nem alakul ki az orvos–beteg kapcsolat és az alávetettség helyzete.

 A költő Flórában a túlélés esélyét látja (már a harmadik találkozásukkor megkéri a kezét, és azt mondja, belehal, ha a kapcsolatuk nem sikerül).  Hexaméterek (a Flóra-ciklus első darabja)  A vers korábbi és végső változatának összevetése arra utal, hogy a költő egy játékos tavaszversét fejlesztette tovább szerelmes verssé. 58  A költő az első változatban egyik jellegzetes önstilizációjával, a medve-képzettel él.  A szerelmes verssé való átalakítás tompít az önironikus hangvételen, és a végső változat áhítatossá válik.  A vers hasonló a Ha a hold süt c. költeményhez (ebben is találhatók mitológiai elemek, illetve vannak szóegyezések: elalél, vágy). „ a korábbi verset a harc, az utóbbit a béke képzete uralja 58 „Roskad a kormos hó, csepereszget a bádogeresz már s mintha csak egy milló, aranyos kis kékszemü lányka venne körül mosolyogva, ha ébredezel, csacsi medve, ugy nevet itt a

derűs ég.” 91 - A Ha a hold süt tavasza szinte ijesztő gyorsasággal bontakozik ki. A részlet első sorában még csak »olvad a jég«, néhány sorral alább ellenben már »zöld lángba borulnak a bokrok«. A Hexaméterek-ből hiányzik ez a sietség A költő nem mozdítja ki a képet a tél-tavasz fordulójának pontszerűségéből” (179)  A lenyűgöző női szépség József Attila más verseiben is megidéződik, pl. Az a szép, régi asszony 59 és az Óda. 60  A versben megjelenik az a fölfogás, hogy a szerelem gyógyító hatalommal rendelkezik.  A vers egészére a boldogság és a derű jellemző. Ezt a domináns elemet sűríti magába a szöveg alapmondata: „Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény”  A vers alapja egy hármas szerkezet, amely a műben bomlik ki.  A név által közösség teremtődik Flóra és Flora istennő között.  A név jelentése által egység van az istennő és a tavaszi táj közt. 

A tavaszi hajnal Flóra alakjának természetes kerete. A hármas képzet kibontásában nagy szerepe van az igék halmozásának.  A második strófában kevesebb az ige, de több a más szófajú, ám igei eredetű szó.  A vers három fontos változást érzékeltet, és ehhez szükséges az ige funkcionális szerepének a megnövekedése.  a tél-tavasz fordulata  a szerelem születése és szárba szökkenése  a kommunikáció megindulása  A vers jelentős fonopoétikai szempontból is.  a „cs” hangok sorozata (cseperészget, csatorna, csereg, csevegő)  geminált mássalhangzók (buggyan, illan, könnyü, magasság, pírral, reggeli)  alliterációk (felé fodorul, vágy veti)  „k” és „l” oppozíciója  az „sk”, „ks” vagy „szk” hangkapcsolatok  Föltűnő formaképző elv az antik forma fölélesztése, amelyre a cím is fölhívja a figyelmet.  A ciklus fölé írt Flóra név a költőiség döntő elemét adja.

Az ismerősök azt gondolják, költői álnévről van szó, sőt még Vágó Márta is azt hiszi, Flóra egy ápolónő.  A név és a lány közt tökéletes a harmónia; József Attila a Flóra nevet nagyon szépnek tartja, és azt állítja, gyönyörű tradíciói vannak – ez utalás lehet különböző mítoszokra.  Flora a növényvilág istennője (gör Khlóris ’Zöldellő, Viruló’), Zephyrus hitvese  Florának szerepe van Mars születésében: Junónak egy olyan csodás virágot ad, amelynek illata anyává teszi az istennőt (Flora itt termékenység-istennő).  Kerényi Károly Florában Gaia, az ősi Földistennő alakmását látja. fr  József Attila Flórát az újraéledő természettel, a név ’virág’ jelentésével (vö. fleur ’virág’) azonosítja A belső erők egymásnak feszülése az utolsó évekre is jellemző.  Flórának: a halál- és az életösztön harca.  Kiáltozás: az indokolatlan halálos szorongás élménye.

 Ki-be ugrál: a megőrüléstől való félelem.  Világosítsd föl: az emberi lét kiábrándult szemlélete.  Nem emel föl és Bukj föl az árból: a tagadott Istenhez való paradox fohászkodás.  Könnyű, fehér ruhában és Miben hisztek: a kiábrándulás kozmikus dimenziói.  Gyönyörűt láttam: a leghétköznapibb gondok szorítása az egyre betegebb ember körül.  Tudod, hogy nincs bocsánat (1937 nyara)  A verset Ignotus Pál íratja le vele azután, hogy egy professzor fölismerte a költő esetének súlyosságát, és azonnal orvosi felügyelet alá helyezte.  Egyik sorának több változata is volt: „S ezt az emberiséget”  „ magaddal együtt vesd meg.”  „ hisz ember vagy, ne vesd meg.” (Ignotus Pál tanácsára ez lesz a végleges változat)  „ hisz ember vagy, szeresd meg.”  A mű azon kevés József Attila-versek egyike, amely nem tartalmaz nyelvtani szervezetlenséget, képi ugrásokat, ugyanakkor a

legnehezebben racionalizálható. Több kérdés merül föl:  Ki beszél kihez? 59 Utóbbi vers jelzi, hogy József Attila szerelmi élményének jellemző vonása az, hogy a szerelmi elragadtatottság képes föloldani a magányt, és megteremteni az akadálytalan emberi kommunikációt. 60 Vágó Márta visszaemlékezése: a Gyömrői-szerelem kudarca idején a költő szerelmet követelt tőle, azzal az érveléssel, hogy szerelmet csak szerelemmel lehet gyógyítani. 92 - -  Mire vonatkozik a bűn és a bűnbocsánat?  Milyen életrajzi tényekre utal a hörögtél és a könyörögtél igékkel?  Milyen pörről van szó?  Kik csalták meg? (szülők, nők, barátok vagy általános kijelentés)  Németh G. Béla  A vers alapvetően önfelszólító és önmegszólító jellegű (a döntő fordulókon az önmegszólítás önfelszólításba vált át).  A megszólított a válságban levő személyiség.  A meg- és a fölszólítás akkor

következik be, amikor világossá válik az eddigi szerep tarthatatlansága, illetve az új szerep lehetősége.  A vers központi sora: „Légy, ami lennél: férfi.” – Ez párhuzamba állítható Kosztolányi Szám61 adás c. szonettciklusának egy mondatával: „légy, mi vagy: végképp boldogtalan”  A vers stilisztikai alapformája dialógus, amelynek csak az egyik felét halljuk. „Nyilvánvalóan egy, a megszólított énen belül zajló belső vita megrettent tanúi vagyunk, olyan jelenet tehetetlen nézői, amelyben bármi és bárminek az ellenkezője megtörténhet, a lélek belső erővi62 szonyainak ellenőrizhetetlen, majdnem szeszélyes alakulásától függően.” (198)  A legfontosabb kompozíciós elv a drámai beszédmód érvényesülése.  A versben nagyjából három típusú hiányossággal számolhatunk.  a legáltalánosabb értelemben vett jellemhiba (ebből fakad az önmagánál erősebbnek hitt külső erőkbe való kapaszkodás)

 az én tévúton jár (szövegbeli megjelenés: tagadással – ne vádolj, ne fogadkozz, ne hódolj, ne hódíts)  általános emberi gyakorlat, amelyet az énnek nem tanácsos követni (szövegbeli megjelenés: a megszólítottnak hiba úgy cselekedni, mint az ő helyében másnak, mert szigorúbb elbírálásban részesül)  A vers az elviselés moráljára oktat (nem pedig az „élvezd a napot!” bölcsességére).  Az utolsó előtti strófában „a megszólító én végképp megszűnik erkölcsi instancia lenni, leleplezi magát, s a megszólított rossz szellemévé, Luciferévé válik, revolvert nyom a kezébe, és öngyilkosságra biztatja. A kudarcokra, melléfogásokra való emlékeztetés, a csalódások és kiábrándulások sorolása olyan érvelési sort alkot, amely egyetlen kiút gyanánt az életből való önkéntes kilépést tartogatja a megszólított én számára” (208)  Ez a logika azonban csak az ötödik versszaktól érvényes.  A

„mint a kutya hinnél” hasonlat „alacsonyabb rendű, animális megoldás elfogadását jelentené az emberhez méltó szembenézéssel ellentétben, s a hű szerelem esélyébe vetett reménnyel az én visszazuhanna a korábbi, hiábavalónak bizonyult próbálkozások körébe.” (209)  Az animális megoldást azonban nevezhetnénk vitális megoldásnak is, hiszen József Attila a kutyához való hasonlítást nem tartja lealacsonyítónak (ezt bizonyítja az Egy ifju párra c. vers, vagy az Eszmélet egyik vázlata).  „A vers logikája tehát valószínűleg fordítottja az utolsó előtti sorba torkolló luciferi retorikának. Az utolsó strófa az, ami érvényteleníti a vers korábbi végkövetkeztetésének szánt parancsot: »Most hát a töltött fegyvert / szorítsd üres szivedhez.« vagylagosságával: »Vagy vess el minden elvet« fenntartva az előbbi »kiút« részleges létjogosultságát is.” (209)  Ezzel az értelmezéssel azonban a vers utolsó

része már nem az 5–8. versszak gondolatmenetéből következő magatartáskövetelmény, hanem a fölszólító én által bírált magatartás vállalására való biztatás. A Tudod, hogy nincs bocsánat keletkezése után a költő életében bekövetkezik az a fordulat, amely végül az öngyilkossághoz vezet. József Attilát egy tekintélyes pszichiáter ön- és közveszélyesnek minősíti, és kísérletképpen a Siestába utalja. Ebbe a költő is beleegyezik, vagyis időnként ő is tisztában volt betegsége súlyosságával A költő nehezen viselte, hogy betegsége kitudódott, és a közvélemény szinte bolondnak minősítette. A bolondság stigmája miatti szenvedés pedig verseiben is megjelenik.  Le vagyok győzve: „Köztetek lettem bolond, én a véges.”  [Karóval jöttél]: „mint fák tövén a bolondgomba” és „S hány hét a világ? Te bolond.”  Drága barátaim: „Drága barátaim, kik gondoltok még a bolonddal”  [Ime, hát

megleltem hazámat]: „Bolondot játszottak velem” „Költőnk és Kora” Tverdota: ugyanakkor ide vonható Petőfi következő fölszólítása is: „Ha férfi vagy, légy férfi!” (Hiszen József Attila őhozzá is erős érzelmi szálakkal kötődik.) 62 Erre a szeszélyességre utal a költő ingadozása a „vesd meg”, a „ne vesd meg” és a „szeresd meg” kifejezések közt. 61 93   - 63 Ez a vers nyitja meg József Attila verseinek utolsó sorozatát. Ami miatt ez a vers jelentős: a költő nyilvánvalóan visszanyúl „a műalkotásról a húszas évek végén kialakított mikrokozmosz-modellhez, amely szerint »a műalkotás a világegész szemléleti helyettese«, mint itt, a szublimációra épített kifejezésesztétika példaversében”. (212)  A versben a kétfajta poétikai rendszer ötvöződik.  A szanatóriumban élő költő föl van mentve a világ megváltoztatásának gondja alól, többé már nem kap megbízást, mint

egykor A Dunánál vagy a Hazám megírása idején.  Így öncélúan, minden érdek nélkül írhat, tiszta költészetet alkothat.  Már alig hisz abban, hogy a munkavégzés, a szublimálás meggyógyítja.  Mégis „szublimálja ösztönét”, és ha nincs miről írnia, ír a semmiről, pl. a versírásról: „Ime, itt a költeményem. / Ez a második sora K betűkkel szól keményen / címe: »Költőnk és Kora«”  A „vers a versről” műfaji változatra talán Kosztolányi hívta föl a figyelmét, aki közölte Lope de Vega Szonett a szonettről c. versének fordítását (Nyugat, 1921)  A semmiről írás humora pedig kikristályosítja a semmi fogalmát. „Az olyan versben, amely önnön létrejöttéről szól, a semmi szállong. A semmi pedig, »mintha valaminek lenne / a pora«, a szimmetria logikájával és a hasonlat technikájával előhívta a valami ellentétes fogalmát” (213)  A semmi a valamiben, a valami pedig a semmiben foglal

helyet, és a valamit három módon konkretizálja: költeményként, világként és énként.  „Ha a valami a költemény, akkor a benne szállongó semmi a szellemiséggé finomodott, anyagtalanná szétporlódott világ.” (214)  „Ha a valami a világ, akkor a semmi a táguló űr, amelyben a világegyetem anyaga szállongó porként szétfoszlik.” (214)  „Ha a valami az én, akkor a benne születő gondolat vagy a benne fészkelő lélek a semmi.” (214)  A vers a „makrokozmosz kicsinyített mása, s az emberi lény tárgyiasulása. Benne az [] ösztön elanyagtalanodik, semmivé, szellemiséggé lényegül át A költemény, amelynek témája a világegyetem szétoszlása az űrbe, s az énnek az elenyészni vágyása, amely [] maga is ezt a világegyetemet és ezt az ént modellálja, olyan vers, amely nem szól semmiről, amely a semmiről szól.” (215)  A költő az alkonyt festi meg. „Az utolsó két strófa kozmikus halállátomásában az

alkonyodó tájat előbb vérben fürödve látjuk, majd a vér megalvad, elkékül. A terjedő homály, mint hullafoltok sora ül ki a világ testére, s a fény eloszlása után sötétbe borul a táj. A világ megszűnik A „Költőnk és Kora” ezért az Eszmélet I. visszavonásaként is olvasható Ott a fény megjelenésével a kozmosz újjászületését, itt a fény eltűntével a kozmosz halálát, megsemmisülését láthatjuk” (215–216) „Ezzel és ezután írt verseivel József Attila úgy járt költészetének csúcsain, hogy egyidejűleg, emberi tapasztalat gyanánt, a legmélyebb pokol szenvedéseit élte meg. Ilyen feszültség nem sokáig tartható fenn Vagy gyógyulás vagy lassú szellemi leépülés zsugorította volna össze előbb-utóbb a két pólus távolságát. Gyógyulásra nem volt esély, a leépülés helyett pedig a költő a vonat kerekét választotta.” (216) 63 Az utolsó versekben (kivéve [Az isten itt állt a hátam mögött] c.

töredékben) a halálra készülő, az élettől búcsúzó ember költészetével ismerkedhetünk meg 94 VI. Szabó Lőrinc költészete a XX század első felében Rába György: Szabó Lőrinc Egy kíváncsiság ifjúkora - - Szabó Lőrinc monográfusa: Kabdebó Lóránt. Születése: 1900, Miskolc. Szülei:  apja gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető  anyja Panyiczky Ilona Osztálytársa Gulyás Pál, eggyel fölötte pedig Kardos Pál jár. Zsengéinek a múzsája Dienes Kató, akinek a révén bejáratos lesz a művelt és progresszív gondolkodású Dienes-házba. Meghatározó városok:  Budapest, ahol ember lett  Debrecen, ahol diák volt (nyolc éves, amikor ide költöznek); az őt ért fontos hatások:  Ady: Új Versek  Baudelaire: A romlás virágai, A dög (ez utóbbit azonnal le is fordítja)  Babits  a görög drámairodalom  Gilgames-eposz  az „Universal Bibliothek” füzetei  Balassagyarmat, ahol az elemit kezdi

(gyíkokat fogdos tervezett farmjához, és a Kürtös nevű patakig korcsolyázik a befagyott Ipolyig)  Tiszabecs, ahol a nyarakat tölti (tiszteletes nagybátyjánál), és ahol fölfedezi az irodalom fogalmát (a verset Heine könnyen érthető sorai szerettetik meg vele) 1918-ban tiszti iskolát kezd; rangja: hadapród-tizedes (az őszirózsás forradalomban viszont csak más ruha híján hordja az egyenruhát). Egyetemi tanulmányok:  Először gépészmérnöki karra jelentkezik.  Két hét után átmegy a bölcsészkarra (magyar–német–latin szak); Babits mellett önkéntes tanársegéd. A forradalmak idején könyvtáros a Könyvtárügyi Országos Hivatalban. Ady és Babits pólusai közt - Napjait az akkori irodalmi központban (Centrál kávéház) tölti, ahol megismeri a nagyokat (pl. Schöpflin, Tóth Árpád, Király György, Móricz). 1918 novembere: ekkor keresi föl először Babitsot. Két évig látogatója és tanítványa 1920-tól kb. másfél

évig Babits lakója és munkatársa „Babits fogta angol szóra, vezette költészet és világirodalom rejtettebb tájaira, keltette föl érdeklődését a filozófiai rendszerek [] iránt, s mindezzel a valódival fölérő belső világ tudatára ébresztette.” (13) - - 64 De Szabó Lőrinc is „ad” Babitsnak:  híreket a köznapi élet dolgairól  megismerteti vele Stefan George költészetét Babits érzései megtalálhatók gyónásértékű novellájában (Mythológia), de ez 1918-ban keletkezett, így nem Szabó Lőrincre vonatkozik, inkább a volt tanítvány, Komjáthy Aladár iránti barátságra. Föld, erdő, Isten (kötet; 1922) és Kalibán (kötet; 1923)  Ezek Szabó Lőrinc első költő korszakát alkotó kötetei.  Az ez előtti versekből csak kevés kerül elő (zsengéit állítólag élete végén megsemmisítette).  Tematika, stílus és szemlélet tekintetében ez a költő két legheterogénebb kötete. Föld, erdő, Isten c. kötet

 Főleg természetlíra: az első rész a bukolikus világot eleveníti föl; a természet harmóniájára nemcsak vágyó, hanem az azt át is élő ember alakját adja elénk. 64  Jellemző: a megfigyelés vágya és a természettel való azonosulás öröme.  A kötet szépségkultuszt tükröz, ami azonban különbözik a századelő eszményétől. Több interjúban is megkérdezik tőle, mi szeretne lenni. Válasza: „Gyík a napsütötte kövön” 95  - - - Világképe erősen stilizált; ennek oka: a klasszikus vonások egyre gyakoribb előfordulása. Ezt a legerősebben a helyzetversek érzékeltetik, amelyekben a couleur locale megteremti a pásztori görög világ hiteles légkörét  Lírája koncepciójára erősen hat Stefan George ars poeticája (Die bücher der hirten- und preisgedichte. Der sagen und sänge und der hängenden gärten, 1895) Stefan George:  Szabó Lőrinc a legnagyobb irodalmi élményének tartja: „Ez a név a

legfenségesebb az összesek közül. A görög kalokagathia megálmodója, a Szépség és a Tökéletesség költője, Stefan George a német Babits. Most ő az én apám, császárom, istenem” (18)  35 verset fordít tőle (csak néhány szerzőtől többet, pl. Goethétől és Baudelaire-től, és tőlük is csak kiadói megbízásból).  A kötet tartalmaz „georgés” verseket, de ezeket néhány vonás megkülönbözteti a költő példaképétől.  erotizmus  a jogait követelő ösztönélet, és az utána való vágy Az erotika vagy bármilyen nosztalgia és a tudattalan birodalma idegen Georgétól. 65  a fiatal költő panteizmusa  A szerelem Szabó Lőrinc lírájának egyik legfontosabb forrása: a kötet harmóniáját a szerelem túlsága vagy hiánya zavarja meg.  A kötet tematikájában az ellentmondások feszültséget okoznak (stilizált szemlélet – vallomásos líra).  A konkrét élményeket jelzik a Horthy-rendszer

erőszak-politikájára utaló versek (pl. Rutilius római 66 költő álcájában: XXIX. vers)  Megismerhető a Babits iránti barátság érzése, illetve kettejük ellentéte; ilyen vallomás Basch Lóránt 67 szerint: a XVI. , XVII és XXXIII vers (Ez a három vers két ember szükségszerűen bekövetkező ellentétét magyarázza.)  Több vers is van, ami a két költő párbeszédének önéletrajzi értékű folytatása.  XXXIV. vers (a fiatalember itt már megtagadja szellemi atyját)  XXVI. vers Az első kötettel egy időben indul Szabó kritikusi tevékenysége.  Esztétikai érzéke kiváló; ezt bizonyítja Babitsnak a Nyugtalanság völgye c. kötetéről készült írása  Megjegyzései nem idegenek az orosz formalista iskola elveitől.  Műfordítás-kritikái élővé teszik ezt a műfajt; pl.  Tóth Árpád Wilde-fordításáról  Babits Goethe-fordításáról Szabó Lőrinc és Babits kapcsolata:  1921-ben mindketten megházasodnak.

 Basch és Kabdebó is úgy véli, a barátság megromlása erre az évre tehető (valójában még 1922-ben is szívélyes a kapcsolatuk).  Egy irodalmi polémia távolítja el őket egymástól. Ez egy nemzedéki vita, és Babits úgy érzi, az ellene kialakuló tábor vezéralakja Szabó Lőrinc Kalibán! (kötet; 1923)  Az alkotói válság kötete.  A válságot a nyelv és a képalkotás is tükrözi:  impresszionista szépségek  expresszionista képek: belső háborgás  Több minden emlékeztet Adyra:  a megnőtt Én kiéneklése  a sorsszerűség érzete  mondatfűzés, strófaszerkesztés  Szakít a következőkkel:  a fiatal George költői eszményével  Babits intellektuális szépérzékével Vagyis: megkezdődik válsága és lázadása. Láz és életerő - Az Est-lapok munkatársaként állandó fizetése van, így külföldre is elutazhat. 1924: megismeri Vékes Ödönné Korzáti Erzsébetet. 65 Erre Bálint György is

hivatkozik (1934): ezek a képek jellegzetes expresszionista stílusfordulatok. 1919–1920-ban írt (posztumusz kiadású) naplójában is élesen kifakad az akkori kivégzések ellen. 67 A XXXIII. vers későbbi címe: A barbár tanítvány (a vers programja egyértelmű utalás a Mythológia történetére) 66 96 - - Riporterként országjárásba kezd. Fény, fény, fény (1926; kötet)  Tematikája: a kozmikus erők dicsőítése.  A technikai csodák kevésbé hatnak (csak két vers szól a repülőgép isteni hatalmáról).  Több vers indulatát a szociális harag táplálja.  Több versben kimutatható az Ady-hatás:  az önmagához élő magatartás  ötsoros, egy rímpáros strófa, amelynek a negyedik sora dinamikai szerepet tölt be; pl. A kezek bábja  a záró sor szóhalmozása – ennek nyomatékosító funkciója van  frazeológia és stílus  A kötet értéke: a versek együtteséből az ifjúság lelkesedése árad.  A legjobb

vers: Óda a genovai kikötőhöz.  A világvárosi kikötő lüktető életét magasztalja.  A csonka mondatok és a szóhalmozások érzékeltetik a szenvedélyt és a drámaiságot.  Megfigyelhető benne egy új elem: a kérdező ember magatartása. 1926: a költőt elbocsátják az Est-Lapoktól (ő úgy véli, kommunistagyanús írásai miatt). A Sátán műremekei (1926; kötet)  Igényesebb szintézis, mint az előző kötet.  Célja: az új művészi eszmény megvalósítása.  A kapitalizmus kritikai néprajza: a versek XX. századi, antikapitalista kardalok A kisemmizett tömeg nevében szólnak, és egy teljesebb élet után áhítoznak  „Ez a versgyűjtemény elsősorban úgy érdekes, mint egy regény és annak is úgy, mint balzaci változata. [] A kor tipikus figurái, nemzetközi szállodák pávás női és frakkos urai vonulnak előttünk”     (52.) Vélemények:  Illyés: avantgárd költészet  Füst: verssé

kényszerített pokoli próza. A képalkotás módja nem választható el élesen az avantgárd formáktól, de a költő a szimultanizmust más fölfogásban használja, mint Kassák és köre. Nyoma sincs Ady hatásának: Szabó 1926-ban kibékült Babitscsal, és ez föloldotta őt az Ady-hatás alól. Megszűnik az Én kiéneklésének művészi célja; az új cél: a belső forma tudatos geometriája (Babits ezt már a Föld, erdő, Istenben észrevette). Egy lehetséges világ - 1927 októbere: a Pesti Napló szerkesztőségébe kerül. Sokat utazik (Erdély, Németország, Afrika). 1932: Baumgarten-díjat kap. Te meg a világ (1932; kötet)  Az előző kötetek modorát folytatja: szociális elégedetlenség és szerelmi vallomások.  Elfordul a szociológiai világnézetektől, nem hisz a haladásban.  A költő új világfölfogása: metafizikus (pesszimista és individualista).  Az individualizmus fényében még a szerelem is elveszti korábbi értékét. Az

egyik versben így fogalmazza meg az individualizmus törvényét: „Mindenkinek csak az igaz, ami hasznos neki!”  A kötet életszemlélete Schopenhauer filozófiáján alapul.  A világ szenvedés; ennek okozója: a vágy formájában átélt akarat.  A megoldás: a halál; ok: a végső békével kecsegtet.  A kötet visszatérő kulcsmetaforája: tükör (a tudatra alkalmazva). Ez a metafora később is visszatér (Tücsökzene, A huszonhatodik év).  Ihlete intellektuális természetű: az emberi szellem „kíváncsisága”.  A kötet nyelvezete:  Nyelvszemlélet: egybecseng Bertrand Russell stíluseszményével (lényegre törő, puritán).  Jelzői nem hangulatkeltők.  A legtöbbször mellőzi a költői képeket.  Grammatikai sajátság: nagyon sok a kötő- és határozószó. Ez a természetességet erősíti  Az élőbeszéd hatását erősíti a sok enjambement. 97 - Divatok az irodalom körül (1929; stílusparódiákkal

tarkított tanulmány)  Leszámol a formabontó irányzatokkal, illetve minden irodalmi irány kényszerével.  Klasszikus ízlés és eszmélkedő magatartás jelenik meg benne (vö. Goethe) - 1931: Szabó Lőrinc közread egy Villon-válogatást.  A fordítások zaklatottabbak, mint az eredetiek; ok: sok enjambement és bokorrímes strófa.  A költő számára a műfordítás kicsit a versírás iskolája is. Különbéke (1936) - - - Az 1932 és 1936 közti verseket foglalja össze. 1932–1933: nagyon sok a verses indulatkitörés; jellemzői:  súlytalan frazeológia  közhelyes bölcsesség  pesszimizmus A költő elsősorban a fiziológiai lét vonatkozásait ragadja meg. A kötet újszerűségét elsősorban két témakör határozza meg:  keleti tárgyú versek  Ezeket 1931 és 1943 közt írta, a legtöbbet a Különbéke periódusában.  Központi motívum: Nirvána (a léten és az istenen túli béke) vágya.  A kötet lényeges eleme a

szkepticizmus – a keleti bölcsesség ebből jelent kiutat (ezt a lehetőséget Schopenhauer villantja föl a költő előtt).  a gyermekeiről írt versek (főleg a Lóci-versek) A monológot gyakran váltja föl anekdota és színszerű párbeszéd. Válaszúton - - - Közvetlenül a háború előtt és a háború alatt: Szabó Lőrinc költészete elszürkül. Ír szép verseket, de sem tematikáját, sem költői szemléletét nem tudja megújítani. Elvállalja a Kazinczy-könyvtár szerkesztését. Szabó Lőrinc politikai megítélése:  Vezér (1928, Pesti Napló; vers)  Kötetben csak 1938-ban jelenik meg (Harc az ünnepért), és ennek nyomán közli egy szélsőjobb oldali lap (Virradat).  Illyés véleménye: stílusgyakorlat (Shakespeare mintájára készült drámai monológ).  A vers közel áll a kései Georgéhoz.  Kabdebó: a pusztító individualizmusban Nietzsche hatalmi elméletére ismer.  Szigeti József: a vezér Mussolini. 

Először egy politikailag jellemezhető diktátortípushoz írt ódát, amelybe később új részeket illeszt.  Merev álláspontot foglal el az Új Szellemi Front vitájában: megtámadja a baloldalt.  Antikapitalizmusa jobboldali: a parlament átalakítását parancsuralmi diktatúrával akarja összehangolni.  A zsidókérdést az egyik legaktuálisabb kérdésnek tartja.  1939: két élménybeszámolót ír Hitler beszédéről (ezek rajongó hangvételűek).  1944: a vezérkari főnökségen leveleket cenzúráz. Problémalátása gyakran megreked a magánéleti bajoknál. Szabó Lőrinc és a műfordítás:  Örök barátaink (1941): kisebb versfordításai gyűjteménye.  Már pályája kezdetén is szenvedélyes műfordító.  Korai fordításain érezhető a Nyugat ízlése.  Újdonsága: a gondolatmenetet akarja visszaadni minél hívebben (a többi összetevő rovására).  „ tud szavakkal rajzolni, szókapcsolatokkal ábrázolni, és

nemcsak ha a legnagyobbak, Baudelaire vagy Shakespeare, hanem pl. ha néhány érdekes kortárs [] közvetítése ezt követeli” (129–130)  Az 1945 előtti Shakespeare-fordítások stílusa közel áll az élőbeszédhez.  Műfordítói hírneve annyira országos, hogy a ’40-es évek elején a református egyház vele akarja újrafordíttatni a zsoltárokat. Tanulmányai: magyar költőtársairól írt portréi zömmel ebből az időszakból valók (ezek a legjelentősebb tanulmányai). A személyiség enciklopédiája - 1945: a Magyar Írószövetség és a Magyar Újságírók Szövetsége előtt politikai vádak miatt védekezik. 98 - 1947: a Magyar Írószövetség tagjai közé veszi (ez ellen többen tiltakoznak, és lemondanak a vezetőségből). Fordít (pl. Puskin, Poe, Milton, Shakespeare, Racine) Tücsökzene (1947; kötet)  Alcím: Rajzok egy élet tájairól.  Először 352 versből áll: ezekből kibontakozik a költő életének sok mozzanata.

 Másfél évig dolgozik rajta; színhelyek: Buda, Sóstóhegy, Békés, Pest, Tahi, Ózd, Igal, Patak.  Műfaja:  Amit kifogásolnak: a történelmi fontosságú eseményekről hallgat.  De nem verses regény és nem önéletrajz.  A mű egy lélek története, így az emlékképek aránytalan csoportokat alkotnak.  Az emlékezés költeménye; létmódja: az ember időbelisége, ezért rokona Proust fő művének. Közös eszményük: az ember szabadulása az idő börtönéből A mű emlékezésmódja nem azonos a tudat hagyományos emlékezetével, de nem egyezik meg teljesen Proustéval sem: „A francia szellemidézés kulcsát egy megízlelt sütemény hirtelen íze, egy galagonyabokor váratlan látványa vagy egy asztalkendő érzékelése rejti, a Tücsökzene viszont felold a tér kötelékeiből, a jelent időtlenné másítja” (141.)  - - 68 A mű tovább árnyalja az időtlenség élményét: az emlékezőben együtt él a régmúlt, a tegnap,

a jelen és az időtől független gondolat.  A belső idő folyamát jelzi a versforma (kilenc, nőrímes, rendszerkeveredéses jambusok).  Nyelvezete: átlényegített szimbolizmus (költészetében először használ Adyra és Babitsra is jellemző neologizmusokat).  A mű világa olyan enciklopédikusan gazdag, mint a XIX. századi regényeké  A szemléletmód újdonsága: az Én belső határtalanságát a jelen személytelen idejével állítja szembe. Szabó Lőrinc utolsó évtizede a testi-lelki szenvedés időszaka.  1948-tól: vesebántalmak  1950  az első szívtrombózis 68  Vékesné Korzáti Erzsébet öngyilkossága  1955: újabb szívroham  1957: a harmadik szívtrombózis, majd néhány hónap múlva meghal Ráadásul költészete is feledésbe merül; 1954-től oldódik körülötte a légkör (ekkor kap József Attiladíjat). Az ő emlékének szentelt lírai rekviem A huszonhatodik év (1957). 99 VII. Radnóti Miklós

költészete Pomogáts Béla: Radnóti Miklós „Előttem a világ” - - 1909. május 5: megszületik; ekkor meghal ikertestvére és édesanyja (erről ír Ikrek hava c művében) Eredeti neve: Glatter; a húszas évektől használja a Radnóti nevet. Apja újra nősül; Radnóti féltestvére: Erdélyi Ágnes újságíró és költő. A család szerény körülmények között él; Radnóti néhányszor nevelőanyja testvérénél nyaral egy felvidéki uradalomban. 1921: meghal apja is; gyámja nagybátyja, Grosz Dezső textilkereskedő lesz. Grosz egy Hilbert Károly nevű matematikatanárt fogad mellé nevelőnek, aki valamiképpen pótolja a kisfiú apját. 1923-tól kereskedelmi tanulmányokba kezd, de jobban érdekli az irodalom (főleg Ady verseit olvassa). Ekkoriban köt barátságot Forgács Antallal és Tamássi (Wágner) Györggyel. Első versei Ady és a Nyugat hatását mutatják (pl. A Duna partján) 1927: a kereskedelmi érettségi után a csehországi Reichenberg

textilipari főiskolájára megy. Itt baloldali lapokat olvas, és költészetében megjelenik a külváros és a munkásélet élménye. A csehszlovákiai magyar és német sajtóban ismerkedik meg az avantgárd költőkkel, köztük Kassákkal. Szerelmi ciklus 1927–28-ból  Egy reichebergi német lány iránti szerelem hatására íródik.  A ciklus az avantgárd költészet stílusjegyeit mutatja. Hazatérve nagybátyja üzemében dolgozik, illetve gyermekkori vonzalma Gyarmati Fanni iránt sorsformáló szerelemmé érik. Az ifjú generáció (Radnóti és társai) megjelentetik az 1928 c. lázadó folyóiratot, amely megjelenése körülményeivel és írásaival is utal a tíz évvel ezelőtti forradalomra Az 1928 bukása után a fiatalok új folyóirat, a Kortárs (1929–1930) köré tömörülnek. Jóság (1929): a fiatalok első antológiája a két folyóirat-kísérlet közt; akik szerepelnek benne:  Lakatos Péter Pál  Sükösd Ferenc  Vajda János 

Forgács Antal  Radnóti Miklós  Dán György  Tamássi (Wágner) György  Kalmár Magda  Fekete Alfréd 1930  Megjelenik első verseskötete (Pogány köszöntő).  Szegeden beiratkozik magyar–francia tanári szakra. Műhely Szegeden - A szegedi egyetem ekkor az ország legújabb felsőoktatási intézménye: az 1872-ben alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem lett ide költöztetve Trianon után. A régi professzorok (Bartók György, Mészöly Gedeon, Horger Antal, Dézsi Lajos, Imre Sándor) mellett világnézeti tanszékeket is szerveznek, amelyet katolikus tanárokkal töltenek be:  Sík Sándor (újkori magyar irodalom)  Várkonyi Hildebrand Dezső (lélektani) 100 - - -  Zolnai Béla (francia filológia)  Solymossy Sándor (etnográfus)  Marót Károly (klasszika-filológus) 69 Radnótit Sík Sándor és Zolnai Béla tanítja. Radnóti dolgozatai  magyar irodalomtörténeti alapvizsga-dolgozat: A nyugati eszmék

behatolása a magyar irodalomba a XVIII. század utolsó negyedében  doktori dolgozat (1934): Kaffka Margit művészi fejlődése Radnóti sokat olvas (pl. Biblia, Dosztojevszkij, Arany János, Babits Mihály; Apollinaire, Cocteau, Blaise Cendrars, Valéry Larbaud, Ivan Goll, Marcel Proust, Tristan Tzara). Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma  Megalakulása előzménye: a Bethlen Gábor Kör radikalizálódása.  Létrejötte: 1930 ősze.  Tizenöt tagja volt; pl.  Balla Sándor (kiadványszerkesztő)  Baróti Dezső  Berczeli Anzelm Károly  Buday György (elnök)  Erdei Ferenc  Gáspár Zoltán (kiadványszerkesztő)  Hont Ferenc  Kárász Judit  Ortutay Gyula  Radnóti Miklós  Tolnai Gábor (titkár)  A kollégium tagjai járják a falvakat, és ismerkednek az alföldi parasztság gondjaival.  Radnóti „költészetére is hatást gyakoroltak falusi tapasztalatai, Tápé-környéki élményei. A Szegedvidéki néppel és

folklórral találkozva írta Búcsú című népi némajátékát, Mese a szomorú fűzfáról és Boldogország születése című népmesei ihletésű történeteit.” (22)  a kollégiumra a következők hatnak  Ady költészete  a francia szürrealizmus  a korabeli néprajztudomány és etnológia  a freudi pszichoanalízis  a Bartók és Kodály által kezdeményezett népzenei reneszánsz Radnóti részt vesz a szegedi munkáskórus munkájában (két verset is ír a számára: Téli kórus, Acélkórus70). Idillek és elégiák - - első két kötete  Pogány köszöntő (1930)  Újmódi pásztorok éneke (1931) Mindkettőben megjelennek az idillek és az elégiák; mindegyik műfaj hátterében a magány érzése áll. „A görög és latin bukolikusok, Theokritosz, Vergilius, Tibullus és Propertius alakították ki az idillikus költészet karakterét, és ez a karakter: a világtól való elvonulás, a természeti szépség és a szerelmi öröm

költészete később alig változott.” (26) Radnóti idilli költészetének a mesterei: Kassák, Füst Milán, Szabó Lőrinc. Az idillbe belejátszik az avantgárd, pontosabban az expresszionista költészet látásmódja. Fontos szerepet játszanak az igék – ez a kép dinamikus mozgalmasságára utal. A versekben ábrázolt táj inkább a képzeletben található, egy olyan belső táj, amelynek szerkezetét a költői indulat szabja meg. Ezen versek keletkezésekor születik a népi iskola (Erdélyi József hatása), amely hat pl. József Attila és Illyés költészetére is. „Radnóti természetesen nem úgy volt népies, mint Erdélyi József, hiszen kívülről, az avantgarde felől közeledett a népiesség stílusfordulataihoz. [] És minthogy ehhez a stílushoz nem 69 Sík Sándor a tehetségesebb növendékeit (Radnóti, Baróti Dezső, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor) a rendházban fogadja. Radnóti szerint ez a Négyesy-féle stílusgyakorlathoz hasonlított 70 A

Téli kórus Petőfi Farkasok dalának avantgardista parafrázisa, az Acélkórus pedig József Attila Tömeg c. versére utal 101 - - - - - voltak természetes eszközei, népiessége tudós forma, tanult népiesség volt, akárcsak később az afrikai néger folklórt utánzó játékai.” (29) Népiessége az expresszív fogalmazás általános keretei közé igazodik. A pásztori tartás egy olyan vállalt szerep, amely időnként szűknek bizonyul, és így a költői eszközök esetenként modorossá válnak; pl.  „Állok, de farolva áll mögöttem az ősz is”  „hasrafeküdt utakon itt a napfény / és nagyokat mélázva vakarja farát” Az idillek és leíró versek fontos motívuma az erotika.  Az erotikus hangulat már a reichenbergi szerelmi ciklusban megjelenik.  A fiatalos erotika és a vallási motívumokat profanizáló költemények a szociális elégedetlenséget és a morális lázadást képviselik (lázadás a polgári társadalom

képmutatása ellen). Pl az Arckép, amely Krisztust közönséges embernek ábrázolja. Mesterei a Krisztus-kép profanizálásában, és önmagával való azonosításában:  Jehan Rictus: Találkozás Jézussal  Kaffka Margit: Madonna della Katakomba  József Attila: Lázadó Krisztus  Barbusse: Jézus  Emil Ludwig: Az ember fia Két profán látásmódú vers, amelyek miatt az Újmódi pásztorok énekét elkobozzák, a költőt pedig vallásgyalázás vádjával bíróság elé állítják.  Két szentkép  Pirul a naptól már az őszi bogyó Naptestű szüzek, pásztorok és nyájak: az idill és az elégia együtt jelenik meg.  Első versszak: bukolikus idill, a képzeletbeli táj jellegzetes képei.  Második versszak: határozottan elégikus. 71 Első kötete mottója: „Hová mégy, kicsi? – A szelídség műve felé.” „Valóban, a szelídség is egyéniségének és költészetének ereje volt [] A nemzedéki program, amely az 1929-es

Jóság antológiában megfogalmazást nyert, a fiatal Radnótinál mindig visszatért, új meg új visszhangot kapott A »jóság« elvét, mint morális követelményt képviselte különben Kassák és József Attila költészete is.” (36) Költészet és mozgalom - - - 71 Az idillek és elégiák érzelmi hullámzása mellett megfigyelhető egy egyenletes fejlődés: a képzeletbeli bukolikus természet lassan valóságos látvánnyá válik. A személyiség alakulását az emberi kapcsolatok történetében mutatja be. Ebben a művészi fejlődésben nagy szerepe van annak, hogy Radnóti Szegeden sok barátságot köt. „A fiatal Radnóti Miklós szinte valamennyi témájában és költői motívumában megfigyelhető a fejlődés az elvonttól a valóságoshoz, a romantikus idilltől a reális szemlélethez.” (39) Az újabb szerelmes versek az érzelmek gazdagodását mutatják. Egy olyan természetes és korszerű szerelmi eszményt teremt, amelyben megfér egymással

a gyöngédség és az erotika (Az áhítat zsoltárai) A tájfestő versek szintén jelzik a külvilághoz való fordulást. Falusi élményeiből írt versei a Juhász Gyula-féle hagyományt alakítják át: Juhász impresszionisztikus és szimbolikus képeket használ, Radnóti naturalisztikus és groteszk kifejezésmódot. A Tápé, öreg este c. versben még föltűnik a bukolikus idill, de később ez is elmarad, és komor elégiákat ír.  Elégia egy csavargó halálára  Elégia, vagy szentkép, szögetlen  Keseredő Radnóti elhatárolja magát az avantgárd hagyományoktól, és verseiben egyre inkább megjelennek a következők:  a mozgalmi élet eseményei: Férfinapló; Szombat éji groteszk; Ismétlő vers  a hatalom elleni lázadás: Betyárok verse  a forradalmi öntudat és remény: Most fölfújom, Kerekedő mítosz Az „újmódi pásztor” alakja követi, ugyanakkor át is alakítja azt a pásztor-motívumot, amelyet a Pogány köszöntő

kezdeményezett. Ez Barbusse Jézus-könyvének néhány mondata. 102 Párizs és a nagyvilág - 72 Radnóti először régi barátja, Szalai Imre hívására látogat Párizsba (1931). A júliust és az augusztust tölti barátjánál: múzeumokba járnak, nyelvismeretet szerez, barátságokat köt (pl. Maki Hiroshi fiatal japán orvossal), verseket ír (Júliusi vers délután; Párisi elégia; Jóllakott ablakokon) Itt találkozik igazán a kor fontos társadalmi és politikai kérdéseivel. Többször fölkeresi a Gyarmati Kiállítást: „Elmélyülten tanulmányozta a pavilonokat, az afrikai és ázsiai népművészetet, de mindenekelőtt a távoli elnyomott népek életét.” (51) Ekkor kezd érdeklődni az afrikai és az ázsiai művészet iránt: tanulmányozza a néger népművészetet és Kambodzsa ősi építészetét. A primitív népek költészete iránt két mű ébreszti föl az érdeklődését.  Blaise Cendrars: Anthologie nègre  Ivan Goll: Cinq

continents „Az afrikai folklór tanulmányozása révén születtek Radnóti Miklós afrikai és maláj népdalátköltései, később néger népmesefordítás-kötete, a Karunga, a holtak ura.” (52) Férfinapló - - 1931: elkobozzák a költő második kötetét (vallásgyalázás és szeméremsértés miatt).  vallásgyalázás: Arckép; Pirul a naptól már az őszi bogyó  szeméremsértés: Táj szeretőkkel; Tápé, öreg este; Tavaszi vers; Keseredő; Elégia egy csavargó halálára; Kis kácsa fürdik Nyárra Párizsba utazik, ősszel Szegedre. Itt tudja meg, hogy perét a hírhedt Töreky Géza vezeti (helyzetét reménytelennek látja, és fél, hogy eltanácsolják az egyetemről). A decemberi tárgyaláson Melléky Kornél védi a költőt. A szeméremsértés vádját elejtik, a vallásgyalázásért viszont nyolcnapi fogházbüntetést kap Radnóti fellebbez, és a világirodalomra, illetve a képzőművészetre hivatkozik. Ehhez csatolja Sík Sándor

nyilatkozatát, amely szerint a versek nem tartalmaznak vallásgyalázást. „Krisztus alakja [] nemcsak az irodalomban, hanem a képzőművészetben is gyakran felmerülő téma. Nagynevű festők, szobrászok mintázták meg Krisztus alakját modellek [] után, sőt gyakran önmagukat modellírozták. Műveik büszkeségei a művészet és a művelődés történetének, és senkinek eszébe sem jtott, hogy Krisztus ilyetén való ábrázolását akár szigorúan vallásos szempontból ítélve is meg, profánnak találja.” (54) - - Az elsőfokú ítéletet helybenhagyják, de fölfüggesztik. Horger Antal ugyan javaslatot tesz a költő egyetemről való eltávolítására, de ezt Sík Sándor megakadályozza Radnóti a kötet elkobzása után írja meg Új könyvemet tegnap elkobozták c. versét, amely azonnali megjelentetéséről barátai beszélik le A per hatására a Főtárgyalás c lázadó költeményét írja 1932 júniusa: Radnóti részt vesz a Valóság

munkájában (ennek révén kerül kapcsolatba az Eötvös kollégiumi kommunista körrel, amely Széll Jenő és Rajk László körül csoportosult). Ekkor köt barátságot József Attilával, Bálint Györggyel és Dési Huber Istvánnal. Lábadozó szél (1933)  Verseiben a forradalmi öntudat kap kifejezést.  Természeti versei eltérnek a korábbiaktól, mivel a természeti elemeknek közéleti jelentésük van.  A „lábadozó szél” és a „vihar” az európai forradalom jelképe lesz. Férfinapló  A kötet pontos képet ad a költő helyzetéről.  Ezekkel a versekkel kezdődik Radnóti érett költészete.  „ sajátos eszmei íve van; a személyes élet köréből jut el az emberiség történelmi sorskérdéseihez, és e kérdésekkel viaskodva próbálja megfogalmazni a huszadik század magyar költőjének feladatát.”  (62.) naplószerű beszámoló  a személyes megpróbáltatások tárgyszerű krónikája: Új könyvemet tegnap

elkobozták; Főtárgyalás  a társadalmi és történelmi lét drámai eseményei  Vasárnap: egy magyar proletárköltő elsiratása 72 Az építészmérnök Szalai azután utazik Párizsba, hogy Magyarországon nem kap állást. Elutazását örökíti meg a Táj szeretőkkel c költemény. 103    John Love, testvérem: egy fiatal néger költő gyászolása, akit verse elmondása közben vertek agyon  Füttyel oszlik a béke: a távol-keleti háború megjelenítése  Személy harmadik: a kötet záró verse (egy vasúti utazás légköre és gondolatai) A versek a történelmi igazság vágyát is kifejezik. „ a bukolikus romantikától a költői realizmushoz vezető folyamat [] ebben a ciklusban válik teljessé. A Férfinaplót már lírai realizmus szövi át, sőt a stílus tárgyias igénye, a beszámoló dokumentatív hitele” (65) A szabad vers áramában - - - - Radnóti első három kötete az avantgárd vonzásában íródott, a

szabad vers kötetlenségével. Az avantgárd és a szabad vers különbsége:  Avantgárd:  Irodalmi irányzat és mozgalom.  Állandó megújulás jellemzi.  Elutasítja a klasszikus hagyományokat, illetve minden formai kötöttséget. Ehhez a szabad vers kötetlen alakzatát használja.  Szabad vers:  Sokkal régebbi, mint az avantgárd mozgalom.  Első nagy mestere Walt Withman, de már La Fontaine, Klopstock és Goethe is írt szabad verseket.  Bori Imre: a magyar szabad versnek két fő változata van.  a Kassákot követő (avantgárd): Barta Sándor, Déry Tibor, Németh Andor  a Füstöt követő (a Nyugat köréből kiinduló): Kaffka Margit, Gellért Oszkár, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső  A második nemzedékből: József Attila, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Bányai Kornél, Berda József.  Radnótinál mindkét változat megjelenik.  Korai versei (Sirálysikoly; Szegénység és gyűlölet verse; Jóllakott ablakokon; Most

fölfújom; Előhang): az avantgárd változatot követik.  Első két kötete törzsanyaga (bukolikus idillek, elégiák): a Füst Milán-féle hagyományt követi. A szabad vers eredetéről és természetéről Radnóti több művében is ír.  Kaffka Margit művészi fejlődése (1935) – A valódi szabad verset ebben a romantikus-szecessziós költészetben találja meg.  Füst Milán (1935) – Ezt a költészetet a kötött szabad vers jellemzi; ennek az az oka, hogy Füst költészete nemcsak lázadást, hanem formateremtést is hoz.  Kassák Lajos költészete (1939) - Kassákra is a kötött szabad vers jellemző (Berzsenyi költészetére rátalálva formateremtővé válik). „Ami Füst Milánnál a biblikus pátosz verstani kerete volt, az Radnóti kezén a pásztori líra természetes eszközévé szelídült [] Ezt a formát Rónay György, éppen Radnóti Miklós verselését elemezve, »szabályozott szabad versnek« nevezi. A »szabályozott szabad

vers« sorai valamilyen klasszikus mértékhez, antik sorfajtához, pontosabban ezeknek a tudatban lappangó emlékéhez igazodnak Nem köti őket határozott ritmika, nincs eleve megszabva a sorok szótagszáma sem Mégis felsejlik a háttérben, a sorok mögöttes dallamában a klasszikus görög–római ritmus, Alkaiosz, Szapphó, Aszklipiadész, Catullus és Horatius ritmusa.” (70–71)  Köszöntsd a napot! : a második szakaszban a szapphói sor emléke látható  Naptestű szüzek, pásztorok és nyájak: szapphói mérték  Sok autó járt itt: első szakaszában az aszklipiadészi forma figyelhető meg  Este: horatiusi mérték  Szerelem: catullusi mérték Radnótira közvetlenül a latin és a magyar klasszicizmus hat (többször fordít Horatiustól, és Berzsenyi az egyik legkedvesebb költője). Radnótinál fontos szerepe van az enjambement-nak: „Radnóti enjambement-jai szinte következetesen törik ketté a grammatikai formákat, a jelzős,

határozós, névelős és névutós szerkezeteket.” (72) Megjelennek nála a klasszikus költői szerkezetek.  rím (Betyárok verse; Januári jelenés; Kedd)  alliteráció (Köszöntsd a napot! ; Pogány köszöntő; Vihar után) 104  a strófákra való tagolás  viszonylag meghatározott szótagszámú négysoros szakasz (Pogány köszöntő; Szerelmes vers Boldogasszony napján; Októberi vázlat)  más kötött vagy alig ingadozó sorszámú szakaszok (Tápé, öreg este; Elégia egy csavargó halálára; Hajnali elégia; Elégia, vagy szentkép, szögetlen)  szonettforma – a csonka szonett kötetlenebb változata (Eső; Szerelmes játék; Szerelem) Vihar előtt - „Az Újhold (1935), a Járkálj csak, halálraítélt! (1936) és a Meredek út (1938) költészetét a közelgő történelmi kataklizmák sötétje festette, a halál egyre jelenvalóbb képe szőtte át.” (74) - A költőn újra elhatalmasodik az árvaság érzése (Emlékező vers;

