Economic subjects | Taxation » PSZF Adózás tételek, 2005

1. Ismertesse az adókötelezettségekkel kapcsolatos általános adózói feladatokat! Mutassa be a jogkövetkezmények fogalmát! Alapelvek és az adóhatóságok a következő főbb követelménynek kell megfelelnie: − a vállalkozások a jövedelmek központosított részét megközelítően a jövedelmek képződésének ütemében fizessék be a költségvetésbe − nyújtson közelítőleg pontos tájékoztatást a jövedelmek képződéséről és támogatási igények alakulásáról − összhangban legyen a finanszírozás rendszerével Az adózás rendjének általános alapelvei a következők: − a törvény garanciális jelleggel meghatározza az adózó és az adóhatóság kapcsolatát − az adózó és az adóhatóság a törvénynek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit − az adóhatóság eljárása során az adózók között semmilyen megkülönböztetést nem alkalmazhat − adóügyekben tilos állampolgárság szerint

megkülönböztetést tenni − az adóhatóság az adózónak a törvények meghatározásához szükséges tájékoztatást megadja − az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő − az adóhatóságok a hatáskörükbe utalt adókkal és költségvetési juttatásokkal összefüggő tevékenységük során az adózók széles körével kerülnek kapcsolatba Az adóhatóságok szervei következők: − Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei − Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága és szervei − az Illetékhivatal − az önkormányzat jegyzője az adóztatás gyakorlatában fontos kérdés a hatáskör és az illetékesség szerinti hovatartozás Az egyes adóhatóságok hatásköre a következő feladatok elvégzésére terjed ki: − az állami adóhatóság fővárosi és megyei

szerve az adó és a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) ügyében jár el, − termékimport esetén az áfa és a fogyasztási adó ügyében valamint vámügyekben a vámhatóság jár el, − illetékek ügyében az illetékhivatal jár el, − a helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adók, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartoznak A legfontosabb adózói feladatok a következők: − bejelentés, nyilatkozattétel, − adó-megállapítás, − bevallás, − adófizetés és adóelőleg fizetése, − bizonylat kiállítása és megőrzése, − nyilvántartás vezetése (könyvvezetés), − adatszolgáltatás. − adólevonás, adóbeszedés A bejelentés: − az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül köteles az erre a célra szolgáló nyomtatványon az adóhatóságnál bejelentkezni. Ha

az adóköteles tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolványt, vagy a bejegyzés iránti kérelmet is be kell mutatni az adóhatóságnak − akit értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, az értékhatár elérését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni − a pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetésére kötelezett adózó a bejelentésével egyidejűleg pénztárkönyvet és a naplófőkönyvet is hitelesítteti − az áfa alanya az adóköteles tevékenysége megkezdéséhez bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy: − kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, − tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, − alanyi adómentességet választ, − az adó-megállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni − az adókötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezéséről 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak

− a bejelentés alapján adószámot állapít meg az adózó részére, amit az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni Adó-megállapítás: − az adót: − az adózó önadózással, − a kifizető adólevonással, − az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, − kivetéssel, kiszabással, utólagos adó-megállapítással állapítja meg − az önadózás azt jelenti, hogy az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani, megfizetni ill. igényelni − a magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha: − vállalkozó − az ÁFA vagy fogyasztási adó alanya − összjövedelem utáni jövedelemadóját nem a munkáltatója állapította meg − a helyi adók tekintetében az önadózásra vonatkozó szándékát az adóhatóságnak bejelentette − az adó-megállapítás sajátos esete az, amikor az adót, az adózó vagy az adóhatóság helyett a kifizető, a munkáltató, illetve

az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg Az adóbevallás: − az adózó az önadózással megállapított adóról adónként köteles adóbevallást adni − ha az adózó önhibáján kívül késedelmesen tesz eleget adóbevallási kötelezettségének, lehetősége van azt igazolás mellett pótolni − nem kell adóbevallást tennie annak a magánszemélynek, akinek: − az adóját a munkáltatója állapította meg − az adóévben kizárólag nyugdíjból vagy azzal egy tekintet alá eső bevételből származott jövedelme − nem kell a bevallásban feltüntetni: − az adómentes jövedelmet − a 0%-os adómérték alá eső jövedelmet − az elkülönítetten adóztatott jövedelmeket (amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta) − köteles bevallást készíteni, ha olyan jövedelme van, amely: − osztalékból, árfolyamnyereségből − külterületi termőföld bérbeadásából származik − befektetési adóhitel-állománya van −

az ÁFA-fizetésre kötelezett adóalany havonta vagy negyedévente ad adóbevallást − negyedéves bevallás: akik az adóévet megelőző naptári évben 1 millió Ft-nál kevesebb ÁFA-t fizettek be − 30 napon belül kell adóbevallást tenni: − felszámolás − átalakulás esetén illetve ha − felszámolási eljárás nélkül megszűnik − vagy ha az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet elmulasztotta benyújtani Az adó és az adóelőleg: − az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez − ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle behajtani nem lehet, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető például az örökös, a jogutód stb. − társasági adó előleg alapja: − az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója − az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött illetve átalakult adóalanynál az előző adóév

fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg − az adóévben alakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg − a kezdő vállalkozásoknak a kezdés évében nem kell társasági adó előleget fizetniük Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás: − a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának és összegének, a mentességek, a kedvezmények, a költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására és ellenőrzésére alkalmas legyen − az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni illetve bevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni Adatszolgáltatás, adótitok: − az adóhatósághoz adatot szolgáltat: − a kifizető − a

munkáltató − a biztosító intézet − a földhivatal − az illetékhivatal − a pénzintézet − az Országos Találmányi Hivatal − a társadalombiztosítási szerv − az engedélyt kiadó hatóság − a Belügyminisztérium adatszolgáltatásra kijelölt szerve − a gépjármű forgalmazással foglalkozó vállalkozó − a megyei (fővárosi) munkaügyi központ − adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más iratra terjed ki − az adótitkot alapos okkal használják fel, ha: − adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a törvényben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja − a törvény előírja vagy megengedi − az érintett hozzájárul − az adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő 30 napon belül köteles közzétenni azoknak az adózóknak nevét, lakhelyét, székhelyét, megállapított adóhiányát

és a jogkövetkezmény összegét, akiknek terhére magánszemélyek esetén 10 millió, más adózók esetében 100 millió Ft-ot meghaladó összegben jogerőre emelkedett határozatban adóhiányt állapított meg Adóellenőrzés általános szabályai: − az ellenőrzés az adóhatóság törvényben előírt kötelezettsége, amelynek célja a törvények betartása, a törvénysértés feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása − az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja: − a bejelentésre, bevallásra, bizonylati rendre, könyvvezetésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírások megtartását − az adó, a költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítását és bevallását − az adó és költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetését illetve igénylését − bizonyítási eszközök: irat, szakértői vélemény, nyilatkozat, tanúvallomás, helyszíni

szemle, próbavásárlás, próbagyártás, helyszíni leltározás, más adózók adatai − az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság: − az adózót önellenőrzésre szólítja fel, ha az adókülönbözet magánszemély esetében 50 ezer Ft-ot, más adózó esetében a 100 ezer Ft-ot nem éri el − az adóigazgatási eljárást megindítja − a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre illetékes szervet Jogkövetkezmények Késedelmi pótlék − az adózó késedelmes adófizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni − mértéke minden naptári nap után: felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öde Önellenőrzési pótlék − önadózás rendjéből következően az adózó részére biztosított az önellenőrzés lehetősége tévedését korrigálhatja, esetleges mulasztását pótolhatja − összegét adónként a bevallott és a helyesbített adó

különbözete alapján az adózó állapítja meg − mértéke a késedelmi pótlék fele − ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mértéke: 5000 Ft, magánszemély esetén 1000 Ft Adóbírság − adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni − adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet − adóhatóság akkor is adóbírságot állapít meg, ha az adózó jogosulatlanul nyújtott be adó-visszaigénylési kérelmet − nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adatszolgáltatása miatt keletkezett − mértéke az adóhiány 50%-a, amely méltányossági eljárás keretében mérsékelhető Mulasztási bírság − többféle jogcímen vethető ki, elsősorban akkor, ha az adózó bevallási kötelezettségét késedelmesen teljesítette − mértéke, ha a késedelem: a 15 napot nem haladja meg: 5% a 30 napot nem

haladja meg: 20% a 30 napot meghaladja: 30%, de legfeljebb 100 ezer Ft − ha az adózó vállalkozói igazolványhoz, illetve cégbejegyzéshez kötött tevékenységet bejelentési kötelezettség nélkül gyakorolja, első alkalommal 100 ezer Ft-ig, ismételt esetben 200 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki − ha az adózó bejelentési, adatszolgáltatási stb. kötelezettségét késedelmesen teljesíti 50 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki − hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás összeg közötti különbözet 5%-a, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 100 ezer Ft (magánszemély esetén: 500 Ft-10 ezer Ft-ig) − mulasztási bírság szabható ki bizonylatok, könyvek hiánya, hibás vezetése stb. esetén is, ekkor a bírság mértéke magánszemély esetén 100 ezer Ft-ig, más adózók esetén 200 ezer Ft-ig terjedhet − általában a mulasztási bírság legkisebb összege 10 ezer Ft,

magánszemélyek esetén 1000 Ft Adóigazgatás fontosabb eljárási szabályai: − hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul − különösen a következőkre irányul: − az adóalap, az adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására − költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására − a törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére − az eljárás fontos esete lehet a hatósági adó-megállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján − az adóigazgatási eljárás foglalkozik többek között a fizetési halasztás, a részletfizetés lehetőségével is − az adózó fizetési nehézségeit igazolni kell az adóhatóság felé − a magánszemély adózók fizetési halasztási

kérelmének során körültekintően megvizsgálják a magánszemély családi-, jövedelmi-, szociális viszonyait, de a fizetési kötelezettség keletkezésének körülményeit nem − adóigazgatási eljárás keretében szabályozzák az adómérséklés lehetőségét is − az adóhatóság a magánszemély kérelmére adótartozását, a bírságot, a pótlékát mérsékelheti vagy elengedheti, ha megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti − adóigazgatási eljárás keretében szabályozzák a jogorvoslat rendjét is − az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén felülvizsgálja és határozatában a szükséges intézkedést közli − az adóigazgatási eljárás szabályai tartalmazzák a végrehajtási eljárás rendjét is − ha az adóhatóság fizetési felhívása eredménytelen volt, az adóhatóság megindítja

a végrehajtást − bankszámlával rendelkező adóalany esetén azonnali beszedési megbízással − más esetben munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással − ha ez nem vezet eredményre, az adózó ingó- és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni − ingatlan-végrehajtás akkor rendelhető el, ha az adótartozás együtt a 100 ezer Ft-ot meghaladja − a végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le − a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adózót terhelik (minimális összeg: 2000 Ft) − az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el − ha az adóhatóság végrehajtást foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik 2. Mutassa be a hozzáadottérték típusú adóztatás általános jellemzőit! Ismertesse az általános forgalmi adókötelezettség tartalmát: területi,

személyi, tárgyi hatályát! forgalmi adók két sajátos formája: Fogyasztási adók − klasszikus formája az ún. egyfázisú forgalmi adó − az adókötelezettség csak a termelés vagy az értékesítés egyetlen pontján esedékes Hozzáadottérték-adók − többfázisú adó − a vásárolt anyagokért és szolgáltatásokért fizetett összeg és az értékesített termékért és/vagy szolgáltatásokért kapott összeg különbsége az ún. hozzáadottérték Hozzáadottérték-adó bevezetésének nemzetközi tapasztalatai: − átfogja a nemzetgazdaság egészét − nem csökkent az adóbevétel a bruttó nemzeti terméken belüli aránya az új adó bevezetése után − világosabbá, áttekinthetőbbé váltak az elvonási formák − széles körben idézett elő az átálláskor gyors árnövekedést − nehezen illeszthető ebbe az adózási formába a támogatás − általában egy alapadó-mérték és 1-2 további adókulcs alkalmazása jellemző −

nem vállalkozási formákhoz, hanem termékhez, tevékenységhez, szolgáltatáshoz kapcsolódik − a visszaigényléses rendszer adottsága megakadályozza a kettős adóztatást − az alkalmazott elszámolás-technika következtében megnehezül az adóeltitkolás, javul a bizonylati fegyelem − fő hátránya: fogyasztói árszintnövelő-hatású Jellemzői: − a hozzáadottérték-adó alanyainak száma sokkal több, mint az egyfázisú forgalmi adó rendszerében − az adó kiszámításához szükséges nyilvántartások részletesebbek − az adó végigkíséri az áru útját a termelés-értékesítés teljes láncolatán − megnőnek az adminisztrációs feladatok Az ÁFA jellemzői Általános − az adó az áruk és szolgáltatások széles körére kiterjed − adóköteles minden olyan hazai és külföldi természetes vagy jogi személy, aki belföldön, önállóan és rendszeresen bevétel elérésére irányuló gazdasági tevékenységet folytat Forgalmi

