Economic subjects | Undertaking knowledge » Németh Anikó - Az Aramis Holding Kft. költséggazdálkodása, szakdolgozat

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT Németh Anikó Nappali Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR Aramis Holding Kft. költséggazdálkodása Küls7 szakmai konzulens: dr. Tarcsi Gyula Operatív konzulens: dr. Körmendi Lajos Németh Anikó Nappali Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. Tartalomjegyzék 1. Bevezet 3 1.1 Témaválasztás indoklása 4 2. Aramis Holding Kft 5 2.1 Cégismertet 5 2.2 Az Aramis Holding Kft. szervezeti felépítése 6 2.3 A vállalat történetének rövid áttekintése 6 2.31 A lépésel ny 6 2.32 Húzóágazattá válni 7 3. Gazdasági elemzés, a vezetés nélkülözhetetlen eszköze 9 3.1 Gazdasági elemzés általános vonatkozásai 9 3.11 Gazdasági elemzés szükségessége 9 3.12 Gazdasági elemzés fogalma, célja, feladata és tárgya 10 3.13 Gazdasági elemzés

fajtái, szakaszai 11 3.14 Gazdasági elemzés módszerei 12 3.2 Elemzési feladat végrehajtása 13 3.3 Adatok csoportosítása, összehasonlíthatósága 14 3.4 A vállalat gazdaságosságának elemzése – gazdasági mutatók alapján 15 3.41 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése 15 3.42 A pénzügyi helyzet vizsgálata 16 3.421A likviditási helyzet értékelése 17 3.422Az adósságállományra vonatkozó mutatók 17 3.43 A mérleg tételeinek részletes elemzése – mutatószámok segítségével 18 3.44 A jövedelmez ség alakulásának elemzése 19 4. Beszámoló, mint az elemzés információforrása 21 4.1 A társaság számviteli szabályozásáról 21 5. A költséggazdálkodás elvi kérdései 23 5.1 Kiadás, költség, ráfordítás 23 5.2 Költségtervezés és költségelszámolás objektumai 25 5.21 Költségnem-struktúra kialakításának elvei 25 5.22 A költséghelyek kialakításának szempontjai 26 5.23 A

teljesítmények elszámolása 27 6. A vállalat költséggazdálkodásának tevékenysége 28 6.1 Költségtervezés és költségellen rzés 28 6.2 Költségnemszámítás 30 6.3 A vizsgált ágazat költségfajtái 31 6.4 Költséghelyi számítás 33 6.5 Az adott területként definiált költséghelyek 35 6.6 A vállalat költségvisel i 36 7. Információs rendszer 37 7.1 rEvolution 6.0 Iroda 37 7.2 A költséggazdálkodás továbbfejlesztésének lehet ségei 39 7.3 AramisH Ktg 42 7.31 F bb m:veletek részletei, logikai sorrendje 42 8. Összefogaló értékelés 55 9. Irodalomjegyzék 10. Mellékletek 1. sz melléklet: Az Aramis Holding Kft szervezeti felépítése 2. sz melléklet: Vállalati összefoglaló többfokozatú fedezeti hozzájárulási tábla 3. sz melléklet: Közvetett költségelemz tábla nyereségközpontokra 4. sz melléklet: Közvetett költségelemz tábla költségközpontokra 1. Bevezet Szakdolgozatom célja

részletesen elemezni az Aramis Holding Kft. költséggazdálkodását, azt ismertetve rámutatni annak hiányosságaira, illetve értékelésén keresztül megoldást kínálni a hibák megszüntetésére. Olyan m%köd& társaság adatait használom fel, amelynek kialakulása és fejl&dése jellemzi a magyarországi középvállalkozások piacon elfoglalt helyzetét. A következ&kben röviden bemutatásra kerül az Aramis Holding Kft. tevékenysége, szervezeti felépítése. Szó lesz arról, miként vívta ki a menedzsment a cég mai piaci pozícióját, és jelenleg milyen szolgáltatásokat kínál. Azért, hogy a szóban forgó vállaltról teljes képet kaphassunk, dolgozatom kitér a cég gazdaságossági helyzetének ismertetésére. Gazdasági elemz& mutatók segítségével elemzem a cég anyagi, vagyoni, jövedelmez&ségi helyzetét – azaz, hogy milyen pozíciót foglal el a piacon. Kitérek a költségek, költség-ráfordítás ismertetésére.

Felszínre kerülnek azok az okok, amelyek szükségessé teszik egy hatékony költség-elszámolási gazdálkodói rendszer kialakítását. Végül leírásra kerül az Aramis Holding Kft. számítógépes információs rendszere Részletesen ismertetem a cég által alkalmazott – gyakorlati id&m alatt megismert, és használt - költség-elemz& programot, amely lehet&séget biztosít a Holding költségeinek naprakész lekérdezésére. Mint egy költségközpontú vezet&i számviteli rendszert alkalmazó szervezet m%ködésének elemzése a célom, innen is kiemelve a dolgozat szempontjából fontos elemként a költséggazdálkodás, elemzés m%ködtetését. Dolgozatom megírása során tehát alapvet& célkit%zésem egy magyar tulajdonban lév& vállalat m%ködésének ismertetése, tevékenysége során felmerül& költségeinek elemzése, és egy egyszer%, minden dolgozó által felhasználható, naprakész információkat nyújtó

költségelemz& program részletezése. 3 1.1 Témaválasztás indoklása Egy társaság hosszú távú eredményes munkájának alapja, hogy termékei, – választott cégemnek megfelel&en – szolgáltatásai a hazai és külföldi piacon egyaránt eredményesek legyenek. Ehhez biztosítani kell a piac elvárásainak megfelel& min&séget és nem utolsó sorban a megfelel& árat. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudja, hatékony költséggazdálkodást kell folytatnia. Ha szolgáltatásai nem felelnek meg a min&ségi követelményeknek, ha költségeit nem tudja értékesítési áraiban realizálni, akkor a piacon nem tud megmaradni. A gazdaság szerepl&inek egy része ezekre a szempontokra nem fektet elég hangsúlyt, és így a piaconmaradása sem biztosított. Minden vállalkozás létrehozásának els&dleges célja tehát, hogy választott tevékenysége során – az adott vállalkozás esetében szolgáltatás – növekedjen, stabilizálódjon

vagyona az eredményes gazdálkodás következtében. Ez az eredményes gazdálkodás pedig elképzelhetetlen a költséggazdálkodás, költségelszámolás szigorú szabályozottsága és ellen&rzött gyakorlata nélkül. Dolgozatom készítése során célom ismertetni, hogy az Aramis Holding Kft. hogyan felel meg ezeknek az elvárásoknak, és milyen lehet&ségei vannak a költséggazdálkodás továbbfejlesztésére. 4 2. Aramis Holding Kft 2.1 Cégismertet Az Aramis Holding Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1990 óta végzi különféle létesítmények, épületek, üzletek üzemfenntartását. Kizárólag magyar tulajdonban lév& komplex kereskedelmi és szolgáltató vállalat. 1999-ben egy nemzetközi auditáló cégt&l teljes tevékenységi körére megkapta az ÖNORM. EN ISO 9002 min&ségbiztosítási tanúsítványt és átesett a nemzetbiztonsági átvilágítás legszigorúbb, "C" típusú kontrollján. 2002-ben megkapta az

EN ISO 9001: 2000 szabvány szerinti min&ségirányítási rendszerr&l szóló tanúsítványt. Min&ségirányítási rendszere a vev&i igények megfogalmazását és érvényesítését, vagyis piaci versenyképessége meg&rzését és átfogó továbbfejlesztését irányozza el&. A mai szolgáltatási igényeknek megfelel&en a cég létesítmény-üzemeltetési és komplex üzemfenntartási szolgáltatásokat kínál fel: 1.Vagyonvédelmi technikai üzletág: - komplex &rz&véd&, rendészeti, recepciós és gondnoksági szolgálat - biztonságtechnikai rendszerek telepítése és karbantartása - személyvédelem, rendezvénybiztosítás, pénzszállítás és ellen&rzés - magánnyomozás - távfelügyeleti elfogó szolgálat, m%holdas járm%követ& rendszer 2.Épít&ipari szolgáltatás: - épít&ipari és szakipari munkák, épületgépészet - engedélyezési és tervezési feladatok - épület-karbantartói és

gyorsjavító tevékenység 3.Takarítási munkák: - irodaházak, üzletláncok, ipari létesítmények napi és nagytakarítása -felület felújítási és vegyszeres nagytakarítások - magassági takarítások "ALPIN" technológiával 5 4.Gépészeti és energetikai szolgáltatás: - kazánok, fémszerkezetek javítása, technológiai szerelések - energetikai berendezések, beléptet& rendszerek és liftek karbantartása -m%szaki gyorsszolgálat 5.Oktatási üzletág – munkaer&-közvetítés -tanfolyamszervezés, szakképesítés megszerzése -munkaer& közvetítés, gazdálkodás 2.2 Az Aramis Holding szervezeti felépítése Az Aramis Holding Kft. jogi formáját tekintve korlátolt felel&sség% társaság, m%ködésére nézve viszont holding szervezet. Ez azt jelenti, hogy a holding vállalatcsoportban az irányító társaság (t&ketulajdonosként, vagyonkezel&ként) a különböz& gazdasági ágazatokba tartozó (leány)

társaságokat – mintegy – portfolió szemléletben, t&kehozam maximalizálásra törekedve, - pénzügyileg irányítja. Ez arra utal, hogy az irányított társaságok, leányvállalatok tulajdonosi jogai ugyan a holdingközpontnál vannak, de az irányított társaságok között nem minden esetben állnak fenn kölcsönös összefüggések, szakmai jelleg% összefonódások. [•] 2.3 A Vállalat történetének rövid áttekintése 2.31 A lépésel ny A 90-es évek elején a magyar gazdasági élet rekonstrukciója kell& alapot teremtett a vállalkozás sikeréhez. A közép-és nagyvállalatok privatizációja, a „multik” megjelenése megteremtette azt a piaci környezetet, ahol a cég szolgáltatásait els&dlegesen értékesíthette. A cég kezdetben test&rök, biztonsági &rök képzésével kezdte tevékenységét. Színvonalas szolgáltatás mellett nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. • a vállalati szervezeti ábra az 1.sz mellékletben

látható 6 Privatizáció, a gazdasági lehet&ségek kihasználásával a vagyonvédelemre szakosodott, hiszen egy évtizede még gyerekcip&ben járt a biztonságvédelem. Felismerték azt a tényt, hogy a vagyonnak a jöv& Magyarországon mind nagyobb szerepe lesz, és a rend&rség ennek védelmére egyedül nem lesz képes. A vagyonvédelmi szolgáltatásokból származó jövedelmüket csaknem teljes egészében az oktatási rendszer kiépítésére fordították, ami jó befektetésnek bizonyult. A szolgáltatások magas szint% min&sége és megbízhatósága lehet&vé tette, hogy mára a legjobb vagyonvédelmi cégek között tartják számon. 2.32 Húzóágazattá válni Az árbevétel évr&l évre n&tt, s a budapesti cég lassan már országos hálózattal rendelkezett. A vagyonvédelmi &rzés-védés, pénzszállításon kívül az épületgépészeti, valamint a takarítási üzletág beindításával egy komplex gazdasági

szolgáltatást sikerült létrehozni, s a kezdetben test&r-képz& Bt. "minden igényt kielégít&" cégcsoporttá b&vült Megrendel&i többségét multinacionális cégek, nagy üzletláncok, fels&oktatási intézmények teszik ki. A m%szaki üzletág csupán néhány munkatárssal és alvállalkozóval m%ködik, mégis jelent&s terjedelm% munkával birkózik meg. Több mint száz vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer felügyeletét, karbantartását látja el, ezen kívül pedig újabb és újabb telepítéseket is végez. Az épít&ipari üzletág is húzóágazattá n&tte ki magát. Sikerült bekapcsolódnia az autópályaépítésbe, pályázatokat nyert a honvédségnél, társasházak tucatjainak kivitelezésében vett részt. Mára jelent&s mértékben megn&tt a bevétel a szolgáltatások révén. Különösen a bankszférában kínálkoznak a cégcsoportot érint& új megbízások. Az egyik legnagyobb

