Content extract
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások; Az államalapítás A magyar nép eredete, vándorlása a honfoglalásig Őstörténet-kutatás: régészet: sírok, sírmellékletek (tájolás, létszám, anyagok stb.); Néprajz: szájhagyomány (mese, monda, rege) zene, tánc, viselet, szokások; antropológia (csont, vércsoport, másokkal azonos ill. eltérő jegyek); összehasonlító ill történeti nyelvtudomány: szavak, szóelemek (toldalékok: képzők, jelek, ragok), egyes hangok, nyelvtani törvényszerűségek szabályos megfeleltetése (pl. a k-h: finn kala=hal, kolme=három; t-z megfelelés: finn kota=ház; s-eltűnése egyes szavakban Feltételezések, viták: Sajnovics János (1770) a magyar-lapp nyelvrokonság érvei. Vámbéry Ármind (1832-1913) 1882-ben A magyarok eredete c. műve (a török nyelvrokonság mellett); Hunfalvi Pál (1810-1891), Budenz József (1836-1892) a finnugor nyelvrokonság érvei (azonos ős-szókincs, ragozási
rendszer és mondatszerkezet). Egyetért velük Gyarmathy Sámuel (1751-1830) és Tessedik Sámuel (1742-1820) a finnugor nyelvrokonság melletti érv a hatalmas török eredetű szókincs és a honfoglaló törzsek többségének török eredetű neve. (Néhányan sumer rokonság mellett az agglutináló (ragasztó) jelleg miatt). „Ugor-török háború” (nyelvészeti vita) - finnugor győz Alapszókincs (kb. 1000 szó) megfelelései: testrészek (pl kéz, láb, fej); rokoni viszonyok (pl anya, atya, fiú, meny, vő); számok (pl. egy, kettő, három); egyszerű használati tárgyak (pl háló, kés, nyíl); természeti jelenségek (pl. hó, víz, jég); létezést, cselekvést kifejező igék (pl van, él, hal, eszik, iszik, alszik) Nem faji rokonságról van szó, erősen kevertek az antropológiai jegyeink. (Sokak szerint „törökösök” a zömében türk etnikum átvette a finnugor nyelvet) vándorlás, keveredés. Őshaza-kutatás a finnugor nyelvek családfája alapján:
ázsiai származáselmélet az Ural hg. keleti részét, az európai származáselmélet az Ural hg. nyugati részét jelöli őshazaként A türk ősök kutatása Ázsiában (Kőrösi Csoma Sándor) 1784-1843. Konstantinápoly, Teherán, Kabul, India, Tibet (angol-tibeti szótár) Ősmagyarok: az ugor etnikum déli ága; vándorlásuk dél-délnyugat felé; megjelenik a földművelés, állattenyésztés (elsősorban ló, szarvasmarha); élelmezési biztonság, nomád-lovas harci taktika (nyilazó, szablyával bánni tudó sereg, les- és cselvetés. A türk népekkel való kapcsolat szavai: pl. bika, ökör, tinó, borjú, kecske, disznó, tyúk; gyapjú, sajt, túró; búza, árpa, eke, sarló, tarló, boglya, gyümölcs, alma, körte, szőlő, bor, kender, csalán; tiló, sátor, karó, kút, kapa, szék, bölcső, saru, csat, bársony, gyöngy, gyűrű, tükör; sereg, törvény, tanú, tolmács, bér, kölcsön, bátor; táltos, bölcs, boszorkány, bűvöl, bájol, igéz,
sárkány; ír, betű, szám, ok, idő, kor. Az iráni népekkel kereskedelmi és kulturális kapcsolat (lótartás, lótenyésztés: pl. a nyereg, kengyel, réz, bronz; az iráni világvallás hatása: a teremtett világ lényege a világosság-sötétség harca; elődeinknél a Felső-Ég-Istenbe vetett hit; világfa koronája=felső világ; törzse=evilági; gyökérzet=alsó világ; (szarvas, medvemotívum) A szkítáktól átvették a vas használatát. Ékszerek, tarsolylemezek, díszek A Kr.e VIsz-tól magyar törzsek - az obi-ugor manysiktól, chantiktól elválva a Volga középső vidékére (a Káma folyó környékére) húzódnak Magna Hungaria (nagy ősi Magyarország). A történetírásban ez az onogur kor. 10 törzs szövetsége - törökül on ugor- bolgár, török és finnugor népcsoportok Véglegessé vált a vándorló nagyállattenyésztő pusztai életforma zsákmányszerző, rabló kiegészítéssel. A tulajdon fő formája az állatvagyon és a
legelőelkülönítés. Kr.sz 750 körül a türk eredetű Kazár kaganátus fennhatósága (a magyarok meghódoltatott népként katonai segéderők - parancsra hadjáratba mennek), legfőbb szakrális méltóság a kagán, tényleges katonaipolitikai a kündür hákán. Ez a kettős fejedelemség rendszere A magyarok átvették ezt a rendszert; házasság az előkelők között, magyar-kazár vérségi kapcsolatok. A szőlőtermesztés, szántóföldi földművelés, belterjes zöldségtermelés megismerése, a három nagy monoteista vallás megismerése (keresztény, zsidó és mohamedán vallás); a hadfelépítés tizes rendszere itt alakul ki, s a rovásírás is. 811-ben egy bizánci-bolgár háborúban a magyarok Krum bolgár uralkodót segítik (az Egre-Vegre-Ugre nevű nép említése őseinkre vonatkozhat). A 820-as években belháború Kazáriában; a fellázadt - levert kabarok a magyarokhoz menekülnek; 830 körül a magyarok elszakadnak a kazár birodalomtól, és a
déleurópai füves sztyeppére húzódnak. Az új terület a Don torkolatvidéke vagy a Dnyeper-Bug közötti terület, melyet szakrális vezérükről, Levédiről Levédiának (vagy Etelköznek neveztek) itil=folyó. (Kutatók vitái e kérdésről) 839-ben a magyarok az Al-Dunánál, a Déli Kárpátok előterében harcolnak. 854-ben az első háború a besenyők és a magyarok között (említés szavartü, aszalü néven); egy néptöredékünk ekkor szakad el, s húzódik a Kaukázus déli oldalára Perzsia határvidékére (szavárd magyarok) 889-ben. 860 körül Konstantin szerzetes (Cirill) találkozik a Krím félsziget táján a magyarokkal, akik meghallgatják, bántatlanul továbbengedik. 862-ben a frank birodalom keleti határvidéke (Ostmark) kormányzójának, Karlannak lázadása apja, Német Lajos keleti frank király ellen - alkalom a magyar betörésre a keleti frank tartományokba. Arab tudósok leírásai: Ibn Szina, Dzsajhani. 870 körül - Dzsajhani bokharai
tudós szerint - a magyarok sátrakban laknak, állataikkal mindig újabb legelőkre vándorolnak. Sok a szántóföldjük, s a telet folyók mellett töltik Fejedelmüket kendének (vagy kündünek), másik fejedelmüket ki a hadat vezeti, gyulának hívják. 881-ben a magyarok és a kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán keleti frankok ellen harcol. (882-ben vmelyik magyar fejedelem magához hívja s megajándékozza Metód szerzetest. A magyarokról is megemlékező kijevi orosz krónika szerint (Évkönyvek) Kijevben egy hegyet Magyar hegynek neveznek.) Megemlékezett a magyarokról VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886-912) Taktika c művében A magyar hadviselési módokról, a magyartumeny=tömény=10.000-es létszámú hadtest felépítéséről - cselvetés, hátranyilazás stb. a magyarok méltóságairól fia, VII (Bíborbanszületett) Konstantin (913-959) (Constantinos Porphyrogennetos) bizánci császár A birodalom kormányzásáról c. műve a kazárokkal
való együttélésünkről is beszámol. Regino prümi apát Világkrónikájában (melyet 908-ban fejezett be), ír arról hogy a besenyők a magyarokat kiűzik Szkítiából (895-re datált feljegyzés). 892-ben Arnulf keleti frank király szövetségesként Szvatopluk ellen harcolnak, feldúlva a morva területeket (magyarok). 893-ban Ismail ibn Ahmed közép-ázsiai szamanida uralkodó hadjáratban legyőzi a tőle északra lakó úz (oguz vagy „tork”) népet, akik viszont új helyet keresve a besenyőket szorítják a Volga keleti oldaláról a nyugati oldalra, a magyarok szomszédságába. 894-ben a magyarok Árpád fia Levente vezetésével Bizánc szövetségében az Al-Dunánál legyőzik Simeon bolgár cár csapatait. Szvatopluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal (Fehér ló monda). A magyar hadak a Dunántúlon kalandoznak, amikor Szvatopluk meghal A magyarok bekapcsolódnak Bizánc kérésére a bizánci-bolgár háborúba. Közben
a besenyők szövetséget kötnek a bolgárokkal, s míg a magyarok Preszlávot pusztítják, az őrizetlenül maradt etelközi szállásterületet lerohanják a besenyők. Árpád vezér egy felderítő sereggel a Kárpát-medencébe vonul. A besenyő csapás után Árpád a fősereggel a Vereckei-hágón át nyomul be, az etelközi menekülők a Délkeleti-Kárpátok hágóin, szorosain át jönnek (kb. 200-500 ezer fő, összesen, szabadok és szolgák, asszonyok, gyerekek, öregek, harcosok ) összeolvadással (hét törzs: Nyék, Mogyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi); Bejövetel előtt Álmos szakrális megölése. 895-896-tól fokozatos térhódítás, rátelepülés a 200-400 ezres szláv, avar, gepida töredék népcsoportokra (gyors asszimiláció; László Gyula elmélete a kettős honfoglalásról); a Dunától keletre eső térség megszállása. A magyarok bejövetele idején a Kárpát-medence három birodalom végvidéke: északon, a Lajta vidék a
morva állam, a Duna vonaláig Pannonia a keleti frank őrgrófság határtartománya, míg a Tiszántúl déli része a bolgárok államához tartozott