Content extract
A rendszertan alapjai a E l v á r á s o k r e n d s z e r r e l s z e m b e n • Közös szótár (a nevek egyértelműek és állandóak) • Egyértelmű besorolás (egy adott faj ill. taxon csak egy rendszertani kategóriához tartozhat) • Prediktív (az élőlény neve és besorolása sejtesse az élőlény tulajdonságait = magas információtartalom) • Állandó (kategóriák és tartalmuk) • Könnyen használható • Tömör (a lehetőségekhez képest) Carl von Linné 1707-1778 svéd egyetemi tanár, orvos, botanikus Systema naturae (1735) növény- és állatvilág átfogó rendszere ásványtan Species plantarum (1753) első növényrendszertani nevezéktan Philosophica botanica (1751) fajok örökkévalósága pozitívumok negatívumok kreacionizmus fajok állandóságának tana (annyi faj van, amennyi kezdetben teremtetett) 1762-ben már azt fejtegette,hogy csak a természetes családok (familia) a Teremtés művei, a
nemek és a fajok viszont a már létezők állandó kereszteződéséből (hibridizációjából) származnak. Élete utolsó éveiben már nem állította többé, hogy a fajok száma és jellemzői állandók; a Systema naturae 1778-as kiadásából ezt a mondatot végleg kihúzta. mesterséges rendszer külső jellemzők alapján „csíkos állatok” csoportja a Homo nembe rakta a csimpánzt is, mert testfelépítése hasonlít az emberére (Emiatt istentelenséggel vádolták.) növények: 24 csoportot alkotott, ebből 1 volt virágtalan, a többi virágos „a virágok porzói és a bibéi lehetnek a növények osztályozásának alapjai” (Egyporzósok, Kétporzósok.) 1730-tól végezte első saját botanikai kutatásait. Megjelentetett egy kis írást a növények nemiségéről (A növények házasságának előzményei), amelyben a virágok porzóját a vőlegényhez hasonlította, a termőt pedig a menyasszonyhoz. Ország Állatok Törzs
Gerincesek Osztály Emlősök Rend Cetek Család Delfinfélék Faj Kardszárnyú delfin rendszertani kategóriák Ország (Regnum) Törzs (Phylum) Osztály (Classis) Rend (Ordo) Család (Classis) Nemzetség (Genus) Faj (Species) hierarchikus kategóriák Alfaj (Subspecies) kialakításakor az Változat (varietas) evolúció még nem ismert a kategóriák száma növelhető Forma (forma) alkategóriákkal (pl. alosztály) kategóriacsoportokkal (pl. rendcsoport) rendszertani kategóriák 7700 faj Az embert Homo sapiens elnevezéssel az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe sorolta. Az ember faján belül változatokat különböztetett meg, amivel úttörő volt a "rassz" fogalmának fejlesztésében is. Szerinte a Homo sapiens fajon belül négy alkategória létezik: az amerikai, az ázsiai, az afrikai és az európai. Ezeket először az eredet helye szerint, majd később a bőr színe alapján határozta meg.
kettős nevezéktan (binominális nomenklatura) Nemzetségnév Fajnév Homo sapiens Homo erectus Felis silvestris Felis leo A Celsius által bevezetett hőmérsékleti skálát ő alakította úgy, ahogy ma ismerjük: a 0 fok a jég olvadáspontja és 100 fok a víz forráspontja. Ő vezette be a hím és a nőstény ma használatos írásbeli jelképét: a hímre Mars isten pajzsát és nyilát, a nőstényre Vénusz kézitükrét. kattints ide plusz információért > Carolus von Linnaeus Linné-kráter a Holdon szobra az uppsalai egyetem előtt 1735. Carl Linné: Systema Naturae (A természet rendszere) 1737. 1744. Carl Linné: Genera Plantarum Bécsben megjelenik Kramer János György Tentamen Botanicum című könyvének 2., javított és bővített kiadása, mely már tekintetbe veszi Linné rendszerét, de azt "a keresztény vallás szempontjából annyira veszéllyesnek tartja, hogy annak alapján fiúk, serdülők semmiesetre
sem taníthatók meg botanikára, a legszűzibb tudományra". 1770. 1774. A nagyszombati egyetem botanikai tanszéket kap Mária Terézia rendszeresíti a természetrajz tanítását a bölcsészeti fakultáson A Ratio Educationis a királyi középiskolákban is bevezeti a természetrajz oktatását Az erdélyi Benkő József szólaltatja meg Linné rendszerét először magyarul 1777. 1783. 1807. Diószegi Sámuel Fazekas Mihály: Magyar Fűvész Könyv Imé itt vagyon a Magyar Fűvész-Tudományból az első Zsenge, azoknak számára, kik a növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak. Ímé ajánlunk hát és általadunk édes Nemzetünknek ollyan Könyvet, mellynek egyenes és egyedűlvaló tzélja az, hogy a fáknak, fűveknek és virágoknak esmérésére vezessen. Hogy sok új neveket kellett készíteni, annak fő oka az, hogy nem lévénn még Magyarúl a Fűvészség Tudomány formábann, felette sok plántáknak még semmi magyar nevek nem
