Legal knowledge | Criminal law » Büntető eljárásjog szigorlati C tételek

1 III. Különös részi kérdések (C Tételek) C/1. Tétel Becsületsértés 138.§(1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. Jogi tárgy: a becsület, amely az ember társadalmi megbecsülését és emberi méltóságának tiszteletben tartását foglalja magában. A társadalmi megbecsülés az emberről a környezetében, az egyéni tulajdonságai, magatartása, képességei alapján kialakult értékítéletet jelenti. Az emberi méltóság pedig a mindenkivel szemben elvárható igényt fejezi ki arra, hogy az embert a társadalomban kialakult kultúrált érintkezési formák megfelelő, de legalább annak minimális színvonalát elérő bánásmódban részesítsék. Becsületsértés sértettje bárki lehet az életkorától, egészségi

állapotától, vagy egyéb körülményeitől függetlenül. Becsületsértés csak akkor valósul meg, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy egyéb ilyen cselekmény más ellen irányul. A becsületsértés szabálysértése kétféle magatartással valósulhat meg: a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával, vagy egyéb ilyen cselekmény elkövetésével. A becsület csorbítására alkalmas bármilyen mással szemben alkalmazott kifejezés, amely az emberi méltóságot sérti. A kifejezés használata rendszerint szóbeli formában történik, s a kifejezés tartalma lebecsülést, megszégyenítést, lealacsonyító értékítéletet fejez ki. A becsület csorbítására alkalmas cselekmény bármilyen mozdulat, amely nem érinti meg a sértett testét vagy ruházatát, s amellyel az elkövető kifejezésre juttatja megvetését, lealacsonyító értékítéletét a sértettel szemben. Azt a kérdést, hogy adott esetben az elhangzott

kifejezés vagy az egyéb cselekmény alkalmas-e a becsület csorbítására, a jogalkalmazónak kell az objektív társadalmi értékítéletnek megfelelően az ügy körülményeinek figyelembevételével mérlegeléssel eldönteni. A szabálysértési hatóságnak az elhangzott kifejezések és az egyéb cselekmények értékelésénél figyelembe kell venni a helyi szokásokat, az adott helyzetet és mindenekelőtt a sértett és az elkövető közötti személyes viszonyt. Általában becsületsértőnek kell tekinteni az olyan szóbeli vagy cselekvésbeli megnyilatkozást, amely az esetleg azt észlelő kívülálló személyek megítélése alapján a sértett becsületéről, jellemző tulajdonságairól, személyiségéről negatív értékítéletet fejez ki. A becsületsértés nem célzatos cselekmény. A szabálysértés megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető a sértett megszégyenítésének, megsértésének céljából használjon a sértettel szemben a

becsületét sértő szavakat. A cselekmény azonban jellemzően szándékosan követik el. A becsület csorbítására alkalmas, a becsületsértéshez hasonló cselekmények súlyosabb eseteit a törvény bűncselekményként rendeli büntetni. 2 a) A becsületsértés csak élő személy sérelmére követhető el. Aki a halott sérelmére olyan cselekményt követ el, amely élő személy ellen elkövetve becsületsértésnek minősülne, a halottat vagy emlékét meggyalázza, s ezzel a kegyeletsértés vétségét követi el. b) A becsületsértés a Btk. szerint vétség, ha azt mással szemben  sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,  nagy nyilvánosság előtt vagy  tettlegesen követik el c) Nem becsületsértés, hanem a Btk. szerint rágalmazás vétségét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel vagy

ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. C/2. Tétel Magánlaksértés 139.§(1)Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2).Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. Jogi tárgya: a magánlakás, egyéb helyiség, s az ahhoz tartozó bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek. Az elkövetési tárgy: másnak a lakása, egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely. Lakásnak tekintendő az olyan zárt hely, amely rendeltetésénél fogva emberek tartózkodására és szálláshelyéül is szolgál. A lakás rendszerint ingatlanhoz tartozó

felépítmény. Lakásnak tekintendő az olyan helyiség is, amely rendeltetésénél fogva ideiglenes szálláshelyül szolgál. A védett érdek szempontjából másnak a lakása az olyan lakás is, amelyben a jogosult nem tartózkodik állandóan, de lakás céljából jogszerűen a rendelkezése alatt áll. Az egyéb helyiség olyan zárt épületrész, amely ideiglenes emberi tartózkodásra szolgál valamilyen gazdasági, kulturális vagy egyéb tevékenység céljából. A bekerített hely akkor tárgya szabálysértésnek, ha másnak a lakásához, vagy egyé helyiségéhez tartozik. Másnak a lakása az, amellyel kapcsolatban az elkövetőnek nincs rendelkezési joga. A jogosultság alapulhat szerződésen vagy jogszabályon, egyéb körülményeken. A szabálysértés sértettje az a természetes vagy jogi személy, ill. szervezet, amelynek a lakással egyéb helyiséggel vagy ahhoz tartozó bekerített hellyel való rendelkezési jogát a szabálysértési tényállásban

meghatározott cselekménnyel megsértik. A szabálysértési tényállás háromféle elkövetési magatartást határoz meg: másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre való bemenetel, bennmaradás vagy más akadályozása abban, hogy a lakásba, egyéb helyiségbe vagy ahhoz tartozó helyre bemenjen. A szabálysértés akkor valósul meg, ha a bemenetel, bennmaradás vagy az akadályozás jogellenes. Jogszabály megengedheti bizonyos esetekben a más lakásába vagy egyéb helyiségébe való 3 bemenetelt az azzal rendelkező akarata ellenére is. A hivatali kötelesség teljesítése esetén tehát magánlaksértés nem állapítható meg. A lakásba való bemenetel akkor állapítható meg, ha az elkövető egész testével a lakáson belülre került. A szabálysértési tényállás szerint az Sztv a kísérletet nem rendeli büntetni. A bemenetel történhet az ajtón keresztül belépéssel, vagy az ablakon, kerítésen

