Crime (investigation) subjects | Criminology » Kriminológia

Kriminológia Tauber : Kutatási módszerek a kriminológiában (ajánlott !) A 80-as években Mo.-on dolgoztak ki egy bűnözést elemző új modellt, mely a bűnözést a deviáns viselkedés egyik formájaként elemzi a következő szintek mentén : • társ. strukturális egyenlőtlenségei • társ. kulturális rendszere • a bűnözésre való állami és intézményrendszerbeli reagálás • társ. reagálása a bűnözésre • büntető jogszabályok értéktartalmának vizsgálata A kriminológia kutatási eljárásai A./ - a szociológiai módszer 1. dokumentumelemzés - ez az eljárás elsősorban a bűnügyi akták, rendőrségi, ügyészségi, bírósági összefoglaló jelentések vizsgálatát jelenti - ezek nyújtanak előzetes tájékoztatást ill. egy-egy konkrét vizsgálat forrásai lehetnek 2. interjús felmérés - csoportjai : a. ) mélyinterjú : többé- kevésbé kötetlen beszélgetés Fajtái : • puha ∼ : célja, hogy feltárja azokat a

kérdésköröket, amelyeket a későbbi vizsgálatoknak tisztázniuk kell • strukturált ∼ : itt már ismert, hogy milyen kérdéseket kell tisztázni, mely a beszélgetésvázlat alapján történik. b.) kérdőíves eljárás : előre elkészített kérdőív segítségével történik 3. megfigyelés - 2 típusa : • semleges megfigyelés : emberek viselkedését bizonyos szituációban úgy tanulmányozzák, hogy a megfigyelők nem képezik részét az adott szituációnak • részt vevő megfigyelés : ilyenkor a kutató maga is részét képezi a tanulmányozandó szituációnak. A megfigyelőnek fel kell vennie az ún szituációs szerepet és ennek megfelelően kell viselkednie. 4. kísérlet : - a megfigyelő vmilyen önkényes ráhatást gyakorol a megfigyelés objektumára B./ szociálpszichológiai módszerek 2 - a normasértésre történő társ.-i reakció tetőzi be azt a stigmatizációs folyamatot, mely már a normaalkotásnál elkezdődik, hiszen a norma

tartalmazza a "normálistól való eltérés" jegyeit. - a kriminológia jelentős területe a stigmatizációs mechanizmus, a hamis sztereotípiák, előítéletek vizsgálata, melynek legismertebb kutatója Allport. Módszere : feltételezett szituációkkal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk a megkérdezetteknek válaszadónak biz. társadalmi csoportokat pozitív vagy negatív tulajdonságokkal kell jellemeznie. C./ statisztikai módszerek D./ kriminálszociográfia E./ pszichológiai módszerek - bűnelkövető személyiségét, annak sajátosságait, fejlődési zavarait vizsgálják F./ nemzetközi összehasonlító vizsgálatok 2 3 Vavró : A bűnözés mérésének módszerei ; a Mo. -i kriminalitás általános jellemzői I. a bűnözés, mint társ-i tömegjelenség elemei : • bj.-i normaszegés mint emberi magatartás • bj.-i normát megszegő személy - a bűnözés vizsgálatának módszerei : 1. statisztika bűnözés ismert része

⇒ ismertté vált bűncselekmények és a felderített elkövetők köre {látens bűnözés : teljes és az ismert bűnözés kbsége} felderítési arány : ismert, de fel nem derített elkövetőjű bűncselekmények, ill. az eredményes nyomozások és az összbűnözés aránya [ismertté vált elkövetők száma egyenlő azoknak a gyanúsítottaknak a számával, akikkel szemben az eljárást ∗ vádemeléssel ∗ büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok alapján történő nyomozásmegszüntetéssel ∗ elkobzási indítvánnyal ∗ büntetőeljárás felajánlásával fejezték be.] 2. kriminálstatisztika bűnözés, mint társ.-i jelenség ( bűncselekmények + elkövetők) jogalkalmazói tevékenység vizsgálata. 3 részre tagozódik : (1) egységes rendőrségi-ügyészségi statisztikai rendszer 12 - itt az alanyi oldal vizsgálata az elkövetők teljes körére kiterjed 3 (2) bírósági stat. rdsz : tartalmazza azoknak a büntetőügyeknek, ill az azon

eljárásban szereplő vádlottaknak az adatait is, melyeknek rendőrségi- ügyészségi előzménye nincs = magánvádas ügyek. (3) büntetés-végrehajtási stat. II. A bűnözés alaktani jellemzői 1 rendőrségi szakasz : nyomozás elrendelésétől a nyomozás befejezéséig tart, ügyészségi szakasz : vádemelési javaslattól az ügyészségi szakasz befejezéséig terjed. 2 ügy : olyan eljárási irategység, melyben az egy vagy több személy ellen indult eljárásban aze személyre vonatkozó adatokat, bizonyítékokat, iratokat együttesen kezelik. 3 demográfiai-társ.-i jellemzők vizsgálata pl nem, kor, családi állapot, iskolai végzettség, előélet stb 3 4 - kriminálstatisztika a bj.-i rdsz kategóriái alapján vizsgálhatja ⇒ az adatgyűjtés tv-i táokhoz kötött ⇒ bj-i rdsz változásait is tükrözi : pl dekriminalizáció, melynek 2 változata lehetséges : 1. bj-i üldözés megszüntetése mellett szabálysértési alakzatként a

jogalkotó továbbra is szankcionálni kívánja a magatartást. 2. bj-i üldözés teljes megszüntetése Korinek: A bűnözés visszatükröződése. bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől. Látens bűnözés, 1. A látens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere A bűnözési kép egyik forrása a bűnügyi statisztika, de kbséget kell tenni az ismertté vált bűnözés mérése és az összbűnözés becslése között. A becslési módszerek legismertebbike a látens bűnözés vizsgálati módszere. A rejtett bűnözést 3 eljárással ismerhetjük meg : 1. kísérlet : egy folyamat szándékos és tervszerű kiváltása 2. részt vevő megfigyelés : személyek viselkedésének természetes környezetükben való tanulmányozása objektív megfigyelő által 3. megkérdezés : kérdőív segítségével szóban vagy írásban kérdéseket tesznek fel a témával kapcsolatban a reprezentatív módon összeválogatott lakossági mintának. Ezt 3

kategóriába szokás sorolni : a. tettes-megkérdezés (követett -e már el vmilyen konkrét jogsértést) b. áldozat-megkérdezés (őket ért jogsértésekről számolnak be) c. informátor-megkérdezés (általa ismert személyek követtek -e el bcs-t) A módszer hatékonyságát kböző tényezők rontják - így pl.: - nem sikerül a megkérdezetteket meggyőzni az anonimitásról - emlékezeti hibák - műveltségi színvonal - igazságtartalom nehezen ellenőrizhető - minta reprezentatív jellege - verbalizációs nehézségek stb. Mára azonban már elfogadottá vált a közvéleménykutatás-szerű vizsgálat : a "victimsurvey", az áldozat-vizsgálat. Ezek célja, hogy adatokat nyerjünk : • összbűnözés becsült mértékéről, eloszlásáról, fejlődéséről • áldozatról, áldozattá válásról • biztonságérzetről; elszenvedett jogsértés anyagi, erkölcsi, pszichikai káráról • áldozat - nem áldozat kbségéről, a sebezhetőségről

• bűnügyi ig.szolg hatékonyságáról stb A kutatások eredményei : - a büntetőeljárások többsége lakossági feljelentéssel indul ( szelekció első szintje) - a bűnüldöző szervek maguk is válogatnak a feljelentett ügyek között ( hatósági szelekció). Ennek oka , hogy a rendőrség a társ.-i elvárásokból következően eredménycentrikus A szervezet saját létének igazolását nem a közbiztonság javulásával, hanem a felderített bcs.-ek arányának növelésével érheti el. 2. A látens bűnözési vizsgálatok eredményei : 4 5 - a vizsgálatok jelentősen bővítették a kriminológia ismerettárát bizonyos prekriminális helyzetekről ( iskolakerülés pl.) - a társ. felosztása "bűnözőkre" és "nem bűnözőkre" hibás - mivel az első ízben bíróság elé került tettesek gyakran arra hivatkoznak, hogy viselkedésük a környezetükben nem számít kivételnek. Beigazolódott az is, hogy az áldozat viszont más

relációban tettes - bővült a kriminológia ismerettára az elmaradó feljelentések motívum-struktúrájának megismerésével - hozzájárult a bűnüldöző szervek kapacitásának jobb kihasználásához - ráirányította a figyelmet a bűnüldöző szervek szervezeti és működési problémáira. 3. A tettesi megkérdezések eredményei : - az összbűnözés lényegesen elterjedtebb, mint azt a statisztika mutatja - bűnelkövetőnek lenni általános jelenség - az első ízben elkövető fiatalkorúak döntő többségéből nem lesz megrögzött bűnöző - a jogellenes vagy deviáns cselekményeket közel az egész fiatalkorú lakosság gyakorolja, mégis ezek alig válnak ismertté - a látens arány a jogsértés súlyával fordítottan arányos. Minél súlyosabb a csel, annál valószínűbb, hogy feljelentik - egy elkövető legalább egy bcs.-t elkövet - a női összbűnözés aránya kisebb - rejtett bűnözés is csoportjelenség - az ismertté vált

bűnözés nem egyenletes eloszlású : az alacsonyabb rétegeknél gyakoribb - a fiatalkorú elkövető túl korai megbélyegzése gyakran lehet kriminális karrier kezdete 4. Az áldozati megkérdezések eredményei : - a megkérdezettek több mint kétszer annyi jogsértést szenvednek el, mint amennyi feljelentésre kerül - az áldozattá válás valószínűsége nem egyenletes eloszlású : • strukt.: lopás sértettjévé válás gyakoribb, mint pl rablásé • nem : férfiak gyakrabban sértettek, mint a nők • kor : fiatalok kockázata nagyobb • családi állapot : nőtlenek, elváltak gyakrabban sértettek • településtípus : városi lakosoknál nagyobb a kockázat • foglalkozás : mnélküliek gyakrabban áldozatok ⇓ tipikus áldozat = fiatal, városi, nőtlen, mnélküli férfi - szinte ezzel a típussal azonos az a kör, melyre az ún. " sebezhetetlenségi mítosz" is jellemző : a fenyegetettség fázisában hajlamosak arra , hogy a veszélyt

elbagatellizálják. Ez különösen igaz akkor, ha ilyen veszélyt még nem éltek át. Sok emberre jell még a sérthetetlenségi mítosz is : úgy gondolják, hogy nincs olyan behatás, ami őket leteperhetné a lábukról. - a károk, sérülések egyénileg feldolgozott mértéke alapján dönt a sértett a feljelentés megtételéről - magas látenciájú jogsértések : kábszer-, gazd.-i, közl, nemi bcs-ek, magzatelhajtás 5 6 - alacsonyabb rétegek tagjai ellen inkább erőszakos, a magasabb rétegek ellen inkább vagyon elleni jogsértéseket követnek el. - a nők, idősek, szegények jobban félnek az áldozattá válástól, pedig ők relatíve kevésbé vannak veszélyben ( félelmi paradoxon) - akik jobban félnek, a rendőrség munkáját jobbnak ítélik meg - az életstílus vezet a tényleges áldozattá váláshoz. 5. A bűnügyi statisztika valóságtükrözése - bemutatják az ismertté vált bűnözést egyfelől, másrészt következtetni lehet a

készítő szerv, intézmény leterheltségére, hatékonyságára, áteresztő képességére, azaz olyan infókra, mely a szerv külső megítélésében döntő jelentőségű lehet. - a hivatalos statisztikákat jól egészítik ki ezért a közvélemény-szerű kutatások - segítséget jelenthet a nemzetközi összehasonlításban ill. a bűnözési leterheltséget is csak ezzel lehet mérni. 6. A vizsgálatok hatása a kriminálpol-i gondolkodásra - nem beszélhetünk "normális", "tv.tisztelő" társ-ról - a bűnözés túlreagálása alapvetően káros - az, hogy kiből lesz megrögzött bűnöző, alapvetően a társ. reakcióitól függ - a bagatell-bűnözés esetén helyesebb a be nem avatkozás stratégiája - a bcs. sértettje jóval nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon a megelőzésben és a felderítésben - tömegtájékoztatás torzító szerepű 7. A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata - a népesség lényegesen és tartósan

alulértékeli a szociális miliőjében végbement bűnözést, ha annak nem ő a sértettje. - uakkor, minél távolabbi földrajzi, szociális kör bűnözéséről kérdezik őket, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki - a bűnözést a tömegtájékoztató szervek torzítva adják vissza. Milyen területeken tér el a tényleges bűnözés valóságától ? • bűnözés strukt. : - médiumok kizárólag erőszakos bűnözést mutatnak - ezzel ellentétben az erőszakos bűnözés családtagok között zajlik - médiumok hallgatnak arról, hogy egy bcs.-nek mik voltak a motiváló tényezői - az erőszak gyakran megszépített és/vagy brutalizált • bcs.-szituáció : - szinte kizárólag csak a külsőségekre összpontosít - a szituáció kialakulása, ill. az elkövető sorsa már senkit sem érdekel • a tettes : - ált. sportszerűtlen, brutális stb - emberi kapcsolatairól semmit vagy csak rosszat mutat be - ismeretlen pl. a szocializációja • az

áldozat 6 7 - ő mindig ártatlan - személyiségábrázolása elnagyolt - áldozati problémákról nem tudunk semmit • bűnözéskontroll : - kizárólag a rendőrség dolgaként mutatja be - hallgat a családi, nevelési gondokról - átlagpolgár felelősségéről nem tudunk semmit - úgy tűnik, mintha a harc a bűnözés ellen csak represszáliákból állna - hallgatnak arról, hogy a bűnüldözés csak akkor lehet sikeres, ha az informális ellenőrzés is az • bűnözés összképe : - szinte mindig egyedi esetként jelentkezik Ezek alapján joggal lehet számolni azzal, hogy biz. társ-i rétegeknél ez a kép reális ismeretként fog lecsapódni. A tömegtájékoztatás következményei - a televízió hatása : • negatív hatások : - életmód - bűnözés emelkedését prognosztizálják az emberek - gyermekeknél az egész életükre kihathat : maguk is könnyebben nyúlhatnak erőszakhoz könnyebben elfogadják más erőszakosságát - büntetés ill. a

végrehajtás szigorításától várják a probléma megoldását - azt a képet erősíti, hogy a bűnözők többsége más, mint a normális ember - azt hiszik, hogy a bűnözés nem az ő gondjuk, azért mások a felelősek - hozzásegít ahhoz, hogy elterelje a figyelmet az igazi okokról. 8. A tömegtájékoztatás elméleti modelljei a.) katarziselmélet : agressziócsökkentésen van a fő hangsúly b.) stimulációs : az agressziós cselekmények látványa inkább utánzásra ingerel c.) habitualizációs : a nagy gyakoriságú külvilági impulzusok az ember agressziótöltését nem növelik, ellenkezőleg, eltompítanak, megszokást, közömbösséget eredményeznek. d.) inhibíciós : az agresszív viselkedés látványa félelmet vált ki, mely blokkolja a néző agresszív viselkedését 9. Félelem a bűnözéstől - az emberek bűnözési attitűdjei - az ember biztonságérzetét alakító tényezők - biztonság tkp. komfortérzés, meglétét természetes

állapotnak tekintjük - meg kell kböztetni a biztonsági helyzetet és a biztonság érzését - a bűnözési félelem : aggodalom attól, hogy bcs. sértettjévé váljunk 2 dimenziója : • érzelmi, affektív : vmiféle testi és lelki sérülés elszenvedésének veszélyétől tartunk • racionális, kognitív elem : az ember a bűnözéstől, mint tudatosan érzékelt, számba vett kockázattól tart, felméri, hogy mekkorára becsüli önmaga áldozattá válásának lehetőségét. - az ember minél többet és hitelesebbet tud a bűnözés valóságáról, annál kevésbé irracionális és érzelmi a bűnözési félelme. 7 8 - kbséget kell tenni az absztrakt szorongás és a konkrét félelem között is : • absztrakt szorongás : nem a személyesen észlelt vagy 3. személy által közvetített, ténylegesen bűnözési jelenségek megtapasztalására adott pszichikai reakció. Forrása : az általános életfélelem, az idegenekkel szembeni gyanakvás, az

ismeretlen körülményektől való idegenkedés. A veszélyeztetettség többé-kevésbé tudatos becslésének kifejeződése Végeredményben a bizonytalantól érzik magukat veszélyeztetve, így a félelem szorongásba csap át. • félelem : saját személyünkre, közv. lakókörny-re vonatkoztatott, konkrét áldozatul esési kockázatunkat méri fel. A félelem mindig tárgyhoz kapcsolódik A félelem földrajzi szintjei : 1. absztrakt : általános félelem a bűnözéstől - mint országos, sőt világjelenség 2. konkrét : egyénre vonatkoztatható, lakókörny-ben jelentkező bűnözéstől való félelem, mint személyes áldozattá válási kockázat 10. Összegzés, tanulságok - milyen árat hajlandó fizetni a társ. azért, hogy távol tartsák tőle a bűnözést ? Ilyen ár pl a magánélet "átláthatóságának" engedélyezése - állami ellenőrző intézkedések alkalmazása. Kétséges azonban az ilyen lépések hatékonysága. Ennek egyik oka az

ún áthelyeződési effektus : e szerint a bűnözési potenciál viszonylag állandó marad, miután kiszorul az egyik helyről, olyan területre tevődik át, ahol lelepleződésének kockázata kisebb. - ha a társ. tagjai elégedetlenek a bűnözés-ellenőrzés hatékonyságával, akkor kerülhetnek előtérbe olyan eszközök, mint pl. az aktivitás és agresszivitás, mint a bűnözésre adott pozitív válasz. Megnyilvánulásaik az önvédelem, ill az önbíráskodás 8 9 Görgényi : A viktimológia 1. Kialakulása - II. világháborút követő időszakra tehető Képviselői : B Mendelsohn; H von Hentig; F Wertham - a viktimológia fogalma az áldozatok tudományos igényű tanulmányozását jelenti. Irányzatai : a. kriminálviktimológia : a bcs-ek áldozataival foglalkozik, az áldozatoknak a bcs genezisében való szerepét, ill. azt vizsgálja, hogy milyen gondoskodás illeti meg őket b. általános viktimológia : e szerint a ∼-nak a társ vmennyi

áldozatával, az emberi szenvedést okozó összes tényezőkkel foglalkoznia kell. c. modern ∼ : a hatalommal való visszaélés és az emberi jogok megsértésének az áldozatait vonja vizsgálódási körébe. [bcs, baleset; szerencsétlenség; emberi jogok megsértése; hatalommal való visszaélés áldozatai; élet-testi épség-biztonság jogától megfosztottak - akár term., akár jogi személy, ill arra tekintet nélkül, hogy a szenvedést fizikai vagy nem fizikai személy tevékenysége vagy mulasztása okozta] 2. Az áldozat fogalma - bcs. elkövetési tárgya : az a személy vagy dolog, akire vagy amire nézve a bcs-t elkövetik Amennyiben az elkövetési tárgy személy, azt passzív alanynak szokás nevezni. - sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bcs. sértettje veszélyeztette (Be tv alapján) - " A bcs.-ek és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcs igszolg alapelvei"-ről szóló 1985. évi ENSZ Deklaráció szerint : •

áldozatok : alatt olyan személyeket értünk, akik egyedileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek, beleértve a fizikai és mentális sérüléseket, érzelmi szenvedéseket, gazdasági szenvedéseket, alapvető jogaik lényeges korlátozását, amelyek sértik a tagállamok hatályos bj.-i normáit, értve alatta olyan normákat is, amelyek a bűnös hatalmi visszaéléseket tiltják Áldozat alatt értendők a közv. áldozat családtagjai, ill azok, is, akik sérelmet szenvedtek, mert beavatkoztak annak érdekében, hogy segítsék az áldozatot nehéz helyzetében, vagy azért, hogy megelőzzék az áldozattá válást. • hatalommal való visszaélés áldozatai : uez, de jogaik lényeges korlátozása nem jelenti a nemzetközi bj. megsértését, de sértik az emberi jogokra vonatkozó nemzetközileg elismert normákat. - konszenzuális bcs.-ek kérdése : Pl különösen keresett, de tiltott javak vásárlása vagy tiltott szolg.-ok cseréje esetén az adott

tevékenységben résztvevők azt kölcsönösen előnyösnek tartják, s nem érzik magukat áldozatnak, tehát a tettes és az áldozat egy és uazon személy. 3. Áldozati tipológiák 9 10 Hentig az áldozatok 11 csoportját kböztette meg : • fiatal • nő • idős • értelmileg fogyatékos, vagy egyéb mentális zavarban szenvedő • bevándorlók, kisebbséghez tartozók • depressziós • kapzsi • szemérmetlen • magányos és kiábrándult • zsarnok • gátolt, mentességet élvező és ellenszegülő Mendelsohn a teljesen ártatlan és a legbűnösebb áldozatok közötti fokozatok alapján tipizált. 6 áldozati csoportja : • teljesen ártatlan áldozat - elsősorban a gyermekek • az áldozat kevésbé bűnös, vagy tudatlanságával magyarázható az áldozattá válása • az áldozat uolyan bűnös, mint az elkövető, ill. az önkéntes áldozat - pl euthanázia • az áldozat bűnösebb, mint az elkövető - a provokálók, és a

meggondolatlanok • a legbűnösebb ill. a kizárólagosan bűnös áldozat - az agresszív áldozatok • a színlelő és képzelt áldozat - akik félrevezetik az ig.szolg-t 4. A viktimogén tényezők A viktimológia és a kriminológia fejlődése több szinten és kérdés kapcsán megfigyelhető. kriminogén tényezők kriminogenezis bűnözői hajlam bűnőzővé válás okai bűnelkövetési prognózis visszaeső bűnelkövető elkövető-orientált bűnmegelőzés bűnelkövetők pártfogolása reszocializáció elkövető alkoholfogyasztása viktimogén tényezők viktimogenezis viktimális hajlandóság áldozattá válás folyamata viktimológiai prognózis többszörös áldozat áldozat-orientált bűnmegelőzés áldozatok pártfogolói szolgálata reszocializáció alkoholizmus áldozatai Kapcsolódása más tudományokhoz : - kriminalisztika - pszichológia - büntető anyagi jog - be.-jog - bv.-jog 5. A bcs-nyel okozott kár 10 11 5.1 A szabályozás fő

irányai - a viktimológiában nagy figyelmet szenteltek az okozott kár megtérítésének ill. megtérülésének, melynek lehetséges formái : a. bűnelkövető általi jóvátétel b. az állam általi kártalanítás c. önkéntes áldozatsegítő szervezetek által kínált lehetőségek d. biztosítási alapon történő kártérítés - ad a.) ENSZ Deklaráció szerint : az elkövetők fizessenek tisztességes jóvátételt az áldozatoknak, családjuknak és eltartásra szoruló családtagjainak. Jóvátételen a vagyoni javak visszaszolgáltatását vagy az elszenvedett kár ill. sérelem miatti fizetséget, ill a felmerülő ktsgek megtérítését, mf. szolgálatról való gondoskodást és a jogok helyreállítását kell érteni - ad b.) ha az előző kártalanítás nem biztosítható, az államnak arra kell törekedni, hogy pü-i kártalanítást nyújtson : ◊ az áldozatoknak, akik súlyos bcs. eredményeként komoly testi sérülést vagy fizikai ill mentális

károsodást szenvedtek ◊ a viktimizáció következtében meghalt vagy tehetetlenné vált áldozat családjának és eltartásra szoruló családtagjainak. Hasonló szabályozás található az Európa Tanács dokumentumaiban - pl. 1985-ben elfogadott : "Az áldozatnak a bj.-ban és be-ben elfoglalt helyzetéről" szóló ajánlás; 1983-ban megalkották az erőszakos bcs.-ek áldozatainak kártalanításáról szóló eu-i konvenciót 5.2 Történeti fejlődés - bosszú ( magán-, vérbosszú) kora - kompozíciós (megváltási rdsz.) - 1847 . B Marsengy kidolgozza a jóvátétel és az állami alapokból történő kártalanítás összekombinálására egy tervet - 1870- es években jelenik meg az áldozatok jogainak helyreállítását támogató elképzelés. - 1950- es évek : M. Fry az első igazi áldozatok kártalanítására irányuló program kidolgozója, melynek leglényegesebb eleme a tettes és áldozatának kibékülése, vmint a jogi béke

helyreállítása - 1960-as években hozták létre az egyes állami áldozat-kártalanítási rendszereket 5.3 Az okozott kár elkövető általi jóvátétele - ezen jóvátétel figyelembe vételére számos lehetőség van a büntető ig.szolg során Ismert az a megoldás, hogy megszüntetik az eljárást vagy eltekintenek a vádemeléstől. Ennek lehetőségét a bírósági elj. előtti tettes-áldozat egyezség (mediáció) teremti meg A bírósági elj.-ban pedig elbírálhatják a sértett polgári jogi igényét is ( adhéziós elj) A bíróság továbbá kártalanítást mint önálló szankciót vagy kiegészítő jogkövetkezményt (elsősorban a feltételes elítéléshez kapcsolódón). Az Eu Tanács ajánlása értelmében a büntetés felfüggesztése vagy a próbára bocsátás mellett, ill. egyéb intézkedés alkalmazása esetén kell jelentőséget tulajdonítani az elkövető általi jóvátételnek. 11 12 A kárjóvátételt minden jogrdsz.-ben enyhítő

körülményként értékelik a büntetéskiszabás során - hazai igszolg.-ra jell: enyhítő körülménykénti értékelése és a polgári jogi igény érvényesítése adhéziós elj. keretében, vmint a közérdekű munka (mint szimbolikus jóvátétel) kiszabásának lehetősége. 5.31 A mediáció - a tettes-áldozat egyezség : önkéntes megállapodás arról, hogy a tettes az okozott kárt egy mindkettejük által elfogadott formában és mértékben jóváteszi, és ennek köv.-ben részben vagy egészben mentesül s felelősségre vonás alól. A megbékélést, a konfliktus-feloldást is magában foglalja. - a mediációs programok Kanadában, majd az USA-ban kezdődtek. Eu-ban elsőként Anglia és Wales alkalmazta. - szükséges elemei : a. jóvátételi szándék b. az érintettek önkéntes vállalkozása c. a tettes által elismert bűnösség d. az egyezség tartalmának korlátozhatatlansága - alkalmazási köre : kisebb vagy közepes súlyú, vagyon és testi

épség elleni bcs.-ek körében jelenthet megoldási lehetőséget. 5.32 adhéziós eljárás - e megoldás melletti fő érv a pergazdaságosság - nálunk a bcs. sértettje mint magánfél a be során a terhelttel szemben azt a pj-i igényt érvényesítheti, amely a bcs. vagy a bíróság által elbírált szabálysértés folytán keletkezett lehetőség van a kármegállapításra és az elkövető kártérítésre kötelezésére is. 5.33 A kártalanításra kötelezés önálló szankcióként - alkalmazása : Anglia, Wales - 1982 óta egyedüli, önálló szankció - lehetővé teszi a bíróság számára, hogy amikor pénzbüntetést és kártalanításra kötelezést akar alkalmazni, de az elkövető nyilvánvalóan képtelen mind a kettőt megfizetni, akkor csak a kártalanítást alkalmazza. - 1988 óta a tv. indokolási kötelezettséget írt elő a bíróságok részére, amikor nem rendelik el a kártalanításra kötelezést, pedig erre lehetőségük lett volna. 5.4

Az állam általi kártalanítás - Először Új-Zélandon. majd NBr-ban, USA-ban, Kanadában majd Ny-Eu-ban vezették be ezt a kártalanítási módszert. - az elkövető általi jóvátételhez képest jelentős kbségek fedezhetők fel ennél az intézménynél : • bcs.-i kör, melyre kiterjed • sérelem vagy veszteség mértékének figyelembevétele terén • hatóságokkal való együttműködési kötelezettség kapcsán 12 13 • áldozat magatartásának értékelését illetőn - itt az alábbi viselkedési formák bírnak jelentőséggel : áldozat aktív részvevője a bűnös viselkedésnek áldozat közvetett szerepe a bcs. elkövetésében áldozat részese volt vmilyen, egyébként elítélendő magatartásnak az áldozat- és elkövető közötti kapcsolat - NBr.- ban "A bcs-nyel okozott sérülések kompenzációs rdsze" keretében a szakemberek az irányelvek és a kialakult gyak. alapján, széles diszkrecionális jogkört gyakorolva

végezték munkájukat . 1994 óta azonban az ún tarifa-rdsz van érvényben Ennek lényege : 1. kártalanítási összeg alapjának megállapításánál már nem a common-law szabályait alkalmazzák 2. hasonló súlyú sérüléseket azonos csoportba sorolták ⇒ 25 tarifaszint megállapítása 3. a csoportokat a korábbi döntéshozó testület által megállapított összegekre figyelemmel alakították ki 4. nem elkülönítve határozzák meg a keresetkiesés összegét és az orvosi ktsget, hanem a tarifa szerinti összeg jár 5. a kártalanítási igények elbírálása egy erre specializálódott hatóság feladata 6. Az áldozatpol jelentősége - tettarányos koncepciók előtérbe kerülésével együtt jelentkeztek a viktimológiai törekvések - az áldozatoknak nyújtandó szolgáltatásokra sor kerülhet ∗ a büntető igszolg. rendszerén belül ∗ a büntető igszolg. rendszerén kívül, itt igen jelentős szerepe van az áldozatsegítő szervezeteknek ( Mo.-on

pl a Fehér Gyűrű) 13 14 Gönczöl : A bűnözés társadalmi reprodukciója Mo.-on a 90-es években 1. Anómiás - e a magyar társadalom ? Az anómia egyes nézetek szerint az új körülményekhez való alkalmazkodás során kialakult értékzavart, mások szerint értéknélküliséget fejez ki. Durkheim szerint az a társ anómiás, amelyben a deviáns viselkedési formák hirtelen bekövetkezett társadalmi változások hatására ugrásszerűen megnövekszenek vagy éppen teljesen eltűnnek. A statisztikai elemzések szerint a 90-es években a magyar társadalomban intragenerációs mobilitás zajlik, azaz számottevő rétegek kényszerülnek pályamódosításra. 1989 és 1995 között a magyar gazdaság jövedelemtermelő-képessége csökkent, ennek következtében a lakosság jövedelme is csökkent. A foglalkoztatottak száma is 25 %-kal csökkent, a mnélküliségi ráta viszont 10 % fölé emelkedett. 2. A piac formálta ismertté vált bűnözés A piac

automatizmusainak negatív tükörképeként átstrukturálódott az ismertté vált bűnözés is, melyben domináló szerepe lett a vagyon elleni bűncselekményeknek. A vagyon elleni bcs.-ek egy része olyan üzleti kockázatot jelentő racionális viselkedés, amely a gyors meggazdagodás esélyét mérlegelve alakul ki egy olyan morális közegben, amelyben még a "pénznek nincs szaga", főleg, ha sok van belőle és a lebukás veszélye alacsony. A vagyon elleni bcs.-ek másik részét az ún szükséglet szülte bűnözés alkotja, amelyben az alapvető létfeltételek megteremtésében veszélyeztetett rétegek találják meg szükségleteik kielégítését. Ez azokat a rétegeket mobilizálja, amelyeknek hiányos az alkalmazkodáshoz szükséges szellemi és/vagy anyagi tőkéje. Ha kettős a megfosztottság, akkor ez inkább az erőszakos bűnözés felhajtó ereje. Kutatások azt mutatták, hogy ebben a földrajzi régióban az ismertté vált deviancia

gyakorisága összefüggést mutat a társadalmi, kulturális réteghelyzettel. A deviancia összefonódása a perifériás társadalmi helyzettel a leghagyományosabb bcs. típusok - az erőszakos és a vagyon elleni bcs.ek - újratermelődésének kedvez A 80-as évek óta a társadalmi szegregáció erősödni látszik. Pl a hátrányok újratermelődése nagyobb mértékű, mint az előnyöké. • Az inaktív lakosság bűnözési hajlandósága lényegesen alacsonyabb, mint az aktív korú, fiatalabb népességé. • A városi lakosság bűnözési mutatói viszont rosszabbak, mint a falusi lakosságé. 14 15 • A gyermekek szegénysége a bűnözést termelő társadalmi faktorok között kiemelkedő jelentőségű. • A gyermekkori szegénység együtt jár a fiatalok iskolai nevelésének hiányosságaival. Az általános iskolai végzettség hiánya önmagában olyan tényező, amely a társadalom perifériája felé sodor, s mint ilyen, összefüggésbe hozható a

bűnelkövetővé válással. • hajléktalanság • mnélküliség - akkor fenyeget tömeges dezintegrációval, ha tartós leszakadási folyamatot indít meg vagy erősít fel, ha tömegében érinti az első mvállaló fiatalokat, valamint akkor is, ha a mnélküliséggel sújtottak jelentős aránya iskolázatlan, szakképzetlen. 3. A család szerepe a normák reprodukciójában • A család minden más befolyásnál korábban és általában intenzívebben formálja a személyiséget és határozza meg a társadalmi érvényesülés lehetőségeit. A család gazdasági adottságai nagymértékben meghatározzák tagjaik integrációs esélyeit, a szegénység igencsak behatárolja azokat. • A szülők kriminogén hatása akkor erős, ha közvetlen antiszociális és /vagy kriminális modellül szolgál, ha a szülő az alapvető ellenőrzést elmulasztja, ha permanensen komoly konfliktus van gyermek és szülő között, de akkor is, ha elhúzódó és mély konfliktus van a

szülők egymás közötti viszonyában. • Külön vizsgálták a kutatók, hogy milyen szülői környezet, ill. szülői viselkedés erősíti a fiatalkori agressziót. Ezek között kiemelkedő szerepe van az autokrata szülő-gyermek kapcsolatnak. A rosszul szocializált ember, az elmélyült családi konfliktus olyan bcs-eket is eredményezhet, amelynek maguk a családtagok eshetnek áldozatul. • Könnyebbnek tűnik az iskolai és egyéb korai intézményes nevelési formákkal korrigálni a szülői hibákat, vagy felkészíteni a következő generációt a megfelelő szülői viselkedésre. Curtis : " minden dollár, amit iskolába és egyéb korai nevelési intézményekbe fektetnek, öt dollár megtakarítást jelent a szociálpolitikában és a büntetőpolitikában. 4. Összegzés A 90-es években a magyar társadalmat anómiás állapot jellemzi, amit egyebek mellett a bűnözés alakulása és szerkezeti változása is igazol. 15 16 Gönczöl : stratégiák

Devianciák, devianciakontroll, bűnmegelőzési 1. A megelőzés Sokan úgy vélik, hogy az új társadalmi feszültségek oldására a bűnmegelőzés lehetőségei körében adódhatnak a megoldások. A hivatalos társadalmi értékek és normák védelme csak úgy valósulhat meg, ha külső beavatkozás történik azokba a társadalmi reprodukciós folyamatokba, amelyek a negatív, a veszélyes eredményt, adott esetben a bűnözést kiváltják. A legtágabb értelemben vett megelőzés ennek megfelelően olyan intézkedések összessége, amelyek a társadalom kohéziójának növelésére, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, vagy a lazuló kötelékek erősítésére, a társadalmi integráció biztosítására irányul. A társadalmi okok és a reprodukciós folyamatok szempontjából a bűnözés kböző előfordulási formái némelykor közelebb állnak más deviáns viselkedésekhez, mint egymáshoz. A megelőzési

program nem szakítható ki egy devianciakezelő-kontrolláló társadalompolitika rendszeréből. A devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések halmazait jelentik. Csak azok az ön-, vagy közveszélyes viselkedések relevánsak, melyek intézményes reakciókat váltanak ki. Ezek a reakciók lehetnek gyógyító, nevelő és büntető jellegűek. Fontos garanciális kérdés az, hogy a beavatkozás idejének és módjának meghatározásában mennyiben tartják tiszteletben az emberi szabadságjogokat. 2. A devianciák számbavétele A reagálás függ az előbb már említett társadalmi toleranciaképességtől, a demokratikus hagyományoktól, a szaktudományok fejlettségétől és attól, hogy az általuk kínált lehetőségekből milyen fajta eszközöket választ ki a szakpolitika vagy a hatalmi politika - az sem mellékes, hogy mekkora anyagi áldozatot hajlandó vállalni a

társadalom. Ebben az értelemben akkor anómiás egy társadalom, ha a közösség már jelentős politikai kérdésnek tekinti az ön-, és közveszélyes magatartások okozta fenyegetettséget, és azt észleli, hogy az erre rendelt és működtetett intézmények nem képesek megfelelő hatékonysággal biztosítani a közbékét és a köznyugalmat. 16 17 A jellemző deviáns magatartások : • alkohol • öngyilkosság • társadalmi periférián élők Lehet, hogy nagy a deviáns magatartások száma, de azok többnyire a társadalom viszonylag szűk, zárt rétegében fordulnak elő, és addig, amíg a mértékadó köröket nem veszélyeztetik, nem válnak politikai tényezővé, és így nem váltják ki a kontrollmechanizmus intenzívebb működését. Egyes intézményes vagy spontán reakciók akár káros, sőt sérelmes viselkedések eltitkolására is ösztönözhetnek. Ez az elmélet az uralkodó normákat általában állandó tényezőként kezeli 3. A

modern deviancia-, és a bűnözéskontroll kiindulópontja 1. társadalmi kontrollelmélet : a társadalom integrációs adottságait a kontrollmechanizmussal azonosítja és abból vezeti le, hogy az adott körülmények között mennyire képes a normakövetésre ösztönözni. E szerint a személyiség nem kiszolgáltatott rabja az őt körülvevő tényezőknek, hanem racionális, döntésképes lény, aki mérlegeli, hogy az éppen felmerült szükségletének kielégítése vagy konfliktusának feloldása során mit kockáztat, ha a deviáns megoldást választja, azaz kifizetődő - e számára a normaszegés. A társadalmi kontroll a csoportoknak és intézményeknek az a képessége, melynek kifejtésével a kívánatos normák hatékonnyá, működővé válnak. Ez a modell viszont szegényes magyarázatot ad a deviáns jelenségekre - a társadalmi kapcsolatok ugyanis éppúgy ösztönözhetnek bűnelkövetésre, mint más körülmények között a kapcsolatok, kötődés

hiánya. 2. "strain" - (feszültség) elmélet (Merton ) : a deviancia előfordulására vonatkozó egyenlőtlen társadalmi esélyek, deviáns viselkedési formák keletkezési körülményei, társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó deviancia vizsgálata . Ma az esélyegyenlőtlenségből származó devianciák forrása inkább a relatív, mint az abszolút depriváció. A jobb módú társadalmakban ált. nagyobb a társadalmi egyenlőtlenségből fakadó bűnözés, mint a szegényebb társadalmakban. Ez az elmélet inkább az uralkodó normák változását emeli ki, szemben az előző kontrollelmélettel. 3. szubkultúra-elmélet : Cloward; Cohen; Ohlin dolgozta ki a deviáns szubkultúra modelljét. Ez az uralkodótól eltérő, koherens, közösségi, főleg kisközösségi kultúra, és amennyiben bűnözésre ösztönző szubkultúra, annyiban eszközül szolgál a középosztály uralkodó normái elleni cselekvésre. A szubkultúra keletkezésére nagy esély

van a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozó csoportokban, vmint a generációváltás akadályai esetén a fiatal korosztályokban. Az említett szubkultúrára éppen a tagok közötti erős kötődések jellemzők, és ezek a deviáns viselkedés formálói - ezzel szemben a kontrollelmélet nem érzékelteti megfelelően a szubkultúrák jelenlétét. 4. tanulási elmélet ( differenciális asszociáció) : az erkölcsi szocializációt tanulási folyamatként fogja föl. Általában olyan személyeknél merül fel a meg nem engedett, jogellenes megoldás, akiknek környezetében ezek az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő. Nemcsak a negatív magatartási minta, hanem annak technikája is uilyen módon sajátítható el. 17 18 Az eltérést általában az átlagosnál megengedhetőbbnek tartják vagy bizonyos élethelyzetekben inkább ezekhez ragaszkodnak. A káros, sérelmes viselkedés a legerősebb motívációk ellenére sem jöhet létre a kínálkozó alkalom,

a magatartás megvalósítását lehetővé tevő feltételek nélkül. Guerry és Quételet kutatásai alapján megállapítható, hogy a vagyon elleni bcs.-ek jellemzőbbek az iparvidékeken, a városi életforma körülményei között, míg az erőszakos bcs.-ek inkább a mezőgazdasági termeléssel és a falusi lét körülményeivel függnek össze. A chicagói kriminológiai iskola, Shaw és McKay már a közvetlen fizikai környezet devianciát, bűnt keltő hatásával foglalkoznak. Szerintük a nagyvárosok elhanyagolt körzeteiben azért magasabb a bűnözés aránya, mert ide telepszik az hátrányos helyzetű, dezorganizációra hajlamos, nehezen integrálódó lakosság, akik képtelenek megteremteni saját közösségük önszabályozó mechanizmusát. Az elkövetés okaira ható megelőzési munka így az eddiginél jobban koncentrálható az ún. veszélyeztetett zónákra 5. Megfigyelhető az a folyamat is, mely szerint az elkövetők lakhelye egyre kevésbé esik

egybe a bűnelkövetés színhelyével. E megfigyelésből alakult ki az ún environmental (környezeti) szemlélet. A kutatók itt csak azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy hol, mikor és milyen formában jelenik meg egyes területeken, zónákban a bűnelkövetés. Az ismereteik birtokában bűnözési térképet készítenek. Vizsgálódásuk alanyai a bűnelkövetők mellett a sértettek, vmint a társadalmi kontrollt megvalósító intézmények. E szerint az elkövetők olyan helyeket választanak, amelyet életformájuk részeként ismernek. A tett megvalósítására csak akkor kerül sor, ha az adott időpontban a kontroll alacsony szinten működik, és kívánat anyagi javak viszonylag könnyen elérhetők. Amíg a vagyon elleni bcs elkövetésének utánajár az elkövető, az erőszakos, különösen a konfliktusból fakadó erőszakos bcs.-eket, így az erőszakos nemi közösülést is, inkább a lakóhelye közelében, annak szomszédságában valósítja meg.

Több kutató szerint nem a szegénység, a stressz, hanem a fogyasztási javak kínálatának növekedése, a társadalmi kontroll hiánya és a kínálkozó alkalmak végtelen elszaporodása okozza a negatív jelenségek tömeges terjedését. Az eredményes megelőzési modellben a cselekvésnek az említett körülmények befolyásolására kell korlátozódnia. Növelni kell : az ellenőrzést a fiatalok szocializációja során (pl. Hollandiában ún felzárkóztató programok léte az iskolában); meg kell nehezíteni vagy lehetetlenné kell tenni a bűnös, vétkes szándék valóra váltását. Meg kell akadályozni azt, hogy a bűnelkövetés kifizetődő vállalkozás legyen, ehhez növelni kell a bűnfelderítés hatékonyságát, a lebukás veszélyét. Hasonló szemléletet kell követni a büntető szankciók megválasztása során is A megelőzés stratégiájának kidolgozásánál az összes devianciával szemben általában azonos elvek követendők, addig a taktika

meghatározásánál nagyobb specializációra van szükség. A megelőzés általában korrekciós politika, a meglevő és működő automatizmusok ellen ható tevékenység. Területei : • korai beavatkozás • gyermek- és ifjúságvédelmi politika • támogató politika • családsegítő szolgáltatások • hajléktalanok szállásigényének kielégítése stb. 18 19 4. A bűnmegelőzés modellje Három szinten lehet megközelíteni : elkövetői sértetti bűncselekményeket lehetővé tevő alkalom szemszögéből. 1. az elsődleges megelőzés : körébe tartoznak mindazok a cselekvési módok, melyek a a lakosság biztonságérzetét növelik, erősítik, a társadalmi integrációs esélyeit javítják, a devianciák társadalmi reprodukcióját fékezik. Korai stádiumban történő beavatkozásról van szó - elsősorban politikai és intézményi megoldásokat kíván. Az egyedi jelenségek szintjén : pl. iskolai hiányzások; csavargás; szökés;

alkoholista szokások; tartós mnélküliség stb Az elsődleges megelőzés során a beavatkozás lehetősége csak nagyon korlátozott lehet, ezért csupán segítő jellegű szolgáltatás képzelhető el. 2. másodlagos megelőzés : a már veszélyzónákban levőkkel vagy enyhébb devianciákat tartósan megvalósítókkal szemben rendszeresítik ezeket a megoldásokat. Ilyen veszélyzónákba sorolhatók pl. kábszerfüggő; alkoholista, bűnöző életmódot folytató; antiszociális baráti körhöz tartozó és nem családban nevelkedő fiatal. Erre a megelőzésre akkor kerülhet sor, ha alapos a gyanú annak feltételezésére, hogy kedvező alkalom estén a bcs. bekövetkezik A bűnmegelőzés címén alkalmazható intézkedések azonban mégsem lehetnek büntető jellegű kényszerintézkedések. A potenciális áldozatok körének kijelölése már társadalmi tapasztalatokon alapul : tisztviselők, rendőrök, kereskedők, gyógyszerészek, postások; nők; gyermekek;

