Education | Didactics » Hoffmann Rózsa - Didaktika előadás

Didaktika előadás (Hoffmann Rózsa) Piliscsaba, 2004. tavasz (Godzsa Anikó) SZAKIRODALOM Jegyzetek 1. Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához, FALUS Iván szerk, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 2. NAGY Sándor, Az oktatás folyamata és módszerei, Budapest, ELTE, 1993 (1996) Kötelező irodalom 1. BÁTHORY Zoltán, Tanulók, iskolák, különbségek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 2. Érettségi vizsgaszabályzat (100/1997/VI 13 kormányrendelet; utolsó módosítása március-április folyamán várható) 3. Nemzeti alaptanterv (NAT; 243/2003/XII 17 kormányrendelet) 4. Pedagógiai lexikon I–III, Budapest, Keraban, 1997 5. Törvény a közoktatásról (2003 évi LXV törvénnyel módosított 1993 évi LXXIX törvény) 6. legalább egy mű az ajánlott irodalomból Ajánlott irodalom 1. A közoktatás tartalmi szabályozásának a rendszere Magyarországon 2. a pedagógiai folyóiratok 1998 utáni írásai 3. A pedagógiai kutatás

módszerei, BÁBOSIK István – M NÁDASI Mária szerk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 267 4. A tanulók tudásának felmérése, VÁRI Péter szerk, Budapest, OKI, 1997 5. BALLÉR Endre, Tantervelméletek Magyarországon a XIX–XX században, Budapest, 1996, 224 (sorozat: A tantervelmélet forrásai) 6. BALOGH László, Tanulási stratégiák és stílusok A fejlesztés pszichológiai alapjai, Debrecen, KLTE, 1993. 7. BRUBACHER, A tantervelmélet problématörténete = BALLÉR Endre, A tantervelmélet kialakulása és fejlődése. A tantervelmélet forrásai V, Budapest, 1985 8. COMENIUS, Didactica Magna (1628), Pécs, Seneca (Halász és Fiai), 1992 9. CSAPÓ Benő, Az iskolai tudás szerkezete 10. CSAPÓ Benő, Kognitív pedagógia, Budapest, Akadémiai, 1992 11. FALUS Iván – GOLNHOFER Erzsébet – KOTSCHY Beáta – M NÁDASI Mária – SZOKOLSZKY Ágnes, A pedagógia és a pedagógusok, Akadémiai, Budapest, 1989. 12. FINÁCZY Ernő, Didaktika, Budapest, 1935 (hasonmás:

1995, 148) 13. GABNAI Katalin, Drámajátékok 14. Gyakorlati keresztény pedagógia, TROSITS András szerk, Veszprém, Veszprémi Hittudományi Főiskola, 2002. 15. HOFFMANN Rózsa, Az iskolaigazgató, Budapest, DFC Kiadó, 1994, 182 16. HOFFMANN Rózsa, Az iskolaszerkezet mint a közoktatás-politika kritikus kérdése = Magyarország politikai évkönyve I., Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2003, 504– 513. 17. HOLT, John, Iskolai kudarcok, Budapest, Gondolat, 1991, 198 2 18. Iskolaalternatívák a XX században (Szöveggyűjtemény), BREZSNYÁNSZKY László szerk, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002, 233 19. Jelentés a magyar közoktatásról 2003 Budapest, OKI, 2003, 601 20. KARLOVITZ János, Tankönyv Elmélet és gyakorlat, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001, 188. 21. Katolikus iskolák Magyarországon, Budapest, KPSZTI, 2000 22. KISS Árpád, Mérés, értékelés, osztályozás, Budapest, Tankönyvkiadó, 1978 23. KOMENCZI

Bertalan, Orbis sensualium pictus Multimédia az iskolában = Iskolakultúra 1997/1 (melléklet). 24. KOZÉKI Béla, A motiválás és a motiváció összefüggésének pedagógiai és pszichológiai vizsgálata, Budapest, 1975. 25. KRON, Friedrich W, Pedagógia, Budapest, Osiris, 1997, 540 26. KUGEMANN, Walter F, Megtanulok tanulni, Budapest, Gondolat, 1981 27. KURTÁN Zsuzsa, Idegen nyelvi tantervek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 28. M NÁDASI Mária, Egységesség és differenciálás a tanítási órán, Budapest, Tankönyvkiadó, 1986, 152. 29. MÁTRAI Zsuzsa, Tanterv és vizsga külföldön, Budapest, Akadémiai, 1991 30. NEUWIRTH Gábor, A középiskolai munka néhány mutatója 2002, Budapest, OKI, 2003, 172 31. OROSZ Sándor, Korszerű tanítási módszerek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1987 32. PROHÁSZKA Lajos, Az oktatás elmélete, Budapest, Országos Középiskolai Tanáregyesület 1937 (hasonmás: 1991) 33. RÉTHY Endréné, Motiváció, tanulás, tanítás

Miért tanulunk jól vagy rosszul? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 300. 34. VESZPRÉMI László, Didaktika, Gyula, APC Stúdió, 2000 3 DIDAKTIKAI ALAPFOGALMAK Bloom affektív taxonómiája - odafigyelés: nyitottság a különböző hatások, értékek, attitűdök befogadására - reagálás: aktív válasz a külső hatásra, együttműködési készség - értékelés: értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés - organizáció: értékrend kialakítása - értékrendet tükröző viselkedés: a jellem, az értékrend és a cselekvés harmóniája Bloom kognitív taxonómiája - ismeret: emlékezés, fölismerés, fölidézés - megértés: értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás - alkalmazás: problémamegoldás - analízis: elemzés, a lényeges elemek és a struktúra föltárása, motívumok értelmezése - szintézis: egyéni és eredeti produktum létrehozása - értékelés: vélemény- és ítéletalkotás a

saját értékrend alapján Bloom pszichomotoros taxonómiája - utánzás: mozgások másolása - manipulálás: mozgáskorrekciók végrehajtása, mozgási sebesség növelése - artikuláció: mozgáskoordináció kialakulása, szimultán és szukcesszív mozgások - automatizáció: a mozgások automatikus végrehajtása, rutin és spontaneitás célközpontú oktatási stratégiák - információ tanítása bemutatás segítségével  célok  strukturáló elvek bemutatása  a tananyag logikus közlése  gondolkodásirányítás  a megértés ellenőrzése  domináns módszerei  előadás  magyarázat  megbeszélés  szemléltetés - fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével  célok  előismeretek, fogalmi struktúrák fölidézése  az új tananyag deduktív vagy induktív kifejtése  az elsajátítás ellenőrzése példák és ellenpéldák útján  a gondolkodási tevékenység értékelése  módszerei 

magyarázat  megbeszélés  indirektebb módszerek - készségtanítás direkt oktatás segítségével  célok  előzetes ismeretek fölidézése  tanári bemutatás  irányított gyakorlás  ellenőrzés  transzfer és „túltanulás”  domináns módszerei  magyarázat  szemléltetés  gyakoroltatás - szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével  célok  alapvető ismeretek közlése  csoportok szervezése, munkájuk szervezése 4 -  a produktumok bemutatása  csoportos és egyéni teljesítmények értékelése  domináns módszer: kooperáció  szervezési mód: csoportmunka gondolkodás fejlesztése fölfedezéses tanulási segítségével  célok  a kiinduló kérdések megfogalmazása  a megbeszélés és a vita irányítása  a következtetések megfogalmazásának az elősegítése  tudatosítás és rögzítés  használható módszerei  megbeszélés

 vita  projektmódszer  demonstráció céltaxonómia - osztályozási rendszer - a célok egymásutánját egységes elv határozza meg csoportmunka - 3–6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt föladatot - a tagok közt kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre - bizonyos kommunikatív és kooperációs készségeket kíván, illetve ezeket fejleszti tovább - hatása nagyon pozitív (figyelem, hallgatás, vitakészség, munkamegosztás, időbeosztás, konfliktuskezelés, társakról és önmagukról szerzett tapasztalat ~ „korrektív szociális élmény”) egyéni munka - a gyerekek önállóan megoldandó egyéni föladatokat kapnak - lehetséges célok  új ismeretek szerzése  a korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése - öt változat  egyedül végzett  rétegmunka  teljesen egyénre szabott  részben egyénre szabott  individualizált elbeszélés -

monologikus szóbeli közlési módszer - egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatása - mozgósítja a tanulók képzeletét, érzelmeit - fontos a szemléltetés (fokozzák az élményszerűséget) előadás - monologikus szóbeli közlési módszer - egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtése - szerkezete  bevezetés (kapcsolatfelvétel, figyelemfölkeltés, célközlés, előismeretek, rendező elvek)  kifejtés (a tananyag strukturált 1 közlése, többsíkú elemzése, összehasonlítása, a figyelem fönntartása)  következtetés, összegzés (a lényeg kiemelése, összefoglalása, a tanulói kérdések megválaszolása, kapcsolás az előzményekhez és a következő anyagrészekhez) értékelés – folyamata - célfogalmazás és módszerválasztás - információgyűjtés - az információk elemzése és értelmezése - a döntések és a minősítések megfogalmazása 1

hierarchikus vagy szekvenciális 5 értékelés – módszerei - mennyiségi (megítélés, becslés, mérés) - minőségi (szöveges) frontális munka - az együtt tanuló-tanított gyerekek tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében házi föladat - oktatási módszer - a tanulók önálló, a tanítási órák közt végzett tevékenységén alapul - szerepe: az oktatás hatékonyságának a növelése - alkalmazása föltételei  szabályállítás és gondos kijelölés  mértékletesség és megoldhatóság  szülői ellenőrzés és kooperáció  tanári ellenőrzés és értékelés helyes tanári konfliktuskezelő eljárások - figyelmeztetés szemkontaktussal - határozott kérés - a fokozott tanári figyelem kinyilvánítása - a megszegett viselkedési szabályra való figyelmeztetés - a szabály tanulóval történő idéztetése - kellemetlen következmények kilátásba

helyezése - igazságos, fokozatos és következetes büntetés - ha egyszerre több tanuló fegyelmezetlen: célszerű a munkaforma-váltás (vagy más elterelő-föloldó didaktikai lehetőség alkalmazása) - a legfontosabb szabály: az órán mindenkinek legyen dolga játék - vetélkedő - a győzelmet szabályok betartásával lehet megszerezni kooperatív oktatási módszer - a tanulók 4–6 fős csoportokban tevékenykednek - amiben jelentősége van  az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztése  a szociális készségek, együttműködési képességek kialakítása - lényege: a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, és egymás tanulási eredményeiért is felelősek, nemcsak a sajátjukért - négy elterjedt változat  egyéni beszámolók a közös munka végén  egyéni vetélkedők a közös munka végén  mozaiktanulás (az elosztott tananyag közös földolgozása)  csoportkutatás (részfeladatok közös

földolgozása) kumulatív hierarchia - a pedagógiai taxonómiák belső rendező elve - az egymás fölé rendelt jelenségek (osztályok) mindig magukba foglalják az alacsonyabb szintűeket magyarázat - monologikus tanári közlési módszer - törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segíti elő - a tanulók értelméhez szól - hasonló szerkezetű, mint az előadás, de annál rövidebb - fajtái  értelmező (mi vagy mit)  leíró (hogyan)  okfeltáró (miért) - eredményessége föltételei  célfogalmazás 6          példák logikus fölépítés taneszközök részösszefoglalások és ismétlések előismeretek számba vétele szabatos fogalmazás kérdések föltétele változatos előadásmód vázlat készítése megbeszélés (beszélgetés) - dialogikus szóbeli közlési módszer - a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák föl a tananyagot - kedvelt és gyakran

alkalmazott módszer, mert a kétirányú termékeny kommunikációnak jelentős motiváló hatása van - eredményessége föltételei  előismeretek  érdekes témák fölvetése  jó és továbbvivő kérdések  rugalmas, de határozott vezetés  oldott légkör  minden tanuló aktivizálása  világos kép összeállítása a konstruktív válaszokból - három lényeges alkotóeleme  strukturálás: világos témavezetés  kérdezés: különböző funkciójú konvergens és divergens kérdések alkalmazása a cél elérése érdekében  visszacsatolás: a tanulók válaszainak azonnali és differenciált értékelése a pozitív tartalmak kiemelésére Nagy Sándor céltaxonómiája - ismeretek: a teljesítményképes tudás elemei - jártasságok és készségek: mint az elsajátított tudás alkalmazásának az objektivációi - képesség: az előbbi fokozatok szellemi objektivációi - magatartás: a személyiségbe épült értelmi és akarati

viszonyulások nevelés - Csanád Béla  az emberi személy kibontakoztatására és tökéletesítésére irányuló tudatos tevékenység  meghatározott világnézeti alapon segíti és szolgálja az egyén és közössége célkitűzéseinek a megvalósítását - Bábosik István  értékteremtés és értékközvetítés  keretében a pedagógiai tevékenységek során konkrét érték születik  az egyén konstruktív életvezetése nívócsoportos oktatás - párhuzamos osztályok tanulóiból egyes tantárgyakból hasonló színvonalú csoportokat hoznak létre - cél: eredményesebb tanítási-tanulási folyamat oktatás - Nagy Sándor: a tanulás-tanítás egysége - Nádasi Mária  a művelődési tartalom folyamata  eredménye: a tervezett mennyiségi vagy minőségi változások bekövetkeznek a tanulók tudásában és magatartásában - Pedagógiai lexikon  rendszeres tanulásirányító tevékenység  ismeretek szerzésére és

alkalmazására irányuló közlés, magyarázat, rendszerezés, ismétlés, ellenőrzés és értékelés 7 oktatás – szervezeti formák - tanítási óra - tanulmányi kirándulás - erdei iskola - szakkör oktatás – szervezeti keretek - osztály - osztálybontás - nívócsoportos oktatás - team-oktatás - projektoktatás oktatás – szervezési módok, munkaformák - frontális munka - egyéni munka - páros munka - csoportmunka oktatáselmélet (didaktika) - az oktatás területén jelentkező elméleti és gyakorlati problematikák összességével foglalkozó tudomány - kritériumokat állít, útmutatást és mércét ad a tartalom, folyamat, szervezés, módszer és eszköz területén oktatási célok - a tanulók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkezett változások - ezek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfölfogást reprezentáló művelődési anyag földolgozása során oktatási

folyamat – makrostruktúra (Nagy Sándor) - ismeretszerzés: figyelemfölkeltés, célkijelölés, előzetes ismeretek, új ismeretek - alkalmazás: a tények, jelenségek sokoldalú elemzése, föladat- és problémamegoldás - rendszerezés: fogalomalkotás, következtetés és általánosítás - rögzítés: ismétlés, összefoglalás, logikai kapcsolás, ismeretszintézis - ellenőrzés: tudásfölmérés, teljesítménymérés, szintmérés stb. - értékelés  diagnosztikus  formatív  szummatív oktatási módszerek - előadás - magyarázat - elbeszélés - tanulók kiselőadása - megbeszélés (beszélgetés) - vita - szemléltetés (demonstráció, illusztráció) - projektmódszer - kooperatív oktatási módszer - szimuláció, szerepjáték, játék  a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket ismernek meg  tevékenységként gyakorolják be azokat  mindhárom módszer erőteljesen motivál - házi föladat

