Education | Library knowledge » Könyvtártan tételek

Könyvtártan tételek 1. Állomány fogalma: Könyvtári illetékességűnek elismert dokumentumok olyan gyűjteménye, amely valaki, vagy valakik meghatározott céljait szolgálja, illetve szolgálta, s ehhez mérten megszervezett, rendezett feldolgozott, feltárt gyűjtemény A könyvtári állomány részei. Szempontok szerint: - olvasók, kutatók igényei, érdeklődése szerint pl. gyermekkönyvtár, vakok könyvtára - dokumentumok értéke, mérete, típusa szerint pl. ősnyomtatványok - valamilyen témakör szerint pl. különgyűjtemények: helyismereti, kézírattár, kisnyomtatványtár Egyéb szempontok: - használat mértéke szerint: aktív (leggyakrabban keresett), passzív (tartalék, régi könyvek) - dokumentum nyelve - használók kora - könyvtár szervezete szerint: helyben használt (prézens), kölcsönözhető 2. A gyűjteményszervezés helye a könyvtári rendszerben A könyvtár 3 fő tevékenységi köre: 1. Gyűjtemény alakítás – dokumentumok

kiválasztása, beszerzés 2. Dokumentumok rendszerezése, feltárása, hozzáférés biztosítása 3. Feltárt gyűjtemény közvetítése, szolgálatása Inf.hordozó Állalakítás Rendezés, feltárás Gyűjtemény Szolgáltatás Katalógus Inf. igény Visszacsatolás Jellemzői: - nyitott rendszer - alkalmazkodik az igényekhez - dinamikus egyensúly fontos - célirányos rendszer, változásokhoz alkalmazkodik - hierarchikus A gyűjteményszervezés: az állományba kerülő dokumentumok beszerzéstől kezdve az apasztás folyamatán keresztül a gyűjtemény rendszerezése, feltárása. Ez a tevékenység határozza meg a könyvtár szolgáltatási lehetőségeit. 3. A könyvtár gyűjtőköre: Minden könyvtár válogat a szűkebb-tágabb földrajzi, vagy szakterületi kiadványtermésből, szabályozza állományalakítási gyakorlatát, meghatározza a gyűjtőkörét. Útmutatást ad az állomány tematikus összetételére, kiadványtípusokra, példányszámra. A

dokumentumokra vonatkozó tartalmi, formai, földrajzi, kronológiai szempontból meghatározó együttes Fő részei: Főgyűjtőkör törzsállomány, mellékgyűjtőkör határterületek, ajánlott irodalom 1 4. Könyvtárnak milyen tényezőket kell vizsgálni? 1. Szakterületi Milyen szakterületet fed le a könyvtár? Egyes szakterületek között nem állhat fel aránytalanság. Egyes dokumentumcsoportok megfelelően legyenek képviselve Ki kell választania a kvt-nak melyek lesznek a bevont ill. a kizárt területek 2. Tér, nyelv Földrajzi értelemben az adott térségről szóló dok., ill adott területről származó dok A területen használt nyelv, ha van nemzetiség akkor az is befolyásoló tényező. Nyelvismeret 3. Forrásérték Tudományos kutatáshoz szükségek dokumentumok. Jell: Dok élettartama, hatása, eredetisége, szellemi minősége. Jell dokumentumok: okiratok, oklevél, törvénygyűjtemény, újságok, önéletrajzok, klasszikus szövegek,

jegyzőkönyvek, statisztikák, jelentések. Az eredetiség és hitelesség fontos!! 4. Aktualitás Aktualitásra, forrásokra nincs meghatározás, minden könyvtárban más. A szépirodalom sem évül el. A másodlagos dokumentumoknál fontos a frissesség Ha átdolgozott kiadás jelenik meg, akkor az előző kiadás érvényét veszíti. A kor szerinti időszerűség: történelemnél: 50 év Humán tudományoknál: 25-35 év. Pedagógiánál: 15-20 év Sport, természettudományoknál: 10 év, Orvostudománynál: 10 év alatt. Számtechnika: 1-2 év 5. A gyűjtőköri szabályzat elkészítésének menete, tartalma 6. A gyűjtőkört meghatározó tényezők A könyvtár részletes előírásokkal szabályozza a könyvtári állomány tervezésével, a költségvetési keret felosztásával és kiválasztásával összefüggő alapvető tudnivalókat. Ennek dokumentuma a gyűjtőköri szabályzat, ami tulajdonképpen az állomány modellje. Útmutatást ad: az állomány tematikus

összetételére, beszerzendő példányszámra. Általában a Szervezeti és Működési Szabályzat része. Az állomány valamennyi kérdését tárgyalja: gyarapítás, avulás, kivonás, pótlás, állományvédelem. Segítségével tervszerű állományalakítási munkát lehet végezni. Szerekezete: 1. a könyvtár típusa, nagysága, feladatköre, munkaszervezete 2. a könyvtár helye a hálózatban, ill a könyvtári rendszeren belül 3. a könyvtár társadalmi környezete 4. részletes gyűjtési utasítás (témák felsorolása) Elkészítés lépései: 1. helyzetelemzés: Összegyűjtik az állománnyal kapcsolatos addig született dokumentumokat, megkérdezik a könyvtárosokat, olvasókat, tájékozódnak a helyi, regionális együttműködésről, a meglévő gyűjtemény erős ill. gyenge oldalairól 2. gyűjtőköri indoklás megfogalmazása: bemutatja a könyvtárfeladatköréből kiindulva a gyűjtés hátterét. Elvi szempontokat ad Gyűjtési utasítás: el lehet

dönteni segítségével, hogy az állomány mely részében tárolják ill. a példányszámra ad utasítást 3. gyűjtés határainak megállapítása: Szempontjai: témakörök megjelölése, színvonalra utalás (alap, közép, felsőfokú), jellegére utalás (tudományos, ismeretterjesztő, szépirodalmi), nyelvi és földrajzi szempontok, megjelenési idő 4. gyűjtés intenzitásának meghatározása: beszerzendő művek színvonalára való utalással lehet meghatározni. Pl átfogóan, tanulási célra, alapfokon A szabályzat kitér a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges elengedhetetlenül fontos művek körére főgyűjtőkör pl. közművelődési könyvtárakban: lektűr 2 Kisebb könyvtárak gyűjtőköri szabályzatának elkészítését mintakatalógusokkal, mintaszabályzatokkal törzsanyag jegyzékkel igyekeznek befolyásolni. A gyűjtőköri szabályzat ismeretében a könyvtárak együttműködési köröket is létre tudnak hozni, gyarapítási

tevékenységet tudnak egyeztetni az átfedések elkerülése érdekében. 7. A gyűjtőköri együttműködés területei, formái, dokumentumai Gyarapítási tevékenységet bizonyos szempontok szerint összeegyeztethetők, ill. elhatárolhatók. Hasonló profilú könyvtárak egyezetik, összehangolják a külföldről beszerzendő folyóiratokat. Együttműködési megállapodás értelemében egybehangoltan fejlesztik az állományukat. Esetenként közös gyűjtőköri szabályzatot hoznak létre Gyarapítási együttműködést szabályozó dokumentumok: együttműködési terv, összevont gyűjtőköri séma. A felesleges duplumokat egymás rendelkezésére bocsátják Könyvtárközi kölcsönzéssel segítik egymás munkáját. Kölcsönösen informálódnak egymás gyűjtőköréről, friss beszerzéseiről (bibliográfiai hozzáférés nyomtatott, ill. internetes formában) A gyűjtőköri kódex az állományalakítási együttműködésre vállalkozó könyvtárak

közötti munkamegosztás részleteit tartalmazza. A gyűjtőköri tájékoztató is hasonló kiadvány, mely a tudományos és szakkönyvtárak adatait tartalmazza. Ide tartoznak még a könyvtári minervák, cím és adattárak, központi katalógusok, címjegyzékek, könyvtárak honlapjai. Központi katalógusok lehetnek: helyi, regionális, országos, nemzetközi, szakterületi. A gyarapítási együttműködés előnyei: javul az állomány összetétele, szerkezete, nő a dokumentumféleségek száma, gazdaságosság. Területi együttműködés: gazdasági-földrajzi egység azonos vagy különböző profilú könyvtárai megállapodásokat kötnek a gyűjtőkört illetően. Ezek szintjei: helyi, regionális, országos, nemzetközi Helyi együttműködés: Azonos hálózathoz tartozó könyvtárak egy-egy településen közös gyűjtőköri szabályzat alapján alakítják állományukat. Más intézményi ill vállalati könyvtárakat is be lehet vonni az együttműködésbe.