öregek; szellemi fogyatékosok stb. A bűnalkalmak csökkentése terén a veszélyzónákra bontott terület konkrét bűnmegelőzési taktikája tartozik. Ehhez segítséget nyújthat a terület bűnözési térképének elkészítése 3. A harmadlagos megelőzés : már a megtörtént bcs-ekre való intézményes reakciókat tartalmazza az elkövetőkre és a sértettekre vonatkozón, a bűnalkalmak szempontjából pedig a legveszélyesebbnek minősített "hot spot" zónákban a válságot közvetlenül elhárító mechanizmusokat. Ez a terület a büntető igszolg hagyományos tartományában foglal helyet 5. A komplex megelőzés szerveződése • Az Európa Tanács a bűnmegelőzés szervezetéről 1988-as ajánlása leszögezi, hogy a tagországok kormányainak állandó feladata a bűnözés kontrolljának megteremtése és ennek érdekében meghatározott szervezetek felállítása. E szervezetek konkrét feladata a bűnözésre és annak tendenciájára vonatkozó

hiteles adatok gyűjtése, a prevenciós program megtervezése, a koordináció megteremtése, a társadalom tagjainak mobilizálása; hiteles tájékoztatás; kutatások; kooperáció. • Állami feladatnak tekinti a bűnmegelőzés szervezeti feltételeinek megteremtését. • Intézményrendszerének célja : bűnözésre ható társadalmi tényezők kedvező irányú befolyásolása; bűnalkalmak csökkentése; bűnfelderítési esélyek növelése. 19 20 Még a legjobb megelőzési program is csak az ellenőrzési és korlátozó elemeket fogja erősíteni, ha az csak légüres térben működik, ha hiányzik a kiteljesedéséhez szükséges társadalom-, szociál-, iskola-, és foglalkoztatási politika, vmint ezek intézményes rendszere. Mo.-on 1995 nyarán alakult meg a Tárcaközi Koordinációs Bűnmegelőzési Tanács A bűnmegelőzés sarkalatos pontja a helyi és központi szervek közötti helyes munkamegosztás. Az önkormányzatok szintjén alakulhat ki az a

védekező mechanizmus, mely átlátható megoldásokat tartalmaz, és ezekre mozgósítani is képes az állampolgárokat és az üzleti szféra képviselőit - mindenekelőtt hatékony kommunikációs mechanizmus kialakításával. Felmerülhet a társadalmi kontroll privatizációjának lehetősége. Félő, hogy a gazdagabb és a hatalomhoz közelebb álló réteg az állam által nyújtott biztonságnál lényegesen nagyobbat lesz képes megvásárolnia maga számára. A bűnmegelőzési stratégiának tükröznie kell a piaci követelményeket és mobilizálnia kell a magánszférát. Tauber : A vagyon elleni bűnözés 1. A vagyon elleni bcs-ek fogalma A ∼ kriminológiai fogalma többé-kevésbé átfogja azokat a bcs.-eket, melyeket az adott ország hatályos bj.-a ilyen bűncselekményeknek nyilvánít A magyar felfogás azonban nem sorolja ide azokat a bj. által ugyanebben a körben szabályozott cselekményeket, melyeket a kriminológiai felfogás az erőszakos

bűnözésre jellemző ismérvek megléte miatt ezen utóbbi bűnözési formához sorol. A hatályos Btk ∼ közül kriminológiai értelemben erőszakosnak minősül a rablás; kifosztás; zsarolás. Az angolszász területen teljesen más koncepció érvényesül : Clinard amerikai szociológus szerint a bűnözést, mint az emberi viselkedés egy sajátos karrierjét kell értelmezni. Általában nem használják ezt a kategóriát. Hepburn pl. az alkalmi ∼ sajátosságainak nem az elkövetések gyakoriságát tartja, hanem a bcs.-ek szituációhoz kötött voltát - ide tartoznak a lopások, sikkasztások bizonyos formái és a csekkhamisítások. Inciardi a profi lopás tettesét a bűnöző kultúra reprezentáns képviselőjének tartja. Az ilyen csoportokat sajátos zsargon, a tagok között érvényesülő rejtjelek használata, spec. csoportszerkezet, sajátos elkövetési módok, bűnöző életmód folytatása jellemzi. 2. A ∼ bj-i szabályozása Az 1988-ban

meginduló bj.-i reformok lényegesen átalakították a bj rendszerét 1995-ig 21 tv. módosította a Btk-t A ∼-eket az 1993 évi XVII tv érintette, mely számos tényállást módosított, és új tényállásként szabályozta a szerzői és szomszédos jogok megsértését. 1994ben újra szabályozták a hűtlen kezelést A szabálysértés intézménye - a volt kihágások egy részéből került ki. Így jöttek létre a kétarcú cselekmények, melyeknek van bj.-i és szabálysértési formájuk is A hasonló vagyon elleni bcs.-eknél az elhatárolás az értékhatár segítségével történik Régi probléma a ∼ és a gazdasági bcs.-ek elhatárolása Az elhatárolás 2 szempontot vesz figyelembe: • Az egyik, hogy az adott cselekményt a gazdálkodás körébe tartozó magatartásnak tartjuk e, avagy sem. 20 21 • Másrészt, ha egy bcs. több társadalmi viszonyt sért, pl gazdasági és vagyoni hátrányit is okoz, akkor azt kell vizsgálni, hogy ezek közül

melyik a jelentősebb, a tipikusabb. 3. A ∼ morfológiai sajátosságai - a nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a ∼ adták és adják a bűnözés nagyobb hányadát. Általában az összbűnözés 70-90 %-át teszi ki a ∼, míg a ∼ 60-80 %-át a lopások teszik ki. Az 50-es évektől folyamatos növekedést mutat a ∼ számának alakulása A ∼ , de különösen a lopások és betöréses lopások felderítési aránya a világ legtöbb országában alacsony mértékű, és általában a bűnözés, ill. ezen bcs-ek növekedésével szemben csökkenő trendet mutat. Magyarországi alakulása : ∗ az 50-es évek elején a ∼ aránya 30-40 %, az évtized végén már 50%, a 60-as évek elején 60% fölé emlekedett. ∗ a ∼ alakulásának, társadalmi jelentőségének egyik fontos minőségi jelzője az általa okozott kár nagysága - 1985 és 1994 között az okozott kár összege a 29-szeresére nőtt. ∗ a ∼ struktúrája csökkenő sorrendben : - lopás

- betöréses lopás - csalás - szerzői és szomszédos jogok megsértése - jármű önkényes elvétele - sikkasztás - jogtalan elsajátítás - hűtlen kezelés 4. A ∼ viktimológiai jellemzői Ezeknél a bcs.-eknél lényegesen ritkábban alakul ki a közvetlen tettes-áldozat személyközi viszony, kapcsolat. Itt általában azt vizsgálják, hogy a sértett miként teremt olyan szituációt, amely elősegíti a tettes magatartását. ∗ Lényeges az elkövetés helyének, településtípusának viktimizációs szerepe ∗ az új áldozatok ill. a rendszeres áldozatok sokkal többször válnak lopás sértettjeivé - az ilyen áldozatoknál az életforma az, ami kedvező a tettesek számára ∗ az elkövetés helyszínének vizsgálata alapján megállapítható, hogy külterületeken történt az esetek fele, a másik fele pedig gyér forgalmú területen,a bcs.-ek közel 3/4-ét pedig éjjel követték el. ∗ az elkövetést lényegesen befolyásolja a sértetti

magatartás, hiszen a kínálkozó alkalmat gyakran éppen a sértett óvatlansága, felelőtlensége teremti meg. ∗ a csalásoknál szerepet játszik a sértett személyiségében rejlő szubjektív természetű körülmény is. A tettesek gyakran az emberek jóhiszeműségét, az emberi részvétet, együttérzést használják ki. Másik csalási trükk, amikor a csaló közös ismerősre hivatkozva teremt bizalmat. 5. ∼ - kel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat 21 22 Itt is a bünetéskiszabás humanizálódásának folyamata figyelhető meg - lényegesen lecsökkent a szabadságvesztés-büntetések száma. Az alkalmazott büntetések alakulása csökkenő sorrendben : 1. szabadságvesztés, melynek több, mint a fele végrehajtható büntetés volt 2. pénzbüntetés 3. önálló mellékbüntetés, intézkedés 4. közérdekű munkára kötelezés 6. A ∼ növekedése, mint a rendszerváltás terméke ∗ Hazánkban a ∼ jelentős részben szükséglet szülte

bűnözés ( megélhetési bűnözés). E jelenség egyik fontos jelzője és egyben eleme a munkanélküliség - Kleek, Winslow és Exner kutatásai alapján. ∗ a jóléti bűnözés modern elmélete alapján : ∗ Brenner szerint a szociális egyenlőtlenségekkel magyarázható alapvetően a ∼ növekedése ∗ Heiland szerint a modern társadalmak növekvő ∼-ét alapvetően 2 elmélettel magyarázzák : 1. A kriminálszociológia hagyományos szociogazdasági elmélete szerint a gazdasági fejlődés eltérő intenzitású hatásai következtében egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzetbe kerülnek. Egy részüknél ez olyan irányba hat, hogy bűnös magatartással igyekeznek levezetni a rájuk nehezedő strukturális feszültségeket. 2. A másik modell a jóléti bűnözés elmélete - a jólét növeli a jövedelmeket, az árukínálatot, de a szükségletek gyorsabban nőnek a reális lehetőségeknél. E feszültség feloldása érdekében követnek el bcs.-eket

Heiland szerint egyik modellel sem magyarázható a ∼ növekedése. Vizsgálatának eredménye - a hátrányos helyzetű csoportok esetében az elosztási pozíciók romlanak, ami azt jelenti, hogy miközben javul életszínvonaluk, jövedelmük, a többi társadalmi csoporthoz képest kisebb mértékben részesednek az általános növekedés javaiból, előnyeiből, amelyet pszichésen mélyen átélnek. ∗ hasonló megállapításra jutott Ellerman, aki statisztikai módszerrel vizsgálta a német városok esetében a gazdasági fejlődés kböző faktorai, bűnelkövetési alkalmak és a vagyon elleni bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. 7. A ∼ mint a bűnözés újratermelődött, szubkulturális formája Az újratermelődési folyamat azonos a visszaeső bűnözők problémájával. A ∼ a szocializációs folyamat révén nemzedékről-nemzedékre átöröklődött. A visszaesés mértéke a ∼-t elkövetőknél a legmagasabb. Az átöröklődést alapvetően

két dolog magyarázza : ♦ a társadalmi-gazdasági körülmények kisebb vagy nagyobb mértékben, de újratermelődnek. ♦ az átörökítési folyamatban szerepet játszik a szubkultúra jelensége Az elkövetési alkalmak,vagyontárgyak objektív viktimizációs hatásuk miatt vagy a sértetti magatartások közvetítésével mint szubjektíve is színezett elősegítő ösztönző tényezők játszanak szerepet. Pl: a tulajdonosi érdekeltség hiánya; a szervezeti hiányosságok; a rossz szabályozó rendszer stb. 22 23 A fejlett országok, így a jogállam is általában nem tudja a felderítés magas szintjét produkálni, és ez ösztönzőleg hat a bűnözésre. A fiatalkori bűnelkövetők által megvalósított bcs.-ek többsége vagyon elleni bcs, a szervezett bűnözésnek (melyhez a nemzetközi migráció is jelentősen hozzájárult) egyik kedvelt területe a betöréses lopás. 8. A megelőzés kérdése A rövid távon megvalósítható és a gyakorlat

számára konkrét feladatokként megfogalmazott intézkedéseket alkalmazott megelőzési szintnek nevezhetjük. A rehabilitációs ideológia csődje után a pragmatikus megközelítések kerültek előtérbe. Így a szituatív bűnmegelőzés koncepciója, a bűnözéssel okozott költségek csökkentése és a költségek megosztása az elkövető, az áldozat és a társadalom között. A ∼-sel kapcsolatos kriminálpolitika területén a differenciált igazságszolgáltatás szükséges, kiemelkedő jelentősége van a felderítő munka hatékonyságának növelésére. A kriminálpol.- án kívül még három területen érhetők el komolyabb eredmények : ♦ rá kell döbbenteni az embereket arra, hogy a bűnözés reális veszély ♦ létre kell hozni ill. segíteni kell a társadalom önvédelmi csoportjainak tevékenységét (pl. Nbr-ban az ún szomszédsági figyelőszolgálat működtetése) Mo-on 1990 tavasza óta működnek önvédelmi szervezetek, 1991-ben pedig

megalakult az Országos Polgárőr Szövetség. ♦ célszerű bizonyos gazdasági vállalkozási formák közvetett vagy közvetlen bevonása a bűnözés elleni harcba, pl. a biztosítási rendszer korszerűsítésével 23 24 Kerezsi : Az erőszakos bűnözés 1. Az agresszió és az erőszakkutatás Agresszió alatt ok nélküli támadást vagy tettlegességet értünk. Erőszakról általában akkor beszélünk, ha a fizikai erőszak alkalmazásával egy személynek sérülést vagy egy vagyontárgyban sérülést okoznak. Emberi agresszió minden olyan társas jelenség, amely belső vagy külső eredetű konfliktusok megoldási eszközeként szolgál. • Az agresszió jelenségének biológiai-pszichológiai megközelítése : Lorenz és Freud kutatásai alapján az agresszió-ösztön az ember veleszületett tulajdonsága. • Az amerikai behaviorista irányzaton belül a frusztráció-agresszió elvet vallók szerint a feszültség mindig agresszív magatartáshoz vezet.

• a szociális tanulás elvét vallók pedig bizonyították, hogy az agresszív magatartás megtanulható. Éppen ezért nemcsak a szülői viselkedés szolgálhat mintául a gyermeknek, hanem olyan tényleges vagy fiktív személyeké is, akik a televízióban vagy a filmvásznon szerepelnek. • az erőszakos viselkedést szociológiai szempontból elemző elméletek külön csoportot alkotnak : ∗ Durkheim bizonyítja, hogy az autoagresszió (öngyilkosság) és a mások ellen irányuló agresszió közötti választást is társadalmi-kulturális tényezők magyarázzák ∗ Merton anómiaelmélete a kulturálisan meghatározott célok és értékek, vmint az elérhetőségükre igénybe vehető eszközök viszonyát frusztrációforrásként megfogalmazva a társadalmi konfliktusba helyezi a jelenséget ∗ a szubkultúraelmélet egyik képviselője, Wolfgang bizonyította, hogy az erőszak alkalmazása a relatíve homogén szubkulturális csoportokon belül elfogadott

közösségi norma. A galeriképződést a csoporttagoknak nyújtott olyan előnyök segítik, mint a szolidaritás, az együvé tartozás, a szórakozás, vagy a kívánatos vagyoni előnyök megszerzése. Ezek alapján az egyéni értékrend részévé válik az erőszak, mivel a környezet eltűri és el is várja az erőszakos reakciót ( Ferracuti). ∗ interakciós megközelítés : a cselekményben részes személyek kapcsolatrendszereit vizsgálja, s nem különíti el egymástól a szituációt és a személyt. Az agressziót és az erőszakot egymással különleges helyzetben kapcsolatba került személyek között kialakult viszonyként fogja fel. Toch pl szoros összefüggést lát az agresszív magatartás és a "macho" felfogás között. ∗ a szimbolikus interakció elmélete a kböző társadalmi csoportok egymásra vonatkoztatott reakcióit vizsgálja, s kiemeli, hogy nem csupán a reakció, de annak a másik fél általi értelmezése is befolyásolja a

viselkedést. 24 25 ∗ szociokulturális magyarázat a társadalom strukturális tényezőit teszi felelőssé a társadalmi kiscsoportokban tapasztalható erőszak kialakulásáért. Gelles a családon belüli erőszak kísérő jelenségeit vizsgálta : pl. alacsony jövedelem; rossz lakáskörülmények; zsúfoltság; izoláció stb. Ennek megfelelően az erőszakot a társadalom strukturális feszültségeire adott válaszként, vagy az ahhoz való alkalmazkodásként értékeli. Gil is hasonlón vélekedik, mikor a gyermekbántalmazást a társadalmi-gazdasági depriváció produktumaként fogja fel. 2. Az erőszak bj-i fogalma A bj. az olyan erőszakos cselekményeket nyilvánítja bcs-nyé, amelyek a bj által védett jogtárgyak ellen irányulnak. Az erőszak így nem csak személy, de dolog ellen is irányulhat. Az erőszak fogalma tehát : valaki fizikai erőt alkalmaz annak érdekében. hogy megsértse más(ok) személyét vagy javát ill. oly módon bánik

személyekkel vagy tárgyakkal, amely testi sérülést okoz és/vagy megakadályozza mások szabadságát. Erőszakos az a magatartásforma, amely más ember fizikai vagy pszichikai sérülésére irányul - az ilyen magatartások a támadott személyt fizikai vagy pszichikai kényszerhelyzetbe hozzák. Az erőszak kriminológiai fogalma embertől eredő és közvetlenül emberre irányuló olyan szándékos cselekvést feltételez, amely fizikai vagy pszichikai erőszakban (fenyegetésben) nyilvánul meg. Az erőszakos elkövető magatartása minden esetben szándékos, célzatos magatartás, a szándék megvalósításához szükséges erőszak azonban kétféle lehet : ∗ az eszközként használt erőszak : az elkövető tettesi magatartása két mozzanatból áll, amelynél az események első stádiumában alkalmazott erőszak csak eszközül szolgál a kívánt cél eléréséhez ∗ a tényállási elemet kimerítő erőszak : a tv.-i tényállás megvalósítása már

önmagában is személy elleni erőszak alkalmazását feltételezi. ∗ Az erőszakos bcs.-ek tehát így jellemezhetők : • szándékos bcs.-ek • az elkövető erőszakos magatartása a sértett személye ellen irányul • az alkalmazott erőszak a sértett számára kényszerhelyzetet teremt, akaratát, ellenállását megtöri • az elkövető által kifejtett erőszak, a kétmozzanatú tettesi magatartás eszközcselekménye vagy a bcs. tv-i tényállásának immanens eleme Tipikus erőszakos és garázda jellegű bcs.-ek kriminológiai csoportjába az alábbi bcs-ek tartoznak : ∗ szándékos emberölés és kísérlete ∗ erős felindulásban elkövetett emberölés ∗ szándékos testi sértés ∗ erőszakos közösülés ∗ szemérem elleni erőszak ∗ természet elleni erőszakos fajtalanság ∗ rablás ∗ zsarolás ∗ kifosztás 25 26 ∗ hivatalos, a közfeladatot ellátó személy ill. hivatalos személy támogatója elleni erőszak ∗ garázdaság.

3. Az erőszakos bcs-ek tipológiája Az elkövetés körülményei alapján 2 csoportra oszthatók : 1. szükségletkielégítő : ebbe a körbe tartozik a rablás, az erőszakos közösülés vagy a nyereségvágyból elkövetett emberölés. Ezen bcs-ek előfordulása inkább a városokra jellemző. 2. konfliktusfeloldó : a személyközi viszonyok területén felemrülő konfliktusok ( vélt vagy valódi sérelem, erős felindulás is állhat a háttérben) rendezésére szolgál. Előfordulhatnak akár tartós személyközi kapcsolatban vagy akár alkalmi szituációban. 4. Az erőszakos bcs-ek morfológiája Az erőszakos magatartások leggyakoribb színhelye az otthon, ezek csak egy része jut a hatóságok tudomására. A társadalomban létező erőszak megismerését nehezítik még a szegregált övezetekben érvényesülő szubkulturális normák is. Az erőszakos bűnözéssel szembeni félelem növekedése is adattorzító lehet. Egy-egy új politikai vagy

szakmapolitikai irányvonal is hatást gyakorol az erőszakos cselekmények számbeli alakulására. Az erőszakos bűnözés struktúrája : ∗ Az erőszakos bűnözés szerkezetében : az első három helyen a súlyos testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, ill. az erőszakos szexuális bcs-ek állnak Az összbűnözéshez viszonyított aránya az erőszakos bcs.-eknek csökkent A mutatók alakulása a kisközösségi feszültségforrások tartósságát és az erőszakmenetes problámamegoldó technikák hiányosságait jelzik. Az élet elleni cselekmények körében elsősorban az ún. szükségletkielégítő bcs-ek számának növekedése tapasztalható ∗ Az erőszakos bűnözés nagyobb gyakorisággal fordul elő a városokban, Mo.-on azonban a 60-as években ez a forma kötődött a falusi viszonyokhoz, s főként a közvetlen környezettel kialakult konfliktusok feloldására szolgált, azonban az elmúlt évtizedben városi jelenséggé vált. ∗ Az

erőszakos bcs.-ek száma mindig az átmeneti társadalmakban indul növekedésnek, amikor jelentős társadalmi változások zajlanak. ∗ A bűnözés jelentős mértékben kapcsolódik a kisebbségi társadalmi csoportokhoz is. ∗ Ezt a formát a fiatal férfiak bcs.-ének tartják, ez azonban nemcsak elkövetőként érinti a férfiakat, de viktimizációs veszélyeztetettségük is nagyobb. ∗ A női elkövetők jellemzően kétfajta bcs.-t követnek el : a férj-élettárs-szerető, ill gyermek ellen irányuló élet elleni cselekményt ( "válságbűnözők" , hiszen az ilyen cselekmények 26 27 többsége az áldozat alkoholizmusával és brutalitásával terhelt életközösségi konfliktus feloldására szolgál), a másik , jellegzetesen nők által elkövetett bcs. a gyermekölés ∗ Az erőszakos bcs.-ek döntő többsége családtagok, rokonok, ismerősök ellen irányul ∗ Azoknál a cselekményeknél jellemző az idegenek sérelmére elkövetés,

ahol az erőszak mintegy eszközcselekményül szolgál a bűnelkövető vagyoni célzatú szükségleteinek kielégítéséhez. ∗ A hazai statisztikai adatok erős korrelációt jeleznek az alkoholfogyasztás és az erőszak között. 5. Büntetőpolitika - ill a bűnelkövetők kezelése Ezen a területen a politika szigorodása tapasztalható, 3/4 részben a szabadságvesztés dominált. Azonban az elmúlt években megfigyelhető a pénzbüntetések jelentős térnyerése is, a rövid tartamú szabadságvesztések aránya viszont jelentősen visszaszorult. Az erőszakos bcs.-ek kailakulását elősegítő rizikófaktorok két csoportra oszthatók : - a veszélyt előre jelzőkre - és az erőszakos bűnelkövetést stimuláló társadalmiakra társadalmi tényezők előrejelző makrotársadalmi szegénység esélyegyenlőtlenség közjavak csökkenése ellenkultúrák gyorsító társadalmi kataklizma mikrotársadalmi szituációs tényezők fizikai állapot rutincselekvés

fegyverviselési engedély eü.-i ellátás elérhető e közösségi szervezetek résztvevők kapcsolata feketepiac beavatkozók csel.-e galerik fegyverhasználat családi diszfunkciók résztvevők kommunikációs kapcsolata temperamentum szociális tanulás erőszakos viselkedés elfogadottsága kommunikációs minták idegrendszeri zavarok életkorból adódó jellegzetesség drog, alkohol, gyógyszerfüggőség impulzivitás lehetőségek felismerése egyéni tényezők pszichoszociális biológiai érzelemkitörés alkoholfogyasztás drogfogyasztás szexuális probléma előre kiterveltség átmeneti ingerküszöb idegrendszeri felemelkedése probléma pszichoaktív anyagok akut hatása 6. Komplex megelőzés Mindennél fontosabb, hogy már a szocializáció során a felemrülő konfliktusok erőszakmentes megoldását segítő gátló mechanizmusok épüljenek be az emberi viselkedésbe. 27 28 Az Európa Tanács 1985-ös Ajánlása szerint meg kell tiltani vagy

korlátozni kell a testi fenyítés alkalmazását a gyermeknevelésben. Jelentős szerepe van az iskolának is, a társadalompolitika is szerepet kap a megelőzésben. E körben három tényező érdemel figyelmet : az alkoholfogyasztás csökkentése; a fiatalok drogfogyasztási szokásainak befolyásolása és a fegyvertartással kapcsolatos szabályozás. Kránitz : A korrupció (ajánlott) 1. Megjelenése A ∼ történelmi-társadalmi produktum, alakulását és jellemzőit mindig az adott gazdaságitársadalmi környezet, annak jellegzetes viszonyai és ezek változásai, a változás gyorsasága és jellege határozzák meg. A ∼ tömegjelenség ⇒ a megtermelt javak társadalmilag uralkodó és elfogadott elosztási rendjében fejti ki korrigáló-torzító hatását. A társadalmi szintű ∼ alapvető jellemzője, hogy a társadalmi lét fejlődésének megfelelő, a mindenkori gazdasági - társadalmi rendben a domináns elosztási rendet módosító kísérő jelenség,

