Economic subjects | Controlling » Ellenőrzés és könyvvizsgálat tételek

Ellenőrzés és könyvvizsgálat tételek 1. Az ellenőrzés fogalma, célja és módszerei Fogalma: Az ellenőrzés (audit) valakinek (személynek) vagy valamely szervezetnek, tevékenységnek az elbírálás megítélése céljából történő megvizsgálása, figyelemmel kísérése. Három mozzanat lelhető fel: - a tények (magatartás) megállapítása - ezek bizonyítása valamilyen mércéhez (ami lehet tv, szabály, terv, cél, mértékegység, standard) - majd a viszonyítás eredményének, a követelmények teljesítésének értékelése (következtetések levonása) Az ellenőrzés azért kísér figyelemmel valamely tevékenységet, hogy megítélje: eleget tesznek-e bizonyos követelményeknek. Audit alatt a MKVK könyvvizsgálatot ért alatta. E tevékenység célja: képessé tegye a könyvvizsgálót arra vonatkozó véleménye kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésre vonatkozó előírások

betartásával állították össze. Audit szűkebb értelemben: értelmezése szerint a gazdálkodó szervezetek (társaságok) elszámolásainak, pénzügyi beszámolóinak olyan hivatalos vizsgálatát jelenti, amely megállapítja, hogy azok számszerűek, pontosak, valósághűek (vagy nem azok). Tágabb értelemben: bele kell érteni azokat a vizsgálatokat is, amelyek nem a számviteli elvek betartására, nem a pénzügyi beszámolók korrektségére kíváncsiak, hanem valami másnak az állapotát, minőségét, hatékonyságát vizsgálják. A könyvvizsgálók célja: hogy lényeges hibák ne maradjanak a pénzügyi kimutatásban. 1 2. Pénzügyi ellenőrzési standardok 1977: München létrehozták a könyvvizsgálók nemzetközi szövetségét (IFAC) A szervezet missziója az, hogy magas színvonalú szakmai szolgáltatásokat nyújtani képes, harmonizált standardjainak a könyvvizsgálói szakmát világszerte fejlessze és erősítse. A standardok szakmai

szabályok, a szakmában nemzetközi méretekben elfogadott minőségi követelményeket közvetítik, foglalják útmutatókba, kézikönyvekbe. (módszertanokba) Tipikusan angolszász szemléletet képviselnek -> nem egyszerű a hazai alkalmazásuk. Pénzügyi, számviteli, könyvvizsgálói szakma globalizálódik -> ami azzal jár, hogy át kell vennünk, meg kell tanulnunk az angol-amerikai gondolkodásmódot mind magán, mind a közszférában. IFAC: közhasznú, politikamentes civil szervezet. - 118 ország 160 tagszervezetében 2 és fél millió könyvvizsgálót számlál - Kezdeményezi, koordinálja és irányítja azokat a törekvéseket, amelyek segítségével a számviteli szakma nemzetközi szinten elérheti, technológiai, etikai és oktatási céljait. Kettős célja van: - pénzügyi beszámolók (IASs) illetve • IFRSs szerint készüljenek - a beszámolók ellenőrzése a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA) szerint történjék. E két

követelmény kifejezi a számvitel és a pénzügyi ellenőrzés egymásra épülését. Lehetővé teszi a világ piacgazdaságaiban (bárhol) készült beszámolók, illetőleg az azokról készült vélemények (jelentések) összehasonlítását. E téren a magán és közszféra szorosan kapcsolódik, és gyorsuló ütemben közeledik egymáshoz. Westminster-modell szerint működő számvevőszékek és a nemzetközi szervezetek (EU, NATO) számvevőszékei az IFAC ellenőrzési standardjaira támaszkodnak. A könyvvizsgálót független vagy külső auditornak, a számvevőszéki ellenőr govermental auditornak, a belső ellenőrt pedig internal auditornak nevezi. Világtendenciák a számviteli és pénzügyi ellenőrzés területén: - angolszász szemlélet és gyakorlat dominanciája - magánszféra által alkalmazott számviteli és pénzügyi ellenőrzési eljárások térhódítása a közszférában Magán és közszféra intenzív egymáshoz kapcsolódása Szakmai

szabályozás felső szintje: számviteli standardok BEMSZ -> belső irányítás rendszerek, standardok 2 3. A belső irányítás (kontroll) rendszer szerkezete 1. cél: A szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes működés elősegítése, a szervezet küldetésének megfelelő minőségű termékek és szolgáltatások előállítása. 2. cél: Megóvni a forrásokat a pazarlásoktól, visszaélésektől, a vezetői tévedésektől, a véletlen és szándékos hibáktól, az ezekből eredő veszteségektől. 3. cél: Annak biztosítása, hogy a jogszabályokat, szabályzatokat, szerződéseket, vezetői utasításokat következetesen betartsák. 4. cél: Megbízható pénzügyi (és a vezetésre vonatkozó) adatok kialakítása, karbantartása és pontos bemutatása az időszerű jelentésekben. Definíció: A belső irányítási (kontroll) rendszer egy szervezet tagjai tevékenységének, terveinek, viselkedésének, politikáinak és törekvéseinek együttese,

együttműködése azért, hogy biztosítható legyen a szervezet céljainak elérése, küldetésnek teljesítése. 3 4. Az ellenőrzés megszervezése és végrehajtása Az ellenőrzést általában az e célból létrehozott szervezetek (ÁSZ, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) vagy olyan szervezetek, szervezethez tartozó személyek végzik, amelyek tevékenységeihez az ellenőrzés is hozzátartozik. (OGY ellenőrzési tevékenysége, cégbírósági ellenőrzés). Céljuk, feladatuk és nagyságuk különböző, például ezek létszáma 1-2 főtől – több 1000 főig terjedhet. Az ellenőrzési feladatokat végrehajtó szervezetek jellemzően többrétű, összetett, idő és erőforrásigényes tevékenységeket végeznek, amelyből az következik, hogy ezek működése csak előre kialakított szabályok és feltételek megléte esetén biztosítható. - munkájuk során különböző eszközöket és információkat

alkalmaznak - feladataik végrehajtása alapvetően emberi erőforrás igénnyel jár - időráfordítás Mindezekből adódik az ellenőrzések meghatározása és a szervezetek működésének megtervezése. Ellenőrzések, illetve azok megszervezése szabályozásához tartoznak - jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) - állami irányítás egyéb jogi eszközei (országgyűlési és kormányhatározat) - különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok (CINTOSAI 15, IIA 16, IFAC 17 ellenőrzési standardok, valamint egyéb útmutatók és irányelvek) - szervezetek belső szabályzatai és előírásai (szervezeti és működési szabályzat, ellenőrzési szabályzat, ellenőrzési kézikönyv) Az egyes ellenőrzést végző szervezetek tekintetében kialakulnak: - szervezeti és működési követelmények - ellenőrzési tevékenység céljai, feladatai és konkrét szabályai - az ellenőrzésekre vonatkozó eljárások, módszerek, az egyes

ellenőrzések végrehajtásának főbb lépései - az ellenőrzési dokumentumok követelményei (formai, tartalmi) - az ellenőrzések nyilvántartási rendjének követelményei - az ellenőrzésre vonatkozó etikai követelmények, az ellenőrzést végzők jogai és kötelezettségei Az ellenőrzési kézikönyv: tartalmazza az ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott követelményeket, ellenőrzési eljárásokat, módszereket és technikákat, amelyeket az ellenőröknek figyelembe kell venniük, annak érdekében, hogy munkájuk, illetve az ellenőrzések eredményei megbízhatók legyenek. Magában foglalja: - az ellenőrzések hatáskörét, feladatait, céljait - az ellenőrökre vonatkozó magatartásgyűjteményt, etikai kódexet - az ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályokat és eljárásokat, módszertani útmutatókat, ellenőrzési módszerek fontosabb lépéseit, szakaszait - kockázatelemzési módszertant - minőségbiztosítás

szabályait 4 - az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, a dokumentumok megőrzési rendjét egységes iratmintákat ellenőrzési jelentések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat az ellenőrzés során bűntető, -szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást az ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelveket Az ellenőrzési tevékenység megtervezése - tervezési rendszer kialakítása - stratégiai terv, éves ellenőrzési tervek - stratégiai tervezés fontossága, tartalma - az ellenőrzési munkaterv célja, összeállításának fontosabb dokumentumai - ellenőrzési munkaidő mérleg elkészítése - ellenőrzési munkaterv tartalma (operatív tervek) 5 5. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége Az ÁSZ: az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve Ellenőrzi az

államháztartás gazdálkodását. Ennek keretében: - az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét; - a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét - a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználást, törlesztését - elkülönített állami pénzalapok működését - az állami (központi) költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást - az ÁSZ (elnöke) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket Az ÁSZ ellenőrzi: - MNB gazdálkodását, működését - az APEH adóztatási tevékenységét - a Vám és Pénzügyőrség tevékenységét - az illetékhivatalok tevékenységét - az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket - az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználást a helyi önkormányzatoknál, alapítványoknál, társadalmi és egyéb szervezeteknél - a társadalombiztosítási

alap kezelését és felhasználását - a pártok gazdálkodását - „üvegzseb törvény” magánszférában való ellenőrzés jogával ruházta fel az ÁSZ-t 2003 tavaszán Az ÁSZ nagy ellenőrzési feladatköre: az állami vagyon kezelésének, az állami tulajdonban lévő vállalkozások vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységének a vizsgálata + az állami számviteli rend betartásának figyelemmel kísérése Véleményezési feladatai is vannak: - az állami számviteli rend továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok véleményezése, és az erre vonatkozó javaslattétel Van olyan is: - miniszterelnök kérésére elvégezendő feladatok ÁSZ áll: - elnök - alelnökök - főtitkár - vezetők - számvevők - ügyviteli és kisegítő alkalmazottak Az elnököt és az alelnököket az OGY 12 évre választja. Az elnök besorolása miniszteri, az alelnököké államtitkár. 6 Az ÁSZ szervezeti felépítését, létszámát és éves

költségvetését a parlament állapítja meg. Az év során végzett ellenőrzésekről az elnök az OGY-t jelentésben tájékoztatja, amit nyilvánosságra kell hozni. (Ez alól csak az állam, bank, és adótitkot tartalmazó jelentés kivétel) A zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentés a zárszámadással együtt kerül a parlament elé. 7 6. A piaci tulajdonosi (vállalkozói) ellenőrzés főbb sajátosságai A tulajdonosi ellenőrzés: az államhatalmi ágakban végzett ellenőrzéshez képest más érdeket képviselve, más szervezetekkel és részben más módszerrel dolgozik. Szervezeti, eljárási kereteit tv-ek, rendeletek rögzítik. - Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi tv - Szövetkezetekről szóló 1992. évi 1 tv - Az állami fel-ügyelőbizottságairól szóló 24/1990- kormányrendelet Tulajdonosi ellenőrzés típusai: - jogszabályok által meghatározott, alapszabályokon alapító okiratokon alapuló szabályozást esetenként

kötelező máskor csak ajánlott, önként vállalható szervezetek és tartalmat írnak elő (Gt. Szövetkezeti ellenőrzése) - a szerződéseken alapuló, közvetlenül a tulajdonoshoz kapcsolható, eseti érdekeket szolgáló ellenőrzések (hitel, támogatási szerződés, szállítási szerződés) Tulajdonosi vizsgálatok típusai: - a tulajon megőrzésében, gyarapításában, célszerű hasznosításában érdekelt tulajdonosok korlátlan ellenőrzési joggal rendelkeznek.(személyes, helyszíni tapasztalatszerzés, beszámoltatás, különféle információk beszerzése és elemzése) <- ellenőrzés jellemző módszerei - tulajdonosok, illetve testületeik által alkalmazott, megbízott szervezetek (korlátozott jogkör) - választott ellenőrző testületek (FEB, ellenőrző bizottság, számvizsgáló bizottság) A tulajdonosi pénzügyi ellenőrzést külső és belső ellenőrök végzik (független könyvvizsgálók). 8 7. A felügyelő-bizottsági

ellenőrzés főbb szabályai A gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzési rendszerének egyik legismertebb eleme a felügyelő-bizottság (FB). Feladatai a gazdálkodó szervezetek általános céljaival állnak összhangban. Létrehozásuknál, működési szabályaik kialakításánál is – az ellenőrző szervekre általánosan érvényes jogok, kötelezettségek mellett - elsősorban a tulajdonközösségek működésének szabályai érvényesülnek. Felügyelő bizottságok működnek: gazdasági társaságoknál, szövetkezeteknél, közalapítványoknál és az állami vállalatoknál. Feladatait a Gt. És a szövetkezeti törvény fogalmazza meg A Gt 31§-a szerint például, ha a gazdasági társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége indokolja, illetve az alapító tagok (részvényesek) szükségesnek látják, a társasági szerződésben (alapító okiratban) legalább 3 legfeljebb 15 tagból álló FB hozható létre. Kötelező

a felügyelő bizottságot létrehozása a részvénytársaságoknál és kft-knél is, ha a kft. Törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb, továbbá bármely gazdasági társaság esetében, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. Az FB létrehozásának tehát két esete van. Az egyik, amikor a társaság tagjaira van bízva, hogy kívánnak-e ilyen testületet létrehozni. A másik, amikor az FB létrehozása kötelező Az FB a gazdasági társaság legfőbb részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A vezető tisztségviselőktől, illetve a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. Köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági

társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény által előírt beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az FB írásbeli jelentésének ismeretében határozhat. Ha az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy a tagok (részvényesek) érdekeit, az FB összehívja a gazdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. Az FB tagjai a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Feladatai ellátásához a Gt. Az FB-nek többféle jogosítványt biztosít Ilyen például a részletekre is kiterjedő tájékozódáshoz való jog, aminek a gyakorlásához a vezető tisztségviselők és a társaság vezető

állású dolgozói kötelesek a szükséges információkat megadni, ilyen kérés esetén szóban vagy írásban az FB-nek jelentést tenni. A széleskörű ellenőrzési – felügyeleti – jogosultság további fontos eszköze, hogy az FB indokolt esetben nemcsak jogosult, de önállóan, a társaság ügyvezetésétől függetlenül köteles is rendkívüli ülésre összehívni a társaság legfőbb szervét, és javaslatot tenni a megvitatandó illetve eldöntendő kérdésekre. Ez gyakorlatilag minden olyan ügyre és jelentésre, előterjesztésre kiterjed, amiben a döntés a társaság legfőbb szervének a kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az FB testületként jár el. Tagjai sorából választ elnököt Határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van. Határozatát egyszerű többséggel hozza Tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az ügyrendjét maga állapítja meg, amit a gazdasági társaság legfőbb

szerve hagy jóvá. Az FB bármely tagját megbízhatja ellenőrzési feladatokkal, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. A munkamegosztás 9 azonban csakis a feladatoknak, nem pedig a felügyelő bizottsági tagsággal járó felelősségnek a megosztását jelenti. A tulajdonosok abban érdekeltek, hogy a tulajdonuk működtetésével, vállalkozásuk vezetésével foglalkozó megbízottaik ( a management) képviseljék a tulajdonosi érdekeket, erősítsék a vállalkozás piaci pozícióit és fejlődését, ezért az FB  Figyelemmel kíséri és értékeli a piaci stratégia kidolgozását, az üzlet – és marketingpolitika megvalósítását, a tulajdonosi célok eléréséhez szükséges eszközök mozgósítását és alkalmazását, a beszerzési és termelési politikát, valamint ezekkel kapcsolatban a közgyűlés konkrétabban megfogalmazott végrehajtását  Figyelmet fordít a fejlesztési, beruházási, kutatási

döntések megalapozására, e programok megvalósítására és eredményeire  A hosszabb és rövidebb távú pénzügyi tervezés és finanszírozási gyakorlat eredményességének vizsgálatával esetenként értékeli a vállalkozás pénzügyi teljesítményét és likviditási helyzetének alakulását, az ezekből származó eredmények és gondok hatását a vállalkozás piaci pozícióira, eredményeire  Figyelmet fordít az ügyvezetés kezelésére bízott pénzügyi és tárgyi vagyon fizikai és jogi értelemben vett védelmének kérdéseire, különös tekintettel a vagyonvesztés lehetőségeire, ha pedig az már bekövetkezett, okainak feltárására  Figyelemmel kíséri az ügyvezetés intézkedéseinek szabályszerűségét, és ez által hozzájárul az esetleg szabálytalanságokból származó erkölcsi és anyagi veszteségek, hátrányok elkerüléséhez  A rendszeres feladatát képezi annak ellenőrzése, hogy a tulajdonosoknak az ügyvezetés

részéről történő tájékoztatása megbízható és korrekt-e  Ellenőrzi az alapító okiratot, a belső szabályzatok és a tényleges tevékenységek összhangját  Köteles megvizsgálni a tulajdonos legfőbb szerve elé terjesztett minden fontosabb jelentést, különös tekintettel a pénzügyi beszámolóra 10 8. A belső ellenőrzés lényege A belső ellenőrzés mind a vállalkozások, mind a költségvetési szervek belső irányítási rendszerének szerves részes, a pénzügyi ellenőrzés rendszerének nélkülözhetetlen eleme. Az IIA meghatározása szerint a szervezeten belül létrehozott ellenőrzésnek független értékelő funkciója van. Vizsgálja és értékeli a szervezet tevékenységét, ily módon sajátos szolgáltatást nyújt számára. Célja, hogy segítse a szervezet tagjait kötelezettségeik minél eredményesebb teljesítésében. Elemzésekkel, értékelésekkel, javaslatokkal, tanácsokkal és információkkal látja el őket. Az

IIA standardok a belső ellenőrzéssel szemben három követelményt állítanak: vizsgálnia kell • A szervezet politikájának, terveinek, előírásainak, szabályzatainak való megfelelést; • Az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát és hatékonyságát; • A programok (megvalósításának) eredményeit A belső ellenőrzés feladatai A belső információk megbízhatóságának vizsgálata Vagyonvédelem Programok megvalósításának vizsgálata Speciális vizsgálatok (erőforrás-elemzés) A belső ellenőrzés fogalmát olyan rendszerként írják le, amelynek három eleme van: Munkafolyamatokba épített, a függetlenített és a vezetői ellenőrzés. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés: Kialakítása az előírások gazdasági, az ügyviteli számítástechnikai, és egyéb előírásokat (folyamatszabályzatokat, műszaki dokumentációkat) készítő szakemberek feladata. Ezek az előírások határozzák meg, hogy a munkafolyamatokban mely

szervnek (személynek), a folyamat mely pontjain, mikor, mit milyen gyakorisággal és milyen módszerrel, eszközzel kell ellenőrizni. Azt is elő kell írni, hogy mi a teendő a hibák, az akadályok észlelése esetén. A függetlenített ellenőrök feladatait az ábra mutatja. A vezetői ellenőrzés: az egyes vezetők közvetlen irányítása alá rendelt munkatársak tevékenységének ellenőrzését jelenti. Ezt a kötelezettséget a vezetőknek személyesen kell gyakorolniuk, és az ellenőrzésük mindig az ellenőrzött személyre (tevékenységére, magatartására) irányul. A vezetők e tevékenysége a többi vezetési funkció (célkitűzés, motiválás, szervezés, stb) előzetes és utólagos, esetenként egyidejű ellenőrzésére terjed ki. A vezetői ellenőrzés előfeltétele, hogy az ellenőrzött személy feladatai egyértelműen legyenek meghatározva. A vezetői ellenőrzések gyakoriságát a feladatok fontossága, a végrehajtás időtartama,

szakaszolása, az ellenőrzött személy felkészültsége, gyakorlati ideje, mindezek alapján a vezető által előlegezett bizalom határozza meg. Az ellenőrzés gyakorlata lehet: • • • • Egyszerű „rákérdezés” A teljesítés adatainak szúrópróbaszerű ellenőrzése A feladatok egy összefüggő szakaszának viszonylag teljes körű vizsgálata Tételes ellenőrzés 11 9. A könyvvizsgálat európai uniós szabályai Ismeretes, hogy az uniós döntéshozatalban különböző szintű szabályok születnek. Ezek a valamennyi tagállamban életbe lépő rendeletek, a meghatározott határidőn belül implementálást igénylő irányelvek, a kötelező erővel nem bíró, de a tagállami gyakorlatban jellemzően alkalmazott ajánlások, valamint az egy-egy témában eligazító közlemények. A könyvvizsgálat legmagasabb szintű szabályozása a közösségben az irányelv, de vannak ajánlások és közlemények is. Az irányelv implementációja megengedi

az egyes tagállamokban az irányelvhez képest szigorúbb, de annak nem ellentmondó feltételek előírását. Az Európai Közösségek Tanácsa 1984-ben fogadta el a 84/253/EGK számú, azaz 8-as számú irányelvet, amely mind mai napig az unió keretein belül a törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat szabályrendszerének alapját alkotja. A könyvvizsgálati irányelv kiadását megelőzte a számviteli beszámolásról intézkedő 78/660/EGK (4-es számú) és a konszolidált beszámolóról intézkedő 83/349/EGK (7-es számú) irányelv kiadása. Az egyedi pénzügyi kimutatások készítéséről intézkedő 4es irányelv hatálya alá tartozó társaságok éves beszámolóit könyvvizsgálni kell. A tagállamok a kis társaságok tekintetében ezen elv alkalmazása alól kivételt tehetnek. A 7-es irányelv a könyvvizsgálati kötelezettséget kiterjesztette valamennyi, az irányelv hatálya alá tartozó konszolidált beszámolót készítő