Huszonnyolc év). - Születésnapjait általában verssel ünnepelte, és ezek kifejezik évről évre csüggedő közérzetét.  Huszonnyolc év: még van benne remény („nem hiába élek én”).  Huszonkilenc év: a halál közelségét érzékelteti. - A költő már nem érzi a táj nyugalmát; úgy érzi, a kert sem adhat neki menedéket. - Tanárként nem tud elhelyezkedni, így 1934-ben a fővárosba költözik, ahol alkalmi munkákból él. - A halálmotívum állandóan visszatér nála, de nem mint vágy vagy szorongás, hanem mint bizonyosság. „Nem halálfélelem: egyszerűen csak haláltudat.” (82) - Mint a bika  Az Újhold élén álló vers.  A szembenézés és a számvetés nyugalma hatja át.  Egyetlen „homéroszi” hasonlatot bont ki. Istenhegyi kert - A szorongó halálversek mellett szelíd idillek is születnek. A természet és a szerelem békéje jelenik meg; ezek most valóságos idillek, nem a pásztori romantika ábrándjai (van

életrajzi hitelük). Radnóti az igazi békét Gyarmati Fanni mellett találja meg, akivel 1935-ben köt házasságot. Szerelmes verseit nem pusztán a férfi–asszony közti érzelem szövi át, hanem a humánum iránt megmutatkozó bizalom is. A férfikor szerelmi költészete himnuszok és ódák sorozata. „Ezek a himnuszok és ódák a fennmaradt és megőrzött emberi tisztaságot és méltóságot ünnepelték” (86.) Pl Himnusz; Bizalmas ének és varázs; Szerelmes vers az Istenhegyen „Az Istenhegy, az istenhegyi kert lett ennek a szerelemnek az otthona, a félelmek között született béke szimbóluma.” (87) Az Istenhegyen még a haláltudatot is sikerül csillapítania (pl. Alkonyi elégia) Himnusz a békéről: lezárja és összefoglalja az istenhegyi idill vonzásában íródott verseket. Ugyanakkor az idill is védtelen, egyre törékenyebb; erről tanúskodik az Istenhegyi kert c. vers Kortárs útlevelére - Radnóti számára az irodalom ad mindent:

menedéket, hivatástudatot, etikát, az ellenállás fegyverét. A modern költők mindig kísérleteznek, hogy igazságaikat minél pontosabban fogalmazhassák meg (pl. Apollinaire, Aragon, Brecht, Babits, József Attila, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor). Új költészettan születik: az intellektuális alkotó művészetelmélete. Radnóti költészetét is egyre inkább ez az intellektuális költészettan alakítja. Versei szövegét többször átdolgozza. Műgondját mutatja: sokat foglalkozik megjelenő könyvei nyomdai megformálásával. Kortárs útlevelére  Az Újhold záró verse.  A költő a Szegedi Fiataloknak ajánlja.  Megfogalmazza, amit Radnóti el akar mondani az ellenállás esélyeiről, moráljáról, veszélyéről.  Három lehetőség van, amellyel az ember a háborúban berendezheti életét.  ügyes és éber önvédelem  szolgaság, elaljasodás  lázadás, küzdelem 105 Új klasszicizmus felé - - - - - Radnóti az

avantgárd és a szabad vers utána költői realizmusban és a kötött formában találja meg a saját nyelvét. Visszatér a kötött formákhoz, és újra szerepet ad a rímelésnek, a hagyományos rímszerkezetekhez. Újhold: vegyes  rímtelen kötetlen versek: Mint a bika; Tört elégia; Férfivers  rímes szabad versek: Vihar előtt; Pipacs  rímtelen jambusok: Kortárs útlevelére; Szerelmes vers az erdőn  rímes jambusok: Pontos vers az alkonyatról; Vénasszonyok nyara Járkálj csak, halálraítélt és Meredek út: szinte csak szabályos rímes jambusokat használ. Radnóti szeret összerímeltetni idegen tulajdonneveket és közönséges magyar szavakat.  Cartes postales: vidám – Notre Dame  Kolumbusz: Christi – írni  Federico García Lorca: vijja – García  Páris: hallom-é – Noé „A kötött ritmus és a rím csak részben igazolta, hogy a költői fordulat bekövetkezett. Teljesebb igazolást a képi világ és a versmondatok

átalakulása adott.” (107) Képeit pontosság, arányos szerkezet, tiszta kontúrok jellemzik. Természeti képei továbbra sem elvontak, hanem valóságosak. „A mozgalmas és aprólékos rajzok nyomán alakult ki Radnóti férfikori költészetének általánosan használt formája: a lírai napló, amely beszámolót és reflexiót összevegyítve ragadta meg az élet menetét, köznapi örömeit.” (110) A lírai napló a következő versekben teljesedik ki.  Nyári vasárnap  Téli vasárnap  Szerelmes vers az Istenhegyen  Déltől estig  Háborús napló  Szilveszter és újév között  Este a hegyek között  Három hunyorítás  Hajnaltól éjfélig „A klasszikus humánum és a művészet korszerűsítése valójában Babits Mihály programja volt, aki már 1925-ben Új klasszicizmus felé című esszéjében meghirdette a klasszicista irodalom és írói magatartás követelményeit.” (112–113) Babits kezdetben úgy gondolta, az új

klasszicizmus záloga a művészek visszavonulásában van, de később ő is a szellemi ellenállást szorgalmazza „Radnóti klasszicizmusát eleve az antifasiszta küzdelem etikája határozta meg.” (113) Harmadik nemzedék - - A klasszicizmus a Nyugat „harmadik” nemzedékének volt a jelszava. Az „első” nemzedék az irodalmi forradalom lázában kezdi a pályáját, és az egyéniség jogát hirdeti. A „harmadik” nemzedék valamilyen értelemben az „első” törekvéseihez nyúl vissza: „Az alkotó személyiség belső körében maradt [] Általában a mű érdekelte, és nem a társadalom összeütközései. Valójában elhagyatottnak és kifosztottnak érezte magát, s úgy gondolta, hogy a külső világ kényszere folytán kell a belső világba húzódnia [] Ehhez a nemzedékhez tartoztak Radnóti Miklós kortársai: Zelk Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Rónay György, Hajnal Anna, Takáts Gyula, Képes Géza, Forgács Antal, Kis

Ferenc, Pásztor Béla, Kálnoky László és Csorba Győző.” (115) 1934-ben megjelenik a Vajda János Társaság antológiája, az Új magyar líra. A kötetet Babits ismerteti, költőit pedig ő nevezi el „harmadik generációnak”. Babits veszi észre a harmadik nemzedék jellegzetességét: nem kísérletezik, nem lázad a hagyomány ellen, hanem beilleszkedik a Nyugat hőskora által teremtett költői stílusba. Erre a nemzedékre is hat a modern világirodalom; Radnótira pl. Apollinaire, Éluard, Larbaud 1935, Korunk c. antológia: a fiatalok újabb közös föllépése Ebből kiderül a nemzedék következő fontos tulajdonsága: „A mai líra eszménye nem a támadó, hanem a védekező hős. [] Az új generáció költői nem férfit énekelnek, hanem lírai költőt.” (117) 106 - - Szerb Antal véleménye: „Nem röstellik költőnek nevezni magukat verseikben, nem röstellik már leírni a »dalolni« szót, és a póz, amelyben lefestik magukat, sokkal

kevésbé férfias. [] Mintha a régi értelemben vett költőiség támadna fel bennük Az a fajta költőiség, aminek Babits és Kosztolányi oly nagy mesterei voltak” (117) Ez a minősítés vitát kavar. Ezt Kassák, Németh Andor, Kelemen János és Korvin Sándor kezdeményezi, és Halász Gábor folytatja. „Ennek a vitának a középpontjában a befelé fordulás ténye és a lázadó hajlam 73 hiánya állt.” (118) „A nemzedék költészete a hagyományos humanista gondolat köré épült [] Humánus értékeket őrzött és hirdetett, innen származott érdeklődése az elsüllyedt mítoszok, az antik hagyományok, a formai klasszicizmus és a modern tudomány: a lélektan, a vallástörténet, az etnográfia, a természettudományok iránt.” (120.) - Először ez a nemzedék szakít határozottan és kollektív módon a váteszi költészettel. Radnóti részt vesz a nemzedék közös vállalkozásaiban, és ezzel a meggyőződéssel hangsúlyozza az irodalom

morális felelősségét, és alakítja ki saját költői klasszicizmusát. A könyv és az ember - - - Radnóti a versírás mellett tanulmányokat, kritikákat ír, kiadványokat szerkeszt, foglalkozik műfordítással. A költő több irodalmi csoportosulásnak is tagja.  Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (a tagokkal Budapestre való költözése után is kapcsolatban marad)  Vajda János Társaság (Kaffka Margitról tart előadásokat, és a néger népköltészetből való fordításaival szerepel)  Irodalomtudományi Társaság 74  lapok: Kortárs, Valóság, Nyugat , Gondolat Radnóti az irodalmi alkotást a művészi és a társadalmi érték különleges vegyületének tartja. a Radnóti által vállalt hagyományok  közvetlenebb hagyomány  a Nyugat első nemzedéke  a második nemzedék korán induló tagjai  az izmusok évei  távolabbi hagyomány (magyar és világirodalom)  Bakkhülidész: Békadal  Biblia  Friedrich

Nietzsche  Marcel Proust  Henri Barbusse  Kazinczy Ferenc  Csokonai Vitéz Mihály  Arany János  Babits Mihály  Lukács György  A rádióban és a folyóiratokban egész arcképsorozatot vonultat föl (Gyöngyösi István, Listi László, Jósika Miklós, Csató Pál, Garay János, Kerényi Frigyes, Berzsenyi Dániel). Radnóti fontosnak tartja, hogy a kritikusnak rendszerezett és határozott elvei legyenek. Főleg költőkről és verseskötetekről mond véleményt (bírál, de nem támad). Közöl bírálatot a következőkről: Babits, Kaffka, Kassák, Füst, József Attila, Szabó Lőrinc, Berda József. De főleg nemzedéktársairól: Zelk Zoltán, Takáts Gyula, Földeák János, Hajnal Anna, Toldalagi Pál, Havas Endre. Hispánia, Hispánia - 1937 nyara: Radnóti Fannival, Schöpflin Aladárral és annak fiával Párizsba utazik, ahol találkozik Baróti Dezsővel, és összebarátkozik a fiatal francia költővel, Pierre Robinnel. 73 Halász

Gábor a „harmadik” nemzedék legszigorúbb kritikusa. Tanulmányai: A líra ellenforradalma; Új magyar költők; A század gyermekei; Továbbjutni; Tiltakozó nemzedék. 74 Radnóti Nyugathoz tartozását az 1937-ben neki ítélt Baumgarten-díj is jelzi. 107 - - - - E nyár emlékét őrzi a Chartres és a Cartes postales c. sorozat „Ezek a versek a képes üdvözlet néhány soros szövegét vették mintának, pár futó képben rögzítették a külföldi benyomásokat. A »levelezőlap« műfajának már voltak költői hagyományai” (135.)  Apollinaire: Carte postale  József Attila: Párizsi anzix (1927; tréfás-szürrealisztikus) A Cartes postales darabjai alakítják ki a Razglednicák műfaját. 1937. július 14–15: az Írók Nemzetközi Egyesülése a Kultúra Védelmében nevű szervezet záróülése Párizsban  Maga a kongresszus Madridban és Valenciában zajlott.  A szónokok Federico García Lorca arcképe alatt beszélnek.  Elnök:

Heinrich Mann.  A szónokok közt van pl. Pablo Neruda, Louis Aragon, Bertold Brecht, André Malraux  Radnóti is jelen van. Radnóti egy június 24-i nagygyűlésen is jelen volt. A tüntetők kitűzik a spanyol köztársasági lobogót, és pénzt gyűjtenek a spanyol forradalmárok támogatására. E tömegtüntetés hatására írja a költő a Hispánia, Hispániát.  A vers indítása: a személyes helyzet és lelkiállapot rajza.  A költő a háztetőket szemléli („Párizs tetői” a modern művészet állandó témája: Apollinaire, Baudelaire, a kubista festők).  A háborús képsorra Picasso Guernica c. alkotása hat, amely éppen Radnóti párizsi tartózkodása idején volt kiállítva a Világkiállítás művészeti tárlatán Federico García Lorca (1937): Radnóti modern epigrammája a spanyol költő mártírsorsának állít emléket.  Radnótit a barcelonai egyetem tanára, Brachfeld Olivér ismerteti meg García Lorca költészetével. 

1939: Bálint György Londonból hazahozza García Lorca verseinek spanyol és angol nyelvű kiadását. Szóba kerül, hogy Radnóti magyarra fordítja a verseket, és ehhez Bálint György készít nyersfordítást. „A tolmácsolás ügye azonban elakadt, Tolnai Gábor magyarázata szerint azért, mert a költő magas műfordítói igényességével nem fért össze az, hogy ne közvetlenül, az eredeti szöveg nyomán készítse el fordításait.” (144) Ikrek hava - 1939 nyara: Radnóti és Gyarmati Fanni utolsó párizsi útja. Ha teheti, barátaival van együtt (Ortutay Gyula, Baróti Dezső), megismeri Bölöni Györgyöt és Márkus Ottiliát. Hazatérve megírja az Ikrek havát. Alcíme: Napló a gyerekkorból. A mű kétféle időt és valóságot ábrázol.  gyermek- és ifjúkor (nosztalgia)  a költő jelene a nosztalgia két terepe 75  az elveszett gyermekkor (Erdélyi Ágnes, Eduárd bácsi, aki nevelőanyja féltestvére volt)  Párizs „Az Ikrek hava

a modern irodalom »prousti« vonulatához tartozik, »az eltűnt idő nyomában« jött létre, az emlékek erdejében keresett utat. Elbeszélő technikájára is Proust hatott” (147) Nem magyarázatot keres, inkább búcsúzik a múlttól, az emlékektől. A művet elégikus hangnem és szorongó várakozás jellemzi (ennek oka: a háború veszélye). A gyermekkor színtere nemcsak a védelmező otthon, hanem az első világháborús főváros is. „A búcsú nemcsak az ifjúságnak szólt, hanem az addigi életnek, a költői pálya első évtizedének is. Radnóti lezárta életének és költészetének addigi történetét, számadást csinált Számadásra utalt az is, hogy egy vékonyka kötetben összegyűjtötte, s 1940-ben kiadta válogatott verseit.” (150) Lángok lobognak - 1940 szeptember–december: Radnótit először hívják be munkaszolgálatra (Szamosveresmart; román erődítményeket, aknazárakat és tankcsapdákat szerel le). 75 A gyermekkorba való

menekülés sok íróra jellemző; pl. Thomas Mann, Aldous Huxley, Virginia Adeline Woolf, James Joyce, Roger Martin du Gard, Jean Cocteau, Valéry Larbaud; Kosztolányi Dezső (A szegény kisgyermek panaszai), Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Márai Sándor (A zendülők), Szerb Antal (Utas és holdvilág). 108 - - A szolgálat elsősorban lelkileg viseli meg, ráadásul két hétre büntetőtáborba kerül, mert találnak nála egy Arany János-kötetet. 1942 nyara: Nagyvárad környékén (Élesd) munkaszolgálatos; itt írja az Októberi hexametereket. 1942 ősze: munkaszolgálatos Hatvanban (cukorgyár) és a fővárosban (ládagyár). 1943 májusa: egy kérvény alapján fölmentik a szolgálat alól. Kérvényét politikusok, írók, művészek és tudósok írják alá: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Benedek Marcell, Bethlen Margit grófnő, Csathó Kálmán, Eckhardt Sándor, Fitz József, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Joó Tibor, Keresztury

Dezső, Kozocsa Sándor, Ortutay Gyula, Pátzay Pál, Possonyi László, Pünkösti Andor, Révay József, Sík Sándor, Schöpflin Aladár, Szekfű Gyula, Trócsányi Zoltán, Zilahy Lajos. A háborús események és a munkaszolgálatok átalakítják költészete jellegét: a személyes halál lehetősége egyre inkább erősödik. Az élet már a halálra való készülődést jelenti. Több versében ír a megbomlott világról  A félelmetes angyal (1943)  Csodálkozol barátném „ költészetében mindinkább szerepet kapott a sirató, a költői rekviem műfaja. És minthogy egyre többen voltak a halottai, egyre valóságosabb lett a siratókat átszövő gyász és fájdalom” (156) Sorra írja búcsúverseit (ezek a számvetés és az elmélkedés formái).  1935: Henri Barbusse meghalt  1937  Ének a halálról (Kosztolányiról)  Elégia Juhász Gyula halálára  Federico García Lorca  1938: Első ecloga (József Attila és García Lorca

siratása)  1939: Ősz és halál (Kassák nevelt lányának, Nagy Etelnek a siratása)  1941: Csak csont és bőr és fájdalom (Babits búcsúztatása)  1943: Ötödik ecloga (Bálint György halálára)  1944: Nem bírta hát (Dési Huber István halálára) Orpheus nyomában - - Radnóti a Meredek út megjelenése (1938) után nem adhat ki újabb verseskötetet, de verseit rendezgeti. Az 1946-ban megjelent Tajtékos ég c. kötet anyagát még ő állította össze, és ez egészült ki a bori versek egy részével. 1941 tavasza: Könyv a költészet szolgálatára címmel félévenként megjelenő antológiát tervez, amely verseket és bírálatokat közölne (munkatársnak szeretné pl. Sík Sándort, Vikár Bélát, Marót Károlyt, Trencsényi-Waldapfel Imrét) 1942: megjelenik Naptár c. kötete, amely lírai napló-remekeket tartalmaz Ír tanulmányokat és cikkeket, de ezeket már csak a Magyar Csillag közli. Műfordítással is foglalkozik.  1940: Vas

Istvánnal megjelenteti Apollinaire Válogatott verseit.  1943  Radnóti fordításában jelenik meg La Fontaine Válogatott mesék c. kötete  Kiadja műfordításai gyűjteményét (Orpheus nyomában).  1944 tavasza: utolsó fordítása (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok), amelyet végül Rónay György fejez be.  egyéb fordításai  Johann Huizinga tanulmányai  Henry de Montherlant egy regényének első kötete  Conrad Ferdinand Meyer versei  az ifjúság számára átdolgozza a Don Quijotét  néger mesék (Karunga, a holtak ura) Radnóti a költészetet és a műfordítást a világ átalakítása lehetséges eszközének tartja; erről ír az Orpheus nyomában c. kötete bevezetőjében „Mikor Orpheus megpendített lantját [], s énekelve útnak indult, madarak szálltak fölötte, a vizekben halak úsztak felé, bokrok guggoltak köré, fák ballagtak, sziklák cammogtak utána, a vadállatok előbújtak oduikból, s a hegyek és a

völgyek nimfái könnyezni kezdtek. A költők többé-kevésbé Orpheusok ma is, s a madarak, halak, bokrok, fák, sziklák s vadállatok ma is követik őket, a nimfák szívét ma is meghatja énekük.” (165) 109 - Radnóti műfordításaira a formahűség a jellemző. „ minden metaforára, verslábra és alliterációra gondosan ügyelt Nemcsak az idegen vers szabatos értelmét adta vissza, hanem a versforma, a verselés természetét és hangulati erejét is” (170) Tétova óda - - - - - - - Eaton Darr strófái  Ezek a versek mutatják, hogy Radnóti a szorongató helyzetben is képes játszani.  „ groteszk nonszensz-versei [] a költői-nyelvi játékosság dokumentumai.” (172)  Az ismeretlen angol név valójában a költő nevének anagrammája, és ezzel többeket megtévesztett (azt gondolták, a képtelen, humoros versek angolból készült műfordítások).  A versek hangvétele valóban az angolszász nonszensz irodalmat idézi (Lewis

Carroll, Edward Lear).  A játékban a kor rettenete is jelen van. A rettenet a béke utolsó szigetén, a szerelemben is megjelenik.  Együgyű dal a feleségről: a szerelem még képes elűzni a halált.  Két karodban: a szerelemben még a halál sem félelmetes (úgy esik át rajta, mint egy álmon).  Tarkómon jobbkezeddel: rémálmokkal terhes hitvesi éjszakákról szól.  Nyugtalan őszül: megbomló öntudatról szól. „A szerelmi versek poétikája a daltól az ódához vezetett. Az ifjúság szerelmi elragadtatása általában dalszerű alakban jelent meg, és többnyire dalok voltak az istenhegyi versek is [] A kései szerelmi verseket [] tragikus hangulat szőtte át, érzelmi hullámzásukban két ihlet: a személyes világ bensősége és a történelmi végzet komor tragikuma találkozott. Ez az utóbbi ihlet szabta meg ódai természetüket” (173–174) Tétova óda  Valóban ódai hanggal indul; hasonlóan József Attila Ódájához, ő is a

mindenség képeit hívja segítségül a szerelem kifejezésére.  A köznapi életről szóló sorok azonban megállítják a kozmikus metaforák lendületét, és a vers ettől fogva az érzéki valóság képeivel fejezi ki a szerelem erejét.  A halál kísértete fékezi a képzeletet, ám a szerelmi elragadtatást nem.  Az a valóságos és köznapi idill jelenik meg benne, ami már az istenhegyi versekben is épült, de csak az utolsó évek költészetében nyerte el végleges szerepét. Páris (1943)  A múltba révedő nosztalgikus érzés jelenik meg benne.  A versben megírt búcsú nemcsak a francia fővárosnak szól, hanem a fiatalságnak és a szabadságnak is.  Párizs az ifjúság és a szabadság jelképévé válik. Radnóti barátai tanácsára dönt úgy (egy hosszú belső folyamat után), hogy belép a katolikus egyházba. Száll a tavasz (1942): a ’48-as forradalom példájával akarja lelkesíteni a háború ellen tüntető tömeget. Nem

tudhatom (1944)  A magyar patriotizmus egyik legszebb költeménye; tanúsítja a költő igaz hazafiságát, nemzeti elkötelezettségét.  Akkor íródik, amikor a hatalom a haza nevében üldözi a költőt, és amikor személyes támadások érik. Pl. Horváth Béla följelentő cikke (Mai magyar költők, avagy: az irodalom alvilága) a Vigiliában, amely Possonyi László távollétében került a nyomdába (Horváthot eltávolítják a szerkesztőségből).  A költemény már 1943-ban elkészült, és Radnóti fölolvasta barátainak. Tolnai Gábor zavarban volt, és csak később értette meg, hogy „az emberi és állampolgári jogaiból kiforgatott költő éppen ebben a versben perelte vissza magának hazáját”. (187)  A költemény első soraiban elhatárolja magát azoktól, akik hangosan bizonygatják hazafiságukat. Sem emlék, sem varázslat (1944)  A verset az a gondolat szövi át, hogy a nemzeti újjászületésben az ő költészetének is lesz

szerepe.  A végső búcsú versei közé tartozik. Eclogák - Radnóti összesen nyolc eclogát ír.  1938: az elsőt a spanyol köztársaság veresége után.  1941 áprilisa: a Második ecloga a Jugoszlávia elleni támadás után íródik.  1941 nyara: Harmadik ecloga  1943 tavasza: Negyedik ecloga  1943 novembere: Ötödik ecloga 110  - - - - Hatodik ecloga  Ez a darab hiányzik az eclogák sorából.  Általános vélemény: azonos a bori Töredékkel (1944).  Bori Imre: a Sem emlék, sem varázslat c. vers a hatodik ecloga  Hetedik ecloga (1944 júliusa): a Levél a hitveshez és az Á la recherche mellett lezárja a szerelmi ihlet és az idill költészetét (elégikus alaphangú).  1944 augusztusa: a Nyolcadik ecloga a Lager Heidenauban íródott (a nosztalgikus hangvétel után lázadó haragot hirdet). Összefoglaló jellegűek: „A lírai napló, a szélsőségek között csapongó érzelem és a mindennel számot vető józan

ész tükrében mutatta meg, hogy költőjük hogyan élt a fasizmus [] éveiben, s hogyan érkezett el tragédiájának végső állomásához.” (196–197) Az eclogák műfaja és formája antik örökségre utal.  Az ecloga eredeti (görög) értelemben: szemelvény, szemelvénygyűjtemény.  Átvitt értelemben: párbeszédes bukolikus vers (pl. Theokritosz, Vergilius) A Radnótit ért hatások:  Babits műfordításai  Kerényi Károly klasszika-filológiai munkássága, és az általa szerkesztett Sziget c. folyóirat (megjelöli az antikvitás korszerű szerepét)  Németh László görög tanulmányai  az Argonauták c. folyóirat (Trencsényi-Waldapfel Imre és Hajnal Anna szerkesztésében)  A klasszikus humanizmus eszményét képviseli az Officina kiadó kétnyelvű klasszikusainak sorozata (Trencsényi-Waldapfel Imre gondozásában)  1935: Horatius Noster  1938: Pásztori Magyar Vergilius „Az eclogák műfaja szervesen következett abból a

költői idillből, amely szinte elejétől végig elkísérte []. Az idill változatai: az ifjúság otthonkereső bukolikája, majd az istenhegyi kertben, a szerelemben és a munkában megtalált férfikori nyugalom már az eclogák klasszikus költészetét készítette elő. [] Az idillikus érzés és a tragikus tudat magasrendű egysége az eclogákban öltött tökéletes alakot.” (199–200) Radnóti eclogái Vergilius vonzásában íródnak.  A békét áhító közérzet miatt.  A hexameter forma miatt.  Az Első ecloga vergiliusi jellegét maga a költő is hangsúlyozza, és a római költő Georgikonjából vesz elé mottót. A Harmadik ecloga után vetődik föl a költőben a ciklus gondolata; ekkor látja el alcímmel a Száll a tavasz c. költeményét (alcím: Előhang az Eclogákhoz) Erőltetett menet - - 1944. május 19: Radnóti megkapja az utolsó munkaszolgálatos behívót (a váci jelentkezés után egy hetet tölt Sződligeten, majd a szerbiai

Borba viszik, végül Eszéken és Belgrádon keresztül érkezik a Lager Heidenau területére). Lager Heidenau  A körülmények a többi táborhoz képest elviselhetőbbek (a táborparancsnok részvéttel volt irántuk, nem alkalmazott brutális büntetéseket, bár a robot nehéz volt, az étel pedig kevés).  Radnóti tud foglalkozni a verseivel, és barátságot köt két művésszel is: Háy Károly László festővel és Lorsi Miklós hegedűművésszel.  Öt költemény íródik itt.  Hetedik ecloga  Gyökér (a versben a beteljesülő személyes végzet tudata kap költői formát)  Á la recherche  Nyolcadik ecloga  Levél a hitveshez (elragadtatott óda az életszeretetről; az utolsó erőforrás a szerelem) Erőltetett menet  A vers a tárgyszerű ábrázolás és az álomszerű idill szerves egysége.  A mű kettémetszett páros rímű niebelungi sorokból áll.  A határozott, arányos szerkezetet versmondatok tagolnak.  Első

versmondat: az erőltetett menet pokla; már itt is megjelenik az a lelki és erkölcsi erő, amely újra és újra fölkelésre bírja a foglyokat. 111 - -  Második versmondat: a romos otthonok és a fölperzselt kertek ijesztő látomása. 76  A vers a bori központi tábor felé való meneteléskor születik, az első Razglednicával együtt. Központi láger: találkozik a költő Justus Pállal és Szalai Sándorral. Utóbbinak adja oda versei másolatát Borban a hatezer munkaszolgálatost két részre osztják. Radnóti végül az első csoportba kerül, amelyet elindítanak a határ felé (A másik csoportot néhány nap múlva fölszabadította egy szerb partizáncsoport) A határon (Cservenka) keletkezett második Razglednica ismét reménykedő hangvételű. Ószivácon lelövik Lorsi Miklóst. (Az első lövés után hangzanak el a híres szavak: „Der springt noch auf”, majd a következő lövés megöli a hegedűművészt.) A harmadik Razglednica Mohácson

íródik. Radnótit marhavagonban szállítják Szentkirályszabadjára, ahol megírja a negyedik Razglednicát. Győrszentmártonnál huszonkét járóképtelen beteget kocsira raknak, hogy kórházba vigyék őket, de a győri kórházak zsúfoltsága miatt a kísérők kivégzik a foglyokat, köztük a költőt is. 1944 novembere: Szalai Sándor kiadja a bori versek egy részét a temesvári Szabad Szóban. 1946 nyara: megtalálják Radnóti holttestét, kabátzsebében pedig kockás füzetben az utolsó verseit. A füzet első lapján egy ötnyelvű (magyar, szerb-horvát, német, francia és angol) bejegyzés volt: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr egyetemi magántanár címére” (222) 1948: Trencsényi-Waldapfel Imre gondozásában megjelenik Radnóti első gyűjteményes kötete a bori notesz verseivel. Ezzel megkezdődik a hátrahagyott életmű története.

Maga Radnóti is megfogalmazza József Attila költői hagyatékának sorsát: „A versek mindig külön hangsúlyt kapnak a halállal. A mű, amit a költő haláláig alkot, halálával hirtelen egész lesz, s a kompozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahulltával látható lesz, az életmű fényleni és nőni kezd. A versek sugarat vetnek egymásra, a nagy versek megragyogtatják a közömbösebb darabokat is, a halállal gyászoló éjszaka borul a műre, hogy sötétjén a gyöngébb fényű csillagok is felragyoghassanak. Minden töredék, minden papírlapon talált sor adalék lesz, adalék az életműhöz, a nagy egészhez, mely lezárt, szigorúan befejezett és összetartozó immár. Befogadni, magához ölelni hajlandó minden apróságot, de semmit sem enged el többé.” (222) Ferencz Győző: Trauma és költészet – Radnóti költővé érése - - Radnóti egész életében éber tudattal beszélt a haláláról, amelyet ezáltal

műalkotássá formált. Költészete elválaszthatatlanná vált halálától Ez művészetfilozófiai kérdéseket vet föl: Meg lehet-e esztétikai kategóriákkal ítélni azokat a verseket, amelyek valóságos szenvedéseiről és haláláról szólnak? 77 Az erőszakos halál tudata a Járkálj csak, halálraítélt! c. kötetétől válik költészete fő szólamává Személyes létét fenyegetve érzi, főleg a zsidóellenesség miatt, bár nincs zsidó tudata, sőt pozitív érte78 lemben magyar kultúrnacionalista, és életében mindent annak rendel alá, hogy magyar költő legyen. Okok, amiért Radnótiban ilyen erős a fenyegetettség érzése:  korai árvaság  születése története  elszakadás a nevelőanyjától és a féltestvérétől Radnóti költészete vallomásos jellegű; ok: élete első nagy traumáját az irodalmi alkotásokban akarta földolgozni; Vas István: Radnótinak a költészet „mindenek fölött való”. A trauma földolgozása

sokáig tart:  Prózai írásai: történetként mondja el az eseményeket.  Versei: elsősorban érzelmi reflexiók. Költészete akkor teljesedik ki, amikor végre sikerül földolgoznia a traumáját, amely a születéséhez kapcsolódó halálélményből fakadt. Később ezt a haláltudatot fölváltja egy másik: a kor politikai és történelmi viszonyaiból fakadó haláltudat (ez szólal meg kései verseiben). Apja halála körülményeinek a földolgozása:  Halál (novella, 1928): az apa halálát E/3-ben írja le. 76 A szerb razglednica szó képeslapot jelent, és a cartes postales műfaját eleveníti föl. Egyébként ez az egyetlen kötete, amelyben nem emlékezik meg gyermekkori traumájáról, hanem a korai halálélmény egzisztenciális létélménnyé válik (így ez a kötet váltást jelent). 78 Több költőtársa is elszenvedte ezeket a hátrányokat, de a fenyegetettséget nem engedte be ennyire a költészetébe (pl. Füst Milán, Szép Ernő,

Fenyő László, Zelk Zoltán, Vas István, Hajnal Anna, Forgács Antal, Lukács László). 77 112   - - - - - 79 79 Ikrek hava (1939): az apa halála csak egy epizód (E/1-ű). A prózai írásokban két fontos motívum jelenik meg:  bűntudat  identitászavar (az ikertestvér halála miatt)  Szülei halálát 18 versben dolgozza föl.  Egyik legelső verse (Apámhoz az égbe) is apja haláláról szól.  „Ez a tény is jól mutatja, hogy apja halála milyen súllyal nehezedett rá, és egyben azt is jelzi, hogy a költészethez azért fordult, hogy artikulálhassa problémáját.”  Kamaszként is képes megfogalmazni, milyen veszteséget jelent az apahiány.  Nem volt anyám (1926)  Egy logikai-filozófiai abszurditásig jut el; következtetése: ő nem lehet árva, mert árva csak az lehet, aki elvesztette az anyját, neki pedig soha nem volt anyja.  A zokogást a földarabolt szavak szaggatottságával érzékelteti. Szerelmes

versei: több motívum is van, amellyel a traumájára utalhat; pl. Egyetlen Valami a Semmi (1928): két fontos elem van benne.  Semmi: metafizikus metafora – ezzel minden korábbinál filozofikusabb jelentést ad apja halálának.  Valami: apja halálát a szerelmi élményéhez kapcsolja. „Az apa halála miatt érzett bűntudatra ebben a versben rávetült a szerelmi válság miatt érzett bűntudat” Csakhogy a Valamit a Semmi tölti ki. Így ez a vers Radnóti későbbi haláltudatának lélektanilag fontos előzménye. Pogány köszöntő (1930): négy olyan vers van benne, amely a költő traumatikus veszteségével foglalkozik.  Sirálysikoly (1928): a versben több, később fontos motívum kapcsolódik össze.  az árvaság mint leküzdhetetlen magány  sorsközösség vállalása a szenvedő emberiséggel (azonosulás Krisztussal)  a jóvátétel módja: a költőszerep  az álom mint a költészet metaforája (ez a következő versben is

megfigyelhető)  Sok autó jár itt (1928): a húgával való közös magány okáról vall.  „És szólt és beszélt vala Káin Ábellel” (1928)  Saját bűntudatáról vall az ószövetségi történeten keresztül (itt is nagy szerepe van az álomnak).  Azt mondja, ő Káin; vagyis: gyilkosnak tartja magát.  A szabadulás egyetlen útja: krisztusi jósággal szolgálni a szenvedőket.  Csöndes sorok lehajtott fejjel (1929): „minden áttétel nélkül beszéli el szülei halálát és saját intellektuálissá emelt árvaságának történetét”. Újmódi pásztorok éneke (1931): csak a Beteg a kedves (1930) c. vers említi a gyermekkori traumát Lábadozó szél (1933): ez is csak egy utalást tartalmaz (1932. október 6 c vers) Újhold (1935)  És kegyetlen (1933)  A verset tényszerű vallomásos hang jellemzi (fölsorolja rokonai halálát).  Jelentősége: a trauma itt csak nyitómotívum, és belőle fejlődik egy később meghatározó

motívum (tisztán, könnyű mosollyal élni).  Emlékező vers (1933)  Teljesen apja emlékének szenteli.  Megörökíti a Halálban és az Ikrek havában leírt két jelenetet:  haldokló apjáról egy lombos faággal hajtja el a legyeket  az éjszakai vonatút Vácról a Keleti pályaudvarra  Ekkor férkőzik be gondolataiba kitörölhetetlenül a harc és az elesés gondolata. Meredek út (1938)  Huszonnyolc év (1937; nyitóvers): egészében anyja haláláról, így saját életéről szól (ez a vers dolgozza föl a legerősebben ezt a traumát).  Huszonkilenc év (1938; záró vers): a születésnapját szörnyű fordulóként említi. Tajtékos ég (1946)  Egy cím nélküli vers, amelyet az Ikrek havába illesztett.  Címnek a tipográfiailag kiemelt első szó, a Péntek tekinthető. Ez a prózai írás Radnóti traumájának művészileg legnagyszerűbb földolgozása. 113 - -  Nincs benne éles fájdalom vagy lázadás, hanem

csöndes rezignáltság: „Ez a vers a Huszonnyolc év párja, kiegészítése. Ott kimondja a történeteket, itt kimondja, hogy túljutott rajtuk”  Talán (1940): csak utal az árvaságra.  Negyedik ecloga (1941): ez a vers is csak utal az árvaságra. Ilyen témájú, kötetbe nem sorolt versek:  Minden árvaság szomorú dicsérete (1929): konkrét életrajzi utalás nélkül szól az árvaságról.  Születés (1929): sok motívuma rokon a Nem volt anyám c. versével, de annál érettebb (leltárszerűen sorolja föl az anya halálával járó veszteségeket)  Mondogatásra való (1932/1933 körül): a népdalszerű vers első két szakasza tényszerűen beszéli el a költő árvaságra jutását. A népies hangütés azonban szerepjátékká stilizálja a traumatikus élményt Radnótinak a szülei halálával foglalkozó versei azt mutatják, hogy a trauma egész személyiségépítésére kihatott: ez az élmény késztette versírásra (a költészet az a

terep, ahol traumáját földolgozhatja). Költészete így terápikus funkciójú vallomásos líra. VIII. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Dsida Jenő Vas István és Weöres Sándor költészete a XX század első felében Láng Gusztáv: Dsida Jenő költészete A pályakezdés életrajzi meghatározói - Születése: 1907, Szatmárnémeti. Szülei:  Dsida Aladár katonatiszt (szelíd szavú)  csengeri Tóth Margit („szigorú matriarcha”) Öccse: Dsida Aladár. A család hitbuzgó katolikus életet él.  Az apa tanulmányt ír A katolikus ifjú neveltetéséről.  Az anya és a költő a ferencesek harmadik rendjének a tagja. „Az evangéliumi emberszeretet és a Szent Ferenc személyes és tanítása iránti vonzalom, Dsida Jenő költészetének két fő témája tehát e családi hatásokból (is) következik.” (6–7) 114 - - - - „A »másokért lemondás« keresztényi erkölcse készíti elő a

költőt [] a transzszilvanizmus messianisztikus elveinek későbbi befogadására.” (7) 1910: a család Budapestre költözik, az apa bevonulásakor Beregszászra. 1918–1925: a költő családjával Szatmárnémetiben él. Diákkori háborús versei nagyrészt az erőszak elleni keresztényi tiltakozásra épülnek. Fontosak a későbbi vallási élmények is (szatmári katolikus gimnázium).  A felekezeti szellem a diákok életformája (hittanórák, napi imák, misék).  A katolikus ifjúsági mozgalmak (Szívgárda, Mária-kongregáció) erdélyi központja Szatmár; itt szerkesztik és adják ki a mozgalmak újságjait (A Szív, Az Apostol).  Minden hónap első péntekjén kötelező volt a gyónás.  Az osztályfőnöki órák hitoktató tartalmúak is.  A hitoktatás a felsőbb osztályokban világnézet-formáló tárgy (erkölcstan, apologetika).  Dsidára nagy hatással van az ifjúság „lelki vezetője”, a jezsuita Olasz Péter. Dsida és Benedek

Elek kapcsolata:  Valószínűleg 1923-ban ismerkednek meg.  Benedek Dsida első fölfedezője: ő buzdítja a gimnazistát írásra, és verseit rendszeresen közli a Cimborában (bár ez nem számottevő fórum, mert gyermekújság).  Benedek Elek buzdítása: „Az állam nyelvét meg kell tanulnotok, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelednetek!” (14.) Dsida is tanulja a román nyelvet, és román költők verseit fordítja 1924: megjelenik Karácsonykor c. verse, amelyet román iskolaigazgatója irredentának minősít, és ki akarja zárni a diákot, éppen az érettségi előtt.  Dsida Nagybánya parlamenti képviselőjéhez fordul, aki becsületszavát veszi, hogy a verset nem a románság ellen írta, így a fiú leérettségizhet.  Az igazgató ellene hangolja a bizottságot, de a tagjait lefegyverzi a jeles tanuló tárgyi tudása és feleletei kitűnő románsága. Néhány verse más lapokban is megjelenik (pl. A Hírnök, Katholikus Élet,

Pásztortűz) Bányai Lászlóval közös kötetet tervez (Mi ketten). A pályakezdő versek - - - 1923: első versei ebből az évből maradnak fönn (ezek sűrűn és rendszeresen követik egymást). A korai versek jellemzői:  Föltűnik a költő formaérzéke: utánozza az elődök stílusát, versszerkesztési eljárását, témáit.  Alaphangulatuk általában a szomorúság, amely az elégikus föloldás felé tart.  A föloldást általában a vallásos motívum biztosítja. Mindezt jól érzékelteti az Estharangok c. szonett (ennek közvetlen elődjei Juhász Gyula szonettjei) „Dsida Jenő fiatalkori versei nagyrészt a XIX. századi [] dalköltészet stílus- és formahagyományait követik; a szonett ebben a környezetben [] a »nyugatos« hagyomány ismeretére vall” (22) Föltételezhető költői minták:  Ady (ez a leggyöngébb, mivel alkatuk nagyon eltérő): jelzős szerkezetek, nagy kezdőbetűvel írt fogalmak, szóösszetételek,

álszinesztéziák, erotikus szóképek.  Reményik Sándor  verselési megoldások (strófatagolás nélküli szabadsorú jambusvers)  hangnem (enyhén didaktikus elmélkedő részek)  a költői világkép új irányba fordulása  ő közvetíti felé a „lírai transzszilvanizmust”  Mécs László  Sík Sándor A formálódó világkép elsősorban a visszatérő témákban ragadható meg.  titokzatosság-élmény; pl.  Így volna szép  Imádság  természeti jelképek (a legjellemzőbb a köd-jelkép)  Nincs tovább  A Semmi álma  Ne ismerjen  Borús délután  naiv áhítat: Isten és ember imával kifejezhető viszonya 115 - - Verseiből eltűnnek az alkalmi költészet témái (köszöntők, évfordulókra írt ódák); ha íródnak is ilyen versek, azokon érezhető, hogy nem belső késztetés hozta létre őket. A versekből fokozatosan eltűnik a századforduló népdalutánzatainak álderűje. Tájversei:  A

zsengékben a táj hagyományos funkcióban jelenik meg: van bennük egy konkrét vidék leírása, amely megfelel a XIX. századi lírai fikciónak (a költő ezzel igazolja a látvány hitelességét)  Jelen vannak az önkifejezés korszerűbb formái is, és ezek fokozatosan kiszorítják az előzőeket. Amiért ez fontos: a ’20-as évektől kezdve a tájszimbolika a transzszilvanista szülőföldkultusz legfőbb hordozója.  A XIX. századi népies romantika kialakította a táj minél tárgyilagosabb ábrázolását Harmónia figyelhető meg, amely ember és világ összhangjának a kifejeződése  A modern költészetben a természethez forduló harmóniaigény disszonánssá válik: a lélek már nem fedezi föl a külvilágban a maga gazdagságát és szabadságát.  „A tájvers múlt századi kellékeinek és ennek a modernebb reflexivitásnak az összeférhetetlenségét jól szemlélteti a fiatal Dsida” Tavasz c. verse (34)  A két nyelvi réteg élesen

elkülönül egymástól.  A természeti elemek leírásában múlt századi közhelyek dominálnak.  De a közhelyek tekinthetők funkcionálisnak is, azaz az életképszerű idill műfaja ironikus lebontásának.  A Tóparton c. vers viszont sikeresen hangolja össze ezeket a formákat 1922–1925: az ekkor írt több mint ötszáz vers stiláris és szemléleti eklekticizmusról tanúskodik. Ez azonban pozitívum, mert a költő tudásszomját jelzi Készülődés az első verskötetre - 1925 ősze: Dsida beiratkozik a kolozsvári egyetem jogi karára. Emellett egy szatmári ügyvédi irodában gyakornok. - Kolozsvárt személyesen is kapcsolatba kerül a helyi sajtóval és irodalmi körökkel.  Ekkor lesz alkalmi munkatársa a Pásztortűznek.  Az Újság szerkesztőségébe Benedek Elek ajánlásával lép be.  Tehetségére Kuncz Aladár is fölfigyelt, és verseit nagy számban jelentette meg az Ellenzékben. (A Kunczcal való barátság a legnagyobb

hatású személyes kapcsolat volt a költő életében.) 80 - 1926 nyarától csak az irodalommal foglalkozik. - Kuncz hatása a költőre:  Az igényesség és a tudatosság növekvő szerepe (egyre kevesebb az alkalmi vers).  Kuncz az erdélyi műveltséget a szellemi erők fölfokozásának tekinti, és az erdélyi irodalom önállóságát hirdeti.  Dsida is az erdélyi magyar líra szellemi ősének tekinti Adyt, akárcsak Kuncz. Ugyanakkor Dsida a lezárt múltba helyezi Ady költészetét, és hozzáteszi, a jelenben többé senkinek nem szabad úgy írnia, ahogyan Ady tette.  Kuncz szerint az európaiságot a transzszilvanizmus belső hajtóerejévé kell tenni. Dsida: „A ami erdélyiség az evolúciónak csak egy mozzanata, de ma is, mint mindig, tiszta európai szellemet jelent a legnemesebben felfogott nemzetiség alapján.” (47) A költői bemutatkozás – a Leselkedő magány - 80 81 81 Leselkedő magány (1928): Dsida első kötete. Három elismerő