oktatási módszerek – a kiválasztás szempontjai - az oktatás és a tanulás törvényszerűségei - az oktatási célok sajátosságai - a tananyag tartalma - a tanulók különböző tulajdonságai - külső tárgyi lehetőségek, föltételek - a pedagógus fölkészültsége - módszertani kultúra 8 oktatási módszerek – meghatározás - az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői - a tanár és a tanuló tevékenységének a részei - különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződnek - fajtái: előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, szerepjáték, játék, házi föladat oktatási stratégiák - sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere - koherens elméleti alapokon nyugszik - sajátos szintaxissal rendelkezik - jellegzetes tanulási környezetben valósul

meg osztály - a hazai oktatás alapvető és rugalmas szervezeti kerete - azonos életkorú és hasonló ismeretanyaggal rendelkező tanulók a tanév anyagát együtt sajátítják el - a továbblépés föltétele: a közös és minimális követelmének teljesítése - a társas kényszerképződményből az osztályfőnök alakít szociális egységet; ami ezt biztosítja  az informális kapcsolatrendszer megfigyelése (szociometria, értékpreferencia-vizsgálat)  a formális kapcsolatrendszer szabályozása osztálybontás - bizonyos tantárgyak esetében az osztályt két vagy több csoportra bontják - cél: a hasonló szinten levő diákok a kisebb létszámú csoportokban intenzívebb oktatásban részesülhessenek párban folyó tanulás - lényege: két tanuló működik együtt valamely tanulmányi föladat megoldása érdekében - változatai  páros munka: azonos szinten levő tanulók közös tanulmányi föladata  tanulópár  különböző szinten

levő tanulók tanulmányi kapcsolata  cél: a magasabb szinten levő segít a társának (korrepetáló vagy tutorrendszerű tanulás) pedagógia - komplex fogalom - a nevelés és az oktatás egysége; ezek kölcsönösen föltételezik és kiegészítik egymást pedagógiai értékelés - döntően a tanulóra irányuló tanári tevékenység - hagyományos funkciói  minősítés  a tanulók szelekciója - az oktatási folyamat része - didaktikai föladatként jelenik meg - nevelési módszerként külső szabályozó szerepet tölt be - információt ad arról, hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni - modern funkciói  viszonyítás  visszacsatolás  szabályozás  hatékonyságnövelés - fajtái  diagnosztikus; szerepe: helyzetföltárás  formatív; szerepe: fejlesztés, formálás  szummatív; szerepe: minősítés, lezárás, igazolás preventív tanulásszervezés - megelőző jellegű tanári tevékenység - segíti a megfelelő

tanulási környezet megteremtését - megelőzi vagy csökkenti a tanulási tevékenység során fölmerülő egyéni és csoportos problémákat preventív tanulásszervezés – a föladatok lépései - tervezőmunka (fizikai környezet, időbeosztás, munkarend, eszközök, munkaformák, szabályok) 9 - - - az optimális fizikai környezet megteremtése  a munkaformáknak megfelelő tér  optimális térbeli elhelyezkedés  a szükséges anyagok és eszközök gyors elérhetősége  a közlekedő területek szabadsága szabályok rögzítése (világosan megfogalmazott, közösen elfogadott és következetesen számon kért szabályok rendszere, amely tanárra és diákra is vonatkozik) a megfelelő követelmény és a számon kérő rendszer kiépítése, rögzítése, következetes alkalmazása  a munkafegyelem és a szabálytudat kialakítása  a szabálysértés következményeinek a tudatosítása a zavaró tanulói viselkedés megelőzése (a munka

fönnakadása nélkül)  tipikus tanári hibák kiküszöbölése (csapongás, túlmagyarázás, túlterhelés, elaprózás)  figyelemfölkeltő és –fönntartó technikák elsajátítása (rendszeres szemkontaktus, változatos hangerő és gesztusok, tevékenységváltások zökkenőmentes lebonyolítása, az idővel való megfelelő gazdálkodás) projektmódszer - alapja  a tanulók érdeklődése  a tanárok-diákok közös tevékenysége - a megismerési folyamatot projektek sorozataként tervezi meg - projektek  komplex föladatok  elvégzésük során a témát annak széles körű összefüggésrendszerében dolgozzák föl - alkalmazása lépései  témaválasztás  tervezés  kivitelezés és értékelés - jellemzői  nagyfokú önállóság és szabadság  az ismeretek integrálódása  fejlett kapcsolatkezelés projektoktatás - osztályoktól független, feladat-centrikus szervezeti keret - a tanulók az általuk választott komplex

témát önállóan dolgozzák föl - a pedagógus nem direkt irányító, hanem faciliátor és szupervizor szabályozáselméleti stratégiák - nyílt oktatás - programozott oktatás - adaptív oktatás - optimális stratégia (szemináriumi keretek közt nem, vagy csak körülményesen alkalmazhatók) szemléltetés (demonstráció, illusztráció) - szemléletes oktatási módszer - a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek észlelése, elemzése történik - szerepei  a képszerű gondolkodás fejlesztése  a fogalomalkotás megalapozása  a tanulói érdeklődés fölkeltése  a gyakorlati alkalmazás bemutatása - föltételei  kapcsolódás a megelőző anyagrészhez  strukturált és jól követhető bemutatás  a lényegre irányított figyelem  a tanulói aktivitás kiváltása  megfelelő visszacsatolás és rögzítés szerepjáték - valaki egy másik személy funkcióit vagy szerepét játssza el (pl. történelmi személyek vitája) 10

szimuláció - a valóság absztrakciója - tükrözhet fizikai és társadalmi valóságot is (pl. mikrotanítás) taneszköz - információhordozó oktatási médium - a tanítás-tanulás folyamatában fölhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy taneszköz – fölosztás - háromdimenziós - nyomtatott - oktatástechnikai taneszköz – kiválasztási szempontok - nagyjából megegyeznek az oktatási módszerek kiválasztásának a szempontjaival (ok: a két terület közt egymást inspiráló kapcsolat van) taneszköz – tulajdonságok - dokumentumszerűség - manipulálhatóság - sokszorozhatóság tanítás - a pedagógus célirányos tevékenysége - jellemzői: tervező, szervező, szabályozó, értékelő tanulás - a tanuló tudatos és aktív közreműködése az oktatási folyamatban tanulási motiváció - az egyén önszabályozó folyamatainak a része (a tanuló által meghatározott folyamat) - a tanuló több szempontból 2 aktív

részese saját tanulási folyamatának - önszabályzó interakciókon keresztül valósul meg tanulási motiváció – szintek - fölülről lefelé beépült (internalizált) motiváció: a tanulás erkölcsi kötelességgé válik - belső (intrinsic) motiváció: a tanulás érdeklődésen, kíváncsiságon alapul - presztízsmotiváció: a tanulást belső én-érvényesítő tendenciák és külső versenyhelyzetek befolyásolják - külső (extrinsic) motiváció: a tanulás eszköz egy külsődleges cél elérése érdekében (pl. jutalom elnyerése, büntetés elkerülése tanulási törvények - tudományosság - motiválás - aktivizálás - érthetőség - fokozatosság - rendszeresség - szemléletesség - tartósság - differenciálás - visszacsatolás - megerősítés tanulók kiselőadása - monologikus szóbeli közlési módszer - az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik - alkalmazására csak felsőbb osztályokban kerülhet sor -

eredményessége a tanár alapos fölkészítő munkáján múlik (pl. élmény, tapasztalat, kutatómunka, forma, előadás) team-oktatás - két vagy több osztály számára szervezett közös tanítás 2 metakognitív, metamotivációs és viselkedési szempontból 11 - a hasonló elsajátítási szinten levő tanulókkal történő kiscsoportos foglalkozás követi megköveteli a tanárok intenzív együttműködését vita - dialogikus szóbeli közlési módszer - célok  az ismeretek elsajátítása  a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése - a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek - a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét - amiben a megbeszéléstől különbözik: az interakciók elsősorban a tanulók közt zajlanak (a legtöbbször véleményütköztetések formájában) - a megvalósulás föltételei  logikai: egymásra figyelő, de ellentétes álláspontok  morális: igaznak gondolt és

kulturált véleményalkotás  intellektuális: logikus, átgondolt érvek, tényekkel alátámasztott és konzisztens álláspontok - fontos elemek  nyitottság  megfelelő pedagógiai előkészítés, vezetés és lezárás zavaró tanulói viselkedés - leggyakoribb egyéni problémák  figyelemfölhívó (pl. dicsekvés, bohóckodás, a munka lassítása)  hatalomkereső (állandóan vitatkozik, cáfol, hazudik, jelenetet rendez, nyíltan megtagadja a munkát)  bosszúvágyó (mélyen csalódott és zavarodott, mások bántását érzi sikernek, dacos, gonosz, bántó)  alkalmatlanságot érző (minden föladattól kudarcot vár, ezért elutasító, lemondó és visszahúzódó) - leggyakoribb csoportos problémák  az egység hiánya (éles viták, nehezen oldható konfliktusok, egymás elleni szerveződések)  a szabályok elutasítása (tudatos zajongás, munkalassítás, munkamegtagadás)  egyes tanulók kirekesztése (a másság nyílt

gúnyolása, az érintett tanulóval való együttműködés megtagadása)  a zavaró viselkedés mint érték elfogadása (a deviánsak a népszerűek, a hangadókkal szembeni föllépők a kirekesztettek) zavaró tanulói viselkedés kezelése - a legfontosabb elvek  azonnaliság  adekvátság  a tanulási-tanítási folyamat zavartalanságának a biztosítása - azonnal, határozottan és világosan meg kell nevezni a helytelenített viselkedésformát - mindig csak a kezdeményezőket kell felelősségre vonni - a személyeskedések és a jelenetek kialakulása elől okos és derűs viselkedéssel kell kitérni 12 AZ ELŐADÁSOK ANYAGA 2004. február 10 – 1 előadás Iskola Magyarországon - iskola  több mint 5000 éves intézmény  görög szkólé > latin scola > magyar iskola  a közoktatási rendszer intézménye  a tanköteles korú gyerekek járnak ide (néha azon túl is)  a gyerek egész személyiségével foglalkozik; itt történik

a személyiség teljes kiformálódása (az iskolának ezt kell segítenie) – a nevelő munkája, hogy ezt irányítsa, de ne ő végezze (a személyiségfejlődés a gyermekben történik) - A műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember. Ez bárhol megtörténhet; az iskolai elsajátítás fontos jellemzője, hogy strukturált. - Ma már nem úgy értelmezzük az iskolai tanítást, ahogyan régebben, amikor a gyermeknek abszolút igazságokat kellett visszamondania. Helyette: kritika és vita - Az iskolának az a dolga, hogy a diákot értelme használatára ösztönözze. Az a cél, hogy a gyermek később is képes legyen ismeretek elsajátítására, illetve az ismeretek önálló használata. - ami fontos  az összefüggések tisztázása  az igazságok fölfedezése Aki nem így gondolkodik, az akadályozza a gyermek személyiségének a kifejlődését. - Róma, 1977: A katolikus nevelés kongregációja - A mai oktatásügy

leghangsúlyosabb és legvitatottabb része, hogy az ismeretátadás nagyon magas szintű volt, de a képesség- és készségfejlesztés gyöngébb. A mai oktatáspolitika az utóbbira aránytalanul nagy hangsúlyt fektet, az ismeretszerzést pedig (szinte) zárójelbe teszi. - Fontos az értő szövegolvasás; nem mindegy, hogy milyen szövegekkel fejlesztjük a gyerekeket (fejlesztő, erkölcsi értékű, vagy romboló). - két fő cél  ismeretátadás  készségfejlesztés - az iskola klasszikus társadalmi funkciói  individualizációs (nevelés; a gyermek személyiségének a fejlesztése)  szocializációs (elő kell segíteni, hogy az iskolába járó gyerekek be tudjanak illeszkedni a társadalomba)  munkaerő-utánpótlás  kvalifikációs (az iskola minősíti a tanítványait: osztályozza és értékeli; ez a középiskolákban a jövőben erősödni fog, és lényegében a középiskola dönti el a diák későbbi pályáját)  szelekciós (a jól

minősítettek mehetnek az egyetemre)  korrekciós, összehangoló (Ez világszerte nem nagyon működik. A társadalmak hiába törekszenek egyenlőségre, az emberek közt ugyanis lényeges különbségek vannak. Az iskolának az a föladata, hogy törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, és megteremtse az esélyegyenlőséget.) - Diszfunkciók (manifeszt, látens, tényleges): olyan föladatok, amelyek nem az iskolára tartoznak, de a társadalom rákényszeríti őket. Ezek főleg a marketinggel kapcsolatosak (az öntudatos igazgatónak ezeket vissza kellene utasítania). - lényegi pedagógiai funkciók  nevelési célok (ezek legyenek jól meghatározottak)  jól megszervezett hierarchikus keretek  életkorok szerint meghatározott (ez Comenius óta van így)  meghatározott tevékenységre szerveződik (ez a tanulás)  meghatározott formák: tér és idő (pl. órarend)  körülhatárolt szervezetek  tematizált (strukturált)

ismeretszerzés: tantárgyak (ezek leképzik a tudományok beosztását, de ma erős a törekvés a merev határok eltörlésére)  speciális módszerek alkalmazása  ritualizált ellenőrzési módszerek, illetve osztályzás  pedagógiai program és helyi tanterv 13 - - - - konkrét pedagógiai föladatok  erkölcsi példaadás  általános műveltség adása  figyelni a kirívó esetekre (lemaradás, tehetség)  jól tanítani a saját tárgyat  türelem, kreativitás, az érdeklődés fölkeltése általános föladatok  az egyéni képességek fejlesztése  a másikkal való együttműködésre való nevelés  az alapképességek fejlesztése  az egyetemes és európai ismeretek  vallásos nevelés, politikai ismeretekre való nevelés Nevelés (Fináczy Ernő definíciója): nagykorúaknak a kiskorúakra való egyetemes és tervszerű ráhatása avégből, hogy a fiatal nemzedék majdan egyéni és társadalmi föladatának az

erkölcsiség mértéke szerint tudatossággal és szabadsággal megfeleljen.  nagykorú-kiskorú: benne van az a konzervatív elgondolás, hogy a felek nem egyenrangúak (első föladatunk: önmagunk fejlesztése)  komplex ráhatás: az egész gyermekre kell hatni  tervszerű: a tanár nem improvizál, hanem az egész tanév folyamatát megtervezi  tudjunk hatni: elsősorban saját személyiségünkkel  avégből: mutatja, hogy vannak célok  majdan: a jövőre vonatkozik  egyéni-társadalmi: rámutat a jövő két aspektusára (egyéni és közösségi)  erkölcsiség: az ember életében minden mérce ezen nyugszik (akkor érjük el a célunkat, ha a nevelt tudatosan és szabadon 3 úgy dönt, ahogyan a nevelő közvetítette neki) tényezők, amelyek hatottak (hatnak) a magyar iskola alakulására  vallás (996, Pannonhalma: föladat a hitbéli ismeretek közvetítése. Ma visszaszorul ennek a szerepe 1978: visszahozták a tananyagba a Bibliát.) 

világiság (XIV–XV. századi gyökerek; olyan ismeretek, amelyek a világiak számára is fontosak)  nemzet (ez a XVII. században jelenik meg, a fölvilágosodással)  az állam mint nevelési tényező  A XVIII. században az abszolutista uralkodók fölismerték, hogy akinél az iskola, annál a hatalom  A XVIII. század előtt az iskolák fönntartója az egyház volt (az állam törvényekkel már beavatkozott, de pénzbeli támogatást még nem adott)  egyéniség (a XIX. században jelenik meg; ma már evidenciának tűnik, de korábban a gyerekeket tömegnek tekintették) 4  szabadságjogok (emberi jogok) Közoktatási háttér Az iskola működését jogszabályok szabályozzák. - alkotmány  ez a legmagasabb szintű  ennek alárendelt minden törvény, határozat  az alkotmányellenes jogszabályokat az alkotmánybíróságnak ki kell küszöbölnie - a törvényeket a Parlament hozza  1993: a közoktatásról szóló törvény (ennek

utolsó változata: 2003)  az egyház és az állam együttműködéséről  a közalkalmazottak jogállásáról  költségvetési törvény - kormányrendelet  az iskolára nézve kötelező  a nemzeti alaptanterv kiadása (az utolsó: 2003 december)  az érettségi vizsga módosítása (1977) - az oktatási miniszter rendeletei: kerettanterv 3 Vagyis belső motivációk, és nem külső kényszer alapján. A pszichológia fejlődése vezet oda, hogy a korszerű pedagógia megindul a differenciálás irányába, de a mai oktatás még mindig frontális, nem figyel oda az egyénre. 4 14 - - az iskola fönntartói  állami (önkormányzati: megyei vagy fővárosi): az iskoláknak több mint 90%-a  egyházi (püspökség, szerzetesrendek) Hozhatnak olyan határozatokat, amelyek érvényesek az iskolájukra, de senki nem hozhat olyat, ami a hierarchiában fölötte állóval ellentétes. egyéb tényezők  neveléstudomány; képviselői áttételesen

hatnak arra, hogyan tanítsanak  kialakult szokás, rutin (egy fiatal tanár gyakorlatát nagyban meghatározza, amit ő tapasztalt, nem pedig úgy tanít, ahogyan őt tanították az egyetemen)  pedagógiai sajtó, tankönyvkiadó  1972: az iskolaigazgatók megkapták a munkáltatói jogot (ők dönthetnek a fölvételről, az elbocsátásról, a jutalmazásról, a nyugdíjazásról; ez a szakmai autonómia első lépése)  1980: a közoktatási törvény már konkrétan kimondja az autonómiát (mindenről dönthetnek, amit a jogszabály nem utal másnak a hatáskörébe)  1993: törvény mondja ki, hogy mi alapján folyjon az iskolákban a közoktatási munka (helyi tanterv). pedagógiai program helyi tanterv szakmai program - A pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmény legjellemzőbb dokumentuma.  Meghatározza önmagát.  Átláthatóvá teszi a föladatait, céljait, eszközeit.  Az iskola határozza meg (a szakmai autonómia nem az igazgató

kezében van, hanem a tantestületében). 15 2004. február 17 – 2 előadás - Mi a pedagógia?  paidosz ’gyermek’  agei ’vezető’  paidagógosz ’gyermekkísérő’ – aki elvezeti a gyermeket a tudás forrásához - kettős jelentés  mindennapi pedagógiai gyakorlat  ennek a tudománya, elmélete - amivel kell, hogy rendelkezzen  saját kutatási tárgy  saját kérdésföltevés  vizsgálati, kutatási módszerek  tudjon rendszerbe foglalni  egyetemes érvényű megállapítások  saját nyelvezet - A modern pedagógia konstruktív: a pedagógia azon irányzata, amelyben a nevelt saját magára reflektál, és képes önmaga fejlesztésére. - Keresztény pedagógia: a keresztény hit és erkölcs tanításaira támaszkodva közvetíti a nevelést. - Kármán Mór: a pedagógia az emberi műveltség tényezőinek és ezek kölcsönhatásainak a tudománya. - Fináczy Ernő: azon ismeretek összessége, amelyek biztosítják a

nevelést. - Eötvös József: a műveltség tényezőit, a nemzeti köztudat elemeit teszi a tudomány tárgyává. - A személyiség fejlesztésének a tudománya. - A pedagógia helye a tudományok rendszerében; tudományok:  ténytudományok  A világ jelenségeinek a tényeit tárják föl.  Megfigyelnek, rendszereznek, összefüggéseket tárgyalnak, következtetéseket vonnak le.  Indukció (pl. természettudományok, történelemtudomány)  normatív tudományok  A megfigyelt jelenségek értékelésére helyezik a hangsúlyt.  Alapvető módszerük a dedukció (pl. etika, logika) A pedagógiában mind a tény-, mind a normatív tudományok jellemzői megtalálhatók; vagyis: a pedagógia köztes helyet foglal el a tudományok rendszerében. - neveléstudomány (általános tudományágak)  általános pedagógia (mi a nevelés célja)  nevelésfilozófia  neveléselmélet (a nevelés körülményei, módszerei)  neveléstörténet 

didaktika  szakmetodikák, tantárgy-pedagógia  pedagógiai komparatisztika - alkalmazott pedagógia  életkori pedagógia (tulajdonképpeni alkalmazott pedagógia)  a modern pedagógiát Comeniustól számítjuk; ez a XIX–XX. század fordulóján erősödött meg  Aranyszájú Szent János, Szent Jeromos, Szent Ágoston  magyarok  Sík Sándor  Csanád Béla  Pázmány Péter  Prohászka Lajos  Nagy Sándor  Bábosik István  Báthory Zoltán - a pedagógiai kutatás jellemzői  emberekkel foglalkozik  nincs állandó minősége sem a vizsgált egyedeknek vagy közösségeknek, sem a vizsgálónak  csak külső megfigyelhetőség jellemző, és a lényeg sokszor rejtve marad  a pedagógiában mindig kell, hogy legyen egy pici kérdőjel, mert eredményei nem számszerűsíthetők  eredményét számtalan tényező befolyásolja (pl. hittancsoport, sakkszakkör, természet) 16 - - - - - - Az ember érdeke mindenek

fölött áll, és ezt nem szabad megsérteni. a pedagógiai kutatás lépései  előkészítő szakasz  a probléma kiválasztása, pontos meghatározása  kérdésföltevés  elméleti szakasz  tájékozódás a szakirodalomban  a saját beszámoló megfogalmazása  a módszerek és az eszközök kiválasztása  minta kiválasztása (ha általános érvényű dolgot vizsgálok, akkor a reprezentatív mintaválasztásra kell törekedni)  tényleges szakasz  a kutatás végrehajtása (operatív szakasz)  ismétlés  adatok elemzése  publikálás  adatok hasznosítása a pedagógia segédtudományai  a nevelés céljainak a segédtudományai: filozófia, antropológia, etika, logika, esztétika  a nevelés eszközeinek a segédtudományai: élettan, egészségtan, lélektan, művelődéstörténet  a nevelés intézményeinek a segédtudományai: közgazdaságtan, jogtudomány, politológia Didaktika: a pedagógiának az az ága, amely

a nevelés három területe (testi, erkölcsi, értelmi) közül az értelmi neveléssel foglalkozik. az oktatáselméleti irányzatok fejlődése a tanár klasszikus szerepei  nevelő szerep: segíti formálódni a gyermek személyiségét  oktató szerep: tudást, ismeretet és képességet fejleszt, illetve ad a gyermeknek  hivatalnokszerep: bizonyítványt ad, értékeli a gyermeket  a tanár az iskolaszervezet tagja, munkavállalója; részt kell vennie az értekezleteken, érettségi vizsgákon, tanulmányi kirándulásokon más megközelítés  Gárdonyi a tanárt lámpásnak tekintette. Ez a lámpásszerep megmaradt, csak egy kicsit megkopott Ma koordinátori, rendszerteremtő szerepben nyilvánul meg.  Vezető szerep: a konzervatív (értékőrző) pedagógusok nem vitatják a tanár vezető szerepét. A tanári pálya kedvez az autokrata módszerek megerősítéséhez. Ezt azonban ki kell irtani  Értelmiségi szerep: a saját hivatásomat tudatosan

választottam, hogy gyarapítsam a magam és mások tudását. Az egész iskola életéhez alkotó módon viszonyulok Minden évben újraalkotom a saját tanmenetemet  A pedagógus szakember, mesterember is. a tanár kapcsolatrendszere  szülők  tanítványok  kollégák  igazgató  alkalmazottak  szakma  külvilág követelmények a tanárral szemben  szakmai fölkészültség  pedagógiai fölkészültség  erkölcsi követelmények (a nevelés erkölcsileg meghatározott)  műveltség  kommunikáció  vezetési készség  világnézet (ez állami iskolákban nem szempont, pedig az kellene, hogy legyen)  politikai követelmények (ma nincs ilyen) 17 2004. március 2 – 3 előadás - három témakör  a didaktika alapfogalmai (tanítás, tanulás)  a tanítás-tanulás célja  az oktatási folyamat belső szerkezete Mit tanítsunk? - Alapvetően: ismereteket; ismeret:  bizonyos adatok, tények, körülmények,

személyek  ezen adatok, tények közt föllelhető összefüggések  az ezekből következő absztrakciók, fogalmak De ezek önmagukban csak üres halmazok. Cél, hogy a tanulók ezeket alkalmazni tudják - ide kapcsolódó fogalmak  jártasság  a már megszerzett ismeretek alkalmazása alkotó módon  rokon a gyakorlatossággal  pl.  verselemzés  fordítás  forráselemzés a történelem órán  térképen való tájékozódás  csak nagyon sok gyakorlással érhető el  készség  sok gyakorlással érhető el  az ismeret „észrevétlen” alkalmazása  pl.  olvasás  idegen nyelv  a szöveg megértése (olvasásban és hangzóbeszédben)  szövegalkotás (írásban és szóban)  képesség  az ember adottságain alapuló diszpozíció, amely fejleszthető  két nagy csoport  általános  speciális  attitűd  hozzáállás a személyiségben  az egyén ezáltal képes a tanulmányok

folytatására - a tanítás fogalma  Nagy László: a gyermek érdeklődésének mesterséges (azaz didaktikai eszközökkel történő) irányítása.  Imre Sándor (1928): az ismeretszerzésben való rendszeres vezetés.  Prohászka Lajos: a műveltségnek az egyén által történő asszimilációja.  Nagy Sándor: a komplex művelődési folyamat egészének meghatározott módon történő direkt és indirekt irányítása. Szakítanak azzal az elképzeléssel, hogy a gyerek fejébe „tölcsérrel kell betölteni” az anyagot.  Báthory Zoltán: a tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése (rámutat, hogy a tanítás egy meghatározott belső szerkezetben történik). - a tanulás fogalma  Kiss Árpád: a magatartásban a tapasztalatok hatására végbemenő tartós változás (utal rá: ha megtanulunk valamit, többek leszünk; e többletnek be kell épülnie a személyiségbe).  Kurt Levin: az ember valamit jobban tud, mint

azelőtt.  Az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása és a képességek kialakítása.  Viszonyulások, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, végső soron magatartásformálódás. - a tanítás és a tanulás pedagógiai értelemben: célfogalmak  a tanítás mindig irányított, tudatos és tervszerű tevékenység  kiemelt föladat: az érdeklődés fölkeltése és irányítása  fontos a készségek, jártasságok és képességek fejlesztése  az egyén viselkedésének alakítása, formálása 18 - A tanárnak gyakran meg kell győződnie arról, hogy a tanulók tanultak. egyéb fogalmak  oktatás  sokszor a tanítás szinonimájaként használják  még két értelemben használatos  szűkebb: egy bizonyos tudományra (pl. nyelvoktatás)  tágabb: rendszerszinten beszélünk róla (pl. oktatási szisztéma)  képzés  valamilyen hivatásra való fölkészítés (pl.

orvosképzés)  tágabb: a pedagógiai munkán belül; a tanítványok képessé tétele, hogy a megszerzett tudásukat használják  tárgyi (materiális) képzés  a tudás alkalmazására  alaki képzés  formális képzés Ez a kettősség nem egymással szembenálló, hanem egymást kiegészítő rész. Korábbi nézet: ismeretközlő, tárgyi képzés Ma: a formális képzésre fordítanak nagyobb figyelmet A tanítás-tanulási folyamat célja - Átfogóan: az ismeretek, készségek és jártasságok fejlesztése – általuk a képességek kifejlesztése. - A tanulók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkező változások. - a célok kialakulása  a célok általánosak, de mindig egyéniek is  a művelődési anyag elsajátítása: nemcsak cél, hanem eszköz is - a célok fajtái  deklarált, nyilvánvaló célok  háttérben maradó, látens célok - a célok kiválasztása  a legmeghatározóbbak  állandó (permanens)

tanulási készség kialakítása - konzervatív pedagógia: normatív - reformpedagógia: értékrelativista (nincsenek abszolút céljai) - A pedagógiának és a pszichológiának a célokban a realitást kell meghatározniuk. - A célokat alapvetően a tanárok tűzik ki (fölöttük állnak: szakma, politika, társadalom, dokumentumok). - A neveléstudomány közreműködik ezen célok megfogalmazásában. - Szerepet kap a helyi közösség (szülők, az iskola fönntartója). - Fontos az egyes iskolák pedagógiai programja és helyi tanterve. - Az egyes pedagógus követheti a saját elképzeléseit is. - Benjamin Bloom: céltaxonómia  egységes rendszerező elv a pedagógiában: kumulatív hierarchia (a magasabb rendű célok magukban foglalják az alacsonyabb rendűeket)  három terület  kognitív  ismeret  megértés  alkalmazás (analízis, szintézis, értékelés) Nem létezik ismeretek nélküli képesség.  affektív  odafigyelés  reagálás

 értékelés  organizáció (az ismeret szervesül a személyiségbe)  értékrendet tükröző cselekvés  pszichomotoros  utánzás  manipulálás  artikuláció  automatizáció 19 - Nagy Sándor kognitív taxonómiája  ismeretek  jártasságok és készségek  képességek  magatartás A tanítási-tanulási folyamat belső szerkezete - a pedagógia tudományának első művelője: Comenius - irányzatok  empirista  a tanítás úgy zajlik, hogy a tanuló szembesül valamilyen tapasztalattal  alapja: analízis  az egyestől jut el az általánosig  pl. Locke, Herbart, Comenius  racionalista  alapja: szintetikus dedukció  a tanulás gondolati síkon zajlik  pl. Descartes, Kant, Rousseau Önmagában egyik sem helytálló – a kettőt kombinálni kell. - Comenius: három lépcső  példabemutatás (szemléltetéssel); orbis pictus: ábrák, magyarázatok  szabályalkotás  utánzás, gyakorlás -

Herbart: tovább csiszolja Comenius elméletét; formális fokozatok elve: két alapvető fázis.  elmélyedés  a gyerek találkozik a jelenséggel (világosság)  az új ismeret kapcsolatba lép a már meglevő ismeretekkel (képzettársítás)  eszmélkedés  a kapcsolat rendszerré szervesül (rendszer)  „a módszer” szakasza: alkalmazni tudás (módszer) - Imre Sándor (1877–1945)  megmutatás  közlés  beszélgetés  tevékenykedtetés - Dewey (1859–1952)  problémafölvetés  premisszák fölállítása  kísérleti igazolás  begyakorlás, cselekvési készség 20 2004. március 9 – 4 előadás Didaktikai funkciók - Ezt a sorrendet nem kell abszolutizálni (a tanár döntésén múlik). - Nagy Sándor meghatározása: föladatok 5  a figyelem fölkeltése  erre Comenius még nem fektetett hangsúlyt  ma viszont alapvető  nem elégséges pusztán kognitív (racionális) eszközök alkalmazása  jó

