Biology | Higher education » A színtest és a mitokondrium, illetve a sejtmag és a sejtosztódás

A színtest és a mitokondrium A színanyagok az eukarióta növényi sejtben membránok fehérjéihez kötődnek - külön sejtszervecske: színtest. Méret változása (először lapos zsákszerű, majd oszlopos) A magasabb rendű növények színtestjeit a sejtplazmától a külső membrán választja el. A belső teret plazmaállomány tölti ki, ezt a belső membrán lemezei hálózzák be - gránum (oszlopszerű). A fény megkötése a gránumokban történik - belsejükben felhalmozódik a hidrogénatom - koncentrációkülönbség, melynek energiája ATP-szintézisre fordítódik (Mitchell-féle kemiozmótikus elmélet). A fotoszintézis további részei a színtestek plazmájában játszódnak le. Eukarióta sejtekben a mitokondriumok biztosítanak helyet a szénhidrátok lebontásához. Baktériumméretűek. Számuk sejtenként változó A glikolízis a sejtplazmában, a citromsavciklus és a terminális oxidáció a mitokondriumban játszódik le. Külső-, belső membrán

(nagy felület), plazmaállomány. A mitokondriumok a sejtek energiatermelő központjai - a lebontási folyamatokból származó ATP 90%-a itt képződik. A sejtmag és a sejtosztódás Az eukarióta élőlények jellemző sejtalkotója a sejtmag. Alakja, száma változó A sejtmagot a sejtmaghártya (kettős, a külső közvetlen kapcsolatban áll az endop. mem-nal) választja el a sejtplazmától. Pórusok 30-100 nm A sejtmag belsejében jól elkülöníthető egységet képez a magvacska, ami rRNS-t és a hozzá kapcsolódó fehérjéket szintetizálja. A sejtmag belsejét jórészt a magplazma tölti ki, ami nukleinsavakat, fehérjék makromolekuláit és ezek építőegységeit, ionokat tartalmaz. Ebből a DNS-molekulának és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek együttes állományát kromatinnak nevezzük. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, tömör testekké, kromoszómává áll össze. Prokariótáknál nincs

kromoszóma, mert a DNS-hez nem kapcsolódnak fehérjék. Az osztódó sejteknek azt a körfolyamatát, amely a sejtek DNS-szintézis előtti állapotából kiindulva, a DNS szintézisén és a sejtosztódáson keresztül visszatér a kiindulási szakaszba, sejtciklusnak nevezzük. Ennek első része egy nyugalmi szakasz - mRNS, enzimfehérjék szintézise A második szakasz a DNS megkettőződése (hozzá tartozó fehérjék is keletkeznek), amely a sejtciklus időtartamának közel felét veszi igénybe. Eztán újabb nyugalmi szakasz következik Végül a sejtosztódás szakasza, amely 1-2 óra hosszúságú. Ennek során ketté válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, a keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül. Ha a sejtosztódás során olyan sejtek keletkeznek, amelyekben ua. a kromoszómák száma, mint a kiindulási sejtben volt, akkor mitózisról beszélünk. A mitózis a sejtciklus befejező szakasza. Kromatidapárok, befűződés, húzófonalak,

két új sejt A színtest és a mitokondrium is képes önálló osztódásra-van saját DNS-ük