siker mégis a takarítási üzletágban született. Az Interspar üzletek átvétele igazi üt&fegyvernek bizonyult, akárcsak a takarítási szolgáltatás átvétele az országos bankhálózatban. Sikeresen tevékenykedik a munkaer&közvetít& üzletág is. Szolgáltatásait sikeresen veszik 7 igénybe régi, de új ügyfeleik is. A gyorsjavító szolgálat és a kármegel&z& szolgáltatások összekapcsolása is sokat ígér&. Nagy hangsúlyt fektetett a cég arra, hogy a közeled& EU igényeknek megfeleljen, úgymond EU komfortossá váljon. A folytonos fejl&dés, a piaci folyamatok figyelemmel kísérése mára már lehet&vé tette, hogy közel 1000 dolgozónak adjon tisztességes és méltó megélhetést. A jöv&beli cél a NATO min&sítés megszerzése, hogy nemzetbiztonsági területeken is részt tudjon vállalni. Kötelezettségeit a megrendel&k által elismert magas színvonalon teljesíti. Vezet&i és munkatársi

gárdája szakmai és etikai igényességével, a min&ségügy iránti elkötelezettségével elérte, hogy részesedése folyamatosan növekszik a vagyonvédelem, az épít&ipar és karbantartás, az oktatás, a takarítás és a munkaer& – közvetítés területén. Üzleti stratégiájának központjában az elért eredmények meg&rzése és innovatív továbbfejlesztése áll. Mindezt a munkatársakkal szoros együttm%ködésben, tehetségük és szorgalmuk kibontakoztatásával éri el. Az Aramis Holding menedzsmentjének alapelve: vev inek elégedettsége munkájának legnagyobb elismerését jelenti. 8 3. A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze Egyrészt a gazdálkodás bels& folyamatainak és eredményességének értékeléséhez, másrészt a tulajdonosok, partnerek számára a tevékenység elemzése révén a szükséges információk biztosításához. 3.1 A gazdasági elemzés általános vonatkozásai 3.11 A

gazdasági elemzés szükségessége A megfelel& döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. A követelményekhez igazodó magas színvonalú gazdasági vezetésnek a vállalkozások különböz& szintjein egyaránt nélkülözhetetlen eleme az a tájékozottság, amit a gazdasági elemzés eredményei nyújtanak. A vállalkozások b&vül& méreteivel és a vezetés bonyolultságának növekedésével egyre inkább el&térbe lép a tájékozottság megszerzésének el&feltételeként a jól kiépített adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és információ-rendszer, továbbá az ezeken alapuló gazdasági-m%szaki elemz&-érékel& munka. Az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát, és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást. Csak a gazdasági folyamatok komplex elemzésére alapozott intézkedések adhatnak a céloknak megfelel& eredményeket. Alapvet& követelmény, hogy a

feladatokat és az eszközöket úgy kell összhangba hozni, hogy a vállalkozás eredményesen m%ködjön. [5] 9 3.12 A gazdasági elemzés fogalma, célja, feladata és tárgya A gazdasági elemzés lényegében egy olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a nélkülözhetetlen tájékozottság, a vállalkozási tevékenység megismerhet&, bírálható és fejleszthet&. A gazdasági elemzés célját feltárni és számszer%leg értékelni azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek el&készítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Természetesen az elemzéssel min&síthetjük a vezet&i döntések el&készítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását, a fejlesztések hatékonyságát, az eredmény növekedését is. A gazdasági elemzés feladata els&sorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése. A

gazdasági döntések el&készítéséhez az elemzésnek kell megfelel& információkat biztosítani, illetve az optimális döntést kell el&segítenie. A ténylegesen elért gazdasági eredmények vizsgálata mellett a hiányosságok, a veszteségek okait is fel kell tárni, és javaslatokat kell kidolgozni a hibák megszüntetésére. A feladat tehát: A gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak el&készítése, megalapozása, a fejl&dés tendenciáinak mérése, a kit%zött feladatok végrehajtásának min&sítése, az eltérések okainak feltárása, a kapacitáskihasználás mérése, az er&források hasznosításának színvonala, a bels& tartalékok feltárása, a gazdálkodás ellen&rzése. A m%szaki-gazdasági tevékenység elemzésének tárgya a vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése. Az elemzés alapjául szolgáló

információkat a számvitel, a statisztika, a tervek és a különböz& szabályzatokban rögzített nyilvántartások, küls& és bels& információk, valamint hatályos jogszabályok tartalmazzák. [5] 10 3.13 A gazdasági elemzés fajtái, szakaszai A gazdasági elemzést különböz& szempontok szerint csoportosíthatjuk. Az elemzés id&pontját tekintve az elemzés három szakaszáról beszélhetünk. Vezet&i döntéseket el&készít&, a végrehajtás szakaszában készített és id&szaki elemzés. A vezet&i döntéseket el&készít& elemzés el&kalkulációs jelleg%, melyek alapvet& célja a döntés el&készítés, és ez alapján az intézkedés. A végrehajtás szakaszában készített elemzés f& célja a feladat optimális teljesítésének biztosítása. Ezt az elemzést operatív elemzésnek is nevezhetjük Az id&szaki elemzés a feladat végrehajtását követ&en mintegy utókalkulációs

jelleggel készül. Ez esetben a befolyásoló tényez&k hatását tudjuk min&síteni és e tapasztalatokat a tervez& munka során tudjuk hasznosítani. Az id&szaki elemzést revíziós jelleg% elemzésnek is nevezik. Az elemzés különböz& szinteken valósítható meg. A döntéseket el&készít& elemzéseknek a döntési szintekhez kell igazodniuk. Operatív célból különösen az alsó szint% elemzések hasznosíthatók, mert minél közelebb vagyunk elemzésünk során a vizsgált tevékenységhez, általában annál konkrétabbak, mélyrehatóbbak a tett megállapítások is, s azok annál inkább alkalmasak a céltudatos beavatkozásra. Az alsó szint% elemzéseknek ugyanakkor hátránya, hogy bizonyos összefüggések nehezebben ismerhet&k fel. Utólagos revíziós jelleg% elemzéssel minden vezetési szinten találkozunk. A fels& szint% elemzéseknek tehát az alsó szint% elemzésekkel összefügg& rendszert kell alkotniuk. Az

elemzést csoportosíthatjuk annak periodicitása alapján is. Így megkülönböztetünk: periodikusan ismétl&d&, aperidikusan jelentkez& és 11 egyszeri döntés-el&készít& elemzést. A különböz& elemzések információigénye nyilvánvalóan lényegesen eltér& lehet. A gazdasági elemzés terjedelme szerint lehet átfogó és részleges. Átfogó elemzésr&l akkor beszélünk, ha a vállalkozási tevékenység egészét tesszük vizsgálat tárgyává, de átfogó az elemzés akkor is, ha egy-egy témát teljes mélységében vizsgálunk. Részleges az elemzés akkor, ha egy-egy szervezeti egység gazdálkodását vizsgáljuk meg, vagy egy feladat teljesítését elemezzük, vagy egy meghatározott témán belül egy részterülettel foglalkozunk. A folyamat állapota, helyzete szerint az elemzés statikus és dinamikus lehet. Statikus elemzés során a jelenségeket álló helyzetben vizsgáljuk, míg dinamikus vizsgálatok során a

fejl&dést, a változást elemezzük. Az elemzéshez felhasznált adatok milyensége, a megközelítés módja szerint megkülönböztetünk m%szaki-gazdasági és gazdasági elemzést. M%szaki-gazdasági vizsgálatok során a természettudományokkal leírható összefüggéseket vizsgáljuk (például üzemanyag-fogyasztás vizsgálata). A gazdasági elemzés általában az értékadatok alapján történ& vizsgálatot jelenti, melynek középpontjában a vállalkozás eredményére ható tényez&k elemzése áll. Az elemzés jellege szerint lehet leíró, döntés-el&készít& elemzés. A leíró elemzésnél a tények, változatok közötti összefüggésekre helyezzük a hangsúlyt. [5] 3.14 A gazdasági elemzés módszerei Az elemzés módszerét az elemzés céljának, a vizsgált tevékenység jellegének megfelel&en kell megválasztani. Az elemzést végrehajthatjuk deduktív vagy induktív módon 12 A deduktív (levezet&) módszert a

gazdasági események vizsgálatánál célszer% alkalmazni. Ez esetben az átfogóbb eredményekb&l kiindulva a részeredmények felé haladunk. Azaz a vizsgált jelenséget elemeire bontjuk, majd ezeket részelemekre. A felbontás során azonban figyelemmel kell lenni az ok-okozati összefüggésekre is. Az induktív (felépít&) módszer alkalmazása esetén az egyszer%bb tevékenységekb&l az átfogóbb, az összetettebb felé halad a vizsgálat. A kiindulás itt a részelemekb&l történik Összefüggések ismeretében, a gazdálkodás törvényszer%ségeit figyelembe véve kalkulációk készítésével jutunk el a jelenségek elemeihez, majd a jelenséghez. A gazdasági elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni. Ezen összefüggések feltárása az elemzés legfontosabb követelménye. Az elemzés folyamatában a f& cél az úgynevezett eredend& ok(ok) meghatározása, mert ezek megszüntetése biztosítja a folyamatok

kedvez& irányú folytatását. A gazdasági elemzéseknek tehát fel kell tárnia a gazdasági és m%szaki összefüggéseket, el& kell segítenie a hibák és a hibákat el&idéz& okok feltárását. A hibák okainak feltárása elengedhetetlen a vizsgált jelenség megértéséhez, valamint ahhoz, hogy lehet&ségünk legyen a hibák megszüntetését célzó intézkedések megtételére. [5] 3.2 Az elemzési feladat végrehajtása Az elemz& munka megkezdése el&tt pontosan meg kell határozni az elemzés célját, területét, terjedelmét, mélységét. Az elemzési folyamat fontosabb elemei a következ&k tehát: Az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gy%jtése, ellen&rzése, egyszer%sítése, a rendelkezésre álló adatok feldolgozása, az adtok csoportosítása, összehasonlítása, különféle számítások, értékelések elkészítése. Az elemzéshez szükséges adatokat az elemzés céljának megfelel&en kell kijelölni és

összegy%jteni. Az elemzés megkezdése el&tt feltétlenül meg kell gy&z&dni az adatok megbízhatóságáról, számszer%ségük helyességér&l. Szükség szerint ellen&rizni kell a 13 felhasznált adatokat. Az elemzéshez minden olyan információs forrást igénybe kell venni, amely segíti a helyes következtetések levonását. Az adatforrás szempontjából lényeges, hogy az adatok – különösen id&sorok elemzésénél – hosszabb id&t fegyelembe véve azonos tartalommal álljanak rendelkezésre. A vállalkozás információs rendszerének kialakításánál fontos követelménynek kell tekinteni, hogy az elégítse ki az elemzés adatszolgáltatási igényét is. Ezáltal a számvitel zárt rendszeréb&l ellen&rzött adatok biztosíthatóak az elemzéshez, így az adatgy%jtés külön munkát már nem igényel. Az elemzéshez felhasznált adatok egyszer%síthet&k. Ennek mértékét az elemzés tárgya dönti el. A m%szaki

elemzéseknél nyilvánvalóan nagy pontosságra kell törekedni A gazdasági elemzéseknél – a feldolgozás könnyítése miatt – egyszer%sítéseket hajthatunk végre. Az elemzés során felhasznált adatokkal kapcsolatos alapvet& követelmények, hogy Tartalmuk megbízható, valódi és pontos legyen, biztosítani kell az ellen&rzés lehet&ségét, jól tükrözzék a vizsgált gazdasági eseményt, folyamatot, az adatok hosszabb id&t figyelembe véve azonos tartalommal, folyamatosan álljanak rendelkezésre, az adatok egyszer%síthet&k, könnyen összegy%jthet&k, nyilvántarthatók legyenek. [5] 3.3 Az adatok csoportosítása, összehasonlítása Az elemzés eszközei között a legalapvet&bb módszerek a csoportosítás és az összehasonlítás. Az elemzéshez rendelkezésre álló adatokat az elemzés céljának megfelel&en csoportosítjuk. Az adatokat különböz& csoportképz& ismérvek alapján csoportosíthatjuk. Ezek lehetnek:

területi, id&beli, min&ségi és 14 mennyiségi ismérvek. [5] 3.4 A vállalat gazdaságosságának elemzése – gazdasági mutatók alapján A vállalkozások gazdálkodási folyamatainak értékelése szükségszer%, hiszen egyrészt a Számviteli törvény az üzleti események kötelez& értékelését írja el&, másrészt mert a vállalkozás másként – sem a vállalkozás vezet&i, sem pedig a vállalkozás környezete által – nem ismerhet& meg. Vállalkozások megítélésének, értékelésének legf&bb módszere a gazdasági elemzés, amelynek segítségével a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható. Az éves beszámoló elemzése a pénzügyi-gazdasági elemzés részét képez& elemzési módszerek összessége, amelyek els&sorban a mérleg és az eredménykimutatás adataira támaszkodva segítenek egy-egy vállalkozás gazdálkodásának megismerésében, jellemz& összefüggéseinek

feltárásában. A beszámoló – adott id&szakra vonatkozó – összefoglaló jellegéb&l következ&en az alkalmazott elemzési módszerek eredményei is átfogóan értékelnek egy-egy vizsgált gazdálkodó szervezete. A gazdálkodó szervezet átfogó értékeléséhez kapcsolódó éves beszámoló elemzése általában kiterjed: a vagyoni és pénzügyi helyzet alakulásának vizsgálatára, a gazdálkodás jövedelmez&ségének, valamint a vállalkozási tevékenység hatékonyságának értékelésére. [10] 3.41 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése A vállalat elemzésére szolgáló adatok a 2000-2001-dik évi beszámolókból származnak. A vállalkozás vagyona egyaránt jelenti a mérleg eszköz- és forrásoldalát, viszont a vagyoni 15 helyzet alakulásánál a mutatószámokkal történ& elemzés els&sorban a források alakulásának, bels& arányainak vizsgálatát jelenti. [10] Mutatószám megnevezése 2000 2001 1. T keer

sség 1,22 15,24 2. Saját t ke növekedése -1681,73 8,55 3. T kegyarapodás -570,78 48,32 4. Saját t ke/Jegyzett t ke aránya 5. Kötelezettségek aránya 33,94 565,33 98,15 74,08 6. Céltartalékok aránya 0,00 1,71 7. Átlagos céltartalékképzés 0,00 0,00 8. Befektetett eszközök fedezete 9. Befektetett eszközök fedezete II. 10. Forgót ke aránya 2,16 26,91 34,02 44,85 -3007,48 -314,94 1. sz ábra: A vagyoni helyzet alakulásának mutatószámai (adatok %-ban) A vagyoni helyzet vizsgálata során kritikus pontot a vállalat t&keer&ssége, valamint a saját t&ke/jegyzett t&ke aránya mutatószámok jelentenek. A vállalat t&keer&ssége az általánosan elvárt szint alá csökkent mind a két id&szakban, ezért feltétlenül vizsgálat alá kell vonni a küls& források – kötelezettségek – összetételét. A saját t&ke/jegyzett t&ke aránya mutatószám azt jelzi, hogy a vállalat saját vagyona a

2000-dik évben – valószín%leg az elmúlt évek gazdasági eredményei miatt – az eredeti indulót&ke alá csökkent. Tanácsos lenne a jövedelmez&ség alakulásának részletes elemzése, annak ellenére is, hogy a tárgy évben a vizsgált mutatószám értéke jelent&s növekedést mutat. 16 3.42 A pénzügyi helyzet vizsgálata A pénzügyi helyzet elemzésére – a leggyakrabban – a likviditási mutatók és az adósságállományra vonatkozó mutatószámok, valamint a pénzeszközök állományváltozását részletesen bemutató cash flow-kimutatás alkalmazhatók. [10] 3.421 A likviditási helyzet értékelése A likviditási helyzet értékelése a likvid (azaz egy éven belül pénzzé tehet&) eszközöknek és a rövid lejáratú (egy éven belül esedékessé váló) kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. [10] Mutatószám megnevezése 2000 2001 1. Likviditási mutató 0,54 0,25 2. Likviditási gyorsráta 0,51

0,24 2.sz ábra: Likviditási helyzet mutatószámai A mutató szerint a vállalat likviditásában zavarok mutatkoznak a vizsgált id&szak alatt. Mindenféleképpen vizsgálatot javaslok, hogy a zavar tartós, vagy csupán átmeneti. Valószín%nek tartom, hogy tartós lehet, hiszen a mutató mind két évben kritikus értéket mutat. Szükségesnek tartom a vállalat forgóeszközeinek vizsgálatát, annak összetételére irányultan illetve, hogy a rövid lejáratú kötelezettségeken belül milyen hányadot képviselnek az azonnal (egy-két hónapon belül) esedékes kötelezettségek. 3.422 Az adósságállományra vonatkozó mutatók 17 Az adósságállomány kifejezés a hazai gyakorlatnak megfelel&en általában az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek értékét jelenti. A vállalkozás pénzügyi helyzetét mutatja be az adósságállomány, mint hosszú lejáratú idegen forrás, és az összes tartós forrás viszonyának elemzése. Az

összes tartós forrás a saját t&ke és az adósságállomány összege. [10] Mutatószám megnevezése 2000 2001 1. Adósságállomány aránya 93,64 % 40,01 % 2.Adósságállomány fedezettsége 3.Adósságszolgálati fedezet mutatója 6,79 % 149,95 % 0,00 0,00 3.sz ábra: Adósságállományra vonatkozó mutatószámok 3.43 A mérleg tételeinek részletes elemzése - mutatószámok segítségével A mérleg egyes tételeinek részletes elemzése alapvet&en azok abszolút értékei változásának értékelését tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az egyes mérlegsorok el&z& évi és tárgyévi adatainak különbségét célszer% megvizsgálni abból a szempontból, hogy a változás mennyiben indokolt, illetve indokolatlan. Az indokolatlan eltérések esetében fontos feladat ezek okainak megállapítása. Ebb&l adódóan a mérleg tételeinek részletes elemzése els&sorban a vállalkozás management-jének adnak lényeges információkat.

Néhány mérlegsor esetében az abszolút eltérések elemzése mellett célszer% az adott tételre jellemz& mutatószámok meghatározása és változásának értékelése is. [10] Mutatószám megnevezése 2000 2001 1. Átlagos anyagtárolási id 107,17 6,23 2. Készletek forgási sebessége 73,97 467,33 18 3. Átlagos vev futamid 32,24 9,91 4. Átlagos szállítói futamid 48,26 34,29 4.Vev -és szállítóállományt összehasonlító mutatószám 5. Pénzeszközök nagysága 0,72 0,36 5,00 0,95 4.sz ábra: Mérleg tételek elemzésének mutatószámai 3.44 A jövedelmez ség alakulásának elemzése A vállalkozási tevékenység jövedelmez&ségének elemzéséhez – a mérleg mellett – els&sorban az éves beszámoló eredménykimutatására van szükség. A jövedelmez&séget az egyes – az elemzés igényeinek megfelel& – eredménykategóriák fejezik ki. A jövedelmez&ség elemzése az egyes –

eredménykimutatásból származó – eredménykategóriák viszonyítását jelentik – általánosan megfogalmazva – valamilyen vetítési alaphoz. A számítható jövedelmez&ségi mutatóknak több csoportja különböztethet& meg, a vetítési alap tartalmának megfelel&en. Az egyes eredménykategóriák és a vetítési alapok alapján számtalan jövedelmez&ségi mutató számszer%síthet&. Az elemzés min&ségét azonban nem a mutatók száma, hanem azok összefüggései, sokoldalúságuk adja meg. [10] Mutatószám megnevezése 2000 2001 A. Árbevételarányos jövedelmez ségi mutatók 1. Átlagos fedezeti hányad 100,00 100,00 -7,80 2,18 -9,95 0,40 -9,74 0,53 2. Árbevétel arányos üzemi eredmény 3. Árbevétel arányos szokásos váll. eredmény 4. Árbevétel arányos adózás el tti eredmény B. T kearányos jövedelmez ségi mutatók 19 1. T kearányos üzleti eredmény 2. T kearányos szokásos vállalkozási

eredmény 3. T kearányos adózás el tti eredmény 4. T kearányos adózott eredmény 5. T kearányos MSZE C. Él munkaarányos jövedelmez ség 1. Bérarányos jövedelmez ség 2. Él munkaráfordítás arányos jövedelmez ség D. Eszközarányos jövedelmez ség 1. Befektetett eszközök jövedelmez sége 2. Készletek jövedelmez ség 3. Lekötött eszközök jövedelmez sége 4. Eszköz arányos adózás el tti eredmény (ROE) 5. Eszköz arányos adózott eredmény (ROI) 5.sz ábra: -1339,89 35,38 -1710,40 6,56 -1681,73 8,55 -1681,73 8,55 -1681,73 8,55 -86,58 21,73 -57,35 14,17 -29,89 9,81 -586,71 1047,33 -28,44 9,72 -20,46 1,30 -20,46 1,30 A jövedelmez&ség alakulásának mutatószámai (adatok %-ban) A vizsgált adatok alapján azt állapítottam meg, hogy a 2000-dik év üzemi eredménye veszteséges, így sürg&s beavatkozásra van szükség a bevételek növelése, illetve ráfordítások csökkentése érdekében. Ha mód van rá egy

kedvez&bb értékesítési összetétel kialakítása is megoldást tud nyújtani. Összegezve a mutatók eredményeit a cég tevékenységének gazdasági eredménye messze elmarad a megkívánt hazai átlagtól. Mindenféleképpen egy szigorú átvilágítást javasolok a 20 cég vezet&inek, a nem kívánt eredmények javítása érdekében. 4. Beszámoló, mint az elemzés információforrása A 2001.0101-jével hatályba lép& újrakodifikált számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban vannak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartózók jövedelemtermel& képességér&l, vagyonáról, pénzügyi helyzetér&l és jöv&beni terveir&l. A gazdálkodás eredményességér&l a vagyoni helyzetet

bemutató mérlegb&l, a jövedelmez&séget bemutató eredménykimutatásból, továbbá a pénzügyi helyzet alakulását jelz& likviditási mérlegb&l és cash-flow-kimutatásból nyerhetünk információt. 4.1 A társaság számviteli szabályozásáról A választott cégem a Számviteli törvényben megfogalmazottak alapján a kett&s könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. Éves beszámolót készít december 31-kei fordulónappal, ami a törvényben rögzített mérlegb&l, eredménykimutatásból, kiegészít& mellékletb&l és üzleti jelentésb&l tev&dik össze. Tekintettel arra, hogy több üzletág m%ködik egy irányítás alatt, mégsem köteles konszolidált beszámolót készítenie, hiszen a törvény által el&írt keretszámokat nem éri el. A társaság döntése alapján az irányítás, valamint a vagyoni helyzet és a gazdaság hatásának figyelemmel kísérése, értékelése érdekében negyedéves zárlat

készül. Az így nyert adatok nélkülözhetetlen támpontot jelentenek a Menedzsment számára mind a bels&, 21 mind a küls& információk biztosításához. A kés&bbiekben ismertetésre kerül& költség-elemz& program segítségével mód van rá, hogy az üzletágak tevékenységér&l havi zárlatok is készüljenek. Az eszközökben és forrásokban bekövetkezett minden változás rögzítésre kerül a számítógépes rendszerben. A tárgyi eszközök aktiválását negyedévenként az utolsó hónapban kell a könyvekben rögzíteni. A bevételeket, ráfordításokat a felmerülés hónapjában kell könyvelni. Az eredmény reális megítélése céljából id&beli elhatárolásokat is alkalmaz a cég. Az üzletcsoportok irányítása, ellen&rzése és értékelése érdekében egységes számlatükröt és számlarendet alakítottak ki, - ám minden évben lehet&ség adódik arra, hogy az egyes üzletágak igényeiket felmérve,

javaslatokat tegyenek a számlatükör módosítására. A vállalat tevékenységének vertikális jellege miatt szükség szerint keletkeznek bels& átadások-átvételek, amelyek mind-mind bels& elszámoló áron kerülnek elszámolásra. Dolgozatom témájának szempontjából kiemelend&en fontosnak tartom, hogy a cég számviteli politikája nem tartalmaz önköltség-számítási tevékenységéb&l adódóan felmentést kapott. 22 szabályzatot, mert 5. A költséggazdálkodás elvi kérdései A számviteli törvény 2001. január 1-jét&l kötelez&en el&írja, hogy a vállalakozásoknak a törvényben rögzített alapelvek, értékelési el&írások alapján ki kell alakítaniuk, és írásba kell foglalniuk az adottságaiknak, körülményeiknek leginkább megfelel& számviteli politikát. Rögzíteni kell azokat a lényeges szabályokat, el&írásokat, módszereket, amelyek gazdálkodásuk során a törvényben foglaltak

megtartását biztosítják. Ennek megfelel&en a vállalkozás számviteli politikájának –többek között – tartalmaznia kell az eredménykimutatás választott formájának megállapítását a költségelszámolás választott módszerét, vagyis azt, hogy költségeit csak költségnemenként vagy költséghelyenként és költségvisel&nként gy%jti, az értékcsökkenési leírás módszereinek, az amortizációs költség elszámolásának elveit, az értékvesztések számításának módját, az értékelés információs bázisát, beszerzési és el&állítási költség tartalmát, meghatározásának módját, a kísérleti fejlesztés költségei elszámolásának és aktiválásának szabályait, az alapítás és átszervezés költségeinek folyó évi költségenkénti elszámolását, esetleges aktiválását, a saját termelés% készletek, saját el&állítású eszközök tényleges közvetlen önköltségének összetev&it. Azonnal

kit%nik, hogy a társaság költséggazdálkodását, költségelszámolását meghatározó döntésekr&l van szó. [11] 23 5.1 Kiadás, költség, ráfordítás Egymáshoz kapcsolódó, de más tartalommal bíró fogalmak. Tartalmi elkülönülésüket az eredmény szempontjából annak megállapítása, illetve alkalmazását befolyásoló tényez&k értékelése teszi szükségessé. Kiadás A kiadás minden esetben pénzkiadást jelent, legyen az készpénz vagy bankszámlapénz, valamely, a vállalkozás gazdálkodását el&segít& célból. A kiadás jelenthet egyben költség- vagy ráfordítás-növekedést is, vagy eredménymódosító tényez& lehet, de ez nem törvényszer%. [11] Költség A költség és az önköltség fogalmának, tartalmának meghatározása gyakran tárgyalt és visszatér& kérdés. A legáltalánosabb meghatározás szerint a tevékenység folytatása során felhasznált eszközök pénzben kifejezett értékét

nevezzük költségnek. A költség a tevékenység végzése során felhasznált él&- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A két legjelent&sebb csoportosítás: költségnemenként költségvisel&k szerint. [11] Ráfordítás A költségekkel rokon fogalom a ráfordítás. A szakirodalom a kett& közötti különbséget hosszú ideig úgy határozta meg, hogy mindkett& a gazdálkodó szervezet eszközeinek 24 (javainak) felhasználása, de amíg a költség a termelési tevékenység során a termékek el&állítása érdekében felhasznált javak és teljesítmények értéke, addig a ráfordítás a vállalkozás (az összvállalati tevékenység) eszközfelhasználása egy adott elszámolási id&szakban. A ráfordítás tehát magában foglalja a termelési körön kívüli, de értéknövel& vagy veszteség jelleg% eszközfelhasználások értékét is. A ráfordításokon belül megkülönböztetjük az egyéb ráfordítást, a

pénzügyi m%veletek ráfordításait és a rendkívüli ráfordításokat. [11] 5.2 Költségtervezés és a költségelszámolás objektumai A számviteli törvényben foglaltaknak megfelel&en a kett&s könyvvitelt vezet& vállalkozások költségeiket gy%jthetik az 5. számlaosztályban, vagy élve a számviteli törvény adta választási lehet&séggel, els&dlegesen a 6. költséghelyenkénti és a 7 költségvisel&nkénti költségelszámolást alkalmazhatják. Utóbbi eljárást választó vállalkozók számára kötelez& az el&írás, hogy költségeiket költségnemenként az 5. számlaosztályban is kimutassák. A számviteli törvény 78-79-80. §-ai tartalmazzák a költségek költségnemenkénti csoportosítását. Azok: anyagjelleg% ráfordítások személyi jelleg% ráfordítások értékcsökkenési leírás [8] 5.21 A költségnem-struktúra kialakításának elvei A rendszer kiindulópontját a költségnemek, mint

költséggy%jtési objektumok alkotják. A költségnem-számítás az elszámolási id&szak összes felmerült költségét regisztrálja megfelel& tagolásban. Választ ad arra, hogy milyen költségek, milyen célból és milyen 25 nagyságban merültek fel. A költségnem-számításnak a költségek összetételét kell megvilágítania, és lehet&vé kell tennie az adott költség okozat alapú hozzárendelését a költséghelyekhez. A költségnem-számítás alapvet& feladatai tehát a következ&kben fogalmazhatók meg: módszeresen rögzítenie kell az összes felmerült költséget, alapadatokat szolgáltat a költséghely-és költségvisel& számításhoz, segítségével lehet&vé válik a költségek horizontális és vertikális jelleg% elemzése. A költségnemeket úgy kell kialakítani, hogy azokban csak „tiszta” költségnemek legyenek, amelyek nem tartalmaznak költséghelyek vagy költségvisel&k szerinti

megkülönböztetést. Fontos szempont továbbá az is, hogy általában nem szabad összevonni a különböz& reagálási fokú költségnemeket. A költségnemek szerkezetét is célszer% megkülönböztetni. A költségnemek az alábbi f&bb csoportokra bonthatók: els&dleges költségnemek másodlagos költségnemek kalkulált költségnemek Az els&dleges költségnemek vásárolt vagy meglév& er&forrás közvetlen felhasználásakor merülnek fel a költségszámítás objektumain. Például: anyagköltségek, személyi jelleg% ráfordítások, értékcsökkenés. Azaz egy adott id&szak tevékenységével kapcsolatban álló er&források felhasználásának pénzben kifejezett értéke. Felmerülése a társaság összköltségeit növeli. A pénzügyi és vezet&i számvitel egyaránt vezeti, és egyformán megkülönbözteti. A másodlagos költségnemek a különböz& költségszámítási objektumok közötti teljesítménymozgások

követését támogató bels& költségcsoportok. Az egyszer már elszámolt költségek átcsoportosítását jelentik, a vállalat összköltségeit nem növelik. Kizárólag a vezet&i számvitelben használatosak, a pénzügyi számvitelben általában nem vezetik &ket. A költséghelyek egymás közti költségmozgásait és a folyamatok közti költségáramlást képezik le, a bels& teljesítményeket vezetik át a teljesítményt adó költséghelyr&l a fogadóra, rendelésre, illetve folyamatra. 26 A kalkulált költségek csak a költségszámításban és a kalkulációban használatosak, alapvet&en vezet&i elvárásokat testesítenek meg. [8] 5.22 A költséghelyek kialakításának szempontjai A költséghelyek alatt a költségfelmerülés helyét értjük, vagyis egy olyan logikailag elhatárolható egységet, amely egyben költségfelel&sségi területet is jelent. Célja a vállalat költségmozgásainak figyelemmel kísérése.

Alapvet&en a költségek gy%jtésére, tervezésére, elemzésére és ellen&rzésére használhatók. A költséghelyek elhatárolt felel&sséggel rendelkeznek, költséghelyi felel&s vezet&jük befolyásolni tudja eredményességüket. Az általuk okozott költségek kimutathatók, és elszámolásuknál típusonként egységes elszámolási technika alkalmazható. A költséghelyekre az általános költségek kerülnek elszámolásra, majd költség továbbterhelések sora után a végs& költséghelyeken vagy a költségvisel&kön mutathatók ki. A közvetlen költségek közvetlenül a költségvisel&kre terhelend&k A rendelések a tevékenységek költséggy%jtésének objektumai, amelyek kimutathatóvá teszik, hogy a költségek milyen tevékenység kapcsán, milyen másik rendelésre, projektre, folyamatra, költséghelyre vagy költségvisel&re, mely költséghely által, milyen értékben, milyen mennyiségben merültek fel. A

rendelések tehát alternatív költséggy%jtésre adnak lehet&séget. Használatukkal a költségeket nem csak költséghelyi-költségnemi, hanem okok szerinti bontásban is megfigyelhetjük. Egyedi rendeléseket bármely kiemelt tevékenységre lehet nyitni, ha az adott tevékenység költségeit elkülönítve szeretnénk kimutatni. Gy%jt& rendeléseket a folyamatosan, egy id&szakon belül ismétl&d& tevékenységekre érdemes nyitni az id&szak elején, illetve amikor a tevékenység megkezd&dik. [8] 27 5.23 A teljesítmények elszámolása A költséghelyek tehát horizontális síkon gy%jtik a vállalat költségeit, a rendelések pedig különböz& tevékenységek, illetve eszközök költségmozgásait követik. A költséggy%jtési objektumok így tehát egy kölcsönös kapcsolatban álló rendszert alkotnak, teljesítmény átadással, átvétellel kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes költséghelyek teljesítményeket adnak le, illetve

fogadnak más költséghelyekt&l, és egymással ezen teljesítmények arányában számolnak el. A teljesítménytípus a költséghely legjellemz&bb mutatója, amely megmutatja, hogy a költséghely milyen jellemz& teljesítményt nyújt a környezetének. [8] 6. A vállalat költséggazdálkodásának tevékenysége A hatékony gazdálkodás feltétele a vállalkozás tevékenységének elemzése, amely tevékenység során az egyes tényez&k mennyiségi és min&ségi változását bemutatva, vizsgálva segíti a gazdálkodás hatékonyabbá, eredményesebbé tételét. Mint minden vállalat, az Aramis Holding Kft. els&dleges célja is az, hogy pozitív eredményt érjen el, ami egy vizsgált id&szakon belül létrehozott vállalati teljesítmények, és a teljesítmények el&állítása során felmerült költségek különbségét jelenti. Dolgozatom most következ& szakaszában megpróbálok nyomon követni egy id&szakra vonatkozó

költséggazdálkodási folyamatot, úgymond „munkafázisokra” bontva. (A tevékenységek komplex jellege miatt a költségek részletesebb vizsgálata csupán az &rz&véd& ágazatra koncentrálódik.) 6.1 Költségtervezés és költségellen rzés „Vállalatom” éves és ötéves középtávú tervet készít. Az éves tervek költségnemenként havi bontásban, a középtávú tervek pedig a f&bb irányvonalakat határozzák meg. Az Igazgatóság határozza meg a f&bb elvárásokat, amelyek a következ&k például: 28 beruházások nagyságrendje adózás el&tti eredmény A vállalat egészének és azon belül az üzletágak már említett els&dleges célja, hogy nyereségesen m%ködjenek. A nyereség adott mennyiségi céljának elérése mellett további min&ségi célokat is kit%z a Menedzsment: munkaer& rendszeres továbbképzése – ami vállalaton belül történik szolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése

szociális juttatások, bérek emelése a vállalat image-nek növelése A költségek alakulása, tevékenységek megszervezése a társaság vezetésének a feladata. A tervkészítés el&tt megtörténik az információk begy%jtése. Küls& információk lehetnek: infláció mértéke várható Ft leértékelés üteme energiaárak várható emelésének mértéke piaci helyzet El&ször a közvetlen költségek megtárgyalására kerül sor. Be kell számolni, hogy milyen áremelésekkel számoltak, milyen költségnövekedések várhatók. Megtárgyalják, hogy az áremelések tudják-e biztosítani a megnövekedett költségek fedezetét. Ha van még tartalék, hol lehet hasznosítani azokat, vagy milyen nyújtott szolgáltatásoknál érhet& el az áremelés. A közvetett költségek elfogadása az el&z&ek függvénye. Mindezek megtárgyalása és módosítása után készül el a következ& évi terv, melyet az Igazgatóság vagy elfogad, vagy

további módosításokat ír el&. Mint már említésre került az Aramis úgynevezett holding társasági formában tevékenykedik. Öt üzletág tartozik a központi vezetés irányítása alá, melyek tevékenységének koordinálása – az eltöltött szakmai id&m alatt személyesen is tapasztaltam – igazi vezet&i hozzáértést igényel. Tapasztalataim szerint az üzletágak közül legeredményesebben az épít&ipar, valamint az 29 &rz&-véd& ágazat tevékenykedik. A tervezés szakaszában az ágazatok vezet&i a Menedzsment által elvárt 5%-os pozitív eredmény megvalósítására törekednek. A terv készítésénél az &rz&-véd& ágazat vezet&i azokat a költségfajtákat illetve árbevételt tervezték, amelyekre tevékenységük gyakorlása közben hatással lehetnek. Azaz ez a közvetlen és az általános költségeket egy részét jelenti 6.2 Költségnemszámítás A költség-és teljesítményszámítás

kiindulópontja a költségnemek szerinti számítás. Ez szisztematikusan gy%jt minden a vállalati teljesítmény el&állításakor és értékesítésekor felmerül& költségeket. A költségnemszámítás kizárólag az els&dleges költségekkel foglalkozik. Az els&dleges költségek a vállalkozásokon kívülr&l beszerzett javak és teljesítmények kapcsán merülnek fel: azoknak az értékét mutatják. Ide sorolható az anyagköltség, a gépek értékcsökkenési leírása, a bérek és a fizetések. A másodlagos költségek azoknak a vállalkozáson belüli teljesítményeknek a kapcsán merülnek fel, amelyeket nem keletkezésük helyén, hanem más szervezeti egységeknél hasznosítanak. A bels& teljesítmények költségével a fogadó szervezeti egységeket terhelik meg. Ezekr&l beszélünk például, ha az épít&ipari tevékenység munkatársai gyorsjavításokat végeznek a takarítási üzletág részére. A költségnemeket a

konkrét költségszerkezet, a vállalkozás információszükséglete és a gazdaságossági szempontok határozzák meg. A költségnemek részletesebb tagolásával nemcsak az információk értéke növekszik, hanem az el&állításukhoz szükséges ráfordítás is. A költségnemek végleges tagolását a számlatükörben adják meg 30 A költségek elszámolásakor közvetlen és általános költségeket különböztetünk meg. A költségvisel&khöz egyb&l hozzárendelhet& közvetlen költségek azonnal a költségvisel& számításba jutnak el. Az általános költségek ezzel szemben a költséghelyi számításba kerülnek. A fix és a változó költségeket a foglalkoztatási fokra (amely egy olyan mutató, amely megegyezik egy költséghely tényleges és tervezett kapacitáskihasználásának hányadosával) való reagálás szerint különbözetjük meg. A fix költségek függetlenek a termelési vagy értékesítési volument&l

(pl. idegen t&ke kamata) A változó költségek ezzel szemben a volumenfügg&k (pl. közvetlen anyagköltség) [8] 6.3 A vizsgált ágazat költségfajtái Els& lépésként mindenképpen tisztáznunk kell, hogy milyen költségek tartoznak az adott ágazatokhoz. E tagolással egyszer%en végig lehet kísérni, hogy milyen költségek milyen célból és – talán a legfontosabb – milyen nagyságban merültek fel. A már említett költségelemz& program alkalmazásával gyorsan megjeleníthet&, hogy az adott költséghez mely költségvisel&, költséghely rendelhet& hozzá, azaz lehet&vé válik az egyes költségfajták ellen&rzése. A vállalat által alkalmazott tagolás a következ&: 1. költséghelyhez vagy költségvisel&höz való hozzárendelés szempontjából: közvetlen – direkt költségek, általános, indirekt költségek 2. a foglalkoztatottság változtatására reagálásuk szerint: változó: a

foglalkoztatottság foka szerint módosul fix: a foglalkoztatottság változására egy kapacitáskorlátig nem reagálnak 3. költségterületek szerint: beszerzési költség igazgatási költség 31 A költségfajtákat másik lehetséges osztályozás szerint vizsgálhatjuk anyagköltségként, munkaköltségként, leírási költségként, küls& szolgáltatások költségeként, kockázati költségként is. Most nézzük részletesen a vállalat által nyilvántartott költségeket az &rz&-véd& üzletágra esetében: Anyagköltségek: formaruházat költsége önvédelmi eszközök költsége egyéb kis érték% technikai eszközök költsége egyéb közvetlen anyag jelleg% költség (például: &rkutya költsége Munkaköltség: bérköltség terhel& járulékok költsége munkába járás költsége étkezési hozzájárulás költsége Leírási költség: rádió adó-vev& készülékek elhasználódásának értéke vállalati gépjárm%

elhasználódásának értéke Küls& szolgáltatások költsége: technikai eszközök javításának költsége frekvencia használati díj fegyvertárolási díj alvállalkozói költség biztosítási díj Közvetett költségek: Anyagköltség: 32 irodaszerek költsége vállalati gépjárm% üzemanyagának költsége Munkaköltség: szociális juttatások bérköltség járulékok étkezési hozzájárulás egyéb személyi jelleg% kifizetések Leírási költség: irodai berendezések, irodatechnikai eszközök elhasználódásának értékbeni kifejezése vállalati gépjárm%vek elhasználódásának értékbeni kifejezése egyéb immateriális javak értékcsökkenése Kockázati költség: követelés kiesés munkavállalók gondatlanságából keletkezett károk Küls& szolgáltatások költségei: technikai eszközök javításának költségei telefonköltség alvállalkozói költségek biztosítási díjak gépjárm%vek javítási költségei hirdetési

költség szakért&i díjak közüzemi díjak Elvonások költségei: adók, illetékek 6.4 Költséghelyi számítás 33 A költséghely a költség keletkezésének helye. Azt a kérdést válaszolja meg, hogy hol, milyen költségek, milyen mértékben merülnek fel. Els& lépésben itt válnak láthatóvá költséghelyek els&dleges költségnemei. A költséghelyi számítás továbbá a vállalkozáson belüli teljesítmények (másodlagos költségek) elszámolását, valamint az általános költségek költségvisel&kre való továbbgörgetését szolgálja. A költséghelyi számítás az Aramis Holding Kft. tevékenysége során munkalapok segítségével történik. Rendelés alapelve, az okozati elv alapján a költségeket azokhoz a teljesítményekhez kell hozzárendelni, melyek megvalósulása során felmerültek. A közvetlen költségeket direkt módon, az általános költségeket százalékos kulcs alapján a közvetlen költségekre

vetítve számolják a cégnél. A költséghelyi számítás legfontosabb feladata tehát az okozati elv szerinti lehet& legpontosabb felosztása az általános költségekre. Amennyiben az illet& költséghelyet felel&sségi területnek min&sítjük, ezáltal vezet&jét felel&snek tesszük a terület költségeiért. Ha adottak a normatív értékek, akkor a tényszerinti költség mérhet& és összehasonlítható, azaz lehet&vé válik a végzett tevékenység gazdaságosságának ellen&rzése. Költségfajták 1. közvetlen költség költségvisel& direkt indirekt %-os kulcs 2. általános költség költséghelyek üzemen belüli teljesítmény elszámolása 34 6.sz ábra Költségfajták elszámolása A már említett vertikális jelleg miatt elkerülhetetlenné válnak az üzletágak közötti átszámlázások. A vállalkozáson belüli ilyen jelleg% teljesítmények elszámolásakor az átadó költséghely

jóváírásával egyidej%leg azonos összeggel terhelik meg az átvev& költséghelyet. Az elszámolási folyamat végén az ún végköltséghelyeken keresztül pótlékkulcsokkal és elszámolóárakkal terheik meg a költségvisel&ket. A költséghely egyúttal a felmerül& költségek szerinti felel&sségi terület is, ezért – a költségelszámolás mellett – itt lehet a költségeket ellen&rizni is. Ez utóbbi célja a gazdaságosság meg&rzése. [8] 6.5 Az adott területként definiált költséghelyek Anyagterületként definiált költséghelyek a szolgáltatáshoz szükséges eszközök, ruházati-és segédanyagok beszerzéséért, elosztásáért felel&s. A szolgáltatási területként definiált f&-költséghelyek az &rzési területen kapcsolódnak a végzett szolgáltatásokhoz. A segéd-költséghelyek indirekt módon kapcsolódnak Az igazgatási területként definiált költséghelyeken az igazgatással, adminisztrációs

teend&kkel foglalkoznak. Most nézzük szintén részletesen az adott üzletág – &rz&-véd& – költséghelyeit, és az adott helyekhez hozzárendelhet& költségfajtákat. Régióközpontok: anyagköltség, munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Hálózati vezetés: anyagköltség 35 munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Humánpolitika: anyagköltség munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Objektum&rzési divízió: anyagköltség munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Speciális objektum&rzési divízió: anyagköltség munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Értékesítés: anyagköltség munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei Ágazatvezetés: anyagköltség munkaköltség leírási költség küls& szolgáltatások költségei

kockázati költség 36 6.6 A vállalat költségvisel i A vállalatnál keletkez& költségek kiváltó oka és hordozója a Kft. által nyújtott szolgáltatások. A társaság a könnyebb elszámolás érdekében költségvisel& csoportokat alakított ki. Az említett üzletág megbízásai alapvet&en azonosak, hiszen alapvet& cél az &rzés-védés, de szerz&d& partnerenként egyediek és specifikusak. Ennek alapján az egyes szerz&désekhez kapcsolódó megbízások mind külön költségvisel&t képeznek. Összefoglalóan megállapítottam az elmúlt id&szak alatt, hogy az Aramis Holding költséggazdálkodási rendszere megfelel&en felépített, számítógépes háttérrel támogatott rendszer. Az adott költségelemz& program segítségével pontosan és gyorsan összesíthet&k, megtekinthet&k, naprakész információ nyerhet& az egyes üzletágak költségeir&l. 7. Információs rendszer A

következ&kben bemutatásra kerülnek a társaság által alkalmazott számítógépes információs rendszerek. A gyakorlati id&m alatt két számítógépes szoftver m%ködését ismertem meg. A pénzügyi osztály által használt rEvolution F&könyvi rendszerét, amely a pénzügyi és számviteli folyamatok számítógépes feldolgozásának felmérésére és elemzésére szolgál, valamint a cég által kidolgozott AramisH Ktg. költségelemz& programot, amely az egyes vev&k, szállítók és f&állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek havi bontásban végzett elemzését is lehet&vé teszi. 7.1 rEvolution Iroda++ 60 Pénzügyi és számviteli folyamatok számítógépes feldolgozásának felmérésére és elemzésére szolgáló, integrált kereskedelmi és számviteli rendszermodul. A f&könyvi 37 program nyilvántartja a vállalkozás összes tranzakcióját. A f&könyvi modulba gy%lnek össze a

különböz& analitikus modulokban rögzített tételek f&könyvi feladásai, ezzel teljes képet adva cég f&könyvi helyzetér&l. A modul tehát megoldást nyújt: ellen&rzött könyvelése segíti a könyvel& cégek munkáját naprakész ÁFA analitika kimutatására tetsz&leges id&szakra kérhet& f&könyvi kivonat készítésére automatikus és manuális évnyitási és zárási funkciókra A banki – pénztári modul a vállalkozás pénzeinek analitikus nyilvántartását tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy a program nem állít ki bizonylatot, hanem az egyszer már kiállított bizonylatok nyilvántartását végzi. Mivel egy vállalkozás egyszerre több pénztárral és bankszámlával is rendelkezhet, a program ennek eleget téve, korlátlan számú bank, illetve pénztár nyitására és vezetésére alkalmas. Minden bizonylaton szerepl& tételt a program alapvet&en megkülönbözteti a pénzügyi analitika szempontjából.

