Photography | Digital photography » Farkas Judit - A fényképezés fejlődése

A fényképezés fejlődése, a digitális fényképezés és a digitális camera Készítette: Farkas Judit és Farkas Dániel A fényképezőgép működése A húszas-harmincas évek úgynevezett boxgépei nem hasonlíthatók össze a mai amatőr gépekkel, az elektronikát alkalmazó kompakt kamerákkal. Alapelveiben azonban minden fényképezőgép egyforma: egy teljesen zárt dobozba belehelyezzük a fényre érzékeny ezüsthalogén kristályokat tartalmazó filmet, a vele szemközti oldalon lévő lyukba pedig egy gyűjtőlencsét teszünk. Ez vetíti az előttünk lévő személy, tárgy vagy táj képét a fényérzékeny rétegre. A lencséhez még egy úgynevezett zár is tartozik, amely alapállásban elzárja a fény útját, hiszen e nélkül a filmet állandóan fény érné. Amikor megnyomjuk az exponáló gombot, ez a zár hosszabb-rövidebb, de általában csak a másodperc tört részéig tartó időre szabaddá teszi a fény útját, lehetővé téve a film

megvilágítását. Minden egyéb, ami e négy szerkezeti elemen kívül megtalálható egy fényképezőgépen, többségében a jobb kép elérésére, kisebb részben pedig a fotós kényelmére szolgál. A ma gyártott komolyabb fényképezőgépek jelentős része a tükörreflexes típusba tartozik, és reprodukciós felvételek készítésére éppúgy, mint diakészítésre ez a típus a legmegfelelőbb. Legnagyobb előnye ennek a géptípusnak, hogy pontosan azt látjuk a keresőben (élességet tekintve is), ami a filmre kerül, azaz parallaxis hibamentes. Manapság a digitális technika a fényképezésbe is kezd betörni. Egyre elérhetőbb ára, könnyű kezelhetősége és a rögzített képek digitális alakíthatósága a médiumok készítésénél is helyet követel magának. A Film A film kazettáján lévő ún. DX-kód az érzékenységet már a kazetta kamerába helyezésével közli, azaz betáplálja az automatikus exponáló szerkezetbe. A színes pozitív

papírképek eredetije a negatív film, míg diakép esetén a negatív képet pozitív képpé fordítva külön negatív létrejötte nélkül, egyetlen kidolgozási folyamat eredményeként kapjuk a természeti látványt visszaadó képet. A nyersanyaggyártók a kisfilmes fényképezőgépekhez a 35 mm széles perforált filmeket nemzetközileg egységes jelzéssel dobozolják. Az utolsó két szám a film hosszát jelöli, vagyis hány 24x36 mm-es felvételre alkalmas. A filmkiválasztás fontos szempontja a film érzékenysége. Ezt a dobozon kitüntetett módon, az összes információból kiemelkedő számmal jelzik. Leggyakoribb a 100-as, 200as és 400-as jelzésű film A film érzékenysége: Minden automata fényképezőgép, úgy van beállítva, hogy csak egy átlagos látvány, pontosan 18%-os szürke reflexió esetén ad helyes expozíciót. Ha a fénykép témája túl világos (havas tájkép, fehér fal előtti portré, nyílt víztükör) az automata téved, mert

ezek nem átlagos látványok, és így a film alulexponált lesz. Ha viszont sötét, fekete felületek kerülnek túlsúlyba a filmre, értelemszerűen túlexponált negatívot eredményeznek. Ezért az automatikus expozíciót is korrigálni kell ilyenkor a korábbi tapasztalataink alapján. Az automata nem tudja, hogy alkonyat van, vagy sötét erdőben járunk. Mindig normál nappali megvilágítást feltételez. Az objektív A kép minőségét alapvetően az objektív minősége határozza meg, ami legalább három lencséből álló optikai rendszer. A több lencse alkalmazásának oka, hogy más módon nem lehet javítani az egy szem gyűjtőlencse által alkotott kép minőségén, végső fokon, a fénykép minőségén. Kettő számszerűen megadott adatát azonban mindig ismernünk kell. Ezek az objektív gyújtótávolsága és fényereje. o A fényerő A fényerő tehát nem egy megmért fénymennyiség, hanem a gyújtótávolság és az objektív átmérőjét

jelző viszonyszám, leegyszerűsítve: a gyújtótávolság és az átmérő hányadosa. Az 50 mm gyújtótávolságú 12,5 mm átmérőjű objektív és a 100 mm-es fókuszú 25 mm átmérőjű objektív fényereje egyaránt f/4 vagy másképpen írva 1:4. Kompakt kameráknál nagyon ritka az f/4-nél nagyobb fényerő, hiszen a majdnem minden gépbe beépített vakuval a szobában is készíthetünk felvételt, külső felvételeknél pedig bőven elegendő az ennél kisebb fényerejű objektív is. A nagyobb fényerő pedig aránytalanul megdrágítaná a fényképezőgépet. o A gyújtótávolság A gyújtótávolságot milliméterben adják meg. Nagylátószögű 35 mm-ig, normál 35 és 50 mm között, tele 50 mm felett. A zoom objektív manuálisan vagy beépített motorral folyamatosan változtatható fókuszú. Ez azt jelenti, hogy az objektív a filmtől milyen távolságra ad éles képet a végtelenben lévő tárgyról. Minél kisebb ez a távolság, azaz

minél rövidebb a gyújtótávolság, annál többet lát az objektív az előtte lévő térből, annál nagyobb a látószöge. A kompakt kameráknál eddig alkalmazott legrövidebb gyújtótávolság 28 mm. Ez elsősorban tájképek, utcák, épületek fotózására alkalmas. A gyújtótávolság növekedésével a fényképezőgép előtt lévő térnek egyre kisebb része fér csak rá a képre, viszont ezzel arányosan nő a képen lévő tárgyak, személyek nagysága. Az 50 mm-nél hosszabb gyújtótávolságú teleobjektív főleg portrék fotózásánál vagy messze lévő tárgyak "közelebb hozására" használható. A filmtől pontosan a gyújtótávolságra lévő objektív csak a végtelenben (gyakorlatilag a 10-15 méternél messzebb) lévő tárgyakat rajzolja élesen a filmre. Ezért a közelebb lévő tárgy fényképezésekor az objektívet a tárgy távolságával arányosan messzebb kell vinni a filmtől. Minél közelebbi tárgyat

fényképezünk, annál nagyobb lesz a film és az objektív közötti távolság. o A film és objektív közötti távolság meghatározása Régen ezt becsléssel, illetőleg a drágább gépeknél optikai távmérővel állapították meg, majd az objektíven lévő távolságskálán állították be. Természetesen ma ezt is automatika végzi. Ez az autófókusz, mely a legtöbb kompakt kamerán megtalálható. Elvileg ez is úgy működik, mint az optikai távmérő, azonban infravörös sugárral mér, így sötétben is használható. A fotósnak csak az a dolga, hogy a kereső közepén lévő AF-mezőt arra a pontra állítsa, amit a képen élesnek kíván látni, minden egyebet, a távolság, a rekesz és a megvilágítási idő beállítását és működését az elektronika irányítja. Vigyázzunk azonban az AF használatával, mert az olcsóbb berendezések sokszor "csal-nak". Leginkább a nagy fényelnyelő felületek - pl. textil, füves rét,

erdő –stb. csapják be az elektronikát A zár és a rekesz A jó expozíció azt jelenti, hogy a film pontosan annyi fényt kap, amennyi a legjobb eredmény eléréséhez szükséges. Ez kétféle módon szabályozható o A rekesz Az objektívben elhelyezett blendenyílás jelenti azt a keresztmetszetet, amelyen keresztül a fény bejön. Nagyobb keresztmetszeten keresztül ugyanannyi idő alatt több fény jut be, mint kisebb keresztmetszeten. A blendenyílás értékei 2; 2, 8; 4; 5, 6; 8; 11; 16; 22. Ezeken számértékileg nem látszik, de úgy vannak megállapítva, hogy egy-egy értékugrásnál a bejövő fénymennyiség duplázódik vagy feleződik. A fentiek közül legtágabb blendenyílás a 2-es, legszűkebb a 22es A blendenyílás változtatására azért van szükség, mert segítségével befolyásolható az élességi mélység terjedelme, mélységélesség. o A mélységélesség Az élesre állított főtéma előtti és mögötti térrészlet azon

tartománya, amelyben az elhelyezett tárgyak képei élesen látszanak a felvételen. Minél szűkebb a blendenyílás, annál nagyobb lesz a mélységszélesség. Sajnos, a mélységélesség változásával, melyet a blendenyílás változtatásával érünk el, a bejövő fénymennyiség is változik. Ezért az idő és blende értékeket nem lehet egymástól függetlenül változtatni. Minden fényviszonyra és filmérzékenységre megadható egy idő-blende értékpársor, amely értékpárok közös tulajdonsága, hogy bármelyiket választom is, a filmre ugyanannyi fény kerül. Például 30/11, 60/8, 125/5,6 stb az objektíven átmenő fénysugár átmérőjét változtatja, pedig ezt a fényt csak a szükséges ideig engedi a filmre. Ezek értékeit a gépbe épített fénymérő állapítja meg, és ennek, valamint a filmnek a kazettáról leolvasott érzékenységnek megfelelően szabályozza a rekesz és a zár működését. A zár A zárszerkezet feladata

(manuális beállításnál különösen fontos tudni), hogy a beállított időtartamig érje fény a filmet Az idő leggyakoribb értékei: 30, 60, 125, 250, 500, és 1000 reciprok másodpercek. Az időértékek nagyjából feleződnek, leghosszabb a fentiek közül 30-cal jelzett, legrövidebb az 1000-el jelzett. Az idő értékei azért rövidek, hogy exponálás közben az objektum ne mozdulhasson el 2-3 körvonalat maga után hagyva. A Digitális fényképezés Az utóbbi idõben egyre többet hallunk a digitális fényképezésről, amely lassan beépül a nyomdaipar mindennapi kelléktárába. Elsődleges felhasználói a reklámipar és az Internet web-oldalak készítői, de napilapok, folyóiratok is mind gyakrabban alkalmazzák. A digitális fényképezés előnye o Lerövidíti a nyomdai előkészítési (prepress) időt. A megfelelő berendezéssel létrehozott CMYK digitális képfájl révén a szkennelés, színrebontás, levilágítás és film előhívás

kiküszöbölhető a folyamatból, s a rögzített anyag elektronikus úton - az információtartalom és a minőség károsodása nélkül - nagy távolságokra is gyorsan továbbítható. o Ez az eljárás nem igényel káros vegyszereket - a digitális fényképezőgépek teljesen környezetbarátok. o Ezek a gépek óriási lépést jelentenek a nyomdai folyamatok teljes digitalizálása felé. A felhasználó rugalmasan dönthet arról, hogy a digitális képfájlt hol és hogyan helyezi el a szöveges anyagban, mikor cseréli ki másik képanyaggal, s a létrehozott anyagot papíron vagy egyéb információhordozón, például Internet-publikációként jeleníti-e meg. Sokan még azt is jósolják, hogy a digitális fényképezés - további fejlődése eredményeként - előbb-utóbb kiszorítja majd a szkennelést. A digitális fényképezőgépek típusai A jelenleg használatos nyomdai digitális fényképezőgépek és hátfalak (ez utóbbiak hagyományos gépekhez

csatolható digitális feltétek) csaknem kizárólag technológián alapulnak. Két fő típusuk ismeretes: a soros és a mátrix képalkotású CCD gépek. CCD (charge-coupled device) o A háromsoros elrendezésű CCD gép három sor beépített RGB (vörös, zöld és kék) színszűrőn keresztül egy sor képpontot (pixelt) örökít meg egyszerre. Ez az eljárás kiváló színhűséget és képfelbontást eredményez, mivel minden képpontot három - az RGB szűrőn átbocsátott - színformáció határoz meg. Ez a módszer elsősorban statikus képanyag megörökítésére szolgál, mert egy felvétel o átlagos ideje 3-10 perc. Az egyszeri expozíciós mátrix képalkotású CCD gép a teljes képfelületről egyszerre készít felvételt oly módon, hogy a vörös, zöld és kék szűrőelemek a képfelületen egyenletesen elszórva helyezkednek el. Ez esetben egy képpontról csak egy színt rögzítenek, a másik két színt interpolálással

állítják elõ. E módszerrel - a színhűség rovására - gyakorlatilag ugyanaz a felvételi idő érhetõ el, amit a fényképezőgépváz tud. Ez lehetőséget ad pillanatfelvételek megörökítésére is. Az igazsághoz tartozik, hogy a színes képinformáció lemezre vitele 3-10 másodpercig is eltart, ami határt szab annak, hogy időben milyen sűrűn követhetik egymást a felvételek. A drágább gépeken ezt úgy oldották meg, hogy nagy sebességű sorozatfelvételek készítésekor a gép az információt a lemezre rögzítés előtt átmeneti memóriájában tárolja. o Közbenső megoldás a háromexpozíciós mátrix képalkotású CCD gép. Ez is a teljes képfelületről készít képet egy időben, de a lencse előtt forgó RGB színszűrőn keresztül három felvételt exponál. Ezáltal jobb színhűség érhető el, mint az egyszeri expozíciós mátrix elrendezésű géppel, s rövidebb idő alatt készülhet el a felvétel, mint a soros elrendezésűvel.

E gép azonban nem alkalmas pillanatfelvételek céljára, mert a három felvétel elkészítéséhez összesen kb. 30 másodperc szükséges A készíthető kép nagysága A CCD technológiával általában kisebb méretű kép örökíthető meg, mint amihez a hagyományos gépeknél hozzászoktunk. Ez elsősorban a digitális hátfalaknál okoz gondot. Egy közepes méretű Hasselblad gép, pl. az általa készített 6×6 cm méretű felvétellel szemben a hozzáerősített CCD feltéttel 35×35 mm-es képet képes előállítani. Ez a különbség igen jelentős probléma a fotósoknak, hiszen a keresőn megjelenő kép nem lesz azonos a tényleges felvétellel. Az eredeti képméret 25%-ánál is kisebb rendelkezésre álló területen úgy elrendezni a kompozíció elemeit, hogy azzal a kívánt hatás elérhető legyen - ez már magában művészet. Az újabb és drágább géptípusokkal - pl. KODAK DCS 460 és EOS-DCS 1 készült felvételek mérete már

megközelíti a kisfilmes képkocka méretét.) A lecsökkent képfelület kisebb látószöget eredményez, s ezzel megnöveli a lencsék fókusztávolságát. Egy 50 mm-es lencse a KODAK DCS 420-as vagy 5 gépen mm-essé válik. Ennek ellensúlyozására az 50-es helyett egy 20 mm-es használni, hogy 130 a lencsét normál kell látószöget előállítsunk. Képfájl méretének meghatározása A képet alkotó vízszintes és függőleges irányú képpontok számát összeszorozzuk. Ez az eredmény lesz a fájl mérete egy szín (fekete-fehér) esetén. Színes (vörös-kék-zöld) anyagnál ezt a számot hárommal megszorozzuk. Példa: egy fekete-fehér fájl mérete 3060×2036 képpont (ez megfelel a típusú gép képfelbontásának, ami valamivel több, mint 6 MB. Színes felbontás esetén ez 18 MB-ot jelent Tónusfelbontás A digitális fényképezőgépek további fontos műszaki paramétere. Ez a képpontonként rögzíthető bitek számát

jelenti, amelyek a színvagy szürkeárnyalati információt hordozzák. Nyolcbites gépek 256 színt vagy szürkeárnyalatot képesek rögzíteni, s megjelentek már 12, sõt 14 bites típusok is. A "24 bit color" vagy "36 bit color" kifejezés az RGB szűrő miatt szükséges három csatornára utal, ami csatornánként 8, illetve 12 bitet jelent. A digitális képfájlok tárolási módja A stúdiómunkákhoz használatos állványos gépek többnyire egy számítógépmunkaállomásra vannak rákapcsolva. 12 MB nagyságú képfájlokhoz minimum 64 MB RAM és 300 MB tárolókapacitás szükséges, ami nagyobb fájlokkal való munkafolyamatok működtethetõ gépek a esetén akár digitális megnégyszereződhet. információt általában A egy kézből beépített mágneslemezen, vagy kivehető PC-kártyán tárolják. A fájl mérete határozza meg, hogy az információ milyen gyorsan írható a lemezre. Például egy KODAK DCS 460 típusú

gép képes lenne másodpercenként képet készíteni, de például egy 18 MB méretű fájl tárolásához 8 másodpere szünetet kell beiktatni a képek készítése között, amíg az információ a lemezre íródik. Digitális szemmel A digitális fényképezõgépek üzletága mára már Magyarországon is fellendült. Több mint 100 féle gép közül lehet válogatni. Ezen cikk keretében a legnagyobb felbontásúakra (jobbára a legújabbak közül) helyezzük a hangsúlyt. A digitális fényképezõgépek területe határterület: részben az optika, részben a számítástechnika (vagy elektronika) körébe vág. Mibõl is áll egy ilyen eszköz? Csak a lényeget tekintve: lencserendszer, fényrekesz, zár, CCD, erõsítõ, vezérlõ egység, memória, fénymérõ, keresõ, kijelzõ valamint valamilyen csatoló egység. Mindez egy dobozba csomagolva, és kész is a digitális fényképezõgép. A recept már jó néhány éve létezik, de csak mára jutott el arra a

szintre, hogy megfelelõ kínálatot, biztosíthasson. A digitális gépeket alapvetõen két csoportra oszthatjuk Elsõ csoportba kerülnek a nagy sorozatban gyártott szériadarabok, melyeket az ember már százegynéhány ezer forintért birtokba vehet. A mási kategória a csúcsgépeké, vagy idegenszóval High End. Ezek árait nagyjából egy nulla választja el az elõbbiektõl. (Persze pluszban) Évekkel ezelõtt egy digitális felvételt szemlélgetve kicsit illúziórombolónak hatott, hogy alaposan elmarad attól, amit egy fénykép esetében megszokhattunk. Szakemberek egybehangzóan állítják, ma még a digitális technológiával készült képek elmaradnak a hagyományostól, de a hátrány egyre kevesebb. S hogy mit hoz a jövõ? Erre azt hiszem ma még elég merész dolog, lenne válaszolni. A hagyományos fényképek is képpontokból állnak, csak éppen sok-sokmillióból. A digitális változatban már itt több akadályba ütközünk. Egyrészt a CCD-k még

nem rendelkeznek ilyen felbontással, másrészt ennyi képpont tárolása hatalmas memóriaigénnyel jár. Úgy tûnik tehát, hogy a fotófilm még jó darabig vezetni fog. De Mikor van szükségünk nekünk ennyi képpontra? Akkor, ha a képet nagyítani szeretnénk egészében, esetleg részleteiben. A hagyományos levelezõlap méret ugyanis ma már alig megkülönböztethetõ minõségi különbségeket, rejt magában. Bizonyos területeken a digitális változat sokkal több elõnyös tulajdonsággal rendelkezik, mint hagyományos társai. Ilyen terület például a hobbifényképezés Gondoljunk csak bele. Megörökítünk egy soha vissza nem térõ pillanatot valahol egy olyan helyen, ahol nem mindennap járunk. Egy hét múlva, mire elõhívják képeinket, kiderül, hogy alulexponáltuk. Akkor már dühönghetünk, a kép odaveszett. Nem így a digitális változatnál A fotós látja a kijelzõn az elkészült képet, láthatja, ha valaki belemozdult, vagy beletûz a nap.

Csak annyit kell tennie, hogy újra fényképez, és lecserélheti a sikerült képpel a rontottat. A digitális fényképezõgép hasznosabb mivolta akkor is megjelenik, ha a képeket elektronikus úton tárolják, továbbítják vagy feldolgozzák. Nincs szükség szkennelésre, nem beszélve arról, hogy a szkennelt kép minõsége elég ritkán haladja meg a digitális géppel felvett képét. Az elsõ digitális masinák elég egyszerû szerkezetek voltak, kevés állítási lehetõséggel. Ezek hasonlítottak a teljesen automata gépekhez, melyeken csak az exponáló gombot kellet megnyomni, és máris kész volt a kép. Az igényesebb közönség ennél többre vágyott. A félautomata gépeknél megjelent az a lehetõség, hogy vagy a fényrekeszt, vagy a zársebességet kézzel lehetett beállítani, a másikat mindig az automata igazította. A digitális változatokban is megjelentek ilyen funkciók, és a mai napig jól mûködnek. Elég ritka az olyan, hogy mindkét

lehetõséget kézzel lehessen beállítani, ugyanis míg egy hagyományos gép esetén a túl nagy mennyiségû fény túlexponáláshoz vezet, addig a digitális társaiknál kiéghet a CCD. A mai digitális gépek általában rendelkeznek beépített vakuval, mint rendelkezik olyan üzemmóddal, amellyel elkerülhetõk a cseresznyepiros szemek, s mindegyikkel lehet idõzítõs felvételt készíteni. A lencserendszerek makro üzemmódba állításával közeli képeket is készíthetünk, és újabban már a fénymérés módja is beállítható, és sorozatképek készítésére is van lehetõségünk. A digitális gépek elõtt tehát nagy jövõ áll, és bár minden területen biztosan nem tudja majd helyettesíteni hagyományos társait a közeljövõben, azért a lehetõségeinek tárháza kimeríthetetlennek tûnik. Ez a technológia még sokat fejlõdhet, sok új funkcióval kiegészítve a gépeket. Valószínûleg a tárolókapacitás is a sokszorosára nõ majd Mindezt

összevetve: a digitális fényképezõgépek kora még csak most kezdõdött el, s máris nagy lehetõségeket kínál A PC szeme: a digitális kamera Sokféle eszközzel próbálják megvédeni a titkokat, a számítógépeseket is az illetéktelen tekintetek elõl. Van például olyan hardvergyártó cég, ahol a legtitkosabb fejlesztéseket végzõk csak a saját számítógépükhöz férnek hozzá, és ahhoz is csak akkor, ha megismeri õket. Nem akárhonnan, az íriszükrõl. Odaül a gép - ráadásul a noteszgép - elé, farkasszemet néznek vele, s ha a beépített kamera által közvetített kép elemzésébõl az derül ki, hogy szabad azon a gépen dolgoznia, akkor beléphet. Ha pedig az derül ki, hogy õ valaki más, mint akinek kiadta magát, akkor megnézheti magát. Igen, a számítógéphez kapcsolható videokamera ma már akár gomb nagyságú is lehet, és az ára is gyorsan csökken. Nincs már szükség még camcorder nagyságú gépre sem, ha valaki

be akar rendezkedni a videó-konferenciára, vagy éppen a magát akarja élõben közzétenni a világhálón. Meglepõ, de a Connectix az elsõ viszonylag olcsó PC kamerát 1994-ben, éppen július 14-én dobta piacra. A QuickCam akkor a Macintosh soros portjára csatlakozott, és négybites szürkeárnyalatos képet adott 240x320 képponton, másodpercenként legfeljebb 15-öt. Azóta több változatot is készített a Connectix, a legújabb a tavaly õszi PC-s modell, a QuickCam VC - VC mint videokonferencia, vagy mint videokommunikáció - már milliónyi színt tud megkülönböztetni egymástól. A golflabda nagyságú, f2,0/3,6 milliméteres lencsével ellátott kamerán a távolságot kézzel kell beállítani, 2,5 centimétertõl végtelenig. A mélységélessége azonban a legtöbb alkalmazásnál szükségtelenné teszi az állítgatást. Képes a 640x480-as felbontásra is, de mozgóképnél a leggyorsabb - 15 kép másodpercenként -, ha 352x288 képpontra bontja a

látóterét. Ez az úgynevezett általános képcsereformátum (CIF) Kétségtelen, hogy ez még csak a fele a tévénél szokásos 30-nak, vagyis kicsit töredezett lesz a mozgás, de videokonferenciánál ez nem zavaró. A képpontok színét 24 biten adja tovább a PC-nek. Csatlakoztatható párhuzamos és USB-portra egyaránt A mellé adott Connectix VideoPhone 3.0 szoftverrel megvalósítható a szabványos H.324 protokoll szerinti modem-modem kapcsolat, valamint a képek internetre küldése is. Alkalmas videokonferenciára például a PictureTellel, vagy az interneten a Microsoft NetMeeting 2.1-gyel A beépített drótlevél opciót használva a Connectix QuickCam VC-vel felvett álló- vagy mozgókép emailként is elküldhetõ minden MAPI-kész levelezõrendszerbõl. A PC-videokamerával felvett állókép közvetlenül átadható képszerkesztõnek, például az Adobe Photoshopnak vagy a közkincsként olcsón használható Paint Shop Prónak, de a Connectix szoftverben,

magában is vannak képszerkesztési lehetõségek. Az Amerikában gyártott Connectix QuickCam VC ára az Újvilágban száz dollár körül van. Európában csak Spanyolországba, Franciaországba és Portugáliába exportálják hivatalosan. A valamivel drágább - 169 dolláros - Kodak DVC323 már képes a teljes sebességre, azaz 30 kockát ad át a PC-nek másodpercenként, szintén CIF formátumban, tehát egy kép 352x288 darab, 24 biten megadott színû képpontból áll. Ez a PC-videokamera már csak USB-portra csatlakoztatható, de ugyanúgy mûködik mind Windows 95-tel, mind Windows 98-cal, mint a QuickCam VC. A digitális fényképezés nemrég még alsóbbrendűnek számított. Ma már inkább csak elméleti vita folyik arról, hogy a digitális vagy a filmes fényképezés a jobb. A digitális fényképezőgépek fejlődése olyan szintre ért, hogy a legjobb modellekkel már kitűnő minőségű képek készíthetők. A digitális fotók számos módon használhatók

(akár plakát méretű nagyításokhoz is) anélkül, hogy „digitális” hatást keltenének. Jó a film, de jók a digitális képek is. A képminőségről szóló vita többé-kevésbé lezárult, azonban a hagyományos és a digitális fényképezés közötti jelentős különbségek megmaradtak. A digitális fényképezés előnyei: A digitális fényképezés előnyei az amatőröktől a professzionális fényképészekig mindenki számára meggyőzőek. A digitális fényképezés költségkímélőbb. A digitális fényképezés kezdetben amatőr és professzionális szinten is nagyon költséges. Ha azonban szeret fényképezni, vagy üzleti okokból kell fényképeznie, a kezdeti kiadások gyorsan megtérülnek azon, amit a film, az előhívás vagy a 36 felvételről készített másolatok költségén megtakarít. A digitális fényképezés során csak fényképez, fényképez és fényképez. A digitális fényképezés megadja azt a lehetőséget, hogy annyi

képet készítsen, amennyit csak akar, anélkül, hogy aggódnia kellene a miatt, mennyibe fog kerülni a sok fotó előhívatása. Így nem azon töpreng, hogy hány képet engedhet meg magának, hanem a legjobb kép elkészítésére fordíthatja figyelmét. A rosszul sikerült felvételeket pedig még fényképezés közben törölheti a memóriakártyából. Ha kihasználja a memóriakártyák egyre növekvő kapacitását, törlésre sincs szükség. Amíg egy filmes fényképezőgépet a legjobb esetben is 36 felvételenként újra kell tölteni, egy memóriakártya – kapacitásától függően – több száz, sőt több ezer fotó tárolására is alkalmas. A digitális fényképezés számos vezérlési lehetőséget nyújt. Kezdetben hálásan használja a digitális fényképezőgép automata üzemmódját. A digitális fényképezés iránti érdeklődésének növekedésével azonban előfordulhat, hogy időnként szeretne letérni a kitaposott útról, hogy

megnézze, mire képes a fényképezőgép, és Ön, mint fotós mit tud belőle kihozni. Amikor felkészült arra, hogy megtegye ezt a lépést, a fényképezőgépe is készen fog állni. A belépőszintű modelleken kívül ma már mind alkalmas a fehéregyensúly (a szín megjelenése a fotón) bizonyos mértékű szabályozására. Néhány még a fekete-fehér fényképezéshez is rendelkezik speciális üzemmóddal. A fehéregyensúly beállításának vagy a fekete-fehér fotók készítésének lehetősége olyan, mintha egy fényképezőgépbe egyidejűleg több különböző típusú filmet tölthetne be. Ez a filmes fényképezőgépekkel természetesen nem lehetséges. De a digitális fényképezőgépeknél ez egyszerűen egy beállítás módosítását jelenti. A legtöbb digitális fényképezőgép érzékenysége szintén módosítható, attól függően, hogy a szabadban vagy zárt térben szeretne fényképezni. Mindezek segítenek abban, hogy

kibontakoztassa a kreativitását, vagy egyszerűen a fényképezni kívánt jelenetnek legjobban megfelelő módon állítsa be a fényképezőgépet. A filmes fényképezőgépek ugyanezt a rugalmasságot nyújtják, azzal a különbséggel, hogy velük legalább egy tucat különböző típusú filmet kell cipelni, amelyeket gyakran cserélni kell, akár még a tekercs elhasználása előtt is. A digitális fényképezőgéppel ez nem több, mint egy tárcsa elforgatása vagy egy kapcsoló megnyomása. A digitális fényképezés lehetőségei végtelenek. A fotó az elkészítését követő néhány másodpercen belül már a memóriakártyán van. Pillanatokkal később pedig már a számítógépen lehet. A fényképet ezt követően számtalan módon megoszthatja a Windows XP segítségével: kinyomtatja az asztali nyomtatón, plakátot vagy üdvözlőlapot készíttethet belőle egy internetes nyomtatási szolgáltatással, vagy elküldheti e-mailben. Ezen kívül

közzéteheti őket a weben, CD-re írhatja, vagy számítógépe képernyőjén diavetítést rendez belőlük. A hagyományos filmes fényképezés előnyei A hagyományos filmes fényképezésnek nagyon kevés előnye van. A lista rövidsége azonban ne tévessze meg. A film alapú fényképeknek kevés előnye van ám azok igen jelentősek. A kép minősége nem csak a fényképezőgéptől függ. Még a kevesebb szolgáltatással rendelkező fényképezőgépek is kiváló fotókat készítenek, ha megfelelő minőségű objektívet és filmet használ. Azonos típusú film használatakor egy jobb fényképezőgép nem feltétlenül készít jobb fotót. Más szóval, remek fotók készítéséhez nincs szükség kiváló fényképezőgépre. A kép minősége sokkal inkább függ a kiválasztott filmtől, mint a fényképezőgéptől. Ezzel szemben a digitális fényképezőgép képminősége elválaszthatatlan a fényképezőgéptől. És többnyire a legjobb

képminőséget nyújtó fényképezőgépek rendelkeznek a legtöbb szolgáltatással is. A fényképezőgép kiválasztásakor döntő szempont, hogy amellett döntsön, amely rendelkezik a kívánt szolgáltatásokkal, valamint a képminősége is megfelelő. Ha később meggondolja magát, nem elég más típusú filmet használnia: új fényképezőgépet kell beszereznie. A fényképezés elkezdésekor a film kisebb költséget jelent. A költségeket tekintve azt mondtuk, hogy a digitális fényképezés költségkímélőbb a film alapúnál. Ez igaz ugyan, de csak akkor, ha sok fotót készít, és így kevesebbet kell filmre és filmfeldolgozásra költenie. Ha ritkán veszi elő a fényképezőgépet, és csak néhány fotót készít, egy alsó kategóriájú filmes fényképezőgép költsége, valamint a filmek ára hosszabb idő alatt sem éri el a legalapvetőbb képességekkel rendelkező digitális fényképezőgép költségét. A filmes fényképezőgépek

könnyebben használhatók. A film viszonylagos egyszerűsége és az évek során a fényképezőgép-gyártók által a gépek megtervezésére fordított erőfeszítés eredményeképpen a filmes fényképezőgépek kezelése egyszerű és könnyen megtanulható. A digitális fényképezés elsajátítása természeténél fogva hosszabb és nehezebb. A fényképezőgépek sokkal bonyolultabbak, ráadásul gyakran a szoftver használatát is meg kell tanulni. A digitális fényképezés egyre egyszerűbbé válik, de még időre van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan közkedvelt legyen, mint a filmre történő fényképezés. Rob Galbraith tapasztalt fotóriporter és a digitális fényképezés szakértője. 1994 óta készít digitális fényképeket. Főszerkesztője és tulajdonosa a robgalbraith com webhelynek, amely a digitális fotóriporterek leglátogatottabb webhelye, és a világ 80 országából vannak tagjai. Rob több száz hírcsoportban segített már a

felhasználóknak áttérni a filmről a digitális eszközökre. Ő a szerzője a The Digital Photojournalists Guide (A digitális fotóriporterek kézikönyve) című, nemzetközileg is elismert könyvnek, amely már a negyedik kiadásnál tart. A Blue Pixel alapító tagjaként Rob a digitális fényképezéssel kapcsolatos oktatást tart kezdő, haladó és hivatásos fotósoknak egyaránt. A digitális technika gyökeres ágazati és szervezeti változásokat eredményez Az Intel Fejlesztői Fórumát (IDF) felkereső több mint 4800 technikai szakember, fejlesztő és mérnök előtt Barrett felvázolta a jelenleg zajló változásokat, és felhívta közönsége figyelmét azokra az óriási lehetőségekre, amelyeket a technika fejlődése nyit meg a szervezetek és az egyéni felhasználók előtt. "A világ szervezetei termelékenységük és teljesítményük fokozását várják az informatikától. Beruházásaik nyomán hamarosan gyors változásoknak leszünk

tanúi" - mutatott rá Barrett. "A számítástechnika és a távközlés konvergenciájában, a vállalati szektort megcélzó új megoldások terjedésében és a szórakoztató tartalmak továbbításában, illetve fogyasztásában már tetten érhető változások új területekre gyűrűznek tovább: az egészségügy, az élettani tudományok és a génkutatás világát is meghódítják. A számítástechnikai innováció új formái jelennek meg. A digitális és a szilíciumtechnikára épülő újítások nyomán soha nem látott lehetőségek, felhasználási területek és üzleti modellek alakulnak ki, és hasznosítják az átalakulásból eredő előnyöket." "Mindezzel együtt azonban az is fontos, hogy ne bonyolítsuk túl a végfelhasználók számára a lassan mindent átszövő digitális technikát. Az Intelnek a többi ágazati szereplővel együtt a technikai jellemzőkön túlmutatva, olyan komplett megoldások kialakítására kell

törekednie, amelyek kielégítik ügyfelei szükségleteit, és egyszerűbben, gazdaságosabban állíthatók a vállalati működés, a digitális otthoni környezet és a vezeték nélküli kommunikáció szolgálatába." Az Itanium processzorcsalád jól példázza az Intel üzleti számítástechnika terén vallott megoldásközpontú szemléletét. Az ágazati együttműködés, a szoftvertámogatás és más fontos, kiegészítő technológiák fejlesztése nyomán az Itanium processzorcsalád egyre népszerűbb az Intel kiemelt ügyfelei körében, és mind magasabb szintre emeli az üzleti produktivitást. Az Intel több mint 100 000 Itanium processzort értékesített 2003-ban, és a Fortune magazin ötszázas listájának számos tagja már bevezette környezetében az Itanium-alapú rendszereket. "Nagy örömmel látjuk, hogy az Itanium processzor olyan fontos területeken is széles körű elfogadottságnak örvend, mint a pénzügyi

szolgáltatószektor" emelte ki Barrett. "