Legal knowledge | Civil law » Római jog

Római jog - elsõ ránk maradt római jogi TK: Gaius: Institutiones (2.sz) - elsõ magyar nyelvü: Henfner János BEVEZETÉS 1. fejezet: A római jogi oktatás tárgya és jelentõsége 1. A római jogi oktatás tárgya - a római jog fogalma: - rómaiaknál: ius civile, v. ius Quiritium (az államot alkotó polgárok joga) - kzpkor: ius civile marad, ius Quiritium helyett: ius Romanorum - ma: ius Romanum; ius civile = polgári jog - római jog - történeti értelemben: az ókori Rómában hatályban volt jogszabályok összessége - tágabb értelemben: része az a joganyag is, ami a rj-ra annak kzpkori és ujkori továbbélése során ráépült (bolognai glosszátorok, XI.sz; német pandektisták, XIX sz) - szükebb értelemben: római magánjog (ius privatum Romanum): a mgnszemélyek egymás közötti személyi és vagyoni viszonyait szabályozó joganyag (ius publicum = közjog: az államra vonatkozó, és az állammal kapcsolatos szabályok) - rj összefoglalása - legrégebbi:

XII táblás törvény (i.e V sz) - majdnem teljes anyag: iustinianusi trvkönyvek (VI. sz, Bizánci bir) - a római jog oktatása - alap: Gaius: Institutiones (II. sz) 1. személyek (personae: személyi és családjog) 2. dolgok (res: dologi, öröklési, kötelmi jog) 3. keresetek (actiones: polgári eljárásjog) - I. Iustinianus elrendeli Gaius müvének oktatását, egyben trvkönyv is lesz: Institutiones seu Elementa - gaiusi rendszer, de kötelmek 4 csoportba sorolása: contractusok, quasi contractusok, delictumok, quasi delictumok) - a rj tananyagának e rendszere: institució-rendszer - mai felépités: 1. eljárásjog (alaki jog) 2. anyagi jog - személyi jog (ezen belül családjog) - dologi jog - kötelmi jog - öröklési jog - modern pandekta-rendszer: - mgnjog általános része (polgári eljárásjog önálló jogág!) - dologi jog - kötelmi jog - családjog - öröklési jog - rj oktatás tárgya: - ókorban érvényesülõ, majd közép- és ujkorban továbbélõ rj

története 1 - ókori római jog instituciói 2. A rj oktatásának mai jelentõsége - a jogtanulás szempontjából - bevezetés, megalapozás (egyszerü, világos rendszerü, nem változó + modern jogrendszerek jelentõs része a rj-ra épül = szilárd dogmatikai alap) - fejleszti a jogászi gondolkodás kialakulását - szemléletes terminológia, tömör regulák = modern jog könnyebb tanulása - a jog müvelése szempontjából - egyes konkrét modern jogi problémák könnyebben megitélhetõek - tulzott specializálódás és a jogpozitivizmus veszélyei ellen - igazságosságra és méltányosságra nevel - erkölcsi igazság és jog határainak megvonását segiti - európai tipusu jogrendszerek megismerésében segit - nemzetközi jogászi szaknyelv - uj ius commune Europaeum alapja lehet I. RÉSZ: A RÓMAI JOG KÜLSÕ TÖRTÉNETE 2. fejezet: A római jog fejlõdésének korszakai - történelmi korszakolás problémája: - nehéz határokat huzni korszakok között

- nehéz a szempont meghatározása - miként kell vélekednünk a történelemrõl (nagy vita a német tudományosságban) - a rj történetének korszakolásai - szempont lehet - gazdasági fejlõdés (kisparaszti korszak, kereskedelmi korszak) - állam és a jog változása - államformák tekintetében: 1. királyság (regnum) 2. köztársaság (libera res publica) 3. császárság (imperium) - a rj belsõ fejlõdése szempontjából: 1. civiljog kizárólagos uralma (ie 4sz-ig) 2. civiljog & praetori jog párhuzamos érvényesülése (ie 3-1sz) 3. a kétféle jog összeolvadása (isz 1-2sz) 4. egységes császári jog kora (3-6 sz) - jogtudomány változásai szerint - a rj-történet korszakai a jogtudomány fejlõdése alapján - iurisprudencia (jogtudomány): elõször Rómában önálló diszciplina 1. archaikus kor (ie 753 - ie3 sz) - királyság, korai köztársaság idején - kezdetleges, paraszti életviszonyoknak megfelelõ jogrendszer 2. préklasszikus kor (ie 3-1

sz) - érett, v. kései közt kora - magán- és közjog alapjai 3. klasszikus kor (ie 1- isz 3sz kzpe) - principátus (korai császárság) - mgnjog tökéletesitése 4. késõcsászárság kora (3 sz kzpe - 6 sz) - vulgárjogi gondolkodás (római jognak a nyugati provinciákban lezajlott 2 egyszerüsödése) - dominátus, késõcsászárság A) posztklasszikus jog kora (6. sz elsõ feléig) B) iustinianusi jog kora (527-565) 3. fejezet: A római állam és jog az archaikus korban 1. Az archaikus Róma társadalma - nemzetségi szervezet - i.e 753: Róma alapitása - királyság két korszaka: 1. patriarchális nemzetségi szervezet (latin és szabin közösségek összeolvadásából) 2. 7 sz-tól etruszk uralom (ipar és kereskedelem fejlõdése) - alapegység: nemzetség (gens) - tagjai: gentiles (közös õs = vérségi kapcsolat) - közös föld (pagus), név - meghatározott családi és öröklési rend - kultikus közösség - trvkezik a tagok felett - családfõi mgntul

kialakulása = bomlás (csak név: nomen gentilicium, temetkezõhely, ünnepek lesznek közösek) - római család (familia) - házközösségben élõ parasztcsalád, mindenki, aki a házban (domus) lakott - családfõ (pater familias): szinte korlátlan hatalom - feleség (uxor) - gyermekek (liberi) - (rab)szolgák (famuli) - a társ. tagozódása - Quirites: szabad, római polgárjoggal rendelkezõ lakosság - patriciusok (õsi nemzetségfõk: patres leszármazottai) - plebeiusok (plebs: alacsony soru köznép tagjai) - cliensek (egyes patricius nemzetségek alávetett helyzetü elemei) - rabszolgaság - Veii meghóditása (396): hadifogoly rabszolgák a római gazdaságba - kezdetben családoknál (csak családfõi hatalom alatt) 2. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején - a római állam és felépülése - "állam" - mai jelentése a status szó kzp-kori jelentésébõl jön - civitas: városállam (akkor csak közösséget értettek

rajta) - res publica: csak császárkorban lesz köztársaság jelentése - maguk állama senatus populusque Romanus (SPQR) - 10 gens = 1 curia; 10 curia = egy tribus - hagyomány: 3 törzs (Ramnes, Tities, Luceres) szövetségébõl jött létre a királyság (valószinübb: etruszk hóditók alakitják ki a tribusokat) - curia (férfiak gyülése) - katonai, jogi, kultikus közösség - vezetõje: curio - papja: flamen curialis - tribusok is katonai egységek lesznek (ezredek) 3 - curiák helyett 5.sz-ra: centuriák (századok) - a királyság államszervezete A) rex - legfõbb biró, hadvezér, pap - végrehajtó hatalom teljességének (imperium) birtokosa - etruszk befolyás idején curiák választják (lex curiata de imperio) - korábban: istenek jelölik ki, jelekkel (auspicia) - távolléte esetén: praefectus urbi - halála esetén: senatus tagjai 5 naponként váltakozva (interrex) - király mellett fõtisztek (pl: tribuni celerum = lovassági parancsnok) B) senatus -

patricius nemzetségfõk eredetileg 100, majd 300 fõs gyülekezete - = öregek tanácsa, a király tanácsadó szerve, az állami felségjog állandó hordozója - tagjait a rex jelöli ki C) comitia - comitia curiata (õsi népgyülés) - 30 curiából a forum Romanum T-n (comitium) - eredetileg csak patriciusok, majd plebejusok is (curia a hadi beosztás alapja is!) - fõleg szakrális feladatok - a korai köztársaság államszervezete - i.e 510: regifugium (utolsó király elüzése) A) magistratus - állami fõhatalmat gyakorló tisztvis, v. a tisztség maga - a közt. korának fõhivatalnokai - 0 dijazás - lemondhatnak (abdicare), de nem megfoszthatók a tisztségtõl - annuitás (egy hivatali évre választják) - kollegialitás (egyszerre több egyenlõ jogkörü hivatalnok) - megkülönböztethetõek: - imperiummal rendelkezõk v. imperium nélküli - magistratus ordinarii v. extraordinarii - magistratus maiores (consul, praetor, censor) v. minores (aedilis, quaestor,

tribunus plebis) - imperium részei (kezdetben csak rex-é) - legfõbb polgári hatalom (imperium domi), csak város határán (pomerium) belül - falakon kivül (extra muros): a hadsereg fõparancsnoksága (imperium militiae) - a jogszolgáltatás hatalma (iurisdictio) - jog a népgyülés összehivására, trvjavaslat elõterjesztésére (ius agendi cum populo) - jog a senatus egybehivására és tanácsának kikérésére (ius agendi cum patribus) - büntetések és kényszeritõ intézkedések kiszabásának joga (ius coercitionis) - fõhatalom átruházásáról szóló határozat: lex curiata de imperio (populus Romanus a comitia curiata keretében hozza) - potestas: a magistratusokat tisztségüknél fogva megilletõ hivatali hatalom - tisztségenként lehet minor, v. maior potestas 4 - collegáknak azonos (par potestas) - collegák egymás intézkedéseinek végrehajtását intercessióval (közbelépés) megakadályozhatták - potestas alapján a magisztrátus joga: - ius

auspiciorum (istenek akaratának kifürkészése) - ius contionem habendi (nép összehivása közérdekü ügy megvitatása céljából) - ius intercedendi (tiltakozás collegája intézkedésével szemben - ius edicendi (edictumok kibocsátásának joga) csak magistratus curulesnek! - rendes magistratusok: népgyülések választják pályázók (candidati) közül - választással: magistratus designati (kijelölt fõhivatalnokok) lettek - hivatalba lépéskor és hivatali idõ lejártával: eskü a trv-kre - a "hivatalviselt" cimmel a szenátusban szavazhattak, rangsorban: censorii, consulares, praetorii, aedilicii, quaestorii - rendes magisztrátusok: - consul (kezdetben praetor, v. iudex) - az állam élén álló két fõhivatalnok - imperium maius (rex végrehajtó hat.-a, hadvezéri + birói jogai). Király szakrális feladatai: rex sacrorum (Ianus isten papja), késõbb: a collegium pontificum feje, pontifex maximus = papi-pol-i hat. - praetor (367-tõl consul

helyett jogszolg) - imperium minus (iurisdictio + helyettesként consuli jogok) - eredetileg csak egy (242-tõl: praator peregrinus-szal 2, majd 16 lesz: provinciákban, városokban) - censor (443-tól) - 18 hónapra 2 db - 0 imperium - feladatuk - 5 évenként (lustrum) tartott választási, katonai és adózási célokat szolgáló összeirás (census), ennek alapján centuriákba és tribusokba osztás - senatorok névjegyzékének (lectio senatus) összeállitása - erkölcsrendészeti szankciók (regimen, v. cura morum) - állami javak felügyelete, ezekre nézve szerzõdéskötés vállalkozókkal az állam nevében - aedilis curulis (367-tõl) - középületek, középitkezések felügyelete (cura aedium) - rendészeti jogkör (cura Urbis) - piaci árak ellenõrzése, gabonaellátás biztositása (cura annonae) - nyilvános játékok megrendezése (cura ludorum) - volt ius edicendijük és iurisdictiójuk + birságolási, zálogolási, lefoglalási jog + piacrendészeti

jogkörök - quaestor (447-tõl) - consulok pénzügyi beosztottjai - államkincstár (aerarium Saturni), levéltár (tabularium) felügyelete - magistratus plebeii (plebs külön tisztvis-i, kisebb fõhivatalnokok) - 494: néptribunus (tribuni plebis) - Városon belül szent és sérthetetlen (sacrosanctus) - plebs gyüléseinek összehivása - utóbb a senatust is (ius agendi cum plebe) 5 - ius intercedendi (kiv.: censor, diktátor) - ius auxilii (patriciusok által üldözött plebs tagoknak védelem - 449: számuk 10 lesz - aedilis: a plebejus templomok õrei - 367: plebs Ceres szentélyében õrzött levéltár + pénztár kezelése - aediles curules jogai (kivéve biráskodás) - rendkivüli magisztrátusok (kinevezés utján, de x idõre, v. feladatra) - dictator (1 consul jelöli ki a senatus egyetértésével, intercessio nem lehetséges) - max 6 hónap, summum imperium - kinevezi helyettesét: lovasság parancsnoka ( magister equitum) - interrex - praefectus orbi -

decemviri legibus scribundis - tribuni militum consulari potestate - tresviri rei publicae constituendae (triumvirek) B) senatus - hivatalviselt magistrátusok tanácsa - kezdetben consulok, majd lex Ovinia után censorok állapitják meg a névsorát - tagjai (senatores): patriciusok (patres), gazdagabb plebejusok (conscripti = összeirtak) - hatásköre: - külpol, hadügy - államháztartás ellenõrzése - szakrális szféra felügyelete - közig, igszolg irányitása - magistrátusokon keresztül befolyás a belpol-ra is - népgyülésen elfogadott trv-ket az atyák tekintélye (auctoritas patrum) szentesiti - lex Publilia Philonis (i.e 339): elõre kikérhetõ - senatus consulta (senatus határozatai): formailag tanácsok, de szinte trverejü utasitások a magistratusoknak C) comitiák - comitia curiata - fõhatalom gyakorlására felhatalmaz (lec curiata de imperio) - késõbb a censori hivatal viselésére is (lex curiata de potestate censoria) - egyre inkább szakrális

feladatok - elnök: pontifex maximus (ekkor comitia calata) - comitia centuriata - a katonai századokra osztott férfi lakosság gyülése - campus Martiuson (Város falain kivül) - funkciói: - magistratus maiores megválasztása - trvhozás - hadüzenet, békekötés jóváhagyása - büntetõbir. államellenes, v fõbenjáró büncselekmények tárgyában - comitia tributa - T-i alapon (Servus Tullius oszt tribusokra) 6 - forumon tartják, szerepe: - magistratus minores választása - trvhozás - szövetségkötés külföldi államokkal, uralkodóikkal - trvkezés nem politikai természetü ügyekben - concilium plebis (csak plebs tagjai vehetnek részt) - határozatai: plebiscita (287-ig csak plebs-re, ettõl kezdve az egész népre vonatkoznak) - elnöke: tribunus plebis - tribusok alapján szervezõdik - Itália T-e az archaikus korban - itáliai városállamok (civitates): kzpi település (oppidum) + hozzá tartozó földT (ager) - fajtái - ager Romanus (6

mérföldkõig, fontosabb közjogi aktusok csak ezen belül; késõbb a római állam fennhatósága alatt álló összes T) - ager publicus (közföldek) - fora, conciliabula (rómaiak kisebb vidéki települései) - oppida (hóditások során bekebelezett városok) - ager Gabinus (Gabii latin város T-e, nem római föld, de lehet auspiciumokat végezni) - ager peregrinus (idegenek földje: azon államok T-e, amelyek létét Róma szerzõdésekkel elismerte) - ager hosticus (ellenség T-e, 0 szerzõdéses viszony) - ager incertus (ismeretlen, bizonytalan vidék) - a patriciusok és plebejusok küdelmei a trvhozás tükrében - i.e 494: elsõ kivonulás: tribuni plebis tisztsége - i.e 449: 2 kivonulás, leges Valeriae Horatiae erõsiti meg a néptribunusi tisztséget - i.e 445: lex Canuleia de conubio (egymás közötti házasság OK) - i.e 444: katonai parancsnok (tribunus militum) consuli jogkört (consulari potestate) kap - i.e 367-366: leges Liciniae Sextiae - plebejusok

adósságterhei csökkennek - ager publicusból max 500 iugerum foglalható el az egyes polgárok által - egyik consul plebejus - praetori tisztség felállitása - i.e 326: lex Poetelia Papiria de nexis: adósrabszolgaság szigorának enyhitése - i.e 300: lex Ogulnia: plebejus lehet fõpap (elsõ plebs pontifex maximus: Coruncanius i.e 254-ben) - i.e 300: lex Valeria de provocatione (magistratusok itéletei a városon belül - domi - a népgyülésnél megfellebbezhetõk), militiae csak leges Porciae óta - i.e 287: lex Hortensia: a plebiscitumok az egész Populus Romanusra kiterjednek 3. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos) - társ-i normák az archaikus kor idején - i.e 8 sz: jogi normák nem határolódnak még el a vallási és erkölcsi normáktól - legrégebbi idõk normarendszere: mores maiorum (mos) = általános, differenciálatlan, vallási-erkölcsi-jogi normák rendszere - a jog önálló normarendszerré válása - egyes normák kötelezõ ereje a

szokások révén megszilárdul - megszegésüket az állam által gyakorolt szankció rendszeresen és következetesen sujtja - kialakul az egyre inkább önálló szokásjog (consuetudo) 7 - i.e 451-450: XII táblás trv: jog, mint önálló normarendszer sajátosságai = a rómaiak kitalálják a jogot - a jog fogalmának differenciálódása - a ius jelentése - eredetileg a forum Romanum egy konkrét helye, ahol a praator trvkezett (in ius vocatio = praetor szine elé hivás) - i.e Vsz: az iniuriával (jogsérelem) szembeállitva vmely magatartás jogszerüségére vonatkozott - kialakul elvont, alanyi jogi és tárgyi jogi fogalma (elvonatkoztatnak a magatartás ténylegességétõl) - a ius civile - ha tárgyi jogra (római jog szabályainak összességére) tekintenek: ius civile (ünnepélyesebben: ius Quiritium) - kezdetben a római városállam (polgárok közössége) sajátos jogrendszere, irott formában: XII táblás trv-kben. Igy ellentéte a iura peregrinorum

(külföldi jogrendszerek) - a vallási normarendszer fejlõdése - a jogszabályok betartását elhatárolják az istenek jogainak tiszteletben tartásától - fas: eredetileg minden olyan magatartás, amely az isteneket nem sérti - trvkezésre alkalmas napok: dies fasti; nem alkalmasak (sértené az isteneket): dies nefasti - utóbb: fas = vallási normák összessége - fas szabályainak egy része közjogi jelleggel bir (pl: ius sacrum, ius pontificium). Ezekbõl alakul ki a császárkorban az isteni jog (ius divinum) - az erkölcs, mint önálló normarendszer a rómaiaknál - mos a közt. idején: erkölcsi normák önálló rendszere - gyakran szokásjogot értettek alatta, ill. jogi jelentõséggel nem rendelkezõ, egyszerü szokást - censori jogalkalmazás során mos = olyan társ-i normák, amelyek sem a ius, sem a fas körébe nem tartoznak (a mos sui generis fogalma) - a pater familias hatalma alatt álló házközösség bizonyos életviszonyaira vonatkoztak - mos

normáinak megtartására a censor felügyel (büntetõ-intézkedésekkel = nota censoria szankcionál) - a jog erkölcsi megalapozottsága (római jogtudósok szerint) - a jogszabályokat erkölcsi eredetü, de jogi tartalmat nyert alapelvekbõl kiindulva kell értelmezni, alkalmazni - az emberi élet 3 alapszabálya (praeceptum iuris = jogi parancs) - honeste vivere (tisztességesen élni) - alterum non laedere (mást meg nem sérteni) - suum cuique tribuere (mindenkinek megadni, amit megilleti) - a jognak érvényre kell juttatnia az igazságosságot (iustitia) 4. fejezet: A római állam és jog a kései köztársaság korában 1. A kései köztársaság korának társadalma - Róma terjeszkedése Itáliában és a Meditteráneumban, Karthágó elpusztitása - a római társ. rétegzõdése - földbirtokos arisztokrácia helyére nobilitas (nemesség) - consulok és leszármazottaik - i.e 2 sz-tól ordo senatorius (földbirtokon nyugvó hatalom) - lex Claudia de nave senatorum

(218): korlátozza a senatorok 8 kereskedelemben való részvételét - lovagok (equites) rendje: ordo equester - vagyonos plebejusok (nagyvállalkozók, bankárok) - elszegényedõ parasztság - itáliai latifundiumok és provinciai birtokok versenyében elszegényednek - szavazatai áruba bocsátásából élnek - rabszolgák (nagyüzemi gazdálkodás terjed) - felkelések: Eunus-féle sziciliai (138-132), 2. (104), Spartacus (73-71) - pol-i küzdelmek a kései közt. korában - Gracchus-fivérek tevékenysége - populares (néppárt) megjelenése (optimates ellen) - C. Marius: proletár állományu, zsoldoshadsereg - Marius és Sulla harca 2. A kései közt államszervezete - a római bir. létrejötte - 3 elkülönüt rész: Róma városa, Itália, provinciák - városközpontu állam modellje szerint irányitott birodalom - Róma, mint városállam jogi szervezete - magistratusok - állam élén: 2 consul - 242: praetor mellé collega - praetor urbanus (városi) - praetor

peregrinus (idegenek): választhat civiljog és peregrinusjog alkalmazása között - aedilis curulisek (rabszolga- és igásbarompiac forgalmának jogi rendezése!), quaestorok, censorok, tribuni és aediles plebis (utóbbiakat már patriciusok is lehetnek) - i.e 180: lex Villia annalis (majd a 82-es lex Cornelia de magistratibus): egyes tisztségeket meghatározott sorrendben és korban kell viselni (cursus honorum): 1. quaestura (30 éves) 2. aedilitas v tribunatus (37 éves) 3. praetura (40 éves) 4. consulatus (43 év) 5. censor és dictator csak consulviselt személy lehet - gyakori lesz az éves fõhat. meghosszabitása (prorogatio imperii) - szükséghelyzetben magánembert is felruháznak teljhat-mal (privatus cum imperio) - volt fõhivatalnokok mint promagistratusok x provincia élére kerülnek helytartónak (Sulla alkotmányreformja - 81 - intézményesiti) - i.e 60: elsõ triumvirátus (Pompeius, Caesar, Crassus) - i.e 43: lex Titia: 2 triumvirátus - senatus - Sulla:

600-ra emelt létszám - Caesar: 900-ra emelt létszám - legfontosabb államhatalmi szerv - szükségállapot esetén senatus consultum ultimatumot ad ki (teljhatalom a magistratusoknak, intercessio és provocatio kizárva) - népgyülés - ténylegesen csak a comitia centuriata és a tributa müködik - trv-k: inkább a concilium plebis hozza - Itália jogi szervezete - 268: egész Itália római fennhatóság alatt, 2 rész: 9 1. ager Romanus (rómaiak által birtokba vett T) - lakosai római polgárok 2. ager peregrinus (szövetségesek T-e) - korlátozott, un. latinjoguak v egyáltalán nincsenek jogaik - szövetséges v. Marsus-háboruk (ie 90-88) - i.e 90: lex Iulia de civitate Latinis et sociis danda: Róma mellett kitartó szövetségesek római polgárjogot (civitas Romana) kapnak - területi megoszlás és jogi szervezet: A) ager Romanus (a római állam T-e, teljes, v. korlátozott polgjogu lakosok) - oppida civium Romanorum (szövetséges latin városok) -

félpolgárjogu közösségek - municipia civium Romanorum (lakói eredetileg nem rómaiak, önkormányzatuk megmarad) - praefecturae (a praetor urbanus helyetteseket delegál) - coloniae civium Romanorum (szövetséges T-k határvidékein, lakosság = teljes jogu római polgárok) B) ager peregrinus (nem a római állam tul-a) - lakosai nem római polg-k, kivéve az itt létesitett coloniae Romanae lakosai - Rómával szövetséges idegen népek (socii) a) nomen Latinum (latin városállamok), 493: szövetség Rómával - latin háb. után a latinjog másodrangu állampolgárság lesz (suffragium, conubium megvonása) - 338 után önálló maradó latin városok: municipia Latina - latin szövetség alapitotta coloniák: coloniae Latinae - Róma olyan coloniái, amelyek lakosait a latinjoguak közé sorolta be = coloniae Latinae (de nem a nomen Latinae része!) b) itáliai szövetségesek (socii Italici), nem latinok - 0 commercium, conubium, ius migrandi - idõvel néhány város

municipium, v. praefectura lett - 89 után a peregrinus közösségek is felemelkednek a municipia civium Romanorum sorába c) ellenséges, vagy fellázadt itáliai népek (teljes jogfosztottság) - provinciák jogi szervezete - provincia = eredetileg imperiummal rendelkezõ magistratus müködési T-e, melyet a senatus jelöl ki = késõbb: Itálián kivüli meghóditott, önálló kormányzat alá vont T-k - õslakosai: - Róma szövetségesei (peregrini foederati, pl.: Karthágó) - szabadságukban meghagyott városok (civitates liberae, pl.: görög poliszok) - legyõzött idegen népek (peregrini dediticii, pl.: gallok) - helyi igazg-t a provinciai rendtartás (lex provinciae) szabályozza (hóditó hadvezér + szenátusi bizottság állitja össze) - kzjogi értelemben római T = évi egyenes adó (tributum, lehet összegszerü: stipendium, v. tizedben megállapitott: decumae) - elsõ tartományok élén: rendes fõhivatalnokok (consul, v. praetor), majd 81-tól: hivatalviselt

magistratusok - provinciai edictumokat bocsátanak ki - kinevezik helyetteseiket (legati) - mellettük quaestorok segitenek - kerületekre (conventus) osztott provincia 10 3. A kései köztársaság jogrendszere (préklasszikus jog) - ius civile - ius praetorium A) - ius civile: civiljog, Róma nemzeti joga B) - ius praetorium (a ius gentium és a ius naturale szabályait is érvényre juttatja) - praetor: 0 trvhozás (legislatio) joga (praetor ius dicere potest, facere non potest) - a fõmagisztrátusok a iurisdictio keretében uj joganyagot alakitanak ki = ius honorarium (forrásai: praetor, és magistratusok hirdetményei, edictumai) - a praetori jog eredete - jogsegélyformák (szokásjog érvényre juttatása, sokszor contra legem) - a praetor peregrinus ius gentium alapján kialakitott perrendje - i.e 2 sz: lex Aebutia de formulis (a praetor peregrinus által kialakitott praetori perrend, és az annak keretében elhelyezkedõ anyagi jogi szabályok civiljogi erõre emelése =

e joganyag a praetor urbanus fóruma elõtt is alkalmazható - praetori jog Papinianus szeint: az a jog, amelyet a praetorok vezettek be a civiljog szabályainak kisegitése vagy kiegészitése vagy kijavitása céljából C) Cicero: ex iure civili ac praetorio = a ius civile és a ius praetorium egyenrangu jog - ius civile egyre inkább ius strictum lesz (régi, merev, szigoru) - praetori jog ius aequum lesz (hajlékony, rugalmas, méltányos) - a görög filozófia hatása a római jogra - filozófia tanulmányozása révén jutnak el a préklasszikus kori római jogtudósok 3 alapvetõ kategóriához: aequitas, ius naturale, ius gentium - aequitas - a polgárok közötti jogegyenlõség (Cicero a civiljogot azonositja vele) - görög filo. hatására: igazságos és méltányos elbirálás; objektiv értelemben vett bona fides (jóhiszemüség) és ius aequum szinonimája lesz, a ius strictum ellentéte - modern értelemben vett méltányosság - természetjog (ius naturale) -

eredetileg az aequitas értelmében használják - Cicero: az értelemmel kapcsolja össze - Gaius: a természetjog az ember természetes értelmén alapszik, olyan életviszonyokra vonatkozó jog, amelyek az embernek az állatokkal való közös természetébõl erednek - a ius naturalét az emberi trv-k nem ronthatják le - modern természetjog: Hugo Grotius - ius gentium (népek joga) - ókori Róma: fõleg = háboru és béke joga, = ius fetiale (fetiales nevü papi testület után. Ok: szakrális vonások) - késõbb: közös jog értelmet nyer (vmennyi népnél érvényesülõ jog). Alap a praetor peregrinusnak az alkalmazáshoz - ius gentium és ius naturale különbözõsége posztklasszikus forrás szerint: elõbbiben van rabszolgaság intézménye, utóbbiban nincs - a római bir-ban egyidejüleg hatályos jogrendszerek: - birodalmi jog (Reichsrecht) - ius civile + ius praetorium, bir. egész T-n, tulkép = római jog - helyi népjogok (Volksrechte) - római hóditás elõtti

idõkbõl erednek, ált. a meghagyott peregrinus birói fórumok elõtt érvényesülnek, de gyakran alkalmazzák a római biróságok is - provinciai jog (Provonzialrecht) - római jog x tartományokra, v. össz tartományra kiterjesztett szabályai 11 - egyes provinciák számára kibocsátott, helyi népjogokra is tekintettel lévõ provinciai trv-k (leges provinciae): a nemzetközi magánjog csirái (különbözõ provinciákban élõ lakosok közötti perekben használják) - tartományi helytartók hirdetményei (edicta provincialia) 5. fejezet: A római állam és jog a principátus korában 1. A principátus korának társadalma - Róma szabad társ-nak rétegzõdése - 2.sz-tól: jogilag privilégizált elõkelõk (honestiores) és alacsonyrendüek (humiliores) elkülönülése - társ. élén: császár - körülötte: domus imperatoria (császári család) - Augusta (princeps nõi rokona): császári jogok, de kötik a trv-k - földbirtokos arisztokrácia: senatori rend

