Legal knowledge | Labour law » Munkaviszony keletkezése

Munkaviszony keletkezése Az a baj a munkajogi témákkal, hogy az emberek nagy része egyáltalán nincs tisztában a jogaival és kötelességeivel, a legalapvetőbb dolgokat sem tudják. Aztán meg csodálkoznak, ha kihasználják őket. Persze ha véletlenül tudják is, milyen jogaik vannak, nem mernek szólni értük, pedig a legtöbb munkáltatónál elég lenne egy kis célozgatás esetleges munkajogászi látogatásra, máris jobb lenne a helyzet, mert a munkaügyi perektől minden munkáltató fél, mint a tűztől. Különböző szakmákat tanítottam már az utóbbi években, mindegyik esetében kellett munkajogot tanítani, ami teljesen normális dolog, hiszen a munkajoggal előbb-utóbb mindenki találkozik az életében. A rendelkezésre álló idő azonban általában nem engedi, hogy részletesen belemenjünk a szabályokba, csak azokat tudom elmondani, amelyek a legtöbb embert érintik és a legfontosabbak. Aztán ha a diákok jönnek a kérdéseikkel, akkor

válaszolok. Sokszor a szüleik kérésére tesznek fel különböző kérdéseket, amiből egyértelmű, hogy ebben a témában bizony nagyon hiányosak az ismeretek Magyarországon. Most is csak a legfontosabb dolgokat próbálom kiemelni, aztán valószínűleg lesz majd folytatása a témának, hiszen szinte kimeríthetetlen, egész könyvet is lehet belőle írni (ahogyan azt jó néhányan már meg is tették - én nem fogom :-) ). A munkaviszony egy jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyve (az 1992. évi XXII tv, továbbiakban Mt.) vonatkozik A munkaviszony alanya a munkavállaló és a munkáltató, akik között alá-fölérendeltségi viszony van. Munkáltató csak jogképes személy lehet, tehát természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság. Munkavállaló csak természetes személy lehet, hiszen a munkaviszony személyes munkavégzést jelent. Az a természetes személy vállalhat munkát, aki betöltötte 16. életévét A

munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. A munkaviszony keletkezése nem feltétlenül esik egybe a munkakezdés napjával. A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni! A munkaszerződésben a felek sok mindenről megállapodhatnak, de vannak kötelező elemei, melyekről kötelesek megállapodni és a megállapodást aláírásukkal igazolni. Ezek a kötelező elemek a következők: • • • a munkavállaló személyi alapbére a munkavállaló munkaköre a munkavégzés helye A munkaszerződés aláírásakor a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzés megkezdésének időpontjáról, az érvényben lévő munkarendről, a fizetés napjáról (mely legkésőbb minden hónap 10. napja), a munkavállalóra vonatkozóan a felmondási idő és a rendes szabadság számításának módjáról, a munkabér alapbéren túli egyéb elemeiről, ill. arról, hogy van-e érvényes kollektív szerződés a munkáltatónál és milyen

érdekképviseleti szervek működnek. Ezeket a dolgokat is bele lehet írni a munkaszerződésbe, de általában nem szokták, hiszen ezek nem speciálisak, minden munkavállalóra ezek vonatkoznak. Ha kötöttek a munkáltatóval kollektív szerződést, akkor általában az tartalmazza a lényeges dolgokat. A munkaszerződésben lehet hivatkozni a kollektív szerződésre, az Mt.-re vagy egyéb törvényekre, melyek a munkavállalóra vonatkoznak (pl. ha közalkalmazott vagy köztisztviselő). A munkaviszony - ha a szerződésben máshogy nem állapodnak meg - határozatlan időtartamra jön létre. Határozott idejű munkaviszony esetén az időtartamot naptárilag vagy más - egyértelmű - módon jelölhetnek meg (pl. meghatározott munka elvégzésére alkalmazzák a munkavállalót). Határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 év időtartamra jöhet létre. A határozott időtartam lejártát követően a szerződés határozatlan idejűvé válik, amennyiben a

munkavállaló legalább még egy napot tovább dolgozik közvetlen vezetője tudtával. 30 napnál rövidebb idejű határozott időre szóló munkaszerződés azonban ebben az esetben csak annyival hosszabbodik, amennyi időtartamra eredetileg kötötték. A felek megegyezhetnek próbaidőben is, ezt a munkaszerződésben rögzíteni kell. A próbaidő tartama 30 nap, de kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ettől eltérhet, legfeljebb három hónap lehet. A próbaidőt nem lehet meghosszabbítani A próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal