Anthropology | Cultural anthropology » Bevezetés a kulturális antropológiába

Bevezetés a kulturális antropológiába 1.) Unilineáris evolúcionista irányzat XIX. sz második fele Összehasonlító módszer Evolúcionizmus, materializmus, etnocentizmus szemléletmódok. Adaptáció, azaz a környezethez való alkalmazkodás. Összehasonlító módszer. Unilineáris kulturális evolúció nézete. Biológia általános fejlődési menete Természetes kiválasztódás Adaptáció Evolúció= kulturális fejlődés Charles Darwin: Edward Tylor: Kulturális antropológia megalapítója A fejlődés törvényszerűségeit próbálta meghatározni. Vallástörténet, mitológiai vizsgálat Unilinearítás Természeti tudományok Lewis Morgan: Kultúrfokok elve Az emberi fejlődés egy folyamaton ment keresztül, és ezt szerette volna feltárni. Vadság---Barbárság---Civilizáció Szerinte az élelem megszerzésének 5 nagy módozata van: Gyümölcsök, gyökerek--haltáplálék---növénytermesztés---hús,- tejtáplálék---szántóföld. Materialista

szemlélet Összehasonlító módszer 2.) A történeti partikularizmus irányzata: XX. sz első fele Történeti módszer Terepkutatás Etnógráfiai módszer Kulturális relativizmus,- diffúzionizmus szemléletmód Kultúra és személyiségkutatás Egyedi kultúravizsgálatok Terepmunka Kulturális realizmus Diffúzió Integráció Kulturálisan szabályozott státusok Franz Boas: Egyes kultúrák megismerése Meghatározza a kultúra definícióját Szerinte a kultúrák történetét önmagukban, egyediségükben kell vizsgálni Kulturális relativizmus--- minden kultúra egyenlő, egyedi, összehasonlíthatatlan, csak saját környezetében értelmezhető. Történeti módszer. Alfred Kroeber: Kultúra és az egyén vizsgálata A kultúra vagy civilizáció a legátfogóbb összefüggéseket fedi, egyfajta totalitást fejez ki. A kultúra csak a társadalomban létezik. Négy szintet különböztet meg: A. Kultúra szintje B. Társadalom szintje C. Személyek szintje D.

Anyagi szint Stílusok, vagy az értékek szerepének elemzése. Az értékek a kultúrák lényegi összetevői Egy-egy kultúra belső kapcsolatainak tanulmányozása. Robert Lowie: Kulturális diffúzió Kulturális jelenségek magyarázata Belső, ill. külső kultúrafejlődés Az emberi kultúrák történetének egyedi meneteire kell koncentrálni. Ruth Benedict: Minden kultúra integrált egész, több mint alkotóelemei összessége. Az antropológia a kulturális hagyományok különbözőségeit tanulmányozó tudomány. A kultúrák, mint integrációk Egy-egy kultúra valamennyi összetevője együttesen adja meg az adott kultúra sajátságos arculatát, mint integrált egységet. Ralph Linton: Kultúra,- és személyiség kutatás kiemelkedő kutatója Az emberi társadalmak kultúrái mind sajátos életmódok. A társadalom szervezett egyének csoportját jelenti, a kultúra pedig a társadalom tagjai által kialakított és gyakorolt szokások, elképzelések,

érzelmi reakciók együttese. Egyetlen kultúra sem homogén, a társadalmi rétegzettségének megfelelően kulturálisan is rétegzett. A. Univerzáliák B. Specialítások C. Alternatívák D. Egyéni sajátságok Személyiség kulturális hátterét, meghatározottságát tárgyalja. Státus--- egyénhez kötődő jogok, kötelességek összessége. Szerinte az egyének társadalmi státusai és szerepei kultúránként történeti folyamatban alakultak ki, és generációról generációra hagyományozódtak. Kulturális szokásrendszer: A. Nemek szerinti státus- megoszlás B. Életkor,C Családi kapcsolatok,D Társadalmi csoportok szerinti státus megoszlás Ezek meghatározzák az életutat! 3.) Szociológiai irányzatok: XX. sz első harmadától Terepmunka Résztvevő megfigyelés Összehasonlító módszer Szociológiai szemlélet Holizmus Antietnocentrizmus Fogalmak: A. Kultúra jelenségeinek funkciója B. Struktúra, funkció, a társadalmi élet egyensúlya C.

Szinkron kultúra vizsgálat D. Szinkron kultúra vizsgálat E. Strukturalizmus, struktúra Irányzatok: A. Funkcionalizmus B. Strukturális funkcionalizmus C. Strukturalizmus D. Szociálantropológia Bronislaw Malinowski: Funkcionalista antropológia A társadalom tényei között kölcsönös függőségi viszonyt határoz meg azáltal, hogy a kulturális jelenségek, szokások funkcióját, szerepét kívánja megvilágítani. A társadalom rendszerjelleggel bír--- szervezet egész, amely elválaszthatatlan a társadalom általános orientációjától. Antievolucionista történeti fejlődésnek vizsgálatát nem tartják tudományosan megalapozottnak. Terepentropológia Antietnocentrizmus A kultúra alapvető funkciót tölt be, mivel az ember szükségleteit fejezi ki. Egybekapcsol társadalmi tényeket és alapvető biológiai tartalmú célokat. Az egyén „kulturális személyiséggé” formálódik. Alfred Radcliffe- Brown: Strukturális funkcionalizmus Az élő szervezet

egy organikus struktúra, melyhez hasonlóan a társadalom valamennyi eleme szervezett rendszerként működik.---Funkcionális egység! Megkülönböztet: A. tényleges struktúrát, és B általános struktúrát! A társadalmi élet elemei között funkcionális koherencia létezik. Claude Lévi- Strauss: Strukturalista antropológia A strukturális elemzés modelleket vizsgál, és rendszerjelleget mutat. A kultúra szimbolikus rendszerek együttese. A kultúra kulcsát logikai szabályokban az emberi szellem egyetemes szabályaiban vélte felfedezni. Feladata a kombináció törvényeinek megértése. Alapelvek szerint osztályozza a világmindenséget. Elméleti modelleket alkot, és ezeken keresztül értelmezi a valóságot. Anti- evolucionista Edmund Leach: Szociálantropológia Monográfiai szakirodalma egy-egy népcsoport kultúrájának részletes, minden társadalmi vonatkozást felölelő bemutatására vállalkozik. Törvényszerű történelmi fejlődés

Általános kultúrafejlődés felvázolása Részletekre összpontosít Minden emberi kultúra rendelkezik nyelvvel, társas kapcsolatok rendszerével, hiedelemvilággal, és vallással, eszközkészítési hagyományokkal és újításokkal. 4.) Multilineáris evolucionista irányzatok: XX. sz második fele Összehasonlító módszer Neodarwinizmus Materializmus Anti-etnocentizmus Szimbólumok, általános és specifikus evolúció Infrastruktúra---struktúra---szuperstruktúra Humánökológia Kulturális evolúció: az emberi kultúra az evolúció folyamatát új szintre emelte, nem biológiaigenetikai tényezőkön múlott az ember fejlődése, hanem kulturálisan átörökíthető, bővíthető tényezőkön, azaz külső tényezőkön. Leslie White: Neoevoluciónizmus és szimbólumok A teljes emberi történelem fejlődési menetének megértése az antropológia célja A kultúra a biológia felett áll! A kultúra a természeti környezethez való alkalmazkodás 3

alrendszert különít el. A. technológiai B. társadalmi, szociológiai C. ideológiai Létezik jelölő és jelölt szimbólum, amelyek központi kategóriák. Az embert szimbólumteremtő képességgel lehet meghatározni. Az emberi szimbólumhasználat jellemzője, hogy korlátlan, folyamatosan bővülő, dinamikusan nyitott rendszer. Marshall Sahlius: Általános és specifikus kulturális evolúció Specifikus evolúció--- eltérő környezethez való alkalmazkodás Általános evolúció--- összetettebb, bonyolultabb fajok alakulnak ki Az emberi kultúrára is jellemző a specifikus és általános evolúció. A specifikus evolúció a kultúra szintjén is sokféleséget eredményez. Az általános kulturális evolúció áttérés a kevesebbről a több energia hasznosításra, azaz az integráció alacsonyabb szintjéről a magasabbra. Marvin Harris: Kulturális materializmus A lét,- és fajfenntartás az elsődleges, és ezzel összefüggésben alakult ki a kultúra

számos jelensége. Az emberi kultúra szociokulturális rendszerében 3 részt különböztet meg: A. infrastruktúra--- reprodukció B. struktúra--- társadalmi kapcsolatok rendszere C. szuperstruktúra--- szellemi kultúra Az infrastruktúrát tekinti meghatározónak. Négy, az emberre mint fajra genetikusan jellemző tulajdonságot különböztet meg: A. élelemtermelés kultúrája B. eszközkészítés C. szexuális motiváció D. emberi kapcsolatok, szeretet, gyengédség Julian Steward: Ökológiai antropológia Az adott kultúra és természeti környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Multilineáris evolucionizmus. A kultúrát ökológiai rendszerrel társítja A környezet fogalma az élet teljes hálóját jelenti. Az ökoszisztémában az ember biológiai jellemzőin túl a kultúrájával is bekapcsolódik ebbe a rendszerbe. A kulturális típusok tehát ökoszisztémához való kulturális alkalmazkodás eredményeként jöttek létre. Három vizsgálati szempont

létezik: A. a természeti környezet és az emberi közösség technikai kultúrájának kölcsönhatását feltáró. B. Létfenntartási minták és életmódok C. Hogyan hat a kultúra a környezet kihasználásával együtt járó viselkedési minták?