A helyi együttműködés keretében a közművelődési könyvtár a határterületek irodalmát is be tudja szerezni. A közművelődési könyvtárak cserébe pl. kórházi betegkönyvtárakat tudnak létrehozni Kis településeken általában egy fenntartású az iskolai és a gyermekkönyvtár. Készíthetnek helyi gyűjtőköri kódexet. Együttműködhetnek a selejtezésben, raktározásban, dokumentumszolgáltatásban is Regionális együttműködés: hálozatoktól függetlenül valósult meg Mo-on a regionális kötelespéldány elosztás rendjét követve. Régiók: Dél-alföldi-Szeged, Észak-magyarországiMiskolc, Észak-alföldi-Debrecen, Dél-dunántúli-Pécs, Észak-dunántúli-Szombathely A központok a kötelespéldányokat elosztják szakterületenként a kijelölt könyvtárak között. Ha a könyvtárközi kölcsönzéseket nem tudja a régió teljesíteni, akkor az OSZK-hoz fordulnak. Van egy másfajta regionális együttműködés: kisközségek könyvtárainak

választékát növelik. Centralizált ellátórendszerek keletkeztek, melyek közös állományt építettek fel. Majd az állományt a központi könyvtár végzi, amely mozgatja a könyvtárak között. A rendszer minden pontján kötetkatalógusok, gyarapodásjegyzékek által tájékozódnak az állományról. Országos együttműködés: Az ODR –t 56 tagkönyvtár alkotja. Könyvtártípusok: Nemzeti, Megyei, Országos feladatkörű könytárak, egyetemi és szakkönyvtárak, Szabó Ervin Könyvtár. 1997/140 törvény szerint jött létre. Célja: bárki bárhol hozzá tudjon férni a keresett dokumentumhoz. A Minisztérium finanszírozza a rendszert Tevékenységei: Könytárközi kölcsönzés, lelőhely nyivántartás Szakterületi együttműködés: Felsőoktatási és szakkönyvtárak együttműködési körei révén valósulnak meg. Külön hálózatot alkotnak a felsőoktatási és a szakkönyvtárak Ezek központjai összehangolják a tagkönyvtárak állományának

alakítását, könyvtárközi kölcsönzések bonyolítását végzik, felesleges anyagok kivonásában segítséget nyújtanak. De ezek a hálózatok nem mindig elégítik ki az igényeket, ezért a szakterületeken és létrejönnek 3 együttműködések, ezek alkotják a szakterületi együttműködési köröket. Az egyes hálózatokat és együttműködési körök munkáját koordinációs központok hangolják össze (pl. OMIKK) 8. A kiadványok egyetemes hozzáférhetőségének elve és gyakorlata A nemzetközi együttműködésben nagy lépést jelentett az egységesített formai feltárás (szabványosított) és a nemzetközi adatbázisok létrejötte. Az állományalakításnál nemzetközi együttműködésre igen kevés példa van. A patriotikum irodalom gyűjtése minden nemzeti könyvtár feladata, mely összessége alkotja az egyetemes információtermést, az ún. Világkönyvtárat. Az együttműködést fejlesztik a nemzetközi elektronikus könyvtár

projectjei Farmington-terv: 1948-ban indult. Az USA célul tűzte ki, hogy minden egyes dokumentumból, ami megjelenik a világon legalább egy példány az USA valamelyik könyvtárában elérhető legyen. Ez a terv 1972-ben valójában megszűnt, a terv továbbfejlesztett formája lett a NPAC program (Library of Congress könyvtára): az LC szerződésben megállapodott országok nemzeti könyvtárai meghatározott gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokból folyamatosan megküldik vételár fejében a szükséges műveket az USA könyvtári rendszerébe. UBC program: nemzetközi szabvány a dokumentumok leírására 9. A könyvtári állomány fejlesztését befolyásoló tényezők Függ a könyvtárat körülvevő környezettől, a település sajátosságaitól. Vizsgálati szempontok: személyek, lakosság, gazdasági élet, oktatási, művelődési szokások, intézmények, közösségek. A felmerülő igényeket kell a legteljesebben kielégíteni A gyűjtemények minőségét

befolyásolja a könyvtáros szaktudása, a pénzügyi keret, dokumentumok választéka. A könyvtár állományát könyvtárak közötti együttműködéssel lehet, kell javítani (könyvtárközi kölcsönzés) 10. Az állomány összetétele, a példányszám és a használók tekintetében mire kell figyelni az egyes könyvtártípusok állományának kialakításakor? Az állomány és az állományalakítás sajátosságai különböző könyvtártípusokban. A dokumentumtermésből való válogatás meghatározott elvek szerint történik. Szinkronban van a gyűjtőkörrel. Más doktípusok jellemzik a szakkönyvtárakat adott szakterület monográfiái, időszaki kiadványai, más jellemzi a közművelődési könyvtárakat szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom, tankönyvek, segédkönyvek, nem hagyományos dokumentumok. A nagy tudományos könyvtárak sokáig megőrzik a dok-at, leselejtezett műveket tárolókönyvtárakban helyezik el. A közművelődési könyvtárak

állománya gyakrabban cserélődik. Az állományalakítás gyakorlatát szabályozzák az útmutatók Közművelődési könyvtárak: Az állomány az összes ismeretágat felöleli. A nyelvtudás szűkítő tényező. Meghatározó a magyar nyelv + nemzetiség Állomány döntő része szépirodalom Ismeretterjesztő irodalom: segédkönyvek, bibliográfiák, tankönyvek, periodikumok. Iskolai, és gyermekkönyvtárak: nevelést oktatást segítő dok-k. Tanulók tanárok igényeit elégítik ki. Viszonylag nagy példányszám jellemzi Gyűjteménynagyság: általános iskolákban: 6-7000 kötet. Középiskolákban: 15-16000 kötet Általános tudományos könyvtárak: pl. egyetemek kp-i kvt-ai, MTA kvt-a, tanárképző kvt-ak Átfogó gyűjtőkörrel rendelkeznek. Fontos a periodikumok, sorozatok teljes beszerzése (külföldről is). Szakkönyvtárakkal érdemes együttműködniük Retrospektív gyarapítást is végeznek. Szakkönyvtárak: adott témában viszonylag intenzív

gyűjtés. Jellemzik a speciális kiadványfajták pl. vállalati irodalom, fordítás, nem publ irodalom Igazodik az állomány a szakkönyvtári jelleghez. Magyarországon a szakkönyvtárak elsősorban kutatóintézetek, egyetemi intézetek könyvtárai. 4 12. Az állomány elemzésének mennyiségi, minőségi lehetőségei Felhasználói igényelemzés. A gyűjtemény nagyságáról, állapotáról, minőségéről össze kell gyűjteni folyamatosan az információkat. Az elveszett dokumentumokat pótolni kell, ami iránt nincs kereslet, törölni Értékelés során vizsgálják: milyen a gyűjtemény minősége, hogyan igazodik a könyvtár állománya az igényekhez. A vizsgálatokat többféleképpen el lehet végezni, vannak amelyek a mennyiséget, vannak amelyek a minőséget vizsgálják. Statisztikai, bibliográfiai, szociológiai módszereket alkalmaznak. Az állományelemzés lehet belső és külső Mennyiségi belső elemzés: az állomány szerkezetére irányul.

Számszerű arányban hogyan oszlik meg a gyűjtemény a megjelölt elemzési szempontok szerint: szakterületi, dokumentum megjelenési helye, nyelvi, kronológiai, dokumentum típusa szerinti szempontokat együtt kezelik. Mennyiségi külső elemzés: a gyűjteményen kívül álló, de kapcsolatos tényezőket vizsgál a szakterület képviseltsége. Pl hány dokumentum jelent meg? Gazdaságosságot, pénzügyi ráfordítást, használatot vizsgál. Minőségi belső elemzés: az állomány összetételének tartalmi ismérveit világítja meg. Szempontjai: tudományos, ismeretterjesztő szint, információtartalom korszerűsége, bibliometria, az információ primér szekunder jellege, releváns irodalom előfordulása. A mennyiség elemzés a kiindulópontja a vizsgálatnak. Felhasználói igényelemzés: - felhasználói kör meghatározása: valóságos, ill. lehetséges - piacszegmentáció alapján. Felhasználókat csoportosítja - Dokumentum hozzájutási idejének

vizsgálata - Szakirodalmi szubjektív igény és szükségesség vizsgálata Statisztikai módszerek: Az állomány nagyságát, összetételét, használatát és a többi könyvtár átfedéseit vizsgálja. Bibliográfiai módszerek: Hivatkozásvizsgálatok. Vizsgálja, hányszor szerepel egy bizonyos mű a bibliográfiákban. A gyakrabban idézett művek értékesebbek Ezt a vizsgálatot használják az állomány magjának megállapításához. A folyóiratok rangsorát meg lehet állapítani a könyvtárak, kutatók számára. Az állomány értékelésének legelterjedtebb módja, hogy az állományt összevetik mintakatalógusokkal, tematikus bibliográfiákkal. Szociológiai módszerek: kérdőívekkel, interjúkkal kikérik az olvasók véleményét az állományról. 13. Az állománygyarapítás formái, menete Menete: szerzeményezés beszerzendő dokumentumok kiválasztásától a beérkezésig Munkafolyamata: előszerzeményezés (dok.piac, tájékozódás) javaslat

