Legal knowledge | Criminal law » Czene János - Az erőszakos közösülés

A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) Az erőszakos közösülés 197.§ (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c)

pontja szerint is minősül. 1 1.) A bűncselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, továbbá amennyiben gyermek vagy fiatalkorú sérelmére követik el, az ifjúság egészséges nemi fejlődése 2 illetve másodlagosan a passzív alany egészsége, testi épsége. 3 2.1) Az erőszakos közösülés passzív alanya nő és férfi egyaránt lehet, a jogalkotó nem tesz különbséget „nemi hovatartozás szempontjából”. 4 Fontos azonban az, hogy csak a (közvetlen és önálló) tettestől eltérő nemű személy lehet sértett, a közösülés ugyanis fogalmilag kizárt azonos nemű személyek között. A sértett egyéb személyes tulajdonságai, például erkölcsisége, életkora, nemi fejlettsége a bűncselekmény megvalósulását tekintve szintén közömbösek, így e bűncselekmény akár üzletszerű kéjelgést folytató személy és a közösülés büntetőjogi értelemben vett fogalma alapján olyan gyermek sérelmére is elkövethető, aki fejletlensége miatt

élettani értelemben vett közösülésre nem képes. A passzív alannyal szembeni egyetlen megkötés, hogy csak élő személy lehet. Halotton végrehajtott cselekmény – a törvényben írt egyéb feltételek fennállása esetén – a Btk. 181 §-a alatt szabályozott kegyeletsértés megállapítását alapozhatja meg. 5 Jelentős kritikákat váltottak ki az 1997. évi LXXIII törvény passzív alanyok körét érintő rendelkezései, nevezetesen az, hogy az erőszakos közösülés házassági életközösségen belül is büntethetővé vált, valamint az, hogy e bűncselekmény sértettjei onnantól kezdve férfiak is lehetnek. Kovács Gyula e két módosítás közül az elsőt igen hevesen támadja több okból is. Úgy véli, hogy – az ismertté váló, házasságon belüli erőszakos közösülések száma igen csekély, ezért nem volt indokolt a tényállás megváltoztatása, – a házasságok felbontása esetén könnyen komoly eszközt adhat a felek kezébe az

ellenérdekű féllel szemben egy ilyen ügyben folyamatban lévő büntető eljárás, – a bűncselekmény házassági életközösségen belüli elkövetése csaknem bizonyíthatatlan, és 1 1978. évi IV tv 197 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 283 p 3 Dr. Kovács Gyula: A Büntető Törvénykönyv különös részének vázlata I, Bp, 2002 218 p 4 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191 p 5 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft, Bp, 2002 594/1 p 2 1 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) – amennyiben a fél előterjesztette magánindítványát, nincsen módja a megbocsátásra, így családok eshetnek szét egyetlen meggondolatlan lépés miatt. 6 Gál István

László osztja Kovács Gyula véleményét abban a vonatkozásban, hogy a bűncselekményt nem lehet bizonyítani, és komoly fegyver lehet főként a feleség kezében a férjjel szemben. Emellett azonban hibásnak tartja azt is, hogy a törvény nem differenciál, ugyanolyan büntetési tétellel rendeli büntetni az erőszakos közösülésnek a házassági életközösségen belüli megvalósulását, mint azt, ha valaki idegen elkövetővel kénytelen közösülni. Ez utóbbi problémára megoldást is javasol: véleménye szerint a házassági életközösségen belüliséget mint privilegizáló körülményt kellene értékelnie a törvényhozónak az erőszakos közösülés törvényi tényállásán belül. A passzív alanyi kör férfiakra való kiterjesztését azért kifogásolja, mert a bírói gyakorlatban kialakult büntetőjogi közösülésfogalom nem áll összhangban e kiterjesztéssel. A hatályos törvényszöveg alapján ugyanis akár egy abszolút impotens

férfi sérelmére is megvalósulhat befejezett erőszakos közösülés, aki pedig egyébként semmiképpen nem lehet önálló és közvetlen tettese e bűncselekménynek. (Ezzel összefüggésben Gál István László felveti a büntetőjogi értelemben vett közösülés fogalmának fenntarthatóságát is.) 7 2.2) Az erőszakos közösülés alapesetének két fordulata van, amelyeket a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. 2.21) Az első fordulatnak a közösülésre kényszerítés az elkövetési magatartása, amely „két egymásba kapcsolódó, konjunktív magatartással valósul meg”: 8 a kényszerítéssel és a közösüléssel, amelyek eszköz- és célcselekményként viszonyulnak egymáshoz. 9 2.21a) A kényszerítés „összefoglaló kifejezés”, 10 olyan tevékenységet jelent, amely a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére, megbénítására irányul, és amelynek következtében a kényszerített