vállalkozásra. Ugyanebben a szellemben intézkedett a bankok és más pénzügyi intézmények beszámolásról szóló 1986. dec18-i 86/635/EGK irányelv és a biztosítók éve és konszolidált beszámolójáról hozott 1991 december 19-i 91/674/EGK irányelv is. 12 10. A 8-as számú irányelv lényege, továbbfejlesztésének szükségessége A 8-as irányelv a következő területeken írja elő a tagállami szabályozási kötelezettséget: o A könyvvizsgálók engedélyezése o Szakmai tisztesség és függetlenség o A könyvvizsgálók adatainak közzététele A könyvvizsgálatot végzők engedélyezése A törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot olyan személyek végezhetnek, akik nem folytatnak az adott tagállam szabályai szerint a könyvvizsgálattal összeférhetetlen tevékenységet. Természetes személyek mellett a könyvvizsgáló társaságok működése is engedélyezhető, feltéve, hogy azok olyan könyvvizsgálókat foglalkoztatnak,

akik megfelelnek az irányelv előírásainak. A szakmai alkalmasságot vizsgával kell bizonyítani. A magánszemély könyvvizsgáló regisztrációjának feltétele: minimum felsőfokú felvételi szintű iskolai végzettség, speciális tanfolyam elvégzése, gyakorlati továbbképzés és az elméleti tudás gyakorlati alkalmasságát bizonyító szakmai alkalmassági vizsga. Az irányelv tételesen felsorolja a vizsgakövetelményeket, azaz a tantárgyakat. Felsőfokú vizsga esetén a megfelelő vizsgák alóli mentesítés adható. A gyakorlati képzés 3 éves, amelynek kétharmadát az irányelv hatálya alá tartozó személy felügyelete alatt kell teljesíteni. A társaságok regisztrációjához szükséges, hogy a társaságokban olyan természetes személyek végezzék a könyvvizsgálatot, akik megfelelnek az előbbi feltételeknek, továbbá a szavazati jogok többségét természetes személyek, vagy könyvvizsgáló cégek birtokolják. Előírás, hogy a vezető

testületben többségben legyenek az irányelvi feltételeknek megfelelő könyvvizsgálók, vagy könyvvizsgáló cégek. Más államban szerzett képesítés esetén egyenértékűség elismerésével, a fogadó ország jogismereteinek bizonyításával lehet engedélyt szerezni. A hatályba lépéskor a korábban regisztráltakat engedélyezettnek kellett tekinteni. Szakmai tisztesség és függetlenség Az irányelv csak általános szabályokat szögez le, mely szerint nem független személy nem végezheti a törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, továbbá ezt a feladatott szakmai tisztességgel kell végezni, valamint ezen előírások megsértőivel szemben szankciókat kell alkalmazni. Ezek a követelmények vonatkoznak a könyvvizsgálókra, akár magánszemélyként, akár társaságban végzi munkáját. Fontos előírás, hogy a könyvvizsgálóvá válás feltételeinek meg nem felelő személyek ne avatkozhassanak bele a könyvvizsgáló munkájába,

azaz a könyvvizsgáló ne legyen befolyásolható főnökei által a szakmai véleményalkotásban, tehát a függetlenség társaságon belül is érvényesüljön. Könyvvizsgálók adatainak közzététele A tagállamoknak a törvényes kötelezettséget végző könyvvizsgálók nevét, címét nyilvánosságra kell hozniuk. A társaság tekintetében további nyilvánosságra hozatali igények is vannak (könyvvizsgálatot végző természetes személyek, a tulajdonosok, igazgató, vezető testület) Az új 8-as irányelv tervezete Az 1984-ben kiadott 8-as irányelvet – az unióban meglehetősen szokatlan módon –Egyetlen alkalommal sem módosították. Időközben a könyvvizsgálat körülményeiben, megítélésében, a piaci szereplők elvárásaiban, továbbá az európai integrációs folyamatban is jelentős változások történtek. A pénzügyi beszámolási botrányok (Enron és társai) 2002-től kezdődően jelentősen aláásták a 13 szakmai iránti

bizalmat, aminek hatásaként az Amerikai Egyesült Államokban a könyvvizsgálókat is jelentősen korlátozó, ráadásul az amerikai kontinensen kívülre is ható, szigorú törvényt alkottak (Sarbanes-Oxley törvény). A botrányok, bár kisebb amplitúdóval, de nem kerülték el Európát sem, továbbá az amerikai kihívásra válaszolni kellett. A válasz egyike volt a későbbiekben tárgyalt függetlenségi ajánlás és a könyvvizsgálat megerősítéséről szóló európai bizottsági közlemény, de szükségessé vált az irányelv megújítása is. Az Európai Bizottság 2004. március 16-án megjelentette az új 8-as irányelv tervezetét, amely azóta több fórumot (parlamenti bizottságok, pénzügyminiszterek tanácsa) megjárva, számos módosító javaslat megtárgyalása után 2005. végére elfogadáshoz közeledik A terv szerint a jóváhagyott irányelv 2006. elején jelenik meg a tagállamok hivatalos nyelvén és azt követően legkésőbb 2008 január

1-ig kell azt a tagállamoknak a saját törvényeikbe átemelni, azaz implementálni. Az irányelv továbbra is minimális harmonizációs követelményt céloz meg a 25 ország gyakorlatához. Abban nincs változás, hogy az új irányelv is a törvényes kötelezettségen alapuló éves és konszolidált beszámolók könyvvizsgálatára alkot szabályokat. Az irányelv azonban a korábbihoz képest lényegesen bővebb tartalommal bír. a) Az engedélyezés, folyamatos képzés és kölcsönös elismerés keretében az irányelv kitér a más tagállamból érkező könyvvizsgálók elismerésére, amelynek feltétele a fogadó ország nyelvén, az adott ország törvényeinek ismeretéből tett különbözeti vizsga. A könyvvizsgálói képzés tananyagára vonatkozó előírások is bővülnek, egyebek között beépülnek a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati standardok, az etnikai ismeretek is. b) A bejegyzés, nyilvántartásba vétel előírásai részletesebbek,

jobban kidolgozottabbak. c) Külön fejezet foglalkozik a szakmai etikával, függetlenséggel és titoktartással. Az EUnak ebben a témában korábban kiadott ajánlása, valamint az IFAC etikai kódexének elvi előírásai bekerülnek az irányelvbe, feladatot adva a tagállamoknak a további részletes szabályozásra. d) A könyvvizsgálati standardokról és a könyvvizsgálói jelentéskészítésről szóló fejezet által befogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardok kötelező használatát írja elő, amelyhez a tagállamok csak akkor tehetnek hozzá további követelményeket, ha azok a nemzeti jog elvárásaiból következnek. Újdonság annak kimondása, hogy a konszolidált beszámolót könyvvizsgáló teljes felelősséget visel az összevont éves beszámolóval kapcsolatos jelentéséért. e) A minőség biztosításáról szóló fejezet ugyancsak a korábbi, a témában kiadott ajánlás magasabb szabályozási szintre emelése. A legalább 6 évenként

elvégzett minőség ellenőrzés átfogó megállapításait nyilvánosságra kell hozni, a nem megfelelő vizsgálati eredményt felmutatókat szankcionálni kell f) A felülvizsgálatok és szankciók szabályai megkívánják a tagállamoktól, hogy hatékony és visszatartó erejű büntetéseket alkalmazzanak az irányelv előírásait megsértő könyvvizsgálókkal szemben. g) A közfelügyeleti fejezet előírja a hatékony közfelügyelet működtetését, amelyet a többségben a szakmát nem gyakorlóknak kell irányítaniuk, és amelynek felelőssége kiterjed a könyvvizsgálók engedélyezésére, a képzési, továbbképzési, minőségellenőrzési rendszer funkcionálására, valamint az etikai szabályok és szankcionálási rendszer alkalmazására. h) A kijelölés, visszahívás és kommunikáció fejezete a könyvvizsgálók megválasztásáról, idő előtti visszahívása esetén a közfelügyelet értesítési kötelezettségéről intézkedik. i) Külön

fejezet foglalkozik a közérdeklődésnek kitett társaságok könyvvizsgálóival, szigorúbb követelményeket támasztva velük szemben. Ebbe a körbe tartoznak a tőzsdei társaságok, bankok, biztosítók, és mindazok, akiket az adott tagállam ide sorol. A könyvvizsgálónak átláthatósági jelentést kell önmagáról közzétenni, minőségellenőrzésükre 14 az általánosnál gyakrabban, háromévenként kerül sor, nyilatkoznia kell a függetlenségről, a felelős könyvvizsgáló személyét 7 évenként rotálni kell. Ezen körbe tartozó társaságoknál a vállalatirányítás rendszere is szigorodok az Audit bizottság kötelező felállításával. j) A nemzetközi vonatkozások a harmadik (uniónk kívüli) országok könyvvizsgálóinak engedélyezéséről intézkedik. 15 11. Gyakorló könyvvizsgálókra vonatkozó európai irányelvek Etikai kódex Bár az IFAC elve az, hogy a kultúra, a nyelv, a jog és a társadalmi rendszerek nemzetenkénti

eltérései miatt a részletes etikai követelmények kidolgozása elsősorban a tagszervezetek feladata, mégis úgy véli, hogy a könyvvizsgálói szakma világszerte közös célokat igyekszik és közösek az alapelvek is. Ezért lehet és van létjogosultsága egy, a világszervezet által kiadott és a világ számos országában alkalmazott és elismert etikai kódex kiadásának. Az etikai kódexet folyamatosan korszerűsítik. Gyakorló könyvvizsgálókra vonatkozó alapelvek: • Becsületes és tisztességes viselkedés • Tárgyilagos, korrekt véleménynyilvánítás, elfogultság nélkül • Szakmai hozzáértéssel és kellő gondossággal végzett munka, beleértve a szakmai ismeretek szinten tartását is • A titoktartás követelményeinek tiszteletben tartása • A szakmai standardok betartása és tartózkodás az olyan viselkedésből, amely szégyent hozhat a szakmára A kódex elvi alapú szabályrendszer, a fenyegetettség és védekezés koncepciójára

épül. Ezt azt jelenti, hogy a könyvvizsgálónak azonosítani kell minden olyan fenyegetést, amely az alapelveket sérthetné, és megfelelő intézkedéseket kell hozni ezek elfogadható szintre csökkentésére, illetve ha ez nem sikerül, a megbízástól vissza kell lépnie. Az Etikai kódex az általános előírásokon túl külön fejezetet szentel a praktizáló könyvvizsgálóknak és külön kitér azokra, akik könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezve más területen állnak alkalmazásban. A kódex példák felsorolásával illusztrálja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások függetlenségi követelményeit, amelyek a tagországok számára minimum követelményt jelentenek. Néhány kiemelt tényező: o Pénzügyi érdekeltség az ügyfélnél o Túlzott függés az ügyféltől kapott díjtól o Közeli kapcsolat az ügyféllel o Aggodalom az ügyfél elvesztése miatt o Foglalkoztatási lehetőség az ügyfélnél o A könyvvizsgálat eredményétől

függő díj o Kölcsön az ügyféltől, vagy az ügyfél vezető tisztségviselőitől o A könyvvizsgáló csapat tagja korábban az ügyfélnél dolgozott felelős beosztásban o Az ügyfél képviselete vitás o Családi kapcsolatok o Egyéb szolgáltatások lehetősége o Nagy értékű ajándék elfogadása A függetlenség megóvása, illetve elfogadható szintre csökkentése érdekében könyvvizsgálóknak óvintézkedéseket kel tenni és megfelelően dokumentálni kell Az intézkedések lehetnek az adott ország jogrendszeréből fakadóan kötelező törvényi vagy szakmai szervezeti előírások, de vannak cégszintű, illetve megbízás szintű intézkedések is, amelyek szinkronban vannak az IFAC előírásaival. 16 Az etikai kódexben is megjelenik a könyvvizsgálók kötelező cseréje, azaz rotációja. A könyvvizsgálókat 7évente cserélni kell a visszatérés csak kétéves kihagyás után lehetséges. 17 12. A könyvvizsgálói tevékenység

szabályozása Magyarországon A gazdasági rendszerek (vállalkozások) működésének egyik jellemző vonása – a széleskörű munkamegosztás mellett – a tulajdonosi és a vezetői funkciók elkülönülése. Szűkebb értelmezésben egy vállalkozás úgy is felfogható, mint amikor az egyének vagy társaságok tulajdonosaként és/vagy hitelezőként meghatározott haszon reményében, bizalmi alapon tőkét bocsátanak más személyek vagy társaságok rendelkezésére, akik megpróbálják azt jövedelmezően felhasználni, a kapott eszközökkel eredményesen gazdálkodni. A befektetők többsége tőkéje átadásának pillanatában elveszíti rálátását vagyona felett, számára követhetetlen és áttekinthetetlen folyamatok, tranzakciók indulnak el. Ha a tulajdonos vagy a befektető egy személyben már nem irányítója, menedzselője a vállalkozásának, ha elválik a tulajdonosi és a vezetői funkció, akkor szinte azonnal találkozhatunk különféle

érdekellentétekkel, az információgyűjtés, az információ-feldolgozás és az adatszolgáltatás, továbbá az információkban rejlő bizonytalanságok problémáival. A befektető szeretne továbbra is tájékozott lenni vagyoni helyzetéről, befektetésének alakulásáról, sikereiről vagy kudarcairól, hogy időben meghozhassa a megfelelő lépéseket, döntéseket Ez a tulajdonosi igény vezetett a számvitel kialakulásához, amely a befektetők tőkéjének átalakulási folyamatát, gazdasági eseményeket beazonosítja, rögzíti és rendszerbe foglalja. Hiába ad azonban a számvitel folyamatos információkat a gazdálkodásról, a vagyonváltozásról, a pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, ha a tulajdonos, a befektető és a hitelező nem bízik az adatok valódiságában, mert azokkal szemben, akiktől kapja az információkat – már csak érdekellentétekből fakadóan is – meglehetősen bizalmatlan. Felmerül az igény az összes piaci szereplő

részéről, hogy valaki vagy valakik ellenőrizzék a vállalkozásról adott tájékoztatók megbízhatóságát, helyességét, valódiságát. Egyre inkább elfogadottá, megszokottá sőt a piacgazdaságokban működő vállalkozások esetében szükségessé és törvénybe iktatottá vált, hogy a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről nyilvánosságra hozott tárgyszerű információk megbízhatóságát, hitelességét, törvényekben és szabályzatokban meghatározott tartalmát független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg. A könyvvizsgálat azonban nem tekinthető csodaszernek. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy ahol auditálás folyik, ott megszűnnek a visszaélések, nincsenek többé nyitott kérdések, problémák. A gondok egyik részét az ellenőrzés tárgyának, vagyis a számvitelnek a szabályozása jelenti, a másik problémát az auditorok személye és vizsgálati módszere okozza. Ha számviteli előírások

nem egyértelműek, ellentmondásosak, akkor annak vizsgálata sem lehet hatékony. A könyvvizsgálatot (számítógépek segítségével) emberek és nem gépek végzik, akik tévedhetnek. Munkájuk ellátásához a biztos tudás mellett módszertani segédletekre, támpontokra, ajánlásokra, „mankókra” van szükségük, hogy nagyobb biztonsággal kiszűrhessék a beszámolóban rejlő hibákat. A piacgazdaság szereplőinek gazdasági döntéseik meghozatalához információkra van szükségük, amelyek segítik őket egy adott vállalkozás múltbeli és jelenlegi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítélésében, továbbá a jövőt illetően megerősítik vagy korrigálják a tervezett elképzeléseket. A gazdasági információk csak akkor tölthetik be döntéselőkészítő funkciójukat, ha azok megbízhatóak és valósak. A hitelezők, a befektetők, a piac szereplői a beszámolót akkor tekintik valósnak és hitelesnek, ha a beszámoló adatait

független könyvvizsgáló felülvizsgálta és arról véleményt mondott, jelentést írt. A könyvvizsgálói jelentés arról tanúskodik, hogy egyrészt a beszámolót az adott országban érvényes számviteli előírásoknak, szabályoknak megfelelően és az általános számviteli elvek megtartásával készítették el, másrészt a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A könyvvizsgáló a beszámolónak, 18 a beszámoló részeinek és tételeinek, azok könyvelési és bizonylati alátámasztásának felülvizsgálatakor mindig az érvényes nemzeti könyvvizsgálatai standardokban foglaltaknak megfelelően kell, hogy eljárjon, szerez bizonyosságot azok megbízható és valós voltáról és ennek alapján alakítja ki álláspontját (véleményét). A könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló tehát biztonságot nyújt a külső ügyfeleknek, az üzleti partnereknek, a hitelezőknek,

a befektetőknek, a tulajdonosoknak a beszámoló valóságtartalma és szabályszerűsége tekintetében. 19 13. A könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos hatályos jogszabályok és lényegük Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV Tv Kötelező a könyvvizsgáló választás: • Minden Rt.-nek • Kft-nél ha az egyszemélyes vagy törzstőkéje több mint 50m Ft • Ha ezt más törvény előírja Könyvvizsgálóvá válás feltételei: • Könyvvizsgálót csak a kamaránál bejegyzettek közül lehet választani • Társaság alapításakor az alapítók választják az első könyvvizsgálót később a társaság legfőbb szerve • Könyvvizsgálót határozott időre lehet választani (legfeljebb 5 évre de akárhányszor újraválasztható kivéve hitelintézeteknél) • Nem lehet könyvv. Gt Alapítója ill tagja (részvényese) • Nem lehet könyvv. Gt Vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja valamint ezek közeli

hozzátartozója Könyvvizsgálói megbízás megszűnik: • Legfőbb szerv döntése alapján • Könyvv. Szerződés lejártakor • Törvényi által meghatározott okból • Könyvv. Részéről felmondással Könyvvizsgáló feladatai, jogai, kötelezettségei: • Ellenőrzi és véleményezi a Szt. szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét • Minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni • Betekinthet a Gt. Könyveibe • Vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet • Köteles a Gt. Üzleti titkait megőrizni • A legfőbb szerv ülésein köteles részt venni • A Szt. és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése Cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról szóló 1997. évi CXLV Tv • • • • A cégre vonatkozó adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik Ilyen adat pl: a könyvv. Neve, lakóhelye jogviszony létrejöttének és megszűnésének időpontja. Ha

könyvvizsgálatért egy társaság felelős fel kell tüntetni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, aki a könyvvizsgálatért felelős. Cégbejegyzéshez szükséges okirat:  Könyvv. Elfogadó nyilatkozata  Rt, Kft-nél nem pénzbeli hozzájárulás mértékéről adott könyvv.-i vélemény A számvitelről szóló 2000. évi C tv A Szt. szerint kötelező minden kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozónál a könyvvizsgálat, kivéve azokat, ahol az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50m Ft-ot. Kötelező a könyvvizsgálat: 20 • • • Értékhelyesbítés szabályszerűségét kötelező könyvv.-val ellenőriztetni Valós értéken történő értékelés és azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvv.-nak kötelező ellenőriznie Átalakulás esetén a vagyonmérleget és az azt alátámasztó vagyon-leltárt könyvv.-val ellenőriztetni kell. Mentesül a

könyvvizsgálat alól: Külföldi székhelyű vállalkozás Mo-i fióktelepe, amely vállalkozás telephelye az Eu-ban van, ill. olyan külföldi vállalkozás, aminek telephelye nem az Eu-ban van de az ottani könyvvizsgálati kötelezettségek összhangban vannak az Eu-val. Konszolidált éves beszámoló: • Vagy a Könyvvizsgáló kamara tagját választják könyvvizsgálónak • Vagy az anyavállalat könyvv.-át kérik fel a konszolidált mérleg felülvizsgálatára • A konszolidált mérleg könyvv.-ja köteles együttműködni a leányvállalat könyvv-val Független könyvvizsgálói jelentés tartalma: • Jelentés címe és címzettje • Könyvvizsgálat hatóköre • Könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló (k) • Beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszer • Könyvvizsgálati standard rendszer • Könyvvizsgálati vélemény • Könyvvizsgálói záradék vagy annak elutasítása • Hivatkozás bármely fontos kérdésre, amire a

könyvv. Fel kívánja hívni a figyelmet • Könyvv. Véleménye hogy a beszámoló összhangban van-e az üzleti jelentéssel A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII Tv Pénzügyi intézménynél csak az lehet könyvvizsgáló, aki a pénzügyi könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel, nem rendelkezik a hitelintézetben közvetett vagy közvetlen tulajdonnal, nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint ha a pénzintézet nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal abban a könyvvizsgáló cégben, ami a könyvvizsgálatot végzi. Hitelintézet könyvv.-nak megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat és a megbízás lejárta utáni harmadik évben lehet új szerződést kötni vele. További követelmények: • Egyszerre max. 5 hitelintézetnél lehet könyvvizsgálói feladatot ellátni • Egyszerre max. 10 szövetkezetnél lehet könyvvizsgálói feladatot ellátni • Egy-egy hitelintézettől

származó jövedelme nem haladhatja meg összjövedelmének 30%-át • Egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzintézetektől és hitelintézetektől származó jövedelme nem haladhatja meg összjövedelmének 60%-át. Pénzügyi intézmény könyvv.-ja köteles a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a PSZÁF-ot is tájékoztatni. Pénzintézet könyvvizsgálójának meg kell vizsgálni: • Értékhelyesbítések szabályszerűségét • Előírt szükséges tartalékképzés megtörtént-e? • Szavatoló tőkére, tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását. • Prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását. • Megfelelő ellenőrzési rendszerek betartását. 21 Könyvvizsgáló megállapításait kiegészítő jelentésbe kell rögzítenie és azt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a felügyeletnek, valamint az MNB-nek el kell küldeni.

Tőkepiacokról szóló 2001. évi CXX Tv A tőkepiac fejlődésének, versenyképessége javulásának átlátható működésének, tőkepiaci szereplők szabályozásának, befektetésének biztonságának növelése, befektetők védelme és a hatékony felügyelet érdekében létrehozott törvénybe a könyvvizsgáló szerepe a következő: • • • • • Könyvv. Olyan független pénzügyi szakértő, aki a vételi ajánlatot megelőző 3 évben sem, az ajánlattevő sem az érintett Rt-vel nem állt megbízásos jogviszonyban Értékpapír csak akkor hozható nyilvánosan forgalomba ha a kibocsátó tájékoztató tesz közzé, amiben szerepelnie kell a könyvvizsgáló nyilatkozatának, hogy a tájékoztatóban szereplő adatok, megegyeznek a kibocsátó nyilvántartásában szereplőkkel Nyilvánosan forgalomba hozott ép. Kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetéről. Köteles éves, féléve gyorsjelentést

illetve könyvvizsgáló által felülvizsgált éves jelentést közzé tenni Ha valaki felvásárolja egy rt. 90%-át akkor vételi jog illeti meg a maradékra és a jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték vagy az egy részvényre jutó saját tőke. Az egy részvényre jutó saját tőke értékét az utolsó könyvvizsgáló határozza meg. Befektetési vállalkozás felügyeleti ellenőrzését a Felügyelet által kijelölt könyvvizsgáló is elvégezheti Kockázati tőkebefektetésekről, kockázati tőketársaságokról, tőkealapokról szóló XXXIV. Tv A tőketársaság valamint az alapkezelő tőketársaság köteles éves beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni, aki vagy a pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében kell, hogy szerepeljen. A könyvv Köteles ellenőrizni hogy a tőketársaság vagy

alapkezelő betartja-e a jogszabályokat, illetve a PSZÁF előírásait. A könyvvizsgáló köteles: • • • A Felügyeletet tájékoztatni ha törvény megsértését észleli A tőketársaságra és alapkezelőre előírt adatszolgáltatás ellenőrizni Köteles külön jelentésben tájékoztatni a Felügyeletet a tőketársaság részvényeinek illetve az alapkezelő tőkejegyeinek hozamára, kölcsönnyújtásra vonatkozó szabályok betartásáról. Biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX Tv Minden 300m Ft éves díjbevételt el nem érő biztosító kivételével köteles olyan könyvvizsgálót foglalkoztatni, aki: • • • • Aki biztosítási és aktuárusi szakértelemmel rendelkezik Nem áll a biztosítónál részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában Nem rendelkezik a biztosítóban sem, közvetett sem követlen vagyonnal Biztosító könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel Biztosító könyvvizsgálói

névjegyzékbe kerülésnek feltételei: • Min. 3 éven át biztosítónál könyvelés, ellenőrzés vagy 2 éves könyvvizsgálói gyakorlat 22 • Legalább 3 éve könyvvizsgálói tevékenység folytatása és legalább 2 évig biztosító könyvvizsgálója mellett dolgozott Biztosító könyvvizsgálója max. 5 évre választható és 2 év türelmi idő elteltével újra választható Egyszerre max. 6 biztosítónál lehet könyvvizsgáló és az 1 biztosítótól származó jövedelme nem haladhatja meg az összjövedelmének 30%-át. A könyvvizsgáló köteles vizsgálni: • A szavatoló tőkére vonatkozó jogszabályok betartását • Prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását • Folyamatos adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét • Ellenőrzési rendszerek megfelelő működését • Biztonság technikai tartalékok képzésének meglétét Könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet írásban értesíteni ha: • A

bűncselekmény elkövetésére utaló jelet észlel • Biztosítók működésére vonatkozó előírások súlyos megsértését tapasztalja • A biztosítóra bízott vagyon megőrzését nem látja biztosnak • Biztosító belső ellenőrzési rendszere nem megfelelő • Jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és az ügyvezető között a fizetőképességét, működőképességét, jövedelmét adatszolgáltatást érintő kérdésekben Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI Tv, valamint a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII Tv A magánnyugdíj pénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak is kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni, akinek a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében szerepelnie kell. Könyvvizsgáló kinevezésének feltételei: • Könyvvizsgáló kamara névjegyzékében szerepeljen • Legyen 2 éves könyvvizsgálati gyakorlata • Min 3 évig

pénztárnál könyveljen végezzen ellenőrzési munkát • Legalább 2 évig pénztárnál könyvvizsgáló asszisztens legyen Nem lehet pénztár könyvvizsgálója: Ugyanaz, mint az első oldalon Könyvvizsgálót max 5 évre lehet választani, egyszerre max 5 magánnyugdíj pénztárat lehet könyvvizsgáló és egy magánnyugdíj pénztárból az összjövedelmének max 30% kaphatja. Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV Tv Köteles könyvvizsgálót alkalmazni: • Megye jogú város • Fővárosi kerület • Megyei képviselő testület köteles könyvvizsgálót alkalmazni a beszámolók ellenőrzésére és a pénzügyi tevékenység folyamatos nyomon követésére • Azok az önkormányzatok, amelyek az előző évben 300m Ft-nál nagyobb kiadásuk volt és hitelt vettek fel kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni a hitelfelvételtől egészen a törlesztés végéig Önkormányzatok könyvvizsgálatát csak a költségvetési minősítésű

könyvvizsgálók láthatják el. 23 Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIItv • • • • Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásáról készült éves költségvetési beszámolót és mérleget könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok minden év június 30-ig kötelesek elküldeni könyvvizsgáló jelentését az éves pénzforgalmi jelentésről, mérlegről és eredmény kimutatásról Az OEP és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elkészítik a társadalmi biztosítási pénzügyi alap zárszámadását amit csak könyvvizsgálói hitelesítést követően fogadnak el. Állami vagy önkormányzati költségvetési szervnél többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező gazdálkodó szervnél kötelező a könyvvizsgálat Pénzmosás megelőzéséről szóló 2003. évi XV Tv A törvény célja, - hogy a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását

elősegítve - útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységen keresztül történő tisztára mosásának. • • • • Azonosítani kell az ügyfelet, annak képviselőjét, meghatalmazottját üzleti kapcsolat létesítésekor. Pénzmosás elleni szabályzatot kell készíteni Pénzmosásra utaló jel vagy körülmény esetén köteles azt azonnal jelenteni az ORFK-nál. Megőrzési kötelezettség: a könyvvizsgáló köteles az ügyféllel kapcsolatos iratokat, dokumentumokat megőrizni 10 évig oly módon, hogy azok előkereshetők legyenek. Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV Tv A kamara egy közfeladatokat ellátó testület, aminek törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter gyakorolja. Kamara feladata: • Kiegészíti módosítja a hazai számviteli standardokat • Megszervezi a könyvvizsgálói

munka minőség ellenőrzését • Közreműködik az okleveles könyvvizsgálói minősítés megszerzésében • Kialakítja a tagjelöltek szakmai gyakorlatának rendszerét • Kidolgozza a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályzatot • Kapcsolatot tart fent számviteli szakemberekkel és adótanácsadókkal Ki lehet kamara tagja: • Büntetlen előéletül • Okleveles könyvvizsgáló • Nem áll munkaviszonyban • Igazol 3 év szakmai gyakorlatot • Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tartja Mikor szűnik meg a kamarai tagság: • Tag kérésére • Munkaviszony létesítése esetén • Vezető tisztségviselői jogviszony létesítése esetén 24 14. A kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997 évi LV törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a magyar könyvvizsgálók szakmai önkormányzata, amely lehetővé teszi, hogy tagjai testületek és tisztségviselők útján önállóan intézzék szakmai

ügyeiket, képviseljék szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket. A kamara egy közfeladatok ellátására hivatott köztestület, amely felett a törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolja. Országos szervezet, de önálló helyi szervezeteket hoz létre. Mi a kamara feladata? Figyelem!: a kamara szerveinél fel vannak sorolva azok feladatai. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatai közé tartoznak többek között a következők: • véleményezi a törvényeket és jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működését, tevékenységét meghatározzák. • az illetékességébe tartozó ügyekben egyeztet az Országos Számviteli Bizottsággal. • kialakítja, módosítja és közreadja a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat • megszervezi és irányítja a könyvvizsgálati munka minőségellenőrzését, • módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak munkájuk ellátásához, • a könyvvizsgálattal

összefüggő kérdésekben véleményt nyilvánít és ad közre, • közreműködik az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésében, • kialakítja a kamarai tagjelöltek szakmai gyakorlatának a kamara által ellenőrzött formáját. • részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel. • kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, • figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenységét; ha hiányosságot vagy a szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik és határozatát nyilvánosságra hozza. Ki lehet a kamara tagja? A kamarai törvény értelmében a kamara tagja lehet az a) a természetes személy, aki • büntetlen előéletű, • okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, • nem áll munkaviszonyban és nem kötelezett személyes közreműködésre sem tagként, sem vezető tisztségviselőként nem

könyvvizsgálattal foglalkozó cégnél, ---->független • igazolt három év szakmai gyakorlatot már bejegyzett könyvvizsgáló mellett a tagfelvételi kérelem előterjesztését megelőző öt éven belül, • az alapszabályban meghatározott összegű könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik a felvételkor és utána folyamatosan, kivéve arra az időtartamra, amikor a tagsága szünetel, • az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el,--elfogadja a szabályokat • vállalja a kamarai tagdíj megfizetését, b) könyvvizsgálói társaság esetében könyvvizsgálat akkor folytatható, ha • tevékenységi körében nem szerepel a könyvvizsgálattal összeférhetetlen tevékenység, -független • regisztrált kamarai tagok(-at foglalkoztat) végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a 25 könyvvizsgálói jelentést, • a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetőleg a tulajdonos

országában bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek, • vezető tisztségviselői között többségben vannak az aktív kamarai tagok. A kamara a felvett könyvvizsgálót arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el és nyilvántartásba veszi. Az új tag jogosult a „bejegyzett könyvvizsgáló" címet használni Kamarai esküt kell tennie. A kamara évenként a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzé teszi a kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok, valamint azok tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek a nevét és a címét. Ki nem lehet a kamara tagja? Elutasításra kerül annak személynek a kamarai tagsági kérelme, • aki a közügyektől vagy a könyvvizsgálói tevékenységtől eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, • akit a kamarából korábban kizártak (a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedése után 3 év elteltével kérheti a kamarai tagok közé az

újabb felvételét) • akit a kamarai tagdíj nem fizetése miatt a kamara tagjai közül töröltek (a tagdíjhátralék megfizetését követő 1 év elteltével kérheti a tagok közé felvételét), • aki az elmúlt négy éven belül engedély nélkül végzett könyvvizsgálói tevékenységet, • aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. A könyvvizsgáló a kamara tagjaként köteles • a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb tevékenységeit lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és különösen a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, körültekintően végezni, • a könyvvizsgálat során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni, • a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltakat megtartani, -szabályok betartása • a feltételek megváltozását 30 napon belül bejelenteni, • az

alapszabályban meghatározott összegű könyvvizsgálói felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a felvételkor és utána folyamatosan, kivéve arra az időtartamra, amikor a tagsága szünetel, • a kamara által a tagok, illetőleg tagsági viszonyt szüneteltetők részére szervezett rendszeres szakmai továbbképzéseken részt venni (szüneteltetés esetén is), • a kamarai tagdíjat megfizetni (szüneteltetés esetén is), • a tevékenysége során tudomására jutott, a megbízással összefüggő információkat és adatokat megőrizni. • a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett. ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül bejelenteni Mikor szűnik meg a kamarai tagság? A kamarai tagság a tag kérelmére szüneteltethető, illetve szüneteltetnie

kell, ha munkaviszonyt vagy könyvvizsgálói társaságon kívül más gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tagsági viszonyt vagy személyes közreműködésre kötelezett vezető tisztségviselői jogviszonyt létesít. A szünetelés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványát a kamara bevonja, így nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet nem szavazhat és nem választható. 26 Hogyan épül fel a kamara szervezete? A kamara legfőbb szerve a helyi szervetekhez tartozó tagok által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok helyi szervezetenként választják meg öt évre A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: • a kamara alapszabályának, választási szabályzatának, etikai szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása, elfogadása és módosítása; • annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a kamara tevékenységéről,

illetőleg a kamara bizottságai a bizottságok tevékenységéről számolnak be; • a kamara éves költségvetésének (pénzügyi tervének) és éves beszámolójának elfogadása; • a kamara elnökségének, a kamara elnökének alelnökeinek, a törvényben és az alapszabályban meghatározott bizottságok tagjainak a fegyelmi megbízottnak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; • a tagdíjak és a hozzájárulások összegének megállapítása. A kamara elnöksége legfeljebb 17 főből álló, 5 évre megválasztott testületi szerv, melynek hivatalból tagjai: a kamara elnöke, alelnökei, a fegyelmi megbízott, a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok és a tagsági viszonyt szüneteltetők egy-egy képviselője. Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban az alapszabálynak és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően A kamarai törvény alapján a küldöttgyűlés

- a feladatok hatékonyabb ellátására - öttagú etikai, ellenőrző, oktatási és a felvételi és egy hét tagú szakértői bizottságot választ. • Az etikai bizottság feladata az etikai szabályok megtartásának ellenőrzése, a kamarai tagokkal szemben az etikai vizsgálat lefolytatása és az etikai ügyben az elsőfokú határozat meghozatala. Őrködik az etikai szabályok megtartásán, továbbá azon, hogy a kamara tagjai tevékenységük során a könyvvizsgálókhoz méltó magatartást tanúsítsanak az ügyfelekkel és egymással szemben. • Az ellenőrző bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelele a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatoknak. A kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges. A küldöttgyűlés az

elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről (pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. • Az oktatási bizottság feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos tevékenység szervezése és irányítása, közreműködés a törvény rendelkezései szerint a könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatainak ellátásában. • A szakértői bizottság feladata a tagok képviseletében a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározó törvények és más jogszabályok véleményezése, a nemzeti könyvvizsgálati standardok elkészítésének és folyamatos karbantartásának figyelemmel kisérése, szakmai kiadványok megjelentetésének kezdeményezése. A nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, a gyakorlatban való alkalmazásuknak, érvényesülésüknek figyelemmel kísérése, az egységes szakmai szemlélet

kialakítása érdekében a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati, könyvvizsgálói szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, állásfoglalás kialakítása és közreadása. • A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és elbírálása. 27 A kamara hivatali szervezetének irányítását, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlását az ügyvezető igazgató végzi, mint kamarai alkalmazott. 28 15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara főbb szabályzatai, lényegük A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai a tagságból eredő jogait a kamarai törvénynek, a kamarai alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatnak megfelelően gyakorolja. Kötelessége megtartani a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat. A küldöttgyűlés által megalkotott szabályzatok: 1. Alapszabály 2. Etikai szabályzat

3. Felvételi szabályzat 4. Mentori szabályzat 5. Minőségellenőrzési szabályzat 6. Választási szabályzat 7. Továbbképzési szabályzat 8. Szervezeti és működési szabályzat 1. Az alapszabály A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabályát a kamara küldöttgyűlése fogadja el. Az alapszabályban rögzítésre kerülnek a kamarai törvényből már megismert kamarai feladatok, melyeket az alapszabály az alábbiakkal egészíti ki. • A kamara a hivatalos lapjaiban és szakmai fórumokon tájékoztatást ad a könyvvizsgálattal, a könyvvizsgáló által teljesíthető más szolgáltatásokkal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról • Együttműködési szerződést köt azokkal a szervezetekkel, amelyek könyvvizsgálatban, könyvvizsgálói szolgáltató tevékenységnek minősülő feladatok ellátásában érintettek. Elősegíti a közös szakmai állásfoglalások kialakítását, a szakmai képesítés megszerzésére irányuló oktatási és

a szakmai képesítéssel rendelkezők továbbképzésével kapcsolatos feladatok összehangolását. • Tájékoztatja tagjait a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokról, azok módosításairól, alkalmazásuk során szerzett gyakorlati tapasztalatokról. Kialakítja a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat, alkalmazásukra kötelező érvényű szabályokat alkot, és ajánlásokat határoz meg, azokat a Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat című lapban közzé teszik. • Tájékoztatja tagjait az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról. A kamara szakmai tanácsot ad, véleményt nyilvánít, állásfoglalást alakít ki jogszabályban foglalt számviteli rendelkezések, továbbá a számviteli standardok értelmezése és a gyakorlatban történő alkalmazása tárgyában. • Szervezi az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésével kapcsolatos oktatást. Összeállítja és kiadja a vizsgakövetelmények teljesítéséhez

szükséges kötelező és ajánlott irodalmat. • Mentori rendszer létrehozásával és e rendszer működtetésével intézményesen elősegíti a kamarai tagjelöltek számára a kamarai taggá válás feltételéül megkövetelt szakmai gyakorlat megszerzését. • Tagjai útján részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, képviseli a nemzetközi szakmai szervezetekben a magyar könyvvizsgálókat. • Nyilvántartja a kamarai tagokat és a könyvvizsgálói társaságokat. Kidolgozza a biztonsági okmányok kezelésének és megőrzésének rendjét. • Megalkotja és karbantartja a tagjaira vonatkozó etikai szabályzatot. Az etikai szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzésére, a szakmai és az etikai panaszok kivizsgálására, az etikai eljárás lefolytatására Etikai Bizottságot működtet. 29 A tagsági viszonyt pontosító szabályok Az alapszabály, a kamarai tagsági viszony fontos pontosítást és kiegészítése fogalmaz

meg • A könyvvizsgálói tevékenység folytatásáról a kamarai tagnak írásban kell nyilatkoznia • A kamarai törvényben előírt 3 éves szakmai gyakorlat akkor fogadható el, ha azt a kérelmező a felvételt megelőző 5 éven belül, kizárólag a kamara mentori rendszerének keretében teljesítette. • A könyvvizsgálónak a felvételkor, illetve a kamarai tagság fenntartása alatt folyamatosan saját nevére, legalább 1 évre szóló felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítási szerződésben káreseményenkénti kártérítés felső határának meghatározásakor figyelembe kell venni a kamarai tag által vállalt könyvvizsgálói munkák kockázati tényezőit. A kártérítés nem lehet kevesebb 5 millió forintnál A munkaviszonyban, a tagsági viszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgálói felelősségbiztosítása helyett az őt foglalkoztató, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság által kötött

könyvvizsgálói felelősségbiztosítás csak akkor fogadható el, ha a biztosítóval kötött szerződés tartalmazza a kamarai tag nevét, a káreseményenkénti kártérítési összeghatárt. A tagsági viszonyt szüneteltető tagnak nem kell könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkeznie. • A kamarai tagsági viszonyukat nem szüneteltető tagok tagdíja egy fix összegű alapdíjból, valamint az előző évi bevétel után fizetendő százalékos mértékű kiegészítő tandíjból áll. Az alapdíj fix összege 45 ezer Ft/év, a bevétel arányos kiegészítő tagdíj mértéke a teljes árbevétel 0,7%-a. a szüneteltető tagok díja 31ezer Ft A tárgyévben a 70életévet betöltött, a tagsági viszonyt nem szüneteltető kamarai tag a szüneteltető tagokra megállapított mindenkori alapdíjat fizeti. Az a kamarai tag, aki a kamarába felvételt nyert, a felvételi határozat keltétől számított 2 éven át a szüneteltető tagokra megállapított

mindenkori alapdíjat fizeti. A kamarai tagságukat nem szüneteltető tagok a kiegészítő tagdíjból jogosultak levonni a saját és az alkalmazásukban álló könyvvizsgálóktól átvállalt és a kamarának befizetett alaptagdíj 50%-át. Az alaptagdíj 50%-ának megfelelő összeg befizetésének határideje január 15. Az alaptagdíj második felét és a bevétel arányos kiegészítő tagdíjat a tárgyévben július hó 15.-éig kell megfizetni A tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást a tárgyévben június 15-éig kell teljesíteni. Ha késik, akkor késedelmi kamat megfizetése kötelező. A tagfelvétel évében, ha a tagsági viszonya a naptári év első felében keletkezik, akkor egészéves díjat, ha a második felében, akkor féléves díjat köteles fizetni. A kamarai tagság szüneteltetésének bejelentésével egyidejűleg meg kell fizetni a bejelentés évének teljes kamarai tagdíját akkor, ha a szünetelés időtartama az egy