− az adót minden olyan esetben meg kell fizetni, ha a terméket, szolgáltatást értékesítik, árbevételt érnek el Fogyasztói − az ÁFA áthárítás útján mindig a végső felhasználót, a fogyasztót terheli Összfázisú − az adót az áru, a termelés összes szakaszán, fázisán keresztül minden egyes forgalmi aktus alkalmával újból és újból meg kell fizetni − viszont levonható a beszerzések után fizetett adó − tehát minden fázis csak a hozzáadottérték alapján adózik Nettó − a gazdálkodó szervezet, természetes személy ténylegesen kisebb összeget fizethet be az adóhatóságnak, mint amennyit az értékesítés során felszámít − minden adózó az általa felszámított ár vagy díj után esedékes (output) adóból levonhatja azt az adót, amit a vásárlás során beszerzéskor (input adó) megfizetett − az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jog egymást feltételezi, mindkettő csak a gazdasági

tevékenységet folytató jogi vagy természetes személyekre vagyis az adóalanyokra vonatkozhat − az adólevonási jog megadásával az adóalany általában mentesül a beszerzést terhelő forgalmi adóteher alól − nemcsak a termelési folyamatban közvetlenül felhasznált vagy változatlanul továbbadott termék beszerzését terhelő forgalmi adó vonható le, hanem az általános költségek között elszámolt kiadásra jutó, valamint a beruházási célú vásárlást terhelő forgalmi adó is Közvetett − aki az adót befizeti a költségvetésbe, annak jövedelmét, vagyonát nem terheli − az adóalanyok „adóbeszedő” tevékenységet folytatnak a költségvetés javára − az adó fizetésére kötelezettek a termék eladásakor, szolgáltatás végzésekor vevőikre áthárított adót számolják el a költségvetéssel − aki az adó alanya, az általában nem a végső fogyasztó − az adó terhét viszont a végső fogyasztók viselik, át nem

háríthatják, vissza nem igényelhetik Stabil költségvetési bevételt eredményez − adóköteles tevékenység értékesítése után esedékes, független az áru, szolgáltatás, vállalkozás jövedelmezőségétől − az adóbevétel olyan pénz, amely mögött a gazdaságban áru, szolgáltatás, valós jövedelem van, amelynek költségvetésen keresztüli elköltése nem inflációs jellegű Semleges − nem kedvez egyetlen gazdasági alanynak sem más alany rovására − a termék, szolgáltatás jövedelmezősége nem befolyásolja az adó összegét − a vállalkozási formától függetlenül alakul − nem terheli adó a termelést (nem válik költséggé), az exportot, a beruházást, a műszaki fejlesztést és nem része a készletértéknek − a külkereskedelmi forgalomra nézve semleges, mert az exportot nem terheli adó, az import árukra és szolgáltatásokra pedig ugyanazok az adókulcsok vonatkoznak, mint a belföldiekre − GATT alapján a termék

abban az országban viseli a forgalmi adóterhet, ahol végső a fogyasztásra sor kerül Mechanizmusa könnyen áttekinthető − a forgalom bármely fázisában megállapítható, hogy milyen adó terhelte az árut − az ÁFA a termelési-értékesítési lánc minden pontján fizetendő többfázisú „látható” adó Kényszerít a szabályszerű számlázásra − ÁFA fizetésének és visszaigénylésének alapbizonylata az ÁFA-t is tartalmazó számla − az értékesítésről úgy kell számlát kiállítani, hogy az értékesítésre felszámított ÁFA összege az eladási ártól elkülönülten szerepeljen − az adólevonási jog az értékesítési ügylet megvalósulásakor, a számlában megjelölt teljesítési időpontban vagy a készpénzfizetésnél keletkezik − a számlában feltüntetett adóösszeg helyességéért a számla kibocsátója, az eladó felelős − a kiállított számla lehetővé teszi az értékesítésre jutó ÁFA-nak a vevőre

történő áthárítását − a vevő adólevonási joga a számlában feltüntetett ÁFA összegére korlátozódik, ennél több vagy kevesebb adót levonni nem lehet − a felszámított ÁFA levonásának a vevő részére fennálló lehetősége érdekeltté teszi őt, hogy beszerzéseiről szabályszerű számlát kapjon − az adóalany az értékesítésről olyan számlát köteles kiállítani, amelyben a szokásos információk mellett a felszámított adó külön tételként van feltüntetve − előírások szerint egyszerűsített számla adható − KSH besorolási szám legalább az adókulcs meghatározásához szükséges mélységig bontva − nyugtaadás − bolti kiskereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatások − kézzel kiállított, szigorú számadású, sorszámozott kétpéldányos nyugtatömb lapja vagy a pénztárgép-nyugta − az alanyi adómentességben részesülő adóalanyokra is vonatkozik Szűk körben ad lehetőséget kivételes

elbánásra − aki az előzetes adók levonásával él, mentesül az előző fázis adóterhe alól − aki viszont mentes az adófizetés kötelezettsége alól, az általában nem rendelkezik az előzetes adó levonásának jogával sem ⇒ a vásárolt anyagok árában fizetett adót viselni kénytelen Adókötelezettség ÁFA területi hatálya: − Magyar Köztársaság területére terjed ki − belföldnek számít a vámszabad- és tranzitterület is, amely vámjogi szempontból külföldnek minősül ÁFA személyi hatálya: − azokra a magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli jogképes szervezetekre terjed ki, akik / amelyek saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek − külföldiek esetében is az általános szabályok az irányadóak − közös tulajdonban és használatban levő ingó és ingatlan dolog hasznosítása esetén a tulajdonostársak közössége az adó alanya − adóalany az is, aki kizárólag tárgyi

adómentes tevékenységet végez ÁFA tárgyi hatálya: − az a gazdasági tevékenység, amely az adóügyi jogviszonyt létrehozza − illetve az a dolog, amelyre az adó vonatkozik − az ÁFA a termékek és szolgáltatások adóalanyok által belföldön történő értékesítését (és az importot) adóztatja − termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely annak vevőjét tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja − Sajátos értékesítések: − termék átadása a vállalkozási szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre − részletrevétel illetve a lízing útján megvalósuló értékesítés − termék feletti rendelkezési jog átadása bizományosi szerződés alapján − ÁFA törvény alkalmazásában olyan esetek, amelyek klasszikus értelemben nem tekinthetők értékesítésnek: − termék

gazdasági tevékenységi körből való kivonása, ideértve más tulajdonába történő átadást, kivéve az árumintát, a kis értékű ajándékot, a törvényi kötelezettség alapján történő átadást valamint az alapítvány részére és a közérdekű célú kötelezettség-vállalás érdekében átadott adományt − termék felhasználása olyan tevékenység folytatásához, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra − saját célú felhasználás, amelynél közvetlen beszerzés esetén nem lenne joga adólevonásra − saját vállalkozásban végzett beruházás − személygépkocsi üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag − gazdasági tevékenység megszüntetése − törvény által nevesített szolgáltatásnyújtás: − jogok és más immateriális javak átengedése − kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra vagy valamely helyzet, állapot tűrésére − ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját

nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg az igénybevevője és nyújtója is − ha valaki a termékért, illetve a szolgáltatásért fizet, akkor a fizetés ténye nem minősül szolgáltatásnyújtásnak − az ún. közvetített szolgáltatásnyújtásnál a közvetítői tevékenység nem ÁFA-köteles, a közvetített szolgáltatás viszont adóköteles − termékimport: − a terméknek külföldről belföldre történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása − a behozott termék ugyanazt az ÁFA terhet viseli, mint a vele azonos vagy a hozzá hasonló hazai előállítású − a termékimport utáni ÁFA megállapítása kivetéssel valósul meg, ami a vámhatóság feladata − termékexport: − az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket belföldről a vámhatóság külföldre kilépteti és a kiléptetés tényét igazolja − termékexporttal

egy tekintet alá eső termékértékesítésnek minősül: − termék kiléptetése vámszabadterületre, tranzitterületre, közvámraktárba − bizományos termékexport − zárt árusítású diplomataboltból teljesített termékértékesítés − nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: − tranzit személy- és teherközlekedés − személyközlekedés, ha az indulási vagy a célállomás helye külföld − teherközlekedés, ha az indulási vagy a célállomás helye külföld − teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével termékexport vagy termékimport történik − vámszabadterületre értékesített vagy az ott előállított termékkel végrehajtott további termékértékesítés − vámraktárba adómentesen importált termékkel végrehajtott további termékértékesítés − teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével a vámszabadterületre

meghatározott termékértékesítés történik − ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye vámszabadterület vagy vámraktár − szolgáltatás-export: − a törvény külön nem nevesíti − ha külföldön történik szolgáltatásnyújtás ⇒ Magyarországon nem adóztatható − ha belföldön, akkor a megrendelőtől függetlenül adóköteles − szolgáltatás-import: − az ÁFA-t nem a külföldi számolja el, hanem a szolgáltatást saját nevében megrendelő Teljesítés helye: termékértékesítésnél: a teljesítés helye − ha a terméket megbízásból egy harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el: ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésekor található − ha a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál: ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik − egyéb esetekben: ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában található szolgáltatás teljesítési helye általában:

a szolgáltatásnyújtó gazdasági tevékenységének székhelye de vannak kivételek: ⇒ ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik: − kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakozási és sportszolgáltatás − közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások (raktározás, őrzés stb.) − szerelés, javítás, karbantartás, felújítás stb. − szakértői tevékenység ⇒ a szolgáltatást megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye: − termék bérbeadása − szerzői alkotáshoz, találmányhoz stb. fűződő jogok átengedése − reklám- és propaganda szolgáltatás − mérnöki, ügyvédi, számviteli stb. szolgáltatások − adatok és információk feldolgozása és közlése − banki, biztosítási, pénzügyi szolgáltatások − személyzet átadás, munkaerő-kölcsönzés stb. Adóalany − az a természetes vagy jogi személy valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt

jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére − nem minősül adóalanynak a társasági adóról szóló törvényben meghatározott külföldi befektető (off-shore cég) − sajátos adóalanyok: visszaigénylő pozícióban levők − lakásépítésre, -bővítésre, -közművesítésre érvényes kivételes visszaigénylés rendszere − aki befejezetlen vagy kész lakást vásárol − vagy saját szervezésében vagy kivitelezésében lakást épít, bővít és közművesít, ⇒ jogosult arra, hogy ha 1993.jan1-ét követően kezdte meg a fenti tevékenységet, de még nem fejezte be, az 1994.dec31-ig rá hárított ÁFA tekintetében részleges ÁFA-visszatérítést kérjen − kormányrendelet alapján adó-visszaigénylés lehetséges: − külföldi utas által külföldre vitt, 25000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű termék − diplomáciai

képviselet, nemzetközi szervezet és ezek tagjai számára − szükséges hozzá, hogy: − a terméket új állapotban külföldre vigyék és azt a vámhatóság igazolja − a vásárlás és kivitel között 90 napnál kevesebb telik el − a kivitel és az adó-visszaigénylés között 183 napnál kevesebb telik el − az adó-visszatérítés Ft-ban illeti meg a külföldi utast 3. Mutassa be az ÁFA alapjának meghatározását, annak sajátos eseteit! Ismertesse az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, valamint az adómentesség tartalmát, módját! Adófizetési kötelezettség keletkezése: − az adófizetési kötelezettség termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból a teljesítés illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik (ha a törvény rendelkezéséből nem következik a teljesítés időpontjának megállapítása, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni) − egyszerűsített számla kibocsátás esetén a

teljesítés időpontja a kibocsátás napja − ha az adó alapjának meghatározására jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja − a folyamatosan teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja a részkifizetések esedékességének napja − eladási megbízásnál az a nap, melyen a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést − vételi megbízásnál az a nap, melyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett − ha a bizományosi szerződés alapján a termékértékesítés = termékimporttal, akkor - eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő 3.fél - vételi megbízásnál a bizományos és megbízója közötti termékértékesítés időpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve hogy a bizományos =

importáló − előleg fizetésénél a pénzösszeg átvételének időpontjában a teljesítési kötelezettséget vállaló adóalanynál adófizetési kötelezettség keletkezik (úgy tekintendő az összeg, mint ami tartalmazza az adó összegét) − tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének időpontjában Adófizetési kötelezettség halasztására jogosult az az adóalany, aki az adó fizetésére mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett − halasztás legkésőbb addig tart, amíg: − adó alapjának meghatározásához szükséges okiratot kézhez kapja az alany − vagy ellenértékét megfizeti − halasztás lejár, ha: − az adóalanynak a szolgáltatás nyújtásával szembeni tartozását átvállalják − adóalany adóalanyisága megszűnik − adóalany jogállása változik úgy, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés nem követelhető pénzben kifejezett ellenérték ellenében történő értékesítésnél

az adófizetési kötelezettség halasztására jogosult az az adóalany, aki egyszeres könyvvitelt vezet vagy csak bevételeiről tart nyilvántartást (halasztás az ellenérték megfizetéséig tart) − ha kettős könyvvitelre tér át ⇒ a nyitómérleg fordulónapján jár le a halasztás azon értékesítés után, mely a nyitómérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de addig bevételt nem realizált − halasztás lejár az előbb felsoroltakon kívül, ha: − az ellenértéket egészben vagy részben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60 napon belül nem fizették meg − ha kettős könyvvitelről tér át, nem keletkezik újból adófizetési kötelezettség a teljesített, de egészben vagy részben nem realizált értékesítés után Adófizetési kötelezettség termékimportnál: − belföldi forgalom számára történő, vámkedvezményes vámkezelésre irányuló árunyilatkozat elfogadásakor −

vámhatóság intézkedésénél ⇒ belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni (okot adó körülmény keletkezésének időpontjában) Adó alapja: Ellenérték − ellenértékbe tartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár 3.személytől kap vagy kapnia kell (árkiegészítések, államháztartási támogatások) Adó alapjába beletartozik: − az adók és az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések (vám, statisztikai illeték) − járulékos költségek (bizományosi díj, biztosítási díj, szállítási költség stb.) Adó alapjába nem tartozik bele: − árleszállítás, árengedmény címén elengedett összeg, kivéve ha az ellenérték az adó nélküli kötelezettség keletkezés időpontjában ismert forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken − más nevében és javára beszedett összeg

(elszámolási kötelezettségként szerepel) Adó alapját csökkenti: − árcsökkenés, árengedmény címén visszatérített összeg, kivéve ha az ellenérték az adó nélküli kötelezettség keletkezés időpontjában ismert forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken − visszavett göngyöleg betétdíja − az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek részbeni vagy teljes visszafizetéséből származik Adóalap az ellenérték helyett a termék forgalmi értéke, ha: − az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli ellenértéke az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsony − a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás - az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa - az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél - az adóalany gazdasági társaság vezető

tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja, könyvvizsgálója - az adóalany közeli hozzátartozója vagy az előzőek hozzátartózója számára történik Bizományosi szerződés alapján történő termékértékesítés adóalapja: − eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományosi díjat − vételi megbízásnál magába foglalja a bizományosi díjat is Közreműködésért járó díj: − nem része az adóalapnak, ha a közreműködő szolgáltatás igénybevevőjeként − része az adóalapnak, ha a közreműködő szolgáltatást nyújtójaként jár el a megbízóval szemben Cserénél és nem pénzben kifejezett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtásnál: − az adó alapja a termék és szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke (ha részben pénzben kifejezett, akkor a pénzben kifejezett és a nem pénzben kifejezett rész adó nélküli forgalmi értékének összege) Saját vállalkozásban megvalósított beruházásnál:

