Economic subjects | Social insurance » Szeles Imre - Foglalkoztatással összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek

Foglalkoztatással összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek 1. A társadalombiztosítási jogviszony A társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva létrejövő (hazánkban kötelező a társadalombiztosítás) háromoldalú (három alanya van ugyanis) jogviszony. 1.1 A társadalombiztosítási jogviszony alanyai A) a biztosított, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, aki után emiatt a foglalkoztató (és bizonyos esetben és mértékben saját maga) járulékot fizet, amiért cserébe a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, B) a foglalkoztató, aki, vagy amely a társadalombiztosítási terhek többségét viseli. C) az igazgatási szerv Foglalkoztatónak minősül: • bármely jogi és természetes személy, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező

jövedelmet juttat. • tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, • társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, • álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, • a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, • a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, • a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,

• a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. Az igazgatási szervek pedig gondoskodnak a járulékok beszedéséről, ellenőrzéséről (APEH), az egészségbiztosítási ellátások biztosítottakhoz való eljuttatásáról [Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és megyei szervei], a nyugdíjbiztosítási ellátások biztosítottakhoz való eljuttatásáról [Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (ONYF) és reginoális szervei], 1.2 A társadalombiztosítási jog forrásai: 1 A. A társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (továbbiakban Tbj), illetve e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 195/1997. (XI5) Korm rendelet (továbbiakban R.) Témánk szempontjából e két jogszabály a legfontosabb, hiszen – az eljárási szabályok többségén kívül – mindent tartalmaz, amit a biztosítási kötelezettségről, illetve a járulékok megállapításáról tudni kell. B. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény és végrehajtási rendelete. E két jogszabály a nyugdíjbiztosítási ellátások szabályait tartalmazza. (Továbbiakban Tnytv és TnyR) C. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII törvény és végrehajtási rendeletei. A magánnyugdíj-pénztári rendszerrel kapcsolatos szabályokat öleli fel. (Továbbiakban Mnyp Tv) D. A kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló 1997.

évi LXXXIII törvény és végrehajtási rendelete. Az egészségbiztosítási ellátások szabályait taglalja (Továbbiakba Eb.tv) E. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI törvény (továbbiakban EHO tv.) Ez adótörvény ugyan, ám itt tárgyaljuk, mivel a beszedett egészségügyi hozzájárulást teljes egészében az egészségbiztosítás kiadásainak a finanszírozására fordítják. (Továbbiakban Szjatv) F. A Rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV törvény Fentieken túl számos egyéb jogszabályra is fogunk hivatkozni pl. személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII Törvényt (továbbiakban: Szjatv), vagy az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt (továbbiakban Art) 1.3 Biztosítási kötelezettség elbírálása Az imént azt állítottuk, hogy az a biztosított, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. Ebből következően a biztosítási kötelezettség elbírálása,

illetve a biztosítás tartamának a megállapítása alapvető fontosságú, hiszen ennek léte vagy nem léte határozza meg az ellátásra való jogosultságot és a járulékfizetési kötelezettséget. A biztosítás elbírálásánál két alapvető szabályt kell megjegyeznünk: • egyrészt a biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, • másrészt a biztosítás általában az alapjául szolgáló jogviszony tartama alatt áll fenn. Persze mindegyik szabály alól létezik kivétel is. Első esetben az összevonás szabálya (erről a későbbiekben még lesz szó), míg a második esetben a biztosítás szünetelése. 1.4 A biztosítás szünetelése 2 A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony (pl. munkaviszony), de a törvényben meghatározott ok miatt az adott időszakot figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási

ellátások megállapítása szempontjából. Szünetel a biztosítás 1. a fizetés nélküli szabadság tartama alatt 2. az igazolatlan távollét, illetve munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt kivéve, ha: Azt • 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, • 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, • 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása, • 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó GYES-re való jogosultság miatt vették igénybe • erre az időszakra munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetve munkabér, táppénzfizetés történt, 3. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés • ha az érintetett felmentik, eljárást ideje alatt megszüntetik 4. ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, illetve közjegyző kamarai tagságát szünetelteti 5. a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlappal nem rendelkezik. 2. A biztosítottak köre 2.1 Munkaviszonyban

álló dolgozó A munkaviszonyban álló dolgozóra – e körbe értve a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a különböző szolgálati törvények hatálya alá tartozókat, illetve a hivatásos nevelőszülőket, az ösztöndíjas foglalkoztatottat – függetlenül a munkaidőtől és díjazás mértékétől kiterjed a biztosítás. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátásra létrejött jogviszony. (2004 éci CXXIIItv) 2.2 A szövetkezet tagjának biztosítása 3 A szövetkezet tagjára – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját – akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen történik. 2.3 Tanulószerződés alapján szakképző

iskolai tanulmányokat folytató tanuló Szakképző iskola tanulója az 1993. évi LXXIV törvény szerinti tanulószerződést köthet valamely gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval a gyakorlati képzése érdekében. Ezt a szerződést a tanuló kezdeményezi, az illetékes kamara pedig jóváhagyólag tudomásul veszi. E szerződés alapján a tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított. Amennyiben a megállapodás az iskola és a gazdálkodó szerv között jön létre, vagy a szerződés nem felel meg az említett törvény kritériumainak, akkor e jogviszonyról nem beszélhetünk. 2.4 Munkanélküli ellátásban részesülő személy biztosítása Munkanélküli ellátásban (az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben) és a vállalkozói járadékban

részesülő személy az ellátás folyósításának tartama alatt biztosított. 2.5 Az egyéni vállalkozó biztosítása Az egyéni vállalkozóra - amennyiben minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak kiterjed a biztosítás. 2.51 Ki minősül egyéni vállalkozónak? Egyéni vállalkozónak minősül 1.) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a biztosítása fennáll amíg a vállalkozói igazolványa a birtokában van, vagy a foglalkozástól eltiltó határozat jogerőre emelkedik. Egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse - amennyiben folytatja a vállalkozást - a vállalkozó elhalálozását követő napjától minősül egyéni vállalkozónak. 4 2.) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező

magánszemély 3.) az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász 4.) egyéni szabadalmi ügyvivő 5.) nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző 6.) nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó az engedély átvételéről annak visszaadásáig, illetve a foglalkozástól eltiltó határozat jogerőre emelkedéséig Az ügyvéd esetében a kamarai tagság tartama alatt, míg az európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig. a kamarai tagság tartama alatt a szolgálat kezdete napjától meg szűnése napjáig a szolgálat kezdete napjától megszűnése napjáig 2.52 Az egyéni vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha 1. saját jogú nyugdíjas, tehát • öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti

tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) részesül; • a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT-tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban részesül. 2. özvegyi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt már elérte. Az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységét nem befolyásolja, ha nyugellátása szünetel. 2.53 Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségének tartama Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége 5 • • • tart. a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától - az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól - annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig 2.6 A társas vállalkozó biztosítása A kiegészítő

tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóra szintén kiterjed a biztosítás. 2.61 Társas vállalkozók köre Mielőtt azonban a biztosítási kötelezettséget elbírálhatnánk, előzetesen azt kell tisztáznunk, hogy az egyes társas vállalkozások természetes személy tagjai mikor tekintendők társas vállalkozónak. Ezt a következő táblázatunkban foglaljuk össze. Társas vállalkozás 1. Betéti társaság (bt) 2. Közkereseti társaság Tagja társas vállalkozónak tekintendő - ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban teszi -"- Megjegyzés 2006. július 1-jétől az új GT előírásaival összhangban az üzletvezető választott tisztségviselőnek minősül. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy – egyéb tevékenység alapján – személyes közreműködésére tekintettel társas vállalkozóként is munkát végezzen a

cégben. 2007. szeptember 1-jétől az üzletvezetés munkaviszonyban is ellátható. Üzletvezetőjének társadalombiztosítási jogállása megegyezik a bt. üzletvezetőjével. 6 3. Kft -"- 4. Közhasznú társaság -"- 5. Közös vállalat 6. Egyesülés 7. Szabadalmi ügyvivő társaság illetve szabadalmi ügyv. iroda 8. Ügyvédi iroda 2006. július 1-jétől az új GT előírásaival összhangban az üzletvezető választott tisztségviselőnek minősül. A rendelkezés hatályba lépése napján munkaviszonyban álló ügyvezetőnek – megbízatása lejártáig (max. 5 év) nem szükséges jogviszonyát módosítani. Az ügyvezető – egyéb tevékenység alapján – személyes közreműködésére tekintettel társas vállalkozóként is munkát végezzen a cégben. 2007. szeptember 1-jétől az ügyvezetés munkaviszonyban is ellátható. - -"-"- ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - tagsági jogviszonya alapján

Itt tehát a személyes közreműködés módjának megválasztására nincs lehetőség, az csak társas vállalkozóként lehetséges. 9. Oktatói munkaközösség -"- - 10. Gépjárművezetőképző munkaközösség 11. Végrehajtói iroda -"- - -"- - 12. Közjegyzői iroda -"- - - 2.62 A társas vállalkozó biztosítási kötelezettségének tartama • • a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Az 1-6. pont alá eső társaságok esetében a biztosítási kötelezettség már az előtársasági működés ideje alatt is fennáll a biztosítási kötelezettség. 2.7 A munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban állók biztosítása Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulék alapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes 7 minimálbér 30 %-át, tehát 69.000 x 30 % = 20700 forintot, illetve naptári napokra ennek harmincad részét, tehát napi 690 forintot. (Figyelem: január hónapban még a 65500 forintos minimálbérrel kell számolnunk.) A biztosítási kötelezettség elbírálása - mindig a kifizetés időpontjában - tehát egyszerű osztással történik: a járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamának hónapjaival (ha a kifizetésre havi rendszerességgel kerül sor), illetve napjaival. A következőkben áttekintjük e jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. 2.71 Megbízásos jogviszony A Polgári törvénykönyv által

szabályozott (274-283. §) cél elérésére vagy ügy ellátására létrehozott jogviszony. A jogviszony tartama: a megbízási szerződés keltétől a teljesítésig vagy a kifizetésig eltelt időszak. Ezt a viták elkerülése érdekében célszerű a megbízási szerződésben rögzíteni A járulék alapját képező jövedelem megállapítása: a megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, tehát a jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) megbízási díj - 10 százalék költséghányad = jövedelem b) megbízási díj - a megbízott nyilatkozata szerint költség (max. 50 százalékig) = jövedelem A megbízásos jogviszonyt a vállalkozási jogviszonytól az eredménykötelem, míg a munkaviszonytól a megbízó utasítási jogának (a munkavégzés helyét, idejét és módját illetően) hiánya különbözteti meg. 2.72 Egyéni vállalkozónak nem minősülő személlyel létesített vállalkozási jogviszony E

jogviszonyt – korábban „vállalkozási jellegű jogviszony” néven találhattuk a jogszabályban. Ebben az esetben a Ptk. szerinti vállalkozási jogviszony jön létre, de a vállalkozó a Tbj szerint nem minősül egyéni vállalkozónak tehát a megbízót foglalkoztatónak a vállalkozót pedig munkavállalónak kell tekintenünk. A vállalkozási jellegű jogviszonyban munkát végző személy biztosítási kötelezettségét a megbízással azonos módon kell elbírálni. 2.73 Felhasználási szerződés A felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés - mint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - 2003. január 1-jétől kimaradt a biztosítottak köréből Ez persze nem azt jelenti, hogy ilyen szerződés alapján történő kifizetéseket „ne kezelné” a társadalombiztosítási jog, sőt, ha jól megnézzük, érdemi változás nem történt. 2003. január 1-jétől a felhasználási, felhasználó, hasznosítási szerződés alapján

kifizetett a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj a járulék alapot nem képező jövedelmek körébe került, míg az ilyen szerződés alapján a személyes munkavégzésért adott 8 díjazást megbízási díjnak kell tekinteni és ennek alapul vételével a biztosítási kötelezettséget a megbízásra vonatkozó szabályok szerint elbírálni. 2.74 Bedolgozó A bedolgozói jogviszony a munkaviszony speciális fajtája, szellemi és fizikai munkára egyaránt létesíthető, ha a teljesítmény valamilyen mennyiségi és minőségi mutatóval mérhető. A tevékenységhez a foglalkoztató biztosítja az alapanyagot, míg a munkavállaló a saját eszközeivel a saját lakhelyén - közvetlen munkáltatói irányítás nélkül - végzi a munkát. A bedolgozói jogviszonyra vonatkozó részletes szabályokat a 24/1994. (II 25) Korm rendelet állapítja meg. A jogviszony tartama: a jogviszony munkaszerződéssel - határozott vagy határozatlan

időre létesíthető. 2.75 Segítő családtag Kinek lehet segítő családtagja? Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (bt., kkt.) természetes személy tagjának és az egyéni vállalkozónak Ki lehet segítő családtag? Fentiek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 §), aki saját jogán nem öregségi nyugdíjas, ha pedig özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és a vállalkozás tevékenységében nem munkaviszonyban személyesen díjazás ellenében közreműködik. A jogviszony tartama: a megállapodástól a megszűnésig. Járulék alapot képező jövedelme: nem önálló tevékenység, így a díjazása teljes egészében járulék alapot képez. 2.76 Választott tisztségviselő Választott tisztségviselőnek kell tekinteni az alapítvány, társadalmi szervezet, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjét,

továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak magánnyugdíj-pénztárak választott tisztségviselőit és a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselőig, a társadalmi megbízatású polgármestert. Jogviszony tartama: a választástól a kifizetésig, illetve egyik kifizetéstől a következő kifizetésig eltelt időszak. Járulék alapot képező jövedelem: a tiszteltdíj egésze. 2.78 Az összevonás szabálya 9 A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetében még egy fontos szabályra az összevonás szabályára szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez azt mondja ki, ha ugyanannál a munkáltatónál tárgyhónapon belül több egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmeket a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából össze kell vonni. E rendelkezés azt hivatott kizárni, hogy több jogcímre elosztva a kifizetéseket, kikerülhető

legyen a biztosítási kötelezettség. 2.8 Egyházi személy és szerzetesrend tagja Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, illetve szerzetesrend tagjára – kivéve a sajátjogú nyugdíjast – szintén kiterjed a biztosítás. Hogy kik tartoznak ebbe a körbe, azt az adott egyház belső szabályzata dönti el. 2.9 A mezőgazdasági őstermelő biztosítása 2007. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelőre – kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját – kiterjed a biztosítás feltéve, hogy • egyéb jogcímen nem biztosított (ide nem érvez az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt), • nem sajátjogú nyugdíjas (illetve özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be), valamint • az eddig elért szolgálati ideje, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő idő együttesen legalább 20

