Education | Studies, essays, thesises » Olaszország oktatási rendszere

Olaszország oktatási rendszere Főváros: Róma Hivatalos nyelv: olasz Területe:301 318 km² GDP –2007.évi adatok -Összes 2,067 milliárd PPP:1,888 milliárd -Egy főre jutó: 35 386 PPP:32 319 Etnikai összetétel -Népcsoportok: olasz (97,5%), szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%). Olaszország: Egy átalakulóban lévő rendszer Az alsó középiskolák 1962-es egyesítése és a kötelező oktatás 14. életévig való meghosszabbítása talán a legjelentősebb újítások, melyek az olasz oktatáspolitikában a II. világháborút követő időszakban megfigyelhetők. Ekkor szüntették meg a 15 év alatti gyerekek foglalkoztatását, az inaskodást is beleértve. A törvény, valamint a háborút követő demográfiai robbanás közvetett hatására 1962 és az 1980-as évek eleje között megháromszorozódott a felső középiskolák látogatottsága. Oktatási rendszer Iskola előtti nevelés Az iskola előtti időszak nem tartozik az olasz oktatási

rendszerbe, az iskola előtti intézményekben (3-5 éves korig) való részvétel fakultatív. Általános iskola Minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A tankötelezettség 14 éves korig tart A diákok öt évet járnak általános iskolába (scuola elementare) és három évet a középiskola alsó tagozatába (scuola media inferiore). A középiskola alsó tagozata (scuola inferiore) kötelező, és három évig tart. A diákok összesen 15 tárgyat tanulnak. A harmadik év végén vizsgát tesznek, amellyel megszerzik a középiskola alsó tagozatának befejezését tanúsító bizonyítványt (diploma di licenza media).A gimnáziumi képzés 5 éves. A középfokú oktatás alsó szintjének egységesítése még mindig nem teljes: bár több tanuló folytathatja tanulmányait az oktatás magasabb szintjén, az iskolák nem biztosították mindenkinek a sikerhez szükséges támogatást. Olaszországban a tanulóknak kevesebb, mint 40 százaléka részesül

pályaválasztással kapcsolatos tanácsadásban a középfokú programok utolsó évfolyamán.A felső középiskolák váltak egyfajta „közvetítő csatornává” a kötelező iskolai oktatás és az egyetem között. Az iskola vezetői szerint az alsó középiskola elvégzését követően a tanulók körülbelül 30 százaléka folytatja tanulmányait felső középiskolában (Liceo), 30 százalék technikumban (Istituto Tecnico – 5 éves iskola, melyre kétéves egyetemi szintű képzés épülhet), és 30 százalék 5 éves, képesítést adó szakképzésben (Istituti Professionali) tanul tovább. A tanulók létszámának alakulása az alapfokú oktatásban Olaszországban egy osztály megnyitásához elég 10 gyerek is.A törvény által engedélyezett legmagasabb osztálylétszám a 26 fő. A tanítási idő heti beosztása Olaszországban a 148/90 sz. törvény teszi lehetővé a tananyag heti öt vagy hat napra való elosztását. A hét hat napján

délelőttönként öt, és egy napon délután három tanítási óra van – ami összesen heti 33 óra. A félnapos iskola,heti 6 nappal van,ami általában 8.30tól 13,00 óráig tart A hosszabított napirend 5 napos rendszerben van.A délelőtti tanítás ekkor 8,00tól tart 13,00 óráig,majd fél órás ebédszünet után 18,30-ig tart a délutáni tanítás. Az alapfokú oktatásra vonatkozó tanítási idő tartamát meghatározhatják vagy az oktatási egységek számának minimálásával, vagy a napi tanítási idő megszabásával. A tanítási egység hossza azonban, a pedagógusok döntésétől függ. A tanítási egység hossza 40-60 percig terjedhet. 1. esettanulmány: A Michelangelo Iskola Tanulói magas és közepes jövedelmű családok gyermekei. Az iskolának 684 diákja van, az osztályok létszáma 26 fő. Az iskolának jó híre van a régióban, és nem csupán a városból, hanem a közeli önkormányzatok területéről is vonzza a tanulókat. Az

iskolában a nemzeti tantervben előírt alaptantárgyak mellett több választható tantárgyat is tanítanak, melyek keretében a tanulók mélyrehatóbban foglalkozhatnak azzal, ami érdekli őket. Így például választhatják az újságírás, egészségtan, zene, animáció és színjátszás, kémia tantárgyakat és így tovább vagy az ezeknél elméletibb jellegű programok, mint a heti kétórás német vagy latin nyelvtanfolyam (csak a 3. évfolyamosok számára)A különórákon a hét folyamán hat napon délelőtt, és egyszer délután vehetnek részt a tanulók.A tanulók hetven százaléka legalább egy délutáni külön foglalkozáson vesz részt. Olaszországban a tanulók az alsó középiskolában töltött három éven keresztül mindvégig ugyanannak az osztálynak a tagjai maradnak. Az új diákokból heterogén csoportokat alakítanak ki, így minden osztályba különböző képességű, személyiségű és hátterű gyerekek kerülnek. A fogyatékosok