− az adó alapja a tárgyi eszköznek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában meghatározott előállítási költsége − ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, az adó alapjának megállapításakor a külföldi fizetőeszközre vonatkozó árfolyamon kell számítani: − ha az adó fizetésére a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett ⇒ Eladási − egyéb esetekben Vételi árfolyamon Termékimportnál az adó alapja: − vámérték: vámkezelési díjak, adók, illetékek, más kötelező jellegű befizetések − az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (biztosítási díj, szállítási költség) Adó mértéke: − 25% általában − 12% például: − villamos energia − gyógyászati és orvosi eszközök − tüzelőanyagok (tűzifa, brikett stb.) − hús-, tej-, malom-, cukoripari termékek − kenyér,

péksütemények − könyv-, lapkiadás − vendéglátás, étkeztetés stb. − 0% − gyógyszer alapanyag − kiszerelt gyógyszerek − radioaktív izotópok (orvosi használatú) stb. − termékexport, vele egy tekintet alá eső termékértékesítés − nemzetközi közlekedéshez és a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó értékesítés és szolgáltatásnyújtás Tárgyi adómentesség: − földterület értékesítése, bérbe-, és haszonbérbe adása − lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtti és a befejezés utáni első értékesítést − oktatást szolgáló taneszközök − kollégiumi, diákotthoni ellátás − postai szolgáltatás − pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai − hitelezői, tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése − lakóingatlan bérbeadása − zárjegy vámhatóság és zárjegyfelhasználó közötti értékesítése − oktatás, kötelező TB,

rádió-televíziós szolgáltatás − sport és szabadidős szolgáltatás − szerencsejáték szolgáltatás − termékimport, kivéve: − származási ország részére biztosított vámmentességen alapul − pénzügyi elszámolás módjához kötődő vámmentességen alapul − meghatározott értékösszeg erejéig részesül vámmentességben − gazdasági társaságnál nem pénzbeni betétet, hozzájárulást képez − határmenti gazdálkodás keretében biztosított vámmentességen alapul − alapítvány, közalapítvány részére biztosított vámmentességen alapul Alanyi adómentesség: − választhatja az az adóalany, akinek − gazdasági tevékenységének székhelye − állandó lakhelye belföldön van ⇒ jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani, ha: − a bejelentést megelőző adóévben a tevékenységéből származó tényleges bevétele − bejelentés évében a tevékenysége után ésszerűen várható bevétele

időarányosan nem haladja meg a 2.000000 Ft-ot − bejelentkezéskor is választható az adómentesség ⇒ ekkor a második feltétel teljesülése elegendő − ha az adóalany tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást + mezőgazdasági tevékenységet is folytat, akkor az ebből származó és várható bevételt nem kell az összeghatárnál figyelembe venni − Adófizetési kötelezettsége nincs ⇒ Adólevonási joga sincs! − Adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettsége sincs! − az alanyi adómentességet választó adóalanyt terhelik az előbbi kötelezettségek, ha: − termékimportot végez − saját célú felhasználás ⇒ közvetlenül szerezné be, adólevonási joga nem lenne {7.§ (1),(2) + 9§} − az adómentességet az adóév végéig választja ⇒ választhatja ismét − ha a tevékenységből származó bevétel meghaladja az adott időszakban a 2.000000 Ft-ot,

megszűnik az alanyi adómentesség − arra az értékesítésre nem vonatkozik először, amelynél az adóalany túllépi az összeghatárt − választása újból csak 2.adóév vége után lehetséges − adómentesség időszakára az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot 4. Ismertesse az ÁFA levonás tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit, valamint az adólevonási jog keletkezésének időpontját! Mutassa be az előzetesen felszámított ÁFA megosztási szabályait, valamint az adólevonás tilalmát! − az adólevonás jogosultsága az ÁFA rendszerében az adóhalmozódás kiküszöbölését szolgálja − az adóalanynak a teljesítésről kibocsátott számlában, számlát helyettesítő okmányban a teljesítés időpontjaként megjelölt napon keletkezik adólevonási joga, ⇒ arra az adóösszegre, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során rá áthárítottak Adóalany

levonhatja az adót, ha: − a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során rá egy másik adóalany áthárított − a termékimport után kivetett és általa megfizetett − a saját vállalkozásban megvalósított beruházás után megfizetett adóösszeg − a szolgáltatást saját nevében megrendelő által megfizetett adóösszeg − az adóalanyt a külföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után is megilleti az adólevonás joga, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné, ha ugyanazt belföldön teljesítené Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha: − egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használják fel, kivéve ami nem számít termékértékesítésnek − közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja fel − üzemanyagként közvetlenül

személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel − ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek és háztartási tüzelőolaj felhasználás, beszerzés esetén, kivéve ha ez továbbértékesítési céllal vagy lakossági központi hő-, és melegvíz-szolgáltatás nyújtásához történik − személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik − az adóalany az ellenértéket egészben vagy részben készpénzben fizette ki, s az így kifizetett összeg túllépi a készpénzzel történő fizetés összeghatárát (1.000000 Ft) − távolsági helyi személytaxi-közlekedés igénybevétele esetén Adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei: − az adólevonási jogot kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet − nem gyakorolható az adólevonási jog arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, melyre nem a tételes

költségelszámolás szabályait alkalmazza ⇒ ez nem vonatkozik arra, aki az átalányadózást választotta Tárgyi feltételek: − az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható ⇒ ilyen az adóalany nevére szóló: - számla - egyszerűsített számla - számlát helyettesítő okmány - adó összegét közlő határozat - egyéb okirat, bizonylat, melyek hiteltérdemlő módon tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat − az előzetesen felszámított adó összege nem haladhatja meg az igazoló dokumentumban adóként szereplő illetve adóként kiszámítható összeget Adólevonási jog keletkezésének időpontja: − a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap − az adó

megfizetésének napját követő nap − az adófizetési kötelezettséget tartalmazó, a halasztás lejártát követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontot követő nap − megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával − nincs adólevonási jog azokra az esetekre, melyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját Bejelentkezés alól mentesül: − az alapításkor nem pénzbeni betét, hozzájárulás formájában szerzett vagyon tekintetében a gazdasági társaságként működő adóalany − adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónapnál korábban beszerzett termékek tekintetében az adóalany, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységgel összefüggő költségként számolja el ⇒ dokumentumot birtokolja Előzetesen felszámított adó megosztása: − nyilvántartásba kell

venni a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét (elkülönített kimutatás) − ha az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez és nem különíthető el ⇒ Arányosítás − számítása: L = A × Lh N=A−L − ahol: A: arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összege L: arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből levonható rész N: arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből le nem vonható rész Lh: levonási hányad, mely annak a hányadosnak eredménye, melynek - számlálója: adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összesített ellenértéke - nevezője: számláló + adólevonásra nem jogosító összesített ellenérték - két tizedes pontosságig számítandó! - számláló és/vagy nevező értékét növeli

a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatások − az adóalany - választása szerint - az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét: a) a tárgyévi adatok alapján göngyölítve kiszámított levonási hányad alkalmazásával vagy b) az évközi adóbevallási időszakokban a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával köteles megosztani − tárgyévi kötelezettségek: − tárgyévre vonatkozó levonási hányad meghatározása − arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét a tárgyévi adatok újrafelhasználásával újból felosztani (végleges felosztás) − ideiglenes és végleges megosztás közötti különbözet bevallása 5. Ismertesse az általánostól eltérő, különös adózási módokat az ÁFA rendszerében! − az adóköteles tevékenységnek van néhány olyan területe, ahol az általános szabályok szerinti módszer alkalmazása

nagy terhet róna az adóalanyokra és az adóhatóságra, a realizálható adóbevétel pedig alig haladná meg − a törvény ezért néhány területen lehetővé teszi az ún. különös adózási mód alkalmazását − területek: − Bolti kiskereskedelem − Használt termék felvásárlása − Kereskedelmi szálláshelyadás és fizetővendéglátás − Idegenforgalom − A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany különleges jogállása Bolti kiskereskedelem − az adóalanynak választási lehetősége van, hogy az általános (tételes) adóztatási módszer helyett a különleges adóztatási módszert alkalmazza − a fizetendő adót a termékbeszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó kulcsainak megoszlása alapján kell megállapítani − azon kiskereskedelmi boltok esetén, melyek az ÁFA-t nem fogyasztói áron számolják el, ott az eltérő árrések alkalmazásából származó torzító hatás kiegyenlítésére egy koefficiens (1,5%)

növeli a számított adót − ha az értékelés fogyasztói áron történik, akkor a fizetendő adó nem nő a koefficiens hatásával − Fizetendő adó: F= n B NY( K) + B F( K) − B Z( K) k =1 B NY + B F − B Z ∑ × É × A ( K) 100 + A ( K) ×λ − ahol: F: Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összege. BNY(K): Nyitó bolti kiskereskedelmi készlet, adókulcsonként. BF(K): Az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek, adókulcsonként. BZ(K): Záró bolti kiskereskedelmi készlet adókulcsonként BNY: Nyitó bolti kiskereskedelmi készlet , összesen Az adóbevallási időszakban továbbértékesítési céllal beszerzett termékek, összesen BF: Záró bolti kiskereskedelmi készlet, összesen BZ: É: A tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevétel − − − − A(K): Az adó százalékos mértéke, adókulcsonként λ: Az eltérő árrések alkalmazásából

származó torzító hatást kiegyenlítő koefficiens, mely értéke 1, ha a bolt önálló ár-megállapítási joggal nem rendelkezik és fogyasztói áron tart nyilván, más esetekben 1,015 a számítást az adóéven belül göngyölítéssel, azaz halmozott adatokkal kell végezni a záró bolti kiskereskedelmi készletet csak az adóév utolsó adóbevallási időszakában kell figyelembe venni a nyitó és záró bolti kiskereskedelmi készleten lévő termékeket leltározással kell figyelembe venni ha az adóalanynak több boltja van üzletenként alkalmazhatja a különleges adózási módot − leltár felvételére a számviteli törvény 42.§-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni − a bolti kiskereskedelmi tevékenység megkezdésekor, illetve megszűnésekor a nyitó és záró készletet a megkezdés, megszűnés időpontjában kell felmérni − a készleten lévő termékek értékét –adókulcsonkénti részletezésben és összesen

isadóval együtt számított beszerzési áron, ilyen ár hiányában az adót is tartalmazó forgalmi értéken kell meghatározni − ha a bolt önálló ár-megállapítási joggal nem rendelkezik, a készleten lévő termékek értékét – adókulcsonkénti részletezésben és összesen is – nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg lehet határozni − ha a továbbértékesítési célú termékbeszerzéshez nem kapcsolódik bizonylat kibocsátás vagy a bizonylatból nem derül ki az adó összege, akkor az eladó vevő által elismert követelést úgy kell tekinteni mint ami magában foglalja az adó összegét − az adóbevallási időszakonként fizetendő adó nem haladhatja meg az alább jelzett értéket meg akkor sem, ha az általános számítás annál nagyobb értéket ad Fmax = É × A (N) 100 + A ( N ) − ahol: Fmax: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó maximális értéke É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó, az

adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevétel A(n): megállapított adómérték − ha a beszerzett termékek értékének meghatározása nyilvántartás szerinti fogyasztói áron történik, attól az adóévben eltérni nem lehet − az adóalany a kulcsonként számított adózási módot az adóév végéig választhatja, utána ismét választania kell Használt termék felvásárlása − használt termék vásárlásakor különbséget kell tenni, hogy adóalanytól vagy áfa alanynak nem minősülő személytől vásárolnak-e − ha adóalanytól vásárol ⇒ általános szabályok érvényesek − ha nem adóalanytól vásárol ⇒ átvevő jogosult az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésére − használt termék –nem adóalanytól továbbértékesítési céllal történő felvásárlása esetén az ár előzetesen felszámított ÁFA-t is tartalmaz − a felvásárló jogosult az ár meghatározott részének előzetesen felszámított adóként

történő figyelembevételére, ha: - a felvásárlás közvetlenül továbbértékesítésre irányul - az átadó az áfa törvény alapján nem kötelezett adó fizetésre - az átadó a nevére szóló számla, egyszerűsített számla, határozat átadásával igazolja, hogy adóval növelt áron szerezte be − Az előzetesen felszámított adó összege: Ae = F × A% 100 + A % − ahol: Ae: előzetesen felszámított adó Ft-ban kifejezett összege F: felvásárlási ár Ft-ban kifejezett összege A%: a felvásárolt termékekre %-osan előírt adómérték − Nem minősül használt terméknek: 1. az eredeti rendeltetésnek megfelelően már nem hasznosítható termék (hulladék) 2. jellegéből adódóan ismételt felhasználásra nem alkalmas termék (Mezőgazdasági és élelmiszeripari termék) 3. személygépkocsi − Nem alkalmazható a szabály: 1. az alanyi adómentességet választó 2. mezőgazdasági tevékenységet folytató alanytól történő felvásárlás

− a használt terméket felvásárló továbbra is jogosult lesz a kifizetett összeg meghatározott részének visszaigénylésére 1. a felvásárlás célja a közvetlen továbbértékesítés 2. akitől felvásároltunk nem jogosult az áfa visszaigénylésre Kereskedelmi szálláshelyadás és fizetővendéglátás − az az adóalany, akinek gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van élhet a különös adózási móddal, ha: - a bejelentést megelőző adóévben a tevékenységből származó tényleges bevétele - a bejelentés adóévében a tevékenysége után ésszerűen várható árbevétele nem haladja meg a 4,000,000 Forintot. − az adóalany a bejelentkezéskor vagy a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység megkezdésekor is választhatja ezt az adózási módot, ekkor elegendő a második feltétel érvényesülése − ha nem él választási lehetőségével, akkor a bejelentkezést, tevékenység megkezdést

követő adóévre választhatja − az adóalany mezőgazdasági tevékenységet is folytathat, de más gazdasági tevékenység folytatása már nem teszi lehetővé az alkalmazását − Az adó mértéke: 6,8% − amit az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni. − adólevonási jog ilyenkor nincs − az adózási mód választása az adóév végével lejár, ezután ismét választhat az adóalany − Megszűnik az adózási mód alkalmazása ha: − a szálláshelyadási tevékenységéből származó tényleges bevétele meghaladja a 4,000,000 Ft-ot − az adóalany abban az adóbevallási időszakban, melyben az összeghatárt túllépi, vagy más tevékenység folytatásába kezd (nem mezőgazdasági),még e módszert kell alkalmaznia és a tevékenysége után elszámolandó adót 1. nyilván kell tartania 2. meg kell állapítania 3. bevallani 4. elszámolni − ha megszűnt a tevékenység, akkor a megszűnést követő második adóév

végéig az eljárás nem választható Idegenforgalom − az e tevékenységet folytató adóalany által az utas részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha : - az adóalany székhelye, állandó telephelye - szokásos tartózkodási helye - állandó lakóhelye belföldön van − nem vonatkozik a szabály arra a szolgáltatásnyújtásra melyet az adóalany a saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet külföldön teljesítenek − Adó alapja: az elért árrés − az árrés az utas által fizetendő adóval növelt ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértéke − A fizetendő adó: 25% (árrés) − adólevonási jog nincs − előleg fizetésnél csak a kalkulált árrés

erejéig keletkezik adófizetési kötelezettség Mezőgazdasági termelés − a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany adófizetésre nem kötelezett, de adólevonási joga sincs − az adóalanyt nem terheli: − számlázási − adó-nyilvántartási − adó-megállapítási − adóbevallási − adó-elszámolási kötelezettség − termékértékesítéskor a kompenzációs felár érvényesítése érdekében köteles hitelesített írásos nyilatkozatban a következő adatokat megadni: a, adóalany neve b, adóalany címe c, adóalany adóigazgatási azonosítója − átvevő bizonylatot bocsát ki az eladónak, aki köteles megőrizni.(számviteli bizonylatként) − a jogállást választhatja az adóalany a bejelentkezéskor, de el is térhet tőle − ha élt a változtatás jogával, attól a változást követő második adóév végéig nem térhet el − a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által teljesített

termékértékesítés után az átvevő adóalany köteles részére kompenzációs felárat is fizetni Kompenzációs felár százalékos értéke: − növénytermelési termékek után 12% − élő állatok, és állati termékek után 7% (erdei termék is) − meghatározása: FM × A M 100 T = FM + EM EM = − ahol: EM: a felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeg, mely előzetesen felszámított adóként vehető figyelembe FM: a termék felvásárlási ára AM: kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ában T: felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező tartalma: 1. bizonylat sorszáma (kétpéldányos) eredeti az átvevőnél, a másodpéldány a mezőgazdasági termelőnél marad 2. a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosítója 3. a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe, azonosító száma