év. Az őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, illetve a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától az abból való törlés napjáig áll fenn. 2.10 Biztosítási kötelezettség külföldről szerzett jövedelmek alapján A Tbj. 2005 szeptember 1-jétől hatályos előírása szerint a természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. Az érintett természetes személy a fent említett járulékalapot képező jövedelme után 29 % társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A foglalkoztató - akihez fűződő

jogviszonyára tekintettel a természetes személynek járulékalapot képező jövedelmet juttatnak - a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a járulékok (tagdíj) levonását, megfizetését és bevallását. A fizetési-, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. 10 Ilyen esetben a biztosítási jogviszony tartama a kifizetés napja. 3. Akikre nem terjed ki a biztosítás Jogszabályihely Nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11 §) a) pontja - külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet tagjaira, b) pontja ba) pontja bb) pontja - a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv képviselőjére, alkalmazottjaira, illetve velük

együtt élő házastársukra és gyermekeikre - a külföldinek minősülő személyre - az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgáraira - harmadik ország polgárára .ha ha, külföldi állampolgárok ha magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett cég Magyarország területén foglalkoztatja .ha a közösségi rendeletek ezt kizárják. .ha a munkavégzésre kirendelés, kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés alapján kerül sor. A ba) pontban említett uniós jogszabályok esetén elsősorban az 1408/71/EGK rendeletre kell gondolnunk, melynek egyik alapelve, hogy minden munkavállaló lehetőség szerint csak egy állam joga alá tartozhat, azaz - főszabályként - egy államban lehet biztosítása. Tehát, ha a munkavállaló már külföldön biztosított (melyet az E101-es nyomtatvánnyal igazolhat), akkor Magyarországon már nem terjed ki rá a biztosítás, és vele kapcsolatban legfeljebb tételes, illetve százalékos EHO fizetésének kötelezettsége

merülhet fel. Az Európai Gazdasági Térség országai - az Európai Unió tagállamai és - Norvégia, Izland, Lichtenstein Harmadik ország polgára - nem EGT ország polgára Külföldinek minősül: - aki nem tekinthető belföldinek 11 Belföldinek minősül 1.) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, 2.) a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, 3.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 4.) a hontalan 4. A fedezeti rendszer A társadalombiztosítási jogviszony alanyai a társadalombiztosítás kiadásaihoz a

következő jogcímeken járulnak hozzá: • • • • • • • társadalombiztosítási járulék; egyéni járulék; egészségügyi szolgáltatási járulék; táppénz-hozzájárulás; egészségügyi hozzájárulás; magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka korkedvezmény biztosítási járulék 4.1 A társadalombiztosítási járulék Társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót terheli. 4.11 A társadalombiztosítási járulék alapja A foglalkoztató által a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulék alapot képező jövedelem ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. Amennyiben tehát egy juttatás vonatkozásában el akarjuk dönteni, hogy kell-e utána társadalombiztosítási járulékot fizetni, két kérdést kell tisztáznunk: • a kifizetés

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történt-e? • a juttatás járulék alapot képező jövedelemnek minősül-e? Társadalombiztosítási járulékot csak akkor kell leróni, ha a mindkét válasz igen. Járulék alapját képező jövedelmek • az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, melyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni (Az összevont adóalapba tartozó "egyéb jövedelmek" tehát nem tartoznak a járulékalap fogalmába.); 12 • az Szja tv. 69 §-a szerinti természetbeni juttatás - ide nem értve az üzleti ajándékot és a reprezentációt - adóalapként meghatározott értékének 54 % személyi jövedelemadóval növelt értéke. (meghatározott értékének az 1,54-szerese után kell megfizetni.); • az Szja.tv 71 §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás 44 – 2007 január 1-jét követően 54 –

% személyi jövedelemadóval növelt összege • a kisösszegű kifizetésekből származó jövedelem (Szja. törvény 73 §-a szerinti jövedelem.); • a tanulószerződésben meghatározott díj (Ez havonta a minimálbér 50 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.) • Hallgatói munkadíj • a munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (Adóelőleg számításánál nem kell figyelembe venni, de ennek ellenére járulék alap.); • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj (Ez a minimálbér erejéig adóterhet nem viselő járandóság.); • a felszolgálási díj és a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (2005. október 1-jétől járulékalap, utána a foglalkoztatónak 15 % nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, illetve a felszolgáló 15 % nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, viszont egyéni járulék nem terheli.); és végül

• az előző pontokban meghatározott jövedelem hiányában - a munkaszerződésben, illetve egyéb szerződésben meghatározott díj. (E körbe elsősorban azok a munkavállalók tartoznak, akiknek - valamely országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan - Magyarországon nem keletkezik személyi jövedelemadó alapja.) Járulék alapját nem képező jövedelmek • a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege (pl. táppénz); • a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az része, amely havonta nem haladja meg: - nyugdíjpénztári befizetés esetén a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékát, - egészség, illetve önsegélyező pénztár esetén pedig a tárgyhónapot

megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 20 százalékát, illetve munkáltatói nyugdíjintézménybe történt befizetés esetén a minimálbér 50 százalékát. • a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. • A késedelmes teljesítés miatt fizetett kamat, • Jövedelmet pótló kártérítés (kártérítési járadék) 13 Ide tehát azok a juttatások tartoznak, melyek első "ránézésre" megfelelnek a járulékalap kritériumainak, de a jogalkotó valamely megfontolásból mégis kiemeli azok közül. 4.13 Minimális járulékfizetés 2008. január 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók minimális havi

járulékalapja a minimálbér kétszerese, (részmunkaidő esetén az ezzel arányos összeg) azzal, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem után kell megfizetni, amennyiben a foglalkoztató a havi bevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tesz arról, hogy az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet. A munkaviszonyban álló dolgozót ebben az esetbe is kiterjesztően kell érteni, ide tartozik a Tbj. 5 § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi munkavállaló, tehát a közalkalmazott, köztisztviselő, a különféle szolgálati törvények alá tartozó személy, a hivatásos nevelőszülő és nem utolsó sorban az ösztöndíjas foglalkoztatott is. A havi minimum járulékalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben,

terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A minimum járulékalapot csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a minimum járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg. Az említett körülmények bármelyikének fennállása esetén az adott hónap vonatkozásában a foglalkoztató külön bejelentés nélkül mentesül a minimum járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól. Amennyiben a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni járuléktöbbletet a foglalkoztatónak kell viselnie és különadóként kell megfizetnie. Ez azt jelenti,