és színvonalas kritika:  Molter Károly, a „helikoni” csoport vezető kritikusa, a transzszilvanizmus européer szárnyának képviselője (Ellenzék): először úgy véli, Dsida magánya jogosult, majd azt írja, sok fájdalom nem is az övé, hanem Adyé, a pesszimista olvasmányoké és a divaté.  Reményik Sándor, a küldetéses transzszilvanizmus híve (Pásztortűz)  Őszintének tartja a tragikus hangoltságot.  A versek fő sajátsága: a céltalanság (ez az oka annak, hogy alig van témája).  Kiemeli a költő nyelv- és formaérzékét (hasonlóan, mint Molter).  Gaál Gábor, a transzszilvanizmust elutasító baloldali irodalmiság szószólója (Keleti Újság): szerinte az a kötet legfőbb értéke, hogy egy nemzedék válságélményét fejezi ki. A három kritika közös megállapítása: a kötet a korszak válságlírájához tartozik. Állást is ennek megfelelően választ, és a Pásztortűz technikai szerkesztője lesz. A kötet sikere

után a költőt a Kemény Zsigmond Társaság tagjai közé választják, majd meghívják a marosvécsi találkozóra. 116 - - - - - A kötet verseire jellemző a titok-motívum (ez a korai versek köd-motívumának a folytatása). Tipikus ritmusforma:  Szabad versnek tűnő szerkezet, amennyiben kötetlen a sorok szótagszáma és a szövegszakaszok sorszáma.  Hiányoznak a rímek.  Valójában: a vers ritmikája jambikusnak vehető (egy modernül kezelt, oldott jambus). Jellemző a kétféle jelképhasználat:  szimbolikus  expresszionista Két módon jelentkezik a magány föloldásának a kísérlete:  Anakronisztikus megoldás: a költő a századelő magyar szimbolizmusához hasonlóan heroizálja a magányt; pl. A láthatatlan ember  Az expresszionizmus kollektivitás-élménye: a magány föloldását az emberi közösségre találás vágyában keresi; pl. Itt feledtek A kötet a színszimbolikát jellegzetesen expresszionista módon

használja.  A versekben a kontrasztos, harsány hatású plakátszínek dominálnak.  A színjelzők több mint fele a fehér, fekete és vörös (piros). Lírája ösztönzője a világháború éveinek avantgárd lírájából való téma: a háborús embertelenségen érzett döbbenet. A Dsida-líra középpontja: céltalanság, magány; a világ és az élet értelme:  köd-arc; pl. Valami arcot viszek  árnyékos tükör; pl. Árnyékok  a messianisztikus szerepvállalás megkérdőjelezése; pl. Visszatért lovagok  a magány transzcendens végzet; pl. Ormok felé  az egyetlen menekülési lehetőség a halál; pl. Kitéve, Metamorfózis  a környező világ jelensége is a halálra figyelmeztetnek; pl.  Circumdederunt me  Fekete köpeny alatt  Messze látok (1927)  Ezt a verset nem közlik; ok: talán a Krisztus-mítosz merész átírása.  Közeli rokonságban áll József Attila Lázadó Krisztus c. versével, amely miatt sajtóper

indult a költő ellen.  „Mindkét költemény végkicsengése az, hogy a [] megváltás hiábavaló volt, a világ megváltatlan maradt.” (75)  Mindkét vers az emberi tehetetlenséget hangsúlyozza; Dsidánál ehhez még közöny is járul. Tájversek:  A korai tájversekben megfigyelhető a leíró képek intellektualizálódása – mindez a Nyugat szimbolizmusának az eszközeivel valósul meg.  A Leselkedő magány verseiben ezt a megfelelést az asszociatív képek hordozzák: a képzettársítások nem a szemléletesség kibontása felé tartanak, hanem befelé irányítják a szemléletet; pl. Olvadó jégvirág  A leírás konkrétságát általában a megszemélyesítések szüntetik meg. Amit Dsida nem válogat be a kötetbe: abból következtethetünk programosan vállalt stílusideáljára. Szinte minden kimaradt vers a „nyugatos” hangvételre emlékeztet; pl. Az ördög kocsiján (kifejezetten Ady-utánérzés) A „nyugatos” hangnem 1928

elejére teljesen eltűnik a versekből, és Dsida „költészete következetesen a Leselkedő magány lírai kezdeményeinek a folytatása lesz”. (80) Az „elvetélt” kötet – Menni kellene házról házra - Dsida a Pásztortűz szerkesztője lesz, de családja polgári állást is szánna neki. Jogi tanulmányait azonban nem fejezi be. 1928: házitanító Abafáján (az itt írt versek fordulatot jelentenek a pályafutásában). Részt vesz az Erdélyi Fiatalok mozgalmában. 1930: megindul az Erdélyi Fiatalok c. folyóirat; az alapítókról készült fényképen Dsida tartja a kezében a nyomdából kikerült első lapszámot. 117 - - - - Dsida gondolkodásában és költészetében kimutatható az a társadalmiság, mozgalmi elkötelezettség, amely az Erdélyi Fiatalokhoz fűzi. Ennek a dokumentuma egy 1930-ban összeállított kötete: Menni kellene házról házra A kötet nem jelent meg: gépiratos példánya a költő hagyatékában maradt fönn. A kötet

tartalma:  Az 1933-ban sajtó alá rendezett Nagycsütörtök több versének az első változata.  „ tartalmazza az átmenet verseit a Leselkedő magány válságlírája és a Nagycsütörtök »harmóniateremtő« avantgardizmusa, valamint az ugyanebben a kötetben jelentkező klasszicizáló tendenciák között.” (87) Az újabb versekben hangnemváltás figyelhető meg: a magány mellett megszólal a társkereső vágy, a társadalom gonoszságát fölismerő, azzal dacosan szembeforduló ember egyedülléte; pl. Ide hallgass A stíluseszközök a régiek (természeti képek, szerkezeti fordulatok). A különbség a Leselkedő magány verseihez képest: a költői eszközök funkciójának a változásában van. „A kozmikus távlat itt nem az ember parányiságát, mérhetetlen magányát és kiszolgáltatottságát érezteti, hanem éppen erejét és a mindenségben megtalált összhangot.” (90) Az Abafáján írott versek jellemzői: az embertestvérekre találás

erős társadalmi töltést kap.  a szegényekkel vállalt sorsközösség mint küldetés küzdelme a menekülésvággyal; pl. A gyávaság szonettje  a szociális lelkiismeret nemzedéki vonásként tűnik föl; pl. Nincs már semmi  a megoldást a közösségi rendben keresi; pl. Ének az egész világnak Az abafáji versekben megindul a poétikai eszközök újraválasztása.  Ritmika, rímjáték: visszatér a kötött formához.  A prózaformájú tördelés a szabadvers-hagyományt folytatja.  Az akusztikai és vizuális hatás két, egymással ellentétes verselési módot idéz. Dsida életében fölismerhető Krisztus keresztútjának modern megismétlődése.  Krisztus (1928; vers)  Ez az első Dsida-vers, amely tükrözi a következők feszültségét:  a költő hitvilágának és társadalmi élményének a feszültsége  a korszerű humánummal összhangba hozott evangéliumi szellem és a tételes egyházi tanítás vitája  Az első

változatban a szelíd szentkép ellentéte egy zord, félelmetes Krisztus-alak.  Végső változat: kimarad minden fordulat, amely az isteni nagyságra utal, és az új Krisztus-kép a szenvedő ember képmása lesz.  Föltárul az a titok, hogy nemcsak Krisztus hasonlít a szegényekre és szenvedőkre, hanem ők Krisztus megtestesülései.  „Az inkarnáció misztériuma ilyenformán mindennapos esemény; a szakrális fordulat bármikor végbemehet, csak fel kell ismerni a hétköznapi élet »profán« közegében rejtőző csodát.” (97) Pl Az utcaseprő, amely a leglenézettebb munkást jeleníti meg  A tervezett kötet címadó versének (Menni kellene házról házra) az önarcképe is hasonlít a Krisztusképmásra: izzadt, fáradt, fanatikus csavargó. A lázadás közjátéka – a Bútorok - Egy anekdota szerint Dsidát egy Méliusz Józseffel folytatott vita késztette a Bútorok megírására. Dsida szerint a jó költő forradalmi meggyőződés nélkül

is jobb forradalmi verset tud írni, mint a forradalmi meggyőződésű, de tehetségtelen költő. Ő sohasem vallotta magát forradalmárnak, de ezzel a verssel akarta bizonyítani tételét. Az anekdota alapján évtizedekig él az a meggyőződés, hogy a Bútorok egy előzmény nélküli vers. Ezt az álláspontot az is erősítette, hogy a vallásos hit Dsidánál mindig központi szerepet játszott, és a költő értékelői csak azt a művészt voltak „haladónak”, „forradalmárnak” tekinteni, aki tételesen is megtagadta az „idealista” és a „klerikális” nézeteket. Ami valójában történhetett: Dsida elért egy világkép-formálódási folyamat radikális végpontjához, de nem akarta föladni a szerepét. Szüksége volt egy külső provokációra, hogy átmenetileg kiléphessen belőle A Bútorok is egy ilyen radikalizálódási folyamat végpontja A radikalizálódást a valóságra ébredés érzése vezeti be; pl. Tudom az ösvényt: először

szembesíti a bukolikus hangulatot a valóság gondjaival és a költői föladatokkal Dsida ekkoriban a bukolika kellékeit kapcsolja össze a közösséggel, és kimondja a saját és a költészet fontosságát is: „a költő az emberek között, az emberek »fogalmává« válva töltheti csak be hivatását”. (110) 118 - Bútorok  A vers szerkezetét a szavalókórus-jelleg szabja meg.  A költemény hat részből áll.  1. rész: polgári bútorok, parkettes, zongorás, perzsaszőnyeges lakás A szöveg a tárgyak nevének a fölsorolásából áll, hiányoznak az igék. A kihagyásos mondatok feszültséget keltenek  2. rész: emberek (munkanélküliek – megszólal a kórusuk) Az első rész leírása a tömeg szavaiként ismétlődik meg „Az első és második rész azonos szövegrészei a két rész között olyan kapcsolatot is teremtenek, amely az első rész leírását a költemény alapgondolatának kifejezőjévé teszi: a két életforma, a

jólét és a nyomor közötti ellenséges szembenállást érzékeltetik. Az indulat diktálta kiáltásokat a bevezető sorok készítik elő, az »egyre gyűlnek« ismételgetése fenyegető hangulatot ad a tömeg leírásának” (118)  3. rész: a proletár-bútorok leírása elmélyíti a szegénység–gazdagság ellentétét Ezt egy dramatizált szakasz követi: a nő portréjával föl akarja kelteni az együttérzést, de ezt nem kívülről várja – 82 a nő szenvedésére a férfi reagál (gondolata: a lázadás).  4. rész: „a lázadást individuális gesztusból tömegélménnyé teszi” (120) Ezt jelzi a többes szám használata is.  5. rész: bizonyítja a lázadás kollektív jellegét A férfi panaszkodva beszél saját bútorairól  6. rész: a jövő képe Nagyon sok az ige, főleg az erőteljes cselekvést jelentő „ a bútorok utolsó felsorolásszerű leírása s a rákövetkező pusztulás-kép nyomatékosító megismétlése teszi

végérvényessé a tömeg-ítéletet.” (122)  A verset indító mottó visszatér a költemény befejező soraiban: egyértelműen kimondva azt, amit a vers eddig csak sugallt.  A korábbi versek és a Bútorok különbsége: az érzelmi állásfoglalás. A Férfi és a Nő párbeszédével a költő megadja az anarchikus tömegindulat erkölcsi igazolását. Bukolika pásztori tájakon - - A ’20-as évek második fele: a magyar költészetben jelentkezik a klasszicizáló igény. Kezdeményezője: 83 Babits Mihály (vö. 1925-ben megjelent esszéje: Új klasszicizmus felé) Krenner Miklós nekrológja: Dsida az újklasszicizmus egyik legvitézebb lovagja.  Vagyis: a kortársak Dsida nevét magától értetődően kapcsolták össze a magyar újklasszicizmussal.  Ez a vélemény Dsidát ahhoz a nemzedékhez sorolja, amely Babits nyomán, de az avantgárd irányzatokon keresztül jut el ennek az eszménynek a vállalásához. „Dsida Jenő életművének

alakulásában ugyanaz a pályakép-modell ismerhető fel, mint a József Attiláéban, a Radnóti Miklóséban – az újklasszicizmus tehát egyben Dsida lírájának betagolhatóságát is biztosítja a kortárs magyar líra egészébe.” (126) A ’20-as, ’30-as évek fordulója: Dsida az avantgárd vonzáskörében kísérletez a klasszikus műfajjal (a kritika ezeket a költő bukolikáiként említi). Többen a modern pásztorversek témakörét tekintik költészete igazi jellemzőjeként. A Nagycsütörtök c. kötet pásztorversei:  A legtöbb költemény pásztorvers (48-ból 25).  Két ciklusba vannak rendezve:  Pásztori tájak remetéje  Szerelmes ajándék  Ezek a versek 1929–1932 között keletkeztek.  Élményadó tárgy: táj és szerelem.  A szerelem:  Elszigeteli a vers alanyát a valóságtól (egyfajta feledtető narkotikumot jelent).  Két gyermek játékos öröme lesz, eltűnik a valóságos erotika (csak a Szerelmes ajándék

tartalmaz finom erotikus jelképeket).  Laterna magica (vers – Szerelmes ajándék c. ciklus)  Ez a vers kivételnek számít, mert sok utalást tartalmaz a költő környezetére és a realitásra.  A szerkezet ellentétre épül: a szerelme nélkül maradt ember és az újra megtalált érzelem öröme kerül szembe egymással.  A versnek több előzménye is volt: 82 A szeretett nő szenvedése mint lázadásra ösztönző élmény Dsida legnagyobb művében, a Viola-ciklusban is visszatér majd. Ez a kortárs európai líra egyik uralkodó tendenciája is. Vagyis: a XX századi magyar irodalom korszerűségét nemcsak az avantgárdban kell keresni, hanem éppen a vele szakító törekvések hozzák szinkronba a magyar költészetet az európai tendenciákkal 83 119   Juhász Gyula: Milyen volt – azonos a kérdés és a tagadás, illetve mindkét versben az ég adja az emlékezés kozmikus távlatát.  Vajda János: Húsz év múlva – az

elfelejtett kedves alakjának irracionális föltűnése.  Egyedisége abban áll, hogy a csodát nem fokozatosan jeleníti meg, hanem hirtelen. A Pásztori tájak remetéje c. ciklus kevésbé egységes  Menekülésvágy jelentkezik benne, amely a magány eszményítéseként jelentkezik.  Kontemplatív magatartás jellemző, amelyet szomorúság egészít ki.  Az elégikus szomorúság forrása: a lemondás; erre utal: Elalszom, mint az őzek. Dsida és Trakl - - Dsida bukolikáit kettősség jellemzi:  a naiv, édeni harmónia és ennek pusztulásra érettsége  a derűs és a szorongásos álom képeinek a keveredése Ez Dsida és Georg Trakl költészete kapcsolatára irányítja a figyelmet. A magyar lírában Trakl kultusza csak 1945 után teremt igazi kultuszt. Ennek ellenére Dsida már a ’20/30-as évek fordulóján szinte Trakl-tanítványnak mondható. Ez az érdeklődés közízlést fejez ki, hiszen az osztrák költő más szerzőkre is hat 84

Dsida 16 verset fordított Trakltól (más költőktől nem fordított ennyit), az elsőt 1930-ban adta ki. Dsida valószínűleg ismerte az első átfogó Trakl-portrét, amelyet Komlós Aladár írt (Erdélyi Helikon, 1928). Az osztrák költőről adott jellemzés nagyban hasonlít a Dsidáról szólókhoz, és valószínű, hogy erre Dsida is fölfigyelt, és utána akart járni a hasonlóságnak. Közös a két költőben: a városnak mint az emberi pusztulás színhelyének a látomásos megjelenítése.  Dsida: Hammelni legenda nyomán  Trakl: Die Ratten Trakl megsejtette a korban lappangó válságtüneteket - Dsidánál mindez a valóság felszínére került (a világháború, a forradalmak és Trianon tapasztalata után). Kettétört óda a szerelemhez (1931) - A vers alapélménye: háborús embertelenség, a humánum veresége. Témája szervesen illeszkedik a korábbi expresszionista lírát folytató versek sorába. A korábbi versekkel ellentétben a költemény

nem egyetlen jajduló tiltakozás, hanem lírai fokozások és ellentétek bonyolult szerkezete. - Első szerkezeti egység. az első öt versszak (szerelmi himnusz az asszonyhoz) - A szerelemnek elsősorban nem az erotikus volta jelenik meg, hanem a háborús halállal szembeni életteremtő nagyszerűségét; ezt a hatást két stiláris szóréteg biztosítja:  a szerelem vallomásos kifejezése  a vallásos frazeológia - 6–13. versszak:  Ellentétben áll az első szakasszal. „A szerelmi vallomást kettétöri az embertelen külvilág betörése a költő lelkébe, érzelmeibe.” (158)  Mutatja, hogyan épül be az expresszionista kifejezésmód a klasszicizáló formába. - 14–20. versszak: elsősorban tartalmi összegzés - Két záró szakasz: az általánosítást időbeli, történelmi végzetté tágítja. - A mű az antik időmértékes verselésből merít: szapphói strófákban íródott. - A versszakok negyedik, rövidebb sora kiemelésre ad

lehetőséget: „a versszak leginkább érzelmes, a vallomást rajongásig csigázó fordulatai kerülnek ide: drága szerelmem, istenek estjén, glória ívét, míves edényét”. (165) A legenda ember-arca - 84 Dsida költészetének kb. 1934-ig tartó szakasza: „lázongó korszak”  Az ekkori versek vezérmotívuma: költői messianizmus.  Közös vonás: valamilyen mítosz vagy legenda parafrázisai; pl.  Hammelni legenda nyomán: a költő magára vállalja az emberiség bűneit, és egy megtisztult világot hagy maga mögött.  Visszatért lovagok: sárkányölő lovagként vállal megváltó küldetést.  Jelképesen átéli Krisztus kereszthalálát; pl.  Apokalipszis A versek különbözősége arra utal, hogy a forrás Trakl 1917-es gyűjteményes kötete lehetett. 120 - -  Nocturno  Zarándokút A Dsida képviselte polgári humanizmus föloldhatatlan ellentmondásának adekvát kifejezője: a legendaparafrázis. Megfigyelhető a

költői világkép radikalizálódása.  Keresi a vallásos hit és a társadalmi élmények összhangját.  Ez a keresés a valóságidegen hitbeli konvenciókkal való vitára készteti.  Ekkori hite istene már nem egy gondviselő atya, „hanem éppoly magányos, kereszten felejtett, az emberi gonoszsággal szemben tehetetlen lény, mint amilyennek önmagát a költő is érzi”. (169)  Vagyis: a tragikus messianizmus kiegészül a tehetetlenség magányának az érzésével. Nagycsütörtök (vers)  A korábbi messianisztikus versek a legenda patetikus mozzanatait ragadják meg.  A költő „az Olajfák Hegyén a halálfélelemmel viaskodó Krisztus helyzetét, lelkiállapotát éli át”. (170)  A parafrazált legendának ez a legemberibb helyzete, így megtisztítható minden mitikus vonatkozástól. Ebben a szituációban a küldetés az ember számára hordozhatatlannak tűnik  „A szerencsés témaválasztás biztosítja szerep és valóság,

legenda és személyes élmény harmonikus egyeztetését.” (170)  A vers szerkezete: a külvilághoz kapcsoló szálak összefonódnak a messianisztikus lelkiállapottal; vagyis: a leíró részek a látomásidéző élményekkel.  A versnek három tartalmi rétege van (ezek stilárisan is elkülönülnek egymástól).  külső benyomások  valóságos helyzetrajz, tárgyilagos, prózai leírás  csak a fordított mondatrend okoz feszültséget  a magányos ember lelkiállapotának a kifejezése  szorongás, üldözöttség  lélekrajz és vallomás  „körülnéztem”: utal a környezetre, a magánytól való menekülés vágyára  az evangéliumi szerep eksztatikus átélése  A magány és a közöny valami nagy, személy fölötti értéket pusztít el.  A záró kép összekapcsolódik a lelkiállapot leírásának első mondatával; amire ez figyelmeztet: a reális lélekrajz és a legendába emelkedő élmény szerves azonossága.  A

vers pátosztalan, és éppen ezzel ér el nagy hatást.  Tulajdonképpen nem egyetlen mítosz átélése, inkább egy mítosz segítségével történő valóságértelmezés. „A legendát ez szállítja le a földre, teszi »emberarcúvá«” (177) Miért borultak le az angyalok Viola előtt (1933) - Erdélyiség, kisebbségi magyar irodalmak:  A kisebbségi magyar irodalmak az összmagyar irodalom szerves részét alkotják. Ami ehhez szükséges:  a nyelvi egység vitathatatlan ténye  a magyarországival rokon tendenciák, stílustörekvések jelenléte  Dsida erdélyi költő; erdélyisége egy olyan költői világkép részeként jelentkezik, amely a ’30-as évek magyar újklasszikus iránya képviselőjévé teszi.  mestere: Babits és Kosztolányi  nemzedéktársa: Radnóti  A Babits-tanítványok („újklasszikus nemzedék”) közös jellemzői:  Pályájuk első szakaszában magas a szabad versek aránya, de ezeket a következő

szakaszban kiszorítja a rímes-mértékes verselés.  Szívesen elevenítik föl a romantika előtti műfajokat (ezt néha a címben is jelzik).  Az irányzat egyik fontos verstípusa: világképhordozó nagykompozíció.  ’30-as évek: általános törekvés, hogy olyan terjedelmesebb műveket hozzanak létre, amelyek a költő világképének a legtöbb lényeges elemét tartalmazzák. Ez általában műfajföltámasztással és műfaj-modernizálással jár. Pl  Az elbeszélő költeménybe lírai elemek épülnek:  Illyés: Hősökről beszélek  Babits: Jónás könyve  Dsida: Miért borultak le az angyalok Viola előtt  A leíró költészet eszközei gondolatjelképek lesznek; József Attila: 121 - -  Téli éjszaka  Külvárosi éj A Viola-ciklussal (1933) egy időben íródik két másik világképhordozó nagykompozíciója:  Kóborló délután kedves kutyámmal (1932): mindkét költemény a teremtés tökéletességének tartja a

természet harmóniáját, és ezt állítja szembe a társadalommal.  Bútorok  Rokonsága a Viola-ciklussal kérdéses.  Ok: a Bútorok egy szavalókórus-poéma. Képei a korabeli avantgárd baloldali szárnyához közelítik a művet Miért borultak le az angyalok Viola előtt (verses novella)  Alcím: Egy nyári délután csodálatos története.  Hat fejezetből áll.  A történésekből összeállítható egy, a fabulisztikus folyamatosság kritériumainak megfelelő cselekményvázlat (az időrendiség elve szerint rendezve).  A költő és a szeretője szerelmi légyottra megy a monostori erdőbe.  Hazafelé a lány lábát feltöri a cipő.  A lány az út melletti feszületnél fohászkodik, hogy szűnjön meg a fájdalom.  A férfiban a lány panasza nyomán tudatosul az ember kiszolgáltatottsága, és Isten ellen lázad.  Kettejüknek egy buszjegyre való pénze van, így Viola megmenekülhet.  A buszmegállóban egy koldusasszony

kéreget a gyermekével, és Viola nekiadja a pénzt.  A költő a jótett nyomán vádolja önmagát.  Az égből leszálló angyalsereg hazaröpíti Violát.  Az időbeli folyamatosság mellett megfigyelhető az elbeszélés szaggatottsága: minden fejezet végén van egy lírai kommentár (ez minden epizódot az önálló példázat rangjára emeli).  A kommentárok a 3. és az 5 fejezet végén önálló lírai költeménnyé válnak: ezek Dsida költészetének a dilemmáit fogalmazzák meg.  „Az epizódok önállóságát és példázatértékét növeli, hogy mindegyik egy-egy mitologikus vagy kulturális archetípusra épül; a jelen idejű és egyedi események egy-egy időn kívüli [] és az európai kultúrában szilárd jelképes jelentést hordozó őshelyzetre való emlékezés lehetőségévé válnak.” (185)  Ez a hagyományra való emlékezés jeleníti meg a klasszicizáló tudatosságot.  Első fejezet:  Az antik pásztorköltészet

hangja jelenik meg benne (a természet és a szerelem derűjének a dicsérete).  Föltűnő benne a természeti és az erotikus képek azonos hangoltsága.  Az antik képekhez keresztény hagyomány is társul: az örömre árnyékot vet a bűntudat, a jó és a rossz tudása. A mítosz korrekciója: ez a pár ártatlan „Dsida édene kígyó nélküli; benne a szerelem nem kísértés, hanem a természet sugallata” (187)  Rímes hexameter.  Második fejezet:  Páros rímű ütemhangsúlyos tízesek, egy két szótagú sortöredékkel. A népköltészetben ez a játékos hangulat ritmusmegfelelője  A rímek választékosan műköltőiek, sőt a záró sorok is rímelnek a következő strófa megfelelő szakaszával.  A rímjáték ellentétben áll az epikus tartalommal és Viola szenvedésével, imájával.  A csattanó föloldja ezt az ellentétet.  A motívumok miatt az elbeszélés hangneme ironikus, és ennek epikus funkciója van.  Ez az irónia

tagadja az okságot a bűnbánat és a csodás hazatérés között. Ha lenne összefüggés, Violának bűnnek kellene éreznie a szerelmet (vö. a 6 parancsolat)  Sőt a 6. fejezet hangsúlyozza: a csoda nem ennek az imának az elfogadása  Harmadik fejezet:  Szenvedélyes – ez a váratlanságával töri meg az idillt és az iróniát.  A költő közérzetének az ábrázolása.  A közérzet állandóságát az aszklipiadészi strófa fegyelme jelzi. 85  A szerzetesi sztoicizmus magatartásformáját írja le. 85 Az újklasszikus nemzedéknél világnézettől függetlenül nagy szerepet kapnak a sztoikus erkölcstan elvei. Dsida a mindennapi életben is az evangéliumi erkölcsöt tartotta meghatározónak, de a világ nem élt ezen erkölcsi normákkal A költő ennek ellenére nem táplált illúziókat a világ evangéliumivá tételéről, és egyfajta szerzetesi sztoicizmussal védte ki a pénz uralmát, és lemondott minden olyan értékről, ami csak

pénzzel volt megszerezhető. 122    a nincstelenség külső jegyei  a hatalmában nem álló dolgokról való lemondás  a természet, a szerelem és a költészet mindenért kárpótló gyönyöre De a 10–14. versszakban összeomlik ez a magatartás; ok: Viola fájdalmára az a válasz érkezik, hogy azt többé már nem viseli el türelmesen.  A mű itt kapcsolódik a Bútorokhoz:  A Bútoroknak két szólószereplője van: a férfi és a nő. A lázadás fegyverét (fejsze) itt is a szeretett nő szenvedése adja a férfi kezébe  Ami mindkét költeményben azonos: az élmény, amely megtagadtatja Dsidával világképe két alapelvét:  az erőszaktól való irtózás  az isteni rendben való megnyugvás Negyedik fejezet (Dantéra való utalás):  tercina-forma  utalás Beatrice „öröklétére”: Viola az önfeláldozás miatt a jóság példája és kalauza lesz Ötödik fejezet:  Önvád jelenik meg, ami a költészet

lelkifurdalásának tekinthető; ok: a tett a vers (szó) hívságos voltára vall.  A költő útja, ha Violára, az ember névre méltónak akar lenni: szeretet, szolidaritás.  Viola csodás hazatérése: Mária mennybemenetelének a parafrázisa. Psalmus Hungaricus - - - - - 86 1936 tavasza: a vers íródása. Június: saját kezű másolatát odaajándékozza menyasszonyának, Imbery Melindának. A költő eredetileg közlésre szánhatta a verset; okok:  Fölolvasta Kőmíves Nagy Lajosnak, hogy beajánlja felesége, Tessitori Nóra repertoárjába.  Valószínűleg fölkereste vele Reményik Sándort. Bánffy Miklós viszont nem találta időszerűnek a megjelentetést, így Dsida elállt a tervtől. Majd jókora pénzösszeget kapott Bánffytól, és ezt úgy tekintette, hogy a gróf megvásárolta a vers közlési jogát, és többé nem foglalkozott a kiadással. 1940, Keleti Újság: a Psalmus csak ekkor jelenik meg – ezzel köszöntik Észak-Erdély

visszacsatolását 86 Magyarországhoz. A kritika sem foglalkozik vele érdemben.  Vajthó László egy mondatnyi dicséretet ad neki.  Rónay György meg sem említi a Válogatott versekhez írott előszavában.  Földes László a Dsida-vita (Utunk, 1956) záró cikkében említi, Dsida költői közvetlensége példájaként. Szerinte a két mű a költő életművében idegen, a helyét nem találó gondolattöredék A kortársak hallgatásukkal érzékeltették azt, amit Földes kimondott. De ez a vélemény „kényelmességből” is származhatott, mivel a kritika nem akarta a kialakult Dsida-képet módosítani, csak azért, hogy ezt és a Bútorokat elhelyezhesse az életműben. „A nemzeti-kisebbségi költő státusát például [] Reményik Sándor töltötte be, s a Psalmus vele versengett volna []. A Bútorok kapcsán pedig felvetődött volna Dsida és a baloldali költészet kapcsolatának kérdése, ami szintén átrajzolta volna a példaszerűen

»helikonista«, a transzszilván eszményekkel maradéktalanul azonosuló lírikus portréját.” (229) A vers szembeállítja Európát és a magyarságot, és ezzel megtagadja azt az elvet, hogy a kisebbség irodalmának az egyetemes értékekhez kell kapcsolódni: az első öt rész szerint az eddig követett egyetemességeszmény csak egy tévútra csábító ideál volt, amit el kell utasítani. Ám a költő mégsem tagadja ezt a tételt, csak azt vonja kétségbe, hogy ez lehetséges. A vers minden motívuma kapcsolatban áll Dsida „egyetemes”, „katolikus” költészetével. A Psalmus szövegszervező központja: „Úgy tér vissza a nemzet bűneiről és bűnhődéséről valló líra archetípusához, az Ószövetség profetikus könyveihez, hogy egyszerre utánoz és eredeti. A Dsida-strófa ugyanis közvetlenül egyetlen biblikus szövegrésszel sem egyeztethető; a hanghordozás biblikus, az egyes elemek összeválogatása azonban egyedi.” (245) A Psalmus több

sora is Adyt idézi:  „Mily ólom ömlött álmodó fülembe”: Góg és Magóg fia vagyok én  „Mit nékem most a Dante terzinái, s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant”: Hunn, új legenda Emiatt a II. világháború után tiltott szöveg lett Magyarországon és Romániában is 123 - „Az idézett Ady-sorok eredeti helyükön az Ady-gőg, az Ady-sors, a kivételes »fátum« kinyilatkoztatásai, a Psalmusban azonban a közösségbe olvadás alázatát tolmácsoló szöveg építőelemei.” (244) A cél a Psalmusban: túllépés az addig vallott értékeken, normákon. Ennek összefoglaló jelzése az Adyhang vállalása, saját addigi költészete tagadása Epilógus - - Dsida költészete az utolsó években jutott el a kiteljesedésig. Élete utolsó éveiben az összegzés szándéka érlelődött benne; erre több adat is utal.  Egy nagy, szimbolikus regényt tervez, amely az európai kultúra hanyatlástörténetét jelenítette volna meg.  Költői

világképe teljesebb átfogalmazása igényéről tanúskodik:  a transzszilvanizmus vonatkozásában: Psalmus Hungaricus  a katolicizmusa vonatkozásában: Tíz parancsolat  Műfordítóként egy teljes magyar Eminescu-kiadásra akart vállalkozni. Ekkor akart teljesen elszakadni a szülői háztól (már tíz hónapja volt házas). Halála előtt három hónapig betegeskedett: ez a fertőzéses szívburokgyulladás vezetett infarktushoz. A Házsongárdi temetőben temették el; a szertartást Márton Áron celebrálta. A költő a halála előtt egy évvel mondott gyászbeszédet a nyomdászszövetség egyik vezetője temetésén. A beszéd lírai formája szinte a költő saját búcsúztatójává teszi azt: „Azoknak az embereknek a mozdulata, akik szeretettel, lélekkel dolgoznak, akik a legéletölőbb, legnehezebb munkát is megsímogatják A munka áldozatot követel; az odaadással, szeretettel végzett munka tízszeres áldozatot Néha egész életünket követeli

Aki nemcsak a kezével, nemcsak az eszével, hanem a szívével is dolgozik, annak bizony előbb-utóbb elfárad és megáll a szíve” (253) - Molter Károly búcsúztatója: „Költő, semmi más” A Babits szerkesztette Nyugat nem vett róla tudomást, Babits halála után pedig, amikor megnőtt az erdélyiek jelenléte a folyóiratban, Dsida már nem élt (ekkor Szemlér Ferenc volt a reprezentatív erdélyi költő). Dsidára csak az 1940-es években figyelnek föl, Észak-Erdély visszacsatolása után. Fenyő István: Vas István Otthontalan otthonok - - Születése: 1910, Budapest. Apai ősei: zsidó rabbik. Apja, Vas Pál: kereskedő, majd a fővárosban egy textil-részvénytársaság igazgatója. A család nagy jólétben élt, az apa szemléletében mindent az anyagi javak határoztak meg. Fiában viszont már gyermekkorától undort keltett a pénz és a nagy jólét. „Minél jobban erőltette az apa a maga kispolgári kedvteléseit, a fiú annál jobban

idegenkedett azoktól A függetlenség- és szabadságvágy lett gyermekkorának legfőbb élménye” (12) Vas számára az olvasás jelent vigasztalást, az apja viszont megvetette a könyveket (úgy vélte, a szépirodalom elvon a gyakorlati élettől). Tízéves korában beíratják a lipótvárosi Berzsenyi Gimnáziumba.  Ekkor már nemcsak olvas, hanem ír is.  Megismerkedik az irodalomkedvelő Haladás körrel (szívesen jár ide, de első verskísérleteit ők is elutasítják).  16 évesen apja az ausztriai Grinzingbe küldi „javítóintézetbe”, mert sokat csavarog és olvas. De csak még jobban meggyűlöli a pénzt, és a következő ősztől ő az „osztály kommunistája”; jelszava: Ceterum censeo burzsoáziám delendam esse.  Spengler híres könyvéből (A Nyugat alkonya) a kapitalista civilizáció pusztulását olvassa ki.  Magyartanára, Vajthó László a modern irodalomra irányítja a figyelmét (pl. Whitman költészete)  Lelkesen olvassa

a Dokumentum számait (tetszik neki Kassák költészete). „Diáktársaival együtt anynyira a modernség bűvkörében élnek, hogy igazgatói tilalom ellenére is előadást tartanak Kassákról az önképzőkörben.” (16)  A gimnázium végén tíz versét elviszi a Magyar Korona nevű kávéházba, és odaadja Kassáknak (a ’20-as évek második felének hazai irodalmában ő a legfőbb szellemi központ), aki költőnek nevezi, és munkatársnak hívja a Dokumentum helyébe lépő Munkához. 124 - - - - - Érettségi után apja egy elzászi textilgyárba küldi. A Colmarban töltött néhány hét teszi szocialistává (a munkásokat a gépek megalázott rabszolgáinak látja). Beiratkozik a bécsi kereskedelmi akadémiára.  Itt kedvére olvashat.  Megismeri Freud munkáit.  Ekkor jelenik meg első írása: A rekordszámok országában (1928, Munka; Amerika kultúrájáról).  Első megjelent versei (Munka; prózaversek) Kassák hatását mutatják.

 Téli nap (1929)  Menekülő (1929)  A szegényember (1930)  „A bécsi év nemcsak a kassáki vonzás erősödésének, de a belőle való kiábrándulás kezdetének időszaka is volt.” (22)  A kiábrándulás kezdete: Illyés Nehéz föld c. kötete „Ez a verseskönyv ébreszti rá a kassáki koncepció legfőbb hiányosságára: arra, hogy egy nemzet modern költészetének meg kell őriznie valamit a nemzeti jellegből, hogy a modernségnek csak akkor van értelme, ha az egyszersmind magyar is.” (22) 1929 tavasza, Bécs: megismeri első szerelmét, Kassák nevelt lányát, Nagy Etelt (Eti).  Ez az élmény is a Kassáktól való elidegenedést segíti, mert a lány élesen szemben áll vele.  Magyarországon titokban találkoznak.  1935: összeházasodnak. 1929 vége: szakítás Kassákkal.  „Vas mindjobban viszolyog mestere prófétai pózaitól, szektás és merev etikájától, diktátori allűrjeitől, vaskalapos pietizmusától.” (24)

 A végső ok: a szilveszterkor lerészegedő Vast (pl. Zelk Zoltánnal együtt) Kassák kizárja a közösségből, mert az ilyen szórakozást „polgári eltévelyedésnek” minősíti  Ellenséggé válnak; ok: Kassák a kizárás után Megnőttek és elindultak címmel regényt ír a fiatalok gátlástalan erkölcstelenségéről (a főhős Vasra hasonlít).  Vas a Korunkba ír erre éles választ. Új orientáció jellemzi.  Elkezdi olvasni a Nyugatot; ami hat rá: közvetlen beszéd és érzelmesség.  Füst (őt már korábban is becsülte)  Erdélyi József  Kosztolányi (Vas azt vallja, tőle tanult a legtöbbet)  Eljár a Nyugat irodalmi délutánjaira.  Arany Jánosért rajong.  Rímes verseket ír.  Magyarországon ekkor csak ő ír hexameteres formában.  Babits tehetségesnek tartja, de verseit egyelőre nem jelenteti meg.  Szegi Pál azonnal közli verseit.  1932: Gellért Oszkár ösztönzésére először jelenik meg verse a

Nyugatban (Apám). Őszi rombolás (1932; első verseskötete)  Sok fontos későbbi vonás figyelhető meg benne.  Kettősségek:  romantikus elvágyódás – klasszicista önfegyelem  lázadás – rezignált belátás  szabadság – formaösztön  őszinte személyesség  a pózoktól való elidegenedés  köznapi nyelvezet  a költői autonómia kifejezése  Rónay László: a legtöbb vers a kassáki tanokkal való leszámolás jegyében jött létre. Ennek egy konkrét verse: Egy erős férfihoz  Illyés és Erdélyi nyomán: magyaros versformák.  Tanúság  A kötet kulcsverse: kiteljesül benne az ellentétek világa.  Szociális program; pl. a pénz világának a megdöntéséről  Hexameterben íródott (nagy lendület és emelkedettség jellemzi).  Romantikus jellemzők: 125     ellentétek  felelősségre vonó attitűd Új vonás: irónia; pl. záró vers: Verseim megjelenésére A kötet hibái: 

túlhalmozott képek  túlcsengetett rímek  stíluszavar (különböző nyelvi és formai hatások keveredése) A kritika: széles körű.  Sárközi György  megmutatja az embert  egyénisége összetett  realizmusa romantikus atmoszférában jelenik meg  nagyon érződik Illyés hatása  Bálint György  őszinteség  a tehetséges költő hexameterben is el tud mondani aktuális dolgokat  Vajthó László: komolyság, közvetlenség, érzékenység.  Németh László (elmarasztaló kritika)  Amit méltányol: a pózoktól való megszabadulás.  Amit elítél: Illyés hatásának az elfajulása (képáradás, laza szerkesztés). A Nyugat körében - - Vasra nagy hatással van Babits: „ az ő szeme nevelte bennem az igényt, a komolyságot, a meg nem alkuvást. Mindnyájunk számára ő volt a fegyelem, a felelősség, a forma” (40) A fiatal nemzedék Babitsot tartja az első, igazán európai hivatású írónak. Babits főleg a

fasizmus elleni harc jegyében megnyitja a Nyugatot a fiatalok előtt; ekkor publikál először:  Vas István  Radnóti Miklós  Rónai Mihály András  Weöres Sándor  Hajnal Anna  Forgács Antal  Szemlér Ferenc  Devecseri Gábor  Jékely Zoltán  Kis Ferenc 1934: Babits őket nevezi a Nyugat harmadik nemzedékének. A fiatalok antológiákban is szerepelnek.  Új magyar líra (1934)  Korunk (1935) Levél a szabadságról (1935; Vas második kötete)  Alaphangja: elégikus.  Alapszó: fáradt, fáradtság.  Kedvelt jelző: sápadt, halvány.  Az elvágyódásból visszavágyódás lesz, a lázadásból nosztalgia, a harcból beletörődés.  Visszatérő gondolata (horatiusi filozófia): sorsunkba bele kell nyugodni.  A költészetből épít magának ideálvilágot.  Központivá válik a múlt, az emlék.  A babitsi szemléletet követi („a régi jobb volt”).  Füst Milán nyomán: régies félmúlt igeidő

használata.  Gyakori az ódivatú szavak használata.  Nagyon sok jelzőt használ.  Fölújít nagyon sok avítt versképletet.  hexameter  sestina narrativa (az egyik legrégibb nyugat-európai versszak)  stanza  nagy aszklipiadészi sor  leoninus 126  - - - Új mozzanatok:  a haza, a szülőfölddel való közösségvállalás  az ironikus epigramma-műfaj föltűnése; három szatirikus epigramma:  Egy államférfi (Hitlert gúnyolja)  Egy összeesküvőhöz (a munkásmozgalom árulójáról)  Egy tudományos elméhez (az élettől elszakadt dogmatikusról)  A kötet összefoglalja Vas addigi személyes világát és költői útját. Írásait a Nyugat mellett a Válaszban jelenteti meg, de a népi–urbánus vitában nem vesz részt. Szigetgondolat:  A Nyugat fiataljai is hirdetik: az antikvitás és a klasszikus emelkedettség kultusza.  A fiatalok a görög és latin szerzők világába húzódnak, és fölmutatják

egyetemes értékeiket.  Hat rájuk: Horatius Noster (1935); Kerényi Károly bevezetője: a megromlott világgal szemben az „örök aranykor” birodalma a „boldog szigetek”, amely a bátrak hona lehet.  A szigetgondolat jegyében induló folyóirat: Argonauták (1937, Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre).  1938: Pásztori Magyar Vergilius. Vas helyzete ekkoriban nehezebbé válik.  Anyagi gondok:  Néhány műve matt nem kapja meg a Baumgarten-díjat.  A rendőrség megvonja feleségétől a mozdulatművészet tanítási engedélyét.  Felesége súlyos beteg lesz (agydaganat).  Kritikai támadások:  1934: Babits epigonnak nevezi a fiatalok nemzedékét.  1936: Németh Andor élményhiányt vet a szemükre.  Kassák: és a legfiatalabb korosztály c. cikkében rosszindulatúan elmarasztaló, Vast személyesen is sérti („Arra hajlanak, amerre a szél fúj”)  Halász Gábor az Új magyar költők II. c antológiát bírálja a

halálkultusz miatt  1938, Nyugat: Szerb Antal ír teljes értetlenséggel a fiatalok költészetéről.  1938: az első zsidótörvény miatt elbocsátják állásából.  1939: Nagy Etel meghal. Menekülő múzsa (1938; verseskötet)  A kötet tragikus-pesszimisztikus elégiákból áll.  Visszatérnek a romantikus ihletek: a költő kivonul a korból.  Egyetemes árvaságban él, csak a költészethez tud kötődni. „Vérszinü most a világ” - A kritikák egyre durvábbak; pl. a Magyar Élet: Vast, Radnótit, Hajnal Annát és Zelket kiiktatja a magyar irodalomból. 1940, 1942, 1943: Vast munkaszolgálatra hívják (a harmadik alkalommal öngyilkos akar lenni, de egy barátja megmenti). Már csak a Magyar Csillagban publikálhat. Sokat változik a költészete:  Bata Imre: „Vas István – mint Radnóti – a szenvedések idején nő kitűnő magyar költőből jelentős magyar költővé.” (77)  A Kettős örvény (1939–1944 közti verseit

tartalmazó ciklus) már többféle szimbólumrendszert tükröz.  Szerelem és halál kettőssége.  Többrétegű a szerelem: a felesége elvesztése és az új szerelmek igézete.  Háború – a tömeges halál fenyegetése.  Szélsőséges világfájdalom; pl. Budapesti körkép (a főváros iránti rajongás és a hazafiság megfogalmazása)  Állatkerti közjáték  A válság allegorikus ábrázolása (vö. az üvöltő farkas villoni képe)  Cél: a létélmény objektiválása.  Föltűnik:  az önmeghatározás igénye  ironikus önkarikírozás  öndevalválás 127  eltökélt útkeresés Megjelenik az Istenhez fordulás (ezek verssé formált profán imák). Kezdetben jellemző: stabilitás, építettség – ez most töredezetté válik: szétfoszlik a költészet ideálvilágába vetett hit.  Reménytelenség és halálvárás: a szerelem–halál harcában a halál győz (vö. Radnóti, akivel a barátsága 1937-től egyre

mélyül)  Elérkezik a gondolati költészethez.  Egyre erősebb a világnézeti tudatossága.  Új elem: a fegyverektől remél változást, nem a költészettől.  Elsősorban önmagát akarja meghatározni benne.  Egyre fokozódik az intellektualitást.  Az elégikus múltidézést fölváltja a sorsával szembenéző ember nyugalma.  Ekkor alakul ki az az önelemző verstípus, amely a kételyekkel a meditáció révén küzd meg. Bemutatja az önelemzés stációit  Egy új társadalom és egy új embertípus eljövetelében hisz.  Intellektuális ihlettípusa jellemzője: szerepet kapnak benne az elbeszélő képek.  Pl. Vérszinü a világ  Tiszteli az individualizmust (ez a fajelmélettel szembeni tendencia is).  Ismét megjelenik nála a klasszicista formálás. ’30-as évek vége: két költő hatása fontos.  Radnóti (a sors kapcsolja össze őket)  haláltudat, halálvárás  megtartó erő: szerelem  a pusztulás

szimbóluma: ősz  a megújulás hordozója: nyár  Szabó Lőrinc (a lírai tudatosság hasonló)  szenvedélyes társadalombírálat  az individualizmus programszerű hirdetése  a kép helyét a fogalom foglalja el Felesége halálára írt versei:  Arany János balladáira emlékeztetnek.  Fölhasználja bennük a népköltészet értékeit (pl. ősi nyolcas) Rendszeresen fordít.  Ami megjelenik ebben a tevékenységében:  emberi egyetemesség  a klasszikusok példázta romlatlanság (az antikvitás idillje)  a szigetgondolat kultusza  Először: Horatius, Ovidius, Goethe, Tennyson.  Első igazi műfordítása: egy nyolcsoros Yeats-vers (1937).  Első nagyobb műfordítása: Villon Nagy Testamentuma. Összehasonlítva Szabó Lőrinc fordításával: Vas ridegebb, kiábrándultsága fokozhatatlan.  Radnótival Apollinaire-től fordít (1940); okok: Apollinaire az a modern francia költő, aki:  a francia lírát a konkrét valóság

felé fordította  a költészet számára fölfedezte a nagyvárosi életet  az egyéniség hirdetője, de szeretettel fordul a tömeg felé  a nagy nemzeti múlt hordozója Angol barokk líra (fordítás: 1943; megjelenés: 1946); a fordítás okai:  a barokk pesszimista jellege közel áll a korérzéshez  az angol barokk költők intellektualitása  ezek a költők megörökítik az érzéki világ minden jelenségét  pl. John Donne, Andrew Marwell, John Suckling Elvesztett otthonok (1942–1943; memoár)  a későbbi Nehéz szerelem első része  Vas első szépprózai műve  összefonódik benne a magánélet és a közélet tragédiája  leíró tárgyiasság jellemzi  nem az emlékidézés a lényeges, hanem az emlékek értelmezése, elrendezése   - - - - 128 - 1944  Magyar Csillag: Halász Gábor támadása a Nyugat harmadik nemzedéke ellen.  Vádjai: beszűkülés, megelégedettség; valójában: elégikus

rezignáltság jellemzi őket.  A cikket Rónay György cáfolja, és erre Halász válaszol.  A német megszállás után többen is segítik Vast.  A halott Eti – ő keresztény volt, így Vas mentességet kapott a sárga csillag hordása alól.  Kutni Mária (gyári munkáslány), aki bújtatja, miután följelentik (a lányt később feleségül veszi).  Szálasi alatt nem számít a mentesség, ekkor három barátja is rejtegeti: Ottlik Géza, Kálnoky László és Örley István.  Az ostrom végére teljesen elfásul, pesszimista lesz, de ez az állapot a fölszabadulás után hamar elmúlik (hamar megújul a küzdőkedve). Hit és hitetlenség között - - - - Vas mellőzi a fölszabadulás témáját; ok: évek óta a társadalomból kivonulva, majd kiűzve élt, így szokatlan volt számára a hatalommal való azonosulás. 1945  Belép a Magyar Kommunista Pártba, de írásai nagyrészt a nem kommunista orgánumokban jelennek meg.  A kommunista

teoretikusokkal főleg Babits és Kosztolányi megítélésében kerül szembe, pl. nem ért egyet Lukács Györggyel, aki a következőket gondolja:  Az irodalom legális hordozói részt vettek a demokrata egység szétrombolásában.  Babits nem volt politikus költő.  Kosztolányi a rosszhiszeműsége miatt sokkal veszélyesebb képviselője a reakciónak, mint Szabolcska Mihály.  Ősztől részt vesz a Magyarok c. lap cikksorozatának (Irodalmunk időszerű kérdései) az írásában; véleménye:  Rámutat a jelszavasság veszélyeire.  Az elsők között utasítja el a politikai költészet vulgarizálását.  Tovább védi Babitsot, Kosztolányit és a Nyugat eszményeit. 1946: lezajlik legélesebb polémiája (Lukács Györggyel).  Vas Lukácsnak azon véleménye ellen szól, hogy az igazi író célja a valóság költői reprodukciója.  Szigeti válaszol rá: szerinte Vas elutasítja a művészet és a politika összekapcsolását. Urbánusok