A rögzített bizonylatokról bármikor lekérhet tételes vagy kivonatos kimutatást, ÁFA analitikát és még nagyon sok más-más szempontú kimutatást. Tárgyi eszköz modulja lehet&séget biztosít a törzsadatok feltöltését követ&en az eszközök értékmódosító lépéseinek rögzítésére és feladására a f&könyv felé. Az egyes funkciókon belül paraméterek sokasága gondoskodik arról, hogy a felhasználó kialakíthassa a számára legmegfelel&bb beviteli formátumot. Az adatrögzítésen túl szabadkezet ad az esetleges rontások részleges, vagy teljes kör% kiküszöbölésére. A munka bármely fázisában lehet&ség van kialakított törzsadat rendszer tovább b&vítésére, illetve a számlakeret tovább bontására. A pénzügyi rendszer második részegysége a vev&i-és szállítói számlák nyilvántartását végzi. Akárcsak a f&könyvi modul, a vev&i és szállítói analitika sem állít ki bizonylatokat, hanem

csak az egyszer kiállított bizonylatok utólagos, analitikus nyilvántartását végzi. A normál számlákon kívül a pénzügy nyilvántarthatja a sztornó számlákat és a nem számla jelleg% bizonylatokat is, amelyeknek kifizetettségét nyomon kívánjuk követni. A számlák nyilvántartásával egy id&ben kiépül egy teljes kör% partnernyilvántartás is, hiszen a számlákhoz elengedhetetlen a partnerek felvitele is. Az ügyfeleknek nyomtatható egyenlegközl& is, a késedelmesen fizet&knek pedig felszólító 38 levél. A partner törzs bármely modulban b&víthet&, automatikusan megjelenik a többi modulban is. A vev&k és a szállítók 9-9 f&könyvi kategóriába sorolhatók, ami azt jelenti, hogy 9-9 csoporthoz rendelhet& más és más f&könyvi számlaszám. Az ajánlat és rendelés nyilvántartás programrész feladata mind a vev&i, mind a szállítói oldalon nyomon követni a kiadott ajánlatokat, rendeléseket.

Segítséget nyújt a készletgazdálkodás napi teend&iben, napra kész információkat nyújt a vev&i rendelésállomány alakulásáról, ugyanakkor figyelemmel kísérhetjük a szállítóink felé benyújtott rendelések alakulását is. A számlázás feladata a vev&knek számlákat készíteni a kiadott szállítólevelek, és az elvégzett szolgáltatás-igazolások alapján. Rögzíti a szállítóktól kapott számlákat, amelyek a beszállított termékek értékét határozzák meg. A rendszer teljességét igazolj, hogy rögzíti a kiegészít& számlákat is, mint például a szállítmányozói számlák illetve a VÁM határozatok. A rendszer a kiadott bizonylatokat szigorú sorszámozási rendnek veti alá. A kiadott számlák sorszámai szigorú rendben követik egymást. Ez lehet&vé teszi különböz& statisztikai anyagok összeállítását is. Kiváló érzékeltet& példaként szolgál az el&z&ekre az &rz&-véd&

üzletág által kialakított rendszer: több sorszámozási tömböt hoztak létre, és attól függ&en, hogy tevékenységük melyik témakörbe tartozik, külön bizonylat sorszámozási tömbbe kerülnek. 7.2 A költséggazdálkodás továbbfejlesztésének lehet ségei A gazdasági átalakulás a megmaradó és az újonnan létrejöv& vállalkozásokat korszer% vállalatirányítási módszerek alkalmazására kényszeríti. A tulajdonosok, illetve a menedzsment alapvet& érdeke a vállalkozás eredményességének biztosítása hosszú és rövidtávon egyaránt. A m%ködési feltételek javítása szinte percr&l percre újabb és újabb döntési helyzet elé állítja a vezet&ket. A döntés hatékonysága nagymértékben függ a rendelkezésre álló vezetési eszközökt&l, a célirányosan kialakított információs és döntési rendszerek min&ségét&l. 39 Dolgozatom megírása során els&dleges célom a Holding

költséggazdálkodásának elemzése volt, valamint azt elemezve rámutatni annak hiányosságaira, illetve értékelésén keresztül megoldást kínálni a hibák megszüntetésére. A továbbfejlesztés lehet&ségeként ajánlottam a cégnek a tevékenységalapú ABC költségszámítási rendszer bevezetését. Mivel szolgáltató cégr&l van szó, ezért a tevékenységorientált elszámoló rendszer használata mindenképpen reális. Alapvet& gond azonban a személyi feltételek hiánya, így a vezetés egyel&re még megfontolásra ítélte a tervezetet. Az el&z& fejezetekben részletes ismertetésre került az Aramis Holding Kft. tevékenysége, m%ködésének gazdasági jellemzése. Láthatóvá vált, hogy egy komplex szolgáltatásokat nyújtó vállalatról van szó, mely amíg egyre nagyobb piaci részesedést képes kivívni magának, addig a gazdasági mutatószámok gondokról árulkodnak. A részletes elemzés során kiderült, hogy a gazdasági

tevékenységet jellemz& mutatók értékei a lelkiismeretes vezet&i munka ellenére elmaradnak a kívánt átlagtól. A tulajdonosok éppen ezért döntöttek úgy, hogy szükség van egy testre szabott, vezetést támogató, a futó projektekkel kapcsolatban naprakész információkat nyújtó programra. Az információs rendszerr&l írtakban már kiderült, hogy a Holding pénzügyi ellen&rzése szilárd, hiszen a rEvolution pénzügyi szoftver megfelel& segítséget szolgáltat a könyvelés számára. Az íly módon nyert információk viszont csak utólagos jelleg%ek, így nem biztosított a projektek folyamatos ellen&rzése, bevétel-költség alakulásának figyelemmel kísérése. A gyakorlati id&m alatt szerencsém volt résztvenni az adott program kialakításában, amely nagymértékben hozzájárult a költséggazdálkodással kapcsolatos hibák kiküszöböléséhez, és egy átláthatóbb, a projektvezet&k számára könnyebb

munkavégzést tett lehet&vé. A munkakezdés során a vezet&k által megfogalmazott igények a következ&kben merültek ki: egy olyan információs rendszer kialakítására van szükség, amely lehet&vé teszi a projektekkel kapcsolatos terv- és tényállapot folyamatos, rövid távú összehasonlítását, az eltérések megállapítását, az elemzés során lehet&vé válik a visszacsatolás, valamint mód van beavatkozásra, azaz a vállalat navigálható a kit%zött cél irányába. 40 Gyakorlati id&m során feladataim közé tartozott a kialakítandó rendszer figyelemmel kísérése, az informatikai munkatársakkal történ& egyeztetés, valamint a program során felmerül& problémák kezelése. Alapvet& problémát okozott, hogy a Holding nagy számú vev&körrel tart fenn kapcsolatot, tehát jelent&s szerz&désállomány került feldolgozásra. A program kit%zött célja a kontrollálás volt. A projektek futása során

tehát lehet&séget kellett teremteni a folyamatos ellen&rzésre. Az érdemi munka egy folyamatábra felvázolásával kezd&dött, amely a program m%ködésének célját hivatott szemléltetni. Szerz&dés el&készítés, el&kalkuláció Szerz&dés Követelmény Teljesítés Bevétel Költség + Eredmény - Utókalkuláció 41 Ellen&rzés 7.sz ábra: Kidolgozott rendszer folyamatábrája A program kezelése során az elgondolás tehát az volt, hogy az adott szerz&dések által kivitelezett projektekkel kapcsolatos összes költséget nyomon lehessen követni, és a projektvezet&k „egy kattintással” naprakész információt kaphassanak munkájuk eredményér&l. Ha pozitív adatokat látnak a megkezdett ütem szerint folytatódhat a projekt, viszont a kelleténél nagyobb költségfelhasználás esetén már szigorú szabályozásokat kell hozni. Ennek módjai például: munkafolyamat módosítása, választott

technológia módosítása, létszámcsökkentés, más anyagbeszerzési lehet&ség keresése A következ& oldalakon a kidolgozott program kerül bemutatásra, a feldolgozási munkafázisok f&bb folyamataival. A program tehát megoldást kíván nyújtani a Holding költséggazdálkodásának legf&bb problémájára, azaz, hogy a projektek folyamataiban látszódjanak, és m%ködési költségeir&l naprakész információkat kapjanak az aktuális projektvezet&k, illetve a menedzsment. 7.3 AramisH Ktg Az AramisH Ktg. az üzletágvezet&k munkáját segít& rendszer, amely az egyes vev&k, szállítók és f&állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek havi bontásban végzett elemzését is lehet&vé teszi. Ezen kívül lehet&séget nyújt összesített listák, kartonok megtekintésére, nyomtatására is. 42 7.31 F bb mIveletek részletei, logikai sorrendje Belépés a rendszerbe, felhasználói adatok

nyilvántartása A program indításakor a következ& ablak kerül el&térbe és válik aktívvá: A lenyíló listából kell kiválasztani a megfelel& felhasználónevet, majd begépelve a helyes jelszót megkezdhetjük a rendszer használatát. A telepítés után két felhasználó van alapértelmezés szerint a rendszerbe építve: Rendszergazda (alapértelmezett jelszava „r”) Felhasználó (alapértelmezett jelszava „jelszó”) A rendszergazda felhasználónak alapjában véve több jogosultsága van a program használatára. 43 Az ablak megnyitása után csak a felhasználók listáját tartalmazó táblázat aktív, a fels& részben pedig mindig annak a felhasználónak a kódját, nevét látjuk, aki épp ki van választva a listából. A rendszergazdai jogosultsággal rendelkez& felhasználók néhány lehet&séggel többet használhatnak ki a rendszerb&l: hónap lezárása beállítások felhasználók adatainak módosítása

Üzletágak adatainak nyilvántartása (Saját adatok) Az üzletágak részletes adatait tartalmazó ablakot a F menü/Saját adatok menüpont alatt nyithatjuk meg. 44 Az ablak fels& részében láthatjuk az üzletágak listáját, alul pedig az éppen kiválasztott üzletág adatainak kirészletezése jelenik meg. A Funkció-gombok segítségével lépkedhetünk az üzletágak között, újat rögzíthetünk, vagy módosíthatjuk a meglév&k adatait. Törléskor egy meger&sít& kérdésre adott IGEN válasz szükséges a m%velet végrehajtásához. Vev k adatai A vev&k részletes adatait tartalmazó ablakot a F menü/Törzsadatok/Vev k adatai menüpont alatt nyithatjuk meg. 45 Az ablak kezelése egyezik a fent leírtakkal, említést kell tenni viszont a két új lehet&ségr&l: Karton nyomtatása: Nyomtatási el&nézet – ún. QuickReport - jelenik meg az aktuális vev& adatait tartalmazó kartonról Bevételek: Itt nyílik

lehet&ség az adott vev&t&l származó bevételek költséghelyenkénti rögzítésére, valamint annak jelölésére, hogy fix bevételr&l van-e szó. Bevételek ablak: 46 A listában az adott vev&t&l származó bevételek láthatók, az Azonosító és a Név mez& a költséghelyet, a Bevétel illetve Fix mez&k pedig az oda tartozó bevétel értékét valamint „fixségét” jelölik. Új bevétel-sor rögzítését az Új gombra klikkelve kezdhetjük meg. Ekkor válik aktívvá az adatokat tartalmazó rész, ahol a Költséghely mez&n duplaklikkelve egy – a költséghelyek neveit tartalmazó – lenyíló lista jelenik meg. Innen kell kiválasztani, hogy melyik költséghelyre vonatkozó bevételt szeretnénk rögzíteni. Szállítók adatai A szállítók részletes adatait tartalmazó ablakot a F menü/Törzsadatok/Szállítók adatai 47 menüpont alatt nyithatjuk meg. Az ablak kezelése teljesen megegyezik a vev&k

adatait tartalmazóéval. Ami különbséget jelent az az, hogy a Bevételek gomb helyett itt Szállítói díjak feliratút találunk. Ennek segítségével lehet rögzíteni, hogy az adott szállító mely költséghelyre vonatkozó, milyen összeg% szállítói díjakat számlázott ki. Szállítói díjak: F állású alkalmazottak adatai A fent említett két ablakkal azonos szerkezet%, megnyitása a F&menüb&l lehetséges: 48 Törzsadatok/F foglalkozásúak. Az ablakon található Munkabérek, járulékok gombra klikkelve nyílik a f&állású alkalmazottak költséghelyenkénti munkabérét, valamint az arra es& járulékok összegét tartalmazó ablak: Ennek kezelése megegyezik a Bevételek vagy a Szállítói díjak ablak kezelésével. A munkadíj mez&t kitöltve, majd átlépve onnan egy másik mez&re vagy a Mentés gombra klikkelve, automatikusan számolódik a járulék értéke is. Ez egy el&re megadott szorzótól függ, amelyet a

