Legal knowledge | Legal history » Egyetemes állam- és jogtörténet

Inotai Egyetemes Állam- és Jogtörténet I. AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLõDÉS KEZDETEI 1. Egyetemes állam- és jogtörténet Ókor - az ember társas lény, létének folyamatossága a függés (hatalom alatt áll) - fenntartás (bizonyos döntési szab.) - függés átmenetben valósul meg - minél nagyobb a közösség amelyhez az ember tartozik, annál biztosabb a léte, de annál körülhatároltabb a döntési szabadsága is - társadalmi csoportok tagjaik létfeltételeinek biztositására keletkeztek természetes uton vagy mesterséges hatások alatt. A csoport fennmaradásához a belsõ széthuzó tényezõk ellensulyozása szükséges. A csoport egyes elemei hatalommal gondoskodnak a csoport összetartásáról, érdekei érvényesitésérõl. - korai társadalmak: 1. vadászó, gyüjtögetõ, kezdetlegesen földet müvelõ akefal (fejetlen) társadalmak 2. pásztorkodó, földmüvelõ primitiv akefal közösségek 3. kefal közösségek (pl: kezdetleges patriarchális

királyság) - Weber: az állam olyan hatalom, amely nem személyhez tapad, nem természetes uton jön létre, hanem intézményes formában jelenik meg. A társ feletti intézményes uraloma társ-t kivülrõl támadásokkal szemben megvédeni, s egyuttal belsõ békés müködését, közösségi életét hivatott biztositani. Az állam a társ.-ban létezõ de annak egészétõl megjelenésében különbözõ rendfenntartó és védekezõ funkciókat gyakorló intézményesitett szervezet Létrejöttéhez bizonyos társadalmi-gazdasági fejlettség kell (többlettermék!) - szokások - normák - jog - a jog elemei: - elõre meghatározottság - érvényesités kényszere - jog: lehet: intézményesült hatalom, az állam által szankcionált, kikényszeritett társadalmi szabály - közjog: az intézményesités kereteit megszabó társadalmi norma - nem állam az önkényuralmi rendszer, nem jog az önkény parancsa - állam és jog feltételezik egymást - korai államok joga:

állam alakulása elõtt is létezõ törzsi szokások és szakrális szabályok is. Állam alakulása után: állami keretben létrehozott normák = törvények - állam alakulása: - belsõ kohézió: vérségi-rokonsági kötelék - család - nemzettség - törzs, vezetõi szerepkör kialakulása (irányitás, utasitási jogkör, kötelezettségek). Vérségi alapon = család intézményesül; alkalmassági alapon = tisztség intézményesül - állam elõtti társ.-ban kétféle intézmény-rendszer és szabály: - törzsi - törzsi szokás - kultikus - szakrális norma - kialakult állam normarendszerében marad: - család-nemzettség-törzs keretei - termelés és fogyasztás normái - vezetõk kijelölése, követése - törzsi keretek között alakitják: - belsõ rendfenntartás, védekezés - támadás rendje - közös kultikus kzp-k, céluk: rokon törzsek között egymás felõrlésének megakadályozása - állam elõtti társ. jogi formái a feszültség enyhitésére

(államban átmehetnek uj trv-ekbe, vagy mellettük élhetnek): - nemzetség- vagy törzsfõ szabad megtorló hatalma - közösség spontán reakciója, szankciója a normasértõvel szemben - egyéni érdek sérelmének önhatalmu megtorlása - nemzetségfõk, vének, papok vagy szab. vál személyek biráskodása - szakrális elõirások, eszközök (közösségellenesség büntetésére) - nyájak, legelõk közös használata, védelme - családi közös gazdálkodás a kezdetleges mezgaz-ban - hadizsákmány közös - szakrális szimbolizmus - idegenek intézményesitett befogadása (átmeneti = vendégjog, végleg - clientela) - közös értékmérõ - családi szerkezet rendjének intézményesitése - magánbosszu korlátozása a tálió szerint Az ókori Kelet államai és jogrendszerei - állam elõtti létbe lépés: élelemgyüjtésbõl élelemtermelés - magasabb társadalmi szervezettséget igényel: termelés szervezése, termékek védelme: 1. öntözéses gazd -

folyamvölgyek (ie 10000: Kina, India, Tigris, Nilus, Dél-Amerika) Babilon - Tigris és Eufrátesz között, i.e 3000-tõl - szemita, kisázsiai, sumér népek alkotta városok uralkodókkal, tisztségviselõkkel (harc egymás között, de kulturális közösség) - elsõ nagyobb sumér uralom: Uruk városa (i.e 3000) - állam élén: uralkodó, isten képviselõje, családban örökletes hat. 1 - uralkodó mellett papok és katonák vezetõi - földközösség - i.e 2350: szemita amorreiták megdöntik, Akkad központtal uj, hasonló bir - i.e 2150: nomád hegyilakók döntik meg = 2 sumér bir - i.e II évzrd: Ur-Nammu: elsõ irott trvkönyv - i.e 1875: szemita dinasztia Lipit-Istar kódexet alkot (trvkönyv) - i.e II évzrd: Babilon kzp - Hammurapi (i.e 1728-1686): trvkönyv + cél: nagyobb területi egységek (száraz periódus miatt öntözéses gazd = nagyobb T-i egység önálló városi és T-i egységekbõl, vérségi közösségekbõl). Katonák, papság: irányitás =

elõkelõk Irott norma szerinti rendfenntartás - vallási és világ hierarchia elkülönülése - vallási vezetõk: tudomány, kultikus feladatok, nemzetközi kapcsolatok - világi tisztvis: katonai, gazdasági, igszolg-i hat. - létezik rabszolgaság is - nem nyomorgatáson alapul (csak a közérdeket szem elõtt tartó hat, tartós) - Hammurapi kódexe: - szokásjog (hosszu idõn át kialakult tételek) és - esetjog (egyedi esetre hozott itélet = trv) egysége - trv: a nagy államot megelõen kisebb egységekben élt csoportok szokásaiban nem tükrözõdõ viszonyok - hatása: - állandóság és biztonság érzetét kelti - ismertsége miatt könnyen megtartható (trvalkotás módja: esetleges helyzetek felsorolása, s az azokra következõ állami reakció, tehát nem általános elvekbõl levezetett résztételek) - trv-ek: - peres eljárás menetének szabályozása - birák kötelességei - nagyobb suly a szándékos vétek elleni szankcióra - közérdek, közvagyon

védelme (csatornarendszer, vagyon) - család rendjére vonatkozó szabályok (válás, házasságok, örökbefogadás, öröklés) - kölcsön után kamat, arany, ezüst fizetõértéke Egyiptom - Nilus-völgy (ó-, közép- és ujbir, szétesés és egyesités szerint) - nagyobb egymásrautaltság, mint a folyamközben - erõs teokratikus, papi jelleg - Óbirodalom: - uralkodó = istenség, abszolut trvhozói státus = isteni igazság - igazgatás: nagy tizek tanácsa, kétévenkénti leltár, irattárak - nem törzsi keret, hanem 42 kerület (nomoi), élén a nomarchosok (gazdálkodás, népszámlálás, adózás felügyelete) - itélkezés: helyi döntés - kerületi elöljárók - fáraó, vagy õt helyettesitõ vezir (irásban folytatott perek, indokolt itélet, ritka halálbüntetés, gyakori testi fenyités) - család: nõnek vagyon + bizonyos önállóság + néha családfõ férj halála után - urával szemben védettséget élvezõ rabszolga (munkaerõ!) - földtul:

fáraó, templomok - szociális osztályok elhatárolása inkább funkciók, mint születés alapján (munkás, paraszt - katona - pap - hivatalnok) - Középbirodalom (2100 utáni egyesitést követõen) - thébai monarchia - állam élén: fáraó, körülötte letört feudális urak utódai = udvar - két vezér: É-on és D-en + alkirály Nubiának - fontosabb vezetõk: gazdasági ügyek élén kincstáros, hadsereg fõparancsnoka, Amon fõpapja - igszolg: - irásbeli pervitel mellett szóbeli tárgyalások - eskü, tanu, okirat - 12 tagu legfelsõb birói testület, ennek fellebbezési fóruma a vezir (önálló döntések) - i.e 1970: Kheti fáraó intelmei fiának: "részrehajlás nélkül kell igazságot szolgáltatnia a fáraónak" - i.e 1250: II Ramsés felsõ papi biróságot szervez = papság privilégizált helyzete az igszolgban - különálló egyházi birtokok - hatalom kiterjesztése Sziria és Tengermellék vidékeire (adót és katonát kér) - szövetség

a hettitákkal és Mitannival - törvény elõtti egyenlõség, szociális felemelkedés lehetõsége - állami köztulajdon (köz biztonságát szolgálta) - Ujbirodalom (1050 - asszir hóditásig (700-600), majd saiszi korszakban ujra szuverenitás Nagy Sándorig) Hettiták - i.e 1900-1500: elsõ hettita bir - Telepinu alkotmánya (1650) - mitanni nép dönti meg - i.e 1450-1200: 2 bir - 717: II. Sargon asszir király elfoglalja Karkemist (hettita városállamoknak annyi) - államszervezet: - feudális jellegü (kisebb T vezetõit hüségeskü köti a királyhoz) - király hatalmának alapja: hadsereg (fõparancsnoka = nagykirály), háboru esetén csatlakoznak a helyi uralkodók csapatai - uralkodó: hadvezér, majd isten helytartója, törvényhozó, legfõbb biró (csak sulyosabb ügyekben, egyébként: helyi hübéresek itélkeznek) 2 - jövedelem: adó, vám, hübéresek szolgáltatásai - jelentõs diplomáciai tevékenység - i.e 14-13 sz: hettita kódex - magánosokra

vonatkozó rendeletek - 0 utalás isteni eredetre - személyes jellegü büntetõjog, ritka a kegyetlen büntetés - társ.: vezetõk, katonák, iparosok, parasztok, rabszolgák (nem dolog!) - jog: 0 kereskedelmi jog, de távolabb a szakrális normáktól, mint pl: egyiptomi A héber állam és jog - i.e 1900: a Folyamközbõl vándorolnak ide a zsidók õsei (hyksosok üzték õket tovább Egyiptomba, majd onnan térnek vissza) - i.e 11 sz: a törzsi vezérek uralmát királysággá szervezik - 10.sz: Judeára és Izraelre válik ketté - 721: Izrael, 587: Judea Uj-Babilon provinciája lesz, perzsa, NS majd Róma uralma alatt, majd Titus pusztitja el - monoteista teokrácia (trv = Isten trv-e, Isten által adott hat., szakrális szabályok) - Istennek csak egy népe van = zsidók, akikkel szövetséget kötött - törzsi alapon elkülönült papság, ill. katonai és polgári igazgatás - bosszu létezik, de "azilum": csak szabályos eljárással marasztalható el az, aki

jeruzsálemi templomba vagy a 8 menedékváros vmelyikébe menekül - kezdetben családi felelõsség - "egy tanu nem tanu" elve - sok szociális elv a zsidó jogban (kamattilalom, adósságok törlése) - patriarchális család, többnejüség, válás. Võlegény mahar-t fizet a menyasszonyért, võlegény jegyajándékot (kethubab) ad feleségének - szigoru büntetés jegyesség és házasság megtöréséért (utóbbi: megkövezés) - levirátus intézménye (feleség az elhunyt férj fivérének asszonya lesz) Más keleti birodalmak India - i.e 2500-1500: Indus és Gangesz mentén városállamok, indogermán betörés pusztitja el õket - korai feudális jellegü hatalmi alakzatok - egység Nagy Sándor után a mongol betöréssel Kina - i.e II évzrd - I évzrd utolsó harmadáig: félnomád és városközpontu feudális jellegü szervezetek - egységes bir: i.e 300 után (belsõ-ázsiai nomádokkal való konfliktus miatt) - elsõ hivatalnok apparátus által vezetett

jogállama - fa-chia: trv iskolája (i.e 3 sz-tól), Kuang fu ce tanitásaival párhuzamosan - elveti a társ-i rétegprivilégiumokat - trv uralkodónak, hivatalnokainak, hadseregnek, parasztságnak - irott jog = hivatalnoki önkény kizárása, jogbiztonság (jutalmak elsõsorban katonáknak) Az asszir birodalom és jog - i.e 9 sz-tól Ninive kzp-tal Tigris folyó mentén - katonai diktatura, katonai szervezeten alapuló állam - anyagi alap: hóditás, rablógazdálkodás - nyersebb törvények - jogilag kiszolgáltatott leigázottak - kegyetlen, durva büntetések (csonkitás, minõsitett halálnem, kollektiv büntetések) - médek, egyiptomiak, ujbabyloni bir. semmisiti meg A méd-perzsa birodalom és jog - iráni fennsikon indogermán birodalom - kezdet: asszir hatalom megdöntése, majd Egyiptomtól Indiáig uralom VI sz-ban (legnagyobb összes Bir. közül) - támasz: vezetõ nemesség, hivatalnok gépezet, kitünõ ut- és hirközlõ rendszer, egységes pénz, gyorsan mozgó

katonai erõ - területi egységek: satrapiák, élükön: jelentõs T-i önállósággal rendelkezõ helyi vezetõk (satrapák) - a leigázottak jogszokásainak tiszteletben tartása, ill. átvétele - fõváros: Susa (itt marad meg Hammurapi trvoszlopa) - Babilon elfoglalása után elengedik a zsidókat Fõniciai városok - Földközi-tenger partján lévõ egymástól független városállamok, pénzzel (õk találták fel), diplomáciával, katonai erõvel segitik egymást (Tyros, Szidon, Byblos) - betüirás, hajózási technika - belsõ jog: kereskedelem és városi szuverenitás szolgálatában - arisztokratikus polgárság - kiterjedt diplomáciai szerzõdések 3 - kegyetlen rabszolga-kizsákmányolás, adóztatás Az ókori Kelet államainak és jogának közös jellemzõi - formai rokonságok: A) isteni eredetre való hivatkozás, állam és vallási szervezet kapcsolódása B) egységes birodalmi szervezetre törekvés C) jogrendszerek társ-i különbségeket

szentesitenek társ-i, gazd-i szerepköröknek megfelelõen D) keleti jogok: fejlett családjog, tulajdonjog, kötelmi szabályok, de sok állam elõtti elem: szakrális szabályok, magánbosszu E) hasonló társ-i, gazd-i, kult-is fejlettségbõl adódó hasonló intézmények (csere és kölcsönhatás napjainkig hatóan) 2. Az ókori görög állam- és jogfejlõdés Általános áttekintés - filozófia, történetirás, államtudomány megteremtése - önállóan alakitható emberi viszonyok elve - T: Balkán-fsz D-i része, Égei szigetvilág, Kisázsia Ny-i partvidéke, Itália D-i része = maritimitás (tengermellékiség) jellemzi - 4 államalakulat tipusa: 1. athéni állam 2. spártai állam 3. szigetvilág poliszai (1-hez vagy 2-höz alkalmazkodtak) 4. hellén gyarmati T-k (õslakosság szokásainak kimélete jellemzõ) - ókori görög történelem: 1. prehistória A) égei kultura kora (i.e III évzrd, nemzetiségi rend felbomlása, egyiptomi óbir jellege) B) krétai

kultura (i.e II évzrd, óbabilonra jellemzõ struktura) C) mükénei kultura (i.e 16-13 sz, görögök õsei Hellász T-n, egyiptomi ujbir jellege) D) homéroszi kor (i.e 12 - 8 sz, hat kis államok bazileuszainak kezébe kerül) - eleinte választott király, majd örökletes (hadvezér, fõpap, biró) - nemzettség véneinek tanácsából bulé lesz (legvagyonosabb nemzetségfõk + király által válogatott emberek tanácsa) - népgyülés (agóra) elveszti ügydöntõ szerepét) 2. archaikus kor (ie 7 sz - ie 508) - városállamok megszilárdulása - gyarmatositás idõszaka - faluközösségek felbomlása - türannisz 3. klasszikus kor (ie 5 sz - ie 4 sz) 4. hellenisztikus kor (ie 336 - 217) A) Nagy Sándor kora (i.e 336-323) B) utóduralkodók korszaka (i.e 323-217) Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei - dór hóditók állama a Peloponnészoszon - autarch (zárt) berendezkedés - nagyszámu õslakossá = militarizmus - gazdaság alapja:

fölmüvelés - arisztokratikus szemlélet - teljes jogegyenlõség szabadok között (nõknek is) - Lükurgosz alakitotta államrend (egységes alkotmány: nagy rhétra): - föld egyenlõ felosztása (9000 részre) - társ. 3 része: 1. teljes jogu spártaiak 2. periokoszok (körüllakók) 3. rabszolgák - minden föld állami tul-ban, rabszolgák szintén közösségi rendelkezés alatt - ipar, kereskedelem megtiltása, idegenek kiüzése, vaspénz - spártai szellem fenntartásának eszköze: nevelés (európai katonai képzés alapjai) - élet: - borban fürösztött csecsemõ - öregek tanácsának itélete - 7 éves korig szülõk mellett - katonai jellegü elõképzés (7-20) - rendkivül szigoru katonai szolgálat (20-30), - szabad spártai cim - 30-60 évig: napi katonai gyakorlatok - 60. év: hadi szolgálat megszünése, bekerülés az öregek tanácsába - nagy szükség egészséges utódokra = nõk kitüntetett szerepe - férj- és feleségcsere elfogadott szokás -

perioikoszok jogállása: - spártai nõt nem vehetnek feleségül - bekeritett közösség, korlátozott önkormányzat 4 - adófizetés - elkülönitett csapattestekben harcolhatnak a spártaiak oldalán - részt vehetnek az olimpiai játékokon - helóták (dór õslakosok): - kijelölt falvakban a szabadok földjeit müvelik (eladni, fölszabaditani tilos) - katonai segédszolgálat a hadseregben - 200000 - krüpteia (kiképzés során katonák helótákat gyilkolnak lesbõl) - államszervezet: - élén: 2 bazileusz (két dór törzs vezetõje, vagy dór és akháj vezetõ) - ngy által egy évre választott bazileuszok - bazileuszok: - hadsereg fõvezérei - családjogi ügyek itélõbirái - fõpapok - elsõ sorban harcolhatnak az olimpiai bajnokokkal együtt - 30 tagu öregek tanácsa (királyokkal együtt; geruszia): - tagjait a népgyülés választja a 60.-n felüliek közül - kormány, büntetõbiróság - határozatait a népgyülés hagyja jóvá - vétójog a

népgyülés döntései felett - népgyülés (apella): - minden 30 év fölötti spártai férfi - havonta egy ülés, geruszia elõterjeszt - dönt háboru és béke kérdésében - határozathozatal: közfelkiáltással, 0 vita - felügyelõk (ephoroszok) öttagu testülete - népgyülés egy évre választja õket - királyok és a geruszia ellenõrzése - i.e 4 sz: belsõ rend meggyengül (vagyoni egyenlõtlenségek a hadizsákmányok miatt) - kisérletek a helyreállitásra: Agisz, Kleomenész, Nabisz Az athéni társadalom- és államfejlõdés jellemzése - világ legtagoltabb partvidéke = tengeri kereskedelem - i.e 8 sz-ban jön létre (Thezeusz alapitja) - Thezeusz szerinti társadalmi osztályok: 1. eupatridák (szabad lakosság vezetõ rétege) - vallási szertartások - vezetõ hivatalok - törvények alkalmazása 2. geomóroszok (földdel rendelkezõ kisbirtokosok) 3. démiurgoszok (kézmüvesek) 4. metoikoszok (félszabad termelõmunkát végzõ idegenek, 0 politikai

joggal) - 8. sz végén átalakulás: - bazileosz helyére 9 archon - kezdetben élet végéig, majd 10, majd 1 évre - csak eupatrida lehetett 1. névadó archón: kül- és belpol, trvjavaslatok 2. archon bazileusz: fõpap 3. hadvezéri funkció 4-9.: thezmothetészek kollégiuma: jogrendezés, jogszolgáltatás - egykori tanács helyére: volt arconokból: areioszpagosz tanácsa - i.e 630: Khülon kisérlete a türanniszra (kivégzik, nemzetségét örökre számüzik) - i.e 621: Drakón irásba foglalja a törvényeket (eddig csak archonok ismerik, és önkényesen alkalmazzák) - szigoru védelem magántulajdonnak (zöldséglopás = halál) - nemzetségi vérbosszu megtiltása - i.e 594: Szólón archon reformjai - közkegyelem (gyilkosok és hazaárulók kivételével) - Drakón trv-inek érvénytelenitése - hivatalok döntéseinek birói felülvizsgálata - politikai közömbösség = polgárjog elvesztése - adósrabszolgaság megszüntetése - polgárjog a végleg

megtelepedett metoikoszoknak - földbirtok maximalizálása - szabad végrendelkezés - egyedüli leányörökös intézménye (epiklérosz): az árva lány az atyai rokonok közül kap férjet - suly-, mérték- és pénzreform - timokráciát teremt meg (jogok jövedelmek alapján) - társ.: 1. ötszázmérõsök (archonok lehetnek) - lovashadsereg 2. háromszámérõsök = lovagok (magasabb tisztségek viselése) - lovashadsereg 3. igásparasztok (max tanács tagjai) - nehézgyalogság 4. napszámosok (max népgyülés vagy esküdtbiróság tagjai) - gyalogos, ill segédszolgálat 5 - államszervezet átalakitása: - legfontosabb szerv: népgyülés (minden athéni polg) - tanács helyére 400-ak tanácsa (4 athéni törzs x 100 1-3. közül) - népbiróság felállitása (tisztvis. felelõsségre vonás) - archonokat sorsolják a 4 törzs 1. kategóriájából - areioszpagosz marad, de jogkörének nagy része népbiróságé - i.e 560: Peiszisztratosz magához ragadja a

hatalmat (Thesszália segit) - politikai ellenfeleinek földjét szétosztja - flottaépités = munkalehetõség - állami hitelmezgaznak, kereskedelem támogatása - uj állami adó (tized) - vidéki biróságok (ne kelljen Athénba utazni) - Dionüszosz-kultusz kialakitása - összeiratta Homérosz költeményeit - i.e 508: Kleiszthenész reformjai - aktiv és passziv váljog minden athéni teljesjogu lakosnak - törvény elõtti egyenlõség - cserépszavazás intézménye - uj T-i felosztás: 1. Athén és külvárosai 2. megmüvelhetõ földben gazdag belterületek 3. partvidék - 1-3. egyenként 10 egységre: 1-3 egy-egy egysége = egy phülé - önkormányzati egységek (démoszok) a körzeteken belül, élén: választott demarchoszok (közig, igszolg, vallás) - 500-ak tanácsa (10 phülés sorsol tagjai közül 50-50-t) - havonta 50 tagot sorsol ki = végrehajtó hat. minden nap Naponta sorsolt elnök: prütanosz (mindenki max egyszer lehet életében egy napra) - hadsereg

élén: 10 sztratégosz - areioszpagosz tanácsa: - erkölcsfelügyelet - kisebb ügyekben biráskodás - tisztvis. felelõsségre vonása - i.e 462: Efiáltész reformjai: - a demokráciát veszélyeztetõ törvényjavaslatok elõkészitõi megtámadhatók a népbiróság elõtt (graphe paranomón) Az athéni államrend az i.e 5 században - az arisztotelészi követelmények: - mindenrõl a polgárok összessége döntsön - minden polgárnak egyenlõ jogok - szakismeretet, tapasztalatot igénylõ hivatalok: választás (többi sorsolás) - egy hivatalnok egy funkciót csak egyszer tölthessen be - minimalizálni kell a szolgálati idõt - Athén az V. században (Periklész-kora) - legfõbb szerv: népgyülés (eklészia) - tagja: minden 20. évét betöltött athéni polgár - napidij a megjelenõknek - ülés: havi 2-4 de legalább egyszer összehivja a tanács - elnök: prütanisz (ülések vezetése) - egyszerü szótöbbség; számüzetés, itélkezés: titkos -

néphatározatok elfogadása - legfõbb biróság feladatai - nem sorsolt tisztvis-k választása - állami adminisztráció felügyelete, fõhivatalnokok elszámoltatása - tanács (bule) - állami ügyek folyamatosságát és szakszerüségét biztositja - népgyülési határozatok elõkészitése és végrehajtása - népgyülés összehivása - diplomáciai feladatok, nemzetközi szerzõdések kötése - pénzügyigazgatás, vallási ünnepek, középitkezések - legfõbb tisztvis-ek elbirálása (ha nem kerül biróság elé) - archonok testülete marad, de korlátozott - névadó archón: vallási és jogszolgáltatási szerep (elbirálja a szülõkkel és árvákkal szemben rossz bánásmódért benyujtott kereseteket) - többi archon: igszolg, törvények érvénysülésének vizsgálata - areioszpagosz: vallás elleni büncselekmények - héliaia (népbiróság): - igszolg fõ szerve - 6000 tag sorshuzással, napidijért - rétorok: hivatásos szónokok, az eljárásban

segitenek - tiz sztratégosz: hadsereg irányitása (évente választják, egy személy lehet többször is, beszámolnak a ngy-nek, 0 fizetés) A görög jog jellegzetességei 6 - 0 egységes jogrendszer (300 polisz), nincs is szó a jogra (max: "diké") - természetjogias igazságosság és erkölcsi normarendszer (szabályozatlan eseteket a mindennapi élet követelményei szerint birálták el) - kiegyenlitõ igazság (római kötelmi jognak megfelelõen) - osztó igazságosság: öröklési viszonyokban, köztisztségek elosztásánál, kötelezettségeknél - általános igazság: közösségi ügyek, szmélyi és dologi jog T-n - görög jogforrások: 1, szokásjog (irásba foglalt szokásjog = thezmosz) 2. törvény (nomosz) utja: - tanács terjesztheti csak elõ - népbiróság 600 tagu különbirósága véleményt nyilvánit - népgyülés dönt - végleges szövegezés: különbiróság 3. néphatározat (pszefizma) - ált. egyedi ügyekben (pl:

számüzetés) - 0 dominium (mindenkit kizáró tulajdonjog) - családjog: - monogámia jellemzi - házasság rablás, szöktetés, majd vásárlás - patriarchális rendszer: no apja, majd férje hatalmában - nõ eltaszitható, házasságtörés esetén megölhetõ - férjes nõ elcsábitását is büntetik - válás ismert - büntetõjog: - kzpi intézménye kezdetben a vérbosszu - késõbb: jóvátétel - gyilkosság, mérgezés, gyujtogatás: areioszpagosz itélkezik - vétlen halálokozás: archon bazileusz alatt álló testület - kisebb jelentõségü ügyek: phülék választott tagjai - vád feladatai: archonok (jelentõs ügyek) és rethorok - vádelvü eljárás (nyilvános és szóbeli) - minden polgár keresetet indithat - egyéni sérelem: diké (szóbeli kereset) - állami érdeksérelem: grafé (irásbeli kereset) - nemzetközi jog: - alapja Hellasz - kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerzõdések (szünbolonok) - különösen Rhodosz szigetén

fejlett kereskedelmi jog - háboru és béke joga (szabályos hadüzenet formái, hadviselés szabályai) - államközi döntõbiróságok (viszályok békés rendezésére) 3. Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége - a primitiv jog sajátosan átmeneti jellegü itélkezõ fórumrendszert hoz létre a jogvita rendezésére - szankcionálnak: törzsi vezérek, elõkelõk, népgyülések - törzsi királyságok: nemztségfõk a nemzetség tagjai felett, törzsi uralkodók a törzs egésze felett - közösségi eredetü itélkezés jellegzetességei: - görög genoszhoz, v. római családközösséghez tartozók tanácsot alkotva támasztják alá az itéletet - elsõdlegesen jogellenes: közbéke megszegése (pl: gyilkosság) - idegen nemzetség tagja által elkövetett büncselekmény = kollektiv megtorlás (vérbosszu) a válasz (gyakran korlátozzák: talio, compositio (vagyoni elégtétel) - államhat. kialakulása: birói

itélettel megszerezhetõ és kikényszerithetõ vagyoni elégtétel váltja fel a talio-s megtorlást A biráskodás mint az állam közhatalmi funkciója - elõször: ázsiai rabszolgatartó államok megjelenése - jell: közösségi eredetü formák továbbélése - legfõbb itélkezõ fórum: istenség által megszentelt uralkodó - Ókori K államfõi: trvhozó, biró, hadvezér, igazg; az igazgatási funkciókat összekapcsolják az igszolg-i tevékenységgel + a hivatali bürokrácia kasztszerüleg elkülönül - despotikus állam itélkezõ mechanizmusát mutatja: Hammurapi-TK, Bochoris király jogkönyve - vallási és jogi normák összefonódása (Manu TK-e: a papi arisztokrácia kaszttá válásának alapja az irástudó egyháziak jártassága az jogszolg-ban) - néha továbbél a közösségi itélkezés (pl: ujbabiloni jog még az I. évzrd-ben is) - Hammurapi TK: a lakosság közösségei (pl: falu) még kollektiv felelõsséggel tartoztak a T-ükön elkövetett

büncselekményekért, ha a tettes ismeretlen volt - korai feud: - Meroving-kor: századkerületek gyülése (mallus), ahol szabadok által választott birák (rachinburgok) itélkeznek, de sok ügyet már a királyi biróságok vonnak magukhoz, ill. formális lesz a tömegek megjelenése - mégis: grófsági itélkezésben jelentõség a szabad lakosság jelenlétének (comes 7 ember társaságában itél) - költségek = Karoling-kor: csak az évi 2-3-szor meghirdetett rendes bir-i gyülésen kell a szabad lakosságnak megjelenni + soron kivüli grófi itélkezés + kinevezett birótársak (scabini, kisebb ügyekben önállóan) Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában - mintaszerüen szervezett - választott állami fõtisztvis-k (arkónok) itélkezése, ez nem csorbithatja a népgyülés (eklézsia) joghatóságát (cserépszavazás!). Areioszpagosz hatásköre 7 mégis nõ - állami tisztvis-k feletti itélkezés: areioszpagosz, majd 500-ak tanácsa -

tanács elõtt tett hamis tanuzás + sulyos büncselekmény = arkhónok emelnek vádat a népgyülés elõtt - népbiróság - vád képviselete: - sulyos ügyekben arkhónok - egyéb: sorsolással kiválasztott vádlók - tagok: évente sorsolással - különbözõ ügyekben illetékes tanácsok: sorsolással - nagy szerep a hivatásos szónokoknak (rétorok) - csak arkhón által engedélyezett kereseti forma szerint - egyéni sérelem miatt inditott szóbeli kereset: diké (csak reparációra irányul) - államérdek tárgyában alkalmazott irásbeli vád: graphé (büntetõitéletek) - ngy elõtt zajól trvtelenségi vádinditvány (graphe paranomon) esetén sulyos megtorlás az alaptalanul vádlónak - számüzetés, v. polgjog megvonásáról néphatározat (pszefizma) utján való döntéshez min 6000 teljes jogu állampolgár jelenléte kell - nomothetai (népbiróság 600 tagu különbirósága): pert folytat az adott trvjavaslat kezdeményezõi és a korábbi trv védelmezõi

között (korábbi jogállapotot módositó trvjavaslat: probuleum csak a régi trv elitélése utján lehet trv) Róma igazságszolgáltatása - i.e 8 sz, nemzetségi formákból jön létre - vezetõ: a hadsereg választott vezetõje (rex) + szakrális hat. - a hadsereget a nemzetségfõket helyettesitõ vének tanácsa (szenátus) irányitja - viták eldöntése: vének, v. közülük egy, cél: béke (mint törzsi normaérvényesités) - kezdettõl van legislatio, eredménye: lex. Elvek: - a trvhozás mindenkire tartozik, akit a trv kötelez - késõbbi trv oldja a korábbit - trv nem vonatkozhat eseti döntésre - csak kihirdetése után kötelez - isteni norma nem módositható - trv-t a magistratus alkalmazza, mgnfelek viszonyaira csak hozzájárulásukkal (a közbéke érdekében ez elvárható, ill. kikényszerithetõ) - mi a ius? dönt: király, majd a magistratus iurisdictiója - belsõ béke érdekében a vezetõk igazgatási (coercitiós) jogkörrel rendelkeztek. Király,

ill magistratus imperiumából joga minden közveszélyes helyzetet megvizsgálni (quaestio), tényállás tisztázása (cognitio) után a szükséges intézkedéseket megtenni. Köz érdeke elõzte a mgnérdeket - coercitiós jogkört utóbb a hadseregre korlátozzák - római polgárral szemben fõbenjáró ügyben csak a népgyülés dönthet (hatóság: vád) - ki a római polgár, v. jogutódja? decemviri, ill centumviri stlitibus indicandis dönt - x jogok védelmét az állam magára vállalja: közös védett falak között kiosztott lakótelek (heredium), zsákmányból juttatott hadifogoly rabszolga, igásállat - bármely római polg. trv-be idézheti a másikat (nyilvános szóbeli tárgyaláson: in comitio formális szöveg szerint dönt a hatóság) Ha a felek vitatják az itélet ténybeli alapját: birót adnak nekik, aki dönt, hogy melyik sacramentum hamis. Ha csak a ténykérdés vitás: birót jelöl ki a hatóság, ekkor a birói döntés a felek megegyezése

alapján nyer legitimitást (litis contestatio), mint a magánegyezség - vállalt kötelezettségekért római polgár személyével felel - köztkor: magistratusok iurisdictio és birói hat. átadásának jogát is megkapják (tulhat mellõzésére: kollegialitás, intercessio, néptribunok vétó- és intercessiojoga, magistratus felelõsségrevonásának lehetõsége hivatali évei letelte után) - crimenek üldözésére + közbékét zavaró jelenségek ellen magistratusok coercitiós jogkörüket is használják. Mgnfelek vitáiban: csak mgnfél kérésére Magistratus döntése deklarativ (jogot alkalmazó), birói itélet konstitutiv (jogot létesitõ) - közsértõ büntettek üldözésére: 2. sz-tól társasbiróságok szenátorokból Sulla rendszeressé szervezi õket, s bizonyos büncselekménycsoportok kutatására ad hatáskört (quaestiones perpetuae) - provinciák: proconsul, v. propraetor - principátus: - princeps: katonai, erkölcsfelügyeleti, kzpi igazg-i

jogkör azon provinciák igazg-a, ahol légiók állomásoznak - szenátus: többi provincia igazg-a, elõkelõk és szövetséges fejedelmek feletti itélkezés - trvhozás: 2-n együtt (igszolg: mind2 + praetor: mgnperek, quaestiók: bünügyek). Princeps ált delegálja jogkörét a provinciai legátusokra (praefectus urbi, v. praefectus praetorio), de az általuk intézett perek felülvizsgálati jogkörét megtartja = perorvoslat - Diocletianus: polgári és katonai igazg. kettéválasztása (T-i fölé- és alárendeltség) Igszolg: elõbbihez = rendes fellebbviteli rendszer Tisztvis birák polgári ügyekben a mgnfelek kérésére, büntetõügyekben hivatalból járnak el (mgndelictum mind2 módon, perinditástól, ill. feljelentéstõl függõen üldözhetõ = inquisitiós, ill. accusatórius eljárás) Irásbeli perek, bizonyitékok szabad mérlegelése III. A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE 4. A feudális állam és jog történetéhez A medievisztikus jogtörténet

szerepe - bla, bla, blabla, bla A középkorkutató jogtörténet kutfõi - elsõdlegesen az alaki értelemben vett jogforrások (jogszabályt magukba foglaló irott történelmi emlékek), de nem jogbiztositó történelmi kutfõk (ált. levéltári). Átmeneti forma az elbeszélõ ill a levéltári források között - nagy szerep az állami akaratnak (milyen szervtõl származik?) 8 - elsõdlegesek: trv-k (gyakran egyedüli forrás) - szokásjogi feljegyzések A feudális állam és jog jellegzetességei - feudalizmusra való áttérés: uj népelemek felemelkedése - egyes elemei legkorábban DK-Ázsiában jelentkeznek - kialakulása: - népvándorlás (4-5 sz.): törzsi-nemzetségi társadalmak (több nemzetség hadat vagy századot, több ilyen egység törzset alkot), élén: egyszemélyi vezetõ. Mellette: nemzetségi elõkelõkbõl törzsi tanács Legszélesebbkörü vezetõ szerv: fegyveres harcosok gyülés (népgyülés) - valamelyik törzsfõ leszámol a

riválisokkal, államit alapit (pl: Clodvig) - a korai feudális állam sokáig õrzi a nemzetségi intézményeket (gyülések, birói fórumok) - az uj társ-i viszonyok jellemzõi - rabszolga munkája már nem alapvetõ - alap: a föld feletti feudális tul.viszonyok - kialakulásához zárt, önellátó egységeknek kell megjelennie - földtul. nagy része szolgáló jobbágytelkekre tagozódik, állandó használatra kapják a jobbágyok = gazdaságon kivüli kényszer: termelõ személyes függése - földesuri-jobbágyi viszony - földesuri tulajdont képezõ föld használatáért a jobbágy munka-, termék- és pénzszolgáltatással teljesit, de használhatja a telekföldet a hozzá tartozó jogosultságaival együtt (porta, osztott szántó, osztatlan közösségi földek) - dologi eleme: jobbágytelek - másik eleme: személyi függõség (nem korlátlan rendelkezés a jobbágy személyével, de pl: költözködési szab. korlátozása, majd biráskodás, igazgatás,

adóztatás: közhat-i jogositványok) - hübérviszonyok - nem lényege a feudalizmusnak, csak a feudális urak közötti kapcsolatok - vazallus: eredetileg olyan szabad ember, aki a nagybirtokosoktól személyes függõségbe kerül, ennek fejében ált. javadalmazásban (beneficium; dologi oldal) részesül - keletkezése: - hüségeskü (homagium) a senior elõtt, majd bevezetés a hübérbirtokba - okirat kiállitása (a hübéres miként szolgálja urát + támogatja anyagilag: ura váltságdijának kifizetése, elsõszülött fiának lovaggá avatása, elsõszülött lánya kiházasitása, ura keresztes hadba lépése) - hübéri kapcsolatok részletes szabályozása: hübérjog - késõbb tisztségeket, jövedelmeket is hübérbe adnak = kzpi hat. hanyatlásával kialakul a hübéri anarchia A feudális állam és jog korszakai - RB felbomlásában közreható germán, szláv és más népek a nemzetségi-törzsi szervezet bomló szakaszából (a rabszolgaságot átugorva)

lépnek a feudalizmusba - K-R-i bir, Kis-Ázisa, Elõ- és DK-Ázsia a rabszolgatartó társ. felbomlása után tér át a feudalizmusra - korai feudális állam (6-10sz) - germán, szláv, muzulmán, Bizánc, Balkán népeinek korai feudális jogfejlõdése - feudális jog felszámolja a rabszolgatartó viszonyokat - feudális államszervezet kifejlõdése, megszilárdulása - erõs kzp-i hat - virágzó feudális jog (11-15sz) - feudális jog és rend kiteljesedése - pol-i széttagoltság - hanyatló feudális jog (16-18sz) - árutermelés - jobbágyok földtõl való megfosztása - mgnhadseregek helyett állandó zsoldos hadsereg - átfogó kzpi igazg-i és birói szervezet = feudális abszolutizmus alakul ki - jogélet egységesitésével segiti a polgárság fejlõdését, kodifikációk = nemzeti jogrendszerek kialakulása - római jog recepciója - rendi intézmények felszámolása, v. mellõzése - eltérések: - Anglia: korai kzpositott állam, csak 17 sz-ig feudalizmus -

Német Bir: fejedelmi abszolutizmus - Kö- és K-Eu: rendiség fennmaradása, néhol 0 kzpositott állam, késõbb jelentkezõ hanyatlás, rendi jog helyenként szilárd továbbélése, jogegység hiánya, 2. jobbágyság - önkényuralom a hivatalnokok teljhatalmához, ill. a nép jogfosztottságához vezetett - utolsó századok: feudális állam és jog bomlása A feudális jog tipusjegyei - sokáig összefonódnak az anyagi és eljárásjogi normák, ill. a büntetõ- és mgnjogi viszonyok (kodifikációk próbálják majd elkülöniteni) - nyilt jogegyenlõség - a közvetlen termelõ jogképességét, személyiségét korlátozza - büntetõjog: jogi felelõsség eltér társ-i hovatartozás szerint - immunitás: földesuri itélkezés korlátlansága 9 - hübérurak közti vitás ügyek: ököljog - jogi partikularizmus: feudális urak pol-i hat.-nak megfelelõen kifejlõdõ tartományok, uradalmak - szokásjog évszázadokig tartó uralma - az alapvetõ termelési

viszonyok a földtulajdonjogi viszonyokban jutottak elsõdlegesen kifejezésre - feudális földtuljog: 0 szabad rendelkezési jog a föld felett (allódium: eredeti foglalás utján jut birtokába a birtokos osztály) - földtuljogi forma értékét az azon kialakult szolgáló telekföldek száma adta - beneficium: személyes, ill. hivatali és katonai szolgálatok ellenében juttatott javadalmazás Eredetileg 0 örökithetõ, majd más sorrend: jövõbeni szolgáltatásért, ill. hüségért: örökithetõ lesz = hierarchikus tagozódás alakul ki Átörökithetõ hübérbirtok: feudum (örököst is kötelezi) - hübéri szolgálatokat idõvel pénzbeni kötelezettségre váltják (hübéradó) - földtuljog fogalma = föld feletti tényleges hat., ezt védik jogilag - fõtulajdonjog (dominium directum): földesuré - használati tulajdon (dominium utile): jobbágyé - feudális földtuljogban: birtokló nemzetség együttes igénye = - földtul. feletti végrendelkezési kizárás