(behasonlítás) döntés beszerzés érkeztetés kísérőlap elkészítése, azonosítási adatokkal való ellátás Kiválasztás forrásai: Nemzeti bibliográfiák, szakbibliográfiák, kiadói jegyzékek, katalógusok, kereskedelmi jegyzékek. Pl Könyvvilág, Buksz (Budapesti Könyvszemle), Könyvbarát, A Könyv, Új Könyvek Állománygyarapítás formái: vétel, csere, kötelespéldány, ajándék, hagyaték Vétel: a legáltalánosabb beszerző forma. Lehet kurrens (szortiment) - retrospektív, belföldikülföldi, készpénz fizetésű – átutalásos, kereskedelmi forgalomban megjelent – nem megjelent. Szortiment vétel: fontos a források naprakész ismerete, adattárak, katalógusok segítenek ebben. Leggyakoribb forrás a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság (KELLO), 1991ben alakult, amely nem csak könyveket, egyéb dokumentumokat tartalmaz, hanem könyvtári felszereléseket is. A dokumentumokat nem kereskedelmi szempontok alapján ajánlják, hanem a

könyvtárak igényeit veszik figyelembe. Kiadványa: Új Könyvek: könyvtárak 5 állománygyarapítási tanácsadója c. kurrens kiadvány A könyvtárak szerződéses formában adják le rendeléseiket, a szolgáltatás bibliográfiai leírásokra is vonatkozhat. A folyóiratokat, periodikumokat előfizetéssel rendelik meg. A vétel ezen kívül történhet antikváriumból, magán személytől. Csere: második legáltalánosabb forma. Elsősorban intézményi publikációk, akadémiai iratok, egyetemi disszertációk, fölös példányok. Cserepartnerek lehetnek: könyvtárak, intézmények, csereközpontok, Fölös példányok újraelosztása: átmenet a csere és az ajándék között, mert egy csereközponton keresztül kapja meg egy adott könyvtár máshol kiiktatott fölös példányt a központ által egy kijelölt könyvtár (regionális, szakterületi kp). Ajándék: ellenértéket nem térítenek a dokumentumokért. Lehet: spontán adományozás, bekérés és

letét. Spontán adományozás: Lehet természetes ill. jogi (intézmény) személytől Kurrens gyarapítás történhet, ha a szerző pl. elküldi a közleményét, művét a könyvtár számára Alapítványok is fel szoktak ajánlani műveket a könyvtáraknak: pl. Soros, Mellon Retrospektív gyarapítás ha pl. egy személy felajánlja gyűjteményét Ajándék csak akkor fogadható el, ha az a gyűjtőkörbe beletartozik. Bekérés: ha a könyvtár kezdeményez, pl. ha a dokumentum nem jelenik meg a kereskedelemben. Letét: lehet meghatározott időre vagy visszavonásig ill. örökletét Átvétel esetén az egybetartást vállalni kell. A tulajdonjog nem száll a könyvtárra, az a tulajdonosnál marad Köteles példány: Célja: nemzeti könyvtári állomány gyűjtése és megőrzése, bibliográfiai, statisztikai, számbavétel, könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele. A magyar könyvtári rendszer több könyvtára is részesül benne. Az OSZK osztja el a

példányokat Kötelespéldány-rendelet, 60/1998: 6 .k Kötelespéldányokat kell szolgáltatni a legalább 50 példányban sokszorosított sajtótermékekből. Ezen felül a helyi vonatkozású sajtótermékekből a szolgáltatók a székhelyük szerint illetékes megyei könyvtárnak kötelesek küldeni. 14. Mi az Új Könyvek? Mely könyvtári munkafolyamatban segít, és hogyan? lsd. 13 tétel, 5 cikk Az Új Könyvek a legteljesebb hazai könyvismertető folyóirat. Segíti a könyvtárosokat a megjelenő magyar nyelvű könyvekről való tájékozódásban, a könyvtári állomány gyarapításában. 15. Állományapasztás módjai, menete, dokumentumai Az állományapasztás egyenrangú feladat az állománybeszerzéssel, a kettő képezi az állományépítés folyamatát. Az Új Könyvek kiadvány közli, ha egy új kiadvány megjelenése annak korábbi kiadását, vagy másik hasonló témájú könyvet feleslegessé tesz. Másik kiadvány: a Fővárosi Szabó Ervin

könyvtár kiadványa: Kivonásra javasolt elavult művek jegyzéke. Ezen kívül két szempont szokott segíteni az állományból történő kivonásban: az avulás és használat gyakorisága (tudományos műveknél hivatkozási index). A szépirodalmi műveknél nem lehet avulásról beszélni; minden más szakterület, tudományág más avulási idővel számol. Az állományból a dokumentum törölhető: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány esetén. Tervszerű állományapasztás: Elavult, fölöslegessé vált dokumentumokat leselejtezik. Mennyiségi korlátai nincsenek, csak tartalmi korlátai. Törölhető egy mű, ha: tartalmilag elavult, olvasói igény csökkent, gyűjtőkör módosult, eleve nem tartozott a gyűjtőkörbe. Elavult minden olyan könyv, aminek bővített, ill. átdolgozott kiadása jelent meg, ill ha egy másik mű bővebben tárgyalja az adott témakört. 6 Fölöspéldány közművelődési könyvtárban minden olyan

anyag, amely az ellenőrzést megelőző 2 évben nem kölcsönöztek. De! szakkönyvtárakra nem vonatkozik Elhasználódás: minden évben ki kell választani ezeket a könyveket. Érdemes a köttetést igénylő könyvek előkészítő munkafolyamatával egybekötni a kiválasztást. Ha nem érdemes beköttetni, hiányoznak oldalszámok, olcsón be lehet szerezni újabb kiadást, akkor le kell selejtezni a dokumentumot. Hiány: A hiányzó dokumentumokat a következőképpen lehet kivezetni a nyilvántartásból: elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követelés, pénzben megtérített követelés, megengedhető hiány, normán felüli hiány. 16. Fölöspéldányok hasznosítása: A könyvtárakból kivont fölöspéldányok egy része még más könyvtárakban hasznosítható, ezért újraelosztásra, vagy tároló könyvtárba kell kerülniük. Tároló könyvtárba krülhetnek az olyan ritkán használt, inkurrens anyagok is, melyek őrzése csak a helyet

foglalja. A tároló könyvtárak formái: Központi (regionális) tároló könyvtár: - saját raktári rendszer, - saját állománygyarapítási keret, - állományai fölöspéldányokból és vásárlásokból áll fel, - a könyvtárközi kölcsönzés bázisa. Központi (regionális) tároló raktár: - önállóan nem gyarapít, - olyan rendben tárol, ahogy kapja a dokumentumot, - a könyvtárközi kölcsönzés bázisa. Kihelyezett könyvtár (raktár) - egy, vagy több könyvtár számára tárol, - - se személyzete, se katalógusa, - funkciója: ritkán használt dokumentumok tárolása - a kihelyezett állomány kijelölése: egyedi elbírálással, vagy zárt raktári sorok kihelyezésével. Szakkönyvtárak esetében: - országos feladatkörű nagykönyvtárak gondozzák a fölöspéldányokat, - a könyvtárközi kölcsönzés bázisai. OSZK Fölöspéldány Központ és Tároló Könyvtár - fölöspéldányok begyűjtése, újraelosztása - 1975. évi

állományvédelmi rendelet alapján két megoldás: 1.) jegyzékbe veszik a könyveket, a jegyzéket körözik a hálózat könyvtáraiban, az ezek után megmaradt könyveket ajánlják fel a Fölöspld. Közp-nak (csak további elosztásra alkalmas könyveket vesz át). 2.) Elsőre a Fölöspld Közp-nak ajánlják fel, innen először az OSZK Tároló könyvtárnak, majd más könyvtárak között körözik a jegyzéket. - a Tároló könyvtár gyűjtőköre: könyvek és időszaki kiadványok a társadalomtudományok, szépirodalom és természettudományok területéről. (figyelmen kívül hagyva a jelentéktelen, kutatás, tájékozódás szempontjából közömbös kiadványok. A könyvtárközi kölcsönzés bázisa Leltári napló a katalógusa 7 A Könyvtári Intézet a hazai és határon túli magyar könyvtárosok munkájának támogatására, állománygyarapítási és apasztási tevékenységük segítésére hozta létre honlapján az Állománygyarapítási

portált. Választható szolgáltatások: Könyvplusz, Fölöspéldányok a könyvtárakban, Tankönyvek és tankönyvkiadók, A hazai könyvkiadók és könyvterjesztők címadatai (KFKI). A könyvtárakban folyó állományapasztási, selejtezési, valamint gyűjteményépítési munka támogatására hozták létre az oldalt, amelyen a könyvtárak közzé tehetik a fölöspéldány-jegyzékeiket, és a rajta szereplő dokumentumokat más könyvtárak számára felajánlhatják. 17. Egyedi, összesített, csoportos nyilvántartás Állományba vétel = nyilvántartás (tulajdont igazoló bélyegzővel való ellátás, leltári nyilvántartásba vétel MSZ 3448-78 állomány-nyilvántartási szabvány) A nyilvántartás jellege szerint: Időleges: átmeneti időszakra lett beszerezve, legfeljebb 3 évre, körük értékhatárral megszabható, gyűjtőköi szabályzatban rögzíteni kell. Végleges: olyan dok-ok, melyeket a könyvtár a funkciójából eredően tartósan őríz. Ezek

a dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek. Az állomány-nyilvántartás segítségével választ kaphatunk bármikor a az állomány értékére vonatkozóan (db, ár) A beszerzések alkalmával a számlákról célszerű számlakönyvet vezetni. Leltárba vétel előtt az újonan beérkező dokumentumot a megrendelési nyilvántartásba kell behasonlítani, majd az állományba vétel jellege és a dokumentum típusa szerint kell csoportosítani. Ezután állománybélyegzővel kell ellátni, a leltári számot ráírni. Bélyegezni kell: könyveknél a címlap verzót, utolsó szövegoldalt, minden melléklet, tábla, térkép hátoldalát, időszaki kiadványoknál: borítólapot, vagy az első és utolsó szövegoldalt, hanglemez, mikro- és diafilm, mágnesszalag, hang és audiókazetta, CD-ROM esetén a hozzá tartozó borítót. Egyedi nyilvántartás: Formái: 1.) Leltárkönyv: folyamatosan számozott levelekből áll, hitelesíttetni kell, csak tollal vezethető, a

javítás szabvány szerint, nem selejtezhető. Rovatai: o nyilvántartási szám, mely1-től folyamatos, ha dokumentum típusonként, vagy állománycsoportonként külön egyedi nyilvántartás van vezetve, akkor a sorszámozást betűjellel kell kiegészíteni. Többkötetes művek, ha egyszerre kerülnek állományba egy, ha külön, akkor több nyilvántartási számot kapnak. A dokumentumba be kell vezetni ezt a számot. o Kelet: a leltározás dátuma o A dok. azonosító adatai: cím, szerzői adatok, kötet és kiadásjelzés, megjelenési év, ISBN szám, stb. o Egység száma o Raktári jelzet o Beszerzés módja o Beszerzési ár: a számlán szereplő összeg, vagy becsérték o Megjegyzések 2.) Cédula nyilvántartás: egyedi címleltár, adatai ugyanazok, mint a leltárkönyvé A kartonok tárolhatók katalógusdobozban, de mivel pénzügyi okmányok, elzártan kezelendők. 8 3.) Számítógépes nyilvántartás: Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról olyan