képtelenné válik a tényleges akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, nem meri, vagy nem tudja a bűncselekmény végrehajtását meggátolni. 11 A passzív alany ekkor vagy nem mutat a szó igazi értelmében vett magatartást (testmozgását ugyanis nem a saját akarata határozza meg), vagy olyan magatartást tanúsít, amelynek megvalósulását előidéző akarat-elhatározás közvetlenül a kényszerítés következtében alakult ki a sértettben. 12 Földvári József tankönyvében kifogásolja, hogy a jogalkotó nem fogalmazott egyértelműen, ugyanis a törvény szövegéből („közösülésre kényszerít”) 13 nem lehet megállapítani, hogy az elkövető a passzív alanyt magával vagy mással történő közösülésre kényszeríti-e. 14 A Btk indokolásából azonban kiderül, hogy a kényszerítés nemcsak a kényszerítővel, hanem rajta kívül más személlyel történő közösülésre is irányulhat. 15 A kényszerítésnek két elkövetési

módja van: az erőszak és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés. 6 Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés bizonyítási problémái az 1997. évi LXXIII törvény módosítását követően, In.: Belügyi Szemle, 2000 évi 4-5 szám, 39-41 p 7 Dr. Gál István László: Szempontok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozásához, In: Büntetőjogi Kodifikáció, 2002. évi 4 szám, 29-30 p 8 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 9 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkidó Kft., Bp, 2002 215 p 10 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 11 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 12 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog

különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191-192 p 13 1978. évi IV tv 197 § (1), Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 14 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 191 p 15 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 2 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) Az erőszak fogalmának meghatározásához a BK 93. sz állásfoglalás szolgál alapul Eszerint az ily módon elkövetett bűncselekmények (így az erőszakos közösülés) esetében a törvényi tényállásban „szereplő erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri”. 16 Olyan, a passzív alany teste ellen intézett erőkifejtés, amely a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére irányul és arra alkalmas is. Ez azonban nem jelent feltétlenül

leküzdhetetlen erőt (vis absoluta), 17 sőt általában az akaratot hajlító erő (vis compulsiva) alkalmas a bűncselekmény megvalósítására. 18 Fontos, hogy az erőszakkal történő elkövetés csak akkor állapítható meg, ha személyre, és azon belül is konkrétan a sértett testére irányul, dolog elleni erőszak esetében nem. 19 Erőszak megállapítására alapot nyújtó fizikai kényszer például a sértett lefogása, 20 míg a sértett bezárása, a helyiség bezárt ajtajának rátörése vagy más személy erőszakos eltávolítása nem az. Az is szükséges, hogy a sértett komoly ellenállást tanúsítson 21 – ami azonban nem azonosítható a végsőkig való ellenállással 22 –, és az elkövető ezt törje meg, vagyis az általa alkalmazott erőszak objektíve alkalmas legyen az ellenállás megbénítására. Ha a sértett célja nem feltétlenül a közösülés elkerülése, akkor nem lehet közösülésre kényszerítésről beszélni. 23 Ilyen

például az, amikor egy nő a férfi nemi vágyának felkeltése céljából vagy pusztán kacérságból látszólagos ellenállást tanúsít. Az ellenállás komolyságának megítélése, bizonyítása esetenként nagyon nehéz, ilyenkor szükségessé válhat a terhelt és a sértett szavahihetőségének fokozott ellenőrzése. Komoly ellenállásra utaló jelek lehetnek a passzív alany, esetleg az elkövető sérülései, a ruházatukon és a helyszínen lévő nyomok, a sértett segítségkérése. 24 Hiányára utalhat a sértett bizalmaskodó, esetleg kihívó magatartása, vagy az, ha a felismerhető és elérhető lehetőséget kihagyva nem kér segítséget. Természetesen a kihívó magatartás ellenére is lehetséges, hogy a passzív alany a közösülésre már valóban nem hajlandó. Ilyenkor „azonban különös gonddal kell vizsgálni, nem tévedett-e az elkövető az ellenállás komolyságát illetően”. 25 A BH 1993/281. alapján a sértett meggondolatlan,

könnyelmű magatartását a bíróságnak – közreható tényezőként – általában enyhítő körülményként kell értékelnie. 26 A komoly ellenállást az sem zárja ki, ha a sértett azért nem kér segítséget, vagy hagy fel a védekezéssel, mert kimerült, helyzetét reménytelennek tartja, 27 de ugyanígy esetleges kifogásolható életmódja, vagy az elkövetővel korábban folytatott nemi kapcsolata sem nyújthat erre alapot. Az elkövető által alkalmazott erőszaknak – mint már említettem – alkalmasnak kell lennie a sértett ellenállásának leküzdésére. A tolakodó, szemtelen magatartás, amely a 16 BK 93., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Kommentár az 1978. évi IV tv- hez, uo 18 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp. 2002 192 p 19 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 20 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki:

Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 21 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 22 Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 23 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 24 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- És Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 595 p 25 Uo. 595-596 p 26 BH 1993/281., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 27 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 269. p 17 3 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) sértettet nem készteti komoly védekezésre, nem minősül ilyennek (például ha az elkövető

megfogja a sértett mellét, azonban ellenkezését követően békén is hagyja). Azt, hogy milyen szintű erőszak alkalmas az ellenállás leküzdésére, mindig a passzív alany személyes tulajdonságai és életkora döntik el. 28 Magától értetődő, hogy egy gyermektől nem várható el olyan fokú védekezés, mint egy felnőttől. Így adott esetben a csekély mértékű erőszak is alapot nyújthat a kényszerítés megállapítására. A fenyegetés a kényszerítés másik elkövetési módja. A Btk az értelmező rendelkezések alatt meghatározza a fogalmát, eszerint a fenyegetés a Btk. alkalmazásában, „eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen”. 29 Ez az általános meghatározás az erőszakos közösüléssel kapcsolatban is irányadó, azonban annál specifikusabb, ugyanis csak a törvényi tényállásban megjelölt két megszorítás együttes

fennállása esetén állapítható meg. Konkrétan a fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, és egyidejűleg közvetlennek is kell lennie, 30 azaz az erőszakkal jellegét és súlyát tekintve lényegében azonosnak tekinthető. 31 A jogalkotó ugyanis csak ilyen fontos értékek, kiemelt jogi tárgyak veszélyeztetését tartja a nemi szabadság megsértésével azonos súlyúnak, másra irányuló fenyegetés nem alapozhatja meg az erőszakos közösülésért fennálló felelősséget. Az ezen feltételeknek meg nem felelő fenyegetés általában kényszerítés (Btk 174. §), egyéb törvényi tényállási elemek fennállása esetén pedig hivatali visszaélés (Btk 225. §) megállapítására nyújthat alapot 32 Ez abban az esetben fordul elő, ha a fenyegetés nem közvetlen, vagy bár a sértett jogait vagy érdekeit érintő súlyos hátrányt helyez az elkövető kilátásba, a fenyegetés nem az élet, vagy a testi épség ellen irányul. A

fenyegetés közvetlensége azt jelenti, hogy a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia a sértettnek. Ez leginkább akkor lehetséges, ha az a személy, akinek élete vagy testi épsége ellen irányul a fenyegetés, vagy maga a sértett, vagy nem ő, de jelen van. 33 Ugyanakkor abban az esetben is megállapítható a közvetlenség, ha a sértettre pszichés kényszerként hat 34 az, hogy okkal hiheti, hogy a hozzá érzelmileg közel álló, távol lévő személyre vonatkozó fenyegetését az elkövető hamarabb beválthatja, minthogy „ő fenyegetett helyzetéből szabadulni tudna”. 35 A Btk. 138 §-ában foglalt értelmező rendelkezés szerint a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a sértettben komoly félelmet ébresszen. Ez akkor valósul meg, ha a fenyegetés az erőszaknál tárgyaltakhoz hasonlóan megbénítja a sértett komoly ellenállását. 36 Nem szükséges a sértett akaratának teljes megtörése, elegendő az

olyan pszichés ráhatás is, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen. 37 A bíróság nem 28 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 595 p 29 1978. évi IV tv 138 §, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 30 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270. p 31 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 32 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész I., Osiris Kiadó, Bp, 2002 192 p 33 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 34 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270 p.

35 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Bp, 2002 597 p 36 Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 37 BH 1997/568., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 4 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) találta komoly félelem kiváltására alkalmasnak azt, amikor az elkövető lelövéssel fenyegette a nagykorú sértettet, de nem vett elő pisztolyt. 38 A BJD 1251. kimondja, hogy a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha – az erőszaknál írtakhoz hasonlóan – a sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látja helyzetét. Nagyon fontos, hogy e pszichikai hatást minden esetben a sértett oldaláról, az ő szemszögéből kell vizsgálni, tehát azt kell megállapítani, hogy a fenyegetés a sértettben okkal ébresztett-e az ellenállás

feladására késztető félelmet. Így tehát nincs jelentősége annak, hogy az elkövető a fenyegetést valójában nem gondolta komolyan. 39 (Ennek tipikus esete az, amikor az elkövető a sértettet töltetlen fegyverrel, vagy lőfegyvernek látszó – de valójában más – tárggyal fenyegeti meg.) 40 A gyakorlatban a kényszerítés két elkövetési módja rendszerint együtt fordul elő. Az erőszak alkalmazását fenyegetés előzheti meg, de az is lehetséges, hogy a cselekmény erőszakkal indul, amelyet fenyegetés követ. 41 Megtörténhet az is, hogy a kényszerítés módjai adott esetben külön-külön nem érik el a törvény által megszabott mértéket, együttesen azonban igen. 42 2.21b) Az erőszakos közösülés első fordulatának a kényszerítés mellett a közösülés a másik elkövetési magatartása. A közösülés fogalmához a törvény nem fűz értelmező rendelkezést. Ennek ellenére az élettani – egyben hétköznapi – értelemben és a

büntetőjogi értelemben vett fogalom már több mint egy évszázada eltér egymástól. 43 A közösülés az előbbi értelemben magába foglalja „a férfi hímvesszőjének bevezetését a nő hüvelyébe és az ondófolyadék kilövellését”. 44 Ezzel szemben a büntetőjogban már Pauler Tivadar megállapította 1870-es könyvében, hogy a büntetőjogi felelősségre vonáshoz nem lehet megkövetelni az élettani értelemben vett közösülés megtörténtét. Ezt a nézetet később – fokozatosan – mind a bírósági gyakorlat, mind a neves büntetőjogászok többsége elfogadta és követte. 45 Angyal Pál például a következőket írta 1937-es könyvében: „Hazai irodalmunkban is uralkodó nézet, hogy nemi közösülésen minden oly cselekmény értendő, amelynek során a férfi nemi szerve a nő nemi szervével érintkezésbe jut”. 46 Szintén csak példaként Traytler Endre hasonlóan vélekedett erről a kérdésről: „Jogi szükségszerűség, hogy a

bűntett akkor is megállapítható legyen, ha a behatolásnak anatómiai akadálya van (pl. apró gyermek)” 47 Természetesen akadt ellenvetés is, pl. Schultheisz Emil nem tartott a törvényesség szempontjaival összeegyeztethetőnek a büntetőjog alá vonni – törvényi értelmező rendelkezés hiányában– olyan cselekményt, amely „nem szerves része, fogalmi sajátossága a közösülés biológiai folyamatának”, 48 véleménye 38 BJD 3074., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 218. p 40 Kommentár az 1978. évi IV tv-hez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 41 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész. I, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 284 p 42 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 597 p 43 Horváth- Kereszty-

Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270 p. 44 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 594/2 p 45 Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1987 32-33 p 46 Dr. Angyal Pál: A szemérem elleni büntettek és vétségek, ATTILA-NYOMDA Rt, Bp, 1937 43 p 47 Lukács- Traytler: A nemi erkölcs elleni bűntettek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1963 162 p 48 Schultheisz Emil: A nemi erkölcs elleni bűntettek de lege lata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1966 28. p 39 5 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) szerint a közösülési szándékkal eljáró elkövető hímvesszőjének legalább részben be kellene hatolnia a sértett nemi szervébe a bűncselekmény megvalósulásához. 49 Napjainkban sem lehet a

bűncselekmény megállapításához megkövetelni a közösülés biológiai értelemben vett lefolyását. Töretlen a bírói gyakorlat abból a szempontból, hogy a közösülést befejezettnek tekinti, amennyiben az elkövető (akár férfi, akár nő) a nemi szervét közösülési szándékkal a sértett nemi szervéhez érinti, így sem a behatolásnak (imissio penis), sem a magömlésnek (emissio seminis) nem kell bekövetkeznie. Fontos kihangsúlyozni azonban a nemi szervek érintkezésekor a közösülésre irányuló szándékot, ennek hiányában ugyanis az elkövető cselekménye általában fajtalanság, ami – többek között – szemérem elleni erőszak megállapításához vezethet. 50 A közösülés ilyen értelemben vett felfogása teszi lehetővé azt, hogy a cselekményt olyan sértett (pl. fejletlen gyermek) sérelmére is el lehessen követni, aki élettani értelemben vett közösülésre bármely okból nem képes. 51 Így a bíróság erőszakos