- visszaváltási és elõvételi jogok - egyéb jogosultságok a tuljoggal összekapcsolva: - biráskodás - igazgatás - adóztatás - jobbágyközségnek átengedett földesuri jogosultságok (vadászat, halászat, uthasználat) - kezdetleges büntetõjog - egyéni és nemzetségi bosszu háttérbe, helyébe: vagyoni elégtétel (composotio) - változó felelõsségrendszer - szigoru megtorlás és elrettentés elve (kinzó testi büntetések, megszégyenités, sok halálbüntetés) - rendszerré formálás alapja: antifeudális népmozgalmak elleni trvhozás - 2 fajta eljárásjogi rendszer - vádelvi (akkuzatórius) per - korai feud: egységes per (kivétel államellenes büncselekmény) - aki ellen deliktumot követnek el vádat emel a biróság elõtt - biróság csak vád alapján járhat el, hivatalból nem - eredmény: felek biróság elõtti vitájából születik meg - felperes és alperes egyenrangu (felperes bármikor kiegyezhet) - szóbeliség, közvetlenség,

nyilvánosság - korai feud: formális bizonyitás (többnyire istenitéletek = ordália), vétkességi per: az alperes becsületességét vizsgálja. - istenitéletek: - sorshuzás - forróviz-próba (ha meggyógyul ártatlan) - hidegviz-próba (megfullad = bünös) - forróvas-próba (kézben, vagy rajta sétálni) - ételpróba: megszentelt ételdarab ha megakad = bünös - keresztpróba - nemesek közötti próba = párbaj (vesztes = bünös) - ha különös okból nem tud megjelenni, akkor rokoni képviselet O.K - eskütársak: x perbeli fél igazsága mellett - tettenérés: sértett embereket hiv (Schreimänner), elfogja és megöli a tolvajt. Utána biróságnál vádat emel és tanusitja tettének jogszerüségét - nyomkövetés utáni per: elhajtott jószág nyomát követik - a nyomozóelvi (inkvizitórius) per - biró köteles eljárni ha büncselekményrõl értesül - az elkövetõ megbüntetése az egész társ. érdeke - hivatalból indul meg az áljárás - a tények

felderitése a hatóságok feladata - vádlott helyzete hátrányos a vádlóhoz képest - titkosság, irásbeliség, közvetettség, officialitás - anyagi bizonyitás: nem becstelenséget, hanem magát a tettet - beismerõ vallomással (önkéntesen, világosan, adatokkal alátámasztva, vissza nem vonva) - tanuk vallomása alapján - legalább 2 jó hirnevü és vagyonos egybehangzó véleménye - 0 rokon, vagy barát - csak fizikailag és szellmileg O.K - közvetett bizonyitékokkal - gyanujel (indicium) = minden olyan jelenség amely egy elkövetett büncselekmény és egy fizikai személy közötti kapcsolatára utal - kezdetben csak perinditáshoz, késõbb döntéshez is elég pl.: életmód, birtoklás - gyakran kinvallatás (megkinzott utólag megerõsiti) - bizonyitékok mérlegelése: 1. biró szabadon mérlegel 2. törvények határozzák meg x bizonyitékok bizonyitó erejét 3. teljes értékü bizonyiték esetén is mérlegelhet a biró Jogcsoportok (régiók és

alrégiók) szerepe 10 - középkori Eu jogterületei: - angolszász - latin-román (francia) - germán-római (német) - germán-skandináv - szláv (jelentõs még a bizánci és a muzulmán) K: kinai, hindu - antik jogfejlõdés korszakától elkülönül: mezopotámiai (ékirásos) és görög-római jogterület + primitiv jog Ázsiában - eu-i feudális jogra hat: - longobárd hübérjog - recipiált római jog - keresztény egyház joga (kánonjog) - városjog - hübérjog fejlõdése - 10 sz. elõtt Itáliában fejlõdik ki - É-Itália: hübérjogi könyvek (N-R-i császárok rendelkezésére) - milánói hübéri szokásjog lesz az irányadó - igy kifejlõdõ lombard hübérjogot a glosszátorok kapcsolják a Corpus Juris Civilishez A recepció - jelentés: visszavenni, visszafoglalni - jogtörténetben: az a folyamat, amellyel a iust-i TK-ben, (késõbbi CIC-ben) kodifikált rj az európai mgnjogokban ujra érvényre jut, de sok helyen most elõször - rj utóélete a

korai kzpkorban - barbár germán utódállamok római alattvalóik részére posztklassz. rj-ból TK-t alkottak, ezek Leges Romanae Barbarorum néven helyi joggá váltak - germán jog alapelve: személyi principum = egyházi személyek számára elismerik a rj-t - délfrancia jogT: - Lex Burgundionum (488-524): germán lakosságra is érvényes - Lex Romana Burgundionum (506-532): csak római lakosságra érvényes - nyugati gótok: - Lex Visigothorum (6.sz) - Lex Romana Visigothorum (Breviarium Alarici, 6.sz, csak rómaiak) - keleti gótok, csak rj-t tartalmaz, lombard T-n hatnak tovább: - Edictum Theoderici - Edictum Athalarici - Leges Longobardorum - kezdetben római lakosokra nem érvényes - a 11-12 sz-i Lombarda jogkönyveinek alapjai - nyugatrómai tartományokon tul: csak egyház közvetitésével jut el a rj - német T: friz, szász, thüringiai, bajor jog - É-Fra: száli és ripuári frankok joga - birodalmi jog - országos jog - Nagy Károly: nyugati császárság

helyreállitása - N-R-i Bir-n kivül maradt királyok nem voltak hübéresei - angol, francia, skandináv, pireneusi államok: önálló jogalkotás - császárt választják, hübérurak hat-a örökletes = utóbbi erõsödik, gyenge uralkodót választanak - Bir-n belül is Landrecht érvényesül a Reichsrecht-tel szemben - invesztitura harc gyengiti a császárt - roncaliai bir-i gyülésen bolognai Irnerius és társai Barbarossa Frigyes elé tárják a jog teljességét tartalmazó könyveket ("ami a császárnak tetszik, az trvszerü" elv) = császár felkarolja a ius imperiálét; egyházi jogászokat eltiltják a rj tanulásától = világi személyek is pályázhatnak jogászi állásokra A római jog ujjászületése a tudományban - Irnerius és utódai számára alap a iust-i TK-k: glosszálják, majd 2 évszázad mulva kommentálják, ezt teszi az itáliai gyakorlat mos italicusszá - itáliai egyetemek: európai országokból jönnek = viszik a rj-t

(igazgatás, eljárás, közjog T-n elõször) - amit átvesznek szokássá válik, consuetudo lesz (átveszi ami kell, kihagyja ami nem = csökkenti a ius anyagát), ilyet foglal össze Werbõczy is - a jog tudományos reneszánsza megelõzi az igazi reneszánszt - francia T-n reneszánsz: rj uj tudományos iskolája: mos gallicus (gyüjtött anyagként látja) - Gothofredus: Corpus Iuris Civilis elsõ kritikai kiadása A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban - 15 sz: Luxemburg, majd Habsburg-család. Utóbbi: - kzpi szervek ujjászervezése (császár legfelsõbb fellebbezési bir-át: Reichskammergericht-é: császár birói jogkörét képviseli a tartományok és országok uralkodói felett, székhely: Franfurt am Main) - 0 egységes jog (helyi consuetudók, szokások, privilégoumok) - 1495: uj birói fórum ügyrendje: Reichskammergerichtsordnung 11 - minden olyan kérdésben, amelyre nincs szabály v. trv: a ius canonicum, a ius civile és a Liber

feudorum jogát fogja alkalmazni = - rj (glosszátorok által elfogadott terjedelemben, jegyzeteivel, 4 doktor munkáival, kánoni joggal) + lombard hübérjog + II. Frigyes konstituciói: N-R-i bir. szubszidiárius joga lesz - biróság accessoainak fele: legista (rj-t egyetemen tanult jogász), másik fele: rendek állitják, itt is feltétel a jártasság e jogban - bir mellett: advocatusok, procuratorok (jártasak a rj-ban): tanácsadás a feleknek - ellenállás: tartományi uralkodók, parasztforradalom, városok (saját jogokat alkotnak!) = recepció inditékát a abszolut monarchia igényei adják - Rgericht hamarosan rendi fennhatóság alá kerül - igény a Landesrechtek irásbafoglalására = rj elvek itt is hóditanak (tanult jogászok szerkesztik a TK-ket) - nagy szerep az egyetemeknek (Bécs, Prága, Krakkó, Lipcse, Rostock, Mainz, Jena, Salzburg, Innsbruck, Halle, Strassburg): nehezebb ügyekben kikérik a jogi karok véleményét - a természetjogi iskola és a korai

nagy kodifikációk - természetjogászok: van abszolut helyes jog, cél: összegyüjtése - 1. USA az alkotmányjog T-n - polgári jog: porosz Allgemeines Landrecht, Code Civil, AGBG - rj vizsgálatának 3 iránya a XIX.sz-ban - történeti iskola (Savigny): fejlõdésében fogja meg - fentibõl érdekhaszon-iskola (Jhering): általános ismereteket szür le, a jog fejlõdési trvszerüségeit annak mozgatóiban kereste - konstrukciós jogi iskola: jogi fogalmak kimunkálása, rendszerbe foglalása - recepció modern idõben - Code Civil: D-Németo, É-Olaszo, Magyar D-i illir tartományok, tengermellék, majd D-Amerika, Libanon, Egyiptom, Sziria - AGBG: Mao, D-Lengyelo, É-Olaszo - BGB: Brazilia, Peru, Japán - ZGB: Töröko - angol jog: Commonwealth - szocialista országok: szovjet jog - recipiált római pandektajog: Dél-Afrikai bur államok - a kánonjog - egyház által alkotott jog, az egyház szervezetét, tisztségviselõinek kötelezettségeit és jogait, a hivõk

kötelességeit szabályozza (nomokánon: keleti keresztény egyház joga) (- egyházjog: állami trv-k is, amelyek az egyházat érintik) - forrásai: - Szentirás, krisztusi tanitások (Ujszövetség) - ókor utolsó sz.-iban élt egyházatyák tanitásai - zsinati (egyház vezetõinek konferenciái) döntések = kánonok - ökomenikus zsinat (egyház egészét átfogja) - nemzeti zsinat (adott ország egyházi vezetõi az ország egyházszervezetét illetõen) - témák: szervezeti müködés, tanitások, hivõk helyzete - elsõ zsinat: 325: I. niceai zsinat - pápának (római püspök) a rendelkezései - bullák, enciklikák, constitutio-k, breve-k, stb - kezdetben a Virágok Terén, de: "urbi facta, orbi facta" = amit a városnak rendel el érvényes a világra is - mennyiség nõ: összefoglalása (magánosok végzik) - 1140-50: Gratianus: Gratianus Decretuma (bolognai egyetem profja) 1. katolikus egyházszervezetet, hivõk életét érintõ általános elvek 2. jogi

normák (büntetõ-, család-, magánjog), ezekhez kapcsolódó eljárási vagy perjogi normák 3. szentségekre vonatkozó tanok összefoglalása - XIII. sz-ig 5 kompilációt (bizonyos idõszak kánonjogi normáinak az egysége) csatolnak (jogászok munkái) Kompilációk szerkezete: 1. biróra vonatkozó rendelkezések (judex) 2. biráskodásra vonatkozó szabályok (judicium) 3. papságra vonatkozó normák (clerus) 4. eljegyés, házasság szabályai (sponsalia) 5. büntetõjog és eljárások normái (crimen) - elsõ kompiláció: Paviai Bernát püspök (1150-80) - 6. kompiláció: 1298: Liber Sextus - utolsó kompiláció: Clementinae - 1582: Corpus Iuris Canonici (1918-ig hatályban) - 1918: Codex Iuris Canonici - a városjog - önálló jogfejlesztõ tevékenység (kiváltságok révén, kedvezõ földrajzi feltételek között) - földesuri, egyházi, tartományi, császári városok. Elkülönülés: kiváltság (pl: pénzváltás) szerzés - azonos kiváltságokkal

rendelkezõ települések szövetsége: pl: Hanza, v. városállam = legnagyobb önállóság - Stadtluft macht frei (városi levegõ szabaddá tesz) = polgári szabadság bölcsõje (alap: kiváltságok, céhek, gildek tevékenységét szabályozó statutumok - fejlett statutumban elkülönül: közjog (tisztvis vál., büntetõjog), mgnjog (vagyon-, család-, örökjog), eljárásjog - különleges szerep: anyavárosjogok (pl: magdeburgi, délnémet) - állami kzpositás: kedvez, de behatárol. x rendi kiváltságokat elvesztenek, de áruforgalom biztonságosabb - K-Eu: városjog hanyatlik (erõsõdõ földesuri hat.) - vallási normákkkal összefonódó ázsiai jogrendszerek: 0 önállósulási lehetõség a városjognak - fõ jogcsoportrégiók: - latin-román jogcsoport régió (Gallia, Hispánia. A helyi romanizált lakosság feudalizálódása révén keletkezett) - alkotóelemei: germán-frank, francia (jogegységet teremt), spanyol (vizigót-jogi + római jogi alap),

portugál 12 - angolszász jog (13-14.sz-tól) - alap: romanizált kelta lakosság, esetjog (case law) elsõbbsége (ha 1189-ig visszanyulóan nincs jogszerü volta ellen bizonyiték). Writs: kereseteket engedélyezõ királyi parancsok, a 12. sz-tól a Year Bookban rögzitik Tehát középkori angol jog összetevõi: 1. közönséges jog (common law) 2. méltányossági jog (equity law, a lordkancellár birói széke elé vont ügyekbõl - equity precedens - fejlõdött ki A common law biróságoktól elvont ügyeknél használatos 3. törvényi jog (statute law) alapjai: 1. normann uralkodók privilégium adományozási joga (charta) 2. az uralkodó birói tanácsban meghozott döntései (assize) késõbb lettek alkotóelemei: 3. rendi ogy peticiói (petition) 4. jogalkotásba bevont szervek törvénytervezetei, (bill), ha uralkodó szentesiti (act) A bill a rendi monarchia idején szabatosan megfogalmazott parlamenti trv-javaslat. 15 sz-ban bill: a trvhozásra alkalmas rendi

gyülési elõterjesztések - uralkodók egyedi ügyekben hozot döntései: ordinance - jury-rendszer (közös normann-angolszász eredet) - kezdetben: szomszédjogu falusi községek képviselete (az uralkodók rajta keresztül tudakozódnak a közrend felõl) - birtokjogi viták során kibocsátott királyi parancsok (1086: Domesday Book-ot is igy rögzitik): 12 szabad ember eskü alatti kihallgatása. 1166: a Clarendoni Assize-ban rögzitik, hogy az utazó királyi birák a vádemelést a jury döntésére bizzák (ez vezet a vádemelõ nagy jury - grand jury - kialakulásához). Királyi parancs (verdict) kötelezi az igazmondásra A grand jury állásfoglalását a vádlevél (bill of indictement) hátlapjára irták = alap az eljárásra. Bünösség kimondása után: a biró a szomszédos közösség tagjaiból itélkezõ kis jury-t választ Ez csak akkor járhat el, ha a vádlott rábizta magát vidékére. - germán-római jog területe: az a jogcsoport régió, ahol a

jogegység hiánya miatt a római jog egyes elemeit használták fel. (recepció: 1495) - angolszász jogi sajátosságoktól mentes - jogi partikularizmus, alapja: a territoriális alapon tagozódó egyszerü szokásjog (tartományuraság - Landherrschaft - kiteljesedése, tartományi szokásjogok - Landrecht, városjogok - Stadtrecht, falusi szokásjogok - Dorfrecht) - territoriális tagozódás mellett társadalmi tagozódás: 1. hübéri szokásjog (Lehenrecht) 2. ministerialisok kötelmeit tartalmazó szolgálati jog (Diensrecht) 3. parasztság jogi viszonyait rögzitõ uradalmi jog (Hofrecht) - jogi kodifikációs törekvések nem változtatnak: - Constitutio Criminalis Carolina (1532) - Theresiana (1768) - Josephina (1787) - Allgemeines Landrecht (1796) - jogcsoporton belül elkülönül a svájci (D) és a skandináv jog (É, jütök, dánok, herulok megtelepedése után) - nyugati szláv jogrendszerek (közép- és kelet-európai térségben) - nyugati keresztény egyházjog +

hübérjog + német birodalmi jog + német városjogok - jogegység hiánya - keleti szláv jogterület - bizánci jogminták követése - keleti keresztény egyház által közvetitett jogi kultura - szoros kölcsönhatás a bizánci joggal - római rabszolgatartó jog egyes elemei továbbélnek - jell: nagy császári TK-hez való ragaszkodás, rj egyes elemeinek tartós fennmaradása, nomokánonjog összefonódása a világi joggal - bizánci TK-k (Balkán feudalizálódó társadalmára hat) - iszauriai (701-867) és makedón (867-1081) császárok korában nagy kodifikációk - õsforrás: Iust-i kod - 726: görög nyelvü Eklogé - 8 sz: Eklogét kiegészitõ császári TK-k - 879: Prochiron - 884-886: Epanagogé - 888-889: Királyi Könyvek (Bazilikák): tárgy szerinti rendbe foglalás - 10-11 sz: császári novellák - lehanyatlás után az orosz birodalom jogrendjében él tovább - feudális jogban nagy szerep a vallási normákkal összefonódó jogrendszereknek: - iszlám,

mohamedán jog. Alapforrások: - hiteles iszlám hagyományok (Sunnah: a próféta követõinek elbeszélései) - jogtudók egybehangzó állásfoglalásai (Ijma) - analógia (Kijas) - késõbb kádi-itélkezés és szultáni kánunok - dékelet-ázsiai térség legjelentõsebb jogcsoportrégiói: 1. kinai feudális jog (despotikus-feudális államhatalommal, Kung-fu-ce normáival együtt Jell: elzárkózás, zárt naturálgazdálkodás) 2. hindu jog (kasztrendszer, centr, desp államhat) 3. japán jog (kinai jogcsop része, az ázsiai feudális jogot elsõként számolják fel) 5. A középkor itélkezõ közhatalmi tevékenysége A középkori falu szerepe az itélkezõ közhatalom fejlõdésében - közösségi eredetü maradványok - termelési és igszolg-i egység (közösségi szokások szerint) - falu birája: kiemelkedõ szerep (Russzkaja Pravda: sztarosztaként emliti) 13 - biró mellett gyakran: 12 fõs testület (birótársak, a közösséget képviselik, "jó

emberek") - feudalizmus megszilárdulásával: bira a földesur érdekeit védelmezi (hercegi ember megöléséért: kétszeres vérdij (virat)) - német T (15sz): Mark-gyülésen (Märkerding) megjelenésre kötelezettek közül a hübérur joga Mark-vezetõt (Märkermeister) választani elõbb a nemesekbõl, majd a papokból, v. ha igy sincs megfelelõ, akkor a többiek közül - közösségi viszonyok maradványa: frank biráskodás a nagy Mark-közösség eredetileg kiterjedt territóriumához tapad (= trvkezési T-k ennek megfelelõen alakulnak ki). Mark: gazd-i egység - szláv népek - elsõ Szugyebnyik (1497): helytartók és volosztyfõnökök a sztaroszta és a jó emberek jelenlétében itélkezzenek + mindig legyenek birák és italmérõk a volosztyban - 13 sz: Oroszo-ban is csak jó emberek jelenlétében - 15-16sz: prikázok szerinti kormányzás idején is hasonló viszonyok - kisebb ügyekben az obscsina (közösség) saját biróság választását kérte. Tagjai

felett élet és halál ura volt, itélkezett választott vezetõi felett, tagjait becstelenség esetén számüzhette. Az urasághoz oktalanul fellebbezõ tagokat büntetik (védik illetékességüket) - idõvel elveszik a szabad joghatóság (kivételesen a szabad közösség maradványa, a mir-gyülés igszolg-tat, de inkább adót szed, földet oszt, amugy is alkalmatlan: minden paraszt megjelenni köteles - német falugyülések (Dorfmarkversammlungen): birói tevékenység (gazd-i ügyek mellett) - ha a közösségi tag tanuja a Mark sérelmének, köteles a gyülés elõtt panaszosként fellépni - gyülés által kiszabott büntetés (Brüchten) fizetésének megtagadása = közösségi jogok megvonása is lehet - Svájc: közösségek tagjai minden májusban számadásra és vitás ügyek eldöntésére ülnek össze - Hollandia: gazdálkodás mellett büntetések kiszabása és birságolás A középkori falu, mint a földesuri itélkezés eszköze - német falvak hivatali

és biráskodási körzetet képeznek (Amts- oder Gerichtsbezirk) - gubi: a moszkvai államban a sztaroszta, a kocsmáros és az iródeák székhelye - falu fokozatosan összeolvad az urasági befolyás alatt álló közösséggel, urasági bir. jelenik meg - közösség kollektiv jogvédelme: eszköz a tulviszonyok fennálló rendjének védelmére (Oroszo: 80 grivna birságot fizet a közösség, ha ismerik a T-n meggyilkolt joszágkormányzó gyilkosát) = kölcsönös kezesség - Dusán István trv-e: tettest v. kiszolgáltatja a ház, v a ház öregének fizetnie kell - bünös felkutatásában jelentõs szerep a közösségnek (Oroszo-ban gyikaja vira-t fizet az obscsina, ha nem keresi a gyilkost; ha a nyom elvezet, akkor nem felel a falu) - germánok: Spurfolge (mint szlávoknál) - aki jajveszékelést hall köteles segiteni, elfogni a tolvajt és kiszolgáltatni - falu kollektiv felelõssége majdnem mindenhol - Anglia: a hundred kollektive kezes a határában történt

gyilkosságért. A földesur joghatósága alá nem tartozó városokban a grófság élén álló tisztvis-k évente 2x bir-i ülést tartanak. II Henrik: a grófsági tisztvis-k kötelesek megkérdezni vmennyi járás 12 emberét és a falvak 4-4 esküdtjét a tolvajokról - kollektiv felelõsség Borisz és Simeon cár + Dusán TK-ében - frank idõk: a centenae által képzett közösség köteles az elrabolt dolgot pótolni, tettest kötelesek kiüzni, v. kiszolgáltatni Ha nem: közösség köteles kárt tériteni és 12 eskükezessel tisztáznia magát. Ha tettest nem találják = közösség esküt tesz az elkövetõ ismeretlen voltára, igy szabadul a birság alól - késõkzpkor-i kollektiv elemek: erdõvétségek, lopások, bizonyitás rendje - németek: közösségben élõ parasztok számára urasági biróság, Mark-ügyekben marad a közösségi bir. (Hundgeding) - közösségi bir. nagy szerepe: közbéke fenntartása + gazd-i teendõk + földosztás + barmok okozta

pusztitások kártalanitása (népjogok idején) Elnök: Mark vezetõje, itélkezõk (Urteilsfinder): közösségi tagok - földesuri joghatóság alatt: falu és függõ földek udvari bir-nak egyesitése (néhol megmarad az önállóság: pl: Bizáncban uratlan földekre jogot formálhatnak, perelhetnek) - falun belüli perek: közösség önállóan, v. földesur személyes jelenlétében dönt, öregek közremüködésével - szomszédos közösségek egymásnak okozott kárai: 12 öreg ember esküvel véleményt mond + 11 más paraszt erre esküt tesz + ezt az egész falu együttes kijelentése megerõsiti - immunitás jogával földesur beavatkozhat a falu kisebb ügyeibe. Német földesurak a falu alsó birái lesznek, közösségi bir uriszékké süllyed = közösségi béke felügyeletének kisajátitása. Jogosultságok használatában elkövetett vétségeket (Markfrevel) is az uraság részvételével! - földesur megszilárdulása = közösségi iratlan szokásjog

háttérbe szorul, helyette: urasági jog (alattvalók joga, kötelezettsége, falu bir-i szervezete) - alsóbiróság - biró = helytartó, intézõ (urasági javak, függõ parasztok és uraság vitája, adó, mezõvétség, elbocsátás, személyes viszonyok) - itélkezõk (Urteilfinder): uraságtól függõ közösség tagjai (Hofgenossen) - itélet: uraság nevében - biró feladata: gyilkos, rabló felkutatása, elfogása, közösség kihallgatása. Lassan földesuri tisztvis-vé válik (földesur nevezik ki) Adóbehajtás - biróvál. jogát megõrzõ falu: földesur másik birót nevez ki mellé, akit nem korlátozhatnak Az igazgatás és a biráskodási tevékenység összefonódása - jogegyenlõtlenség + feudális urak itélkezõ joghatóságai = ököljog (ius manuarium) ismertté válása (csak az állami kzpositás állja majd utját, de jogi partikularizmus miatt az alávetettek esetében megmarad) - földesuri joghatóság + közhat-i tevékenység jell.: az

igazgatási-rendészeti + biráskodási hat szoros összefonódása - kezdetben minden esetben a legfõbb birói hatóság dönt (közbéke megbontása = király békéjének megbontása), ügyek szaporodnak = udvari tisztvis, várbirtokok igazgatását végzõk (de nem állandó) - udvari tanács (curia regis): privilégizáltak jogvitáiban dönt - helyi nemesség ügyeiben: itélkezõ tisztvis-k - hübérjog szabályai alátámasztják az igazg-i és birói hatalom egységét - keresztény egyház: asylum (menedékjog). A bünös szolgaságot vállal a menedékjog birtokosa felé Egyház: - privilegium fori (egyházi személyek ügyeiben egyház dönt) - privilegium canonis (klerikusok sérthetetlensége) - nem enyhülést hoz, hanem kegyetlen büntetések, inkvizitórius eljárás (fõinkvizitor 1483-tól: Torquemada) 14 - Bizánc: jog szerint is trvhozó, biró, végrehajtó hat. birtokosa az uralkodó + világi fõhatalom K-i keresztény egyház általi elismerése

(cezaropapizmus) - hatás a K-DK-Eu-i népek jogfejlõdésére - legfõbb fórum: császári bir. (elsõfoku bir legsulyosabb ügyekben) - államtanács (consistorium), kzp-i hivatalok (secretion): kiemelt államügyeket, fõméltóságok jogellenes cselekményeit birálja (vád: hivatalból) - császári udvar, kancellária, államkincstár, pénzügyek fõbb tisztvis-i (logothéták) itélnek a 60 rangosztályra tagolt hvatalnoki kar felett - kzp-i szervek itélkezõ fórumokká válnak - protovesztiár: udvari ügyekben csak õ - questor: földbirtokvita, öröklési ügyek - illetékességi és fellebbviteli viták - uj igazgatási szervezet: exarchátusok, ill. thémarendszer (utóbbi: katonai és polgári közig egysége; élén: thémasztratégosz) - K-i keresztény egyházszervezet itélkezõ fórumrendszere: - legfõbb bir: konstantinápolyi patriarcha itélõszéke (ennek alárendelve az antiochiai patriarcha felsõbirósága) - metropoliták + más egyházi fõméltóságok

is itélkeznek - ázsiai jogrendszerek sajátossága is (nagy világvallások tanaival fonódik össze) A központi és a helyi itélkezõ közhatalmi tevékenység jellemzõi a középkorban - centralizált állam (néhol a K-i despotizmus továbbélésének) lehetõsége, mégis: feudalizálódó barbár társ-ban kezdetleges a közhat-i tevékenység (lásd ököljog). Mégis gyors társ-i haladás - hübéri anarchia = szükség egy rendezett itélkezõ közhatalomra = elismerést nyer a vádelvi eljárás (feudális rend megszilárdulása idején, jellemzõit lásd fenn.) - germán-frank peres eljárás: - felek kezdeményezik perbehivással - per felvétele (belépés) után is a felek kezében a vád és védelem ügye, biró: békéltet, közvetit, formaságok betartására ügyel - közbülsõ itéletek: csak "kit terhel a bizonyitás?" kérdése - ahol az antik jog sok társ-i tapasztalatot halmoz fel: 0 akkuzatórius per - inkvizitórius per kialakulása - eredet:

germán-frank Rügge eljárás (felesketett helyi embereket kikérdezése (enquet) kiküldött állami tisztvis-k által) - É-Itáliai egyetemek elméleti munkája - IV. Lateráni zsinat (1215) rendelkezései - inkvizitórius per: állam itélkezõ közhat-i tevékenysége elõtérben, hivatalból történõ büntetõeljárás (jell.: lásd fenn) A biró szerepe a kontinentális jogrendszerekben - trvkezés specifikus formái alakulnak ki (elõzmény: Rügge-eljárás) - angol jury - kezdetben szomszédjogu faluközösségek képviselete - királyi tisztvis-k a jurytól tudakozódnak eskü alatt (mint a Domesday book rögzitése során 1086-ban) - birtokjogi viták során kibocsátott királyi parancsok (writ) rendszeresitik a 12 szabad ember eskü alatti kihallgatását - 1166 Clarendoni Assize: az utazó birék a vádemelést bizzák a jury döntéseire = vádemelõ nagy jury (grand jury) lesz. Szomszédos falvak tagjaiból kiválasztott kis jury tagjait kéri fel a biró az

itéletmondásra (csak akkor járhat el a jury, ha a vádlott rábizza magát a vidékre) - angolszász precedensrendszer - eredet: uj performákat (kereseteket) engedélyezõ királyi parancsok (writ). Mgnosok által irt könyvek, ill Year Book-ok õrzik a 12 sz-tól Uj birói precedens csak akkor születhet, ha az ellen 1189-ig visszanyulóan nem található az itélkezõ gyakorlatban bizonyiték (ellentétes precedens) - performákat alakitó királyi parancsok a case law (esetjog) kialakulásához vezetnek, a common law része lesz - common law merevsége ellen: equityitélkezés (a lordkancellár birói széke elé vont ügyek esetjoga). Kancellári parancs elvon x ügyeket a common law biróságoktól - N-R-i bir - udvari bir. egyházi és világi fõurak társaságában - uralkodó szükebb környezetébõl kiválasztott két fõur (birótársak) közremüködésével maga, v. a bir-i helytartó elnöklete alatt itélkezik - II. Frigyes: sziciliai mintára átszervezett

itélõszék (Landherrschaft miatt bukik = immunitás hatáskört von el) - 14sz: vmennyi tartományuraságnak saját udvari birósága van (+ városjogok, bányatrvszékek, földesuri itélõszékek) - 1456-ban elhalt udvarbir. helyére 1495-ben: Reichskammergericht (önálló rendi felsõbiróság) - abszolutizmus jogegységtörekvései: - Oberste Justiz-Stelle (1749) - porosz királyság igszolg-nak a birodalmi kamarai biráskodástól való függetlenitése (1702, 1750) - tartományi felsõbir.-k átszervezése tartományi fõtrvszékekké (székhely: Berlin, Königsberg) Az állam központositás és a rendiség hatása - állami kzpositás = feudális anarchia, ököljog visszaszoritása - már korán cél: állandó birói fórumok - Frao: világi jodtudók (legalisták) kidolgozzák az itélkezõ közhatalmi ügykörök elméletét (cas royaux): legsulyosabb bünügyekben a királyi bir.-oknak elsõbbség = fõuri bir (pairek bir-a) háttérbe szorul az 1308-tól müködõ

párizsi parl-tel szemben (egyetemet végzett magiszterek közremüködésével itélkezik) + királyi helynökök (lieutnants) a baillik mellé az itélkezési munka javitása érdekében - Anglia: - állandó bir-k szervezése: - kincstári ügyek bir-a (Court of Exchequer Chamber) - polgári perek bir-a (Common Pleas) - egyéb ügyek legfõbb királyi táblája (Kings Bench) - 1280: méltányossági itélkezés szervezése - 1358: Csillagkamara bir. (Court of Star Chamber) 15 - rendi biróságok születése: - angol parl. itélkezése 1. House of Commons vád alá helyez, Lordok Háza itél v 2. trv-be foglalt parl-i itéletet mindkét ház megszavazza, uralkodó szentesiti (États Generaux, Reichstag, Landtag: 0 szilárd joghatóság) - rendi hatások: - német bir: - tartományi rendi bir-k (fellebbviteli fórumok a helyi hübéri, városi és földesuri biróságoknak) - Reichskammergericht rendo jellegü felsõbir. lesz - cseh T - prágai, brno-i, olmützi rendi bir-k -

prágai fellebbviteli bir.: rendi kiváltságok védelme - cseh ogy (snem): jog a tartományi rendi bir-k összetételének kialakitására - Lengyelo: - II. Kázmér kzposit: német jogu fellebbviteli fórum szervezése Krakkóban - köznemesség (szlachta) és pánok hatására lengyel városok egyházi és világi nagyokhoz hasonló jogokat szereznek. Élén: wojt, választott esküdtekkel itélkezik, szervezi a közig-t is. - konzerválódik a nemesi közt. (rzeczpospolita) rendi igszolg-a - 1573-tól bármely köznemes halálos itéletet hozhat parasztjai felett - fellebvitel alakul ki, de sajátos értelmezés: a biró jogtalan itéletet hozott, v. részrehajlóan itélt Elvesztés = nagy birság (szegényebbeknek 0 lehetõség) - feudalizmus hanyatlása, kzpositás (mindennemü itélkezõ tevékenység forrása az állami fõhatalom) - Frao: 1537: cremieux-i ordonnance: fõbenjáró büntetõügyekben csak a királyi bir-k illetékesek + királyi ügyészség (jogkör: egész

büntetõitélkezés) + királyi kancellária: itélkezõ közhat-i tevékenység legfõbb fóruma - absz. állam kzpi és helyi itélkezõ fórumrendszereket alakit ki (Oberste Justiz-Stelle) - kodifikációk, jogász értelmiség születése - pol-i kameralizmus: igszolg. szervezése - laikus elem kiszorul, de kegyetlenség, elrettentés: - 1670: Ordonnance Criminelle - sulyosabb büntettek: 2x-es tortura - beismerõ vallomás kikényszeritése: biró feladata - inkvizitórius eljárás - kivégzésre itéltek ismételt kinvallatása - igszolg-t rendészeti tevékenységnek tekintik = helyi itélkezés intendánsai szinte korlátlanul vonhattak el ügyeket más fórumokhoz - 1532: Carolina (inkvizitórius perstruktura modellje) - 18sz-i porosz-osztrák kodifikációk (- némiképp kivétel: 2. Josephina (1787): rendi kiváltságok figyelmen kivül hagyása, hatályos jog betartása, nullum crimen sine lege) 6. A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzõi -

Ny-R-i bir. hanyatlása után keletkezik - Gallia, Hispánia. A helyi romanizált lakosság feudalizálódása révén keletkezett - alkotóelemei: germán-frank, francia (jogegységet teremt), spanyol (vizigót-jogi + római jogi alap), portugál - modellország: Frao. - 843: verduni szerz.: tartományok, élén: seigneur (ha vára van) Az államszervezet jellegzerességei - állam feje: király, Isten földi helytartója - választják, felkenés + koronázás a reimsi székesegyházban - 13.sz-ra: öröklés - király hatalma - elsõ Capetingek családi birtokaikon (domaine) tartományurak (seigneurhöz hasonló jogok), kezdetben primus inter pares, nem imperator - 12.sz-tók nõ, felségjogaikat az egész ország T-n gyakorolhatják - királyi tanács (curia regis) - összes egyházi és világi nagyhübéres köteles megjelenni az ülésein - ülések: ahol éppen király tartózkodik (vándorló udvar) - hatáskör: véleményadás pol-i, katonai, bir-i kérdésekben - szükebb

tanács - udvari emberekbõl, ill. közülük a kir által kinevezett fõméltóságokból áll (személyes szolgálatok + országos feladatok) - sénéchal (kezdetben csak étekfogó: dapifer) - udvartartás vezetõje - király helyettese (hadvezetés, biráskodás, ellenõrzés) - kancellár - biráskodás - királyi nagypecsét õrzõje - gondoskodik róla, hogy az irányitása alatt lévõ jegyzõk (notarii) kiállitsák a közhitelü királyi okleveleket - kisebb szerep: istállómester, kamarás, pohárnok - vidéki szervek: elöljárók (prévots) a K-ik (prévotés) élén - biztositék ellenében, max 3 évre veszik igénybe a legtöbbet igérõ kisnemesek, v. polgárok - hatáskör: 16 - királyi birtokok, jövedelmek kezelése - király seregének összegyüjtése - király utasitásainak végrehajtása - király nevében elsõfokon biráskodnak - ellenõrzésükre felügyelõket (baillis) küldenek ki - kzpositás - II. Fülöp Ágost (1180-1222): hadi sikerek = alap a

kzpositáshoz - IX. Lajos (1226-1276): közig-i és bir-i reformok - 15 sz: állandó adó és hadsereg - rex est imperator in regno suo elv - trón betöltése: férfi ági elsõszülött (megkoronázás és koronázási eskü). Fiutestvérei apanage cimen birtokokat kapnak - 1566: Moulins-i ordonnance: királyi birtokok elidegenithetetlenek - kzpi igazg: klerikus és kisnemes szakemberek - sénéchal helyett connetable - kancellár helyett nagypecsétõr - pénzügyi igazg: számadások mesterei, belõlük 14 sz: számadási kamara (Párizs): baillik és prevot-k gazdálkodásának ellenõrzése + tanácsadás - királyi kuriából - nagytanács (kormányzati szerv) - rokonok, fõpapok, fõurak, szakemberek - feladatkörét a király állapitja meg - 1497: birói testületté alakul - kzpi bir. - 13sz: még a kurián belül: pairek bir-a - 6 fõpap, 6 fõur - legelõkelõbb nagyurak ügyeit birálja el (alacsonyabb ranguak ügyeiben: magisterek birói testülete: parl, király részt

vehet, elnökölhet. Késõbb beleolvad a pairek trvszéke) - hatáskör kiterjesztésére: cas royaux elve + fellebbezés + preventio (kir-i bir.-nak nem kell áttennie az elé került ügyet hatáskör hiánya miatt az uriszékhez, v. városi bir-hoz) - helyi szervek szorosabb függésbe kerülnek - II. FÁ: több prevot egy K-be, élén: bailli - kinevezik, eskü a királyi tanácsban, fizetés - ált. kisnemesi származásuak - prevot-k bérbeadása, gazdálkodásuk ellenõrzése - évente 3x eszámolás az udvarban - vazallusok és alvazallusok hadbahivása - nemesek pereiben elsõ, nem nemesékében 2. fokon biráskodnak - francia rendi képviselet - papság, nemesség, 3. rend (polgárság, szab parasztság) - rendi gyülések fajtái: - általános rendi gyülés (États Généraux) - elõször: IV. Szép Fülöp 1302-ben (cél: pénzügyi támogatás a pápa ellen) - 1357-es ordonnance igéri: - rendszeres összehivást - gyülés által választottak befogadását a tanácsba

- hadi adó beszedésének és a kiadások ellenõrzésének joga (15.sz: állandó hadiadót szavaz meg a gyülés) - egyházi, világi fõurak: névre szóló, városok: kollektiv meghivó (késõbb: vazallusok és parasztok képviselõi is, követek: "panaszfüzet"-et kapnak = követutasitás) - 3 kuriában rendenkénti ülés - hatáskör: tanácsadás (1439: lemondás az adómegajánlás jogáról), trvhozás: soha - notables (elõkelõk) gyülése - tagjait a király hivja meg (mind3 rendbõl) - együttes tanácskozás - hatáskör: mint ált. rendi gyülés - egyes rendek külön gyülései - jelentõs: papságé (10 évente, állandó jelleg) - tartományi rendi gyülések - ált. szabad parasztság: 0 képviselet - helyi szokásjog összegyüjtése - helyi igazgatás, e célra adómegajánlás - király felé kérések, panaszok Az abszolutizmus állama - 16 sz-tól rendi intézmények szerepe csökken (csak klérus gyülése marad fenn) - királyi tanács -

szekciói (Államtanács, Kérvények Kamarája, Titkos Tanács): állandó jelleggel müködnek - késõbb kzp-i szervek önállósulnak kiválva a királyi tanácsból, élükön: államtitkárok - igszolg legfõbb vezetõje: kancellár - pénzügyek tisztvis-i: fõintendánsok (felügyelik a Számadási Kamarát: adók és közmunkák irányitásának kzpja) - kamara: szakemberek, merkantilista gazdpol 17 - vidék: rendészeti igazgatás, intendánsak kiküldése (utasitási jogkörrel + helyi itélkezõ joghatóságok elnöki tisztségét magukhoz vonhatják) - állami igszolg legfõbb õrei: királyi birtokügyeket intézõ ügyészek (procuratorok). Vád képviselõi, gyámügyi és kegyes alapitványi ügyeket, egyetemek jogi oktatását felügyelik - policiális tevékenység kiterjesztése A virágzó feudalizmus joga - jogforrások - szokásjog (frankoknál törzsenként, franciáknál T-nként, rendenként), T-i széttagoltság - mgnjogkönyvek (összegyüjtött

szokásjog) - elsõ: 13.sz Normandiában - néha csalás (király trv-inek mondja az iró) pl: Szent Lajos trv-i (1270) - Philippe de Beaumanoir: Beauvais tartomány szokásjoga (1280) - 1454: király utasitása bailliknek és sénéchaloknak: körzetük szokásjogát irják össze - rj hatása D-Frao-ban + egyetemeken keresztül - királyi jogalkotás - kiváltságlevelek (privilegia) - trv-k (ordonnance) - elõkészités: fõurak, jogászok tanácsai - vélemény: rendek gyülései - addig tilos végrehajtani, amig ki nem hirdetik (parl-nek beiktatják) A birtoklási és vagyonjogi viszonyok - földtuljogból hatalmi és egyéb jogosultságok - kettõs kötöttség: allodium (nemzetségi) és feudum (hübérjog) - trv-s öröklés utján háramlott õsi vagyon elidegenitése szigoru: - fel kell ajánlani adásvételre a közös õstõl származó atyafiaknak - 13sz-tól: bármelyik rokon visszaválthatja az elidegenitett birtokot (retrait lignager), ha a vevõnek megtériti a

költségeit - csak harmadát, v. ötödét ajándékozhatja el, ill hagyományozhatja - lemenõk hiányában arra az ágra száll, ahonnan származott - magvaszakadt család vagyona: adományozó hübérur - szerzeményi vagyon: szabad rendelkezés (ha nem, és meghal: õsi vagyon lesz) - kettõs, v. osztott tul elmélete - dominium directum: hübéruré - dominium utile: vazallus - hübérbirtok (feudum, nemesség kezén) - azért szolgál a vazallus, hogy birtokot kapjon (gyakran megszegett eskü, szolgálatok teljesitése) - esküszegés: birói itélet alapján hübérvesztés (commise) 1 évre, v. akár életfogytiglan is - örökletes lesz - örökös hüségeskü + illeték (relief) a hübérurnak - hübérur leányörökösnek férjet választhat, kiskoru örökös felett gyámság - elsõszülött fiu örökli a nagyobbik részét - 13sz-tók katonaképes személyek a vételár ötödét kitevõ illeték fejében eladhatják - bérbirtok (censive, parasztság müvelése

alatt) - falusi szabad paraszt (vilain) földje használatáért fizet: - terményadót (cens) - vásárpénzt - különbözõ vámokat - robot + ajándék - banalité fejében illetékek - felette birói joghatóság a földesur - kötött jobbágy (serf): bármit követelhet a földesur - öröklés: illetékkel OK - eladás: vételár tizenketted része illeték - kötelmi jog: fejletlen - adásvételi megállapodás tul-t keletkeztet, de formalizmus = reálkontaktus (traditio kell), szerzõt beiktatják a tul-ba (investitura) - 13.sz: konszenzuál szerzõdések is érvényesek A francia büntetõjog és eljárásjog - bosszu és mgnharc, mellette compositio (vagyoni elégtétel) - megtorló, elrettentõ büntetések - királyi hat. korlátoz: x személyek kivétele a bosszu alól, szerdától vasárnapig 0 bosszu + király 40 napja: mgnharc csak a szabályos hadüzenet után 40 nappal - 13 sz: aki egyszer birósághoz fordul, már nem használhat utána önsegélyt = állami

büntetõjog terjed - IX. Lajos: mgnharc, gyujtogatás tilos - 1357-es ordonnance: gyilkosok, gyujtogatók, nemi erõszak elkövetõi nem kaphatnak kegyelmet + önkényeskedõ, ill. engedély nélkül országot elhagyó nemeseket meg kell büntetni - eljárás: eredetileg vádszerü (lásd fenn), igazságtalanul döntõ biró bepanaszolható a magasabb hübérurnál - abszolutizmus: nyomozó elv, polgári és büntetõeljárás külön, fellebbezés lehetõsége (itélet, nem biró ellen), tortura marad 18 A francia abszolutizmus joga - királyi hat. felülkerekedik a rendi alapon tagozódó hübérek hat-n, ország egész T-n: igazg-i + bir-i irányitás - trv-k alkotásában királyt nem korlátozza a rendi gyülés - baillik és sénéchalok magukhoz ragadják a helyi hübéri bir-k feladatait, tortura-t rendelhetnek el - biráskodás T-n a korrupció ellen: XII. Lajos 1498-as ordonnance-a - nyomozó büntetõ eljárási jog, elrettentõ büntetések (tortura csak sulyos

bünügyekben) - titkosság, irásbeliség - nyomozás eredményét a királyi prokurátor záradéka összegzi - gyanusitott: 0 jog az information anyagába betekinteni - bizonyitási eszközök felhasználása megszoritva - 16 sz eleje: kzpi hat egész Frao T-n (királyi kormányzók által igazgatott provinciák). Legfontosabb jogforrás: ordonnance 1. trv - alattvalók jogviszonyainak szabályozására - párizsi parl-nek be kell lajstromoznia, v. tiltakozó feliratot (remonstrance) küldhet, ha jogellenesnek véli, de uralkodónak van személyes parancsára elrendelt kötelezõ belajstromozásiparancs-joga 2. cimzés és pecsét nélküli ordonnance-ok - uralkodói igazgatási aktusok (hadsereg, pénz, stb) - 0 belajstromozási jog - 1539. aug-i ordonnance: büntetõeljárás megröviditése (bir-i hatáskörök pontosabb elhatárolása, hivatali kötelesség az eljárás meginditása, védelem jogai korlátozva). Fejlõdés végsõ eredménye: 1670: Code Criminelle - 1685: XIV.