újraelosztási forma, másodlagos elosztási szisztéma. Az elosztás mindenkori írott vagy íratlan szabályait sérti : - vagy az elosztásra kerülő javak - vagy azok mértéke - vagy az elosztás módja - vagy pedig a kedvezményezettek köre tekintetében. A ∼ másik fontos ismérve, hogy a társadalom nem anyagi viaszonyaiban is elosztásiújraelosztási rendszerként hat közre. 2. Az egyedi szintű ∼ Ez a javak társadalmilag rögzített elosztásrendjét egy, az elosztásért felelős személy javára vki megsérti, s ezért a kedvezményezettől vmilyen ellenszolgáltatást kap cserébe. Jellemzői : ∗ legalább 2 személy céltudatos részvételét feltételezi ∗ a felek között hatalmi erőeltolódás van - a passzív fél döntési jogosultsága jellemző az adott ügy vonatkozásában ∗ a 2 fél egymástól eltérő, de kielégítésmódját tekintve párhuzamos tendenciájú szükséglete húzódik meg ∗ a döntési jogosultságnak az aktív fél

számára kedvező felhasználása, másfelől az aktív fél által szolgáltatott anyagi vagy nem anyagi előny együttesen eredményezi ∗ felek hathatós együttműködését feltételezi - a lehető legnagyobb haszon elérését célozzák, a leleplezés elkerülését szolgálják - a titkosság az egyedi szintű ∼ nagyon fontos jellemzője ∗ közvetlen sértett nincs - az egész társadalom válik sértetté. 28 29 3. A különös szint Mind a társadalmi tömegjelenség, mind pedig az egyedi szintű ∼ legfontosabb jellegzetességeivel rendelkezik. A specifikuma az alanyok körére vezethető vissza - a munkamegosztási hierarchiában betöltött helyük, a megtermelt javak elosztásának módja és az abból való részesedés mértéke alapján hozzávetőlegesen homogének. A sajátos csoportnormák a ∼-val kapcsolatosan is azonos szükségleteket és hozzáállást alakítanak ki - a csoport tagjai egyaránt korrumpálhatók és korruptak. E körbe tartozók :

bírák; rendőrök; bv-dolgozók; politikusok; sportolók 4. Fejlődéstörvények Viszonylagos önállósággal, önmozgással, sajátos, immanens fejlődési tv.szerűségekkel rendelkezik : ∗ láncreakciószerű tovaterjedés (passzív fél vonzza magához az aktív felek sokaságát) ∗ reprodukciós készség - a ∼ mindig újabb és újabb ∼-t szül ∗ alkalmazkodási készség ∗ nagyfokú látencia 5. Morfológiai jellemzők A ∼ jelenségének egészéből a mindenkori jogalkotás kiemel egy-egy szegmenst, s azt a bj. eszközével büntetni rendeli. A ∼ és a ∼-s bűnözés kapcsolatára az egész és a rész kapcsolata a jellemző. Az előbbi magában foglalja az utóbbit, míg az utóbbi a jelenség egészének csupán egy szelete. Jogfejlődése : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. bírák megvesztegetése jelentkezett először közigazgatási eljárás tisztaságának bj.-i védelme vált indokolttá védett jogi tárgy fogalmi-tartalmi körének folyamatos

bővülése jellemző tágult a passzív alanyok köre előny fogalmának generalizálódása egyenletes kriminalizációs tendencia az ismertté vált ∼-s bűnözés a valósághoz képest tragikomikusan alacsony hivatali ∼ túlsúlya jellemző. 6. Korrupció a szocializmusban • A ∼ a kereslet-kínálat közötti egyensúlynak a felbomlásából, nem kellő érvényesüléséből eredeztethető. Ha szűkösség uralkodik, akkor a piac az eladók piacává válik A fogyasztó korrumpálja az eladót, aki döntési pozícióban van. 29 30 • Azok a funkciók, amelyek magánfunkciókként gyakorolhatók lennének bármiféle ∼-s vonzat nélkül, rendre közfunkciókká váltak, s szinte rögtön megteremtették a sajátos ∼-s alkalmakat - különösen a szolgáltatások és az infrastruktúra terén. • Az uralkodó elit, pl. a pártállami vezetők kiválasztásánál a politikai-ideológiai indítékú kontraszelekció dominált - kialakult a kölcsönös

lekötelezettségek rendszere. A "fehér galléros" bűnelkövetők alatt értendők mmindazok, akik a maguk sajátos cselekményeit a gazdasági és/vagy társadalmi hatalmuk eszközével, annak bástyái mögött követik el, mely bástyák kiválóan alkalmasak a tett leplezésére is. • Paternalista állam ab ovo ∼-t szül - a magánkezdeményezések ellehetetlenítésével együtt járt, hogy hatékonyan működő kontrollmechanizmusok egyáltalán nem léteznek. 7. ∼ a rendszerváltás időszakában A ∼ terjedelmében növekedett, minőségében pedig negatív átalakuláson ment át. A váltás időszakában új és egyértelmű ∼-s változatok keletkeznek, melyek politikai és/vagy a gazdasági hatalom meg-, ill. visszaszerzésével, továbbá megtartásával kapcsolatosak A gazdasági és jogi rendezetlenség, a társadalom anómiás állapota a ∼ legkiválóbb táptalaja az állam pedig egyszerűen nem ér rá foglalkozni a ∼ jelentette

problémákkal. Lényege a hatalomban eddig részt nem vevő réteg szűkebb-tágabb csoport tulajdonhoz juttatása, mely világjelenséggé vált. 30 31 Pusztai : A gazdasági bűnözés 1. Fogalma Köznyelvi fogalma felölel minden olyan bcs.-t, amelynek eredményeként a mindennapi gazdasági élet szereplői a közfelfogás szerint jogtalan előnyökre tesznek szert. A kriminológiai fogalma szélesebb körű, mint a bj.-é : számos olyan vagyon elleni cselekményt is felölelnek, amelyeket a gyazdasági tevékenység körében, ennek lehetőségeit felhasználva követnek el. A tényleges gazdasági bcs.-eken kívül a vagyon elleni bcs-ek közül a gazdálkodás körében elkövetett sikkasztást, csalást, hűtlen és hanyag kezelést, orvgazdaságot, a vásárlók megkárosítását, a szerzői és szomszédos jogok megsértését, a bitorlást és a hitelsértést, a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a befolyással űzérkedés gazdálkodáshoz kapcsolódó

eseteit, a nemzetközi jogi kötelezettség megsértését, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélést, vmint a természet-, és környezetkárosítást soroljuk. Büntetőjogi fogalma : azokat a bcs.-eket sorolja ide, melyek a gazdasági élet egyének feletti jogi tárgyait sértik, azaz azt a társadalmi érdeket, amely a piacgazdaságon alapuló gazdasági rend zavartalan működéséhez fűződik. Az Európa Tanács Ajánlása szerint ide tartoznak : 1. kartell bcs-ek 2. a multinacionális vállalatok tisztességtelen tevékenysége 3. visszaélés a nemzetközi szervezetek vagy az állam adományaival 4. a számítógépes bűnözés különféle formái 5. álvállalkozások létrehozása 6. hamis vállalati mérleg készítése 7. a mvállalók biztonságát és egészségét védő szabványok megsértése 8. hitelezőket megkárosító csalások 9. tévedésbe ejtő hirdetések 10.tisztességtelen verseny és a fogyasztók becsapása 11.adóügyi cselekmények

12.vámbcs-ek 13.pénz-, és valutaforgalmi szabályok megsértése 14.részvényforgalommal és a pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatos bcs-ek 15. környezetkárosító cselekmények 31 32 2. A gazdasági bűnözés jelentősége Anyagi következményein ( az okozott károk kiemelkedő nagysága; az esetek és sértettek rendkívül nagy száma ) túl, az azoknál sokkal veszélyesebbnek tartott nem anyagi károk jelzik e bcs.- típus jelentőségét A nem anyagi károkhoz tartozik : a szabad verseny torzulása; gondolkodásfertőző hatás; élet-, egészség-, környezetkárosító hatás stb. • A fertőző hatását abban fejti ki, hogy ha a gazdasági élet egyik szereplője illegális eszközökhöz nyúl, hogy a piacon kedvezőbb helyzetbe kerüljön versenytársainál, akkor a konkurensek maguk is kénytelenek illegális eszközökhöz folyamodni. Ezáltal a gazdasági élet értékrendje meginog, elterjednek a bűnöző módszerek és eszközök. Ez pedig utat

nyit a szervezett bűnözés behatolásának. • A ∼ veszélyességét az is fokozza, hogy a közvélemény ezzel a körrel szemben a legelnézőbb. • Ebben a körben a legnehezebb az esetek felderítése, bizonyítása és az elbírálásuk rendkívül sok időt vesz igénybe. • A gazdasági bűnözés terjedelme pontosan nem állapítható meg, igen magas e körben a látencia - de ezen bcs.-ek között vezető helyet foglal el a csalás 3. A bj-i szabályozás A ∼ jogi tárgya a szociális piacgazdaságon alapuló gazdasági rend, a védett jogi tárgyak a következők : • a nemzetközi gazdasági rend • a gazdaságirányítás és ellenőrzés rendje • a hitelnyújtás biztonsága • a fogyasztók érdekei • a gazdálkodó egység tulajdonosa(i)nak érdekei • az állami pénzgazdálkodás rendje : • az állami fizetőeszközök és értékpapírok védelme • az állam pénzügyi bevételeinek rendje • az állam pénzügyi kiadásainak rendje • a

tisztességes szabad verseny : • - pl. a számítógépes csalás, melynek főbb típusai a következők : • számítógépes csalás • számítógép-kikémlelés ( számítógép jogosulatlan használata, adatok kifürkészése; adatok jogellenes felhasználása) • szoftver-lopás • számítógépes szabotázs • gépidőlopás (itt az adatfeldolgozó rendszert jogszerűen, de nem rendeltetésszerűen, hanem saját célra használják) • számítógépes okirat-hamisítás • - a pénzmosás : itt a bcs.-ből származó pénz eredetét kböző módszerekkel felismerhetetlenné teszik, így a legális eredet látszatát keltik. 32 33 A hatályos magyar jog a közélet tisztasága elleni bcs.-ek körében szabályozza a vesztegetés és a befolyással üzérkedés bcs.-ét - e körhöz mégis azért sorolhatók, mert egyéb gazdasági visszaélések előterében, ill. azok kísérő jelenségeként szerepelnek A közrend elleni bcs.-ek közül ide tartozik a

környezet-, és természetkárosítás, az ártalmas közfogyasztási cikk készítése is. Irk : Balesetek, gondatlan -, közlekedési bűnözés (ajánlott !) 1. A baleset fogalma Olyan rendkívüli, váratlan, hirtelen ható, egyszeri külső behatás, amely a szervezet károsítását, ill. halálát idézheti elő Három csoportja különböztethető meg : • közlekedési • otthoni-szabadidő • munkahelyi balesetek Gondatlan bcs. is egyben az a baleset, mely közvetlen veszély előidézésével kezdődik Az a balesetet gondatlan közlekedési bcs. is egyben, mely súlyos testi sértés előidézésével jár - azaz a közlekedési bcs. szándékos bcs is egyben, melyet a vezetési képességet befolyásoló szer hatása alatti vezetés során idéz elő az elkövető. 2. Balesetek jellemzői A legnagyobb halmazát a baleseteknek az otthoni-szabadidős balesetek jelentik. Ezek csakúgy, mint a foglalkozási balesetek egyszerű figyelmetlenségre vezethetők vissza

azoknál az eseteknél ahol a súlyos következmény valószínűsíthető, ott kapcsolat fedezhető fel a szociokulturális tényezőkkel is (pl. alapvető természeti tényezőkkel nincsenek tisztában) A foglalkozási baleseteknél a kiiktatott védőberendezések hiánya, ill. az előírt óvórendszabályok felülbírálata és semmibe vétele jelentette a legfőbb veszélyforrást. A közlekedési balesetek többsége pedig a sebesség helytelen megválasztására vezethető vissza. 3. Megelőzés • itt a bj.-i eszköztáron kívüli területeken hatásos a megelőzés • a bj. eszköztára ultima ratio • jó szociálpolitika - környezethez való alkalmazkodás elősegítése, és a normakövetési készség kialakítása jut szerephez • kedvező környezeti feltételek kialakítása • egyértelmű normarendszer megalkotása szükséges. 33 34 Dános : Szervezett bűnözés 1. A megjelenése A 70-es évek közepe óta figyelhető meg a bűnözés

szervezettségének fokozódása, ill. a szervezett bűnözés egyes elemei is ekkor jelennek meg. Olaszországban a maffia kapcsán elsősorban a politikai korrupciót kell kiemelni az erőszak megjelenése mellett. Az USA-ban az 1920-as prohibíció nyomán alakult ki a szeszcsempészet , s így ennek kapcsán jelent meg először a szervezett bűnözés. Magyarországon az 1970-es években a vagyon elleni bcs.-eknél, ezen belül is a betöréses lopásoknál jelent meg a visszaeső bűnözők általi szervezett elkövetés. 2. Fogalma Egy adott társadalom összbűnözésének sajátos alstruktúrája, amelyet azoknak a hivatásos bűnözőknek a bcs.-ei képeznek, akik valamely bűnöző társulás tagjaként tervszerűen, tagolt munkamegosztás és magas fokú konspiráció mellett valósítják meg bűncselekményeiket. Hivatásos bűnöző az az elkövető, aki az életviteléhez szükséges anyagi eszközök egészét vagy nagyobb hányadát professzionista szemlélettel, a

legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazásával, foglalkozásszerűen folytatott bűnös tevékenységével biztosítja. 3. Ismérvei Az értelmezés támpontjai a következők : 1. az adott társadalom összbűnözésének része 2. társulásos bűnözés 3. foglalkozásként űzött, hivatásos bűnözés 4. vagyonszerző bűnözés 5. egzisztenciateremtő hatású 6. tagolt munkamegosztáson alapuló, magas fokú külső és belső konspiráció mellett megvalósuló bűnözés 7. legális vállalkozásokba, esetenként a közhatalomba behatoló bűnözés 34 35 1. Ez a különös jelenségszinten elhelyezkedő társadalmi tömegjelenség már önálló belső struktúrával és mozgásformával jelentkezik 2. Mivel társulásos jellegű, ezért a bűnöző csoport sajátos kapcsolatrendszerrel rendelkezik A csoportba kerülés a feladatra való alkalmasság és készség a személyes szolidaritásra, a hűség, a szolgalelkűség alapján dől el ( légiós elv). A

legfontosabb mozzanat a szerveződés célorientáltsága - a szervezettség funkcionális, mely megnyilvánul a következőkben : ∗ akciók előkészítése ∗ akciók végrehajtása, biztosítása ∗ akciók leplezése ∗ a bűnös pénz tisztára mosása ∗ vagyonbiztosítás megszervezése 3. Az életvitelükhöz szükséges anyagi eszközeiket döntően bűnös tevékenységükkel teremtik elő - ezt az antiszociális nézetrendszerük is igazolja. A rendszeresség, a folyamatosság alapján pedig kialakul a hivatásos bűnözés. 4. A szervezett bűnözés körébe tartozó bcs-ek vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett eszközcselekmények 5. A bűnözés reprodukcióját a folyamatosság és rendszeresség képviseli - a tettes vagyonszerző tevékenységnek tekinti a bűnözést. 6. A munkamegosztás kisebb-nagyobb foka a csoportos bűnözés minden fajtájánál megtalálható. A tudatos konspiráció biztosítja, hogy lelepleződés esetén sem tudnak terhelő

vallomást tenni elkövető társaikra, és különösen nem a megbízóikra, a társulás vezetőjére. 7. A szervezett bűnözés kialakulásának lehetőségét az a legális vállalkozás teremti meg, amelyet igénybe lehet venni a bcs.-nyel szerzett vagyoni előny tömeges legalizálására 4. A szerveződés szintjei 4.1 Az alsó szint Laza szerkezetű, horizontális szerveződésű, a szükséglethez alkalmazkodó, változó személyi összetételű bűnözői csoportnál - melyet bár nagyobb fokú konspiráció és szerepelosztás jellemez - az üzleti életbe való behatolás alig jellemző, a közhatalommal, közélettel kapcsolat pedig nem állapítható meg. 4.2 A középső szint Viszonylag állandóbb összetételű, kisebb bűnöző csoportok horizontális szerveződésű bűnözői struktúrája, melyet néhány tagból álló mag mozgat. Itt már megtalálható az üzleti vállalkozás, ill. az érdekszférák felosztásának több eleme is , de sem területi, sem

időbeli kiterjedtsége nem jelentős. 4.3 A felső szint Állandó maggal rendelkező, vertikálisan és horizontálisan szerveződött, katonai hierarchiával felépülő bűnözői struktúra, melyet az egyes tevékenységi területek felosztása jellemez. A 35 36 közhatalommal való mély kapcsolat, az üzleti vállalkozásokba való erőteljes behatolás ill. a keményebb áruk, szolgáltatások nyújtása , vmint az erőszak alkalmazása jellemez. 5. A szervezett bűnözés területei 5.1 A vagyon elleni bűnözés A személyi kapcsolatrendszer oldalán : - a funkcionális viszonyrendszerben megjelentek a(z) : ∗ ötletadók ∗ megrendelők ∗ bűnszervezők ∗ végrehajtók ∗ segédkezők ∗ bűnös vagyon tisztára mosói ∗ védekezést segítők ∗ védelmet segítők E személyek sajátos strukturálódása alapján jöttek létre a folyamatos, igen nagy kárt okozó, viszonylag hosszabb ideig működő bűnöző társulások. Konkrét megjelenése : -

betöréses lopások - áruhitelezéssel összefüggő csalások - gépjárművekkel kapcsolatos bűnözés. 5.2 Az erőszakos bűnözés A következő területeken jelent meg : - rablások - emberrablások - védelmi zsarolások - adósságbehajtás 5.3 A prostitúció Ezen a területen az elit szállodák, éjszakai bárok, ill. az illegális nyilvánosházak körében alakul ki a szervezett bűnözés kböző fokozatokban. 5.4 Az idegenforgalom Itt főleg a csempészet a jelentős - a szervezettség főbb jegyei : ∗ árubeszerzés ∗ csempészhálózatok kialakulása ∗ értékesítési hálózat ∗ valutaváltások ∗ bcs.-ből származó fizetőeszközök illegális külföldre juttatása 5.5 A kábszer-kereskedelem 36 37 Az alsó szinten találhatók a : ∗ futárok ∗ szállítók ∗ elosztók ∗ dealerek A második szinten : ∗ nagy dealerek ∗ közvetítő kereskedők A harmadik szinten : ∗ védelmi erők vezetői ill a helyettesek A negyedik szinten : ∗

rezidensek Ötödik szint : ∗ szervezők ∗ finanszírozók Erre a fajta bűnözésre a szervezeten belüli nagyfokú konspiráció és az egyirányú kanalizációs, szigorúan egycsatornás információáramlás biztosítása a jellemző. Ezt egészíti ki az ún dealertaktika, melynek lényege, hogy a dealer sohasem jelenik meg a reflektorfényben, hanem mindig más személlyel bonyolítja le az üzlet kockázatos részügyleteit. A pénzmosás legáltalánosabb modellje, hogy a bcs.-ből származó piszkos pénzt egy meghatározott bankszámlára befizetik, majd onnan már tiszta állapotban kamataival együtt kiveszik. A folyamat lényege, hogy az utolsó lépcső minden esetben diszpozíciós jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet legyen. 6. A szervezett bűnözés oksági kérdései A hazai szervezett bűnözés megjelenésének egyik feltétele volt a magánvállalkozások jelenléte, de a mai helyzet kialakulásában szerepet játszottak a privatizáció nemkívánt

mellékhatásai ill. a gazdaság liberalizálásának belső ellentmondásai Az oksági értelmezési modell : 1. 2. 3. 4. 5. törvényi szabályozottság, tilalmazottság hatásai a felelősségre vonás és a bűnüldözés rendszerének diszfunkcionális vonatkozásai egyes társadalmi ellentmondások a gazdaság közvetlen és közvetett inspirációi egyéni impulzusok a fővárosi szervezett bűnözés kialakulásában. A modell segítségével megállapítható, ha egyfajta árura és szolgáltatásra nézve tv.-i tilalom áll fenn, akkor : ∗ a kereslet illegális kielégítése nagyfokú konspirációt és szervezettséget igényel ∗ a bűnöző társulások fölénye megteremti a hosszan tartó és kockázatmentes működés feltételét ∗ a társadalmi ellentmondások a bűnös vagyonszerzés jogosságát ismerik el ∗ a gazdaság ellentmondásossága ösztönzőleg hat a bűnözésre ∗ a megváltozott viszonyokhoz való gyors deviáns alkalmazkodás a bűnözői

társulások létrehozásában realizálódik. 7. A megelőzés • Ennek az egységes bűnmegelőzési-bűnüldözési stratégiára kell épülnie. Alapvetően a szervezett bűnözés sajátos személyi kapcsolatrendszereit kell megcéloznia, a fő hangsúly a személyi kapcsolatok felderítésére irányuló szervezett reagálásmódon van. 37 38 • Hathatósabb bj.-i védekezés szükséges, mindez megkívánja, hogy a jogalkotó külön tv.hely alatt büntesse a csoportos bűnözés legsúlyosabb formájában részt vevő elkövetőket : a szervezett bűnözőket. • Elkobzás intézményének szabályozására is szükség van e területen : mely esetekben kell elválasztani a bűnös tőkeként működő pénzt a birtokostól annak érdekében, hogy az ne váljon ismét bcs.-ek forrásává • Büntetlenséget indokolt biztosítani annak a személynek, aki olyan infókat ad a nyomozó hatóságoknak, melynek birtokában a szervezet tevékenysége felderíthető. •

Szükség van spec. tényállások megalkotására is pl a tanúvédelem területén • Hatékonyabban kell alkalmazni a rendőrség rendelkezésére álló titkos nyomozási tevékenység eszköztárát - pl. informátor vagy bizalmi személy igénybevétele; titkos eszközök alkalmazása. • Biztosítani kell a hatékony nemzetközi együttműködést - szükség van a nemzeti és nemzetközi számítógépes stratégiai információs rendszer működtetésére. Lévai : Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés A normativitás alapján az egyes élvezeti szerekhez való társadalmi viszonyulás lehet : - megengedő - permisszív (pl. alkohol és koffein ) - tiltó - absztinencia (pl. kábszer) - kétértelmű, ellentmondásos - ambivalencia (pl. nikotin, dohányzás) 1. Az alkoholizmus és a bűnözés 1.1 Alapfogalmak Az alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartások alapján az emberek a következő csoportokba sorolhatók : 1. absztinensek 2. szociális ivók

- mértékletesen isznak, soha nem részegek 3. excesszív ivók - mértéktelenségük az elfogyasztott ital mennyiségében vagy a lerészegedés gyakoriságában nyilvánul meg 4. alkoholbetegek, akik függő viszonyba kerültek az alkohollal 5. krónikus alkoholbetegek , akik testi-szellemi károsodást szenvedtek az italtól Alkoholbetegnek tekintjük azokat az eü.-i ellátásra szoruló rendszeres italfogyasztókat, akik alkoholfogyasztásuk következtében személyiségi, magatartási, tártsadalmi, életviteli vonatkozásban súlyosan sérültek, az alkohollal pszichikus függőségbe kerültek vagy/és szomatikusan is károsodtak. Az alkoholbetegség folyamatosan alakul ki : káros mértékű alkoholfogyasztás az alkoholizmusig ill. az idült alkoholizmusig terjedő folyamat során a személyiség fokozatosan leépül (ez a folyamat is része az ún. alkoholista karriernek) A részegség az alkohollal való visszaélésnek tekinthető : olyan heveny mérgezési állapotot

jelent, amely tudatzavart és az önkontrollnak a véralkohol-szinttől függő részleges vagy teljes elvesztését eredményezi. Fajai : 38 39 • alkoholmérgezés első fázisa - ebben a fázisban gátlástalan és agresszív megnyilvánulások jelentkeznek, gyakori az öntúlértékelés • kóros részegség - ennek lényege, hogy viszonylag kis mennyiségű alkohol fogyasztása is súlyos viselkedési kontrollvesztést eredményez • veszélyes ivás - ha a munkával, életmóddal interferál az alkoholfogyasztás • mértékletes ivás ( angol orvosok királyi kollégiumának ajánlása szerint : férfiak heti adagja 168 gramm, nőké 112) • mértéktelen ivás - ez még nem betegség, de az alkoholbetegség kialakulásának nélkülözhetetlen előfeltétele • alkoholizmus - Jellinek szerint : az alkoholfogyasztásnak mindazon módja, mely az egyén vagy a közösség károsodásához vezet. 1.2 Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggésének kriminológiai

kérdései 1. az alkohol legális drog, így az alkohol és a kriminalitás kapcsolata jellemzően az alkohol káros mértékű fogyasztásához kötődik 2. a közvetlen kapcsolat élettani alapja az alkohol gátlásoldó hatása, és az ennek következtében megvalósított jogsértő, erőszakos magatartások 3. bizonyos tevékenységek folytatása alkoholos befolyásoltság állapotában bj-ilag tilos 4. a kriminológiai vizsgálatok elsősorban az ittas járművezetésre és az erőszakos bcs-ekre terjednek ki 5. az alkohollal kapcsolatos bcs-ek egy része az elkövető italozó életmódjával függ össze 6. a vizsgálatok másik területe, hogy mennyire jár együtt az alkoholizmus és a bűnözés A kutatási eredmények szerint a bűnelkövetés és az alkohollal való visszaélés párhuzamosan fordul elő, és legnagyobb a két deviancia intenzitása a fiatal felnőttek körében. Más kutatások szerint az ún. alkalmi bűntettesek - akik nem tervezték annak a bcs-nek az

elkövetését, amely miatt felelősségre vonták őket - az elkövetés napján több szeszesitalt fogyasztottak, mint a nem alkalmi bűntettesek. Más felmérések azt mutatták, hogy az erőszakos bcs.-ek miatt bebörtönzötteknek közel a fele fogyasztott alkoholt közvetlenül a bűntett elkövetése előtt. 1.3 A Mo-i helyzet Az alkoholizmussal kapcsolatos járványtani helyzetet tükröző mutatók a következők : - a nyilvántartott alkoholisták száma - és az alkoholisták becsült száma, a becslés alapja : • az ún. Jellinek-formula : a májzsugorodásban meghaltak évenkénti száma • az ún. Ledermann-modell : az egy főre eső évi abszolút alkoholfogyasztás mértéke. Magyarországon az alkoholisták becsült száma hosszabb ideje emelkedik : a 90-es évek elején kb. 5-600 ezer, 93-ban már 995 ezer volt Ez kb évenkénti 10,7 literes szeszfogyasztást jelent nálunk. Nálunk a bj. nem tiltja az alkoholfogyasztást, ezzel együtt azonban az elkövető annak

ellenére nem mentesül a bj.-i felelősségre vonás alól, hogy cselekményét tudatzavar állapotában követte el. 39 40 A Btk.-ban 2 bcs-nél tényállási elem a " szeszes italtól befolyásolt állapot" : járművezetés; járművezetés átengedése. A Btk. rendelkezései közül még ki kell emelni az "alkoholisták kényszergyógyítását" is 1994-ben az ismertté vált bűnelkövetők kb. 32 %-a követett el bcs-t alkohol hatása alatt - az alkoholizmussal való kapcsolat az erőszakos bcs.-nél a legerőteljesebb Az erőszakos és garázda bűnelkövetők 45 %-a állt alkohol hatása alatt a bcs. elkövetésekor Csonka és Vavró kutatása a következő eredményekkel zárult : • az elítéltek 1/5-ének bűntette állt kapcsolatban alkoholfogyasztással • férfiak 25%-ánál játszott szerepet az alkohol • a fogyasztás mértéke a 21-24 éveseknél a legnagyobb • elváltakra jellemző elsősorban • foglalkozás szerint pedig a

mezőgazdasági dolgozók körében a legnagyobb ez az arány , őket követik az egyéb fizikai dolgozók, majd a szellemi foglalkozásúak. Az ELTE Kriminológiai Csoportjának kutatásai : • erőszakos bcs.-ek közül minden másodikat követtek el ilyen állapotban • a tettes aktívabb közreműködése jellemezte ezeket • az alkoholos elkövetési mód-szórakozás között szoros kapcsolat mutatható ki • a vegyes jellegű erőszakos cselekményeknél döntő befolyással bír az alkoholfogyasztás • a konfliktusos cselekményeknél a rögtönös szándék kialakulásában játszik szerepet • támadó jellegű bcs.-eknél pedig csak kisebb jelentőségű 1.4 A megelőzés • A visszaszorítás az alkohológiai intézményrendszer fejlesztésével és eü.-i felvilágosító programokkal lehetséges. • Az ún. veszélyes ivás eseteire fenn kell tartani a bj-i tilalmat, de a többinél elsősorban a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. • Fejleszteni kell az

alkoholisták kényszergyógyításának feltételeit - meg kell fontolni a pszichiátriai intézetben végrehajtandó kényszergyógyítás bevezetését is. 2. A kábszer-probléma Elmondható, hogy nagyon hosszú ideig nem alakult ki közmegegyezés a kábszerek használatára vonatkozón. A bűnözéshez kapcsolódón a deviancia kapcsolatát befolyásoló további tényező még a növekvő kereslet. Erre a megnövekedett keresletre mind az USA, mind Eu a feltétlen tilalomra építő jogi szabályozással válaszolt, a kábszer-fogyasztást visszaélésként értelmezték. A korlátozó tv.kezés és a megnövekedett kereslet miatt egyre hatalmasabb méreteket öltött az illegális kábszer-kereskedelem és a droghasználathoz kapcsolódó bűnözés. 2.1 A kábszer-probléma egyes kérdései • a kábszer-probléma fogalma magában foglalja a drogok nem orvosi célú, jogtalan fogyasztásából eredő jelenségeit. • a jelenségek alapvetően 2 csoportra oszthatók : 40