közösülés bűntettét állapította meg abban az esetben, amikor a gyermekkorú passzív alany testi fejletlensége miatt a nemi szervébe való behatolás nem valósulhatott meg. 52 (Érdekes módon Földvári József 2002-es tankönyvében azt írja, hogy „a törvény jelenlegi megfogalmazása nem teszi szükségessé” 53 a közösülés részletes magyarázatát, ezért e témával nem kíván foglalkozni.) 54 2.22) Az erőszakos közösülés alapesetének második fordulata „a sértett védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotának közösülésre történő felhasználása”. 55 Az első és a második fordulat között fontos különbség az, hogy míg az előbbi esetben a kényszerítés és a közösülés egyaránt elkövetési magatartások, addig az utóbbi esetben az elkövető a sértett állapotát használja fel a közösülésre, így ennek a fordulatnak egyetlen elkövetési magatartása a közösülés. A két fordulat kizárja

egymást: amennyiben az elkövető erőszak, vagy a speciális fenyegetés alkalmazásával juttatja a sértettet védekezésre illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotba, úgy az első fordulat szerinti cselekmény valósul meg. 56 Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elkövető – a törvény által védekezésre képtelennek minősített – tizenkét éven aluli gyermeket kényszerít erőszakkal, vagy fenyegetéssel a vele való közösülésre. 57 A második fordulat elkövetési módja a felhasználás. Ez azt jelenti, hogy az elkövető a sértett említett állapotából előnyt kovácsolva, azt kihasználva hajtja végre a közösülést. Az, hogy a sértett ezen állapotát az elkövető idézte-e elő vagy sem, a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználása hiányzik abban az esetben, ha az elkövető rendszeres nemi kapcsolatot tart fenn az egyébként

akaratnyilvánításra képes sértettel, aki nem fejezte ki előzetesen, hogy ilyen állapotában nem hajlandó közösülésre, és erre az elkövető sem következtethetett. 58 (Ez utóbbi pontnál a Berkes-féle kommentárban az „egyébként akaratnyilvánításra képes” kifejezés helyett „egyébként akaratnyilvánításra képtelen” áll.) 49 Uo. 28 p Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 51 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2002 594/2 p 52 A Büntető Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996 438 p 53 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 192 p 54 Uo. 192 p 55 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270 p. 56 Uo. 270 p 57

Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p 58 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 270-271. p 50 6 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) Védekezésre képtelen állapotban van a sértett, ha bár akaratnyilvánításra képes, fizikai adottságainál fogva (pl. testi fogyatékosság esetében), más(ok) cselekménye (pl megkötözés) következtében, vagy egyéb okból (pl. súlyos fizikai kimerültség miatt) képtelen ellenállás kifejtésére. 59 Az elkövető a sértett teljes fizikai kiszolgáltatottságával visszaélve, azt kihasználva valósítja meg a közösülést. 60 A védekezésre képtelen állapot lehet állandó jellegű, de lehet ideiglenes is. A Btk. 210 §-a alatt szabályozott értelmező rendelkezés megdönthetetlen vélelmet

állít fel azzal, hogy kimondja, a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket az erőszakos közösülés – valamint a szemérem elleni erőszak – szempontjából védekezésre képtelennek kell tekinteni. 61 Az e kort el nem érő személy véleménye e tekintetben tehát jogilag irreleváns, a beleegyezésével történt közösülés is kimeríti e bűncselekmény törvényi tényállását. 62 Hollán Miklós a tizenkettedik életévüket el nem érő sértettek védekezésre képtelensége kapcsán három esetkört állít fel: – olyan tényezők okozzák (például teljes fizikai kimerültség, megkötözés), amelyek más életkorú személyt is védekezésre képtelenné tehetnének, – a passzív alany életkorából eredően valóban védekezésre képtelen, vagy – pusztán a Btk. 210 §-ának rendelkezése miatt minősül védekezésre képtelennek Úgy véli, a 210. § rendelkezése szubszidiárius jelleggel, csak abban az esetben érvényesül,