és népiesek (1947; cikk): megbélyegzi azt az irodalmat, amely származás szerint akarja rangsorolni az irodalmat. Vas költészete jellemzői a ’40-es évek elejétől:  a szónokiság, a meggyőzés eszközei  a gondolatritmus és a paralelizmus kedvelése  a versmondatok mellérendelő szerkesztése  forrásai:  Biblia  a magyar költészet múltja (elsősorban a népköltészet) Római pillanat (1948; verseskötet)  1947: Vas Olaszországba utazhat; az itteni élményeit örökíti meg.  Rómában személyesen találhat rá a klasszikára, mégis feszültség jellemzi: hit és hitetlenség kettőssége.  Ugyanakkor minden verset áthat a létezés öröme.  Ezekben a versekben a kép és a gondolat egyszerre fejlődik ki.  Uralkodóvá válik a gondolat; annyira, hogy a versszerűséget csak a rejtett ritmus és a rímek biztosítják.  Több vers a hatalom elfajulásának a problémáját ábrázolja; pl.  Ima a Szent Péter templomban

 Katakombák  Három császárszobor  Nicolaus Cusanus sírja (óda; a kötet kiemelkedő verse): a római utazás szellemi-szemléleti hatásáról vall. Olaszországból való hazatérése után Vast sok váddal illetik, végül írói munkáját is letiltják (utolsó verse 1949-ben jelenik meg a Csillagban). 129 - - - - A költő még újabb verseit is elégeti (másolatuk azonban megmarad Ottliknál). 1951: feleségül veszi Szántó Piroska festőművészt. 1953: Vasnak végre engedélyezik, hogy kilépjen a pártból. Ettől fogva ismét publikálhat 87 Eközben kibontakozik műfordítói munkássága:  Goethe versei és egy regénye  Schiller  Racine  Thackeray: A hiúság vására  Molière  Shakespeare  IV. Henrik  Vl. Henrik  Antonius és Kleopatra  A velencei kalmár  Minden jó, ha a vége jó  Közel állnak hozzá a romantika költői:  Lermontov  Lenau  Vigny  Shelley  Keats  Whitman  Apollinaire

 Hét tenger éneke (1955): tartalmazza Vas műfordításainak a legjavát.  Jegyzetek a fordításról  Fordítás: a leghazafiasabb műfaj irodalmunkban.  Azt várja a műfordítástól, hogy megteremtse nemzeti és nemzetközi összhangját.  A versfordítás gazdagodás: az egyéni tehetség dúsulása.  Fordítás: újjáteremtő utánzás, de van benne többlet, amely nem idegen a műtől és a fordítótól. A teremtett világ (1956; verseskötet: válogatás régebbi és új verseiből)  Meghatározó a közösségi tudat.  A versekben a magatartáslíra lesz uralkodó (aktívabb személyesség, spontánabb érzelemnyilvánítás).  A fordító köszönete (óda): helyzetkép és vallomás, az író szabadsághimnusza.  Megújulása erőforrása: az élő természet (pl. badacsonyi versei) 1956  Elkészül első drámája, a Trisztán (ezt Illés Endrével együtt írja): a nyelvezete túlságosan irodalmias.  November után egyike az első

leghamarabb megszólaló íróknak. 1957: megjelenik Goethe lírája c. tanulmánya; hangsúlyozza, hogy Goethe életműve szoros kapcsolatban volt a társadalmi élettel, és hitt az emberi haladásban. 1958: megjelenik első tanulmánykötete (Évek és művek).  Világirodalmi tanulmányait az avantgárd úttörőiről írja.  A kötet Vas költői eszméinek a szótára.  Kosztolányi: személyesség, szellemi előkelőség, európaiság, szeretet.  Radnóti: a halállal helyezi szembe a mű tökéletességét. Nehéz szerelem (1964; önéletírás)  Korábbi írásai, amelyek az életéről szólnak:  Elvesztett otthonok (1943)  És látá, hogy az jó (1947; elbeszélés)  Búcsú Lilitől (1948; novella)  A műfaja nagyon összetett: önéletrajz, korrajz, esszé és regény. Béládi Miklós meghatározása: „ önéletrajzi anyagot feldolgozó esszéregény és regényformába öltöztetett memoár, pályára visszatekintő emlékezés A téma maga

az író, pályájának egy szakasza, egykori élményvilága és mai tapasztalata, az életből kiszűrhető és továbbadható tanulsága.” (224)  87 Főbb motívumai (Szabolcsi Miklós):  lázadás az apa, a környezet, a pénz, a polgári életmód és a kapitalizmus ellen Bár már korábban is fordít: Steinbeck, Huxley és Shakespeare. 130 -  a polgári származású fiúból kommunista lesz, bár nem válik egészen azzá  költészet, Vas lírájának a kialakulása  szerelem  A memoárban érvényesül a történetiség elve: a szüntelen önelemzés azt sugallja, hogy nem vagyunk azonosak tegnapi énünkkel, életünk állandó gazdagodás és megszűnés; ugyanakkor: a lényeges pontok változatlanok.  Eti-fejezetek: újabb irodalmunk legszebb szerelmes témájú elbeszélései közé tartoznak.  A mű folytatása: A félbeszakadt nyomozás (1967) – az 1929-től 1932-ig terjedő évek bemutatása. Vas világszemlélete, lírai

gondolkodása, költői módszere a második itáliai út után teljesen a világegész lírai átfogása felé tárul ki. Egy még intellektuálisabb költészet jellemzi Ez jelenik meg a Földalatti Nap c kötetben (1965) is.  A költő ebben a kötetben szembefordul a halállal.  Megszűnőben van a klasszicizáló arányosság.  Ismét előtör a világhódító életvágy (ez romantikus jellemző). Kenyeres Zoltán: Tündérsíp A fölfedezés pillanata - 1929 áprilisa, Pesti Hírlap: megjelenik Bónyi Adorján Mint csillag az égen c. cikke a tizenöt éves Weöres Sándorról „Olvasom a verseket, s olyan érzés fog el, mint amikor a sivatagi homokból belemeríti az ember magát a forró napon a friss, hűvös, tiszta, csobogó vízbe. Megborzong az agyam, a nyakam, a gerincem [] Ezeket a verseket egy gyermek írja? Egy serdülő fiú? [] A versek szépek, nagyon szépek. Oly zengő és hibátlan és tiszta és gyönyörű a zenéjük, mint amikor az orgonán a

vox humana futamai repkednek. A kézben, amely ezeken a hangokon játszik, igaz, még néhol idegen gesztusokra ismerni, nagy költők, ismert költők gesztusaira, de a hang, amely szól, tiszta: a csengés hibátlan, a futamok tökéletesek, ahogyan mondanivalóit értelmezi, egyéni és elragadó” (9–10.) - Az ilyen lelkes méltatás és íróavatás gyakori volt a lapban; pl.  1929 tavasza: Porzsolt Kálmán köszöntése munkássága ötvenedik évfordulóján.  1929 májusa: az „ifjú Góliáth”, Maróthy Jenő bemutatása.  Megünneplik Rákosi Szidi színészi pályája hatvanadik évfordulóját. Gyermekkor - - - 1913, Szombathely: Weöres Sándor születése. Szülei:  Blaskovich Mária  családja nagyszebeni rác származású  négy nyelven olvas és beszél  fiának már hat-hét éves korától Shakespeare-t, Goethét, Madáchot, Csokonait ad olvasmányul, majd Ady és Babits versesköteteit  Id. Weöres Sándor hivatásos

katonatiszt:  A Horthy-idő kezdetén halálbüntetés fenyegeti, végül csak kizárják a hadseregből, és megfosztják tiszti rangjától.  A fasiszta diszkriminációs törvények hírére megparancsolja a csöngei zsidó boltosnak, hogy mindennap sétáljon vele végig a falu főutcáján.  A Hitler utáni merénylet után följelentik, mert azt kiabálja: „Megdöglött a nagy kutya, megdöglött a fekete kutya” A családnév:  A család mindig „Vörös”-nek ejtette, mégis megjelent a „Vöres” változat.  Az írásmód különböző (a Weöres lehet hiba vagy rossz beidegződés).  A nagyapa egyszerűen Vörösnek írta.  Az apa a Weöres változatot használta.  Nem tudni, hogy az író a sokféle mód közül miért a dupla v-s Weörest választotta.  A név valószínűleg dunántúli eredetű; a XVII. században egy Weöres Mihály nevű ember nemeslevelet kapott, és ekkoriban szerepel egy ilyen nevű cigányvajda is (lehetséges, hogy

a két férfi azonos) Weöres Sándor tanulmányai:  Pápa: az elemi első osztálya  Csönge: az elemi második osztálya 131   Szombathely: reáliskola (1923–1927: magántanuló; 1927–1929: rendes tanuló); okok  a fiú mechanikai érdeklődése  a szombathelyi gimnáziumot a premontreiek tartják fönn, a Weöres-család viszont evangélikus Győr  1929–1930: magántanuló, mert Szombathelyen megbukott. „Egyáltalán nem voltam könnyen kezelhető diák. Enyhe alkoholizmusban szenvedtem már abban az időben, és nemigen tanultam Csak azt tanultam, ami érdekelt És amelyik tantárgy nem vonzott, azokról szinte sejtelmem sem volt Nem volt a tanáraimnak könnyű dolga velem, és hát középiskolás pályám ennek megfelelően elég viharos volt.” (27) - -  Itt ismeri meg Illés Árpád festőt, aki nagyon jó barátja lesz.  Sopron, Széchenyi István Reálgimnázium (1932): magántanulóként leérettségizik. 88 Hitoktatója Hutter

Zsigmond, aki első „mestere”, édesanyján kívül tőle kapja az első könyveket. Weöres már kisfiúként is jól beszél ért (német nevelőnője révén Schiller drámáit és a német költészetet eredetiben olvassa). Az antropozófiai (teozófiai) kör:  1870-es évek, Bombay: az első teozófiai kör megalakulása; alapító: Henry Steele Olcott angol ezredes.  Helena Petrovna Blavatsky: a spiritizmussal foglalkozó német–orosz asszony Adyarban csatlakozik Olcott ezredeshez, és a mozgalom vezére-ideológusa lesz.  Annie Besant: Blavatsky hívására megy Adyarba, és itt népszerűsíti a keleti és európai miszticizmus89 ból összeszedett tantételeket. A magyar teozófiai kör megalakulásakor Magyarországon jár  A mozgalom jelképe: kettős háromszög, közepén az egyiptomi kereszttel.  Kettős háromszög: a világegyetem egységének a szimbóluma.  a csúcsával fölfelé néző háromszög: atya, tűz, szellem  a csúcsával

lefelé néző háromszög: anya, víz, anyag  Egyiptomi kereszt: az anyagi világba alászállt szellem jelképe.  A kettős háromszög körül: az örökkévalóságot jelképező, a farkába harapó kígyó.  A háromszögek fölött: szvasztika, a forgó világegyetem és a keringő energiák jelképe.  A mozgalom Magyarországon:  1905: a Magyar Teozófiai Társulat megalakulása; 1912-től folyóirata is van, és két kiadványsorozatot is megjelentet (Teozófiai Könyvtár, Teozófiai Füzetek).  1922: megjelenik egy magyar teozófiai regény: Pásztor József Újraélők c. műve  1923: megjelenik Wolkenberg Alajos szarkasztikus pamfletje Az okkultizmus és spiritizmus múlt90 ja és jelene címmel.  1913: szakadás a mozgalomban.  Rudolf Steiner vezetésével a német frakció kiválik az angol–indiai anyaszervezetből, és szektáját antropozófiai körnek nevezi el.  Az eredetileg világtestvériséget hirdető mozgalom végleg elszakad, és

az I. világháborúban az angol teozófusok fölhívják a világ varázslóit, hogy működjenek közre Németország elpusztításában.  A teozófusok célja: az Istenhez vezető út föltárása.  Az antropozófusok célja: az emberekre vonatkozó okkultista tanok megismertetése.  Csöngén és Celldömölkön egy német–osztrák hegedűművész, Karl Baltz és csöngei felesége, Molnár Ilona hozzák létre, és az akkor divatos okkult tudományokat népszerűsítik. A kisfiút az édesanyja magával viszi az összejövetelekre Weöres Sándor verseiben is látható az okkult tanítások és misztikus filozófiák hatása (a tartalomban is, de főleg a kifejezőeszközökben). A jelentéktelennek ítélhető gyermekkori élmény a későbbi intellektuális mozgósításon keresztül válik je91 lentőssé: Weöres mindent elolvas, ami a keleti és európai misztikus irodalmakból a kezébe kerül. Weöres Sándor szombathelyi évei  Először egy Gábriel János

nevű matematikatanárnál lakik.  Pável Ágoston  A leányiskolában tanít, de Weöres nála lakik, és nagy hatással van rá. 88 Hutter derítette föl Petőfi és a csöngei Tóth Róza boldogtalan szerelmét. Az indiai függetlenségi mozgalomban való lelkes részvételéért az angol hatóságok internálják. 90 A katolikus egyház küzd a mozgalom ellen; a magyarországi ellentámadás föladatát a Szent István Társulat vállalja föl. 91 pl. Upanisádok, Bhagavad Gíta, Avilai Szent Teréz, Plótinosz, Clairvaux-i Szent Bernát 89 132         Ő alapítja a városi könyvtárat. A Vasi Szemle c. folyóirat elindítója Otthona valóságos néprajzi és régészeti múzeum. Szűkebb szakterülete a szlavisztika: összegyűjti a Mura vidéki szlovén nyelv és irodalom emlékeit, és első verseit is szlovén nyelven írja. Kardeván Károly: Weöres érdeklődését a klasszikusok felől a modernek felé tereli. Várady Imre is

hatással van Weöresre. modern olvasmányélményei  Babits: Két nővér (vers)  Ady-versek  Kassák Lajos  Illyés Gyula  Sárközi György  Rilke  Apollinaire  Max Jacob Megismeri Bárdosi Németh Jánost. Első versek, első írások - - - 92 Weöres már három-négy éves korától gyárt rigmusokat; ami figyelemreméltó, hogy ezekre később is vissza tud emlékezni, illetve a verskészítés folyamatos, és végül állandósul. Elemista korától Szombathelyig több száz verset ír, és már ezek alapján megkülönböztethetők alkotói korszakok.  kisgyermekkori és elemista ritmuspróbák  alaktalanul hömpölygő vad, őskori versek  hazafias periódus (romantikusan lángoló vagy hősi elszántságú versek)  nyugatos hang 1928 júliusa: a szombathelyi Hír közli első nyomtatott munkáját, az Egyszer régen c. lírai novellát  Nyilvánvaló irodalmi mintái vannak, pl. Arany János (A gyermek és szivárvány, illetve

Juliska elbujdosása)  A kis elbeszélés megidézi Hutter Zsigmond alakját.  A műben három érzelmi mozzanat van.  magányos szorongás  lázadás  visszarettenés, beletörődés Verssé váltan mindegyik mozzanat jelen van az Öregek c. költeményben 92 Verseit elsőként Karácsony Sándor lapja, Az Erő közli (1928 ősze).  A percvonat  Öregek  Ez a mű bekerül az első verseskönyvébe is.  Az ebben a versben megszólaló hangot Bori Imre 1965-ben a Nyugat körébe utalja.  Oldott szabad vers: szótagszámát soronként változtató heterometrikus költemény.  A tizenegyedik és tizenkettedik sort rím kapcsolja össze, de különben a vers rímtelen, a hangzás mégis egységes.  A vers érzelmi gazdagságát egyszerű stilisztikai eszközök adják: néhány megszemélyesítés, inverzió, egy metalepszis (vacogó szél), illetve köznyelvi fordulatok.  Az élményt tárgyiasító módon dolgozza föl.  Az első sor külön

egység: elindítja, de össze is foglalja az utána következő elmélkedéseket.  A következő különálló tizenkét sor egyetlen mondat: a főmondat jelentéktelenné válik a fontosabbat közlő mellékmondattal szemben; vagyis: az alany háttérbe szorul, és előtérbe kerül a tárgy. „Kosztolányi egyik korai verse, az Egyedül a magányosság hasonló benyomásából keletkezett, de ott a költő végig a középpontban maradt, míg Weöres lábujjhegyen kioson saját verséből, és magára hagyja a látványt.” (32)  A versben megtalálható az Egyszer régen c. novella három mozzanata: az elhagyatottság és a beletörődés szövegszerűen jelen van, a lázadás azonban látszólag hiányzik.  A lázadás valójában az előadás indulatában tör föl.  A versben megfigyelhető egy belső ív. Ebben a lapban jelentkezik pl. Bóka László vagy Képes Géza 133    Élesen csendül föl az „áldó kezekre senkinek sincs szüksége

többé” kijelentés, amely inkább vádbeszédnek hat. Ezen érzelmi csúcspont után hirtelen megtörik az ív: „És rabok ők már”  Erre az ívre az alkotó művészet figyel föl (nem az irodalomtörténet), sőt Kodály Zoltán is 93 erre építi híres kórusművét.  Kodály néhány ponton változtat, ezek közül kettő lényeges.  A 6. sor veranda kifejezését Kodály „ház előtt”-re javítja; a szóismétlés viszont zavarja a költőt, így az ő javítása a tornác szót tartalmazza Vagyis: „Weöres nem értette meg vagy nem fogadta el Kodály korrekciójának szociális tartalmát: más társadalmi réteg öregjei ülnek napfényes tornácokon és mások a ház előtt a falusi utcán.” (37)  Kodály elhagyja az utolsó tizenhat sort, mert fölösleges ismétlésnek, illetve túl érzelgősnek tartja. Az eredeti befejezés éppen a lázadás erejét csökkenti Ezt a változtatást Weöres is elfogadja „Kodály értelmezésében a vers

tagoltabbá és kifejezőbbé, expresszívebbé vált, távolabb került az impresszionizmus pasztell színeitől.” (38) Szelek zenéje Tájkép Vonzások és vonzódások - 93 Bónyi bemutató cikke sikert hoz Weöres számára: 1929-ben tizenkilenc verse jelenik meg, néhány többször is. A verselő gyerekzseninek pedig vigyáznia kell, sikere nehogy elhamvadjon, hanem költővé fejlődjön Fejlődését levelezéséből ismerhetjük meg.  Levelei Illés Árpádnak:  Weöres úgy érzi, közelebb áll a festészethez és a zenéhez, mint az irodalomhoz (kifejezőeszközüket teljesebbnek érzi).  Mivel azonban nem tud rajzolni, inkább megmarad laikus műélvezőnek.  A nő-téma nem foglalkoztatja, a „szerelmi zengedezésen” már túl van. A nőt modellnek tekinti  Célja, hogy gyökeret verjen az irodalomban; erre két évet ad magának (és arra is, hogy kimásszon az impresszionista irányból).  Említi kedvenc festőit: Kernstok Károly, Molnár C.

Pál, Rudnay Gyula  Saját jelenét a jövő szemével szeretné szemlélni.  Beszél Egyiptom „impresszionizmusáról” (= expresszív és dekoratív): „ Egiptom művészete a ma művészetének egy talán nem is primitívebb, vagy csak technikailag (vagyis külsőségesen) primitívebb párhuzama. Ahogy az egész reneszánsz szobrászata nem lehet más, mint a görög szobrászat második (első: a latin) reinkarnációja)” (43)  Az impresszionizmust programnak tekinti, ami alapján nem lehet művésznek lenni.  Úgy véli, „új aratni való táblák kellenek” (43.), és ezért igyekszik a Kelet felé orientálódni  Többször ajánlanak neki témát, hogy miről írjon, és ő rájuk hagyja. Ha másodszor is említik, akkor megmondja, hogy az a téma nem neki való  Egyszer fölkérték, tartson előadást a modern líráról egy faluban. Ő ezt szép föladatnak látta, de az előadás végén a helybeli pap azt mondta, mindez nagyon szép, de a modern

költészet nem lehet maradandó. Weöres megjegyzése: ha már fölkérték, legalább ne tartsanak kontraelőadást az ő beszéde után  Levelei Kosztolányi Dezsőnek, akit Mesternek szólít:  Leírja, hogy győri diák lesz. Fő elfoglaltsága: biciklizés és dinnyelekvár evése Nappal franciául és kínaiul akar tanulni, éjjel pedig ír.  Weöres hálás, amiért a Mester ír neki (levelével „karácsonyfás örömöket” okozott neki).  Egy levelében betegségéről ír, majd bocsánatot kér, amiért ilyen jelentéktelen dolgokkal traktálja a Mestert. Közli azt is, hogy dilettáns módra gyűjt Észak-Göcsej vidéki szókat és szófordulatokat  „ közben egy elbeszélő költeményt akarok csinálni, egy verscikluson is gondolkozom. [] Stravinszky–Bartók-ízű zenedarabok forognak bennem, és megpróbálom lekottázni a melódiájukat (ami nincs), két verset is írtam, és egy új pálinkafajta elméleti lehetségessége is foglalkoztat”

(44.)  Úgy érzi, lassanként egy olyan abszolút szem lesz, aki csak néz, de nem vélekedik (ugyanazzal a szemüveggel tudja olvasni Herczeg Ferencet, mint Kassák Lajost).  Ír az egyiptomi irodalom szépségéről, amely titokzatos dermedtségükből adódik. „Az egiptomi vers először színtelennek látszik, de aztán rájövünk, hogy a színek csak szigorúan el vannak választva egymástól.” (46) Kodály és Weöres Sándor személyes ismeretsége 1934-ben kezdődött, amikor Kodály Csöngére látogatott. 134 -  Véleménye az unitárizmusról:  Teljesen megfelel az ő gondolkodásának, mert nem határozza meg Istent közelebbről, és kritikus a Bibliával szemben.  Minden között lebeg (a keresztények komolytalan vallásnak tartják, a tudomány komolytalan tudománynak).  Meg akarja írni Vojtina Ars Poeticájára Hazafi Verai János válaszát, „ami körülbelül arról fog szólni, hogy a költészet édes-büdös káposzta, amiben

minden elfér. Nem szakácsművészet, hanem a tálalás művészete: hiába tálalja föl a költő saját szívevérét, mint a fűzfapoéták nagy része, ha nem tud hozzá aranytányért vagy aranytányérnál értékesebb pléhtányért adni.” (48)  Egy másik terve, hogy kifejtse magát a vergődő korabeli irodalom hálójából.  Levelei Babits Mihálynak, akit szintén Mesternek szólít:  „Jó csomó egiptomi, khaldeus, héber, asszír írás fordítása került a kezembe, és úgy éreztem, hogy soha nem múló irodalmi abszolút értékeket rejtenek és bámultam, hogy ezekre az értékekre, tudtommal, a világ fület se billent.” (47)  Megpróbál a költészetbe zenei műfajokat bevinni.  Szvit (ezt már gyakorlatilag is megvalósította): abban különbözik a ciklustól, hogy minden része önálló vers, de mindegyik része az előtte levő értelmi továbbfejlesztése.  Szimfónia: az első részben fölvetett téma-, kép- és ritmuscsoportot

variálja a következő kéthárom részben.  Prelúdium: tárgyilagos, tömör, előszóféle, de befejezett egész.  Fúga, invenció, szonáta: ezeknek még nem találta meg a poétikai párhuzamát.  Létre akar hozni egy „giccs” nevű műfajt, „amiben a slágerromantikát és dzsesszritmust” próbálja megnemesíteni, „kicsit nagyképűen uccasarat mímelni a templomtorony gombján, és ily módon a sarat fölcsalogatni: mire fölér, már nem sár lesz, hanem föld”. (49) Vas István (Nehéz szerelem): Weörest Kosztolányiék gyerekszobájában ismeri meg, és mivel nevét egyszerűen Vörösnek hallja, egy évvel később a Nyugatban a Weöres névvel találkozva, nem azonosítja vele. Ennek megfelelően nem tudta azt sem komolyan venni, ahogyan Kosztolányi bemutatta neki a költőt: „Bemutatok neked egy kisfiút, akiből nagy költő lesz.” (45) Az öttorony városában - - - - 1933 ősze: Pécsett a Pozsonyból odatelepített Erzsébet

Tudományegyetem hallgatója (bár van, hogy 94 egész félévet kihagy).  Babitscsal folytatott levelezése: történelem–földrajz szakra iratkozott be.  Levele Kiss Tamásnak: a következő évben a jogi karon tanul.  Végül a filozófia–esztétika szakot kezdi el. Nagy hatással van rá Várkonyi Nándor és Fülep Lajos.  Várkonyi az egyetem könyvtárában dolgozott, nagy szerepe volt a pécsi irodalmi élet megszervezésében, ápolta a Dunántúl magyar szellemiségét, ő írja meg először összefoglalóan a modern magyar irodalom történetét (először 1920-ig, majd 1940-ig terjedően). Sziriat oszlopai címmel az ősi kultúrák történetét próbálja rekonstruálni (e vállalkozásba Weöres is bekapcsolódik).  Fülep Lajos  „Európai szellemű magyar öntudata Adyéval volt rokon, filozófiai tudása, szintetizáló hajlama Lukácséval vetekedett.” (53)  Zengővárkonyi lelkészként jár be Pécsre esztétikai és

művészettörténeti előadásokat tartani.  Weöres megismerkedésüktől szoros kapcsolatban van vele, sőt verseit még a ’60-as évek végén is bemutatja neki, és pl. nyelvhelyességi tanácsokat kér tőle 95 Életre szóló barátságot köt Tatay Sándorral, Takáts Gyulával és Csorba Győzővel. Weöres képtelen szálláshelyeket választott Pécsett.  Egyszer egy hentesnél lakott. Az udvari szobának nem volt küszöbje, és amikor a hentes levágott egy borjút, a vér befolyt a szobába.  Máskor egy tyúkólszerű padlásszobában lakott, ahova létrán mászott föl, majd a létrát gondosan fölhúzta maga után. Öttorony  Szépirodalmi folyóirat, amelyet Weöres Tatayval és Várkonyival közösen akar indítani. 94 Az egyetemen tanít Tolnai Vilmos, Thienemann Tivadar, Kerényi Károly, Halasy-Nagy József, Holub József, Weszely Ödön. Tatay a Weöressel való megismerkedésétől számítja a hazai irodalmi élettel való valóságos

kapcsolatát. Első személyes találkozásuknak különös a története: Weöres tudta az utca nevét, amelyben Tatay lakott, de a házszámot nem, és éjjel végigsétálva az utcán kiáltozta a nevét, hogy megtalálja 95 135   Több számra való anyagot összeszednek (pl. bevezető cikk Babitstól, versek Török Gyulától és Berda Józseftől, novellák Török Gyulától és Tataytól, tanulmányok Várkonyitól). A terv az első biztató sikerek ellenére meghiúsul. „Hideg van” - 1934. március 21: megjelenik Weöres első könyve A pécsi társak szerinte a kötet eredeti címe Madártávlat volt. A kötet utolsó verse pedig a Madártávlat címet viseli. Kosztolányinak írt levelében azt írja, tervezett kötete címe Hideg van lesz. A szerző a kötetet először a Szivárványnál, majd a Nyugatnál szeretné megjelentetni, végül magánkiadásra vállalkozik. A kötet fogadtatása:  Pável Ágoston: „ beállításaiban, ötletes

fordulataiban, groteszk mozdulataiban néha a cinizmus határáig ér egy-egy markolása. De azt hiszem, ez csak látszat, olcsó, mutatványos elméskedés, vagy magakínzó öngúny, vagy fölényes mosolyú menekülés a hitelvesztett elérzékenyülés elől.” (59)  Illyés Gyula: „Képessége több, mint mondanivalója. Amit megfog, azt meg is oldja; kezében az anyag egykettőre méltó költői anyaggá válik; a varázslatot hibátlan beavatottsággal végzi. [] A kitűnő formák és képek mögött keresni kezdjük a költőt, s csak ritkán akadunk rá A kötetnek kétségkívül legjobb verse a Jajgatás című, melyben elemi erővel tör fel a fékezhetetlen panasz – Jeremiás panasza” (59-60)  Takáts Gyula: „Weöres sokat ad (akárcsak ebben mestere, Babits Mihály) a verstanra: ritmusra, rímre, alliterációk, asszonáncok, tiszta rímek csengésére. Különösen azok a versei muzsikálnak bódultan, melyek a költő szexualitásának

kiszublimálódásai (Macska). Tisztában van a tartalom és forma művészi összhangjával, bármelyik kötött formával vagy szabadon ír [] De mindezen versei fölött ott kísért Weöres igazi költői valója – az említett filozófus beállítottság.” (61)  Szabó Zoltán: „ ahogy keveri a rímeket és a ritmusokat, ahogy a ritmushoz és a rímhez idomítja a szöveget, a rossz költő, sőt még a lelkiismeretes költő minden gátlása nélkül, igen magas fokú művészet, mert sosem erőltetett, mindig könnyed. Sok versében teljesen a zenét hozza előtérbe, a szavakat misztikusan állítja egymás mellé” (62.)  Kiss Tamás: „Torzító művészete [] rafinált és hajlékony. Általában unja a befejezettségeket, a tökéletességet nem tartja valódi művészetnek, mert nincs benne érdekesség [] Néha nyakas és protestáns, máskor magábaroskadó – nemegyszer gúnyoló – egyénisége magában foglal egy kis cinizmusfélét is [] A biblikus,

keleties színezet sem ritka jelenség nála [] Óegyiptomi versei, Rahimnuszai mind a keleti költészet átérzését és szeretetét mutatják” (63) „A kő és az ember” - - - 1935 nyara: az első kötetéért kapott Baumgarten-díjat észak-európai utazásra fordítja; itteni élményei alapján írt versei:  Nordkapp 96  Norvég leányok 1935 ősze: megjelenik Weöres második kötete, A kő és az ember (a Nyugat kiadásában). „Az új kötet kevésbé volt kiszámíthatatlan, meglepő és szeszélyes, mint az első. Szegi Pál, aki a kettőt együtt ismertette 1936-ban a Válasz hasábjain, megállapította, hogy a Hideg van iróniája sokszor a végletekig elszabadult []. A kő és az ember evvel szemben nyugodtabb hangot ütött meg és kiegyensúlyozottabb lélekre vallott” (65) 97 A kötet címadó verse, A kő és az ember egy néger spirituálé szabad fordítása. „A kötetben megjelent a bonyolult zenei formákkal való kísérletezés néhány

egészen kiforrott és tökéletes darabja is.” (67) Ezek közül az egyik legszebb: Valse triste  Weöres ezt a verset is megmutatja Kodálynak, aki nem híve a németes muzsika terjedésének, így már a címet is rosszallva olvassa.  A versben nincs politikai indulat.  A képsorokat egy esti dombtetői séta indította el, de a versben nincs szó sem estéről, sem sétáról, sem dombról.  A felejtést az elmúlással, az emlékezést a létezéssel fűzi közös fonálra. 96 A költő elküldi Kodálynak is, hogy megzenésítse, de Kodály félreteszi a verset, ami elbizonytalanítja Weörest, és a költeményt kihagyja őszi kötetéből. Később a mester által javasolt változtatásokkal jelenteti meg 97 A Weöres emlékezete szerint amerikai szöveg szinte szó szerint megtalálható Fónagy Ivánnak a primitív népek költészetéből összeállított antológiájában (Wawiri), de nyugat-afrikai dalként. 136 A nemzedék szárnyán - - - - A

költő a lélek történéseit epikus szituációba helyezi, illetve megteremti az élmény lírába foglalt dramaturgiáját. Ez az alkotásmód már a Nyugat első nemzedékénél is megjelenik, Füst Milánnál pedig központi szerepe van. Füstöt nemzedéktársai nem becsülték eléggé, hatott viszont a második nemzedék képviselőire, főleg ILlyésre, igazi jelentőségét pedig a harmadik nemzedék, Radnóti, Weöres és Vas István fedezi föl. Altwien ábránd  Költészettanilag nem élményleíró vers, hanem élményközvetítő.  Füst Milán versszerkesztési módjának a legbelső jegyeihez közeledik, de hangjában, dallamában és ritmusában jelentősen eltér tőle. Levél Füst Milánnak  Weöres az Altwien ábránd mellett jelenteti meg a második kötetben.  Ebben a versben a hangzás idézi a mestert, a naplószerű élménybeszámoló viszont nem illik hozzá. Fórumok:  1929: a Jóság c. antológia megjelenése; középpontja: Radnóti

Miklós (Weöres még nem szerepel benne).  1934: az Új magyar líra megjelenése Kárpáti Aurél összeállításában.  1934: az Apolló c. kulturális-tudományos lap indulása (Gál István); cél: híd a népi és urbánus tábor között.  1935: a Korunk c. antológia megjelenése Radnóti és Dénes Béla szerkesztésében, Fejtő Ferenc előszavával  Ez az első jelentős kritikai visszhangot kiváltó nemzedéki fölvonulás.  A következők versei jelennek meg benne: Forgács Antal, Habán Mihály, Hajnal Anna, Jékely Zoltán, Kis Ferenc, Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Sértő Kálmán, Toldalagi Pál, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán.  1936–1938: a Diárium c. folyóirat megjelenése (Kenyeres Imre)  1937: az Új magyar költők II. c versgyűjtemény megjelenése  1937–1938: az Argonauták c. folyóirat megjelenése (Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre) Halász Gábor rásüti a harmadik nemzedék tagjaira, hogy

„csapatban járnak”, de valójában önállótlanság és szervezetlenség jellemezte őket. Pl erre Vas István visszaemlékezése: a budapesti kávéházakban még önálló törzsasztaluk sem volt, hanem az idősebbekhez csapódtak. „Egyéniségekké és nem generációvá szerettek volna fejlődni. De ha már rájuk nyomták a nyáj bélyegét, húzzanak hasznot az együvé tartozásból – ez volt Weöres véleménye.” (75) Weöres 1935-ben fölveti Kiss Tamásnak, hogy meg kellene alapítani a nemzedék lapját. Kiss Tamás néhány hónap múlva előáll a Számadás tervével. A lap 1936 januárjában megjelenik, de csak egy számot ér meg. 1936: a szervezési kísérletek sikerrel járnak, és megalakul a Tóth Árpád Társaság (a nemzedék íróinak, művészeinek a köre).  A társaság lelke: Hajnal Anna és Trencsényi-Waldapfel Imre.  Az üléseket először Illés Árpádnál, majd Hajnal Annánál tartják.  A névválasztás oka: Tóth Árpád neve

kevésbé elkötelezetten cseng az irodalmi életben.  „Józanok voltak, sőt a józanság programját sugározták magas fokú technikai mesterfogásokról tanúskodó verseikkel és egész magatartásukkal. Az előttük járók [] nem tudtak mit kezdeni a koravén okosok rajával.” (77) A fiatalokat több kritika éri. 98  Babits: az új nemzedék nagyon jól nevelten halad az elődök nyomán, nem elég új és nem elég friss.  Németh Andor: gyanakodva nézi formai fölkészültségük túlsúlyát, illetve játékos hangjukat.  Kassák: nincs bennük elég kezdeményező akarat.  Kelemen János: a fiatalok óvatosak, és „olykor egy-egy feladatversben róják le világnézeti »kötelmeiket«”. (78)  Szerb Antal: hiányolja azt a dacot, révületet és mániát, amely az idősebbek verseit jellemezte. Weöres ekkor még nincs hozzászokva a bírálatokhoz, és már Babits kritikáira élesen kifakad (1934-es levele Vas Istvánhoz): „Ami Babitsnak a

nemzedékünkről szóló kritikáját illeti: kifogásképpen említi, hogy nem fordulunk külföldi mintákhoz, hogy az ő nyomdokain haladunk, hogy nem vagyunk elég rossz gyerekek, mint ők voltak annak idején; hogy nem úgy csináljuk, ahogy ők csinálták. Az ő idejükben a »hagyományőrző« volt a dicsérő jelző, ma a 98 Ez lesz a kritikai alaphang, amelyet a többiek még évekig ismételnek. 137 »merész«. Az ő idejükben a szelíd fiú volt a papa kedvence, ma a rakoncátlan kölyök a kedvenc Előállt az a paradox helyzet, hogy ma forradalmi cselekedet nem forradalmárnak lenni” (78) - - Weöres versben is válaszol a kritikákra („Harmadik nemzedék” ). A fiatalok tényleg mások: másképpen vélekednek a költészet társadalmi szerepéről, mint elődeik. Úgy gondolják, a költészetnek társadalmi hivatást kell betöltenie, és nem zárkózhat a műhely falai közé. „De nem hittek többé abban a romantika óta derengő szép

káprázatban, hogy a költő lángoszlop a társadalom és a nemzet élén” (79.) A romantikától örökölt túlzásokat nem akarták folytatni „A magyar hagyományban régen jelenlevő, de addig előtérbe nem került írói magatartást képviseltek. Törekvésük családfáját visszavezethették Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és mindenekelőtt József Attila jó néhány határozottan ebbe az irányba mutató versére.” (80) Közvetlen elődjüket Füst Milánban találják meg A személyiség fölött - Az „orpheuszi” költészet próbája  Weöres a következő műveivel fokozatosan távolodik el a Nyugat hagyományait folytató és továbbfejlesztő költészettől.  Hideg van (1934; verseskötet)  A kő és az ember (1935; verseskötet)  A teremtés dicsérete (1938; verseskötet)  A vers születése (1939; doktori értekezés)  Weöres másként gondolkodik a költő társadalmi szerepéről, de a költő

versbeli szerepéről is.  „A verset nem a személyes önkifejezés, hanem az általános létkifejezés eszközének szánta” (86.)  Első három kötetében még erős hatással van rá a Nyugat, de utána szembefordul a hagyományos alanyi költészettel, és az azt tápláló individualista személyiségfölfogással.  Weöres minden stíluselemet, gondolatot és tapasztalatot fölhasznál, amire szüksége van (a szimbolista alkotásmódtól a szürrealizmusig).  Alkata irányt szab az eklektikus sokféleségnek, és érett pályaszakaszai alapján következtethetünk irányító példáira.  Fülep Lajos, „aki esztétikai igényességre, a művészet és bölcselet termékeny együttműködésére tanította”. (87)  Kodály Zoltán, aki a szakadatlan ritmuskísérletezésre, illetve a zenei folklór fölhasználására bátorította.  Várkonyi Nándor és Hamvas Béla: „Mindkettőjük mögött felfedezhető volt a korabeli ókorkultusz és a

mitológiakutatás európai divatja” (87.)  A mitológiai érdeklődés eredményezi a következő műveket:  Gilgames (1937; mítoszvers)  Istar pokoljárása (1939; mítoszvers)  Theomachia (1939; drámai költemény)  Weöres és Hamvas Béla kapcsolata  1944-ben ismerkednek meg, a költő Medúza c. kötetének a megjelenése után  A tradicionalizmus szellemében gyűjti össze és dolgozza föl az eltűnt aranykor szövegeit.  Hamvas a Diárium fölkérésére bírálatot ír a Medúzáról, és ebben a költőt az „orpheuszi” vonal folytatására biztatja. Mallarmé: Homérosz előtt volt Orpheusz. „A homéroszi eltévelyedés következtében a költészet külső látvány, a felszín mutatványa, az érzéki bűbáj, a lebilincselő látszat szemfényvesztő varázslata lett Homérosznál minden ragyog, még a betegség és a vétek is Homérosz az ember figyelmét erre a felszínre tereli, ezzel áltat és ezzel kápráztat. Az orpheuszi

költészet ezzel szemben az igazi költészet, amelytől a tigrisek megszelídülnek, s amelyre a halak kidugják fejüket a vízből” (88–89.)   - Weöres zseniálisnak tartja Hamvas írását kritikai és esztétikai szempontból is. A költő megkülönbözteti a „valamiről beszélni” és a „valamit énekelni” kifejezéseket: a kettőnek lehet ugyanaz a tárgya, de költészettani és filozófiai különbség van köztük. Weörest is ez az eltérés érdekli A „tiszta” meditáció bölcselete  Weöres az individualizmuson túli emberi lényeg közvetlen kifejezéséhez Hamvas Bélában talál szövetségesre.  A teljesség felé c. könyve (1945) még nem belülről ragadja meg az emberi lényeget, hanem prózában értekezik róla, de a kötet Hamvas jegyében áll. 138          A kötetnek öt fejezete van.  A forrás  A kard  A fészek  A szárny  A kristály Minden fejezet szinte csak

aforizmatikusan rövid fejtegetésekből áll. A kötet külsőleg rokonságot tart a régebbi korok ájtatos, misztikus irodalmával, erkölcsi kalauzokkal. „A költőien apodiktikus fogalmazású gondolatok eredeti forrásvidéke pedig a régi keleti filozófiai rendszerekben, a középkor misztikus irányú irodalmában és a modern európai egzisztencializmusban található meg.” (91–92) A könyv gondolatmenete egy individualizmusellenes álláspontból indul: „Szállj le önmagad mélyére, mint egy kútba; s ahogy a határolt kút mélyén megtalálod a határtalan talajvizet: változó egyéniséged alatt megtalálod a változatlan létezést.” (92) A kötet kitörést hirdet az individualista szemléletből, de a kiutat nem a világhoz való közeledésben keresi, hanem „a minden elköteleződéstől tartózkodó tiszta meditációban”. (92) A tiszta meditáció egyik eleme a minőségi különbségeket eltörlő, érzelem nélküli szeretet eszméje.  A

jóságról: „Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán.” (92)  Az érzelgésről: „Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előttelévőre.” (92) Az individualizmusellenes szemlélet alapgondolata még: „Aki elkezdi lebontani egyéniségét, mindjobban elveszti a határt saját és mások lelke között. Ha embertársa szemébe néz, megérzi annak érzéseit és felismeri: »ez is én vagyok«” (93) „Már az ind upanisádokban megjelent a misztikus panteizmusnak az a megfogalmazása, hogy a személyes én, a mindenség és a mindenséget átható isteni erő és akarat azonos egymással. [] az azonosság panteista törvénye, az »ez vagy te«, a »tat vam aszi« tétel öltött formát Weöres könyvében” (93-94.) - A kozmikus harmónia esztétikája  Az aforizmaszerű gyűjtemény elvezet a szemlélődő ember

lételméletéhez, „aki idegenkedve figyeli a társadalmi jelenségeket, elutasítja az agresszió és az erőszak minden ideológiáját, de a cselekvő részvétel helyett a távolmaradás morális fölényét hirdeti” (93.)  A „kozmikus egyneműség” eszméje fölveti a „kozmikus harmónia” esztétikai elvét is, amelynek legfontosabb vonása az eszményítő jelleg.  Weöres megfogalmazza esztétikája eszményítő jellegét: a tudomány és a művészet hazája nem a lét, hanem a lehetőség, ami, ha megnyilvánul a létben, az gazdagabb lesz tőle.  A „közös szépség” elve nem a leleplező irodalomhoz vezet, hanem az eszményítőhöz.  A „kozmikus harmónia” másik fontos vonása: Weöres hangsúlyozza a harmóniába rendeződő diszharmonikus elemek szüntelen mozgását.  „E dialektikus irracionalizmushoz tartoznak Weöres [] fogalmai a mozgó mozdulatlanságról, az átrendeződő változatlanról, amit a kötetben a »hangtalan

zene« képzete fejez ki, és ami annyit jelent, hogy a lelki tartalmak nem mindig [] a szavak denotatív értelmében fejeződnek ki, hanem [] a belső formában öltenek alakot.” (96) 139 IX. A regény- és tanulmányíró Németh László a XX század első felében Juhász Gyula: Németh László, a politikai gondolkodó - - - - - A magyar értelmiségi közvélemény már a ’30-as években két módon ítélte meg Némethet mint politikai gondolkodót:  vallásos rajongással  merev elutasítással Majdnem mindegyik írása alkalmas erős indulatok kiváltására; ennek oka: reakcióit átszőtte az érzelmi megközelítés. Németh pályája 1928-ban indult, akkoriban, amikor a magyar szellemiség ébredni kezdett mély depreszsziójából, és egy új típusú nemzeti radikalizmusban látta a kiutat. Ami ekkor nemzeti sorskérdéssé válik:  A parasztság szociális gondjainak a megoldása: a fiatal értelmiségiek körében hamar teret nyer az a Szabó