integrált osztályokban tanulnak (ez Olaszországban az 1980-as évektől kezdve általános gyakorlat), és emellett külön órákon speciális oktatásban részesülnek. Azokat az osztályokat, ahol fogyatékos tanuló is van, kisegítő pedagógus is támogatja. A tanulási folyamat fejlesztésé és a tanár-diák viszonya A fejlesztő értékelés folyamatát kísérő interakciókra nagyon odafigyelnek. Ha valakinek például nehezére esik egy gondolat vagy vélemény kifejezése verbálisan, akkor a neki tetsző egyéb módon is ábrázolhatja a mondanivalóját. A későbbi feladatoknál azután arra kérik, hogy hasonlóan járjon el, de ezúttal csak gondolatban idézze fel az ábrázolást, és próbálja meg verbálisan kifejezni magát. A tanárok elmondásuk szerint az eredményeknél fontosabbnak tartják tanítványaik tanulási folyamatának fejlődését. Úgy érzik, elengedhetetlen, hogy valamilyen eszköz révén információkat tudjanak gyűjteni az egyéni

tanulási folyamatokról. Többen például azt találták ki, hogy füzeteket vezetnek az egyes tanulók fejlődéséről. Ezzel a módszerrel minden diákjukat jobban megismerhetik, és a róluk készített portrét átadhatják más tanároknak. A tanárok elmondták, hogy mindig is átlátható módon beszéltek az értékelésről maguk között és a diákokkal. Ha rossz minősítést adnak valakinek, akkor megbeszélik vele, hogy miért hoztak ilyen döntést, és megkérdezik a tanuló véleményét arról, hogy miért nem teljesített a várakozásoknak megfelelően. Ekkor a javításra is lehetőséget adnak Maguk a tanulók azt mondták, hogy úgy érzik, nyugodtan hibázhatnak az órán – ez egyszerűen a tanulási folyamat része. Elmondták, hogy fontos számukra az, hogy a tanáraik kedvesek, és megjegyezték, hogy néha ez kelti fel az érdeklődésüket egy olyan tantárgy iránt, amely egy szigorúbb környezetben esetleg nem érdekelné őket. Ennél is fontosabb

azonban szerintük az, hogy a tanár ismerje az általa tanított tantárgyat, képes legyen elmagyarázni a dolgokat, és a tanulói szempontokat is megértse. Mivel nemzeti szinten meghatározott tanulási követelmények jelenleg még nincsenek, az iskolaszék dolgozza ki az iskola egészére vonatkozó célkitűzéseket és követelményeket, illetve az e célok elérését segítő tanítási módszereket. Az iskolának van egy irányelve, amely előírja, hogy a követelményeket és értékelési szempontokat, illetve ezek tanulási célokkal való összefüggéseit minél világosabban kell közölni a tanulókkal az új feladatokat megelőzően. A tanárok különféle modelleket dolgoztak ki az új fogalmak tanulásának megkönnyítésére. Ezek között vannak szöveges, leíró, elemző és retorikai modellek. Az önálló munka megkezdése előtt alaposan megbeszélik a diákokkal az alkalmazandó modellt. A tanulók azt mondják, hogy nem lineárisan tanulnak, hanem a

modellek használatával dolgozzák fel az új anyagot. Gyakran készítenek gondolati térképet, melynek segítségével jobban megérthető, hogy egy téma hogyan illik bele egy tágabb rendszerbe. Egy új témakör elején egy ötletbörzével felmérik, hogy mit tudnak már az adott témáról, illetve hogyan köthető az a már megismert témákhoz. A mindennapi gyakorlat része lett az a szokás is, hogy nyitott kérdéseket tesznek fel a tanítványaiknak, melyeken keresztül jobban lehet informális módon értékelni azt, hogy mennyire értették meg az anyagot. Ösztönzik továbbá az önértékelést és a hibák önálló kijavítását szolgáló készségek kialakulását. A tanulókat úgy szoktatják rá a hibák önálló kijavítására, hogy segítséget nyújtanak a félreértések gyökerének a feltárásában. A házi feladatokat a diákokkal közösen ellenőrzik a tanárok. Ilyenkor kijavítják a hibákat, és saját hibáik kijavítására, a

