Education | Pedagogy » Az egyház szerepe az intézményes nevelés létrehozásában Magyarországon

AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS LÉTREHOZÁSÁBAN MAGYARORSZÁGON Szt. István kereszténység szükséges az európai nemzetek közé tartozáshoz egyházi iskolák létrehozása klerikusképzés (egyházi + világi értelmiségiek) Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma) iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor volt oktatás, de alacsonyabb szintű) Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek) Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz) Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük

gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette XI-XII. sz: feudális birtokosok helyzete megerősödött szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták Könyves Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt ad. XI-XIV. sz: Székesegyházi iskolák megerősödése Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük nyugati mintára történt udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag: vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk XIV. sz: külföldön már egyetemek alapultak Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett

egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át hamarosan. ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA Egyiptom Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan, változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie. Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak. A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között. Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás 1. Írnokképzés: nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak írnokképző: utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag:

számolás, mérés, csillagászat, földrajz, vallás Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába hatalom birtoklása Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át motiváció a verés és a lábak megkötözése volt olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás 2. Segédként szakképzés (több éven át) 3. Papi szemináriumok (nagyobb városokban) 4. Orvosiskolák 5. Apródszolgálat a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek) India Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek): 1. papok (brahmanák) 2. katonai előkelők (kszatriják) 3. árja közrendűek (vaiszák) 4. őslakók + szegények (páriák) Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek) 1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei 2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete 4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete Az egyes kasztok más

módon tanultak: Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat, filozófia Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése buddhista papok terjesztették az írást! A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának megteremtése volt Kína Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet szellemében, engedelmességre nevelték. Az

egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell először alkalmazták a vizsgarendszert.  Alapiskolák (falvakban vándortanítók, városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere a szövegek memorizálása.  Középfok (járási, tartományi isk.): 10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) Konfucius gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének kialakítása  Felsőfok (állami tisztségviselők – mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú vizsgarendszerre Vizsgarendszer:  Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás Virágzó tehetség cím hivatalt nem kaphatott a vizsgázó  Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség 

Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga Legkitűnőbb tehetség cím + legmagasabb hivatali tisztség ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI Homéroszi kor Heroikus emberideál Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú tananyaga példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára (felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés. Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás, bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak. Spárta (K.e VIII-IV sz) Hatalom a katonai arisztokrácia kezében katonai rendőrállam Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél: egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság

létrehozása A vezetők megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt Tajgetosz!!! Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd A nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete. A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők) Athén (K.e VI-V sz) Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó harckészültségre cél a harmonikus ember létrehozása A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón

(államférfiak) Mindenki tanulhatott, de volt tandíj tehetősek tanultak leginkább. Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve) Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz járnak. Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés  Grammatikai iskola: alapkészségek, nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása  Kithara iskola: zenetanítás (utánzással), táncoktatás  Palaisztra: torna, testgyakorlás, különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)  Gümnaszion: magasabb szellemi tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is lett. Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot használták, nem fizikai fenyítést. Hellenisztikus nevelés (Kr. e 336-30) Új iskolatípusok, a régiek megújítása: 1. Elemi

iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás A tanító pénzért tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító. 2. Grammatikai iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia), zeneelmélet 3. Gümnaszion: testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások 4. Filozófiai iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei, vitakészség fejlesztése 5. Orvosi iskola: Hippokratész műveinek oktatása 6. Retorikai iskola: szónokképzés Platón Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott: Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága  Állam c. művében a társadalom osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi munkások Az állam akkor

boldog, ha köztük összhang van.  Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki alkata határozza meg. Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek. Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak. Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.  Filozófusok nevelésének elvei: csak megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A zene milyensége is fontos a fuvola tilos A testi nevelés fontos, de ne legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló énekeket hallgassanak. 20 évesen: matematika 10 éven át 30 évesen: dialektika 5 évig 35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év 50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható Arisztotelész

Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény szoktatással, szellemi erény tanítással) Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára biztosítani kell az oktatást Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem gyakorolni is kell. ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény: Vir Bonus gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója 1. Törzsi nevelés kora (ie VI sz-ig) Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus

megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát A katonaság is szerepet kapott a tanulásban. 2. Hódítások kora – intézményes nevelés kialakulása (ie I sz-ig) Találkozás más népek kultúrájával asszimilálódás Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás Tandíj van 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor Minden városban volt ludus Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt. Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát. 3. Császárság kora – iskolarendszer szétterülése (isz 500-ig) Az állam felismerte az

oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer. Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet). Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra. Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből. Quintilianus pedagógiája Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári udvarban A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.  A gyerek

tanítását már egész kis korban el lehet kezdeni  Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani  A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt, szép beszédű  ’Játék legyen a tanulás’ olvasást és görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani  Előnyben részesíti az iskolai oktatást az otthonival szemben  Elutasítja a testi fenyítést EGYHÁZI ISKOLÁZTATÁS MO-ON X. sz vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is működtettek. 1. Kolostori iskolák Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára) Tananyag: olvasás és egyházi énekek A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott.

Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is. VIII. sz végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak. A IX. sz során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből. Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is. 2. Plébániai iskolák Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház

tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz-ig nem voltak iskolák 3. Székesegyházi iskolák Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük. A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak. Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd speciális tudományok.  Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés  Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen, grammatika  Önálló szaktudományok: orvostudomány, egyházjog, filozófia, teológia VILÁGI NEVELÉS FORMÁI A középkor a rendi tagozódás kora: papság

(tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok) 1. Lovagok nevelése Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak. 7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés Az egyház is támogatta a lovagok intézményét az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr. Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás,

pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak 2. Városi polgárság iskolái A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve. Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése) A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször. 3. Céhes nevelés Kézművesek képzése bognár, varga, stb. Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt

követően önálló céhet alapíthatott az ember. HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek A humanisták is hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában. Pedagógia: új felfogás a reneszánsz embernek a korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fro-ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája) Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac ez nekik jó), egyházi körök (kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme) Nevelés kérdései: Mi a földi élet értelme és tartalma? Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e

túlvilágról szóló történetek? Mi az erény és a bűn? Új felfogás: élvezni kell az életet, nem böjtölni. Humanista nevelés tételei: A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje a művészeteket Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot kitekintés az égboltra! Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos Szabad gondolkodás a hittudósok műveit ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is. Testkultúra fontos tánc, sport tanulása Szeretni kell a természet szépségeit. A társasági élet is a kultúra része. Új emberkép: felszabadult, nyitott ember Új nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége. Iskolarendszer: A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai műveket is. Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső fok) Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)

Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten világi műveket tan Iskolai színjátszás diákok + tanárok írják, játsszák a darabokat. Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex) Nagy humanista Gondolkoldók Rotterdami Erasmus Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen irányú műveit két csoportra oszthatjuk Az egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók. "A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket. "A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" címmel 1529-ben írt

értekezést. Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak. A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. A gyermek utánzással sok mindent megtanul A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott házitanítóra bízzák. Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja. A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait. A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között. 1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő magatartásáról" írott

illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének Könyveinek nyelve a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét. A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at. A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie. Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes, a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát. Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a

neveletlenségtől. A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul. Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze. Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiara (15221524). Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír Montaigne Francia történész, jogász. Nézetei:  Önálló gondolkodásra kell megtanítani az embert.  Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent egyből elfogadni.  Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.  Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása  A nevelés alapja a világ megismerése legyen (pl. földrajzot utazás közben

tanulják) Mórusz Tamás Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés A munkában egyenlően vegyen részt mindenki Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg A népet anyanyelvén kell tanítani A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket elutasítja. KÖZÉPKORI EGYETEMEK XII. sz-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok egyesülete), a mai egyetem őse Az intézményt Studium Generale-nak nevezték. A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban 1. Párizsi tipusú egyetem (Sorbonne) A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2 év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus Magas szintű teológusképzés Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi

hatóság erősíti meg tisztségében. A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása) Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak. 2. Bolognai típusú egyetem A rektort az egyetemisták választják maguk közül Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt. A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai. Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is. Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival. FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON

 Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.  Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi egyetemmel vendégprofesszorok 1414 utánról már nincs adat az egyetemről. Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.  A következő egyetemet Mátyás alapította 1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J lett az egyetem rektora is A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben VJ összeesküvést szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett  1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi kar is volt. 