állomány-nyilvántartást (leltárt) kell vezetni, amely - tartalmazza a dokumentum egyedi azonosíthatóságához szükséges adatokat, - tájékoztat a dokumentumok beszerzésének idejéről és módjáról, - feltünteti a dokumentumok beszerzési árát illetőleg a becsértékét, valamint - tartalmazza a dokumentum állományból törlésére vonatkozó utalást. Összesített nyilvántartás: Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról készült összesítés. Erre szolgál az Összesített állomány-nyilvántartás nyomtatvány, mely 3 részből áll: gyarapodási rész: szaporulat, Törlési rész: állományból kivont anyag, A kettő összesítése az állománymérleg. Naprakésznek kell lennie, mindig megtudható belőle: az állomány összetétele dok. Típusonként, tudományáganként, a gyarapodás módja szerinti összetétel, a gyarapítás és apasztás hatása az összetételre, az érték alakulása. Nem pénzügyi célokat szolgál, a tervszerű, a

tudományterületek arányos lefedését biztosító gyarapító munka eszköze. A mindenkori állomány db és forintértékét is tükrözi Az összesített nyilvántartású dokumentumokról - amelyeket a könyvtárnak nem címek szerint, hanem csak darabszám szerint (sommásan) kell nyilvántartásba venni - olyan nyilvántartást (leltárt) kell készíteni, amely tartalmazza - az azonos időpontban, azonos módon és azonos helyről beszerzett dokumentumok jellegének megnevezését és a dokumentumok darabszámát, - e dokumentumok beszerzésének idejét és módját, - e dokumentumok beszerzési árát, illetőleg becsértékét, valamint - a dokumentumok meghatározott részének állományból törlésére vonatkozó esetleges utalást. Csoportos nyilvántartás: A szakrendi elhelyezés eszköze. Az állományt két nagy részre osztja: szépirodalomra, melyet betűrendben tárol, és szakirodalomra, melyet elsődlegesen tárgyuk szerint, másodlagosan betűrendben tárol

(a jelzet kétsoros, az első sor a szakcsoportszám, az alsó sor a betűrendi jel). A szakcsoport szám az ETO jelzeteken alapul, nullával háromjegyűre egészítve a a főtáblázati számokat. A betűrendi jelzet kidolgozója Cutter (Cutter-szám). A besorolási adat (szerző, cím) kezdőbetűjéből és egy sorszámból áll, mely az azonos betűvel kezdődő könyvek sorrendjét mutatja. 18. Időleges nyilvántartás Nincs formanyomtatványa, egy füzetet kell nyitni, oldalszámozni és hitelesíteni. Az alábbi adatokat tartalmazza: - Dátum - Sorszám, kiegészítve betűjellel (pl: B-brosúra) 9 - Dok. típusa: brosúra, árjegyzék, jegyzet stb) - Darabszám - Beszerzés módja - Vételár (vagy becsérték) Nyilvántartásba vétel után bélyegzővel kell ellátni, és a leltári számmal. Elegendő év végén lezárni, statisztikai célokra, göngyölíteni nem szükséges. Az összesített nyilvántartásban nem szerepelnek. 19. Időszaki kiadványok

állományba vétele Függetlenül, hogy tartósan, vagy időlegesen kerülnek megőrzésre, ideiglenes nyilvántartásba kell venni az időszaki kiadványokat. Legelterjedtebb nyomtatvány erre a célra a kardex nyilvántartás. Külön lap szolgál a napilapok és a ritkábban megjelenő lapok nyilvántartására. A kardexlapon minden adat és megrendelési tudnivaló szerepel (cím, alcím, kiadó, nyelv, raktári jelzet, periodicitás, megjelenés gyakorisága, megrendelés helye, ideje, előfizetési díj) Ide kell felírni a be nem érkezést, a reklamációt, és a kezelésre vonatkozó tudnivalókat (köttetendő). A végleges megőrzésre szánt kiadványokról leltári lap készül, ezen évekre vonatkozóan is fel kell tüntetni az adatokat. Bekötött folyóiratoknál az érték rovatban az előfizetési díj és a köttetési díj együtt szerepel. 20. Állományellenőrzés fajtái, menete, dokumentumai Állományellenőrzés során a könyvtár egyedi nyilvántartású

dokumentumainak adatait vetjük össze az alapnyilvántartás adataival és megállapítjuk az eltéréseket. Formái: - könyvek és leltári nyilvántartás közvetlen összevetése - cédulás módszer (dok-ról cédula, ez összevetve a leltárkönyvvel) - raktári lapokkal való egyeztetés - lengyel módszer: folyószám listán jelöljük az ellenőrzött leltári egységet (színjelzés) Fajtái: 1.) ellenőrzés jellege szerint: időszaki: szabályos, előírt időközönként, minden második részleges. Rendje: 10ezer egység alatt 2 évente, 10-25 ezernél 3 évente, 25-75 ezer között 5 évente, 75-250 ezernél 8 évente. Minden egyedi nyilvántartású dok-ot figyelembe kell venni Soron kívüli: ha az állományt károsodás éri, ha a fenntartó elrendeli, ha egy személy által kezelt könyvtárban személyi változás történik. Lehet teljes, vagy részleges, átadásnál mindig teljes körű. 2.) módja szerint fordulónapi: ha a könyvtári szolgáltatás az ideje

alatt szünetel (75 ezer kötetnél nagyobb kvt-ban nem szüneteltethető) folyamatos 3.) mértéke szerint: teljes körű részleges. Menete: előkészítés – egyeztetés – lezárás Előkészítés: 10 - a fenntartóval és a hálózati központtal egyeztetni, tisztázni a leltározás jellegét, mértékét, a résztvevő személyeket, idejét, munka menetének megtervezése, időszakinál az éves munkaterv összeállításakor figyelembe kell venni. - Ütemterv elkészítése, jóváhagyatása a fenntartóval - A nyilvántartások és az állomány rendezése, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson a leltár. Ezen belül naprakész cím és csoportos leltárkönyv előkészítése, késedelmes olvasók felszólítása, perlések lezárása, felülvizsgálni a könyvtárközi kölcsönzéseket és a köttetésre küldött dokumentumok nyilvántartását. Az állománynál szoros raktári rendet kell kialakítani, a rongált, elavult és fölöspéldányokat ki kell

gyűjteni, a selejtezni kívánt könyveket a törlésig félreeső helyre tárolni - Az olvasók időben történő tájékoztatása az esetleges zárva tartásról Egyeztetés: - valamennyi egyedi nyilvántartású dokumentum adatait (leltári szám, raktári szám, raktári jelzet, szerző, cím, darab) egyeztetjük az alapnyilvántartással. - Az egyeztetés menete: ellenőrző könyvtáros egyenként, sorban kézbe veszi a könyveket, bemondja a raktári, vagy leltári számát, a felvevő könyvtáros visszakeresi a raktári lapját, felolvassa az adatokat, ha azok egyeznek a raktári lapot és a könyvet lepecsételik. Ha az adat nem egyezik, vagy nincs raktári lapja, akkor a könyv címlapjának verzójára jegyzik a hibát, és félreteszik a könyvet, illetve új raktári lapot kell írni - A helyben található dok-ok ellenőrzése után az olvasói és köttetési, stb. nyilvántartások következnek. - Hiányjegyzék felállítása (előtte újból átnézni a félretett

könyveket) - Többlet esetén: jegyzék készítése, beleltározás - Elveszett címen törölt könyvek fellelése: új leltárba vétel, .Lezárás: - jegyzőkönyv készítése: szerepel benne: leltározás jellege, számszerű végeredménye, a hiány, többlet darabszáma, forintértéke, illetve ezek mellékletként tételesen felsorolva - alá kell írni: a vezetőnek, átadó leltár során az átadó és átvevő könyvtárosnak, - 3 példányban megküldeni a fenntartónak 21. Raktározási rendszerek típusai: 1. Mechanikus: - legegyszerűbb esetben beérkezés szerint kerülnek a polcokra és folyamatosan növekvő számjelzetet kapnak, a jelzet egyszerű folyószám (numerus currens), egyszerű, a tér maximálisan kihasználva vízszintesen. - Nagyságrendi elhelyezés: gerincmagasság szerinti kategóriák, 5-6 méret, a kategóriák jelölése szám, vagy betűjelzettel, ezen belül folyószám: betű-, vagy számjelen numerus currens - Ugrószámos numerus currens: a

számsort tartományokra osztja, megfelelő mennyiségű szabad számot hagyva, (pl: 17 cm-ig: 1-999) - Többkötetes műveknél azonos jelzet, ami kiegészül a kötetszámmal (1225/1; 1225/2) - Időszaki kiadványok: külön elhelyezést igényelnek, ugyanahhoz a címhez tartozók együtt tartandók, legjobb, ha külön jelzetrendszert kapnak. A jelzet felépítése: P 255 a jelzet 1985. az évszám 17 a kötetszám - Előnyei: 11 - teljes helykihasználás, a gyarapodás mindig a sor végére kerül az állománynövekedés nem befolyásolja a raktár áttekinthetőségét az osztályozási rendszerek változása nem érinti, állományegységek kikérése az egyedi jelzetek alapján egyszerű Hátrányai: nincs logikai rend, csak katalógushasználattal hozzáférhető, csak olyan könyvtárban alkalmazható, ahol nem önkiszolgáló forma működik. 2. Rendszerező: - szakrendi elhelyezés: legrégebbi rendszer, a raktári sorrend követi az osztályozás rendszerét, a

szakrendi jelzet egyúttal raktári jelzet is. Szépirodalmi művek betűrendben, a tudományos és ism. terj művek szak- azon belül betűrendben Előnye, hogy 1-1 kérdés teljes irodalmát maga előtt látja a könyvtáros, katalógus nélkül is használható. Hátránya: üres helyek a gyarapodásnak, a tartalom szerinti elhelyezés nem mindig egyértelmű, szakrendszer változásakor az egész könyvállományt át kell jelzetelni, nincs egyedi jelzet. - Betűrendes elhelyezés: a raktár követi a betűrendes katalógust, hátránya: új műveket kell beszorítani az állványokon álló sorba, ha betelik a csoport át kell rendezni az anyagot. Elsősorban szépirodalmi művek raktározására alkalmas - Időrendi: a könyvek megjelenési évük szerint kerülnek a polcokra, inkább más rendszerrel kombinálva alkalmazzák, és időszaki kiadványoknál. Illetve szakkönyvtáraknál fontos az időrendiség - Helyrendi: megjelenési hely szerint, pl: iskolai értesítők,

térképek, szabványok, szabadalmak - Nyelvek szerinti: ősi módszer, főleg vegyes lakosságú területeken indokolt, ha különböző anyanyelvű olvasóközönség van. 22. Raktári jelzet 23. a raktári jelzet típusai A raktári jelzet a dokumentum helyét adja meg a polcon. A dokumentumon szerepelnie kell, illetve fel kell tüntetni annak valamennyi nyilvántartási helyén (leltárkönyv, katalóguscédulák, raktári lap). Megállapítása: a feldolgozás közben Helye: könyveknél a külső borítón, és a belsejében is a címlapverzón. Fajtái: Formai szempontból: Tiszta: tiszta szám, régebben tiszta betű Kevert : betű, szám kombinációja, A műhöz való viszonya szerint: Egyedi: minden dok-nak külön jelzete van, Csoportos: több könyvre érvényes, a szakrendi elhelyezés eszköze, Az állományt két nagy részre osztja: szépirodalomra, melyet betűrendben tárol, és szakirodalomra, melyet elsődlegesen tárgyuk szerint, másodlagosan betűrendben tárol

(a jelzet kétsoros, az első sor a szakcsoportszám, az alsó sor a betűrendi jel). A szakcsoport szám az ETO jelzeteken alapul, nullával háromjegyűre egészítve a a főtáblázati számokat. A betűrendi jelzet kidolgozója Cutter (Cutter-szám). A besorolási adat (szerző, cím) kezdőbetűjéből és egy sorszámból áll, mely az azonos betűvel kezdődő könyvek sorrendjét mutatja. Polchoz való viszonya szerint: 12 Helyhez kötött: rögzített helyszám, a könyv abszolút helye, ma már nem igen használatos, Helyhez nem kötött: a könyv relatív, többi könyvhöz viszonyított helye. 23. Raktározási táblázatok Erről csak ennyit találtam! A raktárba került anyagokról a raktári elhelyezés sorrendjében nyilvántartást kell vezetni: kötetben cédulákon: ha a raktár átrendezésre kerük, a raktári lapok is átrendezhetőek. Szerepel rajtuk rövid címleírás, leltári és raktári szám, ár, kötésre, állapotra vonatkozó megjegyzés. ha az

állomány részlegekre bomlik, akkor a nyilvántartás is annak megfelelő egységekre bomlik. A raktári nyilvántartás belső, szolgálati célokra készül, zárt helyen tartandó. Ez alapján történik a raktár rendjének ellenőrzése, és revíziónál is igénybe vehető. 24. Állományvédelem típusai Állományvédelem: dokumentumok megőrzése, fizikai állapotuk megóvása és helyreállítása. Típusai: - megelőző (elemi kártól, lopástól, dok. állapotának megelőző védelme) - helyreállító (kötés, restaurálás, konzerválás, stb.) Megelőző állományvédelem: - raktározási kérdések: fontos a rendszeres portalanítás, optimális klímaértékek tartása, (13-18°C, 50-60%os relatív nedvességtartalom). Közvetlen napsugárzástól, nedvességtől óvás. Elhelyezés a polcokon laza Köttetés: hírlapoknál 2-3 cm-nél ne legyen vastagabb, tárolásuk fektetve optimális, a bekötetlen számokat tékában, papucsokban. Kemény borítófedél

nélküli anyagokat szintén papucsokban, tékákban, tokban, dobozban, dossziéban. Mágneses adathordozóknál védelem a mágneses tértől A különös gonddal kezelendő állományegységeket ritkaságkísérő lappal kell ellátni. - Szállítási kérdések: a dokumentum méretének megfelelő nagyságú ládákabn, dobozokban, postázás masszív, bélelt postai borítékban - Állománybiztonság: lopás, betörés, tűz, víz és egyéb elemi kár elleni védelem. Minden könyvtárnak rendelkeznie kell katasztrófa tervvel, mely tartalmazza az elemi csapások esetén való teendőket, a további károsodások megakadályozásának és helyreállításának terveit, a mentésbe bevonandó személyek adatait. A megelőzés része a személyzet kiképzése a védelemre, tennivalókra. - Rágcsálók, rovarok elleni védelem - Köttetés: folyamatos javítás a gyűjteményi érték szerint, folyóiratok köttetése - Másolás: gyakori használat miatt, információtartalom

átmentése (papírmásolat, fénykép, mikromásolat, fakszimilie (reprint) kiadások, CD-ROM ok) - Papír tartósítása Helyreállító állományvédelem,: - vízkár : a vízzel szemben legérzékenyebb anyagok mentése az elsődleges, majd a penészedéstől óvás. Fagyasztással való tartósítás, vagy levegőszárítás - rovar-, penészfertőzés: elkülönítés, szakemberrel vizsgáltatni - restaurálás: kizárólag szakemberrel 13 25. A szabadpolcos könyvtár állománytestei - angolszász könyvtárakban alakult először ki (1890. Cleveland) a szabadpolcos rendszer. Mo-on Eötvös Kollégium könyvtárában Jell: nagyobb helyigény, többpéldányos kihelyezés, nagyobb választék Állománytestek: Szabadpolcra helyezhető: • Kölcsönzési állomány: ténylegesen polcon levő, és kiegészítő raktárban lévő • Helybeli olvasásra szánt (prézens) állomány: segédkönyvtári és olvasótermi állomány Belső raktári állomány A szabadpolcos

állomány minden esetben szakrendi elhelyezést nyer; áttekinthetően, érthető csoportosításban, tagoltan kell elhelyezni. A könyvek elhelyezése szigorú, pontos raktári hellyel rendelkezzenek. 26. Elkülönülő állományként kezelhető gyűjtemények: Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya. zenei gyűjtemény, periodika gyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény, EU gyűjtemény, audiovizuális gyűjtemény, idegennyelű gyűjtemény, EU-gyűjtemény: Külügyminisztérium pályázatot írt ki közkönyvtárak számára, kizárólag EUs dokumentumok beszerzésére. ,Figyelembe véve az olvasói igényeket, úgy kell kialakítani uniós különgyűjteményt, hogy a könyvtárhasználókat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon lehessen kiszolgálni. Ezért a beszerzéseknél ügyelni kell arra, hogy minden dokumentumtípusból legyen hozzáférhető, kölcsönözhető példány (könyv, folyóirat, videokazetta,

CD-ROM), s a gyűjtemény mellett legyenek elérhetők az internet és egyéb közhasznú adatbázisok is. Ezzel egyidejűleg elengedhetetlen, hogy a könyvtár megadja a módját annak, hogy az információk eljussanak a lakossághoz, felvállalja az információközvetítő szerepet. Nem elég egy különgyűjteményt „csak” prezentálni A könyvtárak fontos bázisai lehetnek az EU népszerűsítésének, a csatlakozásról való tájékoztatásnak. A könyvtárban egy helyen megtalálhatók mindazok az információhordozók, amelyekből tájékozódni lehet az Unióval kapcsolatban, ezen túlmenően a könyvtárak különböző rendezvények, előadások, vetélkedők színterei is lehetnek. Rendszeres segítséget nyújt diákoknak, és oktatóiknak, akik valamilyen európai uniós vetélkedőre készülnek, önkormányzati dolgozóknak, képviselőknek, a gyűjteményt felkeresik vállalkozók és ügyvédi irodák munkatársai is. Az uniós tájékoztatásban,

feldolgozásban részt vevő munkatársaknak naprakész információkkal kell rendelkezniük az unió tevékenységéről. 27. Mikrofilm a könyvtárban A számítógépes megőrzés mellett mint lehetséges alternatíva továbbra is érvényes marad az állomány megőrzése mikrofilmen. A mikrofilm nagyon jó minőséget biztosít, hosszú életű, kicsi a helyigénye, könnyen és olcsón másolható.A világháború utáni állapotok és az egyre rohamosabban pusztuló dokumentumok elsősorban az újságok, periodikák megmentésének érdekében született meg a hatvanas évek végére az állományvédelmei mikrofilmezési program, mely jelenleg is működik. 14 Mikroformátumu dokumentumok: Azokat a szöveges vagy képi információkat tartalmazó dokumentumokat, melyek olyan erős kicsinyítéssel készülnek, hogy szabad szemmel nem olvashatóak mikroformátumú dokumentumoknak nevezzük. Alapanyaguk lehet film vagy papír, formájuk tekercs vagy lap Formailag: o

átlátszó mikroformák: tekercs, filmcsík, filmkocka, tasakos mikrofilm, montírozott mikrofilm, filmlap. Kezdetben katalóguscédula méretű, majd A/6 papírszabv méretben. Újabb típusok: szupermikrofilmlap és ultramikrofilmlap Az azonosításhoz szükséges adatok a filmlap fejlécén szabad szemmel olvashatóan vannak feltüntetve o átlátszatlan mikroformák: fototechnikai úton előállított mikrokártya, nyomdai úton készülő mikronyomat Használatukhoz mikrofilm-leolvasó berendezésekre van szükség. Könyvtári alkalmazási területek: régi és ritka kiadványok másolatai (OSZK Hírlaptár), helytörténeti gyűjtemények, nem kölcsönözhető művek mikromásolatai. Ez a technika kiszorulóban van, előállításuk nem jellemző. 28. Tárolási eszközök - - könyv: az állványok, polcok, rendszerint kétoldalasak, a dokumentumok sorrendje balról jobbra, felülről lefelé halad (mértékegységek: polc-folyóméter, magasság, mélység) Tömör

raktározás: állványok sínen futnak, szorosan egymás mellé állíthatók, kézi, vagy gépi erővel mozgathatók, csak olvasóktól elzárt térben hanglemez: állványokon, melyek rekeszekre vannak osztva, a görbülés ellen. Folyóiratok: kissé megdöntött, peremmel ellátott állványokon fektetve Hírlapok: célbútoron, vagy nyeles tartószerkezet merevítő-lemezei között Diaképek: tárakban, kartondobozokban, függőtasakos tárolás: fiókokba belógatva Kották, különlenyomatok: állványokon tékázva, papucsolva Kisnyomtatványok: függőtasakos tárolás Diafilmek: fiókokban, tálcákban rekeszekben Mikrodokumentum: orsóra tekercseltek: dobozokban, azok fiókban, polcon; filmcsíkok, lapok, mikrokártyák: védőtasakban, albumban Kódexek, értékes dokumentumok: páncélszekrényben, dobozolva, borítékolva Plakátok, térképek, stb.: kiterítve, nagyméretűek szelvényekre vágva, felkasírozva, fiókban 29. A 3/1975 (VIII27) KM-PM számú rendelet a

könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat Szabályzat a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről Általános rendelkezések: A könyvtár köteles minden dokumentumáról folyamatosan és idősorrendben olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető. Valamennyi dokumentumon fel kell tüntetni az állománynyilvántartás (leltár) sorszámát. A könyvtári állomány ellenőrzése (leltározása) 15 A könyvtári állomány ellenőrzése, valamint állomány-nyilvántartásból való törlése egyaránt a könyvtári leltár alapján történik. Módja mennyiségi felvétel, amelynél az összehasonlítást a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával kell

végrehajtani, úgy hogy a leltározás során az állomány tételesen kerüljön a nyilvántartásokkal összehasonlításra. A leltározás a) jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli, b) módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi, c) mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. Az időszaki leltározást a muzeális értékű dokumentumok kivételével - a 10 000 vagy ennél kevesebb könyvtári egységgel rendelkező könyvtárak 2 évenként, - a 10 001-25 000 3 évenként, - a 25 001-75 000 5 évenként, - a 75 001-250 000 8 évenként, - a 250 001-1 000 000 12 évenként, - az 1 000 000 16 évenként kötelesek elvégezni. A szabályzat alkalmazásában könyvtári egység könyvek esetében a kötet, folyóiratok és egyéb időszaki kiadványok esetében a bekötött időszaki kiadványok körében a kötet, a bekötetlen időszaki kiadványok esetében a kötési egység, mikrofilm esetében a címleírási egység (mű, mű részlete), minden más dokumentum

esetében a darab. soron kívüli leltározás: elháríthatatlan esemény (vis maior) vagy bűncselekmény esetben folyamatos leltározást a könyvtár az állomány részlegeiben egymás után és valamennyi dokumentumra kiterjedően meghatározott időtartam alatt, a könyvtári szolgáltatások szüneteltetése nélkül bonyolítja le. A fordulónapi leltározást meghatározott nappal (fordulónappal) kezdődően és a fennálló állapotnak megfelelően kell a könyvtárban végrehajtani. Ez idő alatt a könyvtári szolgáltatások szüneteltethetők. A 75 000-nél több könyvtári egységgel rendelkező könyvtár fordulónapi leltározást nem végezhet. Minden második időszaki leltározáskor teljes körű állományellenőrzést kell végrehajtani. Leltározási ütemtervet kell készíteni, amit a fenntartó hagy jóvá. Tartalmaznia kell - a leltározás lebonyolításának módját (folyamatos vagy fordulónapi), - a leltározás kezdő időpontját, időtartamát,

valamint a záró jegyzőkönyv előterjesztésének időpontját, - a leltározás mértékét (teljes körű vagy részleges), - részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott részlegek megnevezését, továbbá mind a teljes, mind a részleges leltározás esetén az egyes részlegek ellenőrzésének időrendjét, - a leltározás munkálataiban résztvevő (irányító, felvevő, ellenőrző) személyek nevét. Az egyedi nyilvántartású dokumentumok leltározása mindig tételesen (a könyvtári egységek számának, a címeknek és a leltári jelzetnek az együttes figyelembevételével) történik. A leltározásban legalább két személynek kell részt venni. Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár kikölcsönzött (ideértve a könyvtárközi kölcsönzést is), vagy fordításra, köttetésre, restaurálásra, másoltatásra, letétbe adott át - és az átadás megtörténtét szabályszerűen igazolni tudja - a leltározás során meglevő

dokumentumnak kell tekinteni. A leltározás befejezésével jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a) a leltározás jellegét (időszaki vagy soron kívüli), b) a leltározás számszerű végeredményét, a hiány vagy a többlet mennyiségére és értékére vonatkozó összesített adatokat, c) az egyedi nyilvántartású dokumentumok esetében a hiányzó, illetőleg a többletként jelentkező dokumentumok tételes felsorolását A jegyzőkönyvet három napon belül három példányban meg kell küldeni a fenntartónak. 16 A megállapított hiány, illetőleg többlet okait 30 napon belül ki kell kivizsgálni. A leltározás során többletként jelentkező dokumentumokat gyarapodásként kell nyilvántartásba venni. Gyarapodásként kell nyilvántartásba venni a könyvtár állományából egyszer már törölt, de később előkerült dokumentumokat is. Kivezetés (törlés) az állomány nyilvántartásból: A könyvtár állomány

nyilvántartásából a dokumentumokat selejtezés, vagy egyéb ok címén szabad kivezetni. Selejtezés esetén való kivezetésére (törlésére) tervszerű állományapasztás során, vagy természetes elhasználódás folytán kerülhet sor. Egyéb okból a következő címeken vezethetők ki: elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követés, pénzben megtérített követelés, megengedhető hiány (káló) kapcsán, normán felüli hiány. Tervszerű állományapasztásra akkor kerül sor, ha a dokumentum tartalmilag elavult, olvasói igény csökkenése miatt, a dokumentum egészéről tartós megőrzésre nyilvántartásba vett másolat készült, vagy a könyvtár gyűjtőköre módosult. Az egyéb ok címen törölt dokumentumokat a könyvtár más könyvtárak számára megvételre, más kiadványokkal történő kicserélésre, vagy térítés nélküli átvételre a központi feladatkörű könyvtár útján - ennek hiányában az Országos Széchényi