(ordo senatorius) (- nobilitas eltünt) - köztársasági adminisztráció továbbra is müködõ fontosabb hivatalait töltik be - kis létszámu, jelentõs pol-i, gazd-i befolyással bir - lovagrend (ordo equester) - kereskedelemben elvesztik vezetõ szerepüket - császári közig-ban nagy befolyásra tesznek szert - városok nemessége (ordo decurionum) - decurió = városi tanács (consilia) tagjai, a helyi censorok választják õket a város promagistratusai közül - köznép (plebs) - városi köznép (plebs urbana) - vidékek lakossága (plebs rustica) - falvakban (vici) élõ parasztok (rustici) - szabad kisbérlõk (coloni) - rabszolgák (servi) - rabszolgamunka jelentõsége csökken 2. A principátus államszervezete - a római állam szervei - uralkodó (princeps) - princeps senatusból (legtekintélyesebb senator) - jogai: - tribunicia potestas (személye sérthetetlen, népgyülés, szenátus összehivásának joga, vétójog) - imperium proconsulare (császári

provinciák feletti legfelsõ kormányzat - imperator (hadsereg fõparancsnoka) - i.e 12-tõl pontifex maximus - Augustus + pater patriae (haza atyja) - köztársasági intézmények (egyre kisebb jelentõség) - magistratusok müködnek (császári ajánlási jog = commendatio) - senatori rend tagjai - consul (reprezentativ + jogszolg) - praetor - censori hivatal megszünik - aedilis curulis (csak vásári rendtartás, biráskodás) - quaestor 12 - tribunus plebis (korlátozott szerep, de + itélkezés) - senatus - 600 tagot a császár jelöli ki (adlectio) - hatalom átruházásának aktusát gyakorolja - magistratusokat választ (i.sz 14-tõl) - trvhozás - Itália + senatusi provinciák kormányzása - államkincstár felügyelete - büntetõügyekben fellebbviteli fórum (cognitio senatus) - népgyülések: fokozatosan elhalnak (utolsó lex rogata: 96-ban) - fokozatosan kiépülõ birodalmi államszervezet - uj hivatalok (nova officia), kezdetben a princeps magánigazgatási

egységei - rokonok, barátok, kisérõk: consilium (tanács) A) Rómát (késõbb Itáliát is) igazgató császári fõhivatalnokok - 2 lovagrendi praefectus praetorio - eredetileg a császári testõrség parancsnoka - egész Itáliára kiható trvkezési jogkör (2. sz-tól) - princeps helyetteseként itélkeznek a provinciai helytartók hozzájuk fellebbezett ügyeiben - ált. rendelkezéseket bocsátanak ki (nem lehet ellentétes császáréval) - praefectus urbi - imperiummal felruházott polgári fõhivatalnok - császár a senatorok közül nevezi ki, hatásköre: - közrend fenntartása (custodia Urbis) a neki alárendelt rendõri egységek (3 cohors urbana) révén - biráskodás Rómában + határtól számitott 100 mérföldön belül - további praefectusok: városi rendõrség és tüzoltóság parancsnoka, városi gabonaellátás felelõje, stb. - curatorok: az aedilisek cura Urbisa + censori feladatok B) birodalom egységes kormányzását szolgáló hivatalok -

princeps saját kancelláriája (Claudius, 41-54 hozta létre) 1. a memoria (naplók vezetése, császári adminisztráció személyi ügyei) 2. ab epistulis (hivatalos levelezés) 3. a libellis (jogi beadványok) 4. a rationibus (császári magánkincstár = fiscus Caesaris számvitele) - hivatalok tagjai: uralkodó szabadosai (liberti) közül - Hadrianus (117-138)-tól egységes közig: - consilium principis (császári tanács) - legfõbb kormányzati szerv - fõtisztek + jogtudósok - élén: 2 praefectus praetorio - ellenõrzik a kancellária osztályait (scrinia) - és a scrinia vezetõit (procuratores) - Septimus Severus (193-211) idején: katonai jelleg erõsödik - titkosrendõrség (frumentarii, már Hadrianusnál) - pénzügy igazgatás megoszlik: 1. aerarium Saturni (eredetileg közjog hatálya alatt) 13 2. fiscus Caesaris (eredetileg mgnjog hatálya alatt, de fokozatosan közjogi szerepet ölt, magába olvsztja az aerariumot) - bevételeit, kiadásait a procurator a

rationibus kezeli - jogi védelme: kincstári ügyészek (advocati fisci) - quaestorok és procuratorok hajtják be a stipendiumot (senatusi provinciákból) + tributumot (császári provinciákból) - a birodalom T-i igazgatása - Város, Itália és tartományok kormányzása még mindig elkülönül - Augustus 14 kerületre (regiones) osztja Rómát, 11-re Itáliát - Appennini-fsz egésze ager Romanus (adómentesség + cohortes praetoriae és urbanae kivételével 0 katonaság) - császári funkcionáriusok (iuridici, correctores) müködnek a helyi közösség hatáskörén kivül lévõ ügyekben - tartományok - princeps és senatus felváltva kormányozza - Severusok: egységes rendszer, hivatalnok irányitás - nem ager Romanus, de az állam földje, igy helyi közösségek csak bérelhetik (kivéve ius Italicumot kapott coloniák = T-ük itáliai föld, római tuljog érvényesül - 2. sz-ra állandó: concilia provinciae (szakrális és tanácskozó funkcióju tartományi

gyülés) - régi, pacifikált tartományok élén: proconsul - határ mentén fekvõ császári provinciák élén: princeps, helyettese (legati Augusti pro praetore) utján - Egyiptom élén: praefectus Alexandriae et Aegypti - constitutio Antoniniana (212) - Antonius Caracalla (211-217) adja ki (= edictum Caracallae): birodalom minden szabad alattvalója római polgjogot kap (kivéve: Latini Iuniani, peregrini dediticii) 3. A principátus jogrendszere (klasszikus jog) - ius civile és ius praetorium a klasszikus korban (csak eredetben különbözik) - ius civile: népgyülés, senatus, császár (jogalkotásra hivatott tényezõk) alkotja - egyre inkább a jogtudósok müveiben lévõ egységes jogot, ill. magát a jogtudományt értik, ill. a ius privatum szinonimája lesz - ius honorarium (praetorium): praetorok, aedilis curulisek, provinciai helytartók (jogalkotásra nem hivatott tisztvis,) alkotják - edictumok jogszabályi jellege végleg megszilárdul, a ius honorariumnak

már nincs jogfejlesztõ szerepe (helyette a császári jogalkotás + biráskodás) - ius publicum - ius privatum - közjog: állam szervezetére vonatkozik (vallási szervezet is!) - mgnjog: mgnélet, polgárok személyi, családi és vagyoni viszonyai - késõklasszikus jogtudomány a kettõt a közérdek (utilitas publica) és a mgnérdek (utilitas privata) fogalmának bevezetésével választotta el - ius cogens - ius dispositivum - a tárgyi jog csoportositása szerint jogszabály: 1. kényszeritõ jellegü (ius cogens) Közjog + néha mgnjog szabályai 2. engedõ, hézagpótló (ius dispositivum), csak ha felek nem állapodnak meg Ált. mgnjog szabályai Ius permittens-nek (engedõ jognak) is hivják - mores szerepe a császárkorban - mos normái alakulnak: 1. tételes jogi normákká 2. jogalkalmazás során kiemelt jelentõséggel biró alapelvekké (klassz jogtud 14 müv.: boni mores - jó erkölcsök kitétel) - a jó erkölcsökbe ütközõ (contra bonos mores)

magatartás jogellenes (még ha jogszabályba nem is ütközik) - mgnjog fejlõdése a provinciákban - K: római mgnjog behatolását a népjogok, ill. a görög nyelv lassitják - NY: latin nyelv, fejletlenebb kultura miatt könnyebben hatol be (= posztklasszikus nyugati vulgárjog) - helyi polgárok (civitas peregrina): mgnjogi ügyekben helyi népjogot alkalmazhatják a constitutio Antoniniana után is a római jog és trv-k helyett (pro iure et lege) 6. fejezet: A római állam és jog a késõcsászárkorban 1. A késõcsászárkor társadalma - a római ir. felbomlása (395, 476) - a római társ. tagozódása - honestiores - római polgjogu szabadok - nagyobb pénzbirság, de 0 halálbüntetés - bir-i + városi arisztokrácia, papság, hivatalnokok, tisztek, orvosok, épitészek 1. honorati (vpossessores) - senatorok (vir clarrissimus: öröklõdõ cim) - bir-i fõméltóságok, hivatalok viselése - lovagok (vir perfectissimus) - polg-i és katonai hivatalokban 2. városi

nemesség (curiales) - sacerdotales, principales, decuriones-re oszlik - császárok curiájukhoz kötik õket - humiliores 1. városi köznép (plebei) - gyakran collegiákb (szakmai egyesületbe) tömörült 2. kisbérlõkbõl félszabadokká lesüllyedt colonusok A) szabad bérlõk (coloni liber) B) röghöz kötöttek (adscripti) - rabszolgák 2. A késõcsászárkor államszervezete - dominatus és hagyományos római államszervek - Diocletianus (284-305): dominatus (dominus et deus megszólitás után) - irányitás: tetrarchia (négyes uralom) - 2 fõcsászár (Augusti) - divus (isteni), deus (istenség), majd sacer - trvhozó - igszolg - végrehajtó hat. - államvagyon tulajdonosa - 2 alcsászár (Caesares) - 330: Constantinus megalapitja Constantinopolist - köztársasági szervek: csak néhány magistratus - az egységes birodalmi adminisztráció - funkcionálisan és hierarchikusan tagolt A) kzp-i kormányszervek (militia palatina) - udvarban (aula) 15 - kiséret

(comitatus) - comesek hierarchiája - kzpi igazg legfõbb szerve: sacrum consistorium (államtanács) - polg-i és katonai közig. felsõ szintü vezetõi - udvari fõméltóságok - magister officiorum (fõudvarmester) - kancelláriai hivatalok (scrinia) élén - császár kegyétõl függõ döntések formába öntése - levelezés és egyéb hivatali ügyek - bedaványok jogi elbirálása - scrinium dispositionum (császári utazások szervezése - államrendõrség (agentes in rebus) élén - palotaõrség (scholae palatinae) élén - bir-i posta (cursus publicus) élén - fegyvergyárak (fabricae) élén - quaestor sacri palatii (fõkancellár) - uralkodó nevében kiadott jogi iratok levélformában való megfogalmazása - császári rendeletek - hivatalnokok kinevezési okmányai - codicilli: magasabb rangu - probatoriae: alacsonyabb - comes sacrarum largitionum (kb. pénzügymin) - procurator a rationibus helyére - diocesiseken keresztül - bir. pénz- és adóügyei - comes

rerum privatarum - uralkodó magánvagyonára felügyel - császári palota tisztvisei - praepositus sacri cubiculi (kb. fõkamarás) - császári palota igazgatása - államtanács mellett irnokok (notarii) B) T-i igazg (többszintü hivatali apparátus) - elválik polgári (militia officialis) és katonai közig. (militia armata) - polgári - 4 praefectus praetorio (császárok mellett, majd helyett) - 4 praefectura élén - közig, természetbeni adók behajtása, legfelsõ szintü trvkezés - praefectus urbi (két fõváros élén 1-1) - vicariusok: praefectus praetorióknak segit - késõbb saját T-t (dioecesis) kapnak - helytartók (provinciák élén) - biráskodás, tartományi városok önkormányzatát felügyelik, közig - katonai - császár környezetében (palatini) - belsõ tartományokban (comitatenses) - határokat védõk (limitanei) 16 - tisztvis: - hadsereg fõparancsnoka + legfõbb biró - gyalogság: magister peditum - lovasság: magister equitum - magistri

militum (fõvezérek mellé T-i parancsnokok) - duces (a comes-i rangra emeltek: comites rei militaris) - dioecesisekben állomásozó csapatok élén - az egyház szerepe a kései római bir-ban - 313: türelmi rendelet (Constantinus) - 380: államvallás (Theodosius) - püspökök (episcopus) - provincia kzpjában székelõ püspök: metropolita - patriarcha: a legtekintélyesebb, Szt. Péterre visszamenõ székek püspökei kapják meg az elnevezést - pápa: Róma püspöke 3. A késõcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog) - egységesülés a birodalmi jogrendszerben - ius civilét a ius criminaléval is szembeállitják (+ eredeti éretlme) - ius privatum: diszpozitiv jog szinonimája lesz; ius publicum: kógens jog szinonimája lesz - jogszabálygyüjtõ munka, idézési trv-k, jogegységesitõ aktusok, iustinianusi kodifikáció - birodalmi és helyi jogok egységesülése is megindul - kereszténység: integráló hatás - vulgárjog - 4-5. sz-ban jut

uralomra - vulgarizálódás oka: - gazdasági + szellemi élet hanyatlása - klasszikusok gondolkodásmódja a provinciákban nem érvényesül - posztklasszikus római vulgárjog: részben a provinciák Rómához viszonyitott egyszerübb joggyakorlatából, részben a klasszikus jogtudomány lehanyatlásából eredõ leegyszerüsödött jogászi gondolkodásmódot tükrözõ római jog - iustinianusi trvhozás: jogtudósok müveinek (ius) és császári rendeleteknek (leges) összefoglalása; XII táblás trv óta az elsõ (Edictum perpetuum csak edictumanyag) 7. fejezet: Róma államközi kapcsolatai? 1. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai - Róma a latin szövetségben - az államközi érintkezés intézményei - hospitium (privatum): két különbözõ etnikumu család hosszu idõre (esetleg örökre) szóló védelmi megállapodása - amicitia: városállamok közti barátsági szerzõdés - ezen alapszik a vendégjog (hospitium publicum): szerzõdõ városállamok

polgárainak kölcsönös védelme egymás területén - a szövetségi szerzõdésekben a felek még teljesen egyenlõek (foedera aequa) 2. Róma államközi kapcsolatai a kései közt idején - szövetségi rendszer Itáliában, provinciai hóditások - az államközi érintkezés intézményei - barátsági szerzõdés (amicitia) - szövetségi szerzõdések (foedera): Róma és nem latin közösségek között 17 - egyenlõ szövetségi szerzõdés (foedus aequum) - önálló szerzõdéskötési és hadüzeneti jog - egyenlõtlen szerzõdés (foedus iniquum) - a római nép felségét (maiestas populi Romani) el kell ismernie - recuperatio: 3 tagu római esküdtbiróság itélkezik, a római polgároknak okozott kár megtéritését illetõen 3. A római bir államközi kapcsolatai a császárkorban - imperium Romanum + pax Romana eszméje - államközi szerzõdések: - parthus birodalommal, mint független állammal - keleti királyságokkal (ütközõállam szerepe a római

és a parthus bir. között, meghagyják függetlenségét) - egyes keleti uralkodókkal, akik a császár kliensévé váltak (esetleg római polgjogot kapnak) 4. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban - ius fetiale: azon vallási elõirások összessége, amelyek az archaikus Róma és a latin ill. kzpitáliai városállamok közötti érintkezést rendezték elsõsorban hadüzenet és békekötés tekintetében. Tehát eredetileg fas - betartását a fetiales papi kollégiuma felügyelte - fetiale feladata: a háboru legyen bellum iustum ac pium (emberi és isteni jogoknak megfelelõ). Tehát háboru tulkép: istenitéleti párbaj - ius gentium - ius fetiale helyét foglalja el - eleinte Róma államközi érintkezését rendezõ szakrális jellegüket elvesztett szabályok összessége, majd a minden népnél megtalálható, közös mgnjogi szabályok megjelölése - nem = modern nemzetközi jog, mert hiányzik a szuverenitás fogalma (majd: De Vitoria, Bodin, Suarez,

Gentilis, Grotius) 8. fejezet: A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál A) A jog (ius) fogalma 1. A jog (ius) fogalma és kategóriái - a jog fogalma a rómaiaknál = ius 1. jogosultságot, alanyi jogot (facultas agendi) jelentett, tehát, hogy egy személynek joga van vmihez 2. jogszabályok, tárgyi jog (norma agendi) Ide sorolták az egy-egy jogszabálycsoport látszatát keltõ filozófiai fogalmakat (pl.: ius naturale, ius gentium) + jogszabályok egyes forrásait. Ius est ars boni et aequi (a jog a jó és a méltányos müvészete), célja az igazságosság (iustitia) érvényre juttatása - a jogi dogmatika néhány alapfogalma - jogviszony (Rechtsverhältniss): olyan emberek közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz. Csak személyek között állhatnak fenn - jogi tény (juristische Tatsache): olyan tények, történések, de kiváltképpen emberi cselekmények (Handlungen), amelyek joghatásokat váltanak ki. Legfontosabb jogi tények: a jogügyletek

(Rechtsgeschäfte) - jogintézmény (Rechtsinstitut): szinte minden tárgyi jogi jelenség. A nagyobb jelentõségü jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerezett összessége - jogág: hasonló jogviszonyokat rendezõ jogszabályok - jogrendszer: adott államban hatályos jogszabályok összessége - a jog felosztásai - ius universale - ius particulare 18 - ius universale: egy adott állam egész T-re kiterjedõ jog - ius particulare: bizonyos vidéken érvényesülõ résszerü jogszabályok - ius generale - ius speciale (fõszabály és kivétel viszonya) - ius generale: általános jelleggel érvényesül - ius speciale: különleges szabályozást igénylõ jogviszonyokra vonatkozó különös szabályok - ius commune - ius singulare - ius commune: a jog rendszerint alkalmazandó szabályai - ius singulare: kivételesen alkalmazott szabályok - különös méltánylást érdemlõ jogi helyzetben (beneficia iuris) - különleges elbánásban részesitett

személycsoportra (privilegia) - ius primarium - ius subsidiarium - lex subsidiaria (kisegitõ jog) csak akkor alkalmazható, ha az adott kérdést elsõdleges jogszabály (lex primaria) nem rendezi - ius vetus (közt-i korszak joganyaga) - ius novum (császári koré) - ius ordinarium - ius extraordinarium (ua. mint fenn) - ius sacrum - ius profanum, majd ius divinum - ius humanum - ius scriptum (irott jog) - ius non scriptum 2. A jogalkalmazás - a jogalkalmazás folyamata - vonatkozó (v. analóg) jogszabály kiválasztása - lex posterior derogat legi proiri (késõbbi trv lerontja a korábbit) - lex specialis derogat legi generali (különös trv lerontja az ált-t) - lex primaria derogat legi subsidiariae (elsõdleges trv lerontja a kisegitõt) - jogszabály hiteles szövegének és kötelezõ erejének megállapitása - jogszabály értelmezése, interpretálása - logikai müvelet, mely során a jogalkalmazó a jogszabály rendelkezéseit a konkrét esetre vonatkoztatva

itéletet mond A) értelmezési folyamat tipusai - interpretatio grammatica (nyelvtani) - interpretatio logica (logikai) - interpretatio systematica (rendszertani) - interpretatio historica (történelmi) - jogszabály értelmezésének általános elvei: - maga egészében kell értelmezni - jogszabály betü szerinti követése nem zárja ki a trvsértés lehetõségét - trvhozó akaratát (voluntas legis) kell megvizsgálni - ha fenti után még mindig kétséges, akkor az enyhébb értelmezést kell követni (in dubio pro reo: kétség esetén a vádlott javára kell itélni) - logikai ált. szabályai - argumentum a maiori ad minus (többrõl kevesebbre való következtetés) - argumentum a contrario (ellenkezõbõl való következtetés) B) interpretáció eredménye lehet - megállapitó (interpretatio declarativa) - kiterjesztõ (i. extensiva) - megszoritó (i. restrictiva) - analogia: tényállás hasonlóságán alapuló jogalkalmazói eljárás (pontifexek és praetorok

ilyen irányu tevékenysége a jogalkotás egyik neme is) 19 B) A római jog forrásai - a jogforrás (fons iuris) fogalma - gnoszeológiai értelemben: = a jog megjelenési formája (fons cognoscendi) - ontológiai értelemben: = ami a jogot létrehozza (fons eseendi) - a római jog egyes forrásai (gnoszeológiai szempontból) - szokásjog (consuetudo) - trv (lex) - senatusi határozat (senatus consultum) - magistratusi hirdetmény (edictum) - jogtudomány (iurisprudencia) - császári rendelet (constitutio) 3. A szokásjog (consuetudo) - szokás, jogszokás, szokásjog - vallási v. erkölcsi normák alapján - szokás jogi tartalmat nyer = jogszokás - jogszokások összessége: szokásjog - mindig iratlan (iratlan jog: ius non scriptum) - erkölccsel közös gyökér (de nem = mos, mert azt jogszabályok képzik) - (irott jog: elõirt formában, irásban rögzitenek + kihirdetnek) - a szokásjog ismérvei és hatása - ismérvei Salvius Iulianus szerint (i.sz 2 sz): - a nép

hallgatólagos egyetértése (tacitus consensus populi) elfogad egy gyakorlatot, amely irásba foglalás nélkül (sine ullo scripto) utóbb mindenkit kötelez (tenebunt omnes) - modern értelemben: a jogalkalmazásban hoszabb idõn át ténylegeseb érvényesülõ iratlan szabályok - a szokásjog a császárkorban - principátus: kettõs arcu (a trv-k magyarázója, v. rontója) Ok: - a szokásjog a trv-ket kétértelmüség esetén (in ambiguitatibus) magyarázza, néha a joggyakorlat azonban a consuetudot követi a trv-k helyett, igy utóbbiakat lerontja - dominátus: 319-es rendelet megfosztja a szokásjogot trvrontó hatályától (kzp-ositó trörekvések a jogban is) 4. A trv (lex) - a trv a közt-i korban - eredetileg: elõirt módon irásban megszövegezett, népgyülések által megszavazott, szabályszerüen kihirdetett határozat - lex a concilium plebisen elfogadott plebiscitum is A) lex lata v. rogata (megszavazott trv) - megalkotásának menete: - magistratus hivja

össze a népgyülést, dolgozza ki a trvjavaslatot és terjeszti elõ - populus formátlan gyüléseken (contio) megvitatja - comitia szavaz - senatus jóváhagy (patrum auctoritate) - irásba foglalják, fatáblákon (tabulae) közzéteszik, ezek megõrzésérõl az állami levéltár (tabularium) gondoskodik) - részei: a) praescriptio (trv fejirata) - javaslattevõ magistratus neve (személyes felelõség) - trv meghozatalának helye, ideje 20 - elõször szavazó század (centuria praerogativa), v. kerület neve b) rogatio (rendelkezõ rész) - parancs, elõirás, tilalom c) sanctio (trv megszegõivel szemben kilátásba helyezett joghátrányok) - lex perfecta (magatartás tilos, érvénytelen, eredeti állapotot állit vissza) - lex minus quam perfecta (büntetés, de cselekményt nem érvényteleniti) - lex imperfecta (magatartás tilos, de 0 jogkövetkezmény), pl.: lex Cincia de donis et muneribus: ajándékozás x értéken felül tilos, de ha mégis, akkor sincs semmi -

lex plus quam perfecta (büntetés + érvénytelenités) - i.e 287: lex Hortensia: lexszel egyenrangu forrás a plebiscitum (egész népre érvényes lesz) B) lex data (egyes trvhozásra feljogositott személyek adják ki) - már XII. táblás trv, de ált csak a kései közt idején: dictatorok, imperatorok (utóbbi: leges provinciae) - trv a császárkorban - comitiák trvhozása eljelentéktelenedik a) dominátus idején lex: császári rendeletek b) szerzõdõ felek magatartását meghatározó szerzõdési kikötések (lex contractus), pl.: lex locationis: a bérletnél a bérlõ magatartását megszabó elõirás - fentiek szerint szembeállitható lex publica és lex privata - a római trvhozás emlékei a) Papirius Leges regiae c. gyüjteménye b) XII. táblás trvt megelõzõ idõszak trvhozása c) XII. táblás trv (lex XII tabularum) - tizfõs bizottság (decemviri legibus scribundis) a comitia megbizásából - 451: 10 tábla - 450: +2 tábla (2. decemvirátust elüzik) -

mgnjogi, eljárásjogi, anyagi büntetõjogi, rendészeti + vallási természetü szabályok - cél: római szokásjog rögzitése - joghézagok = pontifexek feladata ezek kitöltése (interpretatio pontificalis) analogia alapján d) XII. táblás trv-t követõ trvhozás - lex Aquilia de damno (kártéritési jog alapjai, i.e 3sz) - lex Laetoria (25 évüket be nem töltött serdületlenek szerzõdései, 2. sz) - lex Aebutia (peres eljárás reformja, 2. sz) - lex agraria (ager publicus birtokosai a tényleges hatalmukban tartott földet tul.-ba kapják, 111) 5. A senatusi határozat (senatus consultum) - közt: nem jogforrás, csak tanács, de követendõ - császárkor: - princeps = senatus feje - oratio principis: princeps javaslata - trverejét a senatus consultum biztositja - 2.sz: Gaius: a senatus consultum trverõvel rendelkezik (legis vicem obtinet) - senatus consultum részei: - elnöklõ magistratus neve, gyülés helye, ideje, tanuk neve - elõterjesztõ magistratus

jelentése 21 - bevezetõ formula - határozat tartalma - senatorok jóváhagyását jelzõ C betü 6. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum) - edictum fogalma - magistratus curules joga (ius edicendi): hivatalos hirdetmények utján érintkezik a néppel. Késõbb fehér fatáblán (album) kibocsátott hirdetmény = edictum (ált, hivatali programot teszik közzé) - fajtái: - praetori (egész vagyonjog, részben családjog) - aedilis curulisi (eladói szavatosság körében) - helytartói (provinciákban a praetorinak felel meg) - provinciai quaestori (az aedilis curulisi felel meg): edictum proviniciale - praetori edictum - nem alkothat jogszabályt (ius facere non potest), igy csak: - iudicium dabo (keresetet adok) - ratum non habebo (nem fogok jóváhagyni) - in possessionem esse iubeo (birtokába beutalok) - pacta conventa servabo (felek megegyezését védelemben részesitem) - praetor urbanus jogsegélyei (pl.: interdictumok) kialakitása folytán fontos

tányezõk lesznek - különös jelentõséget kap: a praetor peregrinus a legis actiók mellett kialakitja a formuláris perrendet (ezzel per utján olyan igények is érvényesithetõk, amelyek korábban nem voltak peresithetõk) - nem mindig uj edictumok, hanem - hivatali elõd edictumának egy részét megtartják (edictum translaticium), vagy kiegészitik (edictum novum) - edictum év közben való kiegészitése (edictum repentinum) - lassan kialakul egy állandó anyag, amelyet minden praetor átvesz elõdjétõl (edictum perpetuum) - i.e 67: lex Cornelia de edictis praetorum: a praetorok kötelesek tartani magukat a meghirdetett edictumaikhoz - Cicero korában már egy évre szóló trv-nek is nevezik (lex annua) - edictumok anyagának kodifikálása - Hadrianus megbizására Salvius Iulianus jogtudós: - edictumszöveg rendszerezése - aedilis curulisek állandósult edictumának hozzá illesztése - edictum provinciale anyagának ujjászerkesztése = Edictum perpetuum

(senatus consultummal megváltoztathatatlan, és kötelezõen közzéteendõ lesz) 7. A jogtudomány (iurisprudencia) - jogtud. mint jogforrás - egyedül Rómában alakul ki az ókori államok közül, mint önálló foglalkozás - meglevõ jogforrások magyarázása, pótlása, uj megoldások, késõbbi biróságok a jogtudósok müvein keresztül ismerik meg a jogforrást - története: archaikus, préklasszikus, klasszikus, posztklasszikus kor - a római jogtudomány kezdetei - jellemzõ: szóbeliség, kazuisztika, jogszabálygyüjtõ tevékenység, performulák publikálása a) pontifikális jogtudomány - jog ismerpi kezdetben: papok, pontifexek 22 - collegium pontificum (3-5, majd 15 tagu), élén: pontifex maximus: - a trvkezésre alkalmas napok nyilvántartása (dies fasti) - õsi szokásjog, + szerzõdési és perbeli formulák ismerete - XII. táblás trv után: pontifikális interpretáció - i.e 4-3 sz fordulójáig b) világi jogtudomány - i.e 304: Flavius

közzéteszi a performák addig ismeretlen gyüjteményét (Ius Flavianum) + dies fasti jegyzéke (= nyilvános lesz a jogtudomány) - App. Claudius Caecus: már nem tagja a pontifexek testületének - jogi vélemények (responsa) osztogatása - Ti. Coruncanius: elsõ plebejus pontifex maximus (254) - önálló jogtudósként adja közre responsumait - nyilvános jogtanitás kezdete az õ nevéhez füzödik - a préklasszikus jogtudomány - jogtudós (iurisconsultus) hivatás kialakul (gyakran egyben szónokok -orator - is) = régiek (veteres) pl.: Aelius, Sulpicius (préklasszikus jogtudósok): lefektetik a római mgnjog alapjait - jell: irásbeliség, kazuisztika mellett törekvés a rendszerességre. görög fil hatása, jogászi tevékenységi ágak kifejlõdése A) kialakulás (2. sz eleje) a) Sex. Aelius irodalmi munkássága: - Tripertita (XII. tábl trv - interpretatio - performulák) - Ius Aelianum (Ius Flavianum korszerüsitése) b) M. Porcius Cato Licinianus: regula elsõ

ránk maradt megfogalmazása B) virágkora (2-1 sz.) - jogtudósi tevékenység 4 elkülönült iránya: - kioktatja a feleket az alkalmazandó szerzõdési formulák tekintetében (cavere) - perbeli cselekményeiket irányitja (agere) - tanácsok a jogképzõ, v. jogban nem kellõen jártas magistratusoknak (consulere) - nyilvánosan osztogatja jogi szakvéleményét (respondere) a) megteremtõi: Manilius, Iunius Brutus, P. Mucius Scaevola b) jogtudomány rendszerének megalkotója: Q. Mucius Scaevola: - Liber singularis - Ius civile (18 könyvben) - elsõ iskolaalapitó c) csucspont: Ser. Sulpicius Rufus - uj irodalmi formák - elsõként kommentálja a praetori edictumokat - tanitója: Aquilius Gallus (actio de dolo bevezetõje) - tanitványai: - P. Alfenus Varus (elõször Digesta c-mel mü) - A. Ofilius: Caesar bizta meg a római joganyag kodifikálásával d) M. Tullius Cicero - filozófiai fogalmak tekintetében sok ismeret - jogintézmények kialakulásának menete - klasszikus

jogtudomány - Augustus: ius (publice) respondendi - egyes jogászoknak jog a császári tekintély (auctoritate principis)alapján a pecsétjük alatt adhatnak responsumot a perben álló fél részére 23 - Tiberius: a véleményre nem csak konkrét, hanem hasonló esetben is lehet hivatkozni - Hadrianus: a privilégizált jogászok egybehangzó responsumait civiljogi erõre emeli = vélemények formailag is jogforrások lesznek - korszakai (diakronikus szempontból), korszakokon belül (szinkronikus szempontból) két iskola 1. korai klasszikus jogtudósok (isz 1sz) a) schola Sabiniana - Massurius Sabinus-ról nevezték el - C. Ateius Capito alapitja - C. Cassius Longinus vezeti b) schola Proculiana - M. Antistius Labeo alapitja - M. Cocceius Nerva pater: kibontakozás - Sempronius Proculus (névadó) - Nerva filius, és Pegasus (vezetõ) 2. érett klasszikus jogtudósok (1 sz vége - 2sz vége) a) szabiniánusok - Octavius Iavolenus Priscus - P. Salvius Iulianus (Priscus

tanitványa) - Edictum perpetuum szerkesztõje - Digesta szerzõje - Sex. Pomponius - Sex. Caecilius Africanus (Iulianus tanitványa) - L. Volusius Maecianus (Marcus Aurelius jogtanára) b) prokuliánusok - Iuventius Celsus pater - Iuventius Celsus filius: - egy Digesta szerzõje - SC Iuventianum - az iskola utolsó feje: L. Neratius Priscus c) iskoláktól függetlenek - L. Ulpius Marcellus - Q. Cervidius Scaevola - Florentinus 3. kései klasszikus jogtudósok (3 sz) - Claudius Tryphoninus - Callistratus (adó- és perjogi tárgyu müvek) - Aelius Marcianus (Institutiones, Regulae) - 5 legnagyobb jogtudós: - Gaius: - Institutionum commentarii IV (római mgnjog egyetlen teljes TK-e) - institució-rendszer megalkotása: 1. de personis (személyekrõl) 2. de rebus (dolgokról) - dologi jog - öröklési jog - kötelmi jog 3. de actionibus (perjog) - Aemilius Papinianus (Septimius Severus sógora) - procurator a libellis, majd praefectus praetorio 24 - müvei: Quaestionum libri

XXXVII; Responsorum libri XIX - Caracalla végezteti ki 212-ben - Iulius Paulus - praefectus praetorio - Sabinus-kommentár - Domitius Ulpianus - Papinianus tanitványa, praefectus praetorio - Ad Sabinum libri LI; Ad edictum libri LXXXV - Herennius Modestinus (3. sz) - Ulpianus tanitványa - Excusiationum libri VI (egyetlen görög mü) - jell: jogintézmények továbbfejlesztése, finomitása, tankönyvek, civiljogot és praetori jogot összefoglaló kommentátorok megalkotása (változatos müfaj) - posztklasszikus jogtudomány - jell: vulgárjogi gondolkodásmód, névtelen jogtudósok módositó és továbbképzõ tevékenysége. klasszikus müvek kivonatolása, görög filozófia 2 behatása, keresztény befolyás - Arcadius Charisius (magister libellorum) - Hermogenianus (császári rendeletek gyüjteménye) 8. A császári rendeletek (constitutiones) - tipusai - constitutio generalis v. specialis (rendelet modern fogalma szerint csak elõbbi) A) principátus kori uralkodók

rendeletei a) edictum - mint a közt. elsõ tisztvis-je rendeletet adhat ki - uralkodásának idejére korlátozódik b) rescriptum - mint a bir-i jog legfõbb forrása, vitás jogi kérdésekben tanácsadóival szakvéleményeket alkot = konkrét ügyekben hozott elõzetes elvi döntés. Alsóbb foku biróságot kötelezi - rendeleteken kivül lehet családjogi aktushoz adott eseti engedély is) - fajtái: - subscriptio (a válasznak a folyamodó kérvényére rávezetett, császár által aláirt szövege) - epistula (önálló válaszlevél) c) mandatum - mint a bir. hivatalnoki karának feje közig-i ügyekben dönt d) decretum - mint a bir. legfõbb birája a hozzá fellebbezett peres ügyekben dönt B) dominátus császárainak rendeletei - fentiek + - oratio principis - pragmatica sanctio (ünnepélyes keretek között kibocsátott rendelet, ált. tartományi rendtartásokat, közületeknek privilégiumokat tartalmazott - császári rendeletek összegyüjtése - Gregorius: Codex

Gregorianus (219) (Hadrianustól Diocletianusig) - Hermogenianus: Codex Hermogenianus - 439: Codex Theodosianus (II. Theodosianus és III Valentinianus rendeletére I Constantinustól II. Theodosiusig) - K: iustinianusi kodifikációig trverõvel bir 25 - NY: XII. sz-ig rj legfontosabb forrása (Breviarium Alaricianum közvetitésével) - császári rendeletek viszonya a jogtudományhoz - jogtudománnyal (ius) összefonódnak - császári rendeletek határozzák meg a jogtud-i müvek használhatóságát - 328: Const. megtiltja Paulus és Ulpianus Papinianushoz irt Notae-inek alkalmazását, majd Paulus összes munkáját kötelezõ erõvel ruházza fel - 426: lex citationis (idézési trv) - II. Theodosius és III Valentinianus adja ki - az 5 nagy jogtudós müvei kötelezõ erejüek - azon müvek is kötelezõek, melyek szerzõire az 5 nagy jogtudós müveiben hivatkozik - többségi vélemény az irányadó, vagy Papinianusé 9. A iustinianusi kodifikáció - Iustinianus

(527-565) kodifikációs célkitüzése - cél: egységes bir, egységes joggal - alapja: bejruti és konstantinápolyi iskola eredményei - a kodifikáció menete 1. Codex Iustinianus - 528: tiztagu bizottság, cél: császári rendeletek összefoglalása (const. Haec quae necessario) - tagjai: Tribonianus, Theophilus - feladat: Codex Gregorianus, Hermogenianus, Theodosianus + ujabb rendeletek anyagát összefoglalni - 529: hatályba lép a Codex Iustinianus - const. Summa rei publicae: a császár megtiltja a korábbi 3 kódexre való hivatkozást 2. Digesta - 531: const. Deo auctore: Tribonianus (már quaestor sacri palatii) megbizása jogtudósok iratainak összegyüjtésére, egységes trvkönyvvé szerkesztésére - bizottság (kodifikációt végzõ jogászok = kompilátorok) - konstantinápolyi + bejruti jogtanárok - felsõbirósági birák - comes sacrarum largitionum - Quinquaginta decisiones (531): a joganyag rendezésére kibocsátott rendeletek közül a legfontosabb 50

összefoglalása - kompilátorok szövegmódositó munkája: interpolatio, mégis: - leges geminatae (egyes töredékek kétszer is) - leges fugitivae (rossz cim alatt szerepelõ töredékek) - 533: Digesta sue Pandectae c.-mel hatályba lép - D. 50, 17, 110, 4 = Digesta 50 könyv, 17 cim, 110 töredék, 4 paragrafus 3. Institutiones - 533: Tribonianus, Dorotheus, Theophilus megbizása hivatalos tankönyv összeállitására (alap: Gaius Institutiones-e) - = Institutiones seu Elementa (trverõvel ruházza fel a császár) - 4 könyv (liber), ezen belül cimek (tituli), ezen belül paragrafusok 4. Codex Iustinianus repetitae praelectionis - 534: császári rendeletek uj gyüjteménye - 4-es bizottság késziti, 12 könyv (Hadrianustól Iustinianusig) - 4-es tagolás, de töredékek helyett rendeletek - Cordi nobis kezdetü constitucióval 26 5. Novellae (Iustinianus és utódai trv-ei, ált görögül) - novellák fejezetekre (caput) oszlanak - a klasszikus jogtudomány és a

iustinianusi kodifikáció - maga a kodifikáció nagy elõrehaladás - kodifikátorok munkássága önálló alkotó munka is - kodifikátorok képzettsége nem marad el a klasszikus jogászoké mögött - a iustinianusi kodifikáció hatása a jogéletre - nem lett kizárólagosan alkalmazott jog. Oka: - tul fejlett gazd-i viszonyokat rendez az elmaradott bir-i részekhez képest - latin nyelvü trv-k (bir. nyelve ált görög) - helyi személyi, család- és öröklési jog maradványai az alsóbb foku bir.-k gyakorlatában fennmaradtak a const. Antoniniana után is - de élõ jog, mert - virágzó gazd-u városokban érvényesül - városi jogászok ismerték a latin nyelvet - Digestát kommentálják, ezekhez indexeket készitenek - A Corpus iuris civilis - glosszátorok korától igy hivják a iustinianusi trvmüvet - Digesta - Digestum vetus - Digestum infortiatum - Digestum novum - Codex nagyobbik része a görög rendeletek elhagyásával - Volumen parvum - Institutiones -

Novellae 10 db latin gyüjteménye (Authenticum) - Codex kisebbik része - 1583: Dionysius Gothofredus gondozásában: elsõ nyomtatás közös cim alatt - modern kiadások szerkezete: 1. Institutiones és Digesta 2 Codex Iustinianus, 3 Novellae - 10. A római magánjog irásos emlékei - feliratos emlékek (nagy fontosságu jogforrások, trv-k szövege, vagy épületfelirat) - okiratos emlékek (szerzõdések, közig-i aktusok, birósági jegyzõkönyvek) - viaszostáblák - papiruszokiratok - fém anyagu - irodalmi emlékek - jogi irodalom - iustinianusi kodifikációt megelõzõ - iustinianusi trvkönyvek - nem jogi irodalom (történetirók, szónokok, levélirók, költõk) 9. fejezet: A római jog továbbélése a középkorban és az ujkorban 1. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig - Leges Romanae barbarorum - 476 után: barbár államok (barbár és római lakosság) - személyességi elv alapján: - germánok saját szokásjog alapján - birodalom volt

polgárai római jog alapján élnek - a barbár uralkodók kodifikálják a római alattvalóikra vonatkozó joganyagot 27 - Lex Romana Visigothorum - 506: II. Alarik (484-507) király parancsára életbe lép a nyugati gót királyságban = XVI.sz-tól Breviarium Alaricianum - részei: Codex Theodosianus, gaiusi Institutiones, Paulusnak tulajdonitott Sententiarum libri - tolosai gót királyság T-n élõ v. római polgárok életét szabályozza - Lex Romana Burgundionum - Gundobad király (475-516) lépteti életbe a burgund királyságban - részei: Codex Gregorianus, Hermogenianus, Theodosianus, Sententiarum libri, Gaius 1 müve. Egységes szöveg - Papianusnak is nevezik (azt hiszik a Breviarium folytatása) - Edictum Theodorici - I. Nagy Theodorik (493-526) keleti gót király adja ki - minden alattvalóra vonatkozik - forrásai: Lex Romana Burgundionum, kivéve Gaius müve. Egységes szöveg 2. A római jog és jogtudomány a kzpkori Eu-ban - a rj továbbélése

általában - továbbélés tipusa a iustinianusi joganyag hatásának szempontjából: 1. folytatólagos továbbélés 2. ujjáéledés 3. recepció - vagy egyszeri trvhozási aktussal - vagy folyamatos beszivárgás révén - ius civile fogalma is tovább fejlõdik - kzpkor: = római jog, ill. annak mgnjogi része - ujkor derekától (XVIII.sz) ujkori polgári jog = magánjog - rj a görög T-ken - Iustinianus: - csak a szó szerinti (kata poda) forditást engedélyezi - párhuzamos helyekre való utalások (paratitla) - rövid tartalommutatók (indices) - VIII.sz-tól mégis görög nyelvü kivonatok (paragraphai) = hivatalos tk-k a) Eklogé tón nomón (III. Leó császár parancsára, VIIIsz) b) I. Basilios elrendeli a iustinianusi kodifikáció teljes anyagának görög nyelvü összefoglalását, de csak a bevezetés: Procheiron készül el c) VI. Bölcs Leó idején: Digesta, Codex, Institutiones és Novellae átdolgozása, görögül (XI sz.-tól = Basilika) + Procheiron

javitott kiadása = Epanagogé tu nomu (utmutató a tk-höz). Basilika szövegéhez irt értelmezõ magyarázatok = scholion d) Basilikából készült kivonatok, tartalomjegyzékek - Synopsis tón Basilikón - Tipukeitos - Harmenopulos: Hexabiblos - rj és jogtudomány Itáliában - 553: keleti gót bir. bukása, Iustinianus trv-ei hatályát Itáliára is kiterjeszeti - kevés helyen marad meg. Recepció feltétele: - megfelelõ társ-i, gazd-i háttér - római bir-i eszme megujulása - alap az ujjáéledéshez 1050k: codex Florentinus másolata a) bolognai egyetemrõl (studium generale) indul - Irnerius: iustinianusi trvmü magyarázata (glosszákkal, innen: glosszátor-iskola) 28 - glosszátorok (az iskola tanárai) irnak: - összefoglalásokat (summae) - fogalmi meghatározásokat (distinctiones) - további jogesetgyüjtemények (casus) - monográfiák - összegyüjtik a források és a tekintélyek egymással szemben álló tételeit (dissensiones dominorum) - glosszátorok

módszere: szövegek könyv nélküli elsajátitása (mos docendi Italicus) - francia városok egyetemei: ált. elvekbõl vezetik le a konkrét esetek megoldását (mos docendi Gallicus) - 4 doktor - Bulgarus - mozaik-stilus (különbözõ forráshelyek szavainak összegyüjtése) - Martinus Gosia (a méltányosság hive) - Iacobus - Hugo de Porta Ravennate - Placentinus, Hugolinus, Iohannes Bassianus, Azo Portius - Accursius: glossa ordinaria (benne: "mindazt, amit nem fogad el a glossza a biróság sem fogadja el") - Odofredus: Accursius kollegája b) kommentátorok, consiliatorok - XIII. sz-tól a glosszátorok széljegyzeteit magyarázzák - tanácsadás - gyakorlati szerepük: közös anyajog létrehozása a római jog korabeli viszonyokra való alkalmazásával - Wilhelms Durantis: elõkészitõ szerep - Cinus: kommentátor-iskola alapitója - Bartolus de Saxoferrato - Cinus tanitványa - kereskedelmi jog + nemzetközi mgnjog megalapitója - Baldus de Ubaldis - usus

modernus irányzat (rj-t az aktuális igényekhez alkalmazók) - Paul de Castro - Iason de Mayno - 1865: Codice civile (olasz ptk, Code Civil hatása), uj: 1942 - ius commune - iustinianusi jog + longobárd hübéri jog + kánonjogi elemek = közös jog - a kommentátorok munkássága révén kialakult közös európai jog - a kpkori és koraujkori Eu közös jogaként funkcionáló tovább élõ római jog - a kánonjog (ius canonicum) - óegyház életét szabályozó szokásjog - 2-3 sz.-i gyüjtemények: collectiones, ezekben: kánonok (egyházfegyelmi elõirások, némelyik mgnszemélyekre is vonatkozik) - alap: zsidó jog, majd rj elemei - 4-7 sz.-ban fõ forrás - egyetemes és helyi zsinatok határozatai - püspöki rendelkezések - pápák jogi tartalmu és erejü ügylevelei (decretales) - összefoglalások, források 29 a) kzpkor elsõ felében - több, sokszor hamis, mgngyüjtemény - Gratianus: Concordia discordantium canonum (1140k) = Decretum Gratiani - Decretum

kommentálói: dekretisták (Paucapalea, Rolandus, Rufinus, Hugoccio) - önálló magyarázatok (summák) + glosszák a Decretumhoz b) virágzó kzpkor - Penaforti Szt. Rajmund: Liber extra - dekretalisták: decretalisokhoz jegyzeteket irnak c) késõközépkor - Clementinae - Corpus Iuris Canonici (1582) - rj recepciója a IX.sz-tól, de átvétele csak ujjáéledése után - leges szerepe szubszidiárius a kánonjogban - 1917: Codex Iuris Canonici (XV. Benedek hirdeti ki) - 1983: Codex Iuris Canonici (II.) - 1990: Codex canonum ecclesiarum orientalium 3. A római jog továbbélése Európában - Franciaország - kzpkorban 2 T 1. dél: Breviarium Alaricianum vulgárjoga él = "az irott jog T-e" 2. észak: germán hübéri szokásjogok (coutume-ök) - 1804: Code Civil (francia közös jog + római jog alapjaiból) - Ibériai-fsz - 714: vizigót királyság összeomlása, utána arab fennhatóság nagy T-n a) mai Spanyolo. T: - alap: Breviarium Alaricinaum + Liber iudiciorum -

rj + kánonjog mint: ius commune (kisegitõ jelleg a helyi statutumok (fueros) mellett - Katalónia: - több város szokásjogi gyüjteménye a rj-ra épül - I. Jakab (13sz): természetes értelem alkalmazása a megfelelõ szokások (usatges) hiányában - 1409: formális recepció - Kasztilia és León - Bölcs Alfonz (13.sz): Siete Partidas - 1348: Ordenamiento di Alcalá: római trvk szubszidiárius érvényesülését rendeli el - Navarra: Fuero General (szokásjogi gyüjtemény) - Valencia: Furs de Valéncia (szokásjogi gyüjtemény) - 1889: Spanyol ptk (Código civil) b) Portugália - costumes (szokások) + Codex Euricianus + Siete Partidas portugál forditása, de 0 formális recepció - 1446-47: Ordenacoes Afonsinas (kétség esetén a biróságoknak Accursius glossa ordinariáját és Bartolus munkáit kell figyelembe venniük) - a Szent Római Birodalom (962-1806) - alap: renovatio imperii (római bir. megujitásának gondolata) - rj hatása itt a legszámottevõbb a)

kzpkori Németo. 30 - német kolostori iskolákban a Breviarium Alaricianumot tanitják - pápaság-császárság küzdelem: jogi sikon = kölcsönhatás - XIII.sz-tól: egyházi biróságok gyakorlatában - 1495: Reichskammergerichtsordnung - birodalmi és közös jog (utóbbi = rj) kisegitõ alkalmazása, ha a Reichskammergericht elõtti perben sem a Stadtrecht, sem a Landrecht nem nyujt szabályozást - recepció tárgyai: - iustinianusi Corpus Iuris civilis + Accursius glossa ordinariája - Novellák latin forditása (Authenticum) - I. és II Frigyes római császárok trv-i (Authenticae Fridericianae) - Libri feudorum (longobárd hübéri jog + x trv) - 1900: Bürgerliches Gesetzbuch egész császárság T-n b) Németalföld - hübéri + kánonjog + rj - leuveni (1425) és leideni (1575) egyetemek alapitása - XVII. sz: római-holland jog kialakulása c) Svájc - nem recipiálják a rj-t a legnagyobb T-n - 1459: baseli egyetemen jogi kar alapitása (rj-n alapuló

szakvélemények hatása a legtöbb kanton jogalkalmazására) - 1881: Schweizerisches Obligationenrecht: rj-i elemek - 1907: Schweizerisches Zivilgesetzbuch d) osztrák örökös tartományok - kisegitõ szerepü rj - városok: öröklési és házassági vagyonjogi ügyekben - 1811: Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch e) Cseh és Morvao. - II. Vencel idején (1278-1305) - ius regale montanorum (rj-i elemeket tartalmazó bányajogi kódex) - Constitutiones iuris metalli (római és kánoni alapokon létrejött eljárásjog összefoglalása) - Lengyelo. és Litvánia - több rj-i hatás, mint Angliában a) Lengyelo - XII. itáliai egyetemeken tanuló lengyel diákok - III. Kázmér statutumai: feudális szokásjog + rj hatása - városok: gyakran hivatkoznak a glosszátorok jogára - nemesi biróságok: ius terrestre (hazai szokásjog), alig rj - tehát csak beszivárgás (félnek, hogy recepció = hübérré válás) b) Litvánia - 1386-tól perszonálunió, 1506-tól reálunió

Lengyelo-gal - XVI.sz-i statutumok szerkezete: rj-i hatás - 1588: III. litván statutum (rj, mint keresztény jog szubszidiárius hatálya) - Brit-szigetek - szász és frank-normann jog szintézise = common law - angol királyi biróságok gyakorlatában kialakult jog - nem statute law (parl-i trvhozás) - nem equity law (Court of Chancery gyakorlata) 31 - nem ius commune a) Anglia - Glanvill és Bracton munkái (books of authority): jogforrási jelleg = rj bizonyos foku ismerete - Sir Henry Sumner Maine: Ancient Law (rj intézményeit alapvetõ jelentõségünek tekinti) b) Skócia - rj elemei Bartolus és Baldus munkái révén (pl.: Regiam maiestatem c mgngyüjteményben) - skót jog rugalmasabb (equity sem fejlõdik ki) - XVI. sz: rj jogalkalmazók általi recepciója + institutional writers müvei jogforrésok lesznek c) Irország: common law volt hatályban - Észak-Európa - rj-t nem tekintik ius communénak, igy nem recepiálják a) dán-norvég jogT - II. Valdemár

(13,sz) korából: jütlandi trv (kis rj-i hatás) = Jyske lov - elõszó: Decretum Gratianiból ált. jogi tételek - 1479: koppenhágai egyetem alapitása (rj-t oktatják) - rj befolyása csak kötelmi jogT-n b) svéd-finn jogT - II. Magnus (14sz): jogi széttagoltság felszámolása - kzpkori kódexek nincsenek tekintettel a rj elveire - cél: a magánjog egységesitése - a balkáni államok - bizánci bir. jogrendszere közvetit - Eklogé tón nomón - Nomos geórgikos - Hexabiblos - 1335: Syntagma kata stoicheion a) Bulgária - elsõ cárság (681-1018) - 864: Responsa Nicolai papae ad consulta Bulgarorum (pápa római trvket küld) - de alapvetõen bizánci befolyás (Eklogé, Zakon szudnij ljugyem, Synagógé) - 2. bolgár cárság (1185-1396) - szokásjog mellett Syntagma bolgár változata b) Szerbia - 1180k önálló - Procheiron, Dusán István: Dusanov Zakonik (Syntagma + Nomos geórgikos) c) román fejedelemség - Havasalföld (magyar hübéres), Moldva (lengyel, majd

török fennhatóság) - Malaxas: Nomokanón (Syntagma továbbfejlesztése) - Oroszo. és a Baltikum - rj-t közvetit: Bizánc + orthodox egyház - kijevi hercegségben: Zakon szudnij ljugyem, Synagógé - 1272: Phótios nomokánonját kihirdetik (Procheiron + Eklogé) - e bizánci jogforrásokat inkább csak az egyház alkalmazta 4. A római jog hatása Európán kivül - Az AEÁ 32 A) angol, spanyol és francia közvetitéssel - jogrendszer és itélkezési gyakorlat alapja: angol common law - common law (fõleg law merchant esetében): rj-i elemek a) Virginiában b) Louisiana (spanyol, majd francia fennhatóság alatt) - 1803: USA-jé lesz - 1808: elsõ ptk. (alap: Code civil + spanyol jog) - 1825: 2. ptk (Code civil + Digesta) - 1870: 3. ptk = Louisiana Civil Code (Code civil + common law) c) déli és nyugati államok: rj spanyol közvetitéssel B) amerikai jogtud. és rj kapcsolata a) kommentátorok idõszaka b) kodifikáció idõszaka c) konszolidáció idõszaka - rj

hatása angol jogirodalom, majd német pandektisztikán keresztül - Kanada - 1763: Québec Frao-tól NB-nak - 1866: Code civil de la province de Québec - Code civil - polgári és kereskedelmi jog egy tk-ben elsõ izben! - Coutume de Paris (québeci hatályos jog) - common law - 1994: Code civil de Québec (rj-i hagyományok) - Latin-Amerika - Spao, és Portugália gyarmataként: rj-i hagyományok - jogelmélet + jogászképzés alapja: rj - polgári jog kodifikálásánál alap: Code civil - Dél-Afrika - 1652: fokföldi holland kolónia megalapitása - 1656: Raad van Justitie (biróság): római-holland jog (Roman-Dutch Law) alapján itélkezik - XVIII. sz: elszakadás az anyaország jogától - brit hóditások után (1795, 1806): common law is érvényesül = szimbiózis máig - hatályos: Dél-Afrikai Közt, Namibia, Zimbabwe, Szvázi-föld, Botswana, Lesotho - Ázsia és a Távol-Kelet országai - az elmaradott államokba fokozatosan szivárog be a rj - holland, brit, francia

gyarmatok: gyarmatositó államok joga + helyi szokásjog (Ceylon, Indonézia, Japán, Thaiföld, Kina, Koreai Közt) 5. A római jog tudománya az ujkori Európában - a humanisták - XVI.sz: elegáns jogtudomány (iustinianusi joggal + glosszátorok és kommentárok által mellõzött Novellae-vel foglalkoznak) - felismerés: iustinanusi kod. nem egységes trvmü - módszer jell.: racionális érvelés, tekintélyelv leküzdése - elõfutár: Guilhelmus Budaeus (15-16.sz) - kezdeményezõje: Andreas Alciatus (15-16.sz, bourges-i egyetem alapitója) a) francia humanista iskola (mos docendi Gallicus) - Franciscus Duarenus (16.sz) - Iacobus Cuiacius (16.sz): Opera omnia - Hugo Donellus (16.sz): Commentarii iuris civilis - Antonius Faber (16-17.sz): interpolációkutatás 33 - Rationalia ad Pandectas b) Spanyolo. - rj-ra épülõ közjog a XVI-XVII.sz-ban, + franca humanista hatás c) Németo d) Belgium e) Hollandia (humanista iskola csak XVII-XVIII.sz, 2 virágkor) - Arnoldus

Vinnius (XVI-XVII.sz) - Hugo Grotius (16-17.sz): modern nemzetközi jog megalapitója - Inleidinge tot de Hollandse rechtsgeleerdheid - római-holland pandektatudomány (rj modern viszonyokra alkalmazása) - rj tudománya az ujkori Németo-ban - humanisták + hatályos rj müvelése A) usus modernus Pandectarum képviselõi - XVIsz-tól: a biróságok számára feldolgozzák a kommentátorok rj-t = pandektajog (Pandectae után) - fenti elnevezés atyja: Samuel Stryk (Specimen usus moderni Pandectarum c. müve) B) természetjogi iskola - Christian Wolff (17-18.sz) hatása: rj, mint természetjog oktatása C) A)-ból kifejlõdõ pandektisztika irányzat - XIX.sz: nagy szinvonalu ókortudomány - klasszikus ókortud. müvelõje: Theodor Mommsen (19sz) - jogtudományra legnagyobb hatás: A) a) kezdés: történeti jogi iskola (XVIII.sz) b) történeti jogi iskola nagy tekintélyt kap - Friedrich Carl von Savigny révén (porosz min, egyetemi tanár) - rj külsõ és belsõ történetét is

müveli : System des heutigen römischen Rechts (1840-49) - jogviszony-elmélet - modern nemzetközi mgnjog c) történeti iskola korai képviselõje: Georg Friedrich Puchta - historikus + dogmatikus szemlélet egyszerre - Begriffspyramide-módszer kidolgozója (jogi fogalmak felépitése) d) elválik a dogmatikus és a historikus irány 1. jogtörténeti irány (Rudorff) 2, fogalmi jogtudomány (Begriffsjurisprudenz): Bernhard Windscheid e) uj irány: Rudolf von Jhering - érdekkutató jogtudomány (Interessenjurisprudenz) megteremtõje - elemzése kzpja: jogi szabályozás célja, jogintézmények belsõ összefüggése - pandektisztika fejlõdésének vége: 1900 jan 1: BGB hatályba lép - pandektajog megszünik él, hatályos jognak lenni - a civiljog európai müvelõi (német jogtud. hatása) a) Frao: Robert Joseph Pothier (pandekta-kommentár szerzõje) b) Svájc: Munzinger c) Olaszo: Vittorio Scialoja, Pietro Bonfante, Salvatore Riccobono - modern irányzatok - eltávolodás

az uj kodifikált mgnjog (ptk-k) müvelésétõl - történeti szemlélet elõtérbe, rj dogmatikájának müvelése háttérbe - rj tudományos müvelésének centruma: vissza Itáliába - mégis német romanisták: Wolfgang Kunkel, Max Kaser, Franz Wieacker 34 - a modern jogi romanisztika fõbb kutatási irányai a) interpoláció kutatás - Otto Lenel - Otto Gradenwitz - Emilio Albertario XX.sz 2 fele: szövegrétegzõdés-kutatás (részletek idõben és térben elhelyezése): Fritz Schulz b) jogi papirológia (papiruszok alapján kutatja a római provinciák jogéletét) - Ludwig Mitteis - Raphael Taubenschlag - Vincenzo Arangio-Ruiz c) vulgárjog kutatása: Ernst Levy d) görög filozófia és keresztény eszmék hatása a római jogfejlõdésre e) összehasonlitó ókori jogtörténet - Leopold Wenger - Paul Koschaker f) jelenkor jogi romanisztikája (több irányzat) - neodogmatikus - történeti - jogösszehasonlitó iskola uj irányzatai - római jogfejlõdés

szellemtörténeti tényezõi - gazdaságtörténeti szempontok - rj továbbélése 6. A római jog Magyarországon - a rj a kzpkorban - kereszténység felvétele = bizánci jog behatolásának megakadályozása - Codex és néhány novella hatása Szt. István trv-eiben a) rj közvetlen hatása: glosszátorok kora - XIIIsz-tól: magyarok tanulnak a bolognai egyetemen (natio Hungarica) - 1367: Pécsett elsõ magyar egyetem - Uzsai János és Tapolczai Bertalan formulagyüjteményei - okleveles gyakorlat - krónikák szöveghelyei (Kézai: Gesta Hungarorum) - kisebb hatás a királyi trv-k körében - plenitudo potestatisra hivatkozás = királyi hat. tulsulyának jogi megalapozása b) XV.sz: csak vagyonosabbak Itáliában, többiek: Krakkó Bécs (kánonjog) - Mátyás foglalkozik a rj recepciójának gondolatával - városi jogkönyvek: rj-i müszavak és intézmények (Buda, Pozsony) c) Werbõczy István: Tripartitum (Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclycti regni Hungariae)

- feudális szokásjog összefoglalása - 1514: ogy elfogadja, de nem szentesitik = formailag nem trv a) beosztása: de personis, de rebus, de actionibus (rj-i hagyomány) b) rj-ból ismert ált. fogalmak és jogelvek formai átvétele (Prologus-ban) c) jogi terminológia, mgnjog sok intézménye: rj hatása - Werbõczy forrása: Summa legum Raymundi krakkói kézirata - a rj 1526-tól a XIX. sz-ig - gazdasági fejlõdés hatására Pápóczi Imre: Pozsonyi formuláskönyv (Formularium Posoniense) - rj-i jellegü vételi formulák - XVI.sz-i trv-kben is hatás 35 - jogtudomány megmerevedik (Tripartitum a nemesség bibliája) - XVI.: magyar humanisták sikertelen kisérlete a Corpus iuris civilis min részleges recepciójára - XVII-XVIII.sz: nagyszombati egyetem tanárai oktatják a rj-t - rj tudománya a XIX.sz-ban - pandektisztika Savigny-féle irányzatának hatása - Frank Ignácnál: Specimen elaborandarum institutionum iuris civilis Hungarici (magyar földtul-i viszonyoknál

rj-i fogalmak) - Wenzel Gusztáv (Frank I. tanitványa): történeti iskola hive - sz. 2 fele: Jhering-féle érdekkutató irányzat - Szászy-Schwarz Gusztáv ("egyetemes mgnjogász") - Biermann Mihály, Balogh Elemér - majdnem mindegyik német pandektisták tanitványa = német pandektajogi elemek a birói gyakorlatban - a rj szerepe a mgnjogi kodifikációban - a rj oktatása Mo-n - 1667: nagyszombati egyetemen jogi kar alapul: azóta végig oktatják a rj-t - Takács Ádám: tanár - Someting Ernõ Frigyes, Rendek János József: tankönyvek - magyar nyelvü tankönyvirodalom: Henfner János: Római mgnjog (1856) - Hoffman Pál: rj, mint a jogászi gondolkodás iskolája - oktatás 2 része ekkor: 1. institució-tanfolyam (rj története és összefoglalása) 2. pandekta-tanfolyam (német pandektajog) - Bozóky Alajos: institució: és pandekta-tankönyv - Farkas Lajos: jogtörténetre helyezi a hangsulyt - Szászy-Schwarz Gusztáv + Kiss Mór: pandektaelmélet alapján

rj - Vécsey Tamás: 2 fenti irányzat között - Helle Károly: rj forrásai - I. VH után: csak rj instituciói - Marton Géza: történeti szemlélet (tk-ja 40 éven át) - Személyi Kálmán: interpoláció-kritika mestere - Schwarz András Bertalan - rj müvelõi a II. VH után: - Visky Károly - Brósz Róbert - Pólay Elemér - Diósdi György II. RÉSZ: ELJÁRÁSJOG 10. fejezet: Általános tanok 1. A jogérvényesités eszközei - a jogérvényesités általában - a megsértett alanyi jog védelme, jogellenesség (tehát nem jogkövetés) esetén 1. a jogi norma parancsának érvényre juttatása 2. a megsértett alanyi jog orvoslása - önhatalmu jogérvényesités - ösközösségi normák keretében: magánharc utján érvényesitik a jogot (önhatalom) - e mellett: közösségi jellegü kényszerintézkedések is 36 - késõbb korlátozzák a magánharcot, az önhatalmat - állami életbe átlépés = társ. normákból jogi normák lesznek - az önhatalom két

formája az államilag szervezett társ-ban: 1. tilos önhatalom - nem jogérvényesités, sõt büncselekmény 2. jogos önhatalom - ha az állam által biztositott jogvédelem nem elégséges (már nem helyrehozható a jogsérelem) A) önvédelem (sértettet ért jogtalan, közvetlen, másként el nem háritható támadás rögtöni visszaverése) B) önsegély (bekövetkezett jogsérelem önhatalmu helyrehozása) - XII.táblás trv: csak az éjjeli, ill fegyverrel védekezõ tolvaj megölését nem bünteti - lex Iulia de vi privata: erõszakos jogérvényesités tilalma ált. jelleggel - decretum divi Marci: hitelezõ elveszti követelését, ha adósának vagyontárgyait követelésének fejében lefoglalja - vim vi repellere: erõszakot szabad erõszakkal visszaverni - állami uton történõ jogérvényesitése 1. biróságok által folytatott peres eljárás - processus (per: lis), más bir-i, hatósági eljárásoktól contradictio különbözteti meg: - a biróság (iudicium)

elõtt keresetével fellépõ személy kérelmét a másik fél vitatja - kérelmezõ: felperes (actor) - ellenfele: alperes (reus) - a per tehát olyan kontradiktórius eljárás, amelynek során a biró a felek jogvitáját a felperes keresetére lefolytatott, törvényes és szabályszerü eljárás után itéletével eldönti - actio v. iudicium: alperes marasztalására v felmentésére irányul - praeiudicium: jogi tény megállapitására irányul 2. biróságok által folytatott nem peres eljárás 3. egyéb hatóságok eljárásai, végrehajtó eljárás - az eljárásjog fogalma és jelentõsége a rj-ban - ma: polgári eljárásjog külön jogág (ezen belül polgári perjog) - rj: alanyi jog és az azt érvényesitõ per egysége a praetori edictumban - a rmgnj bölcsõje az eljárásjog 2. A kereset (actio) fogalma a római jogban - a római kereset fogalma a) actio: magistratus elõtt végzett cselekvés (agere = üzni, tenni) - a per in iure szakasza, de lehet maga a per

is b) felperes perkezdõ cselekménye: actio szükebb értelemben c) felperesi kérelemre adott praetori actio = perinditási engedély d) a felperes jog, hogy jogosultságát perrel érvényesitse (keresetjog) e) lehet egy meghatározott perfajta pl.: actio ex stipulatu (stipulatio - felek ünnepélyes szóbeli szerzõdése - esetén) f) magasabb kategóriát jelentõ keresettipus (perek x csoportját jelölik vele) - a kereset jelentõsége a római mgnjogban - az alanyi jog a keresetbõl származik, igy különbségek modern joghoz képest: a) mod: az alanyi jog természetébõl következik, hogy az keresettel érvényesithetõ (rj: csak praetor keresetet ad) b) mod: csak egyféle kereset (rj: annyi alanyi jog, ahány féle kereset) 37 c) rj: alanyi jog és kereset fogalma nem elhatárolt = keresetjogi gondolkodás d) mod: önálló anyagi jogszab. (rj: anyagi jogszab ált perjogi megfogalmazásban) - a kereset elnevezései a rj-ban: - ált.: actio - tuljog érvényesitésére

szolgáló kereset: vindicatio - hagyaték kiadása iránti kereset: petitio - kölcsönösszeg visszaperlésére: condictio - kötelesrészétõl végrendeletileg megfosztott örökös keresete: querela 3. Az elévülés - az elévülés fogalma - vmely jog állami érvényesithetõségének idõmulás következtében való megszünése (nem az alanyi jog, hanem az annak érvényesitését szolgáló kereset enyészik el) - rj: elévülés csak az alperes kifogása alapján, nem hivatalból - alanyi jog tehát megmarad: 1. ha az alperes a perben nem élt a keresetelévülés kifogásával, akkor az elévülés dacára is marasztalható 2. ha az adós teljesitette hitelezõje elévült követelését, utólag már nem követelhette vissza azt tartozatlan fizetés cimén - az elévülés történeti kialakulása - elévülés a posztklasszikus korig ismeretlen - civiljog keresetei actiones perpetuae (örökös keresetek = idõben nem korlátozott) - praetori jog keresetei közül több

actiones temporales (idõhöz kötött), de nem ez az eredet - eredet: tartományi helytartók gyakorlata: longi temporis praescriptio = a telek használójának a korábbi kvázi-tulajdonos utilis rei vindicatiojával szemben emelhetõ kifogása - II. Theodosius: 424: actiones perpetuae elévülése: 30 év (egyház és kegyes alapitványok elvülései: 40) - actiones temporales 424 elõtt megszabott rövidebb idõ (1 év, 6 hánap) alatt évültek el - az elévülés szabályai - elévülés beálltával az alperes elévülési kifogást (praescriptio) emelhet - elévülés kezdete: a kereseti jog létrejöttétõl (actio nata est) - tul.jog: tuljog megsértésének napja - követelési jog: követelés esedékességének napja - megvett áru rejtett hibája miatt (actio redhibitoria - vétel felbontására, v. actio quanti minoris - vételár leengedésére) 6 hónap, v. 1 év - praescriptiós idõszak vége: határidõ utolsó napja, az elévülés bekövetkezte - dologi jogok

védelmére szolgáló kereset (in rem actio) csak azzal szemben évül el, aki ellen éppen inditható lett volna - kötelmi jogoknál (in personem actio): ha a kereset a kötelezettel szemben egyszer elévült, ugy e jog többé senki más ellenében nem érvényesithetõ - az actiones perpetuae körében az elévülési idõ a) félbeszakad (interrumpitur): a jogosult jogfenntartó és a kötelezett jogelismerõ nyilatkozata, v. magatartása következtében (elévülés ujból kezdõdik) b) nyugszik (dormit): ha a kereset meginditásának lehetõsége kizárt (pl.: iustitium - trvkezési szünet miatt). Ezt megelõzõ idõtartam beleszámit az elévülés folytatódásánál - halál (mors): keresetjog megszüntetõ hatása - actiones poenales (büntetõkereseteknél) - actiones vindictam spirantes (erkölcsi elégtétel adására irányuló cselekedeteknél) 38 - az elhalt keresetjoga rendszerint örököseire száll 4. A perbeli bizonyitás, vélelem, fikció - bizonyitás a

perben - a pernek az a szakasza, amelyben a biró számba veszi a bizonyitékokat, s azokat mérlegelve alkotja meg az itélet alapjául szolgáló tényállást - bizonyitékok fajtái: - felek esküje (iuramentum) - tanuk vallomása (testimonium) - biróság elõtt felmutatott okiratok (instrumenta) - bizonyos tárgyak szemléje - bizonyitás terhe arra hárul, aki állit valamit (affirmanti v. incumbit probatio) - itélet a bizonyitékok mérlegelése alapján - õsi civiljogi perben alig - praetori per: lehetõvé teszi a szabad mérlegelést - posztklasszikus kor: kötött bizonyitási rendszer - I. Const: unus testis nullus testis (egy tanu nem tanu) - kivételes esetben: praetor elõirta, hogy nem bizonyitott v. valótlan tényállásra alapitsa az itéletet a biró (vélelem, fikció) - vélelem (praesumptio) - valószinü tényállásra alapitott itélet A) megdönthetõ vélelem (praesumptio iuris) B) megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure) - fikció (fictio)