Lajos: Fekete Kódex (Code Noir): amerikai francia gyarmati T-k néger rabszolgáinak viszonyait rendezi + gyarmati kérdések (egyház jogai, házasságkötés, stb) Nem jogT, hanem x intézményre: rabszolgaságra irányul (- gyarmati T-k kormányzóit az uralkodó nevezik ki a rabszolgatartó fõnemesek közül, a gyarmatok a francia vidék mintáját veszik át) - 1539: büntetõ perrendtartási kódex - 1667: büntetõ perrendtartási trv (peres eljárás egyszerüsitése) - 1670: Ordonnance Criminelle (büntetõ eljárás és anyagi jog) - nyomozó rendszerü büntetõeljárás ált., irásbeli, titkos - kötött bizonyitási lehetõségek (teljes értékü: vádlott biróság elõtti beismerõ vallomása) - meghatározott kiszabható büntetés (de kinvallatás továbbél, elegendõ gyanujel esetén 2. kinvallatás is lehet) - 1673: Code Savary (kereskedelmi trv-k) - 1681: Code de la marine (tengeri kereskedelmi trv-k) - XV. Lajos idején 3 kodifikáció jellegü ordonnance (pl:

öröklési jog szabályozása) 7. A Német-római Birodalom állam- és jogfejlõdése A Római Birodalom felbomlása - népvándorlás - 395: kettészakadás - germán törzsektõl a limes biztositja a bir-t, egyesek szövetségesek (foederati) - hunok nyomására germánok a provinciák belsejébe nyomulnak - germánok: nemzetségi társ, nemzetségek (sippe), törzsek, törzsszövetségek. Családfõ, nemzetségfõ, hadvezér (király) Nép tized- és századK-be tömörül - germánok többször beveszik Rómát (410, 455) - 476: Bir. bukása - germán törzsek pusztulnak: vandálok É-Afrikában 533-ban (Belizár K-Római hadvezér pusztit), keleti gótok 552-re, hispániai nyugati gótok: arab hóditás - sikeres államalakulat: frankok A frank állam - száli, ripuári, moseli résztörzsek, vezetés: száli frankok - Meroving dinasztiából származó Chlodwig (481-511) - legyõzi az utolsó római helytartót Galliában - királyi dinasztia többi tagját kiirtja - frank

törzseket egyesit - alemannokat meghódit - felveszi a kereszténységet - élén: király (kormányzat, biráskodás, jogalkotás, hadügy) - vándorló udvar, udvarházak (Pfalz), élén Pfalzgrófok - 4 legfontosabb udvari méltóság: - marsall (istállók élén, majd királyi lovasság vezetõje) - pohárnok (királyi szõlõk, borospincék felügyelete) - kamarás (királyi pénzügyek irányitója) - étekfogó mester (királyi udvartartás élén, majordómusz állását is betölti) - irásbeliség: kancellária, eredetileg referendáriusok vezetik, késõbb egyházi személy lesz a fõkancellár (sokáig a mainzi érsek) - 751: Pippin majordómuszt (Karoling dinasztia) pápai áldással és felkenéssel királlyá koronázzák - Nagy Károly (768-814) - hadjáratok szászok, longobárdok, bajorok felett, avar és spanyol végekre - 800 dec 25: III. Leo pápa császárrá koronázza (0 felkenés = 0 szentség, bizánci császár csak 812-ben ismeri el) - frank bir.

fokozatosan grófságokra oszlik, élén: király bizalmasa (bir, igazg, katonai feladatok) Kzpi hat gyengül = örökletes lesz = széttagolódás 19 - határok mentén: határõrgrófságok, õrgróf (Markgraf) hat-a nagyobb a katonai egységek miatt - T-i egységek ellenõrzésére: missi dominici (királyi küldöttek) 1 világi és 1 egyházi (bir-i funkció is) - kisebb igazg-i ügyek: század- és tizedK-k tisztvis-i - I. Jámbor Lajos 817, 829: fiai között felosztja birodalmát, azok 833-ban lemondatják - 843 verduni szerz: I. Lothar, Német Lajos, Kopasz Károly - K-i frank T: 911: kihalnak a Karolingok, a németek a frank Konrádot, majd 919-ben Henrik szász herceget választják királlyá A német-római térség államszervezete. A birodalom - ny-i fele francia uralom alá - németalföldi és svájci T-k de iure 1648-ban válnak ki - É-Olasz T-k nem kapcsolódnak szervesen - végig cél a Drang nach Osten - Bir. uralkodója: választják (eleinte

nemzettségbõl) - 1356: választójogosultak: 7 válfejedelem - mainzi érsek (német kancellár) - kölni érsek (itáliai kancellár) - trieri érsek (burgundi kancellár) - rajnai palotagróf (étekfogó) (1623-48: a bajor herceg) - cseh király (pohárnok) - szász herceg (fõmarsall) - brandenburgi õrgróf (kamarás) - pápa a német királyt koronázza n-r-i császárrá (= gyakran Itáliai hadjáratok = tartományok erõsödnek) - szubordináló két kard elmélet (invesztitura harc ideológiai megjelenése) - pápaság elmélete - két univerzális hatalom: világi és egyházi kard - Isten két kardot adományozott a pápának, aki az egyiket a császárnak adta - német fél: két hatalom egyenrangu (koordináció két kard elmélet) - Isten közvetlenül a császárnak adta az egyik kardot - pol-i egyenjoguság mellett protokolláris kötelezettségek: császár találkozáskor zablán vezeti a pápa lovát, ill. tartja a kengyelt - 1338: Constitutio licet iuris (Bajor

Lajos): német királyvál. nem igényel pápai megerõsitést - 1356: Aranybulla - német királynak császárnak kell lennie - a választás összehivása és vezetése a mainzi érsek joga, övé az utolsó szavazat leadásának joga is - többséggel történõ választás, felerészt meghaladó jelenlét kell - válfej. is választható - válfej-k T-i nem megoszthatók - válfej-knek külön jog - elsõ világi válfej: cseh király - utolsó római császárkoronázás: 1452 (III. Frigyes) - belsõ béke megzavarása: mgnháboruk, polgárháboruk, kettõs választások, dinasztiaváltások, ellenkirályok (1254-1273: nagy interregnum), végül Habsburgok szerzik meg - államhat. szimboluma: - német király: egyfejü sas - német császár: kétfejü sas A birodalom szervezete - Bir-i gyülés - részvétel és szavazás joga: bir-i rendiség - lovagok 15. sz-ban érik el - 51 bir-i város a nagy interregnum után - vál. után elsõ gyülés: Nürnberg, egyébként mindig bir-i

város - 16-18 sz: - válfej-i kollégium: 7 válfej. - fejedelmi kollégium: 204 bir-i rend - egyháziak csoportja - 76 egyházi bir-i rend - személyes szavazattal 25 püspök, 8 apát, 2 lovagrend képvis-e - 41 fõpap 2 kollektiv szavazattal (rajnai és sváb csoport) - világiak csoportja - 128 világi bir-i rend - személyes szav-i joggal 29 fejedelem - 99 gróf és báró kuriális szavazattal - vesztfáliai, wettrauer, frank, sváb - városi kollégium: 51 bir-i város - rajnai csoport: 14 - sváb csoport: 37 - császár hivja össze - határozat: 3 kollégium konszenzusa + császári hozzájárulás - kuirákon belül: szótöbbség elve (kurális szavazat = 1) - tárgyalások: 1. császár propoziciói, 2 mainzi érsek vezette tárgyalások 20 - döntési sorrend: válfej - fejedelmi - városi - császár v. szentesit, v visszautal - vallási ügyekben: katolikus és prostáns rendek külön tanácskoznak - zárásként határozatokat a recessus imperii foglalja össze -

1663-tól permanens ülésezés Regensburgban - hatáskör: elvileg korlátlan, de gyakorlatilag alig dönt - Udvari Tanács - Bir-i Kamarai Biróság (Reichskammergerichtshof) - ülnököket (accessores) a császár a bir-i rendekkel egyetértésben nevezi ki (fele jogvégzett, fele nemes, késõbb utóbbi is jogvégzett) - Speyerben, majd 1693-tól Wezlar-ban - elsõ fokon: birodalomközvetlenek ügyei - legfelsõ fellebbezési fórum polgári ügyekben - verseng a bécsi Birodalmi Udvari Bir-gal - kánonjogi per szerinti eljárás - alapjogok: birodalmi irott jog, rj, kánonjog, Libri feudorum (+ tartományi irott és szokásjog) - reformáció hatása - 1517 okt 31 Luther a wittembergi várkápolna kapujára 95 pont - belsõ háboruk, parasztháboru = kzpi hat. gyengülése - 1555 augsburgi vallásbéke: cuius regio eius religio, de kivándorlás joga biztositott - ellenreformáció a 30 évesháboruhoz vezet - 1648 vesztfáliai béke (protestánsok Münsterben, katolikusok

Osnabrückben irják alá): reformátusok egyenjogusága, birodalmi rendek szövetséget köthetnek külföldi hat-kal (császár és bir. ellen nem irányulhat), vallási kérdésekben paritás - reformkisérletek - Staufok dinasztiaalapitási kisérlete - luxemburgi Károly reálpol-ja - 1495: bir-i reform, rj recipiálása - 6, majd 10 birodalmi K kiépitése (végrehajtás, katonai fel) - birodalmi adó és állandó korm: hatástalan - 1532: Constitutio Criminalis Carolina: büntetõjog és eljárás reformja A Német-római Birodalom széttagoltságának alapvetõ okai - nem örökletes monarchia, hanem feltételekhez kötött választás = választási kapitulációk (császár hatáskörrõl mond le), ennek hatására utódot választhat - hadipajzsrendszer: hübéresem hübérese nem az én hübéresem = belháboruk - adománykényszer: az uralkodóra háramlott hübérbirtokok 1 év és 1 napon belül el kell adományoznia - trvhozási, majd regáliák sulypontja:

tartományok - birodalmi biráskodás: tartományi privilégiumok - privilegium de non evocando: tartományfej, alattvalóját elsõ fokon csak a tartomány bir-a elé lehet idézni - privilegium de non appellando: fellebbezni csak a tartomány felsõbir-aihoz lehet - dinasztiaváltás, utazó udvar = állandó centrum csak késõn alakul ki, helyette részkzp-k - invesztitura harc = energiaveszteség (vö. anglikán egyház, avignoni fogság) + reformáció is megoszt - tartományok megerõsödése - birodalmi rendek államhat-hoz hasonló uralma a territórium felett (nem személyi elv) - tartományurak helyzetét szilárditja II. Hohenstaufen Frigyes 2 trv-e: - 1220: Confoederatio cum principibus ecclesiasticis - 1232: Satutum in favorem principum - válfej-k országa oszthatatlan, primogenitura alapján öröklés, aki ellenük támad: felségsértés, regáliák illetik meg õket, független felsõbir-ik vannak, 1555-tõl ius reformandi (tartomány vallásának meghatározása),

1648: szuverenitás fogalmát rájuk is kiterjesztik = 1800 szuverén lesz Poroszország - 1701: porosz királyság (brandenburgi õrgrófság + lovagrendi porosz tartományok) - brandenburgi õrgrófság - 12 sz: Medve Albert kapja hübérbe (askaniai dinasztia) - õrgróf birodalmi fõkamarás, és válfej lesz - 14 sz: Wittelsbachok és luxemburgi ház felváltva - 1415: nürnbergi várgrófé lesz = Hohenzollern-dinasztia megérkezik - 1450: hübéri függés megszünik Magdeburgtól - kzpi hat megszilárditása: berlini kamarai bir. (1516), titkos tanács - 1618: egyesités - német lovagrend - 12.sz végén alapul - élén: nagymester, 5 méltóságviselõ, nagykáptalan - tartomány élén: tartományi komtur és káptalan, várakban: komtur - 13 sz: letelepedés a porosz térségben, 14sz: kzp Marienburg lesz - harc a lengyel királysággal (1410: tannenbergi katasztrófa, majd 2. toruni béke: Tveszteség, lengyel hübéres lesz a rend) - 1525: a nagymester szekularizálja a

lovagrendi T-t, mint porosz hercegséget - 1660: szuverén lesz - 1701: porosz királyság - fejedelmi absz. - II. Frigyes: fénypont 21 - militarista jelleg, folyamatos expanzió - nemesi (junker) tisztikar, nagy létszám - 90% katonai kiadás - expanzió és mediatizálás (szuverén birodalomközvetlen T-k nagyobb államokba való bekebelezése) = 11x-esére nõ, 1807: csökken, 1866: egyesitõ háboru után nõ - porosz nemesség: hivatalnoki kötelességtudat, gazdálkodó ügyesség, korszerüsités iránti fogékonyság - nagyfoku vallási tolerancia A Habsburgok tartományai - Ausztria: elsõ dinasztiája: Babenbergek (976-1246), 1282-tõl Habsburgok - tartományok között laza kapcsolat az 1500-as évekre - kiterjedt házasságkötések - cseh és magyar királyság feladata: török elleni védelem - spanyol trónra kerülõ utódok: birodalmi pol elõtérbe - tartományok összekötése: kzpi hatóságok (Kamara, Haditanács), részben közös jogrend, 1749-ig rendi

államok monarchikus uniója, 1848-ig differenciált föderalizmussal rendelkezõ monarchikus állam (ált trv-k, szervezeti reformok) - állandó hivatali személyzet, utasitások, folyamatos müködés, kollegialitás: Udvari Kamara, Udvari Haditanács - Mária Terézia idején (1740-1780) Szilézia elvesztése után több reform: - Házi, Udvari és Államkancellária és az Államtanács felállitása (1760) - tagolt kzpi dikasztériumok - Oberste Justiz-Stelle - II. József idején - egységes szabályozás - közig-i norma - képzett hivatalnoki kar - utódok konzerválják az Osztrák Császárság (1806-tól) viszonyait - ferenci reakció: gyámkodó államgépezet - Metternich: szent szövetségi rendszer A városok - szervezeti, jogi autonómia (önálló szervezet kiépitésének joga, tisztvis választás, saját rendészet és pénzügyek) - önálló városi jog (autonóm városi jogalkotás, biráskodás joga) - városállamok (Genova, Velence, Hamburg) - Németo: 1.

szabad és birodalmi városok - közvetlenül a császár alatt - széles ÖK, birodalmi gyülésen részvétel 2. tartományuri városok - csak tartományfejedelem alá rendelve - tartománygyülésen részvétel - privilégiumok - közük kitünik: püspökvárosok 3. földesuri városok - szolgáltatások, földesur tisztjeinek felügyelete - korlátozott biráskodási jogkör - ÖK-ért harc: kommunaküzdelmek - jogállást szimbolizáló külsõ jel: városfal, oszlop, pallos - önálló funkciók: városfalak karbantartása, rendészet szabályozása (piaci rend, céhek élete, épitészet, tüzrendészet, városi bevételek biztositása, járványügy) - tagolt szervezet - élén: polgármester, mellette testületi szervként szenátus, és külsõ tanács - absz: gyámkodás alá veszik - céh: valamely kézmüves foglalkozást, ipart gyakorló személyek érdekvédelmi testülete a városon vagy egy meghatározott igazgatási körzeten belül. (érdekvédelem, nyersanyagárak

és munkabérek maximálása, áru árának minimumát is elõirják, tisztességtelen verseny kiküszöbölése, belsõ piac uralása, városvédõ funkciók) - korporáció (kamara): kereskedõk vagy értelmiségi foglalkozást üzõk érdekvédelmi testülete (pénzváltóügylet szabályait itt alakitják ki, kereskedelmi, gazdasági társaságok alapjai - városok kifelé: szövetségek, legjelentõsebb: Hanza - jelentés: gilde - Bréma, Hamburg, Lübeck vezetésével - É-i és K-i tenger kereskedését monopolizálják - jelentõs hajóhad - Hanza-gyülések: kötelezõ erejü határozatok - 1669: utolsó Hanza-gyülés, feloszlás Az uradalmak - bir-i, igazgatási, földbirtokosi, jobbágy személyével rendelkezõ funkciók egysége - árutermelésre átállást a földesur irányitja (robotoltatás, 2. jobbágyság) - fõleg Elbától K-re 22 - birtokigazg szervezete - élén: jószágigazgató, ügyészek, kasznárok, ispánok, irnokok) - jobbágy szolgáltatás

változó: termény, pénz, munkaerõ - telek kiegészül haszonvételekkel (erdõ, legelõ) + földesuri jogok (vadászat, szeszfõzés, vám) A faluközösség (Mark) - falusi termelés irányitása, mindennapi rend megszabása, szokások kialakitás - szankciók: verbális elitéléstõl a kiközösitésig - belsõ ügyek intézésében nagyobb szerep: módos telkesgazdák - viszonylagos védelem államhatalomtól, átvonuló zsoldosoktól, földesuri intézõktõl - É: rendi állást szereznek (de ált. földesuri hat alatt állnak) - 19sz: modernizáció sok helyen fellazitja a paraszti közösségeket Jogforrások a német térségben - szokásjog - érvényesülhet egy-egy régióra, tartományra, országra kiterjedõen - vitás esetekben idõs férfiak döntenek - magyarázhatja, kiegészitheti, leronthatja az irott jogot - gyakran feljegyzik õket (barbár népjogok rögzitése: Weistum) - barbár jogkönyvek - népvándorlás és államalapitás közötti korszak

feljegyzései - NY-r-i Bir. vulgárjoga és törzsi jog vegyül - törzsenként tagolódnak (leges barbarorum) - ha a romanizált lakosság életviszonyait célozták meg: leges romane barbarorum - nyugati gótok: Codex Euricianus (5.sz) - frank királyok: Lex Salica - Lex Burgundionum - Lex Romana Wisigothorum - Edictum Rothari (7.sz): longobárdok joga - Lex Baiuwariorum (8.sz) - Lex Saxonum, Lex Frisionum (9.sz) - jell: barbár, rontott latin nyelv, ált. szankciók, mgnjogi szabályok - N-R-i Bir: tükrök (többszáz kéziratos példány): frank, sváb (osztrák tartományokra hat), szász tükör (Sachsenspiegel, 1230; alkotója: Eike von Repgow, 1180-1233. Jell: jogi közmondások, képszerüség Késõbb képekbe foglalják az irástudatlanok számára, pl: heidelbergi, v drezdai képes kézirat) Az irott jog - törvény (constitutio, lex, Ordnung) - partikularitás: legkisebb territórium ura is bocsáthat ki - 16sz-tól egész jogT-ket érintõ, szerkesztett TK-k - 1532: CCC

- Johann v. Schwartzenberg munkája - elõdje: CC Bambergiensis - inkvizitórius eljárás, büntetõ anyagi és eljárási szabályok - 1794: porosz Általános Törvénykönyv (ALR) - köz-, közig-, mgn-, büntetõ, perjogi normák - kazuisztika - privilégium - ált. jogi rend alól való kivételes szabályozás, egyes személyek, testületek számára különjog, kiváltság - ünnepélyes stilusu, diszes kivitelü, pecsétes okirat - császár, tartományur, világi v. egyház személy és testület állitja ki - statutumok - minden korporációt megillet belsõ viszonyainak szabályozásának joga, ha iurisdictióval is felruházzák, akkor kifelé is, pl: város - városi magistratus stautumai - városi biráskodás itéletei - diszes kötésü városi könyvbe foglalják - 15-16 sz-ban recipiálják a rj-t + nyomtatásban jelennek meg Az egyes jogterületek alapvetõ vonásai - egyházak joga - reformációig kánonjog (Gratianus foglalja össze a 12.sz-ban) - 16sz-tól

protestáns egyházak saját szabályai - hübéri jog - Libri Feudorumon alapul - hübéri bir-i eljárás elõirásait meghatározza - osztott tul. - tényleges birtoklás jogintézménye: Gewehre - büntetõjog 23 - kezdetben: önbiráskodás, vérbosszu - majd: compositio, majd állami büntetõhatalom - világi fenség, isteni felség, közrend, nemi erkölcs, élet, testi épség, tualjdon védelme - általános fogalmak (szándék, részesség, stb) Carolinától kezdve bontakoznak ki, jelentõs: Benedikt Carpzov munkássága - minõsitett esetek, gyakran tükrözõ büntetések - büntetõeljárás - akkuzatórius, majd inkvizitórius (utóbbi lehet generális: büncselekmény felmerülésétõl; speciális: x személy ellen) - polgári eljárásjog - Reichskammergerichtshof müködése gyorsitja a fejlõdését - elõbb "régebbi kamarai per" - 17sz-tól: "közönséges polgári per" - alváltozat: un. szász per (B Carpzov teremti meg) - gyorsabb:

állitásokat és válaszokat mindkét fél egyszerre terjeszti be (kamarai per: külön-külön) - aktamegküldés: bir. szakvéleményért fordul jogi karhoz, ülnökbir-hoz, v udvari bir-hoz; azt a megkeresõ bir saját itéleteként hirdeti ki, igy jogorvoslattal megtámadható 8. A nyugati szláv jogterület A cseh, lengyel jog szerepe a középkorban - a X. szd elõtt nem meghatározó Európában - jellemzõ a német bir.-i jog és a kánonjog átvétele és keveredése a helyi szokásjoggal Ezért marad önálló - megkésettség: pl egységes jobbágyság csak a XIV.szdtól van .Csehország: - udvari bíróságok döntései a szláv szokásjog alapján (ius bohemicum) - német betelepülés önálló tényezõ, saját joggal (ius teutonicum) - Szilézia: lengyel jog (ius polonicum) - emiatt többféle helyi (részleges) szokásjog alakul ki. Elsõ összegyûjtése a Majestas Carolina IV Károly alatt (1355), de ez tervezet marad, mert a fõurak saját joghatóságuk

korlátozását látták benne. - szokásjog fejlõdéssel párhuzamos a királyi jogalkotás (rendi privilégiumokat rögzítõ dekrétumok, pl. Luxemburgi János nagy kiváltságlevelei 1311-bõl) de ez nem képes egységesíteni a jogrendszert. - Formuláris könyvek (magyarázatok a bírói gyakorlat számára): - Kniha Rozmberska (XIV sz, eljárásjog) - Ordo Judici Terrae (XIV sz, eljárás-, büntetõ-, mgnjog) - A cseh országos jog kifejtése (1400) - Všehrd Viktorin Kornél kilenc könyve Csehország jogairól, bíróságairól és tábláiról 1500 körül - XIV sz.-tól nõ a városjog jelentõsége: német anyavárosjogok bevétele - XIII. sz-tól a cseh-morva bányajog fejlõdése = egész közép európai bányajog alapja - urasági jog: eleinte nem terjed ki a német telepesekre. Kedvezményeket a telepítõ (locator) és az uraság közti egyezségekbe foglalták, amikben rögzítették az átadott telekföld (mansus) méretét és akedvezmények lejárta utáni

szolgáltatásokat stb. A telepítõ a falu örökös bírája lett (Schultheis) - átfogó kodifikáció: Ulászló féle országrend (1500) - jelentõs a rendi jog A lengyel feudális jog jellegzetességei - kánonjog, hübérjog, észak német városok joga, rj közvetett hatása (krakkói egyetem), iratlan szokásjog szd :- XIV.sz: kifejlõdik az országos bíróság + cseh mintára szervezett sztarosztabíráskodás: segítik a jogegység léterjöttét - XIV. sz-tól általános az írásbeliség -Szok- szokásjoggyûjtemények: - Elblagi könyv (XIII.sz) - Leczyca szokásjoga (XIV.sz, nagy-lengyelo-i szokásjog) - Jan Laski-féle statutum (az 1505évi radomi sejm erõsíti meg) - rendi és királyi trvhozás hatályos anyaga - rendi kiváltságok dominálnak - másik fontos jogforrás: fejedelmi, királyi trvhozás - privilégiumok - nyugati mintájú immunitási rendszer (mágnások kezébe juttatja a birtokaik feletti teljes joghatóságot) - III. Kázmér - közpntosított

bíróságok létrehozása - 1346-1347 Wislicai- és Piotrkowi statutum kiadása - két országrész eltérõ büntetõ- magán- és eljárásjogi normái - elõbbi: kis-lengyelo-i nemesség gyülése - utóbbi: nagy-lengyelo-i nemesség gyülése - 3. fontos jogforrás: rendi jogalkotás - országos sejm és tartományi gyûlések egymástól függetlenül statutumokat ill. konstitúciókat alkotnak Fontosabbakat a nemesi demokrácia alaptörvényeinek tartják, pl: - Nagy Lajos kassai privilégiuma (1374): nemesség hat-a alatt álló jobbágytelkek adóztatása minimális; helyi nemesség töltheti be a tartományi közig-i tisztségeket - nieszawai statutum (1454): szökött jobbágyok városba özönlését próbálja akadályozni - piotrkówi statutum (XVsz): városellenes törekvések: nemesség számára vámmentes kereskedelem 24 - 2. jobbágyság megteremtésére irányuló törekvések (pl: felszámolják az 1 év, 1 nap határidõt, amig a szökött jobbágy nem volt

visszakényszerithetõ) - partikularitás: Mazóvia joga elkülönül, lübecki és magdeburgi jog szinte kizárólagos városjog lesz Jogfejlõdés a 16.-18 században, a feudális jogrend hanyatlásának a megjelenése a nyugati szláv területeken - feudalizmus átmeneti megerõsödése - jobbágykizsákmányolás sulyosabb formáihoz való visszatérés - földesuri árutermelõ gazdálkodás megjelenése - jogegységtörekvések elakadnak - soknemzetiségü monarchiák = önálló jogfejlõdések megtörnek, de partikuláris jog visszaszorul A cseh-morva jog a Habsburgok alatt - alap: Ulászló-féle jogrend (irásba foglalt szokásjog + rendi jogalkotás), rendek célja ennek konzerválása - más jelentõs tényezõ: recepció, városi jog, bányajog - 16 sz: Prága és Brünn vezetése alatt városi jog alakul ki, cél: rendszerbe foglalása - 1523: cseh rendi gyûlés bizottságot bíz meg egy egységes városi jogkönyv megalkotásával (nem lesz belõle trv) - 1579: ogy

elfogadja Koldini Krestan Pál tervezetét A Cseh Királyság városi joga címen (1680-ban, 1698-ban és 1706-ban Habsburg trvek kiegészítik) - 1548 I. Ferdinánd megalapítja a prágai fellebbviteli bíróságot (döntéseiben a rj irányadó) - 16. sz-ra elavul a cseh-morva bányajog = rögzítik a jachymovói jogot = uj bányajog (= régi kutnahora-jihlavai bányajog hanyatlik) - Habsburg abszolutizmus - a jogalkotás az uralkodó kizárólagos joga = rendeleti kormányzás - földesuri monopóliumok kiterjesztése - állami terhek nõnek - röghözkötés (1650. évi pátens: cseh-morva és sziléziai földekrõl szököttek letelepitését tiltja idegen birtokon) - 1771-es sziléziai pátens: robotterhek szabályozása - királyi birtokokon raabizáció: parasztok némi földhöz juttatása + a kötelezettségek pénzbeli megváltása - 1781: röghöz kötés megszüntetése - tõkés termelésre való átálláshoz szükséges reformok - királyi jogalkotás fõ formái:

dekrétum, pátens, reszkriptum, resolutio - kodifikációs törekvések: - 1707, 1708: büntetõjog egységesítése - 1712, 1723: városi jog ill. a váltójog egységesítése - 1768: Constitutio Criminalis Theresiana - 1781: polgári perjog egységesítése - 1786: magánjogi tvtervezet - 1787: Büntetõ törvénykönyv és büntetõ eljárásjogi kódex - folyamatosan kialakuló háromfokozatú bírósági rendszer. Élén a legfelsõbb bíróság (Oberste Justizstelle), mint semmitõszék A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság idõszakában - rendi jogalkotás domináns tényezõként él tovább (trvk: konstituciók) - egységes jog megteremtése lehetetlen, a tartományok külön-külön foglalják írásba szokásjogukat (cél: köznemesség megszerzett jogainak rögzitése) - 1529, 1566 és 1588: az elsõ, második és a harmadik litván statutum - 1576: Mazóvia szokásjogának összegyüjtése - 1598: Krakkó környéki, kis-lengyelországi szokásjog ill. a porosz

területi jog rögzitése - 17.sz: A liberum veto teljesen megbénítja rendi jogalkotást (trv elfogadásához követek teljes egyetértése kell) - 18.sz: reformmozgalom: cél a jogegység - 1764: konvokációs ogy.: törvénykezési reformtervezetek (megbuknak) - 1768: lengyel nemesség kardinális jogainak rögzítése (kizárólagos ingatlanbirtoklási és hivatalviselési jog, földesuri joghatóság, kivéve: halálos itélet, - 1776: Zamoyski-féle ptk. tervezet (reakciós erõk elutasítják) - 1791: Alkotmány (hiányos: nem szünteti meg a jobbágyságot, teljes polgárjog csak királyi városok lakóinak, stb) - 18 sz: bírósági rendszer válságban - birói önkény, jogbizonytalanság - 1573 óta minden nemes rendelkezik vérhatalommal 9. A bizánci-szláv jogterület A bizánci jog - jellemzõ: - a rabszolgatartó római jog továbbélése a nagy császári tvkönyvek, elsõsorban a Iustinianusi kodifikáció alapján - összefonódás a keleti keresztény egyház

jogával (nomokánon) - 6.sz: görög lett a hivatalos nyelv = latin nyelvû jog használhatatlan - iszaurai dinasztia császárai reformálják meg a jogot. - 726: Eklogé 25 - görög nyelvû tvgyûjteményt - elhagyja a Corpus Iuris elavult elemeit - megtartja a rendszert - átveszi a használható jogintézményeket - feudális jog elemeinek bedolgozása - szabályozza a büntetõ- és magánjogi viszonyokat - 8.sz: Eklogé kiegészitése: mezõgazdasági- (szláv elemek), katonai- és tengerészeti törvényalkotás - 9.sz: (makedón dinasztia ideje): Prokheiron (törvények gyûjteménye) - összefoglalja a keresztény egyház jogának alapjait - büntetõ-, mgn-, eljárásjog uj rendszerezése - cél: biráknak utmutatás - Epanagogé: újabb trvgyûjtemény (cél: biráknak utmutatás) - 887: Baszilika (Bölcs Leó) - legnagyobb tvgyûjtemény (60 kötet) - cél: jobbágytartó nemesség hat-nak megszilárditása - 10 sz: Baszilikát kiegészítõ Novellák - jogforrás

még: krüzobulla (aranypecsétes oklevél), kiváltságokat biztosit - egyházi kánonok és világi trvhozás egyeztetése (nomokánon) - 9.sz: Phótiosz pátriárka Szüntagma c gyûjteménye (római magánjog + bizánci császári jog + zsinati kánonok) - társ-ak feudalizálódása: - szabad telepes parasztság adózik, katonáskodik - feudális földtul.rendszer - thémarendszer - thémák élén álló sztratégoszokból és katonáskodó telepesekbõl (nem mindbõl) kialakul a birtokos nemesség, a többi telepes jobbágysorba süllyed - uralkodói földadományozás (próniarendszer) terjed - házassági- és családjog: egyház trvei az irányadók (házasság ill. eljegyzés egyházi szertartás keretei közt stb.), öröklési jogban: rj - büntetõjog, büntetõ peres eljárás (IX-X. sz): - nyíltjogegyenlõtlenség (tettes/sértett vagyon ill. jogi helyzete irányadó) - bûncselekményeket tárgy szerint csoportosították: állam- vallás- vagyon- erkölcs- és élet

elleni - különösen kegyetlen megtorlási rendszer - nyomozóelvi eljárás és az írásbeliség érvényesül - torturával beismerõ vallomásra kényszeritenek A bizánci jog a hanyatlás idõszakában - jogi konzervativizmus (alap: Baszilikák és Novellák) + egyházi és világi jog összefonódása jellemzi - 11-14.sz: fontossá válik a jogtudomány: - keresztény papság és világi jogászok értelmezik a Baszilikát az új viszonyok szerint = kommentárok a jogalkalmazók számára - 1345: Hexabiblosz (hatoskönyv) (utolsó nagy jogforrás) - Harmenopulosz, thesszaloniki jogász mûve - rögzíti és rendszerezi a Baszilikák óta történt változásokat + a büntetõ- és mgnjogi viszonyokat - nomokánonok fejlesztése: - a zsinati törvények helyett a 11. sz-tól a patriarchák kánoni levelei + joghézagot rendezõ spec itéletek - 12.sz (Komnénosz-császárok): nomokánonok hivatalos gyûjteménye. Alapján: - orosz T: utmutató könyvek - 1335: Vlasztarész

Mátyás szerzetes Szüntagma c. kánonjogi jogkönyve (Balkán-fsz-en élõ népek számára) A keleti szláv feudális jog - bizánci-szláv kulturális kapcsolatok hatása - K-i keresztény egyház: fejlett egyházi jogéletet hoz - 3 nagy korszak: - kijevi Oroszo. - részfejedelemségek kora - moszkvai kzpositás kora - 1. jogforrás: kijevi orosz állam tevékenysége, 11 sz: Russzkaja Pravda (elõzmény: korai fejedelmi tvhozás, bírói gyakorlat, szokásjog) - Russzkaja Pravdának három változata ismert - rövid (kratkoj redakcii): 11.sz - egy Jaroszlav idején keletkezik - szokásjogi elemek - vérbosszu fennmaradása (v. compositio) - Jaroszlavicsok kiegészítik - fejedelmi tiszviselõk védelme - nyílt jogegyenlõtlenség - vérbosszu tiltása, kötelezõ vagyoni elégtétel - bõvített (prosztrannoj redakcii): 12.sz - elõzõ rendszerezettebb változata (büntetõjog, biráskodási normák rögzitése) - Vlagyimir Vszevolodovics Monomah törvényei - földtul védelme

26 - rövidített (szokrascsennoj redakcii): 15.sz - elõtérben: büntetõjogi viszonyokat - sok magánjogi viszonyt is rendez. - 2. jogforrás: egyházi szabályzatok - keresztény papság Bizáncból hozta a fejlett családjogot ill. kánonjogot (meghonosodik a nomokánonrendszer) - utmutató könyvek készülnek a jogalkalmazás számára (nomokánonok mellett büntetõ- és mgnjogi normák is) - mongol hódítás alatt nem fejlõdik ugyan a jog, de érvényben marad - kivéve: a Novgorod-Pszkov-féle bojárköztársaságok joga fejlõdik = Szudnaja Gramota joggyûjtemények = fejlett büntetõ és magánjog, európai színvonalú öröklési és kötelmi jog - nagyfejedelmek és részfejedelmek közötti szerzõdések: jogforrásokká válnak (tatárok is elismerik): okleveles jogbiztositás gyarapodik - tatárok kiûzése után jogi széttagoltság. Bizánci tvek behozatalával igyekeznek egységesíteni a jogrendszert Korlátozza a helytartók jogait és a helyi

szokásjogokat. - moszkvai központosítás = jogforrások fejlõdése = új tvhozási formák: ukáz - III. Iván trvkönyve, az I Szugyebnyik (1497) - kzpositott államhatalom megerõsitése - jogegységre törekvés, uj reformnormák - jobbágyok feletti földesuri hat. megerõsitése - korlátozza a jobbágyok szabad költözését (Jurjev-napi költözés) = elõsegíti a dvorjansztvo fejlõdését - 15-16. sz: több egyházi zsinat: K-i keresztény kánonjog anyagának átalakitása A keleti szláv jog jellegzetességei - kijevi állam: szokásjog a meghatározó (vagyoni elégtétel vérbosszu helyett) - fejedelmi itélkezõ hat: szokásjog alapján (törzsi elõkelõkkel, fejedelmi kisérettel) = késõbb fejedelmi tanács - irott történelmi kutfõk is: orosz-bizánci szerzõdések (büntetõ- és mgnjog) - súlyos büntetésekkel védi az új vagyonjogi viszonyokat. = megszilárdulnak a nagybirtokosok - bojárok (votcsinnyikok) örökíthetõ földtulajdonjoga - egyház is

votcsinatlajdonos - votcsinabirtok szerzésének módjai: öröklés, adományozás, elbirtoklás - szabad átörökíthetõség nem jelent végrendelkezési szabadságot - hadi szolgálat fejében kapott birtok: pomesztyebirtok - létfenntartást szolgál, nem örökíthetõ = megmaradnak a nagy fejedelmi birtokok. - nem alakul ki a nyugatihoz hasonló hûbéri rendszer - jellemzõ a kezdetleges kötelmi jogi rendszer, mivel nincs igény a fejlett bizánci átvételére. Ált: 0 írásbeliség, Kivéve: Novgorodhoz ill Pszkovhoz hasonló városokat - bõvített pravda: fizetésképtelen személyek elzálogosítása (zakup), jobbágyok cseréje, ill. adás-vétele - fejletlen áruforgalmi viszonyok - házassági és családjogi viszonyok: - egyházjog (nomokánonjog) alapján - házasság jog szerint felbontható - házasságkötés érvényessége korhatárhoz kötött (12-14 év), felek akaratán alapszik - atyai hatalom és a gyámság intézményei - hozomány - trves öröklés:

legkisebb(!) fiúgyermek a kedvezményezett, majd leányág, késõbb kötelezõ "leánynegyed" (Eckhart). A votcsina elidegeníthetõ a nemzetség hozzájárulásával (elõvásárlási, ill. visszaváltási jog a nemzetségnek) - végrendeleti öröklés sokáig nem jut érvényre (kézjegy + tanuk kellenek) - büntetõjog - kegyetlen megtorlások (csonkitás) - bûncselekmények tárgy szerinti osztályozása (uj: állami szolgálatban elkövetett büncselekmény) - perjog: - sokáig megmarad a vádelvi eljárás dominanciája - közösségi jellegü nyomonkövetés, falu kollektiv felelõssége - felek egyenrangúak (kivéve: szolgarendûek) - bizonyitás: eskü, istenitélet, párbaj - állandó szervek: - prisztáv: perbe hiv - irnok (gyják) - végrehajtók - változások: jártasság, fellebbezés, nyomozó eljárás (szüszk) Jogfejlõdés a soknemzetiségü birodalom kialakulását követõen - 17sz: jogegység megteremtésének feltételei - meghatározó: cári

abszolutizmus trvhozása - 16-18sz 3 fejlõdési szakasza: - virágzó feudális kodifikált rendszerek kialakulása - absz. által végrehajtott jogi reformok - feudális jogrend válsága - IV. Iván trvkönyve: II Szugyebnyik (1550) - cél: trvkezés egységes rendje - szokásjog nem alkalmazható, ha nincs szabály = cári rendelet a prikázoknak (ukáz). Ukaznyije knyigi: folyamatosan vezetett könyv, melybe bevezették az ukázokat 27 - Sztoglav (1551): a zsinati tvhozás rendezése - Fjodor Ivanovics cár tvkönyve - árutermelõ földesuri gazdaság viszonyaihoz alkalmazkodik - Szvodnij Szugyebnyik (1606-1607) - cél: szolgáló nemesség birtokjogi igényeinek készélesitése, örökös jobbágyság megteremtése - Szobornoje ulozsenyije (1649): orosz feudális jog elsõ nyomtatott forrása - központosítás - perjogban általánossá teszi az inkvizitórius eljárást - robotrendszeren nyugvó földesuri gazdaság védelme - kegyetlen büntetõjogi megtorlás - állami