átmászással, átlépéssel, bármilyen módon, ami nem jelent erőszakos cselekményt. Amíg a bemenetel aktív, addig a bent maradás passzív magatartással valósul meg. Így a szabálysértés akkor követhető el, ha az elkövető a jogosult felszólítása ellenére az adott helyről nem távozik el. A jogosultnak a lakásába való bejutását akadályozó magatartás olyan cselekmény elkövetését jelenti, amelynek következményeként a lakással rendelkezőnek a lakásba bejutása érdekében előbb valamilyen akadályt kell leküzdenie. A cselekmény csak akkor valósít meg szabálysértést, ha az a lakásban vagy a lakással, helyiséggel rendelkezőnek akarata ellenére történet. A magánlaksértés szabálysértésének egyik elkövetési módja másnak a lakásába megtévesztéssel történő bemenetel. Itt az elkövető valótlan indok előadásával bírja rá a jogosultat arra, hogy a lakásába beengedje (pl. ügynök, szerelő) A bemenetel és a

bennmaradás csak szándékosan követhető el. A jogosult bemenetelének akadályozásánál előfordulhat a gondatlanságból való elkövetés is. A magánlaksértés kettős alakzatú cselekmény. A bűncselekményt a szabálysértéstől elhatároló ismérveket a Btk. tartalmazza A szabálysértés csak magánindítványra büntetendő, mivel a cselekmény a sértett magánérdekeit oly módon sérti meg, amelyre tekintettel a szabálysértés elkövetőjének felelősségre vonását az Sztv. elsősorban a sértett elhatározásától teszi függővé. C/3. Tétel Tiltott kéjelgés és a prostitúcióval kapcsolatos szabálysértések 143.§ (1) Aki külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2). Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig

terjedő pénzbírsággal sújtható, ha a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el, b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű, c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előirt orvosi igazolással. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A törvény nem tiltja az ellenszolgáltatás fejében nyújtott szexuális szolgáltatást, hanem azt a társadalom által elviselhető keretek közé kívánja szorítani. Az önkormányzatokat felhatalmazza arra, hogy rendeleteikben egyrészt további időbeli é s térbeli korlátozásokat rendeljenek el, másrészt a területükön ún. türelmi

zónákat 4 jelöljenek ki. Türelmi zónának tekintendő az önkormányzat azon körzete, amelyen a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatásaira irányuló kezdeményezést elfogadhatja. A szabálysértés jogi tárgya: a közrend, a közegészség és a kiskorúak egészséges nemi és erkölcsi fejlődése. Az elkövetési magatartás az (1) bekezdés szerinti fordulat esetén a törvényben, vagy önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással kapcsolatban meghatározott korlátozások és tilalmak megszegése. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fordulat a 18 éven aluli, de a 14 életévét már betöltött kiskorú sérelmére elkövetett cselekmény, amely a szexuális szolgáltatás felajánlásával, vagy pedig a kiskorú ajánlattételének elfogadásával követhető el. A (2) bekezdés b) pontja a szolgáltatásra való zaklató jellegű felajánlkozást minősíti szabálysértéssé. A (2)

bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés megvalósul, ha a prostituált nem rendelkezik külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolással. A szabálysértés elkövetője a prostituált. Bárki prostituált lehet, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma. 144.§ (1)Aki külön jogszabály szerint maghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2).Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Tilos védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szolgáltatásának felajánlását elfogadni. Védett övezetnek minősül a

közterületnek az a része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat. A szabálysértés jogi tárgya: a közrend és a köznyugalom. A szabálysértés elkövetője az a személy, aki a prostituált szolgáltatását igénybe kívánja venni. Az elkövetési magatartás: a prostituálthoz intézett ajánlattétel, vagy a prostituált felajánlkozásának elfogadása. A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma. 145.§ (1) Aki szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, hirdet vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, ill. más berendezés útján szexuális szolgáltatást felajánlani, azt hirdetni

vagy ilyen cselekményekben közreműködni. A szabálysértés jogi tárgya: a közerkölcs, elsősorban a kiskorúak egészséges, zavarmentes erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési tárgy: mindaz az írott, nyomtatványban megjelenő kiadvány, újság, folyóirat, amelyben a tiltott hirdetés megjelenik, továbbá mindaz a hangot vagy képet sugárzó, továbbító 5 eszköz, amelyen keresztül a szexuális szolgáltatás felkínálása vagy hirdetése az olvasóhoz, a hallgatóhoz vagy nézőhöz eljut. A szabálysértés passzív alanyai: az újságot olvasó, a rádiót hallgató vagy a televíziót, filmet néző személyek. Elkövetési magatartás: a saját szolgáltatásnak, más személy szexuális szolgáltatásának bármilyen formában való felkínálása, illetve hirdetése, valamint az ilyen felkínálásban, hirdetésben való közreműködés. A szabálysértés elkövetője lehet maga a prostituált, aki a saját szexuális

szolgáltatását hirdeti, a kerítő, aki a prostituált szexuális szolgáltatását kínálja fel, ill. hirdeti és a sajtótevékenységet folytató, egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó személy vagy ilyen szerv dolgozója, aki lehetővé teszi a szexuális szolgáltatás hirdetésének megjelenését. A szabálysértés elkövetését akkor lehet megállapítani, ha a hirdetést tartalmazó időszaki lap, könyv, szórólap stb. hozzáférhetővé, s így tartalma megismerhetővé válik, rádió vagy televízió műsor sugárzása megtörtént. C/4. Tétel Természetvédelmi szabálysértés 147.§(1) Aki a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatóségi hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől , szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen-

beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak, c) a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja, d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A Ttv. hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra. A szabálysértés jogi

tárgya: a természeti környezet, mint az ember életfeltétele létezésének és fejlődésének zavartalansága. Az elkövetési tárgyak: a természeti környezet alkotórészei, élővilága, Ttv.-ben meghatározott elemei, földterületek, talaj, növényzet, állatok, állat- és növényfajok, ezek származékai, mindaz, amire a Ttv. Hatálya kiterjed Az elkövetési magatartásnak sokféle változata van. Az Sztv ezeket három csoportra osztja. 1) A Ttv-ben előirt engedély, szakhatósági hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végzett tevékenységgel vagy a bejelentés elmulasztásával követhető el. 2) Azok a természeti területet veszélyeztető tevékenységek, amelyeknek a jogalkotó a szabálysértési jog eszközével történő üldözését indokoltnak tartja. 6 3) A védett élő szervezetek és ásványok épségét, egyedi növények, állatok életét, élettevékenységét jogellenesen zavaró vagy azokat elpusztító természetkárosító

tevékenység. A szabálysértés elbírálása kizárólag a nemzeti park igazgatóság hatáskörébe tartozik. Csak az vonható felelősségre, akinek a cselekménye megvalósítja valamely szabálysértés törvényi tényállását. Az elkövetési magatartások kapcsolódnak a Btk-ban meghatározott természetkárosítás bűntettéhez, amelyet az elkövetési magatartás, vagy a jogellenes magatartáseredménye, a jelentősebb súlyú természetkárosítás különböztet meg a kisebb kért okozó, elsősorban veszélyeztető jellegű szabálysértéstől. A fokozottan védett élő szervezet egyedének és származékának elpusztítása bűncselekményt, a védett élő szervezet egyedének, származékának elpusztítása pedig szabálysértést valósít meg. A Ttv-ben meghatározott esetekben a természet védelmére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a természetvédelmi hatóság természetvédelmi bírságot szabhat ki. A természetvédelmi bírság nem

mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint egyéb kötelezettség teljesítése alól. C/5. Tétel Veszélyes fenyegetés 151.§ (1) Aki a) mást félelemkeltés céljából olyan bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget, amely a megfenyegetett személy vagy annak hozzátartozója élete, testi épsége vagy egészsége ellen irányul, b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés jogi tárgya: a köznyugalom és a közrend, a személyi biztonság és az emberi méltóság, közvetetten pedig az élet, a testi épség és egészség, valamint a becsület védelméhez való jog. Az állam feladata, hogy megvédje a területén élő személyeket mindenfajta jogtalan

zaklatástól, így többek között a megfélemlítéstől, mások fenyegetéseitől is. A cselekmény passzív alanyai: mindkét fordulat esetén a megfenyegetett személy, és annak hozzátartozója. A szabálysértés csak a természetes személy ellen irányuló fenyegetést valósítja meg. A szabálysértés elkövethető szóban, de írásban, vagy fenyegetés tartalmára utaló tevékenységgel. Szabálysértés azonban csak akkor valósul meg, ha a fenyegetés a megfenyegetett személynek közvetlenül a tudomására jut: a szóbeli fenyegetést hallja és megérti, az írásban közöltet elolvassa, ill. a fenyegető magatartást észleli A szabálysértés első fordulatát a passzív alany élete, testi épsége vagy egészsége ellen irányuló bűncselekmény elkövetésével való fenyegetés valósítja meg. A szabálysértés második fordulatában az Sztv. a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával való fenyegetést minősíti

szabálysértéssé. A 7 törvényi tényállás mindkét fordulatának lényeges eleme, hogy a fenyegetésnek komolynak kell lennie. A fenyegetés akkor veszélyes és komoly, ha a megfenyegetett személyben félelem keltésére objektíve alkalmas. Itt mindig figyelembe kell venni az ügyben szemben állók személyiségét, a köztük lévő viszonyt, a fenyegető és a megfenyegetett személyi, fizikai adottságait, az éppen kialakult helyzetet, a fenyegetést megelőző és azt követő cselekményeket, a fenyegetést kiváltó okot, valamint a fenyegetés komolyságát és a félelem alaposságát befolyásoló egyéb körülményeket. A veszélyes fenyegetés megállapításához eredmény, azaz a félelem tényleges bekövetkezése nem szükséges. A szabálysértés megvalósul, ha a fenyegetés alkalmas arra, hogy a megfenyegetett személyben félelmet keltsen. A szabálysértés célzatos cselekmény: célja a megfenyegetettben félelem keltése. S cselekmény ezért

csak szándékosan, és csak egyenes szándékkal követhető el. Ha a fenyegető a bűncselekmény elkövetését megkezdi, már nem szabálysértés, hanem az élet vagy testi épség elleni bűncselekmény kísérlete valósul meg. C/6. Tétel Tiltott szerencsejáték 154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van. (4) Az t a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy

bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. Tiltott szerencsejátéknak minősül az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, ill. a törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték. A szabálysértés jogi tárgya: A közrend, a közbiztonság, s a szerencsejátékban résztvevő személyek vagyoni biztonsága. Az elkövetési tárgy: a szerencsejátékhoz használt eszköz, továbbá a játék maga. Az elkövetési magatartás két változata: - a játék szervezése és - az abban való részvétel. A szabálysértés csak közterületen vagy nyilvános helyen követhető el. A haszonszerzésre irányuló jogszerzés esetén a pénzbüntetés alkalmazása mellett indokolt az elkövetés tárgyának, eszközének elkobzása is. Ha a szerencsejáték szervezője a játékba a játékos megtévesztésével úgy

avatkozik be, hogy a játékos ne nyerhessen, akkor a cselekménye a csalás elkövetésének megállapítására lehet alkalmas. 8 A Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejátékok törvényességi felügyelete keretében ellenőrzi a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az Sztv rendelkezéseinek megszegése esetén a szerencsejáték szervezőt bírság megfizetésére is kötelezheti. C/7.Tétel Lopás Aki idegendolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. 1)A lopás jogi tárgya: a vagyoni viszonyok fennálló rendje, közelebbről a tulajdonjog és a meglévő birtokállapot. A lopás elkövetési tárgya: az olyan dolog, amely az elkövető számára idegen, más személy birtokában van és értékkel bír. Dolog minden olyan tárgy, amely elvétellel birtokba vehető. Ilyenek elsősorban az ingóságok. A növényt és az állatot a jog a dolog fogalma alá von A lopás szempontjából a

dolognak idegennek kell lennie. Idegen a dolog, ha az nem az elkövetőé. A saját és az uratlan dologra nézve a lopást elkövetni nem lehet. Az uratlan dolgok (pl.az eldobott rossz cipő) nem állnak senkinek a tulajdonában Nem uratlan dolgok a természet kincsei, a vadak, továbbá a folyóvízben és természetes tavakban élő halak. A halott személy ingóságai is lopás tárgyai lehetnek. A lopás elkövetési tárgya csak olyan dolog lehet, amely értékkel bír. A lopás szabálysértésének elkövetési értéke legfeljebb 10.000- forint lehet 2) A lopás elkövetési magatartása: az elvétel. Az elvétel aktív tevékenység, amelynek hatására a dolog feletti birtokviszony megváltozik: a dolog kikerül az eredeti birtokos hatalmából és átkerül az elkövető uralmi körébe. Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény (vétség) valósul meg, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást:  bűnszövetségben  közveszély szinhelyén 

üzletszerűen  dolog elleni erőszakkal  helyiségbe vagy ehhez hasonló bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve  hamis vagy lopott kulcs használatával  lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére  zsebtolvajlás útján  másnak az elhárítása képtelen állapotát kihasználva követik el. A kultúrális javak körébe tartozó tárgyra (múzeális tárgyra) elkövetett lopás a dolog értékétől függetlenül sohasem szabálysértés, hanem bűntett. 9 Lopás miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye , ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/8. Tétel Sikkasztás Aki a rábizott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (Btk317§ (1) bek) A sikkasztás tárgya a tulajdon sérthetetlensége. Elkövetési tárgya: az elkövetőre bízott idegen

dolog. Jellemzője, hogy az elkövető az idegen dolgot – a rábízás folytán – eredetileg jogszerűen birtokolja. A rábízás a dolog tényleges átadását jelenti, anélkül azonban, hogy ez a dolog feletti rendelkezés jogát is magában foglalná. Elkövetési magatartása a jogtalan eltulajdonítás és a sajátjaként rendelkezés. A jogtalan eltulajdonítás a tulajdonost megillető jogok tényleges gyakorlását jelenti. A sikkasztás szándékos cselekmény. A sikkasztás szabálysértését akkor lehet megállapítani,hogy az elsikkasztott dolog (dolgok) értéke a 10.000- forintot nem haladja meg és nem áll fenn vétséggé emelő körülmény. A szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást vétséggé emeli, ha:  bűnszövetségben  közveszély színhelyén vagy  üzletszerűen követték el. A sikkasztás miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/9. Tétel Jogtalan

elsajátítás Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy 8 nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy 8 nap alatt vissza nem adja jogtalan elsajátítást követ el. Jogi tárgya: a vagyoni viszonyok fennálló rendje. Az elkövetési tárgy: a talált, a véletlenül vagy tévedésből az elkövetőhöz került idegen dolog. Elvesztett dolog, amely a jogosított akaratán kívül kikerült a birtokából, és nem tudja hol van. 10 Véletlenül kerül az elkövetőhöz a dolog , ha a birtokos változás az érdekelt személyek akaratán kívül és cselekményétől függetlenül következik be. Tévedésből kerül az elkövetőhöz a dolog, ha akár az elkövető, akár a jogosított magatartása folytán kerül a dolog a birtokába, jóllehet azt valójában egyikük sem akarta. Elkövetési magatartás: az eltulajdonítás vagy az át nem adás.

Az eltulajdonítás a dolog tulajdonosként való rendelkezését jelenti. Az átadási kötelezettséget mulasztja el az elkövető, ha 8 napon belül nem adja át a dolgot a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette. A hatóság a találás helye szerint illetékes polgármesteri hivatal. A jogtalan elsajátítás szándékos cselekmény. E szabálysértés tettese csak az lehet, aki az idegen dolgot találta, vagy az tévedésből avagy véletlenül került hozzá. A jogtalan elsajátítás eredményt nem tartalmazó alaki szabálysértés, amely az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik. Az eltulajdonítással elkövetett szabálysértés kísérlete büntetendő (ha pl. az elkövető a talált idegen dolgot el akarja adni, de ebben megakadályozzák). A jogtalan elsajátítás szabálysértése megállapításának feltétele, hogy az idegen dolog értéke a 10.000- forintot ne haladja meg A Btk. vétséggé emelő körülményt a szabálysértésnél nem tartalmaz

A jogtalan elsajátítás miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/10. Tétel Orgazdaság Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésben közreműködik, orgazdaságot követ el. Jogi tárgya elsődlegesen a tulajdon sérthetetlensége, de az orgazdaság a bűnkapcsolat egyik formája is, amelynek megvalósulása során az elkövető utólag kerül kapcsolatba a vagyon elleni alapcselekmény elkövetőjével. Elkövetési tárgya: az idegen ingó dolog. Az orgazdaság szabálysértésének megállapítása szempontjából közömbös, hogy az alapcselekmény bűncselekmény vagy szabálysértés. Az elkövetési tárgynak idegennek kell lennie. Elkövetési magatartás a megszerzés, az elrejtés és az

elidegenítésben közreműködés. A megszerzés a dolog ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében történő birtokbavételét jelenti, az alapcselekmény elkövetését (befejezését) követően. Az elrejtés a dolog birtoklásának leplezése, mindenekelőtt a tulajdonos és a hatóság elől. Az elidegenítésben közreműködés arra irányul, hogy a dolog a jelenlegi birtokosától más személy rendelkezése alá kerüljön. Az orgazdaság eredményt nem tartalmazó szabálysértés, amelyet értékre követnek el.(10000-forintot meg nem haladó érték) Az orgazdaság célzatos cselekmény. Az elkövető célja a vagyoni haszonszerzés 11 Az orgazdaság szabálysértését akkor lehet megállapítani, ha az elkövetési érték a 10.000- forintot nem haladja meg, és nem áll fenn bűncselekménnyé minősítő körülmény. Bűncselekményt kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett orgazdaságot üzletszerűen követik el. Ha az orgazdaságot a

kulturális javak körébe eső tárgyra követik el, a cselekmény értékre tekintet nélkül bűntettnek minősül. Orgazdaság miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/11. Tétel Csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A csalás jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje. Sértettje a tévedésbe ejtett személy. Elkövetési magatartása: a tévedésbe ejtés, valamint a tévedésben tartás. A csalás eredménye a kár. A kár: a cselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A csalás szándékos és célzatos cselekmény. Az elkövető célzata a jogtalan haszonszerzésre irányul. A csalás tettese bárki lehet. A csalás akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a kár bekövetkezik. A kísérlet a megtévesztő magatartás tanúsításával

kezdődik meg és mindaddig fennáll, amíg a kár be nem következik. A csalás szabálysértésének megállapításához az szükséges, hogy az okozott kár ne haladja meg a 10.000- forintot és ne álljon fenn bűncselekménnyé emelő körülmény. A szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást vétséggé emeli, ha:  bűnszövetségben  közveszély színhelyén vagy  üzletszerűen követik el. Szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/12. Tétel Szándékos rongálás Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Lehet ingóság vagy ingatlan és értékkel kell bírnia. 12 Elkövetési magatartása a megrongálás és a megsemmisítés. A megrongálás a dolog állagának olyan

károsítását jelenti, amelynek következtében annak értéke csökken, azonban a dolog magjavítás után, az eredeti rendeltetésének megfelelően használható. Pl egy autó attól még működőképes, hogy az oldalát megkarcolják, de a rongálás így is megvalósul. A megsemmisítés a vagyonnak olyan mérvű és jellegű megrongálása, amelynek következtében az már nem állítható vissza az eredeti állapotába, korábbi rendeltetésének megfelelően már nem használható.(dolog elégetése, összetörése, feloldása stb) Az elkövetési magatartás tevéssel valósítható meg. Eredménye az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkezett tényleges kár, azaz a dologban bekövetkezett értékcsökkenés. A rongálás szándékos szabálysértés, amelyet egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt el lehet követni. Az idegen vagyontárgy gondatlan megrongálását az Sztv. nem e tényállás keretei között rendeli büntetni. A

rongálás szabálysértését akkor lehet megállapítani, ha az okozott kár nem haladja meg a 10.000- forintot és nem áll fenn bűncselekménnyé emelő körülmény Vétség valósul meg, ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. Bűntettet valósít meg, aki kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket megrongál vagy megsemmisít. Rongálás szabálysértése miatt szabálysértési eljárásnak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Gondatlan rongálás 157.§(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A tényállás

taxatíve felsorolja az elkövetési tárgyakat. Ezek a következők:  Műemlék  Muzeális tárgy  Hivatalos jel  Tömegközlekedési eszköz  Távközlési eszköz  Közúti jelzés  Park és az ahhoz tartozó felszerelés. C/13. Tétel Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Jogi tárgya: a vagyoni viszonyok fennálló rendje. A sértettnek az a joga, hogy vagyonában hátrányt ne szenvedjen. 13 Elkövetési tárgya: az idegen vagyon. A vagyon felöleli az ingó és ingatlan dolgok mellett a különböző vagyoni jogokat is. Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Elkövetési magatartás: a megbízásból folyó kötelesség megszegése, amely tevéssel és mulasztással egyaránt megvalósítható. A vagyonkezelői kötelesség forrása a megbízás. A megbízás alapulhat jogszabályon, belső

rendelkezésen, szerződésen. A megbízásból eredő kötelesség forrása lehet munkajogi, polgári jogi, államigazgatási jogi szabály, szerződés. A hűtlen kezelés eredménye: a vagyonban bekövetkezett hátrány. A vagyoni hátrány a vagyonban beállott értékcsökkenés mellett az elmaradt vagyoni előnyt magába foglalja. A hűtlen kezelés szándékos szabálysértés. E szabálysértés egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A hűtlen kezelés tettese és társtettese csak az lehet, akit az idegen vagyon kezelésével megbíztak. A hűtlen kezelés eredményt tartalmazó szabálysértés, ezért a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik befejezetté. A hűtlen kezelés szabálysértését akkor lehet megállapítani, ha az okozott vagyoni hátrány a 10.000- forintot nem haladja meg A hűtlen kezelés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/14. Tétel Jármű

önkéntes elvétele 157.§ (2) Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A jármű önkényes elvételének jogi tárgya a birtoklás és a használat zavartalansága. A bűncselekményi és szabálysértési alakzat elhatárolása szempontjából alapvető jelentőségű az elkövetési tárgy. Míg a bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen gépi meghajtású jármű, a szabálysértést az idegen nem gépi meghajtású járműre lehet elkövetni. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt. Minden más jármű nem gépi meghajtásúnak tekintendő. A szabálysértés megvalósulása szempontjából közömbös a nem gépi meghajtású jármű felhasználásának köre, így lehet a jármű közúti, vízi, légi vagy vasúti. Közömbös a minősítés szempontjából a nem gépi meghajtású jármű értéke. A járműnek idegennek kell

lennie. A szabálysértés elkövetési magatartása: az elvétel. A jármű önkényes elvétele szándékos és célzatos szabálysértés. A célzat jogtalan használatra - és nem eltulajdonításra - irányul. A használati célzat határolja el e szabálysértést a lopástól, amelyet az eltulajdonítási célzat jellemez. A használati célzatra lehet következtetni, ha az elkövető a járművet a használat után elhagyja, avagy visszaviszi oda, ahonnan elvette, vagy utóbb visszaadja a tulajdonosának. 14 Eltulajdonítási célzatra lehet következtetni, ha az elkövető az idegen járművet elrejti, alkatrészeire szétszedi, átfesti, a járművet eladásra felkínálja stb. az ilyen esetekben lopás megállapításának van helye. A jármű önkényes elvétele esetén a szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. C/15. Tétel Vámszabálysértés 158.§ (1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól

elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru vámértéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, al lehet kobozni. 159.§ (1) Aki csempészeti vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru-elidegenítésben közreműködik, feltéve, hogy az áru vámértéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt

értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. A vámszabálysértések jogi tárgya: az államnak a belső gazdálkodást és a nemzetközi gazdasági folyamatokat szabályozó tevékenysége, a védett érdek: a vámjogszabályok érvényesülése és a költségvetési (vám) bevételek biztosítása. A szabálysértés elkövetési tárgy: a vámáru: a vámterületre (azaz a Magyar Köztársaság államterületére) behozott dolog mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték. A vámszabálysértések két változata: a) elkövetési magatartások a csempészet esetén  vámárunak a vámellenőrzés alóli elvonása  valótlan árunyilatkozat tétele: a csempészetnek ezt a változatát követi el, aki a vámteher, vagy a vámbiztosíték megállapítása, beszedése szempontjából lényeges

körülményekről tesz valótlan nyilatkozatot. b) elkövetési magatartás vámorgazdaság esetén -a vámáru megszerzése, elrejtése, vagy az elidegenítésben való közreműködés. A szabálysértést csak csempészett vámárura lehet elkövetni, ezért a cselekmény elbírálásánál először azt a tényt kell bizonyítani, hogy a megszerzett, elrejtett vámáru csempészett volt. A csempészet és a vámorgazdaság un. kettős alakzatú cselekmények A gondatlanul elkövetett cselekmények értékre tekintet nélkül szabálysértést valósítanak meg. 15 C/16. Tétel Deviza szabálysértés 161.§ (1) Aki a devizáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat a) a Btk.309§-ának (1) bekezdésében írt módon ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, b) más módon, értékre tekintet nélkül szándékosan megszegi, úgyszintén aki ezt megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a b)

pontban írt kötelességszegést gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (4) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, az elkövető az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezhető. (5) A deviza-szabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a cselekményt külföldön követi el. A Dtv. Alkalmazásában  deviza: a külföldi pénznemre szóló követelés  valuta: külföldi pénz.  konvertibilis deviza és valuta: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján feltüntetett pénznem.  vagyoni érték: minden dolog, jog vagy szolgáltatás melynek pénzben kifejezhető értéke van. A devizahatóság : a Magyar Nemzeti Bank. A deviza-szabálysértés jogi tárgya: az állam pénzgazdálkodása, pénzügyi politikájának eredményessége, a nemzetközi pénzforgalom

hatósági ellenőrzésének érvényesülése. Az elkövetési tárgy: a valuta és a deviza. Az elkövetési magatartás: a deviza-szabálysértéseket két csoportra osztja. Az első csoportba tartozó cselekményeket a Btk.utalással, a második csoportba tartozókat a Dtv. Egyéb rendelkezéseire utalással határozza meg A szabálysértést az követi el, aki:  a konvertibilis devizára, valutára vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási kötelezettségének nem tesz eleget.  a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges.  devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti be  külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki  külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír-

vagy hitelműveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Kivételes szabály, hogy a deviza-szabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a szabálysértést külföldön követte el. Csak szándékos elkövetés esetén valósítanak meg szabálysértést. 16 C/17. Tétel Vesztegetés (Btk. 250-255§) A Btk. „vesztegetés” közös megnevezés alatt 5 összefüggő tényállást határoz meg:  hivatalos személy által elkövetett vesztegetés,  hivatalos személy megvesztegetése,  állami szerv (gazdálkodó szervezet, társ-i szervezet, egyesület) dolgozója, ill. tagja által elkövetett vesztegetés,  gazdasági vesztegetés,  sajtóval visszaélve elkövetett vesztegetés. 1.) Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés: Btk. 250§ (1) Az a hivatalos személy, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, ill. az előnyt

kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szab.vesztéssel büntethető A bűncsel. tárgya: a közélet tisztasága, a hivatalos személyek korrupciómentes működéséhez fűződő érdek. Elkövetési magatartás: - előny kérése, - előny elfogadása, - előny ígéretének elfogadása, - előny kérőjével való egyetértés, - előny elfogadójával való egyetértés. Az előny nemcsak vagyoni, hanem más jellegű pozitív hatás is lehet. A vesztegetést kezdeményezheti a hivatalos személy is, de az ügyfél kezdeményezésének elfogadásával is megvalósul a bűncsel. A bűncsel. befejeződik az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával A bűncsel. tettese csak hivatalos személy lehet A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés szándékos bűncsel. A bűncsel. minősített esetei: A bűncsel. súlyosabban büntetendő, ha azt vezető beosztású v fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott

hivatalos személy, avagy más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. A bűncsel. legsúlyosabb minősített esete valósul meg, ha a hivatalos személy az előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi v. hivatali helyzetével egyébként visszaél, ill. ha a cselekményt bűnszövetségben v üzletszerűen követi el 2.) Hivatalos személy megvesztegetése: Btk. 253§ (1) Aki hivatalos személynek vagy reá tekintettel másnak olyan előnyt ad vagy ígér, amely hivatalos személyt a közérdek kárára befolyásolhatja, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő A hivatali vesztegetés az előző pont alatt tárgyalt bűncsel. „tükörképe”, ún aktív oldala. Elkövetési magatartás: előny adása vagy ígérése (hivatalos személynek vagy reá tekintettel másnak). A bűncsel. az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik, nem feltétele, hogy a hivatalos személy az előnyt vagy annak ígéretét

elfogadja. A bűncsel. alanya bárki lehet A hivatali vesztegetés alapesete szándékos, de nem célzatos bűncsel. 17 Ha az ügyfél az előnyt a hivatalos személy kezdeményezésére azért adta vagy ígérte, mert vonakodás esetén jogtalan hátránytól tarthatott, nem büntethető. A hivatalos személy megvesztegetésének minősített esete: A bűncsel. súlyosabban büntetendő, ha a vesztegető az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. A bűncsel. társ-ra veszélyességét –az alapesethez képest- a vesztegető célzata fokozza. A kötelesség miatti fokozott felelősség csak a hivatalos személyt terheli 3.) Állami szerv (gazdálkodó szervezet, társ-i szervezet vagy egyesület) dolgozója, ill. tagja által elkövetett vesztegetés: Btk. 251§ (1) Állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társi- szervezetnek, v egyesületnek

az a dolgozója, ill. tagja, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, ill. az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el és 1 évig terjedő szab.vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi bűntettet követ el, és 3 évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, ill. ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, 1-5 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő Btk. 252§ (1) Állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek társ-i szervezetnek vagy egyesületnek az az önálló intézkedésre jogosult tajga, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, ill. az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő (2) Ha

az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi, 1-5 évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, ill. ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, 28 évig terjedő szabvesztéssel büntetendő A tárgyalt bűncsel. alanya állami szervnek, gazdszervezetnek, társ-i szervezetnek v egyesületnek olyan dolgozója v. tagja lehet, aki nem hivatalos személy Állami szerv: a népképviseleti, az államigazgatási, a bírói és az ügyészi szerv, vmint az állami gazdálkodó szerve és intézmény. (Btk 137§ 2pont) Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyén vállalkozó. (PtkPtk 685§ c) pont) A társ-i szervezet – és ezen belül az egyesület -: olyan önkéntesen létrehozott,

önk-tal rendelkező szervezet, amely alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Btk. 251§ (1) bekezdése nem nyilvánítja bűncselekménnyé, ha az állami szerv, gazd.szervezet, stb dolgozója vagy tagja a működésével kapcsolatban előnyt ad vagy fogad el anélkül, hogy az előnyt kérte volna, vagy az előnyért kötelességét megszegte volna. Ha viszont az elkövető önálló intézkedésre jogosult dolgozó vagy tag, ez a magatartás is büntetendő. A minősített esetek körében szabályozott kötelezettségszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell. (Btk 258/A§) 4.) Gazdasági vesztegetés: Btk. 254§ (1) Aki állami szerv gazdálkodó szervezet, társ-i szervezet vagy egyesület dolgozójának, ill. tagjának vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy 18 kötelességét megszegje, vétséget

követ el, és 1 évig terjedő szab.vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés 2 évig terjedő szab.vesztés, ha az előnyt állami szerv, gazdálkodó szervezet, társ-i szervezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, ill. tagjának adják vagy ígérik. A Btk. a tényállásban korlátozza a gazd-i vesztegetés körét oly módon, hogy csak a kötelességszegésre irányuló célzattal előnyt adó vagy ígérő személy cselekményét rendeli büntetni. Tehát az e célzatot nélkülöző magatartás nem bűncselekmény Súlyosabban büntetendő a gazd-i vesztegetés, ha a bűncsel-t állami szerv, gazd.szervezet stb önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, ill tagjának adják vagy ígérik. 5.) Sajtóval visszaélve elkövetett vesztegetés: Btk. 255§ Aki azért kér vagy fogad el előnyt, hogy a sajtóban vagy egyéb tömegtájékoztatási eszköz útján vmit közzétegyen vagy elhallgasson,

bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő Olyan személy követi el, akinek módjában áll befolyásolni a tömegkommunikációs eszközök útján közzétett információk tartalmát. A kért vagy elfogadott előnynek jogtalannak kell lennie. A bűncsel az előny kérésével v elfogadásával befejezetté válik. A tárgyalt bűncsel-től meg kell különböztetni a Btk. 213§-ában meghatározott sajtórendészeti vétséget, amely nem korrupciós jellegű, hanem a satjórendészeti szabályokat sérti, pl.: sajtótermék engedély nélküli előállításával vagy terjesztésével C/18. Tétel Köz- és magánokirat- hamisítás Az okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények az okiratok valódiságába vetett bizalmat sértik. Ilyenek a közokirat- hamisítás, a magánokirat- hamisítás és az okirattal visszaélés. Az okirat jogilag jelentős tények bizonyítására, valamint jogi hatás kiváltására alkalmas olyan gondolati tartalommal

bíró nyilatkozat, amelyet papíron vagy más tárgyon rögzítenek. A közokirat olyan okirat, amelyet a bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és amely teljesen bizonyítja a benne foglaltak valóságát (személyi igazolvány, útlevél stb.) A közokirat tartalma az ellenkező bizonyításáig valódinak tekintendő = közhitelű. A magánokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezően ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:  a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,  két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa art okiratot előttük írta alá, vagy aláírását saját kezű aláírásának ismerte el,  a kiállító aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíróság vagy

közjegyző hitelesítette,  gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. Közokirat- hamisítás (Btk. 274§): aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, 19 b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt, nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A közokirat hamisítás tárgya: a közrend és a közbizalom, ezen belül a közokiratok valódiságához és közhitelességéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya: a hamis vagy hamisított közokirat. Elkövetési magatartásai: hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása, hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló

közokirat felhasználása, valamint közreműködés abban, hogy közokiratban valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak. Hamis közokiratot készít, aki valódi közokiratot utánoz abból a célból, hogy az valódinak tűnjék. A meghamisítás olyan cselekmény, amelynek hatására a közokirat eredete tartalma megváltozik tény tekintetében, amelyre a közokiratnak egyébként bizonyító ereje van. A felhasználás olyan tevékenység, amellyel az elkövető hamis vagy hamisított, illetőleg a más nevére szóló valódi közokirat bizonyító erejét érvényesíti. Az elkövetési magatartással megvalósuló cselekményt „intellektuális közokirat- hamisításnak” nevezik. Ennek lényege, hogy az elkövető megtévesztve a jóhiszemű hivatalos személyt közreműködik abban, hogy a hivatalos személy valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljon közokiratba. A közokirat- hamisítás az elkövetési magatartások bármelyikének

tanúsításával befejezetté válik. A bűncselekmény alanya bárki lehet, kivéve azt a hivatalos személyt, aki a hatáskörével visszaélve követi el a közokirat- hamisítást. A készítés, a meghamisítás és a felhasználás csak szándékosság esetén büntetendő. Az intellektuális közokirat- hamisítás gondatlanságból elkövetett alakzatát is bünteti a törvény. Hivatalos személy által elkövetett közokirat- hamisítás (Btk. 275§): Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve: a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A bűncselekmény elkövetési magatartása: hamis közokirat készítése, a közokirat tartalmának meghamisítása és lényeges tények hamisan történő közokiratba foglalása. A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet, aki hivatali

hatáskörével visszaélve követi el a cselekményt. A hivatalos személy által elkövetett közokirat- hamisítás csak szándékosság esetén büntetendő. Magánokirat- hamisítás (Btk. 276§): Aki jog vagy kötelezettség létezésének, vagy megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A bűncselekmény tárgya: a közbizalom, valamint az ügyleti forgalom biztonsága. Elkövetési magatartása: a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása. Felhasználásnak minősül az olyan tevékenység, amelynek során az elkövető a hamis, a hamisított vagy a valótlan tartalmú magánokirat létezését és tartalmát más tudomására hozza. A bűncselekmény a felhasználással befejeződik A bűncselekmény alanya bárki lehet. A magánokirat- hamisítás

szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető célzata a joghatás kiváltása