- valótlan, képzelt tényállásra alapitott itélet - pl.: magzat (nasciturus) már megszületettnek tekintendõ érdekeinek védelme szempontjából 5. A birósági szervezet Rómában - a római biráskodás ált. jellemzése - közt. korában: 0 elkülönült hatáskörü birósági szervezet - mgnjogi és büntetõügyekben eljáró bir.-k (iudicia) megkülönböztetése - biráskodás mgnjogi perekben - perrendek váltják egymást, ezeknek megfelelõen: a) civiljogi perrend - eljárás elsõ fele: imperiummal rendelkezõ magistratus elõtt (in iure) - 2. fele: esetenként kijelölt esküdtbiró (apud iudicem) elõtt - jogszolg-ó hatalom birtokosai Rómában 1. rex 2. majd consulok 3. 366-tól praetorok 4. az itáliai városokban a város fõmagistratusai (duoviri iure dicundo) v. a praetor küldöttei (praefecti iure dicundo) 5. tartományokban: helytartó és annak küldöttei - magistratus jogszolg-i hatáskörének (iurisdictio) alapja az imperium 1. iurisdictio

contentiosa (peres) 2. iurisdictio voluntaria (peren kivüli) - leges Liciniae Sextiae - peres iurisdictiot csak a praetor gyakorolhatja - consulok tevékenysége: - büntetõbiráskodás - iurisdictio voluntaria - praetori iurisdictio elleni intercessio 39 - esküdtbirák kategóriái - iudex - egyesbiró, praetor nevezi ki a polgárok közül a felek megegyezése alapján - közönséges civiljogi perben - arbiter - szakértõi funkció is kell - 3 esküdt is eljárhat - recuperatores - 3-5-ös tanács - speciális mgnjogi biróságok az apud iudicem eljárás lefolytatására (praetori jogot nem alkalmazhatják): - iudicium centumvirale (százszemélyes biróság) - hagyatéki perek - decemviri litibus iudicandis (tizszemélyes biróság) - szabadságperek b) praetori perrend - civiljogi perrend keretei között - praetor urbanus (polgárok pereiben) - praetor peregrinus (polgárok és peregrinusok pereiben) - aedilis curulis (0 imperium): joghatóság rabszolgák és

igásbarmok vételébõl származó kellékszavatossági perekben - városok: helyi fõmagisztrátusok, ill. praetori tisztvis - tartomány: helytartó, v. annak képviselõi c) császári perrend (cognitio extra ordinem) - modern birósági szervezet épül ki, élén: princeps - nem kettéosztott, hanem egységes perek - ismeri az appellatio (fellebbezés) intézményét a) principátus idején - császári hivatalnokok mellett még közt-i magistratusok (nekik is van consiliumuk) - consiliumból késõbb assessores (állandó jogtanácsosok) lesznek - spec. birói fórum Hadrianus óta: a császár - rescriptumos eljárás esetén - jogkeresõ fél közvetlenül hozzá - válasza (rescriptum) kötelezi a birót b) dominátus idején - praetori eljárás megszünik (342) = egységesség - spec. birói fórum: püspöki választott bir (episcopalis audientia): Const. óta világi perekben is - biráskodás büntetõperekben - csak crimina (közüldözés alá esõ büncselekmény)

esetén (delicta: mgnjogi ut) a) etruszk királyok idején: rex - parricidium (emberölés) esetén - perduellio (hazaárulás) esetén - segitõi: quaestores parricidii, duoviri perduellionis b) közt. idején - imperiummal felruházott magistratusok - fellebbezési lehetõség a népgyüléshez (provocatio ad populum) - comitia centuriata: rendes bir, is 40 - x. büncselekmények esetén: alkalmi bizottságok (quaestiones) - elsõ állandó biz. (quaestio perpetua): ie 149 - zsarolási ügyekben (repetundae) - 70: 3 kamara (decuria) alakul, közülül sorsolással állitanak össze egy eljáró biróságot (élén: praetor, v. iudex quaestionis) c) principátus idején - i.sz7: lex Iulia iudiciorum publicorum - 4 decuria (magistratusokat is választanak) - 0 közvádló, quaestiók elõtt bármely polgár vádat emelhet - bir: csak bünösségrõl szavaz (büntetés: trv-ben) - császári bir-k (eredetileg: cognitio extra ordinem) kiszoritják a quaetiókat = i.sz 2 sz-tól:

praefectus urbi, praefectus praetorio utján császár gyakorolja a büntetõbirói hat-t is. - állam biztonsága elleni büncselekmény: senatus d) dominátus: büntetõbir-i hat.: kizárólag császár (elsõ és másodfoku büntetõbir-k) 6. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevõi - a római peres eljárás résztvevõi A) perbeli képviselõk - perbeli fõszemélyek helyett más személyek, a fõszemélyek helyett perbeli jognyilatkozatokat tesznek a) civiljogi perrendben: 0 lehet (elõször csak praetori perrendben) - stipulatio praetoria formájában a praetor biztositék (cautio) adására kötelezte a képviselõt. Ok: - falsus procurator (illetéktelen felperesi képviselõ) = igazi felperes ujból perelhet - perbeli képviselõk: 1. cognitor (megbizója az ellenfél jelenlétében nevezi ki) 2. procurator (alakszerütlen megbizás, v megbizás nélkül) - marasztalás a képviselõ javára, v. terhére történik! - klasszikus kor: cognitor esetén

megbizó ellen b) a császári perrendben - cognitor és procurator marad - marasztalás a cognitor számára szól, de végrehajtási keresetet (actio iudicati) csak a képviselt volt jogosult inditani - Iustinianusi kod.: cognitor helyett procurator B) ügyvéd (advocatus): a peres fél biróság elõtti szószólója, nem perbeli képviselõ - lex Cincia: ügyvédnek tilos dijazást elfogadni (Claudius engedi) - eskü a per elején: igazságtalan ügyet nem vállal el - nem szükséges jogi szakképzettség - dominátus kora: kell szakképzettség + bejegyeztetés - a római jogélet további szereplõi - lex Antoniniana hatására: közjegyzõk elõdei - tabellio (hivatalos jogi formában foglalja irásba mgnszemélyek dokumentumait. Mgnhivatalnokok) - tabularius (állami alkalmazásban lévõ "közjegyzõk") 11. fejezet: A peres eljárás 1. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás) - legis actiós eljárások - hatósági felügyelet alá helyezett önhatalmu

jogérvényesitõ cselekmények 41 - perlés a trv által pontosan elõirt szavakkal (conceptis verbis) - i.e 17: lex Iulia iudiciorum privatorum = legis actiók hatályon kivül helyezése - legis actió fajtái a) legis actio sacramento - ált. performa (generalis actio) - a vitában álló felek ünnepélyes fogadása arra nézve, hogy kinek van igaza - pertárgy értékéhez igazodó összeg (summa sacramenti) letétbe helyezése - biró által nyertesnek nyilvánitott visszakapja - vesztes: lemond az állam javára az összegrõl - a per két része: 1. in iure eljárás - jogvita személyi és tárgyi feltételeinek tisztázása a iurisdictiót gyakorló magisztrátus elõtt - start: idézés (in ius vocatio): a felperesnek kell a magistratus elé állitani az alperest - szigoru formalizmus (hiba = pervesztés) a) dolog kiadása iránti per (legis actio sacramento in rem) - per tárgyát a magistratus elé viszik - felperes pálcájával (vindicta) megérinti a per tárgyát

és sajátjának jelenti ki (vindicatio) - alperes válasza: 1. õ is sajátjának tekinti (contravindicatio) 2. ne védekezik (indefensus) 3. elismeri a felperesi vindicatio jogosságát (confessus) - 2.3 esetén: addictio (felperesé a res) - latitans: birósági eljárás elõl elrejtõzõ - absens: egyszerüen távol marad - 1. esetén: felperes fogadásra hivja fel az alperest, majd biróválasztás - biró a megalapozottabb igényü fél birtokába adja a tárgyat, de az kezeseket (praedes litis et vindiciarum) köteles állitani - litis contestatio: a felek a jelenlevõket tanunak hivják b) kötelmi pernél (legis actio sacramento in personam) - 0 vindicatio, csak állitás, majd sacramentum 2. apud iudicem eljárás - iudex (esküdtbiró) közvetve eldönti a pert (melyik fél a sacramentum iustum, a fogadás nyertese) - iudexet a magistratus jelöli ki a felek megegyezése alapján b) legis actio per iudicis seu arbitri postulationem - a felperes megjelöli a praetor elõtt

követelése jogalapját (causa), tehát, hogy formailag min alapszik (pl: stipulatio), és felhivja ellenfelét a követelés teljesitésére - alperes tagadása esetén felperes a praetortól esküdtbiró kinevezését 42 kérte (0 fogadási összeg) - ezt használhatják a latinjoguak is (a)-t nem) c) legis actio per condictionem - határozott pénzösszegre (certa pecunia) menõ perekben a lex Silia alapján - határozott dologra (certa res) irányuló követeléseknél a lex Calpurnia alapján - a felperes a praetor elõtt felszólitja az alperest a késõbbi biróválasztásra - 0 fogadás, a követelés jogalapját nincs megjelölve d) legis actio per manus iniectionem e) legis actio per pignoris capionem - d-e: végrehajtási eljárás formái 2. A praetori perrend (formuláris eljárás) - a formuláris eljárás - i.e: lex Aebutia: a formuláris eljárás kiterjesztése a polgárok egymás közötti actióira is (eddig csak praetor peregrinus használta a polgárok és

peregrinusok egymás közötti pereiben) - formula: a praetor által az esküdtbiróhoz intézett, a per eldöntésének elõfeltételeit tartalmazó irásbeli utasitás 1. rész: biró kinevezése 2. rész: összetett feltételes mondat - formulákat (benne peres felek és pertárgy megjelölése) a praetor állandó szövegbe foglalja, és edictumban tette közzé - a formula alkatrészet A) rendes alkatrészek (minden formulában. vagy csak egyesekben, de szükségképpen) a) esküdtbiró kinevezése b) intentio (felperes követelése + pernyertességhez bizonyitandó dolog) - intentio certa (per tárgya pontosan meghatározva) - intentio incerta (pl.: a biró állapitja meg a kártérités mértékét) c) condemnatio - utasitás az esküdtbirónak (ha bizonyitott, akkor marasztaló, ha nem, akkor felmentõ itéletet hozzon) - felhatalmazás itélkezésre (condemnandi absolvendive potestas): mindig pénzben való marasztalás - csak a praeiudiciumokból (megállapitási perek)

hiányzik - dologi pereknél elõzetes becslõ eljárás (arbitratus): a dolog természetben való visszaadása esetén milyen + mellékszolg. kötelezõek Ha ennek nem tesz eleget az alperes: ujabb becslõ eljárás (litis aestimatio): pénzbeli marasztalás összegét állapitja meg - a becslõ eljárások lefolytatására is utasitó formula = formula arbitraria - actiones arbitrariae: a biró marasztalás elõtt felszólitotta az alperest a természetbeni teljesitésre d) demonstratio - az intentio pontosabb megjelölésére szolgál intentio incerta esetén e) adiudicatio - ált. condemnatio helyettesitése (osztópereknél) - praetor utasitja a birót, hogy tulajdont ruházzon át vkire (= civiljogi tul., addictio: csak praetori tulajdont keletkeztet) B) rendkivüli alkatrészek (bármelyik formulába felvehetõk) - ált. x peres fél kérésére az in iure eljárásban a) exceptio (kifogás) 43 - ha az intentióban lévõ kérelem alapossága bizonyitást nyer, akkor egy

további körülmény vizsgálatát is vizsgálja meg a biró - méltánytalannak talált követelések esetén - exceptio doli (csalárdság kifogása) esetén hiába jogos a követelés, el kell utasitani - exceptióval szemben replicatio adható a másik félnek 1. exceptio peremptoria (felperes kereseti joga örökre meghiusul) 2. exceptio dilatoria (idõlegesen hiusul meg) b) praescriptio 1. a demonstratio szerepét tölti be 2. vagy exceptiót pótolja - formula elején helyezkedik el c) fictio - as hoc jelleggel alkalmazott rendkivüli, v. rendes alkatrész is lehet - a keresetek fajtái a) actiones civiles - actiones honorariae - actiones civiles: civiljog szabályait juttatta érvényre a praetor - actiones honorariae: magistratusok alkotta ius honorarium normáin alapulnak b) actiones in ius conceptae - actiones in factum conceptae - elõbbi: civiljogi alap vizsgálatát jelenti (felperest civiliter megilletõ jogon alapszik) - utóbbi: tényekre alapozott (csak a praetor

imperiumán nyugszik) 1. actio edictalis (egyben actio honoraria is) 2. actio decretalis (praetor az adott esetben hozott decretumával konstruálta meg) c) actiones in rem - actiones in personam - elõbbi: bárki ellen inditható, ábszolut hatályu - utóbbi: csak meghatározott adós ellen, relativ hatályu - legfontosabb felosztás. Ok: ezen a megkülönböztetésen alapul a mai napig a mgnjog két legfontosabb ága: dologi jog és kötelmi jog - dologi jogi jogosultságok = in rem actióval védett jogok - kötelmi jogi jogosultságok = in personam actióval védett d) actiones stricti iuris - actiones bonae fidei - elõbbi: tartozás szorosan körülhatárolva az intentióban (pl: stipulatióval megállapitott követelések) - utóbbi: intentióban: quidquid dare facere oportet ex fide bona (amit az alperes jóhiszemüség alapján adni tartozik) - bona fides (jóhiszemüség) - kezdetben (szubjektiv): ha ugy gondolom, hogy amit teszek jogszerü - praetori edictum (objektiv): az

aequitas szinonimája, azt köteles teljesiteni az adós, amit a jóhiszemüség, mint objektiv követelményrendszer az adott helyzetben elõir e) condictio: olyan in personam stricti iuris actio, amelynek formulájában az intentio nem jelöli meg a keresetalapitó tényállást (causa), tehát absztrakt (pl.: stipulatio) f) stricti iuris és bonae fidei actiók közötti átmeneti keresettipusok: incerta actiók g) actiones ficticiae: a felmerült tányállás egy civiljogi kereset tényállásához való hasonlósága esetén praetor utasitása: mintha ua. lenne h) actiones directae - actiones utiles - elõbbi: az ami alapul szolgál - utóbbi: az elõbbibõl továbbfejlesztett, utánképzett actio - utánképzett keresetek megjelölése: quasi, ad exemplum 44 i) actiones directae - actiones contrariae - elõbbi: egyenlõtlenül kétoldalu kötelmek esetén a fõkövetelés keresete - utóbbi: a fenti szit. esetén a másik fél ellenkövetelése j) actiones condemnationales -

actiones praeiudiciales - elõbbi: közvetlen marasztalásra irányul - sententiával végzõdik (alperes elmarasztalása v. felmentése) - utóbbi: jogi tény fennállásának, v. fenn nem állásának elõzetes megállapitására irányul - pronuntiatioval zárul (valóság megállapitása) k) actiones rei persecutoriae - actiones poenales - elõbbi: vagyoni megtéritésre irányul (jogutódlás ált. nincs korlátozva) - utóbbi: mgnbirság (poena ex delicto) megfizetésére irányul (csak a felperes örököseire szállnak át) 1. actiones vindictam spirantes (csak a jogsérelmet szenvedett mgnszemély indithatja meg, csak személyes elégtételért (vindicta)) - a sérett halálával elenyésznek, nem örökölhetõk 2. actiones populares (meginditását bárki kezdeményezheti a közérdek védelmében) l) actiones generales - actiones speciales - ált. keresetek (különféle jogviszonyokból keletkezett igények érvényesithetõek) - spec. keresetek (egy-egy meghatározott

tényállásból eredõ alanyi jogok védelmére) - a formuláris per lefolytatása - peres felek lehetnek latinjoguak és peregrinusok is 1. in iure - idézés szabályai, mint civiljogi perben, de ha alperes nem akar megjelenni, büntetõkereset is inditható a) felperesnek a formula kibocsátása iránt a praetorhoz intézett szóbeli, alakszerütlen kérelme (postulatio actionis) - távol maradó alperessel szemben praetor határozata nem jogerõs - ha az alperes érdemben védekezett, akkor a praetor decretum formájában dönt a formula kibocsátásáról, keresetet ad (editio actionis) - kereset megtagadása (denegatio actionis), ha: - felperesi igény sem civiljogi, sem praetori jogi alappal nem bir - felperes igényét mghiusitó kifogás már in iure igazolva volt - a felperes követelése tárgyában már korábban itélet született b) litis contestatio - = a formula kiadása, s annak a felperes és alperes általi elfogadása = perszerzõdés (alávetés a iudex

itéleteinek) - joghatásai a praetori perrendben: - felperes kereseti joga felemésztõdik (consumptio actionis), uan igény alapján uj per nem inditható - idõontja irányadó az itélethozatalnál - a felperesi igény pénzköveteléssé változik (condemnatio pecuniaria) - az alperes halála esetén most már a kötelezettség átszáll örökösére 2. apud iudicem - praetori decretum alapján kijelölt birák elõtt 45 a) bizonyitási eljárás (formulaelemek megfelelnek-e a valóságnak) b) sententia (itélet) meghozatala (fellebbezés kizárva) - alaki jogereje: alperesnek megadják az exceptio rei iudicatae-t = az itélt dolog kifogása (0 ujabb per) - anyagi jogereje: az itélt dolgot egy esetleges következõ perben irányadó igazságként kezelik 3. rendkivüli jogorvoslatok a) exceptio rei iudicataeval szemben praetor replicatio dolit adhat b) eljárás sulyos hibája esetén (pl. iudex rabszolga) uj per c) méltányosság alapján az eredeti állapot

visszaállitása kérhetõ (in integrum restitutio) 3. A császári perrend (cognitiós eljárás) - a cognitiós eljárás kialakulása - eleinte formuláris perekben nem érvényesithetõ igények esetén császári hivatalnokbiró vizsgál és dönt (cognitio extra ordinem) - 342: formulák használatának megtiltása - praetorok megszünnek jogfejlesztõ tényezõk lenni, helyüket a császár által kinevezett és felhatalmazott hivatalnokbirák (magistratus + esküdtbiró együtt) veszik át - a cognitiós eljárás lefolyása - egységes per, egy hivatalnokbiró elõtt a) litis denuntiatio (irásbeli idézés, kezdetben felperes, majd hatóság) - felperes kérelme irásban (libellus conventionis): másolatot kap az alperes (Iustininanus teszi általánossá, hivatali cselekmény lesz = evocatio) b) libellus: felperes követelésének tárgya, + ennek alapját szolgáló tények - alperes védekezése: irásban, a per során bármikor - alperes távolmaradása (absens):

nélküle tárgyalnak, de alapos igény esetén elmarasztalhatják - felperes távolmaradása: 0 per c) litis contestatio - a felperesnek ellentmondva (contradictio) perbe bocsátkozik az ellenfél = alperes lesz - a perelévülés kezdete (elévülést megszakitja) - elsõ szóbeli tárgyaláson elõ kell terjeszteni a keresetet, ill. a védekezést d) kötött bizonyitási rendszer - okirat (instrumentum) nagyobb erejü minden tanuvallomásnál (testimonium) - unus testis nullus testis - honestior vallomása elõnyben részesitendõ a humilior vallomásával szemben - nagy szerep a vélelmeknek e) itélet (sententia) = a per berekesztése - dolog kiadása iránti perben a pertárgyat kell megitélni (ipsam rem condemnare), nem (mint a formuláris perekben) a helyettesitõ pénzösszeget f) perköltségek - marasztaló per = alperes, elutasitó per = felperes = eljáró hivatalnokok, perbeli képviselõk, ügyvédek, bizonyitékok megszerzésére forditott kiadások g) fellebbezés

(appellatio) - kihirdetéskor szóban, v. utána irásban (egy ügyben ált2-3x) - fellebbviteli bir.: uj tárgyalás, ténykérdésekben is dönthet - döntés: elutasitás, v. korábbi itélet megváltoztatása - legmagasabb szint: császár (331-tõl praefectus praetorión keresztül) - appellatio hatása: 46 - suspensio (itélet hatályának felfüggesztése) - itélkezés joga a felsõbiróságra háramlik (devolutio) - megsemmisitheti az itéletet (cassatio) - megváltoztathatja azt (reformatio) 12. fejezet: A nem peres eljárások - a peren kivüli eljárás Rómában - magistratus maiores peren kivüli eljárásai nem iurisdictio contentiosa, hanem imperiumon alapulnak. Fajtái: - iurisdictio voluntaria (szinleges per formájában jogi aktusok) - peren kivüli jogsegélyek - a peren kivüli jogsegélyek fogalma - a praetor v. aedilis curulis olyan aktusai, amelyekkel az egymással vitában álló felek vmelyikére, v. mindkettõre vmilyen kötelezettséget ró - actio

nélkül - késõbb már iurisdictio keretében is eljárnak civiljogilag nem méltányolt igények kielégitésében (actio honorariae). Ekkor megmarad rugalmas eszköz szerepük - a peren kivüli jogsegélyek tipusai A) megjelenésük alapján a praetor imperiumon alapuló aktusai (kb.: közig-i hat) a) interdictum (tilalom) - betartásukat birság (multa) biztositja - késõbb az egyik fél kérelmére kibocsátott feltételes praetori utasitás lesz (ha nem tesz eleget, a kérelmezõ perbe vonhatja) - interdictum alapján inditható per: actio ex interdicto - felek kölcsönös birságigérete - alperes: ha alap nélkül szegült ellen az interdictumnak - felperes: ha alaptalanul kérte az interdictum kibocsátását - fajtái: - interdictum prohibitorium (x jogsértõ magatartás abbahagyására - interdictum restitutorium (x jogsérelem helyrehozására) - interdictum exhibitorium (x. dolog felmutatására) - parancs v. csak egyik (interdictum simplex), v mindkét félhez

(interdictum duplex) szól b) iussum (parancs) c) decretum (határozat) d) addictio (bizonyos magatartásokra feljogosit, v. jóváhagy) B) tartalmi szempontból a) in integrum restitutio - méltányosságon alapuló kisegitõ jogsegély, amely az elõzõ állapot visszaállitását eredményezte - csak, ha más jogsegély lehetõsége nem forog fenn, és nyomós ok alapján - csak 1, majd Iust.-nál 4 éven belül kérhetõ - csak ha nem okoz nagyobb kárt az elszenvedõnek, mint amekkora a kérelmezõt érte b) stipulatio honoraria - civiljogi kötelezettségvállalás, az eljáró magistratus bizonyos 47 jogviszony kötelezettjeit stipulatio (ünnepélyes szóbeli igéret) megtételére utasitja 1. praetor rendeli el (stipulationes praetoriae) 2. aedilis curulis rendeli el (stipulationes aediliciae) - cautio: = b), illetve az általa nyujtott biztositék - ha nem hajlandó stipulatio letételére, akár missio in possessionem is c) missio in possessionem - praetori birtokba

utalás, a kérelmezõ egyes vagyontárgyak v. vagyonösszeget birtokba vesz (interdictummal, v. in factum actioval v fegyveres erõvel kikényszerithetõ) - gyakran praetori tul.-t (ált ismételt elrendelés = ex secundo decreto esetén) eredményez (elbirtoklási idõ leteltével civiljogi tul. lesz 1. bonorum possessio 2. csõdeljárás (hitelezõk kapják adós vagyonát) 13. fejezet: A végrehajtási eljárás - a végrehajtási eljárás fogalma és történeti fejlõdése - jogerõs itéletben foglalt marasztalás kikényszeritésének jogszabályban elõirt módja (ha az alperes önként nem tesz eleget) a) személyi végrehajtás - civiljog perrendjében, az adós testére irányul b) vagyoni végrehajtás - praetori perrendben: az adós egész vagyonára kiterjed (univerzális) - császári perrendben: adós egyes vagyontárgyaira terjed ki (szinguláris) - végrehajtás a civiljogi perrenden - önhatalmu jogérvényesités elsõdlegessége (2 legis actio keretében, de

semmelyiknek nem feltétele a jogerõs itélet, amelynek nem tettek eleget) a) legis actio per manus iniectionem (részben nem feltétele) - a hitelezõnek a hatósági védelem melletti önhatalmu tevékenysége az adóssal szemben (ált. ha adós nem tett eleget az itéletnek) - kötelmi perben a pervesztes adóst (condemnatus, confessus, v. indefensus), ha 30 nap alatt nem fizetett, a hitelezõ kezének rátételével (manus iniectio) elfoghatta, a praetor elé vihette jóváhagyás (addictio) céljából - adós ekkor nem is védekezhet, csak vindex (kezes) utján, aki kifizette az adósságot, vagy pert indit az eljárás jogsértõ volta miatt (ha alaptalanul lép fel duplumban marasztalják) - ha 0 vindex, akkor hitelezõ adóst 60 napon át bilincsben tarthatta, 3 egymás utáni vasárnap kivihette a forum Romanumra praetor elé, és ott vindexet kereshetett. Ha nem jött, akkor megölhette, vagy eladhatta trans Tiberim (római polg. Róma T-n nem eladható rabszolgának) b)

legis actio per pignoris capionem - a hitelezõ alakszerüen, de önhat. alkalmazásával x kiváltságos követelések biztositására ünnepélyes szavak kiséretében lefoglalhatta az adós bizonyos vagyontárgyait (0 hatósági közremüködés) - végrehajtás a praetori perrendben - vagyoni végrehajtás bevezetése (in rem actióknál peralapitáskor kötelezi az alperest, hogy adjon biztositékot, hogy a gyõztes kielégithesse követelését (cautio iudicatum solvi). A) actio iudicati (végrehajtási per) utján inditható végrehajtási eljárás (ha 30 nap alatt nem tett eleget) - biró utasitja az esküdtbirót, vizsgálja meg van e érvényes marasztaló, hatályos itélet. Ha adós alaptalanul védekezik: duplum 48 B) konkrét végrehajtási cselekmények (actio iudicati végén hozott itélet alapján) a) vagyoni végrehajtás (univerzális, csõdszerü = egész vagyont átfogja). A csõdeljárási szabályok (concursus creditorum): 1. az A)-beli marasztalás után a

praetor decretumával beutalja a hitelezõket az adós vagyonába (missio in bona rei servandae causa), de adóst nem fosztja meg annak birtoklásától. 30 nap (hagyatéki per: 15) alatt duplumot teljesithetik, vagy vagyont átengedhet (cessio bonorum) következmények nélkül) 2. határidõ leteltével adós ipso iure becstelenné válik (infamia) = vagyoni mellett személyi végrehajtás is lehetséges. Hitelezõk praetori engedély alapján magister bonorumot választanak maguk közül, aki megszervezi az adós vagyonára vonatkozó árverést 3. árverésen a csõdvagyont a legtöbbet igérõ hitelezõnek adja el (bonorum emptor), aki praetori tulajdonos lesz. Bonorum emptor utiliter érvényesithette az adós volt kereseteit. Többi hitelezõ felléphet ellene az általa vállalt elkötelezési hányad erejéig E hányad teljesitéséért a bonorum emptor teljes vagyonával felel (de adós egyetemleges felelõssége nem csökken) - hitelezõk megkárositására irányuló (in

fraudem creditorum) vagyonelidegenités megakadályozása, az adóssal összejátszó, v. a vagyont ingyen szerzõ személyekkel szembeni védelem: interdictum fraudatorium, in integrum restitutio. Ezekbõl fejlõdik ki az egy éven belül meginditható actio Pauliana (adóssal összejátszó szerzõ: kártérités; jóhiszemü ingyenes szerzõ: gazdagodás kiadása) - vagyonát önként átengedõ (cessio bonorum) adós mentesül a személyi végrehajtástól és az infamiától, késõbbi szerzeményeibõl életfenntartáshoz szüksége vagyonrész nem esik végrehajtás alá. Iust e kedvezményt a végrehajtáskor meglevõ vagyonra is elismerte (beneficium competentiae) b) személyi végrehajtás - felperes addictio-val fogságban tarthatja az alperest, amig az nem fizet, vagy le nem dolgozza - végrehajtás a császári perrendben a) vagyoni végrehajtás 1. szinguláris (egyes vagyontárgyakra menõ) - pénzösszegre szóló marasztalás (birói zálogolással: pignus ex causa

iudicati captum foglalják le az egyes vagyontárgyakat, nemfizetés esetén ezek eladhatók, a vételárból fizethet) - határozott dologra irányul (hatósági segédlettel is elvehetõ az adóstól) 2. egész vagyonra menõ - fizetésképtelenség, szökés, önkéntes vagyonátadás esetén - ilyenkor is csak egyes vagyontárgyakat árvereznek el b) személyi végrehajtás: adós mgnfogsága helyett állami fogság 14. fejezet: A római eljárásjog továbbélése - a római eljárásjog rendszere - glosszátoroknál és kommentátoroknál a mgnjog része (kivéve crimen) - mod. jogrendszerek: közjogba tartozik (elévülés: mgnjog) - perbeli képviselet - már Iust-nál közvetlen képviselet - latin tipusu közjegyzõség (fra, olasz): tabelliókra vonatkozó szabályok továbbélése (Authenticum segitségével a iust-i szab. lesz a fõ forrás a kzpkorban) - kzpkori notariusok: nagy szerep a terjesztésben - Summa artis notoriae: közjegyzõi kézikönyv 49 - császári

perrend - bolognai glosszátorok = ujjáéledés = kzpkor derekától: cognitiós eljárás lesz az alapja a modern államok polgári perjogának - egységes eljárás, vezeti: kinevezett hivatalnokbiró - idézés: bir. hivatalos cselekménye - irásban benyujtandó kereset - ált. szabadon nem mérlegelhetõ bizonyitási szabályok - fellebbezhetõ itélet - peren kivüli eljárások - interdictumok alapgondolata átkerül a modern jogokba - végrehajtási eljárás - személyi végrehajtás jelentõsége csökken (de XIX. sz-ig él) - hatósági közremüködéssel történõ, szinguláris vagyoni végrehajtás birósági zálogolással - ujkor: univerzális végrehajtás ismét csõdeljárás formájában III. SZEMÉLYI ÉS CSALÁDJOG 1. szakasz: A személyek 15. fejezet: A személy fogalma a rómaiaknál 1. A jogképesség - a személyiség fogalma - persona, v. caput: jogalany (jogok és kötelezettségek alanya), személy - az embernek az a képessége, hogy jogok és

kötelezettségek alanya lehet jogképességnek, õt magát pedig jogképesnek nevezzük a) jogképtelenek b) teljes jogképesség (pol.-i és mgnjogok összessége) = cives optimo iure c) korlátozott jogképes személyek - nem teljes jogu polgárok (cives non optimo iure) - latinjoguak (Latini) - idegenek (peregrini) - szabadok és rabszolgák - személyek: csak szabadok (liberi) - rabszolgák (servi): dolgok, de inkább persona servilis (eredetileg patriarchális házközösség tagja) - szeméyiség kezdete is vége - kezdet: szabad anyától való élveszületés (nativitas), nem személy: - halvaszületett - koraszülött (abortus): koraszülöttsége miatt életképtelen - szörnyszülött (monstrum): megölhetõ v. meg kell ölni - méhmagzat (nasciturus): csak anyatest része (portio mulieris), mégis érdekeinél élõ személyként kezelendõ: a születéstõl visszafelé számitott 182 és 300. naptól számitják jogképességét, de függõ jogi helyzet (ha nem élve

születik nem alkalmazható) - megszünése: halál (mors) - eltünés huzamos idõn át (longo tempore transacto): sokszor = halál (ilyenkor feleség elválhat) - öröklési viták eldöntésére vélelem (praesemptio iuris): ha szülõk és gyermekeik közös veszélyben haltak el (commorientes), akkor a serdületlen gyermekek (12 évnél fiatalabb lány, 14-nél fiatalabb fiu) halála a szülõké elõtt, serdülteké a szülõké után következett be. 50 2. A személyállapot (status) - személyállapotok a rj-ban - teljes jogképesség feltétele: a) szabadság (status libertatis) - homines (ember) lehet - szabad (liberi) - ingenui (szabadon született) - libertini (felszabaditott) - rabszolga (servi) b) polgárság (status civitatis) - liberi lehet: - római polgárok (cives Romani) - latinjoguak (Latini) - jogképességgel ne rendelkezõ szabadok (peregrini) - külföldiek, vagy alattvalók c) családi állapot (status familiae) - római põlgár lehet: - önjogu személy