felhasználó tetsz&legesen állít be. Költséghelyek adatai A költséghelyek részletes adatait tartalmazó ablakot a F menü/Rendszer/Költséghelyek 49 menüpont alatt nyithatjuk meg. Mikor a Törzsadatokban felveszünk egy új vev&t, a rendszer automatikusan létrehoz egy költséghelyet a vev& nevével, az üzletágak közötti els&vel párosítva össze. Ha ezen kívül új költséghelyet szeretnénk rögzíteni, azt itt, az Új gomb segítségével tehetjük meg. (Például: Két üzletág esetében -Vagyonvédelem és Pénzszállítás-a SOTE nev% vev& rögzítésekor automatikusan létrejön a SOTE nev% költséghely, ahol a vev& SOTE, az üzletág pedig Vagyonvédelem. Ha viszont pénzszállítást is megrendelt a vev&, akkor új költséghelyként kell lerögzíteni a SOTE Pénzszállítást). Az Új gombra klikkelve megadhatjuk az új költséghely vev&jét (Vev mez&) és üzletágát 50 (Üzletág mez&). Mindkett& a

már megszokott módon – duplaklikk hatására megjelen& lenyíló listából – választható ki, a rendszer pedig automatikusan el&állítja az új költséghely kódját a vev&, illetve az üzletág kódjából. Ezután adhatunk nevet a költséghelynek (Név mez&). A Módosítás gombra klikkelve a már meglév& költséghelyek adatait módosíthatjuk, vagy törölhetjük azokat. Miután megnyomtuk, a fókusz az alatta lév& lenyíló listára kerül, innen választható ki a módosítani kívánt költséghely. Ha a Törzsadatokban el&z&leg már rögzítettünk az adott költséghelyre vonatkozó bevételeket, szállítói díjakat, f&állású munkabéreket, járulékokat, akkor ezek összege a nekik megfelel& mez&ben megjelenik. A többi költségkategória kézzel rögzíthet& A költségkategóriák összegét tartalmazó mez&k változásakor automatikusan számolódik az Összes költség, a Maradvány és annak

százalékos értéke. Ehhez természetesen szükség van még a Bevétel összegének ismeretére is. Err&l a vev&nyilvántartás szolgáltat adatot, éppen ezért szerepel a Költséghelyek ablakban a Vev nyilvántartás szerint mez& Ha a költséghely-kartonra rá kívánjuk vezetni ezt az értéket, még gépelnünk sem kell, elég megnyomni a Másol gombot. A ? feliratú gombok segítségével rendre elérhetjük a költséghely vev&jének, a költséghelyre vonatkozó munkáról számlát adó szállítóknak, valamint az ott munkát végz& f&állásúaknak az adatait. Ilyenkor a Törzsadatokból is megnyitható, jól ismert ablakok nyílnak meg, csak a tartalmuk sz%kítve van az adott költséghelyen érdekelt vev&kre, szállítókra, alkalmazottakra. Ezért van az is, hogy ha a Költséghelyek ablakból nyitjuk meg a szállítók adatait tartalmazó ablakot, akkor belépve a szállítói díjak közé, az adott szállítónak csak az éppen aktuális

költséghelyre vonatkozó szállítói díjait láthatjuk. (Ha ugyanezen szállító adatait a Törzsadatokból jelenítjük meg, akkor a szállítói díjak közül az összeset láthatjuk, módosíthatjuk.) A fenti képen látható vörös felkiáltójelek akkor láthatók, ha valamilyen figyelmeztetésre van szükség. Ezek a következ&k lehetnek: 51 a vev& adatai között nincs rögzítve egy olyan bevétel-sor sem, ami az adott költséghelyre vonatkozna a vev&-nyilvántartásban szerepl& bevétel fix, a Költséghely-ablakban rögzített érték pedig eltér ett&l. (Jelen esetben 250000 0) a Bevétel vagy az Összes költség értéke 0 a számított Maradvány százalékos értéke nem éri el az el&z&leg beállított értéket Az említett okok miatt problémás költséghelyek lesznek azok, amelyek a F menü/Összesített lista menüpont alatt a „problémásak” halmazába kerülnek. Nyomtatás: Ennek a gombnak a

segítségével nyomtatható ki a költséghely részletes kartonja, amely a Költséghely ablakban látható adatokon kívül tartalmazza külön a vev& adatait, a költséghelyen érdekelt szállítók, valamint f&állású munkavállalók adatait is. Megválasztható, hogy el&nézettel, vagy anélkül, rögtön nyomtatva szeretnénk e megjeleníteni ezeket az adatokat. Ha az El nézettel opciót választjuk, QuickReport segítségével nyomtathatjuk ki a kartont. Összesített lista A költséghelyek sz%kített adatait tartalmazó listákat a F menü/Összesített lista menüpont alatt érhetjük el. Itt két lehet&ség közül választhatunk, melyek közül mindkett& az alábbi adatokat tartalmazza: a lista készítésének dátuma a költséghelyek azonosítója neve vev&jének neve összes bevétel összes költség maradvány maradvány százalékban (külön választható ezen kívül, hogy teljes, vagy csak a problémásakra lesz%kített 52 listát

szeretnénk látni) Tehát a két lehet&ség: Aktuális: A jelenleg nyitott, feldolgozás alatt lév& adatok szerinti lista. Archívum: A már feldolgozott, lezárt hónapok közül választott lista. Ha ezt választjuk, egy dialógus ablakban meg kell adni, hogy melyik év melyik hónapjának listáját szeretnénk megjeleníteni. (Ha olyan id&szakot választunk, amelyr&l nincs adata a rendszernek, akkor ezt megfelel& üzenet formájában tudatja velünk) Bármilyen listát jelenítünk is meg, a Nyomtatás gombra klikkelve egy QuickReport segítségével ki is tudjuk nyomtatni azt. Törzslista nyomtatása Erre a F menü/Törzsadatok/Törzslista nyomtatása menüpont alatt van lehet&ség. QuickReport segítségével kapjuk meg a vev&k, szállítók, f&állású alkalmazottak összesített, sz%kített listáját. (Azonosító, Név, Cím) 53 Beállítások Két nagyon fontos paramétert állíthatunk be a F menü/Beállítások menüpont alatt:

Kritikus maradvány-érték: Ez határozza meg, hogy mekkora százalékos érték% maradvánnyal kell egy költséghelynek rendelkeznie ahhoz, hogy ne kerüljön a problémásak közé. Járulék-szorzó (%-ban): Ez a szám mutatja meg, hogy egy f&állású munkabér mekkora hányada lesz a rá vonatkozó járulékok összege. Hónap lezárása Ez a funkció a F menü/Rendszer/Hónap lezárása menüpont alatt érhet& el, és csak rendszergazdai jogokkal rendelkez& felhasználók hajthatják végre. Ha az IGEN-t választjuk, a program a saját könyvtárában létrehoz egy új alkönyvtárt melynek neve az aktuális hónapot megel&z& hónap dátumának ÉvHónap típusú rövidítése. (Például: Ha 2002. júliusában lezárjuk a hónapot, akkor létrehoz egy 200206 nev% alkönyvtárt. 2003 januárjában végzend& zárás a 200212 nev% alkönyvtárt hozza létre) Ebbe az új alkönyvtárba másolja a költséghelyek aktuális adatait, minden

költségkategóriával, bevétellel együtt, hogy kés&bb az archív listákban visszanézhet&k legyenek. A meglév& költséghelyek, vev&k, szállítókstb. adatait megtartja a rendszer, de az összes költség, maradvány, anyagköltség, beruházás, bevételstb. mez&k lenullázódnak annak érdekében, hogy a következ& hónapban esedékes elemzéseket meg lehessen kezdeni. 54 Ha az adott hónap már le volt zárva, tehát létezik a megfelel& alkönyvtár, akkor ezt a rendszer észreveszi, és egy hibaüzenettel („Az adott hónap már le van zárva!”) jelez. Ha biztosak vagyunk benne, hogy mégis zárást szeretnénk készíteni, akkor a program könyvtárából töröljük ki az oda nem szükséges alkönyvtárt. Ennek viszont egy nagyon átgondolt döntésnek kell lennie, hiszen ha véletlenül nem a megfelel& könyvtárat töröljük, akkor egy hónap adatai teljesen elt%nnek az archívumból. A nyomtatások során alkalmazott

QuickReport ismertetése A QuickReport segítségével egy jól használható, egyéb Windows-os alkalmazások nyomtatási képéhez hasonló felszínt kapunk. A fejléc a következ&képpen néz ki: Megjegyzés: A Quick Report mentése nem igazán szükséges, hiszen az adatokat nem, csak magát a nyomtatási képet menti el, qrp kiterjesztés% file-okban. A rendszer viszont minden karton illetve lista nyomtatását lehet&vé teszi, még az archívumból megnyitottakét is. Felesleges tehát alkalmazni 55 8. Összefoglaló értékelés Dolgozatom témája az Aramis Holding Kft. Kereskedelmi és Szolgáltatói Vállalat költséggazdálkodásának elemzése és továbbfejlesztésének értékelése volt. A választott téma sokszín%sége és összetettsége, valamint a cég tevékenységi körének széles ágazata lehetetlenné tette a vizsgált témakör teljes egészének bemutatását, így dolgozatom is csupán részelemeket ölelt fel. A társaságnál eltöltött

id& és a szakdolgozat elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott adatok alapján dolgoztam fel a témát. Mint már említésre került az Aramis úgynevezett holding társasági formában m%ködik. Öt üzletág tartozik a központi vezetés irányítása alá, melyek tevékenységének koordinálása – az eltöltött szakmai id&m alatt személyesen is tapasztaltam – igazi vezet&i hozzáértést igényel. Célul t%ztem ki annak ismertetését, hogy a kapott adatok vizsgálatával hogyan lehet többet megtudni a cég reális piaci helyzetér&l, milyen következményeket lehet levonni az egyes mutatók alakulásából, és aki komolyabban érdekl&dik egy adott vállalat után, annak melyik területeket érdemes mélyebben megvizsgálni. Dolgozatom harmadik fejezetében részletes mutatószámok ismertetik a cég gazdaságosságának alakulását. A mutatószámok tisztán jelzik, hogy a vállalat tevékenységének gazdaságossága nem igazán mondható

optimálisnak. Az értékek messze elmaradnak a megkívánt optimális átlagtól. A számok kivizsgálására mindenképpen egy tartalmas, részletes vizsgálati programra lenne szükség. A vezetés tisztában van a nem éppen optimális eredményekkel, így mindent elkövet, hogy az értékek javulást mutathassanak. Folyamatban van a controlling rendszer kiépítése, ami a személyi feltételek hiányossága miatt késlekedik. Viszont egy alapszint% program kialakítása nagymértékben hozzájárult a hiányosságok felderítéséhez, és a költségek figyelemmel kíséréséhez. A programot dolgozatom is részletezte. Az elmúlt id&szakban sok id&t töltöttem el az Aramis Holding költséggazdálkodásának megismerésével és tanulmányozásával. Úgy vélem az egyes üzletágak tevékenysége megfelel&, személy szerint az &rz&-véd& és az épít&ipari szolgáltatásokat nyújtó ágazat 56 tevékenységét, rendezettségét vélem

optimálisnak. A gyakorlati id&m alatt sikerült megismernem a cég információs rendszerét, így a dolgozatom szerves részét képezi egy, a cég, valamint saját magam által kidolgozott és alkalmazott költségelemz& program, amely az egyes vev&k, szállítók, és f&állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek havi bontásban végzett elemzését is lehet&vé teszi. A vállalatirányításnak ezáltal egy olyan döntéstámogatási rendszer került a kezébe, amelynek segítségével a mindennapos kihívásokra gyorsan és eredményorientáltan tud reagálni. A szóban forgó vállalatnál folyamatban van a controlling rendszer kiépítése, így úgy vélem a költséggazdálkodásnak ez még biztosabb hátteret fog szolgáltatni. Úgy gondolom szakterületemnek megfelel& témát sikerült feldolgoznom. A dolgozat felépítése: Az 1-2. fejezetben dolgozatom célkit%zései illetve a választott cég tevékenységének

rövid ismertetése került leírásra. A 3. fejezet a gazdasági elemzés szükségességér&l szólt, elméleti és gyakorlati kérdések tárgyalásával, a Holding számszer% adatainak elemzésével foglalkoztam. A 4. fejezet röviden ismertette a cég számviteli szabályozását, a számviteli politika segítségével. Az 5-6. fejezetek a költséggazdálkodás tevékenységének elméleti és gyakorlatik kérdéseivel foglalkozott, különös tekintettel a költséggazdálkodás „lépésenkénti” megismertetésével. Az ezt követ& 7. fejezet gyakorlati részként ismertet olyan információs modulokat, amelyekb&l naprakész adatok nyerhet&k a menedzsment számára. Javaslatként, a továbbfejlesztés lehet&ségeként mutattam be egy költségelemz& programot, mely egy, az üzletágvezet&k munkáját segít& rendszer, amely az egyes vev&k, szállítók és f&állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek

havi bontásban végzett elemzését is lehet&vé teszi. Ezen kívül lehet&séget nyújt összesített listák, kartonok 57 megtekintésére, nyomtatására is. A továbbfejlesztés lehet&ségeként ajánlottam a cégnek a tevékenységalapú ABC költségszámítási rendszer bevezetését. Mivel szolgáltató cégr&l van szó, ezért a tevékenységorientált elszámoló rendszer használata mindenképpen reális. Alapvet& gond azonban a személyi feltételek hiánya, így a vezetés egyel&re még megfontolásra ítélte a tervezetet. A szakdolgozat megírása során olyan m%köd& társaság gazdasági adatait használtam fel, amelynek m%ködése h%en jellemzi a magyarországi kis-és középvállalkozások helyzetét. 58 Irodalomjegyzék 1. A 2000. évi C törvény a számvitelr l 2. Bartók Nagy A.: Vezet i számvitel (Saldó Kiadó Kft, Budapest, 1997) 3. Dr. Bíró Tibor – dr Pucsek József – dr Sztanó Imre: Vállalkozások

tevékenységének komplex elemzése (Perfekt 2001) 4. Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélésének módszerei 5. BGF PSZF Kar: Dr. Gazsó József – Dr Körmendi Lajos: Az elemzés – ellen rzés módszertana 6. (Novorg, 1993) (1999) Csikós – Juhász – Kertész: Operatív controlling I. Költség- és teljesítmény controlling (Novorg, Budapest, 1993) 7. Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997) 8. Körmendi Lajos – Tóth Antal: A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása 9. Számvitel cégvezet knek 10. Verlag Dashöfer: (Unió, 1994) Mutatószámok és elemzések gyDjteménye (1999 decembere) 11. Dr. Ver Ivánné: A költségelszámolás lehet ségei (Unió, 2001) Mellékletjegyzék Mellékletek 1. sz melléklet: Az Aramis Holding Kft szervezeti felépítése 2. sz melléklet: Vállalati összefoglaló többfokozatú fedezeti hozzájárulási tábla 3. sz melléklet:

Közvetett költségelemz tábla nyereségközpontokra 4. sz melléklet: Közvetett költségelemz tábla költségközpontokra 1. sz melléklet Az Aramis Holding Kft. szervezeti felépítése Titkárság Tanácsadó testület Vezérigazgatóság Vezérigazgató Gazdasági osztály Könyvvizsgáló Általános vezérigazgató h. Stratégiai tervezési vezérigazgató h. Bér és munkaügy Min!ségirányítási csoport TÜK Igazgató tanács Épít!ipari és Karbantartó üzletág Vagyonvédelmi üzletág Oktatási üzletág Takarítási üzletág Munkaer! közvetítési üzletág 2.sz Melléklet Vállalati összefoglaló többfokozatú fedezeti hozzájárulási tábla Bázis havi Nyereségkp-1 Üzletág-1 Árbevétel - Alvállalkozók Közv.fedezet - Közvetett ü.ágiktg-ek Ü.ági fedezet Üzletág-2 - Nyereségkp-1 Nyereségkp-2 Költségkp-1 Árbevétel - Költségkp.áltktg-ek Költségkp-1 fedezet Költségkp-2 VÁLL.ÜZLETI EREDMÉNY Tény havi

Eltérés havi Bázis halm. Tény halm Elt.halm 3.sz Melléklet Közvetett költségelemz" tábla nyereségközpontokra Bázis havi Nyereségkp-1 Üzletág-1 Anyagjell.ktg-ek Szem.jellktg-ek (TB-köteles) Szem.jellktg-ek (TB-mentes) Écs leírás (immat.javak) Écs leírás (tárgyi eszk.) Egyéb ktg-ek (ÁFÁ-s) Egyéb ktg-ek (ÁFA mentes) Egyéb ráfordítás Üzletág-2 Nyereségkp-1 ált.ktg-ek Anyagjell.ktgek Egyéb ráford. Nyerségkp-2 Tény havi Eltérés havi Bázis halm. Tény halm Elt.halm 4.sz Melléklet Közvetett költségelemz" tábla költségközpontokra Bázis havi Költségkp-1 Anyagjell.ktg-ek Szem.jellktg-ek (TB-köteles) Szem.jellktg-ek (TB-mentes) Écs leírás (immat.javak) Écs leírás (tárgyi eszk.) Egyéb ktg-ek (ÁFÁ-s) Egyéb ktg-ek (ÁFA mentes) Egyéb ráfordítás Költségkp-2 Tény havi Eltérés havi Bázis halm. Tény halm Elt.halm Összefoglalás Napjainkban a multinacionális szervezetekt l a

kisvállalkozásokig a tulajdonosok, a menedzsment visszatér dilemmája gazdálkodásuk eredményességének fokozása. A teljesítményfokozás, a költségekkel való helyes, takarékos gazdálkodás hatásaként várható, hogy a vállalkozások jövedelmez sége javuljon. Minden vállalkozás létrehozásának els dleges célja tehát, hogy választott tevékenysége során növekedjen, stabilizálódjon vagyona az eredményes gazdálkodás következtében. Ez az eredményes gazdálkodás pedig elképzelhetetlen a költséggazdálkodás, költségelszámolás szigorú szabályozottsága és ellen rzött gyakorlata nélkül. Dolgozatom megírása során tehát alapvet célkit)zésem egy magyar tulajdonban lév vállalat m)ködésének ismertetése, tevékenysége során felmerül költségeinek elemzése, és egy egyszer), minden dolgozó által felhasználható, naprakész információkat nyújtó költségelemz program részletezése. A társaságnál eltöltött id

és a szakdolgozat elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott adatok alapján dolgoztam fel a témát. Az Aramis Holding Kft. jogi formáját tekintve korlátolt felel sség) társaság, m)ködésére nézve viszont holding szervezet. Öt üzletág tartozik a központi vezetés irányítása alá, melyek tevékenységének koordinálása – az eltöltött szakmai id m alatt személyesen is tapasztaltam – igazi vezet i hozzáértést igényel. A választott cégem a Számviteli törvényben megfogalmazottak alapján a kett s könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. Éves beszámolót készít december 31-kei fordulónappal, ami a törvényben rögzített mérlegb l, eredménykimutatásból, kiegészít mellékletb l és üzleti jelentésb l tev dik össze. Tekintettel arra, hogy több üzletág m)ködik egy irányítás alatt, mégsem köteles konszolidált beszámolót készítenie, hiszen a törvény által el írt keretszámokat nem éri el. 1 A megfelel

döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. A követelményekhez igazodó magas színvonalú gazdasági vezetésnek a vállalkozások különböz szintjein egyaránt nélkülözhetetlen eleme az a tájékozottság, amit a gazdasági elemzés eredményei nyújtanak. Azért, hogy a szóban forgó vállaltról tehát teljes képet kaphassunk, szükség van a cég gazdaságossági helyzetének ismertetésére. Gazdasági mutatók segítségével történik a cég anyagi, vagyoni, jövedelmez ségi helyzetének elemzése – azaz, hogy milyen pozíciót foglal el a piacon. Célul t)ztem ki a vállalat tevékenységének oly módú elemzését, hogy a kapott adatok vizsgálatával a lehet legtöbbet lehessen megtudni a cég reális piaci helyzetér l, következményeket lehessen levonni az egyes mutatók alakulásából, és aki komolyabban érdekl dik az adott vállalat után, annak melyik területeket érdemes mélyebben megvizsgálni. Az elemzés során

láthatóvá vált, hogy egy komplex szolgáltatásokat nyújtó vállalatról van szó, mely amíg egyre nagyobb piaci részesedést képes kivívni magának, addig a gazdasági mutatószámai gondokról árulkodnak. A részletes elemzés során kiderült, hogy a gazdasági tevékenységet jellemz mutatók értékei a lelkiismeretes vezet i munka ellenére elmaradnak a kívánt átlagtól. Minden vállalat célkit)zése, hogy pozitív eredményt, vagyis nyereséget érjen el. Pozitív az eredmény akkor, ha a teljesítmények értéke magasabb, mint a teljesítmények el állítása miatt felmerül költségek. A költségek és teljesítmények közötti különbség meghatározásához mindkét komponens mérése szükséges. Így lehet vé válik a költségek és a teljesítmények közvetlen összehasonlítása. A vizsgált vállalat összetett tevékenységi köre miatt a költséghelyi -, költségnemi - és költségvisel i elemzés csupán egy adott ágazatot érint en

kerül ismertetésre. A gyakorlati id m alatt két számítógépes szoftver m)ködését ismertem meg. A pénzügyi osztály által használt rEvolution F könyvi rendszerét, amely a pénzügyi és számviteli folyamatok számítógépes feldolgozásának felmérésére és elemzésére szolgál, valamint a cég által kidolgozott AramisH Ktg. költségelemz programot, amely az egyes vev k, szállítók és f állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek havi bontásban végzett elemzését is lehet vé teszi. 2 Az utóbbi költségelemz program bevezetésének alapvet oka volt, hogy a tervezés és elemzés során az adatokat a könyvelésb l vették, így az utólagos és követ jellege miatt nem volt alkalmas arra, hogy a vezetés megalapozott döntéseket hozzon a jöv re vonatkozóan. A vezetés azonban tisztában volt azzal, hogy tevékenységük sikeres m)ködésének elengedhetetlen feltétele a pontos, naprakész információkon

nyugvó vezet i döntéshozatal. Az elkészített, és gyakorlati id m alatt is már alkalmazott költségelemz program nagy segítséget nyújt a projektvezet k számára, hiszen az egyes vev k, szállítók és f állású alkalmazottak adatainak nyilvántartásán túl a költséghelyek havi bontásban végzett elemzését is lehet vé teszi. Ezen kívül lehet séget nyújt összesített listák, kartonok megtekintésére, nyomtatására is. Mint egy költségközpontú vezet i számviteli rendszert alkalmazó szervezet m)ködésének elemzése volt a célom, innen is kiemelve a dolgozat szempontjából fontos elemként a költséggazdálkodás, elemzés m)ködtetését. A továbbfejlesztés lehet ségeként ajánlottam a cégnek a tevékenységalapú ABC költségszámítási rendszer bevezetését. Mivel szolgáltató cégr l van szó, ezért a tevékenységorientált elszámoló rendszer használata mindenképpen reális. Alapvet gond azonban a személyi feltételek

hiánya, így a vezetés egyel re még megfontolásra ítélte a tervezetet. Az elmúlt id szakban sok id t töltöttem el az Aramis Holding költséggazdálkodásának megismerésével és tanulmányozásával. Úgy vélem az egyes üzletágak tevékenysége megfelel , személy szerint az rz -véd és az épít ipari szolgáltatásokat nyújtó ágazat tevékenységét, rendezettségét vélem optimálisnak. A szóban forgó vállalatnál folyamatban van a controlling rendszer kiépítése, így úgy vélem a költséggazdálkodásnak ez még biztosabb hátteret fog szolgáltatni. Úgy gondolom szakterületemnek megfelel témát sikerült feldolgoznom. 3