41 • • • • • • • kínálati oldal : termelés; termesztés; haszon tisztára mosása; szállítás; forgalmazás; értékesítés; kontroll intézményei • keresleti oldal : használat; fogyasztás. Az ezekbe való beavatkozás főleg gyógyító, terápiás jellegű, de megtalálhatók a szocpol.-i, vmint a bj-i elemek is a "visszaélés", vagyis a "nem orvosi alkalmazás" a WHO 1977. évi meghatározása szerint : • A drog bármely anyag lehet, mely az élő szervezetbe bekerülve annak egy vagy több funkcióját módosítja • a visszaélés a drog mértéktelen használatának folyamatos vagy időszakos volta, mely az orvosi alkalmazás számára elfogadhatatlan, azzal ellentmondó vagy ahhoz nem kapcsolódik • a visszaélés viselkedésváltozáshoz vezethet, ill. a hozzászokás kifejlődésével az adagolás emelését vonja maga után. a visszaélés nem egyenlő a drogfüggőséggel, ennek ismertető jegyei a WHO meghatározása

szerint : • adagnövelés • tolerancia, hozzászokás kialakulása • megvonási szindróma A droghasználók lehetséges csoportosítása a WHO szerint : 1. kísérletezők ( csak néhány alkalommal próbálnak ki vmilyen drogot) 2. alkalmi fogyasztók ( hosszabb perióduson keresztül nem rendszeresen drogot fogyasztók; ált. biz alkalmakhoz kötődik a fogyasztás, max pszichés függés kialakulása) 3. rendszeres fogyasztók ( hosszú időn keresztül heti több alkalommal történő fogyasztás; jellemző a pszichés ill. testi függés) Külön csoportja a függésben levő személyek csoportja. Az eladók csoportosítása ( Schur nyomán) : • importőrök • hivatásos nagykereskedők • kiskereskedők • utcai árusok ( maguk is fogyaszthatnak drogot) • ún. pusherek ( akik azért árulják a szert, hogy a saját adagjuk beszerzéséhez így pénzhez jussanak) drognak minősül : minden olyan anyag, mely a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet,

amelynek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelynek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas, vagy deviáns. a drogok csoportosítása : • kábszerek - klasszikus kábszerek, ópiátok, kokain, hallucinogének stb. • gyógyszerek • "szippantással" használatos anyagok • ritkábban előforduló anyagok 2.3 A kábszer-bűnözés kriminológiája ∗ A kábszer-bűnözés a drogok illegitim fogyasztásával összefüggő deliktumok kriminológiai gyüjtőfogalma. ∗ kínálati oldal bcs.-ei - ezek a bcs-ek jellemzően a szervezett bűnözés körébe tartoznak: 41 42 ∗ drogok illegális előállítása; ∗ terjesztése; ∗ kereskedelme; ∗ propaganda. ∗ keresleti oldal bcs.-ei : a kábszer-fogyasztók azon cselekményei, melyekkel a szenvedélyüket kielégítik; hozzájutnak a droghoz. Elsősorban az ún áldozat nélküli bcsek vagy a hagyományos bűnözés körébe tartoznak ezek a bcs-ek A keresleti oldali bűnözés

típusai : 4. direkt kábszer-bűnözés (bj-i tényállásokba ütköző cselekmények) 5. indirekt kábszer-bűnözés : a drog megszerzése érdekében elkövetett bcs-ek, 2 alcsoportja : ∗ beszerző bűnözés : elkövető célja a bcs. elkövetése révén a kábszerhez jutás ∗ jövedelemszerző bűnözés : a bcs. elkövetése útján pénzt szerezni, és ezen kábszert vásárolni 6. következménybűnözés : a kábszer hatása alatt elkövetett cselekmények 2.4 a kábszer- probléma és a bűnözés kapcsolata - a kérdés, hogy hogyan befolyásolja egymást a kábítószerrel visszaélés és a bűnözés, milyen tartalmú a 2 jelenség kapcsolata. A kapcsolat lehet : ∗ közvetlen : ha az alkalmazott drog farmakológiai hatásának a következménye az elkövetett bcs. Közvetlen kapcsolatot teremthet még a jogi szabályozás is a visszaéléssel összefüggő egyes cselekmények kriminalizálása által. ∗ közvetett kapcsolat : itt a következő kérdések

merülnek fel : ∗ a drogfogyasztás okozza-e a bűnelkövetést ? ∗ milyen társadalmi tényezők hatására lesz vki a drogszíntér szereplője ? ∗ mivel magyarázható, hogy a visszaélők egy része bűnelkövetővé válik ? 2.5 A kábítószerrel visszaélés és a bűnözés kapcsolatára vonatkozó szakirodalom kutatások A szakirodalmat 2 csoportra lehet osztani : • a kábszerbűnözés egészének, ill. egy-egy területének a kábszer-bcsek típusainak jellemzőit taglaló morfológiai jellegű, vmint a morfológiai adatokon alapuló munkák - ez elsősorban a kriminálstatiszitika adatainak felhasználásával ill. az ig.szolg egyes dokumentumainak feldolgozásával készül Ezek a kábszer-bűnözés tendenciájáról, egyéb morfológiai, tipológiai jellemzőiről informálnak. • a kábszerrel visszaélés és a bűnözés kapcsolatával, annak tartalmával és a tartalmat meghatározó tényezőkkel foglalkozó kutatások - ezek a 2 deviancia egymásra

hatásának vizsgálatával foglalkoznak. Módszertani szempontból a mintavétel tekintetében a kutatások 2 csoportra oszthatók : • a hivatalosan kábszeresekként ill. bűnözőként definiált alanyokkal végzett vizsgálatok - elsősorban eü.-i intézményekben, de Johnston szerint az ilyen szervezetek adatai félrevezető képet mutathatnak a kábszerrel visszaélők tényleges nagyságáról és jellegéről. • a normális fiatalkorú népességgel végzett vizsgálatok. 42 43 A kutatások érvényessége sok tényezőtől függ, így pl . , hogy a vizsgálat során kbséget tettek - a "droggal összefüggő" és a "drogtól független" kriminalitás között; mennyire sikerült a kontrollcsoport alkalmazása ill. mennyire sikerült ellenőrizni a vizsgálat eredményeit, megállapításait. A kutatások alapján a következő megállapítások tekinthetők érvényesnek a kábszerrel visszaélés a bűnözés kapcsolatáról : 1. azoknál a

személyeknél, akik visszaélők és bűnelkövetők is az 50-es évektől a bűnözés általában megelőzi a kábszer-fogyasztást 2. minél elterjedtebb a bűnözés egy fiatalkorú társaságban, illl minél több a beilleszkedési problémákkal küzdő személy, annál nagyobb a kábszerrel visszaélők aránya a csoportban 3. legnagyobb valószínűséggel az olyan kábszerrel visszaélők ellen indítanak eljárást kábszer-bcs.-ek miatt, akik büntetett előéletűek 4. a kábszer-bcs-ek elkövetői sokkal tipikusabban jellemzik az elkövető populációt, mint a kábszerrel visszaélő népcsoportot 5. a bűnelkövetés módja nem módosítja a kábszer-fogyasztást egy-egy visszaélőnél, a kábszerrel való visszaélés viszont oly mértékben módosította a bűnözésük alakulását, hogy egyre inkább már csak kábszer-bcs.-ért ítélték el ezeket az embereket 6. nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy a 2 deviancia között ok-okozati kapcsolat lenne, de a

bűnelkövetés gyakorisága és az elkövetett bcs. súlyossága egyenes arányban növekszik a visszaélés súlyosabbá válásával. A kábszerrel való visszaélés tehát nem oka a bűnözésnek, de erősítőleg hat a bűnelkövetésre. 7. a kábszerrel visszaélésnek csak a bűnözés bizonyos formáival van kapcsolata ezek feltárásához szükség van a bcs ill drogspecifikus vizsgálatokra is 8. csak a drogok elenyésző részének van közvetlen hatása a bűnözésre ( pl amfetamin - itt a bűnelkövetéssel való kapcsolat közvetlen. 2.6 A kábszer - probléma alakulása Mo-on 2.61 A fejlődés szakaszai • Az első szakasz a 60-as évek közepétől tartott az évtized végéig. Ekkor még csak szórványosan előforduló deviancia volt • A második szakasz a 70-es évek elejére volt jellemző - ez a modern kori droghullám megjelenése volt. Erre az időszakra a gyógyszer-alkohol keveréke volt a jellemző A hozzájutás elsődleges terepe a kortárs csoport -

szinte kizárólag bp.-i jelenség • A 3. szakasz a 80-as évek elejéig tartott Ekkor kezdett vidéken is terjedni , a "csöves jelenséggel" egyidőben. Formája a szipózás ill a kodeintartalmú gyógyszerek; a hozzájutás tipikus eszköze volt a recepthamisítás, ill. a kórházi lopás • A 4. szakasz a 80-as évek második fele : a visszaélés változatlanul terjed; emelekedett a nők aránya ill. nőtt a fogyasztott drogok köre Pl házi mákkészítmények; kodeinféleségek; ill. Hydrocodin intarvénás alkalmazása stb Megjelent már a kemény drogok iránti igény is ill. ezzel egyidőben a kínálati oldal jelenségei is mutatkoznak • A 89 óta tartó ötödik szakasz jellemzői : megindult az illegális kereskedelem, kísérletek történtek a kábszerek házi előállítására, termesztésére; rendkívül széles az illegális drogok választéka; külföldiek pénzmosási akciói is itt folynak. 43 44 2.62 A jellemzői • A Ny- európai

viszonyokhoz képest azonban van két igen lényeges kbség : • a jelenség nagyságrendje, az elterjedtség mértéke • nálunk rendszerré összeálló drogszíntérről, kereskedők - fogyasztók összekapcsolódásáról nem beszélhetünk. • A növekvő kereslet miatt hazánk nemcsak tranzit-, hanem célország is lett. A fogyasztók szociológiai szempontból 2 csoportba sorolhatók : - akik a modern droghullám hazai megjelenése során váltak fogyasztókká (próbálkozók és rendszeres visszaélők is) - a másik csoport tagjai felnőttek - többségük a Brill-Bejerot-féle magányos drogos típusát reprezentálja (ált. rendszeres visszaesők) • a kábszer-fogyasztás büntetendő cselekmény - a fogyasztás büntetendősége a kábszer birtokban tartásának szankcionálásán keresztül valósul meg. A 155 sz BK-állásfoglalás szerint a fogyasztó akkor is elköveti a kábszerrel való visszaélés bcs.-ét, ha nem maga termesztette, állította elő vagy

tartotta a kábszert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg. • Mit tekintünk kábszernek ? : • kábszer minden olyan anyag, melyet a jszabály annak nyilvánít ⇒ a kábszerek jegyzékét az 1/1968 BM-EüM sz. rendelet mellékletei tartalmazzák : pl klasszikus kábszerek; gyógyszer-alapanyagok; gyógyszerkészítmények • pszichotrop anyagok is ide tartoznak ( 4/1980 EüM-BM sz. rendelet) - pl LSD; meszkalin; amfetamin stb. • a direkt kábszer-bűnözés 1980-1991 között elenyésző hányadát jelentette a hazai kriminalitásnak • az indirekt kábszerkriminalitás is csekély mennyiségű • az elítéltek döntő többsége 15-24 éves volt • a bűnözés és kábszerrrel visszaélés valódi összefonódásáról nem beszélhetünk 2.7 A megelőzés A megelőzés elsősorban az egyes államok kábszer-politikájától függ : • A "nullatolerancia" a kábszerek minden fajtájával szembeni tilalomra épülő drogpolitika ( pl. USA) - mind

a kereslet mind a kínálat visszaszorítása vonatkozásában Ennek kedvező hatása lehet a kereslet csökkentésére, de vannak negatív következményei : ∗ bj. szerepének előtérbe kerülése ∗ erőszak fellángolásához vezethet a hatékonyságot növelő eszközök használata ∗ drogszíntér vmennyi szereplőjének agresszivitásával járhat • a betegségmodellre épülő, ún. "kompromisszumos változat"-nál az elsődleges cél a gyógyítás, nem pedig a büntetés. Ebben a kábszerezés csökkentése döntően a szocializációban közreműködő intézmények és az eü. feladata • a kábszerek osztályozásán alapuló ún. holland modell a prevenciós feladatok megosztását, ésszerű differenciálását teszi lehetővé. De facto legalizálta a 30 g alatti cannabis típusú kábszerek használatát és terjesztését ill. megkülönbözteti az "elfogadható kockázattal járó"(marihuána, hasis) és az "elfogadhatatlan

kockázattal járó" drogokat (pl. heroin, kokain). Az első körbe tartozó drogok fogyasztásának csökkentésére az iskolai és eü-i felvilágosítás révén törekszik, míg a második körnél a rendőrség tevékenysége jut 44 45 szerephez - ez utóbbira koncentrál a felderítés és bűnüldözés, legfontosabb célja a kínálat korlátozása, és a bcs.-ek megelőzése Molnár : Életkor és bűnözés (ajánlott !) A bűnözés mint életfolyamat Quételet szerint az életkor befolyásolja a bűnözés mennyiségi alakulását, a Glueck házaspár szerint pedig a bűnözés alakulásában az életkor a legenergikusabb faktor. A karrierbűnözés (Glaser) egy életszakaszra vagy életszakaszokra kiterjedő bűnözői aktivitás, amelynek a vizsgálata során a kutatók a társadalmi elvárásokkal szemben megnyilvánuló sorozatos kudarc jelenségeire koncentrálnak. Ugyanakkor a karrierbűnözés nem azonos a visszaeső bűnözéssel, mivel ez az

elkövetések és elítélések naptári időhöz kötött kombinációjára koncentráló elkövetési és minősítési forma kizárólagosan ítélkezési célokat szolgál. A karrierbűnözés kezdete : - minél korábbi életkorban kerül sor az első bcs. elkövetésére, annál súlyosabb és hosszabb ideig tart majd a bűnöző karrier, mivel az életkorral kialakult fizikai képesség a társadalmi integráción keresztül nem kerül hasznosításra és így a konformitás elmarad, és az életkornak a bűnözésre gyakorolt hatása érzékelhetően felerősödik. A legtöbb esetben azonban a gyermekkorban kezdődő bűnözés a fiatalkor végén befejeződik, mivel a bűnözést életpályaként választó fiatalok egy része figyelemre méltó bűnözési intenzitás után változtat bűnöző életmódján, és megkísérli a társadalomba való beépülést. A karrier élettartama : Shannon , amerikai kriminológus szerint a korai életkorban bekövetkező rendőri

kontaktusoknak egyenes következménye a későbbi elkövetések gyakorisága, az egymás utáni sorrendben a mind súlyosabb bcs.-ek megjelenése, amelyek egyszersmind hosszabb időtartam alatt zajlanak le. 45 46 Wolfgang szerint az elkövetések sorrendjében különösen a testi sértési cselekmények száma emelkedik drámaian - az életkor korrelációban van a bekövetkező testi sértések súlyosságával. A 14. évet betöltöttek körében a büntetlenség aránya 98-99 %-os, az életkorral aztán a büntetett előéletűek százalékos aránya egyre nagyobb, míg az 50. év betöltése után ismét magasabb arányú a büntetlen előéletűek száma. Hirschi és Gottferdson vizsgálatai azt mutatták, hogy az eltérő időszakok eltérő társadalmainak bűnözői kormegoszlása lényegében változatlan. Fehér : A női bűnözés (ajánlott !) A női bűnözés aránya az összbűnözésen belül alacsonyabb, mint a férfiaké, ami viszont a rejtett bűnözést

illeti itt a női és férfi bűnözés aránya már sokkal kiegyensúlyozottabb. Ennek oka az elnézőbb bánásmód, vmint az elkövetett cselekmények jellege és kisebb súlya. 1. A biológiai irányzatok E szerint a típusos női magatartások sztereotip jellegének természettől adott és változtathatatlan okai vannak. Az öröklött alkati adottságok a bűnöző nő alapvető magatartását is meghatározzák. Lombroso és Ferrero szerint a nő nem más, mint fejlődésében visszamaradt férfi, akit infantilis vonások jellemeznek, ennek egyenes következménye a pszichológiai, lélektani alacsonyabbrendűség. Pl a hazugság a női karakter organikus része; a nő igazságérzete hiányzik; kevesebbet gondolkodik és nem tud kbséget tenni igaz és hamis között. Wulffen a női bűnözést a nemiség következményének, a női szexualitás közvetlen vagy közvetett megnyilvánulásának tartja. Weininger, Weinberg, Buschan, Koppenfels pedig a nő intenzívebb

nemiségében, mint levezető rendszerben látják az alacsonyabb részvétel okát. 2. A szociológiai és szociálpszichológiai irányzatok A társadalmi környezetnek a női bűnözásre gyakorolt hatását vizsgálják., ugyanakkor ezt a biológiai irányzat képviselői sem tagadják. A kbség a kettő között, hogy mely tényezők dominanciáját hangsúlyozzák, kivéve az eklektikus szemlélet képviselőit, akik mindkét tényező befolyását közel azonosnak értékelik. Quételet szerint az eltérő bűnözési ráta a nő életmódjára és szokásainak sajátosságaira vezethető vissza. Colojanni e jellegzetességét a társadalmi viszonyokkal magyarázta. 46 47 Aschaffenburg a nő életmódját emeli ki releváns tényezőként. Angyal Pál az alkohol szerepére utal; Irk és Vámbéry pedig a nő gazdasági individualitásának hiányában, ill. a társadalmi-gazdasági életben játszott kisebb szerepre vezeti vissza az alacsonyabb részvételt. 3. Az

eltérő arány okai Elsősorban társadalmi vezérlésen és hatásokon alapul pl. a társadalmi kapcsolatok szűkebb köre kevesebb alkalmat nyújt az elkövetővé vagy sértetté válás számára. A nők szorosabb társadalmi kontroll alatt állnak a családban és a szűkebb társadalmi környezetben, melynek további hatása, hogy intenzívebb függő viszony alakul ki a mikrokörnyezettel, és ez csökkenti a deviáns, bűnöző csoportok rájuk gyakorolt hatását. 4. A női bűnözés struktúrája Az utóbbi évtizedekben nőtt a női kriminalitás aránya, főleg a kis- és közepes súlyú vagyon elleni bcs.-eknél, vmint a kábszerrel visszaélés terén Az erőszakos bcs.-ek körében dominál a hozzátartozó ellen irányuló, felfokozott érzelmek által motívált emberölés és kísérlete, ill. az életveszélyt okozó testi sértés Ezeket a bcs-eket hosszú ideig tartó válságállapot vagy kölcsönös konfliktus előzi meg általában. A betöréses lopás

eseténél ált. társtettesi vagy részesi alakzattal lehet találkozni ebben a körben. 47 48 Vígh : Bűnismétlők, visszaesők, veszélyes bűnözők 1. A visszaeső fogalma A szakirodalomban a visszaeső fogalma gyakran azonosul az ismételt bűnelkövető fogalmával. A kriminológia a bűnismétlés tényét tekinti döntő kritériumnak - használatos az alkalmi, a karrier, a krónikus elkövetők fogalma. Visszaeső az a bűnismétlő, aki konok bűnöző tulajdonságokkal rendelkezik, akinek újabb bcs.-e - a cselekmény motívuma, célja vagy elkövetési körülménye szempontjából hasonló, mint az előzőleg elkövetett bcs.-é - erre a körre használatos még a kriminológiai visszaeső fogalma is. Veszélyes bűnöző - azok a többszörös visszaesők tekinthetők ilyennek, akiket négy vagy több alkalommal vontak felelősségre szándékos bűntettek elkövetéséért, és az elkövetésre az erőszak alkalmazása általában jellemző. A Btk. alapján :

• Visszaeső a szándékos bcs. elkövetője, ha korábban szándékos bcs miatt 30 napot meghaladó, végrehajtandó szv.-re ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bcs. elkövetéséig 3 év még nem telt el • különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal uolyan vagy hasonló jellegű bcs.-t követ el • többszörös visszaeső az, akit szándékos bcs. elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szv.-sel fenyegetett újabb bcs-e elkövetéséig 3 év még nem telt el 2. A visszaesés megjelenési formái 48 49 • A terjedelmének mérésére elsősorban az ismételt elkövetők vagy elítéltek számát és arányát használják. • Az európai országok többségére jellemző, hogy a visszaesést általános minősítő körülményként értékelik. • Lényeges

kbség mutatkozik a büntetett előéletűek , a visszaesők számában az elkövetők és az elítéltek körében - mind az elkövetők, mind az elítéltek körében a büntetett előéletűek aránya mintegy egyharmad. • Az elkövetők száma 1980-tól mintegy 70 %-kal emelkedett, hasonló arányban nőtt a büntetett előéletűek száma is. • Az elítéltek nemek szerinti megoszlásában a visszesők artánya követi a bűnelkövetők általános arányát. • A kor szerinti megoszlás is hasonló egybeesést mutat - legnagyobb arányban a 20-24 évesek szerepelnek. • A családi állapot szempontjából a legmagasabb a kriminalitás a hajadonok, nőtlenek, elváltak és a különváltan élők körében. • Az ismételt elkövetés szoros összefüggést mutat az alacsonyabb iskolai végzettséggel is. • Megállapítható, hogy a vagyon elleni visszaesők nagyobb számban követnek el korábban bcs.-eket, mint az erőszakos elkövetők • A veszélyes bűnelkövetők,

a szervezett bcs.-ek elkövetői igen gyakran a többszörös bűnelkövetők táborából verbuválódnak. 3. Kauzalitás A visszaeső bűnelkövetés tömegjelenségnek is tekinthető. A visszaesők magatartását három alapvető tényező determinálja : 1. a személyiség, a pszichikus ssajátosságok rendszere és állapota 2. a biológiai adottságok és sajátosságok 3. a környezeti tényezők - ezen belül is a társadalmi viszonyok 3.1 A visszaesés társadalmi okai ° Ilyen tényezők lehetnek : ∗ a társadalmi dezorganizáltság ∗ létbizonytalanság ∗ mnélküliség ∗ társadalmi igazságtalanságok ∗ egoizmus stb. ° Vagyis mindazoknak a tényezőknek a jelenléte, amelyek egy társadalmi rendszerváltás, az átmeneti társadalom, ill. a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet tvszerű velejárói. ° A visszesők bűnözése szoros kapcsolatban van a fiatalkorban elkövetett bcs.-ekkel A bűnözői pályafutás nagyon gyakran a fiatalkorban vagy

még korábban, a gyermekkorban kezdődik. A deviáns szülői környezet igen nagy hatással lehet erre ° Az első bcs. elkövetése sok esetben a bűnöző életmód megalapozójává válik (pl Nemes Lipót a bűnözői karrier kialakulásának okát a korai gyermeknevelés hibáiban látta; Vigotszkij pedig a szülői és az iskolat hatást emeli ki) A fiatalkorban elkezdődő bűnöző karrier később, különösen idősebb korban aligha állítható meg vagy fordítható vissza. 49 50 ° Az ELTE Kriminológiai Tanszéke által végzett kutatások bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van a halmozottan hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés között. ° Az ismételt elkövetők körében magas az egyes hátrányos helyzetet jelző faktorok jelenléte, s igen gyakran ezek halmozódása is jellemző. ° Minél több hátrányos faktor halmozódik fel a társ. egyedeinél, annál nagyobb a valószínűsége a bcs. elkövetésének ( halmozódási konstellációk

alapján állítható) ° A faktorok halmozódásának legérdekesebb konstellációja az "elsődleges" és a "másodlagos" faktorok kapcsolódása : pl. A büntetettség és az alkoholizmus; az alacsony iskolai végzettség; a segédmunka és a hátrányos lakáshelyzet. ° Az ilyen konstellációtípusok felismerése teszi lehetővé az individuáluis prognózis elkészítését, így a bűnelkövetővé ill. a visszaesővé válás előrejelzését ° A vizsgált tényezők közül kiemelkedik a gyermeklétszám és az iskolai végzettség szerinti hátrányos helyzet. A legkedvezőbb nevelési helyzet a kétgyermekes családokban van, innen kerülnek ki legkisebb arányban a bűnelkövetők. ° A hátrányos helyzet második legsúlyosabb faktora az alacsony iskolai végzettség. ° A bűnelkövetők és a visszaesők közötti kbség az életmódjukban mutatkozik. A visszaesés igen nagy százalékban jár együtt a hátrányos foglalkozással, a nehéz

lakáshelyzettel, az alkoholista életmóddal, így a visszaesőknél a hátrányos helyzet rendszerint halmozottan fordul elő. A visszaesőknek egy része korábban nem volt hátrányos helyzetben, hanem csak később, igen gyakran az első bcs. elkövetése után vált hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűvé. 3.2 Biopszichikai tényezők ° A vizsgált személyek kisebb arányban öröklött, nagyobb arányban szerzett érzékszervi fogyatékossággal rendelkeztek. ° További jellemzője az ismételt elkövetőknek, hogy majdnem 50 %-uk követett már el öngyilkossági kísérletet. Ezek alapján megállapítható, hogy bizonyos testi, vmint pszichikai adottságok és problémák jelentős helyet foglalnak el a bűnismétlők életében, s ezek kétséget kizáróan hatással vannak életformájukra, céljaikra, szükségleteik kielégítési módjának megválasztására, azaz a bcs.-ek elkövetésére 4. A megelőzés Két koncepció lehetséges : - okságra épülő

- szituációra lapozó megelőzési koncepció. 4.1 A bj-i eszközök 1. a bj megfelelően húzza meg a határt a bcs-ek és az egyéb deviáns magatartások között 2. az ismételt, visszaeső bűnelkövetők száma jelentősen függ, hogy milyen a súlyos és kisebb súlyú bcs.-ek aránya az összbűnözésen belül ( nálunk a büntettek aránya 35 %, a vétségeké 65%) 3. legfontosabb bj-i eszköz a büntetés céljának meghatározása - itt a preventív, megelőző cél kerül előtérbe 50 51 Az alkalmazott büntetések 70 %-a volt szabadságvesztés a visszaesők körében. Hatékonyság : − az ismételt elkövetés arról tanúskodik, hogy vagy a büntetés maradt hatástalan, vagy a − − − − büntetés utáni viszonyok maradtak változatlanul kriminogén jellegűek az elkövetők egy részénél a büntetés alatt kialakul vmiféle társadalmi beilleszkedési szándék a normakövetésre , de a szabadulás utáni körülmények jelentős determináló

tényezők - gyakran erősebbek, mint a beilleszkedési szándék a visszatartó tényezők közül jelentős szerepe a lelkiismereti tényezőnek van a nevelési eszmében fogant 74-ben a relatíve határozatlan tartamú szv. bevezetése, mikor is a szabadulás az elítélt magatartásának függvénye volt, azonban nem váltotta be a reményeket, 89-ben megszüntették. a különösen veszélyes, súlyos bcs.-ek sorozatát elkövető elítéltek esetében a vegyes kezelés tűnik célszerűnek, tehát a gyógyító-nevelő kezelés. 4.2 Társadalmi bűnmegelőzés Itt a szituáció jut szerephez- különösen a szervezett bűnelkövetők esetében. A megelőzés lehetősége azokban az intézkedésekben rejlik, melyek a bűnözést gyökereiben, az okoknál támadják, vagyis azok ellen a viszonyok ellen indítanak harcot, melyek a bcs.-ek elkövetőjét a cselekményel elkövetésére inspirálják. Szerepet kap a kötelező általános iskolai képzés és nevelés, a szülők

felelősségének felébresztése stb. A társadalmi egyenlőtlenséggel szemben az igazságtalanságot, az egyenlőtlen esélyt kell kriminogén faktornak tekinteni. 51 52 Tauber : A deviancia mint kisebbség, a kisebbségek devianciája 1. A kisebbségek bűnözése 1.1 A rasszista megközelítés : Lényege, hogy az emberek egyes csoportjait a többitől külső, öröklött fizikai jellemzők alapján kbözteti meg, és e csoportokat a bűnözéssel kapcsolatos előítéletekkel sújtja. Számos kutató utal arra, hogy az ezen csoportok bűnözésére vonatkozó kriminálstatisztikai adatok torzítanak, és az ellenük folyó eljárások is részben manipuláltak , mert : ∗ az ilyen adatokat a faji diszkriminációtól nem mentes rendőri, ügyészi szervezet gyűjti ∗ a színesek bűnözése a fehér többségű társadalomban jól látható, szelektív észlelés érvényesül ∗ nem tudják jogaikat megfelelően érvényesíteni. Mindezek azonban nem változtatnak

azon a tényen, hogy e csoportok bűnözése magasabb az átlagnál. Ennek alapvető oka : ∗ hogy a társadalomba történő integrációjuk hiányos ∗ ezen kisebbségek kétféle civilizáció között élnek ∗ elvesztették hagyományos kisközösségi kapcsolataikat. 1.2 A bevándorlók kriminalitása A kutatók kbséget tesznek a bevándorlók első és második generációja között : 1. Az első generáció : ∗ a regisztrált bűnözésük általában alacsonyabb, mint a belföldieké ∗ a bevándorlók között lényeges kbségek vannak az összbűnözés mennyisége, a bcs.i csoportok nagysága, ill az összbűnözésen belüli arányt tekintve 52 53 ∗ a befogadó országban eltöltött időtartam növekedésével emelkedik a bevándorlók kriminalitása ∗ velük szemben sokkal szigorúbb kontroll érvényesül ∗ az etnikailag homogén kolóniákban lakó bevándorlók bűnözése alacsonyabb 2. A második generáció : ∗ nagyobb arányú bűnözés

jellemzi ∗ a bevándorlók gyermekeinek bűnözési gyakorisága magasabb ∗ Dél-, vagy Kelet-Eu.-ból származók nagyobb arányban követnek el bcs-eket ∗ bcs.-ek leggyakoribb motívuma a nyereségvágy ∗ a bűnöző karrierjük egyre inkább hasonlít a belföldiekéhez. 1.3 Külföldiek, vendégmunkások Az 50-es években indult egy nemzetközi migrációs folyamat, amikor a bevándorlók munkavállalási céllal érkeztek az adott országba, és akkor még nem kívántak ott véglegesen letelepedni. Az erőszakos bcs.-eknél az átlagosnál nagyobb a külföldiek aránya pl No-ban, az 1980-as évek közepén pedig gyökeresen megváltozott a helyzet az NSZK-ban, melynek oka : ∗ menekültügy - a menekültek a német lakosság kb. 4 %-át alkotják, ez az arány azonban nem tartalmazza a menedékjogot kapott személyek családtagjait, ill. azok számát, akik ugyan nem kaptak menedékjogot, de méltányolható okból nem toloncolják őket haza ( ún. Duldung intézmény)

∗ tömegessé vált a K-Eu.-ból No-ba történő kivándorlás folyamata ∗ jelentősen nőtt az illegális bevándorlók száma ∗ megváltoztak a külföldiek bűnözésével kapcsolatos problémák : ∗ már nem a vendégmunkások okoznak problémát, hanem a menedékjogot kapott személyek bűnözése ∗ e csoportokon belül is a legnagyobb probléma a fiatalok bűnözése ∗ az idegengyűlöletből fakadó, sérelmükre elkövetett bűnözések száma ugrásszerűen emelkedett. Korábban a kulturális konfliktus elmélete magyarázta ezt a jelenséget, azonban a 80-as évekre elvetették már azt, a legfontosabb okoknak : ° a rossz szociális helyzetet, ° a társadalmi felemelkedés , a mobilizáció rendkívül beszűkült esélyit tekintik. ° Hátrányos helyzetük összetevői : alacsony szakképzettség; gettóhoz hasonló lakásviszonyok; lenézik őket; mnélküliség; társadalom peremére szorulnak stb. A hátrányos társadalmi helyzet elmélete és a

peremhelyzet elmélete azonban figyelmen kívül hagy egy dolgot, hogy a II. vh utáni No-ban , az áttelepítetteknél éppen ezek a motívumok voltak ösztönzőek a társadalmi felemelkedéshez. A labelling-elmélet arra utal, hogy a nyilvánosságot, a tömegmédiát, a társadalmi-állami kontroll reagálási módjait a külföldiek másságával, alacsonyabb értékűségével, veszélyességével kapcsolatos előítéletek uralják - a külföldieket is bűnözési stigmákkal látják el, így óriási társadalmi kirekesztő nyomás jön létre. 2. A cigányság és a bűnözés 53 54 A cigányság Eu.-ban tömegesen a 15 században jelent meg, teljesen más kultúrával, és az eu.-ihoz képest több évszázados elmaradottsággal rendelkezett Sok országban ez az elmaradottság még nőtt is a cigányság és a társadalmi átlag között, így mindinkább a társadalom perifériájára szorultak. 2.1 A francia kutatások ∗ a cigányok által elkövetett bcs.-ek

kisebb súlyú bcs-ek, általában lopások ∗ az általuk elkövetett bcs.-ek sajátos vonásai : ∗ emberölések (féltékenységi indíték) ∗ hivatalos személy elleni erőszak (ittas állapotban) ∗ vagyon elleni bcs.-ek ( élelmiszer; pénz; áruházi lopások) 2.2 A csehszlovák kutatás E szerint az összes cigány bűnelkövető aránya kb. 3-4-szer volt magasabb, mint a nem cigány bűnelkövetőké. Különösen magas volt a fiatalkorúak aránya. 2.3 Magyar kutatások A cigány bűnelkövetők száma lényegesen meghaladja a nem cigányokét. A fiatalkorúaknál is uez elmondható. A cigányok körében 41 %-kal több az erőszakos bcs.-ekkel gyanúsítottak aránya, mint a nem cigányoknál. A nők aránya kétszer magasabb a cigány gyanúsítottak körében. 2.4 A cigányság bűnözésének okai 1. szociális okok : ∗ nagy család ∗ iskolázatlanság ∗ értelmetlen szórakozás ∗ fogékonyság az erőszak megnyilvánulásaira 2. gazdasági okok : ∗

pénzhiány ∗ gyakori éhezés ∗ mnélküliség ∗ szakképzetlenség ∗ pénzeszközök sajátos kezelésének módja ∗ munkához és a művelődéshez való negatív viszony ∗ lakások nagysága és a benne lakók magas száma ∗ igen gyakori alkoholizmus 54 55 Az empirikus kutatások bebizonyították, hogy a cigányság bűnözése rétegspecifikus - a társadalmi rétegképző mutatók döntő módon meghatározzák az életmódszerkezetet. Ezen keresztül determinálják a deviancia milyenségét, gyakoriságát. Bizonyítást nyert, hogy nem a "cigány mivolt", vmely etnikai vonás az, amely a cigányság bűnözését determinálja. A cigányság bűnözése részben szubkulturális csoportok bűnözése - a családban több generációra visszamenőleg a családtagok többsége bűnöző életmódot folytatott. 2.5 Kulturális és értékrendbeli konfliktusok - körükben több helyen élt a vérbosszú intézménye - elkülönült kulturális

rendszerrel rendelkeznek - a vérbosszú alternatívát jelentett az állami hatalommal szemben - meghatározó a rokonsági kötelék szerepe - a kriminalitás a cigányság beilleszkedésben lévő csoportjait érinti leginkább, mivel ha egy tradicionális belső norma- és értékrendszer által irányított csoport felbomlik, akkor ezek az értékek, normák elvesztik szabályozó jellegüket, emiatt a csoport tagjainak egy sor konfliktus-szituációt jell megélnie. Palánkai : A magyar büntető ig.szolg -i rendszer jogi kerete, működési struktúrája A modern társadalmakban a bj.-i felelősségre vonás az állam monopóliuma Az állam büntető hatalma az államnak közhatalmi jellegű jogosítványa, melynek alapján meghatározza : ∗ a büntetendő cselekményeket és a jogkövetkezményeket ∗ a felelősségre mvonás szervezeti és működési rendjét ∗ a büntetések és intézkedések végrehajtási rendjét ∗ megbünteti a bcs.-t elkövetőket A büntető

hatalom jogállamban alkotmányosan korlátozott - a magyar alkotmányos berendezkedésben az állami büntető hatalom gyakorlása az ogy.; a kormány; az ügyészi szervezet; és a bírói szervezet között oszlik meg. A büntető hatalom alkotmányosságának őre az AB. Az ig.szolg-i rendszer alapját jogszabályok és normatív utasítások képezik A büntető felelősségre vonás modellje : azon célok és alapelvek együttese, amelyek az állami büntető igény érvényesítését jellemzik. 2. A jogi szabályozás rendszere ♦ Nemzetközi egyezmények (pl. Európai Emberi Jogi Egyezmény) ♦ Magyar Köztársaság Alkotmánya - az ig.szolg-t mint a bíróságok monopóliumát rögzíti : LB; Fővárosi Bíróság; megyei bíróságok; helyi bíróságok. Az Alkotmány az alapvető jogok és kötelezettségek között a bünetető hatalom gyakorlásának korlátait is kijelölő rendelkezést is tartalmaz ♦ a bíróságokról szóló 1972. évi IV tv ♦ a MK

ügyészségéről szóló 1972. évi V tv ♦ az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló 1994. évi LXXX tv ♦ a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV tv 55 56 a bv.-szervezetről szóló 1995 évi CVII tv Be.-ról szóló 1973 évi I tv büntetések és intézkedések vrh.-ról szóló 1979 évi 11 tvr ügyvédségről szóló 1983. évi 4 tvr igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. Korm r egyéb miniszteri rendeletek miniszteri utasítások LB irányelvei és elvi döntései Btk. - mely magatatások büntetendők; felelősségre vonás feltételei és akadályai; milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók; egyes bcs.-ek elkövetői milyen büntetéssel sújthatók; hogyan kell a büntetést kiszabni ♦ Btké. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ° A bj.-nak az emberi jogokat és a szabadságot szükségképpen korlátozó eszközeit csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni. ° Alapvető tendencia a büntetések

humanizálódása, és a preventív büntetési cél. A büntetés célja a jogépség deklarálása, a célra nem tekintő megtorlás - ez egyet jelent az arányos büntetés elvével. ° A bcs. elkövetését nem követi azonnal és automatikusan a büntetés - ezt megelőzi a büntetőeljárás ( be.) Ez formailag kötött eljárási cselekményel láncolata, melynek feladata és célja, hogy feltáruljon : történt -e bcs., ki az elkövető, és az felelősségre vonható -e. ° A büntetés-vrh. elsődleges rendeltetése a joghátrány valóra váltása, azonban magában foglalja a társadalmi reintegráció feladatait is. 3. A büntető igszolg szervezeti és személyei 3.1 A szervek : 1. a rendőrség : bűnmegeleőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami , fegyveres rendvédelmi szerv, mely a végrehajtó hatalom része. 2. az ügyészség : a legfőbb ügyészenek alárendelten működő, a bírósági szervezet alkotmányos

felépítésének megfelelően tagolt szervezet. 3. a bíróság : az állami hatalomnak az a megnyilvánulása, mely az erre rendelt szerevzet útján a vitássá tett vagy megsértett jogról - tvben szabályozott eljárás során - kötelező erővel dönt. A társadalom általi ellenőrzés a laikus bírák részvételével valósul meg Ahol első fokon a bíróság tanácsban jár el, a hivatásos bíró mellett 2 népi ülnök vesz részt, akiknek az ítélkezésben azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Őket a települési önkormányzat képviselő-testülete ill. a megyei szintű önkormányzati szerv közgyűlése választja 4 évre. Népi ülnök lehet minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és betöltötte a 24. évét 4. a büntetés-végrehajtás : a szabadságelvonással járó büntetéseket és intézkedéseket, vmint a be.-i kényszerintézkedéseket végrehajtó szervezet - állami, fegyveres, rendvédelmi szerv 5.

hivatásos pártfogók : a szabadságelvonással nem járó büntetések és intézkedések végrehajtásában kapnak főszerepet. A felnőttkorúak hivatásos pártfogói a bírósági szervezet részeként a megyei bíróságokon működő bv-csoportokhoz tartoznak, a fiatalkorúaké a közig. szervezet részét képező gyámhatóságok mellett működnek 56 57 6. javítóintézet : fiatalkorú elkövetők esetében alkalmazható - a népjóléti min felügyelete és közvetlen irányítása alatt működő nevelőintézet. 3.2 A szervek fő feladatai : 1. rendőrség : • közbiztonság és belső rend védelme • bcs.-ek megelőzése • a be. általános hatáskörű nyomozó hatóságaként : ∗ nyomozás teljesítése ∗ bcs. felderítése ∗ az elkövető kilétének megállapítása ∗ bizonyítékok összegyűjtése, biztosítása ∗ gyanúsított őrizetbevétele • a bv.-i feladatok : ∗ közügyektől eltiltás ∗ foglalkozástól eltiltás ∗

járművezetéstől eltiltás ∗ kitiltás ∗ kiutasítás végrehajtása ∗ közreműködés a pártfogó felügyelet végrehajtásában ∗ a pártfogolt közbiztonsági őrizetbevétele • bűnüldözési adatkezelés • pénzügyi bcs.-ek esetén a vám-, és pénzügyőrség jár el • állam elleni bcs.-eknél pedig a nemzetbizonsági szolgálatok működnek közre 2. ügyészség : • nyomozás meghatározott bcs.-ek esetén • felügyelet a nyomozás tv.essége felett ( nyomozó hatóság tevékenységének időszakos értékelése; határozatok felülvizsgálata; panaszok elbírálása; észrevételezések, utasítások; stb.) • vádemelésig a lakhelyelhagyási tilalom, a címzettnek nem kézbesített postai és távközlési küldemény lefoglalásának elrendelése • vádemelésig indítvány az előzetes letartóztatásra; ideiglenes kényszergyógykezelésére • vádemelésig a biztosíték letételének engedélyezése • vádemelés • a közvád

képviselete a bírósági eljárásban • jogorvoslatok benyújtása a bíróság nem jogerős és jogerős határozata ellen, mind a terhelt javára, mind terhére. • felügyelet a bv. és az eljárási kényszerintézkedések vrh-ának tvessége felett 3. bíróság : • ig.szolg bünetőügyekben : döntés a vádban megjelölt személynek a vádban leírt bcs.-ben való bűnösségéről és megbüntetéséről • a vádemelést megelőző eljárási szakaszban : ∗ döntés az előzetes letartóztatásról; ideiglenes kényszer-gyógykezelésről ∗ titkos információgyűjtés engedélyezése a nyomozást megelőzően és a nyomozásban 57 58 • bv.-feladatok : ∗ a büntetések és intézkedések végrehajtásának elrendelése ∗ ítélkező bíró : halasztás a szv., közérdekű munka, javítóintézeti nevelés megkezdésére; a pénzbüntetés megfizetésére; részletfizetés engedélyezése ∗ bv-bíró : ◊ a szv. fokozatának megváltoztatása ◊

enyhébb vrh.-i szabályok alkalmazása ◊ fenyítés elleni fellebbezés elbírálása ◊ feltételes szabadságra bocsátás ◊ feltételes szabadság megszüntetése ◊ közérdekű munkánál a mhely kijelölése ◊ pártfogó fü. elrendelése, hosszabbítása, megszüntetése ◊ fiatalkorúak elbocsátása a javítóintézetből ◊ ideiglenes elbocsátás megszüntetése ◊ tanulmányok folytatásának elrendelése a javítóintézetben ∗ bírósági végrehajtó : vagyoni jellegű büntetések és intézkedések vrh. 4. bv-szervezet : • végrehajtás : ∗ szv.; kényszergyógykezelés; kényszergyógyítás ∗ előzetes letartóztatás; ideiglenes kényszergyógykezelés • büntető ig.szolgon kívül : ∗ szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárás ∗ idegenrendészeti őrizet 5. pártfogói rendszer : • pártfogó fü. vrh-a : ∗ vádemelés elhalasztása ∗ próbára bocsátás ∗ felfüggesztett

szv. ∗ szv.-ből ideiglenes feltételes szabadságra bocsátás ∗ javítóintézetből ideiglenes elbocsátás • közérdekű munka vrh.-ának előkészítése, ellenőrzése • utógondozás • fiatalkorú pártfogó fü.-e a be tartama alatt 3.3 A büntető igszolg-ban résztvevő személyek 1. A terhelt : Egyik főszemélye a be-nak, a bcs elkövetésének alapos gyanújával terhelt személy. A terhelt elnevezéssel jelölik azt, aki ellen a be-t folytatják ( nyomozati szakban gyanúsított; bírósági eljárásban vádlott; büntetés jogerős kiszabása után elítélt). A terhelt jogosult megismerni, hogy milyen bcs. miatt indult ill folyik ellene az eljárás Jogosítványait az információra, a véleménynyilvánításra, az indítványok tételére, az eljárási cselekményekben való részvételre alapvetően az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog alapozza meg. • az ártatlanság vélelme : értelmében senki sem tekinthrtő bűnösnek mindaddig,

amíg a bj.-i felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg Ez az alapelv az egész be. alapelve, parancs a büntetőügyben eljáró vmennyi hatóság 58 59 számára. A bűnösség bizonyítása, vagyis az ártatlanság vélelmének megdöntése, a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. • a védelem joga : a hatóságok kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy az, akivel szemben a be.-t folytatják, a tvben meghatározott módon védekezhessék Ez a jog egyrészt a terhelt saját eljárási jogosítványaiban, másrészt a védőhöz való jogban és a védő jogállásában realizálódik. 2. Az elítélt : vannak minden büntetés és intézkedés végrehajtására érvényes tv-i előírások : • az elítélttel szemben csak az ítéletben és tv.ben meghatározott joghátrányok alkalmazhatók • a büntetés vrh.-a során mindenki anyanyelvét használhatja • a vrh. nem sértheti az elítélt személyhez fűződő