amennyiben a cselekményt semmilyen más módon nem lehet erőszakos közösülésként – illetőleg szemérem elleni erőszakként – értékelni. 63 Akaratnyilvánításra képtelen állapotban lévőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek fizikai vagy pszichikai okból kifolyólag nincsen „jogi értelemben figyelembe vehető akarata, azaz állandó vagy ideiglenes jelleggel hiányzik az akarata”, 64 vagy azt nem tudja kifejezésre juttatni. A védekezésre képtelenséghez hasonlóan ez az állapot is lehet állandó vagy átmeneti jellegű. Az öntudatlanság különböző formái ide tartoznak, mint például az ájulás, a hipnotikus állapot, a teljes részegség, a bódító szerek által kiváltott állapot, valamint „az alvó állapot is, mivel az alvó sértett képtelen arra, hogy a szexuális kapcsolat jelentőségét, következményeit felismerje”. 65 A kóros elmeállapot különböző esetei szintén ide sorolhatóak, de csak akkor, ha a sértett a nemi

élettel kapcsolatosan valóban nem képes jogilag figyelembe vehető akaratképzésre, nem tudja felmérni annak jelentőségét, következményeit, vagy nem képes az annak megfelelő magatartásra. A kóros elmeállapot tehát önmagában nem jelenti az akaratnyilvánításra való képtelenséget, ez ugyanis ahhoz vezetne, hogy az ilyen személyek nem élhetnének nemi életet, ami a „törvény céljával ellentétes és igazságtalan lenne”. 66 Így az akaratnyilvánításra való képességet vagy annak hiányát minden egyes esetben külön, elmeorvos-szakértő 59 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p 60 Erdősy- Földvári- Tóth: Magyar büntetőjog különös rész, Osiris Kiadó, Bp., 2002 193 p 61 Tóth László Büntetőjog és deviancia című cikkében úgy véli, e szabályozás egyrészt „a szabad akarat koncepcióján,” másrészt azon a –

bizonyítatlan – „freudi előfeltevésen alapul, hogy a gyermekeknél van egy „normális pszichoszexuális fejlődési folyamat (orális, anális, fallikus, latencia és genitális szakasz),” amelynek megzavarása felnőtt korban komoly lelki problékat okoz. (In: Belügyi Szemle, 1999 évi 6 szám, 70 p) 62 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 218. p 63 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 18 p 64 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 271 p. 65 BH 1984/47., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 66 A Büntető Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996 437 p 7 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1

félév ; RF tagozatos hallgató ) szakvéleményének figyelembevételével kell vizsgálni. Ezzel egyidejűleg azt is el kell bírálni, hogy az elkövető felismerhette-e a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotát, ha ugyanis nem, ténybeli tévedése miatt nem vonható felelősségre. 67 Sinku Pál ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a kóros elmeállapot esetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a beszámítási képességet korlátozó vagy annak teljes hiányát eredményező-e; a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot esetén a sértettnek van akaratnyilvánítási képessége, és csak a második eset fennállásakor kell külön vizsgálni annak meglétét vagy hiányát. 68 A tizenkettedik életévét be nem töltött – így védekezésre képtelennek tekintett – gyermek esetében az akaratnyilvánítási képességet nem kell külön vizsgálni. 69 (Sinku Pál erre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy ezen életkort be nem töltött

személy esetében az akaratnyilvánítási képesség „vizsgálata fel sem merül”. 70) Hollán Miklós „a törvényszöveg intenciójával ellentétben” 71 azonban úgy véli, az akaratnyilvánítási képtelenséget előbb kell vizsgálni, mint a védekezésre való képtelenséget, és ez a tizenkettedik életévét be nem töltött sértettre is vonatkozik. 72 3.1) A Btk 197 § (1) bekezdés első fordulata akkor jut befejezetti szakba, ha mindkét elkövetési magatartás megvalósul: a kényszerítést követően a tettes végrehajtja a büntetőjogi értelemben vett közösülést is. Ennek következtében a kísérlet és a befejezettség elhatárolásánál meghatározó jelentőségű a közösülés büntetőjogi fogalma. Az erőszakos közösülés „immateriális bűncselekmény”, 73 a törvény az elkövetési magatartások végrehajtásán túl eredmény bekövetkezését nem kívánja meg a tényállás kimerítéséhez. Az ítélkezési gyakorlat is