évet nem haladta meg. A tagsági viszony megszűnésekor a már befizetett tagdíj nem követelhető vissza. A helyi szervezeteknek átengedett bevételeket elvonni nem lehet, az abból elért megtakarításokat a helyi szervezet a következő pénzügyi évben tevékenysége színvonalának növelésére fordíthatja. • A kamarai tag és a nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság köteles az elnökség határozatában foglalt kötelező adatszolgáltatást határidőre teljesíteni. • A nyilvántartásba vételt követő 15napon belül köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló kamarai mintaszabályzat figyelembevételével saját szabályzatát elkészíteni és jóváhagyásra a helyi szervezethez elküldeni. • A kamara tagja köteles elvégezni saját munkájának minőség-ellenőrzését és köteles alávetni magát a kamarai minőség-ellenőrzésnek. • A kamara tagja és a jogviszonyt szüneteltető kamarai tag köteles

részt venni a kamara által meghatározott időben és helyen tartott évi 24 órás szakmai továbbképzésen. 30 • A kamarai tag nem vehet részt olyan tevékenységben, a mely a kamarai törvényben, a kamarai alapszabályban vagy más önkormányzati szabályzatában foglaltakkal összeegyezhetetlen A küldöttek: az alapszabályban rögzítik, hogy a kamara helyi szervezeteiben 30 tagonként egy küldöttet választanak. Küldöttet választanak a töredéklétszám alapján, ha az a küldöttállítási létszám egyharmadát meghaladja. A küldöttgyűlésbe választott küldöttet az őt megválasztó helyi szervezet taggyűlése jogosult összehívni. A visszahívást a helyi szervezethez tartozó kamarai tagok 20%-a írásban indítványoztatja. Az állandó bizottságok és szakmai tagozatok A kamarának jelenleg négy állandó bizottsága van: a jelölő-a választási, a minőségi-ellenőrzési és a pénzmosási szabályzatokat jóváhagyó bizottság. A

kamarai tagok szakmai tevékenységük segítésére önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai tagozatot létesíthetnek. Feladatai: • A tagozathoz tartozó tagok részére speciális, a tagozatot közvetlenül érintő sajátos kérdésekben szakmai vélemény kialakítása, annak továbbítása a kamara elnökségéhez • A szakmai tagozatot közvetlenül érintő jogszabályok véleményezése, azok módosítására javaslat készítése • A tagozat szakterületét érintő szakmai standardokra javaslatok készítése • Kapcsolattartás a tagozat szerinti szakterülettel, annak képviselőivel • A kamara megbízása alapján részt vesz a tagozathoz tartozó tagok továbbképzésének előkészítésében, lebonyolításában • Figyelemmel kíséri a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét, jelzi az esetlegese hiányosságokat, etikai szabálysértéseket • Egyéb, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét elősegítő feladatok A

szakmai tagozat nem képviseli a kamarát. A kamarának jelenleg igazságügyi, pénz-és tőkepiaci költségvetési, valamint adó tagozatai működnek. 2.Etikai szabályzat Célja a törvényi és az alapszabály adta kereteken belül segítse a kamara tagjainak munkáját a könyvvizsgálathoz kapcsolódó etikai normák és magatartási szabályok betartásában, meghatározza az etikai és a fegyelmi szabályok,előírások megsértésével kapcsolatos előírásokat. A könyvvizsgáló munkáját az alábbi tényezők segítik: • Az esküje • Törvények és jogszabályok • A kamara alapszabálya • A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok • A kamara etikai szabályzatában előírtak • A könyvvizsgálótól elvárható általános szakmai és morális normák Az etikai szabályok csak a kamarai tag könyvvizsgálóra alkalmazhatók. Ha a könyvvizsgáló társaság eljárása ütközik az etikai szabályzat előírásaival és a könyvvizsgálói társaságot

törlik a kamarai nyilvántartásából, akkor a vezető tisztségviselőjének minősülő könyvvizsgálóival szemben kell a fegyelmi eljárást lefolytatni. Melyek a könyvvizsgálói hivatás magatartási szabályainak általános elvei? A könyvvizsgáló független személy, akit a könyvvizsgálói tevékenysége során megbízója vagy foglalkoztatója nem utasíthat és nem befolyásolhat, számára csak elvi szakmai kérdésekben adhat 31 eligazítást. Nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását, a kötelezettségek betartását, tárgyilagosságát, függetlenségét, befolyásolná a szakma meggyőződését. Nem vállalhat olyan megbízást, amelyhez nem rendelkezik kellő ismeretekkel, gyakorlati tapasztalattal, vagy ha ezeket nem tudja pótolni. A könyvvizsgálónak, a könyvvizsgálói társaságnak a könyvvizsgálatot a standardok szerint dokumentáltan kell végeznie. Részt kell vennie

továbbképzésen. Köteles figyelemmel venni a megbízó tevékenységét, és tájékozódni a lényeges üzleti eseményekről. A mentor a könyvvizsgáló tagjelölt gyakorlati idejét csak a ténylegesen végzett szakmai munka alapján igazolhatja. A könyvvizsgálónak álláspontját az ügyfelekkel szemben szakmai érveléssel és udvariasan kell képviselnie. Legyen korrekt és segítőkész. Köteles bejelenteni, ha vele szemben büntetőeljárás indult, vagy vádat emeltek vele szemben. A könyvvizsgálatról készített és az ügyfélnek átadott jelentésekben a könyvvizsgálónak nevét/cégnevét fel kell tüntetnie. Köteles az adatszolgáltatásra Köteles együttműködni és segíteni az etikai bizottságnak az etikai szabályok megtartására irányuló ellenőrzésben. Mit jelent a függetlenség? A könyvvizsgáló munkáját csak részrehajlás nélkül, tárgyilagosan végezheti. Kerülnie kell a függetlenségének veszélyeztetését. Nem kerülhet függő

helyzetbe Mint pl: • Ő vagy közeli hozzátartozója üzleti tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ügyfele társaságában. • Ő vagy a közeli hozzátartozója tisztségviselő olyan társaságba, amelynek pénzügyi érdekeltsége van a vizsgált társaságnál • Olyan társaságban van érdekeltsége, befektetése, amelynek a befektetése van a másik társaságban, amelyben ügyfelének érdekeltsége van, vagy közös társasága van megbízójával • Ügyfelének hitelezője vagy adósa, vagy bármelyik fél kezese a másiknak. Ha valamelyik helyzet a megbízást követően következik be, akkor 90napon belül meg kell szüntetni a könyvvizsgálatra szóló megbízást. A könyvvizsgálónak vagy a közeli hozzátartozójának nem lehet tulajdoni részesedése olyan társaságban, amely üzleti kapcsolatban áll ügyfelével, vagy amelynél az ügyfél lát el könyvvizsgálói tevékenységet. A könyvvizsgálatra kötelezett vagy a saját elhatározásából

könyvvizsgálat alá tartozó társaság tulajdonosa, társtulajdonosa, igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja nem lát el könyvvizsgálói feladatot az adott társaságnál és könyvvizsgálónál. Három éven belül a könyvvizsgálandó társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezett, vagy három éven belül a könyvvizsgálandó társaság könyveinek vezetésében tevékenyen részt vett. Nem választható könyvvizsgálóvá 3 évig az, aki a könyvvizsgálandó gazdálkodó szervezet ellenőrzésében, mint adóellenőr, mint számvevő, mint pénzügyőr, mint kamarai minőségellenőr, illetve mint felügyeleti szerv vagy hatóság munkatársa vett részt. Nem lehet könyvvizsgáló annál a cégnél, ahol megelőzően 3 éven belül a költségvetési szerv alkalmazottja volt. Önkormányzati képviselő, bizottsági tag nem láthat el könyvvizsgálói feladatot ugyanannál az önkormányzatnál, intézménynél, társaságnál, ahol

önkormányzati képviselő. Az évi 10 millió árbevételt elérő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló társaság egy általa könyvvizsgált ügyféltől származó összes könyvvizsgálatból és szolgáltatásból származó bevétele legfeljebb egy üzleti évben haladhatja meg összes árbevételének (magánszemélyek esetén bevételének) 50%-át. A tevékenységüket kezdő könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaságnál ezt csak a 3. év után kell érvényesíteni Tilos a szerződésben olyan feltételt elfogadni, amely a díjazást a könyvvizsgálói jelentés tartalmához, illetve a hitelesítő záradékhoz köti. A szerződése díjakon kívül a könyvvizsgáló ügyfelétől más juttatást nem fogadhat el. A könyvvizsgáló, a könyvvizsgálói társaság az érintett ügyfél könyvvizsgálatára vonatkozó részfeladatok elvégzésével nem bízhatja meg és nem alkalmazhatja az ügyfelének könyvelését végző társaságot vagy személyt. Mit

jelenhet az összeférhetetlenség 32 • • • • • Ugyanazon ügyfélnél, ugyanazon időszakra a könyvelést, illetve a könyvek vezetésében való tevékeny részvételt a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló hozzátartozója, a könyvvizsgáló társaság vagy az előbbiekben közvetlen érdekeltségében álló vállalkozás látja el. Egyéb üzleti kapcsolat a könyvvizsgáló és/vagy a könyvvizsgáló társaság valamint az ügyfél és/vagy érdekeltségei között A könyvvizsgáló közeli hozzátartozója, a könyvvizsgáló társaság tisztségviselőjének közeli hozzátartozója nem lehet adósa, hitelezője a könyvvizsgált társaságnak. Az a könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló társaság, aki/amely társaság átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor vagyonmérleg-tervezetet,vagyonleltár-tervezetet,illetve a társaság bejegyzése után a végeleges átalakulási vagyonmérleget,vagyonleltárt hitelesített, az ezeket az időpontokat

követő 3 évig nem lehet könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló az adott társaságnak. A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság nem láthat el könyvvizsgálói tevékenységet annál a könyvvizsgáló társaságnál,a mely nála lát el könyvvizsgálói tevékenységet. Nem tölthet be felügyelő-bizottsági tisztséget. A könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló társaság nem végezhet könyvvizsgálatot olyan társaságban, ahol a könyvvizsgáló és a társaság bármely tagja, alkalmazottja a vizsgálandó társaságnál vezető tisztségviselőnek minősül. Könyvvizsgáló végezhet: tanácsadást, szakértést, könyvvezetést, átvilágítást, oktatást, vizsgáztatást és az igazságügyi könyv szakértést. Milyen etikai előírások vonatkoznak a hirdetésre és az ajánlattételre? Nem tartalmazhat rábeszélő jellegű szöveget és összehasonlítást más könyvvizsgálókkal. Tilos összeköttetésre hivatkozni. A hirdetés ne

tartalmazhat díjazásra vonatkozó információkat Szakmai folyóiratban vagy újságban megjelent publikáció szerzője a neve mellett megnevezheti a könyvvizsgáló társaságot, amelynél dolgozik, társadalmi szervezetben betöltött tisztségét Nem lehet olyan rendezvényt tartani, amelynek célja az ügyféltoborzás. Mit jelent a titoktartás? A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló társaság a vizsgálat során a tudomására jutott információt köteles bizalmasan kezelni. Titoktartási kötelezettség terheli a könyvvizsgálót attól kezdve, hogy a titkot képező tényt vagy adatot a megbízás szándékával tudomására hozzák. A titoktartási kötelezettség kiterjed minden olyan ismeretanyagra, amely a könyvvizsgálónak a tevékenységére, illetve a hivatása gyakorlása során tudomására jutott. Az információkat harmadik félnek nem adhatja át. A titoktartás alól csak az ügyfél adhat engedélyt, és azt is írásban A könyvvizsgálók

közötti együttműködés Korrekt, kollegiális kapcsolatot tanúsítanak, készségesen segítenek egymásnak, tapasztalatcsere keretében is van titoktartás. Mi minősül etikai és mi fegyelmi vétségnek? Etikai vétségnek minősül az, ha a könyvvizsgáló: • A könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettséget megszegi • Az etikai szabályban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít • A könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt, vagy szándékosan nem a jogszabályok vagy a könyvvizsgálati standardok szerint végzi, illetve • Tevékenységére, megválasztására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait megsérti 33 Fegyelmi vétségnek számít az, ha a könyvvizsgáló: • a kötelező szakmai továbbképzésen nem vesz részt • a kötelező felelősségbiztosítási szerződést nem köti meg, illetőleg a biztosítási díjat nem fizeti • jogszabály,

alapszabály,küldöttgyűlés vagy az elnökség határozata alapján elrendelt adatszolgáltatásnak nem tesz eleget • a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályoknak megfelelő szabályzatot nem készíti el és a megadott határidőre nem küldi el jóváhagyással a kamara helyi szervezetének • a minőség-ellenőrzés során egymás után kétszer „nem felet meg” minősítést kap • a kamarai tagsági jogviszonyra előírt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi Mi jellemzi az etikai eljárást? Etikai eljárást bárki kezdeményezhet. A kamara tisztségviselőinek, az elnökség tagjainak, a kamarai bizottságok tagjainak kötelességük etikai eljárást kezdeményezni, ha a tisztségükből adódó tevékenységük során tudomásukra jutások alapján az etikai szabályok megsértését vélelmezik. Javasolhat a fegyelmi megbízott. Meg kell tagadni az eljárás elrendelését akkor is, ha • a

bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan • az etikai felelősségre vonhatóság egyéb okból megszűnt • a bejelentésben foglaltakat már jogerősen elbírálták Fellebbezés lehetséges az elutasító határozat kézhezvételétől 15 napon belül. Az etikai eljárás alá vont könyvvizsgáló és jogi képviselője a kamara hivatalos helyiségében az üggyel kapcsolatos iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot kaphat. Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és a szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Az etikai eljárás alá vont kamarai tag védekezését írásban a tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő. Az etikai jogkört első fokon a kamara etikai bizottsága, másod okon a kamara elnöksége gyakorolja. Nem járhat el etikai ügyben az, • aki az eljárás alá vont tag

közeli hozzátartozója • aki az eljárást kezdeményezte • aki az eljárásban tanú, szakértő • akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható Az etikai eljárás alá vont könyvvizsgáló az etikai bizottság egyes tagjai, a kamara elnökségének egyes tagjai, illetve a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után az etikai bizottság és a kamara elnöksége határozatot hoz, hogy helyt ad e az eljárásból való kizárásnak. Az érintett tag az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt. A kamara elnöke a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése alapján írásban elrendeli az etikai eljárás lefolytatását és értesíti az érintett tagot, annak bizonyítékairól. Az etikai tárgyalás időpontját legalább 8 napos tárgyalási időközzel úgy kell kitűzni, hogy annak időpontja és az eljárás alá vont könyvvizsgálónak megküldött

értesítés kézhezvétele között 8 munkanap legyen. Ha az eljárás alá vont könyvvizsgáló a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki, a tárgyalást a távollétében is meg lehet tartani. A felfüggesztett eljárás az elévülési időn belül bármikor újrakezdhető Az etikai bizottság a megkezdett tárgyalás után zárt ülésen szavazáson dönt arról, hogy történt e etikai vétség. 34 Milyen etikai és fegyelmi büntetéseket különböztetünk meg? Az alkalmazható etikai és fegyelmi büntetések: • írásbeli megrovás, • pénzbírság • kizárás a kamarából, ha  a kamarai tagdíj fizetését, illetve a jogerős etikai határozattal kiszabott pénzbírság, valamint a kiszámlázott költségtérítés megfizetését elmulasztja, és azt felszólításra az abban megjelölt időpontig sem teljesíti,  az alapszabály szerint előírt kötelező szakmai továbbképzésen saját

hibájából nem veszt részt,  az alapszabály szerinti kötelező felelősségbiztosítási szerződést nem köti meg, vagy ha megkötötte, a biztosítási díjat nem fizette meg. 3. Felvételi szabályzat A Magyar Könyvvizsgálói Kamara felvételi szabályzata a tagfelvételi és a könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálatának és elbírálásának szempontjait taglalja. A felvételi kérelmet és a feltételek igazolását szolgáló okmányokat a kamara helyi szervezetéhez kell benyújtani. A szervezet elnöke által erre kijelölt tagja tartalmilag és formailag ellenőrzi a benyújtott kérelmet, amelyet a szervezet elnöke továbbít a felvételi bizottsághoz. A kamarai tagságát kérelmezőnek igazolnia kell az okleveles könyvvizsgálói képesítését az állam által elismert könyvvizsgálói oklevéllel. A büntetlen előéletet 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. Azoknak a kérelmezőknek,

akik arra vállalnak kötelezettséget, hogy fennálló munkaviszonyukat a kamarai tagsági viszonyuk keletkezésével megszüntetik, legkésőbb a kamarai eskü letételéig igazolniuk kell, hogy a fenti feltételnek eleget tettek. A felvételi bizottság a mentori időszak lejártával, a mentor által készített összefoglaló értékelés alapján írásban minősíti a tagjelölt szakmai tevékenységét. A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz. A könyvvizsgáló társaság nyilvántartásba vételi kérelmét önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, ill. meghatalmazással igazolt jogi képviselője terjeszti elő a helyi szervezethez. A helyi szervezet elnöke véleményének csatolásával juttatja el a kérelmet a felvételi bizottsághoz, amely dönt a könyvvizsgálói társaság nyilvántartásba vételéről és bejegyzéséről. 4. Mentori szabályzat A mentori rendszer célja,

hogy a kamarai törvény által előírt hároméves szakmai gyakorlat elvégzésével jól felkészült könyvvizsgálók nyerjenek felvételt a kamarába. Ehhez teremt a mentori rendszer feltételeket, módszert és garanciákat. Kamarai tagjelölt lehet az, aki • büntetlen előéletű, • okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, • ilyen címem regisztráltatja magát a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, • az előírt szakmai gyakorlat teljesítése céljából legalább heti 20 óra időtartamú munkaviszonyt, ill. munkavégzéssel járó tagsági viszonyt létesített munkaszerződésben, vagy társasági szerződésben, • potenciális mentor személyével előzetes megállapodásra jut, • a mentori szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és aláírja a mentori megállapodást. 35 A mentori rendszerbe felvételét kérő okleveles könyvvizsgálót kamarai tagjelöltként a kamara nyilvántartásba veszi. A kamarai

tagjelölt a nyilvántartásba vételtől kezdődően a kamarai tagfelvételig évente mentori díjat fizet a kamarának. Mentornak nevezzük azt, aki a kamarai tagjelöltet a tapasztalatok elsajátításában segíti, regisztrációs és dokumentációs követelményeket érvényesít, figyelemmel kíséri a kamarai tagjelölt előrehaladását, közreműködik a kamarai tagjelölt alkalmasságának megítélésében. Mentor lehet az a természetes személy könyvvizsgáló, aki • legalább 5 év aktív könyvvizsgálói tevékenységet folytatott, és azt a mentori megállapodás aláírását megelőző 2 évben nem szakította meg, • kérelemben előterjesztett könyvvizsgáló kamarai tagjelöltön kívül legfeljebb további 2 kamarai tagjelölttel kapcsolatosan vállalt mentori feladatokat, • büntetlen előéletű, etikai eljárás eredményeképp a megelőző 3 évben elmarasztalásban nem részesült, • bírja az őt alkalmazó könyvvizsgáló vállalkozás

képviseletére jogosult vezetőjének egyetértését is, • a jelen szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és aláírja a mentori megállapodást. A mentornak el kell készítenie a tagjelölt részére egy, a kamara által kiadott szakmai irányelvek alapján összeállított – személyre szóló, hároméves munkaprogramot, évenkénti bontásban. Mentori időszaknak nevezzük a kamarai tagjelölt felkészülési idejét, azaz azt az időt, amely alatt a szakmai gyakorlatot megszerzi. A mentori időszak 3 év, amely alapesetben a nyilvántartásba vétel időpontjától a kamarai tagfelvételig tart. A mentori időszak alatt a tagjelölt egy szakmai programot teljesít. A szakmai programhoz egy munkapapír-rendszer tartozik A munkapapírokat a tagjelölt tölti ki könyvvizsgálati tevékenységéről. A mentor, a tagjelölt és a könyvvizsgáló vállalkozás évente írásban értékeli az előrehaladást, ill. pontosítja a következő időszak

programját A mentori időszak lejártával a mentor összefoglaló értékelést készít és megküldi a kamarának. 5. Minőségellenőrzési szabályzat A Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatai közé tartozik a minőség-ellenőrzési rendszer megfelelő működtetése, amely alapvető jelentőségű a magas színvonalú könyvvizsgálat biztosításában, és ezzel növelhető a közzétett pénzügyi információ hitelessége. A kamara által működtetett minőségellenőrzési rendszer célja a kamarai tag könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálatok minőségének javítása. A minőség-ellenőrzési vizsgálatokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara aktív tagjainál és a kamara nyilvántartásában szereplő könyvvizsgáló társaságoknál folytatják le. A kamarai tagságukat szüneteltető tagok esetében a minőség-ellenőrzést a szüneteltetés idejére felfüggesztik, de a tag kérheti a szüneteltetés ideje alatt esedékes minőség-ellenőrzési

vizsgálat lefolytatását. A minőség-ellenőrzési rendszer működését a minőség-ellenőrzési bizottság felügyeli Meghatározza mely könyvvizsgálónál mikor és melyik minőségvizsgáló hajtson végre minőségellenőrzési vizsgálatokat. A bizottság 5-10 főd tagjait a kamara elnökségének javaslata alapján a kamara küldöttgyűlése választja a minőségvizsgálók közül, legfeljebb 5 éves időtartamra. A minőség-ellenőrzési vizsgálatok során a következő alapelveket kell érvényesíteni: • Titoktartás A részletes dokumentációhoz kizárólag azok a személyek férhetnek hozzá, akikre a titoktartási kötelezettség vonatkozik. A vizsgáló a vizsgálat során tudomására jutott információkat és adatokat köteles megőrizni. Ezeket az adatokat sem saját, sem ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. A titoktartási kötelezettség azt is 36 jelenti,hogy a

minőségvizsgáló a vizsgálat során tudomására jutott információkat önmaga vagy harmadik fél előnyére nem használhatja fel, és a felhasználás látszatát is kerülnie kell. • Függetlenség A minőségvizsgáló nem folytathat le vizsgálatot könyvvizsgálónál,ha  a minőségvizsgáló tulajdoni részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett a könyvvizsgáló társaságában,  a könyvvizsgáló tulajdoni részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett a minőségvizsgáló társaságában,  a minőségvizsgáló tisztségviselő vagy alkalmazott, ill. korábban az volt a könyvvizsgáló társaságában,  a könyvvizsgáló tisztségviselő vagy alkalmazott, ill. korábban az volt a minőségvizsgáló társaságában,  a minőségvizsgáló hitelezője, adósa a könyvvizsgálónak vagy bármilyen üzleti kapcsolatban van a könyvvizsgálóval; vagy fordítva. Nem folytathat le vizsgálatot a vizsgáló olyan könyvvizsgálónál sem, amelynél a

fenti szempontokból bármely kapcsolat fennáll vagy fennállt a minőségvizsgáló vagy a könyvvizsgáló közeli hozzátartozói között. A minőségvizsgáló a minőség-ellenőrzés alá vont könyvvizsgálótól semminemű díjazást vagy juttatást nem fogadhat el. • Összeférhetetlenség A minőségvizsgáló nem folytathat vizsgálatot olyan könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló társaságnál, amelynek tisztségviselője, alkalmazottja vagy tulajdonosa ilyen vizsgálatot folytatott a minőségvizsgálónál. Ez a tilalom az esetleges vizsgálat végrehajtásától számított 5 évig áll fenn A minőségvizsgálók kijelölésekor biztosítani kell azt, hogy az összeférhetetlenség több könyvvizsgáló, ill. minőségvizsgáló alkotta körön belül sem álljon fenn A minőségvizsgáló nem folytathat le vizsgálatot olyan könyvvizsgálónál, akivel egy könyvvizsgálat kapcsán vezető könyvvizsgálóként volt kapcsolatban, vagy aki vezető