Könyvtár Könyvelosztója útján köteles felajánlani. A visszamaradó, más könyvtárak által nem igényelt fölösleges dokumentumokat a könyvtár az állami könyvkereskedelemnek megvételre köteles felajánlani. A dokumentum természetes elhasználódásán a dokumentum rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válását (elrongyolódás, megcsonkulás stb.) kell érteni A tervszerű állományapasztás során, valamint a pénzben megtérített követelés címén befolyt pénzeszközöket térítményként kell kezelni és a könyvtár állományának gyarapítására felhasználni, a vállalatoknál pedig belkereskedelmi tevékenység árbevétele címén kell elszámolni. A muzeális értékű és a letétként őrzött dokumentumokkal kapcsolatos eljárás A könyvtárak az állományukban, illetőleg kezelésükben levő muzeális értékű dokumentumokról külön nyilvántartást kötelesek vezetni. A muzeális értékű dokumentumokat, illetőleg

különgyűjteményeket (állományrészeket) a) az 1000-nél kevesebb muzeális értékű könyvtári egységgel rendelkező könyvtárak 2 évenként, b) az 1001-10 000 3 évenként, c) a 10 001-30 000 5 évenként, d) a 30 001-50 000 8 évenként, e) az 50 000-nél több 10 évenként kötelesek leltározni. A leltározásnak a könyvtár teljes muzeális értékű állományára ki kell terjednie. Muzeális értékű dokumentumokat a könyvtárnak tervszerű állományapasztás címén csak akkor szabad az állomány-nyilvántartásból törölni, ha a muzeális értékű dokumentum más könyvtár állományába kerül. Ha muzeális értékű dokumentum elvész vagy megsemmisül, a fenntartó köteles erről a művelődési és közoktatási miniszternek jelentést tenni, és szakértő bevonásával - vizsgálatot lefolytatni Elhasználódás miatt vagy egyéb címen csak a fenntartó javaslata alapján, a művelődési és közoktatási miniszter előzetes engedélyével szabad

az állomány-nyilvántartásból kivezetni. 30. Káló Megengedhető hiány (káló, normán belüli hiány): amennyiben a leltározáskor kimutatott hiány nem szándékos magatartásból ered, hanem elkerülhetetlen tárolási, illetőleg kezelési veszteségnek minősül, 17 Mértéke a rendelet szerint: - olyan könyvtárban, ahol az állomány 75%-a szabadpolcon van, az összes dokumentum értékének évi négy ezreléke, - ahol kevesebb, mint 70%, 3,2-1,0 ezreléke, - olyan könyvtárakban, amelyekben kölcsönzés vagy helybenolvasás céljából szabadpolcon tárolt dokumentumanyag egyáltalán nincs megengedhető hiány címén törlésre nem kerülhet sor. - részleges leltározás kapcsán, valamint muzeális értékű dokumentumok körében megengedhető hiány (káló) címén az állománynyilvántartásból törlésre nem kerülhet sor. 31. Könyvtárellátó és HELIR A Könyvtárellátó mintegy 5100 közművelődési és iskolai könyvtár számára

forgalmaz magyar nyelven kiadott könyveket és folyóiratokat, hang- és videofelvételeket, könyvtári ügyviteli nyomtatványokat és bútorokat. A forgalom döntő többségét a magyar nyelvű könyvek teszik ki. A társaság több mint 1000 könyvkiadóval ill könyvkiadással is foglalkozó szervezettel áll kapcsolatban, és évente kb. 4500 művet s 300 folyóiratot forgalmaz A megrendelt könyveket felszereli a könyvtári használathoz szükséges kellékekkel (könyvsarok, olvasókártyák, katalóguskartonok, raktári azonosító szám) és postára adja. A folyóiratok hetente kétszer kerülnek kiszállításra. A könyvtárakat az újonnan megjelenő művekről az Országos Széchényi Könyvtárban szerkesztett és a Könyvtárellátó által kéthetente kiadott Új Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadó igazítja el Havi rendszerességgel megrendelőjegyzék készül az új hang- és videofelvételekről és a nemzetiségi báziskönyvtáraknak szánt új

könyvekről. A könyvtárak, könyvek, megrendelőjegyzékek, számlák és raktárak adatait korszerű számítástechnikai hálózat rögzíti. A beérkező új könyvek az információs programba betáplált adatok alapján megrendelhetők s a kért példányokat a világ bármely részébe 24 órán belül postára adja. Rendszeresen részt vállal a Nemzeti Kulturális Alap, a Soros Alapítvány és más alapítványok és szervezetek magyar könyvtárakat és iskolákat támogató közhasznú és közcélú programjainak lebonyolításában. HELIR: (Hírlap Előfizetési Iroda) A Mo-on megjelenő folyóiratok nagyobbik részét terjeszti előfizetésre. Időnként katalógust jelentettnek meg a náluk előfizethető lapokról Megrendelés: előfizetésre csak jogi személy jogosult, időtartama egy, vagy több osztatlan hónap, közületeknek egy negyedév. Addig marad érvényben, míg írásos lemondás nem érkezik A folyóiratok kísérőszelvénnyel érkeznek a

könyvtárba, a lapok betűkodja, példányszáma szerepel. Reklamáció esetén a kísérőszelvényt vissza kell küldeni 32. Helyismereti gyűjtemény állománya, gyűjtési elvek (Bényei Miklós: A közművelődési könyvtárak helyismereti gyűjteményének szerepe a nemzeti identitás kialakításában Könyv könyvtár könyvtáros 1994. november p 17-22) Helyismereti gyűjtemények minden településen vannak, alkalmasak arra, hogy a nemzeti identitást erősítsék, különösen akkor, ha kisebbségi létben élnek (határon túli magyarok). 18 Nem csak a múlttal kapcsolatos dokumentumokat gyűjtik, hanem a adott település közéletében való tájékozódáshoz is segítséget nyújtanak. 3 fő anyagrészre osztható: 1. adott település forrásdokumentumai, szakirodalmi feldolgozásokban található történeti információk, nyomdatermékek, audiovizuális anyagok. Tágabb értelemben kell venni a település fogalmát: érdemes gyűjteni a földrajzzal,

kiemelkedő személyiségekkel kapcsolatos dokumentumokat is. A falu lakosságát is be kell vonni a gyűjtésbe, elsősorban a gyerekek fogékonyak erre. 2. Szépirodalmi, művészeti alkotások, mely a településről szólnak, íródtak 3. A településen élő etnikum dokumentumai A helyismereti gyűjteményt elkülönítve érdemes tárolni: Mert: kidomborodik a speciális jellege, fokozott védelem, gyorsabban kikereshető az adott dok. , egyszerűbb a népszerűsítés, könyvtárosi részfeladatok jobban megszervezhetők. Az állományt alaposan fel kell tárni (pl. katalógus) A gyűjteményes kötetekben fellelhető információkat is követni érdemes. A könyvtárnak más könyvtárak állományaiban is járatosnak kell lennie, ha ott van helyi vonatkozási dok., fénymásolatokban esetleg ezekhez hozzá lehet jutni. A helyismereti gyűjtemény állományát általában nem lehet kölcsönözni, bár szépirodalmi műveknél több példányt is be lehet szerezni.

Rendezvényekkel népszerűsíteni lehet az állományt, esetleg tanórákat lehet megtartani ált. iskolásoknak Határon túli magyarságnak jó kapcsolatai vannak Magyarországgal, az OSZK mikrofilmre veszi a szomszédos országokban megjelent magyar nyelvű folyóiratok anyagát. 33. Folyóiratok, melyek a könyvtermelésről adnak számot: Új KönyvPiac (könyvvilág, könyvkultúra, könyvkritika) Internetes: konyves-szovetseg.hu akkrt.hu = Akadémiai Kiadó Rt honlapja bagolyvár.hu= Bagolyvár Könyvkiadó fokuszonline.hu corvinakiado.hu sunbooks.hu ntk.hu= Nemzeti Tankönyvkiadó Rt 34. A Somogyi könyvtár alapítója, miért ajánlotta fel gyűjteményét Az "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok, amikor 1880. április 26-án felajánlotta könyvtárát Szeged városának Előrelátóan arra is gondolt, hogy Szegeden hamarosan tudományegyetem létesül, s az ő rendszerezett, 43 701

kötetes gyűjteménye alapját képezheti majd az egyetem működésének. Felajánlásában leszögezte, hogy a könyvtár Szeged város örök és elidegeníthetetlen tulajdonát képezi, feladata "a nemzeties irányú közművelődést és tudományosságot az ország nagy terjedelmű déli vidékén terjeszteni." A közművelődés és a tudományosság együttes szolgálatát fogalmazta meg az 1881. február 15-én kelt Alapítványi oklevélben is 1883 október 16-án Ferenc József császár nyitotta meg és adta át a Somogyi-könyvtárat, amely azóta is folyamatosan szolgálja Szeged olvasóközönségét. 19 Somogyi kezdettől fogva egy nyilvános könyvtár gondolatától vezérelve gyarapította gyűjteményét. Kiemelkedő tudományos értékű, enciklopédikus könyvtárat hozott létre Nem a ritkaságokat gyűjtötte, hanem a tartalmi érték volt számára a fontos. A tudományok alapművei, azok is a lehető legjobb kiadásban találhatók meg a

tékában. A monografikus munkák mellett a tudományos szakfolyóiratokat is gyűjtötte. Egyedivé az teszi könyvtárát, hogy Somogyi olvasás közben jegyzetelt a kötetekbe. Hatalmas műveltségről, tájékozottságról és kegyetlenül éles kritikai szellemről tanúskodnak bejegyzései. Az alapító könyvtárrendezési tervet is készített, melynek a szakrend a fő rendező elve. A tudományokat tíz főosztályba sorolva, önfeltáró rendszert hozott létre. Tartalmilag összetartozó, rokon tematikájú művek sorakoznak egy-egy szakaszban a polcokon. (Csak 1956-ban tértek át a szakrendi raktározásról a nagyságrendire.) A könyvtár Somogyi példáját követve, jelentős ajándékokkal, hagyatékokkal is gazdagodott. (Lechner Lajos miniszteri tanácsos, Schmidt Sándor műegyetemi tanár ásványtani szakkönyvtára, Czigány János ügyvéd gyorsírászati könyvtára, Oltványi Pál prépost hagyatéka.) (Nagy Erzsébet: Somogyi Károly gyűjteménye a szegedi