érzelmi hatásokkal fokozni (pl. képi anyag)  asztalra csapás, kiabálás: szegényes eszköztár, ha lankad a figyelem; sokkal hatásosabb: a hirtelen megállás (csönd)  nem biztos, hogy minden eljárás alkalmazható minden osztályban  a tanuló informálódása a célról  alapvető tény: ha az ember tudja, mi célból tesz valamit, sokkal tudatosabb  óracím (esetleg a táblára is föl lehet írni)  a leghatékonyabb tanári stílus: demokratikus (a föladat együttes értelmezése)  az előismeretek fölidézése, mobilizálódása  alapok nélkül nem lehet építkezni  nem egyszer, hanem többször is jelen van  az új ismeret bemutatása  kérdés, hogy ki tegye (módszertani és szervezési kérdés)  általában úgy értelmezik, hogy a tanárnak kell megtennie, de ez nem szükségszerű  lehetséges: csoportmunka, forrásföldolgozás, tanulói kiselőadás  a tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése 

fogalomalkotás, következtetések, absztrakciók  rendszerezés és rögzítés Utóbbi három: rendszerbe kell foglalni az ismereteket, hogy az új információ ne vesszen el. Ez magában rejti a tanulás sikerességének a garanciáját. Új pontok beillesztése egy már megszerzett ismeretstruktúrába Cél: rögzítés, hogy tartósan megmaradjon az új ismeret (mechanikus rögzítés: ismétlés; ez mellőzi a rendszerezést, de van, ahol elkerülhetetlen, pl. idegen szavak tanulása)  a tanultak alkalmazása (visszacsatolás): ne önmagáért tanítsunk ismereteket, hanem a gyakorlati alkalmazásért  a teljesítmény ellenőrzése (mérése), értékelése  ez az egész folyamatot végig jellemzi  enélkül a pedagógus nem vállalhat felelősséget a tanítása sikeréért  nem számonkérés, hanem ellenőrzés  az ellenőrzés és az értékelés elhanyagolt terület  visszajelzés nélkül nincs igazi fejlődés (ez a gyermeket is hozzásegíti a

helyes értékítélet kialakításához) - Az órákon minél többet kell szerepeltetni a gyerekeket (a tanárnak kevesebbet kell szerepelnie). - a rendszerezés lépcsői  az órai anyag struktúrája: vázlat a táblára  parciális rendszerezés: egy nagyobb téma (összefoglaláskor, szerzői életmű, nyelvtani jelenség)  átfogó rendszerezés: az egész tanévben tanultaké  komplex rendszerezés: az előző években tanultak rendszerezése; csapda: mindent kikérdez, amit addig tanultak (ám csak a leglényegesebb dolgokat kell újra fölidézni, és az összefüggéseket láttatni) Tanítási-tanulási stratégiák - kétfajta megközelítési mód (ezeket lehet kombinálni)  empirikus  racionális - stratégiák  komplex eljárásmódszerek  segítségükkel a diák kialakítja az alapvető gondolkodási és megismerési műveleteket, és ezek révén jut el odáig, hogy ezeket elvileg más helyzetekben, új problémák megoldására is

alkalmazhassa 5 Ezekben visszaköszönnek azok az elemek, amelyeket már Comenius is fölfedezett, és Herbart kissé mereven megfogalmazott. 21  - - fajtái  empirikus vagy induktív: az egyestől jut el a jellemző felé  szintetikus vagy deduktív (racionalista): az egészből jut el az egyesig, majd visszakanyarodik az egészhez (láttatja az összefüggéseket)  organikus-genetikus  a dolgokat a keletkezésükben, eredetükben ismertetjük meg  az empirikust és a racionálist próbálja egyensúlyba hozni  interiorizációs: a saját ismereteken keresztül való belsővé tétel (pl. eljátszatás)  problémamegoldó  a Dewey-féle iskolában csak ezt használják  nem tényeket ad, hanem mindig kérdéseket tesz föl, és problémákból indul ki  programozott  a folyamatot apró lépésekre bontja, és így halad tovább  ehhez segédeszköz kell, pl. munkafüzet, amelyben a diák önállóan haladhat (magasabb szint: szoftver)

 pl. távoktatás; ennek több fajtája van  lineáris (először az alsóbbrendű föladatokat kell elsajátítani)  elágazásos (bizonyos szintre történő eljutás után a diák választhat, hogy mit szeretne)  adaptív  mindenképpen számítógép kell hozzá  a program csak akkor engedi tovább a tanulókat, ha bizonyítják, hogy nagyon jól ismerik az előzőeket  mesterfokú vagy optimális elsajátítás  teljesen egyénhez szabja a tanulási időt  csak akkor engedi tovább a tanulót, ha az elvégezte a megfelelő föladatokat házi föladat  tanítási-tanulási módszer  megoldásakor nincsenek olyan korlátok, mint az órán  ajánlatos megkérdezni, mennyi idő alatt oldották meg a föladatokat A stratégiát a célok alapján kell kiválasztani. A szabályokat és megoldásokat minél kevesebbszer kell a tanárnak kimondania. A készen kapott megoldást nehezebb megjegyezni. Tanítási-tanulási módszerek - stratégia: komplex;

ezen belül vannak módszerek (latmethodus ’célra vezető út’) - módszer: a tanár speciális eljárása, amellyel a tanítási-tanulási cél megvalósítását segítheti elő a tanítási órán és azon kívül - a módszerek csoportosítása  az információk forrása szerint  verbális  monologikus  dialogikus  szemléltető (vizuális, bemutató)  gyakorlati (cselekvés útján) A leggyakoribb a verbális, a legritkább a gyakorlati. Utóbbit úgy kell megerősíteni, hogy a verbális módszer se tűnjön el.  a tanulók által végzett tevékenységek szerint  receptív (a tanuló passzív)  reproduktív  részben fölfedező  fölfedező (heurisztikus)  kutató jellegű  a didaktikai föladatok szerint: ld. az előadás első fele - a módszerek legalapvetőbb fajtái  előadás  a legrégibb és a legáltalánosabb  előnye: a saját időtervében a saját hangsúlyos pontjait tudja átadni  hátránya: a hallgatóság

passzív  a felnőttképzésben jó (itt elvárható, hogy a hallgatóban megvan a belső motiváltság) 22            a közoktatás első 6–8 évében kifejezetten káros  a középiskolában módjával már érdemes használni (nagyobb anyagnál, ha a tanár jó előadókészséggel rendelkezik)  megfelelő kifejezések, hangmagasság és hangerő; anekdota, visszacsatolás a korábbi mozzanatokra, egy-egy kérdés fölvetése magyarázat  verbális  monologikus  itt nagyobb hangsúly esik a miértekre  több a magyarázó, összekötő kötőszó (logikai fölépítés)  kisebb időtartamra tervezik  kisiskolás korban is alkalmazható és alkalmazandó elbeszélés  monologikus, lazább forma  könnyen földolgozható anyagból  kisiskolás kortól alkalmazzák  sok érzelmet lehet belevinni tanulók kiselőadása: lényeg, hogy a kiselőadást a tanárnak kell előkészítenie a diákkal

(szakirodalom, idő, vázlat, táblára írás, hogyan adja elő) megbeszélés  dialogikus módszer  közös földolgozás; a tanár kérdéseket tesz föl, majd reagál  tanár–diák vita  dialogikus módszer  közös földolgozás; a tanár kérdéseket tesz föl, majd reagál  diák–diák (egy diák vagy a tanár moderálja)  vélemények ütköznek egymással szemléltetés projektmódszer  egyre jobban virágzik  életünk egészéből ismert  van egy elérendő cél, amelyhez eszközöket, erőforrásokat rendelünk  a tanár és a diák együttes munkája  végeredménye mindig valami produktum  interdiszciplináris (így általában túlnyúlik a tanítási órán) kooperatív tanulás szimuláció házi föladat 23 2004. március 16 – 5 előadás Comenius (1592–1670): a tanítás sikerességének és könnyűségének az alaptételei - mindent alkalmas időben - előkészítés - a tanulókat alkalmassá tenni a tanulásra -

szigorú előrehaladás - sorrend: lényeg (megértés), emlékezet, nyelv, cselekvés - az idő taglalása - „addig ütni a vasat, amíg meleg” - „sosem fog eljutni az igazságig, akik kétkedéssel kezdenek tanítani” - a vágy föllobbantása (pl. dicséret, ajándék, kellemes iskola) - nem túlterhelni - lassú előrehaladás (a vezető a természet szolgája csupán, nem az ura) - a lehető legtöbb érzékszerv használata - gyakorlati használhatóság - a módszerek sokfélesége zavarhat - a dolgok értelmének a föltárása („ne azt tanítsuk, hogy ki mit mondott”) - minden későbbit az előbbire kell alapozni (minden nap bízz rá valamit) - állandó kapcsolat a tárgyak között (a bizonyítás által) Tanítás-tanulás - tényezők  humán tényezők  tárgyi környezet (infrastruktúra)  sajátos épületek  állóeszközök (pad, tábla)  fölszerelések  taneszközök  oktatástechnikai eszközök  információhordozók - „A

drága oktatás lehet rossz, de a jó oktatás sohasem olcsó!” (Skinner) - A korszerű oktatás csak olyan infrastrukturális eszközökkel valósítható meg, amelyek nem olcsók. - A humán tényező (a pedagógus személye) ott is meghatározó, ahol minden gyereknek számítógépe van, és a tanár csak vezérli az eseményeket. 6 - taneszköz  minden olyan eszköz, amelyet a tanulás és a tanítás folyamán fölhasználunk  az oktatás céljainak az elérését szolgálja (sohasem öncélú)  pl. tárgy, oktatástechnikai eszköz, elektronikus képi vagy hangi információhordozó, tábla, kréta, makett  osztályozásuk; két alapvető csoport  egyszerű  háromdimenziós  nyomtatott  oktatástechnikai  nem egyszerű  első nemzedék: segédeszközöket (kép, térkép, makett, modell) igénybe nem vevő  második nemzedék (középkor és utána)  előállításukhoz gépek kellenek  az információkat maguk közvetítik  nyomdai

termékek (tankönyv, szakkönyv, olvasókönyv)  harmadik nemzedék: az információt a gépek adják át (magnetofon, írásvetítő, tv)  negyedik nemzedék: számítógép (kapcsolat ember és gép között)  ötödik nemzedék: multimédiás, komplex rendszerek - tankönyv  a legalapvetőbb taneszköz  alapvetően diákoknak készül, hogy elősegítse az otthoni tanulást  de nem kizárólagos és nem 100%-os 6 1998 nyara: az oktatási miniszter kiadott egy olyan eszközjegyzéket, aminek minden iskolában meg kell lennie. 2004-ben kb. 20–30%-ban van meg, de nem tudni, mennyire használják őket 24  - - nem tartalmi szabályozó eszköz; vagyis: nem kell mindent megtanítani, ami benne van, és más információkat is be lehet vinni az órára  mégis kitüntetett szerepe van; ok: az elmúlt évtizedekben egy erősen központosított oktatási rendszer volt, ami alá vagy fölé nem lehetett tervezni  ma már tankönyvpiac van  pl. egy

tantárgyhoz több engedélyezett tankönyv is létezik (de még ez sem jelenti azt, hogy ne lehetne másként tanítani)  ez sokáig nem fog megszűnni; okok  a ’90-es évek elején nagy volt a fölszabadulás, hogy másból is lehet tanítani  jó üzlet  a választás nem egyszemélyes föladat, hanem iskolai szinten működik (a nevelőtestület közösen dönt)  XI. század: a magyar iskolákban azt a latin grammatikát használják, amit a fejlett európai országok (Pristiānus). Egy példány van az iskolában, a diákok ezt másolják vagy memorizálják  1093: az első magyarországi iskolában összeírják a tankönyveket (a könyvtárban 83 féle könyv van).  1450: könyvnyomtatás (Gutenberg János)  1473: az első latin nyelvű, magyar nyomtatású könyv (Hess András)  1563: az első magyar nyelvű tankönyv (Heltai Gáspár, Kolozsvár)  Tankönyv az, amiben az ismeretanyag didaktikai szempontból rendszerezett és szelektált.  A

jó tankönyv követi a kialakult iskolai tanítás struktúráját (leckék).  Olyan gondolkodtató kérdéseket, illetve lecke végi összefoglalásokat kell tartalmaznia, amelyek segítik a rögzítést és a rendszerezést.  Fontos a küllem és a tipográfia.  Legyen jó eszköz a pedagógusnak (vannak pedagógusi kézikönyvek).  Kiegészíthetik egyéb taneszközök (írásvetítő, kazetta).  A tankönyv kiegészítője a munkafüzet, de ez gyakorlásra szolgál, nem dolgozatíratásra.  a könyvválasztás kritériumai  szakmai (tudományos hitelesség)  saját meggyőződés  nő azon gyermekek száma, akik számára a könyv = tankönyv; ezért még nagyobb jelentősége van annak, hogy mit közvetít  nyelvhelyesség  minőségi, gondolkodtató ábrák, képek  tipográfia  leckékre bontás  lehetőleg olyan tankönyvet kell találni, ami megfelel a saját iskola helyi tantervének  saját tankönyv készítése  a lehető

legjobb megtalálása, illetve saját kiegészítés írásvetítő: ma már nem modern, de néhány előnye van  minden fölkerülhet a fóliára, amit a tanár fontosnak tart, és többet tud foglalkozni a gyerekekkel  koncentrált figyelem  a fólia könnyen kezelhető (kézírásos, nyomtatott)  a fólia évről évre használható  az óra megkezdése előtt meg kell győződni róla, hogy a gép működik-e Ha a tanár semmilyen eszközt nem használ, lusta vagy képzetlen. médiumkiválasztás 25 A tanítás szervezeti keretei - egy osztályban (ez az esetek háromnegyedére jellemző)  az osztály véletlenszerű csoportosulás  önmagában még nem közösség  óriási jelentősége van, hogy a kortárs csoportok együtt vannak  koedukáció ’együttes nevelés’  fiúk és lányok együtt nevelése  néhány iskola őrzi a homogenitást (főleg a szerzetesiek)  a régi népiskolák is koedukáltak voltak  kamaszkorig nincs

jelentősége  prepubertás kor: a fiúk lemaradnak a biológiai és az intellektuális fejlődésben (kísérletileg igazolt, hogy jobb külön nevelni őket)  középiskolás kor vége: jobb az együttes nevelés (a fiúk beérik a lányokat, talán még túl is szárnyalják őket, illetve túl vannak az egymás iránti hirtelen érdeklődésen)  ami segítette a kialakulását  ’60-as évek: amerikai hatás (gazdasági szempontok)  a pedagóguspálya „elnőiesedése” - egyéb szervezeti keretek  csoportbontás  nívócsoport  legyen mozgás a csoportok közt  idegen nyelvi és matematikaoktatásban jellemző  évenkénti vagy félévenkénti fölülvizsgálat szükséges  megfelelő szintfölmérők alkalmazása  teamoktatás (projektmódszerekkel dolgozik)  tanulók föladatmegoldásra való szerveződése  a tanulók haladási tempójára tekintettel szervezett megoldások A tanítás szervezeti formái - tanítási óra - egyéb

(tanítási óra)  epocha  múzeum  rendkívüli óra  könyvtár  nyelvi labor  erdei iskola  intézménylátogatás - tanítási órán kívüli foglalkozások  tanulmányi kirándulás  verseny  korrekció  házi föladat 26 2004. március 23 – 6 előadás Aktivizálás, motiválás - A didaktika két alapvető kérdése: mit és hogyan tanítsunk. - Németh László: „A legjobb módszer, anyag leggondosabb tálalása is múló erőfeszítés, ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy, személyes érdek enyvezi oda az agyába.” - Megismerés: minden gondolati cselekvések útján jön létre. (vö Descartes: Cogitō, ergō sum) - Fontos a pszichés aktivitás. - Az aktivizáláshoz fontos kulcsszó: motiválás.  latin moveō movēre ’mozgatni’  a motívumok mindig kívülről jönnek  motiváció  különböző eredetű indítékok együttese  a tanulót a tanulásra rávezetik, tanulási elhatározását és kedvét