könyvvizsgálóként kapcsolatban volt a minőségvizsgálóval könyvvizsgálat kapcsán. • Szakmai magatartás A minőségvizsgálónak a vizsgálatot tárgyilagosan, részrehajlástól és érdekellentétektől mentesen, a kollegialitást figyelembe véve kell végrehajtani. Észrevételeivel segíti a könyvvizsgálót az alkalmazandó standardok jobb megértésében és azok alkalmazásában. A vizsgálat során a minőségvizsgálónak és a könyvvizsgálónak együtt kell működnie. A vizsgálatokat a minőség-ellenőrzési bizottság által vezetett névsorban szereplő minőségvizsgálók végzik. Minőségvizsgáló az lehet, aki • a kamara aktív tagja, • legalább 6 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a 6 év alatt legalább 30, a magyar számviteli törvény szerint készített beszámoló könyvvizsgálatát végezte bejegyzett könyvvizsgálóként, • a legutóbbi teljes körű minőség-ellenőrzési vizsgálaton „megfelelt”

minősítést kapott, • részt vesz a minőségvizsgálók részére évente szervezett tanfolyamon, • fegyelmi és etikai eljárás eredményeként a minőségvizsgálóvá válását megelőző 3 évben nem marasztalták el. A névsorba való felvételre a bizottság évente pályázatot ír ki. A névsorba való felvételhez a pályázóknak a feltételeknek való megfelelést igazolni kell. Két egymást követő vizsgálatot ugyanannál a könyvvizsgálónál nem hajthat végre ugyanaz a minőségvizsgáló. 37 A vizsgálatokat úgy kell elrendelni, hogy biztosítva legyen, hogy • minden könyvvizsgálót legalább 5 évente megvizsgáljanak, • a társasági formában működő, 5-nél több könyvvizsgálót foglalkoztató társaságokat legalább 4 évente megvizsgálják, • a közérdeklődésnek kitett gazdálkodók könyvvizsgálóit legalább 3 évente megvizsgálják. A bizottság abban az esetben is elrendelhet vizsgálatot, ha az elvégzett könyvvizsgálat

minőségével kapcsolatban lényeges kételyek merülnek fel. A bizottság éves minőség-ellenőrzési tervet állít össze minden évben, amelynek tartalmaznia kell az abban a naptári évben ellenőrizendő könyvvizsgálók nevét, a vizsgálat tervezett időpontját és várható időtartamát, valamint a vizsgálatra kijelölt minőségvizsgáló nevét. Az egyes minőségvizsgálók számára az éves tervből listát kell készíteni azokról a tervezett vizsgálatokról, amelyeket ő végez el. A minőségvizsgáló köteles értesíteni a bizottságot abban az esetben, ha a számára elküldött vizsgálatok listáján olyan könyvvizsgáló szerepel, aki a függetlenségi, ill. az összeférhetetlenségi követelményeknek nem felel meg. A vizsgálatok tervezése érdekében a könyvvizsgálók kötelesek adatot szolgáltatni a kamara, ill. a minőségvizsgáló részére. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy a lényegesen hibás adatszolgáltatás

fegyelmi vétségnek minősül, és fegyelmi eljárást von maga után. A könyvvizsgáló által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer vizsgálata során az alábbiakat kell értékelni: • a szakmai követelményeknek való megfelelést, • a könyvvizsgáló és a könyvvizsgálatot végző munkacsoport felkészültségét és szakértelmét, • a munkatársak kijelölésének és a feladatok elosztásának folyamatát, • a könyvvizsgálati munkacsoport irányításának és felügyeletének folyamatát, • a szakmai konzultációkat, • az új megbízások elfogadására, ill. a régiek fenntartására vonatkozó döntésekhez alkalmazott eljárásokat. A vizsgálat kiterjed a vizsgálatra kiválasztott megbízások egyedi értékelésére is. A kiválasztott megbízások esetében a megbízó nevét a minőségvizsgálati dokumentációt alkotó kérdőíveken tilos szerepeltetni. Az egyes megbízásokat kódokkal kell jelölni A vizsgálatot a könyvvizsgáló

székhelyén kell végrehajtani, vagy a könyvvizsgáló kérésére annak a kamarai helyi szervezetnek a székhelyén, amelyhez a könyvvizsgáló tartozik. A vizsgálat során a könyvvizsgáló köteles a minőségvizsgáló számára bármely kért iratanyagba betekintést biztosítani, ill. a vizsgálathoz szükséges bármely kért információt megadni A könyvvizsgáló minősítését és az egyes megbízások vizsgálatát kérdőív kitöltésével kell elvégezni, értékelését összesítő lapon foglalja össze. A minőségvizsgáló köteles megvitatni a könyvvizsgálóval a vizsgálat eredményeit, és be kell mutatnia a könyvvizsgálónak a kitöltött kérdőíveket és az összesítő lapot. A „nem felelt meg” minősítést kapott könyvvizsgálóval szemben a bizottság a következő szankciókat alkalmazza: • írásbeli figyelmeztetés a helytelen gyakorlat megszüntetésére, • kötelezés a bizottság által kijelölt oktatáson való részvételre,

• az ügyátadása fegyelmi megbízottnak. A bizottság az egy naptári évben lefolytatott vizsgálatok eredményeiről és tapasztalatairól jelentést készít, amely általános megállapításokra korlátozódik, és nem tartalmazhat neveket vagy egyéb utalásokat, amelyekből valamely vizsgált könyvvizsgáló személyére lehetnek következtetni. 38 16. A könyvvizsgálat fogalma, szükségessége, célja, alapelvei A könyvvizsgálat szükségessége Egy jól működő piacgazdaság nem képzelhető el az éves beszámolóba vetett bizalom nélkül. A gazdasági folyamatok volumene, bonyolultsága, a vállalkozások méretei ma már nem teszik lehetővé az egyszemélyes kontrollt, az áttekintést. A döntéshozók esetében sokszor külső szakértőre van szükség, mert hiányzik a megfelelő hozzáértésük ahhoz, hogy éves beszámolójukat és vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetüket megítéljék. A tulajdonosoknak, a befektetőknek és a

hitelezőknek is előítéletektől mentes, érdekektől független véleményre, garanciákra van szükség a vállalkozással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál. A hazánkra jellemző túl gyakori törvényi és jogszabályi változtatások tovább nehezítik az eligazodást, miközben a téves információk miatt meghozott hibás döntéseknek súlyos következményei lehetnek. A közzétett beszámolók nem tartalmazhatnak megtévesztő információkat, mert ezzel közérdeket sértenének. A könyvvizsgálat ugyanis egy közérdekű revízió. A piac összes szereplőjének a védelmét szolgálja A könyvvizsgálónak minden érintett fél érdekét egyforma súllyal kell képviselnie annak ellenére, hogy a megbízását a tulajdonosoktól, ill. a tulajdonosok képviselőjétől kapja A könyvvizsgálat fogalma, célja A könyvvizsgálat egy olyan speciális, komplex ellenőrzési folyamat, amikor egy független szakértő (vagy szervezet) a tulajdonosok megbízásából

elvégzi egy vállalkozás számviteli rendszerének felülvizsgálatát, ellenőrzi a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok valódiságát, és ezek alapján objektív ítéletet alkot, véleményt nyilvánít a vállalkozás egészéről. A könyvvizsgálat elsődleges célja a beszámolót minősítő független könyvvizsgálói jelentés kibocsátása annak megállapítására, hogy a gazdálkodó szervezet által elkészített beszámoló megbízható és valós összképet ad-e a vállalkozásvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről. A könyvvizsgálat célja a 200 témaszámú könyvvizsgálati standard szerint az, hogy a könyvvizsgáló véleményt alkosson arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges vonatkozásban megfelelnek-e a vonatkozó beszámoló-készítési elveknek. A könyvvizsgálat alapelvei A könyvvizsgálat alapelvei három csoportba sorolhatók: • Általános etikai

normák, magatartásszabályok, tulajdonságok • A könyvvizsgálat folyamatában betartandó alapelvek • A könyvvizsgálói jelentés összeállításához kapcsolódó előírások 1. Általános etikai normák, magatartásszabályok, tulajdonságok - Függetlenség A könyvvizsgálónak a vizsgált vállalkozástól látszólagosan és tényszerűen is függetlennek, részrehajlás nélkülinek kell lennie. Ehhez maradéktalanul meg kell felelnie az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásoknak. - Tisztesség 39 A könyvvizsgálónak büntetlen előéletűnek, korrupciótól mentesnek, feddhetetlennek, lelkiismeretesnek, befolyásolhatatlannak, következetesnek, őszintének, megbízhatónak és becsületesnek kell lennie. A könyvvizsgáló legnagyobb értéke a tekintélye, a jó híre és a rangja Minden könyvvizsgálónak törekednie kell arra, hogy növelje a könyvvizsgálói szakma presztízsét, hírnevét és meg kell nyernie a közvélemény bizalmát. -

Tárgyilagosság A könyvvizsgálónak az ügyfelével szemben mindenféle előítéletektől, részrehajlásoktól mentesnek, objektívnek, pártatlannak, semlegesnek és nyitottnak kell lennie. - Szakértelem és kellő gondosság Folyamatosan és naprakészen tanulmányoznia kell a törvénymódosításokat, a hazai és a nemzetközi előírások változásait. Mindig megfelelő szakmai gondossággal, alapossággal kell eljárnia és véleménye mellett ki kell tudnia állnia. Át kell látnia az összefüggéseket, gyorsan kell reagálnia, fel kell tudnia ismerni a szabálytalanságok jeleit. Ismernie kell annak az ágazatnak a sajátosságait, amelyhez a vizsgált cég tartozik. - Titoktartás A könyvvizsgálónak az ügyfélről szerzett információkat bizalmasan kell kezelnie, azokat meg kell őriznie és védenie, illetéktelen tudomására nem hozhatja. Kerülnie kell minden olyan megnyilatkozást, amivel megbízója érdekeit sértené, kivéve azokat a bűnvádi

eljárásokat, amikor a jogszabályok erre kötelezik. - Hivatáshoz méltó magatartás (megbízhatóság) A vállalkozással kapcsolatba kerülő könyvvizsgálóban az érintetteknek meg kell bízniuk, megállapításait el kell fogadniuk. Ezt a bizalmat csak jó hírnévvel, tisztességgel, a számvitel és a könyvvizsgálat területén biztos tárgyi tudással lehet elnyerni. - Szakmai standardok betartás A könyvvizsgálatot mindig szakmai standardok alapján kell elvégezni, amelyek magukba foglalják a könyvvizsgálat alapelveit, a követendő eljárásokat és iránymutatásokat. 2. A könyvvizsgálat folyamatában betartandó alapelvek - Tervszerűség A könyvvizsgálat hatékony végrehajtásához megfelelő tervet kell összeállítani, amelynél figyelemmel kell lenni a vizsgált vállalkozás sajátosságaira, az alkalmazandó könyvvizsgálati eljárásokra, módszerekre, a vizsgálatba bevonni kívánt személyekre, a vizsgálat időigényére. - Belső

ellenőrzési rendszer általi támogatottság A könyvvizsgálat szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, hogy az auditor mennyiben támaszkodhat vizsgálata során a megbízó belső ellenőrzési rendszerére. Belső ellenőrzésnek nevezzük mindazokat az intézkedéseket és eljárásokat, amelyeket a vizsgált vállalkozás azért hozott létre, hogy ésszerűen és megfelelő kontroll mellett biztosítsa a vállalkozás céljainak elérését. - Dokumentáltság A beszámoló könyvvizsgálata során minden fontosnak ítélt tényt dokumentálni kell, amivel a későbbi viták esetén bizonyítani tudja, hogy a vizsgálat során a törvényeknek és az irányelveknek megfelelően járt el. 40 - Felelősség mások munkájáért A könyvvizsgáló a beszámoló hitelesítéséhez, a könyvvizsgálati bizonyítékok begyűjtéséhez mások munkáját is igénybe veszi. Menedzserek, vizsgálatvezetők, asszisztensek, szakértők, külső könyvvizsgálók

segíthetik véleményének kialakításában. A felelősség azonban nem osztható meg, a záradék szövegéért az azt aláíró könyvvizsgáló egy személyben felel. - Kompetens könyvvizsgálói bizonyítékok begyűjtése A könyvvizsgálónak megbízója beszámolójáról alkotott véleményét megfelelő számú, ellenőrzött és kiértékelt bizonyítékra kell alapoznia. Megfelelő szakmai ítélőképességgel is rendelkeznie kell annak megállapításához, hogy az adott bizonyíték valóban a tárgyra vonatkozik-e, mennyire objektív és segíti-e az éves beszámolóval kapcsolatos következtetésének levonásában. Elegendő a bizonyíték, ha minősége és mennyisége is megfelelő. Ez a mérték mindig a hibák és szabálytalanságok súlyosságától és előfordulási gyakoriságától, valamint a bizonyíték fajtájától függ. Kompetens a bizonyíték, ha érvényes és releváns Az érvényesség azt jelenti, hogy vagy vállalkozáson kívüli,

független forrásból szerezte, vagy megfelelően működő belső ellenőrzési rendszer által felügyelten készült, ill. a bizonyítékot a könyvvizsgáló személyesen gyűjtötte be Releváns egy bizonyíték, ha a könyvvizsgálat konkrét céljára vonatkozik és az állítás megfelelően tesztelhető. 3. A könyvvizsgálói jelentés összeállításához kapcsolódó előírások - Megfelelés a számviteli alapelveknek A könyvvizsgálói jelentésben ki kell térni arra, hogy a beszámoló a számviteli alapelveknek, a törvényi és egyéb szabályozási követelményeknek megfelelően készült. - A számviteli politikában bekövetkezett változások feltüntetése A könyvvizsgálónak jelentésében ki kell térnie azokra a módosításokra, a bázishoz képest eltérő, új megoldásokra, amelyeket a vállalkozás egyik időszakról a másikra megváltoztatott. - A megfelelő mélységű feltárás A könyvvizsgáló szakmai megítélésére van bízva, hogy mely

információkat tart olyan fontosnak, hogy azt a jelentésben is részletezze. Kerülnie kell a bőbeszédűséget Jelentésében mutassa be az értékelés helyességét, a beszámoló összeállításának szakszerűségét, vagyis, hogy mire alapozza állásfoglalását. - Véleményalkotás szabadsága Ez a könyvvizsgálati alapelv azt követeli meg a könyvvizsgálótól, hogy bátran és nyíltan merje kinyilvánítani véleményét. 41 17. A könnyvizsgálói megbízások feltételei A könyvvizsgálói standardok értelmében a könyvvizsgálónak egy elfogadó levélben kell igazolnia és megerősítenie a megbízás elfogadását, majd pedig az ügyféllel írásban megkötött szerződésben kell megállapodnia a megbízás feltételeiről. Ezen dokumentum formai és tartalmi követelményeit a 210. témaszámú standard fogalmazza meg Az éves beszámoló könyvvizsgálata általában folyamatos megbízás keretében valósul meg, míg vannak eseti jellegű

megbízások is. A kapcsolatfelvétel formái Az esetek többségében a megbízók kezdeményeznek, mivel a magyar jogszabályok kötelezően előírják bizonyos társaságok alapítása, átalakulása, méretének vagy tevékenységének a megváltozása esetén a könyvvizsgálatot. Számos előnnyel jár, ha a könyvvizsgáló a cég megalapításának pillanatától részt vesz megbízója vezetői ülésein, nyomon követi, tanácsaival ellátja, illetve kontroll alatt tartja a vállalkozás számviteli rendszerének kiépítését. A könyvvizsgálónak minden évben tanácsos újra értékelni a már meglévő ügyfeleket, mérlegelve a megbízás folytatását. Vannak azonban olyan cégek, amelyeknek megalakulásukkor még nem volt kötelező könyvvizsgálót alkalmazni, vagy év közben szeretné megváltoztatni a könyvvizsgáló személyét. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg még a fordulónap előtt létrejöjjön a szerződés, hogy a könyvvizsgáló a zárlati

munkálatokat már ellenőrizni tudja, és kellő idő álljon rendelkezésére a beszámoló elkészítéséhez. Nagy kísértés, hogy minden felkérést elfogadjon a könyvvizsgáló, de a kockázat és a felelősség hatványozottan megnő rohammunka esetén. Hogyan jut el az ügyfél a könyvvizsgálóhoz? Hogyan jön létre a megbízás? Ügyletek csak akkor jöhetnek létre, ha tudnak egymásról a partnerek, vagyis ismert a kereseti és a kínálati oldal is. A megbízó általában hirdetés, felhívás, nyílt vagy meghívásos pályázat kiírásával, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megkeresése vagy a Magyar könyvvizsgálói almanach áttekintése révén nyilváníthatja ki könyvvizsgálati igényét, vagy a telefonkönyv, a szaknévsor, az internetes honlap segítségével tájékozódik, esetleg ügyfélkörükön keresztül vagy személyes ismeretség alapján veszi fel a kapcsolatot a potenciális könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló viszont –

elsősorban az etikai előírások miatt – sokkal passzívabban (diszkrétebben) tudja csak felhívni magára a figyelmet: kamarai névjegyzékben, szaknévsorban nyilvánosságra hozhatja nevét és főbb paramétereit. Készíthet szóróanyagot, tájékoztató füzetet, levélpapírt, cégtáblát, amelyekben csak tényszerű tájékoztatásra, a nyújtott szolgáltatások, rendelkezésre álló szakemberek listájára szorítkozhat, és nem alkalmazhat benne reklámfogásokat, öndicsőítést. A vállalkozás külső környezetének és belső helyzetének megismerése A kapcsolatfelvételt elvileg mindkét fél kezdeményezheti, de gyakoribb, hogy a megbízó kér ajánlatot a könyvvizsgálótól. Az ajánlatkérésből a könyvvizsgálónak mindenekelőtt azt kell megítélnie, hogy szakmai felkészültsége, a feladat jellege és a munkavégzés helye vonatkozásában el tudja-e látni, illetve etikai szempontokat mérlegelve elvállalhatja-e a megbízást. Az

ajánlatkérésben a vállalkozás általában ismerteti főbb adatait, nagyságrendjét (mérlegfőösszeg, árbevétel, eredmény, saját tőke, létszám, tétel- és bizonylatszám, telephelyek száma és elhelyezkedése), főbb tevékenységi körét és könyvvizsgálattal szembeni elvárásait. Ha nincsenek kizáró okok, és az ajánlatkérésben nem áll rendelkezésre minden olyan információ, amely alapján egy reális ajánlattétel, illetve megbízási szerződés összeállítható, akkor be kell szerezni azokat. Potenciális megbízójának megismerését célzó legfontosabb kérdéscsoportok a fentieken túl a következők még: • Alapítási, cégbejegyzési, adóbejelentkezési dokumentumok. 42 • A vállalkozás üzleti politikájának megismerése. • Leírások az elfogadott szabályzatairól, nyilvántartási-ellenőrzési rendszeréről, szervezeti struktúrájáról. • Az alkalmazott számviteli információs rendszer jellemzői. • Az előző évek

beszámolóinak, könyvvizsgálói jelentéseinek áttanulmányozása. • A könyvvizsgálati díj fizetésének feltételei. • A könyvvizsgálatról a megbízó részére átadásra kerülő dokumentációk, jelentések formája, tartalma. • A megbízó következő évekre vonatkozó tervei, céljai. • Háttér információk a vállalkozás külső környezetétől, ágazati sajátosságairól, piaci helyzetéről, versenyképességéről, üzleti kockázati tényezőiről, hírnevéről. • Harmadik féltől beszerzendő információk (banktól, céginformációs szervezetektől, korábbi könyvvizsgálótól). A begyűjtött információk alapján, azok értékelése és mérlegelése után el kell dönteni, hogy elvállalható-e a megbízás és elküldhető-e egy írásbeli ajánlat, vagy az ügyfél körülményeit értékelve, a beszerzett információkat áttekintve túl kockázatosnak ítéli a könyvvizsgáló a vizsgálat lefolytatását, ezért elzárkózik a

megbízás elvállalásától. Nagyon fontos alapelv, hogy előzetes tájékozódás nélkül, megalapozatlanul a könyvvizsgáló ne adjon ajánlatot. Az ajánlattétel Mind a megbízó, mind pedig a könyvvizsgáló érdeke, hogy a szerződéskötés előtt pontosan meghatározzák mindkét fél szerepét, elvárásait. Az ajánlattétel egy olyan kötelezettségvállalás, amelytől a könyvvizsgáló már csak jogkövetkezményekkel állhat el kivéve, ha megbízója szándékosan megtévesztette. Az ajánlattétellel kapcsolatosan a könyvvizsgálati standardok nem fogalmaznak meg kötelező jelleggel sem formai, sem tartalmi előírásokat, de általában a következőket kell tartalmaznia: • • • • • • • • • • • az elvégzendő könyvvizsgálati feladat meghatározását, a munkavégzés módját, eljárását, időigényét, ütemezését, a speciális követelményeknek való megfelelést, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

könyvvizsgáló társaság esetén a társaság bemutatását, a könyvvizsgálói felelősségbiztosítás összegét, a hatálybalépés és érvényesség idejét, a vállalás díját, a fizetési feltételeket, az ajánlat fenntartásának határidejét, a felmondás módját, a referencialistát. Az elfogadó nyilatkozat A könyvvizsgálót mindig a gazdasági társaság legfőbb szerve (a közgyűlés vagy a taggyűlés), azaz a tulajdonosok választják meg. Ha könyvvizsgáló a cég törvényes működésének előfeltétele, akkor már megalakulással egyidejűleg meg kell választani. Megbízatásának meghosszabbításáról vagy leváltásáról a beszámolót elfogadó közgyűlésen vagy taggyűlésen kell dönteni, más esetekben legkésőbb a tárgyév mérleg fordulónapját megelőzően megválasztani. Könyvvizsgálónak a megválasztását követően ki kell állítania egy fogadó nyilatkozatot, és azt be kell nyújtania az illetékes cégbírósághoz. Az

elfogadó nyilatkozatban a könyvvizsgáló kijelenti, hogy elfogadja a társaság független könyvvizsgálójává való kinevezését a megjelölt üzleti évekre és arról is nyilatkozik, hogy nincsenek 43 olyan körülmények, tényezők, amelyek e választott pozíciójának betöltését megakadályoznák vagy korlátoznák. Könyvvizsgálói társaság esetén a felelős könyvvizsgáló azonosító adatait is fel kell tüntetni. E dokumentum a könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló társaság aláírásával és a kamarai tagsági igazolvány számának a feltüntetésével válik hivatalossá. A Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok elfogadó levélre és nem elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan írnak elő ajánlásokat, amelyeket a magyar standardok szerint a megbízási szerződésben kell figyelembe venni. A megbízási szerződés formai és tartalmi követelményei Amennyiben a megbízó elfogadja a könyvvizsgáló ajánlatát, akkor sor kerülhet az