jogait, nem érintheti emberi méltóságát, becsületét; • a bv. során is érvényes a diszkrimináció tilalma • az elítéltet a büntetés és intézkedés vrh.-a során jogorvoslati jog illeti meg a vrh-t végző szervek határozata, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt • az elítélt köteles magát a büntetés, ill. az intézkedés vrh-ának alávetni 3. A védő : a be-ban a védelem funkcióját a terhelt mellett, de önállóan látja el A terhelt érdekében, de tőle függetlenül jár el. 4. A sértett : az akinek a jogát vagy jogos érdekét a bcs sértette vagy veszélyeztette A magánvádló az a sértett, aki a magánvádas bcs. miatti eljárásban a vádat a bíróság előtt képviseli. A magánfél pedig az a sértett, aki a be-ban érvényesíti a bcs-ből keletkezett kártérítési igényét, az ún. polgári jogi igényét 4. A büntetőeljárás ° Súlyosan jogkorlátozó jellegű az eszközrendszere, éppen ezért garanciális

jellegűek azok a rendelkezések, melyek meghatározzák, hogy melyek a be. megindításának és folytatásának feltételei, ill. akadályai ° Csak bcs. alapos gyanúja esetén és csak az ellen lehet indítani, akit bcs alapos gyanúja terhel. A be mindig bcs miatt, de nem mfeltétlenül meghatározott személy ellen irányul ° Nem lehet be.-t indítani, és a megindult eljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha : • a csel. nem bcs, vagy azt nem a terhelt ill a feljelentett személy követte el • nem állapítható meg a bcs. elkövetése ill az, hogy a bcs-t a terhelt ill a feljelentett személy követte el • büntethetőséget kizáró ok vagy megszüntető ok áll fenn • a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve : a rendkívüli jogorvoslatok : a perújítás és a felülvizsgálat esetét. ° Az eljárás felfüggesztése : a be. meghatározott személlyel szembeni megindításának és folytatásának ideiglenes

akadályai, amelyek elhárulása esetén az eljárás folytatható pl. a bcs. elkövetése után bekövetkezett elmebetegség; felkutatására tett intézkedés eredménytelensége stb. ° A legalitás elve alapján a büntetőügyekben eljáró hatóságok a tv.ben megállapított feltételek fennállása esetén kötelesek a be.-t lefolytatni, azaz minden bcs-t fel kell deríteni, minden elkövetőt felelősségre kell vonni. ° A Be. tv igen korlátozottan ismeri el a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság mérlegelési lehetőségét a be. megindítása, a vádemelés vagy a bj-i felelősségre vonás mellőzése kérdésében. 59 60 ° A be. 2 fő szakasza : a nyomozás és a bírósági szakasz : 1. A nyomozás : • a be. előkészítő jellegű szakasza • Feladata : a vádemelés kérdésében való döntéshez szükséges tények összegyűjtése és rögzítése, ezzel a bírósági szakasz megalapozása. • Az eljárás lezárulhat a nyomozási szakban; a

nyomozást nem követi szükségképp a bírósági eljárás. • A nyomozási szak főszabálya alól kivételt jelentenek a magánvádas ügyek. Ezek a bíróság előtt indulnak, és nyomozásra csak kivételesen kerül sor, ha a feljelentett cselekmény elkövetője ismeretlen, vagy ha a bizonyítási eszközök felkutatása más módon nem lehetséges. • Az eljárás kezdetekor a nyomzó hatóság a nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról hoz határozatot. A döntés alapja lehet feljelentés ( mint mindenkit megillető jog), bejelentés vagy a nyomzó hatóság hivatalos észlelése. • A nyomozást az elrendelésétől számított 2 hónapon belül be kell fejezni. A nyomozás határidejét az ügyészi szervezet vezetői meghosszabbíthatják (pl. elháríthatalan akadály indokolja; vagy az ügy túl bonyolult). 6 hónapon túl csak a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. • A nyomozás befejezésére akkor kerül sor, ha

a nyomozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a bcs. tényállását felderítette és a gyanúsított bj-i felelősségre vonásához szükséges bizonyítékokat beszerezte. 2. Az ügyészi szak : • az ügyész a nyomozás iratainak tanulmányozása után dönt • döntése megalapozásához maga is végezhet még nyomozási cselekményeket • vádat emelhet; pótnyomozást rendelhet el vagy megszüntetheti a nyomozást. 3. A bírósági eljárás : • az elsőfokú eljárás elkülönülő szakasza a tárgyalás előkészítése. Garanciális feladata, hogy vizsgálja a vádat, hogy rendelkezik - e a bírósági eljárás miegindításához szükséges tartalmi és alaki kellékekkel. E feladatok mellett fontos a tényleges előkészítés, a tv.es feltételek biztosítása • a tárgyalás előkészítése során a bíróság többféle határozatot hozhat : dönthet a tárgyalás kitűzéséről vagy az eljárás megszüntetéséről. • az elsőfokú bírósági tárgyalás

eredményeként születhet olyan döntés, amelyben a bíróság az Alkotmányon alapuló ig.szolg-i funkcióit gyakorolja; dönt a megvádolt személy bűnösségének bizonyítottsága kérdésében, és ha bűnösnek találja, megbünteti. Eredménye lehet : • bűnösséget megállapító és büntetést kiszabó ítélet • a bcs. elkövetését megállapító és próbára bocsátó végzés • felmentő ítélet • eljárást megszüntető végzés • a büntetéskiszabási tevékenységét sok tényező befolyásolja : pl. a Btk szankciórendszerének relatíve meghatározottsága : a tv.nek a büntetési és intézkedési nemeket, vmint a büntetéskiszabás elveit meghatározó Ált. Része és az egyes bcsekre irányadó Kül Része együttesen jelöl ki olyan kereteket, amelyben a bíróság meglehetősen nagy szabadsággal mozog a konkrét büntetés / intézkedés meghatározásában. • a másodfokú eljárás : a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt

megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, függetlenül attól, hogy ki, milyen okból 60 61 fellebbezett. A felülvizsgálat eredményeként az elsőfokú ítéletet helybenhagyja vagy megváltoztatja, bizonyos esetekben hatályon kívül helyezi, így az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja vagy az eljárást megszünteti. Határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs, a büntetőügy jogerősen befejeződik. 5. A büntetés-végrehajtás • A büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre, végrehajtásukat a bíróság rendeli el. • A büntetések és intézkedések kböznek aszerint, hogy közvetlenül kikémyszeríthetők (pl. szv.; javítóintézet; közérdekű munka stb) vagy csupán közvetve szankcionálható az elítélt szembeszegülése. • A végrehajtás megkezdésére halasztás adható. • A büntetéseket és intézkedéseket a jszabályban

meghatározott tartamban kell végrehajtani. Finszter : A bűnüldözés működési modelljei 1. A rendőrség és a tudományos kutatások Ez a fegyveres apparátus nagyon sokáig védelmezte magát a tudományos kutatásoktól, melynek egyik oka volt a rendőri munka titkos jellege - a szakma abban a meggyőződésben élt, hogy tevékenysége sikerének kulcsa a titkossság. Ez a szervezet nehezen tűrte a munkájáról megfogalmazott kritikát is. További ok volt a titkolózásra, hogy ez rendelkezett a legitim fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumával. A bűnözés nagyarányú terjedése azonban egyre élesebb kritikát fogalmazott meg a rendvédelemmel szemben. Először az USA-ban jelentek meg azok a szociológiai kutatások, melyek átlépték a sérthetetlenség, titkosság és változtathatatlanság tilalmait. Változásokat indukált maga a technikai fejlődés is, ill. az emberi jogok korszerű értelmezése is - azaz a rendvédelem legyen képes biztonságot

szavatolni anélkül, hogy sérelmet szenvednének az egyes ember jogai, anélkül, hogy csökkenne a társadalom szabadságfoka. Újraértelmezték a közbiztonság tartalmát is - a modern társ. közbiztonsága kollektív, kooperáción alapuló termék. 2. A rendőrség önnálósodásának folyamata ° A rendőrség feladata a közrend zavarásának a megelőzése, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozása és a megzavart rend helyreállítása. ° Kezdetben a védekezés leghatékonyabb eszközének a fizikai erőszak alkalmazása bizonyult - ezt lehetővé tette az is, hogy hiányzott az a jogrend, amely az államhatalom önkorlátozására épült, ill. még nem létezett a modern bürokrácia, vmint a kkor végéig sem a közbiztonságot veszélyeztető közönséges bűnözés, sem pedig a belső rendet fenyegető politikai deliktumok nem intellektualizálódtak olyan mértékben, hogy azok leleplezéséhez a nyers erőszakon kívül másfajta, különleges

felkészültség kellett volna. Hiányzott még a tudományos-technikai háttér is ehhez. ° A rendőrség önállósodásának lépései : 61 62 - az első érezhető változás magában a bűnözésben történt - mely ellen a nyers katonai erő már semmit sem ért. Kiderült, hogy fontosabb az információszerzés és a titkosrendőri módszerek alkalmazása, ill. a kriminalisztikai taktika, a felderítési logika tudatos kialakítása, mint az erőszak alkalmazása. - a következő lépés volt a hivatalnokgépezet kialakulása a 17. sz folyamán, ill a közigazgatás bürokratikus szervezetének létrejötte. - a harmadik feltétel a modern alkotmányos jogállam megjelenése volt - kialakult a kriminalisztikai taktika és technika a 19. sz második felében - szakmai kultúra jön létre, amelynek nem egyetlen eszköze a fizikai erőszak alkalmazása. 3. A rendőrség az államszervezetben A bűnüldöző szervezet nem foglalja magában a közbiztonsági, a

közlekedésirendészeti és az igazgatásrendészeti szolgálatokat, ezért szűkebb fogalom a rendőrségnél. Tágabb fogalom pedig azért, mert mindazok a szervezetek ide tartoznak, melyek nyomozó hatósági jogkörrel rendelkeznek, így a vám-, és pénzügyőrség; az ügyészségi nyomzó hivatalok; határőrség felderítő szolgálata stb. A rendőrség a magyar közigazgatás fejlődése nyomán fokozatosan modern államigazgatási szervvé vált, és aggálymentesen kapott helyet a civil közig. gépezetében A szocializmus korszakában politikai felügyelet alá került, és így sokáig a jogon kívüliség állapotában volt, melyet az 1994. évi XXXIV tv orvosolt - ennek célja a legitimitás visszaszerzése volt, de nem deklarálta a rendőrség integrálódását a civil közigazgatásba, így csak azt deklarálja, hogy a rendőrség államigazgatási feladatokat is ellát, de maga az egész szervezet állami, fegyveres rendvédelmi szerv. 4. A rendőrség funkciói

Funkció alatt értjük mindazokat a szolgálati tevékenységeket, eljárásokat, alkalmazott eszközöket és módszereket, amelyek az igazgatási feladat végrehajtásához szükségesek. A rendőrség feladatai közé tartozik pl .: bűnügyek rendőri nyomozása; szabálysértési eljárások; közlekedési igazgatás; közterületek renjének fenntartása stb. David Bayley szerint : a rendőrség jelenti a kormány alkalmazásában levő hivatalnokok összessége, akik felhatalmazással bírnak a tv.es rend és a közbiztonság megőrzése érdekében a fizikai erőszak alkalmazására. Bittner a megfellebbezhetetlen erőszak szétosztásának mechanizmusát látja a rendőrség működésében. Tomcsányi : a rendőrségi jogalkalmazás sajátossága az igen széles körű diszkrecionális jogkör, mely azonban nem jelent egy abszolút szabad cselekvést. Számos rendőri tevékenységhez a jog csak kereteket biztosít, de ezek a keretek mégis léteznek, és nem adnak módot a

mindenféle kötöttségtől mentes hatósági ténykedésre. Monjardet : a rendészeti beavatkozást meghatározza a kiváltó esemény egyszeri és egyedi mivolta, előre nem láthatósága és a beavatkozás sürgősségének az igénye. Végső soron egyetlen igazi rendőri funkció van, a tv.es fizikai erőszak alkalmazása Nemzetközi irodalomból ismert a három szolgálati funkció : a rendőri jelenlét, az információgyűjtés; és a tv.es erőszak alkalmazása 62 63 1. a jelenlét : a közterületeken szolgáló rendőrségi személyzet, mely jelenlétben benne foglaltatik a hivatal elérhetősége, a helyszínre érkezés gyorsasága és a szükségessé váló intézkedés szakszerűsége. 2. az információszerzés : jelenlét tartalma is egyben Átfogja a bűnügyi felderítést, a bcs gyanújának megerősítésére szolgáló bizonyítékok összegyűjtését és értékelését. Rendőrségi felderítésnek a nyomozás elrendelését megelőző adatgyűjtést

nevezzük, amelyet nem a be. szabályai szerint hajtanak végre, és amelyben felhasználják a titkos információgyűjtés hagyományos csatornáit. 3. a tves erőszak alkalmazása : a bontakozó konfliktusok fizikai erővel történő korlátozása, a jogellenes és erőszakos támadások fizikai leküzdését és a közbiztonságot széles körben fenyegető veszélyek csapaterővel történő elhárítása. Mindhárom előző elemnél érvényesül a szükségesség, az arányosság, és a fokozatosság elve. 5. A rendőrszociológia területei 1. a szervezet-szociológiai kutatások : a rendvédelem e szerint jól definiálható belső csoportismérvekkel rendelkezik. Egyrészt elhatárolja magát a környező társadalomtól (izoláció), másfelől kialakul egy erőteljes belső csoportképzési folyamat(integráció), amelyet a szekma megtanulása és a mindennapi szolgálat kovácsol össze. Így alakulnak ki a sajátos értékei : a veszély vállalásának a hétköznapit

messze meghaladó szintje; a nagyfokú kollegialitás és egymásra utaltság; a rendvédelmi munka rejtőzködő jellege. 2. értékszociológiai kutatások : a rendvédelem értékeket oltalmaz Az eredményesség és a tv.esség közötti ellentét lényege : hogy végső soron a kettő erősíti egymást, de konkrét helyzetekben nagyon is szembenállnak egymással a két oldal érdekei. Broderick ezek alapján kbözteti meg a rendőri karaktereket : • idealista : aki tevékenységében kizárólag a tv.ességre figyel, és az eredményességet mindig alárendeli a jszabályok betartásának. • cinikus : aki sem a tv.ességnek, sem az eredményességnek nem tulajdonít különösebb jelentőséget. • represszív : aki az eredményesség érdekében hajlamos sutba dobni a jog előírásait • optimista : aki abban a meggyőződésben él, hogy tevékenysége során egyforma erővel és konfliktusoktól mentesen képes mindkét értékrendet szolgálni. 3.

strukturalista-funkcionalista iskolák : a rendőrségi funkciókat egy szélesebb társadalmi szerkezetben vizsgálják, ebben leírható a rendőri szereppel kapcsolatos elvárások összessége, ill. a rendőrségnek nyújtott támogatások együtteseill az a mechanizmus, melyben a teljesítmény visszahat a rendőrséget fenntartó társadalmi-politikai közegre. Ezek alapján meg lehet határozni a kböző rendőrség-típusokat. Egyik oldalon a civil társadalom követelményeit vizsgálva, a másik oldalon pedig a politikai-állami hatalom igényeit vizsgálva. • tekintélyelvű rendőrség : olyan társadalmakban, ahol a politika nagy szeletet kíván fenntartani magánbak a közbiztonság és a belső rend érvényre juttatásában, a civil társadalomnak pedig nincs módja az aktív részvételre a közbiztonság oltalmazásában, ill. a közhatalmi tevékenység kontrolljában Ez a fajta rendőrség a pol.-i hatalomnak kiszolgáltatott, társadalomtól elzárt rendőrség

• közösségi rendőrség : a civil közösségek autonómiája igen magas, e mellett az állam nagyfokú önkorlátozása jellemzi az adott társadalmat. • professzionális rendőrség : kialakulásuknál szerepet játszik az egyre durvább bűnözéstől való megalapozott félelem. A társ igényli az erős, jó szakmai 63 64 színvonalon működő harcos rendvédelmet, és uakkor az állam is fokozni kényszerül erőfeszítései a közbiztonság hatósági erőszakkal történő oltalmazásában. • minimum rendőrség : sem a társadalmi, sem a politikai elvárások nem késztetnek erős rendőrségi apparátus működtetésére. 6. Rendőrségi modellek A Schengeni Szerz., mely az Eu-i Közösséghez tartozó országok rendőrségeinek szakmai kapcsolatait is szabályozza, próbálja megteremteni a nemzetközi szoros rendvédelmi együttműködést, melyet a nemzetközi bűnözés terjedése tesz indokolttá. A rendőrség tipológiája abban segít, hogy a kböző

jogrendszerekhez tartozó rendőrségek is alaposabban megismerjék egymást, és így lehetővé tegyék a közös fellépést : • dekoncentrált állami modell • önkormányzati rendőrségi modell • centralizált rendvédelmi szervezet • decentralizált rendvédelmi szervezet A hatáskörmegosztás és a szolgálati tevékenység tv.essége, átláthatósága, ellenőrzöttsége közötti kbségek alapján tipizálhatók a modellek. A fő elv, hogy a hatásköröket az állampolgári közösségek közelébe célszerű telepíteni - mely a legfontosabb biztosítéka a társadalmi kontroll érvényesülésének. • reaktív ∼ • proaktív ∼ Ez az osztályozás csak a működésben és kevéssé a szervezetben érhető tetten.A centralizált ∼ inkább reagáló stratégiát alkalmaz, míg a decentralizált ∼ a megelőzésben ér el nagyobb sikereket. • felderítő típusú ∼ • processzuális típusú ∼ A rendőrségnek az ig.szolg-hoz fűződő viszonya

alapán, az első eljárási jogosítványokkal csak szűk körben rendelkezik, feladata a bizonyítékok összegyűjtése és a gyanúsított kézre kerítése. A másodiknak széles jogosítványai vannak a be-i bizonyítás lefolytatásában és a vád megalapozásában. • közbiztonsági ∼ • bűnügyi ∼ • dichotóm megoldás : a rendőrségek mellett megtaláljuk a katonai szervezési elveket követő és rendszerint a honvédelmi tárcának alárendelt csendőrséget is. Reiner meghatározta a korszerű rendvédelem kritériumait : magas szintű professzionalizmusú bürokratikus szervezet rendőrségi tevékenységek tv.-i szabályozása minimális erőszak stratégiája pártsemlegesség prevencióra orientáltság helyi lakóközösségek értékelésén alapuló és a jogérvényesítés minőségére figyelő teljesítménymérés (= statisztikai szemlélet elutasítása) ◊ társ. szociális összetételét tükröző rendőrségi személyzet ◊ ◊ ◊ ◊ ◊

◊ 64 65 7. A magyar modell - dekoncentrált rendvédelmi szervezet, melyben a hatáskörök erős centralizációja valósul meg - vezetését az Országos Rendőr-főkapitányság látja el - fő irányát tekintve reaktív ∼, széles processzuális jogosítványokkal - a belső mmegosztás alapján különülnek el a közbiztonsági és a bűnügyi ágazatok - tv.ességének felügyelője az ügyészség - szervezési elvei militarista vonásokat mutatnak - represszív típusú - rendelkezik autoriter vonásokkal is. Lőrincz - Kabódi : A szv.-büntetés végrehajtásának hatásrendszere 1. Kialakulása és hazai alkalmazása ° Előzményei köztt találjuk az ókori őrizezet, a 16-17. sz-i kényszermunkát, a 17-18 századi fogságot, várfogságot, vmint elterdedt volt a fenyítő-, és dologházak alkalmazása is. ° A szv. büntetés a francia forradalom óta vált uralkodó büntetési nemmé ° Mo.-on először egy 1723 évi dekrétum írta elő e büntetési nem

alkalmazását a vérfertőzés bűntettére. Az első dolog-, fenyítőház pedig 1772-ben nyílt meg Szempcen ° A II. vh utáni elméletek a börtönmodellt meddőnek és hatástalannak vélték A megoldást az emberi magatartásra vonatkozó tudományos ismeretek felhasználásával alkalmazandó kezeléstől, neveléstől remélték. A pszichológiai, pszichiátriai tanok pönológiai térhódítása kezelési ideológia néven indult meg. A bűnelkövetőket pácienseknek tekintette, akiknek fogyatékosságai elsősorban pszichológiai módszerekkel korrigálhatók. A kezelési ideológiai 3 alapvető elemet tartalmazott : • a határozatlan tartamú büntetés elvét • az elítéltek osztályozását • különféle kezelési programokat. • Ennek az ideológiának a válsága a 70-es évektől mutatkozott. A rendkívüli szellemi és anyagi ráfordítások ellenére a növekvő visszaesésben, a büntetési tartamban jelentkeztek a rendszer hatékonyságának problémái.