Dezső által megfogalmazott gondolat, hogy a „magyarság a parasztság”.  A középosztály problematikája: igénnyé válik egy új középosztály kinevelése; okok:  Az állami alkalmazottakat Trianon után komoly jövedelemcsökkenés terhelte, és ez tovább súlyosbodott a gazdasági válság idején.  Egy gondolati irány a gondot etnikai eredetűnek véli: a közigazgatási tisztviselői karban főleg német, a gazdaságiban és a szabadfoglalkozásúban a zsidó eredet a domináns. Ráadásul az arisztokrácia a házasságok révén idegenné vált, a burzsoázia szintén zsidó volt  A magyar munkásmozgalmak vezetői nagy arányban zsidók, így elkezdenek azon gondolkodni, hogyan lehetne kibontakoztatni a baloldaliságot a zsidóság nélkül (ez nagy szerepet játszik a népi mozgalom elindításakor). Németh László írásai:  Faj és irodalom (1927): „Olyanok vagyunk mi, magyarok és zsidók, mint két kísérleti állat, akiket a történelem

egy-egy bőrlebernyeggel összevarrt, hogy megnézze, melyik mérgezi meg a másikat ezen a bőrlebernyegen át. Nos, mindenikünkre végzetes ez az összekényszerültség Minket megöl az ő anyagcseréjük belénk ömlő végterméke, őket feszélyezi, hogy folyton tekintettel kell lenniök miránk Én a teljes szakadást elkerülhetetlennek tartom.” (832)  Kisebbségben (1942): az 1919 után kialakult magyar baloldal nem más, mint a zsidóság óvatos, de szívós érdekképviselete. Ez kezdetben szerencsés, később azonban a baloldal kerékkötője lesz 1925 után a magyar zsidóságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a magyar szellem és radikalizmus önálló akart lenni. Korai és későbbi írásaiban a faj alapfogalom.  A faj fogalmát sohasem tisztázza, de a magyarságot mint etnikumot érti rajta. A zsidókat és az „asszimiláltakat” irodalmunk vendégeinek nevezi  A Faj és irodalomban a fajiság vérnedvéről beszél: a faj kialakulásában a

nyelv a legfontosabb erő.  Az asszimiláltak vonatkozásában elutasítja a „vér szavát”: „aki a magyar fajiság terében nőtt fel, akiben a dolgok magyar mitológiája él, magyar az, ha Hrúz Máriának hívták s az édesanyát”. (833)  Nem tartja veszélyesnek a nemzetiségekből közéjük szivárgott írókat, mert nem áll mögöttük egységes tömb.  Másként ítéli meg a zsidó származásúakat: a magyarok számára „végzetes lehet, ha egy más nép sajtóval, folyóiratokkal, könyvkiadó vállalatokkal pumpálja belé a maga fajiságát”. (833)  Nézetei egybecsengnek a kor antiszemitizmusával; különbség: nem a zsidó származású írókat támadja, hanem azokat az írókat akarja összefogni, akiknek az emberi értékei egyben magyar értékek is. Gondolatrendszere fő alkotóelemei: 140 - - - - -  faji szemlélet  minőségszocializmus  harmadik út Szemlélete kialakulása a Tanú korszakára esett.  A magyarság

utolsó alkalmának 1935-öt tekintette.  „»Gömbös megfújta a nyitány kürtjét, azután nem következett semmi.« Gömbös nagy cirkuszi mutatványa s saját reformtörekvéseinek bukása a Tanú korszakának is véget vetett” (836) Kisebbségben (tanulmány)  A cím: a magyar származású magyarok helyzetének a meghatározása a korban.  Az asszimiláció problémáját a magyar irodalmon keresztül vizsgálta, de következtetéseit kivetítette az egész magyar fejlődésre.  Gondolatmenetében alapvető: „Hogyan veszett el magyar a magyarban?”  Szerinte Szekfű Gyula 1867 után vonta meg az ép és a rohadt magyarság közti határt, pedig a szellem katasztrófája ekkor már rég bekövetkezett. Úgy véli, már a XVIII század közepétől több volt a ma99 gyar értelmiségben a híg-magyar, mint a mélymagyar.  Az igazi magyar szellemet már csak a parasztság mély rétegei képviselik.  Az asszimilánsok háború utáni szereplése ártó

volt: országalkotókból országbitorlók lettek, a magyar szellem elnyomói.  Ír a magyarországi zsidósággal kapcsolatos eszméiről.  1932–1937: az ekkori egyensúlyhelyzetben egy magyarrá reformált Magyarország még Kelet-Európát is megreformálhatta volna, Gömbös azonban elsikkasztotta a reformokat, a jött-magyarok pedig ellenakciókat indítottak, és utána már az Anschluß éve következett.  1938, Anschluß: vannak pozitívumai is, mert szétválasztja:  a zsidókat a jött-magyaroktól  a Habsburg-svábokat a disszimiláns németektől  Jó jelnek tekinti Budapest elmagyarosodását. Itt fogalmazza meg először azt a gondolatot, hogy a zsidókérdés a zsidótörvények nélkül is megoldódhatott volna (ha a bevándorlás továbbra is olyan nehéz lesz, mint 1919 után, akkor a csökkenő népszaporulat miatt a zsidóság kis gonddá válik).  A jött-magyarokra akkor van szükség, ha használni tudnak, bár ehhez „magyar vallásra”

kell keresztelkedniük.  Magyarországot egy új magyar szellemmel kell meghódítani (de arra nem ad választ, mit ért igazi magyar szellemen).  Nem szabad cserbenhagyni a magyarság mellett működő erőket. Az „alkalmazkodás törvénye”:  Először 1939 karácsonyán fogalmazza meg: „Akármi lesz a világban folyó nagy hegemóniaharcnak a vége; a kis népeket aligha kérdik meg, hogy tetszik-e nekik az eredménye. Angolok, németek vagy oroszok szabják-e Európára a maguk tervét: az ő szerepük nyilván az alkalmazkodás lesz.” (843)  Ez a gondolat későbbi írásaiban is visszatér. 1940 eleje: Németh László hozzáfog a Mi a magyar? c. esszékötet ismertetéséhez  A könyv végül Szekfű Gyulát bírálja (pl. a Kisebbségben miatti támadásért)  A népi történelemszemlélet koncepciózus megfogalmazása, a szellemtörténeti fölfogással szemben.  Véleménye: Szekfű húsz éven át a Habsburg-restauráció érdekében

csináltmúltat és jelent, és ma is ezt a történelmietlen rögeszmét képviseli.  Ezt a bírálatot ott sem fogadják osztatlan elismeréssel, ahol a szerző várta volna; pl. Szabad Szó (Szabó Pál) vezércikkben határolja el magát Magyar radikalizmus (Kelet Népe, 1940)  A magyar radikalizmust megkülönbözteti a zsidó radikalizmustól és az ellenforradalmi restaurációtól.  Ismét megtámadja a Magyar Nemzet író- és olvasótáborát.  Vázolja a zsidókérdés általa elfogadottnak tartott megoldását, amelyet azonban a zsidóság elutasított:  a nagy ipari üzemek és bankok nacionalizálása (ez csökkentette volna a zsidók gazdasági és szellemi jelentőségét)  emberiesség a kis zsidókkal szemben  Ehelyett azonban a zsidótörvények a zsidóság kezébe adták a nemzeti ellenállás megszervezését.  A magyar radikalizmus jellemvonásai:  magyar nézőpont 99 Az elkülönítés ötletét Prousttól veszi, aki regénye egyik

alakjában, a „népbe süllyedt középkorban” a „mély Franciaországot” fedezte föl. 141 - - -  társadalmi fölszabadítás  új mélymagyar kultúra  európai küldetés Minden Gömbös Gyula gyöngesége miatt bukott el (egy egészségesebb, bátrabb és eszesebb embernek kellett volna a helyén állnia). Tudomásul kell vennie, hogy a népi gondolat mögött már nincs egységes írói tábor.  Jól mutatja ezt a helyzetet, hogy Szabó Zoltán 1940/41-ben „központi gyűlöldének” nevezi a Centrál kávéházat.  1941 márciusa: Illyés cikket ír Veres Péter Mit ér az ember, ha magyar c. könyvéről, amelyet a legrosszabb irányba mutatónak tekint – Németh László ezt a bírálatot úgy értelmezi, hogy abban a „Nagy ellenszenv” keres embert, aki majd leszámolhat a harmadik oldal íróival.  Csalódást jelent neki, hogy a népi irányzatban belharcok uralkodnak el. Népi író (Magyar Csillag, 1943)  Megkülönbözteti:

 valódi középosztály (anyagilag független)  álközéposztály (sorsa másoktól függ): ez a réteg emeli föl a népi írókat  Szerinte az a legnagyobb hiány, hogy nincs olyan jelentős író, „aki azokról és azok közül beszélne, »akik közé majd mind tartozunk«”. (849)  Hiányzik az az irodalom is, ami a korszerű műveltséghez kell.  Az olvasmányokkal egy új európai láthatárt kellene kiépíteni, létre kellene hozni azt a Nagy Európai Olvasókönyvet, amely állandóan figyeli az egész európai kultúrát. Második szárszói konferencia (1943), Németh beszéde:  „A magyarság ennek a háborúnak a végét sokkal jobb kondícióban érte meg, mint az előző világháborúét. Háborús veszteségei kisebbek, jóléte nagyobb, ideológiája kész” (851)  Fél a zsidóüldözések visszahatásától.  Megismétli a zsidótörvényekkel kapcsolatos korábbi nézeteit.  Tanácsai:  A jövendő szabadság valóban a

magyarság fölszabadulása legyen.  Ne engedjék megnyomorítani a munkásnépet.  Az új vezetők arra ügyeljenek a legjobban, hogy a nemzet keze fölöslegesen ne véreződjék be.  Hónapokkal később azonban nem a béke jön el, hanem a német megszállás, és Magyarország háborúban tartása még több mint egy évig. Thomka Beáta: Németh László regénytípusai - A magyar regény XX. századi vonulatában a Németh László-i regény előremutató jellegű A Németh-regények bizonyítják az epikus terjengősség időszerűtlenségét, és előkészítik a talajt a modern magyar regény azon típusa számára, amely a regényt mint poétikai redukciót igénylő műfajváltozatot fogadja el. A reflexív ábrázolás felé fejlődő modern magyar regénynek kevés történeti előzménye van; ezek között jelentős a Gyász és az Iszony. Az Iszonyt kivéve minden Németh-regény harmadik személyű elbeszélés (auktoriális pozíció jellemző). Ez

korlátozza az elbeszélői pozíciók váltogatását. A mindentudó szerző Kárász Nelli én-elbeszélésébe is belopja magát. Tszvetan Todorov: a hős és az elbeszélő látószögének a viszonya háromféle lehet.  azonos  az elbeszélő látószöge szűkebb a hős és az elbeszélő látószögének a viszonya háromféle lehet.  azonos  az elbeszélő látószöge szűkebb  az elbeszélő látószöge nyitottabb Németh-regények:  Elbeszélőjük sokkal többet tud, mint a hősök, így az egész világuk mozgatója lehet.  Az eseményekre való rálátás a központi alakok tudatvilágán keresztül történik.  Harmadik személyű elbeszélések: a központi alakok modellek; regénybeli szerepükből következően az elbeszélő és a hős távolsága minimálisra csökken, és a világ az ő perspektívájukból jelenik meg (ez a külső nézőpont belsőre cserélése). 142  - - - Iszony  Az elbeszélő és a hős személye

egybeesik (belső szempontú ábrázolás).  Úgy tűnik, Nelli helyenként mások tudatába helyezkedik  Gyakran jelenik meg egy külső nézőpont, amely a szerző hatáskörébe tartozik: ez rejtetten világítja át Nelli közléseit, és csökkenti Nelli elbeszélői önállóságát. (Mintha más lenne a történet elbeszélője és szereplője)  Gyász  Harmadik személyű elbeszélés (ezek a hősök nem alkalmasak arra, hogy összefüggően tudósítsanak a történtekről).  Kurátor Zsófi belső történései az elbeszélői kompetencia körébe tartoznak. A párbeszédek regénybeli szerepe:  Ezekben a regényekben a leírásnak (és emiatt a történetnek) alárendelt szerepe van (nincsenek részletező jellemzések).  Alárendelt szerepűek a párbeszédek is: a szerző szabályozza a hősök megszólalásait, mert mindentudóként nyitottabb a látószöge, mint a hősöké.  Gyász: a deformált párbeszéd (páros monologizálás) jellemző

(Zsófi és Kiszeláné).  Iszony: Nelli keveset beszél, a párbeszédek mások között folynak. Ok: Dosztojevszkijhez hasonlóan Némethnek nem az a lényeg, mit képvisel a hős a világban, hanem az, mit jelent a világ a hős, illetve önmaga számára. Ezt pedig az elbeszélő közlései fejezhetik ki A Németh-regények szerkezete: két típus.  Gyász és Iszony  A külső történések dinamikája lassul. Csökkennek az események; elv: redukció a történés külső szférájában.  Egyszerűsödnek a térviszonyok.  Az időszerkezet a szubjektív időnek (emlékezés, tűnődés) rendelődik alá.  A belső történés szférája kitágul; rendező elv: addíció.  az Égető Eszter-féle regények  Központi szál: Eszter fejlődéstörténete (alakulásrajz, családtörténet).  Az eseménysor epikus részletességgel, lassan bontakozik ki.  A történet térben és időben kiterjedtebb.  A regényváz horizontálisan strukturált.  A

főhős belső rajza nem kerül háttérbe, csak föloldódik a külső történetben. Összegezve:  Németh elve: a kor szellemi zűrzavarából örökkévaló formákba átmenteni a lényegest.  Egy olyan zárt formát akar kialakítani, amely átalakulás- és bomlásmentes.  Az elbeszélő visszakerül a múlt századi szilárd pozíciójába, szerepe központi jelentőségű (nem vitatja a dolgok ábrázolhatóságát).  Történetvezetés, időkezelés, jellemalakítás: folytonos.  Regénystruktúrái történetelvűek.  A regények váza: kötött elbeszélői-logikai szerkezet.  Van középpont: ebben a hősökben tárgyiasuló pozitív értékek állnak. 143 X. A prózaforma változásai a késő modern korszakban: Tamási Áron, Márai Sándor Bertha Zoltán: Sorstükör Tamási Áron népi expresszionizmusa - - - - Tamási mesevilágának a jellemzői:  légies báj  a balladai történetek egzisztenciális távlata  a néphitből

eredő világszemléleti és esztétikai horizont Amivel a modernség igézetét kelti:  A jelképes és a realista alakzatokat fölbontó elemek szerepe az avantgárd látomásteremtő jellegéhez mérhető.  Az archaikus népi hitvilág sugallatai önmagukban is képesek válaszolni a modern létezés problémáira. Az induló Tamási novelláinak a jellemzői:  A folklór szóbeli-epikai hagyományaiban gyökereznek.  Egyértelmű bennük az avantgárdhoz (főleg az expresszionizmushoz) való kötődés. A ’20-as évek drámai novellái és az első jelentős regény (Szűzmáriás királyfi): az író a háború, és az azt követő nyomorúság ellen tiltakozik. Amiből a kirobbanó „barbár” indulatok táplálkoznak:  a hagyományos székely-magyar önérzet  messianisztikus kiválasztottságtudat Az emberalakok expresszionisztikusan átformálódnak: időtlen törvényeket megmutatóvá stilizálódnak – ez összefügg a folklorisztikus

szimbólumalkotással. A sorshatalmak szándékaitól nemcsak az emberi természet, hanem a táji környezet is átitatódik. „A létezés, az univerzum metafizikai síkjai egymásba fonódnak, lélek és táj, ember és Isten, földi akarat és kozmikus őserő egymással megbirkózva vagy összesimulva, de folytonos érintkezésben [] maradnak” (62) Ez az összeolvadás fölfokozottan jelenik meg az expresszionista vízióban.  Tüzet vegyenek!  A tűz motívuma: az expresszionizmusban gyakori.  A tűz a közösségi és az egyéni sorsmanifesztációt ötvözi lírai módon.  A tűz több műben is központi motívummá válik.  Szász Tamás, a pogány: Tamás elégeti elértéktelenedett nemeslevelét, majd lováról a lángokba esve hal meg.  Siratnivaló székely: egy sebesült katona és egy ápolónő szerelmét tiporja el a kórházat elpusztító tűz.  Szűzmáriás királyfi: a királyfi isteni jelképként tiszteli a tüzet.  Keserű kenyér

Ezekben a művekben gyakoriak a fölkiáltások, a megszólítások (kozmikus jajongás). A kiáltás segíti az örök törvény megközelítését, és a végső érzelmi állapotok időtlenségét nyomatékosítja. Tamási Áron expresszionizmusa: népi avantgárd.  Ennek oka nem a népies szóhasználat.  Hanem: két dolog szerves összeforrása.  a népi kultúra mélyén élő világszemlélet archaikus transzcendentalizmusa  a modern mítoszigény 144    Sőni Pál véleménye:  Tamásinál szétválaszthatatlan az avantgárd és a népi ihlet.  Neki nem kellett a néger művészettel vagy régi kultúrák újra-fölfedezésével frissíteni a művészetét, mint a nyugati avantgardistáknak: ő „saját népe folklórjában és mesekincsében talált a művészet megújulásának kiapadhatatlan forrására”. (64) Dávid Gyula: Tamási expresszionizmusa a ballada hatásához kapcsolható. Balázs Béla: „balladás expresszionizmus”. Sors

és kín metafizikája Tamási Áron első jelentős novellájában - - - - Tamási első jelentős novellája: Szász Tamás, a pogány (1922). A főhős egy történeti-egzisztenciális krízis határhelyzetében áll (a létállapot radikális megrendülése, a világrend megbomlása).  Tudata révén a kozmosz integráns részének érzi magát, amely fölfogható valóságként jelenik meg előtte.  Az egyén ebben a létszerkezetben megéli önnön társadalmiságát (közvetítettségét) is.  A polgári társadalomban már nem tehető így közvetlenné az egyén társadalmisága és tudata. Ezt az állapotot a nyugati típusú polgárosodás erkölcsi válságként érzékeli.  Mindez Tamási világképében is megjelenik. Szász Tamás tudatvilága szorosan kapcsolódik Tamási világlátásához. Szász Tamás kifordul magából, amikor ráébred, hogy fölborult az a világrend, amely eddig igazolta az ő létezését. Belső kényszer hajtja, hogy a

fölismert új világot elpusztítsa. Abban reménykedve küzd, hogy helyreállíthatja az elvesztett világot Közben önmagát marcangolja Szász tudata, amely az archaikus-mitikus világképben gyökerezik, nem képes befogadni az új tapasztalatokat. „Pogánysága” mélyebb értelme a primitív-mágikus, mitikus és középkori világtudatot fölépítő tulajdonságban rejlik Amiből Szász Tamás lázadása táplálkozik:  egy általános európai eszmei hagyomány (A forradalmak kiindulópontja: ha a király nem teljesíti a kötelességét, kritikát lehet vele szemben gyakorolni.)  a székelység történelmi tradíciója  XV–XVIII. század: a székelység történetében számtalan fölkelés és parasztlázadás volt  Ez a forrongás folyamatosan életben tartotta azt az önérzetet, amely átvezette volna az autentikus középkori tudatot a polgári társadalom modelljébe.  A középkori struktúrák fejlődése azonban megrekedt, és ez

bizonytalanságot okozott.  Szász Tamást is ez a kaotikusság szorongatja: a helyes világrendet már csak lázadással hozhatná vissza, de ennek a lázadásnak már nincs konkrét iránya és célja. Szász lázadása belső irányításából eltűnik a meggyőződés, a lázadás nélkül viszont nem tudja elviselni az egzisztenciális válság terhét. Szász Tamás számára az jelentene biztonságot, ha az abszolútum félreismerhetetlenül megmutatkozna a világban.  Nem sejti meg azt a lehetőséget, hogy Isten nem a világgal azonos valóság, hanem azon kívül áll.  A kaotikusság Isten jelenlétének megdöbbentő hiányára mutat rá, és ez rémülettel tölti el Tamást. A novella eseménymenete tulajdonképpen a főhős indulatainak a folyása, növekedése és végkifejlete. „A novella egy tudatfolyamat utolsó stádiumainak sűrített, expresszív leképezése.” (76) A drámaiság alapja: a tudatállapot belső meghasonlottsága. Egzisztencia és

forma (A drámai novella alakzatai és elmozdulásai Tamási Áron első írói korszakában) - - A Tamási-novellák műfaji, hangulati, szemléleti jellemzői:  Kápráztató esztétikai és poétikai sokféleség.  Sok népi műfaj elevenedik meg nála (pl. mese, mítosz, hiedelemtörténet, ballada, biblikus példázat)  „Strukturális szempontból a történetközpontú, cselekményes, anekdotikus alapelvű novellától a leíró, eseményszűkös és lirizált típusig terjed a skála” (85.) A rendszerezés lehetséges szempontjai:  a Tamási-novellák mennyiben kapcsolhatók az elbeszéli hagyományos minőségeihez, vagy a modern, lirizáló elbeszélés tulajdonságaihoz  milyen népi-elbeszélői műfajokat sajátított el és egyénített át az író  tematikai rendszerezés 145 - - - „Tárgyban, műfaji vonatkozásokban, képekben-szimbólumokban, hangvételben, érzelmekben, szerkezetben oly gazdag, oly sokrétű és összetett ez a

novellaművészet, hogy voltaképpen majdnem minden egyes darab külön teljes elemzést igényelne, hiszen szinte külön mindegyik egész világot tud teremteni.” (85) Érdemesebb kiindulási alapul venni a művek belső világképi rendszerét. Ilyen elemzések:  Szabédi László; az általa elkülönített novellatípusok:  liturgikus  feleselő (ez „fortélyos párbeszédre” épül)  Szabó Ede öt típust jelöl meg:  anekdotikus-játékos  líraian zengő  balladás-tragikus  mesemondó  népi-mitologikus  Kántor Lajos: elemzés a Tamási-novella általában vett líraiságáról, elsősorban balladai vonatkozásairól. A Bertha Zoltán által választott szempont: epikai, drámai és lírai lét- és személyiséghelyzetek szerinti distinkció. Az epikai jelleg:  Ebben a szituációban az élet és a lényeg egybeesik.  Az egyéni cselekvés nem szakad el a világ egészétől.  Ekkor születik a mítosz, a mese: ezeket epikai

nyugalom hatja át.  „ ez az a szellemi univerzum, amely Tamási mesenovelláinak, illetve az Ábel-trilógia, a Jégtörő Mátyás meseiségének, eposziasságának egyetemes jelentésközeget jelent.” (87) A lírai jelleg: az önállósodás egyik útja. Ami a drámai költészethez vezet: a jellemek és a célok megerősödő egyéni szilárdsága. Tamási kezdeti novellái: drámai alapszituációjú novellák.  Ezekben több a drámai szituációt megjelenítő történet, mint a későbbiekben.  Több közöttük a helyzetrajz és az életkép.  Gyakran jelenik meg bennük a háborúból hazatérő székelyek sorsa (nyomorúsága, kiszolgáltatottsága).  A tragikus körülmények külső és belső konfliktusokat okoznak.  „Sors és kozmosz, ember és természet állandó kontaktusának [] megfelelően lélek és táj érintkezésének minden lehetséges típusa szerepet kap Tamási novelláiban.” (94)  1. alapmodell: a személyként létező táji

jelenségek aktívan beavatkoznak az emberi életbe  2. alapmodell: az egyén helyzete vetül ki a külvilágra, és ez erősíti föl a szubjektum érzésállapotát  Tamási természetfölfogását népies-romantikus vonások jellemzik, akárcsak a mikszáthi tájleírást; különbség: egy archaikus-mitikus ág (ez a perspektíva magába foglalja az elbeszélői látásmód teljességét).  „A korai Tamási-novellák mitikus karakteréből következik az egyik legszembetűnőbb stílusvonás: az állandó és egységesen átformált szakrális beszéd és leírásmód.” (102)  Szabédi László kifejezése: liturgikus novella.  A Tamási-novellák fő jellemzői: liturgikus szerkezet, szakrális hős, himnikus nyelv.  Ezek a novellák (pogány) katolikus gyökerűek: „Tamási a népéletben a pogánykori magyar életformákat gyanította, de a népi katolicizmust fedte fel” (104.)  Tüzet vegyenek!  Boda Ferus és édesanyja házát és búzáját

elveri a jég, majd az öregasszonyt halálra sújtja egy villám. Ferus maga faragja ki a sírra a keresztet, a temetés költségeit pedig a falu jegyzője vállalja (közpénzen). Később kiderül, hogy a kölcsönt úgy akarja visszavenni, hogy elárverezteti Ferus házát. A fiú elkeseredésében saját kezűleg temeti el anyját, majd fölgyújtja a házát, és azt kiabálja, „tüzet vegyenek”  A csapások fölemésztik Ferus lelki erejét. Végül eljut odáig, hogy „szegény embernek még Istene sincsen”. Egy kicsit megnyugszik akkor, amikor látja, hogy a villám nemcsak az anyját ütötte agyon, hanem a szentképeit is elégette (ebben az Isten igazságosságát látja).  A jegyző a szociális embertelenségeket testesíti meg (lehetetlen vele szembeszállni).  A novella drámaiságát fokozza a leírások képiessége.  A jelenetezések módja, stílusa és tartalma expresszionista jellegű; pl. 146  - - - Anya és fia az éjszakai

jégesőben a búzaföldön botorkál: testi-lelki szenvedésük kozmikussá nő.  A fájdalom expresszionista megjelenése: az öngyilkos tűz lángolása a fekete éjszakában.  A stílus intenzíven poétikus, festői. A leírások dinamikusak: a pillanatképek cikázó ritmusára alakulnak.  Keserű kenyér: a baj forrása tisztán társadalmi jellegű, és nem egy konkrét esethez kötődik, hanem a nyomorúság sorssá növekedő állapotához.  Föld embere: végig a belső lelki harcot jeleníti meg.  Zarándok földmíves  Előtérbe kerül a morál és az ideologikum, de megmarad a történet érzékletessége.  Az életprobléma kezelésének a rituáléja egzisztenciális alapélménnyé válik: az egyén döntésének a létalapja nem önmagában van, hanem az univerzum szubjektivitásának az elrendelésében.  Dakó Bálint szenvedéstörténete a krisztusi passió alapmotívumaira épül, de pogány színezete is van: az önfeláldozó hős

vállalja a közvetítő szerepét, de nem hordozza a föltámadás és a megváltás eszkatalógiáját.  „Ez a hőstípus, mint valaminő székely Krisztus egyik alakváltozata, egészen pontosan előlegezi a Szűzmáriás királyfit.” (100)  Tengersok ideje annak  A székely szenvedés és szenvedély történelmi eredetét bontja ki.  Mitikus, szakrális közegben játszódik.  Magán viseli a történeti népmonda és hitrege patináját.  Két vezér testvérharca: az egyik keresztény lesz, a másik pogány marad, és a harcból ő kerül ki győztesen. Ebben a küzdelemben két világ ütközik  Hasonló a Lóvér c. novella, amelyben egy újhitű remetét úgy térítenek vissza a pogány hitre, hogy lóvért itatnak vele. Drámai novellák: a kétszintes drámákkal mutatnak rokonságot.  Két metafizikai szint létezik: a földi és a mitikus. Ezek úgy érintkeznek egymással, hogy világossá válik összetartozásuk is.  A mitikus szféra

határozza meg a földit.  Ezen novellák feszültségét a mitikus szféra ereje oldja meg.  Pl. Szerelmes csillag, Ecet és vadvirág Novellák, amelyek távolodnak a drámai-mitikus formától; a konfliktus oka az egyéni elhatározásokból ered. Fő motívumok: érdekharc, irigység, féltékenység, gyűlölködés  Gyertyaláng a szélben  A szituáció megrajzolásának új módja van: konkrét, részletező, leíró ábrázolás.  Megjelenik a naturalisztikus pontosság (pl. a parasztasszony halála, mostohafiai örökösödési harca)  Emésztő virtus: az epikai realizmus fő eleme a szerelmi féltékenység. Sata Balázs részeges, verekedő Egyszer majdnem leszúrja felesége régi szeretőjét, ezért börtönbe kerül. Közben a felesége összeköltözik a másik férfival, és a nevére íratja a férje házát Amikor Sata Balázs kijön a börtönből, nem áll bosszút, csak két lovát viszi el, és feleségét rábízza a szeretőre.  Zeng a

magosság: a szerelmi irigység, a bosszúvágy, a családi háborúskodás és a tiltó apai hatalom emelkedik benne fátummá. Társadalmi okú drámák:  Himnusz egy szamárral  Tartalom: a háborúból hazatérő Demeter Gábort a felesége elhagyta, a háza elhanyagolt. Az önemésztés helyett azonban a munkát választja Segítője egy szamár, amit virágvasárnap vezet be a faluba. A nép kiröhögi Demeter hősiesen viselkedik, és ez okozza a konfliktust: a székely falu ugyanis soha nem tartott szamarat (Demeter szász vagy román vidékről hozta). Az emberek véleménye: a nemes székely nép rá se nézzen a szamárra Az ellenségeskedés odáig fajul, hogy két legény meggyújtja a szamár farkát, mire az állat fölrúgja az egyik legényt. A baleset miatt a falu fölzúdul: ki akarják toloncolni a szamarat, Demeterrel a hátán. A szamár végül vágtatni kezd, és az ámuló székelyek később azt híresztelik, a szamár hátán nem Demeter, hanem az

Antikrisztus ült.  Demeter alakja:  Archetipikus, biblikus és legendás motívumok kísérik, így egyetemes életmintává nő.  Pozitív tulajdonságai emelkedett lelke erejét mutatják. 147  - - - 100 Benne testesül meg a transzszilvanista érték- és áldozatvállalás: igazolja a háború utáni erdélyi értékek vállalhatóságát és perspektivikusságát.  A mű a maradiság és az előítélet-rendszer kritikája.  Mivel a gúnyolódók egy értelmetlen világ önállótlan képviselői, nem lényeges egyéniségük sem.  A novella drámaiságának az alapja: a két értékrend összeegyeztethetetlensége.  A szamár alakja értékfeszültséget hordoz: alantas és fenséges (a nézőponttól függően).  Demeter végső megdicsőülése groteszk, ezért ambivalens az Antikrisztus-motívum is.  Az előadás patetikus jellege ellensúlyozza a komikus történetet.  Erdélyi csillagok  Tartalom: egy székely lány és egy

román csendőrlegény egymásba szeret. Titokban összeházasodnak, majd valaki rájuk gyújtja a házat, ahol elbújtak, ők pedig bennégnek (lezárás: balladás katarzis).  A falu eleve gyanakvással fogadja a csendőr udvarlását, és ez némileg jogos is: a fiúban megvan a hatalmi tudat fölényessége. Probléma: a tapasztalat előítéletté válik  A közösségnek két érték között kell választania:  közösségi önvédelem – a közösség emellett dönt  személyes érzelmi szabadság – az író-narrátor emellett dönt  Az erkölcsi eszme lényege: „Ama leány nem székely leány volt. És ama katona nem román katona volt Hanem emberek voltak mind a ketten, akiknek nem az parancsoltatott, hogy származásukkal büszkélkedjenek, hanem az, hogy szaporodjanak, és népesítsék be Emberrel a földet” (125)  Ez a novella is a transzszilvanizmus két lényeges elvét fogalmazza meg:  az új Erdélyen való munkálkodás 

néptestvériség Két kicsi magyar  Ebben a novellában is megjelenik az erdélyiség és a hazaszeretet vállalásának az eszméje.  Téma: a magyarok amerikai kivándorlása.  Tartalom: egy Amerikában bányászként dolgozó erdélyi apa a egyik fiát visszaküldi Erdélybe tanulni, a másikat Amerikában íratja iskolába. Az idősebb fiú kedves, az erdélyi kultúrát, az embereket és a természetet szerető lesz, a fiatalabb csak materiális javakkal foglalkozik, nem akar olvasni és magyarul beszélni, gúnyolja és megveri a bátyját.  A drámai összecsapás a szülők számára a legfájdalmasabb, hiszen mindkét fiú az ő gyermekük.  A konfliktus oka: a kétféle kulturális magatartás összecsapása. A novellák egy részében az eddig járulékos líraiság földuzzad; pl. Szép Domokos Anna  A drámai feszültség alapja: a hősnő szenvedése, amíg várja kedvesét a háborúból, majd értesül haláláról. (A szenvedés kozmikus aránya

megegyezik a kezdeti tragikus novellák drámaiságával)  A szerelmi vágy szembeszáll a közösségi szokással.  Annát az vágja el végleg a falu közösségétől, hogy anyja kitagadja őt.  Anna belehal a fájdalomba, és ekkor az Isten elé kerül, akit vádol a háború miatt. Isten a pokol angyalaihoz küldi, akik azt mondják neki, a háborúért a föld fajzatai a felelősek Anna így őket átkozza  A lírai jelleg Anna érzelmi szenvedélyében nyilvánul meg.  Jellemző a képszerűség.  Alakzatok: ismétlés, fokozás, párhuzam stb.  A ritmus, a szerkezet és a képanyag a népballadáét követi: versszerű prózai ballada (a balladaiság a 100 novella egészét áthatja).  A novella háborúellenes tiltakozás. Lélekindulás  A novella expozíciója a drámai novellák indításával rokon: a háborúból hazatérő Máthé Izsák Isten ellen lázadva a „bolzsevista” eszmék híve lesz. A jó termés regényében jámborodni

látszik, amikor jégverés következik. Ismét megszelídül, amikor a pap kisegíti, aztán fölháborodik, amikor magára veszi a pap dörgedelmes szózatát A félreértés eloszlatása után Máthé Izsák megtér  A konfliktus a pap közreműködésével simul el a főhős és a világ (illetve az Istennel szimbolizált faluközösségi hagyomány) között.  Jellemző a humor és a szelíd irónia: a szereplők viselkedése néha bohózatszerű, a félreértések komédiába illők. A balladaiság jellemző a Siratnivaló székely c. novella egészére is 148  Hasonlóan humoros a Ha igazság, harmatozzék! c. novella (ebben is egy tragikomikus helyzet alakul ki, amikor egy cigány egy disznótor után elveszti kenyérkereső nagybőgőjét, amelyet egy kutya tönkretesz; végül a társai mentik meg azzal, hogy pénzt adnak neki az új hangszerre). Nemzet és társadalom (Tamási Áron népi transzszilvanizmusa) 1. Transzszilvanizmus Kós Károly (Jelszó és

mithosz?): „Ez tradíció, történelmi tudat, akarat, reménység, és mindenekfelett szikár, megingathatatlan – hit. Hite annak, hogy a mi hazánk – Erdély A mi földünk, a mi gyökerünk, a mi kikerülhetetlen sorsunk, melyet nem mi választottunk, hanem amibe beleültetett és beleparancsolt az Úristen, bizonyára nem ok nélkül Mi hiszünk abban, hogy az életünk: rendeltetés, melyet szolgálnunk kell cselekedettel, kibúvás és mentség nélkül, spekuláció és alkuvás nélkül.” - - - - A transzszilvanizmus a XX. századi magyarság legsúlyosabb problémáira vethet fényt Nagy életterületet fog át (pl. művészi világképteremtés, köznapi viselkedésmorál, tudomány, bölcselet, politika, kultúra). Vállalja az együttélést, de megköveteli az önazonosságot, a saját értékrendet. Célja:  Egy nagy történelmi trauma legyőzése eszmei-szellemi fegyverekkel.  A szabadság, egyenlőség, testvériség hármasának a megvalósítása

az elszakítottság dilemmái közt; ezek a dilemmák a következők:  Van-e külön erdélyi lélek?  Ez a szellem eredetibb-e, mint a magyarság egésze?  Mennyire determinálják ősi motívumok, illetve a más népekkel kialakított közös körülmények?  A kisebbségi helyzetben az önazonosság megőrzése reménytelennek látszik. Ehhez szükséges lenne az összetartozás atmoszférájának a megbecsülése.  A nemzeti öntörvényűség és önállóság megvalósítása. Fő elve: a közösségi eszményítés és egységesítés programja.  Ez gyakorlatilag is problémát jelent; ok: nem egy ideális berendezkedésű nemzetközösség léte került veszélybe, hanem egy súlyos társadalmi problémákkal terhelt csoport.  Ezért mondja a baloldal, hogy a társadalmi mondanivaló előbbre való, mint a nemzeti eszme.  De a baloldali utópia bukása mutatja, hogy fontos a nemzeti egységek autonómiája. Jellemzők: 

átszínező-megemelő-elvonatkoztató hajlam (az abszolút illúziótlan, praktikus szemlélet helyett)  a szenvedés mitizálása  a sors finitista fölfogása  a társadalmi valóság átlényegítése (a bajok megoldását azok keletkezési létsíkja fölé helyezi)  megjelenik az öntökéletesítésre késztető neokantiánus eszme Kutatók:  Fábián Ernő  Gáll Ernő  Nagy György 2. Tamási Áron nézetei (transzszilvanizmus, szabadságeszmény, társadalomeszmény) - Tamási nézetei a fönti dilemmák szintézisét végzik el. Ami a transzszilvanizmust mutatja:  az erdélyi gondolat vállalása és intellektuális átélése  a székelység sajátosságainak a demonstrálása  a nemzeti egységtörekvések elismerése és követése  etikai konzervativizmus  a közösségi azonosságtudat rendíthetetlensége  a népnevelés szükségességének az átérzése  a népi fölemelkedés igénye  a szociális igazságtalanságok

leleplezésének és megoldásának a szándéka  az ősi népi kultúra beemelése az egyetemes magyar kultúrába  a társadalmi és politikai aktivizmus ajánlása 149 - - - A primitív társadalmak és a középkor létbeállítódása: az egyén léte, társadalmisága és tudata monolitikus és közvetlen. A polgári társadalomban a transzcendentalitás visszaszorul az individuális szubjektum határain belülre Ezt a kultúrák erkölcsi válságként élik meg Ezt a válságérzetet Tamási világképe is tükrözi Az irodalmi hősök az elvesztett világ visszaállíthatóságába vetett hittel küzdenek (vö. Tamásit szokták az I. világháború utáni nagy „elveszett nemzedékhez” sorolni) E figurák tulajdonságai (a primitív, mágikus, mitikus és középkori világtudatot építik föl):  ösztönös érzék az igazságossághoz  az univerzális világrendben való részesülés méltóságérzete A középkori társadalom alapvető

jellemzője: az uralom nem válhat öncéllá. Így a király helyzete is kötelesség: a forradalmak kiindulópontja lehet, ha nem tölti be hivatását Ez egy általános európai eszmeiség A forrongás indulatának az alapja:  az előbbi általános európai eszmeiség  Európa ősi és demokratikus hagyományai (ez táplálja a székelység autonómiáját és a székely „virtust”) XV–XVIII. század: a székelység történelmében ekkor nagyon sok a fölkelés, parasztlázadás Ez tartja folyamatosan ébren az önérzetet Ennek az önérzetnek kellett volna a középkori tudatot és autonómiákat átvezetni a polgári társadalomba, de a fejlődés megrekedt, az uralmi formák pedig eltorzultak Mindez a kiúttalanság érzetét keltette Ez a probléma elevenen jelen van Tamási műveiben. Tamásinál nagy jelentősége van a szabadságnak:  A szabadság az emberi és isteni szubjektum legfőbb határozmánya: ezáltal juthat szubsztanciális közösségre a

szellemi abszolútummal.  Azért illeti meg a népet, mert a hozzá való jogot és igényt Istenből vezeti le. Vö. a Szűzmáriás királyfi c regény (1928) székely férfija: „Ment elszántan és egyforma keményen, mint az örökkévalóság rokona, és ment valami halhatatlan méltósággal, amely csak az Istennek s a parasztnak adódott.” (150.)   - Ez a fölfogás kizárja az öncélú evilági hatalmi elveket. Összekapcsolódnak benne a következők:  mitikus transzcendentalizmus  a modern szabadságeszmék demokratikus és liberális érvrendszerei  Ez a szabadságeszmény végig jelen van Tamási pályáján. Tamási és az erdélyiség:  Az erdélyiség lényegét Tamási is többször megfogalmazza:  Erdélyi sors (1923): „Drága Jóistenem, hogy ez a sötét, félelmetes, misztikus erdélyi sors mindig ott lebeg a Maros, a Küküllő, a Hargita s minden erdélyi szó, tett és mozdulás felett. Mutassatok nekem csodát: mutassátok meg

azt az embert, akit kiszakasztott magából s felvirágoztatott az erdélyi föld, de sötét, különös sorsát nem adta volna rá.” (151)  „Azok a baloldali erdélyi titánok.” Az Erdélyi Helikon, a magyar nyelv közössége és a transzszilvanizmus (1929) (151–152)  „Az erdélyi Földnek az erdélyi Emberrel való találkozása idején Isten teremtette ezt a csodálatos tavat, melynek neve: transzszilvanizmus.”  „Az erdélyiség gondolata az örök önállóság gondolata.”  Tulipános téli sapka: „Amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas.”  A történelmies transzszilvanizmust aktuális mondanivalóval is bővíti; pl. állást foglal a „vallani-vállalni” vitában (1929–1930) Így van: „Az erdélyi országúton állok, aki ember vagyok, és akinek igazán Erdély az egyetlen hazája Nekem most nem műformák és elvi kérdések jelentik az irodalmat, hanem a fájdalom és az öröm, a panasz és a gyermekes kuncogás, a népem

sorsa, amely bennem vonaglik, a harc minden hazug és gonosz ördögfia ellen: egyszóval az élet” (152)  Cselekvő erdélyi ifjúság (esszéisztikus történeti és kulturális áttekintés): sürgeti a szétszórt értelmiségi csoportok összefogását.  A falu és a föld népéből kell kialakítani az új középosztályt – az értelmiség közreműködésével. 101  Hősökhöz, nehéz időben (1937): a Vásárhelyi Találkozó elnökeként elmondott beszéde. Összefonódik benne:  az erdélyi öntudat  a szociális reformtörekvés 101 Tamási Áron a Találkozó jelentőségéről (Kitűzött zászló): „Az erdélyi magyarság egységét végre olyan szempontok szerint fogalmazta meg, amelyek egy néphez s ennek a népnek nemzeti és emberi harcához egyedül méltók.” (153–154) 150 - - - A legfontosabb: a közös nemzeti érdekek szerinti összetartozás. Tamási társadalomeszménye:  Jellemzői:  az osztálykülönbségek

föloldása  az előjogok megszüntetése  népi demokrácia: morális és lelki együttműködést tanúsító nemzeti közösség  Alapja:  keresztény erkölcsi  demokratikus nemzeti  a demokrácia lehetővé teszi az erkölcsi, szellemi és anyagi javak igazságos elosztását  a népiség: teljes világkép – ha ez fölbomlik, válság keletkezik  A nemzet központi ereje:  az egészséges falusi gazdanép  városi munkásság  a nevelő értelmiséggé fejlődő középosztály  a népsorsot hordozó értelmiség  felelős vezető réteg Észak-Erdély visszacsatolása után:  Az öröm mellett aggodalmát is kifejezi: fél az erdélyi szellem elgyöngülésétől, sajátszerűsége megszűnésétől.  Továbbra is kitart eredeti célkitűzései mellett: „Erdély fölött a magyar impérium azon múlik, hogy magunkkal törődünk s nem másokat szorongatunk. Nekünk kell minőségben odáig nőni és mennyiségben odáig

szaporodni, hogy a történelmi pernek egyszer és örökre vége legyen” (155) Több esemény megtöri Tamási reményeit és pályáját; pl.: világháború, Erdély újabb elszakítása, a Magyarországra való költözés, a mellőzöttség vagy a kommunizmus Tamási hitvallása (Gondok és gondolatok): „Természetesen vallom és hirdetem s mindig hirdetni fogom, hogy az országhatárok felett van egy szellemi és erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja és egy lelki impériumban egyesíti. Ez a felfogás nemcsak megengedi, hanem kötelességemmé is teszi, hogy nyílt és becsületes módon munkása és ápolója legyek ennek a szellemi közösségnek.” (156) Rónay László: Márai Sándor Szellemi határok között - 102 származás, család, hagyományok, iskolák  eredeti neve: Grosschmid Sándor  apja: Grosschmidt Géza (a háború után Kassa szenátora)  Családtagjai: szabadelvű értelmiségiek, akik

tudatosan „magyarosodtak el” (pontosabban: gőgös polgári tartással elfogadták a magyarság hagyományait).  Bécs: gyakran jár itt egyik nagybátyjánál (jogtudós), és nagy hatással van rá a monarchikus Bécs társadalmi modora.  Hietzing: sok időt tölt itt anyai nagybátyjánál (öreg festő), akinek hat táncosnő lánya van (hozzájuk gyakran járnak Bécs szellemi hírességei).  Kassa  Itt kezdi gimnáziumi tanulmányait.  1916  Barátságot köt Schwarcz (Mihályi) Ödönnel.  Lapot akarnak indítani, de végül naplóregényt fogalmaz az Érdekes Újságnak, és ebből állító102 lag ötven lapot meg is ír.  Eperjes  1916 októbere: átkerül az itteni kollégiumba  Legfőbb olvasmányai:  Hebbel  Gábor Andor: Mireio Kaffka Margit regényeit viszont ellenszenvvel rágja végig, „csömört kap” tőlük.  1917 A prózaíráshoz először Csécsy Imre Az élet felé (1912) c. novelláskötete elolvasása után érez

kedvet 151 - - -  Öntudatosan kijelenti, hogy zseninek született, és képességei kifejtését csak súlyos betegsége (tüdővérzés) gátolja.  Nyár: Pestre utazik.  Ámulatba ejti a színházi élet: Csortos Gyula, Gombaszögi, Fedák Sári, Varsányi Irén (akiért nem lelkesedik: Beregi Oszkár, Márkus Emília).  Csodálja az írókat: Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Krúdy Gyula.  Elkezdi olvasni Hermann Hesse műveit (Untern Rad, Gertrud); amivel leginkább hat rá: háborúellenesség.  Kapcsolatba kerül a Zászlónk c. katolikus ifjúsági lappal  1918: tárcákat ír a Budapesti Naplóba (itt főleg Török Gyulát kedveli). A forradalmak sodrában:  Részt vesz a Kommunista Írók Aktivista és Nemzetellenes Csoportjának alakuló ülésén.  A Tanácsköztársaság alatt rendszeres újságírói tevékenységet folytat; cikkeiben támogatja azt a kultúrpolitikai elképzelést, hogy az írók szakszervezetébe csak a

„hivatásosok” kerüljenek be (az álírókat és a dilettánsokat ironikusan kipellengérezi).  Ekkori ideálja az életszerűség (ezért elismeréssel szól Kádár Endre Balalajka c. regényéről)  Figyelemmel kíséri az irodalmi életet.  Méltatást ír Földi Mihály Sötétség c. regényéről 103  Esszét ír Török Gyula posztumusz könyvének (Fehér virág) megjelenése alkalmából. Első emigrációja: Németország  1919 októbere: Prágába, majd Lipcsébe utazik.  Lipcse  Megismeri a modern expresszionista színházi törekvéseket.  Rendszeresen olvassa a Jüngste Tagot.  Megismeri Büchert.  Drámai módon szakít Mihályi Ödönnel (kapcsolatuk csak a húszas évek végén rendeződik, de már nem lesz olyan meghitt, mint korábban). 104  A hazai irodalom képviselőivel is tartja a kapcsolatot (pl. Nagy Lajos, Füst Milán, Heltai Jenő )  Frankfurt  A Frankfurter Zeitung munkatársa lesz. 105  Elküldi egy

novelláját Füstnek, aki azt javasolja neki, hagyja abba a prózaírást.  1922, Kassa: két kötete is megjelenik  Emberi Hang c. verses könyve fordítása  Egy polgár vallomásai Költői próbálkozásai:  Saját vallomása: „ nem vagyok költő, hiányzik az idegemből, a tudatomból az a sűrítő energia, ami a költészet, ami egyetlen szóban – néha mágikus, néha démonikus kapcsolással – úgy katalizálja az indulat és az értelem elemeit, mint a begerjesztett atommag a protonokat és a neutronokat” (19–20.)  Akik hatnak rá:  német expresszionisták (főleg őket említik, pl. Szabó Lőrinc, Szabolcsi Miklós)  Whitman (ő sem szakít radikálisan a vers zenei hatásával)  Márai törekszik rá, hogy körvonalazza saját költészettanát. Ennek elemeit bírálataiból olvashatjuk ki; pl. bírálat Mécs László kötetéről  Mécs lírájának legfőbb jellegzetessége, a zseniesztétika távol áll tőle.  Bírálja a

versek szemléletmódját, mert azok az élet nehéz helyzeteit nem megszenvedve ábrázolják, hanem könnyen átsiklanak egy másik világrendbe.  Soknak és fölöslegesnek ítéli a rímeket.  Az állandóan megkonduló harangszót túl patetikusnak véli.  A túl hangos lírai magatartás szerinte „deliráló”.  Márai számára fontos az önvallomás hitele (erre figyel föl Szép Ernő a Mint a hal vagy a néger c. verseskönyv kapcsán). 103 Ebben fogalmazza meg egyik legfőbb gondolatát: „És nem alkudott meg, nem prostituálódott, nem írt kabarét pénzért, olcsó és hatásos lektűrt soha.” 104 Vele 1920-tól levelez rendszeresen; ebből derül ki, hogy Márai Thomas Mann-nal is tartja a kapcsolatot (a német író polgárábrázolása kimutatható Márai későbbi regényein). 105 Ezzel a gondolattal Márai is foglalkozik, de végül nem teszi meg. Ok: az idegen környezetben az írás az, ami megmaradása egyik föltétele, illetve elfeledteti

vele a fájdalmas múltat. 152  - Az első lipcsei hónapokban főleg verseket olvas és fordít, vagy hagyományos tartalom nélküli elbe106 széléseket. (Német expresszionistákat fordít, pl Kurt Heynicke, Franz Werfel)  Karl Bücher előadásait kétkedéssel hallgatja (Bücher egy szedőgép munkáját bemutatva magyarázza a modern líra szabálytalanságát). Márai verseinek többségében érvényesülnek a logika szabályai, sőt szabályos rímelés is megjelenik.  Szívesen él színhatásokkal (Koldusok, Az áldozat).  Az egyszerűség kifejezésére törekszik  Amerika  Whitmani hangvételű.  Hitelesen fejezi ki a tízes évek végének messianisztikus várakozását.  Tudatosan hangoztatja Márai ekkor még erős generációs tudatát.  Vers a lemondásról (1920): arról a csalódásról szól, amely a forradalmakból kiábránduló, elmagányosodó Márainak alapérzése lett.  A síró hős: a kor emberének fájdalmas

magányérzetét fejezi ki.  Próféta: ironizálja a forradalmak előtti hősi, profetikus magatartást.  Márai véleménye a versről a húszas évek elején:  emberi tett  „Az igazi vers értelme, célja, élete több mint a szép – az igazi vers intellektuális formába sűrített energia, magyarul: tett.” (25) A német és francia történetszemlélet szakadása: a Nyugat alkonya  Márait nagyon fölkavarja, hogy szülővárosa (Kassa) egy tollvonással egy idegen ország része lesz (hasonlót érez Kosztolányi is Szabadka elvesztésekor).  Kassa Márai számára a szabadelvűség központja is volt (Budapesten ennek csak a nyomait érzékelte).  Korán ráébred, hogy a háború utáni lét egzisztenciális kérdéseit csak az értelem útján lehet megoldani, így ellátogat Keyserling Bölcsesség Iskolájába (Darmstadt).  Az iskola túlhangsúlyozott keleti orientációja nem hat rá. 107  Keyserling nagy hatással van a hazai szellemi

életre.  Cikkeiben gyakran fölbukkan Nietzsche neve és Zarathustra példája  Bár mindig ironikusan viszonyul az életfilozófia ezen apostolához. Pl kételkedik abban, hogy a természetes értékek kiválasztása megvalósítható a társadalomban.  Ugyanakkor két gondolata is fontos eleme lesz gondolatvilágának.  a fejlődés legfőbb alapelve a természetes egyenlőtlenség  a rabszolgamorál a süllyedés kezdete  Hatással van rá Spengler fő műve: Der Untergang des Abendlandes.  A kultúra eltömegesedése egyben annak végpontja is. (Márai számára főleg ez a fölismerés fontos)  Spengler tagadja, hogy létezik a Hegel föltételezte abszolút igazság: a létben érvényesülő részigazságokra irányítja a figyelmet (ez egybehangzik a forradalmak utáni individualista kor érzésével).  A történelmi apályt a végromlással azonosítja.  Márai is kiábrándult: úgy véle, Európa a háború után elvesztette hivatástudatát.