hogy a biztosított ellátási alapjaként csak a tényleges járulékalapot lehet figyelembe venni. Nem vonatkozik a minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség azokra a munkavállalókra, akik után a járulékfizetésre külön törvényben meghatározottak szerint kerül sor. (Pl: START kártyával rendelkező munkavállalók, EKHÓ szerint adózók) 4.14 A társadalombiztosítási járulék mértéke • A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, melyből 5 százalék illeti az egészségbiztosítási és 24 százalék a nyugdíjbiztosítási alapot. 4.2 Az egyéni járulék Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, melynek összegét a foglalkoztató köteles megállapítani, levonni és megfizetni. 14 Ez a fizetési kötelezettség akkor is terheli a foglalkoztató, ha a járulékkötelezettség nem a pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. 4.21Az

egyéni járulék mértéke A biztosított egyéni járulék címén 2008. január 1-jétől • 6 % egészségbiztosítási járulékot (2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot + 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot) valamint • 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet - amely magánnyugdíj-pénztár tagja esetén 8 % tagdíjat és 1,5 % nyugdíjjárulékot jelent. 4.22 Az egyéni járulék alapja Az egyéni járulék alapja - a következő három eltéréssel - megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával: 1. az Szja. tv 69 §-a szerinti természetbeni juttatás, illetve az adóköteles munkabérén kívüli juttatás adólapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után nincs egyéni járulék; és 2. a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa; 3. nem képezi egészségbiztosítási járulék alapját a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a

szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény 27 §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, illetőleg pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás. 4.221 A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának felső határa A biztosított nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) legfeljebb a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg. Az említett napi felső határ 2008-ben 19.500 forint, ami azt jelenti, hogy az éves járulék alap felső határa 366 x 19.500 = 7137000 forint Az egyéni

járulékok mértéke és felső határa a következők szerint alakult: 15 Év 1997. 1998. 1999. 2000. Nyugdíjjárulék Alap felső Egészségbizt (nyugdíjjárulék határa jár. (%) + 6% tagdíj) (%) (Ft/nap) 4 4 3 3 6 6 8 8 Megjegyzés 3.300 4.290 5.080 5.520 2001. 3 8 6.020 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2006. augusztus 25. IX 1től 2007. 2008. 3 3 4 4 4 8 8,5 (tagdíj 7%) 8,5 (tagdíj 8%) 8,5 (tagdíj 8%) 8,5 (tagdíj 8%) 6.490 10.700 14.500 16.440 17.330 6 „ „ 7 6 8,5 9,5 18.490 19.500 Csak a nyugdíjjárulékra és tagdíjra vonatkozik. 4.23 A „főállású” biztosított egyéni járulék fizetése A 6 % egészségbiztosítási járulékot valamennyi egyéni járulék alapot képező jövedelme után meg kell fizetnie felső határ nélkül. A nyugdíjjárulék (tagdíj) vonatkozásában viszont év elejétől (évközben kezdődő jogviszony esetén a jogviszony kezdetétől) év végéig (vagy amennyiben már ismeretes annak a vége, akkor a

jogviszony végéig) meg kell határozni annak várható felső határát. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) mind addig le kell vonni az érintettől, amíg ezt a megállapított határt el nem éri az alapjául szolgáló jövedelme. Időközben ez a felső határ csökkenhet a kieső napok és az egy naptári napra tervezett bruttó átlagkereset kétszeresének szorzatával. Kieső napnak az a nap minősül, amelyre a munkavállalónak járulék alapot képző jövedelme nem volt. (pl táppénzben részesült, fizetetlen szabadságon volt). Amennyiben a biztosítottól az őt terhelőnél (tehát a felső határt meghaladó összegből is) több nyugdíjjárulék (tagdíj) került levonásra, azt a foglalkoztatónak 15 napon belül (persze az 16 adóhatósággal, illetve az adott magánnyugdíj-pénztárral is elszámolva) vissza kell fizetnie a részére. 4.24 Egyéni járulék fizetése többes jogviszonyban Nyugdíjjárulék (tagdíj) vonatkozásában: Amennyiben a

biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni legfeljebb azonban együttesen, a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után. (Amennyiben a biztosítással járó jogviszony nem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a járulékfizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani. ) A biztosított az egyes foglalkoztatók előtt nyilatkozhat az egyes foglalkoztatók előtt a tekintetben, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. A visszafizetésre - és ezzel párhuzamosan az a járulék adóhatósággal, illetve a tagdíj magánnyugdíj-pénztárral

való elszámolására - az a foglalkoztató kötelezett, ahol a jogviszony továbbra is fennáll. Amennyiben a jogviszonyok mindegyike egyszerre szűnik meg, vagy évvégén fennáll, akkor az elszámolás azt a munkáltatót terheli, ahol magasabb volt a jövedelem. A többlet járulék visszaszerzésének van egy másik módja is, nevezetesen a személyi jövedelemadó bevallásban történő visszaigénylés. Ez az út azonban magánnyugdíj-pénztári tagok számára nem járható, tagdíjat csak munkáltatón keresztül lehet visszakérni. Az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában Ha a munkavállaló egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel álló jogviszonyban állt és ezek közül foglalkoztatása valamelyikben elérte a heti 36 órát - amit foglalkoztatói igazolással kellett bizonyítani -, akkor a többi jogviszonyában a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Ennek megfelelően az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátásaira is csak a "fő" foglalkozásában volt jogosult Végül még egy szabály: fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. 4.25 Nyugdíjasok egyéni járulék fizetése A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék. és 9,5 % nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Amennyiben nyugellátása szünetel, akkor az általa fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 %. 17 4.26 Az esedékességtől eltérő időben történő járulékfizetés A járulékfizetés egyik alapvető szabálya, hogy a járulékokat a kifizetéskori mértékek szerint kell megfizetni. Ezzel párhuzamosan az egyéni járulékok felső határának meghatározásánál - a biztosított ellátási alapjának a védelme érdekében - az esedékességet követő időpontban

kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. 4.27 Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése E két biztosítotti kör járulékfizetési kötelezettségének szabályai logikájukat tekintve sok hasonlóságot mutatnak egymással, ezért célszerű egy "blokkban" tárgyalásuk. 4.271 Az egyéni vállalkozó járulékának alapja és mértéke Az egyéni vállalkozó önmaga után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ennek alapja: • a kivét (személyes közreműködésre való tekintettel költségként elszámolt összeg), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó bejelentést tesz az adóhatósághoz, hogy tényleges kivétje nem éri a minimálbér kétszeresét. • kezdőnek minősülő (a vállalkozói igazolvány átvételének

napjától a naptári év utolsó napjáig) egyéni vállalkozó esetében függetlenül a kivét összegétől a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér; • átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapja, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér; feltéve, hogy az egyéni vállalkozó bejelentést tesz az adóhatósághoz, hogy az átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét. • az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a minimálbér kétszerese. A járulékalap a minimálbér, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó bejelentést tesz az adóhatósághoz, hogy tényleges jövedelme nem éri el havonta a minimálbér kétszeresét. A vállalkozó a tárgyévet megelőző év december 20-ig ennél magasabb összegű járulékalapot is vállalhat. Az egyéni vállalkozó önmaga után 6 százalék

egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (1,5 százalék nyugdíjjárulékot + 8 százalék tagdíjat) is fizet. Ennek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a 9,5 százalék nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van maximuma. 4.272 A társas vállalkozó járulékának alapja és mértéke A társas vállalkozó után a társas vállalkozás 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. 18 Ennek alapja: a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulék alapot képező jövedelem (tagi jövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó bejelentést tesz az adóhatósághoz, hogy tagi jövedelme nem éri el havonta a minimálbér kétszeresét. A társas vállalkozó pedig 6 százalék egészségbiztosítási és 9,5 százalék nyugdíjjárulék (1,5 százalék nyugdíjjárulék + 8 százalék

tagdíj) fizetésére kötelezett. Ennek alapja - az alábbi két eltéréssel - megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával: • a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa; • nem alapja egyéni járuléknak az Szja. tv 69 §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke. 4.273 A minimum járulék fizetésének szabályai Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése alapvetően tehát abban tér el a többi biztosítottétól, hogy a járuléknak van minimum alapja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozóknál nem csak a tényleges jövedelmet kell számon tartani, hanem az év elejétől (a jogviszony kezdetétől) a tárgyhónap végéig a havi minimum járulék alapok összegét is. Amennyiben a kiosztott (kivett) összes jövedelem ennél magasabb, akkor az a tárgyhónap végéig az összes járulék alap, viszont ha a minimum, akkor azután kell, hogy a járulékok befizetésre kerüljenek. A

minimum járulékalap „főösszege” 2008. január 1-jétől a minimálbér kétszerese Ez alól mentesül a vállalkozó, amennyiben havi bejelentésén tényleges járulékalapot képező jövedelmét tünteti fel. Ebben az esetben a járulékok alapja a tényleges tagi jövedelem, de legalább a minimálbér. Nem kell az egyéni és társas vállalkozónak a minimálbér alapul vételével a járulékot fizetni arra az időszakra, amikor: • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, GYED-ben részesül (amennyiben tehát a vállalkozó keresőképtelen, de táppénzre valamely okból nem jogosult, akkor a minimum járulékfizetési kötelezettség fennáll; • GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja (egyéni vállalkozó erre az időszakra tehát lehetőség szerint ne számoljon el kivétet, társas vállalkozó ne kapjon személyes

közreműködésért jövedelmet, amennyiben vezető tisztségviselő, akkor pedig tisztségét erre az időre valaki másra ruházza át.); • sorkatonai (polgári) tartalékos katonai szolgálatot teljesít; • fogva tartott; • ügyvéd, szabadalmi ügyvivő kamarai tagságát szünetelteti. Ha fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, akkor egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. 19 4.274 A többes jogviszonyban álló egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése A következők táblázatainkban azt foglaljuk össze, hogyan változnak az egyéni és társas vállalkozó járulék terhei, ha vállalkozásukat tanulás, nyugdíj vagy egyéb jogviszony mellett folytatják. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozása mellett: járulék alapja .akkor egyéni vállalkozóként az alábbi járulékokat fizeti 29% legalább heti 36 a tényleges kivét, órában tehát nincs 29 % foglalkoztatják

minimum legalább heti 36 órában az eva alapjának a 29 % foglalkoztatják és 4 %-a az eva hatálya alá tartozik közép- vagy felsőfokú oktatási a tényleges kivét, intézmény nappali tehát nincs 29 % tagozatos minimum hallgatója közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali az eva alapjának a 29 % tagozatos 4 %-a hallgatója és az eva hatálya alá tartozik a kivét, de legalább a minimálbér, de társas vállalkozó válaszhatja a 29 % társaságban is minimum járulékfizetését. nyugdíjas, tehát Havi 4350 kiegészítő forint eü. tevékenységet kivét szolgáltatási folytatónak járulék minősül Havi 4350 nyugdíjas, és az az eva alapjául forint eü. eva hatálya alá szolgáló jövedelem szolgáltatási tartozik 10 %-a járulék 8,5% a felső határig 7% Tételes EHO 9,5 % 4% - 9,5 % 4% - 9,5 % 6% Van 9,5 % 6% Van 9,5 % 6% - 9,5% - - 9,5 % - - 20 És ugyanez társas vállalkozó esetében: legalább heti 36 a

tényleges tagi órában jövedelem foglalkoztatják közép- vagy felsőfokú oktatási a tényleges tagi intézmény nappali jövedelem, tehát tagozatos nincs minimum hallgatója a tényleges tagi jövedelem, de választhatja a egyéni vállalkozó társaságban is a minimum járulékfizetést. 29 % 9,5 % 4% - 29 % 9,5 % 6% Van 29 % 9,5 % 6% Van az EHO szintén 6 % csak egyik társaságot terheli. társas vállalkozás tagja 15 napon belül el kell döntenie, hogy melyik társaságban tesz eleget a minimum fizetési kötelezettségének 29 % 9,5 % nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a tényleges tagi jövedelem után Havi 4350 eü. szolgáltatási járulék 9,5 % - van 4.28 A magánnyugdíj-pénztár tagja utáni járulékfizetés 4.281 Magánnyugdíj-pénztári tagság keletkezése és megszűnése A magánnyugdíj-pénztár tagjait - annak keletkezése szempontjából - két csoportra oszthatjuk: 1.) pályakezdőként

kötelezően tagsági viszonyt létesítőkre, 2.) önkéntes döntéssel csatlakozókra. Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. aki 1998 július 1-je és 2005 december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült; 2. Magyarországon első alkalommal létesít nyugdíjbiztosítási (nyugdíjjárulék fizetéssel járó) jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét 21 Magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a természetes személy, az a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki 1. 1998 január 1-je és 2005 december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, vagy 2. még nem töltötte be a 30. életévét és nyugdíjbiztosítási jogviszony, vagy 3. Magyarországon első alkalommal létesített nyugdíjbiztosítási jogviszonya , vagy 4. harmadik állam állampolgára,

illetőleg a hontalan személy, ha nyugdíjbiztosítási jogviszonya fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi. Kilépési lehetőségek: • A rokkantsági nyugellátásra jogosultságot társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. szerzett tag visszaléphet a • Az a magánnyugdíj-pénztár tag, aki 120 hónapot meg nem haladó tagsági jogviszonnyal rendelkezik és nyugdíjszolgáltatásra szerzett jogosultságot és a magánnyugdíj-pénztár tájékoztatása szerint a részére megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti nyugellátásnak 25 százalékát, kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. (E rendelkezés 2012 december 31-ig lesz hatályos) • 2005. július 1-jétől az a belépett személy, aki harmadik