ébren tartják  a motiváción keresztüli aktivizálás jellemzői  a tanulók mindenkori sajátosságait figyelembe kell venni (érzelem, érdeklődés, előzetes tudás stb.)  a tananyag problémákon keresztüli megközelítése  alkalmak teremtése, hogy a tanulók is minél többször kifejthessék a véleményüket (amire maguk jönnek rá, az nagyobb valószínűséggel marad meg bennük) – saját vélemény, saját kérdések  partneri kapcsolat, együttműködés a tanulás-tanítás és a nevelés folyamatában - A motivációnak tartósan jelen kell lennie; nem elég fölkelteni, fönn is kell tartani. - lehetőségek a motiválásban (Kozéki Béla)  értelemre (kognitív)  a fölfedezés öröme  a gyerek eredendő érdeklődése, tudásvágya  érzelemre (affektív)  megfelelő iskolai légkör a szereteten keresztül  a szülőkkel, társakkal és nevelőkkel való érzelmi kapcsolat  önmegvalósítás (effektív): rendszeresen

visszajelzéseket adunk, és sikerélményt adunk a diáknak - a legalapvetőbb eszközök, amelyekkel a tanár élhet  a tantárgy áttekintése (mire tesz képessé) – honnan hova  a részcélok megjelölése  kritériumok, követelmények tisztázása (mi milyen osztályzatot ér)  teljesítménymotiváció (az ember alapvető szükséglete, hogy tegyen valamit  játék (nemcsak kisiskolás korban, de még gimnáziumban is frissítő elemként hat)  verseny (sikerre ösztönöz)  vetítés  kirándulás, látogatás, utazás  a tárgy híres művelőinek a bemutatása (példákkal)  az iskola biztató pszichés légköre  szeretetteljes tanár–diák kapcsolat  a szülők iskolához való jó viszonya  teremtő képzelet  indirekt ráhatások  jutalmazás (pozitív), büntetés (negatív) – értéktartalmú visszajelzés - hatásos dicséret (ld. később: 46 oldal) - hatásos figyelmeztetés (ld. később: 46 oldal) Differenciálás

- frontális munka - egyéni munka  teljesen egyedül végzett  rétegmunka  részben egyénre szabott munka  teljesen egyénre szabott munka  individualizált munka - párban folyó munka - csoportmunka 27 Differenciálás A pedagógus gyakorlati tevékenységét érinti a differenciálás is; ezt segíti az egyéni, a páros és a csoportmunka. Tágabb értelemben ide tartozik a tehetséggondozás és a lemaradók fölzárkóztatása is A kérdéssel kapcsolatban meghatározó, hogy maguk a pedagógusok hogyan vélekednek a differenciálás funkciójáról, hogyan élnek a differenciált tanulásszervezés lehetőségeivel, és milyen akadályok vannak a differenciálás jó színvonalú megvalósításával kapcsolatban. A szakirodalom alapján látható, hogy a differenciálás fogalma bizonytalan és egyoldalú. Általában csak a tehetséges tanulók kiemelt segítését, illetve a hátrányos helyzetű vagy a lemaradt tanulók kiemelt segítését értik ezen

fogalom alatt. A differenciálás valódi funkciója azonban a minden tanulóra kiterjedő optimális fejlesztés. Egy kérdőív alapján kiderült, a pedagógusok azért egyéb föladatokat is a differenciálás funkciójának tartanak. Alapvetőnek gondolják, hogy lényeges eleme az, hogy minden tanuló a lehetőségeinek megfelelően fejlődhessen, ide tartozik a tehetséggondozás és a fölzárkóztatás, a sikerélmény biztosítása, valamint a kollektivitás fejlesztése A megvalósításnak azonban több akadálya is lehet (a megkérdezett tanárok véleményéből viszont kiderül, hogy nagyrészt tőlük független körülményekre hivatkoznak). Ezek akadályok a következők: nagy az osztálylétszám, túl sok fölkészülést igényel, rövid a 45 perces óra, hiányoznak az eszközök, a pedagógiai képzés során nem készítették föl rá őket, a befektetett munka és az eredmények nincsenek összhangban, nagyon föllazítja az órai fegyelmet, nincs idő és

lehetőség a gyerekek megismerésére, a gyerekek nem szeretik, a munkahelyi környezet nem nézi jó szemmel az ilyen törekvéseket. Frontális munka A leggyakoribb szervezési mód a frontális munka (90%). „A frontális munka olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében”. 7 Lényege, hogy az oktató vezetése konkrét és az egész csoportot átfogja A tanulók viszonylag együtt haladnak a tanítás-tanulás mentében, többé-kevésbé azonos színvonalon, amelyet azonban a tanár határoz meg és szabályoz Az oktatás bipoláris jellege érvényesül benne, vagyis a a tanító irányít, a tanulók pedig egy megadott logikai menetet követve figyelnek. A frontális munka előnye, hogy a gyermekek közt jó kapcsolat alakul ki, megismerik egymást és kialakul egy egészséges versenyszellem, amely közösséggé

kovácsolhatja őket. Ezen kívül a lemaradókat is segíti Hátránya ugyanakkor, hogy a gyönge képességűek általában meghúzódnak, egy idő után nem tudnak lépést tartani, és ez gátolja továbbfejlődésüket, illetve a gátlásosak nehezen szólalnak meg, és ezért kerülnek hátrányba. Sajnos ezekről a gyermekekről gyakran helytelen torz kép alakul ki a nevelőben A frontális munka vezetése rutint kíván, amelyet a nevelő tudatos önneveléssel, önellenőrzéssel tud kialakítani. Alapmagatartásában nélkülözhetetlen a határozott föllépés (következetesség tanítványai és saját maga felé) Kerülnie kell a kérdve-kifejtő beszélgetés-vezetést; helyette gondolkodtató kérdéseket használjon, és ezekre türelemmel várja a választ Forduljon érdeklődéssel a gyermek kérdései felé, és soha ne legyen igénytelen a gyermek teljesítményével szemben. Mindemellett tartózkodnia kell a személyválogatástól. Az egyéni munka

Világviszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni tanulás. „Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak Az egyéni munka célja lehet új ismeret szerzése, a korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése” 8 Az oktató föladata itt közvetett jellegű; gyakorlati szerepe csak a következőkben van: a célok megjelölése és a megoldandó föladatok kijelölése. Előnye, hogy fontos szerepet tölt be a személyiség fejlesztésében, illetve lehetővé teszi a tanulás tartalmának és ütemének individualizálását. Az egyéni munkának öt fajtája van: az egyedül végzett munka, a rétegmunka, a teljesen és a részben egyénre szabott munka, illetve az individualizált munka. Az egyedül végzett munka az egyéni munka gyakori változata. Esetében az önállóan elvégzendő föladat meghatározásánál nem vagyunk tekintettel a feladatmegoldáshoz szükséges megalapozó tudásra

(pl ugyanazon a föladaton dolgozik az osztály minden tanulója). Szórt teljesítményű gyermekcsoport esetében a gyöngébbeknek csak a tanulás lehetőségét kínálja föl, föltételeit nem biztosítja, így alkalmasabb a tanulók pillanatnyi tudásáról való tájékozódásra a fejlesztéssel szemben. A rétegmunka az egyéni munka másik gyakori módja Lényege, hogy a tanulókat a fölfedezett képességek alapján sorolják csoportokba, és az egyes rétegek tudás- és készségszintnek megfelelő föladatokat kapnak Hátrányai, hogy a gyermekről kialakított kép gyakran nem tükrözi a valóságot, mert előítéletekre épül, a „közepes föladat” kitétel nem igazán értelmezhető (talán a következőképp: a nevelés föladata a szinten tartás), valamint a gyerekek ezt a módszert gyakran beskatulyázásként élik meg. Az egyénre szabott munka esetében az egyéni föladat meghatározásakor tekintettel vagyunk az egyes gyerekek előzetes tudására,

feladat7 Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához, FALUS Iván szerk, Budapest, 1998, 369 8 UO., 374 28 megoldó szintjére, az egyéni tanulási szituáció motiváló hatására. A részben egyénre szabott munka esetében hasonló szintű tanulók számára azonos föladatokat adunk. Az individualizált munkában a pedagógus a tanulók számára úgy akarja megteremteni az optimális tanulás feltételeit, hogy kilép az osztály- és órakeretből, illetve csak akkor ad helyt az együttes tanulásnak, ha az az egyéni elsajátítást segíti. A párban folyó tanulás A párban folyó tanulás lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi föladat megoldásakor. Ez a módszer szolgálhatja az új ismeretszerzést, az alkalmazást, a rendszerezés, a rögzítést vagy az értékelést Két változata van. Az egyik a páros munka, amikor hasonló szintű tanulók gondolatcsere segítségével oldanak meg valamilyen kapott vagy vállalt

tanulmányi föladatot A másik a tutorrendszerű tanulás, amelynek esetében a jobb segíti a gyöngébbet (a tanulók különböző szinten vannak) Ezen utóbbi változaton belül szintén megkülönböztethetünk két csoportot. Beszélhetünk egyrészt tanulópárról, amikor azonos korosztályú személyek alkotják, másrészt korrepetáló viszonyról, amikor a személyek közt nagyobb életkori eltérés van A csoportmunka Csoportmunkának azt nevezzük, amikor a tanulók három–hat fős csoportokban közös munkában oldanak meg kapott vagy vállalt föladatokat. A tagok közt kiegyensúlyozott viszonyok vannak: kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési kapcsolat Ezek a viszonyok jobban kibontakozhatnak, ha a csoportnak nincs formálisan kijelölt vagy megválasztott vezetője, illetve, ha kialakul az egyes tevékenységek szakértői rendszere. A csoportmunka alkalmazható új anyag földolgozása, alkalmazás, rögzítés, rendszerezés és értékelés

érdekében. Azon gyerekek körében javasolható, akik tudnak és akarnak az együttműködés normáihoz igazodni - - - egyéb differenciálási formák  tehetséggondozás  fölzárkóztatás  korrepetálás a tehetség  Az egyedi bánásmódot igénylő tanulók negyedik csoportjába a kivételes képességű tanulók, a tehetségesek tartoznak. A tehetségnek sokféle meghatározása született a pedagógusok körében  Mi a Mönks által átdolgozott, és kiegészített Renzulli modelljét vesszük alapul. A Renzulli-modellben a tehetség három összetevője.  átlagon felüli képesség  a föladat iránti elkötelezettség  kreativitás Egymást metsző karikák metsző karikákkal szemléltetve a három tényező szerencsés egybeesése a közös halmaz a tehetség. Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, amelyben él a tehetség: család, iskola, kortársak. tehetséggondozás  A tehetséggondozás,

tehetségfejlesztés, tehetségnevelés, a tehetség kibontakoztatása a tehetség fölismerésével kezdődik.  A tehetségnevelés a legtöbb társadalomban kiemelt feladat.  A megvalósítás útja.  gyorsítás, léptetés  elkülönítés, szegregáció  gazdagítás, dúsítás  A tanárnak speciális képességekkel kell rendelkeznie, hogy ezt a feladatot megfelelően el tudja látni. 29 2004. március 30 – 7 előadás Ellenőrzés, értékelés, mérés - didaktikai funkció - pedagógiai föladat - a leginkább ez áll a figyelem középpontjában (felelés, bizonyítványosztás) - a tanári munka kritikus pontja: hogyan hat a gyerekre (doppingolja vagy elveszi a kedvét) - ellenőrzés  a „számonkérés” kifejezést el kell felejteni; ok: van benne egy fenyegető üzenet  információt kérek arról, hogy a kitűzött célokhoz képest a tanuló hol tart  másik cél: információt adni a gyereknek arról, hol tart  az ellenőrzés

célja: óra eleji ismétlés (itt nincs értékelés)  fölfrissíteni az előző órai anyagot  lássam, tovább lehet-e menni  a pedagógiai ellenőrzés fajtái  szóbeli – írásbeli  egyszeri – folyamatos  egyéni – csoportos  diagnosztikus – minősítő Az elért eredményt egybe kell vetni valamilyen meghatározott egységgel.  Nem azonos a hibakereséssel (a tanárnak pozitív beállítottságúnak kell lennie).  területei  kognitív fejlődés  affektív fejlődés  pszichomotoros fejlődés  erkölcsi fejlődés  tipikus fajtája: feleltetés  a gyerek fejlődésének a vizsgálata  szóbeli megnyilvánulás  gyakorolja a közösség előtti megszólalást  nem jó módszer: „Gyere ki, és mondd”  lényeg: konkrét kérdés, hogy a gyerek tudja, miről kell beszélnie  a kérdés ne bemagolást sugalljon, hanem használható tudást; ne reproduktív, hanem produktív legyen  időt kell adni a

fölkészülésre  feleltetés közben: mit tegyenek a többiek  csak véleményt kérjünk tőlük, soha nem osztályzatot  egészítsék ki (ezért jó pontot kaphatnak)  önálló föladatot kapnak (bár ez nem túl jó)  legrosszabb: a gyerekek számára nem világos, mi a szerepük  kezdetben ne legyen több 2–3 percnél, és később se legyen több 5 percnél (érettségi: 15 perc, de már 7–8 perc után le lehet állítani)  a hosszú ideig tartó feleltetés a tanár bizonytalanságát mutatja (nem tudja, hogy hányast adjon) - házi föladat  ezt is ellenőrizni kell  folytatjuk, kiegészítjük az órai anyagot  néha elhagyható  kísérlet: az az osztály, ahol rendszeres házi föladat és ellenőrzés van, szignifikánsan magasabb szintre jut, mint a többi - a füzetet is ellenőrizni kell (még a középiskolában is) - fontos az óra végi ellenőrzés: gyors, rögzítő – rendszerező ellenőrzéssel megerősíteni az órán

vetteket - mérés  az ellenőrzés módszere  számokkal kifejezhető (kvantifikálható)  eszközökkel történik  a célokat mérhető módon (teljesítményekben) kell kijelölni, hogy utána méréseket lehessen végezni  nem válthatja ki a feleltetést  mérőeszköz: teszt, ami minden tárgyban alkalmazható  a tesztet a Bloom-féle céltaxonómia alapján kell összeállítani (az ismeretszint megállapítására) 30 - - - - - tesztkészítés  nem egyéni, hanem team-munka  mindig csapatban (pl. évfolyamszinten)  mások véleményét is ki kell kérni (ezzel be lehet mérni a tesztet: más is ugyanazt gondolja-e a kérdés alapján, mint én) a mérés három alapvető követelménye  objektivitás (az értékelés független a mérést végző személyétől – útmutatás szükséges)  validitás (érvényesség): valóban azt mérjük, amit mérni akarunk  reliabilitás (megbízhatóság): ismétlés esetén is ugyanaz az

eredmény a gyermeki intelligencia mérésére: Alfred Binet – Magyarországon: Éltes Mátyás vezeti be; ezek mintájára tesztkészítés a kognitív területen  zárt (feleletválasztós); hátrány: a megadott válaszok prejudikálnak  nyitott: bonyolultabb, több föladat kell  esszé (jól konstruált kérdések alapján)  reprodukció  összehasonlítás  okok, következmények föltárása  elemzés  kölcsönös kapcsolatok kimutatása  ismeretek alkalmazása új helyzetekre  vázlat készítése  új eljárási módok kigondolása  új kérdések megfogalmazása  döntés alternatívák közül teszt  mérőeszköz  az erkölcsi fejlődést nehéz tesztelni  a gyerek kiskorában be tudja mérni, mi az elvárás felé, ezért megfelelő válaszokat ad, de nem biztos, hogy a megfelelő erkölcsi helyzetben is így fog cselekedni (jobb mesterséges szituációt teremteni, pl. sport és kirándulás) a feladatlap is mérőeszköz

a munkalap és a munkafüzet nem feladatlap, hanem gyakorlásra való Értékelés - többfunkciós pedagógiai tevékenység - alap: pszichológiailag meghatározott - két funkció  visszajelzés adása a növendéknek  információszolgáltatás a külvilágnak (szülő, iskola, oktatási miniszter) - Skinner: az egészséges gyermeknek tízéves koráig kb. 25 000 visszajelzésre van szüksége, hogy jól fejlődjön 31 2004. április 13 – 8 előadás 32 2004. április 20 – 9 előadás - NAT  1993  laza magtanterv  központi szabályozás, nagy vonalakban (a tanítási idő 50–70%-át tölti ki)  a legmagasabb szintű oktatáspolitikai és szakmai dokumentum  a nevelési célokat közös követelményekben határozza meg (kereszttantervek)  nyolcféle kereszttanterv  énkép, önismeret (személyiségformálás által)  hon- és népismeret („hazafias nevelés”)  európai azonosságtudat, egyetemes kultúra  köznyelvi

nevelés  információs és kommunikációs kultúra  tanulásra való fölkészítés  testi-lelki egészség  fölkészülés a felnőtt lét szerepeire  az erkölcsi nevelésre vonatkozóan nincsenek meghatározások - liberális gondolkodás: nem kell útmutató - konzervatív gondolkodás: a nemzeti oktatáspolitika nem mondhat le arról, hogy elég nagy %-ban központilag határozza meg a tantervet - mai NAT: 2003 december  liberális, semmilyen tartalmat nem ír elő  a fejlesztendő képességeket nem tantárgyakra bontja  tíz műveltségi területbe sűríti a képességeket és a készségeket  anyanyelv  élő idegen nyelv  matematika  ember és társadalom  ember és természet (ember a természetben)  földünk és környezetünk  művészetek  informatika  életvitel  testnevelés Mindegyik esetben két cél:  alapvető célok  fejlesztési föladatok - kerettanterv: korábban egy volt, ma sok van, és még sok

is lesz; amit tartalmaznia kell  a nevelés, oktatás célja  a tantárgyak rendszere  az egyes tantárgyak témakörei  a témakörök tartalma  követelmények (évfolyamonként)  időkeret  az egészség-, fogyasztó- és környezetvédelemmel összefüggő föladatok - Elképzelhető, hogy a kerettanterv alapján az iskola el tudja dönteni, mit, hogyan és mennyi idő alatt tanítson. De ez nem kötelező Ami meghatározó: a helyi tanterv (az iskola erre kiválaszthat egy kerettantervet, de megfogalmazhat egy sajátot is). - A helyi tantervet a nevelőtestület fogadja el, és a fönntartó hagyja jóvá (szakértői bizottság segítségével, de nincs rá garancia, hogy ők megfelelő fölkészültséggel rendelkeznek). - 1998: a helyi tantervek első indulása. - A gyerekszám jelentős csökkenése miatt az iskolák attól féltek, hogy elvesztik tanulóikat, ezért 72%-uk szakmailag szinte elfogadhatatlan tanterveket állítottak össze, hogy

megfeleljenek a szülők elvárásainak (pl. az ének és a rajz eltűnése, sok idegen nyelvi óra) - a helyi tanterv tartalma  tantárgyak évfolyamonként  kötelező és választható foglalkozások  óraszámok 33  tananyag, követelmény a tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának az elve a magasabb évfolyamba lépés föltételei az ellenőrzés és értékelés követelményei, formái modulok minősítése  vizuális kultúra  tánc és dráma  média A modultárgyak éves kerete: tizennyolc óra. Nem külön tárgyként kell kezelni őket (de lehet) Oda lehet csapni őket más órákhoz, vagy külön délutáni foglalkozás keretében  a középszintű érettségi vizsga témakörei  a tanulók fizikai állapotának a mérési módszerei  nemzeti, etikai nevelés és oktatás A tanterv a tanár számára nem szabályozó. ami szabályozó  a tanár saját tanmenete, ha jól készíti el  tankönyv, amit elé tesznek (ez rossz,

mert a tankönyv nem szentírás, csak taneszköz, amiből el lehet venni, és amit ki lehet egészíteni) Minden tudatos emberi cselekvésre jellemző a megtervezés (a köznapi és a szakmai életben is). Fontos a tanítás folyamatának a megtervezése is. Minden tervezés alapvető lépései:  helyzetelemzésből kell kiindulni (tudni kell, hogy az adott osztály hol tart, milyen a tudásanyaga és az adottsága)  a célok meghatározása, időben tagolva (pl. négy év múlva hova akarok eljutni)  a föladatok meghatározása  személyre is le kell bontani  hozzá kell adni az időkeretet  meg kell határozni az eszközöket, forrásokat  ellenőrzési pontok betervezése lépések  tervezés  elemzés  döntés  végrehajtás  cselekvés (interakció)  elemzés  döntés  végrehajtás  értékelés  elemzés  döntés  végrehajtás a pedagógiai tervezés szintjei  tanmenet: az egész évre és adott csoportra és

osztályra szóló tanítási-tanulási terv  meddig kell eljutni  mennyi óra van (hivatalosan: 74 óra, heti két óra; a gyakorlatban: 70 óra)  tematikus terv  óravázlat (óraterv)  mennyi időt szánok az egyes témakörökre  óráról-órára nem érdemes és lehetetlen is megfogalmazni mindent tanmenet  alapja: helyi tanterv  a tanár személyes munkája  egy tanév / egy csoport  sorrendiség a témákban  a tanév közben ellenőrizni és korrigálni kell  a tanmenetet a tanár önmaga számára készíti, de az igazgató hivatalból köteles megnézni  elemei  óraszám, témák     - - - - - 34 - -  kiemelt célok (nevelés, tanulási)  a legfontosabb kulcsfogalmak  didaktikai föladatok a tematikus terv összeállítása  a téma tartalmának az egésze  a tananyag struktúrája  az osztály lehetőségei  stratégia, módszerek, eszközök  a tanár saját lehetőségei 

körülmények Jobban tud alkalmazkodni a jelen szituációhoz. óravázlat – fölkészülés a tanítási órára  a tanítási óra föladatai  didaktikai föladatok  szervezés (eszközök) – megfelelő légkör (hogyan kerül az osztályba, használható-e)  adminisztráció  hiányzások (tanügyigazgatási föladat)  óra  egyéb (elmaradt osztályzatok beírása)  a tanár hivatalnokszerepe testesül meg benne  pedagógiai jelentősége: a helyettesítő tanár ennek alapján tudja folytatni a munkát  ráhangolódás (kezdetben érdemes megtervezni, pl. tréfás föladatok)  programok, szervezés, információk (versenyek, közös színház, múzeumi óra, kiselőadás)  távlati célok  osztályfőnöki célok  két aspektus (ezek mátrixszerűen fedik egymást)  feladatterv  időterv  alapvető részei  órai (didaktikai) célok (összefoglalás, ellenőrzés, vegyes, új anyag)  tartalom – a tartalom

struktúrája  az osztály mit fog végezni  az egyes szakaszokra fordítandó idő  stratégiák, eljárások, módszerek, szervezési módok  taneszközök  a következő óra (órák) előkészítése (házi föladat, kiselőadás, eszköz-előkészítés)  Szakmailag elfogadhatatlan, ha a tanár abszolút nem készít óravázlatot. Tolerálható, ha időnként lemond róla  Az óravázlat segítséget jelent a tanítás alatt, de nem szabad mereven ragaszkodni hozzá. 35 2004. április 27 – 10 előadás 36 2004. május 4 – 11 előadás 37 2004. május 11 – 12 előadás - iskolaszerkezet: Európa-szerte nincs egységes modell; ami meghatározó  tradíciók  oktatáspolitikai megfontolások - 1945: a nyolcosztályos általános iskola létrehozása (politikai döntés: mindenkinek egységes műveltség); emellett megszüntetik a nyolc évfolyamos gimnáziumot (a középiskola időtartamát négy évre redukálták) - alapvető

probléma: a felső tagozatban nagyon nagy különbség van a gyerekek közt, amelyet a biológiai érés nagymértékben növel, az iskola pedig nem tudja kezelni; ok: a tanítás mindig az átlagot célozta - a ’80-as évek második fele: meg kell bontani az addigi iskolaszerkezetet; 1989: létrehozzák az első nyolcosztályos gimnáziumot, ami ezután gyorsan szaporodik, majd egy időben a hatosztályos is megjelenik – létrejöttük mögött: szakmai indokokkal alátámasztott pedagógiai és szülői szándék (nem politikai) - a nyolcosztályos gimnázium már tízéves kortól olyan pályára állítja a gyerekeket, amely az értelmiségi létet készíti elő (pl. van latinoktatás, bár nem egyházi intézményről van szó); tehetséggondozásra szerveződnek - ami probléma: ezek az iskolák egy időben divatból jöttek létre, és e folyamatot a demográfia is meggyorsította (az egyre kevesebb gyerek miatt az iskolák „gyerekvadászatra” kényszerülnek, és erre

megfelelő terep a nyolcosztályos gimnázium), pedig ezeknek az iskoláknak számon kérhető többletet kellene adniuk - a szakközépiskolákat nem érintette a változás (négy év)  ami különbség: az 5. (technikusi) évben ad szakmát (ritkábban: 6 évben)  a 4. év csak érettségit ad - egyre jellemzőbb tendencia: a 12 év 13-ra nő; pl. Waldorf-iskolák, szakközépiskolák, két tannyelvű középiskolák, ahol 0 évet iktatnak be; tavalyi módosítás: normális gimnáziumokban egyes osztályokban 0 évfolyam (számítástechnika, nyelvtanulás) - az iskolák belső működése  alapelv: demokratikus (a legfontosabb döntéseket testületileg hozzák; az igazgató már nem egyszemélyes felelős és döntéshozó)  de biztosan továbbél: autokrata igazgató, aki azt képzeli, hogy „élet és halál ura” (1985-ig így volt)  a pedagógusok egyre több helyen fölnőnek a szerepükhöz (fontos fórum az értekezlet)  fontos testületi jogok,

amelyeket a nevelőtestületi tagoknak ismerniük, gyakorolniuk kell  az iskola pedagógiai programjának elfogadása (ez komoly szakmai dokumentum)  a pedagógiai program részeként: helyi tanterv (a NAT a műveltségi területeit milyen tárgyakban tanítja, évfolyamonként hány órában)  a működés legalapvetőbb szabálya: szervezeti és működési szabályzat (pl. saját ünnepek)  éves munkaterv elfogadása (határidőhöz kötve, felelősöket megnevezve)  éves beszámolók, értékelések elfogadása - az egyes tanár jogai (19. §)  a tananyag kiválasztása bizonyos kereteken (helyi tanterv) belül (ha a helyi tanterv teljesen kitölti a tanévet, a tanár ezen joga a minimumra csökken) – illik mindenről szólni, ami tananyag  ezt korlátozhatja a pedagógiai program, ha ad módszertani leírásokat (pl. a piliscsabai Palánta elkötelezte magát a projektmódszer mellett)  2003. évi módosítás: a jog eszközével beavatkozik a tanárok

szabadságába, és így szabja meg a tanítástanulás folyamatát Pl értékelés (az alsó tagozatban csak szövegesen lehet értékelni, nem lehet buktatni)  a tankönyvek megválasztása  értékelés (alanyi jog)  a saját világnézet megvallása, nyilvánvalóvá tétele - a mai oktatáspolitika kérdései  masszív oldalak  tradíció (több, mint ezeréves hagyomány)  kontinentális pedagógiai kultúra  a gyermeket középpontba helyezi  a tanár tekintélyére, irányítására épül  a célok mentén föladatokat tűz ki  a folyamat végén ellenőriz és értékel  nálunk nem porosz iskolarendszer van (ez a katonai iskolákra jellemző)  reform  a gyerek van a középpontban, és hozzá igazítják a mindennapos pedagógiai interakciókat  elméletben a gyerek irányít, nem a pedagógia 38 - -  a pedagógus a társadalom azon része, aki minden probléma ellenére nem vesztették el a hitüket abban, hogy a nevelés

lehetséges  iskolahálózat, amely képes arra, hogy betöltse szerepét (minden gyerek megtalálja azt az iskolatípust, amiben tanulni szeretne)  óvodapedagógia, művészetpedagógia, gyógypedagógia  gyönge oldalak  ide tartoznak a szürke, középszerű tanárok, illetve azok, akik nem tartoznak az előző kategóriába (vagyis: jobb lett volna, ha nem tanárnak mennek)  anyagiak, krónikus pénzhiány; gyökerek: 1948 (a kommunista társadalom évtizedei alatt az értelmiségi réteg megtűrt szükséges lénnyé vált, így a pedagógus is, és a politika tudatosan tartotta alacsonyan a fizetését; a rendszerváltás nagy csalódása: a pedagógusbérek nem tudták behozni a nagy lemaradást)  a rendszerváltás óta az oktatáspolitika négyévente gyökeres fordulatot vesz, így minden második vagy harmadik évben pedagógiai programot és helyi tantervet kell írni (a helyzet nem javult, hanem romlott – a pedagógiai elmélet és gyakorlat nagyon

távol áll egymástól) az oktatáspolitika változásai  minden tervet úgy kell elkészíteni, hogy végzünk egy helyzetfölmérést: mik a gyöngeségek és mik az erősségek (az erősségeket tovább kell erősíteni, és ezekre kell építeni)  a mai oktatáspolitika liberális  gyökerei: a reformpedagógia szélsőséges ágaiban van (ennek jegyében: ne legyen buktatás, illetve az a szándék, hogy hétvégére ne legyen házi föladat)  „ne terheljük túl a gyereket”  az erősségek suta dobása  ugyanakkor: tudásalapú társadalom  iskolarendszer, szakmai autonómia: az abszolút szabadság jegyében új NAT, amiben nincsenek ismeretek pedagógusetika  mindig is létezett  a legfontosabb elvárásokat már megfogalmazták és leírták korábban: Quintilianus, Arisztotelész, Bolyaiak, Apáczai Csere János, Aranyszájú Szent János  más humán területeknek (orvos, újságíró, ügyvéd) már régtől van; ezt a szakma belülről

határozza meg, de nekik van szakmai kamarájuk (a pedagógusoknak nincs)  akihez viszonyul: önmaga, gyerek, szülő, szakma, munka  Kéry Katalin: több dolognak kell benne lennie  a tanári kompetencia standardja  a kompetencia érvényességi területei, határai  az autonómia és felelősség kérdései  a szakmai döntések kritériumai  nehézség, hogy a mai napig (1996) nem történt meg egészen a laikusok kizárása a pedagógusi pályáról  hibák és tévedések, amiket kerülni kell  melyek azok a hibák, amelyek még „beleférnek”  pedagógusok jutalmazásának, elmarasztalásának alapelvei  a profitorientáció kérdése 39 EGYÉB - - - - a pedagógia és a didaktika tárgya, kérdései, helye a tudományok rendszerében  pedagógia  neveléstudomány  konstruktív pedagógia: az egyén önmagára reflektál, önmagát fejleszti  keresztény pedagógia: a keresztény erkölcsökre támaszkodik  Kármán