vólt; a mellyeknek hát nevet kellett adni. Másik oka pedig az, hogy a mellyeknek alkalmatlan vagy bitang nevek vólt, azoknak alkalmatossabbat kellett adni. .öszve akartuk szedni tsak a két Magyar Hazábann találtatható növevényeket, hogy azoknak megesmérésére a Linne bevett Alkotmánya vagy Tudomány-Rendi által, Hazánkfijainak útat mutassunk. Miólta pedig a Tudománybann rend van; abból áll a tökélletesség, hogy Nemek alá szedődjenek a Fajok, és minden plántának két helyes neve t. i Nemi- és Faj-neve légyen. Hogy a Linné mesterséges Alkotmánya, a Természeti-Rendekkel inkább eggyezzen: a Kéthímes Seregből, minden ajakas virágokat a Kétfőbbhímes Seregbe vittünk; a Polyvás-fűveket mind a Háromhímes Seregbe tettük. Előnkbe tettük fundamentomúl a LINNÉ Systema vegetabiliumjának XV-dik kiadását; a leírásokbann pedig éltünk főképpenn a LINNÉ Species Plantarumjával. Irtuk Debreczenbenn 1807-dik Esztendőbenn Martzius
21-dikénn DIÓSZEGI SÁMUEL Debreczeni Prédikátor FAZEKAS MIHÁLY Fő Hadnagy Kitaibel Pál 1757-1817 magyar orvos, botanikus, kémikus Linné követője ► 150 ásványvíz analízise "Hygrographia Hungarica" (> 700 oldal) ► a tellúr felfedezése a Börzsönyben ► a pesti egyetem botanikus kertjének (Füvészkert) igazgatója ► 20 000 km terepi út a Kárpát-medencében » német nyelvű útinapló » latin nyelvű 3 kötetes leírás ► több mint 1000 fajt írt le, 44 ma is a nevét viseli ► 13 000 darabos herbáriumot készített ► Fő műve: "Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae„ (1799) (Magyarország ritkább növényeinek leírása és képei) ► Állattani felfedezései: földikutya mogyorós pele pannon gyík kattints ide a nagyításhoz > Ablepharus kitaibelii pannon gyík Kitaibela vitifolia kitaibel mályva Knautia kitaibelii kitaibel varfű Aquilegia kitaibelii kitaibel harangláb mogyorós
pele földikutya pannon gyík R E J T V É N Y ! Már meglátott: gereblyéjét És kapáját elteszi, S félig harmatos Linnéjét Pipája mellé veszi. Beküldendő a szerző neve és a vers címe ? Charles Darwin 1809-1882 angol természettudós ► 1832-1837: világkörüli út ► fajok elméletének eredete (darwinizmus) ► evolúciós mechanizmusok, természetes szelekció ► támadások kreacionista oldalról ► Fő művei: A fajok eredete (1859) (A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létét folyó küzdelemben) Az ember származása (1871) (ebben használja először az „evolúció” szót) Az élővilág országai természetes fejlődéstani rendszer alapja az élővilág fejlődéstörténete (evolúciója) A fajok eredetéről bővebben Definíciók F A J Egy fajba tartoznak azok az egyedek, melyek - származása közös - külső és belső tulajdonságaikban lényegében
megegyeznek - egymás között szaporodnak - magukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre Definíciók A L F A J A fajtól fenotípusában és élőhelyében tér el, szapororodásában azonban még nem szigetelődött el Neve 3 szóból áll pl: Equus caballus przewalskii (przewalski ló) Corvus corone cornix dolmányos varjú Corvus corone corone vetési varjú Definíciók V Á L T O Z A T Fajon belüli minőségi eltérés, a többi változattal együtt él Geranium sanguineum piros gólyaorr Geranium sanguineum var. striatum piros gólyaorr Definíciók F A J T A Kultúrnövények, tenyésztett állatok mesterségesen létrehozott változatai R E J T V É N Y ! "Soha nem voltam Darwin teóriájának helyességéről inkább meggyőződve, mert miért ne hinnők, hogy az egész emberiség a majmok vagy más emlősállatok tökéletesülése által támadt, miután az emberek között annyian még most is alig emelkedtek a
marhaságnál magasabbra." ? A fenti levélrészletet egy nagy magyar író-politikus írta fiának. A fiú a levél keletkezésének idején gyakran írt apjának természettudományos kérdésekről, kikérve annak véleményét is később kiemelkedő természettudós vált belőle. Beküldendő a levél írójának és címzettjének neve