Pl. a Föld, föld! egyik részlete: „Mert volt valami Európában [], amit talán naivan, így neveztek: »hivatástudat« [] Európában születni, európainak lenni nemcsak természeti vagy közjogi állapot, hanem hitvallás De ez a hivatásérzet nem érzett itt többé senkiben, semmiben. [] Európa, amelynek nincs hivatástudata, nem lehet világerő, mint volt évszázadokon át, amikor hitt magában és hivatásában” (30)   Rokonszenvez Ernst Robert Curtius berni egyetemi tanárral. Márai szerint ő „egy tökéletesen megsemmisült irodalmi öntudat és kritikai lelkiismeret” (31) példája Curtius szerint a modern francia szellem a fáradtság és a kiábrándulás jegyeit mutatja Márainak szilárd meggyőződése lesz, hogy Európát a téboly irányítja. Ez az érzése tovább erősödik, amikor 1923-ban Párizsba költözik.  Innen rendszeresen küldi haza cikkeit (Kassai Napló, Újság).  Nagyszámú magyar emigráns közt van, de ők

bizalmatlanok vele szemben, hiszen Németországból jött, illetve az Ullstein-konszern munkatársa volt (még ha ezt csak a megélhetés miatt vállalta is). 106 Pl. Franz Kafkától: Az átváltozás, Az ítélet, Testvérgyilkosság Keyserling többször is jár Magyarországon, és a Das Spektrum Europas (1928) c. művében azt a reményt kelti a revízió sürgetőiben, hogy a szellemi nagyvilág fölfigyel Magyarország méltatlan helyzetére 107 153 - Francia példái:  Márai Franciaországban egy kicsi, dísztelen bérház lakásában él. 108  Művelt volt, és ezt el is ismerték.  Sokat olvas (alaposan és eredeti nyelven); pl. Flaubert, Stendhal, Balzac, Paul Valéry, Anatole France, Paul Morand, Valéry Larbaud, Jean Giraudoux, Paul Claudel, Descartes, Edmond és Jules de Goncourt, Mallarmé, Montaigne, Rabelais, Verlaine, Baudelaire.  Roger Martin du Gard  Műve: Thibault-ciklus – Márai ezt a század egyik legtudatosabban komponált művének

tartja.  Márai fontosnak tartja, hogy a francia írót jellemzi az az epikai öntudat, ami elsorvadt; Martin du Gard könyvírás közben nemcsak a regényt írta, hanem egy életmű teljességén dolgozott. (Proustban már akkora a lírai szóáradás, hogy ez elsöpri a kompozíciót)  Véleménye Paul Valéryről: „ akkor volt igazán nagy, amikor tőmondatban gondolkodott. Terjengős és ködös volt, amikor módszeresen filozofált; szerencsére nem filozofált gyakran” (34)  André Gide  Pénzhamisítók (1926; regény): határozottan szakít a naturalista hagyománnyal, és a műalkotás irányítójává az ént, a magára és a művére reflektáló gondolatot teszi meg. – A reflexió igénye már a fiatal Máraiban is erős.  Gide fölszabadító hatást tesz Máraira (el tud jutni a teljes francia szellem átéléséhez).  Gide és Márai is felelősnek érzi magát a csak elméleti föltételezésben élő „nyugati szellemiség” meglétéért. -

A „Nyugat védelme”:  Gide és Márai is felelősnek érzi magát a csak elméleti föltételezésben élő „nyugati szellemiség” meglétéért.  Spengler: pusztulónak mutatja a nyugati kultúrát.  Henry Massis  Défense de l’Occident c. könyvében a nyugati kultúra védelmezőjeként lép föl  Valójában a konzervatív ideált valló Charles Maurras gondolatait népszerűsíti.  A romlatlan francia szellemiség csak akkor virágozhat ismét, ha kiveti magából a fertőzés okát, vagyis a német romanticizmust.  Vannak, akik nem értenek egyet Massis konzervativizmusával, sőt élesen szembefordulnak vele.  Gide és a köré tömörülő új írók: a francia szellemnek látomásai révén kell fölszabadítania magát, és nem szabad visszatérnie a descartes-i intellektualizmushoz.  Hevesi András (és a párizsi magyar emigráció) véleménye: a francia konzervativizmus nem sajátíthatja ki Európát és az európai szellemiséget.

Ráadásul a francia karakter konzerválása címén éppen a legnagyobb és legrégibb francia erényt, a szellemi kíváncsiságot veszélyeztetik. A „megsebzett Európa” - 108 Az Újság párizsi „naplóírója”:  A mészáros (Bécs, 1924; regény)  A művet a megjelenés után nem sokkal maga Márai is értéktelennek látja; okok:  Egyre tudatosabban foglalkozik a háború utáni Európa fontos társadalmi és szellemi jelenségeivel.  Átrendeződik irodalom- és kultúraszemlélete. (Az irodalmat olyan eszköznek tekinti, amely hozzászólhat társadalmi problémák megoldásához.)  A cselekmény nem az események logikája szerint fejlődnek, hanem az írói prekoncepció jegyében.  Sőt meg is tagadja, mivel a maga készítette bibliográfiába sem veszi föl (ennek oka lehet: túl világosan mutatja meg a tudat alatti romboló ösztönök felszínre törésének következményeit).  Főszereplő: Otto – ő Márai első tömegembere: arc és

gondolatok nélkül, állati indulatokkal (nem véletlen, hogy mészáros).  Otto a háború után is céltalanul ődöng, és felettes énje hatására megöl hét nőt. A börtönben fölakasztja magát  A regény kissé átlátszó tanítása: a tömegembereket bármikor hatalmába kerítő démon Otto halála után is járja a világot.  A lélek és a halál  Európa legnagyobb veszedelme, hogy megfeledkezett a létet gazdagító értékekről.  Európát meg kell tanítani a lélek, a lemondás fegyelmére. Eredetiben olvasta a Port Royalt, jól ismerte Ronsard-t és a Pleiade költőit, illetve Proustot. 154 -  Fájdalmas tapasztalata: a háború utáni cinizmus és nihilizmus következtében az emberek elfelejtették az egyszerű dolgokat, pl. a csodálkozást  Gépeket, és nem embereket lát (a lélek elvesztette rugalmasságát) – egyben bírálja az új életformát.  Európa elvesztette hagyományos értékeit (pl. a becsület helyébe a

célszerűség került)  Ebben a dekadens korszakban a lélek a primitív élvezetekhez vonzódik.  Az életet a vak végzet irányítja. „Óriási kerekei zúgva és feltartóztathatatlanul nyomulnak előre: ha nem tartsz lépést a masinával, pajtás, elmaradsz valahol, és feloldódsz a semmiben.” (45)  A kor válságát a polgár és a polgári életforma válságaként éli meg.  Úgy érzékeli, hogy szembekerült az apák és a fiúk nemzedéke.  Az idősek őrzik a szilárd polgári hagyományokat, és Márai az ő pártjukra áll.  Az új nemzedéknek nincsenek ideáljai; életuntak, és még arra sincs erejük, hogy átvegyék az amerikai életstílus kulturálatlan vehemenciáját.  Egy olyan „jampecvilág” alakul ki, amelyből a becsületes ember visszavágyódik a háború előtti polgári jólétbe és nyugalomba. A nacionalizmus és a faji gondolat ellen:  A nacionalizmustól és a faji gondolattól a német és a francia környezet sem

mentes.  Úgy gondolja, a felelős írónak ezzel szembe kell fordulnia, és elítéli pl. Szabó Dezsőt, aki honosíttatni akarta magát Romániában, mert úgy érezte, Magyarországon nem hagyják megélni  Kemény bírálatot ír Méhely Lajos professzor elméletéről, aki Herbert Lenz Menschliche Erblichkeit-lehre c. fajbiológiai alapú munkája alapján azt írja Goethéről, hogy hátrány volt számára a német és az elő-ázsiai vér keveredése (férfiatlanná, lággyá tette). „A tétel, amelyet Méhely professzor ez alkalommal feldobott, ellenállhatatlanul ingerelne rendkívül mulatságos kommentárokra, ha nem lenne kétségbeejtően szomorú. Méhely professzor, annak bizonyítására, hogy a magyarok és zsidók vérkeveredése káros és ártalmas, Goethét idézi mint tanút [] Goethe tehát a döntő bizonyítéka annak, hogy a vérkeveredés ártalmas, mert korcsokat termel, testi és lelki defektusokkal megtömött sarjakat! Goethe mint a keveredés

ártalmasságának bizonyítéka! Goethe, a korcs! Goethe, a férfiatlan! [] Goethe, aki nyolcvanesztendős korában még szoknya után szaladgált, Goethe férfiatlan Méhelynek. [] Az olvasó érzi, hogy a kritika nem követheti a professzort, mert ez, amit a világ Goethe gyűjtőjelzés alatt magába zárt, titokzatosabb és magasztosabb, semhogy emberi méltóságra s az emberi szellem fenségére tartó ember meggyalázza azzal, hogy Méhely Lajos egyetemi tanár Goethe-elméletével komolyan foglalkozzon.” (49)  - Éles pamfletet ír Hankiss János és Juhász Géza francia nyelvű irodalomtörténeti összefoglalásáról, amelyben a szerzők a modern magyar irodalomból kirekesztik a zsidó származású írókat, és csak Herczeg Ferencben látják a kor legnagyobb epikusát. Istenek nyomában  1926: Márai elhatározza, hogy hosszabb utat tesz a Közel-Keleten.  Marseille-ből indul (Egyiptom, Palesztina, Szíria, Törökország, Görögország, Itália). 

Tapasztalatait Istenek nyomában címmel akarja megírni („egy utazás regénye”).  Az útirajzot az Újság folyamatosan közli (1926).  Márai megsejti, hogy olyan új tapasztalatokkal gazdagodik, amelyek az európai ember számára ismeretlenek, illetve arra kényszerítik, hogy átértelmezze hagyományos életszemléletét. „ át kell vizsgálni nézeteidet az emberi élet, a szabadság, a munka, s főként az igazság, a boldogság s az erkölcs lehetőségeiről.” (52)  Már e korai művében is megjelennek nála későbbi jellemző írói fogásai.  A szenvtelen fölény, amit sokat vitatnak nála (ez teszi lehetővé, hogy ítélkezés nélkül, kívülállóként írja le tapasztalatait).  A fölény túl nagy távolságot eredményez az ábrázoló és az anyaga közt, így saját tapasztalatait könnyen azonosítja az emberiségével, ami így tömegként jelenik meg.  A keleti ember jelképe az imádkozó ember.  Cikkei visszatérő gondolata:

az európai civilizáció egyik legnagyobb veszedelme az elbürokratizálódás (ennek nyomai a francia gyarmatosítók módszereiben is megfigyelhetők).  Márai azért utazik Keletre, hogy egy időre kiszakadjon Európából, de fájdalommal látja, hogy a kapitalizmus már ezt a világot is elérte.  Az egyik legjobb rész: Afrika (a hagyományos és a kapitalista életforma dolgainak zsúfolt fölsorolása).  A mű egyik fölismerése: az alapjaiban megrontott nyugati kultúra már itt is eljátszotta tekintélyét, és innen sem tud új erőt meríteni. 155    A nyugati ember bűne és tragédiája, hogy szereti a háborút. A tisztviselők T/1-ben beszélnek, és pacifikálni akarják területüket Sándor Imre véleménye: „ezt a könyvet csak magyar ember írhatta”. (59) Kelet és Európa tudatos szembesítése. „A válság, melyet ez az óriási város átél, sok tekintetben hasonlít Budapest válságára. De Törökországnak van Ankarája, ahol

az új élet készül; Magyarországnak nincsen. Törökországnak vannak új-törökjei, Magyarországnak csak elszegényedett magyarjai vannak Új-Törökország rendkívül ügyes keleti politikával tőkét kovácsolt Trianonból, Magyarország tönkrement bele.” (59)  - - Ez az útirajz tudatos stiliszta írása.  A leírásokban megvan az expresszionista hatás (színek és hangok bősége, körmondatok) – ezek az elemek korlátlan szabadságélményt is éreztetnek.  Megjelennek a Márai-stílus jellegzetességei.  Az összetett mondatokban gyakoriak az ismétlések (a ritmikus ismétlődések eufonikus hatást okoznak).  Fölbukkannak olyan kulcsszavak, amelyek vonzzák a leírás szétágazó gondolatait.  Gyakori az asszociációk hirtelen váltása és visszatérése (ez a versszerűség egyik kritériuma).  A múlt és a jelen váltogatása belső hullámzást ad a szövegnek.  Az ellentétek szintén sajátos ritmust teremtenek.  Stílusa

választékos – ez emelkedettséget eredményez.  Magatartásminták: két alapstruktúra.  Szabadság a társadalom kötöttségeiből való kiszakadás révén (pl. a pincér, aki húsz éve nem szállt le a hajóról).  Szegénység (a Nílus melletti viskók akkor is állni fognak, ha a díszes paloták már elenyésztek).  Márainak ez az első olyan könyve, amelyet mindenestől a magáénak vállal.  A mű hatására erősödik meg benne, hogy igaza volt Spenglernek, amikor a kultúra eltömegesedésétől óvott, illetve ezt az európai kultúra végpontjaként értelmezte. Gyanakvó távolságtartás:  Az elgépiesedés következményei:  elidegenedés a tárgyaktól és a természettől (a világ egésze dehumanizálódik)  a vallás elüzletiesedik (ezt az Istenek nyomában egyik fejezetében is bemutatja)  Márainak az a meggyőződése, hogy a történelemben a rossz ismétli önmagát. Ezzel kapcsolatban Babitshoz hasonlóan reflektál Julien

Benda Az írástudók árulása c művére  Ami gondolkodásukban közös: elítélik az erőszakot és a faji gondolkodást.  Különbség: az érvelésükben van.  Babits: bízik a „tiszta és magas” nyelv eszményében, az igazságos középútban.  Márai: az igazság relatív, és egy illúziómentes magatartást kell követni.  Szembe kell nézni az amerikai életstílussal, amely gyökértelen, ugyanakkor gazdag, de gátlástalan is; eredménye, hogy a hétköznapi embernek egyre jobban kell küzdenie (hozzá kell szokni az amerikai robotokhoz, amelyek az emberi érzések kihalását és a célszerűség győzelmét hirdetik). Bébi, vagy az első szerelem (1928; regény)  Az érzések zavarát, a romlást és az őrületet ábrázolja.  Az Istenek nyomában c. műhöz hasonlóan naplóformájú – egy öregedő vidéki tanár mesél életéről  A mű előképei:  Werfel egyes írásai  Kosztolányi  Aranysárkány – valószínűleg

ebből való a központi motívum: egy átlagos életforma alapvető megváltozása (Kosztolányi és Márai hősének is bele kell nyugodnia, hogy nevetségessé válik).  Édes Anna  Első rész:  Gyakoriak az olyan bejegyzések, amelyek a következőket sejtetik:  A társadalom nem hagy teret az egyéni kezdeményezéseknek.  A társadalom elutasít minden olyan kísérletet, amely a múlt újraértékelését célozza.  Megjelenik egy titokzatos idegen (Tímár), aki a tanárhoz hasonlóan „abszolút magányos”.  Nyilvánvaló, hogy Márai a következő állapotokat akarja érzékeltetni:  fokozatos tudathasadás  illúzióvesztés 156 - -  szeretethiány  Ami némi zavart okoz (és erre tapint rá Komlós Aladár): a tanár naplójában Márai olyan kérdéseket vet föl koráról, amelyek aligha hőse gondolati állapotának tükörképei.  Fölfedezhetők freudista ismeretei; pl.  a kisebbrendűségi érzésből fakadó tudatzavar

 a nők iránti feszélyezettség  a hős visszatérő álma: anyját látja fésülködni, és azon rimánkodik, hogy ne verje meg újra  Második rész:  A hős teljes pszichikuma csak itt lesz kifejtve (itt figyelhetjük meg őrülete lassú kifejlődését).  Az első részben csak megpendített motívumok itt vissza lesznek játszva.  Pontosan nyomon követhető a kényszerképzet kifejlődése (a tanár szerelmes tanítványába, a kis Cserey-lányba, és féltékeny Madárra, arra a fiúra, aki udvarol neki).  Az első rész hosszabb bejegyzései itt megrövidülnek, kényszerűvé válnak, és egyre többször fordul elő Cserey és Madár neve. A Nyugat új korszaka ellen:  Márai bekapcsolódik a magyar irodalmi életbe; még Párizsban Dormándi Lászlóval szerkeszt egy fotóalbumot, amelyben elmondják véleményüket az európai ember szomorú sorsáról és perspektíváiról.  Nem rokonszenvez a Nyugattal, sőt Osvát Ernő halála után

élesen támadja két vezéregyéniségét, Móriczot és Babitsot. – Ez a szembenállás nem irodalmi, hanem politikai megfontolású „Senki sem vitathatja, aki lelkiismerettel és felelősséggel foglalkozik a magyar írás problémáival, hogy Móricz Zsigmond és Babits Mihály alkalmasak a Nyugat szerkesztésére.” (74–75)  A félhangokról (tárca)  Márai szerint a középút megőrzésének egyetlen lehetősége a kultúra védelme; a világválságból fakadó társadalmi indulatok levezetése lehetséges a művészetek és a kultúra által.  Nem szabad engedni az indulatoknak, hanem meg kell őrizni a bölcs mérlegelés „félhangjait”.  Az irodalom nem veszítheti el a köznapitól való távolságát.  Hisz a művészetben: a teremtő művészegyéniség nagyobb hasznot hoz, mint a „dollár”. A zendülők (1930; regény)  Meggyőződése: a nagy művészet olyan érték, amely akkor is érintetlen marad, ha a tömeg ízlése szembeszáll

vele.  Témája: konvencionális (a gyerekek lázadása a felnőttek társadalma ellen).  Két hasonló alkotás:  Ernst Gläser: Jahrgang 1902 (Bölöni György ford. A 902-esek címmel; 1930)  Hiteles társadalomrajz jellemzi, ez azonban hiányzik Márai regényéből.  Legfeljebb az a része hathatott rá, amelyben Gläser a kamasz fiú bizonytalanul körvonalazódó szexuális életét rajzolja meg.  Jean Cocteau: Enfants terrible (Gyergyai Albert ford. Vásott kölykök címmel; 1942) – ez a mű népszerű, Márai mégsem kedveli a szerzőt (nem tartja elég költőinek).  A mű konfliktusa európai; Márai érdeme: „magyar miliőbe európai problémákat tudott és mert beleállítani” (78.); a jellegzetes magyar probléma: az első világháború utáni megrendültség, lázadás és bosszúvágy.  A feminin adottság, a rejtett homoszexualitás problémája:  Egy polgár vallomásai: Márai értekezik róla  Bébi, vagy az első szerelem:

már itt is fölsejlik, de még csak az ábrázolás szintjén  A zendülők: megzavarja a hősök sorsát, életformáló tényező lesz, sőt a háború után megrontott élet egészének a jelképe  A regény fontos eleme a megtisztulás, a bűnös állapot fölszámolása.  Zakarka suszter úgy tisztult meg, hogy akasztott.  „Mindenki úgy tisztul meg, ahogy tud.” (81)  A banda tisztulása: ösztönös lázadás, a felnőttek bűnös világának teljes megtagadása.  Búvóhelyük egy városszéli házacska, ahol szabadok lehetnek.  Itt szövődik köztük a rejtett erotikával teli fiúbarátság.  Még nem felnőttek – ezt a határt akkor lépik át, amikor a felnőttek megrontják őket a durva szexualitással. Sárközi György: „Szinte filozofikus mélységű, ahogy a két durva felnőtt, a színész és a zálogos a maga beteg szexualitásával beletapos a fiúk gyermekesen finom, a szó plátói értelemben vett erotikájába, amely szinte

szemérmesen lengi át a regény lapjait. [] A két felnőttel kapcsolatos élmény nagyon is nyers, nagyon is leplezetlen, semhogy tovább tartani lehessen a gyermekség illúzióját – a »másik 157 világ« kíméletlen szennye elsöpri az ő ugyancsak tisztátalan, beteg, de valami ősi s szép tisztátalanságot őrző világukat.” (82)     A zendülők azért fontos regény, mert Márai először tett benne kísérletet arra, hogy pontos motívumok köré rendezze a cselekményt. Több későbbi jellemző strukturáló jelképe is föltűnik benne  város (kiszolgáltatott, de még nem köszöntött be a romlás)  színház 109  bohóc Márai ebben a regényben fogalmazza meg először egyértelműen irodalomfölfogását.  Ekkoriban nem idegenkedik a „használó irodalomtól”, de inkább a H. G Wells típusú prózaírókhoz vonzódik, akik gátlástalanul ábrázolták az élet változatosságát  Kritikaeszménye: az igazi

kritikának nem érdekeket kell szolgálnia, hanem csak a művel kell szembesülnie.  A jó író nem politizálhat, mert így művészetét aktuális, romlandó célok szolgálatába állítja.  A jó írónak vállalnia kell a Csontváry-féle magányosságot, és magával szemben is ki kell alakítania egyfajta impassibilitét. 110 A regény néhány részlete Kosztolányi műveiből magyarázható.  Aranysárkány: mindkét műben fontos szerepe van a bandának, a kiszakadni vágyó fiatalok széthulló, a „rosszra” is nyitott szervezetének.  Versei: Ábel, az orvos fia mindig úgy emlékezett lakásukra, mint egy könnyű éterbódulatra. Kosztolányi verseiben a betegség miatt lesz fontos jellemző „a halál vad aether-szaga” jelzős szerkezet.  A szegény kisgyermek panaszai: az idilli gyermekségkép háttere. Összefüggések Kosztolányi és Márai közt:  mindkettő „legalább annyira volt doctus, mint poeta”  az első világháború után

mindketten elszakadnak szülővárosuktól  mindketten vonzódnak az élet morbid jelenségeihez (Kosztolányi a nászútján figyeli meg, hogyan égetik el a halottakat Párizsban, és Márai is beszámolót ír az öngyilkosokról)  hisznek a méltóságban, és vallják, hogy az ember „egyedüli példány”  hasonló: a humanista író hitvallása  Kosztolányi: a homo ethicus és a homo moralis megkülönböztetése; illetve: tárcát ír a mindenkit kizsákmányoló „rossz emberről”  Márai: a „jó” és a „rossz” ember megkülönböztetése  Márai egyre fölszabadultabban fogalmaz, hőseit egyre több nézőpontból ábrázolja, ironizál, a mondatfűzését is könnyedség, fordulatosság jellemzi, és végül eljut az anyanyelvű irodalom mellett tett hitvallásig, hasonló módon, mint ami Kosztolányi nyelvművelő és nyelvvédő írásait jellemzi. A függetlenség paradoxonja - Emigrációs létforma a húszas években:  A Márairól

a köztudatban élő kép:  független író, aki tudatosan kivonja magát az irodalmi harcokból  elutasítja a történelem kikényszerítette állásfoglalások megtételét  hangoztatja, hogy az író egyetlen föladata az írás  Az emigráns létérzés cikkei fontos eleme.  1925: a nagyvárosi emigránsok nem a saját életüket élik, csak a város presztízse teszi lehetővé, hogy meghúzódjanak az embervegetációban.  Főleg párizsi tapasztalata: a franciák ellenségesek, és nem veszik őt emberszámba.  Meggyőződése: a háború utáni kis népek hátrányban vannak a nagyokkal szemben; egyetlen lehetőségük: az idegen környezetben társadalmi és szellemi gettóba kell vonulniuk, és itt küzdeni a túlélésért.  Az emigrációs létforma tüneteit főleg az Európában „tétován” és „zihálva” kullogó magyarokon észleli. „Ez orvosnak készült s ma szerelő és boldog, hogy az lehet, ez a költő autókat mos egy

garázsban. Mindez nem életbevágó, csak defekt. Nem tudja, hogy áll a világhoz, s nem tudja, mit gondol róla a világ, egy napon más 109 Márai később gyakran azonosítja az írót és a maszkot viselő bohócot, de különbséget is tesz köztük: a jó író maszkja játék közben élni kezd, a legtöbb írónál azonban a bohócpofa állandósul, nem változik (és a kor is ez utóbbi magatartást várja el). 110 Bár regényfölfogásuk más: Kosztolányinál az idő- és világszemlélet kifejezése egységet sugall, Márainál viszont fontosabb a lineárisan folyó idő fölbontása, a lélektani tényezők beépítése a hősök gondolkodásmódjába. Márai irodalomképe mégis Kosztolányi ihletésével alakult végérvényessé 158 hotelbe költözik, nem adja meg a címét, nem levelezik hazafelé, s elkezd az ismerősöknek ilyen óvatosan köszönni, ilyen bizalmatlanul. Nincs semmi komoly baja Nem csinált semmi rosszat Defektje van” (90)  - Ha

valaki mégis haza akar térni, harcolnia kell egyénisége visszaszerzéséért. Az emigrációban tömegemberré alakult személyiséget kell ismét egyéni vonásokkal, saját gondolatokkal telíteni A harmincas évektől ez egyik legszemélyesebb írói problémája Amiben a megoldást látja: az írás Így születik meg az Idegen emberek c kétkötetes regénye Idegen emberek (1930; regény)  Hőse: egy magyar fiatalember, aki ösztöndíjasként Berlinben él, majd elutazik Párizsba, ahol behálózza az emigrációs életforma.  Úgy tűnik, a regény első része Spengler művének (Der Untergang des Abendlandes) irodalmi példatára.  Vaszilieff: orosz emigráns, aki többször megfogalmazza a kultúra végének fenyegető látomását.  A háború utáni Párizs nemcsak a kultúra városa, hanem az erőszaké, a brutalitásé, vagyis az új „európai szellemé”.  A fiatalember már Berlinben is találkozik a kis népek fiai iránti „kínos

jóindulattal”, de Párizsban még inkább elhatalmasodik rajta a kisebbrendűségi érzés.  A zűrzavar és a rendetlenség érzését az expresszionista stílussal közvetíti.  A névtelen fiatalember akarat és elhatározás nélkül hányódik a háború utáni zűrzavarban; boldogsága ritka és pillanatnyi.  Ebben a közegben nincsenek ideálok. Ezt sugallja a regény szerkezete is  A fiatalember előzmények nélkül szakad ki Párizsból, és követ egy ismeretlen nőt a tengerhez.  Itt hónapokat tölt el céltalanul (álomhoz hasonló lét), majd a kapcsolat hirtelen megszakad, és visszatér Párizsba, ahol honvágyat érez.  Tanulság: a függetlenséget nem lehet idegen környezetben megtalálni.  Márai eljut az emigráns életérzés ábrázolásáig, de a társadalomból való kiszakadás bemutatásánál megelégszik a véletlen szerepével.  A regénynek két szintje van.  A hétköznapi élet szintje: az író itt nem ad megoldást. 

A lélek szintje: itt kifejezheti a hazatalálás ősélményét; ennek szimbóluma a tenger.  Berlin: még csak a hős tudatában jelenik meg (a zavaros Berlint egy tengerhez hasonlítja).  Bretagne-i út: a valóságban is megismeri (nyugalom és biztonság).  Márainak ez az első regénye, amelyben később állandósított jelképeket próbál beépíteni hőse gondolatvilágába (ebben releválja az író és a valóság viszonyát).  mutatványos: az élet színjátékát idézi  a cirkuszi sátrak közti tarka tömeg és a legváratlanabb pillanatokban fölbukkanó bohóc képe: arra figyelmeztet, hogy idegenben álarcot kell viselni  a városok ősi épületei: az élet színjátékának a díszletei  A művészi magatartás idealizálása:  A nagy és nemes érzések popularizálódása olyan veszély, ami Spengler szerint egy-egy kultúrkör végét jelenti.  Márai ezt először az Idegen emberekben ábrázolja: hőse különállását a

névtelenséggel fokozza.  Később tovább stilizálja ezt a pozíciót, és a távolságot pátosszal telíti – a kultúra és a hagyomány védelmezőjeként ábrázolja azt, aki nem hajlandó elegyedni.  A világot csak tudatosan vállalt szenvtelenséggel lehet hitelesen megjeleníteni.  A hiteles művész föladata: a csüggesztő, a tömegeknek kiszolgáltatott valósággal szemben az álmok kiegyenlített világának a megjelenítése.  Az idő kérdésköre:  Kétfajta idő:  fizikai idő: az idő valósága  történelmi idő: nagyléptékű (ebben valósul meg az ember egyéni ideje) Korábban: az irodalom a kettő függvényében ábrázolta az egyéni időt.  Modern regény: a kétfajta idő megszűnik motiváló tényező lenni.  Márai korán szembesül ezzel a problémával; amit észrevesz: a század ember észleli az idő változását, de igazán fontosnak csak az egyéni idejét tartja. Ez utóbbit a művészetnek is új szempontból

kell megközelítenie  Idegen emberek  Időrétege meghatározója: az egyéni idő.  történelmi idő 159 -  Csak önreflexiók során jelenik meg, és a főhős akkor sem értelmezi.  Másodlagos tényezőként az írói leírások és stíluseszközök jelenítik meg.  A háború után: zűrzavar – nincsenek anyagi, erkölcsi, szellemi vagy politikai kötöttségek. Ez tükröződik a kor német irodalmában is, amelyet Márai alaposan ismert  Heinz Liepman: Der Frieden brach aus (1929, regény; céltalanság, reményvesztettség, a kor erkölcsi zűrzavara)  Robert Neumann: Sintflut (1930, regény; a frontról hazatérő és az otthoni tömegek keveredéséből származó iszonyú káoszt ábrázolja)  Otto Zarek: Die Begierde (regény; Berlin modern Bábelként jelenik meg) Csutora (1932; egyik legnépszerűbb regénye)  Azt a kérdést tárgyalja, hogy a kötöttségek közt lehetséges-e teljes önmegvalósítás.  Csutora egy korcs puli,

a mű mégsem csak „kutyaregény”, mint Jack London könyve vagy Thomas Mann műve (Herr und Hund). Annak ellenére sem, hogy Csutora mindenütt ott van, és a bevezetőben maga az író mondja, hogy kutyaregényt írt.  A regény egy viszonyrendszer képe: Csutora és az úr (gazda) – ez a viszony már-már emberi.  Az úr Csutorát figyelve mindig arra gondol, hogy mindenki a rosszul fejlett civilizáció áldozata lett.  Tárgyi környezet: Krisztinaváros (ez Márai nagy szeretettel jeleníti meg).  Csutora hamar fölismeri, hogy a parancsok fölülről jönnek, de ő lázadhat ez ellen (pl. megugathatja a magas rangú hölgyet).  A zűrzavaros világgal szemben kétféle magatartás védhet (mindkettő tarthatatlan).  a teljes szabadság illúziója, amelyben Csutora él  a „fegyelem”, a közöny és az érdektelenség, amely az urat jellemzi  Csutora makacsul ragaszkodik a szabadsághoz, ami élete legfőbb értelme, és amelyet a szokások

rabságába merevedett ember szüntelenül el akar tőle venni. Pl. a póráz okozta megaláztatást így éli át: „Hát nem! Az nem lehet! Miért? Hisz akkor vége mindennek, a létezés értelmének, nincs cél többé, amiért élni érdemes, nincs méltányosság és erkölcsi igazság, nincs igazi törvény, sem fenn a csillagokban, sem idelenn e véges világban, a háló és a dolgozó között! Most megértette, és nem bírja el. Már nem vinnyog, nem kér, nem csodálkozik, tanácstalanul Nincs törvény és igazság, csak póráz van, hetedíziglen. Ennyit megértett” (108)  - A „fegyelem” csak akkor oldódik föl Csutora életében, ha gazdája sétálni viszi. Ilyenkor működni kezd a lefojtott belső erők látszólagos szabadsága. Ezek a lázadások azonban (egy kivétellel) szégyennel és megalázottsággal végződnek  A kutya végül a tragikusnak érzett szeretethiány következményeibe fog belepusztulni.  A zendülés azért sem vezethet

eredményre, mert a világ reménytelenül elgépiesedett, és elveszítette az ideált adó emberi tartalmakat. A reménytelenség megfogalmazása tárcáiban: Műsoron kívül, Bolhapiac  Műsoron kívül (1931): az Újság azonos című rovatában megjelent cikkek szigorú válogatása.  A szegények iskolája (1933): látszólag egységes esszé.  Bolhapiac (1934): az Újságban közölt reflexiók szigorú válogatása.  Márai cikkei nagy része kiadatlan marad (egyrészt aktualitásuk miatt, másrészt, mert egyre tudatosabban törekedett arra, hogy megvalósítsa a tárcaformát).  Terve, hogy néhány társával együtt egy igényes képes hetilapot indítson, amely az olvasók szélesebb rétegéhez szól.  Az alapötletet egy francia lap, a Marianne adja.  Párizsból ír Horváth Zoltánnak, hogy megkérdezze, hajlandó-e megalapozni a tervezett lapot (valószínű, hogy Horváthék a Nyugat ellenében tervezték a lapot, hogy tönkretegyék a

folyóiratot).  Márai viszont egy Londonból írt levelében ezt állítja: „A Nyugat felszámolásába nem szeretnék semmilyen formába belekapcsolódni. Nagyon szomorú, ha ez elkerülhetetlenül szükséges, s én semmi esetre sem akarom az örökség roncsain felépíteni a vállalkozást.” (111)  A lap végül nem indul meg.  A búvár (tárca)  Babits és Kosztolányi vitája: mit hoz föl a búvár a mélyből.  Esti Kornél éneke és egy cikk: „Kezében szomorú sár, ezt hozza néked abból.” (112)  Babits: a búvár kincsekkel megrakodva tér vissza.  Úgy tűnik, ez a vita fejeződik be Márai tárcájában: nem az a lényeg, hogy a búvár mit talál, hanem az, hogy a munkáját ebben az átláthatatlan közegben is el kell végeznie. 160      Megjelenik a két nemzedék közti szemléletkülönbség: Márai búvára nem foglalkozik a mélység titkaival, mert a környezete hétköznapi tömegmunkára kényszeríti.

Kosztolányi és a cikkíró Márai hasonlósága  az élet reménytelensége – ezt éli át a Pacsirta lelkésze is  Különbség: Márai teljesen reményvesztett – tudja, hogy nem változtathat a lét értékvesztésén.  Közönyösen szemlélődik; pl. A tavasz Ujjgyakorlat: „Nem várok többé a természettől hangulatot, kegyes csalást, kendőzetlen állapotban bámulok meg mindent, foltokkal és hibákkal Csak világosságban lehet élni; minden télen meghal az ember valamit.” (113)  Keserű iróniával gondolnak arra a korra, amikor a nagy művész föllépését becsülték, nem a nyári vendéglő muzsikusáét (pl. A dobos)  Hasonló kíváncsisággal fordulnak az élet morbid jelenségei felé (pl. Első vizit, A gyilkos kezei)  A cselédet tárgyként, eszközként jelenítik meg (pl. Teréz; vö Kosztolányi: Édes Anna) Márai gyakran gondol a halálra.  Mind meghalunk, és halálra ítélt a világ is (pl. Szemérem)  Mindenben, amit

lát, a bomlás sejtelmét érzékeli (pl. Teddy)  A világ egy nagy panoptikum, ahol végül mindenki a bohóc álarca mögé menekül (pl. Halottak) Márai szerint az embertelenség, a gépiesség és a rossz csak az irodalom síkján győzhető le. Egyébként távolságtartás jellemzi: „A nagyvilág ködös és távoli, semmik közöm hozzá, semmi utam” (114) Hétköznapi magatartását cikkei is igazolják. Ezt Komlós Aladár a Baudelaire által kifejtett dandyizmus jegyeivel azonosítja  Baudelaire: e jelenség akkor bukkan föl, ha a demokrácia kezdi elönteni az arisztokráciát.  Komlós: Márai nem arisztokratizmusból, hanem a kultúra védelmében vállalja a dandyizmust (a kiszakadásnak ez az egyetlen elérhető lehetősége).  Ehhez a magatartáshoz hozzátartozik a független író gőgös magányának a stilizált megjelenítése. Reggeli négy: „A térfokon állok, esőben, kigombolt gallérral, fedetlen fővel, a korlátnak dőlve a tenger

fölött, mint egy dandy 1830-ból. A valóságban van valami jampeces 1930-ból Teatrálisnak érzem, hogy itt állok, mint egy költő, hajnalban, átvirrasztott éjszaka után, úgy érzem magam, mint akit beállítottak a képbe, s a rendező kézintését várom, aki utasít, hogy vonuljak hátrébb, mert kiléptem a képből. Egy lépést hátralépek” (115)  Ugyanakkor nem adja föl az európaiság pózát sem; pl. Angol óra: „ szeretem ezt a zagyva kontinentális pánikot, ezt az állandósított életveszélyt, ezt a zsúfolt, izgatott, eszeveszett Európát”  - (115.) Vidali módszere (elbeszélés)  A fölismeréseket és a pózokat mintegy irodalomszemlélete összefoglalásává teszi a műben.  Írás: boldogító és fájdalmas munka, amely áthatja az egész embert.  Végül: a hétköznapi élet eseményeit úgy szemléli, mint egy készülő mű elemeit, és létrejön az irodalomnak egy új képe: „Számomra sokáig élmény volt az

irodalom, életem egyetlen élménye. [] Aztán megismertem s meguntam. Most már csak a mesterségem érdekel” (115–116) A szegények iskolája (1933)  A gátlástalan „élményzsákmányolás” jelenik meg benne, ami egy védekező írói magatartás.  Bálint György véleménye  műfaja: szatirikus esszé  világirodalmi előzményei: Jonathan Swift, Bernard Shaw, Chesterton, Mencken  Az imperializmus korának szatirikus természetrajza mély iróniával.  Tanácsot ad a szegényeknek, hogyan élvezzék elesettségüket; és mintha tudományos munkát írna, jegyzetekkel, névmutatóval egészíti ki művét.  Ad absurdum viszi azt az erkölcsi világképet, amelyet az Esti Kornél sugall – kialakít egy új erkölcsi világrendet, ami a jó és a rossz egyensúlyán alapul: „Kitaláltam azt, hogy a kicserkészek mintájára, mindennap végbeviszek valamilyen apró jócselekedetet, s rögtön utána, hogy az erkölcsi egyensúly helyreálljon, a

magam mintájára mindennap elkövetek valamilyen apró rossz cselekedetet.” (117)  A szavak és a fogalmak jelentése ingatag: a társadalmi környezet szabja meg, ki mit ért rajtuk. Ebben a világban az egyetlen hiteles állapot a közvetítőé, aki nem más, mint az író: „ a költők nem tekinthetők szegényeknek; állandóan a gazdagok és szegények között élnek” (119.)  Az élet csak úgy viselhető el, ha a művészet átkölti a szegénységet: „A világot az igazság nevezőjére költeni át csak a teljes, tudatos, előkelően cinikus magány állapotán belül lehet.” (119)  A szegények sohasem lehetnek függetlenek, mert megrontja őket a gazdagok élete.  „nemes szegénység” (= dandyizmus)  Ők soha nem lehetnek gazdagok, de büszkék a függetlenségükre. 161  - Állandóan vándorolnak, hátha fölfedeznek egy boldog világot (azonban rájönnek arra, hogy ez csak ábránd).  A világról azonban a művészek sem

készíthetnek átfogó alkotást, hiszen az egész csak azoké, akiknek van pénzük és idejük.  Gondolkodni viszont csak a független, nemes szegények tudnak.  Az író számára az élet mindennapjaiból való kiszakadás teszi lehetővé az erkölcsös létet – az erkölcsi jó birtoklójának legfőbb jellemzője, hogy nem vegyül el a tömegben, hanem magára marad.  A mű az író azon meggyőződését is kifejezi, hogy „a szegénység elviselhetetlen állapot”. A sziget  Főhős: Askensi.  Az Idegen emberekhez hasonlóan itt is fontos a hős lelkéből váratlanul föltörő érzések ábrázolása; különbségek:  A névtelen fiatalember akarat és elhatározás nélkül enged érzéseinek.  Askensi: tudatosan figyeli önmagát, és keresi a választ arra, mi a boldogság.  Askensi az Adrián megöl egy nőt, és a regény ezen tett okát keresi.  A főhős a gyilkosságig azzal vívódik, hogy ő egy szürke, hétköznapi ember, és

életét a társadalmi konvenciók határozzák meg. De miután átlép a korlátokon, ráláthat az élet teljességére A gyilkosság boldog, mert érdek nélkül cselekedett.  A mű több ponton is Bergsonra utal.  Askensi az érzelmei megfigyelése közben a francia filozófusra gondol: „az egész pillanat valahogy nincs megrögzítve az időben a maga igazi helyén”.  A regény fölépítése (vö. Bergson: Teremtő fejlődés): a teljes megvalósulás csak úgy képzelhető el, ha az ember útközben elhagy magából néhány dolgot. Askensi pedig szabadulni igyekszik minden bergsoni értelemben vett anyagitól.  A főhős legfontosabb fölismerése szintén bergsoni gondolat: az élet igazi tartalmait nem lehet fölismerni az értelem révén.  Bergson: az életben rejlő tartamot a művészi megismeréssel rokon beleérzés hozhatja felszínre.  Askensi a gyilkosságot úgy értelmezi, mint a legmagasabb rendű művészi tettet, amelynek révén kinyílt

előtte az idő.  Askensi szerint az embernek át kell adnia magát egy mámorító érzésnek  Ez megadja neki a teljes függetlenség illúzióját.  Ekkor elveti emberi érzéseit, megszűnnek a gátlások és a szemérem, és az ember eljut a lét teljességének a birtokába.  A megismerést ekkor nem fékezi a megszokás.  Azonban a teljes szabadság is erősen korlátozott; okok:  Askensi lelki egyensúlya megbomlik a gyilkosság után.  A társadalom a „szigetre” is utánanyúl, és szabályokkal korlátozza.  A bűnös tettben benne van a büntetés adottsága – ezt jelképezi a regényben több formában is megjelenő ananké (végzet).  A regényt sejtelmes lebegés jellemzi; ok: a hős a föladatra készülve elveszíti a valósággal való kapcsolatát, és mindig arra gondol, hogy bármikor megőrülhet.  A mű lehetséges értelmezése: Márai a „sziget-gondolattal” mint a képzelet illúziójával számol le.  A mű tudatos

stiliszta alkotása:  jelzős szerkezetek halmozása  még a szóismétlések is a pátosz érzetét keltik  hasonlatai teltek  leírásaiban a választékos stíluselemek az uralkodók  A regényben vannak egymásnak felelő motívumok.  A mű elején megjelenik a gyilkos – végül Askensi is gyilkos lesz.  A családját kiirtó férfit riadt, félénk emberek figyelik – a detektívek sorfalában Askensit is bámulja a tömeg.  Márai hitelesen ábrázolja a regényben a függetlenség paradoxonját. A nácizmus ellen - A „szellem” védelmében:  1933: az események hatására át kell gondolnia a szabadság és a függetlenség eszményét. 162  - Páholyból c. cikke: „A méltatlanul sötétnek vádolt középkor helyébe az igazán sötét jelenkor köszönt be, s alaposan elterpeszkedik. A középkor sötétjében a hit és a kétely világított, de az újkor sötétjében az elektromosság világít, ami nem ugyanaz. A düh, az

őszinte szívből fakadó utálat, mellyel a diadalmas mozgalom elsőnek a szellemet seprőzte ki, nagyon jellemző [] Minden fáj és minden sért, ami szellem.” (130)  Az év elején még az az illúziója, hogy Hitler nem kerülhet hatalomra. A németországi zsidók sárga csillaggal való megkülönböztetésének elrendelésekor azonban Márai úgy érzi, megbukott. A zsidóüldözés azt is jelentette számára, hogy az európai civilizáció elvesztette létjogosultságát  Írásaiban ekkor tűnik föl először a „sértődöttség” fogalma.  Márai azonosítja magát az üldözöttekkel, és kezdettől fogva kemény politikai cikkeket ír, amelyekben leleplezi a náci propaganda fogásait. Erről Sértődött vers c költeményében vall a legteljesebben 111 (ez egyik kötetében sem szerepel). A hitlerizmus igazi arca:  1933 januárja: Márai részt vesz Hitler Sportpalastban mondott beszédén, majd ír egy leleplező cikket.  Ez a cikk a magyar

antifasiszta irodalom remeke, amelyet írója reális helyzetelemzésnek szán.  Márai érzékelteti, hogy Hitler mögött egy megtévesztett, de a hit erejével mozgósított tömeg áll, amely úgy tekint a Führerre, mint egy eljövendő korszak istenére. „ a Führer még messze jár, de közeledtére megbénul minden ideg, huszonötezer ember szinte hipnotizáltan figyel az ajtó felé, ahol az imádott alak mindjárt fel fog tűnni. Rövid, éles, goromba parancsszavak minden irányból. Kaszárnyahang, melyet a fülek élvezettel isznak Fél kilenckor a hangszóró elordítja: »Der Führer kommt«. Huszonötezer ember felemeli karját és visszabőgi: »Heil« Mikor ezt a bőgést hallom, egyszerre megértem a nácik sikerét Így csak a dervisek üvöltenek, s akik halálosan kétségbeestek []A hallgatóság java idősebb emberekből áll S aztán egészen fiatalokból Középkorú férfi kevés akad a teremben [] Ellenben több nőt láttam, akik könnyes szemekkel

hallgatták Hitlert, elmondhatatlan izgalomban, reszkető kezükkel törölgették szemeiket. Az a szorongó érzés fogott el, mintha huszonötezer hirtelen megtébolyodott emberrel zártak volna közös terembe Kínos érzés” (133–134)   A gúny mellett az együttérzés hangja is megjelenik: a német irodalom és művészet legkiválóbbjai foglyul estek a nagy Hitler-offenzívában. Élesen bírálja a náci látszaterkölcsöt, amely a szabad szellem megfojtására irányult. Ezeket az er112 kölcsnemesítő törekvéseket pellengérezi ki pl. A fügefalevél c cikkében „ varázsütésre előttünk áll az új német prüdéria erotikus eszménye, Ádám és Éva jägernadrágban, a teuton tölgyek alatt, kezükben Kneipp-páter egészségügyi tanácsadójával, nyakukban a horogkereszt. Hát, gusztus dolga Nekem így sem tetszenek, de [] az elégtétel egy finomabb nemével figyelem ezt a változást” (136) - „Hannibal ante portas”  Ausztriai útján

fölismeri: a nácizmus szelleme Ausztriát is elérte. Szép kilátás (1933): „Aki a horogkeresztes propaganda jelentőségét a hárommilliós szudéta-németség vagy például a burgenlandi parasztság körében lebecsüli, hogy Tirolról ne is beszéljünk, az informálatlan vagy szamár. Hannibál itt áll a határokon, s akkora horogkereszt lóg a nyakában, hogy öröm nézni. S nem lehetetlen, hogy lesz Ausztriában még e nyáron német idegenforgalom, csak talán nem egészen abban az értelemben, ahogy az osztrák hotelesek eddig megszokták. A szép kilátások hazája új panorámát mutat a világnak Szédül, aki nézi” (137–138.)   Berlini címre c. cikkében bukkan föl először az a gondolat, hogy a náci propaganda a hazai tömegeket is megfertőzte, és általa veszélyeztetve látja a nemzeti önállóságot Újság: minden eszközzel harcol; Márai ide vonatkozó cikkei:  Meskó és Hitler  „Tapintatlan pestiek” , akik az osztrákok

városnéző buszáról letépték a horogkeresztet, és a sajtó megrótta őket ezért a „vandálságért”  A szégyenpad, Vélemények a szégyenpadról: 1933 végén tüntettek a zsidó hallgatók ellen, és szégyenpadba akarták kényszeríteni őket. A kultuszminiszter ezt úgy védte ki, hogy december 13-án bezáratta a Műegyetemet. Márai tárcában „dicséri meg” ezt a bölcs lépést „ a szégyenpad megoldás [] S aki a szégyenpadban ül, emelt fővel, néma beleegyezéssel, legalább ráér elgondolkodni rajta, milyen különös, talán kényelmetlen érzés is lehet a másik padban ülni, egy teremben, ahol van szégyenpad is. Nem a legkényelmetlenebb hely a szégyenpad manapság” És mivel a cikk befeje- 111 ld. a Függelékben Ilyen volt pl., amikor Goebbels támadta a német sajtóban fölbukkanó ledérséget, és ezután a német lapokból eltűntek az aktfotók Majd ismét megjelentek, „praktikus” életszemléletet tükröző aláírásokkal.