Mór: az emberi műveltség tényezőinek és ezek kölcsönhatásának tudománya  Fináczy Ernő: azon ismeretek összessége, amelyek a nevelést biztosítják  Eötvös József. a műveltség tényezőit, a nemzeti köztudat elemeit teszi a tudomány tárgyává  a személyiség fejlesztésének tudománya  tudomány  ténytudományok  a világ jelenségeinek a tényeit tárja föl  alapvető eszköze a megfigyelés és indukció  pl. természettudományok, történettudomány  normatív tudomány  a megfigyelt jelenségek értékelésére  módszere a dedukció  pl. etika, esztétika, logika  a pedagógia ágai  általános pedagógia (nevelhető-e az ember?)  nevelésfilozófia (a nevelés okai)  neveléselmélet (a nevelés módszerei)  nevelés történetisége (történeti vizsgálatok)  didaktika  szakmetodika  szakmódszertan  összehasonlító pedagógia a pedagógiai kutatás jellemzői  jellemzők 

emberekkel foglalkozik  nem állandó minőség  csak külsőleg figyelhető meg  nehezen kvantifikálható  az eredményt számtalan tényező befolyásolja  a kutatás folyamata  előkészítő szakasz  probléma kiválasztása  elméleti szakasz  szakirodalom  hipotézis  módszer, eszköz kiválasztása  minta kiválasztása  tényleges szakasz  a kutatás végrehajtása (operatív szakasz)  ismétlés, próba  adatok elemzése, következtetése (elemző, értékelő szakasz)  publikálás az oktatási cél fogalma  a tanulók tudásában és személyiségfejlődésében végbement változások  amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során tanterv  tantervtípusok  szillabus (nagy szabadságot ad a tanárnak)  „adagoló” (’50-es, 60-as évek: teljes behatárolás: „tanterv és utasítás”)

 curriculum  kötelező és nem kötelező tárgyak 40 - -  tantárgyak szerinti felosztás  a törzsanyag kijelölése  core curriculum  keret- vagy magtanterv  nagy vonalakban vázolja föl az irányelveket (=NAT)  tantervkészítés kérdései  Mit tanítsunk?  a tananyag kiválasztása  alapvető kérdés: mi szükséges?  Mikor milyen beosztásban, struktúrában tanítsunk?  tanterv tartalma  cél  idő  tananyag (ismeret + alkalmazás)  fejlesztendő képességek  követelmények (értékelés)  a továbblépés kritériumai Nemzeti alaptanterv (NAT: a központi szabályozás laza)  nem tantárgyakra bontva, hanem műveltségi területekre  anyanyelv  élő idegen nyelv  matematika  ember és társadalom  ember és természet  Földünk és környezetünk  művészetek  informatika  életvitel  testnevelés  oktatáspolitikai szakmai dokumentum  közös követelmények:

kerettanterv  önkép, önismeret  hon- és népismeret  európai azonosságtudat  környezeti nevelés  információs, kommunikációs kultúra  tanulásra való fölkészítés  testi és lelki nevelés  fölkészítés a felnőtt életre  a kerettanterv tartalma  nevelés, oktatás célja  tantárgyak rendszere  egyes tantárgyak témakörei  témakörök tartalma  követelmények (évfolyamonként)  időkeret  egészségfejlesztés, fogyasztásvédelem, környezetvédelem  helyi tanterv (iskolánként)  óraszám  követelmény  tananyag kerettanterv  közös követelmények  önkép, önismeret  hon- és népismeret  európai azonosságtudat  környezeti nevelés  információs, kommunikációs kultúra  tanulásra való felkészítés 41 - - - - -  testi és lelki nevelés  fölkészítés a felnőtt életre  tartalma  nevelés, oktatás célja  tantárgyak rendszere  egyes

tantárgyak témakörei  témakörök tartalma  követelmények (évfolyamonként)  időkeret  egészségfejlesztés, fogyasztásvédelem, környezetvédelem pedagógiai program  minden oktatási intézményben  nevelésfilozófiai elvek, értékek  intézmény pedagógiai céljai  helyi tanterv  rendszere 1.  nevelési program (1.) 2. 3.  helyi tanterv (2.)  nemzeti tanterv (3.) helyi tanterv  iskolánként  óraszám  követelmény  tananyag  azodik az országos igényekhez (politikai, gazdasági adottságok)  igazodik a helyi igényekhez (szülők, önkormányzat, tanulók) tanmenet  az egész tanévre, adott csoportra, osztályra szóló terv  alapja a helyi tanterv  1 tanév/1csoport  sorrendiség a témák között  tanév közben ellenőrizni, korrigálni  elemei  óraszám/témák  kiemelt célok (nevelési, tanulmányi)  legfontosabb kulcsfogalmak  didaktikai feladatok. tematikus terv 

összeállítása szempontjai  a téma tartalmának egésze  tananyag struktúrája  az osztály lehetőségei  stratégia, módszer, eszközök  tanár saját lehetőségei  körülmények  általában 4–8 órát foglal egybe  kérdések  Hányszor, mikor tanítsunk új ismereteket?  Hogyan használjuk fel a meglévő ismereteket?  Mikor milyen szervezési formát alkalmazzunk?  Mikor rendszerezzünk?  Mikor alkalmazzunk?  Milyen föladatokat oldjanak meg a tanulók?  Mikor ellenőrizzünk?  Mikor értékeljünk? fölkészülés a tanítási órára; az óravázlat készítésének szempontjai, tartalmi elemei  didaktikai föladatok  szervezés (eszközök) 42  - - - adminisztráció  óra  hiányzások  egyéb  konkrét, személyre szóló föladatok  eszközök  időbeosztás  programok, szervezési információk  távlati célok  fölkészülés az órára  később is használható a

tanítási-tanulási folyamat szerkezete: a didaktikai funkció értelmezése A tanítás-tanulás ismeretelméleti alapjai.  a didaktika fő kérdése: mit tanítsunk és hogyan, tantervelmélet, hogyan épül fel a tanítás folyamat  tanítás  a tanulás elősegítése  a tudás növelése  a magatartás megváltoztatása  a tanítás struktúrája  empirikus (tapasztalat alapján)  Comenius  példa: bemutatás, szemléltetés, megnevezés  szabály: magyarázat  utánzás: gyakorlás  Herbart  elmélyedés: világosság, képzelettársítás  eszmélkedés: rendszer, módszer  poroszos pedagógia  Locke, Bacon  racionalista (gondolati úton): Descartes, Rousseau, Kant Didaktikai föladatok.  a figyelem fölkeltése  a tanuló informálása a célról  az előismeretek fölidézése  az új ismeret bemutatása  a tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése  fogalomalkotás, következtetések.

absztrakció  rendszerezés és rögzítés  a tanultak alkalmazása (visszacsatolás)  a teljesítmény ellenőrzése (értékelés) a tanítási-tanulási szervezeti keretei  osztály  alapvető szervezeti keret  kezdetben véletlenül összeállított csoport  később struktúra, közösség: „mi-tudat”  nem homogén közösség  föladat: eljutni a differenciáltságig  a mai formájában 1849 óta létezik (az osztályfőnöki szerep is; ennek a föladata lenne: az osztály fölügyelete és az erkölcsi nevelés)  ma már nem kötelező  a koedukáció eszméje az USA-ból indult ki (korábban az eltérő fejlődési ütem miatt)  az oktatási törvény szerint 20 körüli létszámcsoport  osztálybontás  nívócsoport (ez problémát okozhat a gyermeknek) a tanítási-tanulási folyamat formái  tanítási óra  6–18 éves kor között átlag 10 000 tanítási órán vesz részt a gyerek 43 - -  rituálék 

tanítás kezdete, vége  hetesi jelentés  naplóbeírás  szellőztetés, rendcsinálás  hagyományos óra  egyéb  múzeumi óra  könyvtári óra  nyelvi labor  intézménylátogatás  rendhagyó történelemóra  erdei iskola  órarend  Comenius: egyszerre csak egy dologra koncentráljanak  reformpedagógia: epocha (tömbösítés)  kevesebb interferencia  nagyobb ütemben való haladás  tradíciók miatt nem terjedt el.  tanítási órán kívüli foglalkozások  tanulmányi kirándulás  verseny  házi föladat hátrányos helyzetű tanulók  hátrányos helyzetű gyerek  szociális kategória  a hiányokat az iskola pótolja (pl. tankönyv)  szegény gyermek  anyagi gondok  csonka család  nem jelenti azt, hogy gyengébb a tanulásban  az osztályfőnök feladata a szociális szervekhez fordulni  veszélyeztetett gyerek  hátrányok az ő pszichés állapotát veszélyeztetik 

közvetlen környezetében deviancia van (alkohol stb.)  több és jobb bánásmód  sajátos fejlesztést igénylő gyerek  korrepetálás  egyéni bánásmód  jól lehet használni a tanulópárokat  szakkör  fölzárkóztatás: a tanulásban ideiglenesen visszamaradt gyermek számára az aktivizálás jelentősége és pedagógiai lehetőségei  „A legjobb módszer, anyag leggondosabb tálalása is múló erőfeszítés, ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy, személyes érdek enyvezi oda az agyába.” (Németh László)  jellemzői  a tanuló szükségleteinek, érzelmeinek és érdeklődésének figyelembe vétele  problémamegoldás révén történő tudáselsajátítás  alkalmak teremtése a gondolatok tanulói kifejtésének  partneri kapcsolat, együttműködés a nevelési és tanítási folyamatokban.  McGregor vezetéselmélete (XY-elmélet): az emberek alapvetően kétfélék  X  lusta, passzív  vezetést

igényel  önmagától semmit sem csinál  Y  önálló  szabadszellemű  a diákok nem szeretik a páros munkát, mert dolgozni kell 44 - - a tanítás-tanulás szervezési módjai  frontális  korszerűtlen: elvetendő  párhuzamosan halad mindenki (ugyanaz a föladat, ugyanannyi idő alatt)  nincs visszajelzés  kedvez a pótcselekvésnek  egyéni munka  önálló feladatmegoldás  célja  új ismeret szerzése  korábban tanultak alkalmazása, rögzítése, rendszerezése, értékelése  fajtái  egyedül végzett munka  rétegmunka  teljesen egyénre szabott munka  részben egyénre szabott munka  individualizált munka  párban folyó tanulás (két tanuló együttműködése)  páros munka: azonos szinten lévő tanulók közös tanulmányi föladat  tanulópár: különböző szinten lévő tanulók, hogy a magasabb szinten lévő segítsen társának a tanulásban  csoportmunka  3–6 fő

végzi el a föladatot  a tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok  bizonyos kommunikatív és kooperációs készségeket kíván  hatása pozitív (figyelem, hallgatás, vitakészség, munkamegosztás, időbeosztás, konfliktuskezelés stb. = korrektív szociális élmény”) a motiválás jelentősége és pedagógiai lehetőségei  lat moveō2 ’mozgat’  motívum, nem ösztön: mindig kívülről jönnek a személyiségbe: tudat akarat, elhatározás  azon különböző eredetű indítékok együttese, amelyek a tanulót a tanulásra rávezetik, tanulási elhatározását, kedvét felkeltik, és éberen tartják  affektív dimenzió: szülőkkel és társakkal való érzelmi kapcsolat  kognitív dimenzió: valóság önálló megismerésének késztetése  effektív dimenzió: tanulásra ösztönző hatás  motiválási eszközök  affektív dimenzióban  a légkör megteremtése (esztétikai szempontból

is)  játékosság, humor  maga a tanulás  kíváncsiság kielégítése, felkeltése  Atkinson  sikerorientált személyek: siker motiválja  kudarc elkerülésére orientáltak: alapvetően passzivitásra kényszeríti a diákot  kirándulások, vetélkedők  lehetőségek  tantárgy áttekintése (mire tesz képessé)  részcélok megjelölése  mi milyen osztályzatot ér  teljesítménymotiváció  játék  verseny  vetítések  kirándulások, látogatások, utazások  a tárgy híres művelőinek bemutatása (példa)  az iskola biztató pszichés légköre  szeretetteljes tanár-diák kapcsolat  szülők iskolához való jó viszonya  teremtő képzelet 45 - -  indirekt választások  jutalmazás, büntetés  hatékony dicséret  fűszer-elv: éppen annyi, amennyi kell  csak ellenőrzött teljesítményért  valóban őt illeti-e meg  ne dicsérj átlagost  vajon mást nem tették volna

meg  tarts mértéket, mindig legyen további fokozat  ne mindig ugyanazokat  ne sematikusan  a tanuló személyisége  a gyöngébb, kevésbé kiemelkedő teljesítményét is dicsérni kell  hatásos figyelmeztetés  inkább kivétel, mert kellemetlen  nem a vezető hibája-e  ne kifogásolj apróságokat  ne a személyt, a hibát  ingerülten ne kritizálj  ne légy sablonos  röviden, pontosan  abból indulj ki, hogy a dolgozót jó szándék vezérelte  ne légy túl kemény az antipatikusokkal a tanítás-tanulás stratégiáinak értelmezése és bemutatása Célközpontú megközelítés: Mit akarunk elérni?  az információ tanításának a célja; módszer: előadás, magyarázat, szemléltetés  fogalomtanítás  direkt  indirekt  módszer: fölfedezéses tanulás  készségtanítás  direkt: kerékpározás, ének  módszer: magyarázat, bemutatás, gyakorlás (sorrendben!)  szociális és tanulási

készség  koordináció  szervezés  egymáshoz való alkalmazkodás  viselkedési problémák  a gondolkodás fejlesztése (projektmódszer, vita, demonstráció) Szabályozási megközelítés: Milyen formában?  szervezési mód  nyílt oktatás: aktívan vesznek részt az órán  zárt oktatás: nincs aktivizálás  programozott oktatás  programcsomagok  tankönyv, füzet, Internet   csoportszervezés osztályon belül  megfelelő stratégia és módszer  optimális stratégia  személyre szóló föladatok  tanuló teljesítményét optimalizálja a tanítás-tanulás módszereinek értelmezése, a módszerek bemutatása  előadás  nagyobb témakört átölelő, hosszabb téma  bevezetés – kifejtés – következtetés – összefüggés  alapos fölkészültség  jó humor  dia-, írásvetítő 46     színesen beszélni  a figyelmet fönntartani magyarázat (a tételek és fogalmak

megértését szolgálja)  értelmező  leíró  ok-föltáró  elbeszélő (valamilyen esemény, folyamat, tárgy érzékletes bemutatása) tanulói kiselőadás  a tanuló önállóan tartja, tanári egyeztetés alapján  önálló munkára szoktat  önismeret  szerepeltetés  megfigyelés  kutatómunka megbeszélés  beszélgetés, dialógus  a tanár és a diák közös munkája  kérdések  reakciók  -  a kínai tartományi iskolákban jellemző  morális oldala  a vitatkozók az általuk igaznak tartott témáról érvelnek  azonos műveltségi szint  szemléltetés  demonstráció, illusztráció  a képszerű gondolkodást fejleszti  munkáltató módszer (eszközökkel való szemléltetés)  projektmódszer (valamilyen fogalom, tárgy, jelenség köré más tantárgyakból való ismeretek hozzákapcsolása)  tanulási szerződés („te jobb képességű vagy, tőled többet követelek”) 

kooperatív tanulás  csoportban  tanulópárokban végzik a feladatot,  szimuláció  szerepeltetés  tanulmányi kirándulás  házi föladat  a reflektív gondolkodás fejlesztése  portfolió módszer (bemutató; pl. rajzolni a tavaszról, nyáron kiállítás)  munka (olvasónapló)  értékelő taneszközök: fejlődésük, csoportosításuk, pedagógiai szerepük  információhordozó oktatási médium  a tanítás-tanulás folyamatában használható  az oktatás céljainak elérését segítő tárgy  történetük  ókor: stylus, abakusz  középkor: kézzel másolt könyv (101-es évek pécsi káptalani tankönyv)  könyvnyomtatás  XVI–XVII. századi találmányok  laterna magica: a vetítőgép őse  fénykép, film, dia és ezek megjelenítői  informatika  nemzedékek  első nemzedék  bemutatásuk nem igényel semmilyen segédeszközt, gépet, berendezést  képek, térképek, makettek 47 -