érdek sérthetetlensége - Ulozsenyije kiegészitése: Uj ukázcikkelyek - új kereskedelmi szabályzat (1667) - I. Péter reformintézkedései: - pénzügy, hadi, közig. reformok - parasztok feletti földesuri hat-t szabályozása - bányaprivilégium, Manufaktura Kollégium szabályzata (1719): ipari üzemek tulajdonosa szabadul a földesuri függés alól - 1721: robotmunka használható a kereskedõk által is - jogalkotási formák: - ukázok - usztávok: kzpi államszervek ügykörének ált. szabályozása (ügyviteli szabályzat, reglament, generalnij reglament) - manifesztum - alapítvány (ucsrezsgyenyije) 10. Délkelet-Európa középkori jogrendje A korai szláv államok - balkáni szláv államok Bizánc fejlõdésével párhuzamosan alakulnak - 7sz: bolgár állam alapja: Duna-menti 7 szláv törzs szövetsége - 8sz: Bizánc elismeri a bolgár államot - 811: bolgárok Krum kán vezetésével ütnek Bizáncot - 865: Borisz fejedelem idején bulgárok felveszik a

kereszténységet - elsõ bolgár cárság: Simeon halála után földesurak harcai, majd átmenetileg megsemmisül - szerbek: 9-10sz: korai feudális állam, Caslav szilárdit - horvát törzsek: egy ideig frank fennhatóság alatt, majd törzsek egyesitése után: fejedelemség (Tomiszláv király is lesz) Bizánc és a Balkán-félsziget országai Bizánc - Bizánc: 10-11 sz: tetõpont - II. Bazileosz (976-1025): megdönti az elsõ bolgár cárságot - keleti kereszténység terjesztése: befolyás - de: feudális urak (dünatoszok) önállósulása = gyengülõ hat., törököktõl vereség (1071, Manzikert) - 1081: uj dinasztia: Komnénosz (dünatoszok támogatják) - keresztes háboruk: Bizánc kereskedelmi poziciója gyengül, Bizánc meghóditása = 1204-61: latin császárság, görög államok (nicaeai császárság, epiruszi despotatus, trapezunti császárság), T-k Velencének - 1187: ujabb vereség, Bulgária függetlensége tartós lesz - Bizánc török adófizetõ

lesz, 1453: II. Mohamed felszámolja az államot = Isztambul lesz Bulgária - 9-10. sz: elsõ bolgár cárság a Duna menti 7 szláv törzsbõl II Bazileosz bizánci cs Számolja föl 1018-ban - 1187-tõl a 2. bolgár cárság - 13. sz: végére anarchia, tatár, majd török befolyás Széthullás (Ivan Alexander felosztja): Vidini despotatus, Dobrudzsa, bojárok helyi uralma Szerbia - Nemanja István (1159-1195) függetlenedik Bizánctól - 1220: szerb királyság (virágkor: 14.sz, Dusán István 1331-55) - 1389: rigómezei vereség = török uralom Román fejedelemségek - Bizánc ill. a bolgár cárságok uralma alatt állnak (+ önálló román kenézségek) - 1330: I. Bãsarab létrehozza a független Havasalföldi fejedelemséget -- 1359: Moldva felszabadul a magyar függésbõl - 1387-tõl: lengyel fennhatóság - 1418: Havasalföld behódol a töröknek, fejlõdik Mircea cel Batrin alatt - 15.sz: egész a töröké lesz A délkelet-európai feudális államok

jogfejlõdésének kezdetei Bulgár jog - 9sz: szokásjog háttérbe, helyette: trvalkotás (Krum kán trv-i: szigoru jog) - 10. sz: bolgár szokásjoggyûjtemény: Bírósági törvény az emberek számára - Eklogé alapján - büntetõjogi megtorlás elõtérben (kegyetlenség, nyilt jogegyenlõtlenség) 28 - kollektiv felelõsség, tálió - büncselekményeket nem osztják fel tárgy szerint - trv-s öröklés rendje elsõdleges - nyomozó eljárási jog nem általános a bolgár jogban - 12 sz: meggyengülõ Bizánc = önálló jogfejlõdés lehetõsége - patronatus intézménye, kiváltságok (kriszovulok) osztogatása - aranypecsétes oklevelek - fejlett bolgár jog alapja: fejedelmi jogalkotás, keleti keresztény egyházjog, nomokánongyüjtemények, szokásjog - 13.sz: nomokánongyûjtemény: Boril cár Szidonik-ja - török hóditás: mohamedán jog hatása, de megtürik a régi bolgár jogot Szerb jog - alapja: szláv szokásjog, bizánci trv-k, keleti keresztény

egyház joga - 13-14sz: államfõi jogalkotó tevékenység kibontakozása (bizánci minták) - 13-14sz: görög eredetü nomokánongyüjtemények terjednek el - 1349: Az igaz hitû István cár törvénykönyve - szokásjog + bizánci joganyag + államfõi jogalkotás - 1354: Dusán István kiegésziti - 0 családjog, 0 örökösödési jog, 0 kötelmi jog - feudális viszonyok megszilárditása (kiváltságok, tulviszonyok, kötelezettségek rögzitése) Havasalföldi és moldvai fejedelemségek joga - bizánci, magyar, lengyel jog hatása - román szokásjog (ius valachicum): lassu fejlõdés - bizánci nomokánonok elterjedése - 14 sz-tól: kiváltságok: átformálják a szokásjog anyagát - irott jog, joggyüjtemények: - 1452: Trîgovistei Právila - VI. Roman vajda parancsára - Szüntagma alapján - 1474: moldvai Pravila vel - szláv nyelvû právilák (16.zs-ban kezdtek elterjedni) - egyháziak körében keletkeznek - fejedelmi trvhozás kései megjelenése Közös

jellemzõjük: - erõs bizánci hatás mind a világi, mind a kánonjog T-n - trvek és nomokánonok alapul vétele ill. fordítása - keveredés a helyi szláv szokásjoggal - kegyetlenül szankcionáló büntetõjog - kereskedelem fejletlensége miatt a bizánci kötelmi jogot nem veszik át IV. A MODERN JOGRENDSZEREK 11. A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok - egyenlõtlen fejlõdés: egyes népek társ-a gyorsabban halad elõre - modern jogrendszerek elemei legkorábban Eu-ban jelentkeznek (Itália: 14-15. sz) - 16.sz: társadalmi munkamegosztás Eu fejlettebb országaiban, eredeti felhalmozás, érlelõdik a polgári forr - modern természettudományos gondolkodás + harc az egyház ellen: polgárság öntudatra ébred - tõkés termelés érdekei: kálvini reformáció (egyházszervezet: polg. közt minta) - elsõ polgári állam: Hollandia A modern állam és a jog kialakulása - kzpositás egy ideig segiti a polgárságot - árutermelés, kereskedelem,

hitelügyletek: uj jogintézmények, városi pol. jogviszonyai elkülönülnek - feudális és modern jog ellentéte, szükségszerü a társ-i forr. - elsõ polgári forradalmak: vereség. - elsõ polgári átalakulás megindulása: 1566 - Utrechti Unió: 1579, Németalföld gyõz, de csak 30-éves háboru után ismerik el. A rendek miatt azonban nem számolják fel a feudális jogot, csak rést ütnek rajta (tengeri kereskedelmek joga: tengerek szabadságát hirdetik) - inkább az áruforgalom, mint az árutermelés feltételeire hatott - angol, amerikai, francia polgári forradalmak, utánuk a kapitalizmus fejlõdésének békés korszaka: uj jogrend kiépitése - szabadversenyes kapitalizmus fejlõdésének 2 része: 1. korai polgári átalakulások (francia forr-ig) - kompromisszumos jellegü átalakulások (középbirtokos nemességgel való szövetség 2. klasszikus burzsoá jog korszaka (francia forr - 19 sz utolsó harmada) - francia forr: közvetlen elinditója a feudális

jogrend elleni támadásnak. (széles néptömegek szövetségei) - késõ polgári átalakulások eredményeként más jogcsoportok (közép- és kelet-Eu) - klasszikus állami alapelvek történelmi szerepe progressziv - nagy jelentõségü a francia-olasz felvilágosodás (hanyatló feudális jog birálata) - népszuverenitás, hatalommegosztás, népképviselet, parlamentarizmus - végrehajtó hat. felelõssége, törvények uralma, jogegyenlõség - alkotmányosság tana 29 - szuverenitás tana a 16. sz-tól terjed, az állami kzp-ositást segiti - 17.sz angol gondolkodók: parlamenti szuverenitás elmélete - 18.sz: Rousseau, Montesquieu: népszuverenitás - burzsoá államszervezet: népszuverenitás háttérbe szorul - alkotmányosság elve (az államszervezet törvény szabályozást igényel) - cél: jogilag rendezett államélet, törvényesség - alkotmányosság elvei: - államhatalmi ágak megosztása (totalitárius rendszerek háttérbe szoritják) -

parlamentarizmus elve (trvhozó hat. ellenõrzi a végrehajtó hat-t, + pénzügyek, költségvetés) - törvényesség elve - jogegyenlõség, tulajdon szentsége - állam és egyház szétválasztása - korai polg.-i forr: nem jutnak el, sõt vallási keret - radikális polgári átalakulás számolja fel az összefonódást - késõ polg.-i forr: ismét megtorpanás - uj jogrendszer: tõkés termelési-tulajdonjogi viszonyokra épül. Klasszikus jogi alapelvek: jogi támasz keresése az uj termelõmódhoz - magántulajdon szentsége (feudális tuljog felszámolása) - formális jogegyenlõség - szerzõdési szabadság - korai polg-i átalakulások: adott jogelvek kompromisszumos megvalósulása - forradalmak: jogelvek továbbfejlesztõi - jogi kodifikációk: - magánjogi és közjogi, ill. anyagi jogi és eljárásjogi viszonyok elkülönitése - modern jog legszélesebb T-e: polgári jog - büntetõjog: törvények uralma, nincs büntetés törvény nélkül - nyomozó büntetõ

eljárásjog, formális bizonyitás rendszerének, titkos eljárás, önkényes itélkezés megszüntetése - nyilvánosság, szóbeliség, védelem szabadsága, birói szabad mérlegelés - bünösség birói megállapitásáig ártatlanság - esküdtszék Jogcsoportok képzõdése, a modern jogrendszerek szerepe - egyes jogcsoportok alakulása attól függ, hogy milyen történelmi feltételek között születik az adott jogrendszer - angolszász jogterület - erõteljes feudális maradványok - precedensrendszer - jogi konzervativizmus, kodifikáció mellõzése - common law + equity law - hatása: Kanada, India, Ausztrália, USA - latin-román (francia) jogterület - teljesen uj alapok - uj jog kodifikálása - hatása: Közép- és Dél-Amerika - napóleoni hatás máig: Belgium, Olaszo, Spanyolo, Románia, Portugália - volt gyarmatbir. T-n - közép- és kelet-eu - késõ polgári átalakulás, feudalizmus 3 évszázados továbbélése - ny: modern jog = k: feudális jog

megszilárdulása - feudális jog nem radikális társ-i forradalom utján dõl meg, hanem kompromisszumos megkésett polgári forr. és felülrõl végrehajtott reformok eredménye - késleltetett jogcsoport - porosz-német jogrendszer - a polgári átalakulások féluton elakadnak: kompromisszum a feudális erõkkel - hatás: Oroszo,, Japán, Kina - svájci, skandináv, szláv, muzulmán jogT - gyarmatok jogai: cél azok konzerválása 12. Az angol polgári állam- és jogfejlõdés Az angol forradalom elõzményei. A Tudor abszolutizmus állama - Tudor-korszak: uralkodói hatáskör nõ, de a parlament az abszolutizmus idején is müködik - parlament - 1295: elsõ parlament - Lordok Háza (egyházi és világi lordok) - Közösségek Háza - county választott képviselõi - 1445: a grófságok szabad birtokosai vagyoni cenzus alapján választják a nemesek közül. - városok küldöttei - királyi privilégiumlevél követküldési jogot ad - I. Edward idején lesz rendszeres -

adók és segélyek megszavazása, királyi tisztvis felelõsségre vonása (Közösségek Háza vádat emel, Lordok Háza biróságként jár el) 30 - képviselõk jogállása: - parlamenti szólásszabadság - ülésszak idejére letartóztatás alól mentesités (kivéve árulás és felségsértés) - kzpi igazgatás szervei: - kancellária (majd belõle alakul a titkos tanács) - királyi iratok pecsételése - feje: kancellár (ált. egyházi fõméltóság) - nagy szerep titkároknak (clerk) majd államtitkároknak (általuk készitett ügyiratokat uralkodó és államtitkár is aláirja) - szakigazgatást irányitó osztályok élére: államtitkárok - titkos tanács: uralkodótól függõ, élén: Lord President. - VIII. Henrik idején: élén kancellár, kincstáros és elnök - hatásköre: - törvényhozás elõkészitése - adó- és pénzügyek - igazságszolgáltatás irányitása - közigazgatás szakkérdései - vámkivetési joga vitatott - fõbiróságok -

1487: kancellár és kincstáros 2-2-2 világi, egyházi lord és fõbiró jelenlétében biráskodhatnak fontos ügyekben - Tudor-kor végére: királyi tanács jelentõsebb tagjai a Csillagkamarai Biróság tagjai lesznek (hatásköre bõvül) - Északi Tanács (VII. Henrik: a katolikus felkelés leverésére) - Walesi Tanács - Egyházi Fõbizottság (- Erzsébet: Act of Supremacy: nemesek egyházi ügyeket érintõ igszolgot gyakorolhatnak. Jogköre bõvül (börtönbüntetést is kiszabhat)) (- hadi jog: külön bizottságok (hadsereg vezetõi = hadsereg fõbirái)) - müködésüket a kancellár irányitja (Királyi Tábla, ill. Általános-hatáskörü Biróság), õ irányitja a pert kezdeményezõ kérelmeket Ált egyházi személy (kánonjog, római jog, common law ismerõje) - kérelmezõk rendkivüli jogsegélyt kérhettek az uralkodótól (equity ügyek) - 15. sz: kancellár maga intézkedik equity ügyekben - helyi biróságok - békebiróságok - 1330: feladata lesz a

bünüldözés, bebörtönzés - 1360: átfogó rendezés - minden grófságban 1 lord a békebirák vezetõje - jog: vizsgálat lefolytatása, kihallgatás - 1388: kötelezõ negyedévenkénti ülés - hatáskörbõvülés: hütlenség, felségsértés kivételével majdnem minden - 14. sz: rendészeti feladatok - 15. sz: a sherifet is ellenõrzik - sommás eléjárás (egy birói ülés: lefolytatás + itélkezés) - királyi fõbiróságoktól küldött utazóbirák - a békebirói hatáskörbõl kiszorult ügyekben - munkájukat a vidéki nemesek esküdtszéke segiti - 14. sz: vádesküdtszék (nagy jury) és itélkezõ esküdtszék (kis jury) elkülönül - vádesküdtszék (23 fõ) - megvizsgálja a vádló által beterjesztett vádiratot. értékeli a vád tanuit és bizonyitékait - ha vádat alaposnak találja kiadja az esküdtszéki vádiratot. Vizsgálat az itélkezõ esküdtszékhez kerül Ha nem, akkor elveti. - bevádolt személy csak akkor kerül a kis jury elé, ha: -

nem ismerte el bünösségét - aláveti magát a jury-eljárásnak - uralkodó pol-i hat.-t érintõ ügyekben: - királyi fõügyész képviseli a vádat és informálja az itélõbiróságot (információs eljárás) A Stuart abszolutizmus államszervezete - parlament sérelmére hozott intézkedések - végrehajtó hat. eszköze lesz: Kancellária Biróság, Titkos Tanács, Egyházi Fõbizottság - common law biróság: parlament oldalán - 17. sz: ellentét equity és common law biróságok között, gyõz: Kancelláriai Biróság 1616: Kancellária Biróság joga: birói paranccsal letiltani a common law biróságok itéleteinek végrehajtását (szankció: börtön) - E. Coke fõbiró: a common law biróságok ellenállását vezeti - Magna Charta 1225-ös megerõsitésének 39, és 40. szakasza: személyes szabadság védelme a birói eljárásban - III. Edward: hat törvény (Six Statutes) - 1641: kiváltságos biróságok eltörlése - 17 sz. vége: - kritikai irányzat (Coke

támadása) - természetjogi koncepció (Hobbes, Locke) - 1628: parlament ellenszegül Károlynak, és kiadja a Petition of Rights (angol alkotmány egyik alaptörvénye) 1. parlament hozzájárulása nélkül ne követeljen adót, adomõányt, kölcsönt, ill ilyenek fizetésére senkit ne kényszeritsen 2. szabad ember letartóztatása és börtönben tartása csak bebizonyitott okkal és váddal 3. szüntessék meg a katonai beszállásokat 4. szüntessék meg a polgári hadijog alkalmazását 31 - képviseleti szerv jelentõsége nõ (Stuartok növelik a koronához hü tagok számát: peeri cimek + városi charterek adományozása) - parlament alsóházának fejlõdése - parlamenti tagok választásával kapcsolatos vitákban dönt - törvénykezdeményezés, viták irányitása - 1621, 1625: a szabad véleménynyilvánitás jogát megerõsitik - választott házelnök (speaker) - bizottságok fontosabb ügyek megvitatására - végrehajtó hatalom kzpi-i szervei hanyatlanak

- hivatali posztok áruba bocsátása, békebirák hatáskörének csökkentése - vidéki igazg + bir.: békebirák (de gentry-bõl) A gazdasági életet érintõ jogi rendelkezések - Stuartok adományozta monopóliumok akadályozzák a fejlõdést - 1563: tanoncszabályzat: csak évi 40 shillinges szabad parasztok fia tanulhatnak - nagyvárosba települést tiltó trv-ek (ezt hatálytalanitják: monopolisták bárhonnan toborozhatnak munkaerõt) - bel- és külkereskedelmet társaságok uralják - gyarmati vállalkozások kormányzati segitség nélkül - fegyveres hajórajok - 1630: Gondviselés-sziget Társaság (vezetõje az ellenzéki Pym) - a koronával szembeni ellenállás pénzelõje - vámkivetés sulyt - tõkés társulások régi formája (regulated company) már nem felel meg: tagok saját tõkével, önállóan: csak személyek társulása - uj tipus: joint-stock company: tõkék társulása (Rt. kezdeti formája) - legjelentõsebb külkereskedelmi társ:

East-India-Company - évenként választott vezetõ + 24 tagu vezetõség - dönt saját tagsági viszonyait illetõen - célja: tõke védelme és növelése - holland indiai társaság ajánlata a fuzióra 1615-ben, elutasitva - 1651: Navigation act (hollandok elsõbbségét töri meg) A forradalom, a köztársaság és a lordprotectorátus - 17.sz: - dicsõséges forradalom - világhatalommá válás - hatalmas gyarmatbirodalom (Irország, Skócia) kiépitése Államszervezet a forradalom, a köztársaság és lordprotektorátus korában - forradalom elsõ szakasza (1640 nov - 1642 aug) - uralkodó, felsõház és alsóház közremüködésével parlament jogállását rendezõ viszonyok - Strafford vád alá, Csillag Kamara, Egyházi Fõbizottság, Északi Tanács és Walesi Tanács, királyi önkény biróságainak megszüntetése - a püspökök kizárása a Lordok Házából - 1641: Triennial Act - parlament csak beleegyezésével oszlatható fel - 3 évenként össze kell hivni

legalább 50 napra - Nagy Tiltakozás: - csak a parlament bizalmát élvezõ, a trv-kre esküt tevõ tanácsosokat nevezhet ki a király - biráknak kötelezõ eskü a trv-k megtartására - Hosszu Parlament müködésének 2. idõszaka (1642 aug - 1648 dec) - 1645: parlament összetételét szabályozza - 1646: angol földtulajdont szabályozó trv - 1646: püspökségek eltörlése - 1647: Nép Szerzõdése - ált. váljog (21 éven felüli férfi) - alsóház kizárólagos trvhozói joga - kétévenkénti összehivás - trv elõtti egyenlõség - igazságügyi reform (pl.: kinvallatás eltörlése) - polgháb-ban résztvevõ katonák anyagi kártalanitása - 1648: Nép Szerzõdése (2. kiadás) - koldusok és nincstelenek: 0 politikai jog - 1649: Lilburne: Anglia szabad népeinek szerzõdése - egykamarás 40 tagu parlament - ált. 21 éves korhoz kötött váljog - évenkénti összehivás - jog a tengerentuli kereskedelemben való részvételre - fogyasztási adók, vámok

eltörlése - büntetõ szankciók enyhitése - Csonka Parlament - Lordok Házának megszüntetése 32 - királyi hat eltörlése, parl szuverén (trv) - 1653-ig: évente választott 41 tagu államtanács (hadsereg tábornokaiból) - 1653: Csonka Parlament szétkergetése, Kormányzati Eszköz (hadsereg vezetõinek alkotmánya): átmenetileg irott alkotmány! - államfõ: lordprotector, felelõs a parl-nek és az államtanácsnak - egykamarás parl: trvhozás, adóztatás (államfõi vétójog) - váljogi reform - végrehajtó hat: tanács (tagjai: tábornokok életfogytig) - 3 évenként összehivott parl. - államforma: köztársaság, kormányforma: lordprotektorátus - 1653: néhány hónapra összehivott "Barbon-parlament" követeli: - adósok börtönének bezárását - polgári anyakönyvvezetés bevezetését - bekeritések tilalmát - egyházi tized eltörlése, vallásszabadság - 1654-55: ujabb parl, de nem fogadja el az alkotmányt, szétkergetik: nyilt

katonai diktatura: - 11 katonai körzet, élén: tábornokok (adószedés, igazg, cenzura) - 1656: Alázatos kérelem és tanács (alkotmánytervezet) - 2. kamara visszaállitása + vétójog alsóházi határozatokkal szemben - felsõház tagjai: személyes hivek, tábornoki kar - parl joga: végrehajtás, hadsereg ellenõrzése - lordprotektornak utódajánlási jog (Cromwell után fia, hamar lemond) - uj közigazgatási gépezet: - titkos tanácsban bizottságok létrehozása - egyházi ügyek - elkobzott földek értékesitése - kereskedelmi ügyek - 1652: birák tisztségének idõtartama: amig jól viselik magukat - szoros kapcsolat békebirók és parl között - városi önkormányzatok megtisztitása az oligarcháktól A gazdasági jellegü jogalkotás - robbanásszerü gazd-i fejlõdés - gentry megerõsödése, lakosság nagy része mezgazból él. Copyholder - feudális bérlõ - 1646: polgári földtul-t megteremtõ trv - királyi földtuljog megszünik - 1656: királyi

gyámság jogát eltörlõ trv - tõkés mezgaz 3 jogi feltétele: 1. kiváltságos bir-k megszüntetése = bekeritéseket nem fékezi semmi 2. feudális tul hübéri kötöttsége megszünt 3. a copyholder függés fenntartása = földesurak rendelkezési joga megmarad a közösségi földek felett - céhrendszert megszüntetõ trv (min. ellenõrzés késõbb kamarák feladata) - 1651: Hajózási Trv - gyarmati T-rõl idegen árut csak angol hajó hozhat - eu-i termelõ orsz. saját hajóján hozott áruk: magas vámok - common law marad, 0 kodifikáció - equity law kiteljesedése A parlamentáris monarchia kialakulása - restauráció végrehajtója: Monk tábornok - 1660: Csonka Parlament maradványát összehivják, elfogadja II. Károly nyilatkozatát: - amnesztia - eladott földek sorsát jogvitában rendezik - hadsereg követeléseinek teljesitése - lelkiismereti szab. biztositása - II. Károly (1660-1684) és II Jakab (1684-88) célja: saját hatalmi kör növelése,

abszolut hat visszaállitása - 1688: Jakab türelmi rendelete. Püspökök tiltakozása: per, de a biróság felmenti õket (indok: parlament trv-nek értelmében cselekedtek) Nagy vita: II Jakab lányát (Máriát) és férjét Orániai Vilmost hivják be. Jakab menekül - 1707: NB születése (Skóciával Unió jogilag is) - 1701: trónörökési trv: - II. Jakab Anna nevü leánya - magnélküli halál esetén: I. Jakab unokája, a Stuartok protestáns ágán a hannoveri hercegasszony = I. Görgy (1714-17) - 1660: Clarendon Törvénykönyv - városi önkormányzatok megtisztitása a puritánoktól - cél: nem anglikánok kizárása a helyi önkormányzatból - szabadságjogok (Locke és Hobbes eszméi) - Hobbes: Leviathan; Locke: Two Treaties = alig hely a régi jognak - Cartában foglalt jogok a common law biróságokhoz kötõdtek (természetjog megjelenése nem = Carta vége) - uj megfogalmazás: a Cartában megfogalmazott szabadságok minden szabad angol születési jogai

közé tartoznak - Bentham: utilitarizmus (joghasznossági iskola) - cenzura: 33 - forr. elõtt: sajtótermékekre igen - 1662: kormányra bizza a cenzurát - 1695: az alsóház megtagadja a cenzura meghosszabitását (ált. 4 évenként) - sajtóvétségek: sulyos büntetés - birósági esküdtek: magasabb vagyoni és müveltségi cenzus - gyülekezési szab. - külön hatósági engedély nem kell, de korlátozható - 1714 trv: nyugtalanitó gyülés (min 12 ember) ellen a rendõrségnek joga van fellépni. Ha nem oszlanak fel parancsra = zendülés - egyesülési jog - 18. sz végén francia hatásra levelezõ körök - munkások levelezõ szervezetei - 1792 a Londoni Levelezõ Egylet kiáltványában üdvözli a francia forradalmat - 1796, 99: levelezõ egyesületek müködését tiltó trv-k - 1800: tilos a munkabér emelését, vagy a munkaidõ csökkentését kitüzõ szervezkedés - 1824: feloldják a munkásegyesületi tilalmat - vallásszabadság - parl. mon: csak

tolerancia (megtürés) - 1689: Tolerancia trv: püspöki egyházon kivüli protestáns felekezetek magán-istentisztelete engedélyezett - 19. sz: emancipációs trv-k - a parl. müködését érintõ rendelkezések - 1673: Test Act: katonai és polg-i tisztvis (+parl-i képvis) csak az lehet, aki az Anglikán egyház hittételeire megesküszik - 2 párt keletkezik: - whig: alkotmány = király és nép közötti szerzõdés, trv-telen királyi intézkedésekkel szemben jogos az ellenállás - tory: király iránti feltétlen engedelmesség - 1672 parl-i hat.: alsóház hatásköre: - x kiadásokra elõirányzott összegek megszavazása - adótörvények - kiadások fedezésére megszavazott pénzek elköltésének engedélyezése (Költségvetési trv - Bill of Appropriation által) - parl. befolyásolása: városokban királyi befolyást biztositani (igy királyhoz hü parl) - Jakab parl-je (1685-87) - birói terror - fõhivatalokba katolikusok kinevezése - 1689: Bill of Rights -

bevezetése = Jogok Deklarációja (1688) - trv-k illetve végrehajtásuk felfüggesztése, az alóluk való felmentés csak parl. hozzájárulásával - uralkodó kegyelmi joga megmarad - mindenkinek joga van peticiót beterjeszteni (18. sz-ra = kérvényezési jog) - jövedelmek szedése, béke idején állandó hadsereg csak parl hozzájárulásával - gyakran kell parl-t tartani (összehivást, ülésezést nem szabályoz) - parl-i tagokat parl-i beszédeikért és eljárásukért csak a parl. vonhatja felelõsségre (de büntetõeljáráshoz és letartóztatáshoz nem kell a ház engedélye) - habeas corpus eljárásokban magas óvadék, ill. kegyetlen büntetés tilos - 1701: Act of Settlement - uralkodói jogok megszoritása - uralkodó nem adhat kegyelmet a parl. által felelõsségre vont személyeknek - angol nép külföldön nem köteles harcolni - uralkodó csak parl bizalmát élvezõ képviselõket nevezhet ki - Privy Council tanácsait köteles figyelembe veni - council

tagjai nem lehetnek idegenek - alsóház tagjai nem lehetnek az uralkodótól javadalmazásban részesülõ tisztvisek (1705: visszavonják) - kabinet kialakulását szabályozza - birák a parl hozzájárulása nélkül nem elmozdithatók, fizetésüket a parl. állapitja meg, megbizásuk jó magatartás idejére szól - a parl. szervezete és müködése - restauráció után: püspököket kizáró trv-k hatályon kivül helyezése - uralkodó korlátlan peer-kinevezési joga - 1694: 3 évenkénti kötelezõ összehivás (majd évente) - alsóház: pénzügyi trv-ket nála kell kezdeményezni - szólás szabadsága - Gavallér Parl: elfogatás alóli mentesség (csak polg.-i peres ügyekben) - 1770-ig - 1869: adósok börtönének felszámolása - ház tagjai: védelem mindennemü sérelemmel szemben - ház elleni támadás esetén ház = biróság - ház joga: tagok kizárása nem megfelelõ magatartás esetén - I. Jakab óta: a vitatható választások feletti rendelkezés -

1770: 13 tagu bizottság joga a felülvizsgálat - birósági tevékenység - minden kormány tevékenysége feletti felügyelet - parl-i bizottságok: vizsgálatok folytatása - miniszterek: kötelezõ jelenlét - 1689: 1445-ös trv marad (szabad földbirtok x jövedelem esetén váljogot kap) - 1710: uj váljogi trv: alsóház tagja csak nagyjövedelmü ingatlantulajdonos - 1712: állami vagy egyházi adóhátralékos nem szavazhat 34 - 1832: váljogi reform - 18.sz: király joga a kormányalakitás, de a kormányzat parl-i jellegü - privy council: - államtitkárok (szakigazgatás méltóságviselõi) száma emelkedik - bizottságok fontosabb állami feladatkörök szerint - I. György: kincstár vezetése = kancellári lordok bizottsága, elsõ lord = pénzügymin - fõadmirális mellé is bizottság - II. György: a kabinet ülésén az uralkodónak nem kell résztvenni - a kabinetkormányzat fontos elvei: - politikai egyöntetüség a tesületben - közös felelõsség a

parlnek - egy közös fõnek való alárendeltség - elsõ pártadminisztráció: Sir Robert Walpol-é (elõtte vegyes kormányok) - min bukása = lemondás - 18.sz vége: a kabinet tagjai a minelnöknek lesznek alárendelve - kormányzati szokás: uralkodó x ügyekben a min.-k tanácsához van kötve - az elsõ minisztert az alsóházzal egyetértésben kell kiválasztani - II. Györgytõl uralkodónak nincs saját kormányzata: - hadsereg fenntartásához évenkénti parl-i hozzájárulás - költségvetés jóváhagyása is a parl. joga - min-k egyre inkább saját pártjuk emberei, igy a párt véleményét is figyelembe kell venni - a fegyveres erõk feletti rendelkezés - restauráció: király - Bill of Rights: békeidõben hadsereg alkalmazása csak parl hozzájárulásával - Mutiny Act (lázadásról szóló trv - 1689): uralkodó csak lázadás és dezertálás esetén alkalmazhat hadi biróságot - Mutiny Act-ek szabályozzák a hadsereg ügyeit - helyi igazgatás: -

county (grófság), élén: lord lieutenant (király nevezi ki, feladat: helyi haderõ vezetése, kiképzése, 18-19.sz: õ jelöli a békebirákat - borough (város) - parish (község) - mindenesek: békebirák (helyi bir + közig) - vidéki gentry, vagy nyugalmazott méltóságvis., vagy érdeklõdõ peer - vagyoni cenzus kell 1906-ig - igazgatási feladatkör: rendészeti jellegü - lázadó gyülések felszámolása - szegényügy, utügy, börtönügy - városok: - 1835-ös városi önkormányzati trv-ig királyi charterek szerint - vezetésük oligarchikus (leggazdagabbak) vagy demokratikus - községek önkormányzati feladatait 1894-es trv-ig az egyházközség látja el - igszolg: - királyi felsõbiróságok 19 sz-ig müködnek - legjelentõsebb: Kancelláriai Biróság (két fõbiró vezetése) - árutermelés = common law biróságok alkalmatlanok - Lordok Háza: common law biróságok téves itéleteit felülvizsgálja - peerek ügyeiben, alsóház vád alá helyezése

esetén, legjelentõsebb polgári és büntetõ ügyekben vizsgálati fórum A parlamentáris monarchia jogfejlõdése - 18. sz: legnagyobb rész: privilégiumok Okok: - forr. után parlamentnek széles jogkör - helyi közig még mindig kzpi szervektõl függ (feudális jelleg) - parl egyházfelügyeleti joga: konkrét ügyek - pubolic act (közérdekü trv) - private act (egyeseket érintõ trv) - 1832: legtöbb korm-i és igügy-i kérdés a helyi és kzpi igazgatáshoz kerül - equity jelentõsége a restauráció után nõ - a büntetõjog és büntetõeljárás reformjai: - statute law szabályozást nyer - nagyon szigoru büntetések - megmarad a performa, a feudális tárgyalási és eljárási mód - habeas corpus writ intézménye: - a writet kibocsátó királyi biróságok a letartóztató szerveknek meghagyták, hogy az elfogott személyt állitsák biróság elé, hogy a letartóztatás okát és annak jogosságát a biróság felülvizsgálhassa - 1628: Jogok kérvénye:

ok és törvényes vád nélkül senki nem tartóztatható le királyi parancsra - 1641: Hosszu parl-i határozat: habeas corpus parancs kiadásának szabályozását a titkos tanács vagy a király rendelkezésére történõ letartóztatásra is alkalmazza - 1679 Habeas Corpus: habeas corpus leirat kiadására az összes országos felsõ biróságok hivatottak és kötelesek. A személyes szabadság biztositása az önkényes letartóztatással szemben - a letartóztatott személy 6 órán belül kérheti az elfogatási parancs kezéhez juttatását - a letartóztatottak a királyi rendes birósághoz fordulhatnak a habeas corpus parancs kiadatása végett - birósági parancsra a fogházfelügyelõ köteles jelentést tenni 35 - letartóztatottat 20 napon belül biróság elé kell állitani - a fõtörvényszéki biró (vizsgálat után) vagy szabadlábra helyezi, vagy fogházba küldi, vagy kezességet kiván a vádlottól (fõbenjáró büntetteknél utóbbi nem lehetséges)

- 1696: politikai büncselekmény esetén is lehet védõt fogadni - 1816 - Habeas Corpus trv: 1679-es trv hatályát mindenféle jogcimen bekövetkezõ szabadelvonásra kiterjeszti - 1836: a védelem teljes szabadsága - angol büntetõper alapelve: a vádat a sértett, ill. rajta kivül bárki képviselheti - hivatalos vád intézménye: ügyészség (állam ellen irányuló büntetteknél). Eljár: attorney general (királyi fõügyész) Az angol parlamentáris monarchia állama és joga a 19. században - brit külpol: bécsi kongresszus határozza meg - orosz hegemón pol. támogatása - amerikai polg. háboru - ir önkormányzati trv-ért folyó harc - VII. Henrik: ir igazg-i rendszer reformja azngol mintára - VIII. Henrik: uralkodói cimei között: Irország királya - Erzsébet: kisérlet az anglikán liturgia kiterjesztésére: lázadás - I. Jakab: elismerik, de lázadás során ir földesuraktól földet koboznak el - angol felfogás: Irország kolónia - 1782: Irországot

csak olyan trv-k kötelezhetik, amelyeket a király szentesitett és az ir parlament megerõsitett. Angol biróságok nem vizsgálják felül az ir biróságok döntéseit - 1800: Unió Irországgal (= "NB és Irország Egyesült Királysága") - közös parlament - 19. sz: ir szabadságmozgalom, cél: önkormányzat, majd elszakadás - Gladstone politikája: - földtörvény (1870): ir földbérlõk jogainak biztositása - ellenszolgáltatás nélkül a földhaszonbérlet nem számolható fel - a bérlõ mezgaz-i beruházásai a bérleti viszony után is tul-ban maradnak - ezután: ir nemzeti mozgalom: autonómia + földbirtokrendszer reformja - munkásmozgalmak: - 19. sz 30-as évei: chartizmus - 1836: londoni Dolgozók Szövetsége - 1837: Szövetség felirata a parl-hez: Nép Cartája - ált. váljog (egyenlõ vál-i körzetek, vagyoni cenzus megszüntetése, évenkénti szavazás, képviselõknek fizetés - 1853: formailag megszünik a chartizmus - szakszervezeti

mozgalom (trade-unionizmus) - eredet: napszámosok szövetkezése 14. sz-ban - 1867: nem hivatalos csucsorganizáció (junta) létrehozása - 1874: elõször önálló politikai szerep a juntának: jelöltek a parl-i vál-okon - polgári progresszió (Bentham körül, pl.: John Stuart Mill - 1884: Fabianus Társaság - váljog kiterjesztése - önkormányzatok hatáskörének növelése - állami beavatkozás a szegényügybe - 1884: Szociáldemokrata Szövetség - nem fogadta be a marxizmust (Szocialista Liga kiválik) - 1893: Független Munkáspárt (Labour-Party) - fabianusok felé, el a marxizmustól - non-rational bürokrácia: a jövedelem, amelyet a hivatalviselõ élvez nincs összefüggésben a feladattal, a hatékonysággal - irracionális, pre-modern jellemvonások jellemzik a jogi normákat - 19. sz-i reformtörvények: - 1832: parlamenti reform - 1836: Church Bill (egyházi reform) - 1835: helyi önkormányzat reformja (1888: county, 1894: község) - 1809: a hivatalok

adás-vételét, ill. a parl-i képviselettel történõ kufárkodást akadályozó trv - 19.sz: parl-i létszám nem változik jelentõsen - 1856: uj peerséget az uralkodó csak életfogytig adományozhat - vallási hovatartozás jelentõs tényezõ - parl-i váljog alakulása - privilégiumlevelek biztositotta jog nem korszerü (nagyvárosok követ nélkül, elnéptelenedett városok követtel; patrónusok alá került válpolgárok) - 1832 - váljogi reform trv: - Skócia és Irország városainak képviselete nõ - county képiselõk száma 50%-kal nõ - szavazati jog bérlõknek is - liberális pártnak tömegbázist teremt - 1838 - választhatósági cenzus módosositása: nem csak az ingatlantul-ból származó jövedelmet ismerik el - 1858: aktiv és passziv váljogi cenzus egyenlõ lesz - 1867: 2. váljogi trv - 21 éves angol férfi, aki városban 1 év óta ingatlan tulaj vagy bérlõ + évi 10 fontot fizet - county válpolg-i váljogi cenzusát a hosszu idõtartamu

bérlõk számára módositja 36 - 1884: 3. váljogi trv -1867-es várost illetõ részek kiterjesztése a countyra - királyi hatalom jogi helyzetét rendezõ 1851-es trv: - elõjogok az uralkodónak - nemzetközi szerzõdések kötése az állam nevében (ha az államra anyagi terheket ró: parl hozzájárulás kell) - továbbra is a végrehajtó hat. formális feje - uralkodótól indul ki a kormányalakitás (1801: Buckingham egyedül alakithat kormányt elõször) - kzpi végrehajtó szervek - titkos tanács még mindig jelentõs - állandó bizottságok - kereskedelmi bizottság - oktatásügyi bizottság - kicstár elsõ lordja = minelnök - költségvetés, adótrv-k elõkészitése, berterjesztése, végrehajtása - kancellária élén: lordkancellár - felsõház elnöke, az ország legfõbb birája - jogi természetü trvjavaslatokat készit elõ - egyházi személyek és törvényszéki birák kinevezését javasolja - államtitkár - a departementek élén álló

fõtisztviselõk a kabinet tagjai - belügyi, külügyi, hadügyi, gyarmatügyi, indiai tárca - külön államtitkár: Skócia Lord-helytartója + Irországé - belügyi államtitkár: - igazságügyi rendõrség felügyelete - börtönügy - önkormányzat egységei - városok - feudalizmusban: charterek szabályozzák - 1835: városi trv - önkormányzat tagjai: ingatlantul után adót fizetõk képviselõi (polgmester - mayor, városatyák - alderman, tanácsosok) - tanács tagjai: ingatlanvagyon után szegényadót fizetõk - választás: tanácstagok: 3 év, városatyák: 6 év (tanács titkos szavazással) - polgármestert egy évre a tanács választja - polgmester: tanács elnöke, békebiró, választások irányitója - tanács: negyedévenkénti ülés (polgmester, 5 tanácsos összehivhatja) - tanács hatásköre: - szabályrendeletek alkotása - közegészésgügy, vizgazdálkodás, tüzrendészet - szociális intézmények létesitése - county - 1888: a countyk

önkormányzatának megalkotása - 1894: község önkormányzatának átalakitása - alap: 1835-ös városi trv - 1888-as trv célja: az igszolgés végrehajtó hat szétválasztása - választott county-tanács (ingó- és ingatlantul-k) - korábban békebirák negyedéves üléseinek döntései - grófság vagyonának kezelése - évi költségvetés összeállitása, pénzkölcsönök felvétele - T-i egységei: kerületek, községek, városok - 1894-es trv a körzetekrõl és községekrõl - 300 fõnél nagyobb településen a helyi adófizetõk választják a községtanácsot - községek és körzetek a county felügyelete alá - county tanácsa állapitja meg: - a községi tanács számát - hozzájárulást a községek és kerületek pénzügyi döntéseihez - county és város kormánytól függetlenül állapitja meg szabályzatát - helyi önkormányzatok intézkedéseivel szemben: birói jogvédelem - 1873-75: a fõtörvényszék átalakitása - igszolg reformja a 19.

században: - 1828: a lordkancellár széleskörü reformprogramja - Titkos Tanácson belül admiralitás átszervezése - Jogügyi Bizottság (föllebbezési fórum a gyarmati biróságok, ill az egyházjog peres ügyeiben) - Tanács elnöke: lordkancellár - Tanács tagjai: fõbirók, korona által kinevezett tagok - egyházi ügyekben birótárs: püspök, érsek - hely a gyarmatok, dominium biráinak is - számos dominiumnak önálló birói fórum - 1846: county-biróságok felállitása (vidéki igszolg fóruma) - biráit a lordkancellár nevezi ki képesitett ügyvédek közül - jury nélkül jár el (ritkán 8 tagu juryvel) - 1857: Válási és Házassági Ügyek Biróságát állitják fel (eddig egyházi biróság hatáskörében) - spec. csõdbiróság felállitása (London) Fellebbezési fórum: Kings Bench 37 - büntetõbiróságok - 1835: minden jelentõsebb városra kiterjesztik a rendõrbirói itélkezést - rendõrbirót az uralkodó nevezi ki tetszés szerinti

idõre - hatásköre: kisebb jelentésõgü büntetõügyek - kiszabható büntetés: max 3 hó (késõbb 6) - nagyobb városok: Békebirák Évnegyedes Gyülése Biróságának a joga - nem kiemelt jelentõségü nagyobb bünügyek - kiemelt jelentõségü ügyek fóruma: assize biróságok (utazó biró juryvel), ill. kzpi biróságok - 1839: bünügyi rendõrség egységes szervezete - felsõbiróságok - 1873: egyszerüsités - 1876: - fellebbezési fõbiróság megalkotása - jogorvoslati rendszer fõbb szabályai - Lordok Háza fõbirósága állandó lesz - fõbirók mellé ordinárius fellebbezési lordokat neveznek ki - fõbirók: fõbiróságok elnökei + Lordkancellár - hatásköre: Anglia, Skócia, Irország fõbiróságaitól fellebbezett ügyek. Jogi kérdésekben dönt - fõbiróság: 5 ügyosztály, 1880: 3 - királyi birósági - kancelláriai - hagyatéki, bontóperes, admiralitási - jelentõsebb ügyekben mint elsõ biróság járnak el - fellebbezés a

Fellebbezési Fõbirósághoz (Court of Appel) - trv-alkotás a common law T-i is behatol - 1863: a fõügyész vezetésével összülõ bizottság kidolgozta a jogforrások publikálásának módját, évenként jogi közlöny - equity jelentõsebb, mint common - 1873: ha common és equity is alkalmazható: elsõbbség equitynek - statute law: az a becikkelyezett jogszabály, amely vagy már fennálló jogot éállapit meg, vagy uj jogot hoz létre, és amelyet az uralkodó a parlamentben mint legfõbb törvényhozó a törvényes rendelkezések és a parlamenti szabályok szerint testületben alkot, vagyis a törvényjavaslatból (bill) akkor lesz törvény (act) ha a parl. mindkét háza elfogadta és az uralkodó szentesitette - uralkodó nem vétózhatja a két ház által elfogadott trvjavaslatot - jogösszefoglaló trv (Consolidation Act; Condifying Act) - ugyanazon kérdést rendezõ, de több törvényben szereplõ rendelkezések összefoglalása - 1868 óta: fölöslegessé

vált trv-ket folyamatosan felülvizsgálja - felhatalmazáson alapuló jogalkotás: 1. államgépezeti szervek jogalkotása - titkos tanács - közig. kzpi szervei - önkormányzat helyi szervei 2. nem állami szervezetek jogalkotása - ipari és kereskedelmi kamarák - biróságok jogalkotó tevékenysége - fõbiróságok nemcsak értelmezik a jogot, hanem jogelveket képeznek ki - delegált (átruházott) jogalkotás: - végrehajtó hat. kzpi szervei - helyhatósági szabályrendeletek - 1893: rendeleteket a parlamentnek be kell mutatni - biróságok megtagadhatják az átruházott jogkörben hozott jogszabályok alkalmazását (vizsgálják tul lépi-e a törvény által kiszabott keretet - Királyi Tábla: prerogative writ kibocsátásával eltilthat egy szervet a jogellenes müködéstõl - jegyzõ - feud: békebirák magánalkalmazottja - 18-19. sz: választott tisztség - 1851: állami alkalmazott (jogvégzettség kötelezõ), feladat: - birósági eljárás elõkészitése -

jogi tanács békebiróknak - county-tisztviselõk: - coroner (halottkém): választott méltóság (county-tanács vál) - county-n belül coroneri kerületek - életfogytig tartó hivatal (rossz viselk = Lord Kancellár kirugja) - állása fizetett - joga van bárkit letartóztatni gyilkosság gyanujával - halálesetek alkalmával vizsgálat, vádinditvány - törvényi szabályozás dominál - legsulyosabb büncselekmény: felségárulás (felony) és hütlenség (treason) - enyhül a kegyetlenség (megszünik a nõk testi büntetése) - 1837: megszégyenitõ büntetések eltörlése - 1848: büntetési rendszer reformja - általános enyhités - halálbüntetés csak gyilkosság és felségsértés esetén - 1820-60: büntetõ anyagi jog rendszere a statute law rendszerébe kerül 38 - büntetõ eljárásjog 1. elõzetes vizsgálat vezetõje: békebiró Az eljárás sajátosságai: - terhelt kihallgatására kisebb suly mint kontinentális eljárás - vádló és vádlott

egyenlõ pozicióban az eljárásban - nyilvános eljárás (48-tól békebiró dönti el) 2. vádló közvetlenül a vád-jury elé viszi a vádat - vád (nagy) jury irányitója: Királyi Tábla 1 utazó birája - vádlevél tartalmát és a vád tanuit hallgatja meg - 1933: vád jury megszüntetése 3. információs eljárás (vád-jury mellõzése) - hivatalból vagy magánfél inditványára - ha magánfél, akkor eskü és tanuk neve kell - Királyi Tábla mellett müködõ hivatal fogalmazza meg az infot - itélõbiróság - biró az itélethozatalig csak pervezetõ - aztán a fõtárgyalás összegzése cimén kitanitja az esküdteket - belebocsátkozik bizonyitási kérdések tárgyalásába - itélet: biró + esküdtek - 1848: gyanusitott az elõkészitõ eljárásban szabadon választhat védõt (x vizsgálati cselekményekbõl kizárható) - magánjog - közösségi földek kérdése - 19. sz: = parlagon hagyott urasági föld, közösségi használat terheli - 1845 trv: -

külön hatóság a bekeritések felügyeletére - gondoskodik a községi ingatlanok fenntartásáról - nagyvárosok közelében lévõ szabad terek bekeritését parl-i engedélyhez köti - 1865: megszünteti a fõváros T-éhez tartozó földek további bekeritését - 1871: ha a közösségi jogok hosszu gyakorlása kimutatható, akkor a biróság ennek következményeit itéletileg állapitja meg. - 1876: - földesur számára nem bekeritési, vsak felügyeleti jog - üdülõpark létesitésérõl + történeti emlékek fenntartásáról - a városi épitkezésre felhasználható telek jelentõs része a földbirtokos tulajdonában marad, csak bérbe adja azt - a családi hitbizomány továbbél - 1535: Statute of uses: korlátozza a birtokátruházásokat és a végrendelkezési szabadságot - 1685: szoros rendszerü családi hitbizomány - 1833 trv: - a hitbizományi birtok az összes várományos hozzájárulásával felszabaditható - megkötése csak megszabott idõre

lehetséges - nincs átfogó jogi kodifikáció a polgári jog T-n A gazdaság müködését érintõ jogi szabályozás - melyik biróság elõtt perelhetnek az ipari és kereskedelmi vállalatok? - 1882-tõl: váltójog szabályozása - 17. sz: admiralitás = kereskedelmi biróság (csak tengeri) - belföld: Királyi Tábla, ill. 1873 után a fõbiróság megfelelõ ügyosztálya - admiralitás: nemzetközi biróság (nemcsak az angol jogot figyeli) jury nélkül - 19.sz:arbitrázs biróság (választott) - felek jogvitáikat önként nem hivatásos birák döntései alá helyezik - biró személyében történõ megállapodás irásban - arbitrázs eljárás biróságon kivüli, de attól ne független - biróság jelölhet ki, vagy mozdithat el birót - gyors! - vállalatok belsõ szervezeti kérdéseivel kapcsolatos perek - csõdeljárás: londoni csõdbiróság (egyéb: fõbiróság kancelláriai ügyosztálya) - szociális törvényhozás - munkaadó és munkavállaló közötti

viszony kezdetben magánjogi - munkaadó a munkavállalóra erõszakolja a gyári rendszabályt - állami beavatkozás: munkaadó és vállalója közötti jogviszony felügyelete - Six Acts: - gyülekezési jog minimálisra korlátozása - whig-liberális reformok = gyári törvények + 1824: szabad szervezkedés - 1819: - gyapjuiparban fiatalkoruak alsó korhatára 9 - 16 éven aluliak max 12 órát dolgozhatnak - elsõ gyárrendészeti intézkedések - 1831: - fiatalkoruak éjszakai munkájának általános tilalma - 1833: - 9 éven aluli gyermekek alkalmazása tilos (kivéve selyemipar) - gyári felügyelet rendszere - 1847: - asszonyok és gyermekek munkaideje: max 10 óra - 1834: szegények trv-e (régen egyházközösségi gondnokok és békebirák gondozták) - hatás: szegényügyi uniók (Poor Laws Union) alakulnak, élén: gondnok (kvalifikált vétó szerint választják = anyagi helyzettõl függ a szavazatok száma) - szegényügyi tanács: széles jogkör, a

szegényügyi bizottságok (Poor Law Comissioner) gyakorolják: védnökök ellenõrzése, segélyek szétosztása, jogalkotás. Felügyeletük: Local Government Board - egészségügyi jogalkotás 39 - elsõ: 1848 - legjelentésebb: 1875: Közegészségügyi Törvény - egészségügyi hivatalok létrehozása (Local Government Board felügyel), tagok: választott képviselõk - nevelésügy: - 1870: - iskolaszékek és iskolai felügyelõk intézménye - választott képviselõk - felügyelet: Education Department 13. Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténete - latifundiumok: rabszolgamunka, létezik a feudalizmus - állampolgárt nem köti a születési jog - társ: vallási üldözöttek, szegények, német fejedelmek tulkapásai elõl menekülõk: vegyes etnikai és vallási összetétel - belsõ telepesek: uj államok: szuverenitás terjedése - vallás: szervezkedési jog, diszkrimináció elsõsorban: hivatalok, pol-i jogok. Hivatalos vallás