és ha alanya az SZJÁ-nak, de tőle az átvevő SZJA előleget nem von le az átadó őstermelői igazolványának száma 4. a felvásárolt termék megnevezése, statisztikai besorolása 5. a felvásárlási ár összege 6. a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ban 7. a kompenzációs felár összege 8. a felvásárlási és a kompenzációs felár együttes összege 9. a bizonylatot kibocsátó átvevő aláírása 10. a mezőgazdasági tevékenységet folytató aláírása 6. Ismertesse a fogyasztási adó szerepét, jellemzőit! Általános feladata: − vásárlóerő-szabályozás − fogyasztás-befolyásolás (ár nő, kereslet csökken) − állami költségvetés bevételeinek gyarapítása a fogyasztási adó egy a termékekhez (fogyasztási forgalomhoz) kapcsolódó egyfázisú speciális forgalmi adó − ártalmasak az emberi egészségre − gyakran csak behozatallal teremthető elő és a vásárlási árat exportbevétellel lehet biztosítani −

nem létfontosságú (luxus cikk) a fogyasztási adó képes befolyásolni az adókötelezettséggel terhelt termékek iránti keresletet ⇒ ÁFA-n felüli hozzájárulást jelent Fogyasztási adó fizetendő: − adózó által adóköteles termék belföldön történő értékesítése − import (vámkivetés kereskedelmi vámtarifa alkalmazásával vagy átlagvámmal) − termék külföldről belföldre, belföldi forgalom számára vámkezeléssel vagy vámkedvezménnyel történő behozatala − jogellenes bejuttatás (csempészés) − behozatali előjegyzésben vámkezelt termék esetében az elszámolási kötelezettség elmulasztása − vámkezelt, külföldi bérmunkában előállított termék behozatala − külföldre véglegesen kiszállított és előre nem látható okból változatlan állapotban visszaküldött termék behozatala Fogyasztási adót megfizeti: − saját előállítású termékek belföldi értékesítésekor a termelő − bérmunka keretében

való előállításnál a termeltető − a nem adóalanytól beszerzett, az adó-, és vámhatóságtól, bíróságtól belföldi értékesítésre átvett termék esetén a felvásárló − import esetén az importáló Mentes a fogyasztási adó fizetési kötelezettség alól az a termékimport, amely jogszabály szerint vámmentes, kivéve: − a származási ország részére biztosított − − − − pénzügyi elszámoláshoz fűződő meghatározott értékösszeg erejéig adott vámhatóság saját hatáskörében engedélyezett alapítvány részére biztosított stb. vámmentességen alapul az adóalany és az importáló akkor mentesülhet az adó megfizetése alól, ha − az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a terméket a jövedéki termékek raktárközi forgalmára vonatkozó előírások szerint adják ki − a beszerzést, importálást megelőzően a vevő, importáló írásban kéri a vámhivataltól az adó megfizetése alóli mentességet

és a vevő az adóalanyt értesíti akkor kérhet és kaphat mentesítést a vevő és importáló, ha − a jövedéki terméket közvetlen anyagként saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékhez használja fel (például: hajtóanyag) − igazolja, hogy terhére az állami adóhatóság ezen adónál és az ÁFA-nál kötelezettség elmulasztást vagy jelentős késedelmet (>90 nap), nagy összegű (>20%) adóhiányt jogerősen nem állapított meg Fogyasztási adó alanya: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az az SZJA-ban meghatározott egyéni vállalkozó, aki saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében adófizetésre kötelezett és az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy, aki rendszeresen bevétel érdekében, üzletszerűen fogyasztási adó fizetésére kötelezett értékesítést végez Fogyasztási adó alapja: − a saját előállítású és a bérmunkában

termeltetett termékeknél a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelységbe történő kiszállításakor a fogyasztási adót és ÁFA-t nem tartalmazó forgalmi értéke, egyéb esetekben a fogyasztási adót és ÁFA-t nem tartalmazó ellenérték, ha az adó mértéke %-os − nem termelési célú termékfelhasználás esetén a beszerzési ár, ha nincs, az ÁFA-t és fogyasztási adót nem tartalmazó forgalmi érték, ha az adó mértéke %-os − importált termék esetén a vámérték, ha az adó mértéke %-os − értékesített vagy importált termék mennyisége, ha az adó tételes Fogyasztási adó mértéke: − adóalap meghatározott %-a (10-200%) − mennyiségi egységre megállapított Ft-összeg Fogyasztási adó megfizetése: − hazai termék, szolgáltatás értékesítésekor önadóztatás formájában történik Adófizetési kötelezettség keletkezése: − saját előállítású és bérmunkában termeltetett termék értékesítésénél a

teljesítés időpontjában − készpénzfizetéskor az ellenérték kiegyenlítésének, jóváírásának időpontjában − a termék saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelységbe történő kiszállítása esetén a kiszállításról kiállított bizonylaton, a kiszállítás időpontjában − nem termelési célú felhasználásnál a felhasználás költségként történő elszámolásakor − kiegyenlítés, termékértékesítés időpontjában: − ha nem adóalanytól, az adó és vámhatóságtól, bíróságtól szerzi be − belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén a nem adóalany termékértékesítésénél − illetve a termelőnek a bérmunkáltatás ellenértékét a nem adóalany termeltető az előállított termékkel egyenlíti ki vagy ha a termeltetőtől megvásárolja Levonható az adó: − az adó alanya, ha az adóval növelt áron értékesített, beszerzett terméket visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja − a vevő, ha az

adóval növelt áron beszerzett terméket külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálja (az ügyletről kiállított számlán feltüntetett naptól) − a vevő kivetéses adózás esetén, az első belföldi tulajdonos, ha az adóval növelt áron beszerzett motorbenzint, gázolajat, tüzelőolajat tartalékkészletbe helyezi (az adó megfizetésének napjától) Levonás jogosultsága: − a külföldre visszaszállított és az exportált termék esetén a termék belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló, névre szóló bizonylat − a termék visszavétele − adóval növelt áron beszerzett, de a saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékhez közvetlen anyagként felhasznált termékről bizonylattal igazolt felhasználása 7. Mutassa be a társasági adóztatás általános jellemzőit! Foglalja össze a fizetendő társasági adó és a mérleg szerinti eredmény megállapításának módját! − Társasági adó

bevezetése: 1992.január 1 Jellemzői: − közvetlen adó − mivel a vállalkozások nyereségéhez közvetlenül kapcsolódik − bizonyos adóalap-korrekciók módosítják a számviteli szabályok alapján kimutatott eredményt − szűk körben ad lehetőséget adómentességre, adókedvezményre Adókötelezettség: − vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik − keletkezésének feltétele: − vállalkozási tevékenység folytatása − jövedelem realizálása − vállalkozási tevékenység meghatározott keretek között történő végzése − keletkezése: − a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján (első kötelezettségvállalás) − a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig − kiterjed − a Magyar Köztársaság területén vállalkozási tevékenységet végző belföldi és külföldi adóalanyra − belföldi illetőségű adóalanynak külföldön végzett vállalkozásból származó jövedelmére Nem terjed ki a törvény

hatálya: − Magyar Nemzeti Bank − IM felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatok − ÁPV Rt. − költségvetési szervezetek − nemzeti közműsor-szolgáltatók − felszámolás alatt állók Mértéke: 18% − A Társasági Adó kiszámításának és a Mérleg Szerinti Eredmény meghatározásának sémája: I. Adózás előtti eredmény II. Módosító tételek III. Adóalap IV. Számított Társasági Adó V. Adókedvezmények VI. Külföldön fizetett adó VII. Fizetendő adó VIII. Adózott eredmény IX. Osztalék, részesedés X. Mérleg szerinti eredmény 8. Ismertesse a társasági adó alapját növelő és egyben csökkentő tételek szerepét, figyelembevételük módját! Adóalap-korrekciók célja: − adóalap védelme, költségvetési bevételek biztosítása − kettős adóztatás elkerülése − preferenciális jellegű tételek ⇒ − diszpreferenciális jellegű tételek ⇒ + 1. Céltartalék (±) − a vállalkozás határidőn

túli vagy kétes követelésekre, előlegként adott, kölcsönként adott összegekre, garanciális kötelezettségekre, a korengedményes nyugdíj fedezetére és végkielégítésre céltartalékot képezhet − ezen tételek a várható veszteségek, a várható kötelezettségek miatt kerülnek elszámolásra - egyéb ráfordításként − csak kettős könyvvitelt vezető adóalanyok számára − legfeljebb a 90-180 napos késedelemben levő követelések 2%-ának a 181-360 napos késedelemben levő követelések 5%-ának a 360 napon túli késedelemben levő követelések 25%-ának megfelelő összeg vehető figyelembe − − − − Növeli az adóalapot az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék Csökkenti az adóalapot az adóévben bevételként elszámolt előző évi céltartalék Csökkenti az adóalapot az adótörvény szerint figyelembevehető céltartalék összege Csökkenti az adóalapot a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett

céltartalék növekménye 2. Értékcsökkenési leírás (±) − Bruttó érték alapján: lineáris, degresszív, teljesítményarányos, állandó összegű, abszolút összegű − Nettó érték alapján: állandó kulccsal, termeléssel arányosan − az adóalap számításánál kötelezően alkalmazandó a bruttó értékalapú lineáris módszer − ettől nem térhet el az adóalany - kivéve: immateriális javak − Növeli az adóalapot az értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg − Csökkenti az adóalapot az adótörvény szerint elszámolható amortizáció összege 3. Értékvesztés elszámolása (±) − vásárolt és saját termelésű készletek, részesedések, értékpapírok − az adótörvény csak késleltetve engedi meg az értékvesztés elszámolását Nyilvántartott értékvesztés x Felhasználás, selejtezés, értékesítés aránya  NY + Beszerzés, Vásárlás - Z NY +

Beszerzés, Vásárlás 4. Értékesített, apportált, selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak miatti korrekció (±) − azért szükséges, mert különböző lehet az eszközök értéke a számviteli szabályok illetve az adótörvény szerint − Növeli az adóalapot az eszközök értékesítésekor ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték − Csökkenti az adóalapot az adótörvény alapján elszámolt értékcsökkenés és a bruttó érték különbözete 5. Termőföld és erdő értékesítése (±) − Csökkenti az adóalapot a termőföld és az erdő értékesítéséből származó bevétel − Növeli az adóalapot a nyilvántartási ár 6. Az ellenőrzés során feltárt összegek miatti korrekció (±) − Csökkenti az adóalapot a bevételként illetve aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg − Növeli az adóalapot a ráfordításként elszámolt összeg 9. Mutassa be a társasági adó alapját csökkentő

tételek szerepét, figyelembevételük módját! 1. Előző év(ek) elhatárolt veszteségének kigazdálkodása (-) − az elhatárolt veszteségből az adóévre eső összeg adóalapot csökkentő, az előző évek áthozott vesztesége a MSZE terhére kerül elszámolásra − az adótörvény az adóalap negatív értékét értelmezi veszteségként és ezen összeg elhatárolását teszi lehetővé − öt éves veszteségelhatárolást engedélyez − pénzintézetekre nem vonatkoznak a veszteségelhatárolási szabályok − a legrégebben keletkezett veszteséget kell először leírni − 1996-tól csak akkor lehet veszteséget elhatárolni, ha a vállalkozás árbevételt realizál 2. Kapott osztalék, részesedés (-) − adózott eredményből származnak − a kapott osztalékot, részesedést a tulajdonos a bevételei között számolja el − ezzel azonban kétszeres adóztatásra kerülne sor ⇒ adóalap-csökkentő 3. Visszatérített adók (-) − bevételként

köteles elszámolni az adóalany − a visszatérített és bevételként elszámolt adók közül azokat, amelyeket korábban nyereségből, adózott forrásból fizettek meg ⇒ nem indokolt még egyszer megadóztatni 4. Közérdekű célú felajánlások (-) − közérdekű kötelezettségvállalás vagy alapítványi célra történő hozzájárulás − ezen adományok adóalap-csökkentésként történő elszámolásának feltételei: − igazolás − adótörvény által preferált célok − kizárható legyen, hogy az adományozott összeget vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják − az adóalap-csökkentés a következő módon történik: − a közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege levonható (előfordulhat, hogy negatív lesz az adóalap) − a belföldi székhelyű alapítványnak és közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott összeg legfeljebb az adóévi pozitív adóalap 20%-ának megfelelő összegben

vonható le 5. Szakképzés ösztönzése (-) − tanulónként havi 6000 Ft-tal csökkenthető az adóalap 6. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében megvalósuló privatizációhoz kapcsolódó korrekció (-) − az MRP-ről szóló törvény lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy az őket foglalkoztató társaságnál kedvezményesen tulajdoni részesedést szerezzenek − MRP: nem alanya a Társasági adónak − létrehozásához a munkavállalók 25%-a szükséges − az adóalany a dolgozók helyett befizetést tehet az MRP-be, a befizetett összeg adóalap-csökkentésként számolható el, ha MRP-vel az állami tulajdon privatizációja valósul meg − maximum az adóalap 20%-a levonható 7. Munkanélküliek foglalkoztatásának ösztönzése (-) − legfeljebb 12 hónapon át, a munkanélküli után befizetett TB-járulék teljes összege adóalap-csökkentő tételként számolható el − munkanélküli az, aki előzőleg 6 hónapig

nyilvántartott munkanélküli volt, segélyben vagy járadékban részesült 8. Bank- és adóskonszolidációhoz kapcsolódó korrekciós tétel (-) az elengedett kötelezettségeket az adósnál bevételként kell elszámolni 9. Kárpótlási jegy miatti korrekció (-) a címletérték és a kamattal növelt címletérték különbsége adóalap-csökkentő 10. Képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg (-) maximum a tárgyévben beruházásra fordított összeg 2 ezreléke 11. Szövetkezeti üzletrész visszavásárlása (-) a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbözetét le lehet vonni 12. A Számviteli törvény szerinti átszámítási különbözet vesztesége (-) forintról devizára és fordítva történő áttérés miatt keletkező veszteség 13. Behajthatatlan követelés (-) − az öt éven túl elévült követelés − csődeljárás keretében elengedett követelés − várhatóan meg nem térülő veszteség −

felszámolás befejezésével ki nem egyenlített követelés − olyan követelés, amelynek behajtása többe kerülne, mint maga a követelés − végrehajtási eljárás keretében elengedett követelés 10. Ismertesse a társasági adó alapját növelő tételek szükségességét, figyelembevételük módját! 1. Vállalkozással össze nem függő ráfordítások (+) − olyan szerződés alapján elszámolt költség, amelynek nincs valós gazdasági tartalma − térítés nélküli eszközátadás (kivétel: adomány és természetbeni juttatás) − a vállalkozás tagjának személyes, családi szükségletét jelentő költségek − külföldi által nyújtott tanácsadói szolgáltatás költségként elszámolt összegének azon része, amely meghaladja az értékesítés nettó árbevételének 1%-át − külföldi alvállalkozói díj összegének a nettó árbevétel 25%-át meghaladó része 2. Adóhiányok, bírságok, büntetések (+) kivételt képez a

késedelmi kamat, kötbér, önellenőrzési pótlék 3. Lízinggel és bérlettel kapcsolatos elszámolások (+) − a 366 napon túli bérlet nem minősül lízingnek − pénzügyi és operatív lízing (a tulajdonjoghoz kapcsolódó kockázatok és hasznok nem szállnak át a bérbevevőre) 4. Hitelezési veszteség címén elszámolt összeg (+) − adómentesen nem írható le a hitelezési veszteség, ha az adóalany a követelés behajtása érdekében nem a törvényi előírások szerint járt el, nem győződött meg a behajthatatlanság tényéről 5. Jelentős részesedéssel bíró tulajdonosoktól kapott hitelek kamata miatti korrekció (+) − a kölcsön kamatának a saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönre jutó arányos részét adóalapot növelő tételként kell elszámolni − ezzel a korrekcióval a rejtett osztalékot kívánják megadóztatni 6. Átalakulási vagyonnövekedés miatti korrekció (+) − gazdasági társaság és szövetkezet