-  előállítása, sokszorosítása gépekkel  könyvek, nyomdai termékek  második nemzedék  a vetítés-, hang- és híradástechnika fejlődésének eredményei  audiovizuális eszközök és információhordozóik  harmadik nemzedék  a tanulás irányítását is képesek ellátni  oktatógépek, programozott gépek, nyelvi labor, oktatócsomag  negyedik nemzedék (Vári Péter)  dokumentumszerűség  manipulálhatóság  sokszorosíthatóság számos feladatot át tud venni a tanártól, akinek az a feladata, hogy optimálisan beépítse a tanítási-tanulási folyamatba. Nem a tanár helyettesítése!!! a pedagógiai ellenőrzés szerepe a tanítás-tanulás folyamatában; az ellenőrzés módszerei  személyes felelősségvállalás  nemcsak hibakeresés  tervezett működést tükrözi  nélküle a pedagógusi munka hatástalan  a számonkérés fogalmat ki kell irtani, idejét múlt szóhasználat  ellenőrzés 

objektív ténymegállapítás  információszerzés  az ellenőrzés célja  a tanítás sikerességének visszajelzése  minősítés, értékelés bizonyos fajtája  döntés a további lépésekről  rangsorok felállítása a gyerekek között.  formája  szóbeli  frontálisan: vizsgákon  csoportosan: kikérdezéssel  írásbeli (pl. érettségi)  diagnosztikus (pl. az osztályban: a tudás megállapítására)  minősítő (lezáró ellenőrzés) pedagógiai mérés, tesztfajták  mérés: pedagógiai ellenőrzés sajátos fajtája, számadatokat rendelünk a pedagógiai egységekhez  pontos mérőeszköz fontos: bemér, ellenőrzött tesztek  fajtái  szóbeli / írásbeli  egyszeri / folyamatos  egyéni / csoportos  diagnosztikus / minősítő  területei  kognitív  affektív  pszichomotoros  erkölcsi  a teszt összeállítása  mit akarunk mérni (Bloom-féle taxonómiák)  tipikus

csapatmunka  alkalmazás előtt be kell mérni  a teszt kritériumai  objektivitás (az értékelés független a mérő személytől)  validalitás (érvényesség: valóban azt mérjük, amit mérni akarunk)  reliabilitás (megbízhatóság: ismétlés esetén is ugyanaz az eredmény)  a mérések veszélyei: függetlennek kell lennie a szubjektív elemektől  a mérőeszközök eredete: Alfred Binet, Éltes Mátyás  IQ-tesztek: 100 fölött megfelelő az eredmény 48   - - - - fontos az értő olvasás rendszeres tesztelése a tudás mellett a következőket is kell mérni  ítélőképesség  problémamegoldás  kreativitás  fajtái  zárt (feleletválasztós: 3–5 válasz megadva)  nyitott (önálló választ megkívánó)  esszé  reprodukció  összehasonlítás  okok – következmények feltárása  elemzés (Sorolja fel, Indokolja)  kölcsönös kapcsolatok kimutatása  ismeretek alkalmazása új

helyzetekben  vázlat készítése  új eljárási módok kigondolása  új kérdések megfogalmazása  döntés alternatívák közül a pedagógiai értékelés jelentősége és módjai  az értékelés magában hordja a minősítő funkciót, mennyire rendelkezik a tanuló tudásanyaggal  a mérési eredmények értelmezése és ítéletalkotás arról, hogy ezek mennyiben felelnek meg a kitűzött céloknak  funkciói  visszacsatolás a tanulónak  visszajelzés a közösségnek (erősíti a közösség nevelését)  információ a tanítói munka eredményességéről  információ a szülőknek  információ a külvilágnak az eltérő képességű gyerekek tanításának-tanulásának néhány pedagógiai kérdése Integrált nevelés, oktatás (nem különítjük el a sajátos nevelést igénylő gyermekeket); típusok:  érzékszervi fogyatékosság  mozgáskorlátozott  látás  hallás  szellemi fogyatékosság  súlyos:

gyógypedagógia  enyhe: rendes iskola/kisegítő  ami nem az: dislexia, disgraphia, discalculia a tanórán kívüli foglalkozások szerepe a pedagógiai folyamatban, módszertani kérdéseik (szakkör, önképzőkör, osztálykirándulás, fölzárkóztatás)  szakkör  sajátos érdeklődés  önképző kör  a tanár nem dolgozik, csak irányít  a diákok munkájára épül  sajátos fejlesztést igénylő  korrepetálás  egyéni bánásmód  jól lehet használni a tanulópárokat  szakkör  fölzárkóztatás (a tanulásban ideiglenesen visszamaradt gyermek részére) a tehetség; a tehetséggondozás lehetséges alternatívái a közoktatásban  A tehetség 5%; a jól tanuló gyerek nem föltétlenül tehetséges. Hogyan ismerjük fel a tehetségest?  teljesítményében átlag fölötti eredményt tud mutatni  milyen inspirációi, ötletei vannak (kreativitás)  hogyan viszonyul a nem kötelező föladatokhoz  szorgalom

49  - - lehetőségek  szelekció: a tehetségesek elkülönítése  dúsítás: több föladat, magasabb követelmény  gyorsítás: gyorsabban végeztetni el a tananyagot (4 évet 2 év alatt) a magyar iskolarendszer szerkezeti és fönntartói jellemzői; egy kiválasztott külföldi iskolarendszer egyszerű bemutatása  az iskolákat az önkormányzat tartja fönn  alapító okirat  működés biztosítása  közoktatási politika  törvények az alkotmánnyal megegyezők  „adatvédelmi törvény”: csak a diák írásos beleegyezésével közölhet dolgokat a tanár  kormányrendelet  miniszteri rendelet  iskola fönntartója  a mai oktatáspolitika liberális kézben  az 1993-as Közoktatási Törvény  utolsó módosítás: 2003 nyara  132§  az oktatási rendszer szereplői: óvódások, tanulók, pedagógusok, szülők jogai, kötelezettségei  közoktatásban alkalmazottak  a közoktatás rendszerének

leírása: óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai, kollégium, pedagógiai szakszolgáltató  a rendszer irányítása  a közoktatási rendszer működtetése állami föladat  80%-a központi költségvetés  20%-a önkormányzati  tankötelezettség  „rendszer”  alapfokú oktatás – általános iskola  középfokú oktatás  gimnázium  szakiskola  felsőoktatás (egyetem; bolognai módszer 3+2 év) az érettségi vizsga múltja, jelene, jövője  története  1851, rendelet: 1. érettségi  ez a föltétel, hogy valaki a középosztályba léphessen (állás, tekintély)  az értelmiségivé válás föltétele  csak férfiak  ünnepélyesség = beavatás  nincs pénzed, de van érettségid, a felső 10 000 között vagy  1960/70-es évek: több középiskola van, egyre több az érettségizett (Magyarország: 75% évente)  1970-es évek: eltörlik a

történelem érettségit, ill. nincs osztályzás, csak megfelelt – nem felelt meg (két év múlva visszaállítják az eredeti rendszert)  1952: első fölvételi vizsga (ez 2005-től megszűnik)  akkreditált tárgyak: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv, szabadon választható  a vizsgák funkciói  diagnózis  beavatás  a végzettség igazolása  minősítés  szelekció  pályaorientáció  tartalmi szabályozás  hatékonyságfejlesztés  1995: kétszintű érettségi gondolata  középszintű: munkavállalás  emelt szintű: felsőoktatás 50  nem a felkészítő tanár javít: vizsgaközpont  a szóbeli az iskolán kívül  nem kötelező az emelt szintű  az érettségi fajtái  előrehozott érettségi  kiegészítő  szint emelő  ismétlő  értékelés  pontozás  százalék  osztályzat  az írásbeli kétszeres súllyal  nyelvből az érettségi önmagában

nyelvvizsgaértékű  generálisan megszűnnének a felvételik  liberális érettségi  alapműveltségi vizsga: a szakmát tanulók csak ezzel a vizsgával kaphatnak bizonyítványt - az iskolák szakmai autonómiája a magyar oktatási rendszerben - az iskolák működésének jellemzői a magyar oktatási rendszerben - a tanár egyéni és testületi jogai és kötelességei a magyarországi iskolákban - pedagógusetika - a magyar pedagógiai valóság jellemzése (önálló kifejtés) - a magyar pedagógiai valóság perspektívái (önálló kifejtés) - oktatáselméleti irányzatok bemutatása - az oktatás tartalmának értelmezése és kategóriarendszerei, a tartalom forrásai - egy vagy két, a tanár által megnevezett tanítási-tanulási módszer bemutatása - egy vagy két, a tanár által megnevezett taneszköz és alkalmazásának bemutatása - a tankönyv mint taneszköz; a tankönyvelmélet alapjai - az oktatási rendszer szabályozásának bemutatása; a

közoktatásról szóló törvény egyszerű bemutatása - a Magyar Köztársaság oktatáspolitikájának kiemelt kérdései nevelés - a személyiség fejlődésének az egyén, illetve a közösség tevékenységrendszere révén való céltudatos és tervszerű irányítása (szervezett tevékenység) - nem a társadalom személytelen funkciója, hanem konkrét emberi tevékenység - a nevelő (szülő, pedagógus, felnőtt) alakítólag hat a neveltre - kettős arculat  konzerváló (az átörökítés révén megőrzi az emberiség által addig fölhalmozott tapasztalati anyagot)  progresszív (úgy adja át a tapasztalatot, hogy közben fölkészít a későbbi önálló tanulásra, az ismeretek önálló alkalmazására) - permanens (az ember egész életét átfogja) - koronként és társadalmanként változik a célja, tartalma, intézményrendszere, módszere - komplex folyamat: biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek

érvényesülnek benne - a nevelés szükségessége  a nevelés a társadalom alapvető funkciója, ezért szükséges  a fölhalmozott tapasztalati anyag átadása a társadalom fejlődésének a föltétele  szükséges, hogy az egyént születésétől céltudatos és tervszerű hatások érjék - Lehetséges-e nevelni?  A nevelés föltétele: az ember legyen alakítható, nevelhető.  Minden nevelési szándékú tevékenység eleve föltételezi a nevelhetőség tényét.  Történelmi tapasztalat: a nevelteket föl kell készíteni az élet követelményeire.  Néha azonban fölmerül a kétely a nevelhetőség lehetőségével és szükségességével kapcsolatban.  A szemlélet általában optimista, de a XIX. század második felében megrendül a nevelés erejébe vetett bizalom (ekkor Schopenhauer pesszimista filozófiája népszerű); okok.  a polgári társadalom megoldatlan problémái  filozófiai pesszimizmus  biológiai kutatások 

Schopenhauer véleménye  az emberi jellem velünk születik  a nevelésnek nincs jellemformáló hatása  az ember nevelhetősége nem csak optimista hipotézis, hanem pedagógiai realitás 51 NÉVMUTATÓ A Jeromos (Szent). 16 Apáczai Csere János . 39 Arisztotelész. 39 Atkinson. 45 K Kant, Immanuel . 20, 43 Karlovitz János . 3 Kármán Mór. 16, 40 Kiss Árpád . 3, 18 Komenczi Bertalan . 3 Kotschy Beáta . 2 Kozéki Béla . 3, 27 Kron, Friedrich W. 3 Kugemann, Walter F. 3 Kurtán Zsuzsa . 3 Á Ágoston (Szent) . 16 B Bábosik István. 2, 7, 16 Bacon, Francis . 43 Ballér Endre . 2 Balogh László . 2 Báthory Zoltán . 2, 16, 18 Binet, Alfred . 31, 48 Bloom, Benjamin . 4, 19, 30, 48 Brezsnyánszky László. 3 Brubacher. 2 L Levin, Kurt. 18 Locke, John. 20, 43 M M. Nádasi Mária 2, 3, 7 Mátrai Zsuzsa. 3 McGregor. 44 Mönks . 29 C Comenius .2, 13, 16, 20, 21, 24, 43, 44 Csanád Béla . 7, 16 Csapó Benő . 2 N D Nagy László . 18 Nagy Sándor . 2, 7, 8,

16, 18, 21 Németh László . 27 Neuwirth Gábor . 3 Descartes, René. 20, 27, 43 Dewey . 22 E O Eötvös József . 16, 40 Orosz Sándor . 3 É P Éltes Mátyás. 31, 48 Pázmány Péter. 16 Prohászka Lajos . 3, 16, 18 F Q Falus Iván. 2 Fináczy Ernő . 2, 14, 16, 40 Quintilianus. 39 G R Gabnai Katalin . 2 Gárdonyi Géza . 17 Golnhofer Erzsébet . 2 Gutenberg János. 25 Renzulli. 29 Réthy Endréné. 3 Rousseau, Jean-Jacques . 20, 43 H S Heltai Gáspár . 25 Herbart . 20, 21, 43 Hess András . 25 Hoffmann Rózsa . 2 Holt, John. 2 Schopenhauer, Arthur . 51 Sík Sándor. 16 Skinner. 24, 31 Szokolszky Ágnes. 2 T I Trosits András. 2 Imre Sándor . 18 V J Vári Péter . 2, 48 Veszprémi László . 3 János (Aranyszájú Szent) . 16, 39 52 TARTALOMJEGYZÉK SZAKIRODALOM .2 Jegyzetek . 2 Kötelező irodalom . 2 Ajánlott irodalom . 2 DIDAKTIKAI ALAPFOGALMAK.4 AZ ELŐADÁSOK ANYAGA .13 2004. február 10 – 1 előadás 13 Iskola Magyarországon .13

Közoktatási háttér .14 2004. február 17 – 2 előadás 16 2004. március 2 – 3 előadás 18 Mit tanítsunk?.18 A tanítás-tanulási folyamat célja .19 A tanítási-tanulási folyamat belső szerkezete.20 2004. március 9 – 4 előadás 21 Didaktikai funkciók .21 Tanítási-tanulási stratégiák .21 Tanítási-tanulási módszerek .22 2004. március 16 – 5 előadás 24 Tanítás-tanulás.24 A tanítás szervezeti keretei .26 A tanítás szervezeti formái .26 2004. március 23 – 6 előadás 27 Aktivizálás, motiválás .27 Differenciálás .27 Differenciálás. 28 Frontális munka . 28 Az egyéni munka . 28 A párban folyó tanulás. 29 A csoportmunka. 29 2004. március 30 – 7 előadás 30 Ellenőrzés, értékelés, mérés.30 Értékelés .31 2004. április 13 – 8 előadás 32 2004. április 20 – 9 előadás 33 2004. április 27 – 10 előadás 36 2004. május 4 – 11 előadás 37 2004. május 11 – 12 előadás 38 EGYÉB .40 NÉVMUTATÓ .52

TARTALOMJEGYZÉK .53