• Ezzel együtt előtérbe kerültek a börtön diszfunkcionális jellegét, személyiségkárosító hatásrendszerlét hangsúlyozó tanok. Az észak-amerikai "börtöntársadalmak" vizsgálati eredményei Clemmer, Sykes, Goffman és Harbordt nevéhez fűződnek: Clemmer nevéhez fűzödik a prizonizáció : a börtönösödés fogalma, amely a börtön antiszociális, nonkonform világához való elkerülhetetlen idomulást ragadja meg, amikor az 65 66 elítélt fokozatosan magáévá teszi a börtön formális, de főképp informális szokásait, törvényeit, kultúráit. Sykes elemzése mutatta ki, hogy a börtön a bentlakókat nem csupán a szabadságuktól fosztja meg, hanem számos más dologtól is (pl. különféle javak, szolgáltatások; heteroszexuális kapcsolatok hiánya; személyes autonómia; biztonság megvonása stb.) Ezekre a deprivációkra válaszként alakult ki a az informális rabtársadalom, mely az elvont szükségletek kielégítésére

törekszik - a ranszolidaritást erősítő szerepstruktúra kialakításával. A börtön nemcsak az egyént szocializálja tehát hibásan, hanem olyan társas szerkezetet hoz létre, amelynek szükségletkielégítési szokásai eltérnek a társ. által elfogadottól, normáik antiszociálisak. Goffman szerint a börtön olyan "totális intézmény", mely egyetemes kontroll alatt tartja a bentlakók életének minden mozzanatát. Ebben a közegben az elítéltek "morális pusztuláson" mennek keresztül. Harbordt vizsgálata azt igazolta, hogy az elítéltek a fogvatartás körülményeit nem fogadják passzívan, hanem a gyakran kiéleződő konfliktusokat tompítani igyekeznek. Az elítélt szubkultúrát egy erősen antiszociális beállítottságú domináns kisebbség alakítja ki és tartja fenn a börtönökben, ennek a szubkultúrának a befolyási esélye az elítélt büntetési tartamával arányosan nő. ° A kezelési ideológiai válságának

feloldását a börtönnek csak végszükség esetében való alkalmazásában, a hosszú és határozatlan tartamú szv.-büntetések csökkentésében ill megszüntetésében látták. ° A neoklasszikus büntetési filozófia azon a belátáson alapult, hogy az államnak nincs korlátlan beavatkozási lehetősége az elkövető életének alakításába, ennek korlátait a tettre épülő felelősségi rendszer szabja meg. ° E folyamatra jelentős hatást gyakoroltak azok a törekvések, melyek az egyéni, emberi jogok védelmére irányultak. ° Az Egyesült Nemzetek, majd az Európa Tanács által életben tartott nemzetközi intézményrendszer segítségével kialakított európai börtönmodellnek két alapvető igényt kell kielégítenie : • a társadalom biztonsághoz való jogát • a fogva tartott személy emberi méltóságának tiszteletét. Ebből fakadóan az európai bv.-i politika három alapelve a következő : 1. a szv-büntetésnek a szabadságtól való

megfosztásból kell állnia, a büntetéshez többletként fűzött kényszer vagy szenvedés nélkül 2. a bv-nak elvileg az elítélt újbóli társadalomba való beilleszkedését kell céloznia 3. biztosítani a kell alapvető emberi jogainak betartását ° A 90-es évek vége felé előtérbe került a szv.-büntetés vrh-ának humanizálása, vmint az elítéltek sorsának emberi jogi alapokon nyugvó rendezése. Ennek elvi irányait az eu-i börtönügyi felfogás 3 legfontosabb alaptétele határozta meg : 1. normalizálás : e szerint a börtönbüntetés körülményeit a lehető legjobban közelíteni kell a szabad élet normális körülményeihez - az elítélt lehetőleg őrizze meg vmennyi alapvető emberi jogát és szabadságát. 66 67 2. a nyitottság elve : azt az igényt fogalmazta meg, hogya börtönnek a külső társadalomtól elszigetelő teljes zártságát, merevségét oldani kell. 3. a felelősség elve : elsődlegesen a fogvatartott

felelősségérzeténnek felkeltését célzó módszerek alkalmazását jelenti. Pragmatikus lehetőséget kínál a fogvatartottnak arra, hogy maga válasszon a különféle rehabilitációs, reszociaéizációs célzatú programok közül. ° A hazai bv.-tevékenységét, a fogvatartottak jogi helyzetét a jogállami követelményeknek megfelelő újraszabályozását 1993-ban végezték el, az 1993. évi XXXII törvénnyel, mely az 1979. évi 11 sz tvr-t módosította E jogszabály a szv vrh-ának célját az elítéltnek a társadalomba való visszailleszkedése elősegítésében határozta meg. 2. A fogvatartotti népesség Mo-on és a vrh rendszere ° Hazánkra a magas fogvatartotti ráta jellemző, mely a börtöncentrikus szemléletre vezethető vissza. ° A szv.-büntetés vrh-ának rendje a végrehajtásnak az a módja, mely magában foglalja e büntetés kböző elemeinek érvényesülését. Ez tartalmazza a szabadságnak, a cselekvési autonómiának, ezzel együtt

meghatározott jogoknak és javaknak a megvonását. ° Az intézet rendje jelenti bv.-intézet sajátos életrendjét, együttélési normáit, ill azokat a normákat, melyek a kényszerítő eszközök alkalmazását teszik lehetővé. ° A bv. egyéniesítésének fontos követelménye a vrh intézményrendszerének differenciálása Ez az egyéniesítés alapvetően a szv. kböző fokozataiban ( fegyhát - börtön - fogház ) megy végbe. E fokozatok alkalmazása mellett szól, hogy az elítéltek többsége is 3 csoportba sorolható : • a többszörösen visszaeső és igen súlyos bcs.-t elkövetők • szándékos bcs. miatt hosszabb tartamú büntetésre elítéltek • szándékos bcs. miatt rövidebb időre elítéltek ill a gondatlan bcs-ek elkövetői A fegyház jellemzői a belső életrend részletes szabályozottsága, az intézeten belüli mozgás korlátozottsága, a személyes szükségletekre fordítható alacsony pénzösszeg,a külvilággal való érintkezés

szűkössége. A fogháznál az elítélt életrendje csak részben meghatározott, az intézeten belüli mozgása nem korlátozott, a rendszeres eltávozássa engedélyezhető. A börtön az előző kettő között helyezkedik el. Az elítéltek klasszifikációjának kötelező normáit az ún. elkülönítési szabályok tartalmazzák E szerint el kell különíteni : a kböző vrh.-i fokozatba tartozókat; a nőket a férfiaktól; a fiatalkorúakat a felnőttektől; a betegeket az egészségesektől. Vannak spec. csoportok, akikkel szemben a nevelési-kezelési eljárások is sajátosak : ° fiatalkorúak ( nevelési hatások érvényesülése); ° nők ( familiáris kapcsolatok fenntartása; egyéni higiénés szükségletek kielégítése; háztartási, a családi élettel kapcsolatos ismeretek, készségek fejlesztése); ° személyiségzavarban szenvedők ( zárt intézeti normák; gyógyító-nevelő csoportok; elfogadó, segítő, terápiás jelleg); ° idegen

állampolgárságú elítéltek. 67 68 Az alkalmazott eljárásokat lehetőség szerint az elítélt személyiségéhez, egyéni képességeihez, szükségleteihez kell igazítani. A vrh. rendjének betartását elsősorban a fogvatartottak önkéntes jogkövetésére alapozza a tvi szabályozás Ezt egy pozitív ösztönzési rendszer kialakítása teszi lehetővé A fogvatartottakat a követelmények teljesítésére nem a hagyományos represszív intézkedésekkel, hanem a kilátásba helyezett, jelentősen megnövelt előnyökkel, kedvezményekkel kívánja motíválni. A vrh. progresszív jellegéből adódik, hogy az elítélt a szabadulása közeledtével fokozatosan enyhébb, a szabad élet feltételeihez egyre inkánn közelítő intézeti körülmények közé kerüljön. Az átmeneti intézet létrehozását (1979) a hosszabb tartamú szv.-t tölrő elítéltek társadalmi adaptációjának problémája indokolta. A szabadulása előtt min 2 évvel lehet ide helyezni

az elítéltet. Az ún. enyhébb vrh-i szabályok alkalmazása : bv-intézet javaslatára a bv-bíró döntése alapján kerülhet az elítélt ebbe a körbe. Ez az elítéltekkel való együttműködésre alapoz, mivel szabályai lehetővé teszik a max. havonta 4 alaklaommal való eltávozást, a látogató intézeten kívüli fogadását, és a felügyelet nélküli intézeten kívüli mvégzést. Jutalomként adható a rövid tartamú eltávozás : fegyházból 5, börtönből 10, fogházból és átmeneti intézetből évi 15 nap adható. Másik ilyen intézmény a kimaradásé, melynek időtartama az intézeten kívül eltöltött max. 24 óra lehet 3. Az elítéltek szellemi, lelki, szociális gondozása Az elítélt személyiségének pozitív irányú befolyásolásához minden olyan tevékenység hozzátartozik, mely fizikai vagy mentális egészségének megőrzését, ill. helyreállítását célozza. Ide tartozik a társ-i rehabilitáció, a szociális

felelősségérzet, ill a bűnözéssel szakítást elősegítő minden lépés. Ezt a kört nevezzük nevelésnek A nevelési programba tartoznak : - az elítélt megismerését, - foglalkoztatását, - képzését, - oktatását, - szabad idős programjainak ( művelődési-, és sportprogramok; személyiségfejlesztő, gyógyító rehabilitációs programok; valláserkölcsi nevelés) biztosítását, - jutalmazását, - kapcsolattartását, - beilleszkedését elősegítő ill. - fegyelmi felelősségre vonását elősegítő intézmények is, - vmint ide tartozik az utógondozás intézménye is. A szv. vrh-ának feladata arra irányul, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze a felelősségérzetét, ill. a börtönbüntetés ne károsítsa az egyén értékeit, az önálló életvitelre való képességeit, ill. keltse fel az elítélt felelősségét saját jövőbeni sorsának alakulásáért 4. A bv infrastruktúrája Az elhelyezési feltételek igen

kedvezőtlenek, elavult körülmények jellemzik a büntetés vrh.át 68 69 A fogvatartottak életterét a nközi ajánlások nm-ben határozzák meg - a férfiaké 3; nők és fiatalkorúaké 3,5; előzetesen letartóztatottakra pedig 4 nm az előírás. Az elítéltek foglalkoztatásának infrastruktúráját 2 szervezeti egység alakította ki : - az intézeti (ktsgv,.-i) foglalkoztatás : intézetfenntartási, terápiás jellegű - vmint a központi ellátásra, szolgáltatásra irányuló és a szerződéses bérmunkával történő elítélt-munkáltatás. 5. A kriminológiai kutatások Molnár József, Szabó András : a fiatalkorúak büntető intézeteit vizsgálta és Vermes Miklós neve említhető meg. , aki pedig a visszaeső elkövetők börtönkörülményeit elemezte Az átfogó börtönügyi programot Szabó dolgozta ki 1964-ben : az elítéltek kényszer(látszat) alkalmazkodásának felváltása csak az egyéniesítésen alapuló csoportosítással, a

fokozatosság elvét követő bv.-sal érhető el, ahol a börtönélet modelljét a szabad élethez kell közelíteni. Az erőszakos-visszaeső bűnözőkkel szemben javaslatként megfogalmazott nevelősreszcocializációs jellegű szankció helyett a politika szonban bevezette az ún. szigorított őrizetet. A börtön belső életét feltáró kutatások bebizonyították, hogy az elítéltek egymás közötti kapcsolatát meghatározó értékrendben meghatározó szerepe van az erőszaknak. Az elméletek közös gondolata, hogy a bv.-tól azt várja el, hogy a szabadság elvonásán túli egyéb, járulékos hátrányokat az ún. börtönártalmakat a lehető legkisebb mértékre szorítsa vissza. A börtön valóságának feltárására 2 kísérlet történt : Tavassy Tibor sorra vette a szv.-sel járó negatív hatásokat : az elítélt kiseik megszokott munkájából; személyes kapcsolatai károsodnak; életmódja torzul. Ide tartoznak még az elítélt családját

megterhelő hatások is, a társadalomba való visszatérést nehezítő körülménbyek, ill. az ún. börtöniskola, mely a bűnözői beállítódás kialakulásához vagy rögződéséhez vezet A Kövér-féle vizsgálat azt tárta fel, hogy napjaink börtönvalósága nem képes teljesíteni a tv.ben megfogalmazott legfontosabb követelményeket (pl lakóhelyhez közeli elhelyezés; munkáltatási-oktatási koncepció; éjsuakai egyéni elkülönítés; rabjogok biztosítása stb.), így a börtönrendszer reformja még várat magára. 69 70 Kerezsi : Az alternatív büntetés és végrehajtásuk 1. A büntetés céla Az ezek bevezetését megalapozó elmélet kérdése : Mi a büntetés célja ? • a büntetés célja lehet a megtorlás, amely az elkövetett bcs. súlyával arányos büntetéssel védi a társadalmat. • a másik cél lehet az elrettentés, mely azon alapul, hogy az emberek nem követnek el büntetendő cselekményt, ha a bcs. elkövetésével

együttjáró következmény súlyosabb, mint az elkövetés révén nyerhető előny. Az elrettentés lehet egyedi vagy általános • a bcs.-ek elkövetésének megelőzése is lehet a cél, speciális és generális prevenció formájában. • a rehabilitációt középpontba helyező cél szerint a bűnelkövetés az elkövető egyéb problémáinak a következménye, s ennek megfelelően a személy viselkedésének, karatkterének befolyásával lehet a büntetés célját elérni. Olyan segítő eszközök használatát preferálja, amelyek nem kényszerítik, hanem képessé teszik az elkövetőt magatartása megváltoztatására. A kezelési ideológia visszaszorulását az alábbi 3 tényező okozta : - az ig.szolg rendkívül költségessé vált - érzéketlen volt az elkövetpők emberi jogai iránt - alkalmazása közben az ismertté vált bcs.-ek száma továbbra is emelkedett Az ideológia kudarca után a határozott, ám hosszabb tartamú szv.-eket kezdték alkalmazni

70 71 Az ig.szolg tehermentesítésére és a növekvő bűnözés problémájának kezelésére egyrészt a diverziót, másrészt az alternatív szankciókat kezdték alkalmazni. (1) A diverzió, a büntető ig.szolg rendszerén kívüli alternatívaként, az enyhe súlyú bcs-t elkövető személyek kezelésére vezették be. A sértett és az elkövető közötti mediáció, vagy a sértettnek nyújtott kompenzáció vált a büntető útról való elterelés feltételévé. Nálunk az 1995. évi XLI tv a fiatalkorúak ügyeiben vezeti be a vádemelés elhalasztásának diverziós lehetőségét. (2) Az alternatív szankciók a büntető ig.szolg rendszerén belüli megoldás Megjelentek az intenzív felügyeleti formák, pl. a háziőrizet, ill hasonlóan értékelhető a kombinált szankció megjelenése is : amely szigorúbb következményként a pártfogó fü., és a közérdekű munka elemeit vegyíti A 80-as évektől kezdve markánsan elkülönítették egymástól a

súlyos-, ill. a közép- és az enyhe kriminalitás kezelésére szolgáló kriminálpol.-i eszközrendszert, az ún "kétnyomú" reakciókészletet, amely az elkövetett bcs. súlyához igazítva differenciálja a jogkövetkezményeket : • a súlyos, komoly következményekkel járó bcs.-ek elkövetőivel szemben érvényesíti a bj szigorát, és súlyos büntetéseket alkalmaz. • a kisebb súlyú bcs.-ek elkövetőivel szemben összekapcsolja a garanciális elveket és a célszerűséget, s a tettarányosság kereti között érvényre juttatja a társ.-i integráció szempontjait is. 2. Az alternatív szankciók : Tulkens megfogalmazása szerint : a közösségi szankciók felelős alanynak tekintik az elkövetőt, akitől a közösség felelősséget követel. Az elkövetőnek a közösség jólétéhez pozitív módon kell hozzájárulnia, azaz megfizettetik vagy helyreállítattják vele azt a kárt vagy sérelmet, amelyet a bcs. okozott Az ∼ a közösségben

végrehajtott és kböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyeletet jelentenek, amelyek a reintegrációhoz szükséges támogatást is nyújtják az elkövetőnek. Ezek a szankciók a társ. védelmét szolgálják, céljuk az újabb bűnelkövetés megelőzése Európában először a pártfogó felügyelet és a pénzbüntetés jelent meg ∼-ként. A 70-es években a közérdekű munka, a felfüggesztett szv., és az intenzív pártfogó fü, a sértetti jóvátétel ill. a házi őrizet intézménye jelentette az ∼-t A büntetésmodell a szankciórendszer részének tekinti, szabadságkorlátozásként értelmezi, de ez a fajta ∼ nem tagadja meg az elkövetőtől a rossz helyzetből való kilábalás szakmai segítségnyújtással megerősített lehetőségét. 3. A Mo-i és a ny-eu-i alkalmazásuk A bj. hazai rendszerében az intézkedések között találhatók : a pénzbüntetés és a közérdekű munka, de ez a fajta szankció idegen maradt a

jogkövetkezmények hazai rendszerében. A hazai formája nem tükrözi a közösségi jóvátételt, így igazán nem is tudja betölteni a funkcióját. 71 72 Ez a hiba önállóan alkalmazható mellékbünbtetések szerepét erősítette - az ilyen bcs.-ek súly enyhe vagy közepes, így nem indokolt a szv. kiszabása Ny-Eu.-ban az ∼ alkalmazásához megkívánják az elkövető beleegyezését, ha az elkövető nem kívánja alávetni magát az ∼ vrh.-ának, akkor a bíróság más természetű jogkövetkezményt alkalmaz. Az ∼ vrh-ában jelentős szerep hárul az önkéntes szervezetekre is A ny-eu.-i országok a közösségi büntetéseket ún közbenső szankcióként a pénzbüntetés és a szv. kategóriái közé helyezik A leenyhébb bcs-i kategóriában fel sem merül az alkalmazásuk - e körben diverziót, megrovást vagy pénzbüntetést alkalmaznak. Az ∼ közbenső jellegüknek megfelelően részben a büntetés , részben az intézkedés jegyeit viselik

magukon. Szerte a világban aszinkronitást tapasztalhatunk a fogva tartás költségeiből a közösségre háruló anyagi terhek és a kisebb vagy közepes súlyú bcs.-t elkövetők által okozott közösségi károk között. Az alternatív büntetések azonban képesek kiküszöbölni ezket a hátrányokat 3. Az ∼ típusai : - felügyeleti - és munkavégzési típusú szankciók. A magyar bj. rendszerében : - pártfogó felügyelet - közérdekű munka. 3.1 A pártfogó felügyelet Alkalmazásának célja,hogy • védelmet nyújtson a közösségnek az elkövető személyéből a közösségre háruló veszéllyel szemben • biztosítsa az elkövető reintegrációját • előzze meg a további bcs. elkövetését Tartama 6 hónap és 3 év között van. Az elkövetőt a pártfogóval való folyamatos kapcsolattartás és a bíróság által előírt magatartási szabályok betartásának kögtelezettsége tarheli. A ny-eu.-i rendszerekben a bírósági döntéshozatal

előtt a pártfogó ún pártfogói véleményt készít, mely információval látja el a bíróságot a magatartási szabályok meghatározásához. A pártfogó fü. tartalmát, szigorát a bíróság által elrendelt magatartási szabályok jelentősen meghatározzák. A pártfogó nem állapíthat meg újabb vagy más magatartási szabályt az elkövetőnek, de annak időtartamát és tartalmi elemeiz sem módosíthatja saját hatáskörében. A hazai szabályozás általános és különös magatartási szabályok között tesz kbséget. Általános, azaz minden pártfogoltra vonatkozó magatartási szabály a kapcsolattartás, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítások megadása, a tv.tisztelő életmód folytatása és az elkövető képességeinek megfelelő mvégzési kötelezettség. A különös magatartási szabályokra csak példaszerűen utal a hazai szabályozás. Ezek ált olyan spec. magatartási előírást tartalmaznak, amelyet a bíróság a büntetés

céljának megvalósulásához szükségesnek lát. 72 73 A magatartási szabályok : 1. kapcsolattartás : kifejezi, hogy az elítélt ellenőrzés alatt áll, gyakorisága jelzi a felügyelet szigorát és információkhoz juttatja a pártfogót. 2. pártfogói foglalkoztató : nálunk ez az intézmény hiányzik Ezeket a foglalkoztatókat a pártfogó szolgálatok önállóan vagy egy nonprofit szervezettek közösen működtetik. A programok során az elítéltek kis csoportokban foglalkoznak a bűnelkövetői magatartás okaival , az önértékelési és személyközi kapcsolatok problémáival. 3. a meghatározott helyen vagy szálláson való tartózkodás 4. a meghatározott tevékenység végzésének előírása : az elítéltek képzettségi hiányosságainak pótlására szolgál. 5. a meghatározott tevékenységtől való tartózkodás : a bűnelkövetéshez vezető szituációk jövőbeni elkerülését célozza. 6. pszichológusi, pszichiátriai kezelés 7. alkohol

-, vagy kábszerélvezet kezelése 8. sértetti jóvátétel, kompenzáció : sikeres teljesítése csökkenti a bűnelkövetőkkel szemben érvényesülő ellenérzéseket a közösségben, s ezáltal jelentősen segíti az elkövető társ.-i reintegrációját. 3.2 A fokozott pártfogói felügyelet Az intenzív felügyeleti programok először az USA-ban terjedtek el. A rehabilitáció mellett a szankció kontroll funkcióját is megerősítette. 3 típusa : 1. a szv közvetlen alternatívájaként, próbára bocsátás keretében elrendelt intenzív felügyelet 2. a feltételes szabadság tartamára történő intenzív pártfogó fü alá helyezés 3. a próbára bocsátás intenzívebb végrehajtását célzó programok azon elkövetők körében, akiknél várhatóan nagyobb az esély a visszaesésre. Elrendelésük esetében a bíróság kombináltan alkalmaz több magatartási szabályt, pl. a pártfogói foglalkoztató programjain való részvételt és a kijelölt

szálláshelyen tartózkodás kötelezettségét. 3.3 A közérdekű munka A ny-eu.-i országokban a közösség javára végzett ingyenes mvégzés általában a bíróság által, felnőttkorú és 16. évüket betöltő fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazható bj-i szankció. A kiszabást megelőzően elkészülő pártfogói véleménynek kell választ adnia arra a kérdésre, hogy az elkövető alkalmas-e közérdekű munka végzésére, van-e számára alkalmas munka a területen, és beleegyezését adja-e a munkabüntetésre ítélésbe. E büntetés jellemzően a 16-20 év közötti férfi elkövetők szankcionálására szolgál. Mo.-on az időtartama 1-100 napi ingyenes mvégzés Keretében csak olyan munka végezhető, amely nem von el forrásokat a bcs.-t el nem követő mnélküliek foglalkoztatásától Alapvető követelmény, hogy a munka segítse az elkövető önfegyelmének és felelősségérzetének megerősödését, vmint a közösség számára hasznos

és biztonságos legyen. 73 74 3.4 A pártfogó szolgálatok szerepe A pártfogó feladata, hogy szembesítse az elkövetőt a bűnelkövető magatartással, az elkövetett bcs. következményeivel, és erősítse az elkövető felelősségérzetét A pártfogó gyakorlati támogatást is nyújt, és segíti az elkövetőt abban, hogy használható új készségeket szerezzen. A bűnözés kezelésében a pártfogó helye a büntetőpol. és a szociálpol kapcsolódási pontján jelölhető ki. A pártfogó által a vrh során alkalmazható kontrolleszközöket az alábbiak határozzák meg : • jszabályok • bírósági határozat • szakmai követelmények. • A további bűnelkövetés megelőzéséhez szükséges támogatás problémacsoportjai 1. lakhatás 2. munkavégzés 3. képzési lehetőség 4. szabadidő eltöltése 5. anyagiakkal kapcsolatos problémák A pártfogó szolgálat hatékony működése csak akkor biztosítható, ha : - a jogalkotó a pártfogó

tevékenységet a be.-ba építi be - a bíróság a büntetés kiszabásához szükséges valós információkkal rendelkezik - a gondozó-segítő tevékenység megfelelő infrastruktúrája kiépül. Az ún. pártfogói vélemény - az angol minta : Részei : 1. bcs : ebben összegzi a pártfogó a bcs-nyel kapcs tényeket, ill értékeli az elkövető viszonyát a bcs.-hez és a sértetthez 2. elkövető : részletesen feltárja az elkövetett bcs hátterét; a korábbi büntetés eredményességét; az elkövető személyes körülményeit; szankció lehetséges hatékonyságát értékeli 3. konklúzió : konkrét eszközöket és programokat ajánl a bíróságnak az elkövető kezelésére, a lehetséges magatartási szabályok alkalmazására. 3.5 A közérdekű munka szervezése A közérdekű munka szankció-vrh.-ához szükséges feltételek megteremtése a pártfogó feladata. Fel kell deríteni az alkalmas mhelyeket, szerződést kell kötni a munkáltatókkal

Végrehajtásának 2 formája lehet : az egyéni és a csoportos munkáltatás. 3.6 Az utógondozás A pártfogó szolgálathoz tartozó, de munkáját a bv.-intézetben végző börtönpártfogó feladata. Az elítéltek belső munkáltatásának megszervezése, ill. a szv tartama alatti problémáik megoldásának segítése, és az elítélt szabadulás utáni életének előkészítése a feladata. Spec 74 75 programok szervezése, a zökkenőmentes szabadulás előkészítése, mely feladatok csak egy részét végzik a hazai bv.-intézetek utógondozói A pártfogó szervezetek a bcs. súlyát és veszélyességét értékelő, a szabadságkorlátozásokat végrehajtó, a közösség érdekében a társ.-i kontrollt gyakorló szervezetekké váltak Az alternatív szankciók végrehajtásához szükséges forrásokat : - a területi szükségleti mutatók (elítéltek száma; 14-25 éves férfiak száma; mnélküli ffiak száma; túlzsúfolt lakáskörülmények között

élők száma) - a pártfogó szolgálat munkaterhét jelző mutatók alapján lehet meghatározni (elrendelt pártfogó fe.-ek száma; közérdekű munkabüntetések száma; feltételes szab-ra bocsátottak száma; pártfogói vélemények száma) Mo.-on a a fiatalkorúak pártfogói a gyámhatósághoz tartozó GYIVI-hez, a felnőttkorúak pártfogói a bírósági rendszerhez tartoznak. A magyar pártogó rendszer létszáma, intézményes forrásai messze elmaradnak az alternatív szankciók hatékony végrehajtásához szükségesd kívánalmaktól. E szervezetek szakmai követelmények és szakmai értékelés nélkül működnek a büntető ig.szolg rendszerében tevékenysége a szabadságelvonással nem járó szankciók alkalmazási hatékonyságával minősíthető. Mo-on csupán felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni a pártfogó felügyelőnek. A pártfogónak az igszolg területét alaposan ismerő szociális szakembernek kell lennie, a pártfogó igazságügyi

szociális munkás, azaz meghatározott területre, meghatározott tevékenységi körre kiképzett, spec. szakember A pártfogó tevékenységében érintkezik a büntető ig.szolg-i rendszeren kívüli bűnmegelőzés és a bj.-i szankcióalkalmazás 75