átalakulása esetén, ha a vagyont összességében felértékelték, az átértékelési különbözettel a társasági adó alapját a jogutódoknál 3 év alatt egyenlő részletekben meg kell növelni − állami vállalatoknál adómentes az átalakulási vagyonnövekedés 7. A Számviteli törvény szerinti átszámítási különbözet nyeresége (+) 8. Reprezentációs költségek (+) a reprezentációs költségnek (ÁFA nélkül) az árbevétel 0,5%-át meghaladó része növeli a társasági adó alapját 11. Mutassa be az adókedvezmények rendszerét a társasági adóztatásban! Adómentesség: csak szűk körben van rá lehetőség − alapítvány: ha vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes tevékenységből származó bevétel 10%-át, de max. 10 millió Ft-ot − önkéntes kölcsönös biztosítópénztár: ha a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az összes bevétel 20%-át − nonprofit −

közhasznú társaság − megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetek stb. Adókedvezmények: − mértékük alapján: a) a számított adó mértékéig, azaz 100%-ban elszámolható b) a számított adó 70%-áig elszámolható A számított adó 100%-áig elszámolható adókedvezmények: − kiemelt térségben, vállalkozási övezetben termék-előállítást, kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás − vegyes vállalatok 100%-os adókedvezménye − kormány által egyedileg engedélyezett 100%-os adókedvezmény − kárpótlási utalvány adókedvezménye − térítés nélkül átadott ültetvény és út értéke alapján járó kedvezmény A számított adó 70%-áig elszámolható adókedvezmények: − nagyberuházók termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezménye − nagyberuházók kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházáshoz kapcsolódó

adókedvezménye − kiemelt térségben, vállalkozási övezetben gépberuházást megvalósítók adókedvezménye − vállalkozási övezetben épület-beruházást megvalósítók adókedvezménye − kiemelt térségben, vállalkozási övezetben infrastrukturális beruházást megvalósítók adókedvezménye − struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény − vegyes vállalatok 100%-nál kisebb adókedvezménye − kormány által egyedileg engedélyezett 100%-nál kisebb mértékű adókedvezmény Beruházási adókedvezmény: − 1995.dec31után megkezdett, minimum 1 milliárd Ft értékű termék-előállítást szolgáló beruházás esetén − öt éven át vehető igénybe, azokban az években, amikor: − az előző évhez képest az export 25%-kal, de min. 600 millió Ft-tal nő (98.jan1-től: ha az árbevétele legalább a beruházás értékének 5%-ával megegyező összeggel növeli) − kedvezmény mértéke: 50% Kereskedelmi szálláshely

létesítése: − ugyanaz, mint a beruházási adókedvezmény − azokban az években, amikor árbevételét 25%-kal, de legalább 600 millió Ft-tal növelte Kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben végzett beruházás: − ha az árbevétel az előző évhez viszonyítva 1) vállalkozási övezetben legalább 1%-kal nőtt 2) kiemelt térségben legalább 5%-kal nőtt − öt éven át vehető igénybe − kedvezmény mértéke: az ebben a térségben folytatott tevékenység árbevételének és összes árbevétel aránya (%-ban) Kereskedelmi szálláshely létesítése: − ugyanez, de nincs kikötve a növekedés %-a Elmaradott térségben végzett beruházás (98.jan1-től): − legalább 3 milliárd Ft értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás − tíz évig vehető igénybe, azokban az években, amikor: − árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás 5%-ával megegyező összeggel növeli − második adóévtől:

amikor a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 100-zal több, mint a beruházás előtt − kedvezmény mértéke: a térségben folytatott termék-előállító tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított aránya Beruházási adókedvezmény (új - 98.jan1-től): − 1996.dec31után megkezdett, legalább 10 milliárd Ft értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás − tíz évig vehető igénybe, azokban az években, amikor: − árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás 5%-ával megegyező összeggel növeli − második adóévtől: amikor a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 500 fővel több a beruházás előttinél Térségi adókedvezmény: − vállalkozási és/vagy kiemelt övezetben üzembe helyezett, előtte máshol használatba nem vett berendezés beszerzési árának 6%-a 12. Ismertesse a személyi jövedelemadó általános jellemzőit, az adókötelezettség tartalmát,

a bevétel, a költség tartalmát, a jövedelem megállapításának lehetőségeit! Általános jellemzők: − személyi − nem családi, hanem egyszemélyes jövedelemadóztatás − magánszemély jövedelme − jövedelemadó − magánszemély jövedelmét adóztatja meg − az éves összes jövedelem kerül meghatározásra − adóreform: 1988 − mértéke: lépcsős progresszivitás − a jövedelem növekedésével egyre nagyobb az adókulcs, a különböző intervallumokban pedig lineáris − Összevont adóalap adótáblája: Jövedelem (Ft) 0-250.000 250.001-300000 300.001-500000 500.001-700000 700.001-1100000 1.100001 - 50.000 + 61.000 + 123.000 + 193.000 + 349.000 + Adókötelezettség: − önadóztatás − jövedelem megállapítása − adó megállapítása − adóbevallás elkészítése − adó befizetése Adóalany: Adókulcs (%) 250.000 300.000 500.000 700.000 1.100000 feletti rész feletti rész feletti rész feletti rész feletti rész 20% 22%-a

31%-a 35%-a 39%-a 42%-a − − − − csak természetes személy belföldi adóalany: összes jövedelme = külföldi + belföldi után adózik külföldi adóalany: csak a Magyarországról származó jövedelme után adózik egyéni vállalkozó: SZJA; Társasági adó Jövedelem: 1) Bevétel  Költségek 2) Teljes bevétel 3) Diktált hányad (a bevétel törvényben meghatározott hányada) Bevétel: − a magánszemély által az adóévben megszerzett vagyoni érték − Bevételnek nem számító összegek: − adómentes bevételek − vállalkozásból kivont vagyon, ha adózott jövedelemből került befektetésre − kapott hitel, kölcsön − visszatérített adók, előlegek − a kifizető által a magánszemélynek átadott olyan összeg, amellyel szemben a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni Adómentes bevételek: − Szociálpolitikai jellegű bevételek − állami segély − özvegyi nyugdíj − családi

pótlék − Lakáshoz kapcsolódó adómentes bevételek − helyi önkormányzati támogatások − lakásépítési kedvezmény − közműfejlesztési támogatás − Adományok felhasználása − külföldi tanulmányút ösztöndíja − Egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentes bevételek − mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem azon része, amely az évi 1 millió Ft-ot meg nem haladó bevételből származik (ha a kistermelő a sajátos diktált hányad után határozza meg jövedelmét) − falusi turizmusból származó bevétel, ha nem haladja meg a 300.000 Ft-ot − Meghatározott költségtérítés jellegű bevételek, károk megtérülése, kockázatok viselése − Természetbeni juttatások − oktatási, egészségügyi, szociális ellátás − a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből max. 2000 Ft/hó/fő (´98I1-től: 2200 Ft/hó/fő) vagy az étkezési utalvány értékéből max. 1200 Ft/hó/fő (´98I1-től:

1400 Ft/hó/fő) − egyenruha, védőruha − Egyéb − örökség − valuta / deviza átváltásakor szerzett árfolyamnyereség Költség: csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás Jövedelem: 1) Összevonásra kerülő jövedelmek a) Önálló tevékenységből származó jövedelem - egyéni vállalkozó - mezőgazdasági kistermelésből - szellemi tevékenységből - bérbeadásból stb. b) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem - munkaviszonyból - országgyűlési, önkormányzati képviselői tevékenységből - társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséből - választott tisztségviselői tevékenységből - segítő családtag tevékenységéből származó jövedelem c) Egyéb jövedelmek 2) Külön adózó jövedelmek a) Egyéni vállalkozó átalányadó szerinti jövedelme b) Vagyonátruházásból származó jövedelem - ingó

vagyontárgy átruházásából - ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából c) Tőkejövedelem - kamat - osztalék - árfolyamnyereség - tőzsdei ügyletek nyeresége - vállalkozásból kivont jövedelem d) Természetbeni juttatások és más engedmények e) Vegyes jövedelmek - kisösszegű kifizetések - földjáradék - társasház közös tulajdonának hasznosításából - nyereményből - privatizációs lízingből 13. Mutassa be az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek fajtáit, figyelembevételük módját a személyi jövedelemadó rendszerében! Költséglevonási lehetőségek ⇒ Bevétel csökkentése: Önálló tevékenységből származó jövedelem − ténylegesen felmerült, kifizetett, igazolt költség, ami a tevékenységhez kapcsolódik − 10%-os költségátalány (a bevétel 10%-a, mint költséghányad) − szakmunkásképzés: 6.000 Ft/hó/fő − munkanélküli foglalkoztatása esetén az ezen bérek után

megfizetett TB-járulék max.1 évig Nem önálló tevékenységből származó jövedelem − nincs költséglevonási lehetőség − érdekképviseleti tagdíj − adójóváírás: bér 20%-a, de max. 3600 Ft/hó (´98I1-től: 4200 Ft/hó) Adót csökkentő tételek ≠ adómentesség − nyugdíjra − gyesre − ösztöndíjra − szociális gondozási díjra − börtönkeresetre jutó adó összege Önálló tevékenységből származó jövedelem − tételes költségelszámolás vagy diktált hányad − értékcsökkenési leírás: korlátozott mértékű átalány (egyéni vállalkozó illetve mezőgazdasági őstermelő) − személygépkocsi költségei: nem Egyéni vállalkozásból származó jövedelem Tételes költségelszámolással bevétel csökkentése: − pénztartalékolás − ha a jövedelem az év utolsó napján érvényes minimálbér 24-szeresét eléri vagy meghaladja az adóévet megelőzően − és az APEH által megnyitott kincstári számlán

elhelyezett pénz átlagos állománya több, mint az előző évben volt − szakmunkástanuló képzése vagy minimum 50%-ban csökkent munkaképességű foglalkoztatása − esetén 3.000 Ft/hó/fő − munkanélküli foglalkoztatása − max. 1 évig − TB-járulék összegével − elhatárolt veszteség − öt adóév bevételével szemben számolhatja el Diktált hányad ⇒ 10% Tételes átalányadózás − alkalmazhatja: − fodrász − taxis − kozmetikus − szálláshely (fizetővendég) szolgálat Kizáró feltételek: − csak akkor alkalmazható, ha nincs sem alkalmazottjuk, sem segítő családtagjuk − fizetővendéglátás: csak egy ingatlanon folytathat szobakiadást nincs sem tételes, sem átalány költség-levonás Adótétel: − fodrász, kozmetikus: 100.000 Ft egy adóévben − taxis: 120.000 Ft − fizetővendéglátás: 24.000 Ft/szoba Mezőgazdasági kistermelő − mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végzi és az éves

árbevétel nem haladja meg a 2 millió Ft-ot − ha túllépi a 2.000000 Ft-ot ⇒ választhat: egyéni vállalkozóként vagy önálló tevékenységként − további feltétel: jövedelme saját gazdálkodásból származzon − adózása: − Tételes költségelszámolás − 90%-os szabály − Diktált hányad − adókedvezmény: − az összevont jövedelem adója csökkenthető a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem 25%-ával, de max. 35000 Ft-tal − diktált hányad: − az 1.000000 és 2000000 Ft közötti jövedelem adóköteles − külön átalánykulcsok: növénytermesztés illetve állattenyésztés − adóköteles jövedelem tartalmának megállapítása: − élő állat és állati termékek értékesítéséből származó bevétel 10%-a a jövedelem − növénytermesztés és egyéb mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó bevétel 30%-a a jövedelem − vegyes árbevétel esetén: az árbevételből az 1.000000 Ft

adómentes részt olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban az összbevételben a két tevékenység egymáshoz viszonyul Szellemi tevékenységből származó jövedelem adózása: − Tételes költségelszámolás − 90%-os szabály adókedvezmény: − magánszemély, aki önálló tevékenységből szerez jövedelmet, melynek eredményeként: − szabadalmi oltalom tárgya, − szerzői jogvédelem alá tartozó − szerzői jogról szóló törvény védelmében részesülő alkotás jön létre ⇒ a szellemi tevékenység bevételének 25%-a, de max. 50000 Ft az összevont adóalap adóját csökkenti Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Bevétel: − munkaviszony − országgyűlési, önkormányzati képviselő − választott tisztségviselő tevékenység − segítő családtag tevékenység − után kapott pénzösszeg vagy vagyoni érték − bevétel továbbá a felsorolt tevékenységekre kapott költségtérítés − de csökkenthető ezen