(personae sui iuris) - apai, v. féji hat alatt állók (p alieni iuris) - tehát teljesen jogképes: sui iuris persona - a személyi jog anyagának tartalma - status libertatis alapvetõen a jogképességet határozza meg - status civitatis: jogképesség tartalmát módositja - status familiae: családi viszonyok - mod. jog: jogalanyiság kérdéseit szabályozó személyi jog, családi viszonyokat rendezõ családjog - mod jogtud: személyek két csoportja - természetes (itt tárgyalja a jog- és cselekvõképességet) - jogi személyek 16. fejezet: A személyek kategóriái 1. A szabadok (liberi) - római polgárok (cives Romani) - egyszerre közjogi és mgnjogi kategória 1. ius Quiritium: római polg joga, mint állampolgár 2. mint jogképességgel rendelkezõ személy A) római polgárjog tartalma a) megilletõ jogok 1. közjogi jogosultságok - szavazati jog (ius suffragii) - népgyülésen - libertini csak c. tribután - közt-i tisztségek viselésének joga (ius honorum) -

passziv váljog - plebs eleinte, libertini végig 0 - ius militiae (r-i hadseregben katonáskodás joga) - ius sacrorum (r-i vallási szertartásokon részt vehet) - ius provocationis (sulyos büntetés elleni fellebbezés a népgyüléshez) - ius exulandi (halábünt. helyett önkéntes számüzetés) 51 - ius migrandi (kivándorlás joga) 2. mgnjogi jogosultságok - ius commercii (vagyoni jogképesség) - r-i civiljogi tul szerzése - spec. r-i jogügyletek létrehozása - ius conubii (családjogi jogképesség) - r-i polg-ral való házasság joga és alapfeltétele - ius legis actionis (legis actiók meginditása) b) terhelõ kötelezettségek (munera) 1. közjogi jellegü - hadkötelezettség (munus) - közteherviselés (pl.: tributum fizetése) - közhivatal-viselés (pl: bir.: munus iudiciarium) 2. mgnjogi - pl: gyámság, gondnokság ellátása (munus tutelae et curae) B) a római polgárjog megszerzése a) természetes módja - r-i polgártól való születés - matimonium

iuris civilis-bõl: legalább apa r-i polg. - lex Minicia: polgár és peregrinus házasságából (matrimonium iuris gentium) szül. gyerek alacsonyabb jogállásu szülõ státusát követi (Hadrianus idején senatus consultum: eltörli) b) mesterséges módja (ált. egyénileg: viritim) C) római polgárjog elvesztése (capitis deminutio media) - libertas elvesztése (capitis deminutio maxima = civitas elvesztése is) - kivándorlás (migratio) - latin coloniába való letelepülés v. letelepités - számüzetés (deportatio) - egész közösségek lakosságának jogfosztása (pl.: Capua) - latinjoguak (Latini, nomen Latinum) - eredetileg: latiumi városállamok polgáraianak jogképessége - i.e 4sz-tól korlátozott római polgárjog A) prisci Latini v. Latini veteres (eredeti latin jog: ius Latii) - latin municipiumok (nem kapnak r-i polgjogot) - latin szövetség által 338-ig, majd Róma által 268-ig Itáliában alapitott latin coloniák - ius Latii: ius commercii, esetleg

ius conubii - lex Iulia de civitate (i.e 90)-ig létezik B) Latini coloniarii - a Róma által 268 után Itáliában, majd azon kivül alapitott coloniák (Itálián belüliek 90-ig, Pón tuliak i.e 49-ig, ezután Latini coloniarii = ius Latii-val rendelkezõ provinciai colóniák lakói - csak ius commercii, 212-ig (constitutio Antoniniana) C) Latini Iuniani - i.sz 19: lex Iunia Norbana: x formahibával felszabaditott rabszolgák csak ius Latiit kapnak = Latini Iuniani - ius commercii csak élõk között (commercium inter vivos): nem örökölhetnek, utánuk nem lehet örökölni - 531: Iust. eltörli - peregrini (idegenek) - a szó fejlõdése: 52 a) szövetséges államok (ager peregrinus) lakosai, köztük latinok b) Latinitas létrejötte után = nem latin idegenek c) imperium Romanum kialakulása folyamán: a birodalom nem római, ill. latinjogu alattvalói, 3. rangu állampolgárság (Reichsangehörigkeit) A) peregrini alicuius civitatis (önálló államiság, saját

népjog) - római államon kivüli idegenek. Nem személyek de a praetor peregrinus elismeri commercium-ukat (vagyonjogi képességüket). Ez de iure lesz a constitutio Antoniniana után - saját népjog alapján személyek = aktiv és passziv váljog, vagyoni és családjogi képesség helyi közösségeikben B) peregrini nullius certae civitatis (0 államiság, 0 népjog) a) peregrini dediticii - háboruban legyõzött népek, de a lakosságot nem adják el rabszolgának b) dediticiorum numero - a lex Aelia Sentia alapján azon felszabaditottak, akiket rabszolga korukban sulyos büncselekmény miatt megbélyegeztek (dediticii Aeliani). 530-ig marad fenn, a constitutio Antoniniana nem érinti C) személyiségi elv (Personalitätsprinzip): mindenkit saját joga szerint kell elbirálni - ius gentium alkalmazása eltérõ státusz esetén - sulyosabb büncselekmény: római hatóság itél rj szerint 2. A rabszolgák (servi) - a rabszolgaság tartalma - jogi tartalma: jogtárgy ura

tulajdonában, de nem dolog, mert: a) rabszolga feletti tulajdonosi hat: nem tulajdonjog (dominium) hanem rabszolgatartói hatalom (dominica potestas) b) rabszolga sirhelye forgalomképtelen dolog (locus religiosus) c) rabszolgakori rokonság (cognatio servilis) felszabaditás után házassági akadályt jelent d) rabszolga cselekvõképes volt (érvényes jognyilatkozatot tehet) e) delictumok sok esetben szabad emberrel egy sorban emlitik - tényleges helyzetük: koronként más - rabszolgaság keletkezése - eredet: foglyul ejtett ellenséget célszerübb dolgoztatni, mint megölni a) fogságba esés - ellenséges állam polgára maga is ellenség (hostis) = szabadon elfogható (nem csak katona, hanem béke idején Róma T-re vetõdõ is!) b) rabszolganõtõl való születés (partus ancillae) - császárkor: ha az anya a terhesség idején vmikor szabad volt, akkor gyermek szabad (favor libertatis) c) büntetésbõl 1. civiljog szerint: capitis deminutio maximát elszenvedett

polgár A. fizetésképtelen adós trans Tiberim rabszolgának adása B. kivonta magát a polgárok névjegyzékébe (census) történõ bejegyzés alól C. katonai szolgálatból vagy az elõl megszökött D lopáson a sértett tetten érte (furtum manifestum) 2. praetori edictum + császári jogszabályok szerint A. akik rabszolgának adták el magukat, hogy a vételáron az eladóval osztozzanak (pretii participandi causa) B. bányamunkára (ad metalla) v állatviadalra (ad bestias) itéltek C. dediticii Aeliani, ha Róma közelében telepedtek le 53 D. hálátlanság miatt rabszolgaságba visszahivott felszabaditottak (revocatio in servitutem) E. SC Claudianum (iu 54) alapján a rabszolgával nemi viszonyt folytató szabad nõ, ha nem hagyja abba a rabszolga urának tiltakozására (tul.jogot sért!) - rabszolgaság megszünése a) eleinte felszabaditás (manumissio) - szinleges per (in iure cessio), un. szabadságper manumissio vindicta esetén: - felszabaditani szándékozó

ellen x bizalmi embere mint assertor in libertatem szabadságpert indit - bizalmi ember a praetor elõtt pálcáját a rabszolgára téve kijelenti, hogy az szabad 1. régi civiljog szerint 3 forma (mindegyik r-i polg lesz) - manumissio vindicta (lásd fenn) - manumissio censu (rabszolgatartó javaslatára a polgárok lajstromába való censor általi bevezetéssel) - manumissio testamento (végrendeletileg, libertus orcinus lesz) 2. praetori jog - inter amicos (barátok elõtt) - per epistulam (szab.levél kiadása utján) - per pileum (szab-t jelképezõ kalap feltételével) - per mensam (ur asztalához való ültetéssel) (igy civiljogilag maradnak rabszolgák, de ha a felszabaditó meg akarta vonni tõlük a szab-t, a praetor a perben megtagadta a jogsegélyt) (az igy felszabaditottak a lex Iunia Norbana szerint civiljogilag is szabadok lettek (Latini Iuniani) 3. késõcsászárkor - manumissio vindicta - manumissio per epistulam - manumissio testamento - manumissio in

sacrosanctis ecclesiis (keresztény templomban való felszab. = római polg lesz) - Augustusi korlátozások: - lex Aelia Sentia (i.u4): min 20 éves ur, min 30 éves rabszolga (utóbbi jogos indokkal lehet fiatalabb). Ha az ur fiatalabb: trvtelen, rabszolg fiatalabb: Latinus Iunianus lesz - lex Fufia Caninia (i.e2): végrendeleti felszabaditás rabszolgák száma szerinti korlátozása b) császárkorban egyéb módokon - öreg, beteg rabszolga (Claudius) - ha az ura által veszélyeztetett rabszolga menedékjogot igényel (Antonius Pius) - ha az ur a felszabaditás szerzõdésén, ill. végrendeleten alapuló kötelezettségének nem tett eleget - ha a rabszolga a szab-t 20 évnél tovább jóhiszemüen élvezte (usucapio libertatis) - ha feljelentette ura gyilkosát 3. A félszabadok - a korlátozott szabadság fogalma - jogilag rabszolgának nem. v csak bizonyos mértékig tekinthetõ, de szab-ukban korlátozott személyek (egy részük lehet római polg, másik tulkép rabszolga)

- a felszabaditottak - patriarchális rabszolgaság idején: mint családgyermek (filius) 54 - Nero császártól: revocatio in servitutem (hálátlanság cimén visszavonható szabadság) - pol-i jogokból majdnem teljesen kirekesztve (római polgárrá lettnek is csak aktiv váljog, + sokáig nem szolgálhat légiókban) - ius patronatus: felszabaditás után hüségeskü (iusiurandum liberti) = függõségi viszony (libertinus halálával megszünik, patronus örököseire átszállhat) - patronusa nevét viselte - engedelmességgel (obsequium) tartozik - ingyenesen köteles kezelni patronusa vagyonát, intézni ügyeit (officium) - munkára, szolgálatra (operae) kötelezhetõ - elszegényedett patronust tartani köteles (alimentatio) - libertinus után a patronust x mérvü öröklési jog is megilleti - patronus védeni, eltartani tartozik libertinust, serdületlen, v. libertina felett gyámságot köteles gyakorolni - Iust: megkülönböztetések eltörlése libertinus és

ingenuusok között, de obsequium megtartása - ius patronatus megszünése - patronus kötelezettségeit nem teljesiti = büntetés - császári privilégiummal: libertinus szabad születésüek jogállását nyeri el (ius anulorum aureorum - aranygyürük joga) (ius patronatus továbbra is fennáll, csak restitutio natalium: hátrányos születés orvoslása mentesit) - a colonusok - eredetileg: mezgaz-i kisbérlõ - késõcsászárkor: félszabad földmüves (ok: rabszolgák fogyatkoznak, elvándorlás megakadályozása) A) a colonatus jogi tartalma - római polgárok - 0 közjogi jogképesség - mgnjogi jogképesség: - vagyonuk peculiumként uruké - ebbõl patronusa tudta nélkül semmit nem idegenithet el - nem végrendelkezhet ura beleegyezése nélkül - késõbb: lehet földje, amely után adót fizet, terményeit eladhatta + perlési képesség még urával szemben is - 0 ius conubii (házassága ált. = contubernium: rabszolgák életközössége) - szabad-colonus

házasságból gyerek: anya jogállását követi (gyakran áttörik a szabályt) B) colonatus keletkezése - születés, szerzõdés, elbirtoklással - patrocinium: magukat egyes hatalmasok védelme alá helyezõ szabad kisemberek C) colonatus megszünése (pl.: colonus megszerezte a föld tuljogát) - egyéb félszabad állapotok - jogilag szabad, ténylegesen rabszolga - õsi jogban: cliens (patronus-libertinushoz hasonló viszony) - mancipium alatt állók - addictus (hitelezõnek odaitélt adós, adósság ledolgozásáig) - mancipiumba adott családtag - nexum folytán mancipiumba került adós - bona fide serviens (szab. ember, aki rabszolgának hiszi magát) 55 - hadifogságból kiváltott (ab hostibus redemptus), amig váltságdiját le nem dolgozza - gladiátornak elszegõdõ személy (auctoratus) - jogilag rabszolgák, elvileg szabadok - szabadnak látszó rabszolgák rabszolga mivoltuk bizonyitásáig (in libertate esse videntur - szabadnak tekintendõ) - statu liber

rabszolgák (pl.: végrendeletileg feltétellel, v idõhatározással felszabaditottak. Addig rabszolgák, utána szabadok) 17. fejezet: A jogképességet befolyásoló tényezõk 1. A capitis deminutio - a capitis deminutio fogalma - caput: személy, jogképesség, amelyet a 3 status határoz meg. Statusváltozás = caput változás (kivéve, ha szab. állapota szünik meg = 0 caput) - státuszvált. ált = capitis deminutio - inkább valamely közösség létszámának egy fõvel (caput) való csökkenése - a status megváltozása ált. capitis deminutio, de nem szükségszerüen - szabadság vesztés = polgárság + családi státusz elvesztése is - polgárság vesztés = családi státusz elveszik de szabad ember marad (peregrinus) - családi állapot változás = másik két státust nem érinti - capitis deminutio formái a) capitis deminutio maxima - szabadság elvesztése (szab. emberbõl rabszolga) - vagyonát elveszti az elvesztést elõidézõ javára - kötelezettségei

is megszünnek (kivéve delictumokból eredõ tartozás) - hitelezõi érdekét sérti = praetor jogsegélyt ad nekik az ellen, akire a vagyon szállott (restitutio actionis) - hadifogságba esés - vagyoni viszonyok megszünnek - ius postliminii: hazatérés esetén visszanyeri jogait, de tényeket (birtok, házasság) nem - halál esetén a fictio legis Corneliae alapján ugy tekintik, mintha szabnak utolsó pillanatában halt volna meg = igy végrendelete érvényben marad b) capitis deminutio media - római polgjog elvesztése (civis Romanusból - peregrinus) - ius migrandi esetén (vagyon marad) - számüzés (deportatio): vagyona a számüzõ államra száll (hitelezõknek jogsegély) c) capitis deminutio minima - agnatióból (civiljogi rokonságból),= gensbõl való kiválás - önjogu személy arrogatio révén, v. önjogu nõ férji hatalmat keletkeztetõ házasság utján más családfõ hatalma alá kerül - hatalom alatti családtag másik családfõ hat-a alá kerül -

apai hat. alatt álló fiu adoptio utján - filia familias manusos házasság kötésével - hat. alatti családtag felszabaditás (emancipatio) utján önjogu lesz (egyetlen növekedõ caput!) - pater familias halála (familia proprio iure felbomlása) folytán történõ önjoguvá válás nem = capitis deminutio, mert agnatióból nem válnak ki - pol. jogok maradnak, vagyon pl: örökbefogadó apára száll (ellene a capite 56 deminutus hitelezõinek keresetet ad a praetor) 2. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezõk - a nõi nem - csak mgnjogi térem jogok alanya (0 pol-i jog) - családfõi hat-t nem gyakorolhat - nem lehet gyám - nem szerepelhet formális szerzõdések tanujaként - SC Vellaeanum: nõk másért kezességet nem vállalhatnak, nem lehetnek perbeli képviselõk (teljes öröklõ és végrendelkezési képesség: csak a posztklasszikus korban) - becsületcsökkenés (minutio existimationis) - existimatio (megbecsülés) elvesztése cap. dem med által -

egyéb becsületcsökkenést elõidézõ körülmények: A) intestabilitas (tanuképtelenség) - a régi jog ünnepélyes szerzõdéseinél az a tanu v. mérlegtartó akiutábna megtagadta a szerzõdés tanusitását többé nem tanuskodhatott, az õ szerzõdéskötésénél, v. végrendelkezésénél tanukat nem vehet igénybe B) infamia (becstelenség) - közt.-i korban a) consul törli a magistratusjelöltk jegyzékébõl b) censor által alkalmazott megrovás (nota censoria) c) praetor által kimondott infámia (a-b: mindig közvetett, a magistratus konstitutiv hatályu aktusa váltja ki: infamia mediata) (c: lehet közvetlenül beálló is: infamia immediata) - principátus alatt: praetori infámia elõtérben. Fajtái: a) Ipso facto (közvetlen) beálló infamia - kettõs házasság, házasságtörés nõ részérõl - kerités, szinészet, prostitució üzése - fizetésképtelen adós csõdje b) marasztaló itélet (sententia condemnatoria) közvetett módon váltja ki -

összes crimen, delictumok nagy része - bizalmi jellegü jogviszonyokból származó perek c) elkövetõnek a büncselekmény sértettjével való kiegyezés (pactio): közvetett infamia - infamia joghatásai: - pol-i jogok elvesztése - perbeli képviseltre való kétoldalu képtelenség - házassági tilalom infamis személy és becsületében nem csorbult ingenuus között - senatori rang elvesztése - infamia: élethosszig, csak császár, vagy senatus adhatta meg a "jó hirnév visszaállitását" (bonae famae restitutio) C) turpitudo - kimondásánál a biró széles körben mérlegelhet - turpis persona: 0 közhivatal, nem lehet megbizhatóságot feltételezõ jogviszonyok alanya, aktusok tanuja - egyéb korlátozások: nem teljes jogu polgárok (de még nem félszabadok) - alacsonyrendüekhez való tartozás - szegényebb rétegek (sulyosabb, vagy csak rájuk alkalmazható büntetések) - fizikai munkát végzõ szabadok (egyeseket lakóhelyükhöz és

foglalkozásukhoz 57 kötöttek = ipari colonatus) - városi tanácstagok (curiales) - egyébként a társ. felsõ csoportjához (honorati) tartoztak - adók behajtásáért felelõsek (hiányt saját vagyonból) - curiákhoz kötés + egyéb jogi korlátozások - egyes vallások követõi - zsidók (Iudaei) - eretnekek (haeretici) - hitehagyottak (apostatae), késõbb mgn- és közjogilag jogfosztottak 18. fejezet: A cselekvõképesség 1. A cselekvõképesség a római jogban - a cselekvõképesség fogalma - az a képesség, hogy valaki saját tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másnak (a jogéletben való önálló részvételhez kell a jogképességen kivül) - a cselekvõképesség tartalma - nem = jogképesség, nem is feltételezik egymást - pl.: serdült hatalomlatti családtag: cselekvõképes, részben jogképtelen A) ügyletképesség (jogügyletek megtételére képes) B) vétõképesség (büncselekményeiért felelõsségre vonható)

- vétõképesség korábbi életkorban kezdõdik, mint az ügyletképesség - nõk ügyletképessége korlátozott, vétõképességük teljes - fajtái (elsõsorban életkor és épelméjüség szerint): - cselekvõképes - korlátozottan cselekvõképes - cselekvõképtelen 2. A cselekvõképességet befolyásoló tényezõk - az életkor számitása - Iust. szerint határ: fiuk 14, lányok: 12 év a) serdületlenek (inpuberes) 1. infantes (még nem tudnak beszélni) Iust: 7 évig 2. inpuberes infantia maiores (infantesnél idõsebbek) - pupilli: önjogu serdületlenek b) serdültek (puberes) 1. puberes minores viginti quinque annis (minorok) 25 év alatt 2. maiores (25 év felett) - életkor jelentõsége a) infantes: teljesen cselekvõképtelenek - jognyilatkozatot nem tehetnek - delictumaikért nem felelõsségre vonhatók b) impuberes infantia maiores: korlátozott cselekvõképesség - jogügyletek terén: - olyan ügyleteket, amelyekbõl egyoldalulag csak jogot szereztek,

szabadon köthetnek - részben jogok, részben kötelezettségeket tartalmazó jogügyletek: csak gyám hozzájárulásával (tutoris auctoritas), ennek hiányában csak a jogokat szerzik meg - delictumok terén - serdültséghez közel állóknál vélelmezik a vétõképességet - infantiához közelebb állóknál nem vélelmezik c) puberes: teljes cselekvõképesség 58 - i.e 200: lex Laetoria: csalás cimen büntetõkereset (actio legis Laetoriae) az ellen, aki becsapott egy minort, + e trv-re alapitott kifogás (exceptio legis Laetoriae). Ha a minor már teljesitett = in integrum restitutio károsodás esetén - Marcus Aureliustól a minor maga számára állandó gondnokot (curator) kérhet, hogy annak egyetértése (consensus) mellett kösse meg a szerzõdést - császárkor: szokás lesz a gondnokkirendelés = egyedül eljáró minort impuberes infantia maioresként kezeli (cura minorum) d) nagykoru személyek: teljes cselekvõképesség - 25 évet elért személyek (maior

aetas) - posztklasszikus jog szerint császári privilégiummal nagykorusitottak (fiuk: 20, lányok: 18 év után; venia aetis) - nõi nem - korlátozás a serdült kor elérése után is - önjogu nõ élete végéig gyámság alatt, vagyonát maga kezeli - jelentõsebb civiljogi nyilatkozatok, perlés: gyám hozzájárulásával - i.u 4sz: cselekvõképességben egyenlõek a férfiakkal - elmeállapot - furiosi (sulyos elmebajban szenvedõk) - infantesként - muló öntudatlan állapotban lévõk (delirantes, pl.: részeg) - mint furiosi - elmebeteg világos pillanataiban (lucidum intervallum): 0 korlátozás - tékozlók (prodigi) - apai örökségük kezelésétõl eltiltva + gondnokság alá helyezve - impuberes infantia maioresként - testi fogyatékosok - stipulatiot süket (surdus) és néma (mutus) nem köthet - herélt (castratus): házassági jognyilatkozatot nem tehetnek - vak (caecus): irásbeli rendelet de csak 8 tanuval (rendes = 7) 19. Egyéb jogalanyok a római jogban

1. A jogi személyek általában - bizonyos célra rendelt alakzatok felruházása jogképességgel = jogi személy. Tipusai: - jogképességekkel felruházott személyegyesülés (universitas personarum), pl: egyesületek - jogképességekkel felruházott vagyontömegek (universitas bonorum), pl: alapitványok - jogalany a rj-ban: a jogi személy mint testület mindenkori tagjainak összessége 2. A jogalanyisággal felruházott személyegyesülések - a személyegyesülések általában - tagjaik változásától független létet nyerõ közösségek - városok - némely vallási testület (sodalitates) - mgnemberek egyesületei (collegia) - közt. derekán: mgnjogi szabályok kiterjesztése a személyegyesülésekre (kezdetben közjogi jellegüek voltak) - universitas: ált. vmennyi személyegyesülés megjelölésére használják - corpus; collegium: egyes spec. egyesületfajtákat jelölik - hajófuvarozók egyesülete (corpus naviculariorum) - temetkezési egyesület (collegium

funeraticium) 59 - jogképességgel nem felruházott személyegyesülés: societas - 0 jog, kötelezettség, 0 külön vagyon (max. sociusok közös vagyona = condominium) - római állam - római polg. összessége, független polgárai személyében beálló változásoktól, önálló vagyon + szerzõdéskötési képesség - állami tul (dominium populi Romani) nem a civiljogi tul (dominium ex iure Quiritium) egy formája, hanem közjog hatálya alá tartozó tul. forma - állam földje: ager publicus, rabszolgája: servus publicus, vagyontárgya res publica = a közösség tul-a (nem lehet mgnszemély tul-ban) - ius publicum szabályai szerint jár el - aerarium (közt-i államkincstár): 0 külön jogképesség - császári kincstár (fiscus): a császárt hivatali hatalmánál fogva megilletõ vagyon - kezdetben mgnjog szabályai szerint, pereiben esküdtbiró dönt - Claudiustól: pereiben procuratorok járnak el (egyszerre a fiscus képviselõi és a per birái) - magába

olvasztja a közjogi természetü aerariumot = a közjog hatálya alá kerül - köztestületek a mgnjog T-n - közt. korban önálló jogalanyok a ius publicum T-n - sodalites (vallási jellegü testületek) - városok, községek, alsóbb szintü tisztvis. testületei (decuriae) - saját vagyon (ut a mgnszeméllyé váláshoz) - majd praetor lehetõséget ad a municipiumoknak, hogy a városi tanács által kinevezett képviselõ (actor) utján perben állhassanak = római mgnjog szerint birálják el - magántestületek, egyesületek - kézmüvesek egyesületeti (corpora pistorum) - magistratusok segédszemélyzetének testületei (collegia apparitorum) - temetkezési egyesületek (collegia funeraticia) - perben állhatnak, saját vagyon, képviselõ utján szerzõdést köthetnek - testületek, egyesületek közös szabályai A) egyesületek alapitása - kezdetben nem kell engedély, de csak megengedett célra alakulhat - i.e 21: lex Iulia de collegiis (+ sc-k, császári

rendeletek): azon egyesületek létesitéséhez, amelyek müködése taggyülés összehivását igényli, a senatus engedélye szükséges - szótöbbség kialakithatása céljából min. 3 tag B) egyesületek jogi szervezete a) befelé ügyintézõ szervek - alapszabály (lex collegii) - alapja a müködés engedélyezésére iránti kérelemnek - szabályozza a be- és kilépés feltételeit - egyesület és tagjai közötti jogok és kötelezettségek (ezek peres uton nem érvényesithetõk) - viszonylagos teljes jogképesség a mgnjog T-n - dominica potestas, ius patronatus igen - öröklési képesség - pl.: apa nem lehet b) kifelé képviselõ szervek (actor, syndicus) - utján cselekszik (szerzõdéskötés, per) - kezdetben közvetett képviselet (képviselõ saját nevében jár el) - császárkor: közvetlen képviselet - vétõképtelen, és jognyilatkozat tevésére is képtelen 60 - nevében eljáró képviselõ szerv delictumaiért gazdagodása erejéig a collegium

perelhetõ C) testületek, egyesületek megszünése a) senatus, v. császár feloszlatja b) célja meghiusul c) tagjainak száma 3 alá csökken d) tagsága a feloszlatást kimondta 3. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek - alapitványok kialakulása - keresztény egyház (Ecclesia): egyesület Const. óta - püspöki egyházak (ecclesiae): eleinte mint személyegyesülések birnak jogalanyisággal, majd ezt a templomban megtestesülõ egyházi intézmény és annak vagyona jelentette (ez a vagyon az egyetemes egyházé, rendelkezési jog: episcopus = püspök) Kolostorok: hasonló - keresztény kori szokás: egyházra hagyott vagyon (0 jogalanyiság, mert egy testület kapja) - V-VI. sz: vagyon meghatározott, kegyes célra (pia causa) rendelése, önálló belsõ igazgatási rend és szervezet (gubernatio) megszabásával. Ezeket az önigazgatással rendelkezõ vagyontömegeket (piae causae) személyekként kezdik kezelni - a pia causa szabályai - alapitó okirat

létesiti (lehet végrendelet is) - szervezet létrehozása (cél: rendeltetés betöltése) - megszünésének oka: vagyon kimerülése - rendelkezik mgnjogi jogképességgel, ügylet- és vétõképessége nincs - helyette képviselõ szervei járnak el 2. szakasz: A család 20. fejezet: A család fogalma a rómaiaknál 1. A családjogi állapot (status familiae) - a status familiae a közt-i korban - 2 kategória A) önjogu személyek (persona sui iuris) - családapa (pater familias) - mgnjogilag teljes jogképesség - hatalmi jogositványai: - apai hatalom (patria potestas) - férji hatalom (manus) - rabszolgák fölötti hatalom (dominica potestas) - x. szab személyek fölötti hat (mancipium) - családanya (mater familias) B) hatalomalatti személyek (persona alieni iuris) - feleség - gyermekek - örökbefogadott gyermekek - fiugyermekek (filius familias) családja - fiu csak apai beleegyezéssel köthet házasságot - felesége fölötti manus: pater familiast illeti -