érvényesülése nem homogén - vallási szervezõdés - pol-i szervezõdés - 1754: elsõ kontinentális kongresszus. Egyezmény a gyarmatok szövetségérõl - 1764: uj vámok - 1765: katonai beszállásolás + Allegheny-hegységtõl Ny-ra T: Kanadához csat. - 1774: koloniális kongresszus: szövetségi szerzõdés A gyarmati kormányzat - Stuartok idején - cél: a kormányzó hatalmát ellenõrzés alá vonni = amerikai nép által választott gyülések - koloniális karták: irott alkotmányok - 1606: Virginia elsõ kartája (kevés demokratikus vonás) - 1609, 12: Virginia 2 és 3. kartája - 1621: elsõ képviseleti gyülés Virginiában - 1632: Maryland kartája biztositja a tulajdonosok jogait - 1639: Connecticut alapokmánya - 1643: Providence szabadságlevele; Massachusetts chartája - 1683: William Penn: Pennsylvania szabályzata - királyi karták: (Connecticut és Rhode Island kivételével) - királyi kormányzót nevez ki, mellette tanács - gyarmati gyülés

(kvalifikált elektorok választják x idõre) - békebiróságon alapuló birósái szervezet + county courtok. Fellebbezés: kormányzóhoz (aki ekkor a tanáccsal együtt jár el) - innen esetleg fellebbezés a Privy Council szükebb tanácsához - királyi kormányzó: - uralkodó kegyébõl és tetszéséig - független a nép által választott gyüléstõl - kormányzói tanácsot hoz létre - feje az adminisztrativ és végrehajtó hat-nak + hadseregnek - uj hivatalokat hozhat létre, + kinevezés, elmozditás - korlátlan kegyelmezési jog (kivéve felony és treason) - törvényt ajánl a gyüléseknek, az elfogadott trv-t végrehajtja + vétó - rendeleteket ad ki - privilégiumleveket ad ki - gyarmatok külkapcsolatait ellenõrzi - gyarmati gyülés - nép választja elektorokkal (aktiv és passziv váljog államtól függ) - adóztatás joga + költségvetés ellenõrzése - Rhode Island és Connecticut: nagy hatáskörü gyülések (kormányzót és kormányzói tanácsot

egy évre választják) - harc a kormányzó ellen (spec. bizottságok létrehozása) - gyarmati periódus végére: legtöbb intézkedés a Képviselõház kezdeményezésére történik - függ. háb idején uj alkotmányok: cél: a trvhozó hatalom elsõdlegessége Változások a gyarmatok állami mechanizmusában a függ. háb idején - 1776 máj 10: a kontinentális kongresszus az alkotmányok felülvizsgálatára szólit fel, kivánatos: a nép szabad és teljes képviselete - aktiv és passziv váljog liberalizálása számos államban - alkotmányok megalkotására: spec. bizottságok - közös vonások: - végrehajtó hat. prerogativáinak (elõjogainak) szükitése - Bill of Rights-ok elfogadása - föderativ alkotmány kidolgozóira hatottak - hatalmi ágak megosztása inkább csak elméletben - 9 államban meghatározott idõre választott elnökök - kinevezési jog limitálva, fontosabb ügyek: megoszlik a kormányzói tanáccsal - legfõbb pol-i hat: nép által

választott trv-hozás - kormányzót ált. a trv-hozá választja - trvhozó testület kétkamarás (3 kivétellel) 40 - alsóház a nép által egy évre választott - választhatóság: tulajdonosi kvalifikáció szabályozza - felsõház (szenátus): kormányzói tanács kibõvitett formája (népi választás, kivétel: Maryland) - 2-5 évig szenátor vki, választhatóság: magasabb cenzus, mint alsóház - biró: legtöbb helyen a kormányzó és a kormányzósági tanács nevezi ki - jó magatartási történõ szolgálat elve - birákat a trvhozásban választják (néhány kivétel) - biróságnak ekkor még nincs alkotmányos felügyelete (judicial review): a trvhozás birája saját hatalmának. (néhol ellenõrzõ bizottság) - forradalom idején - loyalisták eltolitása a hat-ból + dupla, vagy 3szoros adó - több helyen nem kell egyházi adót fizetni + földkisajátitások - alkotmányok: végrehajtó hatalom alárendelt: - rövid idõtartam - trvhozó testület

által választott - tanácsadó testület alkotása mellé - New York kivétel: - alkotmány a háb. kezdete után (más államok negativ tapasztalatai!) - erõs végrehajtó hatalom - szenátori kollégium - és fõbirókból álló reviziós bizottság ellenõrzi - katonai és külkapcsolatokat irányit a kormányzó - trvkezdeményezési jog + kegyelmezési jogkör - elnöki vétó a trvjavaslatokkal szemben - elektorok választják 3 évre (akárhányszor) - Massachusetts (New York ellentéte) - 1778: végrehajtó hat: 27 tagu testület, majd évenként választott kormányzó (trvhozás felsõháza ellenõrzi) - 1780: New York-i alkotmány követése (John Adams) - Adams: közvetett demokrácia (2. kamara fékezõ hatása az 1-re) A konföderációs cikkelyek, az amerikai gyarmatok konföderációja - 1774-81: Kontinentális Kongresszus irányit (nem alkotmányos testület) - 1776 jun: 2 bizottság megbizása 1. Függ Nyil megfogalmazása 2. Form of Confederation

(konföderációs szabályzat) elõterjesztése - 1777: elõterjesztés - 1781: Articles of Confederation elfogadása - 1781-89: Kontinentális Kongresszus Konföderációs cikkely szerint kormányoz - minden hat. a trvhozásban - Committee of States: végrehajtó hat. gyakorlása - tagjai közül évenként elnököt választ (max 3 évre) - kormány feladatainak ellátása - Kongresszus: biróság államok közti ügyekben (de nem magán! kiv: föld) - 1787: Northwest Ordinance - alapvetõ szabjogok (Bill of Rights-szerü) - vallásszab, jog a writ of habeas corpushoz, trial by jury - tulajdon védelme - iskolák + nevelési intézmények felállitását irja elõ - Cikkelyek hiányosságai: - hiányoznak a kzpi végrehajtó hatalom szervei (kivéve Bizottságok) - mindegyik államnak egyenlõ szavazat a Bizottságban, minden intézkedéshez 13-ból 9-nek kell jóváhagyni - nem volt biróság - Kongresszusnak nem volt joga kereskedelem szabályozására + adószedésre - Kongresszus

hatalma (amit nem tud érvényesiteni) - külkapcsolatok - háboru és béke - érmeverés, suly és mérték egységesitése - postahivatalok létesitése - katonai tisztek kinevezése - hitellevelek kibocsátása - Cikkelyek: - minden állam polgárát a másikban a helyi jogok illetik meg - áttelepülés joga - több javaslat: hivjanak össze alkotmányozó gyülést - 1783: P. Webster pamfletje - föderális kormányzat létesitése adóztatási joggal - hatalmi ágak különválasztása - kétkamarás trvhozás föderális szinten - kzpi kormányzat delegált hatalmak gyakorlására - 1783: G. Washington javaslata - 1785: Virginia, Maryland, Pennsylvania, Delaware: kereskedelmi együttmüködés - 1786: 9 állam megszavaz egy annapolisi reform-gyülést - 4 állam nem jön el 41 - bizottság választása, kiáltvány a többi államhoz - 1787 máj 25: konvenció megnyitása - 7 állam van jelen, késõbb csatlakoznak - végrehajtó bizottság - Committe of the Whole

(közgyülés) - Washington (konvenció elnöke) bizottságot állit fel az eljárási szabályok kidolgozására (egyik tagja Hamilton) - küldöttek fele jogász, átlagéletkor: 50, több mint kétharmada felsõfoku végzettségü - alkotmány alapja: Virginia kormányzójának 15 pontos határozata (Madison által átdolgozva) = Virginia Plan - kétkamarás trvhozás - egyik: nép küldöttei - másik: elektorok választják a küldöttekbõl - végrehajtó hat: trvhozás választja, hatásköre: - nemzeti jogalkotás végrehajtása - közigazgatási rendeletek kiadása - trvhozás alkotta biróságok, jó magatartás idejére - Council of Revision: normakontroll - mindegyik államnak köztársasági államforma - William Paterson: New Jersey Plan (=Small State Plan) - kongresszusnak adóztatás és kereskedelem szabályozásának joga - végrehajtó hat. trv-k és szerzõdések végrehajtására - végrehajtó hat. által kinevezett Legfelsõbb Biróság - föderális

hatáskörben megegyeznek: - adó megállapitása és begyüjtése - kereskedelem szabályozása - konföderáció adósságainak kifizetése - pénzügyek szabályozása - szerzõdések védelme - képviselet kérdése - Virginia Plan: mindkét kamarában lakosságszám szerinti kélpviselet - New Jersey Plan: szenátusban egyenlõ képviselet - elsõ kamara népi választása mellett döntenek - szenátorokat 6 évi idõtartamra válasszák, de egyharmad részben kétévenként cseréljék le õket - választójogi javaslat: képviselõház tagjait 2évenként választják az Uniót alkotó államok polgárai közül (rabszolgák háromötödét beszámitják a lakosságszámba) - elnöki hatalom: elektorok választják - korlátlan ujraválasztási lehetõség - abszolut vétó (elnöki vétó hatálytalanitása minõségi többséggel) - jogi felelõsség sulyos büncselekmények esetén - katonai hatalmát az egyes államok haderõi felett csak a kongresszus által megengedett

esetekben használhatja - tisztvis kinevezését illetõen kötött - tanácsadók megválasztásában nem kötött - külpol: semlegesség elnöki deklarálása - 9 állam ratifikációja elég az alkotmány életbe lépéséhez - ratifikáció: speciálisan erre választott konvenciók által föderalisták: egyházi, kereskedelmi manufakturatulajdonosok, hitelezõi érdekek (+ klérus és jogászok). Program: - erõs kzpi kormányzat, mert - általános szükséglet - növekedés lehetõségét biztositja - belsõ lázongások elfojtására antiföderalisták: farmerek, városi munkások Az Egyesült Államok alkotmánya - 7 cikk, 23 szakasz 1. trvhozói hatalom 2. végrehajtó hat 3. birói hat 4. tagállamok és állampolgárok jogállása 5. alkotmánymódositás lehetõsége 6. vegyes rendelkezések 7. alkotmány ratifikációja (9 állam hozzájárulása elegendõ) - képviseleti demokrácia: - 2 évenként egyes államok delegáltjai a képviselõházba - föderativ

alkotmány: csak nemi, életkori, állampolgársági és helyben lakási cenzus - kongresszus képviselõinek száma osztva az állam beszámitható lélekszámával (vad indiánok nem, rabszolgák háromötöde igen) = küldöttek száma - az államok törvényhozása 2-2 szenátort küld a szenátusba - (1913: szenátorok közvetlen népi választása) - csak életkori, állampolgársági, helybenlakási kikötések - közvetett népképviselet elnökválasztás alkalmával (elektorok választják) - 1804: elektorok választását függetlenitik a törvényhozó testületektõl - állami feladatkörök 42 - szenátus (fékezõ szerep) - szenátus hozzájárulása bizonyos elnöki döntésekhez pl: - tisztvis kinevezése, nemzetközi szerzõdések kötése - polg. tisztvis (elnök is!) vád alá helyezése - elnök feletti itélkezéskor a Chief Justice elnököl - max itélet: hivatalból való elmozditás, eltiltás - állami elnöki hatalom: prezidenciális jelleg 1. államfõ

2. hadsereg vezetõje 3. kormány feje - + törvénykezdeményezés, vétójog - kongresszus - saját tisztvis. választása - képviselõk felelõsségre vonásának joga - föderalizmus vita: mivel az államok léte megelõzte az Uniót a föderáció szervezetét és müködését az államok alakithatják. VAGY: az alkotó atyák nem sorolják fel az alapitó államokat a konföderációs cikkelyekben + preambulum: alkotmány alkotója a nép. Ujabbkori felfogás: állandó változás Alap: taxativ felsorolás, de bizonyos jogi fellépést minden államnak tilt: - ex post facto law és bill of attainder (visszaható erejü jog, ill. fej- és jószágvesztõ itéletek tilalma) - nemesi privilégiumok és cimek létesitésének tilalma - Kongresszusnak tágan értelmezhetõ trvalkotási jog - virginiai iskola: átruházott és fenntartott hatalmak pontos megkülönböztetését hangsulyozza. Elõtérben az állami szuverenitás - 1791: alkotmánykiegészités: - az EÁ által nem

gyakorolt hatalom az illetõ államoknak van fenntartva - gazdaság - kongresszusra ruházzák az adóztatás jogát (EÁ közös védelme és általános jóléte a cél) - minden behozatali vám, illeték, adó egyforma mindenütt az EÁ-ban - Kongresszus kölcsönvesz pénzt az EÁ hitelére - interstate commerce law: szabályozza a kereskedelmet idegen nemzetekkel, államok között, indián törzsekkel - kereskedelmi jog egységesitésének kezdete - pénzverés joga és annak tilalma az egyes államokban - önálló nemzetközi szerzõdések kötésének tilalma! - John Ray indoka az Unió mellett: a külbiztonság - Hamilton indoka az Unió mellett: belsõ felkeléstõl, lázadástól való védelem - haderõ: - elnök vezénylete alatt áll - háboru és béke kérdésében a kongresszussal müködik együtt - egyes államok polgárõrsége is az elnök fõparancsnoksága alatt! (alárendelt szerep a gazdaság kérdésekkel szemben) - alkotmány egyik fõ célja: általános

jólét biztositása A szabadságjogok a gyarmati államokban és az EÁ-ban - 1765: Decleration of Rights (elsõ közös szabadságnyilatkozat) - brit koronához kötelezõ hüség - azonos jogok követelése, mint NB bennszülött lakóié - 1774: 2. Declaration of Rights - természetes és elidegenithetetlen jogok felé átmenet - élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jog - sérelmek felsorolása - angol common law hatálya alatt álló gyarmatok - 1776: Virginai nyilatkozat (alkotmányhoz csatolt emberi jogi deklaráció) - veleszületett jogok: - élet és szabadság élvezete - tulajdon megszerzése és birtoklásának szabadsága - boldogság és biztonság - népszuverenitást kifejezõ képviselet, képviselõk feladata - a kormányzat a népért van - jogegyenlõség - privilégiumok és hivatalok átörökitésének tilalma - hatalommegosztás - tulajdonjog garanciái (csak trv szabhatja meg) - trv-k felfüggesztésének tilalma - büntetõ eljárásjogi garanciák -

sajtószabadság - vallás és lelkiismereti szabadság - Függ. Nyil: csak a legkiemelkedõbb szabjogokat rögziti - habeas corpus + due process of law (- szabjogi katalógus államok szinten) - állam müködési garanciái: - egyensulyhelyzet - hatalmi ágak megosztása - kétkamarás trvhozás + annak választási módja 43 - impeachement (végrehajtó hat. kzpi intézményeinek tisztségviselõit érintõ felelõsségre vonás) - bill of attainder tilalma - visszaható erejü büntetõtörv. tilalma - szerzõdések kötelezõ erejét csorbitó trv alkotási tilalma - többségi akarat és kisebbségi jogok érvényesitésének biztositása - John Adams: Az EÁ kormányzatának védelme - a társ.-t meg kell védeni a társ másik részétõl - ha többség közös érdekbõl egyesül, a kisebbség joga bizonytalan lesz - amerikai alkotmány csak a legfõbb alapjogokat biztositotta - 1791: amerikai Bill of Rights az alkotmány része lesz (+10 alkotmánykiegészités

csatolása) - vallási indiferencia - sajtó, szólás, gyülekezés szabadsága - büntetõeljárási garanciák - elfogatóparancshoz kötött letartóztatás - nagy esküdtszék eljárásához köti a fõbenjáró, sulyos büntetteket - kétszeres eljárás tilalma - nem kényszerithetõ senki önmaga ellen tanuskodni - jog a gyors és nyilvános tárgyaláshoz, pártatlan esküdtszékhez - 20$-nál nagyobb perétrék common law ügyben: jog az esküdtszéki eljáráshoz - 1800-as forradalom: republikánus Jefferson lesz elnök Az AEÁ Legfelsõbb Birósága - jól viselkedéshez kötött - birói hatalom kiterjed a jog és a méltányosság azon eseteire, melyek az alkotmányból, az EÁ trv-ibõl + hatóságuk alatt kötött szerzõdésbõl erednek - nincs szó a normakontroll-ról (= alkotmányosság fölülvizsgálata) - föderális kormány nem végsõ birája saját magának (republikánusok) vagy a birói döntés megfellebezhetetlen (Marshall) - republikánusok célja a

Legfelsõbb Biróság ellenõrzés alá vonása - 1789-es birósági trv: föderalista centralizáció diadala - Legfelsõbb Biróság hatáskörébe az állami biróságok azon döntéseinek felülvizsgálata, melyek kedvezõtlenek a föderalizmus szempontjából - államonként és államokon belül kerületenként föderativ biróságok - mozgóbiróságok létesitése (államok jogalkalmazásának koordinálása), LB alá rendelve - Marbury contra Madison ügy - Marbury-t az elõzõ elnök békebirának nevezte ki, az államtitkár lepecsételte a megbizást (5 évre szól, birói hatáskörre) - uj államtitkár (Madison) visszavonja a megbizást (független a végrehajtó hatalmi körtõl) - Marshall: "megbizatás nem visszavonható" - megilleti-e Marbury-t jogorvoslat a LB-n 1. az irat természetétõl függ 2. az LB hatáskörétõl függ - Marshall: az alkotmány elsõdleges jogforrás, ami ellentmond az semmis - ha két trv kerül összeütközésbe a biróság

dönt az érvényességrõl, hogy pl.: a trv-t vagy az Alkotmányt alkalmazza - korona által kinevezett birák hatálytalanithatják a gyarmati trvhozás intézkedéseit. Lemagasabb szint: colonial charter Jogfejlõdés az EÁ-ban a polgárháboru elõtt - gyarmatok közjogi helyzetét charták szabályozzák, magánjogi viszonyok: gyarmati trvhozás is - common law kiegészitõ a koloniális jog mellett - angol jury rendszer müködik - 18.sz: hivatásos jogászrend, jogászképzés - tananyag: Blackston: Kommentárok (1765) - függ háb után más európai jogot alkalmazó országok lépnek be az Unióba, common law kezdetben kiegészitõ, majd saját jog lesz a common law kiegészitõje - nagy hatás: Harward és Columbia (szakvélemények a LB-nak) - nõi váljog-i törekvések - 1848: összehangolt fellépés, megalakul a Nõi Jogok Nemzeti Szövetsége - polg háb: négerek jogegyenlõséi küzdelmeihez kapcsolódnak - Colorado és Idaho: nõknek váljog Az USA a polgárháboru

idején - + államok megszerzése (Louisiana: 1803, Florida: 1819) - Monroe-elv: amerika az amerikaiaké (Szent Szövetség beavatkozásai ellen) - Missouri kompromisszum: felvételt nem kötik feltételhez, de ajánlják a rabszolgaság megszüntetését - Dred Scott néger rabszolga ügye: négerek nem állampolgárok - Lincoln beszéde szerint a Scott döntés következménye: - egyetlen Afrikából hozott néger rabszolga vagy annak leszármazója sem lehet egy állam polgára (nem jogosult elõjogokra és kiváltságokra) - sem kongresszus, sem kerületi trvhozás nem tilthatja be a rabszolgaságot sehol - EÁ trvszékei vmelyik rabszolgaállam biróságának fogják átengedni a döntést a néger szabadságát illetõen - 1860-61: Dél-Karolina majd 10 állam kilép Lincoln pol-ja miatt - 1861: kilépett államok elfogadják az amerikai államok konföderációját (rabszolgatartó alkotmány), székváros: Richmond - 1861-65: polgárháboru - 1862: Homestead Act: minden

farmernek jog: 10 dollárért 160 acre föld. Ötévi ott-tartózkodás + megmüvelés: a farmeré lesz 44 - 1863 jan 1: a lázadó ültetvényesek tulajdonában lévõ néger rabszolgák szabadok - 1865: északi gyõzelem, Lincoln merénylet áldozata lesz - eredmény: agrárkérdés megoldása - 1865: 13. alkotmánykiegészités: Lincol kiáltványa alkotmányba - Feket Kódex: a déli államokban fölszabaditottak polgári jogainak korlátozása - 1866: elsõ polgári trv: felszabaditottak védelme - 1867: elsõ rekonstrukciós trv: ország katonai körzetekre osztása, a déli intézmények a katonai vezetõk döntésétõl függ - 1868: 14. kiegészités: - due process of law kiterjesztése a felszabaditottakra - szavazati jog megtagadása fajra tekintettel = föderális képviselet csökkentése - késõbb különbség primary (elektorok választása) és election (közvetlen választás) között - 1870: 15. alkotmánykiegészités: jogi diszkrimináció tiltása a

választójog T-n - 1877: Redemption (megegyezés északi és déli államok között) - home-rule rendszere a négerek jogi helyzetét illetõen - következmény: segregációs trv-k: - négereknek a fehérektõl elkülönitett hely biróságon, iskolákban, könyvtárban, parkokban, hotelekben, kórházakban, temetõkben - 1875: Civil Rights Act - 13, 14, és 15. alkotmánymódositás érvényesülése a cél - a szegregáció szabálysértés - Bradley fõbiró: kongresszusnak nincs hatalma állami trvhozási tárgyakat szabályozni. Polgári jogok számára nem létesithet helyi jogalkotást A klasszikus polgári átalakulás állama és joga Franciaországban Az abszolutizmus válsága. A forradalom elsõ szakaszának alkotmányfejlõdése - francia forradalom legjelentõsebb világtörténelmi hatás tekintetében - legnépesebb korabeli ország - legradikálisabb forr - közvetett, vagy közvetlen minták a jogintézményeknek - 18. sz: gazdasági és demográfiai növekedés -

forr. elõtt 3 rend: 1. papság (ellentét fõ- és alsópapság között) 2. nemesség (kard és talár, régi és uj, vidéki és udvari nemesség között) 3. polgárság, parasztság, városi tömegek polgárság: - járadékos polg - szabadfoglalkozásu értelmiség - kistulajdonosok parasztság: - dologilag kötött jobbágyok - szabadparasztok - személyileg kötött jobbágyok városi t.: - kisiparosok, kiskereskedõk, segédek, értelmiség - felvilágosodás hatása - forr kirobbanásának okai: - 1788-89: gazdasági válság - pénzügyi válság (USA támogatása miatt államcsõd) - elõforradalom: - 1787: Elõkelõk Gyülését összehivják (király személyesen hivja) - az Általános Rendi Gyülés összehivását követeli - a király feloszlatja - ellenállás: parlament - rendi felsõbiróságok voltak - beiktatási és figyelmeztetési joga van (király által kibocsátott intézkedések érvényességi kelléke a parlament elõzetes bejegyzése. A király

személyesen megjelenhet és a birói székbõl megparancsolhatja a bejegyzést) - 1788: Dauphine tartományi rendi gyülése követeli az Általános Rendi Gyülés összehivását - 1788: király összehivja az Ált. Rendi Gyülést, kétszeresre növeli a 3 rend követeinek számát - elsõ két rend 300-300 követét közvetlenül választják - 3. rend 600 követét: 25 év, állandó lakóhely, adófizetõ, francia alattvaló férfiak közvetett választása (elektorokat választanak - választók panaszai: panaszfüzetek - jogi forradalom: 3. rendnek eléri-e az együttes ülést és a személyenkénti szavazást - 1789 jun 17: 3. rend követei Nemzetgyüléssé nyilvánitják magukat - jun 20: labdaházi eskü: uj alkotmány kidolgozásáig együtt maradnak - jun 23: Nemzetgyülés tagjai sérthetetlennek nyilvánitják magukat - jun 27: a király a 3. rendhez való csatlakozásra szólitja fel az elsõ 2 rendet - jul 9: együttes ülés Alkotmányozó Nemzetgyüléssé

nyilvánitja magát - király fel akarja oszlatni az AN-t - népforradalom - párizsi felkelés (jul 14) - uj fegyveres erõ: nemzetõrség - állandó bizottságok (uj közigazg) - municipiális forradalom (vidéken párizsi mintára) - nagy félelem (arisztokrata összeesküvéstõl való paraszti félelem) 45 - versailles-i tömegtüntetésn (1789 okt 5-6) - királyi udvar + Nemzetgyülés Párizsba - 1789 aug 4: Joglemondó Nyilatkozat - kártalanitás nélkül megszünnek a személyi szolgáltatások, a robot, egyes földesuri monopóliumok - megváltható: dologi szolgáltatások - uriszék megszüntetése - egyházi tized, adózási kiváltságok, tartományi és városi kiváltságok, hivatalok megvásárolhatóságának megszüntetése (- földesuri jogok teljes megszüntetése: 1793) - az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata - 1789 aug 26 - alapjai: - Bill of Rights - Virginiai Nyilatkozat - francia parl határozatai - felvilágosodás elvei - szerkezet: - bevezetés

(praeambulum) - 17 szakasz (emberi jogok + államszervezeti szabályozások) - alapvetõ emberi jogok: - elnyomással szembeni ellenálás (- egyenlõség nem jog, hanem elv - születési kiváltságok elutasitása - hivatalviselésben és közteherviselésben) - szabadság - szabad, ami másnak nem árt (tartalmi) - szabad, amit trv nem tilt (formai) - vélemény és vallásgyakorlás szabadsága - szólás- és sajtó szabadsága - tulajdon - magántul sérthetetlensége - biztonság - csak társ-ra veszélyes magatartások büncselekmények - csak feltétlenül szükséges mértékü büntetés - büntetõ trv visszaható alkalmazását + analógiát tiltja - elõzetes letartóztatás trv-i feltételekhez kötve - bünösség bizonyitása az államhatalmat terheli - államszervezet alapelvei - nemzeti szuverenitás elve - trv-hozásban és költségvetés megállapitásában népképviselet - hatalommegosztás - tisztvis anyagi és erkölcsi felelõssége Az 1791-es alkotmány -

Alkotmányozó NGY: rendi hovatartozásnak nincs jelentõsége - jobboldal: abszolut királyi vétójog hivei - baloldal: szuszpenziv király vétó hivei - kezdetben két csoport: - abszolut mon hivei (feketék) - alkotmányos mon (hazafiak) - mérsékelt monarchisták - konstitucionalisták - demokraták - pénzügyi és egyházügyi probléma: konfliktusok - 1791: király szökése - 1789-90: EPJNY egyes fejezeteit trv-ben is életbe léptetik királyi szentesitéssel - 1791 szept 3: alkotmány elfogadása (király szentesiti). 1792-ig hatályos 1. rész: EPJNY 2. rész: Francia Alkotmány - részben EPJNY által szabályozott jogok - részben uj jogok: helyváltoztatás, gyülekezési, közoktatás, közsegély - trvhozó hat: Trvhozó Nemzetgyülés - egykamarás - két éves megbizatás - királynak nincs elnapolási vagy feloszlatási joga - nyilvános tanácskozások, saját teremõrség - alkotmányos övezetben (tevékenységi szinhelye körül) nem tartózkodhat katonaság -

tagjai megbizatásuk után nem fogadhatnak el végrehajtó hat-i megbizást - tagoknak mentelmi jog (eljárás csak az Ngy engedélyt ad) - trvkezdeményezés joga - király: kétszeri szuszpenziv váljog (max 4 évre elodázhatja az ngy határozatainak trverõre emelését). Nem vonatkozik: - pénzügyi kérdések 46 - alkotmányjogi kérdések - min. felelõsségre vonásával kapcsolatos határozatok - királyi vétót hatálytalanitja: ha a Ngy a nemzethez fordul proklamáció formájában - legfõbb pénzügyi fórum (király nem is javasolhat költsvet.-t) - nemzetközi szerzõdések csak jóváhagyásával - királyi hadüzenet, békekötés ngy hozzájárulásával - min.-t ellenõriz, kötelezõ válasz az interpellációra - Legfelsõ Nemzeti Trvszék elõtt vád alá helyezhetõ az alkotmány ellen elkövetett büntettért a miniszter - 1789 váljogi trv: - 25 év, egy helyen lakó, egyenes adót fizetõ francia férfi - közvetett választás - elektorok választása -

elektorok megyei gyülésén képviselõk választása - végrehajtó hat: - élén a király (primogenitura alapján) - köteles eskü az alkotmányra - király = állam 1. közig tisztvis - évi tiszteletdij = cillista - felelõsséggel csak ha - eskü le nem tételekor vagy visszavonásakor tartozik - hadsereg élén a nemzet ellen vonul - engedély nélkül távozik az országból - ha Ngy felhivására nem tér vissza - felelõsség esetén az Ngy megfoszthatja trónjától - kzpi közigazg - királyi tanács szekciói megszünnek, helyettük: miniszterek - belügy, külügy, hadügy, tengerészetügy, pénzügy, igazságügy - min-t (nem a ngy tagja) a király nevezi ki, menti fel - király rendelkezései csak min-i ellenjegyzéssel - király nevezi a fõtisztvis-ket, követeket, tábornokokat - helyi szervek - uj közig-i T-i beosztás - megye - megye élén: megyei elektori gy. által választott 36 tagu megyei tanács (évente egyszer ülés, tagjai küzül 8: megyei

direktórium: folyamatos ülés) - trv-ességi felügyelet: megyei ügyész - kerület - K-i elektori gy 12 tagu kerületi tanácsot vál. - 4 tagu K-i direktórium - trv-ességi felügyelet: választott kerületi ügyész - feladat: adók községek közötti szétosztása - járás - csak igszolg szervezet - község - községi fõtanács - községi elöljáróság (polgmester, ügyész) - adó kivetése és behajtása - rendfenntartás - kihágási ügyekben biráskodás - fentieket aktiv polg. közvetlenül 2 évre vál-ják - birói hatalom - birói tisztség nem megvásárolható, választják - biró csak trv álatl meghatározott ügyekben mozditható el - hivatásos birák mellett laikusak - ügyészi szervezet megszüntetése - illetékes birájától senki el nem vonható - két kzpi biróság: 1. Legfelsõ Nemzeti Törvényszék - Semmitõszék birái + megyék 2-2 kisorsolt esküdtje - min + fõtisztvis. + államellenes büncselekmények elbirálása 2. Semmitõszék -

megyei elektori gyülések 1-1 tagot választanak - feladat: semmisségi panaszok elbirálása - csak trv helytelen alkalmazása vagy perrendtartás megsértése miatt, de bármely biróság határozata ellen - 2 alkalommal megsemmisitheti a támadott itéletet és elsõvel azonos szintü birósághoz utalja vissza - 3. eset: Törvényhozó Ngy dönt - helyi szervek: - megyei trvszék - megyei elektori gy által választott birák + büntetõeljárás irányitásáért felelõs közvádló + büntetésre javaslatot tevõ királyi biztos - 8 tagu vádesküdtszék 47 - 12 tagu itélõesküdtszék - büntetõügyekben jár el - itéletei csak semmisségi panasszal támadhatóak - kerületi trvszék - kerületi elektori gyülés által választott tagok - csak polgári ügyekben dönt - itélete ellen csak másik K-I trvszékhez lehet fellebbezni - járások: békebiróságok - választott békebirák + ülnökök - polgári és büntetõügyek - polgári itélet ellen k-i trvszékhez

lehet fellebbezni - Törvényhozó Ngy (1791 okt - 1792 szept 20) - az ANGY tagjai nem választhatóak meg - feuillant-ok: alkotmányos monarchisták - 1792 aug 10: monarchia megdöntése. Szept 20-ig: Ngy és Ideiglenes Végrehajtó Tanács gyakorolja a hatalmat A jakobinus diktatura hat-i mechanizmusa - TNGY: uj vál-i rendszer - aktiv és passziv polgárok közötti különbség megszüntetése - 21 év, egy éve 1 helyen élõ, munkájából élõ francia férfi - megválasztható: min 25 év. - egyfoku közvetett vál-i rendszer - Nemzeti Konvent (1792 szept 20 - 1795 okt 26) - tagok: polgárság 1. szakasz (1792 szept 20 - 1793 jun 21) - hatalom a Gironde kezében - 1792 szeptr 21: köztársaság kikiáltása - trvhozó hat. - végrehajtó hat: Ideiglenes Végrehajtó Tanács (Közjóléti Bizottságig) - 1793 jun 2: felkelés: Gironde megy. Hegypárt jut hatalomra 2. szakasz: Jakobinus konvent (1793 jun 2 - 1794 jul 27) - uj alkotmány (1793-as gironde-i tervezet módositása) -

nem lép életbe - egyenlõség a legfõbb JOG (nem elv) - nemzeti szuverenitás helyett népszuverenitás - munkához való jog - gazd-i szabadság elismerése - államforma: köztársaság - trvhozó hat: TNGY (egy kamarás, egy évre) - vál.jog: közvetlen, 21 év, munkájából élõ francia férfi - Ngy szabályai: - trv (elsõdleges gy-nek küldik) - rendelet - végrehajtó hat: Végrehajtó Tanács (24 tagu) - 2 évig, évente fele megujul - tagjait a Ngy választja - nemzetközi szerzõdéseket köt - kormányzati megbizottakat nevez ki (nem az ngy tagjai) - forradalmi kormányzat (1793 okt 10, dec 4-i dekrétumok) - trvhozó hat: formális lesz - végrehajtó hat: kormánybizottságok - Közjóléti Bizottság - Konvent saját tagjai közül választja - honvédelem szervezése, közig (kivéve pénz- és biztonságügy - 6 miniszter alárendelve a Köz. Biz-nak - Közbiztonsági Bizottság - Konvent választja tagjai közül - rendészet és forr.-i igszolg irányitása -

helyi szervei a községekben müködõ felügyelõ bizottságok (rendõri feladatok) - helyi szervek: - kerületek és községek a legfontosabbak - községi szervek 10 naponként beszámolnak a kerületi szerveknek, ezek meg a kormánybizottságoknak - választott ügyészi tisztség megszüntetése, helyettük nemzeti megbizottak - konventbiztosok küldése a megyékbe és a hadsereghez - birói hatalom - rendes biróságok mellett rendkivüli biróságok - Forradalmi Törvényszék - tagjait a konvent választja - azonnali végrehajtás pol-i büncselekményekben - 1794 jul. 27: thermidori államcsiny: Hegypárt megy, helyére Sikság 48 - thermidóriánus Konvent: forr. kormányzat felszámolása A thermidoriánus Konvent. A konzulátus és a császárság államszervezete - uj alkotmány elfogadása (1795 szept 23. - 1799 nov 9-ig hatályban) - Jogok Nyilatkozata (hasonló az EPJNY-hoz) - jogegyenlõség, tulajdon szabadsága - nem ismeri el a szociális jogokat és a

felkelés jogát - Kötelességek Nyilatkozata - trvhozó hat: kétkamarás 1. Öregek Tanácsa (250 tagu 40 év fölötti nõs vagy özvegy) - trvkezdeményezés és megvitatás - adók megszavazása, felhasználása - Direktórium tagjainak megválasztása, felfüggesztése - hadüzenet - nemzetközi szerzõdések ratifikálása 2. Ötszázak Tanácsa (500, 30 év fölött) - trv-k elfogadása - mindkettõ 3 évre, de évenként harmadát ujraválasztják - választási rendszer: közvetett, cenzusos - 21. év, irni-olvasni tudó francia férfi, vagy egy éve egy helyen lakik és egyenes adót fizet, vagy harcolt a köztársaságért - elektorrá választás: 25 év, magasabb évi adó - végrehajtó hat: Direktórium (5 tag) - Ötszázak Tanácsa 50 személyt terjeszt elõ, Öregek Tanácsa választja meg 5 évre (rotáció itt is: évente 1) - többségi elv alapján hozott döntések - törvények végrehajtását biztositja - letartóztatási parancsok kiadása - hadsereg feletti

rendelkezés (tag nem lehet közvetlen parancsnok) - nemzetközi szerzõdések megkötése - kinevezések - Kincstár (5 tagu, tanácsok választják): pénzügyek - közig kzpi irányitás: miniszterek (7 = 6 + rendõrminiszter) - végrehajtó hat helyi szervei: - megye, járás, község (kerület megszünik) - megyék élén 5 tagu direktórium (megyei elektori gy. választja) - községek élén állók évente ujulnak - direktóriumi megbizottak: trv végrehajtását felügyelik - birói hatalom - 1791-es felépités (de: polg-i trvszékek a megyékben müködnek) - 1795 aug 22: kétharmados dekrétum (= alkotmánysértés) - ujonnan megválasztott tanácsok képviselõi kétharmadát az elektori gyüléseknek a volt konventtagok közül kell választani, vagy kooptálással (kiegészitéssel) kell elérni. - 1799 nov 9: államcsiny, katonai diktatura - 1795-ös alkotmány hatályon kivül heleyzése - Öregek és 500-ak Tanácsa feloszlatása - 1-1 25 tagu bizottság + 3

ideiglenes konzul: uj alkotmány 1814-ig - Alkotmány: - nem tartalmazza a EPJNY-t - trvhozás: 1. Szenátus (60 majd 80 tag) - tagok: 40 év feletti francia férfiak - 31 tag: 2 és 3. konzul választja - 29 tag: nemzeti listáról kooptálva - 10 éven át 2-2 tag 2. Törvényhozó Testület (300 tag) - tagok: 35 év feletti francia férfiak - nemzeti listáról Szenátus választ 3. Tribunátus - tagok: 25 év feletti francia férfi - Szenátus listáról - trvhozás menete: - törvénykezdeményezés: elsõ konzul - trvtervezet: Államtanács - Tribunátus megvitatja a javaslatot - Államtanács és Tribunátus 1-1 delegációja ismerteti a TT elõtt. - TT döntése: elfogadás vagy elutasitás vita nélkül - Tribunátus panasszal támadhatja mneg a TT határozatát a Szenátusnál - ha a Szenátus 10 nap alatt nem ad helyt a panasznak: elsõ konzul köteles kihirdetni a törvényt - választás (21 év, francia férfi): - községenként létszámuk 10%-a: községi lista -

községi listán szereplõk 10%-át választják: megyei lista - megyei listán 10% maguk közül: nemzeti lista 49 - végrehajtó hat: - élén: elsõ konzul (10 évre) - kinevezési jogkör - nemzetközi szerzõdések - háboru és béke kérdésében dönt - 2. és 3 konzul: tanácsadó szerep - közig: 7 miniszter (nem testület, mint konzulok) - ismét 4 szintü: megye, kerület, járás, község - megye: - megyei tanács: egyenes adók szétosztása - prefektusi tanács: hatósági határõzatok felülvizsgálata - prefektus (elsõ konzul nevezi ki) - kerület: - kerületi tanács (egyenes adók elosztása) - alprefektus (elsõ konzul nevezi ki) - járás: csak birói szerv - község: - községi tanács (kommunális feladatok) - polgármester (közig) - birói hatalom - birák kinevezése (kivéve békebirák, Semmitõszék birái) - ügyészi rendszer - kerületi trvszékek - konzulátus (1799-1804) - elsõ császárság (1804-1814) - 1802: alkotmány: - örökletes

lesz a konzuli tisztség + utódkijelölés, konzulok, szenátorok, semmitõszéki birák kijelölésének joga - 1804-es alkotmány: - Szenátus létszáma 80 fõ - TT zárt ülésen vitathatja meg a javaslatot - konzuli intézmény helyett császári méltóság - 1807: alkotmányrevizió: a Tribunátus eltörlése A jogrendszer átalakulása a francia forradalom, a konzulátus és a császárság idején - jellemzõ: széttagoltság, elmaradottság - forr. feladata: jog egységesitése, korszerüsitése - agrárkérdés - földesuri jogok (dologilag és személyileg kötött jobbágyok) - dologi szolgáltatások - földesuri monopóliumok - harmadolási jog - személyi szolgáltatások - uriszék - birtokeloszlás - faluközösségi földek - megoldása 1. szakasz (1789-es népforradalom) - Joglemondó Nyilatkozat - szekularizáció 2. szakasz - megmaradt dologi szolgáltatások megválthatók - 1790: nemzeti javak áruba bocsátása (árverés utján) - faluközösségi földek

szabályozása - 1791-es Mezõgazdasági Kódex: müvelés alá vétel és bekerités szabadsága 3. szakasz (1792 aug 10 után) - dologi szolgáltatások megszüntetése kártérités nélkül - faluközösségi fölek felosztását lehetõvé tették 4. szakasz (1793 jun 2 után) - minden meglévõ dologi szolg. megszüntetése - földesuri jogokra vonatkozó okiratok megsemmisitése - eredmény: - egyházi birtokok megszünése - nemsség birtokai felére csökkenek - faluközösségi tulajdon marad - polgárság erõsödik - 1791: Allarde trv: céhek és monopóliumok megszüntetése - belsõ vámok megszüntetése - 1791: La Chapelier trv: munkavállalóknak sztrájk és szervezkedés tilos - öröklési és családi jog - 1791: végrendelet hiányában összes gyerek egyenlõ arányban örököl - 1790: egyház világi alkotmánya - anyakönyvvezetés: községi tisztviselõk 50 - 1791: házasság = polgári szerzõdés - 1791: Code Pénal (büntetõ trvkönyv) 1. rész:

Általános Rész 2. Különös Rész (egyes büncselekmények) - büncselekmények osztása: 1. vétség 2. kihágás (trichotómia) - merev büntetési tételek - 1789: Az ideiglenes büntetõeljárásról szóló dekrétum - megszünteti a kinvallatás minden formáját - nyilvánosság, védelem szabadsága - nyomozati szakasz: 2 esküdt a védelem - vizsgálati szakasz: védõ is eljárhat - tárgyalás: biró a vádlott távollétében elõadja a vádat - utolsó szó joga: vádlott - 1791: a végleges büntetõeljárásról szóló dekrétum - kihágások: községi elöljáróság - vétségek: békebiróság - büntett: megyei trvszék - büntetti eljárás: - nyomozás és vizsgálat a békebiró feladata - nem nyilvános - vádesküdtszék: vádhatározat - vád képviselete: közvádló - szabad bizonyitási eljárás - itélõ esküdtszék dönt (királyi biztos inditványozza a büntetés mértékét, hivatásos birék szabják ki) - itélet ellen: csak semmisségi panasz

- napóleoni kodifikáció: - 1804: polgári tk (Code Civil, Code Napoleon) - egy kódex = egy bevezetés + 3 könyv 1. a személyekrõl 2. a dolgokról és a tul módosulásáról 3. tulszerzés módja - alapelvek: - törvény elõtti egyenlõség - tulajdon teljessége - szerzõdés szabadsága - felek között trv-k - korlátlan idõre szóló munkaszerz. = tilos - tulajdonjog: - javak feletti korlátlan uralom - rendelkezéi jog - használat korlátozása - öröklési jog: - végrendelkezési szabadság - kötelesrész felmenõknek v. lemenõknek - nincs különbség ingó és ingatlan között - családi jog: - házasság = felbontható polgári szerzõdés - anyakönyvvezetés polgári hatóságok feladata - házassági jog: - feleség hátrányosabb helyzetben, mint férj - házasságon kivül született gyerek hátrányban - 1806: polgári eljárási tk (Code de Procedure Civil) - biróságok elõtti perek nagyrésze polgári per 1. rész: egyes birói fórumok elõtti

eljárás 2. rész: különleges eljárások szabályai - meghatározott perérték alatt: biékebiró hatáskörébe = sommás per - gyorsaság, szóbeliség - nincs fellebbezés, csak semmisségi panasz - nagyobb perérték: 2. fokon a kerületi trvszék jár el - sommás per vagy - rendes polgári per 1. szakasz: kerületi trvszék elõtti eljárás keresetlevél benyujtásával indul Biróság felhivja az alperest: nevezze meg ügyvédjét. Az ügy a biróság általános perjegyzékébe kerül 2. szakasz: ügyvédek egymással replikáznak, majd zárónyilatkozatokat tesznek Az ügy a birói tanács különös perjegyzékébe kerül. 3. szakasz: birói tanács elõadó birót küldi ki az ügyiratok tanulmányozására A tárgyalás napját kifüggesztik A tárgyaláson az elõadó biró ismerteti az ügyet, a felek szóbeli nyilatkozatot tehetnek. A biró tanács itéletet hoz - 1807: kereskedelmi jogi tk (Code de Commerce) - 4 könyv 1. kereskedelmi jog általános szabályai 2.

tengeri kereskedelmi jog 3. csõdrõl 4. kereskedelmi birói eljárásról - kereskedelmi bir-k felállitása 51 - elnök, 7-8 birótag, jegyzõ - kereskedelmi társ-k két fõ formája: - Rt (le société anonyme) - csak kormányzati jóváhagyással - betéti társ. (société en commandite) - 1808: büntetõeljárási tk (Code dInstructution Criminelle) - egy bevezetés + 2 könyv - bevezetés - vád, védelem, itélkezés elkülönitése - biróságok illetékessége - 1.: vizsgálati szakasz - résztvevõ szervek: bünügyi rendõrség - vizsgálati szakasz 2 vezetõje: ügyész, vizsgálóbiró - vádemeléssel, vagy eljárás megszüntetésével végzõdik - titkos vizsgálat - vádesküdtszék megszüntetése, helyette: 3 hivatásos biróból álló vádtanács - 2.: fórumrendszer, biróságok elõtti eljárás, jogorvoslati rendszer, itélet végrehajtása - birósági szakasz nyilvános - megyei eljárásban az itélõ esküdtszék megmaradt - kihágási és vétségi

ügyek: lehetõség fellebbezésre is - büntetõeljárás: csak semmisségi panasszal támadható - jogorvoslati eszköz: perujitás (uj bizonyiték) - rehabilitáció - 1810: büntetõ tk (Code Pénal) - egy bevezetés + 4 könyv - bevezetés + 1., 2 könyv: általános rész - 3.: büntettek, vétségek - 4.: kihágások - törvény elõtti egyenlõség - büntetõtrv visszamenõleges hatályának tilalma - büntetõjogi analógia tilalma (nullum crimen sine lege) - trv által meghatározott büntetési tételek (nulla poena sine lege) - gazdasági változások - kereskedelmi kamarák helyreállitása - funkció: kereskedelem javitásával kapcsolatos intézkedések, megállapodás a kormánnyal a jogi szabályozást illetõen - felügyeleti szervként létrehozzák a Kereskedelmi Tanácsot - 1898: ujraszabályozás (ipari és kézmüves kamarák kiválása) - 1803: munkakódex (code du travail) - szervezkedési tilalom - munkakönyvek bevezetése - munkaadó és munkás vitájában

a rendõrprefektus, ill. a polgármester dönt - 1806: békéltetõ bizottságok munkás és munkaadó között - 1801: tõzsdék helyreállitása (csak állami ügynök állapithat meg valutaárfolyamot) - bankszervezet kiépitése A restauráció és a juliusi monarchia állami berendezkedése. A második köztársaság és a császárság állami berendezkedése - 1814: Napóleon lemond - 1814: XVIII. Lajos szenátusi alkotmánya: - emberi jogok - nemzeti javak eladásának visszavonhatatlansága - államadósságok visszafizetése - birák elmozdithatatlansága - katonák megtartják rangukat - nemesek megtartják (ujra felvehetik) cimeiket - trvhoz: Szenátus + Törvényhozó Testület - végrehajtó hat: XVIII. Lajos - Napóleon visszatér: liberális alkotmányt adományoz (cél: megnyerés) - Napóleon bukása: ujra 1814-es alkotmány (1830-ig hatályban) - népszuverenitás elutasitása - emberi jogok helyett: "franciák közjogai" (uralkodó által adományozott) -

trv elõtti egyenlõség - hivatalviselési jog - vallás, sajtó, személyes szabadság - tul. sérthetetlensége - államadósságok elismerése - közteherviselés - régi és uj nemesi cimek - katolikus vallás: államvallás - trvhozás: kétkamarás testület 1. Pairek Háza - születés révén tagok (élethosszig kinevezés + örökithetõ) 52 - titkosan tanácskozik - felségsértés és államellenes ügyekben itélkezik 2. Képviselõház - 5 évre szóló megbizás (évente egyötödös rotáció) - mentelmi jog a képviselõknek - képviselõk: cenzusos és közvetett módon - szavazati jog: 30. év, francia férfi, évi egyenes adó - elektor: 40. év, francia férfi, magasabb egyenes adó - nyilvánosan tanácskozik - mechanizmus: - csak a király kezdeményezhet trv-t - bárhová benyujthatja (kivéve: pénzügy - Képviselõház) - trv-k elfogadása: kamarák egybehangzó nyilatkozata - abszolut vétójog - király: kamarák összehivása, elnapolása,

Képviselõház feloszlatása (3 hónapon belül kötelezõ összehivni) - végrehajtó hat: király - szent és sérthetetlen (felelõsségre nem vonható) - hadsereg fõparancsnoka - hadüzenet, nemzetközi szerzõdések - kinevezési jogkör (kivéve esküdtszékek) - kegyelmezési jog - rendeletalkotási jog - kzpi szervek: miniszterek (ellenjegyzés = felelõsség vállalása) - min-t a Képviselõház vád alá helyezhet, de Pairek itélnek - birói hatalom - nem változik - 1815: választás: tulzó királypártiak gyõznek - 1817: uj váljogi trv: cenzus csökkentése - 1820: váljogi trv: kettõs szavazat a földbirtokosoknak (= virilizmus) - 1824: X. Károly király lesz - 1827: mérsékelt többség a parlamentben - 1829: X. Károly tulzó királypárti kormányt nevez ki - 1830: Képviselõház feloszlatása, uj választások: ujra mérsékeltek gyõznek - 1830: X. Károly rendeleti uton felfüggeszti a sajtószabadságot, szükiti a váljogot, feloszlatja a

Képviselõházat (igen, éppen most választottak ujat) - 1830 jul 29: gyõz a forradalom, X. Károly lemond - kamarák Lajos Fülöpöt hivják meg - 1830: alkotmány (1848-ig) - monarchikus legitimitás mellett népszuverenitás elismerése - cenzura eltörlése - katolicizmus nem államvallás többé - trvhozó hat: - Pairek Háza tevékenykedjen együtt a Képviselõházzal - nyilvános ülések a Pairek Házában - nem örökithetõ méltóságok - Képviselõház: rotáció megszünik - 1820-as kettõs váljog megszüntetése - választók: 25 év, elektorok: 30 év - trvkezdeményezési jog a kamaráknak is - végrehajtó hat: király - rendelet kibocsátása marad - törvényt nem függeszthet fel - birói hat: marad - polgárkirályság jön létre (pénzügyi polgárság tulsulya) - 1848 feb 22: ellenzéki bankett betiltása - feb 24: Lajos Fülöp lemond - 1848 feb 25: 2. köztársaság kikiáltása - hat: ideiglenes kormány - sajtó és gyülekezési szabadság -

bezáratta az adósok börtönét (eddig nyitva volt?) - munkához való jog - nemzeti mühelyek létrehozása - 1848 máj 4: Alkotmányozó Nemzetgyülés ül össze (általános, titkos, közvetlen férfiakra terjedõ váljog alapján) - többség: republikánus - ideiglenes kormány felmentése, 5 tagu Végrehajtó Bizottság felállitása - miniszterek kinevezése - jun-i felkelés után: - ostromállapot - sajtó és egyesülési jog korlátozása - Végrehajtó Bizottság megszünik, helyette republikánus kormány - uj alkotmány körüli viták: - munkához való jog - egykamarás Törvényhozó Ngy - közt-i elnök közvetlen választása 53 - 1848 nov 4: uj alkotmány (1851-ig) - alapjogok: - személyes szabadság az önkényes letartóztatással szemben - magánlakás sérthetetlensége - pol-i büncselekmények halállal nem büntethetõk - rabszolgaság felszámolása a gyarmatokon - vallás-, szólás-, sajtó-, tanszabadság - egyesüléi, gyülekezési, peticiós

jog - államadósságok visszafizetése - közteherviselés - trvhozó hat: Törvényhozó Nemzetgyülés - egykamarás, 3 éves megbizás - mentelmi jog a képviselõknek - összeférhetetlenség x esetekben - szabad mandátum - dijazást kapnak - közt-i elnök nem oszlathatja fel - hatásköre: - törvényhozás (bárki kezdeményezhet) - kivételes esetekben közt-i elnök választása - közt-i elnök + min ellenõrzése - hadüzenet jóváhagyása - nemzetközi szerzõdéek ratifikálása - közkegyelem engedélyezée - váljog: általános, egyenlõ, titkos, közvetlen - szavazhat: 21., választható: 25 - végrehajtó hat: közt-i elnök - 4 évre, egy megbizatási idõköz kihagyásával ujra - legalább 30. éves született francia állampolgár - választójogosult állampolgárok választják (50%+1) - ha nincs 50%+1, akkor a legjobb 5 közül az Ngy választ - hatáskör: - trvjavaslat kezdeményezése - egyszeri szuszpenziv (felfüggesztõ) vétójog - trv-k kihirdetése,

végrehajtása - hadsereg fõparancsnoka - ngy hozzájárulásával hadat üzenhet, nemzetközi szerzõdéseket köthet - egyéni kegyelem (kivéve Legfelsõ Nemzeti Trvszék ügyeiben) - 3 jelölt állitása az alelnöki tisztre - minisztereket, fõtisztcvis-ket nevez ki, ment fel - birák kinevezése (kivéve Legfelõ Nemzeti Trvszék tagjai) - kzpi szerve: - miniszterek - Államtanács - elnöke: közt-i elnök - tagjait az ngy 6 évre választja - trvjavaslatokat véleményez - közigazgatás általános felügyelete - végrehajató hat helyi szintje: megye-kerület-járás-község - birói hatalom - elmozdithatatlan birák - Semmitõszék - trvszékek - békebiróságok - Legfelsõ Nemzeti Trvszék létrehozása - 5 tagját a Semmitõszék birái választják maguk közül - esküdtjei: megyei fõtanácsosok - közt-i elnök, min, pol-i büncselekmények felett itélkezik - prezidenciális köztársaság - 1848 dec: közt elnök Louis Bonaparte lesz - republikánus Ngy és

királypárti elnök között konfliktusok. Megoldás: ngy önfeloszlatása - 1849 választások: Rendpárt (orleanisták + legitmisták) - Ngy és elnök konfliktusa: 1849: rendpárti kormány felmentése - 1850: demokraták és szocialisták törnek elõre. Hatás: Ngy váljogot korlátoz (3 évi egyhelybenlakás) - 1851 dec 2: katonai államcsiny: közt-i elnök feloszlatja a Ngy-t, ostromállapotot hirdet ki - népszavazással jóváhagyatja: - ált. váljog - elnöki megbizatás +10 év - uj alkotmány - 1852-es alkotmány (1870-ig hatályos) - nem szabályozza az alapjogokat - trvhozó hat: 1. Szenátus - tagok: fõpapok, tábornokok, tengernagyok + közti elnök által kinevezettek - tagoknak nincs dijazás, csak adomány 54 - hozzájárulása nélkül trv-t nem lehet kihirdetni - szenátusi határozat (senatusconsultum) - alkotmányértelmezés - gyarmatok alkotmányának szabályozása - alkotmánykiegészités - trvjavaslat, alkotmánymódositás az elnöknél (utóbbi

elnöki jóváhagyással jogszabály, kivéve: 1851 dec 2-es proklamáció = népszavazás) - Törvényhozói Testület feloszlatása esetén átveszi annak hatáskörét - alkotmánybirósági szerep 2. Törvényhozó Testület - 10 évre, ált. közvetlen választással - nyilvános ülés (elrendelhetõ zárt ülés) - közt-i elnök által kezdeményezett adó- és trvjavaslatok - végrehajtó hat: közt-i elnök - 10 év - utódkijelölési jog - halála esetén Szenátus javaslatára a nemzet választ elnököt - Szenátus és TT elnökét, alelnökét nevezi ki - összehiv és elnapol, TT-t feloszlathatja (ha 6 hónapon belül ujat hiv össze) - trvkezdeményezés - abszolut vétó - kihirdetés - állam feje - hadsereg és haditengerészet fõparancsnoka - hadüzenet, nemzetközi szerzõdések kötése - rendeletek trv-k végrehajtására - ostromállapot kihirdetése - jelentõsebb tisztvis-ek kinevezése - korlátlan kegyelmezési jog - legfõbb biró - végrehajtó hat kzpi

szervei: - miniszterek - közt-i elnök nevezi ki - elnöki rendelkezések ellenjegyzése - Szenátus vád alá helyezheti õket - Államtanács - közti elnök nevezi ki és menti fel tagjait - trv-k és rendeletek tervezetét dolgozza ki - trvjavaslatok támogatása - közigazg. felügyelete - végrehajtó hat helyi szervei: marad - birói hatalom: marad - 1852: Alkotmánymódositás, 2. császárság létrehozása - 1856: alkotmánymódositás: kormányzóság megteremtése kiskoru császár esetére - 1860: császári rendelet szabályozza a felirati vitát - 1862: szenátusi határozat lehetõvé teszi a trvhozás vitáiról készült jegyzetek publikálását - 1868: interpellációs jog bevezetése - 1870: uj alkotmány: - ált. váljog - Szenátus felsõházzá alakul - miniszteri felelõsség visszaállitása A jogrendszer változásai a restaurációtól a harmadik köztársaságig - kialakul a mindenki számára rendelt vagyon fogalma (pl.: közutak) - 1855: telekkönyvek

vezetése kötelezõ és bárki belenézhet - szerzõi, szabadalmi, társasági jog szabályozása - 1832: Code Pénal megváltoztatása - lopás, rablás nem sujtható halállal - pellengér, és tüzes vasas megbélyegzés eltörlése - minõsitett halálbüntetés eltörlése - büntetõeljárási jog - ügyész szerepe meghatározó lesz - vádtanács eljárás és esküdtek kiválasztásának ujraszabályozása 15. A német (osztrák) térség állam és jogfejlõdése - francia forr. + Napóleon: csatatér, francia uralom több T-n (1801: lunéville-i béke) - 1806 aug 6: II. Ferenc lemond - 1806: Rajnai Szövetség alakul (francia érdekek = Napóleon bukásával bukik) - Német Szövetség: - szuverén fejedelmek, szabad városok 55 - tagjait ért támadásért védelemre jogosult. - elnök: Osztrák Császárság, Porosz Királyság - diákmozgalmak (Burschenschaft) elleni fellépés - betiltás után: történetirási mozgalom - cenzura, reakció - Szövetségi Gyülés

(tagok követet küldenek) - ülést osztrák császár vezet - egyhangu szavazás, v. minõsitett többség - döntés csak akkor hatályos, ha a tagállam belsõ joggá teszi - kevésbé jelentõs ügyek: tanács A frankfurti kisérlet a demokratikus német egységre - 1848: forradalmi hullám (szabadságjogokért, stb) - alkotmányozás keretei: frankfurti parlament. Elkészül az alapjogokra vonatkozó rész: A német nép alapjogaira vonatkozó törvény - Habeas Corpus Act, Bill of Rights, amerikai vivmányok, francia gondolatok, belga alk., Montesquieu, Locke gondolatai - trv elõtti egyenlõség, emigrálás joga - független birák, esküdtszékek (0 rendõrbiráskodás) - katonáskodási, közteherviselési kötelezettség - 1849 márc 27: frankfurti ngy elfogadja a Német Birodalom alkotmányát - alkotmányos szövetségi állam - Birodalmi Gyülés - Államok Háza (tagállamok képvis-i, föderativ) - Népház (képvis-kbõl, unitárius-demokratikus) - uralkodó: porosz

király - reakció = sikertelenség (1919, 1949: visszanyulás) Egyesités felülrõl - Jena, Auerstädt: porosz vereség a franciáktól - 1813-15: visszavágás - reformok (Stein báró, Hardenberg, Gneisenau): - városok reformja (1808) = modern polgári ÖK - agrárreform (cél: polgári tul a jobbágyság felsõ rétegének, kötöttség nélküli mezgaz-i nagybirtok) - 1807: személyes függés felszámolása - földtehermentesités - dikasztériumok helyett minisztériumok (Államtanács: jogszab.elõkészités) - hadsereg reformja - ált. hadkötelezettség - fiatalitott tisztikar - 1834: német Vámszövetség porosz nyomásra - 1848: liberális polg. Waldeck-kartája: demokratikus államépités (nem valósul meg) - 1848: oktrojált alk: fenntart vmit 48-as vivmányokból (habár választójog: adófizetés szerinti 3 osztály) - 1854: Urak Háza bevezetése (= junkerek erõsitése) - elõjáték: 1849-50: erfurti unió (Ausztria kihagyásával egyesités), de orosz cár

fenyegetése akadályoz - 1863: poroszok meghiusitják az osztrák vezetésü nagynémet egységet (céljuk: kisnémet egység) Ausztria utja 1866-ig - 1804: Habsburg tartományok császársággá emelése - problémák: önállósuló nemzetiségek, német egység, olasz egység - márciusi forr: Metternich menekül, cenzura eltörlése, nemzeti gárda létesül, dikasztériumokból minisztériumok - alkotmányos dokumentumok: - 1848: áprilisi (Pillersdorf-féle) Alk. - Mao-ra, Lombardia-Velencére nem terjed ki - kétkamarás trvhozás - szabjogok - kremsieri alk.tervezet (49 márc) - Népkamarából és Államok Kamarájából álló Birodalmi Gyülés - tartományoknak kizárólagos jogok - osztrákok: 0 halálbüntetés pol-i ügyekben, polgári házasság - császári eskü az alk-ra - parlamentarizmus garanciái - etnikai válK-k - birói függetlenség - 1000 fõ feletti település saját fegyveres erõt állithat ki - 1849 márc: olmützi alk. - egész Birodalomra kiterjed -

kétkamarás Birodalmi Gyülés (alsóház: 4 kuria) - Birodalmi Tanács - 1851 dec 31: szilveszteri pátens (abszolutista) (- korai korszak alk-i: az uralkodó adja ki, parl: nem hivhatja össze magát, 0 trvkezdeményezési jog), uralkodónak vétójog, parl-nek felelõs korm, 56 független bir-k, kevés állampolgári jog - érett alk-k: parl + uralkodó együtt adja ki, parl összehivhatja magát, van trvkezdeményezési joga, uralkodónak csak szuszpenziv vétójog, emberi és polgári jogok, felelõs min-k) - 1860 okt 20: októberi diploma: föderalista megoldás (Birodalmi Tanács és tartománygyülések közötti hatásköri elhatárolás) - 1861 feb 26: februári pátens (centralizáció). Az Alk részei: - Pragmatica Sanctio, októberi diploma, x elismert magyar trv-k, tartományi rendtartások, bir-i képviseletrõl alaptrv (1865-ben függesztik fel) - Birodalmi Tanács: Urak Házából és Képviselõházból áll - magyarok felett: szükebb Birodalmi Tanács -

császárnak szükségrendelet-alkotási jog A német egység megvalósulása - demokratikus eszközökkel nem megy 48-49-ben - 1866: Ausztria és Poroszo. összecsap (Königgrätz + egyéb helyek: porosz gyõzelem = Poroszo valósitja meg az egységet) - elsõ alk.-os modell: Északnémet Szövetség - elnök: porosz király - a kancellár (kormányfõ) a királynak felelõs - föderativ Szövetségi Tanács (tagállamok képviselõi) - képviseleti elem: Birodalmi Gyülés - tartományok önállósága sok T-n megmarad = ogy feudális maradványokat is konzerválhat - francia-porosz háboru (Sedan) = dél-német T-kre is kiterjed az egység - 1871 jan: versailles-i kastély: Német Császárság kikiáltása A vilmosi Németország - polgári modernizáció - munkásmozgalom ellen eleinte erõszakos, majd szociálpol-i fellépés - egyház-állam viszony: porosz kulturharc - junker monopoltõke uralma - II. Vilmos: ügyetlen külpol, beszólások - föderativ jelleg marad (kiemelt

poziciók a porosz királyságnak) - flottaépités, gyarmati terjeszkedés = antant (Anglia, Frao) szervezkedés, gyõzelem (1914-18), majd forradalmi hullám Az Osztrák Császárság - 1867: dualista állam: közös külügy, hadügy, ezeket fedezõ pénzügymin, önálló trvhozás, közig, igszolg - 1867: dec-i alk.trv-k: - trv a kiegyezésrõl - trv a birodalmi képviseletrõl - trvhozó szerv: Birodalmi Tanács - felsõház - képvisház - kezdetben kuriális váljog - trv az állampolg-k általános jogairól - trv elõtti egyenlõség - hivatalviselési jog - szabad költözködés és tul - vallás- és lelkiismereti szab. - népek egyenjoguságának joga csak elismert, nem biztositott - trv a birói hat. szabályozásáról - birói függetlenség - laikus biráskodás - trv a kormányzati és végrehajtó hat. gyakorlásáról - közjogi biróságok - 1869: Birodalmi Bir. - 1876: Közig-i Bir. - Állambiróság (min-k alk-os trvsértései felett itél) - liberális

jogállam épül ki A német (osztrák) térség joga 1806 után - polgári állam = modern jog = szokásjog háttérbe, helyette irott jog, rendeletek, trv-k = kodifikáció kell A modern német birósági szervezet kiépitése - 1877: birósági szervezeti trv - tartományokban - járási bir-k - trvszékek - tartományi fõtrvszékek - birodalmi igszolg csucsa: Lipcsei Birodalmi Fõtrvszék - sulyossabb ügyekben: 12 fõs, bünösség kérdésében itéletet mondó esküdtszékek (konkrét itéletet ezután hivatásos birák mondják ki) 57 - ülnökbir-kon: birói tanácsban két laikus ülnök is helyet kap - spec. kereskedelmi bir-k - igszolg elválasztása a közig-tól - illetékes biróhoz való jog - birói függetlenség (csak trv-k kötik, csak jogerõs birói itélettel mozditható el, magas hivatali fizetés) - egyetemi tanulmányok: 1. államvizsga; gyakorlat után: 2 államvizsga - egyetemek: prágai (1348), bécsi, heidelbergi A német polgári törvénykönyv

(Bürgerliches Gesetzbuch) - elõzmény: helyi szokásjog, recipiált rj - érvényesül az ALR (porosz ált. TK), a Codex Maximilianeus Bavaricus (1756), Code Civil - 1873: a Birodalmi Gyülés a teljes mgnjog szabályozására kap hatáskört - elõzetes bizottság (5 jogász) javaslata a kodifikáció menetére - 1874: Szövetségi Tanács 11 tagu bizottságot hiv (birók, professzorok, min-i tisztvis; német jogT és tartományok is képviselve). Elsõ javaslat: 1887 Kritikája: alsó társ-i rétegek figyelmen kivül hagyása, tul sok rj-i elem. - uj bizottság (10-11 állandó, 12-13 nem állandó tag; gazd, és pol képviselõi is) 1891-95 között átdolgozza = 1896: Reichstag elfogadja - BGB: - fejlett szakmai nyelv, tárgyszerüség - BGB vesztesége: bánya-, viz-, erdõjogot tartományi jog szabályozza - 20sz: uj jogszabályok, szerkezetet nem érintik - hatás: - Svájc (1907) - OPTK novellái (1914-16) - Töröko, Japán, Thaiföld, Peru, Görögo Az Osztrák Polgári

Törvénykönyv - 1812 jan 1-n lép hatályba (1811-ben adják ki) - neoabsz. idején Mo-n is hatályban, majd végig hatással van - 1753: udvari kompillációs bizottság kezd jogegységesiteni (korábbi kezdeményezések: Leibniz, Codex Leopoldinus) - 1766: Codex Theresianus (tul sok rj, kazuisztika, TanK jelleg) - részeredmények: házassági pátens, öröklési pátens - 1786: Horten-féle javaslat elsõ része mint: Josephinisches bürgerliches Gesetzbuch (természetjog, felvilágosult gondolatok) - II. József halála után: trvalkotás udvari bizottsága élére: Frh v Martini: 1794: Martini-féle javaslat (természetjogi gondolkodás) - v. Sonnenfels kezdeményezésére átdolgozzák a Martini-tervezetet (közjogi szemlélet), majd 1797-ben Ny-Galiciában hatályba helyezik - Franz v. Zeiller reformjai után 1812-ben lép hatályba - AGBG - rövid, tömör stilus, szisztematikus zártság - 1914-15, 16: szükségrendeletekkel véghezvitt reformok Büntetõjog - forrás: -

toscanai btk (1786) - Josephina (1787) - Beccaria és Filangieri munkái - Code Penal (1810) - modernizáció jell: - nullum crimen sine lege - nulla poena sine lege - anyagi és eljárásjog szétválasztása - 0 kegyetlen büntetések - Ausztria - 1803: eljárást is felölelõ btrv (tényállások párositása), alap: Josephina - 1852: kiegészitések (határozottabb fogalomképzés, de ismét botbüntetés) - a kódexet csak 1974-ben váltja fel az uj btk - Bajoro: - Anselm Feuerbach: bajor btk (1813) - német tartományok: hesseni, badeni, szász, bajor btk; 1851: porosz BTK, ennek alapján 1871: német birodalmi BTK - kanti megtorlás elmélet + feuerbachi pszichológiai kényszer - elrettentõ funkció háttérben - Franz v. Liszt: szociológiai büntetõjogi iskola megalapitója + kriminológiatud egyik megteremtõje Büntetõeljárás - 18sz: ellenszenv az inkvizitórius eljárás iránt - modern büntetõper követelményei: - független bir-k laikus közremüködéssel

(esküdtszék) - vád: ügyész; eljárási feladatok megosztása - vélelmezett ártatlanság, in dubio pro reo elv - több megoldás esetén az enyhébb alkalmazása 58 - jogorvoslati lehetõségek - nyilvános tárgyalás - bizonyitékok szabad mérlegelése - Rajna-mentén: Code dinstrution criminelle hatása (1808-tól) - porosz büntetõ perrendtartás: 1867 - birodalmi bpt: 1877 - Ausztria: 1850: francia mintára bpt csak 1853-ig, ekkor uj kodex (alapja: 1803-as tradicionális bpt), 1867 dec-i alk: birói függetlenség, szóbeli vádper (1873: uj bpt realizálja) Polgári eljárásjog - Habsburg-tartományok - 1781: Allgemeine Gerichtsordnung (AGO, általános bir-i rendtartás) - 1796: ny-galiciai bir-i rendtartás (irásbeli per, kötött bizonyitási rendszer) - 1845: sommás eljárás kis összegü pénzkövetelés, majd bérleti és váltóügyekben is - 1873: J. Glaser által kidolgozott bagatell eljárás - nyilvános szóbeli per - biró peranyagot gyüjt,

itéletet hoz, szabadon mérlegel - 1895: Franz Klein: Zivilprozessordnung (ZPO): polgári perrendtartás - Poroszo: - 1793-as AGO (inkvizitórius elv, feleket állami tisztvis-k képviselik) - Dél-No: 1831: bádeni, 1869: bajor szabályozás (1806-os Code de procédure civil hatása: szóbeli eljárás, közvetlen, szabad bizonyitási rendszer) - német polgári eljárásjog kodifikálása: 1877 A gazdálkodás joga - 1848: Általános Német Váltórendtartás - 1861: Általános Német Kereskedelmi Trvkönyv (ADHGB) - 1892: kft-ket szabályozó trv - 1908: csekktrv - 1896: tõzsdetrv - jogi személyként megjelenõ szövetkezetekrõl trv: 1868, majd 1898 - kezdetben teljesen szabad verseny, majd 1909: tisztességtelen verseny elleni trv - kereskedelmi jog atyjai: Johann Heinrich Thöl, Levin Goldschmidt Munkajog és társadalombiztositás - gyors fejlõdés, de konfliktusszabályozás csak a 20.sz-ban - x helyeken nõi munka tiltása, munkaidõ maximalizálása - 1839: Poroszo-ban

megtiltják a 9; 1854-ben a 12 év alatti gyermekek munkáját (ok: katonai szolgálatra való alkalmasságot rontja!) - 1849: vállalkozóknak tilos a természetbeni bérezés - 1869: iparrendtartás (szerzõdési szabadság) - 80-as évek: szociális trv-k Közigazgatási jog - 17-19 sz: rendészeti állam, biráskodás és közig együtt - 19sz: éjjeliõr állam, közig elválasztása - elméleti alapozás: Lorenz v. Stein, Otto Mayer - 20sz eleje: hatósági igazg mellett szolgáltató közig - közig-i biróságok: - Hessen: 1832 - Baden: 1863 - Poroszo és Ausztria: 1875 - utóbbinál: bárki igénybe veheti, akit a közig-i hatóság jogellenes döntése jogaiban megsértett - döntése: kasszatórius jellegü - nem tartoznak ide a Birodalmi Bir. hatáskörébe tartozó dualisztikus (pragmatikus) ügyek - bajor királyság: 1879 16. Orosz birodalmi jogfejlõdés a feudalizmus válsága idején Az orosz birodalmi jogfejlõdés történelmi elõzményei - keleti szláv jog

helyét az orosz birodalmi jog foglalja el (ami formailag bizánci trv-k alapul: II. Szugyebnyik, Sztoglav, Szobornoje Ulozsenyije) - T-i terjeszkedés = cári dominium, udvari földek gyarapitása - pomesztyebirtok alapja: szolgálat = a szolgáló nemesség birtokjogának átörökithetõsége a 17 sz-ban intézményesül - Nagy Péter 1714-ben egységes örökösödési normákat hoz - törzsöröklési rend bevezetése - 1764: egyházi földek szekularizálása - birtok és tulajdon fogalmát megkülönböztetik - nõ vagyonjogi helyzete enyhül, de köteles teljesiteni az elhunyt férj kötelezettségeit - trv-s öröklés kiszélesedése 59 - végrendeleti öröklés formái - okleveles (egyháziak állitják ki) - oklevél nélküli tanukkal megerõsitett - 1731: a trv-s öröklés átfogó jogi szabályozása (amirõl elhunyt nem végrendelkezik a lemenõket illeti, ha nincsenek: oldalrokon. Van leánynegyed) - büntetõjog - elrettentésre alapozott büntetõjogi rendszer

- kegyetlen büntetõjogi megtorlás - Szobornoje Ulozsenyije (1649): - megtorlás kiterjesztése - megszégyenitõ, csonkitó büntetések - államhat, egyház, robotrendszer védelme - polgári társ.-ig hatályos - rendi TK-k: büncselekmények tárgy szerinti merev osztályozása, szándékos és gondatlan elkülönitése = bizáncból eredõ fejlett jogdogmatika - 1716: Hadseregszabályzat - 1720: Tengerészeti Usztáv - elsõ helyen: államhat + uralkodó személye elleni büncselekmények - 2.: hit és egyház ellenesek - állig kárositása, - bürokrácia = hivatali büncselekmények széles körül legiszlálása - két kiváltságos rend jogainak védelmezése jellemzõ - eljárásjog - nyilt jogegyenlõtlenség - inkvizitórius eljárás (kisebb ügyekben akkuzatórius) - alperest 3x kell perbe hivni (ha nem jön: bünös) - bizonyitás: pertársak esküje, okirati igazolás - 17sz: 0 uj bizonyitékok felhasználása - 1694: birósági trv: nyomozó eljárás kizárólagos

- beismerõ vallomás minden bizonyitékot kizár - 1723: állami szolgálatban lévõ felsõ rendi tagok mentesülnek az inkvizitórius eljárás alól Oroszország a feudalizmus válsága és a tõkés viszonyok kibontakozása idején - 18.sz 2 felében: válság - napóleoni háboruk - kedvezõ helyzetet jelent az európai reakcióval való szövetség (Szent Szövetség) - keleti kérdés megoldása: veszteségek - jobbágytartó rend belsõ ellentmondásai - hatalmi törekvések kudarcai - megkésett polgári átalakulás reformjai: - 1861: jobbágyfelszabaditás - önkényuralom megreformálása Államszervezet. Az önkényuralom átalakitását célzó törekvés - pol-i reakció, belsõ elnyomó szerep - I. Sándor a reformok megvalósitására: Titkos Bizottság - reakció támadja - javaslatára felszámolják a kollégiumi rendszert, helyette: 8 minisztérium (1802), + miniszterek egyesitett bizottsága (minisztertanács, de a cár, majd kegyetlen bizalmasa: Arakcsejev

elnököl!) - 1802: Szenátus átszervezése - legfõbb állig-i és bir-i szerv lesz - jogalkotás ellenõrzése (csak egy ideig) - kezdetben évente beszámoltat is - 2. reformhullám: napóleoni háboruk - Szperanszkij-féle reformtörekvések - 1803: Memorandum az állam átszervezésérõl - 1809: Az állam általános átalakitásának terve - felülrõl adomámyozott alk-os államberendezkedés - választott bir-i képvistestület (állami duma) - vagyoni cenzus alapján választanák - adók, pénzügyek, költvet tárgyalása - min-k ellenõrzése - Szperanszkij terveibõl megvalósul: - Államtanács (1810) - uralkodó által kinevezett fõhivatalnokok - tanácsadó, véleményezõ szerv - közös gyülések mellett - állandó ügyosztályok - különleges ügyek vitelére: département - ügyeinek vitelére külön kancellária (élén: államtitkár) - minisztériumok átszervezése (1811) - rendõrminisztérium felállitása 60 - ügyosztályok - min-k mellett

müködõ kollégiumok - hatáskörszabályozás - képesités, vizsgák letétele feltétel - nemesi forradalmárok alkotmányos elképzelései - Déli Társaság (dekabrista irányzat): köztársaság (Pesztyel) - Északi Társaság (másik dek. irány): alkmon (Muravjov) (mindkettõben: népszuv, hat.megosztás, parl-arizmus) - Egyesült Szlávok Társasága: szláv népek föderativ köztársasága - dekabrista felkelés: bukás, tanitások továbbfejlesztése: vegyesrendü forradalmárok (raznocsinyecek) - I. Miklós: feudális jogrend fenntartása csak önkényuralom utján megy - kzpositás - uralkodó személye körüli kancellária: cár irányitása alatt (min.tanács és egyház fölötti ellenõrzés) - 6 ügyosztály - III. Ügyosztály (1826) - pol-i titkosrendõrség - vezetõ: birodalmi csendõrség parancsnoka - csendõri K-k, élén: csendõrtábornokok - kormányzók hatalmaskodása - Szperanszkij: gyarmatositó berendezkedés alapjai - idegen nemzetiségek

kormányzásáról szóló szabályzat (1822) - nyugati kirgizek számára kiadott szervezeti szabályzat - birodalom összefogása - alk-os eszközökkel (Lengyelo, Finno; Varsói Nagyhercegség: alk-os kartával 1815-ben) - két házból álló képviseleti gyülés - cárt a helytartó képviseli (+ államtanács, adminisztrativ tanács: cár által kinevezett min-k tanácsa) - vazallusi kötelék (Dagesztán) - 1830-31: lengyel felkelés eltiprása, alk. felszámolása = T a közig-i tanács fennhatósága alá kerül Tanács élén: helytartó - Organikus Statutum (1832): lengyel korona örökösödési joggal az orosz uralkodót illeti meg - szejm felszámolása - krimi háboruk alatt burzsoá-alk-os mozgalmak - II. Sándor (1855-1881) célja: cári feudális absz fenntartása Csak reformokkal megy: - felülrõl jobbágyfelszabaditás - jobbágyfalvak a közig önálló egységei lesznek - falvak gyülése: falu biráját + tisztvis-ket (adóbeszedés, közig) választja - több

falu járási gyülésen járási vezetõséget (volosztytanács) választ - volosztybir: választás utján; polgári és közönséges paraszti büncselekmények felett - paraszti közig-i szervek ellenõrzése: - békebirók járási kongresszusa - kormányzósági parasztügyek felügyelõsége (tagokat kormányzó nevezi ki, belügymin hagyja jóvá) - cári jóváhagyással kormányzósági nemesi bizottságok (választással) - 1858: titkos tanács a parasztügyek fõbizottságává alakul Polgári jellegü állami reformok Oroszországban - 1863 és 1874 között, forradalmi helyzet nyomására - nem eredményeznek radikális átalakulást (0 általános népforradalom) - 1864: közig-i reformok (zemsztvoreformok) - ÖK-i szervek kialakitása lehetséges kormányzóságokban, K-kben (guberniumi, ujezdi) - helyi ÖK legfontosabb szerve: zemsztvogyülések - hatáskör: helyi ipar, kereskedelem, népoktatás, egészségügy, szociális, köztevékenység - zemsztvók felett

belügymin ellenõrzése - intézõszékek (zemsztvogy. határozatainak végrehajtása) - ÖK-i szervek választása: 0 rendi elõjog, hanem vagyoni cenzus - Valujev-terv szerint a zemsztvogy-k joga lett volna évente egyszer megvitatni az Államtanács elé került ügyeket - városi ÖK - 18sz: városi dumák rendi alapon - 1864: városi reformtrv: vagyoni cenzus alapján választott városi duma (legnagyobb adófizetõk tulsulya) - hatáskör: helyi ipar, kereskedelem, népoktatás, rendészet - végrehajtás: duma által kijelölt városi intézõszék - végrehajtó szervek élén: polg.mester (kormányzó, v belügymin erõsiti meg - 1863: birósági reform - uj bir-i szervezet - közig és biráskodás szétválasztása - pénzügyi reform - állami adók - fogyasztási adók - katonai reform (1874) - ált. hadkötelezettség - közoktatásügyi reform - 1863: uj egyetemi szabályzatok (testületi autonómiát ad) 61 - 1864: iskolareformok Jogfejlõdés az orosz

önkényuralom válsága idején - kiváltságosok ragaszkodnak az elavult jog fennmaradásához - 1767: Nakaz (II. Katalin sikertelen kodifikációja) - Ulozsenyije továbbra is érvényben, gyakran módositják - 19sz eleje: ismét napirenden a feudális jog reformja - Szperanszkij Memoranduma (1803) - I. Sándor 10 tagu kodifikációs bizottsága (1804) - 1810: polgári ulozsenyije tervezete (Code Civil felhasználásával). Államtanács elé kerülve elbukik - arakcsajevi rendszer: lehetetlen a kodifikáció (I. Miklósnál már nem kodifikációm hanem incorporatio: elavult jogforrások egyszerü összegyüjtése) - II. Ügyosztály (1826): elavult jog rendezése a feladat (0 jelentõs eredmény) - 1649-1826 közötti trv-k, rendeletek, szabályzatok gyüjteménye: Orosz Birodalom Törvényeinek Teljes Gyüjteménye (1830) - 2. gyüjtemény: I Miklós korából trv-k, rendeletek - 1832: érvényben lévõ jogszabályok gyüjteménye, kiegészitése után 1835-ben mint egyedül

érvényes Törvénytár (Szvod Zakonov) lép életbe - élén: Állami Alaptörvények - kzjogi és mgnjogi trv-k külön - külön kötet: mgnjog, büntetõjog, biráskodási szabályok - polgári jogképesség korlátozása rendi, nemzetiségi, vallási alapon - polgári jog: ismeri a közkereseti-, betéti-, rt-ket - földtuljog korlátai - 1846: uj btk (Ulozsenyije o nakazanyijah) - megtorlás, tömeges elrettentés - társ-i haladás ellen irányul - nyilt jogegyenlõség - vagyonos polgárok és kereskedõk mentesülnek a testi fenyités alól - büntetõjogi felelõsség még mindig rendi állás szerint - házassági jog - érvénytelen a házasság nem kereszténnyel - családjog - családfõ patriarchális hatalma él - de: mgnjog szerepe nõ, modern jog elemei (pl: zálogjog, hitelügyletek). Szerzõdéstipusok nagy száma, bérmunka jogi szabályozása A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása - állami és földesuri manufakturák alakulnak - eu-t T-n:

földesuri gazdaságok egy része áttér az árutermelésre (jobbágy manufakturamunkája idõvel személyi függés lazulásához vezet) - tõkés viszonyok megjelenése = államhat. engedményekre kényszerül - 1801: kereskedõ, polgár, városi jogokkal felruházott lakos, kincstári parasztok jobbágy nélküli földeket vehetnek - 1825: ipari védõvám (tõkés viszonyokat ösztönzi) - 1840: uráli gyárakban dolgozó jobbágyok felszabaditása - 1826: manufakturatanács (javaslatok) - 1839: pénzreform - 1803: magukat megválthatják a parasztok (kormányzati engedéllyel), ill. földbirtokot is szerezhetnek (elõnytelen a robot az árutermelõ földesuri gazdálkodásokban) - fejlettebb balti tartományok: porosz utas jobbágyfelszabaditás már a 19sz elején) - 1816-18-as trv-k: észt, kurlandi, livoniai jobbágyság személyes szabadsága (föld nélkül = felszab. után bérleti és ledolgozási szerzõdések) + nem nemesek is vehetnek ingatlant - dekabrista

forradalmárok: elavult jogrend éles birálata (jogegyenlõtlenség, privilégiumok ellen, tulajdon szentsége mellett) - Kiáltvány az orosz néphez (jogrend forradalmi átalakitásának programja) - nullum crimen sine lege elve, kegyetlen büntetések elvetése A polgári reformok hatása a jogfejlõdésre - uj jog kialakulása - 1863: bir-i reformtrv (modern biráskodás legfontosabb intézményei, modern jogelvek) - uj bir-i K-k, 106 elsõfoku (körzeti) bir (okruzsnije szudi) - jelentõs polgári és büntetõügyyek - büntetõügyekben vagyoni és müveltségi cenzus alapján listára vett, onnan sorshuzással kijelölt esküdtek közremüködésével - esküdtek döntenek bünösségrõl, elnök 2 szakbiróval itél - fellebbezés: csak polgári ügyekben - elsõfoku bir-k felett: 11 fellebbviteli bir (szugyebnije palati) - külön polgári és büntetõosztályok - 2. fokon itél (0 fellebbezés) - trvsértés esetén semmisségi panasz emelhetõ a semmitõszék elõtt

(Államtanácson belül) - általános felügyelet: Szenátus - kontradiktórius eljárás, modern eljárásjogi elvek (nyilvánosság, szóbeliség, védelem joga, bizonyitékok szabad mérlegelése) - okirati bizonyitékok hitelesitése: közjegyzõ - ügyészség, ügyvédség átszervezése, vizsgálóbiró intézménye - 1864: büntetésekrõl szóló usztáv - kisebb ügyekben békebirósági eljárások szabályozás 62 - békebirék falukban, városokban - magas vagyoni cenzus alapján választják, gubernátor, ill. Szenátus erõsiti meg - fellebbviteli fórum: békebirák K-i gyülése - ált. felügyelet: Szenátus kasszációs ügyosztálya - forr-i helyzet után kiegészitõ rendelkezések korlátozzák az uj jogelvek érvényesülését - 1866: sajtóügyek elvonása elsõfoku bir-któl - 1871: csendõrség szerepe fokozódik pol-i büncselekmények felderitésében - 1862: testi fenyités megszüntetése (kisebb ügyekben botbüntetés még lehetséges) 17. A

délkelet-európai jogcsoport A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredõi - Bizánc kulturájának örökösei - kzpkor: háboruk (állami önállóságok elvesztése, török uralom) A Porta jogrendjének jellegzetességei - egész Balkánon török katonai-feudális államhatalom (kivéve 2 román fejedelemség: adófizetõk) - államhat. a hit uralmának kiterjesztését szolgálja (alap: muzulmán jogrend) - állam és egyház összefonódása - szultán: Allah küldötte, földi helytartója - választás: katonai arisztokrácián belüli harcok eredménye (de van a dinasztián belüli kijelölés is) - hitben járatos - hadügyek irányitója - állami tisztvis-k kinevezése - nagyvezir: legfõbb állami tisztvis. Szultán nevében legfontosabb ügyeket intéz, kzp-i hivatalokat irányit (mellette gyakran vezirek, hogy ellensulyozzák) - iráni eredetü tradiciók az államgépezetben - kancellária (diván) - fontosabb kzpi tevékenység vitele - irásbeliség -

kzpi hivatalok vezetõi mellett is divánok - hadsereg, közrend divánja - adók és pénzügyek divánja - élén: defterdár - janicsár aga és sejhüliszlám jelen van a fontosabb döntéseknél - hivatalnokok divánja: tisztvis-k kinevezését, feladatait rögziti - divánok felett: fõfelügyelõ (szultánnak felel) - nagyvezir ellensulyozására: szultán divánja, mindig tagja: - janicsárok agája (fõparancsnoka) - sejhüliszlám: mohamedán papság (ulemák) vezetõje - polgári és katonai közig együtt - tartományi felosztás (vilajetek), kalifátusrendszer emirségei helyére. Késõbb pasalikoknak hivják (élén: pasa) - szpáhik (nehézlovasság) itt él, x jövedelem - janicsárok fõváros közelében élnek, zsoldot kapnak (egy idõvel a pasalikokba kerül egy részük = szandzsák jönnek létre, majd további alegységek: nahijék, kazák) - kádi - helyi biráskodás, igazgatás, közügyek felügyelete - ellenõrzés: tartományi fõkádi, kzpi bir-i hivatal

(élén: kazasker) - mohamedán jog (Shariah) - alapforrás: Korán (vallási és jogi normák prelegált formákban) - arab kalifátusrendszer idején már feudális jogtipus - jell: - jog személyszerüségének elve: moszlim magával viszi a jogát, aszerint él - jogi konzervativizmus (isteni eredet = megváltoztathatatlan) - 2. jogforrás: hagyomány (szunnah): hivatkozás a Próféta viselt dolgaira, megnyilatkozásaira, cselekedeteire - 3. jogforrás: ijma (elismert jogtudók egybehangzó állásfoglalásai) - analógia (kijas): Korán, szunnah, ijmá-n alapuló szultáni és kádi itéletek alapul vétele - önkényt nem akadályozza (palotaforradalmak, önkényes kádiitélkezés) - változó körülményekhez igazitás: reformjogalkotás - szultáni kánunok: trv-t pótló, trverejü kinyilatkoztatás - szultáni bejrat: állami tisztvis-knek, nagyvezireknek adott végrehajtási utasitás - szultáni ferman: divánjában születik a katonai-hivatali-papi arisztokrácia

egyetértésével - birtoklási-vagyonjogi viszonyok: - minden föld isteni vagyon (= kalifáknak is csak korlátozott jogok) - meghóditott föld: szent föld (késõbb = egyházi létesitmény T-e) - hitetlenek lába nem érintheti - vadászat, növények pusztitása tilos - mülk: meghóditott föld (allódiumhoz hasonló), kalifa fõtuljogát ideiglenes átruházza, cserébe a rajta élõ lakosság adóiért - khászbirtok: az uj mülkföld nagyobb hányada, elidegenithetetlen, a kalifáé - igazg: hivatalnokok (defterdár vezeti õket) - legnagyobb állami jövedelmek forrása 63 - idõvel pasák kezébe kerül (katonai-igazg-i feladatok) - szolgálathoz kötött, nem örökithetõ, visszavehetõ birtokok. 0 földesuri joghatóság (rája földjét csak akkor veheti el, ha az 3 éven át nem müveli) - timár: 10e akcse jövedelem felett - ziamet: 100e akcse jövedelem felett - 17-18sz-i áruviszonyok hatása = csiftlikrendszer - birtokos szpáhi megveszi a parasztgazdaságot

- csiftlikfalvak összevonása: latifundium-szerüség - idegen a jogban: csiftlik tulajdonosa paraszti jogon tartja kezében a földbirtokot, és tekintheti az átörökithetõnek - dologi, kötelmi jog - fejlett (kalifák hat-a alatt álló kereskedelem, pénzforgalom) - taxative meghatározott szerzõdési tipusok - különös jelentõség a kötelem tárgyának és az egybehangzó akaratnyilvánitásnak (érvényességi feltételek) - isteni trv x dolgokat kivesz a forgalomból - házassági és családi viszonyok - a hit szerint élõ török házassága a kötelmi jog szerves alkotóeleme (még tehetõsebb hitre tértek is, de más nép: jog hatályán kivül = jog megkettõzõdése) - poligámia - házasság: tanuk jelenlétében nõ gyámja és férj köti - vagyonelkülönités (jegyajándék növeli, de visszaadja, ha elválik) - házassági akadály: vérrokonság, sógorság - bálványimádás vétke = semmis a házasság - nem szabad nõvel kötött házasság: nõ a

házassági szerzõdés tárgya - kádi elõtti kiátkozással való elbocsátás = nõ nem léphet jogszerü házasságba - végrendelet: gyakorlatilag csak férj, max a vagyon harmadát - büntetõjog - eredetileg a törzsi szokások leküzdésében játszik szerepet (0 vérbosszu, compositio, stb) - legsulyosabb: lázadás, hitehagyás, istenkáromlás = kasztrációs (testcsonkitó) büntetések - kollektiv felelõsség (lopás, rablás, utonállás) - itélkezés - kádi feladata (kinevezés feltétele: jártasság közügyekben, isteni trv-ben, hagyományokban) - kádidinasztiák: idõvel a vagyonosok kezébe kerül az itélkezés - eljárás - vádelviség jell., irásbeliség ellenére - irnokok, jogtudók adják elõ a vádat - pert illetékes állami tisztvis kezdeményezi (nem kádi) - pogányok és bálványimádók = 0 jogvédelem a kádi elõtt - kisebb jogviták: helyi itélkezés megtürése - mohamedán hitüek sérelme = iszlám jogot kell alkalmazni = birodalom

leigázott népei az uralkodó jog határán kivül, saját jogszokásaik, ill. bizánci egyházjog megtürt normái szerint élhettek (szokás nem ronthatja le a shariah, a szultáni kununname és fermán elõirásait) - 17-18sz: finánciális gondok - uzsorások kereskedelmi jogokért fizetnek - adók elzálogositása, adóbérlet (mukata) = pénzarisztokrácia beépül a pénzügyi igazgatásba A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt - Frao és Anglia megalázó kereskedelmi szerzõdéseket köt a Portával + Oroszo. törökellenes háborui (Kücsük Kajnardzs-béke, 1774: balkáni török kereskedelmi monopólium megszüntetése) - III. Szelim reformjai - szabad kereskedelem jogának megteremtése legmagasabb rendeletekkel (hatti serif) - 1806-12: orosz-török háboru - 1828-29: bolgár emigráció fegyveres harca eredménytelen - nemzeti megujulás (vazrazsdanie) mozgalom, antifeudális elemekkel + kulturális harc (alap: Paiszij Hilendarszki atya:

Szláv-bolgát történet) - Anglia, Frao: Oroszo. visszaszoritása = balkáni status quo stabilizálása - filhellén mozgalom fegyveres harca = 1822: görög függetlenség kikiáltása (Szent Szövetség nem ismeri el), Oroszo. törökellenes háboruja + angolfrancia támogatás: 1830: londoni egyezmény = Görögo szuverén - Szerbia - legnagyobb szerb etnikum: begrádi pasalik T-n (szultáni fermánok igyekeznek nyugtatni a szerbeket) - 1804: elsõ szerb felkelés, uj engedmények a Portától, de csak korlátozott autonómia az 1812-es bukaresti békében - felkelés vezetõi kormányzótanácsot szerveznek - fõvezér skupstinát szervez a vajdákból - alkotmányozási kisérletek (pl: Karadjordje 1808-ban) - szokásjog hatályosul + egyházi utmutatók (kormcija) + Oroszo-ból és Frao-ból trv-ket hoznak - 1815: 2. szerb felkelés = elismerik Milos Obernovic fõkenézségét, a belgárdi pasalik autonómiáját - 1816: Porta 2 fermánja: vám és kereskedelem szabályozása,

biráskodás kettõsségének elismerése - 1826-os akkermani konvenció, 1829-es drinápolyi béke: szerb autonómia elismerése - 1829-es szultáni hatti serif: Obernovicok fõkenézi hat-a örökletes (= jog a helyi igazg, biráskodás megszervezésére) - 1830-as évek: Porta reformjogalkotása (zanzimat): jog vitás kérdések hatti serif utján való rendezéséhez; de emellett megtürt fejedelmi jogalkotás (házassági vagyonjog, kamat szabályozása, paraszti robot (kuluk) eltörlése) - 1830: egyház visszanyeri joghatóságát (szerb patriarchátus helyreállitása) Moldva és Havasalföld a fanarióták idején 64 - 15sz-tól: adófüggés a Portától - Oroszo hatalmi törekvései = kedvezõ a török elleni harcra - 1711: Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem bukása = uj un. fanarióta fejedelmek (török Porta görögök körébõl jelöli a fejedelmeket 1821-ig) - 1822: moldvai bojárok és polgárok alkotmánytervezete (cél: alk.mon bevezetése) - nemesi

reformmozgalmat támogató külsõ tényezõ: 1829-es drinápolyi béke (28-29-es orosz-török háborut zár le): Moldva és Havasalföld autonómiája kiszélesedik - nemzeti fejedelmeket élethossziglan választják - fejedelmek a diván (bojárarisztokrácia tagjaiból) segitségével döntenek, alkotnak jogot, gyakorolják a végrehajtó hat-t - fejedelmeknek saját karhatalmi erõ - polgári közig helyi szervei - átmenetileg: Oroszo. protektorátusába süllyednek - Szervezeti Szabályzatok: fejedelem csak a nagybojárok körébõl választható Az elavult jogrend válsága - adófüggés mellett saját jog - alap: szokásjog, bizánci eredetü právilák - világi jogrendezõ törekvések - fanarióta kor: visszaesés, jogbizonytalanság (nomokánonok, bizánci TK-k, Nomosz georgikosz felhasználása) - szélesedõ áruviszonyok védelmére birói kézikönyv (1799) - 1780: Pravilniceasca Condica (feudális jog hatályos anyaga + egyházjogi trv-k) - büntetõ és mgnjogi

normák egybe - kegyetlen büntetések - polgári jellegü jogrend elõtörténete: - 1814: Donici Andronache féle jogi kézikönyv (természetjog) - reformjogalkotás (ekkor csak itt a Balkánon). Bojárérdekek mindenütt - latin-román jogminták felhasználása - jogi kodifikáció szükségességének felismerése - 1826: moldvai Condica criminaliceasca (büntetõjog) - 1850-51: havasalföldi Stirbei Barbu féle büntetõ anyagi és eljárásjogi kódex - francia minta, napóleoni kodifikáció szolgai követése - fejlett elemek a bojárkiváltságok mellett - 1832: katonai és hadi jog anyagát összegezõ TK-k - 1817: moldvai T-n: Codul Calimach (minta: Code Civil, de szerkezete az ABGB felhasználása miatt eltér) - 1817: havasalföldi Legiuire Caragea (francia minták átvétele, 0 osztrák hatás, de + bizánci minták, nomokánon) - 2 Regulamentul Organic (Szervezeti Szabályzatok) - közjogi jogforrások - földesur-jobbágyviszony szabályozása - teleknormák

megállapitása (pl: fix tizedmérték) - 1840: a fejedelemségek Kereskedelmi trv-ei (Code de Commerce átvétele) 18. A modern jog alapjainak lerakása a Balkánon - önállósági, nyelvi-kulturális küzdelem: mohamedán feudális jog felszámolása A nemzetállam kialakulásához vezetõ utak Bolgárok - elszigetelt fegyveres megmozdulások (1835, 1841), nyelvi-kulturális harc - magyar függetlenségi harc reményeket kelt = 1850: fegyveres harc, megfékezik - 1870: Vaszilij Levszki kerül a Bolgár Forradalmi Kzpi Bizottság élére - Levszki halála után Hriszto Botev, célja: demokratikus közt, de elsõbség a népi fegyveres harc megvivásának. 1875: határozat a fegyveres felkelésrõl (tulerõ gyõz, Botev meghal) - Anglia nemzetközi konferenciát szervez 1876-ban Konstantinápolyban: cél: Porta hat-nak megõrzése - 1878: San Stefanói béke (Orosz. sikerek): Porta köteles elismerni Bugáriát szuverén államként - 1878: Berlin: - Kelet-Rumélia Porta alá

rendelése (nagyhat-nak nem érdeke Bulgária teljes felszabadulása) - közig-i ÖK szintjére süllyesztik - 56 tagu tanács (36 tagot választ a török, görög, bolgár lakosság) - 0 jogalkotás - közig-i feladatok ellátására, a Porta jóváhagyásával normativ aktusok - Tanács 5 igazgatót (rendészeti, pénzügyi, nevelési, mezgaz-i, kereskedelmi) választ - végrehajtó szervek élén fõkormányzók, város: polg.mest - Bulgária orosz megszállás alatt lévõ részei - Cserkaszki herceg ideiglenes orosz kormányzata - polgári közig kiépitése (herceg által kinevezett kormányzók, polgmesterek) - Gorcsakov herceg: uj teljhatalom képviselõje - Kormányzat Tanácsának megszervezése (7 ügyosztály) - falusi, megyei, kormányzósági biróságok - Macedónia és Égei-tenger partvidéke: Porta alá - Szerbiának +T-k 65 A tirnovói polgári demokratikus rendszer - a berlini kongresszus alkotmány kibocsátását irja elõ - Elõkészitõ Bizottság (14

konzervativ) - Tirnovó: Alkotmányozó Nemzetgyülés (többségben: állami tisztvis-k, egyházi fõméltóságok) - haladó liberálisok (Karavelov vezetésével) hatására: polgári demokratikus alk-t készitenek - 1879: Battenberg Sándor herceg (II. Sándor unokaöccse) kerül az alkmon élére - az Alkotmány - forrás: 1831-es belga chartális rendszer - elvek: - trvhozó, biró, végrehajtói hat. elválasztása - 0 népképviselet, parlamentarizmus elvi lerögzitése, de: - feudális jogok eltörlése, nullum crimen sine lege elve - gyakorlat: polgári szabjogok (jogegyenlõség) - trvhozó hat. vezetõ szerepe - egykamarás: Nemzetgyülés - választó: 21 év, pol-i joggal rendelkezõ állampolgár (ált, egyenlõ, közvetlen választások) - választható: 30 év, müveltségi cenzus - nyilvános ülések, többségi határozat - vizsgálatok kezdeményezésének joga - vezetõ szerep: trvalkotás (fejedelemmel együtt) - interpelláció, bizalmatlansági inditvány,

min-i felelõsség - appropriációs jog: adók, kölcsönök tárgyában csak trv utján lehet intézkedni - rendkivüli ügyekben (pl: határmódositás): csak a dupla létszámu Nagy Nemzetgyülés járhat el - végrehajtó hat: fejedelem (késõbb cár) - összehivás, elnapolás, feloszlatás joga - intézkedések min-i ellenjegyzéssel - kegyelmezés joga - bir-i hat: - nem szabályozza részletesen - itéletek: uralkodó nevében - 1880: birói szervezeti trv - falusi békebirák - polgári és büntetõ osztályokra tagolt megyei bir-k - fellebbviteli trvszék - ügyészség, vizsgálóbirók - Legfõbb Semmitõszék: jogsértõ birói határozatok felülvizsgálata - Battenberg: - konzervativ kabinet kijelölése - kzpi hivatalok felállitása (vámhivatal, posta) - német befolyás - alk.módositási kisérlet (- liberális többségü Ngy idején: - közig-i trv-k - Legfõbb Állami Számvevõszék hatáskörét rendezik - iskoláztatás, ujoncozás szabályai - községi

ÖK-i trv) - 1881: felfüggeszti az alk-t (ürügy: II. Sándor meggyilkolása) = pol-i válság A szerb, horvát, szlovén jogrend polgárosodása Szerb fejedelemség - 1835: Milos Obrenovic alkotmányos trv-e: igéret 100 fõs Népskupstina összehivása (trvelõterjesztési joggal, de trvhozás továbbra is: fejedelem, Államtanács) - 1839: gülhanei hatti serif hatása - 1839: un. török alk bevezetése - arisztokrácia 17 tagu tanácsa korlátozza a fejedelmet - állami pénzügyek egésze - végrehajtó hat. ellenõrzése - belügyminisztérium irányitása alatt álló helyi közig - 17 K élén a fejedelem teljhatalmu megbizottai - arisztokrácia ellen: Skupstina összehivása - többségben az alk.védõk, Oroszo-tól való elszakadást követelnek - Milos elõbb fia (Mihály) javára mond le, majd 1842: Karadjordjevic Sándor lesz cár - alk.védõk vezéralakja: I Garasanin (belügymin) - 1844-es tervezete: Nagy-Szerbia a cél (délszláv népek egyesitése) - 1848 elõtt

a Skupstina csak gyülekezõhelye a reformmozgalmaknak (0 modern döntés) - jogbizonytalanság ellen: kodifikáció - 1844: polgári jog anyaga (AGBG átvétele) - szokásjog, nagycsaládi közösség (zadruga), családjog: eltérések - teljes ügyleti szabadság 66 - munkaerõ áruvá nyilvánitása - feudális elõjogok érvénytelensége - 1853: polgári perrendtartási trv - kontradiktórius eljárás - 1858: Népskupstináról szóló trv (cél: népképviseleti rendszer) - 1859: elsõ Népskupstina összehivása - trvhozó gyülés jogainak rögzitése - min-i felelõsség bevezetése - 1852: belsõ reakció megfosztja a tróntól Karadjodje Sándort, az Obernovicokat hivja vissza - Skupstina tanácsadó szerv lesz - liberális tábor hatására állami struktura korszerüsitése - Államtanács, kzpi hat-i szervek, hadsereg átszervezése - birósági szervezeti trv (1865) - helyi közig-i ÖK-kat életre hivó trv-k (1866) - vagyoni cenzuson nyugvó képviselet - kzp-i

végrehajtó szervek felfüggeszthetik a közgyülés döntéseit - járási szolgabirák megmaradnak - közgyülés elnöke + elöljáróság 2 választott tagja: birói joghatóság - szakképzetlen birák elmozditása, képesitett ügyvédek - 1869-es Alk - trvhozó gyülést a fejedelem hivja össze, trvjavaslatokat kezdeményezhet, aláirásával teszi jogerõssé az elfogadott trv-t - min-i felelõsség - kormány joga a költségvetési trv visszavetésére - Nagy Népskupstina: rendkivüli körülmények között (csak képvis) - rendes skupstina: egynegyede fejedelem által kijelölt tag - alacsonyabb jövedelem: elektoros, magasabb: közvetlen választás - Államtanács: trvjavaslatok elõkészitése - tagjait az uralkodó jelöli ki, csak neki felelnek - taxative felsorolt polgári szab.jogok (0 gyülekezési és egyesülésijog) - 1870: alk.kiegészitõ jogalkotás - 1870: váljogi és sajtótrv - 1875-76-os sajtó- és ÖK-i trv-k - 1881: cenzura eltörlése - 1871:

esküdtszéki trv - 1856: Kereskedelmi Tanács létrehozása, majd kereskedelmi bir-k - 1860: Code de Commerce átvétele - anyagi büntetõjog: német minták - 1859: Btk (1851-es porosz BTK hatása) általános része - 1860: Btk különös része - 1865: büntetõ perrendtartási trv - jogi képviselet képesitéshez kötése - ügyvédség megszervezése - polgári szab.jogok: 0 jogi biztositék Horváto., Szlovénia - árutermelõ nagybirtokosok érdekeltek a jogrend átalakitásában - horvát Szabor reformtörekvései - 1848: zágrábi Nagy Népi Szabor - jogegyenlõség - közteherviselés - jobbágyság megszüntetése - 1852: Optk bevezetése - házassági jog alkalmazkodik a helyi szokásokhoz - 1852: osztrák polgári perrendtartás trv-nek bevezetése - 1852: osztrák Btk bevezetése - büncselekmény - vétség - kihágás rendszere - 1875: osztrák büntetõ perrendtartási trv - TEHÁT: 2 pólus 1. Szerb Fejedelemség vegyes jogrendje (borzsoá jogmintákkal) 2. oktroj

utján kialakult osztrák jog T-e A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben - Ragulamentul Organicok (1831, 1832): fejedelemségek közel kerülnek az állami szuverenitáshoz - Moldva: peticiós mozgalom (0 tömegmozgalom = bukik) - Havasalföld: polgári átalakulás + nemzeti függetlenség elve, képes néptömegeket mozgósitani. Két irányzat: 1. mérsékelt liberálisok (Radulescu) 2. radikálisok (Balcescu) - kompromisszum terméke: Izlazi Kiáltvány (jun 21) - cári protektorátus megszünt - népképvis, min-i felelõsség (- Oroszo + Porta fegyveres beavatkozása töri le) - 1849: Balta-Liman-i egyezmények (orosz-török konvenciók): 67 - megszálló hat-k korlátozzák az autonómiát - forradalmi vivmányok felszámolása - katonai közig állandósulása - fejedelmeknek jog (orosz-török megbizottak jóváhagyásával) ogy-k összehivására - jobbágyság helyzetének szabályozása (- krimi háboru lezárásáig késleltet) - 50-es

évek: átmenet kezdõdik - 1856: Párizsi Kongresszus - autonómia garantálása, a két hatalom védnöksége alá helyezik a fejedelemségeket - trvhozó gyülést a védnökhat.-k ajánlása szerint választják - belsõ ügyek szabályozására ad hoc divanokat hoznak létre - a Porta e célra kiadott fermanja hivja össze - fejedelmek mandátuma lejár = divánok döntenek uj fejedelem megválasztásáról - uj ad hoc divanok összehivása: unionisták fölényben, döntés (1855): - Moldva és Havasalföld: Egyesült Fejedelemség (önálló uralkodók, önálló végrehajtó hat-k) - külön trvhozó gyülés (közös trvhozás: focsani vegyes bizottság javaslatai alapján) - közös Semmitõszék - elõjogok eltörlése, trv elõtti egyenlõség - 1859: min2 fejedelemség Alexandru Cuza-t választja fejedelemmé - 1861: két fejedelemség trvhozó gyüléseinek együttes összehivása - Cuza 7 év alatt minden lényeges állam- és jogrendet érintõ kérdést rendez -

támasza: fejedelemnek alárendelt végrehajtó hat + ujjászervezett nemzetõrség - reakciós ogy feloszlatása (uj: még rosszabb = hat-khoz fordul, hogy módositsanak = 0 válasz) - kormány élére a liberális Kogalniceanut (konzervativ Catargiu helyére) = egyházi javak szekularizálása - 1864: elsõ alk. népszavazással - végrehajtó hat nõ (pl: trverejü rendeletalkotás) - uj váljogi rend (adócenzus csökken) - második kamara felállitása (64 tag, kinevezés utján, tanácskozó szerv lesz, a trvhozást ellensulyozza) - 1864 Konstantinápoly-i konferencia: hat-k szenátussá nevezik - második kamara hamar a nagybojári reakció gyülekezõhelye lesz - alk kiadása mellett: trverejü rendeletek - Semmitõszék ujjászervezése - Állami Számvevõszék és Kereskedelmi Kamarák felállitása - oktatásügy rendezése - helyi közig-i ÖK-k felállitása - Rendõri Fõigazgatóság (Belügymin irányit) - belbiztonság, csendõrség - vámhivatal, monopolizált

termékek forgalmazását irányitó kzpi igazgatóság - 1864: jobbágyfelszabaditó trv - 1864: polgári helyi ÖK-i trv-k - megyei ÖK trvnye - vagyoni cenzusos választással tanácskozó, végrehajtó szervek - megyék közig-i szerepe, ÖK-i szervek feladatai - községi ÖK-i trv - község élén választott községtanács - községtanácsból végrehajtó elöljáróság (Primarul) (- megyei ÖK fõnökét (Prefectul): kzpi hat. jelöli ki) - 1886: uj községi váljogi trv - község és megye között: járás (plasa), 0 ÖK-i jogok - élén: fõszolgabiró (primpretor), megyefõnök nevezi ki - bojári reakció 1866-ban megdönti a fejedelem hat-t. Uj alk: - Hohenzollern-dinasztia egyik hercegének egyeneságu leszármazottai: örökös uralkodó (örökletes monarchia), fejedelmi jogkörökkel - trvjavaslat - trverejü rendeleti jogositvány - fejedelmi szék megüresedése esetén: Helytartóság, kiskoru uralkodó mellé: Régenstanács - két házból álló parl

(uralkodó összehiv, elnapol, feloszlat) - Szenátus: fõurak, fõpapok, dinasztia leszármazói jog szerint + vagyoni cenzus alapján 4 elektori kollegiumból választottak - min-i felelõsség elve marad - Portától örökölt konzuli egyezmények érvénytelenek - 1864: Román Ptk - 1865: Polgári eljárásjogi TK - forrás: napóleoni kodif. (1810: genfi polgári perrendtartás) - per felperes keresetével indul - bizonyitás: 1. okirat, 2 tanuvállomás - beismerõ nyilatkozat visszavonhatatlan - birói fórumrendszer - rendes: járásbir-k, megyei trvszékek - fellebbvitel: 4 táblabir - táblabir-tól csak semmiségi panasszal lehet a Semmitõszékhez fordulni - kisebb ügyek: járási fõszolgabiró (primpetor) itélkezik - büntetõbir-k esküdtekkel (elvileg a polgári halállal (pol-i jogok gyakorlásából birói itélettel) ki nem zárt emberek, gyakorlatilag vagyonosok 68 vesznek részt) - 1864: Codul Penal roman - alap: 1851-es porosz Btk utján módosult francia

jogminták - elrettentés elve (de béke idején tiltja a halálbüntetést) - 3-as felosztás: büntett - vétség - kihágás - gyermek büntethetõsége kizárva, szenilitás figyelembevétele IV. A MODERN JOG UJABB KORI TÖRTÉNETE 19. Angol állam- és jogfejlõdés a huszadik században - 1880-85: liberális kormányzat - 1885-1905: konzervativok - gyarmati terjeszkedés - munkásszervezkedés - 1906-I.VH: liberálisok - munkavédelmi trv-k - 1908: 8 órás munkanap a föld alatti bányászokank - betegség esetére szóló tb - 1924: elsõ munkáspárti kormány - Baldwin-kormány - sztrájktilalom - állami alkalmazottak nem tömörülhetnek szakszervezetekbe - 1931-35: MacDonald - 1935-37: Baldwin - 1937-1940: Chamberlain - fasiszta mozgalom: Oswald Mosley feketeingesei Az angol gyarmatbirodalom kormányzatának és jogának általános vonásai - különbség kolonizációval és hóditással szerzett T között - common law és statute law kiterjesztése - fellebbezés a

gyarmati bir-tól a Királyi Tanácson belüli bir-hoz - parl-i jogalkotás érvényesül - elõbbi joguk hatálya alatt maradnak (korlátozva az uj joggal) - saját trvhozó és jogalkotó szervek - 1766-os trv: az angol parl a gyarmatokra minden ügyben kötelezõ trv-t alkothat - 1833-as trv: gyarmatokon megszünteti a rabszolgaságot - gyarmatok kormányzati modellje - koronát a kormányzó képviseli - ált. kétkamarás trv-hozás (nem örökletes felsõházi tagság) - trv-k hatályához kormányzói hozzájárulás kell - trv-ket a Titkos Tanács hatálytalanithatja - 1865: trv a gyarmatokról - minden dominiumi jogszabály érvényes, ha nem ütközik a gyarmatokra vonatkozó angol trv-kkel - 1931-35: Mac Donald nemzeti kormánya: gyarmatok átfogó jogi szabályozása - Iro., Kanada, Ausztrália, Uj Zéland, Dél-afrikai Unió tényleges önállóságot szerez (eddig dominiumi ÖK) - 1926: londoni kerekasztal konferencia: - dominiumoknak önálló külpol, önálló

diplomáciai kapcsolatok - önálló pol-i és kereskedelmi szerzõdések - 1931: westminsteri statutum - dominiumok Angliával egyenlõek - brit parl trv-inek hatálya szünik, azzal ellentétes is hozható - angol uralkodó: birodalom feje - uj név: British Commonwealth of Nations (Nemzetközösség) - Iro. ÖK-t, majd teljes függetlenséget követel Az Ir Szabadállam megszületése - 1912 trvjav ir trvhozás körébõl kiveszi: - földreform - tb-i intézményekkel kapcsolatos kérdések - adóügyek, pénzügyek + angol parl. joga az ir trv-k felülvizsgálata, uralkodónak korlátlan vétó (- elvetik az ir unionista protestánsok ellenállására) - 1916: dublini felkelés - 1919 jan: ir függetlenség és közt kikiáltása, de angol katonai erõ gyõz - USA (Wilson) irek önrendelkezési jogát követeli - 1921 dec: szerzõdés - 26 dél-iro-i county: Ir Szabadállam, dominiumi jogállás (külpol-t ellenõrzi Anglia) - 6 é-iro-i (fejlettebbek): angol fennhatóság -

feszültség angol protestánsok és ir katolikusok között 69 - I VH idején: birodalmi védelmi trv: korlátozások a szab.jogok T-n - 1920: szükségállapot-trv: szab.jogok ujabb korlátozása - 1936: közbiztonsági trv (gyülekezési jog korlátozása) - 1933-35: felsõbir-i itéletek - rendõrség minden gyülést betilthat, ha feltehetõ, hogy az rendbontáshoz vezet Az angol államszervezetben bekövetkezõ módosulások - modern pártrendszer = tul.kép a kormány ellenõrzi az alsóházat (mineln kérésére az uralkodó köteles feloszlatni) - interpellációs jog (x kérdésekben nem, ill. min-k közérdekre hivatkozva nem válaszolnak) - 1918: váljogi-trv (Lloyd George) - férfi: 21 év (cenzussal) - nõ: 30 év (ingatlantul, v. önálló kereset, v müveltségi cenzus) - 1928-os váljogi reform: nõknek azonos váljog, mint férfiaknak - 1911: felsõházi reform trv. - ha az alsóház által elfogadott pénzügyi trvjavaslatok 1 hónappal az ülésszak lejárta

elõtt a Lordok Házának küldik és az nem fogadja el = módositás nélkül az uralkodó elé terjeszthetõ szentesités céljából - Lordok Házának csak szuszpenziv vétó (ha nem pénzügyi jav.) - 2 év alatt 3x Lordok Házának küldött jav. trv lesz, még ha az nem is fogadja el - parl idõtartama: 7-rõl 5 évre csökken - kabinet - 1937: Ministers of the Crown Act (kabinet tagjainak jogai, kötelezettségei, javadalmazása) - tagjait a mineln jelöli ki: ált. fontosabb tárcák vezetõi, + fõpecsétõr, lordkancellár (igazságügy irányitója részben, Lordok Háza elnöke, Lordok Háza fõbir-nak elnöke) - feladat: korm.pol körvonalazása, végrehajtó hat szerveinek ellenõrzése) - 1929, 33: Local Government Act - korm. felügyeleti jogkörébe vonnak x ÖK-i feladatokat - x közig-i feladatok: minisztérium alá tartozó szervek - biráskodás - juryrendszer hanyatlása - admiralitási és kancelláriai fõbir. nem használja - 1934: polgári perekben

megszüntetik - marad: Londoni City bir (szakértelmet képvisel) - juryvel szemben: szakülnöki rendszer - elõször: admiralitás (diplomáciai gyakorlattal rendelkezõ nagykövetek, nemzetközi kereskedelemben jártas lordok) - Királyi Tábla ügyosztálya: találmányi és szerzõi ügyekben - büntetõügyekben eljárás - 1873-as fõbir-i reform - juryvel eljáró bir esetén: 0 fellebbezés (- néha a királyi fõbir. tévedést megállapitó paranccsal (writ of error), a legfõbb ügyész hozzájárulásával uj vizsgálatot indithat) - 1907: Criminal Appeal Act - büntetõ fellebbezési bir létrehozása - Lordok Háza: csak lordokat érintõ büntetõügyekben legfelsõbb büntetõbir - Magistrats Court (helyi bir-k) (1949: helyi bir-i rendszer reformja) - csak 35000 fõ feletti county jogu városokban lehet külön birói testület (egyébként: countybir.) - biróságok mellett teljes állásu jegyzõk - 1877 (The Justice Clerks Act): feltétel a jogi képesités - 5 év

joggyakorlat - kisebb bünügyek, közig-i jellegü perek, családjogi kérdések - 1937: gyámsági és anyasági ügyek is (nõi ülnökökkel) - jogi szétválasztást kimondhat (nem házasság felbontása: csak fõbir) - Spec. bir-k (mindegyiket trv létesiti) - Öt Kikötõ Bir-a (Cinque Ports), Királyi Erdõk Bir-a: beleolvad a common law igszog-i rendszerébe - Szerzõi Jogi Bir. (Patents Appeal Tribunal) - 1921: szállitásügyi - 1919: Industrial Court (iparügyi kérdések) - tagjai: munkavállalók és munkaadók képvis-i (munkaügyi min bizza meg õket) - bir-i tanács: szakbiró, ill. munkaadó, munkavállaló képvis-e - 1945: munkaügyi viták-ban külön Bir. - büntetõjog - 1873-75: Prevention of Crimes - célzat is büntethetõ visszaesõkkel szemben - aki 7 éven belül 2x volt büntetve: egy évi fogház, ha személyében veszély mutatkozik a társ.-mal szemben (tisztességtelen eszközökkel tartják el magukat) + irásbeli elfogató parancs nélkül õrizetbe

vehetõk (egyébként csak az, akit tettenértek) - 1908: határozatlan idõtartamra való elzárás - már 3x elitéltekre szabható ki +5-10 év, ami megszakitható ha jól viselkedik - 1887: próbára bocsátás intézménye - ha büntetlen elõéletü szabadon bocsátható (a bünösség kimondása mellett) ha utána x ideig jól viselkedik - 1908: Children Act (fiatalkoruak büntetése) - biró mérlegelésétõl függ, hogy alkalmaz-e büntetést - 16 év alatt: fiatalkoruak bir-a (külön, szakbiró mellett egy férfi és egy nõi ülnök) 70 - 0 börtönbüntetés (kivéve spec esetek 14-16 éveseknél) - 1932: Children and Young Person Act - 14 év alatt: gyermek, 14-17: fiatal személy - a büntetés alapcélja: nevelés - 15 év alattiak: speciális otthon (megyei és városi tanácsok létesitik, belügymin felügyeli) - polgári jog - másodlati birtokok felszámolása - 1852-es trv: megváltást kikényszeritõ eljárás inditásáról - 1894: földesuri jogok

járadékká alakithatók + kötelezõ a megváltás, ha egy uradalom bérlõinek kétharmada kéri - 1926: copyhold intézmények teljes felszámolása - 1883: bérleménybe fektetett tõke megtéritendõ (tartós beruházások esetén: csak ha bérbeadó beleegyezett a befektetésbe). Választott birák döntenek (biró személye: countybir, ill földmüv.min dönt) - kereskedelmi vállalati és szövetkezeti jog - 1862: trv a kereskedelmi társaságokról (1908: átfogó szabályozás) - 1867, 1893: trv-k ipari szervezetekrõl - 1854, 1894: tengeri kereskedelmi jogi szabályozás - 1882: váltójog szabályozása (nemzetközi ellentétek megszünnek) - 1851: londoni világkiállitás, igény az egységes kereskedelmi, váltó- és tengeri jogi szabályozásra (Anglia nemet mond) - 1900: Nemzetközi Jogi Összehasonlitó Kongresszus - 1913: Hágai egyezmény: egységes váltójog (Anglia nem ir alá, common lawhoz ragaszkodik) 20. Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháboru után

- elsõ ipari állam lesz, monopóliumok, trösztök - farmrendszer (amerikai utas mezgaz) - gyarmatositás, gazd-i befolyás (Kzp-Amerika) - kétpártrendszer (republikánus, demokrata), mellette szakszervezet, American Federation of Labor (AFL) - Granger-mozgalom: farmer tömegmozgalom az agrárválság hatására - I. VH elõtt: progressziv irányzat (támogató: kzposztály) - monopóliumok korlátozása - fuvarozási dijak szabályozása - alacsony adószint fenntartása - nõi és gyermekmunka védelme - környezet és élelmiszer tisztasága - szenátorok közvetlen népi választása - nõi váljog - alkoholtilalom A progressziv éra állama, W. Wilson elnöksége - uj pol-i irányvonal (alapja: W. Wilson: The New Freedom c pol-i cikkgyüjteménye, majd Roosevelt folytatja) Kérdés: mikor kell az államnak gazdaságilag beavatkoznia az individuális szabadságba? - 1912: a demokrata Wilson elnök lesz (princetoni egyetem prof-ja) - Sherman-trv trösztellenes intézkedéseinek

hatálytalanitása (Clayton-trv: csak a monopóliumok ellen alkalmazandó) = szakszervezeteket segiti - Wilson program: nép bekapcsolása a kormányzatba, föderativ állam erõsitése = 4 alk.kieg - 16. alkkieg (1913): Kongresszus felhatalmazása különbözõ forrásokból adók beszedésére Adók formája, mértéke liberalizált - 17. alkkieg (1913): szenátorokat a nép választja, ugy, mint az adott állam trvhozásának alsóházát - 18. alkkieg (1919): alkoholtilalom (33-as 21 alkkieg hatályon kivül helyezi) - 19. alkkieg: nemi hovatartozás miatt váljog nem vonható el A szabadságjogok érvényesülése a polgárháboru után - 1909-10: szinesbõrüek érdekvédelmi ligája (együttmüködik a fehérek alkotmányos ligájával) - ligák hatására: 1915: LB hatálytalanitja a grandfather clause-t (x államokba bevándorló négerek csak intelligenciatesztekkel szavazhatnak, ha nagyapjuknak nem volt szavazati joga) - 1917: LB hatálytalanitja a lakhelyi szegregációt -

nativizmus hatására ujabb diszkriminációk: pl: primary-tól (elnökválasztó elektorok választásától) eltiltott négerek 1927-ig - 1915: nõi váljogért küzdõ szervek párttá alakulnak. Államok fokozatosan fogadják el a nõi váljogot - Wilson támogatja a nõi váljogot, ezzel kapcsolatos alk.kiegjavaslatát külön bizottság dolgozza ki Ezt elfogadja a Rules Comitee, majd a képvisház is kétharmados többséggel, de a szenátusnál bukik 2 szavazattal. Uj kongresszus: 1919: szenátus is elfogadja Alkkieg hatályba lépéséhez az államok 3/4-ének ratifikálása kell, igy csak 1920-ban lép hatályba. - nõk általános jogegyenlõsége: 27. (utolsó, s el nem fogadott) alkkieg Kongresszus 1972-ben elfogadja, de: máig 0 ratifikációs többség! - szólásszabadság - 1917: kémkedésrõl kiadott trv értelmezése - vita a szól.szab határáról: keletkezik-e világos veszélyhelyzet a közléssel? (Holmes biró: szólásszab elsõdleges) - 1925: LB

állásfoglalása (kommunista-perekben is hivatkoznak rá) - Sanford biró fejti ki: korrupt közerkölcs, büncselekményre felhivás, közbéke megzavarása = büntetendõ - 1940: Smith-trv. Büncselekmény: - EÁ kormányzatának erõszakos megdöntésének (pl: marxista doktrina ilyen), tisztvis-k megölésének tanácsolása - olyan társaság szervezése, amely a fentit végzi (LB két irányzata: aktiv (napi pol-i küzdelmek is), passziv (csak jogi szféra)) 71 F. D Roosevelt közéleti szerepe, a New Deal politika - 1910: New York-i szenátor lesz (demokrata), unokaöccse a republikánus Theodor Rooseveltnek - Wilson támogatója (elnöksége idején az EÁ tengerészeti minisztériumának államtitkára) - 4 évig New York állam kormányzója (gyakorlatot szerez, programját kikisérletezi) - 1931: segélyhivatal felállitása - késõbbi munkatársai itt csatlakoznak hozzá - legtöbb tapasztalat: tb T-n - 1931-tõl kampány - agitációs kzp alakul a demokrata párton

belül (késõbb a kormányzat támasza lesz) - Wilson gárdája mögötte áll - programját egyetemi tanárok dolgozzák ki - nézeteit cikkgyüjteményben publikálja (egységes mérlegrendszer, felügyelõbizottságok, átfogó pénzügyi rendszer) - tervek: - gazdasági alkotmány (cél: kiegyensulyozott vásárlóerõ, munkanélküliség mérséklése) - államszervezet reformja: költségek csökkentése, adóterhek mérséklése, szakigazgatási szervek hatékonyabbá tétele (legmegfelelõbb közigi egység: városi közösségek) - New Deal (uj irányvonal) - bankok bezárása néhány napra - rendkivüli trv a bankokról - szövetségi tartalékból kölcsön a bankoknak - betétek tömeges kivétele tilos - arany kivitelének tilalma - késõbb 1935-ben: banktrv - $5000-nál kisebb betétek kifizetését biztositja - beruházási és kereskedelmi bankok szétválasztása - szövetségi társulás a kis betétek tulajdonosainak védelmére - 1933: Civilian Conservation Corps