állam állampolgára vagy hontalan - döntése szerint biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával kiléphet. Amennyiben így dönt, az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába átutaltathatja, melyről 90 napon belül írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát. Az a kilépésre jogosult, akinek biztosítási jogviszonya 2005. július 1-je előtt szűnt meg, a kilépésről 2005 szeptember 30-ig nyilatkozhat 4.282 Magánnyugdíj-pénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítés A magánnyugdíj-pénztári tagdíj alapja: megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával. Mértéke: Év 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Nyugdíjjárulék: Tagdíj: 1,50% 0,50% 0,50% 0,50% 0,50 % 7% 8% 8% 8% 8% 22 2008. 1,50 % 8% A tagdíjat a munkavállaló,

illetve a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással 10 százalékos mértékre kiegészítheti. A munkáltatói tagdíj-kiegészítésnek viszont az adott foglalkoztató minden munkavállalójára azonos feltételekkel kell, hogy vonatkozzon. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tagdíj-kiegészítést vissza lehet igényelni. Ennek elévülési ideje 5 év 4.29 A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése a) Kezdő: havonta a minimálbér után: 29 % tb. járulék + 9,5 % nyugdíjjárulék + 6 % egészségbiztosítási járulék, b) Előző évi bevétele a 7 millió forintot meghaladja: havonta a minimálbér után: 29 % tb. járulék + 9,5 % nyugdíjjárulék + 6 % egészségbiztosítási járulék, c) Előző évi bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg: havonta az előző évi bevétel x 20 %: 12 x (9,5 % nyugdíjjárulék + 4 % egészségbiztosítási járulék) Magánnyugdíj-pénztár tagja esetén az említett

9,5 százalékból 2,3 % a tagdíj. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art szerinti végrehajtható okiratnak minősül. 4. 3 Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók 2008. január 1-jétől az addigi 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék (melynek alapja - a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (azaz a tagi jövedelem), illetve - a kivét (EVA hatálya alá tartozónál az EVA alap 10

százaléka) volt) helyett fix összegű, havi 4.350, (napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a jogviszony tartamára kell leróni, kivéve azokat azt az időszakot, melyre az érintett vállalkozó - keresőképtelen, - GYES-ben részesül, - fogva tartott vagy - ügyvédként, közjegyzőként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti. 4.4Táppénz-hozzájárulás 23 A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénze után táppénz-hozzájárulást köteles fizetni. Ennek összege a fent említett táppénz harmada. Nincs hozzájárulás a nem betegség miatti keresőképtelenség idejére kapott táppénz után (pl. baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) és a passzív jogon járó táppénz után. A hozzájárulást a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a

kötelezettségét saját maga állapítja meg és számolja el az ellátásokkal szemben, míg a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató az egészségbiztosítási pénztár határozata alapján fizeti meg az adóhatóságnak. 4.5 Az egészségügyi hozzájárulás Bár szintén a társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál, valójában adónak tekinthető. Ezt a törvény – 1998. évi LXVI – ki is mondja, és a vele kapcsolatos adóhatósági feladatokat az APEH általános hatáskörű területi szerveihez telepíti. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett jogszabály a hozzájárulás két típusát különbözteti meg: 4.51 Tételes összegű egészségügyi hozzájárulás Összege: 2001-ben havi 4200, napi 140 forint, 2002-ben havi 4500, napi 150 forint, 2003-ban havi 3450, napi 115 forint. 2004-ben havi 3450, napi 115 forint. 2005-ben október 31-éig havi 3450, napi 115 forint, november 1-jétől havi 1950, napi 65 forint. További könnyítés

2005. január 1-jétől, hogy amennyiben munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás - havi, illetve napi - összege a munkaidő csökkenése arányában (de legfeljebb 50 százalékkal) csökken. A kötelezettség a kifizetőt az után a természetes személy után terheli, aki • munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban foglalkoztat; • tagi jogviszony, (ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt) ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik; • bedolgozói, vállalkozási jellegű, megbízási jogviszonyban, illetve választott tisztségviselőként foglalkoztat, és az e tevékenységből származó – összevont adóalapba tartozó – jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért, illetve

naptári napokra annak harmincad részét. 24 Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az egyéni vállalkozónak is, amennyiben nem áll a fenti jogviszonyok valamelyikében. A hozzájárulást csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Többes jogviszony esetén a munkaidő hossza, a jövedelem nagysága, illetve a jogviszony kezdete dönti el, hogy melyik munkáltatót terheli a kötelezettség. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni: • táppénz, baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, illetve gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt; • ápolási díj folyósításának tartama alatt, amennyiben az érintett nem végez munkát; • keresőképtelenség ideje alatt, ide nem értve a betegszabadság idejét; • a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés

idejére díj fizetése történt; • 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetetlen szabadság ideje alatt; • sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése alatt; • fogvatartás ideje alatt; • ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén; • a START-kártyával, START PLUSSZ, START EXTRA kártyával rendelkező munkavállaló után. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak. E könnyítés nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra. A kifizető – a munkavállaló kérésére – igazolást köteles kiadni a hozzájárulás fizetéséről. Más kifizető – párhuzamos jogviszony esetén – ezen igazolás alapján mentesül a fizetéstől. 4.52 Százalékos

mértékű egészségügyi hozzájárulás A százalékos egészségügyi hozzájárulás azonban ezt követően is megmarad, sőt – a magánszemélyeket érintően – már 2006. január 1-jétől kiterjed újabb jövedelmekre is A százalékos EHO elsősorban a kifizetőt terheli a Tbj. szerinti belföldinek minősülő magánszemélynek juttatott EHO alapot képező jövedelem után. (Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy a kifizetőnek nincs adóelőleg levonási kötelezettsége, akkor az EHO a magánszemélyt terheli.) A 11 %-os százalékos EHO alapja: • valamennyi összevont adóalapba tartozó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem 25 • a különadózó jövedelmek közül pedig a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű járadékmegváltás valamint a kisösszegű kifizetés (ha nem biztosított kapja). A 14 %-os mértékű

egészségügyi hozzájárulás viszont minden esetben a magánszemélyt terheli a következő külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek után: • vállalkozásból kivont jövedelem, • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, • 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, • árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint • ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem (első forinttól) azzal, hogy e kötelezettség felső határa 450 ezer forint. Azaz a magánszemélynek csak addig kell adóéven belül a 14 %-os EHO-t megfizetni, amíg • a 14 % egészségügyi hozzájárulása + • a Tbj. 39 § (2) bekezdés alapján esetlegesen fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék + • az esetlegesen fizetett 16 % egészségügyi szolgáltatási járulék • a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetett társadalombiztosítási

járulék egészségbiztosítási részének együttes összege nem éri el a 450 ezer forintot. Mentes a százalékos EHO alól az a jövedelem, amely után • tb. járulékot vagy baleseti járulékot kell fizetni, • amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni, továbbá • az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, a ha lakást saját vállalkozása részére adja bérbe. Továbbra is mentes a százalékos EHO alól • a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, • az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28 § (1) bekezdésének a) pontja alapján kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös

biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, • a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege, • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, illetve tagdíj hozzájárulás a járulékmentességi határig 26 Eltérő mértékek: • a cégautó adó 25 százalékát kell százalékos EHO-ként megfizetni, • az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka, • a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített

bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka, míg • a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak (Az egyéni vállalkozó kivételével, aki a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti és vallja be.) A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési

kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt és ebben az esetben a kifizetőnek nincs levonási kötelezettsége. Amennyiben azonban a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, akkor a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó

bevallásában igényelheti vissza. Amennyiben jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be. Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5

százalékát. Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja tv. előírásaiból ez nem következne 27 4.6 A Tbjtv 39 § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék Ez nem a munkavállalót, hanem azt a belföldi személyt terheli, aki • nem biztosított; • a Tbj. 16 §-ának a) - p) pontja alapján (tehát ún egyes ellátásra jogosultként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A járulék fizetésére kötelezettnek az adóhatóságoz kell bejelentkeznie. Összege: havi 4350, napi 145 forint 4.7 Korkedvezmény-biztosítási járulék A foglalkoztató a Tny. tv szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után (illetve egyéni vállalkozó saját maga után) a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a

társadalombiztosítási járulékon felül – 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot köteles fizetni 5. Járulékfizetési könnyítések A 2007. évi XIV törvény révén jelentős mértékben módosulnak július 1-jétől a járulékkedvezmények. Alábbiakban – a figyelem felkeltése céljából – az ezekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. 5.1 Start Kártya Kiváltására az jogosult, aki • a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és • tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és • a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első

ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt. Kedvezmény változatlanul: • tételes EHO alóli mentesítés, • a 3 % munkaadói + 29 tb. járulék helyett első évben 15 % második évben 25 % járulék fizetése. A munkaadó a járulékkedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő 28 fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. 5.2 Start Plusz Kártya Kiváltására

jogosult • az a személy, aki GYES, vagy GYED vagy GYET, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, • a tartósan álláskereső; Tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Flt. 58 §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott; Kedvezmények: • tételes EHO alóli mentesítés, • a 3 % munkaadói + 29 tb.

járulék helyett első évben 15 % második évben 25 % járulék fizetése. A foglalkoztató kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A kedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. A GYES melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb Start Plusz kártya nem váltható ki. Amennyiben a kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. 5.3

Start Extra Kártya Kiváltására az tartósan álláskereső jogosult, aki • az ötvenedik életévét betöltötte, vagy • életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Kedvezmény: • Első évben: a tételes EHO, a 3 % munkaadói járulék és a 29 % társadalombiztosítási járulék alóli mentesítés, • Második évben: a tételes EHO alóli mentesítés, és a 29 % tb. járulék + 3 % munkaadói járulék helyett 15 százalékos járulékfizetés. A foglalkoztató kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az 29 általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A kedvezmény érvényesítésének ebben az esetben is feltétele, hogy a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a

munkaidő legalább a napi négy órát elérje. 6. Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalók utáni járulékfizetés (1997. évi LXXIV Tv) A konstrukció lényege, hogy a munkáltató a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy beragasztása útján tesz eleget a foglalkoztatáshoz kötődő valamennyi bejelentési, bevallási járulék- és adófizetési kötelezettségének. A munkavállaló pedig ennek révén egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre, illetve nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre tesz szert. Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén munkáltatóként jöhet szóba: a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 73. §-ában b. a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1. §-ában, továbbá c. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató. a. Korlátozások Az a) pontban meghatározott

munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható. A b)-c) pontjában meghatározott munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat. A jogviszony során munkavállaló lehet: a. az a természetes személy, aki a Munka Törvénykönyve 72 §-a alapján munkavállaló lehet, illetve b. a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi személy, c. az a külföldi személy, aki az 1991. évi IV törvény 7 §-ának (2) bekezdése szerint engedély nélkül foglalkoztatható. (Ide tartoznak a

külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozója) d. az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt, e. a c)-d) pontok hatálya alá nem tartozó külföldi személy. Ez utóbbi körbe tartozók legfeljebb évi 60 napot és kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében 30 foglalkoztathatók. Számukra más formátumú alkalmi munkavállalói könyv kerül kiállításra. Korlátozások: Alkalmi munkavállalói könyvvel legfeljebb 5 egymást követő naptári napig egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári

napig létesíthető munkaviszony. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A munkavégzések között megkülönböztetünk: természetes személynél történő munkavégzést, kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó munkavégzést, mezőgazdasági idénymunkát, más munkáltatónál történő munkavégzést Több, de legalább három természetes személy munkáltatónál, vagy kiemelten közhasznú munkáltatónál összesen 200 napot lehet alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni évente. Ha a munkavállalót más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, az alkalmi munkavégzés időtartama egy éven belül nem haladhatja meg együttesen a 200 napot, ezen belül a más munkáltatóknál munkáltatónként a 90,

együttesen a 120 napot. A természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő, a Ptk. 685 §-ának b) pontja szerinti hozzátartozója egy munkáltatónak minősül. Nem tekinthető természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben. A mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) idénymunkás esetében a 15 napos havi korlátot alkalmazni nem kell. Egyebek: • A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak (munkaügyi központ, jegyző) le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíj-pénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíj-pénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító (tehát a munkaügyi központ, illetve a jegyző) január 31-ig igazolást ad ki

a munkavállalónak. • A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie. 31 • A munkavállalónak naponként – vagy 5 munkanapra munkaszerződés megkötésekor az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét. • A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania. • A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és

bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. • A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. • Az Szja. és az Art rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 0%-át kell figyelembe venni. A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. • A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének

(minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. • Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó munkanélküli járadék összegével csökkentett összegben folyósítja. • Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy kéri az AM könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során a keresete a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III törvény (a továbbiakban: Szt) 34 § (3) bekezdés d) pontjában

meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell jelentenie az ellátást megállapító szervnél, és az ellátást szüneteltetni kell. Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1800-2399 400 2400 2. 2400-2999 700 3200 3. 3000-3599 900 4000 4. 3600-4600 1100 4800 32 7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Jogszabályi: 2005. évi CXX törvény Az EKHO szerinti adózást a munkavállaló azon bevételeire választhatja, amely • munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, , és/vagy • megbízási jogviszony (ideértve a felhasználási szerződést is) vagy • vállalkozási jogviszony alapján illeti meg. Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat EKHO választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket

kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély EKHO választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni – tehát a munkabér teljes egészére nézve lehetséges az EKHO szerinti adózás – , ha • a magánszemély nyugdíjas; • a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik; • a magánszemély igazolja, hogy munkaviszonyból az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik. Az EKHO szerinti adózást természetesen továbbra is csak a jogszabály által

pontosan meghatározott foglalkozásokban lehet választani. Ezek köre 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2616 Újságíró 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások 2621 Író (újságíró nélkül) 2622 Műfordító 2623 Képzőművész 2624 Iparművész 2625 Zeneszerző 2626 Rendező 2627 Operatőr, fotóművész 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg) 2631 Színész, előadóművész, bábművész 2632 Zenész, énekes 2633 Koreográfus, táncművész 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs 3721 Segédszínész 3722 Segédrendező 3723 Népzenész 33 3725 Cirkuszművész 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 5343 Díszletező, díszítő 5349 Egyéb

kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében. További feltétel, hogy a munkavállaló az adóévbe rendelkezzék olyan - munkaviszonyból származó jövedelemmel vagy - vállalkozói kivéttel vagy - társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelemmel, vagy - vállalkozási, megbízási díjjal amely után közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik. Szintén jogosult az EKHO szerinti adózás választására, aki • az adott évben legalább 183 napon át nyugdíjas (saját