munkafolyamat végiggondolására, a források ellenőrzésére próbálják rászoktatni a tanulókat. A házi feladat átdolgozására is lehetőséget adnak A tesztek eredményeit fejlesztő céllal használják fel, ezek alapján határozva meg azt, hogy mely beavatkozások lennének a legmegfelelőbbek a tanulók tanulási igényeinek a kielégítésére. A minősítő értékelések Az iskoláknak minden egyes műveltségi területen értékelniük kell a tanulókat a minisztérium által meghatározott rendszer és célkitűzések szerint. Ezekre a minősítő vagy „globális” értékelésekre csak a tanítás és tanulás „köztes” folyamatát követően kerül sor. A tanárok szóbeli és írásbeli teszteket és ábrákat használnak (pl. műszaki vagy művészi rajzokat, hisztogramokat, ideogramokat, aerogramokat, diagramokat, fogalmi térképeket) az egymáshoz kapcsolódó tudásanyagok elsajátításának különböző módszerekkel történő vizsgálatához. A

tanulók három-négyhavonta „strukturált vagy félig strukturált” írásbeli értékelést kapnak. Nemcsak annak alapján értékelik őket, hogy mit tanultak, hanem aszerint is, hogy mennyire képesek szélesebb körben integrálni és alkalmazni a tanultakat. Idő a tanulók megismerésére Mivel három éven keresztül ugyanazt az osztályt tanítják, a tanároknak nagyobb lehetőségük van arra, hogy tanítványaikat megismerjék, megtudják, hogy milyen módszerek válnak be náluk, és körültekintőbben alkalmazkodhatnak hozzájuk a tanítás során. Megállapították, hogy „nagyon jól ismerjük a diákjainkat”. Azt is megjegyezték azonban, hogy szerintük „nincsenek biztos és abszolút receptek”, és „minden pillanatban kellő alázattal tudatában kell lenni annak, hogy milyen bonyolult dolog emberekkel foglalkozni, akiknek a reakcióit nem mindig lehet előre látni”. Az iskola tanárai munkájuk során igyekeznek kreatívak, rugalmasak és

önmagukkal szemben kritikusak lenni. Folyamatosan végeznek akciókutatást, és különböző tanítási eszközöket hoznak létre, illetve korszerűsítik a már létezőket a tapasztalatok és az új igények alapján. Az otthon és a család közötti együttműködés A szülőket rendszerint szívesen látják az iskolában. Hetente van fogadóóra, amikor a szülők bejöhetnek az iskolába, hogy találkozzanak a tanárokkal. A pedagógusok négyhavonta egyszer személyesen is találkoznak minden szülővel. Az igazgatónak is van fogadóórája, és a szülők mind a tanárokkal, mind az iskolaigazgatóval megbeszélhetnek találkozókat. A szülők elmondása szerint a tanárok és az igazgató mindig a rendelkezésükre állnak. Sokan tevékenyen részt vesznek az iskola életében, és időt szakítanak arra, hogy megbeszéljék a tanárokkal, hogy hogyan dolgoznak a gyerekeik az órákon, hogyan fejlődnek, milyenek a kapcsolataik, tiszteletben tartják-e a szabályokat,

valamint az iskolai és az osztály szintű projektterveket. Az IKT-k integrálása az olasz oktatásba Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és nyelv honlap célja, hogy a VilágNyelv Nyelv+számítógép programját támogatva koncentráltan információt szolgáltasson illetve tippeket adjon nyelvtanárok számára a számítógéppel segített nyelvoktatáshoz az oktatás bármelyik szintjén és dimenziójában. Egyrészről még mindig folyamatos a törekvés az iskolák megfelelő szintű felszerelésére és szélessávú internetkapcsolattal való ellátására, másrészt a nemzeti szintű tanárképzés minden főbb színterét is teljesen átszövik az IKT-k. A Puntoeduhoz kapcsolt elektronikus tanulási rendszeren keresztül különböző képzési tervek alkalmazásával több mint ötszázezer tanár vált képessé az IKT-k tanítási környezetbe való integrálására. Azonban néhány iskolában a számítógépek még mindig inkább csak a

számítógépteremben találhatóak ahelyett, hogy az osztályteremben lennének. Az iskolák eTwinning projektjei Jelenleg a legtöbb projekt középpontjában az idegen nyelvek állnak, illetve a kapcsolatteremtés más országokban élő emberekkel. Azonban van néhány olyan érdekes projekt is, amelyek mérföldkőnek számítanak az eTwinning olaszországi történetében. Több kiemelkedő projekt született természettudományi, matematikai, latin nyelvi, történelmi, filozófiai, környezetvédelmi és informatikai témában. Gyakorlatilag bármely tantárgyra lehet eTwinning tevékenységet alapozni