örökbefogadott fiugyermekek családja - jell: 61 - korlátozott jogképesség - csak ius conubii - ius commercii - általuk kötött vagyonjogi szerzõdésekbõl a pater familias lett jogositva - kötelezettségek csak a kötõt terhelik (kivée büncselekménybõl eredõk) - pol-i jogokat nem érinti - családjogi hat: a pater familias haláláig, v. emancipatioig - a status familiae a császárkorban - klasszikus jog: - családfiu katonáskodással v. állami szolgálattal szerzett vagyona fölött a tul-i jogok összessége a filius familiasé - posztklasszikus + iustinianusi jog: - családtagok önálló vagyoni jogalanyiságát formailag is elismeri - családjog tárgya: családi viszonyok (nem különitik el a személyi jogtól) 1. szülõ-gyermek kapcsolat (apai hat = patria potestas) 2. szülõk egymás közötti kapcsolata (férji hat: manus) 2. A család és a rokonság - családi viszonyok az archaikus korban - különféle jogviszonyokat, pl: szülõ-gyermek

viszonyt, házasságot, tulajdont, kötelmi és egyéb viszonyokat lényegében csak hatalmi viszonyként tudta tükrözni a) család jogi értelemben: egyazon pater familias hatalma alatt álló személyek összessége (familia proprio iure) b) rokonok civiljogi értelemben: azon személyek, akik azonos pater familias hat. alatt állnak, v. állnának, ha a közös pater familias élne (agnatio) c) cognatio (vérrokonság): sokáig csak házassági akadályt jelent - familia proprio iure - elsõsorban vagyoni, gazdasági, kultikus házközösség (Hausgemeinschaft) - familia = család = vagyon - a házközösség tagjai nem a pater familias jogutódjai, hanem saját maguk örökösei (sui heredes), elvileg már pf életében is tulajdonostársak - örökösök között hagyaték nem kerül szétosztásra, család tagjai családi vagyonközösségben (consortium ercto non cito) maradtak - tagjai: - pf manus-a alatt álló feleség (uxor in manu) - pf viszonylatában leánygyermek

helyén (filiae loco) - saját gyermekei viszonylatában nõvér helyén (sororis loco) - apai hat. alatt álló gyermek (filus, v filia familia) - hat. alatti fiu manusos házasságot kötött felesége, pf menye (nursus) - pf szempontjából leányunoka (neptis loco) - hat. alatti fiu gyermekei, unokái, stb - fiuk: nepotes, pronepotes - lányok: neptes, proneptes - örökbefogadott gyermekek (arrogati, adoptivi) - örökbefogadott fiugyermek manusos házasságot kötött felesége és gyermekei - megszünés: pf halála, pf élete alatt csak hozzájárulásával - önjoguvá válás, fiu lesz pf, manus - az agnatio a) leszármazáson alapul - agnát rokonok azok, akiket férfiak által közvetitett vérrokonság füz egybe, 62 vagyis azonos apától származó vérrokonok - a feleség nem tartozik az agnációba, de a familia proprio iure tagja a pf manusa alapján b) hatalmi köteléken alapul - agnatio = familia communi iure, tagjai: - familia proprio iure, kivéve uxor in

manu - proximi agnati (közelebbi agnát rokonok) - azonos pf alatt lennének, ha élne - anya, ill. ált nõi felmenõk nem - gens (legtávolabbi rokonság) tagjai - õseik vmikor közös patria potestas alatt álltak (gentiles) - e 3 csoportot az öröklési jogban ordo-nak nevezzük - pf halála az agnatióra nincs hatással - emancipáció, örökbeadás, v. manusos házasság folytán felszabadult családtag: agnatióból, gens-bõl is kiválik - cognatio (vérrokonság) - a ius naturale szerinti rokonság (agnatio a civiljogi rokonság) a) kognát rokonok - egyik a másiktól közvetlenül, v. közvetve egyenes ágon származik - felmenõk (ascendentes) - lemenõk (descendentes) - oldalági rokonok (közös õstõl származnak) - teljes testvérek (germani): közös apától és anyától - féltestvérek - közös apától (consanguinei) - közös anyától (uterini) - apaság vélelme: akit a házasság annak mutat b) rokonság foka - tot gradus, quot generationes: annyi fok,

ahány nemzés c) sógorság (affinitas) - a házasság közvetiti (cognatiót a nemzés) - amilyen fokban kognát rokona vki az egyes házastársnak, ugyanolyan fokban sógora a másik házastársnak - vérrokonságot jogilag elõször a praetor ismeri el, majd kiszoritja az agnatiót, iustinianusi korban a trv-es öröklés teljesen a kognát rokonságon épült fel 21. fejezet: Az apai hatalom (patria potestas) 1. Az apai hatalom fogalma és tartalma - az apai hatalom fogalma és személyi tartalma - a családfõnek a családjához tartozó szabad személyek fölötti teljes magánjogi uralma - kezdetben: szinte korlátlan (azonos, mint rabszolga felett), korlát: - mos szabályai: pl.: családi tanács (consilium propinquorum) meghallgatása nélkül nem ölheti meg a gyereket a) pozitiv jogosultságok - ius vitae necisque (gyermek élete és halála fölötti rendelkezés) - ius exponendi (az elsõszülöttek kivételével a gyermekkitétel joga) - ius vendendi (gyermekeladás

joga) - teljes és végleges: trans Tiberim - ideiglenes: mancipiumba - ius noxae dedendi (delictumot elkövetõ gyermeknek a sértett részére történõ, 63 un. noxába adása): poena fizetése helyetti lehetõség (facultas alternativa) Mancipiumba adás: gyermek feletti hatalom manacipatióval történõ átruházása b) negativ jogosultság - gyermeket visszatartó személlyel szembeni fellépés joga - tuljogi kereset alakjában (vindicatio filii) - utóbb: praetori interdictum de liberis exhibendis et ducendis utján is - császárkor: tiltja a gyermek indokolatlan megölését - posztklasszikus kor: kitétele büntetett - császári rendelet eltörli a ius vitae necisquét - ius noxae dedendi lányokra korán, fiukra a iustinianusi jog törli el - császári jog: gyerek joga cognitio extra ordinem formájában apjától tartást (alimentatio) követelni - az apai hatalom vagyonjogi tartalma - gyermek sokáig nem jogalany - préklasszikus kor: pf által gyermek kezelésébe

adott különvagyon (peculium profecticium) jogilag a családfõjé - klasszikus kor: családgyermek katonáskodás utján szerzett vagyonán (peculium castrense) apai tul. névleges - késõcsászárkor: fenti kiterjesztése állami tisztvis-i szolg + szellemi munkával szerzett vagyonra (peculium quasi castrense): apa tuljoga csak akkor tényleges, ha gyerek végrendelet nélkül hal meg, igy ius adcrescendi alapján övé. Iust szünteti meg (trves öröklés kiterjesztése a peculium quai castrensére is) - posztklasszikus kor: családgyermek anyjától örökölt vagyona (bona matera) majd minden anyai ágról kapott vagyon (bona materni generis): pf el nem idegenitheti, halála után gyereké, saját jogán - Iust: gyermek minden nem apától eredõ vagyona jövevény vagyon (bona adventicia), apa joga csak haszonélvezet (ha vagyon juttatója ezt kizárja: bona adventicia irregularia) - gyermek által vállalt kötelezettségek peresithetõek az apával szemben (actiones

adiectitiae qualitatis) - késõbb peculium keretében pf és gyermek között kötött szerzõdés (eredetileg csak naturalis oblegatio) civiljogi hatályra emelkedik, akár perben is állhatnak - SC Macedonianum (Claudius idején): filius familias részére folyósitott pénzkölcsön apa halála után sem peresithetõ = csak naturalis oblegatio. Tehát ha a teljesités elmaradása miatt a hitelezõ pert indit a filius az exceptio senatus consulti Macedoniani-val védekezhet (kivéve: apa parancsára, v. egyetértésével vette fel a pénzt, v peculium castrensével rendelkezett) 2. Az apai hatalom keletkezése és megszünése - apai hat. keletkezése A) törvényes római házasságból (matrimonium iuris civilis) való születés - ha a születés a házasság megkötésétõl számitott 182 napon tul, de 300 napon belül történt = vélelmezik, hogy a gyermek apja a férj B) örökbefogadás - elõfeltétele: örökbefogadó önjogu római polg (Iust: +18 év, mint

örökbefogadott); arrogator: gyermektelen, min 60 éves - nõk: csak posztklasszikus korban (de 0 patria potestas) a) arrogatio - önjogu személy örökbefogadása: filius familias lesz (eredetileg csak önjogu, fegyverforgatásra képes férfit, mert az képes csak megjelenni a comitia calata elõtt) - császárkor: rescriptum utján (arrogatio auctoritate principis), nõk és serdületlenek nem kizárva - Antonius Pius: serdületlen önjogu csak ugy arrogálható, ha az 64 örökbefogadó cautióval biztositja, hogy nem bocsátja el apai hat. alól amig serdületlen, ill ha mégis: örökbefogadottra esõ vagyont, vagy az arrogator vagyonának negyedét (quarta divi Pii) adja b) adoptio - hatalomalatti személy örökbefogadása - pontifexek interpretációja fejleszti ki - 3x-i szinleges eladással (mancipatio) + örökbefogadó által inditott szinleges per (vindicatio filii). Per eredménye: praetor örökbefogadónak itéli a gyermeket - posztklasszikus kor: adoptio az

örökbeadó pf nyilatkozatával - iustinianusi jog: adoptio csak akkor eredményez apai hatalmat, ha az örökbefogadó az örökbefogadott felmenõje volt (adoptio plena). Ha nem, akkor az öröklési jog biztositott az örökbefogadó után (adoptio minus plena) C) törvényesités (legitimatio) - concubinatusból született természetes gyerek (liberi naturales) esetén, nem futó nemi kapcsolatból születettek (spurii) - csak keresztény császárság korában a) utólagos házassággal (per subsequens matrimonium) b) császár kegyelmi aktusával (per rescriptum principis) c) fiu curialisi szolgálatba adásával (per oblationem curiae), a leánynak curialishoz való férjhezmenetelével - az apai hatalom megszünése a) apa halála, v. capitis deminutiója b) gyermek halála v. capitis deminutiója c) gyermek örökbeadása d) gyermek emancipációja (apa 3x-i (leány, unoka=1x) mancipációja után) a-b: bizalmi ember (pater fiduciarius) manumissio vindictával felszabaditja a

gyermeket c: bizalmi ember az apának mancipiálja a gyermeket, hogy az utolsó manumissiót õ végezze el - isz 502: emancipatio Anastasius szerint: az emancipációt a pf birósági nyilatkozat (insinuatio) utján eszközölje. Szükséges: elõzetes császári engedély + gyermek beleegyezése - Iust: Anastasius császár emancipációja lesz az egyetlen (emancipatio Iustinianae) e) büntetésbõl (pf gyermekét 3x (unoka, leány=1x) eladta v. kitette) f) papi méltóság (pl.: virgo Vestalis), keresztény kortól: püspöki (episcopus) v patriciusi cim elnyerése folytán 22. fejezet: A házasság (matrimonium) 1. A házassági kötelék - a római házasság általában - i.eVsz: két fajtája a) manusos házasság - apja hatalma alól férje hatalma alá kerülõ nõ - önjogu nõt megfosztják önjoguságától - minden vagyona férje tul-ba megy - öröklési jogot csak a férj familiájában kap b) manus nélküli házasság (jogi reflexhatásokkal járó ténynek tekintik,

nem jogintézmény) - nem szenved capitis deminutio minimát a nõ - megmarad agnatiójában, v. megtartja vagyonát és önjoguságát - a családnak sem tagja (nem örököl gyermekei után, és vv) 65 - az eljegyzés (sponsalia) - régi jog: kölcsönös stipulatio formájában tett házassági igéret - kései közt: formátlan kölcsönös igéret, a házasság megkötésére nem származik belõle jogi igény - I.Const: eljegyzést felbontó visszaadja az ajándékot, de nem kéri vissza, amit õ adott - posztklasszikus kor: arrha sponsalicia (eljegyzési foglaló): kellõ indok nélkül visszalépõ fél elveszti, 2x-es értékben köteles visszaadni - a házasság keletkezése és fajtái A) civiljogi házasság (matrimonium iustum) - két conubiummal rendelkezõ római polgár, v. római polg és conubiummal rendelkezõ latinjoguak között (-conubiummal a hatalomalatti is rendelkezik) - = római házasság a) manusos (matrimonium cum manu), létrejötte: - confarreatio

(klassz. kor végéig) - 10 tanu, patriciusok között, áldozati kenyér (panis farreus) elfogyasztása - coemptio (klassz. kor végéig) - mancipációval végbemenõ vételi szerzõdés férj és nõ pf-val, késõbb az önjogu nõvel), - elbirtoklás (usus), feltétele: - állandó házassági együttlét szándéka (affectio maritalis), e nélkül csak concubinatus (ágyasság) - 1 éves együttélés (elbirtoklás megszakad, ha a nõ 3 egymás utáni éjszakát (trinoctium) férje házán kivül tölt (- közt. végéig áll fenn) b) manus nélküli (matrimonium sine manu) - affectio maritalis alapján létrejött megegyezés - létrejöttének külsõ jelei - nõnek a férj házába való bevezetése (deductio in domum mariti) - censor elõtti eskü - hozományi okirat kiállitása - kiszoritja a manusost (véglegesen Iust. törli el), a nõ beleegyezése is kell (consensus) B) idegenek házassága (matrimonium non legitum) - római polg-conubiummal nem biró latinjogu -

latinjoguak egymás között - latinjoguak peregrinusokkal - peregrinusok egymás között - const. Anton: A)-B) közötti határ lazul - a házassághoz hasonló együttélési formák A) ágyasság (concubinatus), joghatásai: - csak az ebbõl származó gyermekek trvesithetõk - házassági akadály alapja nem lehet - ebbõl származó gyerekek x tartásra igényt támaszthattak apjukkal szemben - gyerek anyjuk után mint trves gyerek, apjuk után 1hatodot (trv-es hagyomány) örököl B) contubernium (rabszolgák életközössége, v. szabember-rabszolga) - rabszolgaság idején keletkezett vérrokonság (cognatio servilis) a felszabadultak között házassági akadály 66 - házassági akadályok (matrimonia interdicta) A) abszolut házassági akadályok (senkivel nem köthet, aki) - serdületlen (impubes) - rabszolga (servus) - elmebeteg (furiosus) - már érvényes házasságban élõ - posztklasszikus kor: heréltek (castrati) B) relativ házassági akadályok - ha egyik a

másiknak egyenes ági, vagy oldalági vérrokona - örökbefogadással keletkezett polgári rokonság (cognatio civilis) - sógorság (affinitas) - klasszkor: testvére testvérének volt házastársát nem - posztklassz: ált. tilalom - gyám (tutor) gyámoltjával - posztklassz: gondnok (curator) gondnokoltjával - senatori rangu - rabszolga, v. szinésznõ - ingenuus - infamis - tartományi képvis - tartományi lakos - posztklassz: keresztény - zsidó (disparitas cultus) - keresztszülõ - keresztgyermek (cognatio spiritualis) - házassági kényszerintézkedések - lex Iulia de maritandis ordinibus (i.e 18) + lex Papia Poppaea (isz 9): - ff: 25-60, nõ 20-50: köteles házasság! - ha nem (caelibes): hagyatékot nem kapnak - gyermektelenek (orbi): hagyatéknak csak fele - elõbbiben: ius trium - 3 gyermekes ingenuus szülõknek nem kell ujraházasodni - elõbbiben: ius quattuor liberorum - 4 gyermekes libertinus szülõknek nem kell ujraházasodni - concubinatus: csak hozzá

rangban nem illõ nõvel lehet! Ha azonos rang (stuprum): trvbe ütközik (Const hatályon kivül helyezi) - házasság megszünése a) halál (mors) - eltünés: nem automatikusan, de x idõ után elválhat - postliminium: manus visszaállitása (ha nõnem kötött házasságot addig), de manus nélküli házasságot nem b) capitis deminutio maxima v. media - minima: csak manust szüntet meg - media: a római házasságot matrimonium iuris gentiummá fokozza le c) válás (manus nélküli házasságot szüntet) - felek közös akaratából (divortium) - egyoldalu nyilatkozattal (repudium) - lex Iulia adulteriis coercendis (i.e 18): repudium esetén 7 tanu elõtt jelentse ki akaratát a válni kivánó - posztklassz: válóokirat d) manusos házasság: a manus megszünésével - contarius actussal (ellentétes párral, mint ami létrehozta) - diffarraetio (confarraetios házasságot) - remancipatio (ususos, v. coemptiós házasságot) 2. Házassági vagyonjog - manus alá került nõ

vagyonjogi helyzete 67 - volt önjogu nõ: egész vagyona férjére száll - volt pf alatt: pf x vagyont ad a férjnek (nõ kiesett az agnatióból!) - mindkét fenti esetben hozomány cimén a férj vagyonába olvad - manus nélküli házasságot kötött nõ vagyonjogi helyzete - vagyoni jogképessége megmarad - joghatásai: - nõ eltartása (még ha van is vagyona) - házastársak közötti ajándékozás tilos, kivéve kisebb ajándékok, halál esetére szóló ajándékozás (donatio mortis causa), v. a férj anélkül hal meg, hogy visszavonta volna az élõk között végbement ajándékozást, donatio propter nuptias - nõ házasság alatti szerzeményei: vélelem, hogy a férjtõl származik (praesumptio Muciana), kiv: nõ bizonyitja az ellenkezõjét - házastárs által ellopott dolgok visszakövetelése: 0 actio poenalis, mert az infámiával jár (ellentétben a házasság erkölcsi tartalmával), helyette actio rerum amotarum (nem jár infámiával) - praetori,

császári jog: trv-es öröklés (successio ab intestato) a tulélõ házastársnak az oldalági rokonok után (utolsó hely) - önjogu nõ vagyona: parapherna (szabadvagyon), ha férj akarja kezelni külön megbizási szerzõdést (mandatum) kellett kötni. Hütlen kezelés: csak actio rerum amotarum - hozomány (dos) - szokás a házasság terheinek (onera matrimonii) megkönnyitése a nõ oldaláról - idõleges, feltételes tul., a házasság megszünése után visszajár - ha apja adja: dos profecticia; ha a nõ. v más: dos adventicia a) eredetileg csak akkor visszakövetelhetõ, ha fér stipulatio formájában igéri (ugyis gyerek örökli, v. férj halálával feleségnek végrendeletileg) De válások szaporodásával: dos recepticia (stipulatióval biztositott visszaadási kötelezettség, késõbb stipulatio nélkül is peresithetõ). Császárkor: hozományadási kötelezettség (apa, apai felmenõ, kivételesen az anya is). Hozomány kiadása céljából nõnek perlési

kereset cognitio extra ordinem formájában Igy császárkorban a hozomány a nõre tekintettel a férjnek adott olyan vagyon, amely a házasság terheinek megkönnyitésére szolgál, s amelyet a házasság megszünése után a nõ részére általában vissza kell adni b) alapitása - eredetileg stipulatiós igérettel - posztklassz: peresithetõ a formátlan hozományigéret (nudum pactum) - házasság megkötése elõtt adott hozomány visszaperelhetõ (jogalap nélküli gazdagodás) c) hozomány tárgya - tuljog, haszonélvezet, v. követelés - férj szabadon rendelkezhet vele, kivéve: itáliai hozományi telek (fundus dotalis Italicus): elidegenitési tilalom (lex Iulia de adulteriis coercendis) d) ált. visszakövetelhetõ - kezdetben csak stipulatio esetén peresithetõ (actio ex stipulatu) - majd praetor: actio rei uxoriae (stipulatió hiányában is), ha - házasság válással szünt meg - házasság fér halálával szünt meg - nõ halála esetén csak dos profecticia

(ha apa, nagyapa él) és dos recepticia követelhetõ vissza - felperes: önjogu nõ, v. apja - alperes: férj, v. örökösei - tárgy: hozomány természetben való visszaadása (vagy értéke) - férj visszatartási joga (retentio) gyermekenként, nõ házastársi 68 kötelességszegése esetén, nõ részére adott, v. általa ellopott dolgok + saját beruházásai (impensae) erejéig - iust-i jog: egységes actio ex stipulatu - nem feltétele a stipulatio - válás esetén csak ha nõ indokkal, v. férj indok nélkül vál el - kereset átszáll a nõ örököseire - elidegenitési tilalom minden hozományi telekre - tehát a hozományt a férj csak a nõ hibájából bekövetkezett válás esetén tarthatta meg, egyébként vissza kellett adnia - donatio ante nuptias (házasság elõtti ajándékozás) - võlegény menyasszonynak (klassz. korban lesz szokás) - posztklassz: hozományként visszaadja mint feleség a férjnek - donatio propter nuptias - férj igérte ajándék

a feleségnek a házasság megszünése esetén - Iust: beolvasztja a donatio ante nuptiast (házasság elõtt is sor kerülhet rá) - csak akkor jár a nõnek, ha a férj halálával, v. a nem a nõ hibájából következik be a válás. Nõ örököseit nem illeti - gyermekek, leszármazók esetén: övék a tuljog, nõ csak haszonélvezetet szerez 23. fejezet: A gyámság és a gondnokság 1. A gyámság (tutela) - a gyámság fogalma - az önjogu, de kora v. neme miatt cselekvõképességében korlátozott vagy ilyen képességgel egyáltalán nem biró személyeknél e képesség pótlására irányuló intézmény - kezdetben hatalmi jellegü, a gyám érdekeit juttatja érvényre - i.u 4sz-ig 2 féle gyámság - serdületlenek gyámsága (tutela impuberum) - létrejötte: 1. végrendelet jelöli ki a gyámot (tutela testamentaria) 2. gyám személyét trv állapitja meg (tutela legitima) - archaikus kor: legközelebbi agnát rokon (proximus agnatus) - több egyenlõ foku agnát

rokon közösen is viselheti - posztk: kognát rokonok kötelessége (munus publicum) 3. lex Atilia (ie3sz): hatósági gyám (tutela dativa) - megszünése: 1. gyám v gyámolt halála (mors) 2. gyám v gyámolt capitis deminutiója 3. gyámolt felserdülése 4. gyámot saját kérésére a praetor felmenti tisztsége alól 5. praetor büntetésként elmozditja a gyámot - gyám feladata - vagyonkezelés (gondozás, nevelés: anya) - 195: Sept. Severus rendelete megtiltja a gyámolt ingatlanának elidegenitését - 326: Const a gyámolt értékesebb ingóságainak elidegenitését hatósági hozzájáruláshoz köti - infans helyett jognyilatkozatok tétele, szerzõdések kötése - impubes infantia maior gyámja pupillus helyett csak annak távollétében, jelenlétében csak hozzájárulást ad (auctoritas tutoris) - közvetett képviselet: gyám személyében állnak be a jogok, kötelezettségek a 69 gyámsági jogviszony megszüntéig - közvetlen képv. (késõklassz):

gyámolt szerzi a jogokat, kötelezettségeket - gyám kötelezettségei - tutor legitimus stipulatiót adni köteles a gyámolt vagyonának biztositása végett (cautio rem pupilli salvam fore) - végrendeleti és hatósági gyám egész vagyonát egyetemes jelzálogjog (hypotheca generalis) terheli a gyámolt javára - nõk gyámsága (tutela mulierum) - eredetileg minden önjogu nõ, kivéve Vesta-szüzek - 3 fajtája (lásd fenn), utóbb a nõ szab. gyámválasztás jogát kap - csak jelentõsebb ügyleteknél kell gyámi auctoritas - ius trium, ill. ius quattuor liberorum alapján Augustus szünteti meg ezen családanyák gyámságát - Calud: nõk agnát rokoni gyámságát eltörli 2. gondnokság (cura) - fogalma - aki ügyeinek önálló vitelére egészen vagy részben képtelen volt és nem állott apai hatalom vagy gyámság alatt, az gondnokság alá került (eredetileg felügyelettel járó közhivatali tevékenység) - gyámság és gondnokság különbségei: - gondnokot

kérésre v. hivatalból a praetor rendeli ki - cura esetén a gondnokolt személyi felügyelete is - gondnoknál csak alakszerütlen jóváhagyásra (consensus curatoris) van szükség, utólag is megadható - gondnokság lehet eseti jellegü is (gyámság tartós) - ha gondnokolt cselekvõképes ff, akkor curator hatásköre korlátozott - gondnoka lehet teljesen cselekvõképes személynek (pl.: távollévõ), gyámja nem - gondnokság fajai - archaikus jog (gondnok: legközelebbi agnát rokon, ill. kirendelt) - elmebetegek gondnoksága (cura furiosi) - tékozlók feletti gondnokság (cura prodigi) - klasszikus kor - 25 évnél fiatalabbak gondnoksága (cura minorum) - lex Laetoria nyomán - curator is vagyonkezelõ - távollevõ gondnoksága (cura absentis) - serdületlenek és nõk gondnoksága gyám akadályoztatása esetén (cura adiuncta) - nyugvó hagyaték gondnoksága (hereditas iacens) - méhmagzat gondnoksága (cura ventris) - testileg fogyatékos személy gondnoksága

(cura debilium personarum) 24. fejezet: A római személyi és családjog továbbélése - a személyi és családjog rendszere - egysége a glosszátorok és kommentátorok müveiben - német természetjogi iskola: bevezetõ részben a mgnjog alapvetõ jogelvei (= ált. rész alapja) - mod. pandekta + institució rendszer: 1, személyi jog = mgnjog ált része, családjog külön 70 - jogképesség - rendi tagozódáshoz igazodik a kzpkorban - jobbágyság: pol-ilag teljesen jogképtelen, vagyonjogi és családjogi szempontból: részleges jogképesség - XIX. sz: (nagy fra forr hatás): ált és egyenlõ jogképesség - jogi személyekre vonatkozó szabályok - képzelt személy (ficta persona) fogalmának megalkotása (fikciós elmélet alapja) - XIX.sz 2 fele: jogi személyek valóságos jogalanyok lesznek - állam jogi személyisége: XIX.sz folyamán alakul ki - apai hatalom - mod jogr: szülõi jogok (gyermek fölött nagykoruságának eléréséig) - kezelési és

haszonélvezeti jog a kiskoru gyermek vagyona felett - trvtelen gyermek utólagos házassággal (per subsequens matrimonium), ill. uralkodói engedéllyel (per rescriptum principis) való legitimációja - örökbefogadás: ált. iust-i adoptatió szabályai - házasság - kánoni házasság, mint matrimonium legitum egyetlen formája - VI. Bölcs Leó: nem egyházi fórum elõtt kötött házasság trvtelen - tridenti egyetemes zsinat (1545-1563): a házasság szentség (sacramentum) - Frao. 1791, majd 1804: egyházi közremüködés nélküli polgári házasság intézményesitése (válással felbontható) Mao: 1894 - férji hat. - jelentõsebb családon belüli döntések tekintetében - ujkor: nõ teljes vagyonjogi jogképessége - praesumptio Muciana fenntartása - sokáig fennmarad a nõ megfenyitésének, házasságtörés esetén megölésének joga - gyámság - mod jog: kiskoruak - kzpkor: 3 forma marad (Tripartitumban is) - ma családjogi trv szabályozza - gondnokság:

hasonló cél, ma a polgári trvk. szabályozza IV. RÉSZ: DOLOGI JOG 1. szakasz: Általános tanok 25 fejezet: A dolgok 1. A dolog és a vagyon - a dolog (res fogalma) - szükebb értelemben olyan önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn, igy nem dolog: - alkatrész (amely vmely kapcsolat folytán elvesztette önállóságát, pl: kocsi kereke, csónak evezõje) - az olyan dolgok csoportja, amelyet a közfelfogás (communis opinio) közös név alá foglal össze (dologösszesség) - ami nem volt emberi uralom alá hajtható (pl: égitestek) - szabad ember teste (senki sem testrészei tulajdonosa) - a vagyon fogalma és megjelölései a rj-ban - legõsibb megjelölése: familia pecuniaque (egy személy dolgainak összessége) - préklassz: patrimonium (apától származó vagyon) és bona (javak); facultates: 71 vagyonból folyó lehetõségek - mod mgnjog: a vagyon a vkit megilletõ, pénzben kifejezhetõ jogok és kötelezettségek összessége (vagyon tehát nem

maguk a dolgok, hanem az azokon fennálló jogok) - aktiv vagyon: a jogosultságok vannak tulsulyban - passziv vagyon: a kötelezettségek vannak tulsulyban a vagyonon belül - vagyonon belül elkülönülhetnek vagyontárgyak (pl: peculium) - a dologi jog tartalma - Institutiones (mind2): öröklési és kötelmi jog is itt - önálló kategória: kzpkor (ius reale) - saját dolgokra vonatkozó jog (ius in re sua) - idegen dologbeli jogok (iura in re aliena) - szolgalom, zálogjog, örökhaszonbérlet, felülépitményi jog 2. A dolgok osztályozása - a dologosztályozások: rómaiak inkább a gyakorlat szerint, nem tudományosan - res in patrimonio - res extra patrimonium - elõbbi: magánvagyonba tartozó dolgok (mgnszemélyek tul-ban) - utóbbi: mgnvagyonon kivül esõ dolgok (középület, biborcsiga, res communes omnium) - res in commercio - res extra commercium - elõbbi: forgalomképes (eladható) - utóbbi: forgalmon kivüli dolog (nem szabad eladni) - nem mindig = elõzõ,

mert pl: peres telek mgnvagyon, de nem adható el - res divini iuris - res humani iuris - Gaius és Iust: a legfõbb felosztás (summa divisio) a) res divini iuris 1. szent dolgok (res sacra) - égi isteneknek (dis superis) szánt és a ius sacrumnak megfelelõen felszentelt épületek, szobrok, eszközök, tárgyak 2. temetkezési hely (res religiosa) - alvilági istenekre (dis Manibus) bizott dolgok (emberi holtestet magában foglaló sir. Rabszolgájé is, ellenségé nem!) 3. sérthetetlen dolgok (res sanctae): városok falai, kapui - sem mgnvagyon, sem forgalom tárgya nem lehet (kivéve Iust: hadifoglyok kiváltása végett templomi felszerelés eladása) - res scra ellopása (sacrilegium): közbüncselekmény b) res humani iuris 1. közdolgok (res publicae), a római állam tul-ban - közhasználatu dolgok (res publico usui destinatae) - közösségek vagyona (pl: ager publicus, servi publici) 2. magándolog (res privata) - res communes omnium: mindenkit megilletõ dolgok -

levegõ, folyóviz, tenger - uratlanok, amig vki birtokba nem veszi - tengerpart (litus maris) birtokbavételét korlátozzák, Iust. tiltja - res nullius (senki dolgai: nullius in bonis est) - összes res divini + köz dolgai + nyugvó hagyaték - + természettõl fogva uratlan dolgok (vadak, madarak) - res corpõrales - res incorporales - testi dolgok: érzékelhetõk - testetlen dolgok: vagyoni értékü alanyi mgnjogok, melyek adásvétel tárgyai lehetnek (pl: haszonélvezet, követelések) 72 - res mancipi - res nec mancipi - elõbbi: mancipatióval v. in iure cessióval kell átruházni - itáliai földön lévõ telkek - mezei telki jogok (pl: vizvezetés joga) - rabszolgák - igavonó, teherhordó négylábuak - utóbbi: puszta átadással is átlehet, nem is lehet mancipáció tárgya - formátlan átadás (traditio) - gazdasági szempontból kisebb jelentõségü dolgok - res immobiles - res mobiles - ingatlan (telek + minden ami azzal összefügg) - ingó (ami nem

ingatlan) - posztklassz: ezen belül res se moventes (mozgó dolgok) = rabszolgák, állatok - res consumptibiles - quae ipso usu consumuntur: használat által megsemmisülnek - pl: gabona, bor, illatszer - res fungibiles - olyan dolgok, melyek lényege sulyukban, számszerüségükben, mértékükben áll - mennyiséggel (quantitas) jelölik - helyettesithetõ dolgok (bor, olaj, gabona, arany) - ellentéte: az egyedenként különbözõ (rabszolga, telek) - ált. = res consumptibiles (de pl: cukrászati remekmü nem helyettesithetõ) - res divisibiles - res indivisibiles - posztklassz: oszthatóság feltétele, hogy a dolog nem károsuljon (pl: szobor nem) - osztható-oszthatatlan pár csak a kzpkorban - res simplex - res composita - universitas rerum - egyszerü dolog: a természeténél fogva egy, egységes (pl: fa) - összetett dolog: több egyszerü dologból áll, mégis egy dolognak tekinthetõ, mindig emberi tevékenységnek köszönheti létét - dologösszesség: több

egymáshoz hasonló dolog egy közös név alá foglalása, anélkül, hogy az egyes dolgok önállósága megszünne (pl: nyáj) - instrumentum (felszerelés) - nem alkatrészek, de összefüggésük több, mint a dologösszességet kitevõ dolgok közötti kapcsolat - pl: fürdõ, ház, telek felszerelése: önálló jogi helyzet, mert egy célt és nem egy dolgot szolgál - pertinentia (tartozék) - olyan egyes dolgok, amelyek egy fõdolog szolgálatára hivatottak anélkül, hogy azzal a fõdologgal egy dolgot alkotnánk - ált. nincs materiális kapcsolatban a fõdologgal, az müködõképes nélküle is (pl: pótkerék) 26. fejezet: A tulajdon (proprietas) 1. A tulajdon jelentõsége - minden eddigi társ. legalapvetõbb intézménye a tulajdon (pl: a tulviszonyok határozzák meg a társ. jellegét, stb) 2. A római tulajdon története - a római tul. kialakulása a) kialakulása idején: az egyetlen dolog feletti jog (részjogosultságokat is magában foglalja, nem válik el a

birtoktól) 73 b) elsõként: ingók feletti tul. (mancipació, rei vindicatió: meg kell ragadni a dolgot!); familia pecuniaquae sem emliti az ingatlant c) ingatlan kezdetben nemzetségek tul-ban - majd Romulus: 2 iugerum nagyságu telkeket (heredium) oszt a családoknak; pf-ok növekvõ hatalma = közös föld felosztása családok között d) családi házközösségi tul sokáig a családtagok közö tul-a (sui heredes). XII tab: végrendelet és rokonok hiján a gensre száll vissza e) családfõi tul szemlélete alakul ki, tul: pf - a tul. megjelölései a rj-ban - mancipium, manus: nem körülhatárolt vagyoni és személyi elemek - tulajdonos: dominus (hatalmi vonatkozást emel ki a szó) - tulajdon: dominium (i.e 2sz), principátus: proprietas (vkihez való szoros tartozásra utal) - Dominium ex iure Quiritium - a Quirites jogán alapuló tul, = civiljogi (kviritár) tul. Kritérium: 1. alanya csak commerciummal biró önjogu lehet - apai hat. alatt nem álló civis