összeg erejéig elszámolt igazolt költségekkel − és a költségtérítések között nem kell figyelembe venni: − munkáltató által üzemeltetett gépjármű használatára kapott üzemanyag-fogyasztási norma szerinti költségtérítést − saját gépjárművel történő munkába járás esetén 3 Ft/km mértékű térítést Nem része a bevételnek: − az adóköteles természetbeni juttatás értéke − kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem ⇒ utánuk az adót a kifizető fizeti meg Munkaviszonyból származó jövedelem: − munkaszerződés alapján létrejött jogviszony − Jövedelem: − rendszeresen fizetett bér ⇒ pénzben, természetben − nem rendszeres jövedelem ⇒ jutalom, prémium − Bér adókedvezménye: adójóváírás − Végkielégítés: ⇒ bérnek számít − egy hónapra eső részét figyelembe kell venni a munkaviszony megszűnésétől az év végéig terjedő időszakban (havonta) − a fennmaradó végkielégítés:

a következő években megszerzett jövedelemnek kell tekinteni 14. Ismertesse a vállalkozásból származó jövedelem adóztatási módját a személyi jövedelemadó rendszerében! Összevont adóalap: ⇒ Tételes költségelszámolás ⇒ Diktált (10%) hányad − Külön adózó jövedelmek ⇒ Tételes átalányadózás Átalányadózás Átalányadó választásának feltételei (nem kötelező választani): − a magánszemély az átalányadózás megkezdését megelőző évben legalább 183 napig egyéni vállalkozóként gyakorolta tevékenységét − az egyéni vállalkozó bevétele max. 3000000 Ft volt (kiskereskedelmi tevékenység esetén 15.000000 Ft) − tárgyi eszköz beszerzés árát / előállítási költségét egy összegben nem számolta el (kivéve a 30.000 Ft alatti tárgyi eszközök) − és a magánszemély nem áll munkaviszonyban Átalányadó alapja: − a vállalkozási tevékenység bevételének 20%-a (max. bevétel 3000000 Ft) 13%-a, ha a

bevétel kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből származik 7%-a, ha a bevétel a törvényben meghatározott kiskereskedelmi tevékenységből származik Átalányadó összegének meghatározása: Jövedelem % 0-200.000 12,5% 200.001-600000 25% 600.001-800000 30% 800.00135% − negyedévente köteles adóelőleget fizetni ⇒ év végén göngyölített érték Tételes költségelszámolás alapján I. Vállalkozói bevétel ± II. Módosító tételek - III. Elhatárolt veszteségekből adóévben figyelembevehető összeg - IV. Vállalkozói költségek = V. Vállalkozói jövedelem (I ± II - III - IV) - VI. Közcélú adomány = VII. Vállalkozói adóalap (V - VI) ⇒ VIII. Vállalkozói SZJA (VII 18%-a) - IX. Adókedvezmények = X. Vállalkozói SZJA (VIII - IX) ⇒ XI. Adózott vállalkozói jövedelem (VII - X) ± XII. Módosító tételek = XIII. Vállalkozói osztalékalap (XI + XII) ⇒ XIV. Vállalkozói osztalékalap adója (20% illetve 27%) Módosító

tételek (II.): Növelő tételek: − saját célra felhasznált vagy ingyenesen átengedett saját előállítású termék értéke − támogatások (ha a költségek magasabbak lennének a tényleges eladási árnál, többet vonnának le, mint amit befizetnek) − visszatérített adó, ha a vállalkozó költségként elszámolta − meghatározott mértéket meghaladó készpénzfizetés esetén a számlaérték 20%-a (1.000000 Ft-nál nagyobb összegű fizetéseket számlával köteles rendezni, ha nem: a teljes számlaérték 20%-ával nő az adóalap ⇒ nő a bevétele) Csökkentő tételek: − szakmunkástanuló-képzés: 6.000 Ft/hó/fő − szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása esetén max.12 hónapig a bérük után fizetett TB-járulék − csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén 3.000 Ft/hó/fő − kutatás, kísérleti fejlesztés címén elszámolt költség 20%-a Közcélú adomány (VI.): − max. az Vsor 20%-a, de legfeljebb annyi,

amennyit befizetett − csak meghatározott alapítványba való befizetés esetén − de: a levonható összeg nem haladhatja meg az adóévben alapítványhoz befizetett összegek 30%-át Adókedvezmények (IX.): Beruházási kedvezmény − feltétele: 1 Mrd Ft feletti, termékértékesítést, termék-előállítást szolgáló beruházás − ekkor a VIII.sor 50%-a levonható − további korlátok: − a kedvezményt max. 5 évig veheti igénybe − a kedvezmény csak azokban az években vehető igénybe, amikor az exportból származó bevétel minimum 25%kal, de legalább 600 millió Ft-tal nő Kereskedelmi szálláshely bővítés kapcsán − feltételei megegyeznek a beruházási adókedvezményével − de a növekmény a vendéglátáshoz kapcsolódjon Térségi kedvezmény ⇒ Beruházási kedvezmény − kiemelt, gazdaságilag elmaradott térségek − az egyéni vállalkozó ezeken a helyeken végrehajtott beruházás alapján: − exportból / mezőgazdasági

tevékenységből származó bevételeinek növelése esetén 5 éven át 100%-os adókedvezményre jogosult − ha vállalkozási övezetben 1%-kal, kiemelt térségben 5%-kal növeli bevételét Térségi kedvezmény ⇒ Kereskedelmi szálláshely − nincs megjelölve a növekedés elvárt %-a Módosító tételek (XII.): Növelő tételek: − ellenérték nélkül átruházott tárgyi eszköz elszámolt nettó értékének meghatározott %-a − pénztartalék-állomány csökkenése − ha nő az állomány: a vállalkozó éves jövedelméből ennyit nem használt fel ⇒ kedvezmény − ha csökken az állomány: kedvezményt elveszti − a pénztartalék összege a jegybanki alapkamat 70%-ával kamatozik Csökkentő tételek: − adóévben aktivált tárgyi eszközök nettó értéke, de csak akkor, ha a vállalkozó a tárgyi eszköz értékcsökkenését még nem számolta el − bírság, késedelmi pótlék: költségként nem is számolhatók el −

pénztartalék-állomány növekménye Vállalkozói osztalékalap adója (XIV.): − 20%: − az osztalékalap azon része után, amely nem több, mint a vállalkozói kivétnek a jegybanki alapkamat kétszerese alapján számított része − vállalkozói kivét: a vállalkozó az osztalékból tetszőlegesen vehet ki pénzt Tételes átalányadózás − alkalmazhatja: − fodrász − taxis − kozmetikus − szálláshely (fizetővendég) szolgálat Kizáró feltételek: − csak akkor alkalmazható, ha nincs sem alkalmazottjuk, sem segítő családtagjuk − fizetővendéglátás: csak egy ingatlanon folytathat szobakiadást nincs sem tételes, sem átalány költség-levonás Adótétel: − fodrász, kozmetikus: 100.000 Ft egy adóévben − taxis: 120.000 Ft − fizetővendéglátás: 24.000 Ft/szoba 15. Mutassa be a külön adózó jövedelmek csoportját, jellemzőit a személyi jövedelemadó rendszerében! Egyéni vállalkozó tételes átalányadózása −

alkalmazhatja: − fodrász − taxis − kozmetikus − szálláshely (fizetővendég) szolgálat Kizáró feltételek: − csak akkor alkalmazható, ha nincs sem alkalmazottjuk, sem segítő családtagjuk − fizetővendéglátás: csak egy ingatlanon folytathat szobakiadást nincs sem tételes, sem átalány költség-levonás Adótétel: − fodrász, kozmetikus: 100.000 Ft egy adóévben − taxis: 120.000 Ft − fizetővendéglátás: 24.000 Ft/szoba Ingó és ingatlan vagyontárgy illetve vagyoni értékű jog hasznosításából származó jövedelem Tőkejövedelmek Természetbeni juttatások és más jövedelmek Vegyes jövedelmek Ingó és ingatlan vagyontárgy illetve vagyoni értékű jog hasznosításából származó jövedelem − Bevétel: ≠ jövedelem! − Jövedelem = Hasznosítás értéke (= Bevétel)  Megszerzés költségei  Értéknövelő felújítás, beruházás költségei  Értékesítés költségei Ingó tárgy: − ha a jövedelem nem

állapítható meg ezen a módon ⇒ a jövedelem a bevétel 25%-a − adó mértéke: 20% − de az értékesítésből származó jövedelem 20.000 Ft alatti részének adóját nem kell megfizetni Ingatlan, vagyoni értékű jog: − nem bevétel az 1982 előtt beszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének ellenértéke − ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg ⇒ a jövedelem a bevétel 25%-a − adó mértéke: 20% Specialitások: − ha az ingatlan hasznosításából származó jövedelmet a magánszemély lakásépítésre stb. fordítja ⇒ ez az összeg adómentes − de adóbevalláskor 4,5 éven belül igazolnia kell, hogy tényleg ilyen célra fordította Tőkejövedelmek Kamatból származó jövedelem − a kamatból származó bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 0% Osztalékból származó jövedelem − az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: ( GT saját tőkéje 

Értékelési tartalék ) x Vagyoni betét = Összes befektetett tulajdon − az osztalék évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét meg nem haladó összeg után 20%, e feletti részre 27% − osztalékelőleg adója: 27% − ugyanígy a vállalkozói kivét jegybanki alapkamat kétszeresét meg nem haladó része után 20%, felette 27% Árfolyamnyereségből származó jövedelem − az árfolyamnyereségből származó bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 20% − de: adófizetési kötelezettség csökkenthető az árfolyamveszteség 20%-ával (nem haladhatja meg az árfolyamnyereség 20%-át) − a magánszemély tőkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után az adó mértéke 0% Tőzsdei határidős és opciós ügylet jövedelme − jövedelem = a bevétel az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett értéke − adó mértéke: 20% Természetbeni juttatások és más jövedelmek

Természetbeni juttatások: − nem természetbeni juttatás: - természetben adott munkabér - önálló tevékenység természetben adott ellenértéke - adóköteles tárgynyeremény stb. − természetbeni juttatásokból származó bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 44% Kamatkedvezményből származó jövedelem − jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel esetén a kamat-különbségből származó bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 44% Vegyes jövedelmek Kisösszegű kifizetések, egyösszegű járadék-megváltások − önálló tevékenységből származó és egy szerződés alapján 3.000 Ft-ot meg nem haladó jövedelmek ⇒ választási lehetőség: − a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg és vonja le, fizeti be − a bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 40% − vagy az összevont adóalap részeként kezeli − a magánszemélyt csőd, felszámolási eljárás keretében megillető járadék

típusú összeg egy összegben való megváltása esetén − a bevétel teljes egésze jövedelem − adó mértéke: 25% Földbérbeadásból származó jövedelem − a bevétel teljes egésze jövedelem − adó mértéke: 20% − de nem kell bevallani, ha 50.000 Ft/év alatti és teljes egészében kifizetőtől származik − minden összeg esetén be kell vallani ha az nem kifizetőtől származik vagy a kifizető az adót nem vonta le Társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem − a bevétel teljes egésze jövedelem − adó mértéke: 20% Nyereményből származó jövedelem − pénzbeli: adó mértéke 20% − nem pénzbeli: az ÁFA nélküli piaci érték 25%-a Privatizációs lízingből származó jövedelem − a bevétel egésze jövedelem − adó mértéke: 20% 16. Ismertesse az adókedvezmények célját, elszámolásuk feltételeit a személyi jövedelemadó rendszerében! Adókedvezmény az adó összegének mérséklését,

fizetési halasztás engedeélyezését, az adózással összefüggő előnyök biztosítását jelenti Az ~ a pénzügyi megkülönböztetési rendszer (,amely lehet preferencia ill. diszpreferencia) sajátos területe. Az előnyben részesítést több tényező (társadalompolitikai, termeléspolitikai, bizonyos tevékenységek objektív sajátosságai, fejlesztés céljai) indokolhatja. Az ~ rendszere hozzásegíthet a jelenbeni lehetőségek és a jövőbeni követelmények közötti ellentmondás feloldásához. Szükségszerű, hogy az adókedvezmény alkalmazott rendszere a követelmények figyelembevételével funkcionáljon, és úgy segítse a diszparitások feloldását, hogy az általános érdekeket számottevően ne sértse. 1) A számított adót csökkenti (–) Egyrészt adókedvezményként kezel a törvény néhány, olyan jövedelmet, amelyeket ugyan össze kell vonni a többi jövedelemmel, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni. – külföldön megfizetett

adó λ=(számított adó/összevont adóalap) = átlagos adókulcs λ*külföldön adózott jöv.=kapott összeg, de max a külföldön megfizetett adó levonható a számított adóból – nyugdíj vagy azzal azonosan adózó jövedelmek adója (pl. ösztöndíj, képzési támogatás, felelősségbiztosítás alapján kapott jövedelempótló kártérítés) – termőföldvásárlás kedvezménye (a kárpótlásból származó föld elidegenítése és az ebből adódó teljes összeg termőföldvásárlásra fordítása, az erre jutó adó levonható) 2) Igénybe vehető kedvezmények az összevont adóalap adóját csökkentik (max. az adó mértékéig); ezen a jogcímen nincs visszaigénylési lehetőség Az év közben is igénybe vehető (adóelőleg számításnál figyelembeveendő) kedvezmények : – Adójóváírás • bér 20%-a, de max. jogosultsági hónaponként 4200 Ft (50400 FT/év) – Kötelezően fizetett nyugdíjjárulék (7%) és ha az adóalany

magánnyugdíjpénztári tag akkor a magánnyugdíjpénztári tagdíj (6% és a tb. 1%) engedménye • a nyugdíjjárulék 25 %-a, de maximum: 27.402 Ft – Magánnyugdíjpénztári szolgáltatás után igénybevehető kedvezmény • Magánnyugdíjpénztárba magánszemély saját tagdíj-kiegészítési befizetése után 50 % -os kedvezmény vehető igénybe (max. 31317Ft) A járulékalap felső határa (1565850 Ft) 4 %-kal 62634 Ft/év egészíthető ki). – Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő befizetés • TB ellátásra kötött megállapodás alapján és magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján a kedvezmény 25 % (ha a magánszemély saját javára vagy nem egyéni vállalkozó magánszemély más személy javára fizeti be). • Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba kiegészítő nyugdíjpénztári befizetésként 50 % (mindegy, hogy ki fizette) , kiegészítő egészségpénztárba 25 % , kiegészítő

önsegélyező pénztárba 25 %. A 2 befizetés együttesen maximum 100.000 Ft kedvezményt eredményezhet Ha a magánszemély 2020jan1 előtt betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt a nyugdíjbavonulás évéig 130.000 Ft-ig növelhető az együttes kedvezmény – Súlyos testi fogyatékosság esetén (min. 67%-ban) • 1500 Ft/hó Csak év végén igénybe vehető kedvezmények: – Tandíjkedvezmény • Felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja vagy költségtérítésként megállapított összeg 30 %-a, maximum évente 60.000 Ft A hallgató választhatja a befizetett tandíj kedvezményének a halasztott igénybevételét (3 évig) – Lakáscélú kedvezmény • Lakáscélú felhasználásra kötött betétszerződés alapján a megtakarítás (max. 60000 Ft 20 %-a = 12000Ft) Lakáscélú hitel törlesztésére fordított adóévi tőke, kamat és járulékos ktg-k törlesztésére fordított összeg 20 %-a, max. 35000 Ft – Tevékenységi kedvezmények •