1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti Mária Terézia ELTE elődje ROUSSEAU FELFOGÁSA A NEVELÉSRŐL  Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást: A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg  Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája a boldogságetika  A nevelésnek igazodnia kell a gyerek természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)  A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a gyerekből, aki megáll a saját lábán  A szegényeknek nincs szüksége nevelésre Módszerei:  A tanító ismerje meg a gyerek természetét  A városból a természetbe kell költöztetni a gyereket  Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését  A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a külvilág káros hatásaitól negatív nevelés: „nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedéstől” Emil, avagy a nevelésről 1. könyv: 0-2 éves korig testi nevelés A gyerek helye az anyja mellett

van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R elutasítja a szélsőséges nevelési formákat 2. könyv: 2-12 éves korig érzékszervek nevelése A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont 3. könyv: 12-15 éves korig értelmi nevelés Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe

(Ekézművesség) 4. könyv: 15- házasságig erkölcsi nevelés Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés 5. könyv: Sophie nevelése Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása A FILANTROPISTÁK MOZGALMA A XVIII. század végi Németországban bontakozott ki a filantropisták (emberbarátok) mozgalma Ez a pedagógiai irányzat magába ötvözte Locke, Rousseau gondolatait és a Leibnitz-Wolff-féle német racionalista filozófia egyes elemeit.  Az iskolai nevelés tartalmát közelíteni akarták a hétköznapi élet követelményeihez. Minden gyereknek 15 esztendős koráig közhasznú ismereteket kívántak tanítani. Erre az általános alapműveltségre szervezték volna az öt évfolyamos humán gimnáziumot, illetve a szakiskolákat.  Ideáljuk

az egész emberiség szeretetétől áthatott ember, összeegyeztethető az egyes ember egyéni érdeke másokéval.  a filantropista társadalmi realitásérzékkel rendelkezik. A hétköznapi hivatásvégzésben jeleskedő polgár erényei elérésére törekszenek.  Szellemi vezetőjük Johann Bernhardt Basedow (1723-1790) volt. 1774-ben megnyitotta dessaui nevelőintézetét, a "Filantropinum"-ot. Munkatársai: Joachim Campe (1746-1818), Ernst Trapp (1745-1818) és Christian Salzmann (1744-1811). Lefordították Locke "Gondolatok a nevelésről" című munkáját és Rousseau "Emil"-jét. Trapp írta az első rendszeres pedagógiai szakkönyvet A filantropinumokban folyó oktatás-nevelés jellemzői:  Rousseau nyomán különbséget tettek a tételes vallás és a laikus (felekezeten kívüli) erkölcs között. A Rousseau-féle természetes vallásra igyekeztek nevelni növendékeiket.  A Filantropinumban a testi nevelés, a

testgyakorlás minden elképzelhető módját szorgalmazták.  A Filantropinum kifejezetten gyakorlatias ismereteket tanítottak. Csak azt tanították, ami közvetlenül hasznos, pl.: anyanyelv, olvasás, írás, számolás, egészségtan, földrajz, történelem, természettudomány. A közvetlen érzéki tapasztalatszerzés elősegítésére a gyerekeket gyakran vitték el piacra, mesteremberek műhelyeibe, kereskedők boltjába. Latint csak a tudós pályákra készülőknek kell tanulniuk, művészeteket sem tanultak.  Rousseau nyomán gondot fordítottak a fizikai munkavégzésre, a mesterségek tanítására is.  Rousseau-t követték a tanítási módszerek tekintetében is. Igyekeztek játékossá, szemléletessé tenni az oktatást.  Általában kerülték a testi fenyítéseket. A jutalmazás-büntetés módszereit szívesen alkalmazták Szívesen alkalmazták a gyerekek megszégyenítését, kipellengérezést (ételmegvonás, sötétzárka, a társak

gúnyos megjegyzései, kiközösítés stb.)  A gyermeket állították a pedagógia központjába a korábban egyeduralkodó tananyag helyett. Jelentős érdemük, hogy felkeltették a nevelés, az iskolaügy iránti társadalmi érdeklődést. Németországban. A nevelés ügye bekerült a köztudatba, közüggyé vált PESTALOZZI (1746-1827)  először intézményesítette a munkára nevelést.  írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.  A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.  az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.  Wolff-féle képességlélektan híve volt: a nevelő munkája

képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.  a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.  négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében  Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.  A "Vizsgálódásaim."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit

fejti ki, megalkotja saját antropológiáját.  azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan  az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el. 1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet 2.) "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand) A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan. 3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is

elfogadni, szeretni.  Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.  az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.  Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot. REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ ISKOLARENDSZERRE A ref. atyja Luther Márton szembeszáll a humanizmus emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik Reformáció terjesztése szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra városi

plébániai iskola + egyetem Néprétegek különböző iskoláztatása: tudósok jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák plébánosok latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok) köznép írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre) Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek. Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok képviselték A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára ELLENREF. létrejön Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult a rend) Jezsuita iskolaszervezet: nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú iskola A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció

terjedése. Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás. Protestáns iskolák: a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó vallásosság (pietas) kialakulása Művelt vezető réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól) A kicsik oktatása anyanyelven folyt, majd áttértek latinra Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester) Népoktatás: alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni Kisiskola létrehozása Katolikus iskolák: A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák

felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben elterjeszteni a tanulást. A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) Erdélyben már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket Erdélyből. Comenius: cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései:

300 diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba A PIETIZMUS HATÁSA A NEVELÉSRE A harmincéves háború (1618-1648) ellenhatásaként jelentkezett a protestantizmuson belül egy sajátosan új irányzat, a pietizmus. Ez egyike volt a korszak nagy megtisztulást, újjászületést hirdető mozgalmainak (janzenizmus, puritanizmus). Követői a kálvinista racionális vallásossággal szemben a személyesen átélt kereszténység, a jámbor áhítat, a belső lelki élményekből táplálkozó vallásosság hívei voltak. Képviselőik a nevelést is életszerűbbé kívánták tenni. Iskoláikban a családi élet bensőséges melegét kívánták nyújtani tanulóiknak, emellett törekedtek a városi polgár számára

szükséges, közvetlenül hasznos, praktikus ismeretek tanítására. Az iskolai munka alapos megszervezésére törekedtek (Órarend, részletes tanmenet készítése, tanári értekezletek bevezetése, osztálynapló stb.) A mozgalom atyja Philipp Jakob Spener (1635-1705) volt. A pietizmus kiemelkedő iskolaalapító egyénisége volt August Hermann Francke (1663-1727). Az ő tevékenysége nyomán terebélyesedett ez az eredendően vallási irányzat nevelési mozgalommá. A német városokban a XVII-XVIII. század fordulójára megerősödtek a városi iskolák Az iparosok, kereskedők, hivatalnokok gyermekeit anyanyelvükön oktatták a polgári életben szükséges praktikus ismeretekre, vallási-erkölcsi-állapotbéli kötelességekre. A klasszikus műveltséget nyújtó latin iskolákhoz ezek az intézmények szervezetileg egyáltalán nem kapcsolódtak. Francke is ilyen "német" iskolát nyitott, először a szegények gyermekei számára. Francke iskoláiban a

legfőbb cél a bensőséges vallásos érzület (pietas) kialakítása volt. A világtól elzárkózó, befelé forduló vallásosság helyett tevékeny hitéletre nevelt. Nagy fontosságot tulajdonított a család nevelő erejének és a tanítók személyes példaadásának. A "Franckeanum" iskoláiban a gyakorlatiasság elve érvényesült. Francke a gazdasági kérdésekkel, s általában a reáliákkal bővebben foglalkozott, mint elődei. A nemesek gyermekei számára létesített pedagógiumban fontos tárgy volt a német nyelvű ékesszólás, a kísérleti fizika, asztronómia, mértan és anatómia. Rendkívüli tárgyként francia nyelvet is tanultak Gyakorlati tárgyként különféle mesterségek készségei szerepeltek, mint az esztergályozás, az üvegcsiszolás és a rézmetszés. Hetente egyszer latin és német nyelvű újságokat olvastattak velük. A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC ELSŐ IDŐSZAKÁNAK TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1. MIN) Mária Terézia reformjai

nem oldottak meg minden kérdést:  Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának (pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)  Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos, Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál  Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai Zeneiskola  Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900 fő tanár) Fontos az oktatás reformja 1848-ban megalakult a Magyar Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek. Eötvös József: író, jogász, politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a népoktatást keretbe foglalta: hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban  tanszabadság megválaszthatom, hol és mit akarok tanulni  tanszabadság a népiskolákban helyi önkormányzat

működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát  tanszabadság a tudományban nincsenek örökre eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni  minden helységben kell lennie népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek  az oktatás nyelve a község lakosságának többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!  mindenütt kell lennie iskolaszéknek (érdekvédelmi szervezet)  a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja c. újságot A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta: oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen. A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap miatt. 1848 szabadságharc

leverése: Habsburgok minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált. A BACH-KORSZAK (1849 – 1867) Magyarország csak a Habsburg-birodalom egy részeként jöhetett csak számításba: érvénytelenítették az 1848-as törvényeket, bevezették a német nyelvű közigazgatást. Schwarzenberg miniszterelnök és Bach külügyminiszter erőfeszítéseket tett Magyarország állami és társadalmi viszonyainak polgári jellegű átalakítására: a tőkés polgárság és az értelmiségi réteg megerősödése fontos. 1. Népoktatás 1849. október 9 kormányrendelet: iskolaügy irányítását szabályozza, annak szervezetére vonatkozik. Vallásos szellemű erkölcsiség, az iskola szellemi vezetése az egyház dolga A nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet. Ez kiterjedt a házi oktatásra, a családi nevelésre is. Minden gyermek részesüljön legalább népiskolai oktatásban Ellenőrizték a 6-12 esztendős gyermekek

tankötelezettségének érvényre juttatását. Az 1850-es évek elején a "Magyarország elemi tanodáinak szabályai" maradt érvényben: az elemi iskola az alsó két osztályból és a felső tagozat három osztályából áll. Ezek közül az utolsó a gyakorlati pályákra lépő gyermekek számára nyújtott praktikus ismeretanyagot. 1855. évi rendelet: kétféle elemi iskolatípus létezik: négyosztályos főelemi (városi elemi isk)és kétvagy háromosztályos alelemi (falusi népiskola – 1 tanár, 100 gyerek) 1858-tól kezdve ez az iskolatípus is négyosztályossá vált. Magánszemélyek is létesíthettek tanintézetet. Az osztrák rendelet elvileg lehetővé tette nem felekezeti népiskolák felállítását is, 1868-ig azonban csakis egyházi fenntartású népiskolák léteztek.  a bécsi kultuszminisztérium volt a magyar közoktatásügy legfőbb irányítója. Innen kapták utasításaikat az egyes tankerületek és a melléjük rendelt

iskolatanácsok. Az iskolaügy irányításában jelentős szerepet játszottak a katolikus egyházi hatóságok. A protestáns egyházak iskolái ezzel szemben állami felügyelet alá kerültek.  az ötvenes években az elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett, de a magyar népoktatásügy ezzel együtt is elmaradott maradt. A kormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások alig 1,9%-át) fordított a közoktatás támogatására (Schwarz Gyula, művelődéspolitikus felméréseket végzett, az eredmény elkeserítő)  Németesítési törekvések: a német nyelv tanítását kötelezővé tették. A nemzeti szellemű tankönyveket kitiltották, magyarra fordított osztrák tankönyveket használtak. Az 1850-es évek vége: az osztrák abszolutizmus válsága engedmények Magyarország oktatásügyében. A helytartótanács igazgatta a tanügyet, csökkent a németesítő törekvések intenzitása. A politikai élet bizonytalansága, a felügyelet, az ellenőrzés

lazulása csökkent az iskolák látogatottsága. 1861-62-ben több száz község bezárta iskoláját, 1863 tavaszán legalább százezerrel kevesebb gyerek járt iskolába, mint 1859-ben. 2. Középfokú oktatás  Osztrák gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott alapdokumentum, az "Organisationsentwurf" (Leo Thun-Hohenstein gróf által előterjesztett dokumentum) bevezetése hazánkban. Ferdinánd császár 1849 szeptember 15-én hagyta jóvá  Az Entwurf jellemző vonásai: - Létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot 10-18 éves fiúk számára. A tanulmányok középpontjában a latin és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, + egy élő idegen nyelv (a német) és a humán, illetve reáltárgyak együttese. Két szervezetileg önálló tagozatból áll: az I-IV osztályig terjedő algimnáziumból és a további négy osztállyal teljes főgimnáziumból. - A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A nyilvános gimnáziumok

államilag érvényes bizonyítványokat adhatnak ki, érettségi vizsgákat tarthatnak, emellett próbaévre tanárjelölteket is alkalmazhatnak. Nyilvánossági jogot az oktatásügyi minisztérium adhat - Létrehozta, a reáliskolát. Főreáliskola: hatosztályos intézmény, a felsőfokú technikai-műszaki tanulmányokra készít elő. Tantervében a természettudományok kerültek előtérbe - Középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanárok taníthattak. - A gimnáziumi oktatás nyelve az intézmény székhelyén élő lakosság többségének anyanyelve. 1855 január: Leo Thun újabb rendelete a gimnáziumok felsőbb osztályainak tanítási nyelve váljon németté. Csak felemás módon valósult meg a magyar középiskolák passzív ellenállása miatt - a gimnáziumi értesítők bevezetése Az Entwurf előmozdította a középiskolák fejlődését, de a szaktanári rendszer bevezetése (a nyolcosztályos gimnáziumnak 12, a

négyosztályosnak 6 rendes tanár alkalmazását írták elő) miatt a bécsi kultuszminisztérium négy év türelmi idő után több iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. 3. Felsőoktatás Az 1850-es években a pesti egyetemen bevezették az új ausztriai egyetemi szabályzatot A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált, tanulmányi idő három év. Megszűnt a kötelező és szabadon választható tantárgyak kettőssége; a leendő hallgatóktól megkövetelték a nyolcosztályos gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettségi vizsgát. A filozófiai fakultás új, összetett feladata a tudósképzés és a tanárképzés lett Az 1852-53. tanévtől kezdve az előadások mellett már gyakorlatok (szemináriumok) is szerepeltek a tanrendben. Bécs a középiskolai tanárok képesítésére "tanárvizsgáló" bizottságokat hozott létre. E bizottságok előtt kellett vizsgáznia a

háromesztendős bölcsészkari stúdiumot végzett jelöltnek szaktárgyaiból, neveléstudományból és oktatásmódszertanból. Itt állították ki a gimnáziumi és reáliskolai tanári okleveleket. Kezdetben csak Bécsben, Prágában, Innsbruckban, Lembergben és Padovában működtek ilyenek. Az 1860-ban kibocsátott "októberi diploma" bizonyos önkormányzati jogokhoz juttatta Magyarországot. A pesti egyetem visszakapta rektor- és dékánválasztó jogát, a tanítás nyelve is magyarrá vált. Az első hazai tanárvizsgáló bizottság 1862 augusztusában kezdte meg működését Pesten. EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE, AZ 1868-AS NÉPISKOLAI TÖRVÉNY 1867: kiegyezés Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-ban lett

előterjesztve:  az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani  az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a felekezeti iskolákra is kitejedt  állami tanítóképzőket kell létrehozni 1868. december 15: új Népoktatási Törvény:  általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés terhe mellett)  pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell fizetni)  hatosztályos elemi népiskola  minden osztálynak külön tanító jár (városi iskolában)  mindenkit anyanyelvén tanítsanak  tanítóképzőt kell létrehozni  iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)  polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6 osztályos elemire épült.) Egyház 4 jogosítványa:  szabad iskolaalapítás joga  tananyag szabad meghatározásának joga  saját tankönyv kiadásának joga  pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők 68%-a egyházi volt) Új középiskolai

rendszert is terveztek, de Eötvös halála miatt nem jött már létre. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS OKTATÁSPOLITIKÁJA 18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése Oktatásügy: A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek tanítása mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat, adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak, csak a hit 1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette 1777. RATIO EDUCATIONIS királyi rendelet az oktatási rendszer stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77

között):  az oktatás egységes, felekezetre való tekintet nélkül  9 tankerület jött létre élükön tankerületi főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)  iskolatípusokat megerősítette, szabályban rögzítette  vannak kötelező, hasznos és választható tantárgyak  a testnevelés is szerepet kapott Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio alapján. Negatívumok:  a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a latin volt, nem az anyanyelv  a német nyelvet kiemelten tanították minden szinten  a nemesség érdekeit tartották szem előtt  a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15 éves korosztálynak A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá tette a kis iskolákat. A protestánsok elutasították, mert az egyház belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt hatással, de ott se sokkal. Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a német