befejezettnek tekinti az erőszakos közösülés e fordulatát, ha az elkövető közösülési szándéka mellett a férfi hímvesszője érintkezik a nő nemi szervével (szeméremajkaival). 74 Az erőszakos közösülés akkor marad kísérleti szakban, ha az elkövető a közösülés azonnali kikényszerítése és közvetlen végrehajthatósága céljából alkalmaz erőszakot vagy az élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, a közösülésre azonban valamely okból nem kerül sor. Ekkor a két elkövetési magatartás közül csak az első, a kényszerítés valósul meg 75 A (nem büntetendő) előkészület és a kísérlet ott határolható el, hogy az elkövető által alkalmazott erőszak vagy fenyegetés mennyire irányul közvetlenül a közösülés lehetővé tételére. 76 A bíróság közvetlenül a közösülés végrehajtására irányuló erőszakot állapított meg, amikor az erőszakos közösülés kísérleteként értékelte az elkövető

azon magatartását, hogy a sértettet a közösülés kikényszerítése céljából a földre döntötte, rátérdelt, a száját befogta, és felszólította a vetkőzésre. 77 Ugyancsak ezt állapította meg akkor, amikor az elkövető olyan 67 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Bp, 2002 598 p 68 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 69 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 598 p 70 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 71 Hollán Miklós: A tizenkét év alatti gyermekek nemi fejlődésének büntetőjogi védelme. Egy törvénymódosítás margójára, In.: Collega, 1998 évi 3 szám, 17 p 72 Uo. 17 p 73 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy-

Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 272 p. 74 Uo. 272 p 75 Uo. 272 p 76 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 77 BH 1978/237., uo 8 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) erővel igyekezett a passzív alanyt közösülésre alkalmas helyzetbe hozni, hogy a sértetten sérülések keletkeztek. 78 A közösülés szándékával kifejtett erőszak, vagy fenyegetés azonban – mint feljebb említettem – nem biztos, hogy az erőszakos közösülés megkezdését jelenti, a hely vagy idő vonatkozásában az elkövetési tevékenységtől merőben távol eső magatartások ugyanis nem vonhatók az erőszakos közösülés kísérletének körébe, csak annak előkészületét valósítják meg. 79 Ennek megfelelően a bíróság előkészületi cselekménynek tekintette a sértett gépkocsiba kényszerítését abból a célból, hogy a

közösülés helyszínére vigyék, vagy a sértettnek e célból történő bezárását valamilyen helyiségbe, továbbá azt, amikor az elkövetők a sértettet a közösülés helyszínére igyekeztek vonszolni, és közben a mellét, nemi szervét fogdosták. 80 Ha az előkészületi cselekmény azonban egyúttal kimeríti más bűncselekmény törvényi tényállását is, az elkövetőt a megvalósított bűncselekményért kell felelősségre vonni. Így megvalósulhat többek között aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése, 81 vagy szemérem elleni erőszak, 82 dolog elleni erőszak esetén magánlaksértés, vagy rongálás. 83 3.2) Az erőszakos közösülés második fordulatának megvalósulásához a törvény szintén nem követeli meg valamilyen eredmény bekövetkezését, a bűncselekmény befejezetté válik, amennyiben az elkövető – a védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személy ezen állapotát kihasználva –

végrehajtja a közösülést. Kísérletként értékelendő az a magatartás, amely a sértettet közvetlenül a közösülés végrehajtására alkalmas helyzetbe juttatja (amennyiben a közösülés valamely okból nem valósul meg). Ilyen eset az, amikor az elkövető a megkötözött, vagy eszméletlen nőre ráfekszik azért, hogy közösüljön vele. Előkészületi szakban marad azonban a cselekmény, ha az elkövető a közösülésben megállapodik az akaratnyilvánításra képtelen sértettel, vagy leitatja a sértettet. 84 4.) Az erőszakos közösülés önálló és közvetlen tettese bárki lehet, aki a sértettől eltérő nemű. A közösülés büntetőjogi értelemben ugyanis csak különböző nemű személyek között jöhet létre. Olyan férfi azonban, aki abszolút impotenciában szenved, nem követheti el önálló és közvetlen tettesként e bűncselekményt, az ő cselekménye szemérem elleni erőszakot valósíthat meg. 85 Relatív impotencia esetén –

például ittas állapotban – az erőszakos közösülés kísérletét lehet megállapítani. 86 A társtettesre vonatkozóan nincsenek megkötések. Az erőszakos közösülés első fordulata ugyanis a két elkövetési magatartás: a kényszerítés és a közösülés konjunktív fennállásával valósul meg. Így az is tettese lesz e bűncselekménynek, aki anélkül, hogy ő maga közösülni szándékozna, a közösülő személlyel egyetértésben olyan magatartást fejt ki, amely annak részére teszi lehetővé a sértettel való azonnali közösülést. Ennek megfelelően társtettes lesz az előbbiekben meghatározott célból kényszerítést kifejtő, abszolút 78 BH 1997/319., uo Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 272-273. p 80 BH 1978/371., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 81 BH 1984/177., uo 82 BH 1978/371., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 83 Berkes-

Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 599 p 84 Kommentár az 1978. évi IV törvényhez, Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 85 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 600 p 86 Belovics- Molnár- Sinku: Büntetőjog különös rész, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 219. p 79 9 A dolgozatot készítette: Czene János ( II.évfolyam ; 1 félév ; RF tagozatos hallgató ) impotenciában szenvedő férfi, vagy a sértettel azonos nemű személy is, sőt bárki, aki a kényszerítés kifejtésére képes. 87 (A bíróság is társtettességet állapított meg akkor, amikor a terhelt közreműködött az erőszak alkalmazásában a sértett lemeztelenítésével.) 88 Ugyancsak társtettese lesz a bűncselekménynek az, aki a közösülés érdekében nem alkalmaz

erőszakot vagy tényállásszerű fenyegetést, azonban az azt kifejtővel egyetértésben közösül a sértettel. Ha a közösülő esetleg nem tudja, hogy a passzív alany más által kifejtett kényszerítés hatására közösül vele, nem áll fenn társtettesség, a kényszerítő személy az erőszakos közösülés közvetett tetteseként fog felelni cselekményéért. A bűncselekmény felbujtója és bűnsegédje szintén akárki lehet. Az első fordulatnál az elkövető szándékos segítségnyújtása a tettesnek csak akkor tartozik a bűnsegély körébe, ha az nem erőszak, vagy speciális fenyegetés, máskülönben a segítségnyújtó is – a fentebb írtak miatt – társtettese lesz a bűncselekménynek. A tettes tevékenységének kifejtésekor jelen lévő személy, aki jelenlétével megerősíti a tettes szándékát, tehát bűnsegéd lesz, ha magatartása nem valósít meg kényszerítést. 89 A bűncselekmény második fordulatának egyetlen elkövetési

magatartása a közösülés. Így aki a sértettet a vele később közösülő személlyel szándékegységben védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba hozza (de nem áll szándékában közösülni vele és nem is teszi azt), nem társtettesként, hanem bűnsegédként felel tettéért, cselekménye ugyanis nem tartozik az erőszakos közösülés tényállásához. Közvetett tettesként követi el a bűncselekményt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött, tévedésben lévő, vagy teljesen beszámíthatatlan személyt vesz rá erőszakos közösülésre. Közvetett tettes is lehet bárki 90 5.) Az erőszakos közösülés gondatlanul nem, csak szándékosan valósítható meg Az elkövető szándékának valamennyi tényállási elemre ki kell terjednie: az első fordulat esetén a kényszerítésre és a közösülésre egyaránt, a második fordulatnál pedig a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotára – arra is,

hogy a passzív alany nem töltötte be a tizenkettedik életévét – és az ezen állapot felhasználásával történő közösülésre. 91 Az első fordulatnál az elkövetőnek tisztában kell lennie a passzív alany ellenállásának komolyságával. Ha bizonyítani tudja tévedését, cselekménye többnyire nem büntethető. Ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett életkorát illetően alappal volt tévedésben, általában megrontásért felel. Közösülési szándék hiányában cselekménye többnyire szemérem elleni erőszakot valósít meg, emiatt e két bűncselekmény elhatárolásánál döntő szerepet játszik az, hogy az elkövető szándéka mire irányult. 92 Nagyon fontos, hogy a közösülést illetően a tettes szándékának az élettani értelemben vett közösülést kell átfognia, nem pedig a korábban kifejtett büntetőjogi értelemben vett közösülést. Ha az elkövető úgy kíván szexuálisan kielégülni, hogy nemi szervét a

sértett nemi szervéhez dörzsöli, cselekménye adott esetben szemérem elleni erőszakot vagy más bűncselekményt fog megvalósítani, nem pedig erőszakos közösülést. Az erőszakos közösülést általában egyenes szándékkal követik el, de fogalmilag az eshetőleges szándék sem kizárt. 87 p. Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 273 88 BH 1992/69., Complex CD Jogtár, KJK Kerszöv, 2003 március 31 Berkes- Julis- Kiss- Kónya- Rabóczki: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp, 2002 600 p 90 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 273 p. 91 Fehér- Horváth- Lévay: Magyar büntetőjog különös rész I., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 286 p 92 Horváth- Kereszty- Marázné- Nagy- Vida: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Bp., 1999 274 p. 89 10