Őstermelő (tételes vagy diktált hányados költségelszámolást alkalmazó) kedvezménye max. 100000 Ft • Szellemi kedvezmény 25 %, max. 50000 Ft • Hallgatói munkadíj kedvezménye max. az éves költségvetési trv-ben meghatározott nappali tagozatos hallgatói normatíva kétszerese (120.000Ft) Korlátos adókedvezmények: – Közcélú adományok kedvezménye • Kiemelten közhasznú szervezet részére juttatott adomány 35 %-a, max. a módosított adó 30 %-a • Közhasznú szervezetnek juttatott adomány és közérdekű kötelezettségvállalás estén 30 %, max. az ezen kívüli kedvezménnyel csökkentett adó 15 %-a. Ezek együttesen max. a módosított adó 35 %-a lehet – Biztosítások kedvezménye • Belföldi biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás évi díjának 20 %-a, max. 50000 Ft (több szerződés estén is) – Befektetési adóhitel • Befektetési állománynövekmény 30 %-a. (Áll csökkenés esetén növelő tétel!) Az

alábbi pontokban felsorolt kedvezmények együttes összege nem lehet több mint az összevont adóalap adójának ezeken kívüli kedvezményekkel csökkentett adó 50 %-a, és az osztalék adója, árfolyamnyereség adója együttesen. 17. Ismertesse a helyi adók szerepét, célját! Mutassa be a vagyoni típusú helyi adókat! Általános bevezető − az adórendszerben kiemelt jelentőségű a helyi adók rendszere − a hazai adóztatás történetében előzmény nélküli a helyi adózási rendszer amelynek kialakításakor a fejlett adókultúrájú országok adózási tapasztalatát is figyelembe vették − a nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott a helyi adó megállapítás joga − a hazai adóztatást illetően az áttérést megelőzően 11 különböző tanácsi bevételt jelentő adó volt érvényben − az 1991-es adóreform óta megnőtt az önkormányzatok gazdasági önállósága, mérséklődött a központi költségvetéstől való függősége

− ma az önkormányzatok előre kiszámítható módon részesednek a központi adókból, emellett saját bevételre tehetnek szert ⇒ a saját bevételek meghatározó elemei a helyi adók − az Országgyűlés 1990.év végén keretjellegű törvényt fogadott el a helyi adózásról, amely: − biztosítja az önkormányzatok szuverén adóztatási jogának gyakorlatát; − megteremti a helyi adóztatás lehetőségét; − lehetővé teszi a központi és helyi adók harmonizálását − az önkormányzatok önállóan döntenek arról, hogy alkalmazzák-e és milyen mértékben a helyi adókat − a törvény az adó mértékének csak a felső határát szabja meg − a helyi adóbevételekre az államnak nincs közvetlen befolyása és a saját bevételek bővülése nem csökkentheti az állami hozzájárulást − az adókötelezettség kizárólag az adott település lakosságát és vállalkozóit terheli − de a rendelkezés általános érvényű (tehát az

adóalanyok: magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok stb.) − Mentesek: közcélú tevékenységet folytatók (egyházak, költségvetési-, társadalmi szervezetek, alapítványok stb.) A törvény hatálya nem terjed ki: − Magyar Nemzeti Bank − Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt. − IM felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatok − az önkormányzatok korlátozás nélkül bővíthetik az alanyi adómentességben részesülők körét. a helyi adóztatásról szóló törvény meghatározza az adóalanyok, adótárgyak, alkalmazható mértékek körét − véd a túladóztatástól, adótöbbszörözéstől (⇒ egy meghatározott adótárgy csak egyfajta adóval terhelhető) − legfeljebb 3 típusú adót és 5-féle adónemet lehet bevezetni. Az önkormányzatok adóztatási joga: − ingatlantulajdonra vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra − munkaerő foglalkoztatásra − nem

állandó lakosként való tartózkodásra − meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki A három adótípus: − vagyoni típusú − kommunális jellegű adók − helyi iparűzési adó Az ötféle adónem: − építményadó − telekadó − kommunális adó − idegenforgalmi adó − helyi iparűzési adó Az önkormányzat joga: − a helyi adók bevezetése, módosítása, hatályon kívül helyezése − az adó bevezetésének időpontjának és időtartamának meghatározása − az adó mértékének megállapítása (az adóalanyok teherviselő képességéhez és a helyi sajátosságokhoz igazodva) − adómentességek körének bővítése az adózók adóterheit év közben emelni nem lehet és az önkormányzat köteles a beszedett adó összegéről évenként tájékoztatni a település lakosságát Vagyoni típusú adók a) Építményadó b) Telekadó Építményadó: − építményadót vezethet be az önkormányzat az

illetékességi területén fekvő építmények után 1. Adó tárgya: − az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület − ≠ házadó, mivel az adókötelezettség szélesebb körre terjed ki − az adókötelezettség kiterjed azokra az épületekre, amelyek belterületén, de azokra is, amelyek külterületen találhatók − az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségre kiterjed 2. Adó alanya: − az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa − több tulajdonos esetén az adókötelezettség a tulajdoni hányadok arányában terheli a tulajdonostársakat 3. Adómentesség: − szükséglakás − komfort nélküli lakás 100 m2-ig − szociális, egészségügyi, nevelési intézmények céljára szolgáló helyiség − költségvetési szerv, egyház tulajdonában lévő építmény − állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó épületek 4. Adókötelezettség

keletkezése: − az építmény használatbavételi illetve fennmaradási engedélyének kiadását követő év első napján. 5. Adó alapja: − az építmény hasznos alapterülete vagy az építmény korrigált forgalmi értéke, ami a piaci érték 50%-a 6. Adó mértéke: − maximálisan 900Ft/m2 − korrigált forgalmi érték esetén 3% (piaci követelményeknek jobban megfelelő, időtálló módszer) Telekadó: − valamennyi beépítetlen belterületi földrészlet után 1. Adó alanya: − az, aki az év első napján a telek tulajdonosa 2. Adómentesség: − beépítési tilalom idejére az építményadó hatálya alá tartozó földrészletre − költségvetési, közszolgáltató szervezet, egyház tulajdonában álló építményhez tartozó telek − közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany, e célra használt telkére − védő terület − az erdő művelési ágban nyilvántartott telek 3. Adókötelezettség keletkezése: − a

földterület belterületté minősítését illetve az építési tilalom feloldását követő év első napján 4. Adó alapja: − a telek négyzetméterben számított területe − a telek korrigált forgalmi értéke 5. Adó mértéke: − maximálisan 200Ft/m2 − korrigált forgalmi érték 3%-a célszerűen azonos módszert kell választani az építmény és a telekadó számításánál 18. Mutassa be a kommunális jellegű helyi adók, valamint az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó jellemzőit! Kommunális jellegű adók: − települési infrastruktúra fejlesztésére − környezetvédelmi feladatok ellátására − idegenforgalommal összefüggő többletkiadások részbeni fedezetére Magánszemélyek kommunális adója: − Alanya: kommunális adó fizetésére az a magánszemély kötelezhető, aki egyébként az építményadó vagy a telekadó alanya lehet a helyi önkormányzat területén - továbbá az, aki nem magánszemély tulajdonában

levő lakás bérleti jogával rendelkezik − az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az építményadóra illetve telekadóra vonatkozó szabályok az irányadók − Mértéke: legfeljebb évi 12.000 Ft − nincs kötelező adómentesség Vállalkozók kommunális adója: − ezzel az adóval a vállalkozók bevonhatók a helyi kommunális feladatok finanszírozásába − akkor is kiróható, ha egyébként építmény vagy telek után adókötelezettség áll fenn − célszerű a foglalkoztatottak létszáma után meghatározni − Alapja: az adóalany által foglalkoztatott személyek korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma − Mértéke: legfeljebb 2000 Ft/fő Idegenforgalmi adó: − idegenforgalmi feladatok ellátására biztosít fedezetet − Alanya: kizárólag magánszemély lehet − kétféle jogcímen róható ki: 1) nem állandó lakos − adó alapja: vendégéjszakák száma vagy a szállásdíj − mértéke: 300 Ft/éjszaka vagy

a szállásdíj 4%-a 2) üdülésre, pihenésre szolgáló épület − adó alapja: hasznos alapterület − mértéke: 900 Ft/m2 − Mentesség: 18.életévét be nem töltött illetve 70életévét betöltött magánszemély − hallgatói jogviszony − munkaviszony − hatóság vagy bírósági intézkedés alapján stb. − az adó beszedésére a szálláshely üzemeltetője kötelezett − ha kivetik az idegenforgalmi adót, akkor sem építményadó, sem kommunális adó nem róható ki Helyi iparűzési adó: − általában fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező területeken − Célja: a vállalkozók vállalkozási tevékenységük nagyságához igazodóan is járuljanak hozzá a helyi közösségi feladatok megoldásához − Adóalany: gazdálkodó, egyéni vállalkozó, akik a gazdasági tevékenységet nyereség, jövedelemszerzés céljából végzik − Adóalap: = az adóköteles tevékenységből származó értékesített termék, szolgáltatás nettó

árbevétele - ELÁBÉ - alvállalkozói teljesítmények − Adó mértéke: − legfeljebb az adóalap 1,2%-a − napi adóátalány maximum 5000 Ft 19. Ismertesse a vám általános jellemzőit, a hazai vámrendszer jellegzetességeit, valamint a vámszabályozás alapelveit! Vámok csoportosítása: Áruforgalom iránya szerint: − Kiviteli vám − Beviteli vám ⇒ Magyarország csak ezt alkalmazza − Tranzitvám Gazdasági és kereskedelempolitikai célok szerint: − csak állami bevételt növelő / fiskális vagy finánc vám − közgazdasági célokat ellátó vám: − védelem mértéke szerint: védővám ⇒ import korlátozása kiegyenlítő vám ⇒ a belföldi és külföldi árak közötti különbség kiegyenlítésére antidömping vám ⇒ előállítási áron, adott áruk behozatalát korlátozza nevelő vám tiltó vám preferenciális vám ⇒ fejlődő országok által exportált árukra terelő vám − vámvédelem tárgya: ipari

mezőgazdasági Vámok hatása szerint: − pénzügyi vámok / fiskális vámok: elsődleges cél az állami bevétel − közgazdasági vámok: fő célja a forgalom szabályozása Jogi státusz szerint: − autonóm vám: minden állam saját szuverenitása alapján állapítja meg − szerződéses vám: két vagy több állam megegyezésének eredményeképp Vámok megállapítása szerint: − értékvám (ad valorem): a vámkivetés alapja az áru pénzben kifejezett értéke − vám: ennek %-a − mértékvám: a vámáru természetes mértékegysége alapján − vegyes (összetett) vám: az előző kettő kombinációja − alternatív vám: a kettő közül mindig azt vesszük figyelembe, amelyik nagyobb terhet eredményez − addícionális vám: mindkettővel megterhelik az árut Vám időbeli hatálya szerint: − állandó − időszaki Egyéb szempontok szerint: − simulóvámok: az áru árának változásával ellentétesen változik − szezonális vám: hazai

termék szezonja alatt megnő a vámteher, majd a szezon lejártával csökken − megtorló vám Hazai vámrendszer alapvető jellegzetességei: − Jogegyenlőség − Szektorsemlegesség Fogalmak: Vámterület − Magyar Köztársaság területe és vámszabadterület Vámhatár − a vámterület határa beleértve: vámszabad- és tranzitterület határát is Tranzitterület − a vámterület elkülönített része, a VPOP által engedélyezett, vámfelügyelet alatt álló terület, mely az átutazó várakozására és az átszállítás alatt levő áruk tárolására kijelölt − nemzetközi közforgalmú reptéren Vámszabadterület − a vámterület elkülönített része, mely a vám / deviza / külkereskedelmi rendelkezések szerint külföldnek minősül − nincs vámfizetési kötelezettség Vámutak − közforgalmi vasutak, nemzetközi víziutak, határvízi kikötők, vámútnak nyilvántartott közutak, nemzetközi közforgalmi repterek Mellékút − minden,

a határt átszelő út, ami nem vámút − az árut államhatáron átszállítani csak vámúton vagy mellékúton szabad Vámszedés − a állam kizárólagos joga, melyet a vámhatóság útján gyakorol − Magyarországon vámhatóság: VPOP Vámáru − amit a vámtarifa megnevez illetve azok az áruk, amelyet a határon keresztül behoztak az országba, mindaddig, amíg azokat belföldi forgalom számára nem vámkezelték − nem adható ki vámfizetés vagy vámbiztosíték (készpénz vagy kezességnyújtás) nyújtása nélkül − a vámteher erejéig törvényes zálogjog terheli Vámtarifa − áruk, árucikkek bizonyos rendszer szerint összeállított termékjegyzéke − a vámhatárt átlépő minden áru esetében el kell végezni a vámtarifa szerinti árubesorolást Magyarországon: Kereskedelmi Vámtarifa − Brüsszeli Vámnómenklatúra szerint épül fel és a VET (Vámegyüttműködési Tanács) nomenklatúráján alapul − általánosan értékvámokat

tartalmaz − a preferenciális vámtételek meghatározása: autonóm módon − büntető vámtétel: a legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vám 3-szorosát, de legalább 20%-os vámot lehet alkalmazni azon országok áruival szemben, melyek nem alkalmazzák Magyarországgal szemben a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét − vámtarifa módosítása ⇒ Vámtarifa Bizottság Vámkönnyítés lehetséges formái − vámkontingens − vám felfüggesztés Vámmentességek − tértiáru (változatlan állapotban visszaküldött áru) − áruminta Vámkedvezmény − Vámtarifa törvény határozza meg Vámkontingens − mennyiségben / értékben egy bizonyos felső keretig a vámtarifában általános érvényűen meghirdetettnél alacsonyabb vámtétel érvényes Vám alapja: − a vámáru vámértéke Vám fizetésére kötelezett − az a személy, aki vámárut szerez be − általában a vámáru első belföldi tulajdonosa Vámteher összetevői − vámérték:

− ügyleti érték − szállítási költség a magyar határig − biztosítási költség a magyar határig − vám − vámpótlék − vámkezelési díj − illeték − fogyasztási adó − Környezetvédelmi Termékdíj − Útalapba esedékes hozzájárulás − szállítási költség a magyar határtól 20. Mutassa be az illetékek funkcióit, fajtáit és azok jellemzőit! Ismertesse az illetékfizetési kötelezettség tartalmát, az illetékmentesség jellemzőit! az esedékes illeték fizetését az állam rendeli el kötelezően és általánosan meghatározott mértékben, eseti jelleggel − az illetékfizetési kötelezettségek állami előírásokon alapulnak − az állam kötelezően meghatározza az illetékek mértékét − az illetékfizetési kötelezettség közvetlen ellenszolgáltatáson alapszik (egyszer fizetendő) az illetékeket, egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díját mindenkinek meg kell fizetni Közgazdasági funkciója:

− általa (részben) megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami szerveknél az állampolgárok és a közületek ügyeinek intézése kapcsán felmerülnek − az illetékfizetés garantálja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulást és az önkormányzatok számára is bevételt biztosít az illetékért járó ellenszolgáltatás általában nem gazdasági jellegű, hanem államigazgatási, bírósági szervek, igazságszolgáltatási és adminisztratív szolgáltatások ellenértéke Illetékek fajtái: Vagyonszerzési illetékek − öröklési illeték − ajándékozási illeték − visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illetékek − államigazgatási illeték − bírósági eljárási illeték − igazgatási illetve bírósági szolgáltatás díja Területi hatály: − belföldi hagyatékok, külföldi örökölt ingó hagyatékok és vagyoni értékű jogok után (ha külföldön illetéket vagy adót

nem kell fizetni, melynek bizonyítása az örököst terheli) − az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték a belföldi ingatlanok, vagyoni értékű jogok, valamint ingó és ingatlanhoz tartozó vagyoni jog belföldi szerzéséhez, átadásához kapcsolódik Személyi hatály: − természetes személyekre (magyar állampolgár; Magyarországon élő nem magyar állampolgár) és jogi személyekre (belföldi székhelyűek) terjed ki Illeték-kötelezettség keletkezése: Öröklési illeték-kötelezettség: − az örökhagyó halála napján Ajándékozási illeték-kötelezettség: − ingatlan ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján − ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján (ha csak külföldön állítottak ki okiratot belföldi vagyonszerzés bekövetkeztekor) − ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki

okiratot, akkor a vagyonszerzés napján Visszterhes vagyonátruházási illeték-kötelezettség: − szerződés megkötése napján − árverési vétel esetén az árverés napján − ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján − egyéb vagyonszerzés alapján Eljárási illetékkötelezettség: − az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik A hatósági jóváhagyástól függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatos illeték-kötelezettség: − a jóváhagyás napján keletkezik − ez az irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez 3.személy beleegyezése szükséges Illetékmentesség: Személyi mentességnél az illeték lerovására egyébként kötelezett személy mentesül az illetékfizetés alól − teljes személyes illetékmentességben részesül: − Magyar Állam − helyi önkormányzat −

költségvetési szerv − ÁPV Rt. − társadalmi szervezet − köztestület − közhasznú társaság − egyház (szövetségük), egyházi intézmény − alapítvány, közalapítvány − vízgazdálkodási társulat − nyugdíj-, és egészségbiztosítási pénztár − nemzetközi szerződés és viszonosság alapján teljes személyi illetékmentes: − nemzetközi szervezet, tisztségviselői és családtagjaik − idegen állam diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai − a felsoroltakat csak akkor illeti meg az illetékmentesség, ha a vagyonszerzést illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmük után társasági adó fizetési kötelezettsége illetve eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezik − személyi illetékmentesség esetén, ha van olyan illetékmentességben nem részesülő ügyfél, aki kötelezhető

az illeték megfizetésére, az a teljes illetéket köteles megfizetni Tárgyi mentesség: − az illeték tárgyára vonatkozik − az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől követelni nem lehet, kivéve ha a törvény szerint a szerződő felet terhelő illetéket szerződésben magára vállalta Öröklési és ajándékozási illeték ellenérték nélküli vagyonszerzéshez kapcsolódik mindkettő Örökösödési illeték tárgya lehet: − örökség (haszonélvezeti jog megváltása) − hagyomány − meghagyás alapján történt vagyonszerzés − köteles rész megszerzése − halál esetére szóló ajándékozás Örökség: − örökhagyó rendelkezése alapján a hagyatékból a 3.személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni Hagyomány: − az az örökrész (vagyontárgy), amelyet az örökös az ő örökségéből köteles 3.személynek juttatni Köteles rész: − a törvény szerinti

örökrésznek általában a fele Halál esetére szóló ajándékozás: − az örökhagyó még életében rendelkezhet vagyonának öröklése tárgyában lehetőség van az örökség elhárítására is (lemondással, visszautasítással, átengedéssel) ingyenesen visszterhesen (illetékfizetés) − ha az örökösök osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutó örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni − az az örökös, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket; - az az örökös, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni Ajándékozási illeték tárgya: ajándékozási szerződéssel történő ingyenes vagyonszerzés ingatlan ajándékozás ingó

ajándékozás vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak ingyenes átengedése, ellenszolgáltatás nélküli lemondás − ezek csak akkor esnek ajándékozási illeték alá, ha okiratot állítottak ki - vagy ingó ajándékozása esetén okirat-kiállítás nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó vagyontárgy forgalmi értéke a 150.000 Ft-ot meghaladja (30 napon belül bejelentendő!) − nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn - vagy ha az ingatlant megelőzően fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozza Öröklési és ajándékozási illeték alapja: − az ún. megszerzett tiszta érték, a vagyon korrigált forgalmi értéke − a forgalmi érték az a pénzben kifejezett összeg, amelyért a vagyontárgy az adott időpontban értékesíthető lenne Öröklési illeték alanya: − a szerző fél

(örökös) − köteles rész megkérője − aki ténylegesen anyagi előnyhöz jutott az ingyenes vagyonszerzési illeték mértékei az öröklés és az ajándékozás esetén azonosak − a százalékos kulcsok a rokoni fok szerint progresszíven változnak vagyoni értékű jog egy évi értéke az ezzel terhelt dolog forgalmi értékének 1/20-ad része − a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében ez évi érték ötszöröse ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed ki, annak értékét az illető életkorához képest kell megállapítani − például: 25 évnél fiatalabb jogosult egy évi érték 10-szerese 25-50 éves jogosult egy évi érték 8-szorosa 51-65 éves jogosult egy évi érték 6-szorosa 65 évnél idősebb jogosult egy évi érték 4-szerese − ha a vagyoni értékű jog tartalma mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, úgy a

legidősebb életkorú szorzójával kell számolni Mentes az ajándékozási és öröklési illeték alól: − hazai tudományos, művészeti, oktatási, közjóléti stb. célra juttatott örökség − értékpapír, takarékbetét, bt. tagját megillető betét − az egy örökösnek jutó ingóörökség 300.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó része − örökség, ha az örökhagyó kiskorú és a szülő örököl − örökös tulajdonszerzése, ha a termőföldre, illetve annak tulajdoni hányadára az örököstársak által tett nyilatkozat alapján ingyenesen szerzett tulajdonhányad − ha lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a jogát szerzi meg valaki és 4 éven belül házat épít rá és 15 napon belül bejelenti, használatbavételi engedéllyel igazolja ⇒ nem kell illetéket fizetnie Mentes az ajándékozási illeték alól: − hazai tudományos, művészeti, oktatási, közjóléti stb. célra juttatott örökség − ha lakóház

építésére alkalmas telektulajdonnak a jogát szerzi meg valaki és 4 éven belül házat épít rá és 15 napon belül bejelenti, használatbavételi engedéllyel igazolja ⇒ nem kell illetéket fizetnie − lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése Visszterhes vagyonátruházási illeték Tárgya: az ingatlannak, ingó dolognak és vagyoni értékű jognak ellenszolgáltatás ellenében történő átruházása, megszerzése − ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése − ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése − ingó hatósági árverésen történő megszerzése − gépjármű, pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése − közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonának vagy vagyoni értékű jogának megszerzése Vagyonszerzés módjai: − adásvételi szerződés − csereszerződés − tartási vagy életjáradék szerződés Nem tárgya: − tulajdonos azon

vagyonszerzése, mely az ingatlant terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála illetve új házasság kötése folytán történő megszűnésekor következik be Alapja: − forgalmi érték (vagy annak korrigált értéke) − ha az ingatlant az átruházást megelőzően fennállott haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének fenntartásával történik ⇒ haszonélvezet fennmaradása illetékmentes − ingatlan közös tulajdonának megszerzése esetén akkor kell illetéket fizetni, ha a megosztás során valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadnak megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut − lakástulajdon-szerzésnél az alap a forgalmi érték (ha a lakástulajdon szerzője lakásépítési kedvezményt kapott, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni) − lakástulajdon cseréjénél az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete az alap −

lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén az illeték alapja a forgalmi érték 50%-a − ha a forgalmi értéket nem jelentették be vagy az illetékhivatal megítélése eltér a bejelentett összegtől, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg Mértéke: − forgalmi érték 10%-a − lakástulajdon esetén 4 millió Ft-ig 2% 4 millió Ft felett 6% − gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén: a motor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 800 Ft − pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén: 2500 Ft Mentességek: − lakóház építésére alkalmas telektulajdon vagy vagyoni értékű jog megszerzése ⇒ ha bejelentést követő 4 éven belül lakóházat épít és bemutatja a használatbavételi engedélyt − kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése − gépjármű, pótkocsi

tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó által történő megszerzése − helyi önkormányzat vagy állami tulajdonú lakás haszonélvezeti és tulajdonjogának megszerzése Alanya: − az illetéket a vagyonszerző fizeti meg − csere esetén egyenlő arányban terheli a feleket, kivéve ha az egyik magára vállalja (1 évig csak tőle lehet követelni) Eljárási illeték − államigazgatási eljárás után − bírósági eljárás után − igazgatási és bírósági szolgáltatások után Államigazgatási illeték: Tárgya: − államigazgatás szervei és általuk felügyelt hivatalok, intézmények előtti államigazgatási eljárást megindító irat vagy cselekmény − külkereskedelmi áruforgalomban érkezett vámáru, melyre a jogszabály illetéket állapít meg Nem tárgya: − az olyan eljárás, melyért díjat kell fizetni Alanya: − az, aki az eljárást kéri

(⇒ ő fizeti) − az egy beadványban beadott több kérelem esetében az illetéket csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár − ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mintha az eljárás egy ügyfél ügyében folyna Alapja: − az eljárás megindításakori forgalmi érték − az eljárás tárgyának és értékének pozitív megváltozása esetén a különbözetet meg kell fizetni − nincs helye az illeték leszállításának, ha az illeték fizetésére kötelezett a tárgyat és értékét megváltoztatja úgy, hogy az csökken Mértéke: − első fokú államigazgatási eljárásnál általában 800 Ft − az első fokú határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 100 Ft,

de legalább 1.000 Ft és legfeljebb 200000 Ft − felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 5.000 Ft jogorvoslati eljárásban valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult Illetékmentesség: − külön jogszabály alapján − tárgyi jelleg alapján (választás, közérdekű bejelentés) − szükséges iratok alapján (tankötelezettség, gyámság stb.) − eljárások alapján Bírósági eljárási illeték: Tárgya: − polgári peres eljárásban létrejött irat vagy cselekmény (⇒ a bíróság igénybevétele, amely ellenszolgáltatásaként kell az illetéket megfizetni) Nem tárgya: − az a bírósági eljárás, melyért díjat kell fizetni Alanya: − eljárás kezdetekor az köteles fizetni, akinek az érdekében a beadványt benyújtották

vagy szóbeli előterjesztés esetén az írásbeli feljegyzést készítették − több kötelezett esetén a kötelezettek egyetemlegesen, az érdekeltség arányában kötelesek illetéket megfizetni Alapja: − a polgári peres és nem peres eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban a vitássá tett követelés értéke − ha ez alapján nem állapítható meg az illeték, akkor: − helyi bíróság előtt peres eljárásban 150.000 Ft; nem peres eljárásban 75000 Ft − Fővárosi Bíróság és megyei bíróság előtt − első fokon indult peres eljárásban 250.000 Ft; nem peres eljárásban 125000 Ft − fellebbezési eljárásban peresnél 125.000 Ft; nem peresnél 70000 Ft − Legfelsőbb Bíróság − első fokon nem peres eljárásban 150.000 Ft − jogorvoslati peres eljárás esetén 225.000 Ft; nem peres eljárásban 100000 Ft − ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több

igényt vagy több jogviszonyból eredő igényt érvényesít, az eljárás tárgya értékének megállapításakor az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni Mértéke: − törvény szerint különböző az első fokú peres eljárás; ún. egyedi ügyek; a csőd és felszámolási eljárás és cégbírósági eljárás illetékének mértéke − ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik: − peres eljárásban 6%, de legalább 2.000 Ft; legfeljebb 750000 Ft − bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 1.000 Ft, legfeljebb 300000 Ft − fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 500 Ft, legfeljebb 300.000 Ft − kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti kérelem 1%, de legalább 1.000 Ft, legfeljebb 10000 Ft − egyéb nem peres eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 500 Ft, legfeljebb 100.000 Ft − egyes polgári peres

eljárásokban tételes illetéket állapít meg a törvény − házassági bontóper 7.000 Ft − kisajátítási, kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata 6.000 Ft − munkaviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó per 5.000 Ft Csődeljárás: − felszámolási és végelszámolásnál törvényben szereplő + jogi személyiségek felszámolásánál 20.000 Ft csődeljárásnál 15.000 Ft jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet esetében felszámolás 15.000 Ft csődeljárás 10.000 Ft Cégbejegyzés: − jogi személy esetén 2%, de legalább 10.000 Ft, legfeljebb 300000 Ft − jegyzett tőke emelésekor legalább 3.000 Ft, legfeljebb 300000 Ft − jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb cég esetén 2%, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 150000 Ft − induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 5.000 Ft Fellebbezési illeték: − polgári

peres eljárásokban ítélet ellen 6%, de legalább 3.000 Ft, legfeljebb 150000 Ft − bontóper esetén 3.000 Ft − végzés elleni fellebbezés 3%, de legalább 1.500 Ft, legfeljebb 125000 Ft − közjegyzői határozat ellen 3.000 Ft − cégbírósági, csőd és felszámolási eljárásban hozott végzés ellen 5.000 Ft Bírósági eljárási illeték folyt.: − Felülvizsgálati eljárás illetéke: − polgári peres eljárásban meghatározott illetékalap 6%-a, de legalább 4.000 Ft, legfeljebb 2000000 Ft − polgári peres eljárásban is alkalmazott a preferenciarendszer − nem kötelezhető illetékfizetésre az, aki a külön jogszabály szerint: - költségmentességet - illetékmentességet élvez − a személyes illetékmentesség a jogutódra nem terjed ki Illetékmentes a polgári ügyekben: − az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja − bontóperben a házasság

vonatkozásában indított viszontkereset − az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, köztestület, MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás − megszűnt cég törlése iránti kérelem Mérsékelt illetékfizetés lehetősége: − az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha 1) a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll 2) az első tárgyaláson a per szüneteltetésére kerül sor ⇒ megszűnik 3) a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek − az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha - az első tárgyalást követően az eljárás szüneteltetéssel vagy a felperes keresettől való elállása folytán szűnik meg az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha - az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor − ha az illetékfizetés a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaival nem áll arányban, mentesíteni lehet az illetékfizetés

alól, ha a levonandó összeg a fél és házastárs, általa eltartott gyerekei adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja