Economic subjects | European Union » Az EU szociológiai megközelítésben

Az EU szociológiai megközelítésben 1. Az EU szociális dimenziójának fogalma, tartalma I. Alapok 1. Fogalom  Hazai értelmezés: kifejezetten a szociális kérdésekre irányul pl. elesettek felkarolása, szociális ellátás, esélyegyenlőség stb. Alanyok azok, akik valamilyen okból hátrányos helyzetbe kerültek, kiszorultak a munkaerőpiacról, külön társadalmi gondoskodást igényelnek.  Európai, közösségi értelmezés: szélesebb, átfogóbb, társadalompolitikai dimenzióban vizsgálja a kérdéskört, túlmutat a magyar gyakorlaton. Részét alkotja a foglalkoztatáspolitika, jövedelem-, életszínvonal-politika, oktatás, mobilitás, TB, munkabiztonság, munkajogi dimenziók, munkakörülmények, szabadságjogok, a biztonság, egyenlőség, szociális párbeszéd stb. Európai komponensek (témakörök):  Személyek szabad áramlása:  Alapvetően meghatározó kérdéskör, a négy szabadságelv egyike, erre épül minden az Unióban. EU

intézmények gazdaságfilozófiája a lib. gazdaságfilozófia vált uralkodóvá Vannak uralkodó, megsérthetetlen elemek, ezek: piac + versenyversenyképesség =jólét. Gazdaság  szociális kohézió Megvalósítható-e a gazdasági és szociális biztonság? Hogyan lehet e kettőt összeegyeztetni? Meglegyen a versenyképesség és a szociális biztonság is. A liberális gazdaságfilozófia beengedi az állami beavatkozást – minimális jogok, hogy a szociális biztonság alapjai meglegyenek.  Esélyegyenlőség: nők és férfiak között  Alapvetően, de nem kizárólag. Okai: a nők a munkaerőpiacon, illetve más területeken is lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak (férfiak foglalkoztatási rátája 75%, míg a nőké 5055% az Unióban. Ez rosszabb arány, mint Magyarországon) Fontos a bérezés kérdése is  Munkajog:  A munkavállalók helyzetét befolyásolja a munkajogi szabályozás, ezért nagyon fontos kérdés. 

Szociális biztonsági rendszerek:  Hogyan egyeztethető össze a személyek szabad áramlása a gazdaság, a piac működésével? A szabad munkavállalás, letelepedés, egyenlő esélyek hogyan valósulhatnak meg Európán belül? A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának kérdése.  Európai szociális párbeszéd:  Érdekegyeztetés, kormány – munkavállalók közötti kapcsolat.  Foglalkoztatáspolitika:  A szociális foglalkoztatási kérdések köre (Az Unióban ez egy biztos feladata az ezzel kapcsolatos kérdéskör: foglalkoztatás, szociális ügyek, párbeszéd.)  Hátrányos helyzetű csoportok védelme:  Azok, akik olyan régióban élnek, amelyek területi adottságok miatt hátrányos helyzetűek.  Azok, akik rokkantság, fogyatékosság miatt hátrányos helyzetűek. 2. 3. 1 Közös politika – közösségi politika: Mi a különbség közöttük?  Közös politika: a nemzetállamok hatásköréből Brüsszel

hatáskörébe került döntések. Azaz a döntés az Unió intézményeiben születik. Három terület esetén ez nem kérdőjelezhető meg:  Mezőgazdasági politika (a minőség javítása felé mutat)  Kereskedelem politika (vámunió kérdésköre – 2004.0430-tól Magyarország is a vámunió tagja A vámok 25%-a itt marad, a többi az Uniós kasszába megy)  Közlekedéspolitika.  Közösségi politika: a nemzetállamok hatásköre megmarad, szerepük meghatározó, Brüsszel csak irányokat ad, koordinációs mechanizmusokat működtet. Pl szociálpolitika, külpolitika, belügy, polgárok jogai, bűntető jog, foglalkoztatáspolitika stb. Hatáskörök: Közös és közösségi politika kérdéseit a hatásköri rendszer dönti el – mi az, ami Brüsszeli, és mi az, ami nemzetállami hatáskör.      Kizárólagos hatáskör: Brüsszel dönt ezekben – kereskedelem, - mezőgazdaság, - közlekedés, (versenypolitika). A 15 tagállam

hozzájárulása szükséges = szupranacionalitás Párhuzamos hatáskörök: közbeszerzés, versenypolitika (kizárólagos is egy része), Brüsszel és nemzetállam is dönthet bennük bizonyos esetekben. Pl versenyjog: országhatáron belül – nemzetállami, országhatáron túli – Brüsszeli hatáskör. Koordinált hatáskör: foglalkoztatás, szociális kérdések, tájékoztatás politika stb. Mielőtt döntés születik az adott nemzetállamnak egyeztetési kötelezettsége van Brüsszellel. Brüsszel kijelöli az utat, a módszerek, eszközök, pénzügyi források a nemzetállam szintjén. A szociális kérdések tekintetében a koordináción van a hangsúly. Ellenőrzött hatáskör: pl. állami támogatáspolitika Ez veszélyes hatáskör, a nemzetállam azt csinál amit akar, de utólag ellenőrzi az Unió, hogy megfelel-e a közösségi szabályoknak. Nemzeti hatáskör: semmi fajta beleszólása nincs az Uniónak pl. honvédelem, belügy, állampolgárság stb.

kérdésekben, tehát tisztán nemzeti kérdések 4. Jogkörök és jogforrások az EU-ban: Jogforrások: elsődleges jogforrások Másodlagos jogforrások EU Bíróság esetjog  Elsődleges jogforrás: meghatározó, lényegi, tagállamokat összekötő jogforrások: alapító szerződések (1951: Párizsi Szerződés, 1957: Római Szerződés – a többi szerződés a Római szerződés módosításaként jelenik meg), csatlakozási szerződések: összekötik a tagállamokat. Ami beépül az alapító szerződésbe, az kötelező erejűvé válik (ezért hosszadalmas folyamat az elfogadásuk).  Másodlagos jogforrások: amelyek révén működik a mechanizmus. Legmagasabb szintű jogforrás a RENDELET (valamennyi tagállamra nézve kötelező, nem harmonizálni kell, automatikusan beépül a nemzetállam jogrendszerébe). HATÁROZAT a rendelet alatt helyezkedik el, kötelező, de csak azokra a tagállamokra, amelyeket megnevez. IRÁNYELV: ez is kötelező, de mint

elérendő cél pl foglalkoztatáspolitikai referencia norma – eszközöket, módszereket a tagállamok határozzák meg.  EU Bíróság esetjoga: pl. közvetett diszkrimináció kérdésében, konkrét személyhez kapcsolódik, aki az esetet bejelentette – ha később előfordul hasonló eset, akkor a kiindulót alkalmazzák, hivatkoznak rá. 5. Egyenjogúság:  1958. Római Szerződés: gazdasági unióról beszélt (későbbiekben kiegészült a monetáris unióval)  1993. Maastricht: a gazdasági és szociális unió célját fogalmazta meg A gazdasági kérdések nem lehetnek eredményesek, ha nincs szociális biztonság. 1986 – Egységes Európai Okmány – a Római Szerződés első átfogó módosítása, döntő jelentőségű. 2 2. Az EU szociális dimenziójának fejlődéstörténete: párizsi-római szerződés A közös Európában egyaránt megjelent a gazdasági és szociális dimenzió, ezen belül kezdetben egyértelműen a gazdasági szempontok

a meghatározóak, olyannyira, hogy a szociális kérdések szabályozásával is ezt kívánták szolgálni. A szociális célok fokozatosan kerültek elő, majd egyre erősödött a megvalósítás igénye és eszközrendszere, majd elért egy fordulóponthoz, ahol már a szociálpolitika egyenrangúvá vált a gazdaságpolitikával – körvonalazódott egy gazdasági és szociális Unió. A fejlődéstörténet több jellegzetes szakaszra osztható: 1. szakasz: 1951-1957 EGK megalapító Római Szerződés és annak előzményei 2. szakasz: 1957-1972 EGK működésének kezdeti, a gazdaságpolitika által meghatározott periódusa 3. szakasz: 1972-1986 Párizsi Csúcsot követően erősödik a szociális jelleg, bár hatásfoka nem jelentős 4. szakasz: 1986-1991 itt fogalmazódik meg a szociálpolitika és gazdaságpolitika egyenrangúsága, fontos politikai dokumentumok születnek 5. szakasz: 1992-től a Maastrichti szerződéssel kezdődik napjainkig, a szociális dimenzió

megerősödése, közös szociál- és foglalkoztatáspolitika, szociális párbeszéd kifejlődése 1951-1957: A Párizsi Szerződés (1951) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása hat ország részvételével. Részben politikai, részben gazdasági gyökerekből táplálkozik. Politikai cél: legyen béke Európába (Francia – Német megbékélés), vas – szén – koksz – acél ellenőrzése a Főtanács kezébe kerül – SZUPRANACIONALITÁS megvalósulása. Gazdasági cél – európai integráció egy szűk területen. Megjelentek-e szociális kérdések? Igen, de ezek alapvetően nem szociális biztonsági szempontból, hanem gazdasági szempontból. Gazdasági cél szociális köntösben. Meghatározó cikkelyei: 46. cikkely: a foglalkoztatási lehetőségekre utal, közös információs bázis kialakítása, a kormány - szociális partnerek együttműködése 56. cikkely: felszabaduló munkaerő újrafoglalkoztatása (új műszaki eljárások,

termelési eszközök bevezetésével a munkaerő-szükséglet csökkent). Megjelent a végkielégítés intézménye, a munkanélküli segély, átképzési támogatás is. /Főhatóság: nemzetek feletti szervezet, amely gyakorolja azokat a szerepeket, amelyek a nemzetállamok kezéből kikerültek./ Euratom (Római) Szerződés (1957): Az Európai Atomenergia Közösség alapvető dokumentuma (Római Szerződés) különösebben nem foglalkozott szociálpolitikai kérdésekkel. A szociális szempontokat – a lakosság és a munkavállalók egészségének védelmén túl – nem tartotta fontosnak. Az EGK-t megalapító Római Szerződés (1957): Európai Közösség létrehozása, kiterjesztve a gazdaság egészére az együttműködést. Visszalépést jelentett a Párizsi Szerződéshez képest. Magyarázata: német és francia modell eltérése, közöttük lévő viták. Tiszta piacgazdaság vagy piacgazdaság állami beavatkozással állt szemben egymással. A német

filozófia érvényesült: a liberalizmus a piac fejlődését határozta meg, le kell bontani a piac működése előtti akadályokat – a négy szabadságelv érvényesülése: a munkaerő szabad áramlása ugyan úgy feltétele a hatékony működésnek, mint a tőke, áruk és szolgáltatások szabad áramlása. Elsődleges feladat a munkaerő mobilitását akadályozó tényezők lebontása. Római Szerződés a szociális biztonságot úgy kezelte, hogy nincs összhangban a tiszta piaccal, versenyszabályozással. (Ez a filozófia azóta átértékelésre került) Elsődleges cél a gazdaság versenyképességének biztosítása, a négy szabadságelv működésével megoldódik a szociális kérdés. Szociális területen általánosságok, nincs kötelező erő. Ha nincs egységes szociális politika, akkor a személyek szabad áramlása hogyan valósulhat meg?  Bizonyos kérdésekben a jogszabályok harmonizálása a megoldás, közelíteni egymáshoz a nemzetállamok jogi

szabályozását  A szociális kérdésekre a koordináció a megoldás a harmonizáció helyett – a nemzetállamok saját szociális ellátási rendszerei megmaradnak. Tehát a személyek szabad áramlása miatt a koordináció működik, ami bizonyos biztonságot ad. Gyakorlatilag előrelépés nem történt: tartalmaz szociális célokat, de ezek nem egyértelmű és határozott, inkább általánosan megfogalmazott rendelkezések. 3 A legerőteljesebbnek a munkaerő szabad áramlását, a korlátokat lebontani igyekvő cikkelyek bizonyultak: 136. 117 cikk: szorgalmazni kell a munkavállalók élet-, és munkakörülményeinek javítását, lehetővé tenni, hogy a közöttük lévő különbségeket csökkentsék 137. 118 cikk: szoros együttműködés elősegítése a tagállamok között, különösen az alábbi területeken:  Foglalkoztatás  Munkajog és munkakörülmények  Szakmai alap- és továbbképzés  Szociális biztonság  Üzemi

balesetek és foglalkozási betegségek megelőzése  Munkahelyi egészségvédelem  Szakszervezet-alakítási jog és kollektív tárgyalások a munkaadók és dolgozók között. Európai Szociális Alap (ESZA): A Római Szerződés alapította 1957-ben, 1960.0901-től lépett működésbe Nem szociális céllal, hanem alapvetően a gazdasági versenyképesség biztosítását szolgálta, a munkaerő szabad áramlását. 1958-1971 A második szakasz, differenciálódás, vámunió, közös piac, négy szabadságelv megvalósulása minél gyorsabban. Ez a szakasz az integráció sikeres éveit jelentette. 1960-as évek: Dinamikus gazdasági fejlődés, foglalkoztatási szint magasabb, mint az USA-ban, szabadpiaci mechanizmusok működnek. 1970-es évek: Kiegyenlítődés helyett erőteljes differenciálódási folyamat indult be, egyenetlen fejlődés alakult ki, elégedetlenség jellemző. Valóságos igényként megjelenő új irányelvek: igazságosság + szolidaritás +

újraelosztás igénye. (Újraelosztás az elmaradottabb régiók felé). Szociális kiegyenlítődés igénye a piacgazdaság mellett. Szociális piacgazdaság: piaci szabadság + szociális kiegyenlítődés. Európai Szociális Charta (1961): deklaráció, egy politikai dokumentum, de nem épül be a szerződésbe 1997 – Amszterdamig. 1972-1986 A harmadik szakasz. Fordulóponthoz érkezik a nyugat-európai társadalom és gazdaság Feszültségek és válságjelek látszanak: megtorpan a gazdasági fejlődés, olajválság, kedvezőtlenné válnak a munkaerőpiaci feltételek, nő a munkanélküliség, társadalmi-politikai feszültségek, ill. elégedetlenség, növekvő differenciálódás, leszakadás. Nemzeti szinten beszűkült a szociálpolitika, a szociális partnerek mozgástere, erősödött a konzervatív beállítódás. A szociális kérdések súlypontja az európai szintre került át Új lendületet kell adni a Közösségnek, az EGK szociális jellegét, szerepét

kell előtérbe helyezni. A Párizsi Csúcstalálkozó (1972): Dánia, Írország és Nagy Britannia belépése. Közösségi szociális cél megfogalmazása is megjelent igényként A Szociális Akcióprogram (1974): Rendkívül széles területet érintő, általános szociálpolitikai célokat tartalmazott. „Európai New Deal”-nak is szokták nevezni. Elemei:  Foglalkoztatási helyzet javítása  Az élet- és munkakörülmények javítása  Szélesebb körű párbeszéd a Közösség gazdasági és szociális döntéseinek meghozatalában. A Párizsi Csúcsot, és az Akcióprogramot követően megélénkült a szociális jogalkotás, kisebb nagyobb gyakorlati akciók, kezdeményezések indultak, új irányelvek születtek. Európai Bíróság: Fontos tényezővé vált, több esetben az új szociális szellemiség alapján értelmezi és alkalmazza a Közösség elsődleges és másodlagos jogát, ezzel precedenst teremt, alakítja a tagállamok szociális

magatartását (esetjogi példák). A Szociális Akcióprogram megfogalmazott egy szociális politikát és programot, de önmagában nem változtatta meg a Római Szerződést. A tagállamok egy része ingadozott az állami jelenlétet igénylő szociálpolitika és szociális párbeszéd, valamint a „szociális reformok” között. Egy másik része (elsősorban Nagy Britannia) a szakszervezetek szerepének háttérbe szorítását, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét tekintette céljának, így nehezen alakulhatott ki a jogszabály-alkotáshoz szükséges konszenzus, a harmonizáció. 4 3. Az egységes európai okmány és a maastrichti szerződés szociális jelentősége 1986-1991 (Negyedik szakasz) A Párizsi Csúcs gondolata a 80-as évek közepén született újjá és indított reform-értékű új lépéseket. A szociális tér gondolata Francois Mitterrand elnöktől származott (1981), ez a gondolatkör határozta meg a Bizottság akkori elnökének Jacques

Delors tevékenységét is. Delors új aspektust vont be:  A szociálpolitika nem egyszerűen a közös gazdaságpolitika mellett létező szempont, hanem a gazdasági kohéziót erősítő eszköz is.  A szociális foglalkoztatási és gazdasági kérdések nem választhatók el egymástól.  Szükséges a szociális partnerek bevonása a döntések előkészítésébe, meghozatalába és végrehajtásába is. Ez a szakasz egy nagyon fontos dokumentummal indult: Az Egységes Európai Okmány (1986): Jelentősége, hogy az új szociális célok megvalósítása érdekében már módosította magát a Római Szerződést is.  Megerősítette a szociálpolitikai célokat, másrészt ismételten deklarálta őket.  Tagállamok a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására törekszenek a munkakörülmények javításán keresztül, célul tűzik ki a feltételek harmonizálását  Bevezették a minősített többséget, mert ez

értelemszerűen könnyebben elérhető, mint az egyhangú döntés.  Minimális követelmények: azt a szándékot fejezi ki, hogy alulról és nem lefelé akar harmonizálni a Közösség – a fejlődés során elvárja az alacsonyabb szinten lévők fokozatos felzárkózását  A gazdasági célok primátusa viszont továbbra sem kérdőjelezhető meg  Már elismerik a szociális párbeszéd jelentőségét, hogy beépüljön a Közösség döntéshozatali rendszerébe, és megállapodások is szülessenek. Ezzel a Közösség politikái közé emelték a gazdasági és szociális kohéziót. 1992-napjaink (ötödik szakasz) Nemzeti szinteken a 60-70-es évek fejlődése a 80-90-es évekre megtört. A tagállamok nem tudták biztosítani a teljes foglalkoztatást, nőtt a munkanélküliség, megkezdődött a szakszervezetek radikalizálódása, a kormányok a kiterjedt szociális rendszerek korlátozására kényszerültek, globalizáció, élesedő verseny.  Egyre

fontosabbnak tartották a szociális problémák közös megoldását.  Fordulat a 90-es évek második fele (Ny-Eu. Országainak többségében szociáldemokrata kormányok veszik át az irányítást) – megnő a politika szociális érzékenysége.  Közelebb kerülnek egymáshoz a nemzeti és európai szintű törekvések.  Fokozatosan épül a gazdasági, monetáris Unió és a szociális Unió kettőssége. Maastrichti Szerződés (1991): Európai Uniót megalapító szerződés, meghatározó, melyben megjelent egy új önálló fejezet a szociálpolitikáról: Szociálpolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság címet viseli III. rész VIII cím Bekerülése sem volt egyszerű dolog. Szerződés aláírásánál nem volt egység a tagállamok között: Nagy Britannia és Írország nemmel szavazott, tehát közvetlenül nem épülhetett be a szerződésbe. Az Európai Unióról szóló szerződés nem csak formai változás, hanem fejlettebb integrációs szintet

jelentett a közös piachoz képest. Gazdaságpolitikai koordináció is megvalósul A két nem szavazat miatt kerülőútra kényszerültek a szociális célok:  14. Számú jegyzőkönyv a szociálpolitikáról  Megállapodás a tagállamok és az Európai Közösség között a szociálpolitikáról A jegyzőkönyv és a megállapodás azért született, mert a teljes egyetértés hiányában nem lehetett belevenni az alapszerződésbe a szociálpolitikai célokat. A Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet az Európai Közösség Alapító Szerződéséhez csatolták – így ez is Római Szerződés részévé vált. A Megállapodást pedig a Jegyzőkönyvhöz csatolták, ezzel az is a közösség alapvető jogszabálya lett.  Célok: megerősítette az akcióprogram három célját  Elemei: feladatok végrehajtásáért három hatáskörbe sorolta. Melyek azok, amelyekben egyhangú szavazat kell, melyek ahol minősített többség és melyek azok, ahol elég az egyszerű

többség. Egyhangú döntés: szociális biztonság valamennyi kérdése: felmondási védelem, kollektív képviselet kérdése Minősített többség: esélyegyenlőség, tájékoztatási politika, kirekesztés elleni védelem Egyszerű többség: nincs beleszólás – bérkérdés, sztrájkjog és egyesülés szabályozása nemzetállami szinten marad. 5  Szociális párbeszéd jelentősége Fehér Könyv a szociálpolitikáról (1994): Azért adta ki a Bizottság, hogy meghatározza az elkövetkező évekre a szociálpolitika fejlődési irányát, cselekvési programját, témakörei: 1. Munkahelyek (első számú prioritás) 2. Befektetés a világszínvonalú munkaerő-kínálat érdekében 3. Az magas színvonalú munkaerőpiaci előírások, mint a versenyképes Európa egyik összetevője 4. Az európai munkaerőpiac kiépítése 5. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség 6. Szociálpolitika és szociális védelem 7. Cselekvés a közegészségügy

területén 8. Szakszervezetek, munkáltatói szervezetek 9. Nemzetközi együttműködés 10. Az európai jog hatékonyabb alkalmazása A Bölcsek Tanácsának jelentése (1996): „A polgári és szociális jogok Európájáért” címmel. Alapelvként fogalmazták meg: emberarcú versenyképesség  versenyképesség nem önmagáért van, emberek életének biztonságát is meg kell teremteni. Torinói Csúcs (1996): Polgárközi Európa volt a zászlajára tűzve. Amszterdami Szerződés (1997): Brittek engedtek, a megállapodás beépült a Szerződésbe – 136-143. Cikk a szociális dolgokra vonatkozóan 6 4. Az Európai Szociális Karta, (1961) és a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta (1989) A második szakasz kiemelkedő eseménye a létrejötte, megfogalmazása. Alapvető szociális jogokat deklarál, melyeket minden aláíró tagállamnak nemzeti politikájának kialakításánál figyelembe kell venni. Az Európai Szociális

Karta (1961): Nagy ellenállás követte: nemzeti vagy szupranacionális? A hatok között nem volt olyan nagy ellenállás 1958ban, mert nem voltak olyan nagy különbségek közöttük. A mediterrán országok csatlakozásával egyre nőttek a különbségek az általános folyamat egyik tényezőjeként. A másik tényező a britek ellenállása volt: minden állami beavatkozást károsnak tartottak. Azt mondták a Karta „a hátsó ajtón betolakodó szocializmus”, dereguláció a munkaerőpiacon. A Karta nem a Közösség dokumentuma, az Európai Tanács hozta létre. Széles és átfogó dokumentum a mai napig, az alapvető szociális jogokat 20 pontban foglalta össze. A tagállamoknak nem kötelező valamennyi cikkely ratifikálása, csak egy meghatározott minimum vállalására kötelesek (5 kemény mag és 5 nem kötelező elem). Két évente jelentést kell készíteniük a vállalt rendelkezéseknek való megfelelésről, illetve a megtett szükséges

intézkedésekről. A kötelező megfogalmazás tartalma:  Kemény mag: alapvető szociális jogok, a legfontosabb kérdések a munkavállalók szociális biztonsága érdekében. Elemek: 1. A munkához való jog KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta Lehetőség mindenki számára, szabadon választott foglalkozás. 2. Igazságos munkafeltételek Nem kötelező – Magyarország ratifikálta Munkaidő ésszerű meghatározása, pihenőidő, ünnepnapok. 3. A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog Nem kötelező – Magyarország ratifikálta Munkabiztonsági- és egészségügyi szabályzatok, munkafeltételek. 4. A tisztességes díjazáshoz való jog Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta A Karta nem definiálta a tartalmát (tisztességes díjazás ált. az átlag jövedelem 60%-ka) 5. Szervezet-alakítási jog KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta Gazdasági és szociális érdekek érvényesítésére szervezkedhetnek mind a

munkavállalók, mind a munkáltatók. 6. A kollektív alku joga KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta Kollektív tárgyalások lehetőségének biztosítása. 7. A munkát végző gyermekek és fiatalok védelme Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta 8. A dolgozó nőket a munka során megillető különös védelem Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta. Szülési szabadság, munkaidő kedvezmény, veszélyes munkakörök tilalma stb 9. A pályaválasztáshoz való jog Nem kötelező – Magyarország ratifikálta Kötelező tájékoztatás a pályaválasztáshoz, megfelelő intézményrendszer és hozzáférés. 10. A szakmai képzéshez való jog Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta 11. Az egészség védelme Nem kötelező – Magyarország ratifikálta Az egészségkárosodás megelőzésére vonatkozó szabályok. 12. A társadalombiztosításhoz való jog KÖTELEZŐ – Magyarország nem ratifikálta 13. A szociális és egészségügyi

segítségre való jog KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta Azok védelmében, akik a TB révén nem jogosultak a szociális védelemre. 14. A szociális-jóléti szolgáltatásokból való részesülés joga KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta Szociális törvényben minimum követelmények, ellátások. 15. A fizikai vagy szellemi fogyatékos emberek helyzetének javítása Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta. Képzés, foglalkoztatás, rehabilitáció, beilleszkedés segítése 16. A család, mint a társadalom alapvető egységének jogai KÖTELEZŐ – Magyarország ratifikálta A társadalom legfontosabb egysége, család védelme, támogatása. 17. Az anyák és gyermekek szociális és gazdasági védelmének biztosítása Nem kötelező – Magyarország ratifikálta. 18. A más szerződő állam területén való vállalkozás joga Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta 19. A bevándorló munkások és családtagjaik védelemre és

segítségre való joga KÖTELEZŐ – Magyarország nem ratifikálta. Díjazás, információ, szabad mozgás 20. Egyéb jogok Nem kötelező – Magyarország nem ratifikálta Nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőség és egyenlő elbánásra való jog, dolgozók tájékoztatásra és véleménynyilvánításra való joga, stb. 7 Közösségi Charta (1989): Alapját a 61-es Európai Szociális Karta képezte, néhány elemmel kiegészítve. Lényege: összevonta a 20 pontot, 12 elem szerepel benne, és kötelező elemként próbálták beterjeszteni, de csak politikai deklaráció maradt – közösségi szinten nem lehet szó harmonizációról a nagy különbségek miatt, ezért a koordináció valósulhat meg. Föderalizmus vagy funkcionalizmus? A két irányzat csatája ma is zajlik. Maradt a szabályozásban a nemzeti, tagállami hatáskör a szociális kérdésekben. Néhány kérdés nagyobb hangsúlyt kapott a szociális kartához képest:  A

szabad mozgás kérdése  Speciális problémák: esélyegyenlőség, diszkrimináció tilalma, kirekesztés elleni védelem, gyermekek – fiatalkorúak védelme  Részvétel, tájékoztatás, információ joga a munkavállalóknak A Charta megalkotásakor igyekeztek elkerülni, hogy a két egyezmény egymást átfedő kötelezettségeket írjon elő, ezért egy tagállam, amelyik korábban csatlakozott a 61-es Kartához, annak az Új Chartához való csatlakozása esetén a 61-es azonos rendelkezéseiből adódó kötelezettségei megszűntek. A Chartában megfogalmazott alapvető szociális jogok:  Szabad mozgás  Foglalkoztatás, bérezés  Az élet- és munkakörülmények javítása  Szociális védelem  A társulás és kollektív szerződés szabadsága  Szakképzés  Férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód  A munkavállalók joga a tájékoztatásra, a konzultációra és a részvételre  Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem

 A gyermekek és fiatalkorúak védelme  Időskorúak  Fogyatékosok 8 5. Az Európai Szociális Alap megalakulása, működése Európai Szociális Alap (ESZA): Megalakulása: A Római Szerződés alapította 1957-ben (123. cikkely), 19600901-től lépett működésbe Nem szociális céllal, hanem alapvetően a gazdasági versenyképesség biztosítását szolgálta, a munkaerő szabad áramlását. Funkciója: A termelési tényezők szabad mozgása miatt kialakuló strukturális problémák, munkaerőpiaci feszültségek feloldását támogatta. Nem szociális célokat, hanem gazdasági elveket szolgál – a négy szabadságelv működésének biztosítása. ESZA célja az volt, hogy  Megkönnyítse az elhelyezkedés lehetőségét, mobilitást gazdasági célból  Megkönnyítse az alkalmazkodást az ipari változásokhoz a szakmai képzés és átképzés által  Segély, áttelepülés – régiók közötti mobilitás elősegítése  Szervezet

átalakítás miatt munkanélkülivé válók támogatása  A régiók közötti különbségek mérséklése Fejlődésének szakaszai: Megalakulás (1960-1972) Működése: Minden várakozástól elmaradt, tagállami programokat finanszírozott, „kvázi normatív” szabály. A tagállamok lobbyzása, súlya aránytalan hozzájutást eredményezett a pénzalaphoz (pl. Németország és Olaszország részesült a legnagyobb mértékben – nem ők az elmaradottak!), meghatározó volt az erős alku pozíció. 1960-72 között 1 millió fő átképzését valósította meg az ESZA és 700 ezer fő letelepedéséhez járult hozzá. 1971-ben történt az első reform: a Közösségi prioritások alapján kell a felhasználást elősegíteni. Nemzeti célok mellett és helyett projektfinanszírozás. Három meghatározó elem:  Meghatározott munkavállalói csoportok: fiatalok, pályakezdők támogatása  Elmaradt térségek támogatása (1 főre jutó GDP nem éri el a

75%-ot). Regionális különbségek megjelentek – azóta meghatározó elemmé váltak  Magánszféra támogatása. 1977 a második reform: regionális célok, új célcsoportok, támogatási formák, modellek megjelenése.  Új célcsoportok: fiatalok helyzetének javítása (ESZA kedvezményezettjeinek 75%-ka)  Új támogatási forma: hosszabb távú, több éves projektek jelentek meg az egy éves programok helyett.  Új modellek: nincs merev elhatározás, komplexitás, azonos célokat is támogathat több alap. Interregionális programok támogatása kezdődött meg – kiemelt prioritás. 1988 a harmadik reform: átfogó megközelítés jelenik meg. A mediterrán országok csatlakozásával a különbségek lényeges mértékben megnőttek. (Európa területe, népessége) Nagy nyomás nehezedik az alapokra Feladat:  Strukturális alapok megreformálása  Különbségek csökkentése. /Egyéb vonatkozások a 12. Tételben/ 9 6. A személyek szabad

áramlása A szabad mozgás jelentősége: A Római Szerződésbe gazdasági célból került be. 1958-ban mint munkaerő szabad áramlása szerepelt – szabad munkaerőmozgás. 1993. Maastrichti Szerződés az európai állampolgárok elemi lehetőségévé tette a szabad mozgást Migráció fogalma: Társadalmi, szociális, gazdasági, politikai vonatkozása van, összetett jelenség. Általában három fő oka van:  Családegyesítés  Munkavállalási célú mozgás  Menekültügy és problémaköre Szabad áramlás: Milyen tényezőkre vezethető vissza?  Részben gazdasági, részben emberi vonatkozásokat jelentenek – társadalompolitikai.  Emberi oldal: Európai állampolgár, törekvései vannak, joga, hogy az érdekeinek érvényesítéséhez felhasználhassa azt a térséget, amit úgy hívna Európai Únió (munkavállalás, végleges letelepedés, érdekérvényesítés stb.) Migráció, munkaerőmozgás jelentősége az EU-ban bonyolult, összetett

jelenség. Maga a migráció nem túl nagy: 380 milliós piac 200 millió munkavállalási korú népességéből kb. 7 millió fő nevezhető migránsnak, aki részben Európai Uniós, részben harmadik országban vállal munkát vagy telepszik le. Unión belül kb 3 millió fő, harmadik országban kb. 4 millió fő Fontos terület a személyek szabad áramlásának korlátozása – diszkrimináció pl. a mediterrán államok belépésekor 6 évet kellett várniuk, hogy munkát vállalhassanak munkavállalási engedély nélkül (2+3+2, szélsőséges esetekben 7 év is lehet, amíg megakadályozzák számukra a munkavállalást). Szabad mozgás szabályozása a közösségi jogban: Három fő terület határozható meg: 1. Elsődleges: Római Szerződés 39-42 cikkelye 2. Másodlagos: 1612/68 EGK rendelet 3. Esetjog: EU Bíróság (1968-napjainkig): a szabályozásban sok eset nem szerepelhet az élet sokszínűsége miatt. Római Szerződés 39. Cikk: (1) Munkavállalók szabad

mozgása a közösségen belül (2) Mozgásszabadság magában foglalja a nemzeti hovatartozás szerinti diszkrimináció tilalmát (foglalkoztatás, bérezés és más alkalmazási feltételek tekintetében) A három mozgásszabadság milyen jogot ad a munkavállalóknak:  Állásajánlat elfogadása, munkavállalás joga  Szabad mozgás joga  Munkaviszony megszűnte után a tagállamban maradás joga A közösségi munkavállalók fogalmát is definiálja: közösségi munkavállaló az a személy, aki állampolgárságától eltérő tagállamban vállal munkát. A közösségi munkavállaló fogalmába tartozik a részfoglalkozású is. Harmadik ország állampolgárai (nem EU) nem részesülhetnek e jogokból, csak abban az esetben, ha egy tagállam állampolgárainak hozzátartozói. Másodlagos jogok: 1968-ban született az 1612/68 rendelet – valamennyi tagállamra nézve kötelező normákat határozott meg. A Római Szerződésben megfogalmazott jogokat deklarálta,

kiegészítve három fontos céllal, törekvéssel: 1. Egyenlő bánásmód a foglalkoztatás és tartózkodás terén 2. Munkavállalók mozgásának biztosítása 3. Tájékoztatási kötelezettség (információk) Hatályok a személyek szabad áramlásában: Három területe van: személyi, területi és tárgyi. Személyi: Kit illet meg a jog?  Tagállamok bármely állampolgárát megilleti lakóhelyére tekintet nélkül  Ez a jog a tagállam állampolgárával egyenlő feltételek biztosítását jelenti. 10 Területi: Hol érvényesül ez a jog?  Az Európai Unió tagállamainak területén Tárgyi: Milyen jogok erednek ebből?  Munkavállalás joga, azonos feltételek melletti munkavállalás  Támogatásokhoz való hozzájutás  Ott tartózkodás, szabad beutazás joga Három kivétel van, amikor megtagadható az ott tartózkodás:  Közrend, közbiztonság megsértése  Közerkölcs megsértése  Közegészségügyre való hivatkozás

(nevesített betegségek, melyekhez nem lehet hozzátenni, elvenni, attól eltérni: pl. drog, karantént igénylő betegségek, fertőző betegségek stb) Három hónap után a tartózkodási engedélyt meg kell adni, mely 5 évig érvényes, amit automatikusan meghosszabbítanak. Ez nem a munkavállalás feltétele! A tartózkodási engedély az európai uniós állampolgárság bizonyítéka. Korlátozása: az elutasítás nem szolgálhat gazdasági érdekeket. Az egyéni megítélés a döntő A büntetett előélet nem feltétlenül jelent elutasítást. A korlátozásra van még egy terület: a közszolgálattal kapcsolatos, melyre nem vonatkozik a szabad munkavállalás lehetősége – közhatalomban gyakorlásában való közvetett vagy közvetlen részvétel. Kiterjesztése a személyek szabad áramlásának:  1612/68 EGK rendelet: személyek szabad áramlása  68/360 EGK irányelv: a tartózkodással kapcsolatos jogok és korlátozások  1408/71 EGK, 574/72 EGK

irányelvek: szociális szabályozás (segély, nyugdíj stb.)  1972-től számos fontos elv egészítette ki a korábbi rendelkezéseket: munkahely, lakóhely szabad változtatása, megkülönböztetés tilalma, munkába állás, munkafeltételek, szociális biztonság.  1973-tól 1990-ig: munkavállalók szabad áramlása  1990-től: 93/96 EGK irányelv a diákokra vonatkozóan (szabad tanulás), 90/364 EGK a nyugdíjasokra vonatkozóan, 90/365 EGK az önerőből magukat eltartókra vonatkozóan.  1993 Maastricht: személyek szabad áramlását kimondták, minden EU állampolgár joga diszkrimináció mentesen.  1985 Schengen: határok nélküli Európa 5 tagállam alapította. 11 7. A szociális biztonsági rendszerek fogalma, elemei, jellege, jogforrások Fogalma: Szociális biztonság: tisztességes, emberhez méltó megélhetés azok számára is, akik ezeket a feltételeket részben vagy egészben nem képesek saját erejükből megteremteni.  Emberek

jelentős része a biztosítási elv alapján megszerzi a jogosultságokat  A szociális biztonság túl megy ezen: vannak, akik csak részben tudták megszerezni a jogosultságokat önhibájukon kívül = sztenderd biztonság meghatározása az uniós állampolgárok részére. Szociális biztonság elemei:  TB: a biztosítási elv alapján működő (rendszer, munkabér – járulék – jogosultság a biztosításra) kötelezően fizetett járulék ellenében, meghatározott idő eltelte után jelent jogokat.  Állami ellátások: hangsúly az alanyi jogon járó ellátásokon van, költségvetésből, objektív helyzet mérlegelése alapján.  Szociális támogatások: a rászorultsági elv alapján járó ellátások. E három terület fogja át a szociális biztonság kérdéskörét. A Közösségi jog csak két területet vizsgál, jelöli meg a koordináció kérdését: a TB és az Állami ellátások. A szociális ellátást figyelmen kívül hagyja – adott

nemzetállamban működtethető. Szociális biztonság jellege: Főbb szempontok:  A szociális biztonsági rendszer nemzetállamonként eltérő, nemzeti képződmény, nemzeti sajátosságokkal  Bonyolult rendszer, nem egységesíthető, nemzeti ügynek tekinti a Közösség, a külső tagállamok beleszólása nem lenne helyes – rendszer idegennek tekinti az egységes szabályokon alapuló rendszer kialakítását.  A másik szempont a nemzetállamok közötti nagy különbségek (pl. GDP: Hollandiában 33%-át fordítják szociális célokra, Görögországban 16%-át.  Harmonizálás helyett koordináció: a migráns munkavállaló a mindenkori tagállamban szociális jogokat szerezhet és a korábban már megszerzett jogosultságait egy másik tagállamban is megtarthatja. Bármely tagállam munkavállalója, ahol éppen munkát vállal, vállalkozik szociális jogokat szerezhet és a korábban megszerzett jogosultságait megtarthatja, magával viszi. Jogforrások:

 1408/71 EGK rendelet  574/72 EGK rendelet  1612/68 EGK rendelet 12 8. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapelvei Harmonizálás helyett koordináció: Lényege: A migráns munkavállaló a mindenkori tagállamban szociális jogikat szerezhet és a korábban már megszerzett jogosultságát egy másik tagállam területén is megtarthatja. Bármely tagállam munkavállalója, ahol éppen vállalkozik, dolgozik szociális jogokat szerezhet és a korábban megszerzett jogosultságait megtarthatja, magával viszi – adott tagállam köteles ezeket elfogadni. Főszabály: Ennek alkalmazásánál a kérelmező mindenkori lakóhely szerint nemzeti jog a meghatározó. Hatáskör: Szociális biztonsági rendszerek tekintetében nincs közösségi hatáskör. Pl Magyarország belépésekor marad a TAJ kártya, de minden állampolgár kap egy Egységes Egészségbiztosítási Kártyát- ez nem változtatja meg a jelenleg érvényes jogosultságokat, tovább

él a hatályos járulékfizetés, ill. a járulékfizetés csak egy tagállamban lehetséges. Az ellátást is csak egy tagállamban lehet igénybe venni, de a biztosított jogán a családnak is jár A sürgősségi ellátás térítésmentesen jár a tagországok állampolgárainak. A koordinációs alapelvek: 1408/71 EGK rendelet fogalmazza meg, négy nagyon fontos alapelvben: 1. Hátrányos megkülönböztetés tilalma: munkavállalókat a munkerőpiacon nemzeti hovatartozásuk, állampolgárságuk alapján tilos megkülönböztetni a bérezés, szociális biztonság, foglalkoztatás stb. területeken. 2. A jogosultságok egybeszámítása: a megszerzett jogosultságok kumuláltan jelentkeznek, nem vesznek el, nem módosíthatók – az ember automatikusan magával viszi, automatikusan járnak. 3. Egy állam jogának alkalmazása: egy személy egyszerre csak egy szociális biztonsági rendszer keretébe tartozhat. 4. Ellátások exportálhatósága: a tagállamok leggyakrabban

alkalmazzák A megszerzett jogok nem vonhatók meg, nem módosíthatók, függetlenül attól, hogy hol él, dolgozik, akkor sem, ha az adott tagállam területén ismeretlen forma. Két alapszabály: 1. Arányos teherviselés elve: a költség azt az államot terheli, ahol a jogot megszerezte az uniós állampolgár 2. Kumuláció tilalma: nincs jogosultság több azonos típusú juttatásra – a halmozódást a rendszer kizárja pár kivétellel: pl. öregségi-, rokkantsági nyugdíj 13 9. A szociális biztonsági rendszerek személyi, területi, tárgyi hatálya Hatályok: Személyi, területi és tárgyi. Személyi: Kik élvezhetik a szociális ellátást?  Munkavállalók: a szociális biztonsági rendszerek közösségi szabályai azokra vonatkoznak, akik után a TB járulékfizetés megtörtént.  Családtagok, hátrahagyottak: rájuk is kiterjed, a család egységét szolgálja, a család egysége megköveteli. Családtagokat érintően akkor is érvényes, ha az

elhunyt munkavállaló nem volt egyik tagállam állampolgára sem, de a családtagja igen. Pl USA állampolgár belga feleséggel – a feleség jogosult minden olyan juttatásra, ami a hátramaradottakat megilleti.  Önfoglalkoztatók: is élvezhetik a szociális biztonsági rendszerek juttatásait.  Nem bérből és fizetésből élnek,  Kizárólag saját munkájának haszna jelenti a jövedelmét  Saját felelősségére jövedelemszerző tevékenységet folytat. Pl. mezőgazdasági őstermelők, szabadfoglalkozásúak köre Területi: Európa földrajzi területén hatályos (15 tagállam, 2004. május 1-től a csatlakozókra is – 440-450 milliós piacra Tárgyi:  TB ellátások  Állami ellátások Koordináció általános értékelése:  Munkavállaló párti az Európai Bíróság. A lehetőségeket kiterjesztően értelmezi – vitás kérdés esetén a nemzeti bírósághoz kell fordulni, majd az terjeszti be az Európai Bírósághoz. Európai

Parlamenthez is lehet fordulni.  Gyakorlatban nagy bonyolultságot jelent, hogy nagyon bő a rendszer: aki után járulékot fizettek nyomon követhető, tisztán kezelhető  Alanyi jogú állami ellátások és a rászorultság alapján járó rendszerek egyre kuszábbá válnak, tagállamonként differenciált, szociális támogatási rendszerek segély jellegű ellátásaival a koordináció nem foglalkozik.  Szelekciós elv: ezek a jogosultságok legtöbb esetben az adott tagállam területén is differenciáltan jelennek meg – nehezen kezelhető. Egyik tagállam területén megszerzett jog nem vihető át a másik tagállam területére. 14 10. A hátrányos helyzetű csoportok védelme: fogalom, filozófia, jogok-jogforrások A hátrányos helyzetű csoportok védelme: Fogalma: Két megközelítésben jelentkezik:  Hátrányos helyzetű régiókban élő emberek: a strukturális alapok közül valamennyi vonatkozik rá (GDP 75% alatt)  Hátrányos helyzetű

csoportok: célcsoportok, valamilyen szempont alapján tartoznak ide  Munkanélküliek 1. Tartós munkanélküliek: a legnagyobb problémát jelenti (a munkanélkülieken belül 40-50%-ot tesz ki) 2. Fiatalok, pályakezdők (40%-os arány) 3. Nők (átlagos 65% rátán belül 15-20% a szakadék a férfiak és nők rátája között)  Fogyatékossággal élők: differenciáltan határozza meg a Közösség  Idősek: szintén kiemelt kategória, mert idősödik Európa, Magyarország. Pl Dániában nagyon komoly probléma, részben finanszírozási, részben foglalkoztatási szempontból. A várható élettartam eltérése EU és Magyarország között 5-10 év, az USA 10 évvel magasabb, mint EU. Fontos a demográfiai hullám jelentősége.  Pályakezdők  Etnikai csoportok EU értékrendje, filozófiája: 1958-ban a Római Szerződésben nem jelent meg ez a problémakör 1970-ig. Liberális piacgazdaság, versenygazdaság a fő szempont, a probléma majd valahogy

megoldódik vélték a négy szabadságelv működésével. A problémák kiéleződtek, közösségi szociális politika igénye jelent meg, a 75-90 közötti időszakban a nők problémája is egyre komolyabb lett, 1990-től szélesebb körre kiterjesztve jelent meg ez a kérdéskör (régiók, csoportok). Három fogalom határozza meg EU értékrendjét: 1. Esélyegyenlőség 2. Igazságosság 3. Szolidaritás Forrása: A keresztény értékrend mennyire határozza meg? Két forrása van az értékrendnek: a zsidó és a keresztény értékrend elemeit vette át. Megjelent két szabály:  A magukról gondoskodni nem képes polgárok védelme állami forrásból  Társadalomból kiszoruló emberek méltóságának védelme. Értékrend elvei: Három pontba foglalhatók (pillérek)  Hátrányos megkülönböztetés tilalma  Társadalmi integráció növelése  Minimális forrásokhoz, ellátásokhoz való jog. Egy komplex fogalom köti őket össze: ez az

esélyegyenlőség. Fogyatékosok: Amszterdami Szerződés (1997) Nagy jelentőségű elemeket tartalmazott: kibővítés, megjelent a foglalkoztatáspolitika szó, közösségi céllá vált. Lényege: Túlmutat a szociális kérdéseken is, nagy hangsúlyt helyezett az emberi jogok tiszteletben tartására is, ezen belül megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a fogyatékos emberek és támogatásuk. Új fogalmat vezetett be: közösség törekvéseiként meg kell hogy jelenjen a nemzeti politikákban. A legnagyobb hangsúlyt a nők-férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése kapta. Közösségi Charta Másodlagos, „puha” jog elemei: Akcióprogramok, ajánlások ezen kérdésekre + oktatás, szakképzés, védett munkahelyek, akadálymentesítés, parkolás stb. 15 Programok: HELIOS I., II I. 1988-1991 között: szakképzés (speciális programok, rehabilitációs stb. megvalósulása) II. 1993-1996: ezen csoportoknak megfelelő fórumokat kell biztosítani a

célok megvalósításához. Gondok: Elég jelentősek a mai napig, minden 10. Ember a fogyatékosok kategóriájába tartozik Időskorúak: Közösségi Charta (1989): Megjelent az időskorúak problémája nem kötelező érvénnyel. 24. cikkely: időskorúak megélhetéshez elegendő mértékű nyugellátás megszerzése 25. cikkely: aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem szerzett jogot öregségi nyugdíjra az is megfelelő mértékű ellátásra jogosult legyen. „Puha” jog: 95/544 EGK irányelv: sajátos intézményrendszer – EU Bíróság mellett működő 75 fős csoport felállítása – elemzések, kutatások végzése és terjessze a jó javaslatokat a problémákkal kapcsolatban (tagállamok által delegált képviselők). 82/857 EGK irányelv: rugalmas nyugdíjba vonulás rendszere jelent meg, módszereket ajánl, önkéntesség elvét hirdeti. Kapcsolódó információk: Gazdasági és Szociális Bizottság: intézménye EU sajátosság, kifejezi azt az

álláspontot, hogy EU politikájában meg kell jelenjenek azok a szereplők, akik befolyásolni tudják ezen folyamatokat. 222 főből áll, tripartit felépítésű: munkaadók – munkavállalók – civil szervezetek részvételével. A civil szervezetek mellett minden egyéb érdekképviselet. Valamennyi kérdésben jogosult véleményt mondani, kezdeményezni a gazdasági és politikai szféra területén. Nagyon gyakran a kérdések itt dőlnek el. Tanácsadó, kezdeményező funkciójával megjelennek az érdekcsoportok, ezért jelentős a szerepe. 16 11. Az esélyegyenlőség fejlődése, szakaszai és jellemzői Az esélyegyenlőség kapcsán leggyakrabban használt szó, mely előfordul: GENDER MAINSREAMING: Gender = különbséget tesz két fajta fogalom között a SEX a két nem közötti biológiai különbség, a GENDER a nemek közötti társadalmi szerepbeli különbséget jelöli – a társadalmi szerepkijelölés. A MAINSREAMING áramlást jelent,

főáramlatot. A GENDER MAINSTEAMING a nők és férfiak egyenlő esélyeinek integrálása minden szakpolitikában, tevékenységben. Esélyegyenlőség szakaszai:  1957-75: egyenlő munkáért egyenlő bér fogalom jelent meg. Bérezésben meglévő különbség megszüntetésére vonatkozóan jelent meg az esélyegyenlőség kérdése.  1975-80: egyenlő bánásmód, tágabb fogalomként értelmezi a különbséget  1980-tól: pozitív diszkrimináció (esélyegyenlőség). Szakaszok közötti különbségek: Esélyegyenlőség politikája ma az EU egyik legfontosabb politikai célja. Bár már a kezdetektől jelen van, de a szakaszok alatt szélesedett ki és vált egyre fontosabbá. Sajátos, hogy a Közösségi jog olyan területe, ahol megvalósul a harmonizálás követelménye – jogharmonizáció a közösségi joganyagban, vagy automatikusan a nemzeti jog részévé vált (klasszikusan a munkajog területén említhető – be kellett építeni a szabályozásba.)

 Az első szakasz: egyenlő munkáért egyenlő bér – a bérkülönbségekre koncentrált.  A második szakasz: egyenlő bánásmód és a harmadik szakasz tartalma között különbséget kell tenni. Egyenlő bánásmód egy tiltás a negatív megkülönböztetés, a hátrányok ellen. Esélyegyenlőség: egyrészt konkrét lépéseket kíván az egyenjogúság érdekében, illetve kiszélesíti az egyenjogúság problémáját, az esélyegyenlőséget a társadalom szinte valamennyi területére. Tehát alapvetően pozitív diszkrimináció, előnyben részesítés aktív politikával.  A különbségek a tagállamokban igen differenciáltan jelennek meg pl. bér területe Az EU tagállamok átlagában a nők rovására 1/3-al kevesebb a bér a férfiakhoz képest. A legkisebb különbség Svédországban jelent meg, a legnagyobb Hollandiában, ahol 30%-kal alacsonyabb a nők bére.  Pozitív diszkriminációhoz hozzátartozik, hogy EU nem kötelezi a tagállamokat

alkalmazására a jelenleg hatályos szabályozás szerint.  Bizonyítási teher megfordítása: a munkajogban a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy nem alkalmazott diszkriminációt.  A jogi szabályozásban megjelent a közvetett diszkrimináció és annak szabályozása: nagy bizonytalanság uralkodik e területen (valamilyen csoportot zár ki valamilyen lehetőségből)  Esélyegyenlőséget érint a nők közéletben betöltött szerepe is pl. EU parlamenti női jelenlét – EU parlament 626 fő, 1998-ban 26,7%-ot tett ki a nők száma. (Magyarországon 8,5%, Svédországban 42%, Görögországban 6,7%) Jogforrások: I. 1957-75: Római Szerződés 141. Cikkelyében jelent meg az első deklaráció Lényege: egyenlő munkáért egyenlő bér – nem valósult meg, a bérkülönbség tovább nőtt. II. 1975-80: Tanács 75/207 EGK irányelv: a fogalom fejlődését jeleníti meg, egyenlő bánásmód, tilalmat megfogalmazó jogszabály negatív megközelítéssel. EU

Bíróságának ebben az időszakban jelent meg az első ítélete: az EU nem csupán gazdasági közösség, hanem biztosítani kell az esélyegyenlőség alapvető feltételeit: DEFRENNE ítélet (hölgy – a hátrányos megkülönböztetés kapcsán) III. 1989-1997: Amszterdam: „Mainstreaming” jogi és nem jogi eszközök pozitív megközelítése jelenik meg. Pozitív esélykiegyenlítő programok jelennek meg az egyes tagállamokban Milyen jogokat és lehetőségeket ad a jelenlegi rendszer, hogy a hátrányos megkülönböztetésben érintett egyén jogorvoslatot nyerjen? Alapelv: Tagállamok nemzeti intézményei és a közösségi intézmények is jogosultak bizonyos sorrendiséggel vizsgálni. 1. Tagállamok jogorvoslati lehetőségét kell igénybe venni: adott tagállam Bírósága 2. A nemzeti bíróság a jogértelmezés kapcsán fordulhat az EU bírósághoz (az állampolgár maga közvetlenül nem teheti meg) 3. Állampolgár fordulhat az EU Bizottsághoz –

esélyegyenlőséggel foglalkozó főigazgatósághoz 4. EU-i Parlament: petíciót lehet indítani 5. Jogorvoslati lehetőséggel lehet fordulni a tagállam képviselőjéhez, Női Jogok Bizottsága 17 6. EU Ombudsmanhoz is panasszal lehet fordulni. Diszkriminációt elszenvedőnek az alábbi lehetőségei vannak:  Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását  Követelheti a jogsértő magatartás abbahagyását és annak további tilalmát  Követelheti a jogsértőtől nyilatkozat megtételét, mely megfelelő elégtételt biztosít  Követelheti a sérelmes, jogsértő helyzet megszüntetését, előző állapot helyreállítását a jogsértő költségén.  Kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint (vagyoni és nem vagyoni) 18 12. A strukturális alapok típusai, feladatai, célrendszere, alapelvei A Strukturális alapok: EU költségvetésének jelentős hányadát teszik ki. 1. Európai Szociális Alap

(1960) 2. Európai Mezőgazdasági, Orientációs és Garancia Alap (1960) 3. Európai Regionális és Fejlesztési Alap (1975): legnagyobb, céljaiban legátfogóbb alap 4. Európai Halászati Orientációs és Pénzügyi Alap (1993) 5. Kohéziós Alap (1993): Görögország – Spanyolország – Portugália – Írország támogatására hozták létre – új csatlakozó tagállamok meghatározó támogatási alapja lesz 2004-től. Új célok:  Fejlődésben elmaradt régiók támogatása: azon régiókra vonatkozott, amelyek egy főre jutó GDP szintre nem érte el az Unió átlagának 75%-át  Az ipari termelés hanyatlása által különösen érintett régiók támogatása. Az elavult iparszerkezettel rendelkező, általában hagyományos nehézipari vidékek tartoztak ide, amelyeknek gazdasági átalakulását, szerkezetváltását támogatták.  A fiatalok, pályakezdők foglalkoztatásának támogatása, munkanélküliség elleni programok  Munkavállalók

átképzésének, a változásokhoz való alkalmazkodás támogatása  A mezőgazdasági termelés, a halászat különböző szektorai modernizálása, strukturális alkalmazkodásának elősegítése  Vidékfejlesztés: 1989-1996 között a strukturális alapok 63,2 milliárd ECU-t fordítottak a tagállamok támogatására: 50% a regionális fejlesztési alap, 1/3-át a Szociális Alap biztosította. Alapelvek: A Római szerződés aláírása óta folyamatosan létrehozott strukturális alapok négy elv szerint kerülnek felhasználásra: 1. Koncentráció elve (átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve): Nemzeti Fejlesztési Terv – tartalmazza a prioritásokat, melyekre a strukturális alapokból a támogatásokat kérik. A terv s a pályázat céljainak meg kell egyezni. A legfontosabb területeken együtt kell felhasználni a különböző alapokból származó forrásokat 2. Addicionalitás elve (társfinanszírozás elve): a strukturális alapokból

elnyerhető támogatások kiegészítik az állami forrásokat. A saját forrás kötelező, általában 25%, de lehet több és kevesebb is a céloktól, a prioritásoktól függően. Az EU által nyújtott támogatás csak pótlólagos, a program finanszírozásához a nemzeti kormánynak is részt kell vennie. 3. Partnerség elve: a strukturális alapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá A programokat a tagországok nyújtják be, a végrehajtás azonban közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésében folyik. A regionális támogatások címzettjei általában ne a tagállami kormányok, hanem a régiók, önkormányzatok, akiknek képeseknek kell lenniük és megfelelő intézményrendszerrel kell rendelkezniük a programok lebonyolítására. – a projekt kidolgozása a legszélesebb alapokra épüljön 4. Programozás elve: a programokat alaposan ki kell dolgozni, beterjeszteni az Európai Bizottság számára, mely dönt az odaítélésről, 3-6

éves periódusokra meghatározza azokat a feladatokat, pénzügyi forrásokat, végrehajtás módját Az átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve alapján, a Tanács meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekre a strukturális alapok egy adott időszakban fordíthatók. Európai Szociális Alap jelenlegi kérdései: 2000-2006 közötti Uniós költségvetési időszakban 195 milliárd Euro jelenik meg a strukturális Alapok támogatására. Korábbi célok összevonása, három prioritás jelenik meg:  Fejlődésben lemaradt régiók támogatása (136 milliárd Euro)  Strukturális feszültségekkel küzdő régiók (22,5 milliárd Euro)  Humán erőforrás fejlesztés (csak ESZA támogathatja, 24 milliárdos keretösszeg) Az első két célt az összes alap támogathatja. ESZA évi 2000 milliárd Ft-tal járul hozzá a szerkezetváltozáshoz Öt olyan terület van, amely 2007 után is alapelv lesz: 1. Aktív munkaerőpiaci politikák 2. Egyenlő esélyek

politikája 3. Életen át tartó tanulás politikája 4. Alkalmazkodás (munkaszervezet modernizálása, munkavállalók alkalmazkodása) 5. Nők munkaerőpiaci helyzetének javítása 19 ESZA 1994-től sajátos megvalósítás: közösségi kezdeményezések, jó tapasztalatok népszerűsítése:  EQUAL: esélyegyenlőség, diszkrimináció tilalma  INTERREG: határon átnyúló – transznacionális programok megvalósítása  LEADER: vidékfejlesztés  URBAN: városfejlesztés programja  ADAT: 1,4 milliárd ECU a szerkezetváltozás támogatása  EMPLOYMENT: 1,5 milliárd ECU a női esélyegyenlőségre  HORIZONT: fogyatékosok, kirekesztés  YOUTHSTART: 20 éven aluliak támogatása  INTEGRA: migránsok, menekültek támogatása 20