112 163 zését félreértik, két nap múlva magyarázatot fűz hozzá: „Azt ajánlottam, hogy foglalják el a zsidó egyetemi hallgatók tiltakozás nélkül helyüket a szégyenpadban, mert a pellengér ebben az esetben nem arra szégyen, akit kikötnek reá, hanem azokra, akik eltűrik, hogy védtelen és ártatlan embereket megalázzanak. Ez volt cikkem értelme.” (139)  - Márai éles polémiát folytat a jobboldali sajtóval; pl. Pesti címre c cikke Milotay Istvánnak  Milotayt antiszemita kultúraszemlélet jellemzi:  Szerinte a zsidó publicisták meghamisították a liberalizmusnak a Deák Ferenc és Eötvös József képviselte nemes hagyományait.  Közismertnek tartja Hitlernek a magyarok iránti rokonszenvét.  Perverzióval vádolja Jászi Oszkárt, akinek a kezdeményezésére kialakult a „minden magyar önérzetet fölháborító pacifista újságírás”. (141)  Sajnálja, hogy nem németek szivárogtak és asszimilálódtak be

nagyobb számban az országba.  Márai véleménye:  Hitler rokonszenvének egyetlen pillanatnyi jele: „Meskó importált pemzli-bajsza mellett, hogy a magyar farmer nyakán rohadt a sajt, tojás, vetőmag és gyümölcs, melyet e barátságos tradíciók dacára sem tudott kivinni a rokonérzésű Hitler-birodalomba.” (141)  „ Budapest helyett, ami mégis csak lett, valamiféle gigantikus Budakeszi lett volna” (141.), nem asszimilálódott, magyar nyelvű és magyarul gondolkodó zsidók közösségével, hanem nyelvükhöz ragaszkodó, különben rokonszenves svábokkal.  „ Milotay nem veheti rossz néven, ha a magyar liberalizmus változatlanul nem hajlandó összetéveszteni a magyarság érdekeit a Magyarság érdekeivel.” (142) Esztétika a „lövészárokban”:  Barbár korszellem jellemző:  Márai szerint a korérzés egyik legnagyobb veszélye az egyéni emberre orientált szemlélet sorvadása, pedig az egyedi embernek küldetése van: meg

kell valósítania hivatását.  A barbár korszellem már a művészeteket is elárasztotta: a könyveket már nem írják, hanem termelik, így nem lehet fölismerni a művészetek értékeit.  Az írónak el kell tűrnie, hogy a divat és a szeszély sodorja műveit.  A kritika már rég elvesztette hitelét a közönség előtt (egy regény sikerét irodalmi díjak döntik el).  A tömegek elgépiesedtek, fogyasztásra orientálódtak.  Ebben a „tökéletesen civilizált” világban tenyészhetnek a diktátorok. „Soha még civilizáció olyan civilizált formák közt nem pusztult el, mint a mienk fog, mihelyt erre valami civilizált alkalom nyílik.” (145)  A civilizáció, az elgépiesedés veszélyével több mű is foglalkozik.  Spengler: Der Mensch und die Technik (1931)  Ortega  Lothrop Stoddard: Lázadás a civilizáció ellen (magyarul: 1931) Spengler és Stoddard: a lázadás végső stádiumának a Szovjetunióban történteket látják,

szerintük ott már megszűnt a civilizáció.  Márai elsődleges veszélynek érzi a csöndet, a közönyt, az európai perspektíva föladását. Éppen ezért veszi nagy megdöbbenéssel, hogy Chaplin, akit a huszadik századi egyetemes művészet egyik legnagyobbjának tart, nem készít új filmet. Nyílt levél Chaplinhez (1933): „Van egy gentlemanlike, van egyfajta hősiesség, amely a zsenire is kötelező: Önnek kötelességei vannak az emberiséggel szemben, s amíg élni és dolgozni tud, tessék eleget tenni kötelezettségének. Fütyülök az ön magánéletére, s nem érdekel, hogy boldogtalan Ahányan vagyunk ma a világon, kicsik és nagyok, akik az embereket ríkatni vagy röhögtetni, más szóval eszméltetni tudjuk, akik ki tudunk csiholni megrettent idegeinkből egy szikrányi világosságot, az értelem egy villanásnyi érvét, mind boldogtalanok vagyunk s mind kötelesek vagyunk a helyünkön maradni, maszkba öltözni, s kiállani és komédiázni.

Most szükség van ránk, Chaplin, úr! – bocsássa meg az ildomtalan többesszámot, – a névtelenekre és a zsenikre egyformán, mindenkire a maga helyén és a maga hatóereje sugarában Most nincs jogunk nem komédiázni! Jó is lenne Most nem arról van szó többé, hogy egy jó filmmel, vagy zseniális regénnyel több vagy kevesebb – most az egészről van szó, Chaplin, úr, a hidakról és a házakról, a zenéről és minden életről, s többek között arról is, hogy a civilizált világ bizonyos szélességi és hosszúsági övein belül akad-e még tíz vagy húsz év múlva gyermek, aki – mint az Ön felejthetetlen filmjének kis hőse – mosolyogni tud? ” (147–148.)   A nyílt levél két fő gondolata:  Minden írónak és művésznek dolgoznia kell.  A mosoly és a nevetés magában rejti a függetlenedés és a felülemelkedés esélyét. Ekkor lesz cikkeinek fontos eleme az irónia és a humor. 164  Márai véleménye a

nyelvről  Ebben látja a megmaradás fogódzóját.  Elítéli az erőszakos purista törekvéseket; ő bizonyos idegen szavakban az Európához tartozás jelképét látja (szerinte a gyökereket metsszük el, ha mindenáron suta magyar szavakkal akarjuk fölcserélni az idegeneket).  „A nyelv, a kifejezés egyik titka éppen a mértéktartás, a mértéktelen nemzetiesség ellenkezik a nyelv – minden nyelv – szellemével. A nyelv élni akar s hajlandó tanulni is” (154) Egy polgár vallomásai - A téma megközelítése: 1927: „Engem, aki zsurnaliszta vagyok, hosszú ideje izgat a vállalkozás, hogy a magam zsurnaliszta eszközeivel könyvet írjak a szülővárosomról, gyermekkoromról, első élményeimről, s e vállalkozás során megkeressem a hibákat, ahol gyermekkoromban az életem elromlott vagy eligazodott – ha egyáltalán történt ilyen hiba –, nem valami új irodalmi ötlet ez, de a szegény ember vízzel főz, s akinek nem telik másra,

érje be azzal, hogy könyvet ír arról, ha már ilyen a kedve, amit megélt, látott, hallott, tapasztalt.” (157)   - A terv kivitelezésével Berlinben és Párizsban is foglalkozik. A húszas évek kezdetén a téma regényesítésére gondol – ezt valósítja meg a Féltékenyekben. A regényforma hátránya: az egyedi lét ábrázolása nem föltétlenül vezet általánosan érvényes tanulságok megfogalmazásához.  Hogy megtalálja a megfelelő formát, két dolgot kell egyensúlyba hoznia.  egyrészt az író higgadt távlatosságérzését  másrészt az újságíró folyvást indiszkrécióra törekvő hisztérikus neurózisát (ezt tartja a biztosítéknak arra, hogy a visszatekintő tervből műalkotás lesz)  Végül hét év telik el.  Ennyi idő kellett az írónak ahhoz, hogy eltekintsen életrajza legszubjektívabb tényeitől, és olyan általánosítások birtokába jusson, amelyek megadják számára az általánosítás

lehetőségét.  E hét év alatt összehasonlíthatta a külföldi és a magyar polgári életformát. Márai a polgári ideált kassai tapasztalataival azonosítja, ahol megvan a megtartó és eleven polgári légkör (ez Budapesten hiányzik).  Címválasztás: „vallomás” – műfaji problémát sugall.  Szent Ágoston  A világirodalomból a leggyakrabban említett vallomásíró.  Nála a confiteor ige két jelentésben is szerepel: megvall és magasztal.  Márai vallomásainak is van gyónásjellege, de érezhető a polgári létforma dicséretének a szándéka is.  Marcus Aurelius  Márai egyik legkedvesebb írója (hatásáról egyértelműen szól az Ég és Földben).  Művéből hiányzik az összetartó szerkezet, de spontaneitása és sztoikus életfölfogása lenyűgözte Márait.  A műben megfigyelhetők az emlékirat műfajának fontosabb jellemzői, bár az események impresszionista megragadása ennek ellentmondani látszik.  A

nagy emlékírókhoz hasonlóan Márai azt mondja el, mi történt vele, de az események hitelesítésétől mégis elhatárolja magát, és a „fikció” felé tágítja azokat.  A mű meghatározó tényezője a szubjektivitás – ez két dologban nyilvánul meg.  az emlékező-író kommentálja a történteket  a szerkezetet megbontó vezérmotívumokat iktat be  Ezt a művészi eljárást Richard Wagner honosítja meg, de valószínű, hogy Máraira nem a német zeneszerző hat.  Ezen motívumok használata megadja a lehetőséget a lineáris idő fölbontására. A patriarchális polgári életideál:  A „monarchikus Bécs” képe:  Látszólag váratlanul bukkan föl a mű különböző részein, de fontos szerepe van.  Nyugalma, látszólagos békessége megtartó erőt jelképez.  Márai az aranykori békesség szigetét látja benne.  Az itt tapasztalt patriarchális életérzés keríti hatalmába Lipcsében, Drezdában vagy Weimarban.

113 A franciáknál hiányoznak az idilli vonások, és az írót itt elfogja az „idegenség-pánik”. 113 Amikor feleségével mégis itt telepszik le, elmetszi azokat a kötelékeket, amelyek a nyugalmas közép-európai szellemiséghez fűzték. A polgári hagyományból kiszakadva egy ideig „jeges magány” veszi körül 165  - Ez a nyugalmas, már-már idilli életforma kerül Magyarországra (ezt hozzák magukkal Márai ősei is). A patriarchális környezetből származó német vagy szász polgárok gyanakvással szemlélték „a kedves gondtalanságában oly vonzó, úrias tetszelgésében mértéktelen, üggyel-bajjal polgáriasuló magyar világot, ahol a fiskális úgy élt, mint a nagybirtokos, a felcser hintón járt, s a földmérő mérnök virtusból ezresekbe ferblizett este az urasággal, kinek birtokán napidíjért dolgozott” (163–164.)  A hazai polgári ideált nagy urbanitású városok alakítják ki, pl. Kassa  A franciaországi

magányban a könyv a támasza.  Márai keresi az új eszméket, lázad az előző nemzedékek ellen, de soha nem szakad ki a polgári rendből. Szellemi nyugtalanság jellemzi, ami eddig is fontos téma volt regényeiben  Bébi, vagy az első szerelem (a tanár egyetlen „útján” szerez olyan tapasztalatok, amelyek megerősítik benne, hogy vele is történik valami)  A zendülők (a banda tagjai veszélyes fölfedező utakra indulnak)  Idegen emberek (végig a vándorlás állapotát ábrázolja)  A sziget (Askensi egy vándor-hős) Az individuum függetlensége:  A mű meghatározó eleme: a polgári életrend fölbomlása után érvényes emberi és írói magatartás bemutatása.  A hagyományos életstílust kialakító polgárság is elismeri az individuum méltóságát, és azt, hogy minden ember „egyedi példány”.  Márai családjában többen is képviselték ezt a típust:  a Theresianum tanára  a pesti nagybácsi, aki világhírű

jogász volt  Zsüli néni, a „múlt századi nő”, aki regényeket írt és kiválóan beszélt franciául „ igazi nő, a fin de siècle remekműve, ritka tünemény. Ő is kivált a társadalomból, de úgy tette ezt, hogy elfogadták, megbecsülték. Benne még érzékelni vélte azt a csendes, öntudatlan, egyáltalán nem romantikus női hősiességet, amelyet a háború utáni nőben mindig nélkülözött. A háború utáni, emancipált nő Márai szemében görl volt, kedves tehetséges, üres vagy tartalmas, jóindulatú vagy kis gonosztevő, aki néha kémiát tanult, néha szült és szoptatott, néha flörtölt, és néha szeretett, ezek a háború utáni nők talán egészségesebben éltek, mint századvégi elődeik, de ő csak nőféle nőnek nevezte őket, akikből hiányzott a családfenntartó érzés; nem anyák voltak, csak görlök.” (169)  Önálló, független gondolkodásmódra való törekvés:  Az individuum egyik legjellemzőbb vonása.

 Márai finom iróniával jeleníti meg a kor vallásos nevelésének a korlátjait, és vele szemben a polgár önállóságra való törekvését, és azt a hitet, amely valójában a misztérium iránti vágyódás. „Vallásosak vagyunk odahaza? Bizonyára meglepődne mindenki a családban, ha váratlanul e kérdés intéznék hozzá. Az ünnepeket megtartjuk minden ceremóniával, böjtnapokon soványat eszünk, húsvétkor a cselédek elviszik a templomba megszentelni a sokát és a kalácsot, az ágy fölött feszület függ és rózsafüzér, Isten nevét köznapi társalgásban is nagybetűvel ejtjük ki, nagy ünnepeken szüleink is elmennek a templomba, de valamilyen különösen bigott hajlamot sohasem észleltünk odahaza, gyónni, áldozni inkább csak hivatalból járnak a gyerekek, amíg iskolások Persze hogy vallásosak vagyunk, a vallást elismerjük, az élet egyik nagy, fegyelmező princípiuma, amelyet tisztelünk, körülbelül úgy, mint a polgári

törvénykönyv szabályait. De hiszünk-e? Az iskola, a vallásos nevelés lassan elfojtja bennünk az eredendő vágyat a misztérium iránt” (170) - 114 115  Az Egy polgár vallomásainak egyik leghitelesebb része, amikor Márai szakít addigi lelki atyjával, a „lélekhalász Fókával”.  A fiatalok védekezése, az individuum jogának sajátos megőrzése a bandákba való verődés, a konven114 ciók elleni lázadás is.  Márai a magyar iskolaügy egyik legnagyobb hibájának azt látja, hogy nem individuumokat nevel, ha115 nem arc nélküli tömeget, amely nem tanulja meg, hogy dolga van a földön.  Az állandó otthontalanságban az írás, a munka által lehet otthont találni; az „egész” fölbomlott ebben a korban, de az irodalom által a közelébe lehet jutni: „ valahogy ennek a körvonalait igyekszem megpillantani; s néha már világosan és élesen látok egy-egy részletet; de az egész persze homályos és beláthatatlan marad.”

(173–174) Az irodalomban „preparált élet”:  Márai fontos gondolata, amely meghatározza egész további irodalmi működését és irodalomszemléletét Azon banda képe, amelyhez a gyermek, majd serdülő Márai tartozott, A zendülőkben tűnik föl. Ez a gondolata visszhangzik Kolozsvári Grandpierre Emil önéletírásában (Tegnap). 166        „ akkor még nem tudtam, hogy az élet az író számára gyanús anyag, s csak módjával, preparált állapotban lehet felhasználni belőle valamit.” (174)  Vagyis: az életet nem lehet a maga naturális valóságában megjeleníteni – a szavakat, gondolatokat új jelentéstartományba kell tenni, ahol azok ismét életre kelnek. A preparált élet fogalma:  Nem azt jelenti, hogy az írónak el kell különülnie a valóságtól.  Eszköz, amellyel meg lehet haladni az előző kor szemléletét, vagyis a naturalizmust, illetve annak ellenhatását, az ezoterizmust (vagyis a

világtól való teljes elidegenedést).  Az igazi írónak ismernie kell a zűrzavart és a rendet is. Az Egy polgár vallomásaiban Márai tudatosan szembenéz az egyéni és a történelmi idő feszültségével. Ezt nem bölcselőként gondolja végig (mint Scheler vagy A N Whitehead), hanem az irodalom síkján.  „Nyilván, mindenkinél és örökké kétféle világtörténelem van; s én a magamét fontosabbnak érzem, mint azt a másikat, mely végzetével beárnyékolta” (176.)  „Emberek titkát kell fellebbentenem itt, s a »valóság« megközelíthetetlen titkai előtt mindig újra és újra meghátrálok A magam módján, igaz, egy gyermek módján »megéltem« valahogy én is a háborút, a forradalmakat: de ez az idő, minden »történelmi« érdekességével, nyom nélkül szitált át rajtam; nyilván nem volt közöm hozzá, másra kellett figyelnem.” (176) Az igazi író jellemzői:  Georg Kaiserrel kapcsolatban írja: „az író éljen

színlegesen imitálja az életet, figyelje meg nagyon erősen, de lehetőleg ne vegyen részt benne” (177.) Ha ezt mégis megteszi, bekövetkezik a zseni tragédiája, mint Kaiser esetében.  Az igazi író akkor lehet az élet hiteles krónikása, ha magányos; érzelmek nélkül, távolságtartó módon kell élnie. Berlinhez és Párizshoz kötődő személyes élettényeit szinte naturális életszerűségben mutatja be. Az „élet álarcosbálja”:  Ezt a szimbólumot egy valóságos berlini élményből vonatkoztatja el.  A háború utáni Berlin: „a férfiak nappal gyárakat vezettek, s éjjel kígyóbűvölőnek öltöztek” – „egyetlen permanens álarcosbál volt ez a berlini tél”. (179) Zene:  Márai műveinek meghatározó eleme, sőt olykor jelképes értelmet is nyer.  Pl. Féltékenyek: több része is Mozart Varázsfuvolájára játszik rá  Ez is valóságos élettényből eredeztethető, hiszen bécsi nagynénjei életében fontos

szerepe van. „Szerények voltak, s a maguk módján előkelőek; a család állandóan »alkotott«; s a zene túlemelte őket mindenfajta földi lármán. Zenéltek, ha nem volt pénzük, s zenéltek, ha szerelmesek voltak, vagy ha csalódtak szerelmeikben” (179)     Magány:  Márai egyik eredendő tulajdonsága, melyet emigrációs tapasztalatai tovább erősítenek.  Az Egy polgár vallomásaiban jelképpé nő, és főleg az érzés természetét írja le.  Márai magányos volt a bandákban és az irodalmi közösségekben is. Ezt a magányos élethelyzetet teszi alkalmassá arra, hogy függetlenül és távolságtartással ironikusan bírálja a polgárt. Márai a társadalmi különbségeket is irodalommá „preparálva” mutatja be.  A proletárt a félrehúzódó polgár szemével láttatja; a proletár sohasem lehet beavatott. Pl a bandavezérről ír így: „Néha olyasmiről beszéltünk előtte, ami kívül esett ismeretkörén, s

mamlasz arckifejezéssel bámult ránk, a fény kialudt kíváncsi szemeiben, rosszindulatú, csaknem gyáva, ellenséges vonás jelent meg nyers, érzéki gyermekszája körül.” (181)  „A szegények dolgán senki sem gondolkozott, ott álltunk közöttük, s mégis oly távolból szemléltük életüket, és helyzetüket, mintha a négerekről vagy a kis kínaiakról lenne szó, akik pogányságban sínylődnek, s minden kereszténynek gyűjteni kell az ezüstpapírt s a bélyegeket a missziósok számára; ezek majd megkeresztelik a szerencsétleneket, s aztán rendbe jön minden.” (181) Az életet irodalommá preparálni elsősorban magatartás kérdése. Az írónak a tehetségét nem a hétköznapi gondok megoldására kell összpontosítania, hanem azok mögöttesére, amelyet Márai látomásnak nevez. A valósággal kapcsolatban kialakított „magatartás”, „attitűd” Márai irodalomhoz való viszonyának kulcsfogalma. Ezt nemcsak a kritikák, hanem ő maga is

megfogalmazza „A magatartás, az az írói attitűd, a szemléletnek kínos beállítottsága a vízióra, a »másik látomásra«, mely emberek és jelenségek mögött dereng fel, s az író számára igazibb valóságnak tetszik, mint a tapintható, – megszabta életmódomat. Az írás végső értelmében nem egyéb, mint magatartás, nagy szóval úgy mondhatnám: erkölcsi 167 magatartás. Észrevettem, hogy feladat vár reám, melyet nekem kell egyedül, külső segítség nélkül elvégeznem; s mert gyöngének és készületlennek éreztem magam, ez a feladat szorongással, néha iszonyattal töltött el.” (182)  - Goethe példája megerősíti számára, hogy az élet és az irodalom elválaszthatatlan egymástól, és az író úgy élheti életét, hogy az az írósága alkatrésze. „Kapuzárás” és kapunyitás  A polgári tradíció nem meghatározó a korban; pl. a Halálfiai esetében a cím is jelzi, hogy a dzsentriivadékok

polgárosulásának a folyamata illúzió  Az irodalom fokozott figyelemmel fordul a magyar parasztság felé.  Illyés szerint ez a pusztulás képét mutatja; véleménye: „A magyar népnek segítség kell, s ha nem is mindegy, kiktől jön a segítség, mégiscsak másodlagos szempont lehet, első a segítség, különben ez a nép megfullad.” (185)  Vita indul velük (pl. a földkérdéssel) kapcsolatban: Magyar Hírlap, Magyarország, Szabadság, Új Magyarság, Pesti Napló, Szocializmus, Protestáns Szemle.  A fontos szociális kérdések pedig elterelik a figyelmet az irodalom belső ügyeiről, illetve a Márai által megjelenített polgári rétegről is.  Az első szociográfiák az objektivitás álarca mögött mondanak társadalombírálatot, és ez új műfajt ígér, illetve az irodalom megújulását.  Ilyen közegben az Egy polgár vallomásai teljesen időszerűtlennek tűnik. Hevesi András mégis így vélekedik a műről: „az utolsó

pillanatban, kapuzárás előtt újra megindult a polgári irodalom Magyarországon”. (186) A polgári minősítés kettős értelmű  Márai a polgártól való elszakadás és a polgári életeszményhez való hűség történetét írja meg.  Hagyományt is teremt, mert a városi polgári életforma eddig alig volt nálunk irodalmi téma.  Kosztolányi Dezső: Pacsirta és Aranysárkány – a vidéki kisváros értelmiségét ábrázolja.  Kosztolányi Dezső: Édes Anna – a cselédlány tragédiája mozgatja az eseményeket, nem a városi élet.  Babits Mihály: Kártyavár – inkább a nagyvárosi életforma rombolását jeleníti meg.  Márai többeknek példa is a városias irodalom tekintetében.  Thurzó Gábor: Belváros és vidéke – a mai Belváros novellisztikus szociografikus leírása.  Thurzó Gábor: Előjáték és Adósság – azt a fokozatosan asszimilálódó polgári réteget ábrázolja, amely megteremtette Budapest polgári

magját.  Örley István: A Flocsek bukása (kisregény) – egy banda története.  Sőtér István: Fellegjárás és Bűnbeesés – inkább stiláris elemeket hasznosít Márai expresszív leírásaiból.  Kolozsvári Grandpierre Emil: Tegnap – pl. a „praktikus nevelés” igényének a hangoztatása  Vas István: Elvesztett otthonok A harmadik nemzedék prózapoétikájába Márai nyomán kerül be a „kaland” és a „varázslat”. Kísérletei az „idő-pánik” legyőzésére - A béke „utolsó pillanata”  Az Egy polgár vallomásai után gyorsan jelennek meg művei.  Féltékenyek (regény)  Szindbád hazamegy (regény)  Válás Budán (regény)  Napnyugati őrjárat (egy utazás regénye)  Kabala (lírai cikkeket tartalmazó gyűjtemény)  Az utóbbi háromban szerepet játszik a félelem.  Válás Budán: a félelem, hogy a béke és a rend utolsó pillanatát élik, többször is megkísérti a bíró főhőst, Kőműves

Kristófot.  Kabala – a bevezetőjében ezt írja: „Jó kabala félni. Nem kell éppen hangosan félni, a farkastól sem kell félni. Csak éppen annyira, amennyire illik, mert tudjuk, hogy emberek vagyunk, s emberek között élünk, Jegyek alatt” (190)  Napnyugati őrjárat  Már kezdettől komor képek jellemzik.  Pl. „Szuronyok között élünk, szuronyok között utazunk Nyugatra” (192)  A szuronyokkal őrzött béke pedig magában hordja a háború bizonyosságát.  A pánik akkor fogja el, ha a háborúra gondol, és ez csak erősíti benne, hogy őrizni kell a régi liberális-polgári hagyományokat. „ még mindig hiszem, hogy az emberi értelem utolsó pillanatban erősebb, mint az emberi pimaszság, butaság, halálvágy” (193) 168 - - „Helytállás a romokon”  A századvég és a századelő polgári életformáját rend, nyugalom és biztonság jellemezte – ennek a idillinek mutatott korszaknak fontos eleme a „törvény”

léte és hitele.  Aki e „törvény” bűvkörében nőtt föl, azt nem érintette meg a romboló civilizáció hatása, de elismerte annak szabályozó erejét is.  Ezt az idilli érzést a boldog és független egyéniség korának látja és láttatja (pl. Egy polgár vallomásai)  A béke egyik legfőbb veszélyeztetőjének az egyéniségét vesztett tömegembert látja. Az individuum megszűnésének egyik biztos jele, hogy az emberekkel ritkán történik valami. A tömegembert szolgálja az elgépiesedett művészet is  Ezt a gépiességet és az érzelmek hiányát sokszorosan átérzi egy kis nép fia. Ez azonban nem kelt benne kisebbrendűségi érzést, inkább küldetéstudatát erősíti: neki kötelessége őrizni a hagyományokat és az emberséget. Ezt a meggyőződését fejezik ki Kőműves Kristóf szavai is: „ most erről az országról is szó volt. Erről a valóságosról és tapinthatóról, mely mindkettőjüknek, az öreg s fiatal bíró

számára becses volt Az ország volt mindenki: az élet. Meg kellett menteni Mindenki a maga helyén” Két kulcsfogalom: kötelesség és helytállás  Az individuum még sértetlen érzésvilágát fejezik ki a Kabala írásai.  A szerelem kérdése:  A ’30-as évek elejétől rengeteg szerelmi regény születik.  Zsolt Béla: Gerson úr és neje (1930)  Zsigray Julianna: Férficél (1932)  Bus Fekete László: Szerelemből elégtelen (1934)  Köves Tibor: A barbár (1935)  Krúdy Ilona: Ezért nem vette el (1935)  Földi Mihály: Házaspár (1935)  Aszlányi Károly: Előszó egy házassághoz (1936)  Szenes Piroska: Egyszer élünk (1936)  Jacobi Edit – Vághidi Ferenc: Házasságtörők (1936)  Vaszary Gábor: Vigyázz, ha jön a nő! (1936)  Kóbor Noémi: Mi lett belőlem!  Kertész Erzsébet: Júliusi szerelem Ezek a művek olvasmányosságra törekedve mutatják be az ösztönök fölszabadulását, ellentmondva a

„rendnek” és a „törvénynek”.  A szerelemben, a magánéletben való „rendteremtés” is a védekezés egy módja – erre tanít a Válás Budán c. regény A „lebegés” természete: valóság és fikció:  Olyan regényt akar írni, amelyben a hősök az asztal körül ülnek, szerelemről és politikáról beszélnek. „ csak éppen asztal, székek s ők maguk, ötven centiméter magasságban lebegnek padló és mennyezet között, – miért? Mert ez az ötven centiméter, ég és föld között, ez a lebegés bennük a titok!” (203.)  A lebegés tulajdonképpen minden regény alapeleme: a fikció, amely a regényműfaj alaptermészete.  Tavaszi eső: a főhős haldoklik, és annyit kér, hogy negyedórát sétálhasson esőköpenyben az esőben.  A fikció itt a valósággal azonos, mert a beteg meg fog halni, és ebben a valóságos állapotában lép ki egy másik térbe és időbe.  Ugyanakkor a valóságos tér és idő is vonzza, és nem

akarja elengedni, mert az a lét csodálatos titkára emlékezteti, amelyben talán már soha nem lesz része.  A regény, a tárca és a novella fikciója sosem válik el teljesen a valóságtól, bár többet ad, mint a nyers, tapintható realitás. És ebben rejlik a „titok”, amely Márait leginkább foglalkoztatta  Az embert sohasem lehet teljesen megismerni, legfeljebb azt kereshetjük benne, amit a másik ember elképzel róla. Ez a viszony, a hétköznapiság és a fölötte „lebegő” esemény, tárgy vagy személy feszültsége a „titok”, a sejtelmes végtelenség, amely Márai írásaiban egyre fontosabb szerepet kap Fikció és idő: a Féltékenyek - Valóság és fikció:  Márait sokáig foglalkoztatja egy családregény megírásának a terve. Ezt sokáig azért nem valósítja meg, mert túl közel érzi magát élményeihez, illetve nem ismeri a fikciót megteremtő írói eszközöket.  Hatások:  Első lépés: Egy polgár vallomásai. 

1936-os művei: tisztázza magában a fikció természetét. 169          Thomas Mann  André Malraux: Hódítók (magyarul megjelent: 1934, Németh Andor fordítása) – mindkét műben meghatározó szerepe van a végzetnek, az előre elrendelésnek.  Biblia  Ezek a rájátszások az írói eltávolítás lehetséges eszközei.  Névadások:  Péter: a főhős, aki gyönge és esendő, mint a tanítvány; az Apa (Garren Gábor) halála után neki kell az irodalom által képviselt érintetlen szellem kősziklájává lenni  Emmanuel: pénzember, aki az eljövendő korszak megváltójának érzi magát (ő egyébként az arc nélküli, elbürokratizált imperializmus jelképe; szabadságát az korlátozza, hogy nem a szellemre, hanem a tárgyakra összpontosít)  Ábel: kiszolgáltatott, örökre gyermek (ahogyan Káin megölte), „védelmező”  Josua: fuvolaszavával mintha az „Ígéret földjére” engedne

bepillantást  A helyzet: az idegen hódítók leigázzák a „választott népet”, amely azonban kitartóan őrzi a Városhoz való tartozással egyenértékű küldetéstudatát. Apa: a „művész”, a „küldött”, aki a Város lelkiismerete, és létével protestál a rossz ellen. Helytartó: a rossz megtestesítője (ágyba viszi Júliát). Júlia: a nőiség finom jelképe, akiben megvan Salome princípiuma, de az örök termékenységé is. A regény egy bonyolult szimbólumrendszer megteremtésének a kísérlete (a szimbolikus kezdet mintha azt sugallná, hogy az egyén fogja vívni harcát a kiismerhetetlen végzettel). A regény fölosztása:  Első rész (Karnak): a főhős Garren Péter, aki meg tudja különböztetni az igazat és a hamisat. Karnakból vissza kell térnie apja halálos ágyához.  Második rész (A művészek):  A család története; a gyerekek visszatértek, hogy együtt legyenek a betegágynál. Jelenlétükkel bizonyítják, hogy

szavatolják a Város számára fontos hagyomány sértetlenségét  „A Város és a Garrenek teljesen összetartoznak: a Város védelmezi a Garreneket, de fordítva is igaz: a Garrenek adják a Városnak az arcot, a tartást.” (214)  Apa szellemének a halálával a Garrenek egyedül maradnak, a lélek eltűnik az életükből.  Harmadik rész (Szerelem és Halál):  Filozofikus cím: magában foglalja a művészi és erkölcsi ítélkezés végső kategóriáit.  A családnak műalkotás-jellege van, mert szimbolikus. „A föloldás magyarázatát a regény maga adja: a szimbólumok elhomályosulhatnak, a Város elveszítheti arcát, de a szereplők, akik ugyancsak jelképhordozók a regényben (Apa a művészeté, Péter az irodalomé, Edit a művészeté, Emmanuel a gazdagságé), további életükben belemerülhetnek a realitásba, s megismerhetik a hétköznapiság értelmét és erejét.” (215) A köznapi emberek tudják a legtöbbet az életről, mert a

köznapiság őrzi számukra a tisztaságot. A regény fontos eleme: a szavak és a valóság viszonya. Péter szerint ez az irodalmi tevékenység egyik legsúlyosabb kérdése. A karnaki bárónő megállás nélkül írja regényeit, de soha nem tudja megvalósítani a fikciót „A bárónő úgy írt, mint aki homályosan emlékezik valamire, keresi a szavakat, nagyon szeretné elmondani, de minden szó csak hasonlít, csak emlékezetet valamire, – az, amit mondani szeretne, eltűnt valahol, elsikkadt az életben, vagy egy általános, nemzetközi rendetlenségben, vagy talán valamilyen földrajzi szerencsétlenség nyelte el, s most ott pihen, a föld mélyében, gránitrétegek alatt, borostyánba ágyazva, mint az őskori szúnyogok. Ezt a szúnyogot szerette volna a rendetlenségből, a szerencsétlenségből, a föld alól, a gránit és a borostyán alól kibányászni a bárónő.” (217)  - A könyv „a szublimáció remekműve: megmaradt benne minden, ami a

polgári naturalista regényben fontos volt, de Márai kiemelte a naturalista prózából, felemelte a költészet síkjába.” (218) Az idő dimenziói:  Márainak ez az egyetlen regénye, ahol ennyire élesen elválnak egymástól az idő síkjai.  fizikai: tapinthatóan pereg, amikor közeledik Apa halála  történelmi (korszakokat alkot): elsősorban Péter tudatában kel új életre (ő az, aki tudomással bír a régmúlt korszakokról); kétféle hagyományrétege van:  az idegenek történelmi időszemlélete  a város polgárainak a történelmi időszemlélete  személyes, egyéni  A város ideje a polgári liberalista életforma hagyománya – ebbe ágyazódik a szereplők személyes ideje. 170  - A két idő különbözőségét csak Péter fogja föl. Ő az, aki már a regény elején gondolkodik az elmúlásról; gondolatai lényege: egy ideig védekezhetünk saját halálunk ellen (pl. gyógyszerrel), de a másik halál (az évszázados

hagyományok összeroppanása) ellen nincs orvosság  Látszólag korlátlan szabadságot adhat; ezt igazolhatja az első rész Álom-betétje, és a Péter, illetve Emmanuel élte lebegő életforma. Az álomban föloldódik a személyiség, a valóság viszont megsemmisíti az álmok érvényét  A Város felé Péter töpreng: „Talán csak a szeretet segíthet. [] A szeretet volt a neve és az értelme mindennek, amit megélhetett az ember, a szerelem és a halál között.” (222)  A korlátlanul szeretetté oldható egyéni magatartás azonban csak a művész osztályrésze (pl. Péteré vagy testvéréé, az életművész Tamásé).  Amikor az idegenek megállnak a Város „kapui” előtt, az apa bált rendez tiltakozásul. „De a tánc, a kaland, a gyermekség megőrzésének vágya, az egyéni idő látszólagos függetlensége nem menti meg a várost és hagyományait. Megérkeznek az idegenek és belőnek a Garren ház ablakán” (226–227) És Garren

Gábor rájön, hogy minden hiába volt  A Féltékenyek legkomorabb tanulsága: „A modern kor eszközeit, a fegyvereket, a kilőtt golyókat nem zabolázhatja meg a szellem, a valóság romboló eszközei ellen nem húzódhatunk az egyéni idő látszólagos függetlenségébe.” (227) A művészi elvonatkoztatás stíluseszközei:  A Féltékenyek Márai leglíraibb műve.  A stíluselemek alapján még bírálói is meglátják benne a modern magyar regény megteremtőjét, Proust hazai megfelelőjét.  Hasonlatok:  Márai hatalmasra növesztette őket, és néha ellentétes jelentésárnyalatokból rajzol mögéjük hátteret.  Pl. Péter tudatában Edit hiánya: „Edit soha nem volt ott, ha nagyon kellett A neve két magánhangzója világoskék és szürkésfehér, mint egy labdajátékegylet kissé piszkos jelvénye” (228)  A távlatteremtés eszközei.  Jellemzőek a realitásból kinövő, jelképpé váló megszemélyesítések, amelyek a

„lebegést” biztosítják.  Nagyon gyakoriak a jelzős szókapcsolatok.  „A tárgyak sejtelmes jelentést hordoznak, asszociatív mezejük szinte végtelen, s a szereplők reflexióit is állandóan a regény által exponált végső kérdések irányába terelik.” (228)  Fontos szerepe van a csak a lélek, a gondolatok síkján érzékelhető titoknak.  A hatalmas belső monológokban is a líraiság az uralkodó.  Márai versszerűvé teszi a szöveget (vers és próza határán egyensúlyoz).  Jellemzőek a naturális valóságelemek. „Végigmentek a temetőn, szaglásztak, fél kézzel szúrós, tövises gallyakat húztak el a sírkövekről, keresték ismerőseiket. Itt feküdt Derén Katinka, a legjobb anya Derén Katinka volt az első nő, akit Péter megcsókolt A mosókonyhában csókolta meg, Derénéknél, a lúg-gőzös mosókonyhában, s közben a mángorlónak támaszkodtak. Csókjának friss mandulatej íze volt Ez a csók sokáig tartott;

Péter akkor tizenhat éves volt, Katinka harminc; közben elmúlt húsz esztendő, s mintha a csók még mindig tartott volna Talán mert meghalt, gondolta Péter Az ilyen csókok, a halottak csókjai, különválnak azoktól, akik adták és kapták, s mintegy önmagukban élnek, mint fény a térben A világ, amelynek zűrzavarából származnak, már elpusztult; de a fény és a csók él tovább” (230)  - A halál közelségében megnő a színek, az ízek és a szagok jelképes értelme – fölbukkan Kosztolányi kései lírájának fontos valóságeleme, a halál „vad éterszaga”-jelzős szerkezet is.  A hangulatteremtő készség eredménye olykor: írói túlzás; több helyen érződik a fegyelem hiánya.  „ a gép zúgásán át Péter meghallotta a hajnali harangszót, amely nehézkes haragos zúgással szólt reá az alvó városra, ahogy egy bővérű, szélütött ember szólhat első reggeli szavával, panaszosan és engesztelhetetlenül” (231.)

