Medical knowledge | Parasitology » Parazitológiai alapfogalmak, a gazdaszervezet szerepe a fertőzésben, protozoonok szerkezete

Datasheet

Year, pagecount:2009, 2 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:78

Uploaded:September 04, 2009

Size:48 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Parazitológiai alapfogalmak (gazdaszervezet szerepe a fertőzésben), protozoonok szerkezete, felosztása, a csoportok jellemzése Parazitológiai alapfogalmak Parazitológia tárgya: parazitákkal foglalkozó tudomány, részei a protozoológia és a helmintológia. Paraziták: azon állati élősködők, amelyek egy másik szervezetben táplálékuk megszerzése érdekében tartózkodnak és a másik szervezetet közvetett vagy közvetlen módon különböző mértékben károsítják. Protozoológia: az állatvilág legalacsonyabb rendű, egysejtű élőlényeivel foglalkozó tudományág. Helmintológia: magasabb rendű állati parazitákkal, többsejtű férgekkel foglalkozó tudományág. Parazitizmus: élősködés, a fajok közti kölcsönhatások egyik formája. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden (gazdaegyedben) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (tehát virulens), esetleg tünetekkel

jellemezhető betegséget is okozhat (tehát patogén is lehet). Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A parazita-gazda kapcsolat tehát hosszas, „intim”, egyedi kapcsolat Szimbiózis: együttélés, mely lehet mindkét, vagy csak az egyik faj számára hasznos. Valódi parazitizmus: a gazdaszervezet mindig károsodik. Gazdaszervezet: amelyben, vagy amelyen az élősködő tartózkodik. Lehet: Közti gazda: az az élettelen vagy élő közeg, szervezet amelyben a parazita bizonyos fejlődési fázisa lezajlik és amely szükséges ahhoz, hogy a parazita patogén legyen. Végső gazda: továbbadni már nem képes, benne letelepszik a parazita és ilyen betokolt állapotban a végső gazda élete végéig fennmarad. Stenoxen paraziták: a legtöbb parazita egyetlen gazdában tud kifejlődni, és más gazdára nem vihető át. Eurixen paraziták: különböző rendbe és osztályba tartozó gazdákon élősködnek. Polyxen (heteroxen) paraziták: a fejlődéshez több

gazdára van szükség. A parazita lehet: Filogenetikus: ha a parazita az egyetlen meghatározott gazdához már hosszabb időn keresztül adaptálódott és ezáltal abban fejlődését véghez tudja vinni. Ökológiai: ha a parazita és gazdája közötti kapcsolat ökológiai tényezők függvénye. Perparazitizmus: ha a parazitát egy időben egy másik parazita is meglepi. A protozoonok szerkezete, felosztása, a csoportok jellemzése: Protozoonok: az állati világ legalacsonyabb rendű egysejtűi eukarióták alakjuk sokféle lehet (gömb, orsó, csavart, stb.) nagyságuk: 2-3 μm – 150 μm a sejt fő tömege a protoplazma, tartalma: víz, sók, fehérjék, szénhidrátok, lipidek, részei: ectoplasma, endoplasma A protoplazmában vagy rajta található sejtszervecskék (organellumok) mindegyike meghatározott működést végez. Lehetnek: alakot meghatározó és szilárdító – bőrke, tengelyfonal (axostil) mozgást és helyváltoztatást meghatározó – állábak,

ostor, csillók, táplálkozási szervecskék A táplálék megszerzésében nagy szerepe van a mozgás szervecskéinek is, lehet: bekebelezéssel egész testfelületen át sejtszáj-anális rész révén Sejtmagjuk elkülönült. Magok száma egy vagy több: azonos alakúak egyforma nagyságúak ugyanazon működést végzik Egyféle magvúak törzsébe tartoznak Magok száma 2: különböző méretűek különböző működésűek a nagyobbik a vegetatív működéseket irányítja a kisebbik a szaporodásban játszik szerepet Kétféle magvúak törzsébe tartoznak Az emberre patogén protozoonok 4 osztályba tartoznak: Rhizopoda törzs  sejttestből és magból állnak állábaik segítségével mozognak és táplálkoznak osztódással szaporodnak Flagelláták:  ostorral rendelkeznek, melynek száma változó, de fajra jellemző az ostor biztosítja a mozgást és a táplálkozást 2 magjuk egyforma értékű osztódással szaporodnak Sporozoák:  ivartalan és

ivaros szaporodás  közöttük vannak a legkisebb protozoonok Ciliata:  rövid csillók borítják, melyek a mozgást szolgálják 2 magjuk nem egyforma értékű fejlett egysejtűek osztódással szaporodnak A protozoonok 2-féle biológiai formája: Trophozoita:  aktív alak, vegetatív alak táplálkozik, mozog, szaporodik Cysta:  kedvezőtlen körülmények között a trophozoitából képződik betokolódott forma, nagy ellenállóképeséggel, lecsökkent életjelenségekkel