Romanus - ius commerciivel biró Latinus 2. tárgya nem lehet minden (pl: res divini iuris) - legfontosabb kivétel: tartományi telek (fundus provincialis) 3. keletkezésének feltétele a megfelelõ szerzésmód - egyéb tulajdoni formák - tulkép csak egy = civiljogi tul., védelmére: rei vindicatio - préklassz: x tulajdonszerü helyzetek civiljogi tul-hoz hasonló elismerése a) megfelelõ szerzésmód hiányzik, v. elõd nem tulaj, de vki mégis elbirtoklási helyzetbe kerül, akkor a praetor actio Publicianával absozlut védelmet biztosit az elbirtoklónak. Theophilus használta kifejezés után: = praetori v. bonitár tulajdon b) tartományi telek (fundus provincialis) - tulaj. szerü birtokos adó fizetése ellenében használhatta, gyümölcsöztethette, eladhatta, átörökithette, de 0 civiljogi tul, mert állami tul., de tulaj kap utilis rei vindicatiót c) peregrinusok tulajdona: si civis esset (mintha polg. lenne) kap utilis rei vindicatiót (civiljogi

tulajdonkereset) - posztklasszikus és iustinianusi változások - posztk: tartományi telek és peregrinus tul. különállása gyakorlatilag megszünt - Iust: formailag deklarálja a római mgntul egységét 3. A római magántulajdon fogalma - a római tul. meghatározása - egy dolog feletti teljes hatalom, amelynél fogva a magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat. Tehát a) minden dolgokra vonatkozó jog b) a dolog felett a tulaj.-nak teljes hatalmat, rendelkezési lehetõséget biztositó jog - az a dologi jog, amelynél fogva a tulajdonos a tulajdon tárgyául szolgáló dologra bárki jogosulatlan behatását kizárhatja - tuljog: a legtágabb, legteljesebb alanyi mgnjog (ált. idõbelileg korlátlan, csak a trv v a tulajdonos korlátozhatja) - a tulajdon tartalma - ius utendi (tulajdonos használhatja dolgát) - más csak beleegyezésével, egyébként: furtum usus (használatlopás) - ius fruendi (gyümölcsöztetheti dolgát) 74 - szedheti

gyümölcseit, amelyekkel teljes mértékben rendelkezik - ius disponendi (rendelkezhetik dolgával) - eladhatja, átörökitheti, elidegenitheti, megterhelheti de "visszaélve" (abusus) meg is semmisitheti - habere (birhatja) - ius possidendi (birtokolja a dolgát, tehát civilis processornak minõsül) - interdictum formájában birtokvédelemre jogosult (tul. pozitiv oldala: a fenti jogok; negativ oldala: ezek védelmére való jogosultság) - a tul. korlátai A) közérdeket védõk - saját telken eltemetni tilos - sirhoz vezetõ ut mindenkit megillet, mégha idegen telken is megy keresztül - elidegenitési és terhelési tilalmak (pl: per alatt álló dolog, hozományként kapott telek) - törvényen alapuló - hatósági intézkedésen alapuló - jogügyleten alapuló - elkobzás, kisajátitás (publicatio, expropriatio) - elõbbi: mellékbüntetésként - utóbbi: kártalanitás ellenében akarata ellenére elveszik (inkább kikényszeritett adásvételi

szerzõdéseket használtak) B) szomszédjogi (iura vicinitatis) korlátozások (zavartalan együttélés érdekében) - házakat egymástól x távolságra szabad épiteni - természetes fény elvételének tilalma - posztklassz: törvényi szolgalmaknak tekintik - tulajdonközösség (condominium) - egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg - consortium ercto non cito - pf halála után a sui heredes (önjoguvá vált tagok) vagyonközösségben maradnak - egymástól függetlenül is rendelkezhettek az egész dologgal, habár az többeké volt - római nézet: az egyesülés megszüntette a különbözõ tulajdonokat, mert egy dolgon csak egy tulajdonjog állhat fenn - ha egy házat ketten örökölnek: egész házat (tota res) osztatlanul (pro indivisio) birják tulajdonul, részeik arányában (pro parte) = eszmei (intellectu) hányad, nem corpore - többi tulajdonos joga: ius prohibendi (tiltakozás joga): tiltakozhat a másik rendelkezése

ellen. Egész dolgot érintõ rendelkezések (ügyletek) csak az összes tulajdonos beleegyezésével érvényesek (kivételesen, fõleg Iust-nál, a többség akarata is érvényre juthatott) - tulajdonközösség felbontása az actio communi dividundo-val kérhetõ (ha békés uton nem tudják rendezni). Lehetséges birói döntés: A) tulköz. megszüntetése 1. dolog fizikai megosztása részeik arányában 2. licitációt nyit a tulajdonosok között, a legtöbbet igérõé a dolog, a vételárat osztja fel a tul-ok között B) tulköz. fenntartása 1. dolog bérbeadása (bérösszeg felosztása a tulaj-k között) 2. mérték szerinti (mensura), ill idõszakonkénti (temporibus) használat, cautió biztositásával - osztókereseten kivül ezzel lehet perelni: - közös dologra forditott kiadások arányos viselése 75 - tul.társ okozta károk megtéritése - növedékjog (ius adcrescendi) - ha a tulajdonos megszerez egy, a dologra vonatkozó olyan dologi jogi

jogosultságot, amely addig mást illetett meg - ált. öröklési jogban: kiesõ örököstárs esetén része a többi között oszlik meg; v tulajdonhoz késõbb nõ hozzá a haszonélvezet, stb 27. fejezet: A birtok (possessio) 1. A birtok fogalma és eredete - a birtok fogalma - a birtok az a tény, állapot, amikor vkinél, vkinek a fizikai értelemben hatalmában van egy dolog (tulajdon: egyém-e, birtok: nálam van-e) - birtoklásban nincs utódlás, birtokosi helyzet nem örökölhetõ - a birtok jogi tény, (nem jogosultság, mint a tulajdon) amelyhez bizonyos joghatások (birtokjog) kapcsolódnak - a római birtok eredete - rómaiak elõtt egyetlen jogrendszer sem határolta el a birtokot a tulajdontól - birtok jogi szabályozásának gyökerei - hatás: római földviszonyok alakulása (elfoglalt föld ager publicus lesz, akinek birtokba adja, az nem kap tulajdonvédelmet, ennek a praetor peren kivüli jogsegélyt, interdictumot ad). A birtoklásnak itt nincs

tulajdonkeletkeztetõ hatása, az állami föld nem elbirtokolható, de a birtokhoz mégis kapcsolódik a védelem, ami az ususnál nem található meg - birtokvédelem: eleinte az ingatlanoknál - préklassz: egységesités (birtoklás ténye alapján), egy fogalom: possessio (a birtokláshoz kapcsolódó minden joghatás) 2. A birtok fajai - possessio naturalis - possessio civilis - elõbbi: tényleges birtok, mindenféle joghatás nélkül, tényleges birtokos (naturalis possessor), késõbb = detentio (birlalat, akié: detentor) - utóbbi: ha a birtokhoz jogi következmény (birtokjog) járul, tehát a szükebb értelemben vett birtok - civilis possessor a klasszikus római jogban: - dolog tulajdonosa (dominus) - jóhiszemü birtokos (bonae fidei possessor, aki tulaljdonosnak hiszi magát) - rosszhiszemü birtokos (malae fidei possessor, aki jobb tudomása ellenére a tulajdonosként viselkedik) - örökhaszonbérlõ (emphyteuta) - záloghitelezõ (creditor pigneraticius) -

szivességi használó (precarista) - vitás dolog letéteményese (sequester) - Savigny: a civilis possessio = birtoklás tulajdonosi akarattal - Jhering: a birtoklás objektiv jogcime - possessio iusta - possessio iniusta (objektiv fogalmak) - elõbbi: jogos (ha jogrendbe nem ütközik) - utóbbi: jogellenes - possessio vitiosa - possessio nec vitiosa - elõbbi: hibás birtok (vki vi, clam, percario (erõszakkal, alattomban, szivességi használatra kapott kapott dolog vissza nem adásával) szerzett) - utóbbi: hibátlan, ahol a szerzés körül nincs hiba (vitium) - hibás nem mindig = jogellenes (pl: tévedésbõl magamhoz vett holmi jogellenes, de 76 nem hibás) - hibás birtokost is megilleti a birtokvédelem (kivéve azzal szemben, akitõl szerezte) - possessio bonae fidei - possessio malae fidei - jóhiszemü birtokos: aki azt hiszi, hogy a birtokolt dolog az övé, ill. ált az, aki ugy tudja, hogy az õ birtoklása nem sérti másnak a jogát - rosszhiszemü birtokos:

aki tudja, hogy birtoklása jogrendbe ütközik - jó- és rosszhiszem kérdése a XII táb trv-ben még nem - csak jogellenes birtoknál van jelentõsége - possessio ad usucapionem - possessio ad reliquas causas - a birtok tényéhez kapcsolódó két fõ joghatás (birtokvédelem + birtok tulajdonkeletkeztetõ hatása) megoszlik (1.: zálogba adó, 2 zálogba kapó; ill: emphyteuta, sequester, precarista) - a birtokhoz kapcsolódó egyéb következmények - birtokló helyzete elõnyösebb (felperesnek kell bizonyitania vele, mint alperes szembeni, dologhoz való jogát. Ha nem megy: dolog marad a birtokosnál, még ha nincs is joga hozzá) - actio ad exhibendum folytán a birtokos köteles a nála lévõ dolgot felmutatni - fontos tényállási elem a tulajdonszerzés eseteinél 3. A birtok megszerzése - a birtok elemei (mindkettõ kell a birtokhoz) 1. corpus (birtok ténylegessége) - testünkkel ugy hatunk a dologra, hogy az uralmunk alá kerüljön 2. animus (birtoklási

szándék) - azt akarom, hogy a dolog ténylegesen az uralmam alá kerüljön - a birtok elemeinek megvalósulása - klasszikus jog: szükséges, hogy corpore valósuljon meg, de a corpore birtokbavétel nem mindig személyes birtokbavétel (pl: megbizásra eljáró rabszolga). Nem mindig kézzel történõ megragadás, ált. az, amit a communis opinio annak tekint = igy birtokolni csak testi dolgokat lehet (res incorporales védelmére nem kérhetõ interdictum) - posztklassz: jogbirtok (iuris possessio, nem dolgot, hanem jogot birtoklunk, pl: átjárás), igy egyszerübben adható védelem a jogosultnak - animus mindig feltétele a birtoknak (õrült, csecsemõ nem birtokolhat) - a birtok megszerzõi - naruralis possessio-t (tényleges birtokot) mindenki szerezhet, akinek van értelmi képessége - civilis possessiót csak az, akinek birtokjoga is van - birtokszerzés módjai A) önhatalmulag 1. megengedett 2. tilos, jogellenes B) traditio (mások közremüködésével: átadás) -

akaratmegegyezésnek kell megelõznie a dolog átadását, és ténylegesen meg kell valósitani - különleges formái: 1. longa manu traditio - klasszikus kortól - ingatlanok, v. nehezen mozditható ingó dolgoknál - elég a megtekintés, akarat; rámutatással történõ átadás 2. quasi traditio - posztklasszikus - mintegy átadás (pl: kibányászás jogával a kibányászott köveketet 77 mintegy átadja) 3. traditio symbolica - már klasszikusoknál - jelképes átadás (pl.: kulcs átadása = nem a helyiség, hanem a benne tárolt ingóságok átadása) 4. traditio per chartam (posztklasszikus jogban) - elég az elidegenitést tartalmazó okmány átadása 5. brevi manu traditio - már klasszikus korban - átadásra vonatkozó puszta megegyezés (solo consensu), ha a birtokszerzõ már eredetileg is naturalis possessor (pl: megveszi a bérelt dolgot). Most civilis possessor is lesz 6. constitutum possessorium - a brevi manu traditio ellentéte: civilis possessorból

naturalis possessor lesz vki - pl: vki eladja a telkét fenntartván a haszonélvezeti jogot C) egyéb birtokszerzési tényállás (praetor iussuma v. decretuma alapján) a) addictio b) missio in possessionem - a birtok két elemének változásai a jogfejlõdés során a) korporális elem meggyengült, posztklasszikus korban birtok inkább jog, mint tény b) posztklassz: animus már tulajdonszerzési szándék is 4. A birtok megszünése - a birtok megszünése corpus és animus együttes megszünésével a) derelictio (elhagyás) - corpus, ill. animus ideiglenes megszünésével nem szünik meg a birtoklás b) traditio - meghatározott céllal, rendeltetéssel történõ derelictio (de ha õrültnek adja, akkor is megszünik az õ birtoka) - birtok megszünése a corpus megszünte folytán - elvesztés - ha a birtokost vki kiveti birtokából: hibásan szerzõ birtokos is civilis possessor, de az elõzõ birtokos is az - a birtok megszünése az animus megszünte folytán - a

szándék megszünésével megszünik a birtok, mégha ténylegesen birtok is marad, kivéve: a megtébolyodás nem vonja magával a birtok megszünését - a birtok megszünése az alanyra tekintettel a) a birtokos halálával (mors) b) capitis deminutio legtöbb esetében - a birtoklásban nincs utódás - a birtok megszünése a tárgyra tekintettel - ha a birtokolt dolog elenyészik - a dolog megváltozik (vkinek a gyapjujából szövet készitése) - a tárgy forgalmon kivülivé válik (vkit eltemetnek a telkemen) - csak a civilis possessio szünik meg, a naturalis possessio nem - ingatlanokra vonatkozó különleges rendelkezések - klasszkor: ha megmüveletlen a föld, akkor megszünik a birtok, ha vki birtokba veszi és müvelni kezdi - iust: rabló az, aki az ilyen földet elfoglalja és müveli 5. A birtok védelme - a birtokvédelem fogalma 78 - a birtokos védelmet kap pusztán azért, mert birtokol (háboritatlanság, zavarásmentesség, elveszett birtok

visszaszerzése) - elsõdlegesen tényvédelem (sõt: bizonyos látszat védelme) és nem jogvédelem - a posszesszórius és a petitórius védelem a) posszesszórius védelem: vki megvédése birtokában anélkül, hogy keresnék, joga van-e birtokolni (tényvédelem) - elõzetes eljárás, ideiglenesen dönt egy dologról b) petitórius védelem: in rem actióval érvényesithetõ jogvédelem (nem birtokvédelem) - jogkérdés körül folyik a vita, végleges rendezés történik - a birtokvédelem indokai - tisztázza, hogy kit illet meg a kedvezõ alperesi helyzet - egyben tulajdonvédelem is (ált.) - közbiztonság fenntartása - a birtokinterdictumok A) a birtok megszerzésére szolgáló interdictumok (interdicta adipiscendae possessionis causa) - vki még nem birtokolt, igy jut birtokosi helyzetbe B) birtok megtartását célzó interdictumok (interdicta retinendae possessionis causa), cél: a meglevõ birtok védelme a) interdictum uti possidetis (ingatlanok birtokvédelme)

- ha vki vkit birtokában háborit, de nem veti ki a birtokból - praetor eredetileg egy (simplex) majd mindkét félhez intéz parancsot és utal a hibás birtokra (exceptio vitiosae possessionis) - annak biztosit birtokot, aki a kibocsátáskor a másikkal szemben hibátlanul birtokol (ha a birtok a hibás birtokosnál van, az interdictum visszaszerzõ hatályuvá válik) b) interdictum utrubi (ingók birtokvédelme) - az gyõz, aki a praetori parancs kibocsátásától visszafelé számitott 1 éven belül hosszabb ideig birtokolt hibátlanul. Elõdeinek hibátlan birtoklása is beleszámit Adott esetben visszaszerzõ hatályu lesz az interdictum C) birtok visszaszerzésére szolgáló interdictumok (interdicta reciperandae possessionis causa) a) interdictum unde vi (csak ingatlanok visszaszerzésére, ha erõszakkal vesznek ki vkit az ingatlan birtokából) - 1 éven belül lehet csak igénybe venni (kivéve, ha fegyveres erõszakkal vetették ki, ekkor: interdictum de vi armata) -

nem csak ha pf, hanem, ha annak családtagja v. rabszolgája a kivetõ - vis cotidiana (erõszakkal) is visszaszerezhetõ, de fegyveres erõszak (vis armata) nem - kártéritésre is irányul b) interdictum de precario - szivességi felhasználó által felhivásra vissza nem adott birtok esetén - a hibás birtok kifogása nem felvethetõ c) interdictum de clandestina possessione - clam elveszett birtok visszaszerzésére - beleolvad az interdictum unde vi-be - posztklasszikus és iustinianusi változások - posztklassz: interdictum unde vi eltünik, helyette actio momenti + más birtokkeresetek; erõszakoskodók büntetése rendelettel, majd azok büntetése is, akik felhivásra nem adják vissza a dolgot - iust: interdictumok nagy részét a peres eljárások közé sorolja, az interdictum utrubi és 79 az uti possidetis alkalmazási feltételeit azonositja; az interdictum unde vi szabályai módosulnak: - eddigi név felváltva az interdictum de vi megjelöléssel - hibás

birtok kifogásának eltörlése 2. szakasz: A tulajdonjog részletes szabályai 28. fejezet: A tulajdon megszerzése 1. A tulajdonszerzési módok (modi acquirendi dominii) általában - a tulajdonszerzési mód fogalma: olyan taxative meghatározott jogi tények, tényállások, amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását füzi - tul.szerzési módok a rj-ban A) ius civile szerint - mancipatio - in iure cessio - usucapio (elbirtoklás) B) ius gentiumon (ill. ius naturalén) alapuló - átadás (traditio) - foglalás (occupatio) - kincstalálás (thesauri inventio) - dologegyesülés - gyümölcsszerzés (fructuum perceptio) - feldolgozás (specificatio) - singularis successio - universalis successio - egyes dolgokat szerzünk meg v. (fentiek ide tartoznak) - egy egész vagyontömeghez, több dologhoz egyszerre jutunk hozzá - pl: örökös és örökhagyó vagyona, férj és manusos házasságban élõ feleség vagyona - tul.szerzési módok további csoportositásai a)

eredeti szerzésmód (acquisitio originaria): más jogától függetlenül jelentkezik tulajdonjog; vagy származékos (acquisitio derivativa): a tul.jog mástól származik b) pandektisták: jogügyletekkel v. egyéb tényekkel valósulnak meg - kétoldaló jogügylet: mancipatio, traditio - egyoldalu: occupatio c) szükséges-e vmilyen jogcim (causa, = az a jogi cél, amelynek érdekében a jogalanyok vmilyen jogi tényt véghezvissznek) 1. mindenképpen szükséges: usucapio, traditio 2. eleve tartalmazza a jogcimet (traditión kivüli ius gentiumi szerzésmódok) 3. kauzátlan, absztrakt jogügyletek: mancipatio, in iure cessio - egyéb tul.szerzési módok A) trv erejénél fogva - capitis deminutio (annak, aki elõidézi) - önbiráskodó hitelezõ dolgának megszerzése - állami telkek kiutalása (adsignatio) - uratlan hagyaték (bona vacantia) fiscusra száll a császárkorban - parlagon hagyott földek megmüvelése B) hatósági, ill. birói intézkedésen alapul - in iure

eljárásban kimondott praetori addictio (praetori tul) - állami árverésen (subhastatio) való vétel alapján történ addictio - litis aestimatio megfizetése 80 - bir.i adiudicatio - missio is possessionem ex secundo decreto (praetori tul) - büncselekmény miatt elkobzott vagyon fiscusra szállása (publicatio) - kisajátitás (expropriatio) A) A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok 2. A mancipatio - a mancipatio fogalma - a manicipiális (szabad személyek és res mancipi feletti) hatalom átruházása a) res mancipi tulajdonának átruházása b) szabad személyek feletti hatalom átruházása - civiljog õsi, formális, ünnepélyes jogügylete (negotium sollemne) - mancipatiós végrendelet (testamentum per aes et libram) kivételével nem tartalmaz feltételt és idõhatározást, képviseletnek nem volt helye - a mancipatio természete - jelképesség: rézdarab (raudusculum) mérleghez ütése, majd átadása az eladónak (vételár tényleges megfizetése

ezen kivül); eredeti causájától független jelképes adásvétel (imaginaria venditio) lett - idõvel egyéb jogi célokat is megvalósithat (pl: ajándékozást, donatio) a szimbolikus vételár (nummo uno, 1 sestertius) alkalmazásával és a szóbeli mondóka (nuncupatio) átalakitásával - kauzátlan jellegbõl köv: a tulajdont akkor is átviszi, ha a felek akarata másra irányul (ha átruházó nem tulajdonos, akkor átvevõ nem szerzi meg a tulajdont, mivel származékos szerzésmód) - a mancipatio sorsa a császárkorban - klasszkor: jelentõsége csökken (bonitár tul, irásbeliség terjed) - posztklassz: egyre ritkábban, Iust eltörli (Digestában: traditio) 3. Az in iure cessio - az in iure cessio fogalma - actus legitimus, õsi ügylet - szinleges rei vindicatio, fiktiv tulajdoni perinditás - szerzõ fél pert indit (elõzetes megállapodás alapján) a tulajdonos ellen, azt állitja, hogy a dolog az övé. A praetor megkérdezi a tulajdonost, hogy ellentmond-e,

ha nem, akkor nem teszi át az ügyet a biróhoz, hanem odaitéli az alperesnek a dolgot - származékos, tehát az átruházónak tulajdonosnak kell lennie, különben a megszerzõ elbirtoklásra szorul - az in iure cessio alkalmazási lehetõségei - szélesebb, mint mancipatio, mert nem csak res mancipi szerezhetõ meg (akár egész örökség is) - absztrakt jogügylet (causától független): egyéb jogi célok megvalósitására is alkalmas 4. Az elbirtoklás (usucapio) - az elbirtoklás fogalma - elbirtoklás: ha valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig folyamatosan birtokol, akkor tulajdonossá válhatik - az elbirtoklás két fõ esete: - akkor szorul elbirtoklásra, ha a tulajdonszerzés hibásan ment végbe (hiányzó jogosultságokat teljes joggá erõsit) A) formai hiba - ha vki res mancipit nem manipatióval, v. in iure cessióval, hanem csak traditióval szerez meg (az addigi tulajdonosé marad, ténylegesen mégis a szerzõé - in bonis eius 81 est)

B) tartalmi hiba - ha vki nemtulajdonostól szerezte a dolgot: nemo plus iuris alapján nem lesz tulajd. - az elbirtoklás az archaikus jogban - XII.táb: usus (ingatlanok - fundus -: 2 év, egyéb dolgok - ceterae res -: 1 év) hagyaték az utóbbiba tartozik. Elbirtoklás alanya csak római polg, v ius commeciivel rendelkezõ latinjogu személy) - elbirtoklás megszakitása: usurpatio (uj elbirtoklás kezdõdhet) - a tulajd. jogérvényesitõ cselekményei nem, a birtoklásból való bármilyen rövid kiesés megszakitja az elbirtoklást - elbirtoklás a klasszikus jogban - feltételei a) elbirtoklás tárgya csak res habilis (alkalmas dolog lehet) - res furtivae (lopott dolog) elbirtoklása tilos a tolvajra nézve - lex Atinia (i.e 200): a jóhiszemü birtokosra is kiterjed a fenti eset - utóbb a res vi possessae-ra (erõszakkal elvett dolgokra) is kiterjesztik, lehetnek ingatlanok is (lex Plautia, i.e 1sz) - a dolog res habilis voltát vélelmezték b) idõ (tempus): 1. ill 2 év

(lásd fenn) c) maga a birtoklás (possessio) - kell elbirtokláshoz vezetõ birtok (possessio ad usucapionem) is - folyamatosság (vélelmezik) - birtokbalépés jogosságát (iustum initium possessionis) bizonyitani kell d) jóhiszemüség (bona fides) - csak az elbirtoklás kezdetén követelik meg (vélelmezik) - kzpkor: mala fides superveniens nocet (az elbirtoklás befejeztéig szükséges) - usurpatio esetén a korábbi bona fides is értéktelenné válik - mortis causa (halál esetén): jogutódlás: a jogutód folytatja az elbirtoklást, még ha rosszhiszemü is; rosszhiszemü örökhagyó esetén még jóhiszemü utód sem birtokolhat el - inter vivos (élõk között): jogutódot önállóan kell elbirálni (elõd birtoklási ideje számit, de külön "kellékvizsgálat") - kivétel: litis aestimatio megfizetése alapján történõ elbirtoklás (még tolvaj is elbirtokolhat) e) megfelelõ jogcim (iusta causa), v. jogalap (iustus titulus) - objektiv elem 1.

tulajdonátruházó szerzõdés (pro empto, pro donato) 2. Iust elõtt hozományba adás (pro dote) 3. litis aestimatio megfizetése (pro soluto) 4. a tulajdonos által elvesztett, ill nem tulajdonos által elhagyott dolog elfoglalása (pro derelicto) 5. örökösi minõség (pro herede) 6. némely praetori birtokbautalás - pl: zálog nem elbirtokolható, mert más nevében birtokol - vélt (putativ) titulus: Iust-nál elbirtoklásra alkalmas - pl: cselekvõképtelen személytõl megvásárolt dolog esetén a szerzõdés semmis - praescriptio longi temporis - elbirtoklás nem alkalmazható a tartományi telkekre (fundi provinciales), mert civiljogi 82 intézmény. Jogi védelem azonban szükséges - tartományi helytartók kifogást (praescriptio longi temporis) adtak annak, aki 10, ill. 20 éven át birtokolt és megmüvelt egy tartományi ingatlant, aszerint, hogy egyazon tartományban élõk (inter praesentes) vagy különbözõ tartománybeliek között (inter absentes)

merült fel a jogvita - kezdetben tehát a provinciai telkek használóinak a korábbi kvázi tulajdonos utilis rei vindicatiójával szemben érvényesithetõ elévülési kifogása volt. Késõbb elbirtoklássá erõsödik - elbirtoklás a iustinianusi jogban a) ingó dolgok: 3 év (usucapio: már kizárólag ingó dolgokat jelent) b) ingatlanok: 10, 20 év; az elbirtoklás a praescriptio longi temporis elnevezést nyerte - praescriptio longissimi temporis - aki jóhiszemüen 30, ill. 40 évig birtokol egy dolgot, az tulajdont is szerez (tehát ez is elévülési kifogásból lesz elbirtoklás): praescriptio triginta (XXX) vel quadraginta (XL) annorum - eltérés az usucapiótól, ill. a praescriptio longi temporistól: - lopott dologra is vonatkozhatik - nem kell hozzá titulus, csak bona fides - idõtartama ált. 30, kivét: 40 (pl: egyházi javak) B) A ius gentiumon, ill. ius naturalén alapuló tulajdonszerzési módok 5. A tulajdon-traditio - a tulajdon-traditio jelentõsége -

leggyakoribb, legfontosabb (peregrinusokkal tul.kép egyetlen mód) - birtok-traditio és tulajdon-traditio különbsége a) csak a res nec mancipi tul-a szerezhetõ meg traditióval (posztklasszkor: res mancipi is) b) csak res corporales tul-t lehet igy megszerezni c) lényeges különbség: megfelelõ jogcim (causa, v. titulus) - maga az ügylet, szerzõdés nem eredményez tulajdonátszállást, hanem csak jogcim a tulajdonszerzéshez, amelyet a traditio kell, hogy kövessen - jogcimben való tévedés (error in causa) a felek között: ha nem lényeges és alapvetõ, akkor a tulajdon átszállhat d) az átadónak magának is tulajdonosnak kell lennie (ha nem az, akkor csak birtok keletkezik) e) átvevõ vagyonjogi képességgel (ius commercii) rendelkezzék f) dolog legyen forgalomképes - posztklasszikus és iustinianusi változások - posztklassz: traditio a res mancipi megszerzésére is alkalmas lesz - vulgárjog: szerzõdés traditio nélkül is elég - iust: a traditio csak

akkor viszi át a tul-t, ha a vételárat kifizették, vagy egyébként biztositották, ill. hitelezték Elvileg kell, gyakorlatilag nem szükséges a tényleges átruházás 6. A foglalás (occupatio) - az uratlan dolgok birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal - vadon élõ állatok elfogása - mindegy, hogy saját, v. idegen T-n - elszabadult vadállat ujból uratlan lesz - sebesült vad azé, aki elfogja - szeliditett vad, ha hazajáró szokását elveszti, okkupálható - háziállat tul-a nem szünik meg elkóborlásával - vadállatként: tengerparton talált drágakövek, borostyánkõ, igazgyöngy, tengerben 83 keletkezett sziget (insula in mari nata) - tengerpart (litus) elfoglalása - klassz: mint vadállatok (aki pl: bekerités utján birtokolja: övé) - ha ár elmossa: ujból okkupálható - iust: res communis omnium; res nullius, amin nem szerezhetõ mgntul - elhagyott dolgok (res derelicta) elfoglalása - csak ha tulajdonos a tulajdonról is lemond