jogú, vagy olyan özvegyi nyugdíjas,a ki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte), • illetve valamely EGT-állam olyan polgára is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGTállamban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó (E101-es) igazolásával. Ebben az esetben az érintettnek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét kell igazolnia. Az EKHO szerinti adózást legfeljebb évi 25 millió forintos jövedelemhatárig lehet vállalni, feltéve, hogy az érintett általános szabályok szerint adózott jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. E feltétel hiányában az EKHO szerinti adózást arányosan lehet

igénybe venni. (Pl 6 havi minimálbérnek megfelelő általános szabályok szerint adózott jövedelem esetén 12,5 millióig.) Nyugdíjas esetében évi összeghatár szintén 25 millió forint. Fenti összeghatárt csökkenti az a bevétel, • amelyet az adóévben EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az EVA alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie, • amely az EVA hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhót választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. Nem tehet az adóévben az EKHO választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a 25 millió forint bevételi határt már elérte. 34 Az EKHO alapja: bevétel, csökkentve - ha a magánszemély általános

forgalmi adó fizetésére kötelezett - az általános forgalmi adóval. A kifizetőt 20 százalékos EKHO terheli, melyből • 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, • 16,7 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. A munkavállalót alapesetben 15 százalék EKHO terheli, melyet a kifizető köteles levonni tőle. A 15 százalékos EKHO-ból: • 9,5 % személyi jövedelemadónak • 1,6 % természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és • 3,9 % nyugdíjjáruléknak minősül. (Magánnyugdíj-pénztár tagja esetén 38 % a tagdíj és 0,1 % a nyugdíjjárulék. Ennél kisebb mértékű, 11,1 százalékos EKHO terheli azt a munkavállalót, aki a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy • nyugdíjas vagy • vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan EKHO alapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű EKHO-t fizetett figyelembe véve a járulékfizetés felső

határáig megfizette. Amennyiben a munkavállaló az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az EKHO alap a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét. Ebben az esetben a fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos mérték. Szintén 11,1 százalék az EKHO mértéke az EKHO alap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének szorzatát. (Ha az érintett a felső határ elérésére vonatkozó nyilatkozattételi lehetőségével nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, az EKHO alap 4 százalékának megfelelő különbözetet a Tbj.-nek és Artnak a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári

tagdíj) különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával igényli vissza.) A fent említett mértékektől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető EKHO-t nem fizet, a magánszemélynek juttatott EKHO alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék EKHO-t állapít meg és von le. A munkavállaló megbízási, illetve vállalkozási jogviszony esetén nyilatkozhat úgy, hogy a kifizetőt és az őt terhelő EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ebben az esetben az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. A magánszemély egyébként az EKHO

választására vonatkozó nyilatkozatot adóéven belül 35 bármikor megteheti azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg vissza nem vonja az EKHO választására vonatkozó nyilatkozatát vagy el nem éri a 25 milliós összeghatárt. Ebből adódóan az EKHO-ra vonatkozó jogszerűtlen nyilatkozat következményei is a magánszemély terhelik. Ez pedig azt jelenti, hogy az „EKHO-zott” jövedelmet a személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításánál - a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen - figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevétel ekhóalapnak tekintett része 9,5 százalékát kifizető által levont személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint e bevétele EKHO alapnak tekintett része 9 százalékát különadóként köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás

benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ettől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon EKHO alap után, • amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy • amelyre az EKHO választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg. Az EKHO szerint adózó magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátási nem illetik meg. Az általános forgalmi adóalany magánszemély az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint teljesíti. 8. A kötelezettségek teljesítése Az elméleti részben áttekintettük, hogy milyen szabályok szerint kell a biztosítási kötelezettséget, illetve az ehhez

kapcsolódó járulékokat megállapítani. Ahhoz azonban, hogy a társadalombiztosítási rendszer működhessen, a biztosítottakra és a biztosításra vonatkozó adatokat – és nem utolsó sorban a járulékokat – el kell juttatni a társadalombiztosítás igazgatási szerveihez. Röviden – és kifejezetten a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan – az ezzel kapcsolatos munkáltatói teendőket fogjuk áttekinteni. 8.1 Nyilvántartási és bejelentési kötelezettség 8.11 Nyugdíjbiztosítási ellátások érdekében A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni – és erről a magánszemélynek igazolást adni –, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: • a biztosított nevét, személyi adatait, TAJ számát, 36 nyugdíjra jogosító szolgálati idő

tartamát, • havi bontásban a járulékalapot és a levont járulékokat, valamint az egészségügyi hozzájárulást. • Ezzel párhuzamosan a foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a külön törvényben (Tny.-tv)meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni. E nyilvántartás a foglalkoztatónak a tárgyév végén lezárja,

archiválja, és erről a tárgyévet követő év április 30-ig - a 168/1997.(X6) Korm rendelet 86-89 §-ában foglaltaknak megfelelőn - a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz adatszolgáltatást teljesít. Ez az ún. NYENYI (Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó) Lap A nyilvántartó lap kiállítására vonatkozó részletes tájékoztatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság "Útmutató"- ja tartalmazza. Az "Útmutató"-t az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság - a nyilvántartás kiállítására kötelezettek rendelkezésére bocsátja, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hivatalos lapjában is közzétételre kerül. Az adatszolgáltatás teljesítése kizárólag az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre

bocsátott • nyomtatvány (5 fő alkalmazott alatt), illetve • számítógépes program felhasználásával történhet, illetve • 2007-től elektronikusan. Az adatszolgáltatást utoljára 2008. évről kell az itt elmondottak szerint kell teljesíteni 8.12 Az egészségbiztosításhoz történő bejelentés érdekében 2007. január 1-jével a Tbjtv 44 § (3) bekezdése módosult, az egészségbiztosítási pénztár helyett az adóhatósághoz kell a biztosítási kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettséget teljesíteni az Art. 16 § (4) bekezdésében foglaltak szerint Ennek megfelelően a foglalkoztatónak (ideértve a biztosított egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt is) az adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (07T1041)kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),

állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést 37 a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási

kötelezettség megállapítását követő napon, b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. Nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. 8.13 Magánnyugdíj érdekében A kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságból következően 2003. január 1-jétől lényegében visszaállnak az "eredeti" bejelentési kötelezettségek. E szerint: • a pályakezdő munkavállalónak 15 napon belül nyilatkoznia kell az

általa választott pénztárról a foglalkoztatójának; • a munkáltatónak e választásról (vagy a nyilatkozat elmaradásáról) 15 napon belül tájékoztatnia kell a pénztárak központi nyilvántartását; • ha a pályakezdő 15 napon belül nem választ pénztárat, akkor az illetékes területi pénztár tagjává válik. 8.2 Járulékfizetési kötelezettség A járulékokat az APEH megfelelő beszedési számlájára a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell a foglalkoztatónak, illetve a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak megfizetnie. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat szintén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az adóhatóságnak megfizetni. 8. 3 Bevallási kötelezettség Elektronikus úton az adóhatósághoz a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az Art 31 § (2) bekezdésében foglalt adattartalommal. A munkáltatónak nem minősülő kifizető a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor

kötelezett, ha a tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetést, juttatást teljesített. Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására - saját maga vonatkozásában - nem kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez. 38