nyelvet mindenki számára kötelezővé tette Minden iskolában minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat vezetett be A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött halálos ágyán minden intézkedését visszavonta. HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN MÓR FELFOGÁSA) Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete jellemezte. A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza: 1. Kormányzás: felkészítés a nevelésre Meg kell törni a gyerek akaratosságát Kényszeríteni kell az engedelmességre,

mert belátásra még nem képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés) 2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz Cél a gyerek sokoldalú érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján (elmélyedés, eszmélkedés) 3. Vezetés: a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét A rideg bánásmódot felváltja a jókedélyűség a tanár részéről. A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a pszichológia szabja meg. Kármán Mór pedagógiája: A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”  a pedagógia két segédtudománya az etika és a pszichológia  a műveltség történeti elemzése nagyon fontos  középpontba állítja az emberi fejlődés történeti vizsgálatát Három szakaszú nevelési folyamat:  testi: test ápolása, testgyakorlás  erkölcsi: társas együttélés során alakul ki  értelmi:

művelődés „Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét kiművelje, műveltté tegye.” REFORMPEDAGÓGIA Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot. Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:  hatásos nevelés a családban lehetséges  új típusú nevelői magatartás leereszkedés a gyerekhez  nevelésének alapja Rousseau negatív

nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk  a hagyományos iskola megöli a gyerek tudásvágyát új iskola létrehozása  a testi fenyítés nem hoz eredményt Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak, jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő. A reformpedagógia filozófiája:  Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem értékválasztást segítő funkciójú intézmény.  A tanár nem a beavatkozó, hanem a

segítő szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.  Az erőszakot mereven elutasítják.  Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó. Elképzelések: Komplex tárgyakat kell létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés kémia, földrajz, mezőgazdaság; munkára nevelés a gyakorlati oktatás által Magyarország: változások elsősorban a természettudományok terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia helyett. Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a személyiséget. OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MO-ON Trianon következményei:  kulturális veszteségek Kolozsvári és Pozsonyi egyetemek

elcsatolása  népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent  középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.  tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.  könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül  a színházkultúra területeit elveszítjük (Kolozsvár, Kassa)  az ipartelepeket lecsatolják (Erdély, Felvidék) A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most elkezdték a kultúrára fordítani. Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus Clausus (zárt szám) zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az egyetemekre. 1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter, aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén 20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K felismerte a kultúra szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis 1. sok volt az iskolázatlan ember 2. szakmai műveltség színvonala alacsony volt 3. középrétegek

szakképzettsége nem volt megfelelő K. ideológiája: 1. Neonacionalizmus militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot, büszkeséget 2. Kultúrtörvény művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a területi revízió 3. Középosztály fölemelése az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell. A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft ellenében. Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai Népoktatás:  az országot 5 km sugarú körökre osztották, mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy

a földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült hozzá tartozó tanítói lakással.  a 8 osztályos népiskolához még nem látta elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14 éves korig.  a testnevelést is törvénybe foglalták  önművelő egyesületek jöttek létre Középiskolák: K. az úri középosztályt karolta fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett tanulniuk Új iskolatípus Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint természettudományok kiemelt szerepe) Középiskola típusok:  humán gimnázium / humán gimi görög nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel  reálgimnázium  reáliskola (nem egyetemre készít, hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin  leány líceum (1926-tól úrilányok számára)  leánykollégium (bentlakásos,

gyakorlati jellegű suli mérsékelt tananyaggal)  leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelviirodalmi tanulmányok, érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít) Felsőoktatás: 4 tudományegyetem volt Mo-on Bp, Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át) Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az itthoni 4 is).  Gyűjteményi egyetem az összes intézményt egybe vonta  az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)  1db műszaki egyetem volt Bp-en  az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt Műveltségi viszonyok: a zenekultúra, képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és parasztgyerek

tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó Dezső 1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A NEVELÉS SZELLEME Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett A háborús szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman Bálint Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult. Népoktatás: Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8 osztályokat, de tanterv nem volt és tanár is

kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet. Középiskolai reform:  Egységesített középiskolák Gimnáziumok létrejötte  Nemzeti nevelés előtérbe kerül nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása  Német nyelvet preferálják  Honvédelmi ismeretek  Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban Egyházak szerepe a 30-as években Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő tanulóit felvették a

sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták Népfőiskolai mozgalom: a középfokú oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben részesítették a középiskolák épületeiben