 La (Karola) keres egy férfit: „ akit éjszaka talán mégis megtalált egy fa alatt, vagy egy mulatóban megavasodva, abban a dühös és érzelmes férfielkeseredésben, amelyben minden ösztön megalvad és édeskés lesz, mint a nemes gyümölcs a szalicilos befőttoldatban” (231.)  Jellemzőek: folytonos kitérők, hasonlatok, a leírásokban rejlő erő – ezek Thomas Mannra utalnak vissza. Thomas Mann példája: 1. A polgári hagyomány veszélyeztetettsége  Márai kevésszer ír Mannról; véleménye róla az emigrációban:  Legnagyobb erőssége a Theodor Fontanétól kapott iróniája. 171   Ha valami lényegeset akar mondani, az majdnem mindig elfullad áriája melodikus-monoton áradásában.  Két írását tartja maradandó értékűnek: Buddenbrooks és Tod in Venedig. „Az első tökéletes realista regény, a századvég búcsúzó életérzésének mesteri hattyúdala; a másik szavakból zenésített, schopenhaueri aláfestéssel

komponált remekmű.” (232)  „Aztán írt sok, vastag könyvet, – a könyvekben vannak ironikus, dallamos és plasztikus oldalak, de több bennük az ujjgyakorlat, skálázás.” (232–233) Ennél azonban sokkal erősebb köztük a kapcsolat.  A sziget teljesen Thomas Mann hatása alatt íródik.  Csutora: a német író egyik közismert novellájának (Tod in Venedig) alig álcázott változata (vö. a tájhangulat, alakok hasonlósága).  A polgár mindkettőjük számára fogalom: az életforma, a művészet, a magatartás jelképe.  Mindkettőjük szemléletére hat Spengler, de egyikük sem hisz igazán abban, hogy az európai kultúra a végéhez közeledik, és még a fasizmus térhódításakor is bíznak benne, hogy a polgári kultúrának fékező ereje van.  Thomas Mann Achtung, Europa! (1935) c. tanulmánya  Az európaiság és a humanizmus gondolatának a kifejezése.  Saját korát az erkölcsi hanyatlás időszakának mutatja. „A szellem

önmaga ellen fordult, előbb gúnyt űzött magából, majd teljes pátosszal megtagadta magát.” (237)  A tömegember hatalomra kerülésével elhatalmasodik az erőszak. Márai 1937-től írt cikkeit is a veszélyes és veszélyeztetett „Új Kor” sejtelme hatja át. Látja, hogy ez a kor kijózanodott a kalandból. Szegény Winnetou (1937): „ Winnetou agyafúrtsága és az irokéz indiánok kegyetlensége elmarad a spanyol polgárháború borzalmai és diplomáciai fogásai mögött [] Winnetou szürke egyéniség [] odamérve a napisajtó társadalmi és politikai kalandregényének hőseihez. Ez a kijózanodott nemzedék tudja, hogy esztelenebb kaland talán nincs is, mint az Erény és a Gonosz párharcában közkatonának lenni Európa aszfaltozott pampáin [] A kalandregény hőse ma egy-egy város, mely egyik napról a másikra elpusztul, vagy az emberiség, mely feltartott kezekkel megadja magát egy fehér bőrű végzetnek – s az agyafúrt rézbőrűek

elmaradnak e hátborzongató versenyben. Szegény Winnetou! Nem kell már senkinek Leskalpolta az idő, mely sokkal kalandosabb, mint minden, amit a rémregényíró valaha is összeálmodott!” (238.) - Thomas Mann példája: 2. A polgárság fejlődése és hanyatlása mint formáló elv  Buddenbrook-ház: egyik vezérelve a fejlődés-elv leképzése – ez szerepet kap a Féltékenyekben is.  Apa nemzedékében minden virágzik.  Apában összegződik a polgárság minden pozitívuma, a művészet teljessége.  Annak a költőtípusnak az egyik megjelenési formája, amelyik a Tonio Krögerben az ember formálhatóságának az ideálját vallja.  Művészete lényege: nemcsak a családot, hanem a várost is tudja formálni.  Mindkét mű következő nemzedéke hanyatlást mutat. Anna, Albert, Péter és Tamás csak a töredékét birtokolja annak az egységnek, amely Apában megvolt.  Albert  Az író ellenszenvvel ábrázolja.  Szenvedélyesen gyűjti

a tárgyakat (önző, hideg birtoklásvágy).  Ő az egyetlen, akire nem hat a család szelleme.  Arra az új polgárra emlékeztet, akit csak a szerzés vágya éltet, és megfeledkezik környezetéről (a tárgyak fogságában él).  Anna  A rend, a nyugalom és a folytonosság jelképe; a család sértetlenségének a reménye.  Pontosan ismeri a család múltját, őrzi a fényképeket, és ő mondja el az unokáknak, ki kicsoda.  Péter  Kulcsfigura; az apában rejlő művészet egyik örököse.  Teljességében azért nem örökölheti apja tulajdonságait, mert nem tart elemi kapcsolatot a várossal.  Ismeri a teljes műalkotás természetét, de hűtlen lett hozzá, és ez bűn.  Ezért bűnhődnie kell; ez abban áll, neki kell átélnie a Sértődöttek ábrázolta bomlást.  Az eseményeket csak az irodalmár távolságtartásával képes szemlélni.  Tamás  Testvéreinél sokkal fiatalabb, ezért úgy tűnik, mintha a harmadik

nemzedékhez tartozna.  Érzi a romlást, ezért kiszakad a családból, hogy új életet kezdjen. 172     Élete azonban sikertelen: szélhámosként él (pl. a kölcsönkért pénzt nem adja vissza)  Sokáig azt gondolja, rá már nem érvényesek a család szabályai.  Apja halála után viszont a Garrenek között áll. Buddenbrook-család: az új nemzedék tapossa el a régit. Garrenek: a rontást az idegenek jelképezik.  A család jobbik része (talán a hagyomány miatt) egy ideig még ellenáll a rontásnak.  Az apa halálával a család összetartó ereje veszik el.  A temetésen az idegenek vezetője tiszteleg a Garrenek előtt, mert érzi, ők testesítik meg a város szellemét. Ez a befejezés azt sugallja, hogy a halottaknak van befolyásuk az élet további menetére A Buddenbrook-házat az új szellem teszi tönkre, a Garren-családot az idő. Az átalakulás beteljesedése: „Később a házat is lebontották, s a telket és a

hárfát megvette az árverésen Kalb, az uzsorás. A hárfa, amikor Kalb megérintette – kíváncsian, mert soha nem érintett még hárfát –, zengeni kezdett; egyik húrja lepattant, és zengő, éles hangot hallatott. Ez volt az utolsó hang, amely Garren Gábor művéről hírt adott a világban.” (243) A sztoicizmus menedéke - „Nemes nihilizmus”: A négy évszak (1938)  A magány könyve (az író kivonja magát a hétköznapok áradatából).  Műfaja nehezen meghatározható; Illyés Gyula véleménye: egy kötetnyi szabad vers ciklusai.  A nagyjából kifejtetlen ötleteket, benyomásokat a szerkesztői eljárás fogja egybe: Márai a tizenkét hónapnak megfelelően tizenkét részre osztja a művet.  Tizenkét etűd egy ciklusba komponálása.  A szöveg ritmusát regénybeli eljárásai (a jelzők hátravetése, rendszeres és tudatos ismétlések, erős érzelmi tartalommal megtöltött zárlatok) biztosítják.  A mű legmélyebb

jelentésrétege: az írónak az a gesztusa, hogy hátat fordít korának, és arra sem érdemesíti, hogy kimondja a vele kapcsolatos reflexiókat – ítélkezését csupán leírásokba, ellentétekbe rejti.  A kötet egyik kulcsszava az élet, amellyel szemben azonban Márai magatartása filozofikus, távolságtartó. „Máraiban megszilárdult a felismerés: az életet sosem szabad átélni, elég mechanizmusát figyelni, mert a sorsokban mindig makacsul ismétlődnek az előre elrendelés keserű következményei” 116 (247.) - Az élet reménytelensége: Eszter hagyatéka (1939)  Kapcsolata a Féltékenyekkel:  Márai a Féltékenyek utóhangjának szánja, de nincs benne a nagyregény ereje, összeszedettsége, költőisége.  A regény lényege: a Féltékenyek jelképrendszere végleg kiüresedett.  Hasonló a két regény struktúrája: a család az apa életében volt egységes.  Nem is cselekménye van, inkább reflexiósora; Eszter visszaidézi a

múltat, és abba ágyazza az álomi jelent, amely elveszti a valósággal való kapcsolatát. (A mű egyetlen nap eseményeit mondja el)  Eszter hagyatéka: a Város már régen szétesett; fontos elem a „ház” és a „kert”, mert az apa halála után ezek maradtak érintetlenek.  Az utolsó remény azzal vész el, hogy az otthont jelentő házat és kertet a szélhámos Lajos szerzi meg, aki az erkölcsi romlás jelképe (alakja a Halálfiaiból is ismert), és a vidéki kúriába vele tör be a romlás.  Örley István véleménye: „Elképesztő összetanultság, dermesztően zsarnoki rendezés! A szereplők már színrelépésük pillanatában hajszálnyira előre tudják nem is csupán a teljes szövegüket de hisz még az utolsó kis pillarebbenésük is beszabályozott. Gépek, automaták A helyzetek, jelenetek, amelyekben szemben állanak: nem csupán a valóság síkjára vetítve elképzelhetetlenek, de ami ennél sokkal több, művészileg sem

meggyőzők”  Törvény:  Ez adja az előre elrendelés tragikus árnyalatát.  Minden szereplőnek van törvénye: Eszteré, hogy ad, Lajosé, hogy elvesz.  Lajos a törvényről beszél, és úgy tűnik, Eszter megérti a furcsa elrendelést: „ átadja a kertet és a házat, megszűnik a múlt hagyományaival való közösségének utolsó jelképe is, véget ér a remény időszaka.” (253) 116 Ezen fölismerés eredménye, hogy ekkoriban regényeiben és elbeszéléseiben egyeduralkodó lesz a fikció, amely mögött hiába keressük a valóságot. 173 - - - - A veszélyeztetett lét: Déli szél (1939; kisregény)  A mű végig a titok közelében jár, de azt nem nevezi meg pontosan: a hősök állandó veszélyérzéssel küzdenek, de nem tudatosul bennük a veszély természete.  Főalakja: Mária-Krisztina, aki egy nagyon gazdag családból származik.  A kisregény egyetlen délután cselekményét mondja el. A tizenhatodik

születésnapján Mária-Krisztina először megy egyedül különórára. Útközben csatlakozik hozzá egy férfi, aki a föltámadó szélben elmondja titkát (megölte ügyük árulóját, majd hosszan bűnhődött) Hazafelé a lány arra gondol, most vált felnőtté, mert megsejtett valamit az élet reménytelenségéből, illetve megismerte a részvétet. Ezt az ismeretét azonban magányosan kell viselnie.  Azt a folyamatot mutatja be, ahogyan a kislány birtokába jut a tudásnak, és megközelíti azt a titkot, amely Márai minden regényében ott lappang.  A kisregény tanítása: a legnehezebb és legtitokzatosabb erény a szeretet, amelyet a férfi „bűne” is bizonyít, hiszen azt ölte meg, akit igazán szeretett. A szeretet paradoxon, amelynek igazi természetét sosem fürkészhetjük ki.  „A Déli szél nagymonológját átszövik az író eszméi. Hiszen az út, melyet a titokzatos férfi végigjárt, s amely a lélek értékeinek átérzéséig vitte,

voltaképp Márai írói változásának is apológiája: ő is megfojtotta magában a vadállatot, igyekezett megszakítani kapcsolatát az élet realitásával, hogy más minőségű ismeretek és tudás birtokába juthasson, melyek az egyedi lét egzisztenciális kérdései, s amelyek ábrázolásából igyekezett kiszűrni az adott kor fenyegető történelmi realitásának mind több elemét.” (258) A veszélyeztetett lét: Kaland (színmű)  Főhős: orvosprofesszor.  Ő is megismeri a végzet jelét, és neki is magányosnak kell lennie: egyszerre tudja meg, hogy tanítványa a felesége szeretője lett, és hogy felesége halálos beteg. Együtt küldi őket nyaralni, hogy a tanítvány tanúja legyen a feleség halálának, és közben ő maga is meg akar halni A menekülés útja: beleélés és stilizálás. Vendégjáték Bolzanóban (1940; regény)  A regény Casanova bolzanói kalandját mondja el.  Thomas Mann: Lotte Weimarban (1939)  A német író a

beleélést mint az élet megközelítésének játékos lehetőségét e művében fejezi ki a legteljesebben – hasonlóan, mint Márai Casanova történetével kapcsolatban.  A két művet Kenyeres Imre együtt elemzi; észrevétele: a hősök hétköznapi emberként jelennek meg.  A Velencéből megszökött Casanovát az utca embere lázadónak, győztesnek látja. Kalandor, aki büszkén vállalja a negatív értéktartalmú minősítést  Casanova kalandor, szerencsejátékos, a szerelem megszállottja és vérbeli sztoikus; utóbbi tulajdonsága miatt tisztában van vele, hogy végzetünket önmagunkban hordjuk.  Állandóan visszatér léte legsebezhetőbb pontjához, a szerelemhez – ennek kapcsán jelenik meg a bosszú gondolata. A főhős bosszút akar állni az igazságtalan, mechanikus hatalom jelképén, Velencén  A regény tanítása: a bosszú, a szerelem és a kaland együtt alkothatja azt a teljességet, amelyet érzésvilágnak nevezünk.  A

műben a lélekrajzot szinte teljesen fölváltja a zenei szerkesztés.  „ a Márai-regények egyik legérdekesebb szerkezeti vonása: a regény sorsok regényeire bomlik, hatalmas áriák és kisebb duettek váltogatják egymást a végkifejletig, melyet megelőz egy óriási terjedelmű, bravúros átlényegüléssel megírt monológ.” (265)  A regény menekülő párosa Mozart Don Giovannijának két főalakját idézi, illetve az is, hogy a Vendégjáték legfontosabb jelenetében a szereplők álarcot viselnek, hasonlóan az opera nagy álarcos jelenetéhez.  Egy Marcus Aureliustól tanult gondolat: „ a jó embernek van még egy különös sajátossága: szíves örömest fogadja, ami a sors rendeléséből történik vele, a keblében lévő géniuszt nem mocskolja be, és képzetek zavaros tömegével sem nyugtalanítja.” (267–268) Casanova úgy marad hű önmagához és lelke géniuszához, hogy elmenekül Bolzanóból A menekülés útja: beleélés és

stilizálás: Szindbád hazamegy (1940)  A regényhős úgy jelenik meg, mintha saját regényeiből lépne elénk.  „ ízek és emlékezések fölé egy csodálatos, mesés Magyarország látomása épül, mely Magyarországnak talán nem is volt más polgára az Aranyemberen és a Vörös postakocsi utasain kívül.” (268) 174  - A regényben a teljes beleélés révén az író személyisége és kora valóságához való viszonya csak néhány stíluselemben mutatkozik meg.  Hőse az öreg Krúdy, aki szintén a keblében élő géniuszt őrzi; a választás oka: Márai számára Krúdy jelkép volt.  Ami fontos Márai számára Krúdyból:  „Annak a lehetőségét mutatta, hogy az író híven megőrizheti magában azt a világot, amelyből származott, s amelyet aztán eltemetett az idő múlása.” (268)  A regényszerkesztés kapcsán: Krúdy prózájában is megvalósul a zeneiség.  Az íráshoz való viszonya miatt: csak az írás és a

könyvei érdeklik (csak az ilyen típusú író tudja megmutatni a történelmi valóságon túli létezőt).  „Az emigrációt választó Márai számára összesen négy író maradt meg a Nyugat nagy nemzedékéből: Babits, aki csontokból és kövekből építette a maga katedrálisát, a pompázatos Kosztolányi, a konok szenvedélyek érgörcsében vonagló Móricz és a pogány, ázsiai, fülledt Krúdy, akiről a legtöbbször írt. Neki saját világa van, nincs vallása, csak mítosza.” (269)  A város éppen úgy a bűn és a romlás képét mutatja, mint a Kártyavár.  „A regénybeli Krúdy emlékeiben érintetlenül élnek e hajdani csodálatos és a világ zajlásától független kor szellemiségének képviselői, az írók, az igazi írók, akiket még nem rontott meg a pénz, a robot. [] bensőségességgel, a független szellem igézetében, Krúdy modorában varázsolja az olvasó elé a verset is író Karinthyt, a Bucsinszky-kávéházban ülő

»jó magyar« Attilát [], Ambrus Zoltánt és a ködlovagokat, mindenkit, akihez köze volt, akiket fontosnak tartott a maga számára.” (273–274)  „A könyvben megjelenített irodalmi életet Krúdy szemével és stílusában mutatja meg, de megint csak a saját ideálját rajzolja, azt, ami benne élt: a független, magáért való irodalmat” (274.)  „Ahogy Márai megjeleníti a búcsúzó Krúdyt, aki azért írt, mert sajnálta a magyart, abban föl lehet ismerni az önstilizációt, a szemérmesen rejtegetett együttérzést, a – hazaszeretetet.” (275)  „Krúdyt a maga előképének érezte abban a vonatkozásban is, hogy olyan írói életformát alakított ki, mely látszólag teljesen független és magányos volt, valójában alkalmassá tette arra, hogy minden tudjon a világról. Magányos volt, nem érdekelte semmi egyéb, mint az írósága” (277)  „A beleélés hitelességének fokmérője nemcsak a központi alak, Krúdy teljesen

életszerű megjelenítése, hanem a lebegő, krúdys zeneiségbe való beletalálás is [] Gyakran alkalmaz ismétléseket, melyek [] a ritmikus próza hatását keltik.” (278) A sztoikus író: Ég és Föld  A háború idején Márai számára Marcus Aurelius közvetíti a sztoikus filozófiát. A császár, aki reggelente „elhatározta a sztoikus filozófia békés alapelvei szerint a Birodalom békés kormányzását, és minden este azzal a tudattal tért nyugovóra, hogy egész nap kénytelen volt gyilkolni”. (280)  Márai a kötetéből ki akarja zárni ezt a gyilkos valóságot, hogy helyette létrehozza az irodalom elvonulásra késztető légkörét.  A kötet műfaja: tárca formában írt vallomássor (önmagáról, nézeteiről, irodalmi példáiról, az öregedésről, a városról és a hazáról).  Irodalmi példáiról:  Ezekben a részekben jellemző a különbözés igényének a hangoztatása.  A művész nemcsak újat hoz, hanem új

világot is alkot.  Krúdyról: „Ez az író megvalósította azt, amire író egyáltalán vállalkozhat; saját külön világot teremtett, külön nyelvjárással, éghajlattal, erkölccsel, mondával és vadállatokkal, – megalkotta a semmiből az újat” (281.)  Kosztolányiról: a hétköznapi emberek azt gondolják róla, nem a mi világunkból való.  Thomas Mannról: „Ember, aki szellem, az irodalom, a mérték, az erkölcs, a derű, az öröm problémáit embermódra látja.” (282)  Montherlantról: „ nyegle szókimondása igaz bátorság. Hajlandó belehalni abba, amit ír Ez nagyon fontos Itt kezdődik és itt végződik az író” (282)  Gide-ről: „Az igazi író [] nemcsak könyveiben él, hanem a szándéka által is. Nem hőköl meg az utolsó pillanatban a feladat előtt, mint Maugham, hanem vár, hallgat és figyel, mint Goethe”   (284–285.) „Az írónak védekeznie kell: kulcsra kell zárnia szívét abban a szilárd

meggyőződésben, hogy ott belül rejlenek az igazi, kifejezésre érdemes értékek.” (285) „Az Ég és Föld egyszemélyes lélekanalízis dokumentuma, már a másik ember sem érdekes benne.” (286.) 175 A régi Európa vége és az új sejtelme - A Város újraértelmezett jelképe: Kassai őrjárat (1941; egy háromnapos kassai látogatás dokumentuma), A kassai polgárok (1942; színmű)  A kassai polgárok egy múltbeli drámai „őrjárat”, ami visszautal az író napnyugati utazására (1311 őszén játszódik, és egyetlen nap eseményeit mondja el).  „A Kassára visszatérő Márai a liberális polgári értékrendet keresi, abban a reményben, hogy az érintetlen maradt” (287.)  „Az őrjáraton lévő író nem beleérző ábrázoló, hanem magát függetlenítő ítélkező, aki hivatásának érzi, hogy megkeresse Európa bűneinek okát” (288.)  Márai ekkor a legnagyobb veszélynek a szellemi züllést látja. Üzlet lesz az

irodalomból is, és ez Európában a nagyvárosi kispolgárságnak köszönhető  A szellemtelen helyzetben az utolsó remény a művész, aki a független szellem birtokosa. Ugyanakkor neki is tudatosítania kell magában, hogy ő is felelős Európa jelenlegi sorsáért, hiszen hallgatott  Az első világháború után az otthontalanság érzése járja át Európát, és a tudás birtokosai csak a tömegek fölött akartak új otthont építeni, de az irodalom még ennyit sem tett, hiszen az írók nem alkottak, csak izmusokat kiabáltak. Nem voltak bátrak, és semmit nem tettek a szellem devalválódása ellen  Megoldást csak a független irodalom jelenthet: az író nem szolgálhatja ki korát, és a jövő őt fogja igazolni. Márai ezt az illúzióját úgy akarja igazolni, hogy életre kelti a múltat A kassai polgárokban  Ami mindkét műre jellemző:  Hangsúlyos szerepet kap: mindent újra kell kezdeni, mégpedig az alapoknál. És mivel a kollektív

hiteket megcsúfolták, az újjáépítést az egyénnek kell elkezdenie.  A jelképes Város a szellem városa, de Európa egészét is jelenti.  Fontosnak tartja a „hősies” polgári életformát, amelynek a föltámasztásától várja Európai igazibb jövőjének a megteremtését. „A polgár és a polgári rend az emberi együttélés egyik legértékesebb, leghasznosabb, magasrendű terméke, mindaddig, amíg alkotó és hősies. A papucsos polgár, aki rádiót hallgat, szidja az adókat és a prolikat, nem eszménye senkinek. A hősies polgári korok alkották Európában azt a remekművet, aminek napnyugati kultúra a neve” (294)  - A Kassai őrjárat jól elemzi „az angol imperializmus háború előtti terveit, melyek lényege abban rejlett, hogy kihasználják Németország és Oroszország ellentéteit”. (296–297) Az individuum utópiája: Röpirat a nemzetnevelés ügyében  Amit magában foglal:  a Kassai őrjáratban kifejtettek

folytatása  a liberális polgári történetszemlélet összefoglalása  A mű egy magányos szellem utópiája a háború utáni Európáról (írásakor Márai belső emigrációban, visszavonultan élt).  Márai vezérelve: kollektív felelősség – a háború kitöréséért nem lehet egyéneket és népeket felelősségre vonni.  Szembenéz a háború utáni életlehetőségekkel, és ezt majdnem mindig az elit szemszögéből teszi. Má117 rai szerint az új Európát csak a szellemi elit építheti föl.  Másoktól átvett gondolatai:  Ortegától: „ Európa válságának az az egyik oka, hogy a tömegek uralkodó szerepet követelnek az élet minden területén.” (302)  Oswald Spenglertől  „ az európai kultúrában a felelősségérzetet és az erkölcsi gátlást felváltotta a tömegek lelkében a tékozló örökös szűkölők léhasága.”  Szembeállítja a tömegembert és a kiváló szellemet. 118  W. Röpke: „A

kereszténység ma is, a tömegek korában is kultúránk lényege” (303)  Több helyen is úgy jeleníti meg „Szovjet-Oroszországot”, mint a tömegember uralmának a színterét.  A Röpirat igazi újdonsága: a magyarság háború utáni sorsának, a kis nép megmaradása esélyeinek a tárgyalása.  Márai szerint a magyarság egyetlen kötelessége a háborúban a megmaradás (ehhez hozzásegíthetik a márais erények: méltányosság, türelem, arányérzék).  A műben megmutatkozik a polgári liberalizmus minden értéke és korlátja. 117 Kodolányi János bírálja ezen nézeteit, mivel a szellemi elit bizonytalan fogalom. Kereszténységen nem a hitet, hanem a hagyományt és a magatartást érti, amelyet az európai világkép meghatározó elemének tekint. 118 176 A Röpirat vezető gondolatának összegzése: „A magyarság mindig egyénien vizsgálta, szűrte meg az európai sorskérdéseket, s a nemzeti öntudat szűrőjén párolta le e

kérdésekből mindazt, amit a maga fejlődése számára szükségesnek és alkalmasnak vélt. A magyarság, mint az európai keresztény műveltség, a humanizmus egyik utolsó keleti végvára, minőségi kultúrát épített az elmúlt évszázadokban, s ezt a művét leggyakrabban történelmileg rendkívül kedvezőtlen feltételek közepett végezte. Egy nemzet igazi értelme nemcsak az életforma és a nyelv, hanem a hatalomhoz, tehát a cselekvő létezéshez való szándék A magyar nemcsak horizontálisan akart nemzet és hatalom lenni Európában, hanem még inkább vertikálisan. Ma sem akar mást” (304–305) - 119 Az elmagányosodás következménye. Tér, idő, egyéniség beszűkülése epikájában: Mágia (1941), Az igazi (1941; regény), A gyertyák csonkig égnek (1942; regény), Sirály (1943; regény)  A háború alatt rendszeresen jelennek meg kötetei, cikke viszont kevesebb. 1943-as cikkgyűjteménye (Vasárnapi krónika) zömmel régebbi írásokat

tartalmaz.  Elbeszéléseiben az egyéni és a történelmi idő feszültségét ábrázolja (pl. Fürdő, A könyv)  Márai hőseinek a jellemzői  Tudatukba azokat az eszméket vetíti, amelyek őt is foglalkoztatják – így rendszerint történelmi témákat választ.  A tértől és időtől független „eszmét” szenvedélyesen keresik.  Kötelességüknek érzik, hogy kiismerjék a lét számukra egyetlennek látszó dimenzióját, az egyéni lét természetét.  Tudatában vannak az élet kiismerhetetlenségének, és ezáltal fokozott jelentőséget tulajdonítanak az apró eseményeknek (pl. A kötés)  „ folyvást nyomoznak: tárgyak, sóhajok, félszavak után, melyek arról árulkodnak, hogy a másik valamikor boldog volt, de mára szürkeség és megszokás uralkodik lelkükben.” (307)  Tudatában vannak, hogy az egyéni megismételhetetlen, ezért nem törekednek kollektív eszmények megvalósítására.  A három regény struktúrája

azonos: két-két szereplő monológokban idézi föl élete nagy eseményeit.  Az igazi: egy kiábrándulás története egy férfi és egy nő szemszögéből; a nő tragédiáját a kíváncsisága okozza.  A gyertyák csonkig égnek: két öregember (Konrád és a tábornok) éli újra egykori drámai pillanatát.  Sirály: egy lebbenő lányalak és egy diplomata találkozása.  Mindhárom mű tere szűkre zárt.  Az igazi: a cselekmény többnyire presszókban játszódik.  A gyertyák csonkig égnek, Sirály: kísérteties gyertyafénnyel megvilágított szobában játszódnak.  Az igazi  Egy kritikus szerint a Szegények iskolája fölismerése épül benne tovább: szegények és gazdagok közt nincs, és nem is lehet átjárás.  Cselekménye a titok körül forog: Péternek van egy titka, amelyet felesége, Judit mindenáron meg akar tudni. Úgy érzi, a boldogságuk múlhat ezen Fölmerülő kérdés: meg szabad-e fejteni a titkot?  Judit és

Péter is a szeretetlenség áldozata; egyikük sem tud alázatosan szeretni. A mű ezen megoldása azonban nem elég az írónak, így később megírja a regény folytatását, magyarázatát  A hősök a lelkükben hordják az igazság tudatát, de nem tudnak tenni érte.  Fontos szerepe van az irodalomnak; Péter többször elmélkedik az igazi írás, az írói magatartás természetéről (az írásnak egy tiszta, zárt világról kell hírt hoznia).  Márai szerint a teljes élet veszélyes, de ebből alig érzékeltet valamit. „ Péter és Judit kapcsolata ugyan elhidegül, de a szeretethiány igazi veszélyeit [] nem élik át teljes tragikumában. A hétköznapi lét fölött, látszatvilág látszatkérdéseivel viaskodnak Közben helyzetekbe merevülnek, s ezeket a helyzeteket a kortárs kritika joggal nevezte pózoknak.” (316)  A gyertyák csonkig égnek 119  A pontos tér- és időmeghatározás hiányzik.  Amit megtudunk: Konrád a tábornok

feleségébe volt szerelmes, és egy vadászaton majdnem lelőtte őt, de nem volt hozzá bátorsága. Mindkét férfi úgy érzi, tartoznak egymásnak ezzel a beszélgetéssel: hermetikusan zárt térben élnek, és szinte eszelősen, a világot a tudatukból kizárva készülnek rá  Márai azt a folyamatot mutatja be, ahogyan a hős kiszakad a fizikai és történelmi időből, és megszállott szenvedéllyel csak a személyeshez ragaszkodik.  A tábornok szavai azt az illúziót keltik, hogy csak a személyes időnek van jelentősége. A Féltékenyekben ez a közegnélküliség a mítoszteremtés egyik eszköze. 177  A tábornok kérdése, amelyre makacsul keresi a választ: bosszút állhat-e az, akinek a bizalmával visszaéltek.  Sirály  A mű alapkérdése az idő.  Az idős férfi, aki a lányban öngyilkos szerelmére vél ismerni, időtlenségben él. Azzal a kérdéssel szembesül, hogy „az ember megismételheti-e a múltat, lehetősége van-e

arra, hogy az időben visszafelé haladva újraélje az egyéni idő egyszer már meghaladott dimenzióit”. (319)  A külső rossz összetöri az idő hagyományos kereteit; a személyiség egyetlen lehetősége: elmenekülés, a múltba való minél teljesebb belehelyezkedés.  A két szereplő átéli az egyéni időt, és onnan szemléli az életet.  A mű fő mozgatója a „titkos tudás”, amely birtokosának föladata, hogy halogassa a rossz végleges eljövetelét. A magányos lélek univerzuma: a Napló - - A műfaj keresése:  Márai korábban nem érezte saját önkifejezési formájának a naplót. Amikor 1943-ban mégis írni kezdi naplójellegű följegyzéseit, azzal a szándékkal teszi, hogy reflexiói eljutnak a túlélő olvasókhoz.  Akkor fogalmazza meg önvallomását, amikor elhatározza, hogy naplót ír: „Az író mindig a világ felé pislant [] A napló, a legbizalmasabb is, mindig az emberiségnek készül, s ezért talán őszintébb,

ha őszintén bevalljuk, hogy nem tudunk egészen őszinték lenni, írók, semmiféle írásunkban, leveleinkben és naplójegyzeteinkben sem. Egyébként, naplóíró, nem sokat tartok arról a magányos őszinteségről Őrizd meg titkodat! – s írj titkosan és őszintén, címmel, szerkezettel, szándékkal, ahogy egyedül lehet és illik.” (326–327)  A műfajválasztásra hatással voltak a francia naplóírók, pl. Jules Renard  szép és világos francia nyelvhasználat  naplóját nem hétköznapi embereknek írta  nem pletykákról ír  minden sorát a nyilvánosságnak szánta  azért választotta ezt a műfajt, mert menekült: a nehézségekben naplója volt a társa  nyíltan, alakoskodás nélkül vállalt művészi magatartás jellemzi  „Tehát nem arról ad hírt, ami vele és körülötte történt, hanem azt rögzíti, hogyan történt meg a világ benne!” (328.)  „ a Napló is azoknak az eszméknek és gondolatoknak szenteli a

legnagyobb teret, melyek íróját leginkább foglalkoztatták, s regényeiben, elbeszéléseiben és cikkeiben is megfogalmazott.” (330)  Az első naplóját 1943-ban kezdi írni a fővárosban, majd Leányfalun folytatja (itt is hagyja abba, 1944 karácsonya után). Létérzése, történelemfölfogása: Egy rövid eszmélkedés, ami akár a Napló mottója is lehetne: „Mi közöm az emberekhez? Zsidókhoz, keresztényekhez? Magyarokhoz, németekhez, angolokhoz? Mi közöm nékem a világ bűneihez? – kérdi lelkemben egy hang, Babits Jónásának szavaival. Nyilván csak az, hogy ember vagyok és magyar vagyok E város – Kassa – embereihez nincs semmiféle személyes közöm; sorsuk csak annyira érdekel, mint egy népfaj sorsa; de a városhoz közöm van, időtlenül és személytelenül. A magyar nyelvhez közöm van és a magyar tájhoz De éppen így közöm van Chartreshoz vagy a provence-i tájhoz Elsőrendű, végzetes közöm van a magyar nyelvhez, s kívánom,

hogy mindazok, akik e nyelvet beszélik, műveltebbek, erkölcsösebbek, tehát az élethez méltóak legyenek, – de azok-e most? S ki mer a népek fölött ítélni? Lelkemhez s a magyar nyelvhez van közöm; néhány könyvhöz, tájhoz, vershez, magyarul. Minden más közömbös és reménytelen” (331)    Ez a kis részlet rámutat az író és a valóság redukált viszonyára – egy hitében, eszményeiben csalódott moralista szólal meg benne. Márai azt is tudomásul veszi, hogy osztálya, a magyar polgárság a szeme előtt hullik szét, és föladatának tekinti e pusztulási folyamat ábrázolását. Több ekkori olvasmánya is hat rá.  Huizinga: Im Bann der Geschichte – ennek nyomán ismét megfogalmazza történelemfölfogása egyik fontos jellemzőjét: a válságok oka, hogy a tömegek mindig harcolnak a hatalom birtoklásáért.  Schubart: Europa und die Seele des Ostens – ezen mű jövőképe: a nyugati kultúrát föl fogja váltani a

Keletről érkező megváltás, amelyet csak szenvedéssel lehet kiérdemelni. Márai szerint ez a megoldás előbb válhat valóra, mint az értelmes jövőépítésé, mivel az európai kultúrában az értelem már elvesztette a helyét. 178  - Márai szerint a magyarság tragédiáját az okozta, hogy szűk az elit. Ezért lehetett, hogy az üzleti szellem megfertőzte a kultúrát, és ebben felelősnek látja a zsidóságot is (annak ellenére, hogy a magyar zsidóság nagy tehetségeket adott a magyar és az egyetemes kultúrának).  A szellemet csak a kultúra mentheti meg, és a kultúrát csak a szellem. Vagyis: egy kultúraőrző magatartásra van szükség Irodalomfölfogása:  Márai sokat olvas; később már tudatosabban válogat, és olvasmányaihoz azonnal reflexiót is fűz (ezek mutatják saját műfajértelmezését is).  Szerinte csak az irodalom őrzi a mértéket; az íróknak ezért fontos szerepük van a szellemi hagyományok megőrzésében.

 A következőket egy jellemző írói magatartás jelképeinek tartja:  Dosztojevszkij  Julien Green  André Gide  Roger Martin du Gard  André Malraux  Jean Cocteau  Jean Giraudoux (a stílus szikrázó ereje jellemzi)  Virginia Woolf (tiszteli, mert megpróbálkozott azzal, hogy gazdagon építse föl a „semmit”)  Heinrich Mann (becsületes maradt, és nem csinált üzletet az életrajz-irodalomból)  Az írást hivatásnak tartja; az írónak erőt kell adnia. Valószínű, hogy ezért kezd ismét verseket írni 1944 elején. Véleménye: „Nem kell értelmes verseket írni Gyönyörű verseket kell írni, költőieket”   - - (339.) A versírást kegyelmi állapotként fogja föl. A Naplót a nyilvános gyónás eszközének is tekinti: „Megnyitja magát, állást foglal élete igazi és talán egyetlen értelmével, az irodalommal kapcsolatban. Számára ezt jelenti a gyónás: szólni az írásról, az irodalomról, a

szavakról, a műről.” (340)  Az író csak akkor mondhatja ki az igazságot, ha művét áthatja személyisége hitele, magatartása következetessége. E következetesség lényege, hogy az író a művel törődjön „Egy a fontos: a műalkotás befejezése, vagy maga az alkotás, melyet önző módon, akár ellenszenvet keltve, be kell végeznie, mert erre van szüksége az illúziót vesztett világnak. A költő, az író végképp egyedül maradt Így várja a kegyelmet és az égi hangot” (341)  „Amikor Márai az irodalom feladatáról, az író létformájáról, a valóság és az ábrázolás viszonyáról elmélkedik, voltaképp önmaga igazolását keresi. Vezéreszméje a mérték, az arány, a minőség, melyen nem az élet minőségét érti, hanem az elit által megvalósítható szellemi kultúráét; s a valóság, mely nem a megélt élettel azonos, hanem az irodaloméval.” (342)  Márai tudatosan vállalja és valósítja meg azt az írói

önkorlátozást, amelyet fegyelemnek nevez. „Vad és keserű világ ez”  „Vad és keserű világ ez az itthoni. Ez a főzet magyarból, svábból, zsidóból, szlávból, milyen keserű főzet! De ereje van [] Aki egyszer bekanalazott ebből, minden más kosztot diétásnak érez.” (343)  A magyarság eredeti, ősi részét terheltnek tekinti (példaként hozza Juhász Gyula szomorú arcát, rajta a tébolyodott mosollyal).  Úgy gondolja, egy ország kultúrájának meghatározó eleme a városi ember. És mivel a magyarok sztyeppékről érkeztek mai hazájukba, nem teremthettek igazi kultúrát. „ Ázsiát látott minden paraszti hagyományban, nem ismerte fel, hogy az a polgári szemléletmód, melynek büszke, elkötelezett birtokosa volt, egyáltalán az a polgári réteg, amelyből származott, nem volt számottevő.” (344)  „A Napló halálra készülődő, a változás idejére váró, hallgató országot jelenít meg, s ez a kép nem elrajzolt.”

(345) Az időtlenség korlátjai:  Márai elhatárolta magát a cselekvés lehetőségeitől, illetve cselekvésnek a mű alkotását, a visszahúzódást tekintette, megnőtt számára az idő jelentősége.  Műveire mindig jellemző volt az idődimenziók szétválasztása: a történelmi és az egyéni idő szembeállítása. Később arra a meggyőződésre jut, hogy olyan időszemléletet kell kialakítani, ami lehetővé teszi az idő átérzését, de mentesít az átélés fájdalmától.  A bölcseleti magatartás főleg abban mutatkozik meg, hogy Márai a Naplóban sokat foglalkozik a halál gondolatával. Kezdetben azt írja, „a halál nem rettenet, hanem közömbösség” (346), később viszont, amikor valóságos közelségében tapasztalja meg, megtanul félni tőle. 179 „Mit is tehetsz? Nincs menekvés. Aki él, kénytelen félni Magatartással leplezheti e félelmet; a belső feszültségen ez a hetvenkedés nem segít Aki a félelem elől menekül a

halálba, nem föltétlenül gyáva ember (És ha gyáva is! ) Megpihenni, a bonyolult és irtózatos félreértések szövevényében elnyugodni, ennyi a halál Mind gyakrabban vágyom reá.” (346–347)    Sztoikus bölcselőként barátkozik a gondolattal, hogy mindenki meghal. A Naplóban gyakori a történelmi pillanatok visszaidézése; ennek a történelmi időnek az ad feszültséget, hogy az egyén átéli, de nem tudja befolyásolni. „Az ember elveszíti esélyét egyéni ideje kiteljesítésére, s a nagy erők játékszere lesz” (348) Ez fontos eleme a Sértődötteknek is „Bár makacsul őrzi a műbe zárt idő szuverenitását, az egyéni idő sérthetetlenségét, fájdalmas öniróniával ad számot arról a folyamatról, ahogy a történelem behatol hétköznapjaiba.” (348) Védekezése, hogy teljesen a munkába menekül. Jelek a pusztulás útján - - Verses könyv (1945)  Ez a kötet a háború utolsó két évében írt verseit tartalmazza

(a hetvenkét költemény nagy része 1944ben íródott).  A Naplóban kifejtett gondolataira rímes, jambikus nyolcsorosokban visszatérő variációkat ír.  Márai meggyőződése, hogy a szavak elvesztették hitelüket, az eszmék közhelyesek lettek, és ezeket a megromlott közegben nem szabad kimondani.  Az érintetlenség lehetőségét a fegyelmezett magatartás, a távolságtartás és az irodalom idejébe való visszahúzódás jelenti.  A költemények terét beszűkíti, hogy a világ díszletei a reflektáló lírai én köré szerveződnek. A magatartás válsága: a Varázs (színdarab; könyv alakban: 1945)  1943-ban egy kassai kávéházban kezdi írni.  A művészet elbukik benne az élettel szemben. A belső tökéletesedés eszménye: A nővér (regény)  A mű a háború alatti Márai gondolatvilágát tükrözi.  Főszereplője: Z., aki zeneszerző és világhírű zongoraművész  Regényszerkezet:  Teljesen funkciótlan bevezető

rész: Z. egy kis fogadóban van, ahol egy pár öngyilkos lesz (a háttérben fölsejlik a szerelmi történetük is)  Következő rész: Z.-t az író reflexiói révén ismerjük meg (beszélgetnek egymással)  Következő rész: az író értesül róla, hogy Z. meghalt, majd három hét múlva megkapja Z végrendeletét és naplóját – ezzel ismét újraindul a regény  A mű emelkedett része: Z. naplójának azon szakasza, amely szerelmét és betegségét írja le  Központi kérdés, amelyet Z. és az orvosa is többször végiggondol: hogyan lehet legyőzni életünk közhelyeit, és rátalálni a boldogságra.  „A nővér a háborús életérzés kínzó kétségeit is megfogalmazza. Felépítése, hangulata, mint a haláljátéké [] hősének nincs módja befolyásolni az eseményeket” (369) „Emberi érzés” vagy szenvtelenség? - A „változás”:  Medvetánc (1946)  Apró tárcákból álló gyűjtemény; élethelyzetek körülírása.

 Márai igazán mélyen csak a magány fogalmát fejti ki benne, vagyis azt az eszmét, amely ekkori magatartásának is meghatározója.  Önvallomását egy hattyúval mondatja ki. „Hattyú vagyok és sorsom van. Egyedül élek a tóban, társtalanul Egyedül keringek és úszom a békanyálas, iszalagos vízen, az indák és tavirózsák között Egy érzés él az én szívemben is: a létezés magányának érzése, s az a másik, egyszerű kérdés: miért élek? De a magány nagy tó, emberek. A létezés magánya is végtelen, mint a tengerek. Ebben a másik végtelenségben is úszom, nemcsak e piszkos, teknőszerű tavacskában És a magány, az életért való harc, a gyanakvás, a sértett fönség, az egyedüllét megérlelt az én szívemben is indulatokat, melyek hozzátartoznak a világerőkhöz Az én néma és büszke haragom is erő a mindenségben. Ne zavarjatok!” (372–373)  A magányt büntetésnek tartja, ugyanakkor kegyelmi állapotnak is.

Magány: „A magányosokat, korokban, mikor az emberek tömegben érzik jól magukat, gyűlölik, s mint az emberiség ellenségeit, kipellengérezik őket. A valóságban a magányos nem ellensége az emberiségnek: csak őriz valamit, s ez a feladat annyira elfoglalja, hogy nem tud másra figyelni. A magányos az emberi 180 rangot őrzi. Gőg nélkül, pökhendi és nyegle elkülönözöttség nélkül, udvariasan és türelmesen magányos Szerepét az emberi társadalomban ritkán méltányolják. Ez a szerep mégis fontos Az embernek csak addig van isteni visszfénye és rangja, amíg magányos.” (373)   - Ihlet és nemzedék (1946): esszék és tanulmányok Európa elrablása  Hogy az irodalomnak szerepe lehessen az új Európában, önkritikusan végig kell gondolnia eddigi útját.  Márai többször is számot vet régebbi irodalomeszményeivel. Kitűnőnek tartja pl a „francia Szentháromságot”: Aragont, Éluard-t és Sartre-ot, de úgy véli,

hiányzik belőlük a távlatteremtő képesség.  A műből „nemcsak a feladatvállalás fegyelmét lehetett kiolvasni, hanem mind mélyebb terméketlen pesszimizmust is”. (381) Műfajvesztés és reménytelenség: a Sértődöttek (regény)  Kötetei:  Hang (1944)  Jelvény és jelentés – ebben azt mondja el Márai, hogyan tudatosul mindenkiben a jelvény jelentése.  Művészet és szerelem (ez itthon már nem jelenhet meg; magyarul 1988-ban adják ki, Sereghajtók címmel) – fő kérdése: létezhet-e epika mítosz nélkül. Márai egyértelmű válasza: nem  A regény címének értelmezése:  A magányos művész magatartására utal.  Garren Péter úgy érzi, megsértették, mert a Hang (Hitler hangja) behatolt az ő személyes valóságába, és megzavarta a világról addig kialakított képét.  „Mihelyt a Hang és birtokosa beleszól az emberek életébe, megszűnik a lét cselekményes volta, a hangulati elemek kerülnek előtérbe,

mert a Rend, amit hirdet és megvalósít, halott, nem eleven”     (385.) „Garren Péter reménytelennek vél minden ellenállást, mert nem hisz abban, hogy az eseményeket tudatosan, elhatározás alapján lehet befolyásolni, netán irányítani.” (386–387) „A regény ugyan foglalkozik egész Európa állapotának jellemzésével, de a Garren Péter által elmondottak nem különböznek Márai sokszor kifejtett meggyőződésétől: az első világháború előtti korszak, tehát a liberalizmus kora volt az emberi fejlődés aranykora.” (388) A mű kulcskérdései:  Európa és az európai szellem megőrizheti-e a goethei princípiumokat? A válaszadást megnehezíti, hogy Goethe már nem időszerű. „A könyvesboltban van teljes Hölderlin, Schiller, Nietzsche, de Goethét nem tartják raktáron.” (389)  Az igazi művész és a dilettáns ellentéte: Garren Péter a Sportpalastban a Hangot hallgatva ráébred, le kellene leplezni a dilettánst,

de ez csak közvetett úton lehetséges, ez pedig „a művészi ábrázolás; minden más megnyilatkozást elfojt az erőszak”. (390) Ebben a műben is fontos szerepe van a titkos tudásnak: ez itt a műveltség, ami egy olyan összetartó erő, amelyet az erőszakosok nem ismerhetnek. „A műveltség nem az, hogy valaki pontos tervek alapján megépít egy repülőgépmotort vagy egy földalatti illemhelyet. A műveltség: hogy valaki a lelkében hordozza mindannak öntudatát, amit a keresztény világot megelőző évezredekben a görögök és a latinok, s amit a keresztény világ két évezredében az occidentális világ emberei alkottak, gondoltak, amire vágytak, amiben hittek, –mindez sűrítve, néha ködösen, mint az élet értelme él lelkében. Ez a műveltség” (391)  Európa lelkét csak az írói menthetik meg; az igazi írók egyre kevesebben vannak, és ők is a magányba menekülnek; Garren Péter névsora: Marcel Proust, Thomas Mann, André Gide,

Aldous Huxley, Virginia Woolf, Sigrid Undset, Theodor Dreiser, O’Neill, François Mauriac, Knut Hamsun. 181 TARTALOMJEGYZÉK SZIGORLATI TÉTELSOR.2 IRODALOMJEGYZÉK.4 KIDOLGOZOTT SZAKIRODALOM.8 I. A két világháború közötti korszak magyar irodalma A nemzeti és szociális inspiráció A késő modernség második hulláma, a tárgyias költészet, a dialogicitás, a klasszicizálódás, a lírai és prózai beszédmód modulációja. A határokon innen és a határokon túli magyar irodalmak fórumai, folyóiratai, vitái.8 Czine Mihály: Kisebbségi magyar irodalmak (532–536.)8 Irodalomteremtő erőfeszítések.8 A romániai magyar irodalom indulása.9 A csehszlovákiai magyar irodalom.10 A jugoszláviai magyar irodalom.11 Czine Mihály: Kisebbségi magyar irodalmak (541–546.)11 A romániai magyar irodalom újraindulása.12 A csehszlovákiai magyar irodalom.14 A kárpátaljai magyar irodalom.14 A jugoszláviai magyar irodalom.15 A szlovéniai magyar irodalom.15 Láng

Gusztáv: Egy önmeghatározás tanulságai. Jegyzetek a transzszilvanizmusról16 Rónay László: Nyugati magyar irodalmak.17 Egyesületek.17 Folyóiratok.18 Könyvkiadók.18 Írók.18 II. A késő modernség második hullámában: Kassák Lajos életműve19 Aczél Géza: Kassák Lajos.19 Sporni úr műhelyétől az avantgárdig.19 A Tett forradalmától a forradalmi tettig.21 A kassáki aktivizmus és a forradalmak.23 Bécsi kilátó – az emigráció évei.24 Kísérlet az avantgárd hazai megújítására.28 A Munka indulása és az irányregények.29 A beérkezés magányossága.31 Egy ember élete.32 A nyomasztó valóságból kiküzdött bukolika.33 Sötét egek alatt.36 Óda és vissza.38 A második – belső – emigráció.40 Őszi konstruktivitás.42 Kassák Lajos és Pán Imre: Izmusok. A modern művészeti irányok története43 A Tett (1915–1916).43 A Ma.44 A Dokumentum (1926–1927).46 182 A Munka (1928–1939).46 III. Új népiesség: Erdélyi József, Sinka

István Irodalmi szociográfia: Nagy Lajos, Illyés Gyula48 Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig.48 A népi líra megközelítése.48 Népiség és tárgyias költészet.56 Népiség és mitologikus költészet.67 IV. Illyés Gyula költészete a XX század első felében75 Béládi Miklós: Illyés Gyula.75 V. József Attila költészete79 Tverdota György: József Attila.79 József Attila modern klasszicizmusa.79 A József Attila-i tiszta költészet.81 Költészet és cselekvés.82 A szublimáció mint szóalkímia.84 Mélyülő válság és megoldási kísérletei.85 „Szublimálom ösztönöm”.88 VI. Szabó Lőrinc költészete a XX század első felében95 Rába György: Szabó Lőrinc.95 Egy kíváncsiság ifjúkora.95 Ady és Babits pólusai közt.95 Láz és életerő.96 Egy lehetséges világ.97 Különbéke (1936).98 Válaszúton.98 A személyiség enciklopédiája.98 VII. Radnóti Miklós költészete100 Pomogáts Béla: Radnóti Miklós.100

„Előttem a világ”.100 Műhely Szegeden.100 Idillek és elégiák.101 Költészet és mozgalom.102 Párizs és a nagyvilág.103 Férfinapló.103 A szabad vers áramában.104 Vihar előtt.105 Istenhegyi kert.105 Kortárs útlevelére.105 Új klasszicizmus felé.106 Harmadik nemzedék.106 A könyv és az ember.107 Hispánia, Hispánia.107 Ikrek hava.108 Lángok lobognak.108 Orpheus nyomában.109 Tétova óda.110 Eclogák.110 Erőltetett menet.111 Ferencz Győző: Trauma és költészet – Radnóti költővé érése.112 VIII. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Dsida Jenő Vas István és Weöres Sándor költészete a XX. század első felében114 Láng Gusztáv: Dsida Jenő költészete.114 A pályakezdés életrajzi meghatározói.114 A pályakezdő versek.115 Készülődés az első verskötetre.116 A költői bemutatkozás – a Leselkedő magány.116 Az „elvetélt” kötet – Menni kellene házról házra.117 A lázadás

közjátéka – a Bútorok.118 Bukolika pásztori tájakon.119 Dsida és Trakl.120 Kettétört óda a szerelemhez (1931).120 A legenda ember-arca.120 183 Miért borultak le az angyalok Viola előtt (1933).121 Psalmus Hungaricus.123 Epilógus.124 Fenyő István: Vas István.124 Otthontalan otthonok.124 A Nyugat körében.126 „Vérszinü most a világ”.127 Hit és hitetlenség között.129 Kenyeres Zoltán: Tündérsíp.131 A fölfedezés pillanata.131 Gyermekkor.131 Első versek, első írások.133 Vonzások és vonzódások.134 Az öttorony városában.135 „Hideg van”.136 „A kő és az ember”.136 A nemzedék szárnyán.137 A személyiség fölött.138 IX. A regény- és tanulmányíró Németh László a XX század első felében140 Juhász Gyula: Németh László, a politikai gondolkodó.140 Thomka Beáta: Németh László regénytípusai.142 X. A prózaforma változásai a késő modern korszakban: Tamási Áron, Márai Sándor144 Bertha Zoltán: Sorstükör.144

Tamási Áron népi expresszionizmusa.144 Sors és kín metafizikája Tamási Áron első jelentős novellájában.145 Egzisztencia és forma (A drámai novella alakzatai és elmozdulásai Tamási Áron első írói korszakában).145 Nemzet és társadalom (Tamási Áron népi transzszilvanizmusa).149 Rónay László: Márai Sándor.151 Szellemi határok között.151 A „megsebzett Európa”.154 A függetlenség paradoxonja.158 A nácizmus ellen.162 Egy polgár vallomásai.165 Kísérletei az „idő-pánik” legyőzésére.168 Fikció és idő: a Féltékenyek.169 A sztoicizmus menedéke.173 A régi Európa vége és az új sejtelme.176 A magányos lélek univerzuma: a Napló.178 Jelek a pusztulás útján.180 „Emberi érzés” vagy szenvtelenség?.180 TARTALOMJEGYZÉK.182 184