Somogyi Könyvtárban Könyvtári figyelő 1996. 1 szám p 15-19) 1880-ban ajánlotta fel Somogyi Károly esztergomi kanonok könyvtárát (43 701 kötet) Szegednek. Kanonokként Esztergomra kellett volna hagynia könyvtárát, de ő Szegednek ajánlotta, melyért Esztergom városa neheztelt is rá. De csak így tudta megtartani a Somogyi könyvtára saját arculatát, ha Esztergom kapta volna, akkor az állomány egybeolvadt volna a már akkor jelentős Esztergomi könyvtárral. Somogyi modern gondolatokat képviselt a könyvtárral kapcsolatban: minden tudományszakot képviselnie kell (enciklopédikus), közhasznúvá kell lennie, katalógust kell szerkeszteni (ő is készített). Könyvtára saját korának jeles dokumentumait képviselte. Állományára jell: kiemelkedő állomány hittudományból, bibliakiadásokból, történelemből, földrajzból, szótárakból (ritka nyelvekből is). A tudományos szakfolyóiratokat is gyűjtötte. Fontos: olvasás közben jegyzetelt a

kötetekbe (borítóra, címlapra). Könyveit tartalmuk szerint válogatta, vásárolta, nem fektetett különösebb hangsúlyt a régi magyar nyomtatványokra, ősnyomtatványokra, bár volt néhány. Egykori tulajdonosok ex librisei is érdekességet jelentenek az olvasó számára. Könyvtárrendezési tervet is készített Somogyi, bár ezt Reizner János a kvt. első igazgatója hatályon kívül helyzete. A gyűjtemény feltárásával Móra és Tömörkény is foglalkozott A Somogyi kvt. ma: 740 000 kötete van, 1984-ben költözött be az új könyvtárépületbe, fiókhálózatot épített ki egész Szeged területén. 1973-tól megyei kvt A Somogyi gyűjtemény egy része külön van elhelyezve egy emlékszobában Somogyi eredeti könyvtári polcain. Van még egy gyűjteménye: Vasvári gyűjtemény: Vasvári Ödön amerikába vándorolt lelkész, aki hatalmas cikkgyűjteményt (amerikai magyarságról) adományozott a könyvtárnak 1972-ben. 36. Könyvtári katasztrófa - -

Minden könyvtárnak rendelkeznie kell katasztrófa tervvel, mely tartalmazza az elemi csapások esetén való teendőket, a további károsodások megakadályozásának és helyreállításának terveit, a mentésbe bevonandó személyek adatait. A megelőzés része a személyzet kiképzése a védelemre, tennivalókra. (Kastaly Beatrix: Tervezés a könyvtárakban katasztrófák esetére Könyv könyvtár könyvtáros 1997. június p15-22) 20 - A tervkészítés katasztrófa esetére alapvetően fontos a könyvtár és az ott dolgozók biztonsága érdekében. Katasztrófák fő okai: - természeti csapások: viharok, áradások, biológiai tényezők (rovarok, rágcsálók), földrengések, vulkánkitörések. – Ember okozta katasztrófák: háború, terror, robbanás, vegyszerek, elektromos hibák. A tervek 4 részből állnak: megelőzés (pl. épület állapotának folyamatos felmérése), felkészülés (cselekvési, helyreállítási terv készítése), teendők

katasztrófahelyzetben, helyreállítás. 37. A Vasvári gyűjtemény Vasváry Ödön lelkészi tevékenysége mellett az 1920-as években kezdett el foglalkozni az amerikai magyarság történetével. 1977 -ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlan gyűjtője az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumoknak. E munka révén jött létre a három fő részből álló gyűjtemény, amelynek létrehozásáért az American Hungarian Studies Foundation (New Bruswick, NJ) 1974. május 31-én Lincoln-díjjal tüntette ki Vasváry Ödönt munkássága elismeréseként. 1.) az adattár, 437 irattartóban betűrendbe rendszerezve, Vasváry Ödön saját kezű jegyzeteiből, lapkivágatokból, levelekből, fényképekből, aprónyomtatványokból tevődik össze. 2.) mintegy ezer kötet, könyvritkaságokkal, amelyek a 19 század közepén jelentek meg az Egyesült Államokban Kossuth Lajos amerikai útja idején. Évkönyvekben, naptárakban, krónikákban, jubileumi kiadványokban is

gazdag a gyűjtemény. 3.) több mint húszezer cédulára írt életrajzi és bibliográfiai adatokat tartalmazó katalógus Vasváry Ödön 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében a szegedi Somogyikönyvtárnak adományozta gyűjteményét, melyet halála után, 1978-ban szállítottak Washingtonból Szegedre. Hazakerülése óta folyamatosan gyarapodik adományozás és vásárlás útján is, könyvekkel, cikkekkel, egyéb anyagokkal. Az elmúlt évek legjelentősebb küldeményei között van a washingtoni Kongresszusi Könyvtárból érkezett amerikai magyar életrajzgyűjtemény. Nagyobb adományok érkeztek még többek között Szathmáry Lajostól (Chicago, IL), Nagy Károlytól (New Brunswick, NJ), Könnyü Lászlótól (St. Louis, MO), Várdy Bélától (Pittsburgh, PA) is. A gyűjtemény anyagát, adatait a kutatók,egyetemi hallgatók évről évre hasznosítják munkáikhoz. Számos cikk, tanulmány, könyv megírását segítették a Vasváry Ödön

által összegyűjtött adatok. A szerzők az elkészült művekből a Vasváry-gyűjteménynek is ajándékoznak egy-egy példányt. A gyűjtemény adattárában az amerikai földrészre került magyarok százainak életét bemutató dokumentumok találhatók a 16. század végétõl napjainkig, visszamenve 1583-ig, amikor az első magyar, Budai Parmenius István Amerika földjére lépett. Megismerhető az amerikai függetlenségi harcban 1779-ben hősi halált halt Kováts Mihály, valamint a Kossuth-emigráció Amerikába kényszerült tagjainak sorsa, ottani magyar települések története. A gyűjtemény tekintélyes része foglalkozik Kossuth Lajos tengerentúli útjával (1851. december 4 -1852 július 14), amerikai tartózkodásának állomásaival és a róla fennmaradt emlékekkel. Vasváry Ödön fő műve a Lincoln’s Hungarian Heroes (Lincoln magyar hősei). A kötet az amerikai polgárháborúban részt vett több mint száz magyar életrajzát közli angol és magyar

nyelven. E munkája során iratok, képek gyűltek össze olyan egykori 1848-49-es szabadságharcosokról, akik később Lincoln hadseregében szolgáltak. A gyűjteményben adatok találhatók az amerikai tudományban kimagasló szerepet játszó magyar tudósokról, 21 mint Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Neumann János Teller Ede és sok más tudós munkásságával kapcsolatban, valamint az irodalom, a film-, a zene-, a színházművészet, az egyház, a politika terén mûködő személyekről, amerikai magyar szervezetek, intézmények tevékenységéről. 2004. március 30-tól Interneten is elérhetővé vált a Mutató a Vasváry-gyűjteményhez című kiadvány A gyűjtemény anyaga nem kölcsönözhető, csak helyben használható! 38. A zenei tájékoztatás célja, a zenei részleg szolgáltatásai, az állomány tartalmi követelményei A zenei szakirodalmi tájékoztatás tárgya a zenei információ. A zenei információ

különböző dokumentumtípusokon rögzítetten található a könyvtárban,) A zenében a források: a nyomtatott vagy kéziratos zeneművek, ezek transzformációi valamilyen hangrögzítés formájában, illetve az előbbi kettőt ismertető könyvekben és időszaki kiadványokban hozzáférhető szakirodalom képezik. A zenei tájékoztatás célja: a különféle hordozókon rögzített, a különböző lelőhelyeken hozzáférhető zenei információk eljuttatása, közvetítése a használókhoz. A zenei szolgáltatást igénybevevőknek négy alaptípusát különböztetünk meg - tudományos célból: aktív zenetörténésznek, muzikológusnak. Felkészültsége, szakismeretei alapján a zenei információ mindhárom megjelenési formáját használja, nincs kitüntetett hordozója. - gyakorlati okokból: aktív zenész, zenetanár, zenei menedzser stb. E használói kategória sem köthető csak egyféle dokumentumtípushoz, információhoz: konkrét céljaitól

függően lehet szüksége egyikre vagy másikra. - oktatási jelleg, vagyis a hallgatói, tanulói igények tartoznak ide. sokkal heterogénebb összetételű ez a csoport (életkor, iskolatípus és az ezekhez kapcsolódó zenei ismeretek alapján). Közös jellemzője, hogy használói igényei csak részben önállóak, az információ megszerzését, használatát az esetek tekintélyes részében előírják számára. A diákok minden dokumentumtípust használnak, de zenei ismereteik és az iskolatípus szerint eltérések lehetnek közöttük. - hobbiból, kikapcsolódásból, szórakozásból stb. igénylők Elvileg mindhárom hordozón rögzített információra szükségük lehet, a gyakorlatban azonban a nyomtatott zeneműveket sokkal kisebb mértékben használják, mint az előző esetekben. Alkalmasnak kell lennie a zenei tájékoztatási rendszernek arra, hogy a “hagyományos”-tól eltérő hordozón megjelent műveket éppúgy regisztrálja, mint a

koncertekről számot adó kritikákat vagy a zenetudományi tanulmányokat, illetve rendelkeznie kell a szükséges faktografikus eszközökkel: pl. egy adott hangversennyel kapcsolatban felmerülő összes konkrét kérdés megválaszolására. 39. A behajthatalan követelés Egyfajta hiány, ilyen címen csak a perlési eljárás eredménytelen lezárása után (illetve, ha az olvasó meghalt, holléte kinyomozhatatlan) kerülhet sor a könyvtári állományból való törlésre. Perlésre csak a meghatározott értékhatár fölötti könyv kerülhet. 22