írásbeli megállapodásra, a kétoldalú szerződés megkötésére, kölcsönös aláírásra. A Számviteli törvény előírásai szerint a könyvvizsgálati megbízást legkésőbb a mérleg fordulónapja előtt meg kell kötni, hogy az év végi zárlati munkálatok ellenőrzésénél jelen lehessen a könyvvizsgáló. A könyvvizsgálati megbízások tartalmát és feltételeit a 210. témaszámú könyvvizsgálati standard részletesen felsorolja, aminek a következőket kell tartalmaznia: • a szerződő felek nevét és címét, • a megbízási tárgyát, feladatát, hatókörét és fő területeit, • a megbízó felelősségét a beszámoló összeállításával és könyvvizsgálónak adott teljességi nyilatkozatával kapcsolatosan, • a megbízó kötelezettségét a könyvvizsgálathoz szükséges információk korlátlan hozzáférési lehetőségének biztosításáról, • arra történő utalást, hogy elkerülhetetlenül maradhatnak a beszámolóban hibás

állítások, és ezért a könyvvizsgáló nem tehető felelőssé, • a könyvvizsgáló felelősségének korlátozottságát az adók vonatkozásában, • a megbízás díját (számításnak alapját) és ütemezését, • a jelentés megírásának nyelvét, felhasználásának korlátait, • a titoktartásra vonatkozó kitételeket, • a kapcsolattartásért felelős nevét mind a megbízó, mind a könyvvizsgáló részéről, • más könyvvizsgálók és szakértők esetleges bevonását a könyvvizsgálatba, • a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos kötelezettségeket. A szerződés egy pontja sem korlátozhatja a könyvvizsgáló szakmai és hivatásbeli függetlenségét. A megbízó nem fogalmazhat meg a szerződésben kikötéseket sem az alkalmazó módszerekre, sem a lefolytatandó vizsgálat részletezettségére, sem a jelentés tartalmára vonatkozóan. Tilos a könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgálati jelentés tartalmához, a hitelesítés

megadásához kötni, mert ezzel súlyosan sérülne a függetlenség és befolyásoltságtól való mentesség elve. Ugyancsak elkerülendő magatartás bármiféle paraszolvencia kilátásba helyezése és elfogadása a könyvvizsgáló részéről legyen az akár egy ajándék vagy a megbízó termékeihez, szolgáltatásaihoz áron alul történő hozzáférés lehetősége. 44 18. A könyvvizsgálati munka tervezése és a könyvvizsgálati program A könyvvizsgálat szakmai szabályainak egyik legrégebben elismert és legfontosabb részének tekinthető a könyvvizsgálati munka megfelelő tervezésére vonatkozó előírások. Általánosan elfogadott követelmény, hogy a könyvvizsgálónak meg kell tervezni a könyvvizsgálatot, amely lehetővé teszi számára a munka hatékony megszervezését és időbeni elvégzését. A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 300, témaszámú „Tervezés” megnevezésű standardja a következőket fogalmazza meg: A

könyvvizsgálónak úgy kell megterveznie a munkát, hogy azt hatékonyan el tudja végezni. A könyvvizsgálat tervezése magában foglalja a megbízásra vonatokozó átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv kidolgozását, amelynek célja a könyvvizsgálati kockázat elfogadhatóan alacsony szintre történő csökkentése. A tervezés a könyvvizsgálat várható jellegét, ütemezését és terjedelmét figyelembe vevő általános stratégia s a részletes megközelítés kidolgozását jelenti. A könyvvizsgáló megtervezi a könyvvizsgálat eredményes és kellő időben történő végrehajtását. A könyvvizsgálati munka tervezésének alapja a vállalkozás üzleti tevékenységének és belső ellenőrzési rendszerének megismerése. A tervezési munkának többek között magában kell foglalni a különböző kockázati elemek, és a könyvvizsgálat átfogó kockázatának becslését, a lényegesség megítélését, megfelelő vizsgálati

stratégia kidolgozását és az alkalmazandó vizsgálati módszerek jellegét, ütemezését és terjedelmét. A megfelelően elvégzett tervezési munka lehetővé teszi a könyvvizsgálat szempontjából lényeges területekre történő koncentrálást és a lehetséges problémás területek azonosítását. A tervezési munka fontos területe a vizsgálat évközi és a beszámoló fordulónapját követő elvégzésének ütemezése, hogy a rendelkezésre álló időt és személyi kapacitást a leghatékonyabban lehessen hasznosítani. A tervezési munka jellegét és terjedelmét befolyásoló tényező a vizsgálatba bevont személyek száma és a vizsgálat alá vont egység mérete is. Kisebb vállalkozások esetében általában a könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló egyedül végzi. Természetesen ebben az esetben is szükség van bizonyos tervezésre. A könyvvizsgálat tervezésének fontos része az egyes munkák sorrendjének meghatározása is. Bizonyos vizsgálati

lépések teljesen feleslegessé válhatnak, ha azokat rossz sorrendben végzik el. (Pl addig nem lehet a belső ellenőrzési rendszer tesztelését elkezdeni, ameddig annak értékelését nem végezzük el.) A könyvvizsgálat tervezése hozzásegít ahhoz is, hogy jó kapcsolatot lehessen tartani az ügyféllel. A nem megfelelően tervezett munka egyúttal költségigényesebb is. A következmény a könyvvizsgálati díj növelése iránti igény lehet, amely könnyen az ügyfél elvesztéséhez vezethet. A rosszul tervezett munka következménye lehet az is, hogy a könyvvizsgáló nem tudja befejezni a munkát a közösen egyeztetett határidőre, amely szinte biztosan konfliktust idéz elő és szintén az ügyfél elvesztését vonhatja maga után. A könyvvizsgálónak ki kell dolgozni és dokumentálnia kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyvvizsgálat várható hatókörét, ütemezését, irányítását, és alapul kell

szolgálnia a részletes könyvvizsgálati terv kidolgozásához. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia meghatározása magában foglalja: - a megbízás hatókörét meghatározó jellemzők megadását (pl. beszámoló készítési elv), - a megbízás jelentéstételi célkitűzéseinek meghatározását (évközi és végső jelentések határidői), - a megfelelő lényegességi szentek meghatározását, - azoknak a területeknek előzetes beazonosítását, ahol magas a kockázat, - a belső ellenőrzés hatékonyságára vonatkozó bizonyítékokat. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kidolgozásának folyamata segítséget nyújt a könyvvizsgáló számára a megbízás végrehajtásához szükséges erőforrások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározásához, világosan meghatározza: 45 - a konkrét könyvvizsgálati területekre csoportosítandó erőforrásokat, - a könyvvizsgálati területekre csoportosítandó erőforrások

mennyiségét, - az erőforrások felhasználásának ütemezését - az erőforrások menedzselését, irányítását és felügyeletét. Ha az átfogó könyvvizsgálati stratégia elkészült, a könyvvizsgáló elkezdheti a részletesebb könyvvizsgálati terv kidolgozását ahhoz, hogy az átfogó könyvvizsgálati stratégiában meghatározott különféle kérdésekkel foglalkozzon, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a könyvvizsgálati célokat a könyvvizsgáló erőforrásainak hatékony kihasználása révén kell elérni. A könyvvizsgálati terv részletesebb, mint az átfogó könyvvizsgálati stratégia. A 315. témaszámú standard szerint a könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodót és annak környezetét olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy azonosítsa és felmérje a pénzügyi kimutatások akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak kockázatait, továbbá elegendő ahhoz, hogy a további

könyvvizsgálati eljárásokat megtervezze és végrehajtsa. A figyelembe veendő tényezők a következők szerint csoportosíthatók: - a könyvvizsgálónak a gazdálkodó környezetéről és az üzleti tevékenységről szerzett ismeretei, - a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése, - a kockázat és lényegesség felmérése, - a vizsgálati eljárások jellege, ütemezése és terjedelme, - a vizsgálat koordinálása, irányítása, felügyelete s felülvizsgálata, - egyéb tényezők ( Ezen tényezők részletesen: A gazdálkodó és környezetének megismerése: - az üzleti tevékenységet befolyásoló általános gazdasági és ágazati feltételek, - a vállalkozás gazdasági és pénzügyi teljesítményét jellemző mutatók és azok változásának alakulása, - a vezetés kompetenciája. A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése - a vállalkozás által alkalmazott számviteli politika és annak változása, - az új

számviteli vagy könyvvizsgálati előírások alkalmazása, - a könyvvizsgáló által a számviteli és belső ellenőrzési rendszerről szerzett ismeretei, aminek alapján meghatározásra kerül a rendszer tesztek és az alapvető vizsgálati eljárások közötti egyensúly. Kockázat és lényegesség felmérése: - az eredendő és az ellenőrzési kockázat becslésére alapozva a kiemelten vizsgálandó területek meghatározása, - a lényegességi küszöb értékek meghatározása vizsgálati célokra, - a lényeges hibás állítások lehetőségének mérlegelése, - csalás, hamisítás lehetősége, - a komplex számviteli területek azonosítása, különös hangsúllyal a számviteli becslések területeire. A vizsgálati eljárások jellege, ütemezése és terjedelme: - különleges könyvvizsgálati területekre való koncentrálás, - az alkalmazott számítógépes módszerek hatása a könyvvizsgálatra, - a belső ellenőrök (audit részleg) működésének

hatása a könyvvizsgálatra A vizsgálat koordinálása, irányítása, felügyelet és felülvizsgálata: - más könyvvizsgálók bevonása a vizsgálatba (leányvállalatok, részlegek, fióktelepek) - szakértő bevonása a könyvvizsgálatba - a vizsgálat munkaerő igényének meghatározása Egyéb tényezők: 46 -a vállalkozás folytatása elvének érvényesülésével kapcsolatban felmerülhető kételyek, - kapcsolt vállalkozások lehetőségének felmerülése, - törvényes kötelezettségek a megbízáshoz kapcsolódóan - speciális vállalkozások könyvvizsgálati megbízásaihoz kapcsolódó külön jelentések és más közlések jellege és ütemezése.) Miután a könyvvizsgáló megfelelő ismeretekkel rendelkezik ügyfele tevékenységéről és üzletviteléről, hozzákezdhet a vizsgálati stratégia kidolgozásához, vagyis a vizsgálat hatókörének és konkrét menetének megtervezéséhez, vagyis: - mennyi és milyen bizonyítékot kell

összegyűjteni, - hogyan és mikor kell ezt véghezvinni. Ha a könyvvizsgáló a tervezéssel kapcsolatos döntéseit nem megfelelően dokumentálja, később nehéz lesz bizonyítani, hogy a könyvvizsgálat egyáltalán meg tervezett-e. A könyvvizsgálat tervezésével kapcsolatos és az ügyfél szempontjából fontossággal bíró döntések az alábbiak lehetnek: - a könyvvizsgálatra fordított napok száma és időtartam, valamint várható lezárásának az időpontja, - a könyvvizsgálat ütemezése a tervezett könyvvizsgálatközi megbeszélések időpontja, - a könyvvizsgálatot végző személyek rangjának és szerepének tisztázása, és az esetleges külső szakértők személyének és feladatuknak azonosítása, - a vizsgálandó fél által biztosítandó közreműködés jellegének, időbeosztásának és terjedelmének meghatározása, - az évközi és a mérleg fordulónapját követő könyvvizsgálati feladatok megoszlása. A korábbi könyvvizsgálatok

során már rendelkezésre álló információt természetesen fel lehet használni és lehetőleg kerülni kell a felesleges ismétléseket. A könyvvizsgálat folyamán figyelemmel kell lenni az új, vagy a megváltozott körülményekre, amely a könyvvizsgálati terv módosításával is járhat. 47 19. A belső ellenőrök munkájának hasznosítása, a hasznosítás feltételei, kapcsolódó megoldási tesztek A belső ellenőrök (auditorok) munkájának hasznosítása A vállalkozás vezetése létrehozhat egy önálló belső ellenőrzési szervezetet, amely segítheti az általuk kitűzött célok megvalósítását. Általában az önálló belső ellenőrzési részlegeket az alábbi feladatok végzésére hozzák létre: a) A számviteli és belső ellenőrzési rendszer működésének figyelemmel kísérése és könyvvizsgálata. b) A pénzügyi és a működéshez kapcsolódó információk könyvvizsgálata. c) A vállalkozás működésének a könyvvizsgálata,

különös tekintettel a gazdaságosságra, hatékonyságra, költségelszámolásra. d) A törvények, rendeletek, szabályozások és más külső követelményeknek, valamint a vállalatvezetés által meghatározott vállalati politikának, direktíváknak, és más belső követelményeknek való megfelelés könyvvizsgálata. A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok közül a 610. Témaszámú standard „A belső audit munkájának figyelembevétele” foglalkozik ezzel a területtel,amelynek következő pontjai az alábbi megfogalmazást tartalmazza: „2. A külső könyvvizsgálónak át kell gondolnia a belső audit-tevékenységeket és azok határait - ha van ilyen - a külső könyvvizsgálati eljárásokra. 9. A külső könyvvizsgálónak kellő mértékben meg kell ismernie a belső audit-tevékenységeket, hogy fel tudja azokat használni a könyvvizsgálat megtervezésében és a hatékony könyvvizsgálati módszer kialakításában. 11. A könyvvizsgálat

tervezése folyamán a külső könyvvizsgálónak előzetesen meg kell ítélnie a belső audit-funkciót, ha nyilvánvaló, hogy a belső audit érinti a pénzügyi kimutatások külső könyvvizsgálatának konkrét könyvvizsgálati területeit.” Együttműködés a belső audit és a külső könyvvizsgálat között: A belső auditor része a vállalkozásnak, ezért – önállósága ás tárgyilagossága mértékétől függetlenül – nem képes olyan mértékű függetlenségre, mint a külső könyvvizsgáló. A külső könyvvizsgáló és a belső auditor munkája közötti közös nevező a következő területeken mutatható ki: • Hasonló célkitűzéseik lehetnek és az alkalmazott eljárások is mutathatnak hasonlóságot. • A belső audit hatóköre és célkitűzése is széleskörűen változhat a vezetés által megszabott követelményeknek megfelelően. • A belső audit munkájára való támaszkodás esetén a belső audit munkaprogramjának

megfelelően kell a könyvvizsgálónak a saját munkáját ütemezni. A belső audit megítélése: Amikor a könyvvizsgáló a belső ellenőrzési részleg munkájának felhasználási lehetőségeit mérlegeli, akkor először az alábbi kritériumok alapján kell annak értékelését elvégezni: • A szervezetben elfoglalt helyük. Ideális helyzetben a belső ellenőrzés a vezetés legmagasabb szintjének tartozik munkájáról beszámolni és minden más tevékenységtől mentesíteni kell. Fontos követelmény, hogy a belső auditor számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon kommunikálhasson a külső könyvvizsgálóval. 48 • • • A belső audit feladat hatóköre. Ez alatt azt értjük, hogy a belső ellenőrök munkája milyen jellegű és könyvvizsgálatuk mire terjedhet ki. Szakmai képzettség. A könyvvizsgálónak azt kell értékelni, hogy a vállalkozás milyen gyakorlatot folytat a belső ellenőrök alkalmazásánál és szakmai

továbbképzésüknél. Megfelelő szakmai gondosság. A belső ellenőrzési munka tervezése, felügyelete és dokumentálása. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálati segédanyagok, munkaprogramok és munkaokmányok meglétét és minőségét kell figyelembe venni. A belső audit munkájának értékelése és tesztelése: Amikor a külső könyvvizsgáló úgy dönt, hogy a belső audit munkájára támaszkodik, akkor az értékelésnél a következőket javasolt mérlegelni: a) A belső audit munkát olyan személyek végezték el, akik megfelelő szakmai képzettséggel és jártassággal rendelkeznek, valamint a kisegítő személyzet munkája megfelelően felügyelt és dokumentált, b) Elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot sikerült-e beszerezni a levont következtetések alátámasztására, c) A levont következtetések megfelelnek-e a körülményeknek, és az elkészített jelentések összhangban vannak-e az elvégzett munka eredményeivel d) A

belső audit feltárt és bemutatott kivételeket és a szokásostól eltérő tényeket sikerült-e pontosan tisztázni. A belső audit tesztelése magában foglalhatja a belső audit által már megvizsgált tételek könyvvizsgálatát, valamint a belső audit eljárások megfigyelését. Az év során végzett belső ellenőri munkák dokumentációinak áttekintése során különösen az alábbiakra kell figyelemmel lennie: • A könyvvizsgálati programok összhangja a könyvvizsgálati célokkal, • Az elvégzett könyvvizsgálatok megfelelő dokumentálása, • A könyvvizsgálat alapján készült jelentés összhangja a könyvvizsgálat megállapításaival. 49 20. A lényegesség szabályai a könyvvizsgálatban A témával kapcsolatos nemzeti könyvvizsgálati standard a Lényegesség címszóhoz kapcsolódóan a pénzügyi kimutatások vizsgálati céljaként a következő megfogalmazást adja: A pénzügyi kimutatások célja az, hogy képessé tegye a

könyvvizsgálót arra vonatkozó véleménye kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésre vonatkozó előírások betartásával állították össze. Az ezt kifejező vélemény alkalmazott szóhasználata: „a valóságnak megfelelő és korrekt képet (összképet) ad” vagy „minden lényeges összefüggést korrekt módon mutat be.” A magyar törvényi előírás szerint a „megbízható és valós kép” kifejezés használható. A lényegesség fogalma: „Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire. A lényegesség függ a tétel vagy a hiba nagyságától, amit annak hiánya vagy hibás állítása konkrét körülményei között ítélnek meg. Tehát a lényegesség inkább egyfajta küszöbérték vagy határérték, semmint olyan sajátos minőségi jellemző, amellyel az

információnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy használható legyen.” A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat lefolytatása során figyelembe kell vennie a lényegességet és annak a könyvvizsgálati kockázattal való összefüggését. A lényegesség elvének fogalmi jellemzői A könyvvizsgálat szempontjából a lényegesség elvének, mint fogalomnak a jellemzői az alábbiak szerint csoportosíthatóak: • Az adott körülmények között annak eldöntése, hogy mi lényeges és mi nem lényeges, szakmai megítélés kérdése, • A lényegesség megítélését különböző tényezők befolyásolják, • A lényegesség mértékének megítélését két szinten kell elvégezni:  átfogó szinten, vagyis a beszámoló egésze szempontjából,  egyedi számlák vagy a közzétett információk szintjén • egy tétel lényegességére befolyással lehetnek törvényi és szabályozási előírások is. A szakmai megítélés kérdése: A lényegesség összegének

vagy szintjének megítélése az egyik legfontosabb döntés, amelyet a könyvvizsgálónak meg kell hozni, amit csak jelentős szakmai ismeretekre alapozottan lehet és szabad megtenni. A lényegesség megítélését befolyásoló tényezők: a) A lényegesség elsősorban egy relatív és nem abszolút fogalom. b) A lényegesség értékeléséhez valamilyen alapra van szükség. c) A lényegességet minőségi tényezők is befolyásolják. A lényegesség megítélésének szintjei: A lényegesség gyakorlati megítélése két szinthez kapcsolódik. A könyvvizsgálónak meg kell határoznia lényegesség kritériumait az egész beszámoló átfogó szintjén és a pénzügyi kimutatások egyes tételeihez kapcsolódóan is. a) Lényegesség a beszámoló szintjén: A beszámoló szintjén, mint annak egészére vonatkozó lényegesség arra az összegre vagy arányra történő utalást jelent, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint még elfogadható annak a

következtetésnek a levonására, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez az a maximális összegű hiba, amely még a beszámolóban elfogadható, és nem befolyásolja annak felhasználóit a beszámolóra alapozott döntéseik meghozatalában. 50 b) Lényegesség az egyes számlák szintjén: A lényegesség szintjét az egyes számla egyenlegek vonatkozásában is meg kell határozni. Erre azért van szükség, mert tulajdonképpen a könyvvizsgálati bizonyítékokat az egyes számla egyenlegekre vonatkozóan kell megszerezni, és az esetlegesen előforduló hibák is ehhez kapcsolódnak. Amikor a lényegességet az egyes számla egyenlegekhez rendeljük, az alábbi nehézségekkel találkozunk: • Az egyes számlákkal kapcsolatos lényegességi kritériumok valószínűleg befolyással lehetnek a beszámolóra alapozott döntésekre. • A könyvvizsgáló szerint bizonyos számlák több

hibát tartalmazhatnak, mint más számlák. Minél nagyobb a hiba előfordulásának a valószínűsége, az elfogadható hiba határt annál alacsonyabban kell meghatározni. • Az egyes egyenlegek túlértékelésének, illetve alulértékelésének lehetőségét is figyelembe kell venni. A lényegességi küszöb módosítása: A vizsgálat során a könyvvizsgálónak tudomására kerülhetnek olyan tények, amelyek egy vagy több számla vonatkozásában a lényegesség és az elfogadható hibahatár növelését vagy csökkentését vonhatja maga után. Amikor ez történik, akkor azt az alapot, amelyhez a lényegességi küszöböt viszonyították, újra kell értékelni. A lényegesség és a hibás állítások hatásának értékelése: A vonatkozó standard szerint a könyvvizsgálónak a lényegességet a következők vonatkozásában kell tekintetbe venni: • Az alkalmazott könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének

meghatározásakor, • A hibás állítások értékelésekor. 51 21. A könyvvizsgálati kockázat fogalmának meghatározása A könyvvizsgálati kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a könyvvizsgáló nem megfelelő könyvvizsgálati záradékot (véleményt) ad ki, mert a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmaznak A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok közül a 400. Témaszámú standard „Kockázatbecslés és a vállalati belső ellenőrzési rendszer” foglalkozik ezzel a témával, amelynek 2. pontja a következőként határozza meg: „ A könyvvizsgálónak kellő ismereteket kell szereznie a számviteli és belső ellenőrzési rendszerről, amelyek elegendőek a könyvvizsgálat megtervezéséhez és a hatékony vizsgálati módszer kialakításához. A könyvvizsgálónak szakmai ítélőképességét kell igénybe vennie ahhoz, hogy megbecsülje a könyvvizsgálati kockázatot és meghatározza azokat a könyvvizsgálati

eljárásokat, amelyek végrehajtása révév biztosítható a könyvvizsgálati kockázat elfogadható alacsony szintre való szorítása.” A könyvvizsgálati kockázatnak három összetevője van: az eredendő kockázat, az ellenőrzési kockázat és a feltárási kockázat. Eredendő kockázat: Az eredendő kockázat annak a kockázatnak a könyvvizsgáló által megbecsült értéke, amely az egyes tételekhez kapcsolódóan az elfogadható hibahatárt túllépő hibák előfordulásának lehetőségét mutatja, mielőtt a belső ellenőrzési rendszer működését figyelembe vennénk. Belső ellenőrzési rendszer kockázata: Az ellenőrzési kockázat annak a kockázatnak a könyvvizsgáló által megbecsült mértéke, amely az egyes számviteli egyenlegekhez kapcsolódóan az elfogadható hibahatárt meghaladó hibáknak a belső ellenőrzési rendszer működése által meg nem előzött, vagy fel nem tárt lehetőségét mutatja. Feltárási kockázat: Annak a

kockázata, hogy a könyvvizsgáló nem tárja fel a beszámolóban (pénzügyi kimutatásokban) előforduló lényeges hibás állításokat. A feltárási kockázat az alkalmazott könyvvizsgálati eljárások hatékony funkcionálásának mércéje. A könyvvizsgálati kockázat modellje: A könyvvizsgálati kockázat modellje az egyes kockázati elemek közötti kapcsolatot az alábbiak szerint fejezi ki: KK=EK*ERKFK ahol KK=könyvvizsgálati kockázat EK=eredendő kockázat ERK=ellenőrzési rendszer kockázata FK=feltárási kockázat A könyvvizsgálati kockázatot a könyvvizsgálónak a lehető legalacsonyabbra kell tervezni, mivel ennek komplementere adja az alapot a könyvvizsgálati vélemény (záradék) megadásához. A fenti egyezőségben a feltárási kockázatot tudja a könyvvizsgáló változtatni és megfelelő kontroll alatt tartani, ami az eredendő és az ellenőrzési kockázat értékelésének a függvénye. Eredendő kockázat: Az eredendő kockázat a

könyvvizsgálatban a hibák és szabálytalanságok előfordulásának valószínűségére történő utalást jelent, abból a feltételezésből kiindulva, hogy nem számolunk a belső ellenőrzési rendszer funkcionálásával. A könyvvizsgálónak számos tényezőt kell figyelembe venni, amikor az eredendő kockázatot megbecsüli, mint például: • az ügyfél üzleti tevékenységének a jellege, • a vezetés integritása, • az ügyfél lehetséges motivációi, 52 • • • • • az előző könyvvizsgálat megállapításai, az üzleti összefonódásból (kapcsolt vállalkozásokból) eredő tranzakciók, különleges, nem ismétlődő tranzakciók, a szubjektív megítélést kívánó tételek, hamisítások, csalások gyanúja Az eredendő kockázat becslése: A könyvvizsgálati kockázat modelljének felhasználása a vizsgálati eljárások jellegének, időbeosztásának és terjedelmének meghatározására. A megengedhető feltárási kockázat

tervezésénél a kockázati modell felhasználásával az alábbi lépéseket kell végrehajtani: • tervezett könyvvizsgálati kockázat meghatározása, • az eredendő kockázat becslése, • az ellenőrzési kockázat becslése, • a kockázati modell számszaki egyezőségének megoldásával a megengedhető feltárási kockázat meghatározása 53 22. A belső ellenőrzési rendszer szerepe a vállalkozások szempontjából Megbízható adatok biztosítása: Egy hatékony belső ellenőrzési struktúra nagyban növeli a számvitel által szolgáltatott adatok megbízhatóságát. Ezek magukban foglalják a pénzügyi kimutatásokban szereplő adatokat és azokat az információkat, amelyeket a vállalkozáson belüli döntéshozatal során használnak fel. Az adatok pontosságának a vállalkozás szempontjából gyakran fontosabb szerepe van, mint a könyvvizsgálat szempontjából. Több kis eltérés a vevői kinnlevőségekben a cég számára sok

kellemetlenséget vonhat maga után, és jelentős többlettel járhat ezek kijavítása. A könyvvizsgáló számára elsősorban a beszámoló átfogó egészének a megítélése bír fontossággal. Az eszközök és adatok védelme: Egy vállalkozás eszközeit eltulajdoníthatják, nem megfelelően használhatják, vagy esetleg nem szándékosan meg is rongálhatják, ha nem megfelelően védik, óvják azokat. Számos olyan belső ellenőrzési módszert és eljárást vezethetnek be, amelyek elsődleges célja a vállalkozás eszközeinek és adatainak védelme. Bizonyos típusú eszközök és adatok védelme különösen fontossá vált a számítógépes információs rendszerek alkalmazása esetén. Az eszközök és adatok védelme mellett szükséges az egyes fontos dokumentumok védelmének biztosítása is. A működés hatékonyságának biztosítása: A vállalkozáson belüli ellenőrzési eljárásoknak elő kell segíteni a felesleges erőfeszítések kiszűrését,

a veszteségek elkerülését és meg kell előzni az erőforrások nem megfelelő hasznosítását. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor konfliktus keletkezik a működés hatékonysága és az eszközök védelme, valamint a megbízható információk biztosítása között. Ilyenkor a költség-haszon elvet kell figyelembe venni. A könyvvizsgáló számára elsősorban azok a belső ellenőrzési eljárások fontosak, amelyek a megbízható adatok és eszközök védelméhez járulnak hozzá. Ezek azok a területek, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a beszámolóra (pénzügyi kimutatásokra) és a benne szereplő adatokra, és így érintik a könyvvizsgálat célkitűzéseit is. A könyvvizsgálónak elsősorban azokkal az ellenőrzési eljárásokkal kell foglalkozni, amelyek a külső beszámolási kötelezettségekhez kapcsolódó adatok megbízhatóságát érintik, de a belső vezetési információkra gyakorolt hatást sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Az

ilyen típusú információk gyakran fontos forrásai lehetnek olyan bizonyítékoknak, amelyek segítenek abban, hogy a könyvvizsgáló meg tudja állapítani a beszámoló megbízható és valós voltát. 54 23. A könyvvizsgálati mintavétel módszerei, a mintavétel szükségessége Könyvvizsgálati mintavétel módszerei: A könyvvizsgálat lényegében a beszámoló megbízható és valós voltának alátámasztását szolgáló bizonyítékok megszerzésének folyamata. Ebben a folyamatban a könyvvizsgáló többször kerül olyan helyzetbe, hogy valamilyen döntést kell elsősorban az alábbiakkal kapcsolatban: • meg lehet-e bízni a gazdasági eseményekhez kapcsolódó belső ellenőrzési rendszer működésében - vizsgálati stratégia kidolgozása, • milyen bizonyítékokat kell beszerezni a megfelelési és az alapvető tesztelési eljárások során – a vizsgálati tesztek jellegének meghatározása, • mikor kell a bizonyítékokat megszerezni – a

vizsgálatok időpontjának kiválasztása, • mennyi bizonyítékra van szükség – a vizsgálati tesztek terjedelmének meghatározása. A könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése általában a vizsgálat két általános szakaszához kapcsolódik: (1) az ellenőrzési rendszer tesztelése, amelynek során a könyvvizsgáló a belső ellenőrzési rendszer megismerésével és értékelésével foglalkozik, és (2) alapvető vizsgálati tesztelés végrehajtása, amelynek során a véleménynek (záradékának) megalapozása érdekében gyűjti a bizonyítékokat. a) Ellenőrzési rendszerek tesztelése: Az ellenőrzési rendszerek tesztelése akkor végzendő el, ha a könyvvizsgáló egy adott állításra vonatkozóan az ellenőrzési kockázatot a magasnál alacsonyabbra tervezi. Az ellenőrzési rendszerek teszteléséhez történő könyvvizsgálati mintavételezés rendszerint akkor megfelelő, ha az ellenőrzés végrehajtásáról bizonyíték áll rendelkezésre. b)

Alapvető vizsgálati eljárások: Az alapvető vizsgálati eljárások számadatokra vonatkoznak és kétfélék lehetnek: elemző eljárások vagy gazdasági események és egyenlegek részleteinek tesztelése. Az alapvető vizsgálati eljárások célja olyan könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése, amely révén a pénzügyi kimutatásokban előforduló lényeges hibás állítások feltárhatók. Az alapvető vizsgálati eljárások során a könyvvizsgálati mintavételezést, illetve a könyvvizsgálati tételek kiválasztásának és a könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésének más eszközeit lehet alkalmazni a pénzügyi kimutatásokban szereplő egy vagy több állítás ellenőrzésére, illetve ahhoz, hogy adott összeggel kapcsolatban független becslést végezzünk. A könyvvizsgálónak le kell szűkíteni a vizsgálatot az adott időszakhoz tartozó ellenőrzési eljárások és gazdasági események meghatározott körére. A mintavétel szükségessége: A

mintavételi eljárások alkalmazása a könyvvizsgálatok során a 20. század korai szakaszától kezdődően elfogadott gyakorlat, és napjainkban is a könyvvizsgálati eljárások lényeges jellemzőjének minősül. A mintavétel fontosságát az alábbi tényezőkkel lehet alátámasztani: • A mai gazdasági környezetben gazdaságosság szempontjából sem indokolt valamennyi gazdasági eseményt, és az év végi számviteli egyenleget tételesen vizsgálni, • A gazdasági események mintáit gyorsabban és olcsóban lehet vizsgálni, mint a teljes sokaságot, • A könyvvizsgálónak a beszámoló megbízható és valós voltáról kell véleményt mondani – a könyvvizsgálótól nem lehet megkívánni a teljes pontosságra vonatkozó nyilatkozat tételt, 55 feladatának a bizonyítékok mintavételen alapuló vizsgálata kerül meghatározásra és nem az egész tesztelése. 56 24. Az éves beszámoló könyvvizsgálatának szabályai, irányultsága A

könyvvizsgálati munka ütemezése: A könyvvizsgálat konkrét végrehajtása, az elfogadható szintű bizonyosság megszerzésének folyamata két szakaszra bontható: elővizsgálatra és év végi vizsgálatra. • Az elővizsgálat a mérleg fordulónapját megelőző időszakban, azaz évközben elvégzett eljárások összessége. Az elővizsgálat egyrészt az állandó dokumentációk összeállítását, és aktualizálását, másrészt rendszervizsgálatot, harmadrészt a fordulónapig nem változó egyenlegek, tranzakciók tesztelését jelenti. Állandó dokumentációnak minősülnek többek között a társasági szerződésben, cégkivonatokban, adóbejelentkezési és adatmódosító lapokban rögzített információk, az egyes típusszerződések, a vállalkozásnál használatos szabályzatok, szervezeti-működési jellemzők, valamint a rendszeres tevékenység végzésének alapadatai. A tárgyidőszakra vonatkozó rendszervizsgálatok magukban foglalják a

befektetési tükör mozgásait, a leírási módszereket, az adók, a járulékok, a vámok, és a kamatok számításait, elszámolásait, az árrés elemzést, a számviteli és ellenőrzési rendszerek, szoftverek működését. A fordulónapig nem változó egyenlegek, tranzakciók tesztelése alatt főleg az importhoz, a bizományosi elszámolásokhoz, devizás tételek értékeléséhez, illetve a hosszú lejáratú kölcsönökhöz kapcsolódó elszámolásokat értjük. Az elővizsgálattal ésszerűbbé, egyenletesebbé tehető a könyvvizsgálók és asszisztenseik leterhelése, segíti kiküszöbölni és kijavítani a vállalkozás rendszerbeli hibáit. • Az év végi vizsgálatok a fordulónap után, az elkészült beszámoló felülvizsgálatához kapcsolódnak. A könyvvizsgálónak az év végi ellenőrzéskor az eszközök és források fordulónapi egyenlegeinek tesztelése, valamint az elemző eljárások alkalmazása mellett arról is meg kell győződnie, hogy

helytállóak-e még az elővizsgálat eredményei, volt-e visszakönyvelés, megváltoztak-e az állandónak vélt egyenlegek. A könyvvizsgálati munka irányultsága: A könyvvizsgálati munkát az általánostól a speciális felé haladva kell elvégezni, azaz fontos, hogy mielőtt a könyvvizsgáló a könyvvizsgálatra átadott beszámoló egyes tételei tekintetében eljárásokat végez, képet alkosson a beszámoló egészéről, az abban látható összefüggésekről. Előfordulhat, hogy a könyvvizsgálat megkezdésekor nem áll a könyvvizsgáló rendelkezésére összeállított mérleg és eredménykimutatás. Ilyen esetben a könyvvizsgálónak célszerű magának összeállítani azt a főkönyvi kivonat alapján. Általában nem célszerű a könyvvizsgálati eljárásokat pusztán a főkönyvi kivonat alapján végezni, mivel azokban a túlzott részletezettség miatt könnyen szem előtt téveszthető egy-egy fontos összefüggés. Az éves beszámoló

könyvvizsgálata ténylegesen csak akkor kezdődik el, amikor a könyvvizsgáló kézhez kapja a vállalkozás által összeállított beszámolót. A könyvvizsgálónak először mindig a beszámoló egészéről kell egy átfogó képet kialakítani (globális ellenőrzés) és csak azután térhet át az egyes részterületek (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) tartalmi és formai vizsgálatára. Az átfogó ellenőrzés során a könnyvizsgálónak kiemelten kell foglalkoznia az előző évitől kiugróan eltérő adatokkal. Ezekre összehasonlító elemzéseket kell végeznie, magyarázatot kell kérnie az ügyvezetéstől, melyeket egybe kell vetnie egyéb más forrásból származó információkkal. 57 A fentieken túlmenően a vállalkozás által elkészített mérleg és eredménykimutatás feldolgozási folyamata magában foglalja a következő lépéseket is: • Alapvető számszaki egyezőségek ellenőrzése (eszköz-forrás egyezőség,

mérleg szerinti eredmény a mérlegben és az eredménykimutatásban, saját termelésű készletek állományváltozása stb.) • Mérleg és eredménykimutatás tételeinek levezetése a főkönyvi kivonatból, az ún. főlapok elkészítése. • Előző évi záró adatok és tárgyidőszaki nyitó adatok egyeztetése (nyitómérleg-számla forgalma vagy nyitó főkönyvi kivonat alapján). Mindezek a lépések megelőzik a tervezés szakaszában kijelölt könyvvizsgálati eljárások elvégzését az egyes egyenlegeken vagy forgalmakon. A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésének folyamata tehát a beszámoló egészének áttekintésével, elemzésével kezdődik. Ugyanakkor fontos az is, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésének lezárását követően is áttekintse a könyvvizsgálati eltérésekkel módosított beszámolót, és a könyvvizsgálat során a gazdálkodó szervezetről, és annak üzleti tevékenységéről

megszerzett ismeretei alapján kialakítsa véleményét arra nézve, hogy a végleges beszámoló a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a vonatkozó beszámoló-készítési elvekkel összhangban megbízható és valós képet mutat-e. 58 25. A könyvvizsgálói jelentés fogalma, típusai, követelményei A könyvvizsgálói jelentés fogalma Azt a bizonylatot, melyben a könyvvizsgáló a vizsgálat tárgyát jelentő pénzügyi kimutatásról megállapítja, hogy az mennyiben felel meg az összeállítás alapjául szolgáló szabályrendszer előírásainak, könyvvizsgálói jelentésnek nevezzük. A könyvvizsgálói jelentés a könyvvizsgáló munkájának gyümölcse. Az a dokumentum, melyben az aláíró valamennyi érdekhordozó számára megteremti a feltételeket a megalapozott döntések meghozatalához, növeli a beszámolóban szereplő információk felhasználhatóságát, megfelelő hátteret ad a beszámoló mind szélesebb

körben felhasználására, azaz amelyben hitelesíti a pénzügyi kimutatást. A könyvvizsgálói jelentés követelményei Terjedelmét tekintve az összes könyvvizsgálói bizonylaton belül a legrövidebb, ugyanakkor a legszélesebb kör (valamennyi érdekhozó) által történő felhasználásával készül, s egyben a könyvvizsgálói munka végterméke. Vele szemben támasztott követelmények: - Egyértelműség A könyvvizsgálói jelentés szövegét elolvasva minden felhasználó számára egyértelműen és nyilvánvalóan ki kell, hogy derüljön az aláíró véleménye arról, milyen mértékben felel meg a vizsgálatba vont pénzügyi kimutatás az annak összeállítására vonatkozó szabályrendszer, a „beszámoló készítési elvek” előírásainak. Nem szerepelhet a jelentésben félreérthető kijelentés, kétértelmű megjegyzés, „illetve”, „illetőleg szavak, félreérthető mondat szerkezet. - Határozott, pozitív formában kifejezésre

juttatott vélemény kinyilvánítás A könyvvizsgálói jelentésben írott vélemény – éppen az annak alapjául szolgáló, lefolytatott széleskörű vizsgálatok eredményeképp – az aláíró határozott, egyértelmű meggyőződését kell, hogy tükrözze. A pozitív kifejezési formával direkt módon kinyilvánítja a véleményét az aláíró A (pozitív) forma a tartalmat erősíti, egyértelművé teszi. - A felhasználásához szükséges háttér-információk maradéktalan bemutatása Éppen azért, hogy az eddig vizsgált kritériumok megfelelően érvényesülhessenek, amiatt, hogy a könyvvizsgálói jelentés akár önmagában is nem csak olvasható, de értelmezhető, felhasználható is legyen, az esetleges félreértések, kétértelműségek lehetőségének kizárása végett rendkívül precízen, pontosan és alaposan fel kell tüntetni a jelentésben minden olyan adatot, tájékozódási pontot, ami egyértelműen beazonosíttatja a könyvvizsgálói

jelentés bármely olvasóval azt, hogy az adott jelentés mire vonatkozik. - Tömörség Ahhoz, hogy egy jelentés ne csak félreérthetetlen, de érdemben felhasználható is legyen, bizonyos terjedelmi korlátokat is be kell tartani. Érthetően, de tömören kell a könyvvizsgálói jelentést megszövegezni, ezzel is elősegítve a könnyebb felhasználhatóságot, mert nem annak értelmezése, hanem éppen az abban is hivatkozott pénzügyi kimutatás feldolgozása a cél. - Közérthetőség Ahogy a könyvvizsgálat tárgyát kitevő pénzügyi kimutatás, úgy szükségszerűen a könyvvizsgálói jelentés is az érdekhozók köréhez szól. Azért, hogy az ebben lévő üzenet minden érintetthez eljuthasson, annak olyannak kell lennie, hogy valóban mindenki megérthesse, a nyelvezete ne akadályozza ezt a megértést, s az egyértelműségnek se jelentsen gátat. - Meghatározott szerkezetben történő bemutatás 59 Az eddig bemutatott követelmények

teljesüléséhez, legfőképp a közérthetőség eléréséhez egy további biztosítékot jelent, ha azzal is elősegítjük a könnyebb feldolgozhatóságot, hogy a könyvvizsgálói jelentést csak előre meghatározott, kötött formátummal engedjük elkészíteni. - Véleményező szakasz előtti megjegyzések: olyan hibákat, eltéréseket tartalmaznak, amelyek miatt csak korlátozott vélemény adható ki. - Véleményező szakasz: szabályrendszerhez való alkalmazkodás szintjét tartalmazza. - A jelentés végén lévő felsorolás: nem módosítják a az egész beszámolóból tükröződő képet, azaz „csak” figyelemfelhívó megjegyzésről van szó. A könyvvizsgálói jelentések típusai Első közelítésre kétféle szempont adódik egy formai és egy tartalmi alapon történő megközelítés. A formai szempont szerinti csoportosítás során a könyvvizsgálói jelentés hossza, terjedelme alapján választhatjuk szét az egyes típusokat. Ezek szerint

megkülönböztetünk rövid, és hosszú könyvvizsgálói jelentést. A rövid jelentés – a nevéből következően – általában 1-2 oldal terjedelmű. Csak a legszükségesebb elemeket, részeket tartalmazza, azokat viszont teljes egészében. Ez a leginkább elterjedt, leggyakoribb forma, ezt alkalmazzák a könyvvizsgálói munkák esetében a legtöbbet. Célja, feladata megegyezik az eddig leírtakban. A hosszú könyvvizsgálói jelentés célja, feladata alapvetően nem különbözik a rövidétől. Teljes terjedelmében tartalmazza a rövid könyvvizsgálói jelentés valamennyi elemét, viszont emellett a kötelező részeken kívül magában foglalja az audit során lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján levonható következtetések, elemzéseket, megállapításokat is. A tartalom alapján történő osztályozás esetében a használt csoportosítási ismérv a jelentésben olvasható végső megállapításoktól, a beszámolóra vonatkozó vélemény

függvénye lesz. Ennek alapján kétféle csoportot különböztethetünk meg: a tiszta könyvvizsgálói jelentést, és a minősített könyvvizsgálói jelentést. A tiszta jelentés (vagy másik nevén: „a minősítés nélküli jelentés”) lényege, hogy a könyvvizsgáló az általa lefolytatott eljárások, az audit folyamán megszerzett bizonyítékok feldolgozása, elemzése során arra a meggyőződésre jutott, hogy a gazdálkodó szervezet által elkészített pénzügyi kimutatás megfelel az annak összeállítására vonatkozó előírásoknak, elvárásoknak így az a többi értékhordozó számára felhasználható döntéseik megalapozásához. A minősített jelentés tartalmát a legegyszerűbb kizárásos alapon fogalmazhatjuk meg: minden olyan esetben, amikor nem tiszta jelentésről van szó, az a minősített jelentés. A minősített jelentés további csoportosítási lehetőségeket tartalmaz aszerint, hogy mi volt az alapja a tiszta jelentés meg nem

adásának. Eszerint két típust: a figyelemfelhívó szakaszt, és a minősítet véleményt tartalmazó jelentést különböztetünk meg. A figyelemfelhívó szakasz az jelenti, hogy a beszámolóból kiolvasható kép alapvetően megfelelő (Pl. megbízható és valós), de egy, esetleg néhány bizonytalanságra (amelyek nem befolyásolják lényegesen a pénzügyi kimutatásból nyerhető képet) külön fel kell, hogy hívják a figyelmet, vagy valamilyen bizonytalanság az, amiről az olvasónak tudnia kell. A minősített vélemény már súlyosabb gondot, lényegesebb eltérést jelez. Ilyen esetben már a beszámolóból kiolvasható megbízható, valós képpel is baj van, az vagy csak korlátozottan, vagy sehogyan sem áll rendelkezésre. A minősített véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentések további csoportosítása ennek a minősítésnek a tartalmától függ, így eszerint megkülönböztethetünk - korlátozott záradékot (véleményt)-; 60 -

elutasító záradékot (ellen vélemény)-; - véleménynyilvánítást elutasító véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentést. 61 26. Az államháztartás (önkormányzatok) könyvvizsgálatának sajátosságai Helyi önkormányzatok az államháztartás alrendszerei. Ellenőrzési rendszerük az egyes ellenőrzési formák, valamint az azokat megvalósító intézmények együtteseként értelmezhető. Önkormányzatok ellenőrzési rendszerében jelen van az Állami Számvevőszéki ellenőrzés, intézményhálózata esetében, pedig felügyeleti jellegű és belső ellenőrzés. •A könyvvizsgálói vélemény növeli az éves költségvetési rendelet hitelességét •A költségvetés végrehajtás során a gazdálkodás biztonságáért a testület, a szabályszerűségért a polgármester felelős. •A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő testületet. Könyvvizsgálók és az önkormányzatok kapcsolatrendszere:

•A könyvvizsgáló mérlegelni köteles, hogy nincs-e törvényes, v. etikai kizáró oka a megbízás elfogadásának •Rendelkezik-e a megbízás ellátásához speciális költségvetési minősítéssel és ismeretekkel •Önkormányzat vezetésével kapcsolatos információkat értékelnie kell a könyvvizsgálónak •Összeférhetetlenség nem állhat fenn •A megbízás elfogadásához a megbízó képviselője a polgármester •A könyvvizsgáló a pályázata benyújtása előtt helyzetfelmérést végez (informálódik) Az önkormányzatok könyvvizsgálatának speciális feladatai, jogszabályhelyei: •Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV Tv (Ötv) •Számvitelről szóló tv, 2000. évi C •Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIItv •Áht. Szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 Korm. rend •Áht. Működési rendjéről szóló 217/1998 Korm Rend •MK tárgyévi

költségvetéséről elfogadott tv. •Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok •Kamarai útmutatók A könyvvizsgáló Áht szerveknél figyelemmel kell legyen •A gazdálkodás törvényi, kormányrendeleti hátterére, a költségvetési törvényre •A költségvetés tervezésére, végrehajtására •Az intézmények működésére •A testületi döntéshozatalra •Kiadott rendeletekre, határozatokra Lényegesség az önkormányzatok könyvvizsgálatában: Azt, hogy az önkormányzati könyvvizsgáló mit tekint lényegesnek, szakmai megítélése és a körülmények döntik el, ezek során figyelemmel kell lenni a mindenkori költségvetési törvényre és a vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokra A lényegesség meghatározásának viszonyítási alapja lehet: •A mérleg főösszeg •A kiadási főösszeg •Saját bevételek •Személyi juttatások •A beruházás •A felújítás •Nettó eszközállomány 62 27. A könyvvizsgálatra kötelezett

önkormányzatok meghatározása Az államháztartás könyvvizsgálatának mozgástere • Az államháztartás definíciója • Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető, jóváhagyott kiadásokat és teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, ill. teljesítésként tartalmazza • a gazdálkodás egyenlege: hiány vagy többlet • A költségvetés megállapításakor, ill. zárszámadáskor az egyenleg kezeléséről ill finanszírozásáról is gondoskodni kell. • A költségvetési hiány fedezése finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel történik. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai • A költségvetési előirányzatok alakulása, azok teljesítése, vagyoni, pénzügyi,

létszámhelyzet, feladatmutatók, normatívák bemutatása, támogatások elszámolása • Bevételi és kiadási előirányzat teljesítése • A maradvány: alaptevékenységgel kapcsolatos előirányzat maradvány, ill. pénzmaradványt, vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos eredmény vizsgálata • Éves és féléves költségbeszámolási beszámolót készítenek (+hozzárendelt gazdálkodási szervek) Könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok • 1. fővárosi, kerületi, megyei, megyei jogú városok folyamatos könyvvizsgálatra kötelezettek Feladat: egyszerűsített tartalmú (konszolidált) beszámoló (pénzforgalmi jelentés, mérleg, pénzmaradvány, eredmény-kimutatás) auditálása, az auditált beszámolót közzé kell tenni a Belügyi, és Cégközlönyben, költségvetési és zárszámadási rendelettervezet auditálása – e nélkül érvényes döntés nem hozható, figyelemmel kíséri az önkormányzat pénzügyi helyzetét, kiemelte az

adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokat • 2. az előző évben teljesített kiadások összege meghaladja a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesznek fel. A beszámoló felülvizsgálat és közzététel a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig tart Könyvvizsgálati kötelezettség speciális esetei • Forrásmegosztási rendelet tervezet és rendelettervezet korrekció felül-vizsgálata (külső könyvvizsgálóval, nem a választottal) • A beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-ig a testület elé kell terjeszteni, amelyet június 30-ig kell közzétenni, és az ÁSZ-nak megküldeni • „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” – kitétel értelmezése Állandó könyvvizsgálatra kötelezettek auditálása kiterjed: • A beszámoló (könyvviteli mérleg, éves pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány, ill.

eredmény-kimutatás hitelesítésére), költségvetési és a zárszámadási rendelettervezet véleményezésére • A könyvvizsgálói vélemény növeli az éves költségvetési rendelet hitelességét • A költségvetés végrehajtás során a gazdálkodás biztonságáért a testület, a szabályszerűségért a polgármester felelős. • A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő testületet. 63 Könyvvizsgálók és az önkormányzatok kapcsolatrendszere • A könyvvizsgáló mérlegelni köteles, hogy nincs-e törvényes, v. etikai kizáró oka a megbízás elfogadásának • Rendelkezik-e a megbízás ellátásához speciális költségvetési minősítéssel és ismeretekkel • Önkormányzat vezetésével kapcsolatos információkat értékelnie kell a könyvvizsgálónak • Összeférhetetlenség nem állhat fenn • A megbízás elfogadásához a megbízó képviselője a polgármester • A könyvvizsgáló a

pályázata benyújtása előtt helyzetfelmérést végez (informálódik) Az önkormányzatok könyvvizsgálatának speciális feladatai, jogszabályhelyei • Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi KXV Tv (Ötv) • Számvitelről szóló tv, 2000. évi C • Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIItv • Áht. Szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 Korm. rend • Áht. Működési rendjéről szóló 217/1998 Korm Rend • MK tárgyévi költségvetéséről elfogadott tv. • Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok • Kamarai útmutatók A könyvvizsgáló Áht szerveknél figyelemmel kell legyen • A gazdálkodás törvényi, kormányrendeleti hátterére, a költségvetési törvényre • A költségvetés tervezésére, végrehajtására • Az intézmények működésére • A testületi döntéshozatalra • Kiadott rendeletekre, határozatokra A helyi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos

döntések jellemzően • Az éves költségvetésről, zárszámadásról rendeletet alkot • Előirányzatokat módosít • A költségvetés bevételeivel rendelkezik • Kötelezettségvállalásokról intézkedik • Közbeszerzésekről intézkedik • Szerződéseket köt • Költségvetési intézményt alapít, átszervez • Alapítványt hoz létre • Gazdasági társaságot alapít, tulajdont szerez • Veszteséges gazdálkodásból adódó kötelezettségeit teljesíti • Szociális juttatásokat állapít meg Az önkormányzat és intézményei számviteli rendjével kapcsolatos fontosabb belső szabályzatok • Számlarend, számviteli politika • Leltározási és leltárkészítési szabályzat • Eszközök és források értékkezelési szabályzata 64 • • • • • Önköltség-számítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Kötelezettségvállalási szabályzat Közbeszerzési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Lényegesség az

önkormányzatok könyvvizsgálatában • Azt, hogy az önkormányzati könyvvizsgáló mit tekint lényegesnek, szakmai megítélése és a körülmények döntik el, ezek során figyelemmel kell lenni a mindenkori költségvetési törvényre és a vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokra Lényeges lehet a következő információk hibás állítása: • A működési és felhalmozási célra ütemezett előirányzatok és felhasználások, az utóbbin belül a beruházásra és felújításra teljesített kifizetés • A működési kiadásokon/bevételeken belül a jogcímenkénti felhasználások/beszedések • A módosított előirányzatok összegének, az előző évi pénzmaradvány igénybevételének adatai • Az esetleges vállalkozási tevékenység elszámolásainak eredménye, ill. alaptevékenységbe való visszaforgatásának hibái • A normatív hozzájárulások, címzett és céltámogatások, ÖNHIKI előirányzatai, elszámolásai • Más

alrendszerektől, ÁHT-n kívülről átvett eszközök előirányzatai • Szabálytalan leltározási eljárások • Eszközök és források egyedi értékelésének elmulasztása • Értékcsökkenési leírás, és értékvesztés szabálytalan elszámolása • Számlaegyenlegek, pénztári állomány eltérése • Idegen pénzeszközök állományának mérlegből való kimaradása • Követelés-kötelezettségállomány nyilvántartás szabálytalanságai • Induló tőke, tőkeváltozások, tartalékok helytelen elszámolása • Aktívák és passzívák szabálytalan elszámolása A lényegesség meghatározásának viszonyítási alapja lehet: • mérleg főösszeg • A kiadási főösszeg • Saját bevételek • Személyi juttatások • A beruházás • A felújítás • Nettó eszközállomány A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése • Rendszervizsgálatok (számviteli, információs, ellenőrzési) • Gazdasági események nyilvántartásának

vizsgálata • Zárlati munkák ellenőrzése • A beszámoló dokumentumainak vizsgálata 65 Könyvvizsgálói záradékok • Elfogadható bizonyosság esetén – vagyis a testületi döntések, az önkormányzati hivatal és az intézmények tevékenységének, beszámolóinak és dokumentációinak felülvizsgálata alapján, a megfelelő könyvvizsgálati technikákat alkalmazva – a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad, ennek hiányában a könyvvizsgálói záradék korlátozott vélemény vagy elutasító záradék lehet, esetleg a véleménynyilvánítás elutasításával kell élni. • Hitelesítő záradék: a vizsgált önkormányzat (ktgv. szerv, alap) éves beszámolója megfelelt a vonatkozó előírásoknak, lényeges hibás állításoktól mentes • Elfogadó vélemény a költségvetési beszámolóról így akkor adható, ha a költségvetési beszámolót az elfogadott számviteli alapelvek és politikák következetes alkalmazásával

készítették el, a beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak, és a beszámoló által mutatott kép megfelel az ellenőrzött egységnél szerzett ismereteknek • Korlátozott záradék: ha a vizsgálati hatókör korlátozása, a vezetéstől eltérő vélemény hatása lényeges a beszámolóra, de nem olyan átfogó jellegű, amely alapján a záradék megadásának elutasítása v. elutasító záradék lenne szükséges A feltárt hibák a lényegességi szintet nem érik el. A tapasztalt szabálytalanságok a beszámoló elutasítását nem indokolják A korlátozás így a beszámoló egyes részeire vonatkozik, de nem az egészre. A korlátozás okait ki kell fejteni, és a beszámolóra gyakorolt, számszerűsíthető hatásait is. • Figyelemfelhívó megjegyzés: a könyvvizsgáló felhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek a beszámolót befolyásolhatják. A figyelemfelhívó megjegyzés nem eredményezi a záradék korlátozását. •

Elutasító záradék: a beszámolóban a hibás állítás vagy annak hatása átfogó és a korlátozás nem jelezné kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető jellegét. A beszámoló és a szerzett ismeretek között alapvető különbség van, jelentős hibák, szabálytalanságok tapasztalhatók. • Nem adható vélemény: ha az ellenőrzés során a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerezni, ahhoz, hogy kellő bizonyossággal tudja azt minősíteni. • A könyvvizsgálónak csalás, hamisítás és lényeges hiba esetén azok kihatásait a könyvvizsgálat egyéb szempontjaira vonatkozóan is fontolóra kell venni. A könyvvizsgáló ellenőrzi • A könyvviteli mérleget • A pénzforgalmi kimutatást • A pénzmaradvány kimutatást • Az eredmény-kimutatást • Vizsgálja az önkormányzat vagyoni helyzetét (forgalomképes, forgalomképtelen, törzsvagyon, vállalkozói vagyon) • A pénzügyi helyzetet

• Vizsgálja a költségvetési rendelettervezetet • Zárszámadási rendelettervezetet A könyvvizsgálói jelentések követelményei • Jelentés a beszámolóról (tartalom, forma – kiadott minta alapján) • Zárszámadási rendelettervezet írásos véleményezése • Költségvetési rendelettervezet írásos véleményezése • Tájékoztatás a polgármester irányába 66 28. A helyi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos kiemelt ellenőrzési és könyvvizsgálati feladatok A helyi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos döntések jellemzően: •Az éves költségvetésről, zárszámadásról rendeletet alkot •Előirányzatokat módosít •A költségvetés bevételeivel rendelkezik •Kötelezettségvállalásokról intézkedik •Közbeszerzésekről intézkedik •Szerződéseket köt •Költségvetési intézményt alapít, átszervez •Alapítványt hoz létre •Gazdasági társaságot alapít, tulajdont szerez •Veszteséges

gazdálkodásból adódó kötelezettségeit teljesíti •Szociális juttatásokat állapít meg Az önkormányzat és intézményei számviteli rendjével kapcsolatos fontosabb belső szabályzatok: •Számlarend, számviteli politika •Leltározási és leltárkészítési szabályzat •Eszközök és források értékkezelési szabályzata •Önköltség-számítási szabályzat •Pénzkezelési szabályzat •Kötelezettségvállalási szabályzat •Közbeszerzési szabályzat •Belső ellenőrzési szabályzat Lényegesség az önkormányzatok könyvvizsgálatában: •Azt, hogy az önkormányzati könyvvizsgáló mit tekint lényegesnek, szakmai megítélése és a körülmények döntik el, ezek során figyelemmel kell lenni a mindenkori költségvetési törvényre és a vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokra Lényeges lehet a következő információk hibás állítása: •A működési és felhalmozási célra ütemezett előirányzatok és felhasználások,

az utóbbin belül a beruházásra és felújításra teljesített kifizetés •A működési kiadásokon/bevételeken belül a jogcímenkénti felhasználások/beszedések •A módosított előirányzatok összegének, az előző évi pénzmaradvány igénybevételének adatai •Az esetleges vállalkozási tevékenység elszámolásainak eredménye, ill. alaptevékenységbe való visszaforgatásának hibái •A normatív hozzájárulások, címzett és céltámogatások, ÖNHIKI előirányzatai, elszámolásai •Más alrendszerektől, ÁHT-n kívülről átvett eszközök előirányzatai •Szabálytalan leltározási eljárások •Eszközök és források egyedi értékelésének elmulasztása Lényeges lehet a következő információk hibás állítása (2.): •Értékcsökkenési leírás, és értékvesztés szabálytalan elszámolása •Számlaegyenlegek, pénztári állomány eltérése •Idegen pénzeszközök állományának mérlegből való kimaradása

•Követelés-kötelezettségállomány nyilvántartás szabálytalanságai •Induló tőke, tőkeváltozások, tartalékok helytelen elszámolása •Aktívák és passzívák szabálytalan elszámolása 67 29. A könyvvizsgálói bizonyítékok megszerzésének fázisai, jellemzőik 68 69 70 30. A pénzügyi válság hatása az ellenőrzési és könyvvizsgálói feladatok elvégzésére Néhány mondat a kezdetekről: -A pénzügyi válság következményeit a gyakorló könyvvizsgálók is érzékelik -Gyakorlott könyvvizsgálók szemszögéből értékel -2008. szeptember-november -> nemzetközi pénzügyi válság hatásai -Elsősorban az üzleti folyamatok, de jelentős hatásuk van a beszámoló-készítésre és a könyvvizsgálatra -A beszámolókésztés mely területeit szükséges más megközelítéssel kezelni -a válság eltérő területeken mozog -> nincs egységes recept -Saját tapasztalat -Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

Lényeges változások a nemzetközi számviteli előírásokban 2008 folyamán: -a válság kiindulópontja és legnagyobb vesztes a pénzügyi szektor – változások mind a pénzügyi instrumentumokra koncentrálnak. A pénzügyi eszközök átsorolása - IAS 39 változásának lényegi eleme -Társaság valós érték -> kölcsönök, követelések -Valós értéken kell értékelni (amortizált) bekerülési értéken értékelési hierarchia aktív piacon lévő jegyzett árat kell alkalmazni -IAS 39 módosítását 2008. július 1-jéig visszamenőleg lehet alkalmazni Akkor, amikor először megfelel az instrumentum a kölcsönök és követelések definíciónak. Az IASB tanácsadó csoportjának tanulmánya: -2008 csoport felállítása ( Expert Adisory Panel) -Elsődleges feladata: gyakorlati iránymutatások kidolgozása -A valós érték meghatározása olyan helyzeteire -> nem áll rendelkezésre aktív piacon jegyzett ár -Tanulmány: 2 terület * az értékelések

kérdése * közzététel Az IFRS 7 tervezett változásai: -várható módosítás -Pénzügyi Instrumentumok: Közzétételek -2009. július 1 után lesz alkalmazandó -Valós érték 3 szintjének közzététele • 1. szint: azokat a valós értékeket jelenti, amelyeket a társaság a publikusan elérhető piaci információk alapján határoz meg 71 • • 2. szint: azokat a valós értékeket jelenti, amelyeket a társaság modellek segítségével határoz meg, és a modellekben többnyire publikusan elérhető információkat használ fel 3. szint: azokat a valós értékeket jelenti, amelyeket a társaság modellek segítségével határoz meg, de a modellekben többnyire publikusan nem elérhető információkat használ fel Változások a magyar számviteli előírásokban: -több ponton változott -pénzügyi eszközök átsorolása -SZT. 2008 december 10-től hatályos változása -Pénzügyi eszközök átsorolása rendkívüli körülmények miatt -2009. jan 1:

hitelintézet, pénzügyi vállalkozások -Változás célja: a nemzetközi szabályozással való összhang megteremtése Változások a nemzetközi és magyar könyvvizsgálati standardokban: -a könyvvizsgálati standardokban nem követeztek be változások a pénzügyi válság következtében -új iránymutatások nem kerültek publikálásra -IFAC közlemény: a pénzügyi válság hatásának kiemelése a valós értékek könyvvizsgálata során -Kiemelten kezelendő területek: - a társaság és az üzleti környezet megértése - szakértők bevonása - a vezetés nyilatkozatai - a valós értékek közzététele - a csalás kockázatának kezelése - a vállalkozás folytatásának elve Pénzügyi kimutatások a válság által legérzékenyebben érintett területei: -2007. vége: úgy tűnt, hogy kizárólag a pénzügyi szektort érinti -2008 folyamán -> egyetlen olyan társaság sincs, amely többé-kevésbé ne lenne érintett -Érintetté váltak: - jelentős

megrendeléseket, vevőket elvesztő nemzetközi cégcsoportok magyarországi leányvállalatai - autóipari beszállítók - ingatlanforgalmazó cégek, ingatlanprojekt-cégek Legnagyobb kihívások, amelyekkel a pénzügyi kimutatások összeállítói és a könyvvizsgálók találkozhatnak: Valós érték meghatározása - érinti mind a magyar, mind a bármilyen nemzetközi számviteli standardrendszer alapján készítendő beszámolókat. - Befolyásolja: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részvények , részesedések, származékos ügyletek stb. - nem áll rendelkezésre a szükséges szakmai tudás és tapasztalat a modellek kidolgozásában Fedezeti elszámolások - valós érték meghatározása - cach-flow fedezeti ügyletekre, az üzleti életben bekövetkezett negatív változások hatása 72 - társaságoknak meg kell szüntetni a fedezeti elszámolást - jelentős hatással lehet a 2008. évi pénzügyi kimutatásokra Értékvesztés - probléma:

értékvesztés területén - kiterjed: pénzügyi instrumentumokra, értékpapírokra, hitelkövetelésekre, vevőkövetelésekre, származékos ügyletekből származó követelésekre - legfontosabb kérdés: várható-e könyv szerinti érték megtérülése és ha igen, milyen mértékben Céltartalékképzés - végkielégítésre képzendő céltartalék - 2008 utolsó hónapjai -> gyárbezárás - magasabb szintű gondosság a 2008. évi pénzügyi kimutatások összeállítása és auditja során 73