(egyébként: lopás) - elhagyni (derelinkválni) csak szándékosan lehet - tulajdon-derelictio - szabiniánusok: amint elhagyja vki = uratlan - prokuliánusok: elhagyással nem uratlanná, hanem okkupálhatóvá válik (tulajdon csak az okkupálással szünik meg) - elhagyott res mancipi birtokbavétele nem foglalás (iust: már igen) - parlagon hagyott földek elfoglalása: birtokba vétel + megmüvelés - pénzszórás a nép közé: nem elhagyott dolog, hanem tul-traditio - ellenség dolgának elfoglalása: birtokbavétel = tul.szerzés 7. A kincstalálás (thesauri inventio) - kincstalálás szabályai - kincs: egy bizonyos régen elrejtett értékes dolog, amelyre már nem emlékeznek, s igy nincs tulajdonosa (csak ingatlan dolgokban, kiváltképp földben elrejtett érték) a) kincset a telek tulajdonosa szerzi meg b) Hadrianus: res sacra, v. res religiosa-ban talált kincs tuljoga teljes egészében, idegen földben véletlenül talált kincs felerészben a megtalálóé

(másik fele a földtulajdonosé - különbség kincstalálás és foglalás között: a) kincsnél elég a megtalálás (inventio), nem kell birtokba vétel b) kincs nem mindig a találóé c) kincs csak értékes dolog lehet d) okkupálásra ált. képtelen infáns is találhat kincset 8. A dologegyesülés - dologegyesülés ált. - különbözõ személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek egymással, hogy ezáltal egységes dologgá válnak - gyenge egyesülés: szétválasztható, lappangó tul. feléledhet - erõs egyesülés: fenti kizárva - járulékos dologegyesülés (accessio) - fõdolog (res principalis) maga tulsulyánál fogva elnyeli a másikat, amely mint járulék (accessio) csatlakozik (szolgálati szerep dönt) - accessio cedat principali (járulékos dolog osztja a fõdolog sorsát) = a járulék egyesülés révén a fõdolog tulajdonosáé lesz - actio ad

exhibendum: eredeti tulajdonos kérheti a dolgok szétválasztását gyenge egyesülés esetén. Ezután az accessio tulajdonosa rei vindicatióval perelheti vissza a dolgát - épités (inaedificatio) A) saját telken részben. v egészben idegen anyaggal épitkezés (beépités) B) idegen telekre saját anyaggal (ráépités) - minden, ami beépitésre kerül osztja a telek sorsát (omne, quod inaedificatur, solo cedit) - archaikus jog: beépitett épitõanyag nem kiperelhetõ - beépitésnél: épitõanyag tulajdonosának kétszeresre (duplum) menõ keresete (actio de tigno iuncto) az épitõ ellen, mindegy hogy az milyen hiszemü - ráépitésnél: épitkezõ elveszti az anyag tuljogátä, ha jóhiszemü, akkor igényt 84 tarthat költségtéritésre. Ez csak birtokon belül a visszatartási jog (retentio) utján, egyébként meg kell várnia, hogy az anyag szabaddá váljék. Rosszhiszemüség esetén (tudta, hogy más telkére épit) max. elviteli jog (ius tollendi), ha az

anyag szabaddá válik - iust: - rosszhiszemüvel beépitõvel szemben érvényesithetõ az actio ad exhibendum az anyag tulajdonosa részérõl - rosszhiszemü ráépitõ minden igényét elvesztette (ius tollendi sem) - folyókkal kapcsolatos accessiók - folyó: res publica; folyópart (ripa): lehet mgntul is a) iszaplerakódás (alluvio) - accessio cedat principali itt nem, csak természetes határokkal rendelkezõ felméretlen földre (ager arcifinius) - földosztás során földmérõk felmérik, változtathatatlan mgntul lesz = növedék: uratlan, okkupálható b) kiszáradt és elhagyott folyómedrek (alveus derelictus) - ha folyó partján felmért telkek: folyómeder okkupálható - felméretlen telkek: a part menti T-hez nõ hozzá, a part menti T hosszában c) folyóban keletkezett sziget (insula in flumine nata) - part menti felméretlen telekhez hozzánõtt, egyébként okkupálható d) sodorvány (avulsio) - leszakitott földdarab tulajdona nem változik meg, csak ha a

rajta lévõ növények egy idõ után gyökeret eresztenek az uj telek földjében (ekkor accessio) e) egyéb accessiók: beültetés, irás, festmény, szövés, fémek - kártérités accessiónál - ha nem végleges: actio ad exhibendum, majd rei vindicatio - végleges: fõdolog tulajdonosa kártéritésre kötelezhetõ, ill. az accessio tulajdonosa nem köteles addig kiadni a dolgot, amig költségeit (impensae) meg nem téritik. A visszatartási jog érvényesitésének eszköze itt az exceptio doli (csak ha véletlen egyesülés, v. jóhiszemü egyesitõ) - egyenrangu dolgok egyesülése - ált. specifikáció a) egynemü, v. különnemü folyadékok összekeveredése (confusio) b) egynemü, v. különnemü fémek összeolvasztása (conflatio) - ha egyesités megszüntethetõ kár nélkül: accessio - ha szétválasztás lehetetlen: közös tul., megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti actio communi dividundoval - commixtio - különbözõ személyek

tulajdonában álló dolgok összekeveredése (pl: két nyáj) - tulajdonosok vindicatio pro parte keresettel követelhetik a hányadok kiadását (itélet: egyes tulajdonok elvesznek, helyette más, de egyenértékü) - pénz összekeveredése (commixtio nummorum): más pénzét saját pénze közé keveri és felismerhetetlen: pénzen tul-t szerez, eredeti tulaj csak kötelmi keresettel élhet 9. A gyümölcsszerzés (fructuum perceptio) - a gyümölcs fogalma - azok a szaporulatok, amelyek egy termõ dologból (anyadolog) idõszakonként természetes uton jönnek létre az anyadolog sérelme nélkül. Majd: x idõszaki hozamok, amelyek az anyadolog fogyásával, sérelmével jönnek létre. Végül: amit jogszabály ilyennek minõsit (pl: fenus: kamat; ezek már nem fructus naturales, hanem fructus civiles) - a gyümölcs fajai a tul.szerzés szempontjából a) függõ gyümölcs (fructus pendens) - még nem önálló dolog, még az anyadolog része, de már remélt dolog (res 85

sperata) b) elvált gyümölcs (fructus separatus) - jogi sorsa független az anyadologétól c) beszedett gyümölcs (fructus perceptus) - az arra jogosult személy birtokba veszi (usufructuarius: haszonélvezõ) - gyümölcsszerzés módjai a) tulajdonos, örökhaszonbérlõ, jóhiszemü birtokos puszta elválással (separatio) b) haszonélvezõ: csak beszedéssel (perceptio) c) mintegy átadással (quasi traditio), az anyadolog tulajdonosának akaratából (ezek jogát csak in personam actio biztositja: csak kártérités, tul.-i igény nem) - gyümölcsmegjelölések a peres eljárás során A) meglevõ gyömölcs (fructus extans) - a litis contestatio idõpontjában létezik B) elfogyasztott gyümölcs (fructus consumptus) - litis contestatio idején nincs meg - jóhiszemü alperes nem felel az elfogyasztott gyümölcsökért, klasszkor: meg is tarthatja a meglevõket - rosszhiszemü: teljes körü visszaadási, v. megtéritési kötelezettség, még a beszedni elmulasztott

gyümölcsök (fructus percipiendi) esetén is 10. A feldolgozás (specificatio) - a feldolgozás szabályai - más tulajdonában álló ingó dolog emberi munkával történõ olyan átalakitása, amelynek révén uj dolog (nova species) jön létre a) klassz: - szabiniánusok: uj dolog az anyag tulaj.-é marad (naturalis ratio alapján) - prokuliánusok: alkotóját illeti meg (mivel nem létezett elõtte) - mindkettõ: régi dolog nem vindikálható, mert elenyészett b) iust: közbensõ álláspont (media sententia) - ha uj dolog visszaállitható, akkor az anyag tulaj-áé - ha nem visszaállitható (borból nem lehet szõlõ): feldolgozóé - ha részben saját, részben idegen anyagból: feldolgozóé - mindháromhoz szükséges a jóhiszemüség - kártérités feldolgozásnál - birtokon belül alperesként, mind anyagtulajdonos, mind feldolgozó ha jóhiszemü: védelem az eceptio dolival érvényesithetõ visszatartási jog (retentio) gyakorlása utján - felperes lopott

anyag esetén: condictio furtiva (anyag, ill. kár perelhetõ) 29. fejezet: A tulajdon megszünése - a tul. megszünése - jogosult, tulajdonos halálával (jogutódra átszálló tuljog: uj tuljog) - fennállása nem köthetõ feltételhez (condicio), v. idõhatárhoz (dies) - tul.megszünés más tulszerzése folytán A) tulajdonos akaratából (tulajdonátruházás: traditio, mancipatio, in iure cessio) B) tulajdonos akaratától függetlenül, ill. annak ellenére - tul.megszünés uj tul keletkezése nélkül - derelictio (tulajdonos akaratából; de csak occupatióval?) - spec. traditio (illetõ nem szerez uj tul-t, mert pl õrült) - ingatlanok elhagyással vagy occupacióval? - dolog megsemmisülése (dolog maradványán: residuum tul. megmarad) - dolog forgalmon kivülivé válik, megszünik mgntul-ban állható dolog lenni 86 - rabszolga felszabaditásával, vadállat elszabadulásával 30. fejezet: A tulajdon védelme 1. A tulajdonvédelem általában - fennálló

tul.jog szokásos gyakorlása jogi szempontból ált közömbös, de zavarhatják jogszerüen (záloghitelezõ), v. jogellenesen - tulajdonvédelem legfonotsabb keresetei: - rei vindicatio - bonitár tulajdonos: actio Publiciana - rei vindicatio utilis 2. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio) - a rei vindicatio kialakulása és jellemzése - stricti iuris rei persecutoria in rem actio - a dolog birtokából kiesett civiljogi tulajdonos indithatja, ált. a dolgot ténylegesen is birtokló civilis possessor ellen, tehát körül van határolva az aktiv legitimáció (felperesi perinditásra jogosultság) és a passziv legitimáció (alperesként való perelhetõség) - õsi jogrendben: legis actio sacramento in rem (mindkét félnek állitania kell, hogy tulaj., ha alperes nem védekezik, veszit, a vitás dolognak, v részének jelen kell lennie - formuláris per: elég a felperesnek állitani, szokásos védekezés a tagadás - bizonyitás a rei vindicatiónál - felperesnek,

hogy tulajdonos - felperesnek, hogy a dolog az alperesnél van - ha származékos módon szerezte, akkor az elõdje tul.jogát is bizonyitani kellett (nemo plus iuris elv) = probatio diabolica (ördögi bizonyitás) - elbirtoklás bizonyitásával a tulajdonjog is bizonyitást nyer - eredeti szerzésmód: elég a foglalást, stb. bizonyitani - rei vindicatiót megelõzõ esetleges eljárások - ha dolog a litis contestatio elõtt megsemmisül: csak in personam actio lehet, in rem actió nem a) birtokinterdictumok (birtoklás kérdésének eldöntésében) - döntés rendszerint megold, ha nem: petitórius per b) actio ad exhibendum (in personam actio!) - felperes kényszeriti az alperest, hogy mutassa fel a kérdéses dolgot. Ha az az, akkor rei vindicatiót indithat, ha nem tovább keres - a passziv legitimáció kiterjesztése - kezdetben alperes csak a dolgot birtokló civilis possessor lehet - Iust: - saját detentor (pl.: bérlõ) rei vindicatióval való perlését lehetõvé

teszi - rei vindicatio lehetséges nem birtokló alperesek (ficti possessores) ellen, ha a) illetõ rosszhiszemüen tuladott a dolgon (dolo desiit possidere), hogy ne találhassák meg nála b) más helyett vállalta az alperes szerepét a tulajdoni perben (liti se obtulit) - alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában a) elismeri a tulajdont (confessus), és átengedi a dolgot (cessio rei), igy mentesül a következmények alól (de felperes in personam actióval érvényesithette kárigényét) b) elismeri, de nem adja ki, vmilyen jogra hivatkozva (pl: zálog) c) ha az alperes más nevében tartja magánál a dolgot (alieno nomine possidet), ilyenkor megnevezi azt (elõdmegnevezés: nominatio auctoris) = azok a naturalis possessorok, akik nem tulajdonostól kapták birlalatba (detentio) a dolgot 87 d) alperes a felperes tuljogának elismerésén tul hivatkozhat az általa eszközölt beruházásokra (impensae) e) alperes tagadhatja a felperes tulajdonát, ekkor

neki is summa sacramentit kell leraknia, és a rei vindicatio alperesének pervesztessége esetére megfelelõ biztositékot kellett adnia (cautio iudicatum solvi). Ha ez elmarad: praetor ált a dolog birtokába utalja a felperest - a beruházások fajtái - szükségesek (necessariae): a dolog különben rosszabbodnék, elpusztulna - hasznosak (utiles): jobbá is teszik - fényüzõek (voluptariae): hasznát nem növelve csak diszitik - beruházás alapján az alperest megilletõ jogok a) szükséges beruházás esetén - klassz: jóhiszemü alperes követelheti a litis contestatio elõtti beruházások teljes megtéritését - iust: rosszhiszemü birtokos is követelheti (kivéve tolvaj) b) hasznos beruházások - jóhiszemü alperes követelheti, amennyivel a dolog értéke emelkedett, v. amennyivel a felperes emiatt gazdagodott (exceptio dolival érvényesithetõ retentiója van) - rosszhiszemü: csak elviteli jog (ius tollendi), ha sérelem nélkül elválasztható a beruházás,

és számára hasznos (pl.: 0 festménykaparás), de facultas alternativa: felperes felajánlhatta a beruházás értékének pénzbeli megtéritését ehelyett - fényüzõ beruházások: jó- és rosszhiszemü birtokost is ius tollendi illeti - az alperes marasztalása - marasztalás elõtt természetbeli teljesitésre szólit fel a biró (iussum de restituendo), ha ez elmarad, csak akkor marasztal itéletben - nem csak a dolog, de gyarapodásai is (restitutio rei cum omni causa). Gyarapodás összege: biró elõzetes becslõ eljárása (arbitratus) A) természetbeni teljesités a) litis contestatio elõtt okozott károk: csak a tolvaj felel, de vis maiorért is. Iust: rosszhiszemü alperes is. Gyümölcsök: jóhiszemü birtokot szerez, iust: ki kell adnia az összes gyümölcsöt (fructus exstantes). Rosszhiszemü: culpáért felel b) litis contestatio utáni károk: jóhiszemü csak vétkessége esetén, rosszhiszemü mindenért, vis maior is. Gyümölcsök: jóhiszemü

vétkességi alapon, rosszhiszemü: minden, vis maior is, köteles kiadni v. megtériteni a dolog összes gyümölcsét, (beszedni elmulasztottak is: fructus percipiendi!) B) ha vonakodik (dolus!) természetben kiadni, a biró a felperes becslõ esküje (iuramentum) alapján a per becsértéke (litis aestimatio) megfizetésére utasitja: pénzbeli marasztalás, igy mintegy megvásárolja a dolgot. Iust: hatósági kényszer (manu militari) lehetõsége is C) ha természetben nem tudja kiadni, akkor birói becslés (aestimatio arbitrio iudicis) alapján csak a felperes érdeksérelmében, az interesse értékében marasztalják (= mod: kártérités) 3. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publiciana) - elbirtoklás sajátossága: megkezdése nem keletkeztet egy csapásra (uno ictu) tulajdont, hanem függõ jogi helyzet áll elõ, habár a tényleges helyzet olyan, mintha tulajdonos lenne - az elbirtokló helyzete birtokon belül könnyebb: ált. mindig van exceptio - fokozottabb

védelem kell, i.eII-Isz: Publicius praetor támadó eszközt is biztosit: actio Publiciana - az actio Publiciana ált. jellemzése - fictia in rem actio, a rei vindicatio mintájára - utasitja a birót, tekintse ugy, mintha az elbirtoklás ideje lejárt volna (1, ill. 2 éve birtokolná: anno possedisset) 88 - bona fides, habilis, szakadatlan birtoklás vélelmezve; causa-t és iustum inicium possessionist felperesnek kell bizonyitania - az elbirtoklási helyzetet bonitár tulajdonná erõsiti - ideiglenesen rendez (végleges hatály: csak elbirtoklás befejeztével), az általa nyujtott védelem relativ jellegü (nem kié?, hanem kinek van több joga hozzá?) - tulajdonvédelmi jogsegély - az erõsebb jogosultság megállapitásának szabályai - fõszabály: civiljogi tulajdonostól szerzõ erõsebb a nem civiljogi tulajdonostól szerzõnél - ugyanattól a nem tulajdonostól való szerzés esetén az az erõsebb, akinek elõször adták át a dolgot (qui prior est tempore,

potior est iure) - különbözõ nemtulajdonosktól szerzés: a tényleges birtokos erõsebb a birtokon kivül lévõnél (melior est condicio possidentis) - civiljogi tulajdon kontra bonitár tulajdon - ha civiljogi tulaj. el és átadja a dolgot az elbirtoklónak, de késõbb visszaszerzi: ekkor bonitár tualjd. actio Publicianájával szemben a rosszhiszemü civiljogi tualjd exceptio iusti dominiivel (a jogos tulajdon kifogása) védekezhet, erre elbirtokló replicatio dolival válaszolhat, igy visszakaphatta a dolgot. - ha nem közvetlenül civiljogi tulajd-tól kerül az elbirtoklóhoz: a birtokból kiesett felperes védtelen, a dolgot vissza nem vehette - bonitár tulajdonos alperesként: exceptio rei venditae et traditae (dolog átadásának és eladásának kifogása), ha közvetlenül a cilviljogi tulaj.-tól szerezte Vagy exceptio doli, ha a tulajdonos tudtával és beleegyezésével jutott hozzá. Ha más személytõl szerezte: bonitár tuljad alulmarad - actio Publiciana a

posztklassz. és a iust-i jogban - idõre eltünik, Iust. hozza vissza (ismét elkülönül birtok és tul) 4. A tulajdonvédelem egyéb jogi eszközei - birtokinterdictumok - actio negatoria (ha vki a tulaj. nézete szerint jogosulatlanul gyakorol szolgalmat) - actio communi dividundo és actio finium regundorum - elõbbi: ha vki nem fér össze tulajd.társaival, megszüntetheti a tulközösséget - utóbbi: 3 arbiter biráskodik, vitás határokat rögzitenek - adiudicatio alapján tul.részeket ruház a felekre a biró - actio aquae pluviae arcendae - szomszéd esõvizek természetes lefolyását befolyásoló létesitményei ellen lehet védekezni - cautio damni infecti - szomszéd részérõl még be nem következett kár fenyeget: cautió kérhetõ, ha nem ad: ideiglenes birtokbautalás kérhetõ (missio in possessionem ex primo decreto), majd ha még sem, akkor praetori tul-t eredményezõ végleges birtokbautalás (missio in possessionem ex secundo decreto) kérhetõ - operis

novi nuntiatio - kezdõdõ épitkezési tevékenység ellen bárkit megillet. Ezután csak cautio adása mellett, ha nem, akkor be kell várni az itéletet az épitkezése miatti perben, amit a tiltakozónak x határidõn belül kell meginditania. Ellenszegülés: missio in possessionem, v lebontás elrendelése (interdictum demolitorium) - interdictum quod vi aut clam - a tulajdonos az erõszakosan, v. tudtán kivüli és a tulajdonát sértõ már lezajlott tevékenység, v. elkészült létesitmény ellen - vis a tulajdonos (birtokos) tiltakozása ellenére történõ jogsértésre utal - clam: jogsértés a tulaj. (birtok) tudta nélkül, alattomban történik 89 - interdictum restitutorium alapján kártérités is követelhetõ - 0 interdictum, ha jogsértõ cautiót ad - actiones poenales - lopásnál furti actio; condictio furtiva (lopásból eredõ gazdagdás elvonása) - károkozás cimén: actio legis Aquiliae - tulaj. dolgát bántják, becsmérlik: actio iniuriarum -

klassz: poena megtéritésére irányuló büntetõkeresetek nagy része a cumulatio szabályai szerint halmozva meginditható a vagyoni megtéritésre irányuló rei persecutoria actiókkal - posztklasz: ált. választani kell rei persecutoria és poenalis actiók között (actio furti még Iust-nál is halmozható a rei persecutoria actiókkal) 3. szakasz: Idegen dologbeli jogok 31. fejezet: A szolgalmak (servitutes) 1. A szolgalom kialakulása és fogalma - a szolgalom kialakulása - telkek egymásra utaltsága megköveteli egymás igénybe vételét - közt. végén: telki jogok összefoglalása: servitus - a szolgalom fogalma és fajai - olyan in rem védelemmel ellátott jog, amelynél fogva az egyik telek (uralkodó telek, praedium dominans) mindenkori használója meghatározott szükségletek kielégitésére igénybe veheti a szomszédos telket (praedium serviens) - épitkezéssel való kapcsolatosság alapján 1. mezei telki szolgalmak (iura praediorum rusticorum) 2. városi

telki szolgalmak (iura praediorum urbanorum): épitkezéssel kapcsolatos 2. A szolgalmak fõ elvei a) saját telken nem állhat fenn szolgalom (nulla res sua servit) b) szolgalom tevésre ált. nem, csak türésre (servitus affirmativa) v nem tevésre (servitus negativa) kötelezhet c) szolgalmat további szolgalommal terheli nem lehet (servitus servitutis esse non potest) d) szolgalmat magában véve átruházni nem lehet (locare servitutem nemo potest) e) a szolgalom oszthatatlan f) szolgalom ált. csak szomszédos telkek között állhat fenn g) szolgalom csak a telek állandó és komoly gazdasági szükségleteinek kielégitésére alapitható (servitus praedio utilis esse debet) h) szolgalmat a szolgáló telek lehetõ kimélésével kell gyakorolni i) szolgalom nem tür sem idõbeli megkötöttséget, sem feltételtõl való függést j) gyakorlása mindig ingyenes (alapitása ellenértékhez is köthetõ) 3. A szolgalmak keletkezése és megszünése - szolgalom alapitás -

praedium serviens tulajdonosának egyoldalu vagy kétoldalu jogügyletével - alapitó jogügylet (negotium) lehet: 1. negotium translativum: telektulaj saját tulajdonjogának fenntartása mellett annak terhére juttat vki számára szolgalmi jogosultságot 2. negotium deductivum: telektulaj telkének tulajdonjogát ugy ruházza át, hogy maga, v. 3 személy számára x jogosultságot fenntart (deductio) - szolgalomalapitás fajai: 90 - res mancipinek minõsülõ 4 õsi mezei telki szolgalom esetén mancipatio (csak deductio!) - in iure cessio - fenti 2 megszünésévl quasi traditio - végrendeleti módon (ált: legatum per vindicationem) - pactio et stipulatio - ingatlanok osztóperében birói adiudicatióval - szolgalom usucapiója (lex Scribonia kizárja, majd ismét lehet) - posztk: trvi szolgalmak (servitutes legales) trv erejénél (ex lege) fogva - szolgalmak megszünése - ált = tul.megszünése - confusio (szolgáló és uralkodói telek egyesülése) - nem gyakorlás

(szolgalommentesség elbirtoklása) - szolgáló telek végleges jellegü megváltozása 4. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek - vindicatio servitutis - eredetileg csak res mancipinek, késõbb az ennek nem minõsülõ szolgalmak jogosultjai is megkapják - actio negatoria - háboritott telektul. indithatja, tagadva (negare), hogy szolgalom lenne a telkén - in rem actio, a fenti ellentéte - marasztalás: zavarás megszüntetése, kár megtéritése, majd cautió bevezetése (esetleges további zavarások ellen) - interdictumok - pl: interdictum de itinere: gyalogut védelme - posszesszórius védelem 5. A haszonjogok - haszonélvezet (ususfructus) - megjelenés: i.e3sz (kezdetben végrendelet utján) - önálló, legfeljebb a jogositott haláláig tartó, in rem védelemmel ellátott jog - idegen dolgokon fennálló használati és gyümölcsöztetési jog a dolgok állagának épségben tartása mellett (igy tárgya csak elhasználhatatlan dolog lehet, de császárkori sc: res

consumptibiles is) - cautió biztositja az esetleg elfogyasztott dolgok visszaadását, megtéritését a) haszonélvezet fennálása idején: tulajdonosnak csak a puszta tul. (nuda proprietas) b) keletkezési formája ált.: hagyomány (legatum), v végintézkedéssel kapcsolatos deductio, de lehet trv alapján is c) megszünés: mint szolgalmak (confusio neve itt: consolidatio) + kikötött idõ lejárta, capitis deminutio maxima és media d) nem átruházható jog (jog gyakorlása mégis átengedhetõ 3. személynek) e) jogvédelem: vindicatio ususfructus, utiliter birtokinterdictumok is - használat (usus) - jogositott csak addig szedheti a hasznokat, ameddig maga és házanépe szükségletei terjednek, csak személyesen gyakorolhatja - egyéb haszonjogok: pl: csak egy dolog gyümölcsei beszedésének joga 6. Posztklasszikus és iustinianusi változások - lakáshasználat (habitatio) - Iust: önállósitja a jogot (ius proprium: önálló jog) - ususfructus szabályai szerint -

személyes szolgalmak (servitutes personarum) kategóriája - Iust-i kod: haszonélvezet, használat, lakáshasználat idesorolása 91 - haszonélvezet tartalmi változásai - megengedett az állag megváltoztatása ha jobbitás - haszonélvezõ gyümölcsszerzés, birtokvédelem szempontjából: azonos birálás, mint tulaj. - szolgalmak birtoka - posztk-ban jelenik meg: jogbirtok (iuris possessio) = a szolgalmat gyakorló a szolgalmi jogot is birtokolja = civilis possessio védelem is - szolgalmak ált. keresete - posztk: vindicatio helyére: actio confessoria (actio negatoria ellentéte) = akit szolgalmi jogában megsértenek állitja, hogy joga van a szolgalomhoz - a trv-i szolgalmak kategóriája - szomszédjogok: servitutes legales, szemben a jogügyletekkel alapitott szolgalmakkal 32. fejezet: Az örökhaszonbérlet (emphyteusis) - az örökhaszonbérlet kialakulása 1. Róma bérbeadja a közföldeket x évi bér (vectigal) fizetése fejében = ager vectigalis (már

kezdetben sokszor örökre) - eredetileg közjogi viszony (ius in perpetuum), in rem actiót is kap a jogositott (actio in rem vectigalis) 2. emphyteusis (átvétele a görögöktõl): feltöretlen T-k igen hosszu idõre történõ bérbeadása a föld megmüvelése végett. Kezdetben cél a császári mgnvagyon (res privata principis) hasznositása, késõbb mgnosok között is - 1, 2 sokáig párhuzamosan, Zeno császár: örökhaszonbérlet önálló jogintézmény, egységesen emphyteusis - emphyteusis a iust-i jogban: mezgaz-i ingatlan örök idõre való bérbeadása évi bér fizetése ellenében - örökhaszonbérlet fõbb szabályai a) használat egyetlen korlátja: nem rosszabithatja a földet b) emphyteuta köteles megmüvelni, termõképességét szinten tartani, telek pusztulásáig terjedõ károkat viselni, köz- és mgnterheket viselni c) emphyteuta civilis possessor = posszesszórius védelem illeti meg d) emphyteuta in rem védelemben is részesül, gyümölcsszerzés

szempontjából a tulajsal esik azonos elbirálás alá, mert puszta separatióval megszerzi a gyümölcs tul-t e) halál nem szünteti meg, végrendelkezés nélkül is örökösre száll - földtulajdonos és örökhaszonbérlõ viszonya - örökhaszonbérlõ évi bért fizet - x kötelezettségek elmulasztása esetén a tul. egyoldaluan felbonthatja az örökhaszonbérletet, visszaszerezheti földjét (ius privationis) - örökhaszonbérleti jogosultság elidegenitése esetén a tulajdonosnak elõvásárlási (megváltási) joga van (ius ius praelationis) - ha tulaj. nem él a megváltási joggal a vételár 2%-a az övé (laudemium) 33. fejezet: A felülépitményi jog (superficies) - a felülépitményi jog kialakulása - elkobzott telkek felvásárlása, lakásinség következtében bérházak épitése: telektulaj. ellenszolgáltatásért átengedi telke használatát, hogy azon lakóházakat épitsenek (bérház épitõje: nem kell megvennie a telket, de az általa emelt ház

tekintetében tul-joghoz hasonló jogosultság - a felülépitményi jog fogalma és fõbb szabályai - superficies: olyan más telkén emelt épitményen fennálló használat, amely in rem 92 védelmet élvez, s amely hosszu ideig (örökre, v. 100év), de legfeljebb az épitmény megsemmisüléséig illeti meg a jogositottat és jogutódait (superficiarius ált. évi bért: solarium fizet a föld: solum tulajdonosának - épület a superficies solo cedit elv értelmében a telektulajdonosé - megszünése: hasonló mint emphyteusis - védelme eredetileg: interdictum de superficiebus, de klasszk: még nem civilis possessor. Posztk: utiliter megkapja a tulajdonosi jogsegélyeket is 34. fejezet: A zálogjog (pignus, hypotheca) - a kötelemnél tárgyalva (mert célja egy kötelem biztositása) 35. fejezet: A római dologi jog továbbélése - a dologi jog kategóriáinak megjelenése - ius in re (dologbeli jog): már klassz - ált. megjelölése ius reale lesz (öröklési jogot

és magában foglalja) - kzpkori jogtud: ius in re sua (saját dologra vonatkozó jog = tul) és ius in re aliena (idegen dologbeli jogok = szolgalmak, örökh, felülé, záolgj) - a tuljog fejlõdése a kzpkorban - kettõs tul. (duplex dominium) megjelenése: hübérur és vazallus tulajdonának kettõssége - allodium: földesur eredeti foglalás jogán birt, nem uralkodótól származó földje - feudum: örökithetõ hübérbirtok (beneficium: ne örökithetõ) - tul.szerzési módok: investitura (feudum formális átruházása); intellectualis traditio, usucapio (elbirtoklás egész idõtartamára megkivánják a jóhiszemüséget) - a tuljog fejlõdésének ált. tendenciái az ujkorban - Code civil: egységes és korlátlan mgntul - rj: tul: testi tárgyak fölötti, ált. birtoklással járó hatalom; res incorporales: nem lehet tul. tárgya - tul. fogalma kitágul: pl: értékpapirban megtestesülõ jogok - korlátozásokat is szenved (pl: környezetvédelem) - tulszerzés

módjainak ujkori modelljei - Code Civil: már szerzõdéskötéssel átszáll (kauzális rendszer) - magyar: tradicionális rendszer (megfelelõ szerzésmód szükséges) - a birtokjog fejlõdése a kzpkorban - bizánci jogtud: erõszakkal kapcsolatos kereset - glosszátorok: mindent vissza kell adni a kivetettnek, kivetettet azonnal vissza kell helyezni. birtokfosztás keresete (actio spolii) - actio spolii reformjai: - egy éven tul is inditható - bármely birtokos (detentor is) indithatja - ingóság visszaszerzésére is alkalmas - régebbi birtok elõnyben részesül - kereset örökösre is átszáll - ius communében actio spolii mellett: - summarium - possessorium summariissimum - sommás birtokperek elõdei - ujkori (pandektista) birtokelméletek - Savigny: Das Recht des Besitzes 93 - a birtok tény, birtokháboritás delictum, birtokvédelem: deliktuális jellegü védelem - a birtokvédelem uj tartalma a modern jogokban - ptk: elsõsorban a közigazgatási szervektõl

kérhetõ - ma birtokvédelmen belül különböztetik meg a posszessziórius és petitórius védelmet (utóbbi: jogosultság vizsgálatára is kiterjed) - az idegen dologbeli jogok továbbélése - kzpkori ius commune kialakitja a rendellenes szolgalmak fogalmát (servitutes irregulares) - telkektõl függetlenül illetnek meg x személyeket életük tartamára y telek vonatkozásában - örökhaszonbérlet (Erbpacht): személyi kötöttségek is kapcsolódnak - felülépitményi jog (Erbbaurecht): ma is él Regulák Nuptias non concubitus, sed consensus facit. Nemo plus iuris ad alium transferre potest , quam ipse haberet. Nullus videtur dolo facere, qui suo iure utitur. Non videntur, qui errant, consentire Nemo alieno nomine lege agere potest. Imperitia culpa adnumeratur. Nemo ex suo delicto meliorem suam conditionem facere potest. Non omne, quod licet, honestum est. Minus est actionem habere, quam rem. Res iudicata pro veritate accipitur. 94