(Polgári Tartalékok Hadteste) - munkanélküli fiatalok katonai (veterán) felügyelet alatt munkatáborokban - ingyenes kaja, szállás, ruha, napi egy $ - 1935: táborok számát megduplázzák (3mill. fiatal) - közmunka (erdõgondozás, utépités, talajjavitás) - 1933: Federal Emergency Relief Administration (Szövetségi Gyorssegélyezõ Hivatal) felállitása - ellenállás (demoralizáló hatástól tartanak) - vezetõ: Hopkins - átmeneti állami szervek felállitása - National Recovery Administration (Nemzeti Ujjászervezési Hivatal) - ipar és mezgaz T-n tervek kidolgozása - alap: Federal Trade Commission (Föderális Kereskedelmi Bizottság) - Hoover hozza létre - cél: ipari önig. föderális kontrollja - külker. kiterjesztése, hirközlés fejlesztése, pénzügyi irányitás - Reconstruction Finance Corporation (Ujjászervezési Pénzügyi Testület) - föderális bankkölcsönök célszerü felosztása (50mrd$) - Hoover állitja fel, élén: Jesse Jones -

trvhozás felügyeli, állapitja meg funkcióit - nem függött a pártoktól (bár mind2 párt képviseli magát) - kapcsolat a Kereskedelmi Kamarával, Amerikai Bankárok Szövetségével, Gazdasági Fejlesztés Bizottságával) - 1933: Agricultural Adjustment Act (Trv a Mezgaz. helyreállitásáról) - vetésT és állatállomány csökkentése - farmerek adósságának állami finanszirozása (cél: csõdeljárástól való megmentés) - 1933: ipar helyreállitásáról szóló trv (2 évre vezetik be) - termelési kérdések, munkavédelem, technológiai folyamatok - munkások joga kollektiv szerzõdésekhez, szakszervezetek alapitására - gyermekmunka tiltása, min.bér, maxmunkahét - közmunka, uj létesitmények + ezek pénzügyi alapja - LB 1935 máj, 1936 jan: ipari és mezgaz-i rekonstrukciós trv alkellenes (termelés elemének megkötése, ill. mezgaz termékeket feldolgozó cégek megadóztatása miatt) Az államszervezet reformja - 1934: kongresszusi választások:

demokrata elõny nõ = New Deal 2. szakasza - tönkrement farmerok részére kollektiv farmok - kis New Deal (Wagner-trv, 1935) - munkásszervezetek müködését tilos akadályozni - kollektiv szerzõdéseket tilos megtagadni - munkaügyi konfliktusok: a trv által létrehozott igazgatóság, majd a bir. jár el - társ.biztositási intézkedések - 36: Roosevelt ismét gyõz - 1937: LB reformjának terve - a föderális bir-kon a már 10 éve hivatalban lévõ birák mellé (ha elérték a 70. életévüket) az elnök a szenátus hozzájárulásával mégegy birót nevez ki 72 - még Roosevelt hivei is ellenzik, elbukik, de LB müködésének iránya változik (nem negativ a reformokkal szemben) - 1937: végrehajtó hat. reformterve (1939-ben elnöki rendelet valósitja meg) - elnöki apparátus testületi reformja - Presidents Commitee on Administrative Management (tudós testület) jelentése alapján: elnöknek segitség kell (tulzsufolt funkció miatt) - 1939: Executive

Office (Elnöki Hivatal) létesül a Reorganisation Act (1939, Ujjászervezési trv) alapján (tájékoztató, intézkedõ funkció). Ezen belül: - szerv a kutatások összehangolására - Kormányzati jelentések hivatala - Költvet-i hivatal - hivatal a sürgõs ügyek intézésére - 1938: AAA helyébe mezgaz-i reform (stabilizáció) - termelés arányai: korm. a farmerek képviselõivel évenként egyeztet - termékfelesleg állami felvállalása - 1938: Fair Labor Act - min. munkabér, max munkahét föderális szinten - nagy szerep tanácsadóknak - Rooseveltnék: Jesse Jones (RFC vezetõje) A kormányzati szervek müködése a 20. században - Kongresszus müködése szempontjából fontos szerep a többségi vezetõknek (frakcióvezetõK) - többségi párt választmánya választja a képvisház elnökét (speaker) - trvhozói munka nagyrésze: állandó bizottság, mellette ad hoc bizottságok - legjelentõsebb: külügyi, nemzetvédelmi, költvet-i, jogi - 1946-os trv

csökkenti a bizottságok számát, növeli személyzetét - konferenciabizottság: mindkét ház delegált tagjai + szakértõk - trvtervezetet bizottságokhoz nyujtják be a képvisházban, v. a szenátusban (végrehajtó hat, v érdekcsoport kezdeményezi képvis-nél, v szenátoroknál). Pénzügyi javaslatok: képvisház, szenátus módositásokat terjeszthet elõ - bizottság elnöke a trvtervezetet elutasithatja, de ált. albizottsághoz teszi át - albizottság elnöke pártokat, érdekcsoportokat, végrehajtó hat. intézményét meghallgatja + szakértõk megkérdezése Nyilvános tárgyalás - vita után albizottság a végrehajtó hat. képviselõivel tárgyal (zárt tárgyalás) - albizottsági megerõsités = vissza a bizottságba, ujra tárgyalás. Elfogadás = jelentés a Háznak döntésrõl, javaslat a trv-rõl (nem sok jut el idáig) - szabályalkotó bizottság: javaslat vitáját szervezi a Ház plénumán (szavazás módja, felszólalások rendje, + korrekciós

javitások a tervezetbe) - képvisház-nak joga van magához rendelni trvjavaslatokat - Ház nyilvános tárgyalása formális - trvjavaslat Szenátushoz, eljárás ismétlõdik (szabályalkotó bizottság nem irhat elõ müködési szabályokat) - Kongresszus ellenõrzõ szerepe nagy - kinevezések, nemzetközi szerzõdések, kormányszervek felett - gyakran vizsgálat korrupció megfékezésére - minden nagyobb kormányfunkció ellenõrzésére bizottság (meghallgatások, jelentések). Cél: Kongresszu és közönség tájékoztatása - 1921: Legfõbb Állami Számvevõszék (General Accounting Office), a Kongresszus szerveként - min-k az elnöknek felelõsek, meghallgatásukhoz az elnök engedélye kell - állampolgárok mgnügyeit nem vizsgálhatja - választójog - 24. alkkieg (1964): adózási kötelezettség nem teljesitése nem korlátozhatja a váljogot (elnök, alelnök, szenátor, képvis esetén) - 26. alkkieg (1971): 18 éven felülieknek váljog - vita: válK

egyenlõtlen beosztása - elnöki hatalom - kormány: 11 departement (minisztérium) + elnöki staff (Executive Office) 14 irányitó bizottsága - legjelentõsebb: National Security Council, tagja: elnök, alelnök, védelmi minisztérium vezetõje, sürgõs ügyekben eljáró szerv, hadsereg vezetõi - OMB (Office of Management and Budget): költvet elkészitése - CEA (Council of Economic Advisers) - 3 tagu bizottság, szenátus jóváhagyja a tagokat - gazd-i kérdésekben állásfoglalás - elnöki vétó esetén a Kongresszus mind2 házának kétharmados többséggel kell megszavazni a trvjavaslatot - pocket veto: elnöki trvjavaslat esetén a 10 napos határidõben nem reagál a trvjavaslatra - elnöki kiváltság doktrinája - mérlegelési jog x költvet-i tételek felett - információk visszatartásának joga - meghatározó pártvezetõi magatartása - birósági rendszer (3 szint) 1. Legfelsõbb Bir - legfelsõbb itélkezési szint - ált 9 tag, de Kongresszus

változtathat - dönt, hogy kiván foglalkozni az felterjesztett üggyel - x jellegzetes konfliktussal foglalkozik - saját elõbbi állásfoglalásai nem kötik 2. 11 fellebbezési bir - T-i beosztás 73 3. föderális K-i bir-k - x szám államonként - bir-kat elnök nevezi ki a Szenátus jóváhagyásával - jó magaviseletig birók megtámadhatatlanok, csak szenátusi vád alá helyezéssel távolithatók el 24. Franciaország a harmadik köztársaság idején A harmadik köztársaság alkotmányos rendszere - porosz-francia háboru hatására: 1870 szept 4: köztársaság kikiáltása (2. császárság összeomlik), nemzeti védelem kormánya alakul (cél: fegyszün a poroszokkal) - 1871: választások (republikánusok kisebbségbe). Uj kormány elnöke: Thiers (egyben közteln is) - 1871 márc 18: kormány sikertelenül próbálja lefegyverezni a nemzetõrséget, annak Kzpi Bizottsága átveszi a hat-t, községtanácsi választásokat bonyolit le, majd márc 28-n átadja a

hat-t a Községtanácsnak (kommün). 2 irányzat kommünön belül: - blanquisták: pol-i cselekvés mindenhatósága, diktatura - proudhonisták: spontán népmozgalom, közvetlen demokrácia - Községtanács 9 bizottságot választ (élén biztosok) - közig-i feladatok - rendeletalkotási jog - végrehajtó feladat: Végrehajtó Bizottság (Községtanácsnak alárendelve). Tagjai ápr-tól a fenti bizottságok elnökei Máj: helyére Közjóléti Bizottság (bizottságok felett áll, csak a Községtanácsnak felel) - K-k élén: községtanácsi tagok, 1-1 bizottságot szerveznek helyi feladatok ellátására - 1870 ápr: Községtanács Nyilatkozata (nem valásul meg) - községenként helyi községtanács - vidéki K-k köségtanácsai megbizottaikat a K-i gyülésre küldik - K-i gyülés képvis-ket választ a párizsi Nemzeti Delegációba - 1871: kommün legyõzése (korm. tulereje) - Nemzetgyülés (legitimista, orléans-ista többség): ideiglenesen Köztársaság

mellett dönt - 1873: republikánus többség, pol-i válság, uj közteln (7 évre) - 1875: közt-i államforma - 1875: több alaptrv (nem uj alk.), hat-i ágak viszonya, Szenátus, Képvis-k választása - trvhozás: Nemzetgyülés - 300 tagu Szenátus - 1884-ig 75 tag élethosszig kap megbizást (Ngy-tõl, majd Szenátustól), utána minden tagját választják - megyénként, népességi arány szerint 9 évre - 3 évenként rotáció - 40 éves váljog-os állampolgár lehet - szenátorválasztó kollégium - megyék ngy-i képvis-i - megyei és K-i tanácsok összes tagja - községi tanácsok 1-1 tagja - Képvisház - 26 éves váljog-os állampolg - 4 évre - ált, egyenlõ, közvetlen, titkos váljog - 21 éves, francia férfi, féléve helyben lakik, választási névjegyzéken rajta van - válK: 100e lakosonként 1, 1 képvis-t választ - végrehajtó hat: - élén: közteln - Ngy két kamarája együttes ülésen absz. többséggel 7 évre - közvetlenül ujraválasztható

- csak hazaárulás esetén vonható felelõsségre (Képvisház vádemel, Szenátus itél) - 1 hónapra elnapolhatja a Ngy üléseit - feloszlatási jog (2 hónapon belül uj választások) - trvkezdeményezés - egyszeri felfüggesztõ vétójog (kivéve alk.mód, költvet) - nemzetközi szerzõdéseket köt - rendelkezik a hadsereg felett - kegyelmezési jog - kinevez: min-t, követeket, tábornokokat - kzpi szerve: kormány - mineln + eredetileg 10 min (közig-i szervek alárendelve) - közig (megye - K - járás - község) - ÖK: csak megye, K, község) - megye - fõtanács: határoz - ngy erõszakos akadályoztatása esetén 2 delegátust küld a trv-s korm-hoz: ideiglenesen helyettesiti a ngy-t - prefektus (közteln nevezi ki): végrehajt - kerület - tanács: adók szétosztása községeknek - alprefektus - község 74 - választott tanács - polgmester - bir-i szervezet - Semmitõszék, megyei és K-i trvszék, békebir-k - 1881: sajtószab: lapinditáshoz nem kell

engedély - 1881: gyülekezési szab: pol-i gyülés is tartható - 1884: Le Chapelier trv hatályon kivül, szabad: szakszervezet - 1901: engedély nélküli egyesületalapitás joga - 1832: községi elemi iskolák szervezése - 1881: ingyenes állami oktatás - 1882: tankötelezettség elemi iskolákban - 1905: állam és egyház szétválasztása + vallásszabadság - min pol-i felelõssége kialakul (bizalmatlansági inditvány), közteln kezét megkötik - többpártrendszerü parlamentarizmus = rövidéletü koaliciós korm-k - 1883: bir-i reform - élén: Semmitõszék - polgári, büntetõ-, panaszügyi osztály - 11 tagu tanácsok döntenek - fellebbviteli trvszék - min 5 tagu tanács a K-i trvszékek itéletei ellen való fellebbezések vizsgálatánál - min 5 tagu vádtanács vádemeléskor - K-i trvszék - min 3 tagu tanács, békebiráktól fellebbezett ügyekben - jelentõsebb (pl: vétségi) ügyekben: elsõ fokon - békebirák: járásokban (pl: kihágási ügyekben)

- esküdtszékek: megyénként, büntettekés sajtóvétségek ügyében - 1902: radikálisok gyõznek - 1909-14: 10 kormány - 1910: szocpol-i trv (öregségi nyugdij) - 1920-24: nemzeti blokk - 1924: baloldali blokk - 1926: nemzeti blokk - 1932: baloldali blokk - 1936: népfront (fõszerep: szocialisták) - 1940: 3. közt bukása A jogrendszer változásai a harmadik köztársaság idõszakában - alap: napóleoni kódexek, de: modernizációs hullám - 1884: házasság felbontható (1815-ös trv hatályon kivül) - 1896: házasságon kivül született gyermek is örököl apja után, ha apja sajátjának ismeri el - 1912: apa tartásra kötelezhetõ - 1862: angol társaságok szabadon müködhetnek Frao-ban - 1863: un "betéti társaság" jogállása biztositott a külföldi és belföldi befektetõknek (tagok csak a betéti tõke erejéig felelnek a károkért) = kft - 1867: biztositótársaságok müködése közig-i engedélyhez kötött - 1893: összes társaság

kereskedelmi - 1913: alapitó statutum változtatható - 1915: trv a termelõszövetkezetekrõl - 1917: trv fogyasztási szövetkezetekrõl - 1949: szövetkezeti kódexek - 1919: kollektiv szerzõdések, 8 órás munkanap - 1936: 40 órás munkahét, sztrájkolók ellen 0 megtorlás, szakszervezeti jogok, fizetett szabadság - 1885: visszaesõ elkövetõket gyarmatokra számüzik, jó magaviseletü elitélt 3 hónap után feltételesen szabadlábra helyezhetõ - 1891: büntetlen elõélet, kisebb sulyu bünügyek: büntetés 5 évre felfüggesztve - 1899: bünügyi nyilvántartás 29. Az osztrák és német állam és jog fejlõdése Az osztrák jogállamiság kiépitésére tett kisérletek 1867 és 1918 között - 1867: "decemberi alk": 6 alaptrv - 1. kiegyezés - 2. birodalmi képviselet: Bir-i Tanács (Reichsrat) - felsõ ház: örökletes fõuri jogon, hivatal, méltóság, császári kinevezés alapján - képvisház: népképviselet alapján tartományi gyülések

delegáltjai (1873-ig) - jogok: lakosságot terhelõ államszerzõdések ellenõrzése, költvet-adó-ügyek, közlekedés, posta, ipar, kereskedelem, oktatásügy, igazságügyi trvhozás - tagjait immunitási jog védi - uralkodó: évenkénti köteles összehivás, szentesités, kihirdetés, elnapolás, feloszlatás - 3. a végrehajtó hat-ról - kormányzati hat: császár - hadsereg irányitás, államszerzõdések kötése, min-k kinevezése, hadüzenet, békekötés 75 - szent, sérthetetlen, felelõtlen (min-i ellenjegyzéssel min vállalja át) - kzpi igazgatás: minisztertanács (szak- és tárca nélküli min-k) - 4. a birói hat - élethossziglan császár által kinevezett független birák - pol, sajtó, sulyos büncselekmény: esküdtszék (bünösségrõl), 3 szakbiró (büntetés neme, mértéke) - katonai-rendõri és polgári szervezet külön - 5. birodalmi bir felállitása (alksértésrõl, alapjogok sértésérõl, hatásköri konfliktusokban dönt) - 6.

állampolgárok alk-os jogai - állampolgársághoz való jog - trv elõtti egyenlõség - szabad költözködés, kivándorlás (katonai szolg. után) joga - tulajdon sérthetetlensége - személyi szabadság - lakás és levéltitok sérthetetlensége - panaszjog - szabad véleménynyilvánitás, vallásgyakorlás - nemzetiségek egyenjogusága - 1868: rendi jellegü Államtanács megszüntetése - 1907: maximálják az államfõ által kinevezhetõ felsõházi tagok számát - 1873: alsóházi reform: közvetlenül választják - 4 váljogi kat.: nagybirtokosok, városi lakosok, kereskedelmi és iparkamarák tagjai, községiek - 1882: adócenzus csökkentése - 1896: uj kategória: minden 24. év feletti férfi - 1907: általános, egyenlõ, közvetlen, titkos váljog férfiaknak A német államszervezet 1866 és 1918 között - 1867: Északnémet Szövetség létrehozása - porosz dominancia - király = szövetség elnöke, haderõ parancsnoka, háboru és béke kérdésében

dönt, kancellárt kinevez - külker és belsõ gazd-i ügyekben dönt - ált, titkos váljog férfiaknak - francia háboru után csatlakoznak a dél-német államok = 1871 ápr 17: Német Birodalom Alkotmánya - trvhozás: - Szövetségi Tanács (szövetség államainak képvis-i, porosz fölény; elnök: kancellár) - Birodalmi Gyülés - végrehajtásról dönt - bizottságokat hoz létre (javasolnak) - tagjait 25 év fölötti férfiak titkosan választják - 0 képiselõ: állami hivatalnok, katona - mentelmi jog képviselõknek - 0 fizetés, csak költségtérités - trv-k: két testület többségi döntése - 1871: sajtó és egyesülési ügyek - 1873: polgári jog kérdései - 1881: szociálpol-i szabályok - vezetõ tisztvi: császár - nemzetközi kapcsolatokban képvisel - hadüzenet, békekötés - trvhozás összehivása, berekesztése, elnapolása - trv-k kihirdetése - ha tagállam nem teljesit = erõszakkal kényszerithetõ - késõbb több birodalmi szintü

végrehajtó testület - külügyi hivatal - admiralitás - vasutügyi fõhatóság - igazságügy - kancellár (egyben porosz mineln) - császári kinevezés, csak neki felelõs - tisztvis-k csak neki alárendelve - igazg: tulnyomó részben tagállamok, ÖK - birósági szervezet (1879-es trv szabályozza) - tagállami jogkör (járásbir-k, trvszékek) - országos hatáskör: lipcsei kereskedelmi bir, ezt 1879-ben Birodalmi Fõtrvszékké szervezik - kereskedelmi és iparbiróságok, mezgaz-i bir - kvalifikációs trv: szakértelem, gyakorlat feltétel - sulyosabb büncselekmények: esküdtszékek A német jogfejlõdés 1866 és 1918 között - 1869: ipartrv (vállalkozás szab-a, 0 céhes kötöttség) - 1870: kereskedelmi trv (társaságok) 76 - 20sz eleje: biztositási, kiadói, csekkjog - szociális trv-k - betegbiztositás - 1884: balesetbiztositás (orvosi költségek fedezése) - 1872: Büntetõ Tk - ált rész: Code Penal hatása - különös rész: német, 51-es porosz

szabályozás hatása - 1877: Birodalmi büntetõ perrendtartás - védelem joga - ügyészi inditvány nélkül is elrendelhetõ fõeljárás - 1900: BGB (ptk) - Birodalmi Tanács 5 jogtudóst biz meg az alapelvek kidolgozásával - 1881: 11 tagu testület rendszeres munkát kezd - 1890: bizottság a német jog + gazd-i érdekek figyelembevételére - absztrakt fogalmi rendszer, tárgyszerüség - szerkezet 1. Általános rész (személyi jog is) 2. kötelmi jog 3. dologi jog 4. családi jog 5. öröklési jog A Weimari Köztársaság államszervezete - 1918 okt: alk.módositás (birodalmi kancellár a Birodalmi Gyülésnek felelõs, hadsereg kikerül a császár egyszemélyi vezetése alól) - 1918 nov 9: II. Vilmos elmenekül - 1919 aug 24: hatályba lép az uj alk - népszuverenitás elve - választójog: 20 év feletti állampolgár - közteln: nép választja, 7 évre (egyszer ujraválasztható) - hadsereg fõparancsnoka - trvhozás feloszlatásának joga - végrehajtást

rendelhet el a tagállamok ellen - szükségrendelet-alkotási jog (fegyveres erõt is igénybe vehet) - 0 százalékos határ a parl-be jutáshoz - birák függetlensége (tilos különleges bir-k felállitása) - teljes szabadságjogi katalógus - nemek egyenjogusága - köztársasági államforma 23. Oroszország az áttérés korszakában A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága - késleltetett jogrendszerek = következetlenség, megkettõzöttség (feudális jog is), ellentmondásosság - deformálódás jelei - külföldi tõke függvénye = akadályozza a modern állami struktura kiépitését - Oroszo: külpol-i elszigeteltség, problémák megoldására: hóditások = vereségek. Kitörés: 1873: 3 császár szövetsége, majd 1878 San Stefano: ujból elszigetelõdés. Majd 1893: francia-orosz szövetség = tõkebeáramlás, tõkés viszonyok, cárizmussal összefonódó monopoltõke - 1894-1917: II. Miklós: monopoltõke a gyarmatositó törekvések

mögé áll, de a gyarmatositás vezetõ tõkés hatalmak törekvéseibe ütközik - problémák, elégedetlenség = forradalmi mozgalmak (1905), majd sztolipini reakció (1907-1912) - ujabb elégedetlenség: 1917: cári bir. összeomlása Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok utján - 1863-74: reformkorszak (csak helyi szinten, önkényuralmi rendszer marad) - 1880: III. Ügyosztály felszámolása - 1878: katonai bir-k hatáskörének növelése (forradalmi népmozgalmak ellen) - Lorisz-Melikov-féle tervezet - trvjavaslatok kidolgozásában tanácskozási joggal bizottság (tagjai közé az ÖK-i szervek küldöttei is) - III. Sándor: pol-i reakció, önkényuralom korlátlansága - 1881: állami rend és társadalmi nyugalom megóvásáról (csendõrhadtest hat-nak kiterjesztése) - egyéb ellenreformok (ÖK-i szervek korlátozása, esküdtbir-k felszámolása, közig-fõnökök kinevezése, zemsztvók korlátozása, városi duma korlátozása) - 1894:

tervezet az 1864. évi bir-i szabályzatok teljes és alapos felülvizsgálatáról Az elsõ polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció - liberális ellenzék kiegyezésre törekszik = 1905 feb: tanácskozó jellegü állami duma létrehozásának elõkészitésérõl rendelet; 1905 aug: Buligin-féle állami duma összehivása - Buligin mineln-rõl kapja a nevet - véleményezési, tanácskozási, trvjavaslat elõterjesztési jog 77 - okt 17: trvhozó gyülést igéri Vitte minelnök manifesztuma (alk.mon látszata elég a liberálisoknak) - önkényuralom meghátrál (megtévesztés: polgári szabjogokat hirdet) - 0 megegyezés, mert a forradalmi tömegmozgalmakat nem uralja a polgárság = szovjetek jönnek létre - élén: bolsevikok - 1905 dec: uj váljogi trv a manifesztumban itélt duma választásához - kuriákra osztás: elektori választás - nõk, katonák, egyetemi hallgatók kizárva - 1906: állami duma választása (kormánypártok veresége) -

1906: kormány még uj duma elõtt állami alaptrv-k ad ki - uralkodó hat-nak rögzitése (megtartja jogait) - államtanács: egyenrangu a dumával (sõt: jóváhagyása kell) - felét uralkodó nevezi ki, felét választják - "trvhozó hat a cárt illeti, azt az államtanáccsal és a dumával egyetértésben gyakorolja" - állami duma ülései között min.tanács is terjeszthet az uralkodó elé trvjavaslatokat - kádetpárt dumának felelõs kormányzatot, a végrehajtó hat-t ellenõrzését követeli + trudovik (dolgozó) párt agrárreformot követel = korm. feloszlat - Korm élére Sztolipin kerül (szaratovi kormányzó) - 1907 jun 3: államcsiny, II. duma feloszlatása (nyilt terror) + uj reakciós váljogi trv - III. Duma (államtanács mint felsõház: érvényteleniti a duma javaslatait; egyszerü szavazógép, mégis az elsõ, aminek lejár a mandátuma, és nem az önkény áldozata lesz) - 1912-17: III. és IV állami duma: pol-i reakció és földbirtokos

osztály többsége - minisztertanács szerepe nõ (beszámoltatás, ellenõrzés) - kancellária szerepe csökken - államvédelmi tanács - polgárságnak kedvezmény (1914): Összorosz Zemsztvo Szövetség, Városok Szövetségének felállitása, majd egyesitése (ZEMGOR) Utban a második forradalom felé - I.VH: cél: a problémák megoldása a gyõzelemmel - orosz polgárság nem képes az államberendezkedés forradalmi átalakitására - 1917 februári forradalom: munkások sztrájkjából kifejlõdõ tömegfelkelés képes megdönteni a cárizmust - Munkás- és Katonaküldöttek Egyesült Pétervári Szovjetje (forradalom hatalmi szerve) - Ideiglenes Bizottság (feloszlatott duma képviselõibõl) tárgyal = Ideiglenes Kormány jön létre (petrográdi szovjetek elismerése szilárditja meg), de tényleges hat: szovjetek = kettõs hatalom (összekötõ bizottság a két hat. között) - pétervári szovjet elsõ rendelete: katonai egységek pol-i kérdésekben csak a

szovjeteknek engedelmeskednek (polgári kormányzat hatályon kivül helyezi) - IK: régi kormányzati szerveket megõriz (orosz burzsoázia képtelen a polgári demokratikus állam megteremtésére) - pol-i válságok = koaliciós IK (mensevikek és eszerek is), de nem segit - IK: csak a németek által megszállt Lengyelo függetlenségét ismeri el - jul: válság, kettõs hat. megszünése Az orosz birodalmi jogfejlõdés a polgári reformok után - polgári forradalom hiányában uj jogrend nehezen épül ki, alkotmány nem születik - birodalmi jog: cári bürokrácia terméke = csak elkerülhetetlen engedményeket nyujt - modern jog térnyerése nem fonódhat össze a jogegységtörekvésekkel - tõkés viszonyok és feudális jogelemek összefonódása - megváltási rendszer: - felszabaditottak földT-t kapnak, de faluközösség megmarad (kollektiv felelõsség, közösség csak a közösségi jogok feladásával hagyható el) - megváltottak sokszor életképtelenek lesznek

- legelõ- és erdõhasználat: ledolgozási rend (egész nagybirtokok erre épülnek) - feudális diszkriminációk - rendi tagolódás alapján kifejlõdõ gyámsági jog - 0 kodifikációs törekvések = marad a feudális büntetõjog - modern jog elõrehaladásának akadálya: pol-i reakció, ellenreformok (kisérlet a rendi elõjogok visszaállitására, esküdtbiráskodás korlátozására, polgári szabjogok felszámolására) A modern jog térhóditása - bérmunka jogi szabályozása sokáig rendezetlen - elsõ sztrájkrendeletek: cél a megtorlás - 80-as évektõl gyári munkafeltételek jogi rendezése - 1882: tilos gyermekek éjszakai foglalkoztatása - 1884: foglalkoztatott gyermekek kötelezõ oktatása - 1885: nõk és gyermekek éjszakai munkája tilos - 1886: gyári trv - munkásokra kivethetõ birság szabályozása - gyári felügyelõk hatáskörének kiszélesitése - 1897: munkaidõ általános rendezése (11 és fél óra) - cél: nagytõke szolgálata,

önkényuralom megõrzése - szükséges lesz a modern mgnjog egységes szabályozása (akadály: monopóliumok) = jogbizonytalanság A polgári demokratikus átalakulás utvesztései 78 - polg.demforr felveti a jogfejlõdés problémáit, de a kormányzat népellenessége (polgári pártok is) gátol - 1905-07: forradalmi tömegmozgalom a cárizmus megdöntésén tul polgári szabjogokat is követel. Manifesztum: liberális polgárság ellenforradalmisága nyilvánvaló lesz. Csak részleges, és látszat reformok - sajóról szóló ideiglenes rendelet (cenzura részleges eltörlése: csak idõszaki lapoknál) - egyesületek engedély nélkül létrehozhatók, de közbékét veszélyeztetõk betiltandók - gyülekezési jog: elõzetes bejelentési kötelezettség - büntetõjogi megtorlás kiszélesitése (egyetemleges felelõsség felujitása) - hadiállapotról szóló rendelkezések: erõszak trvesitése - de: 1907: megváltási kötelezettség megszüntetése -

Sztolipin-féle földtrv-k (reakció érdekeit szolgálják) - 1910: kisparaszti gazdaság végleges elkülönitése, faluközösség felszámolása = szabad bérmunkások (tökrementeknek telepitési akció: lehetetlen a forradalmi fellépés) - I.VH = jogrend militarizálódása - rendkivüli állapot - hadibir jogköre polgárokra is kiterjed, gyorsitott itélkezés - belügyi szervek minden nemkivánatos megmozdulást elfojthatnak - mgnjog: hadi kényszerintézkedések - 1917 polg.for: ideiglenes reform (halálbüntetés megszüntetése, gyorsitott büntetõbiráskodás felfüggesztése), végére: polgszabjogok felszámolása 24. Délkelet-Európa jogrendje a kisnemzeti szuverén államiság korszakában - 19sz utolsó harmada: tõkés áruviszonyok hatására napirenden a modern jog kiépitésének ügye - modern gazdaság monopolizálódik = 20.sz elején módosulások a jogrendszerben - jogalkotás a külföldi tõke befolyása alá került = koncessziók áldozatai lesznek =

jogrendszer elvesziti stabilitását A kodifikált jog az áttérés idõszakában - pol-i hat: földbirtokososztály - elsõ tk-k: kereskedelem, bányászat, ipar, hitelviszonyok külön (nem érdek az egység) - pol-i hat érdeke: anyagi büntetõ- és eljárásjog egységes szabályozása Románia: - nem tipikus: elõször Ptk (1864, belga-francia-olasz jogminta) (utána céhek felszámolása (1873), kereskedelmi tk (1887)) - gazdasági poziciók megszilárditása - föld feletti korlátlan mgntul - de 0 védelem a külföldi tõke beáramlásával szemben (1875: Ausztria-Mao-gal kereskedelmi egyezmény = deficites mérleg) - 1887: ipartrv (egységes protekcionista iparjogi törekvés) - 1912: Legea Nenitescu-féle trv-k - német, angol-amerikai, francia tõke behatolása = jogalkotásra befolyás - 1895: román bányatrv (Legea minelor) - bányatuljog elválasztása az ingatlantuljogtól (Ptk-ban még együtt) - kormányzati hat-nak jog a feltárásra, ill. a kitermelés

koncesszionálására (hasznot a bürokrácia emészti fel) - állami beavatkozás: csak a katasztrófa közelében (1917-18), németbarát Marghiloman-kormány alatt - korszak végén: "társadalmi rendeltetésü tul" és kisajátitási jog megjelenése - gyári trv-k - 1894: gyerek és nõ munkaidejének korlátozása - 1895: bányatrv: gyermekmunka tilos a bányákban - 1906: munkavállalás határa 15 (férfi), 17 (nõ), 12 (nem veszélyes munkakörben) - tömegmozgalmak hatására = munkaviszonyok szabályozása (Kiskoruak és nõk munkájáról szóló trv-k, ipartrv módositásai) - 1897: heti egynapos munkaszünet - 1910: maximált trv-s ünnepnapokon munkaszünet (kivételek) - munkaügyi konfliktusok szabályozása (munkaadó érdekei elõtérben) - munkás érdekképviseleti szervek munkaügyi fellépése tilos - sztrájk büntetõjogilag üldözendõ - gyorsitott büntetõeljárást kiterjesztik a munkaügyi vétségekre is - Legea Orleanu (1908): sztrájk

résztvevõi mellékbüntetésként kártéritenek - 1912: trv az ipar-, hitel-, munkásbiztositásról - munkaadó egyoldaluan bármikor felbonthatja a munkaviszonyt - 1920: trv a munkaügyi konfliktusok szabályozásáról - jogviták legálisak, békéltetõ, ill. döntõbizottságokat kell felállitani - 1921: szakszervezeti trv - porosz utas agrárfejlõdés = paraszti gazdaság életképtelen lesz (gazdasági kényszer-t nem szabályozzák a polgári jogi szabályok) - 1907: mezgaz-i bérmunkával kapcsolatos jogviták rendezése: helyi közig-i szervek - táblás dézsma (bérbe kapott föld méretének megfelelõ urasági birtok ingyenes megmunkálása) eltörlése - vegyes munkajog kezd elhatárolódni - Mezgaz-i Pénztár: földszerzések támogatása - kartelljog alapjai: csak 2 VH között - polgári jogi kodifikáció elmarad = erdélyi T-n marad az OPTK hatálya - anyagi büntetõjog - 1864-es Codul Penal roman hatályban, munkásmozgalom, népfelkelések hatására

módositások (dinasztiavédelem, államrend védelme) - uralkodói dekrétumok növekvõ szerepe - pol-i reakció eszköze lesz (mellékbüntetések, tömegmozgalmakra való kiterjesztés) 79 - büntetõ perjog (szintén reakciós hatások) - 1913: Kis Ügyészség Trve - bünüldözõ szerveknek +jogositványok - tettenért büncselekmények elkövetõire vonatkozó jogalkotás - néptömegek ellen - pol-i és sajtóvétség: köztrv-i büncselekmény = tettenérés vélelme, gyorsitott eljárás - 1907: rendkivüli biráskodás bevezetése - katonai biróságok önkénye a VH alatt - 1924: közcsend elleni büncselekmények elnyomására vonatkozó trv - Codul de procedura penala (1864) garanciái elenyésznek - polgári perrendtartás - alap: Codul de procedura civila (1865) - svájci, francia jogminták - polgári liberlizmus jellemzõi - kontradiktórius rendszer - deformálódik (döntõbir-i és választott bir-i eljárás terjed el) - TEHÁT: átmeneti forma Köz- és

K-Eu, ill. Balkán között A délszláv jogterület - uj jogrend eleve terelõutakon (Porta féle feudális jog, tagoltság, nagyhatalmi érdekek) - Szerbia képes lenne egységesiteni, de nagyhatalmak ellenállnak - bolgár nemzetállam ujjászületése = megosztottság marad, nõ: - Montenegro, Szlovénia, Isztria, Albánia Szerbia - állami szuverenitás kiteljesedése elõtt már kompromisszumos jogmintákat használ fel - klasszikus minták: kereskedelmi jog kodifikálása (1860) - porosz jogminták: anyagi büntetõ (1859) büntetõ eljárásjog (1865) - 1844: Ptk (OPTK követése) - meggazdagodó polgárság és külföldi tõke: 0 érdekeltség a polgári jog korszerüsitésében - polgárosodás kezdetleges szintjén ragad meg a jog, elvesziti stabilitását - Ptk hiánya: 0 hazai gazdaságot védõ normák = radikális pol-i mozgalmak követelik az iparvédõ protekcionista jogalkotást - fiatal radikálisok (Marinovic): 1873: iparvállalatok alapitóinak kedvezmény - 1871:

pénzintézetek támogatása - 1883: Nemzeti Bank megalapitása - hatékony iparvédõ trvk: 1905-10 (Ausztria-Mao elleni vámháboru elõtt) - állami koncesszió: 10 évre, hazai és külföldi egyenlõ feltételekkel - 1910: munkástrv - munkaidõ max 10 óra, minimumbér - sztrájk legalizálása - munkavállalók és munkaadók egyeztetõ bizottságai (kamarák) - gyári felügyelõk országos hálózata - polgári perrendtartás (1853) - költséges eljárás, képzetlen birák - 1860: kereskedelmi trv: felek által választott, ill. egyeztetõ bir-k lehetõvé tétele - módositás: csõdeljárás, gazdasági lehetetlenülés szabályozása - BTK (1860) és büntetõ perrendtartás (1865) - tulajdon védelme elõtérben - módositások, uj trv-k: - vészbiróságok rablás, utonállás miatt - 1867: bünüldözõ szervek önkényét korlátozó trv - kényszerintézkedések tömegmozgalmak megfékezésére - bünüldözõ szervek tevékenységét ad hoc utasitások irányitják

- 1905: állambiztonsági trv - hadiállapot meghirdetése = trv-k felfüggesztése - TEHÁT: - a preindusztriális kor szinvonalán megrekedt kodifikáció továbbfejlesztése elakadt (fejletlen polgárság, deformálódó tõkés gazdaság) - hiába szuverén, mégis ugyanott tart, mint Habsurg fennhatóság alatti T-k - Horváto (oktroj utján) - 1852: Habsburg kodifikáció - 1875: osztrák büntetõ perrendtartás A modern jog kiépitésének késõi modellje Bulgária - polgári nemzetállam és jog megvetése: csak a modern kapitalizmus legfelsõbb fokán - 0 saját feudális osztály - tulkép az Orosz-török háboru (1878-79) eredményeként megszünt a török feudális jog uralma. Berlinben megfogalmazott nagyhatalmi törekvések: Európa Bizottság felállitása a török feudálisok tulajdonjogi viszonyainak rendezésére = korlátozás - kincstári (miri) földek + mohamedán egyházi föld (vakuf): felszabadult lakosság kezébe, de 1880-as ngy-i határozat

megváltásra kötelez - kormányzati válság, gazdasági függés Ausztria-Mao irányában - 90-es évek: vasutépités, hitelélet külföldi tõke befolyása alá 80 - 1848 után 0 forradalmi jogalkotás, hanem békés jogalkotó tevékenység (sokszor modern jog is megjelenik), de gát: kormányzati válság, nemzeti problémák, 0 jogtudó értelmiség - jelentõs tényezõ: áruforgalmi jog (1861) (elkülönülése elodázhatóvá teszi a polgári jogi kodifikációt) - fejedelmi trvhozás: zadruga felbomlását segiti - anyagi büntetõ és eljárásjog: orosz ideiglenes katonai kormányzat hatására szabályok - 1878: Ideiglenes Trvkezési Szabályok (orosz birósági reformtrv-k) - jogegyenlõség - haladó büntetõjogi alapelvek - 80-as évek: jogrend átmeneti jellege nem változik (1885: K-Ruméliai T-k egy része vissza) - uj uralkodó osztály (kereskedelembõl, árutermelésbõl meggazdagodók) célja a jogrend fejlesztése. 0 jogtudó értelmiség, sürgetõ

idõ = recepció - kezdetben csak: családjog, gyámsági jog (francia minták) - 1890: öröklési trv - török kereskedelmi trv-k (francia joghatással) - francia kodifikációk - német birodalmi jogminták - magyar anyagi büntetõjog - orosz birodalmi trv-k - tirnovói alk: gazdasági szabadság érvényesülése = prioritás az árutermelõ jognak: Kötelezettségek és szerzõdések (1892) - kötelmi jog átvétele francia minták alapján - 1865-ös Codice Civile alapján készül - 1897: Bolgár Kereskedelmi Trv - magyar Kereskedelmi Trv alapján (tehát német mintára) készül - részvényjog, csõd, biztositási ügyletek rendezése - tõkés árugazdaság érdekeit szolgálja (pl: kereskedelmi kölcsön szabályai) - kötelezõ kamatfizetés - 1904: Vagyon, a tulajdonjog és a szolgalmak -ról trv - dologi jog rögzitése - alap: Code Civil - korlátlan mgntul - földtuljogi viszonyok tulsulya (földtuljog a föld méhére is) - 1892: Polgári Eljárásjogi Trv -

kontradiktórius rendszer - orosz birósági reformtrv-k módosult szabályainak átvétele - fejletlenség: bizonyitás, szokásjogi maradványok T-n = sürü módositások (német joghatások) - költséges eljárás a gazd.-ilag erõsebb fél pozicióit erõsiti - határozott eskü: ha felperes felkinálja és alperes elutasitja, alperes egyéb bizonyitékai is elvesziti hitelüket - 1897: gyorsitott polgári bir-i szabályzat - csak áruforgalmi, jelzálog-, hitelügyletekkel összefüggõ polgári peres eljárásra korlátozódik - 1895: BTK - orosz birodalmi + magyar minták (1878-as BTK: Csemegi-Kódex közel teljes átvétele, szerkezeti követése) - büncselekmények 3-as felosztása - behatárolt lehetõség halálbüntetés alkalmazására (pl: elõre megfontolt emberölés) - büntetési rendszer (4-féle szabadságvesztés, pl: fegyház) - szigoritott börtön visszaesõknek - párbaj: büntetendõ - "közveszélyes bünözés": néptömegek ellen használható

- 1897: Büntetõ Perrendtartási Tk - elõzmény: orosz katonai közig-i szervek ideiglenes bir-i szabályai (orosz birodalmi büntetõeljárási szabályok, pl: laikus ülnökök közremüködése büntettek körében) - megyei bir-k (elsõfok, bünösség kérdése: laikus, büntetés: szakbiró) - fellebviteli trvszékek - Semmitõszék (csak eljárási szabályok megsértése, pontatlan trvértelmezés esetén A törésvonalak kialakulása - árutermelõ tõkés gazdaság deformálódása, külföldi tõke behatolása - 1900-10: ipari forradalom, ipartelepitõ törekvés, de még mindig agrárexportõr ország - állami beavatkozás kellene, de államkölcsönöket erõszakapparátusra, ill. a vasutépitésre (idegen érdek) költik - 1910-es évek: banktõke ipari beruházásokba = áttörik az akadályokat, de az ipari forradalom a monopolizálódással fonódik össze, jogalkotás is késik - 1908: jelzálogtrv (francia jogminta, telki terhek kötelezõ nyilvántartása) -

1907: szövetkezeti társulási trv (kereskedelmi trv-t pótol) - tengeri áruforgalmi jog kodifikációja (1908) - törésvonalak legkorábbi tünetei: áruforgalmi jog szférájában - gazdasági függõség = iparvédõ jogalkotás akadályozása - ipari tõkebefektetés kedvezményezése: 1895-ös helyi ipar és kereskedelem serkentését tárgyaló trv - 1905: tõkeerõs vállalkozók kedvezményezése termelési és áruforgalmi monopóliumokkkal (általános, speciális és kizárólagos kedvezményezettség formái) - gyári trvhozás hiánya = külföldi tõke beáramlását ösztönzi - 1905-tõl állami beavatkozások a nõi és gyermekmunka terén + egészségre ártalmas munkakörülmények rendezése, gyári felügyelõk feladatainak rendezése - Balkán-konfliktusok, VH: állami militarista kényszerintézkedések - törésvonalak az anyagi büntetõ és eljárásjog T-n is (de tartósabb, mint polgári jog), de deformálódások itt is: - munkakonfliktusok fegyházzal

sujtása - katonai engedetlenség megtorlása 81 - szabjogok korlátozása - lépcsõzetes felelõsség a sajtóban (elosztótól szerzõig) - anarchizmus ellen hozott trv-k - késõi kodifikáció stabilitását veszti, hadigazdálkodás csak állami kényszerintézkedésekkel tartható fenn - 1915: Katonai Btk felujitása, kiterjesztése az egész lakosságra - köztrv-i és katonai büncselekmények egybemosódása 82