Commerce | E-commerce » Balogh József - E-banking szakdolgozat

Szakdolgozat Balogh József Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ Gazdasági informatikus tanfolyam 2004 Tartalomjegyzék Bevezetés . 5 1. A magyar bankrendszer történetének rövid áttekintése 6 2. A magyar bankszektor rövid áttekintése, piacmegtartó és piacszerzési stratégiák 9 3. A hagyományos fizetési módok és változásuk 10 3.1 A pénz funkciói 10 3.2 A papírpénz 11 3.3 A bankszámlapénz 12 3.4 Készpénzfizetés 12 3.41 Készpénzfizetés a vállalatoknál 13 3.42 Készpénzfizetés a magánforgalomban 13 3.43 Készpénzfizetés a kiskereskedelem 14 3.44 Bankok 15 3.5 Csekk 16 4. Ügyfélkapcsolat-tartás 16 5. E-bankra kerülő funkciók 18 6. Az elektronikus banki rendszerek technikai megvalósítása 19 6.1 Online-banking 19 6.2 Internet-banking 20 6.3 Biztonsági szabványok és direktívák 21 6.4 A bank és az ügyfél közötti elektronikus csatornák 23 6.5 A bank elérése telefonon 25 7. Az

Office-banking általános jellemzői 26 7.1 Az Office-banking fogalma 26 7.2 Az Office-banking által nyújtott lehetőségek 26 7.3 A rendszer architektúrája, működésének áttekintése 28 8. Az Office-banking rendszerek elemzése 30 8.1 Az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások 30 8.11 Átutalási megbízások 31 8.111Felvitel 31 8.112 Jóváhagyások 33 8.113 Elküldés 35 8.114 Visszaigazolás 35 8.115 Egyéb jellemzők 36 8.12 Információ lekérdezés 37 8.121 Számlaegyenleg lekérdezése 37 8.122 Forgalmi adatok lekérdezése 38 8.123 Egyéb információk 39 8.13 Általános funkciók 39 8.131 Segédadatbázisok 39 8.132 Archiválás 39 8.133 Levelezés a bankkal 40 8.14 Egyéb szolgáltatások 41 8.2 A rendszerek struktúrája, architektúrális felépítése 41 8.21 Az adatfeldolgozás szervezése 41 8.22 Vállalati információs rendszerhez történő kapcsolódás 43 8.23 Banki rendszerekhez történő kapcsolódás 43 8.24 A kapcsolatfelvétel módja

44 3 8.25 Az ügyfél oldal 44 8.251 Felhasználói felület 44 8.252 Hardver, alapszoftver igény 45 8.253 Időbeli korlátok, lehetőségek 46 8.255 Ügyfél oldali méretezhetőség 46 8.256 Ügyfél oldali karbantarthatóság 46 9. Home-banking 47 10. További elektronikus bankszolgáltatások 48 10.1 Bankautomata - ATM 48 10.11 Az ATM alapjellemzői 48 10.12 Biztonsági problémák 50 10.13 Megosztott ATM hálózatok 50 10.2 Hitelkártya 51 10.3 Smartcard 52 10.4 Az elektronikus készpénz 55 10.41 Az elektronikus készpénz fajtái 55 10.5 Telephone-banking 57 10.51 Műszaki megvalósítás lehetőségei 57 10.52 A Telephone-banking előnyei és hátrányai 58 11. Az Internet-bankingé a jövő 59 4 E-banking Bevezetés Magyarországon a kereskedelmi bankok között a verseny egyre élesedik. Manapság már dominál az a szemlélet, hogy mindenképpen újabb és újabb, jobb és jobb szolgáltatásokkal kell a bankoknak előállniuk, hogy állni tudják a

kemény versenyt az ügyfelek megtartásáért, új ügyfelek megszerzéséért. Fő szempont az új szolgáltatások kialakításánál, hogy ezzel kényelmesebbé, gyorsabbá váljon a kapcsolat bank és ügyfele között. Ehhez nagy segítséget ad az informatika dinamikus fejlődése, amelynek napjainkban mindannyian szemtanúi lehetünk: egyre nagyobb teljesítményű számítógépek kerülnek a piacra, az információs hálózatok óriási sebességgel terjednek. Jogosan merült fel a kérdés - e háttér mellett - az ügyfelek fejében, hogy miért kell nekik mindig megvárniuk, hogy postán megérkezzen a számlaegyenleg, vagy hogy miért kell bemenniük mindig a bankba, ha pénzt szeretnének utalni partereiknek, miért kell annyi nyomtatványt kitölteniük? A kor kihívására a bankoknak válaszolniuk kellett. Megszületett egy új bankszolgáltatás: az E-Banking. 5 1. A magyar bankrendszer történetének rövid áttekintése A bank olyan intézmény amely a

tevékenységi körébe tartozó pénzügyi feladatokat vállalatszerűen végzi, azaz olyan sajátos vállalat speciális banküzleteket folytat. Banküzleti feladatok csoportosítása.  Passzív bankügylet: a bank betéteket gyűjt, ezáltal tartósan passzívuma keletkezik.  Aktív bankügylet: a bank hiteleket nyújt, ezáltal követelése, aktívuma keletkezik.  Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek: pénztulajdonos megbízása alapján követeléseket hajt be, illetve fizetéseket teljesít.  Értékpapír ügyletek.  Valuta és devizaügyletek: adás, vétel.  Egyéb pénzügyi szolgáltatás: pl. széfbérlet, letétek kezelése A bankrendszer történelmileg korábban létrejött változatát kétszintű bankrendszernek nevezzük, mivel az oly módon alakult ki, hogy a jegybank kizárólag nemzetgazdasági (jegybanki) feladatokat lát el.  Jegybank: Általában a kormány, az állam bankjaként működik,

irányítja az üzleti bankok az üzleti bankok tevékenységét, kialakítja a hitelviszonyokat és a hitelnyújtás feltételeit.  Üzleti bank: Elsőrendű feladata a gazdasági élet közvetlen hitel és pénzellátása. Az ügyfelek, gazdálkodó szervezetek számláit az üzleti bankok vezetik, azok nyújtanak számukra hitelt. A szocialista társadalmi rend létrejötte után elsőként a Szovjetunióban majd később máshol is kialakult az egyszintű bankrendszer. Ezt a változatot az jellemzi, hogy egy szervezeti keretbe fogták össze a jegybanki és az üzleti banki tevékenységet. Magyarországon a bankok későn az 1830-as években jöttek létre. Néhány évtized alatt létrejött az üzleti bankok széles hálózata, melyet néhány nagybank és számos kis és középbank fémjelzett. 1947-ben a bankokat államosították Az így létrejött egyszintű bankrendszerben az MNB által ellátott kereskedelmi banki funkciók mellett a profiltisztítás jegyében

további, specializált pénzintézeteket hoztak létre.  OTP. A helyi tanácsok, a magánszektor és a lakosság bankja Széleskörű fiókhálózattal rendelkezik, tevékenysége kiterjed az egész ország területére. 6  Takarékszövetkezeti bank. Kisvállalatok, magánszektor és a lakosság számára vezet számlákat, nyújtanak hiteleket. Fiókhálózatuk széleskörű, melynek révén fontos szerepet játszanak a betétgyűjtésben valamint a turista forgalom pénzellátásában. Vegyes tulajdonú kereskedelmi bankok. A külföldi bankok és más pénzintézetek Magyarországon meghatározott tevékenység folytatására egyedi engedély alapján állandó képviseleteket nyithattak, vagy részt vehettek bankok vagy más pénzintézetek alapításában. Legfontosabbak:  Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (1979)  CitiBank Budapest Rt. (1985) Teljes jogú kereskedelmi bank amely forint és konvertibilis valutaműveleteket végez és széleskörű

pénzügyi szolgáltatást nyújt. Hitelnyújtás nem csak forintban hanem konvertibilis valutában is, fejlesztések, beruházások finanszírozása.  Unicbank Budapest Rt. Teljes jogú kereskedelmi bank amely több nyugati és hazai bank részvételével jött létre. 1987 január 1.-én kialakult a bankhálózat jelenlegi rendszere A Magyar Nemzeti Bank központi bankként működött tovább, megvált a kereskedelmi banki funkcióitól. Ezen kereskedelmi banki funkciók végzésére külön új pénzintézetek jöttek létre. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A következő 5 kereskedelmi bank kezdte meg működését.  MHB Rt. Részvényesei (alapításkor) a magyar állam és 340 vállalat Alaptőkéje 8.9 milliárd forint Főbb tevékenységi köre: lízing műveletek, vegyes vállalatok szervezése, vállalkozási

tanácsadások, ingatlan forgalmazás, szokásos bankári ügyletek. Befektetési és Forgalmi bank néven leánybankkal rendelkezik, amely országos méretekben foglalkozik értékpapírok kibocsátásával és forgalmazásával. 7  OKHB Rt. Alaptőkéje 66 milliárd forint Részvényesei 400 vállalat Tevékenységi köre: vállalatok számlavezetése, hitelnyújtás, váltó beszámítolás, kötvény kibocsátás és vétel, vegyes vállalatok alapítása, lízing (hazai és külföldi állóeszköz bérlet), áruszállításból származó követelések megvásárlása (faktoring).  BB Rt. Alaptőkéje 35 milliárd forintról indult Tevékenységi köre: betétgyűjtés, hitelnyújtás, értékpapír forgalmazás, világbanki programok finanszírozása, belföldi- külföldi lízing, közös vállalkozásban való részvétel.  MKB Rt. Alaptőkéje 35 milliárd forint Általános felhatalmazású devizabank, kereskedelmi és hitelbank. Tevékenységi

köre: mezőgazdasági kapcsolatok fejlesztése, jelentős szerepet játszik olyan ügyletek intézésében amelyek nem átfogó nemzetközi egyezményeken alapulnak, gazdálkodó szervezetek részére devizahitelt nyújt, közreműködik licenszek vásárlásában, gesztori teendőket vállal.  ÁÉB Rt. Alaptőkéje 1 milliárd forint Sajátos tevékenysége: érdekképviseleti bankként is működik, ebben a minőségében képviseli és kezeli a magyar állampolgárok és külföldön működő intézmények pénzügyeit. A kétszintű bankrendszerre való átállás nehézségekkel járt. Mivel a kereskedelmi bankok megalakulásukkor nem rendelkeztek önálló számítógépparkkal, az MNB számítógépparkja segítségével bonyolították le az elszámolásokat. Ez azóta megoldódott az 1989-tõl működő Giro Rt. révén, mely a bankközi elszámolásokat bonyolítja. Az 1994 vége óta működő Bankközi Zsirórendszer bruttó elv szerint naprakész

elszámolást és kiegyenlítést tesz lehetővé. Az 1990-es választások után a törvényhozás a piacgazdaságra való áttérés jegyében alkotta meg a jegybankról szóló, 1991. évi LX Törvényt és a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX törvényt Az 1991 évi törvény helyreállította az MNB autonómiáját, és újraszabályozta tevékenységét: a jegybank a parlamentnek tartozott beszámolási kötelezettséggel, illetve függetlenedett a kormánytól. A bank önállóan alakíthatta ki és hajthatta végre monetáris politikáját 8 2. A magyar bankszektor rövid áttekintése, piacmegtartó és piacszerzési stratégiák A Magyarországon működő kereskedelmi bankok mind méretükben, mind pedig tevékenységi körükben igen változatos képet mutatnak. Vannak közöttük olyan nagybankok, amelyek szinte valamennyi létező banktevékenységgel foglalkoznak, a hagyományos betétgyűjtés és hitelezési

tevékenységen kívül jelzáloghitelezést, illetve leányintézményein keresztül még brókeri és biztosítási szolgáltatások nyújtását is felvállalja, s mindezeket lakossági és vállalati ügyfeleknek egyaránt kínálja. A kis és közepes méretű bankok többnyire specializálódnak egy-egy területre, az ügyfelek megválasztását tekintve pedig léteznek olyanok, amelyek csak vállalati ügyfelekkel foglalkoznak. 1995-től a bankoknak évről évre szűkülő kamatmarzzsal kellet szembenézni, azonban ennek negatív hatásait ellentételezték az egyre javuló portfolió, és a gazdaság szereplőinek kedvező kilátásai. Így összességében a magyar bankszektor szereplői megőrizték jövedelmezőségüket. Az 1998-as orosz pénzügyi válság hatására azonban a bankoknak hirtelen megnőtt a céltartalékolási kötelezettsége, mely jelentős eredményromlást eredményezett. Mindezzel egyidejűleg, a bankpiac várakozásoktól elmaradó bővülése azt

eredményezte, hogy a költséges fejlesztéseket felvállaló bankok egy része nem tudta bevételeit oly mértékben növelni, hogy az a felmerülő költségeit ellentételezze. A bankrendszer koncentrációjára jellemző, hogy az öt legnagyobb bank részesedése a bankszektor aggregált mérlegfőösszegéből 1995 óta 55-60 százalék között mozog. Ez rendkívül éles piaci versenyt mutat, ahol még a nagy tőkeerejű külföldi tulajdonosi hátterű bankoknak sem könnyű piaci részesedésüket növelni. Az ABN Amro Bank például kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lakossági ügyfelek piacán az OTP-ével összemérhető részesedést szerezzen, s ezért jelentősen bővítette fiókhálózatát. A jelentős beruházással járó fiókhálózat-bővítés azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s a bankcsoport még 1999-ben sem tudott nyereséget termelni. 2000 közepén ezért úgy döntött a bank vezetősége, hogy 2001 júliusától fúzióra

lép a Kereskedelmi és Hitelbankkal, bízva abban, hogy a két cég infrastruktúrális és szakmai hátterét egyesítve komoly versenytársa lesz a 9 bankszektorban messze a vezető helyet elfoglaló OTP-nek. Hasonló megfontolás miatt történt a Postabank felvásárlása az Erste bank által. A hagyományos banki szolgáltatások szűkülő kamatrése arra ösztönzi a bankokat, hogy tevékenységi körüket újabb és újabb szolgáltatásokkal bővítsék, egyre több bank rendelkezik saját brókercéggel, alapkezelővel, és mind többen foglalkoznak partnercégeik termékeinek értékesítésével is. Ugyanakkor az ügyfelek oldaláról is mindjobban mutatkozik igény az új termékek és szolgáltatások iránt. A lakossági ügyfelek közül például egyre többen szeretnék megtakarításaikat nemcsak egyszerű bankszámlán, hanem az annál nagyobb hozamú pénzpiaci-, esetleg részvényalapokban elhelyezni, s igény van arra is, hogy az alapok illetve a

betétszámlák között könnyen, és gyorsan lehessen a pénzügyi eszközöket átcsoportosítani. A fentiekből jól látható, hogy a piaci pozíció megőrzése illetve javítás rendkívül összetett probléma elé állítja a bankokat, állandóan figyelniük kell a versenytársakat, követniük kell az állandóan változó ügyféligényeket, s mindezt ráadásul úgy, hogy szolgáltatásaikat a kor technikai színvonalának megfelelő megoldások keretében tegyék elérhetővé. 3. A hagyományos fizetési módok és változásuk 3.1 A pénz funkciói A pénz funkciói azok a feladatkörök, amelyeket a pénz a gazdaságban betölt. A pénz anyagiságától függetlenül ezek a következők lehetnek:  Értékmérés. Értékmérőként a pénz kifejezi a cserében résztvevő áruk értékét, mely árakban jelenik meg.  Forgalmi eszköz. Ez a funkció kifejezi, hogy a cserék a pénz közvetítésével bonyolódnak, illetve utal az árumozgás és a

pénzmozgás egyidejűségére.  Felhalmozási eszköz. Ha a pénzt nem használjuk azonnal vásárlásra, felhalmozhatjuk (aranypénzrendszerben- ahol az aranypénzmennyiség 10  Fizetési eszköz. Ha az árumozgás és a pénzmozgás időben elkülönülnek, akkor értelmezhető. Ha az árumozgás történik meg előbb, és később követi ezt a pénzmozgás - kereskedelmi vagy áruhitelről (a hitel első történelmi formája), fordított esetben pénzhitelről vagy bankhitelről van szó. A vevő ebben az esetben adós, az eladó pedig hitelező lesz. A pénz fizetési eszköz funkciója a hitel megjelenéséhez kapcsolódik.  Nemzetközi pénz (világpénz). Olyan eszközt (eszközöket) jelent, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban (nemzetközi színtéren) is képesek az előbbi négy pénzfunkció betöltésére. Ez aranypénzrendszerben az arany, a mai modern pénzrendszerben egyes országok nemzeti valutája (pl. amerikai dollár, angol

font) illetve az ún. mesterséges pénzek (SDR, ECU) 3.2 A papírpénz A papírpénz a pénz forgalmi eszköz funkciójából keletkezik. Mivel e funkció értelmében a pénz egy kézben csak átmenetileg - általában igen rövid ideig- tartózkodik, a forgalom névértékénél kisebb értékű (esetleg értéktelen) pénzzel is zavar nélkül lebonyolítható. A megszakítás nélkül zajló cserefolyamatban nem maga a pénz értéke lényeges, hanem az, hogy a pénz egységéért mindig ugyanakkora értéket lehessen vásárolni. A papírpénz a belső értékkel bíró pénz értéktelen jele, melyet az állam törvényes fizetőeszközzé tett (állami szentesítés) s kényszerforgalommal ruházott fel (elfogadása kötelező). A papírpénz forgalomba kerülése: ha az állam kiadásai > az állam bevételei, s a különbözetet az állam - hatalmi pozíciójánál fogva - újonnan nyomtatott papírdarabokkal fizeti ki (bankóprés). Ezt a pénzt kötelező mindenkinek

elfogadnia, maga az állam is elfogadja (pl. adófizetésnél) A törvényes fizetőeszközt mindenki elfogadja, ezáltal maga a társadalom is szentesíti. (Ez legalább olyan fontos, mint az állami szentesítés!) 11 A papírpénz addig nem okoz zavart, amíg nincs belőle több a forgalom szükségleténél (mint amennyi aranyra szükség lenne a pénzforgalom lebonyolításához). Ez a felesleg nem tudja elhagyni a forgalmat, "elértéktelenedik". 3.3 A bankszámlapénz A bankjegyet és a papírpénzt készpénznek nevezzük (mivel kézzel fogható, dologi formájuk van). A bankszámlapénz azonban ilyen formában nem jelenik meg, csak a bankok nyilvántartásaiban, a számlákon. A bankszámlapénz megjelenése a bankok ún pénztárosi funkciójához kapcsolódik. A vállalkozók pénztőke formájában tartott tőkerészüket bankokban helyezik el ún. látra szóló betétként (amivel bármikor szabadon rendelkezhetnek, azonnal esedékes). Azt, hogy mennyi

pénztőkéje (bankszámlapénze) van a számla tulajdonosának, a bankszámla egyenlege mutatja. A számla egyenlegének megfelelő összegben a számla tulajdonosa bármikor bankjegyet követelhet a banktól (tehát a bankszámlapénz valóságos pénz), csaknem készpénz. A bankszámlával rendelkező ügyfelek közti fizetések lebonyolítása a bankszámlapénzzel történik, a számlákon vezetett nyilvántartások módosításával (a kötelezett számláján csökkenést, a jogosultén növekedést könyvel a bank). 3.4 Készpénzfizetés A készpénz a legelterjedtebb fizetési mód. Mégis egyre több olyan jelet is megfigyelhettünk, ami arra enged következtetni, hogy ennek a fizetési módnak a népszerűsége egyre inkább csökkeni fog. Mindemellett a készpénz még mindig a legnépszerűbb fizetési módszer és lehet, hogy egy darabig még az is marad, különösen a kis összegű fizetések esetén. Nem valószínű, hogy a következő években teljesen

elveszítené ezt a vezető szerepét. Éppen ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, melyek a készpénz előnyei és hátrányai a fizetési forgalomban, a többi fizetési módszerrel szemben a különböző iparágakban. 12 3.41 Készpénzfizetés a vállalatoknál A készpénznek két fő felhasználási köre van az iparban:  Bérkifizetés: Jóllehet a legtöbb cég már bankszámlára utalja dolgozóinak fizetését, mégis még sokan fizetnek készpénzzel. Különösen így van ez kisvállalkozások esetében.  Kisebb üzleti kiadások: A társaságok sokszor előnyben részesítik a készpénz fizetést kis összegű vásárlások (pl. irodaszerek) esetén Nem elhanyagolható ebben az esetben az, hogy ma még sok esetben kedvezményt is elérhet egy vállalkozás, ha készpénzzel fizet. Természetesen a készpénzzel való fizetésnek nem elhanyagolható hátrányai is vannak, amelyek leginkább a készpénznek az üzlethelységben való tárolásából erednek:

 Irodai alkalmazottak többlet időráfordítása: Sok idő elmegy a bérek számfejtésére és a fizetési borítékokba való szétosztására. Még nem találtak fel olyan gépet, ami ezt a munkafolyamatot ki tudta volna váltani.  Biztonság: Jelentős költséget jelentenek azok a kiadások amelyek arra irányulnak, hogy megakadályozzák a lopási lehetőségeket. Ez a költség biztonsági berendezések vásárlásakor vagy a biztonsági személyzet alkalmazásakor merülhet fel.  Banki költségek: A bankok nagyobb költséget számítanak fel készpénzfelvétel illetve befizetés esetén mint egyébként.  Biztosítás: A biztosító társaságok is nagy felárat számítanak fel azoknak az ügyfeleiknek, akik nagy mennyiségű készpénzt tárolnak az üzlethelységeikben. Megállapíthatjuk, hogy az iparvállalatok el fogják hagyni a készpénzfizetést, amint olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb fizetési módszer válik elérhetővé . 3.42

Készpénzfizetés a magánforgalomban A készpénz fizetési eszközként való használata természetesen a magánszférában a legelterjedtebb. Használatának előnyei:  Kényelmes: A pénzt könnyű tárolni és teljes körűen elfogadott fizetési eszköz 13  Bizalom: Az idősebb emberek előnyben részesítik a készpénzt megtakarítási formaként is és sokak számára egyszerűen gyanúsak a bankok nem is beszélve az automatizált bankszolgáltatásokról.  Követhetetlen: A készpénz gyakorlatilag követhetetlen éppen ezért nagyon elterjedt a fekete piaci forgalomban.  Sebesség: A készpénz még mindig a leggyorsabb fizetési módszer. Természetesen nem elhanyagolható hátrányai is vannak:  Lopás: A pénzt könnyen ellophatják és pontosan követhetetlensége miatt nagyon nehéz a visszaszerzése.  Hamisítható: A készpénz viszonylag könnyen hamisítható, egy átlagember nem tudja egyszerűen felismerni a hamis pénzt. 

Könnyen el lehet veszíteni: Ha elveszítjük nincs semmilyen módszer a visszaszerzésére. Egy hitelkártya esetében ez azért nem nagyon fordulhat elő Megállapíthatjuk, hogy a készpénz még egyelőre jelentősebb előnyökkel bír egy magánember számára, mint amilyen hátrányai vannak. 3.43 Készpénzfizetés a kiskereskedelem A készpénz használata a kiskereskedelemben a következő előnyökkel bír:  Azonnali fizetés: A készpénz azonnali fizetést biztosít, ami megvédi a kereskedőt attól, hogy esetleg nem jut hozzá a pénzéhez, ellentétben azzal, ha mondjuk csekkel fizetnek.  Sebesség: Nagyon fontos egy kereskedő számára, hogy milyen gyorsan tudja kiszolgálni a vevőit. Különösen így van ez a mindennapi, kisösszegű vásárlások esetében.  Nincs tranzakciós költség: Készpénz esetében nincs tranzakciós költség, ellentétben azzal, ha valaki például hitelkártyával fizet. Mindemellett a kereskedők egyre inkább

felismerik, hogy a készpénz sok szempontból elég költséges fizetési mód:  Hamisítás: Az egyre növekvő mértékű készpénzáramlás a hamisítók számára igen nagy csábítás. A probléma olyan mértékű, hogy sok kereskedő rákényszerült arra, hogy pénzvizsgáló berendezést vásároljon. Ha egy kereskedő 14  Lopás: Minden kereskedőnek szembe kell néznie a rablás lehetőségével. Ennek kivédése is elég sok pénzbe kerülhet. Hogy ez mennyire valós probléma arról mi is meggyőződhettünk az elmúlt időszakban történt benzinkút rablások során.  Adminisztráció: A pénzkezeléssel járó adminisztrációs költségek sem elhanyagolhatóak (pl. tárolás)  Banki költségek: A bankok nagyobb költséget számítanak fel készpénzfelvétel illetve befizetés esetén mint egyébként. Megállapíthatjuk, hogy a készpénzfizetésnek elég sok járulékos költsége van, ami indokolttá teheti az elektronikus fizetési

módok használatát. Ügy tűnik, hogy a nagyobb kereskedők egyre inkább előnyben részesítik az alternatív fizetési módokat, hogy ezeket a költségeket elkerüljék. 3.44 Bankok A bankok számára a készpénz alkalmazása egyértelműen költségként jelentkezik, végül is nem rendelkezik semmilyen előnnyel. A készpénz kezelésével felmerülő költségeket két csoportra szokták osztani: Közvetlen költségek: A bankok tekintélyes mennyiségű pénzt költenek a papírpénzek és érmék tárolására, összegyűjtésére és az esetleges kibocsátásra11. Ma a készpénz ügyfélhez való továbbításának a legelterjedtebb módja az ATM-ek alkalmazása. Azonban egy ATM beruházási és fenntartási költsége igen tetemes Hasonlóképpen az biztonsági alkalmazottak bére is igen jelentős költséget jelent egy bank számára, akiket szintén elsősorban a készpénz használata miatt kell alkalmazniuk. De akkor is nagy költséget szenved el a bank, ha a

régi bankjegyeket visszavonják és új sorozatot bocsátanak ki. Közvetett költségek: A bank számára az, hogy a nála elhelyezett pénzek egy elég jelentős részét készpénzben kell tartania - hogy bármikor ki tudja fizetni az ügyfelek készpénz igényeit, illetve az ATM-ekben lévő készpénz mennyiség – kamatkiesést jelent. Egyébként is, a bank azt szeretné ha az ügyfél csak akkor venné ki a pénzét a bankból, ha azt ténylegesen el is költi. 15 Nem meglepő tehát ha a bankok minden eszközzel bátorítják az ügyfeleiket arra, hogy vegyék igénybe az új, készpénzkímélő fizetési technikákat. Ezek, mint azt az előbbiekben láthattuk azért nem csak a bank számára jelentenek előnyt, de talán nem túl rosszindulatú az a megjegyzés, hogy azért a bankoknak sokkal inkább. 3.5 Csekk Nálunk a forint bevezetése óta nincsenek hagyományai. Az elmúlt időszakokban ugyanis azokon a területeken ahol alkalmazható lett volna más fizetési

módok kerültek bevezetésre, így a csekkel való fizetés aránylag csekély. A csekk funkcióját tekintve készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, pénzkövetelésről szóló értékpapír, amely nem tévesztendő össze sem a postai készpénz-átutalási megbízással, sem a banki készpénzfelvételi utalvánnyal. A csekk alapja csekkszámlaszerződés, amelynek alapján a számlatulajdonos pénzt helyez el a bankszámláján, és úgy állapodik meg a bankkal, hogy a számla felett különleges módon, csekk útján fog rendelkezni. E megállapodás alapján a bank csekktömböt bocsát a számlatulajdonos rendelkezésére, ami a jogviszony teljes tartama alatt a bank tulajdonát képezi, de a csekk kibocsátója a számlatulajdonos lesz: a csekkel utasítja a bankot, hogy a számlájáról a csekken meghatározott személynek, az ott meghatározott feltételekkel teljesítsen kifizetést. Ennek a megfelelően a csekk – bár a készpénzhez hasonló megjelenésű lehet

– mégis egyedi értékpapír, hiszen a kibocsátó aláírásával, az általa alkalmanként meghatározott tartalommal jön létre. 4. Ügyfélkapcsolat-tartás Az informatikai alkalmazásokban rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása a kereskedelmi bankok számára nemcsak azt jelenti, hogy folyamatosan lépést kell tartaniuk a technológiai változásokkal, hanem azt is, hogy átalakulóban van a hagyományos banki üzletágak súlya és szerepe. A pénzintézetekre a változások három fő csoportja van lényeges hatással:  a világgazdasági és üzleti folyamatok globalizálódása, 16  a technológiai fejlődés hatásmechanizmusai,  az ügyfelek által támasztott igények növekedése. Az üzleti világ globalizációja a kereskedelmi bankok számára egyrészt makrogazdasági környezet átalakulásában, másrészt az információáramlás felgyorsulásából fakadó lehetőségekben jelentkezik leginkább. Az üzleti élet folyamatai

oly mértékben felgyorsultak, hogy a versenyképesség megtartásához elengedetlenül szükséges a gyors és hatékony döntéshozatal. Az informatikai, s azon belül is az internetes üzleti megoldások révén mindkét kihívásnak meg tudnak felelni, s ezáltal javíthatják piaci pozíciójukat. A technológiai eszközök (számítógépes eszközök, szoftverek) megoldásokat kínálnak a banki tranzakciók és a döntéshozatali mechanizmus felgyorsítására. Mindez elsősorban a nagyméretű adatbázisok gyors és biztonságos kezelésére alkalmas eljárások alkalmazásában nyilvánul meg. Az automatizált adatfeldolgozás, s a nagytömegű információk élő munkát nem igénylő gyors feldolgozása rendkívüli mértékben képes csökkenteni a tranzakciós költségeket. A telekommunikációs eszközök ugyanakkor ezen eljárásoknak az egész világra való kiterjesztésére ad lehetőséget, s így az egységesen működő hálózatok a szó szoros értelmében is

megfelelnek a globalizáció kihívásainak. Azoknak a bankoknak, amelyek nem akarnak lemaradni a versenyben, elengedhetetlen az ügyféligények állandó figyelemmel tartása és követése. A fogyasztói viselkedésre napjainkban leginkább az ügyfelek megövekedett szabadidőigénye van hatással. A banki szolgáltatások vonatkozásában ez ott jelentkezik, hogy egyre nagyobb az elvárás a pénzügyi tranzakciók gyors, és megbízható végrehajtása irányában, ráadásul mindezt minél rugalmasabban, azaz időtől és helytől függetlenül kívánják elérni. A kereskedelmi bankoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a vásárlások által generált pénzügyi tranzakciók mind nagyobb száma bonyolódik nem pénzügyi közvetítőkön keresztül. Mindezek nagy kihívás elé állítják a bankokat, s a versenyben való helytállásnak az internet az egyik elengedhetetlen eszközévé válik. 17 5. E-bankra kerülő funkciók Ha az e-banking rendszeren

elérhető funkciókat vizsgáljuk, érdemes a bank nyújtotta szolgáltatásokat három csoportra osztani:  a lekérdezéses típusú információszolgáltatásra,  az adat és információcserére,  a tranzakciós típusú funkciókra. A lekérdezéses típusú információk lehetnek a bank tevékenységével kapcsolatos információk, például a bank termékeinek bemutatása, kondíciós listák, hitel- és betéti kamatok, stb. Számos pénzintézet – különösen, amelyek brókeri szolgáltatásokat is nyújtanak – helyez arra hangsúlyt, hogy ügyfeleiknek minden olyan kiegészítő információt eljuttassanak, amire szükség lehet egy-egy befektetési döntés meghozatalához. Ennek keretében e-banking rendszerükön elérhetővé tesznek pénz- és tőkepiaci információkat is, így például devizaárfolyamokat, állampapír piaci adatokat, a tőzsdei információk közül pedig részvény- és kötvényárfolyamokat illetve a befektetők érdeklősére

számot tartó legfrissebb gazdasági híreket. Az adat és információcseréhez kapcsolódó funkciók közé tartoznak az ügyfelek számlájával kapcsolatos információk elérhetőségének a biztosítása, ezek a: számlaegyenleg- és számlatörténet lekérdezése, ez utóbbi lényegében a - rendszerint postán eljuttatott -, hagyományos számlakivonat elektronikus megfelelője; de ide tartozik az ügyfél személyes adatainak megváltozatása is. A különböző adatbáziskezelési technikák révén a felhasználóknak lehetőségük van a legösszetettebb információk lekérdezésére is, például milyen összegű átutalások történtek egy bizonyos számlaszámra egy meghatározott időszakban. Tekintve, hogy ezek már személyes jellegű információk, biztosítani kell, hogy illetéktelen személyeknek ne legyen hozzáférésük, így ezen lekérdezések esetében az adatátvitel már titkosított formában történik. A tranzakciós típusú funkciók

szinte valamennyi kereskedelmi banki szolgáltatásra kiterjednek. Így a felhasználók az e-banking rendszeren indíthatnak átutalási megbízást, beszedési megbízást (vállalatoknak egyedi és csoportos is), lehetőség van betétlekötésre vagy –feloldásra, elérhetők különböző bankkártya- szolgáltatások, a devizaszámlával rendelkező ügyfelek adhatnak devizakonverziós megbízást, ill. azon bankoknál, 18 amelyek értékpapírszála-vezetéssel is foglalkoznak, értékpapírvétel és –eladási megbízás is adható. Magyarországon ugyan még nincs rá példa, de elektronikus úton a hitelügyintézés is megoldható. (Ha belegondolunk, hogy egy hitelkérelem benyújtásához hány féle dokumentum bemutatása szükséges, némileg érthetővé válik, miért nincs még ilyen szolgáltatás, de valószínű, hogy az elektronikus aláírás bevezetésével e téren is nagy előrelépés lesz.) 6. Az elektronikus banki rendszerek technikai

megvalósítása Egy megbízhatóan működő e-banking rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele, hogy az szervesen illeszkedjen a bank információs rendszerébe. Ez akkor oldható meg, ha a banki számlavezető rendszer egy integrált információs rendszer, vagyis a bank termékeinek és szolgáltatásainak nyújtásához minden esetben ugyanazt a rendszert tudja használni, s az egyes tranzakciók ugyanabban a rendszerben kerülnek rögzítésre. Az elektronikus banki rendszerek jellemzője, hogy a bank szolgáltatásait az ügyfél személyes kapcsolat felvétel nélkül (jellemzően otthonról, vagy az irodájából) veheti igénybe, s információs csatornának valamely elektronikus kommunikációs csatornát használ. Az e-banking rendszereket két fő csoportra lehet osztani, az Online-bankingra illetve Internet-bankingra. 6.1 Online-banking Online-bankról akkor beszélünk, ha az ügyfél otthonról, irodájából PC-t, modemet és telefonvonalat használva

létesít összeköttetést a bank központi számítógépével. Szükséges, hogy az ügyfél számítógépén telepítsék a bank által rendelkezésre bocsátott szoftvert, mely lehetővé teszi a felhasználó számára a bankszámlájára vonatkozó információk (például: folyószámla-egyenleg, számlaforgalom, stb.) megjelenítését, valamint az ügyfél által kezdeményezett tranzakciók elindítását. Természetesen az adatátvitel nem feltétlenül kell, hogy hagyományos telefonvonalon történjen, az lehet 19 bérelt vonal, ISDN vonal, vagy akár vezeték nélküli mobil, mikrohullámú, sőt műholdas kapcsolat is. Az Online-banking rendszereknek két fajtája ismeretes: a Home-banking, valamint az Office-banking. A két típus között technikai szempontból nincs különbség, csupán a felhasználók táborában. A Home-banking rendszereknek többnyire lakossági illetve kisvállalati felhasználói vannak, s így az e rendszeren nyújtott

szolgáltatásokra a nagytömegűség, valamint a standardizált termékek jellemzőek. Az Office-banking szolgáltatást közép- és nagyvállalati ügyfeleknek kínálják, s itt már lehetőség van egyéni igények kielégítésére is.(Például a felhasználó számítógépén futó szoftvert az ügyfél kívánságára a bank szakemberei kiegészíthetik új funkciókkal.) 6.2 Internet-banking Az Internet-banking olyan banki szolgáltatások összessége, melyeket a felhasználó a World Wide Web segítségével vesz igénybe. A rendszer működéséhez az ügyfélnek a számítógépen és internetes kapcsolaton túl csupán egy böngésző programmal kell rendelkeznie, vagyis nincs szükség speciális szoftverekre, csak épp azokra az eszközökre, amelyek egy internet felhasználónak amúgy is rendelkezésére állnak. Első megközelítésben az Internet-banking rendszer nem sokban különbözik a fentebb említett Home-banking és Office-banking rendszerektől. Azonban

van néhány apró eltérés, melyek azt valószínűsítik, hogy az Internet-banking egyre nagyobb teret fog hódítani a Home-banking és Office-banking rendszerek rovására. A legtöbb előny abból adódik, hogy az Internet-bank esetében nincs szükség külön szoftverre, csupán egy böngészőre. Így ugyanis a bank szolgáltatásait az ügyfél bárhonnan el tudja érni, ahol van internet csatlakozás, míg a hagyományos elektronikus banknál csak egyetlen egy gépről tud kapcsolatba lépni a bank központi számítógépével, amelyikre eredetileg a szoftvert telepítették. Ezen túl, ezt a szoftvert újra és újra frissíteni kell, ezzel plusz feladatot adva a banknak és/vagy az ügyfelének. Ráadásul a felhasználónak rendszerint nem csak a bankkal kell szerződnie, hanem a szoftvert gyártó céggel is. Az Internetbank megoldás olcsóbb a bank számára, hiszen nem kell külön telefonvonalakat és modemeket fenntartania, s nem kell a felhasználó

kommunikációs 20 problémáit megoldania. Vagyis nem kell olyan informatikai és telekommunikációs feladatokkal foglalkoznia, melyek nem tartoznak tipikusan egy bank tevékenységi körébe. Nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú telekommunikációs adatátviteli tevékenységet az internetszolgáltatók át tudják vállalni a bankoktól, s ráadásul olcsóbban és hatékonyabban végezhetik el azt. A banknak csak internet kapcsolatot kell fenntartania, ami jóval olcsóbb a nagyszámú telefonvonal és modem fenntartásánál. Biztonság szempontjából már nem biztos, hogy minden érv az Internet-banking mellett szól. Egyrészt igaz ugyan, hogy az internetes megoldás esetében a fontos adatok a bank központi számítógépén vannak, ellentétben a hagyományos rendszerekkel ahol azokat (jórészt) a felhasználó gépén tárolják. Ez biztonsági szempontból nagyobb kockázatot jelent. (Egy egyszerű példa: biztonságosabb, ha az ember értéktárgyait a

bank széfjében tartja, nem pedig a párna alatt.) Másrészt viszont az internetes kapcsolat elméletileg kevésbé megbízható mint egy egyszerű modemes, telefonvonalas kapcsolat, hiszen sokkal több helyen lehallgatható annál. Azonban ma már léteznek olyan technikák, melyek kielégítik azokat a biztonsági követelményeket, amelyeket a felhasználók elvárnak banki műveleteik végrehajtása során. 6.3 Biztonsági szabványok és direktívák A bank szempontjából az egyik legfontosabb kulcskérdés a biztonság. Itt csak a sokszor emlegetett illetéktelen használat elleni műszaki szabványokat ismertetem, amely az elektronikus csatornák védelmét szolgálja, hisz banki szempontból talán ez a legnehezebben megoldható feladat  Enkriptálás (kódolás). Enkriptálásnál az elektronikus jelsor átmegy egy "szűrőn", amely átkódolja a jelsort a küldő oldaláról. A fogadó félnél egy másik szűrőn, az ellenpáron kell átmenni a jelsornak,

hogy olvasható legyen. Az enkriptálás előnye, hogy egy telefonon küldött számítógépes üzenet (pl. egy átutalási megbízás) - még ha le is hallgatják a telefonvonalat - nem használható az amatőr lehallgatónak. Néhány intézmény a saját számítógépein is kódolva tárolja az információkat, hogy egy esetleges betörés esetén illetéktelenek ne férhessenek az adatokhoz. A kód kulcsa, a szűrő 21  DES. Az ún privát kulcsú enkriptálás legismertebb példája az USA kormányának DES (Data Encryption Standard) szabványa. Eredetileg az IBM fejlesztette ki a hetvenes évek elején. 1976-óta elfogadott szabvány  RSA. Az ún nyilvános kulcsú enkriptálás legismertebb példája az RSA A külföldi banki átutalásokat lebonyolító SWIFT - rendszer titkosítása is RSA rejtjelezésen alapul.  Elektronikus aláírás. Elektronikus aláíráson egy olyan kód-kombinációt nevez a biztonságtechnika, amely egyértelműen

azonosítja az aláírót. Bizonyos értelemben ez az RSA ellentéte - az ügyfél privát elektronikus aláírása a fogadó bank nyilvános kulcsával válik olvashatóvá.  Időbélyegzés, egyedi tranzakció-azonosítók. Ezek az eljárások főleg az olyan betörések ellen hatásosak, amikor a támadó egy korábban lehallgatott elektronikus üzenetet akar újra elküldeni: ezt akár az időbélyegzés, akár az egyedi tranzakció-azonosítás jelezni tudja, és nem hajtja végre.  SET. Internet SET (Secure Electronic Transactions) szabványa a MasterCard és a Visa által jóváhagyott szabvány az interneten történő kereskedelmi fizetések lebonyolítására. A SET az RSA titkosítási eljáráson alapul Kidolgozásában közreműködi az IBM, a böngészőket fejlesztő Netscape és Microsoft, az Internet üzeneteket hitelesítő Verisign és mások.  EMV96. Pénzzel feltölthető fizetőkártyák (ún chip-kártyák) 1996-ban kialakított biztonsági

szabványa. 1996 legvégén az Europay International, a MasterCard Interernational és a Visa International egyezségre jutott, hogy közösen készítik el a chip-kártyák integrációs szabványát EMV96 néven. Az új szabvány a biztonságos fizetési módokat támogató SET-en alapul. Az EMV kialakítja a pénzvilág első globális chip-kártya infrastruktúráját. Segítségével lehetővé válik, hogy biztonságos körülmények között vásárolhassanak a kártyatulajdonosok hálózati számítógépen, PC-n vagy mobiltelefonon keresztül.  Tűzfalak (firewall). Tűzfalnak nevezzük azt az eszközt, amely egy intézmény belső hálózatát leválasztja a nyilvános (pl. internet) hálózattól Egy belső hálózat mindig értékes üzleti információk hordozója - a rajta lévő 22 6.4 A bank és az ügyfél közötti elektronikus csatornák A bank és az ügyfél között főként elektronikus csatornaként az alább részletezetteket használja. Az

elektronikus értékesítési csatornáknak is ezek képzik az alapjait  Hagyományos elektronikus csatornák.  Telefonvonal. Ez lehet:  bérelt, ami a különböző végpontok közt folyamatos kapcsolatot biztosít pl.: ATM vonala  kapcsolt (nyilvános vonallal), ami csak a szükséges adatkérésnél teremt telefonos kapcsolatot pl.: POS vonala 23  Csomagkapcsolt hálózatok (packet switching network) Ezek lényege, hogy a kapcsolat a két fél között csak akkor él, ha valami küldendője van az egyik félnek. Az ilyen vonal nem jó bankfiókokat összekötő centralizált rendszerben, de arra tökéletes, hogy pl.: a nap végén a Zsíró Elszámolási Rt.-be átküldjék az aznapi forgalmi tételeket. Legismertebb ilyen csomagkapcsolt hálózat a X.25  Internet. Témánk szempontjából az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem lehet tudni, hogy egy üzenet A és B számítógép közt milyen úton halad. Ha megszakad egy kapcsolat, akkor

a router-ek biztosítják, hogy egy másik úton célba érjen az üzenet.  Pénzügyi információk tv adatsugárzása. Ezt a csatornát kevesen ismerik, pedig már Magyarországon is előfizethető olyan szolgáltatás, ami különböző valósidejű adatokat szolgáltat pl.: tőzsdéről, egyes bankok szolgáltatásairól, árfolyamokról stb.  EDI (elektronikus adatcsere). Az EDI a kereskedelmi, gazdasági, adminisztrációs, pénzügyi, szállítmányozási, államigazgatási dokumentumok papírmentes, számítógép-alkalmazások közötti, nemzetközi szabványok szerinti cseréjét jelenti. A dokumentumok lehetnek megrendelések, számlák, visszaigazolások, bankátutalások, váműrlapok, szállítólevelek stb. vagy akár grafikus tervdokumentációk is. A lényeg az egyértelmű szintaktikai szabályok szerinti strukturált adatcsere. A kommunikáció történhet többféle elektronikus csatornán (bérelt vonalon, X.25 stb)A pénzügyi világban a

bank és az ügyfél közötti "szabványosított" kommunikációra lehet EDI-t felhasználni. Az EDI jelentőségét felismerve, a nemzetközi utalásokat lebonyolító SWIFT rendszer új verziója már EDI alapú, valamint a magyarországi Zsíró rendszer 2. verziója is támogatja ezt a szabványt. Ma Magyarországon a MATÁV épített ki rEDiNet néven ilyen olyan szolgáltatást, mely biztosítja az azt használó kereskedelmi partnereknek részére az elektronikus üzenetek tárolását, ellenőrzését és továbbítását. Az előfizetőknek kétféle azonosítójuk van: az egyik az egész világon garantáltan egyedi azonosító, az ún.: EAN szám, a másik a rendszer belső azonosítója. Az előfizetők egymás közötti megállapodása alapján a szolgáltatás csak a bejegyzett okmánycseréket engedélyezi. A rendszerbe csak 24 6.5 A bank elérése telefonon Magyarországon több, mint kétmillió vezetékes telefon van, és több mint hétmilliós a

mobiltelefont használók köre. A potenciális ügyfélkör szinte 100%-a rendelkezik telefonnal. A telefonos elérés szükségessége egyszerűen belátható azzal, hogy míg egy hagyományos bankfiók heti 20-40 órát van nyitva, addig telefonon általában a hét 168 óráján keresztül áll rendelkezésre. A bankfiókot ez nagy mértékben tehermentesíti és az ügyfélnek is jó, mert nem kell a bankfiókhoz menni és sorban állni. Fajtái:  Telefonbank. A telefonbank telefonos információs banki szolgáltatásokat nyújtó programrendszer. Az ügyfél a telefongombok segítségével navigál egy menürendszerben, és a válaszokat előre rögzített hang adja úgy, hogy az ügyfél számára kikeresett információt hang formára alakítja a gép. Ezt nevezzük IVR (Interactive Voice Response) rendszernek. Ezzel a rendszerrel a legtöbbször előforduló rutinszerű műveleteket végezhetjük el. Pl egyenleglekérdezés, kondíciók, rendszeres utalások indítása

stb.  Call Center. Az ügyfél a bank szakemberét hívja és miután a kártyaszámával és/vagy más azonosítóval bizonyította számla-hozzáférési jogosultságát, a "bankár" segítségével és ajánlataival összetettebb műveleteket is végezhet. Mindent rögzítenek, ha a "bankár" kétséges a beszélő azonosságát illetően, egyéb azonosító adatokat kérhet, s ha még mindig nem biztos a jogosult felhasználóban, akár le is tilthatja az ügyfél kártyáját. Néhány bank már alkalmaz ügyfél-azonosításra alkalmas automatikus hangfelismerő rendszert (VRU-voice recognition unit), ami az ügyfelet a hangjának spektruma alapján azonosítja.  Faxbank. Lehet arra szerződni a bankkal, hogy faxon adjuk le megbízásainkat, illetve kapjunk számlaegyenleget, általában naponta. A megbízáshoz egy formanyomtatványt kell kitölteni, amely nagyjából olyan, mint amilyet a bankban is kitöltünk, azzal a különbséggel, hogy ebbe a

jelszót is be kell írni.  Mobiltelefon-bank. A telefonbankhoz hasonló, azt a kijelzőre küldhető rövid SMS (single message system) üzenetek továbbításával kiegészítő rendszer. 25 Úgy érzem, hogy ez az a csatorna, ahol - a mai magyar infrastrukturális és fogyasztói szokásbeli helyzetet figyelembe véve - a legnagyobb eredményeket lehetne elérni megfelelő fejlesztési- és marketing beruházásokkal. 7. Az Office-banking általános jellemzői 7.1 Az Office-banking fogalma Az Office Banking egy új elektronikus bankszolgáltatás, amely a banki számítógépes feldolgozás, a munkahelyi számítógéphasználat és a kommunikációs rendszer együttesére építkezik. A bankok folyószámla tulajdonos ügyfelei a cég irodájából saját számítógépes termináljukat használva valamilyen kommunikációs rendszer segítségével kapcsolatot teremtenek bankjukkal. Elektronikus úton elintézhetik átutalásaikat, információkat szerezhetnek

számlájuk helyzetéről, és hozzájuthatnak publikus banki információkhoz. A bank ügyfele tehát munkahelyéről kényelmesen és gyorsan végezheti el a bankkal kapcsolatos minden tevékenységet, és az ügyfélnek nem kell elfáradnia a legközelebbi bankfiókba, nem kell az átutalási megbízásokat kézzel kitöltenie, nem kell napokat várni a számlakivonat megérkezéséig. 7.2 Az Office-banking által nyújtott lehetőségek Az Office Banking szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a rutinszerű bankügyleteket az ügyfél saját munkahelyéről a nap 24 óráján keresztül intézze. Némelyik bank csak napközben áll az ügyfelek rendelkezésére ezen szolgáltatással. Az ügyfél a saját számítógépén felviszi az átutalási megbízást (kinek, mennyit, mikor, milyen célból utal), majd a cég aláírásra jogosult személye(i) jóváhagyjá(k) az átutalást, majd a napi tételekből összeállított csomag valamilyen kommunikációs rendszeren, többnyire

telefonvonalon keresztül, eljut a bankba, majd a bank folyószámlarendszerébe megkönnyítve ezáltal a banki feldolgozást is - , onnan a GIRO elszámolórendszerébe, végül megjelenik a kedvezményezett számláján anélkül, hogy papírt kellett volna kitölteni. Az ügyfél azonnal kap a bankjától visszajelzést, rögtön észreveheti az 26 esetlegesen rosszul kitöltött megbízást, illetve értesítést kap, ha a számláján nincs elegendő fedezet. Az Office-banking lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy ne csak egyedi megbízásokat vigyen fel, hanem megadjon tartós megbízásokat is, melyeket a cégnek előre meghatározott rend szerint kell utalni. A rendszer lehetőséget nyújt arra is, hogy az ügyfélnek ne manuálisan kelljen újból felvinni az átutalási megbízásokat, hanem a vállalat saját informatikai rendszerében képződött megbízásokat átvegye. Az ügyfél sokszor csupán információért megy a bankba: tudni akarja, mi a hivatalos

devizaárfolyam, vagy számlája egyenlege felől akar tájékozódni. Az Office-banking rendszer segítségével saját munkahelyéről a PC terminál segítségével mindezekhez hozzájuthat. Lekérdezheti a saját számlájára vonatkozó egyenleget, forgalmi adatokat Ezt saját winchesterén archiválhatja, és bármikor visszakeresheti: kinek, mikor, mennyit utalt. Az ügyfél a saját számlájára vonatkozó információk mellett hozzájuthat a bank által közölt publikus pénz- és tőkepiaci információkhoz. Lekérdezheti például saját bankja vagy a jegybank hitelkamatkondíciókat, illetve valuta és információkat devizaárfolyamait, szerezhet a a betéti tőzsdék vagy pillanatnyi árfolyamairól. Az Office-banking rendszeren keresztül az ügyfél levelet küldhet a bankjának, amelyben elintézhet olyan bankügyleteket, mint inkasszó kérése, megkifogásolása, akkreditív nyitása, stb. Ugyanígy a bank is küldhet kötetlen formátumú levelet

az ügyfelének. Az Office-banking rendszer egyfajta treasury-t segítő funkciót is elláthat. Segítséget nyújthat az ügyfél likviditásának menedzselésében. Ha az ügyfél több számlát vezet, akkor a rendszer a nap végén felajánlhatja az ügyfél számára legkedvezőbb egyenlegállapotot, és elvégezheti a szükséges átvezetéseket. Az időben előre várható terheléseket és jóváírásokat figyelembe véve a rendszer ajánlhatja az ügyfélnek, hogy az egyes számláján mennyi pénzt és milyen időtartamra kössön le. Mindezek figyelembevételével elmondhatjuk, hogy az Office-banking szolgáltatás korszerű, a folyószámlát vezető ügyfél szinte minden igényét kielégíti. 27 7.3 A rendszer architektúrája, működésének áttekintése Minden Office-banking rendszer alapvetően három részből épül fel: az ügyfél oldal, a banki oldal és közöttük lévő kommunikációs közeg 1. ábra - Az Office-banking rendszer tipikus

architektúrája Az ügyfél oldalon lévő terminál alapvetően egy PC. A felhasználó ezen a számítógépen rögzítheti átutalásait, ide kérheti le a bankból a számára fontos információkat. A kommunikációs közegtől függően ez a PC egy modemen keresztül egy telefonhoz csatlakozik, vagy ebben a PC-ben található egy X.25-ös kártya, és a PC ezen keresztül csatlakozik a kommunikációs közeghez. Előfordulhat olyan megoldás is, hogy az ügyfél mainframe számítógépe kommunikál a bank központi számítógépével, és az ügyfél egy terminálon keresztül adja meg átutalásait. A kommunikációs közeg lehet telefonvonal, amikor nyilvános telefonhálózatot használ a rendszer, vagy lehet X.25-ös vonal, amely egy csomagkapcsolt hálózat Ha az lehetőség van ISDN szolgáltatások használatára, akkor az ügyfél ezen keresztül is 28 kommunikálhat a bankkal. Ha a telefonhálózat és egyéb kommunikációs közeg minősége és

kiépítettsége nem éri el a megfelelő szintet, akkor lehetőség van floppy-n keresztül történő kommunikációra. A banki oldal a kiépítettségtől, méretezhetőségtől függően lehet szintén PC vagy nagyobb teljesítményű szerver, illetve maga a banki központi számítógép. A banki oldalnak készen kell lenni egyszerre több ügyfél kiszolgálására, és fel kell készülnie arra, hogy az ügyfelek jelentős része közel egy időpontban akarja beküldeni a napi átutalásait. Az Office Banking rendszer sem működhet izoláltan: az ügyfél oldalon része a vállalat saját informatikai rendszerének, a banki oldalon pedig kapcsolatban van több banki rendszerrel. Az ügyfél oldalon a rendszernek lehetőséget kell biztosítani adatok export-importjára valamilyen szabványos felületen keresztül. Ennek az a célja, hogy megkímélje az ügyfelet a manuális adatbeviteltől, illetve a banktól kapott visszaigazolások beépíthetőek legyenek a vállalat

informatikai rendszerébe. A banki oldalon a rendszernek feltétlenül kapcsolatba kell lennie a bank folyószámlarendszerével, és azokkal a rendszerekkel, ahonnan a bank az ügyfélnek nyújtandó információkat szerzi. A következőkben egy tipikus üzleti folyamaton keresztül mutatom be az Officebanking rendszer működését. 2. ábra - Az Office-banking rendszer blokkvázlata 29 Az ügymenet általában az átutalási megbízások manuális rögzítésével kezdődik, vagy egy import állomány beolvasásával, amely tartalmazza az átutalási megbízásokat. A rögzített átutalási megbízást az aláírásra jogosult "aláírt" állapotba teszi, majd az aláírott tételeket egy csomagban menesztik. Az ügyfél kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a bankkal. Amennyiben a kapcsolat létrejön, a rendszer elküldi az ügyfél banki postaládájába az összeállított csomagot, illetve ha van valami az ügyfél banki postaládájában, akkor azt kiolvassa és

elküldi. A banki oldal visszajelez, hogy fogadta az elküldött tételeket. A postaládából történő kivétel után a banki oldal feldolgozza a tételeket, és a rendszer beleteszi a visszaigazolást az ügyfél postaládájába. A következő kapcsolatfelvételkor az ügyfél visszaolvassa a postaládájában levő információt, amelyet a PC-jén megnézhet, kinyomtathat, illetve exportálhatja a vállalat többi rendszerébe. Az Office Banking rendszerek központi kérdése az adatbiztonság. Mivel itt nyilvános hálózaton keresztül mennek az információk, és a csomagok pénzek átutalásáról szóló információkat tartalmaznak, az adatbiztonság kulcsszerepet játszik. 8. Az Office-banking rendszerek elemzése 8.1 Az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások Magyarországon az Office-banking rendszerek különböző szolgáltatásai 4 fő csoportba sorolható:  Átutalási megbízások: Itt kerülnek tárgyalásra a megbízástípusok, az adatfelvitel módja, a

jóváhagyás menetét, a kész megbízások menesztése, a visszaigazolás módja.  Információ lekérdezés : Ebbe a kategóriába soroltuk a számlaegyenleg és a forgalmi adatok lekérdezését, illetve egyéb információs (kihelyezési és hitellehetőségek, valuta, devizaárfolyamok, stb.) lehetőségeket  Általános funkciók : Ez a csoport tartalmazza a különféle felvitelt támogató segédadatbázisokat, az archiválás módját, a bankkal való levelezés lehetőségét, illetve a help-rendszert. 30  Egyéb szolgáltatások : Itt egyes speciális szolgáltatások kaptak helyet (pl. cashmanagement funkciók) 3. ábra - Az Office-banking rendszerek által nyújtott szolgáltatások 8.11 Átutalási megbízások 8.111 Felvitel Két lehetőséget különböztetünk meg:  kézi adatbevitelt, ahol tulajdonképpen a megbízás megfelelő mezőit kézzel kell kitölteni, az adatokat kézzel kell bevinni a számítógépbe.  külső adatállomány

beolvasását, ami kapcsolódási lehetőséget ad az ügyfél saját könyvelési rendszeréhez. Ez általában azt jelenti, hogy az Officebanking rendszer inputként egy meghatározott formátumú file-t is elfogad Ez többnyire egy text típusú file, aminek a szerkezetét az ügyféllel előzetesen közlik, vagy esetleg valamilyen standard adatbázis által definiált file-t is támogathat a rendszer. Ha ezután azt vizsgáljuk, hogy milyen típusú megbízásokat is tud a rendszer végrehajtani, akkor már nem ilyen egységes képet látunk. Egyedi és határidős megbízást minden rendszer képes végrehajtani. Tartós ( többször ismétlődő ) megbízást már csak egy részük. Legfőbb indok ennek mellőzésére az, hogy kézi bevitel esetén általában rendelkezésre állnak a régebbi, archív megbízások, amelyek módosításával, vagy valamilyen előre kitölthető sablon használatával a megbízás viszonylag egyszerűen és 31 gyorsan bevihető. Amennyiben

pedig az ügyfél rendelkezik valamilyen saját belső rendszerrel, akkor ezen megbízások képzése erre áthárítható. A határidős megbízás legegyszerűbb megvalósítási módja pedig a minden megbízáshoz bevezetett értéknap alkalmazása. Így ha az átutalás értéknapja megegyezik az aktuális dátummal. akkor az megbízás egyedinek tekinthető, míg ha egy későbbi dátumra szól, akkor határidősnek fogható fel. Az inkasszókérés és kifogásolás terén is igen változatos a kép. Egyes rendszerek mindkettőt tudják, mások csak az egyiket (ezek vannak többségben), és egyes rendszerek pedig egyiket sem. Ekkor megoldás lehet valamilyen szabad formátumú levél formájában ezt a típusú megbízást kérelmezni. 4. ábra - Kézi adatbevitelű átutalás 32 8.112 Jóváhagyások A következő fontos rész a jóváhagyások területe. A legegyszerűbb esetben ez az összes, bankba küldhető tételre vonatkozik, míg máshol ezt tételesen kell

megtenni. További bevett gyakorlat az, hogy a felvitt átutalásokból csoportokat képeznek, amin belül azután megint lehet tételenként, illetve az egész csoportot egyszerre jóváhagyni. Ezek a különböző megvalósítási módok egy sor problémát felvetnek. A tételes jóváhagyás egyszerű, de nagy tételszám esetén fárasztó lehet. Ha a jóváhagyás az összes tételre vonatkozik, akkor pedig az egyes nem jóváhagyandó tételek kezelése a kérdéses. Ezeket általában lehet törölni, de valószínűbb, hogy a rögzítőkhöz kell visszautalni. Amennyiben a tételek csoportokba szervezve kerülnek jóváhagyásra, akkor meg kell oldani, hogy az egyes nem jóváhagyott tételek egy külön csoportba átmásolhatók legyenek. Adatvédelmi, ügyrendi szempontból fontos tulajdonság az aláírók száma, illetve a jóváhagyás hierachiája : A rendszerek túlnyomó többsége engedélyezi mind az egy, mind a több aláírót is. Ezt gyakran kombinálják azzal,

hogy minden aláíró vagy aláírócsoport csak bizonyos összeghatár alatt jogosult aláírásra. Célszerű lehet még, ha a rendszer biztosítani tudja, hogy az egyes személyeknek csak bizonyos számlákhoz, a tételeknek csak egy meghatározott részéhez legyen jóváhagyási joguk. Ezeknek a jogosultságoknak kell szabályoznia többek között a tétel felvitelre, módosításra, törlésre jogosult személyek körét. Érdekes lehet, hogy a rendszer engedélyezi e jóváhagyás után, de még a bankba való elküldés előtt az egyes tételek módosítását, törlését. Ez többnyire lehetséges, és kétféle módszer a leggyakoribb. Az egyik módszer szerint a tételt vissza kell minősíteni "aláírt"-ról "rögzített" státuszúra, és ekkor már szabadon módosítható a tétel. A másik szerint pedig az aláírt tétel is módosítható, de persze ekkor a státusza automatikusan átváltozik "nem jóváhagyott"-ra. Az előbb már

említett státuszok már a jóváhagyások hierarchiájára utalnak. Ez is igen változatos az egyes megvalósításokban A legegyszerűbb esetben jóváhagyás úgy történik, hogy a tetszőleges személy által felvitt tételeket az aláíró jóváhagyja (pl. a password-jének bevitelével), ami akár egyben a tétel bankba küldését is kezdeményezheti. Ez azonban nagyobb ügyfél esetén nem alkalmazkodik az ügyfél 33 korábbi ügymenetéhez. Ezért ennél az egyszintű engedélyezésnél sokkal elterjedtebb a két-, illetve a háromszintű jóváhagyási struktúra, amikor definiálnak:  rögzítő,  engedélyező,  aláíró szintet is. Ideális esetben ezek mindegyike jól körülhatárolt jogosultságokkal rendelkezik, és egy tételnek mind a három szintet be kell járnia ahhoz, hogy a bankba kerülhessen. Megemlíthető még, hogy egyes rendszerekben több aláíró esetén még az aláírások sorrendje is meghatározható, de ez igen kevésbé

elterjedt, s nem is követi a papíron való aláírások gyakorlatát. Szintúgy nem követi az aláírási gyakorlatot a pontozásos autorizálás: ekkor minden aláírásra jogosult személynek van egy pontértéke, és ha az aláírók összpontszáma elér egy bizonyos értéket, akkor tekinthető egy tétel autorizáltnak. 5. ábra - Jóváhagyások 34 8.113 Elküldés A tételeket a jóváhagyás után a bankba kell küldeni. Ez a gyakorlatban általában egyszerűen egy menüpont kiválasztását illetve egy nyomógomb megnyomását jelenti, mely után a jóváhagyott tételeket a rendszer a kapcsolat megteremtése után továbbítja a bankba. Egyébként semmilyen korlátozás nincs a megbízások elküldése tekintetében, azaz egy ügyfél naponta akárhányszor beléphet a rendszerbe és intézheti az utalásait. Az egyetlen korlátozó tényezőt a már említett napi zárás jelenti, vagyis csak a meghatározott zárási időpont előtt beérkező tételek kerülnek

aznap könyvelésre. Bizonyos rendszerek a tételek elküldésekor egy kísérőjegyzéket is nyomtatnak, amelyet a megfelelő személy által aláírva be kell faxolni a bankba. A végleges megoldást természetesen az jelenti, ha semmilyen kiegészítő papír kitöltésére nincs szükség. A rendszernek meg kell akadályoznia, hogy egy-egy tételt esetleg többször küldjenek el a bankba. Ezt általában egy speciális, elküldött státusz alkalmazásával vagy valamilyen más bejegyzés használatával érik el. 8.114 Visszaigazolás A bankba elküldött tételekről való visszaigazolásnak két fajtáját különböztethetjük meg. (legalább is addig, amíg nem lesz a bankokban, illetve a bankok között teljesen real-time könyvelési, elszámolási rendszer), külön a beérkezésről és külön a feldolgozásról. A megérkezésről minden rendszer ad visszaigazolást, ezt általában már a kommunikációs protokoll biztosítja. Az egyik lehetőség szerint a tétel

státusza változik meg "elküldött"-re, míg máshol valamilyen nyugtát küldenek vissza. A feldolgozás megtörténtéről a legtöbb esetben az ügyfél csak a számlakivonatból, illetve az egyenlegének változásából értesül. Hibás átutalás esetén a visszaigazolásban helyet kap a hibára vonatkozó jelzés. A hibának két fajtáját (formai hiba illetve fedezet hiánya) különböztetjük meg.  Formai hiba esetén a bank hibajelzést vagy hibalistát küld, amely esetleg tartalmazhatja a teljes hibás átutalást a hiba megjelölésével. Másik megoldás 35  Fedezethiány esetén általában a banktól függ, hogy mit tesz. A legtöbb esetben ezek a tételek sorbanállnak, várakoznak a bank könyvelő rendszerében, és a bank felveszi a kapcsolatot az ügyféllel. Ritkábban fordul elő, hogy a teljes tételcsoport visszautasításra kerül. Természetesen mindkét esetben fontos, hogy az ügyfél minél előbb értesüljön erről a

hibáról. 8.115 Egyéb jellemzők Az Office-banking rendszerek egy fontos jellemzője, hogy a belföldi forint átutalásokon kívül lehetőségeket nyújt e a felhasználóknak devizában történő átutalásra. 6. ábra - Átutalás devizában 36 Ez különösen fontos 1995. április 1 óta, hiszen már a vállalkozóknak is lehetővé tették azt, hogy devizaszámlát nyissanak. Ezen kívül egyes rendszerekben postai pénzátutalások is kezdeményezhetőek, vagy akár olyan átutalások, ahol a kedvezményezett egy helyi bankfiókban veheti fel az összeget. Ha megvizsgáljuk ezután, hogy az ügyfél és a bank között milyen formátumban történik a kommunikáció, akkor azt tapasztaljuk, hogy egy belső saját formátumban történik. Ez a belső formátum persze a megbízástól függően a GIRO vagy a SWIFT formátumon alapul. Kivételt képeznek azok a rendszerek, amelyek az EDIFACT szabványra épülnek. Az adott szabványoktól való eltérések fő

oka általában az egyedi adatátviteli titkosításokban kereshető, amelyekkel természetesen kiegészítik az átküldendő tételeket. Mivel más formátumban lehet a GIRO illetve a SWIFT rendszer felé a megbízásokat elküldeni, ezért minden esetben szükséges a bankon belül a megbízás forint vagy deviza jellegétől függően a megfelelő formátum átalakítása. Nyilvánvaló, hogy postai átutalások kezelését csak a magyarországi fejlesztésektől lehet elvárni. A szolgáltatások piacán jelentkező egyre növekvő verseny egyre több bankot kényszerít rá arra, hogy ilyen szolgáltatást is bevezessen. 8.12 Információ lekérdezés 8.121 Számlaegyenleg lekérdezése Az információ-lekérdezési funkciók közül a számlaegyenleg lekérdezésnek van talán a legnagyobb jelentősége. Ez általában könyvelési dátum szerinti egyenleget jelent, de értéknap szerint is megtekinthető. További előnyős lehetőség, hogy számlacsoportok képezhetőek,

így nemcsak számlánként, hanem számlacsoportonként is lekérdezhetők az egyenlegek. Ezen egyenlegek aktuálitása a banki belső könyvelési rendszertől függ. Ha ez realtime, akkor, mivel a rendszerek döntő többsége postaládaelven működik, az egyenlegadatok aktualitása is ezen postaláda adatainak frissítési gyakoriságától függ. Ha azonban a banki könyvelés nem real-time, akkor csak a napi zárás után kerülhet a postaláda tartalma frissítésre. 37 8.122 Forgalmi adatok lekérdezése A forgalmi adatok lekérdezésének vizsgálatakor a legelterjedtebb az a megvalósítási mód, amikor az ügyfélnél eltárolják az adatokat, így az ilyen irányú kérdések megválaszolásához nem kell felvenni a kapcsolatot a bankkal. Ez az archívum azután az egyes átutalások bankba juttatásakor automatikusan bővül az új tételekkel. A legegyszerűbb esetben lekérdezni csak egy meghatározott időintervallumot lehet. A legtöbb esetben azonban

megadhatók számla vagy esetleg partnernév adatok, melyek szerint elvégezhető a lekérdezés. 7. ábra - Forgalmi adatok lekérdezése Az adatok aktualitásáról hasonlók mondhatók el, mint a számlaegyenleg lekérdezésénél. Itt azonban csak a mai napi forgalom megérkezését kell megvárni, hisz az előző napi, illetve az azt megelőzőek már lokálisan tárolódtak. A forgalmi adatok részletességét tekintve általánosságban elmondható, hogy szinte mindenhol a teljes átutalási megbízást tárolják. Az eltérések leginkább ott vannak, ahol az adatokat a központi banki archívumból nyerik, itt ugyanis csak a bank számára legfontosabb tételeket tárolják. 38 8.123 Egyéb információk Egyéb információk közlésére a rendszerek általában szabad szöveges formátumot adnak meg. Ide sorolhatók többek közt a bank által nyújtott információk a különböző kihelyezési és hitellehetőségekről, illetve a valuta és devizaárfolyamokról.

Ezek közül a devizaárfolyamokról való tájékoztatás a legszélesebb körben elterjedt, illetve pl. postai jóváírásokról vagy hitelkeretekről, kamatkondíciós listákról szóló egyéb információk. 8.13 Általános funkciók 8.131 Segédadatbázisok Segédadatbázisokon az Office-banking rendszerben a megbízások felvitelét megkönnyítő, előre eltárolt adatokat értjük. Ide sorolhatóak tehát az ügyfél saját bankjáról, illetve számlaszámairól szóló információk, a kedvezményezettek előre felvett adatai, illetve előre kitöltött sablonok, közlemények szövege. Ezeknek az előre megadott adatoknak főleg kézi adatfelvitelkor van szerepük azáltal, hogy az adatok teljes begépelése helyett elég csak egy felkínált halmazból kiválasztani a kívánt adatokat. Ez a megoldás a számlaszámokon kívül főleg a kedvezményezettek adatainak felvitelénél terjedt el, s legkevésbé a közlemények rovat kitöltését támogatják ezen a módon.

Az előre kitöltött sablon megbízások helyett egyes rendszerek az archívumból biztosítanak kimásolási lehetőséget az új megbízások felvitelére. 8.132 Archiválás A teljesített megbízások archiválására is két alkalmazott gyakorlatot ismerhető meg. Az egyik abból indul ki, hogy azokat az adatokat, amiket a bankban archiválnak, nem szükséges az ügyfélnél archiválni, hiszen ezt a bankból le lehet kérdezni. Mások pedig, mivel minden adatot letöltenek az ügyfélhez, ezért az archiválást is rábízzák az ügyfélre. Egyes esetekben az ügyfél még korlátozhatja is az archiválásra kerülő adatok részletezettségét. 39 Az archiválás módja a következő: a banktól kapott adatokat egy ideig az Officebanking rendszer belső adatbázisában tárolják. Ennek méretére csak a hardver eszközök mérete szab határt. Célszerű időnként, főleg ha már ez az adatbázis túl nagyra nőtt, a régebbi adatokat a belső adatbázisból

törölni. Erre támogatási lehetőséget biztosítanak a szoftverek. Így ezek az adatok átkerülhetnek egy archív adatbázisba Adatbiztonsági szempontból persze nem teljesen kielégítő ez a módszer, hiszen a belső adatbázis általában csak egy példányban létezik egy darab merevlemezre tárolva, így annak sérülése esetén a teljes, innen még nem archivált adatbázisok elveszhetnek. Mivel azonban ezeket az adatokat a bankban mindenképp archiválják, ez a probléma nem vetődik fel ilyen élesen. 8. ábra - Levelezés a bankkal 8.133 Levelezés a bankkal Annak biztosítására, hogy az ügyfél könnyedén tudjon kommunikálni a bankjával, célszerű levelezési lehetőséget biztosítani. Ennek formátuma általában valamilyen szabad szöveges formátum, de egyes rendszerek előre meghatározott formátumú levelek küldésére is képesek, amik alkalmasak lehetnek különböző szabvány kérések, kérelmek végrehajtására. 40 Ugyancsak célszerűnek

tartható, hogy ezek a levelek hitelesek, dokumentum értékűek legyenek. Ennek legegyszerűbb megvalósítási módja a digitális aláírás alkalmazása. 8.14 Egyéb szolgáltatások Nem szorosan az Office-banking rendszer feladatkörébe tartozó, de mindenképpen nagyon hasznos funkciók. Ezek egyediek, s többnyire valamilyen cash-management funkciót valósítanak meg. Ilyen lehet például:  az ügyfél különböző számlái közötti átvezetések felajánlása,  a kamatlehetőségek optimális kihasználására,  előrejelzés, az előre várható határidős átutalások kijelzése, amikről a bank már tud. Az utóbbinak egy egyszerűbb formája az - és ezt már több rendszer is tudja -, hogy a bank még a napi zárás előtt egy előzetes egyenleget közöl az ügyfélnek a számlája állapotáról. Ez természetesen még nem végleges, csak tájékoztató jellegű, de mindenképpen hasznos lehet. 8.2 A rendszerek struktúrája, architektúrális

felépítése 8.21 Az adatfeldolgozás szervezése A rendszerszervezés során az egyik fő kérdés, hogy az adatbázisokat milyen logika szerint helyezzük el: tároljunk minden adatot a banki oldal számítógépén, vagy a lehető legtöbb adatot az ügyfél oldalon helyezzük el. Ezen kérdés, persze az adatbázisszervezésen túl más elemekre is kihat. Alapvetően meghatározza a kommunikációt, sőt még az archiválási rendszert is. Mindkét szélső esetre több példát találtunk. Ha az összes adat a szervergépen van, akkor minden egyes archív-kereséskor a bankhoz kell fordulni, ami igen megdrágítja a kommunikáció költségét, és a szerveroldali tárkapacitást is túlzottan igénybe veszi. Egy kiragadott elrettentő példa: az egyik rendszernél a kedvezményezettekre vonatkozó 41 teljes adathalmaz a szerveroldalon is megvan, pedig pl.: a potenciális kedvezményezettek részletes adataira (utca, házszám) a banknak semmi

szüksége. Ráadásul itt a potenciális kedvezményezettek halmazát először frissíteni kell a banki oldalon, majd ezt leküldik az ügyfél oldalra, és csak utána küldhetünk az új kedvezményezettnek átutalást. Ez egyébként szintén nem tudja a hibás partnerdefiniálást kivédeni. A másik szélső eset, ha az adatokat az ügyfél terminálrendszerében tároljuk. Célszerű kompromisszum lehet: ha funkcionálisan választjuk meg a tárolás helyét. Az ügyfél kedvezményezettjeinek minden adatát (pénzforgalmi jelzőszám, név, cím) az ügyfél saját gépén tároljuk, ezt a ügyfél maga frissíti. Továbbá a tranzakciók archiválását is teljes mélységében végezhetjük az ügyfél oldalon, és csak a legfontosabb adatokat (dátum, összeg, mely számlaszámról mely számlaszámra, ki autorizálta) kell a bankban naplózni. Szintén elegendő, hogy az alacsony szintű jogosultsági jelszók az ügyfél oldalon legyenek (pl: adatrögzítési

jog), hiszen egy esetleges ilyen szintű betörés még nem végzetes. Sajnos van olyan rendszer is ahol, ha az ügyfél meg kíván változtatni egy alacsony szintű jogosultságú személyt (így a jelszót is), akkor a bank szakembereinek kell a helyszínre kimenni és ezt megváltoztatni. Ez drága erőforrását köti le a banknak. Szintén logikus, hogy az adatrögzítést támogató összes segédadatbázis az ügyfél oldalon legyen (pl.: közleménysablonok) Fontos viszont, hogy az ügyfél törzsadatai és számlaszáma(i) a banki oldalon legyenek definiálva, ez azonban le lehet töltve az ügyfél oldalra is. Célszerű, ha ezt a bank tartja karban. Fontos még, hogy az autorizációval kapcsolatos jelszó és a kommunikációval kapcsolatos jelszó a banki oldalon legyen, hisz itt fontos ellenőrizni a feladott adatok hitelességét. Természetesen a kis méretű adatbázisokra (számlaszám, jelölőadat, jogosultságok) még a nagyobb adatredundancia sem hiba, hiszen ez

az adatbázistükrözés mindkét oldali könnyebb adatelérést segíti, sőt az adatvesztés ellen is véd. (Ez megtehető egy megfelelően biztonságos banki oldali archiváló rendszerrel is.) Viszont előfordulnak redundáns szintaktikai ellenőrzési metodikák (pl.: számlaszám helyes-e, létező-e a jelölőadat), amelyekre semmi szükség nincs. Az egyik rendszer miután már a kliens oldalon megtörtént egy bizonyos halmazba tartozó hibák kiszűrése, ezt a szerver oldali szoftver még egyszer elvégzi. Ennél sokkal súlyosabb gond az adatkonzisztencia vizsgálata. Habár gyakorlatilag senki sem említett konzisztenciaproblémákat, mégis nyilvánvaló, hogy olyan esetekben, 42 ha például külön kell frissíteni a banki oldalon és az ügyfél oldalon is bizonyos adatbázisokat, akkor némi inkonzisztencia lehet a rendszerben, habár ez nem kritikus, hiszen pl.: nem létező saját számlaszámról semelyik könyvelési rendszer sem indít átutalást. 8.22

Vállalati információs rendszerhez történő kapcsolódás A legelterjedtebb megoldás, hogy az Office-banking rendszer egy, a fejlesztő által meghatározott formátumban (specifikált mezőkre osztott text file) exportál és importál adatokat a rendszerbe. Vannak rendszerek, ahol nemcsak txt típusú file lehet, hanem Excel, dBase formátumú is. Előfordul, hogy még mindkét irányban nincs implementálva a kapcsolódás, de feltétlen törekvés ez minden rendszernél. Ezt a szabványos felületet a kézikönyvek tartalmazzák, így e file előállítása illetve ezen típusú file beolvasása a vállalat információs rendszerébe viszonylag könnyen megoldható feladat, amellyel a vállalatok számítástechnikusai könnyen megbírkózhatnak. A vállalat információs rendszerének hiánya esetén a legtöbb rendszernél nyomtatóra küldhetőek az adatok, számlainformációk, forgalmi adatok, kivonatok, leválogatások vagy ezek képernyőn megjeleníthetőek. 8.23

Banki rendszerekhez történő kapcsolódás Értelemszerűen minden rendszer a banki folyószámlarendszerhez kapcsolódik. Az Office-banking rendszernek, mivel információkat szolgáltathat valuta- devizaárfolyamokról, esetleg másról is, a szükséges adatokat más speciális rendszerekből kellene átvennie (pl. Reuters) Ezek a kapcsolódások a legtöbb helyen még nem készültek el, azaz az adatok nem automatikusan kerülnek át, hanem újbóli adatbevitellel, operátor segítségével. Itt még sok a kiaknázatlan lehetőség, de ezen kapcsolatok elkészítéséhez - amely nagy mértékben növelné a szolgáltatás színvonalát egy bankinformatikusnak át kell látnia a banki információs folyamatokat, a rendszerek közötti információáramlási lehetőségeket. Mivel azonban ez nem nélkülözhetetlen része az Office-banking rendszernek, és elég munkaigényes, ráadásul bankspecifikus, a legtöbb helyen halogatják ennek megvalósítását. 43 8.24 A

kapcsolatfelvétel módja Valamennyi rendszer úgy van elkészítve, hogy az ügyfél kezdeményez, és ilyenkor automatikusan, vagy külön kérésre (menüpont kiválasztás) megkap minden neki szóló "postát". Van ahol különválasztható a hívási és a küldési jog Az egyik rendszerben még jelenleg létezik az ún. éjszakai típusú kapcsolatfelvételi mód is, amikor az ügyfél vételkész, és a bankfiók hívja fel őt (körbehívja az ügyfeleket). Ezzel a bank kizárta a csúcsterhelést. Így a reggeli időszakban, amikor mindenki az előző napi záró adatokat kívánná letölteni, nincs túlterhelés, mert a szükséges adatok már éjszaka rendelkezésre állnak. 9. ábra - Bejelentkezés a bank számítógépére 8.25 Az ügyfél oldal 8.251 Felhasználói felület A legtöbb rendszernél a felhasználói felület igen áttekinthető, a kezelőt jól vezeti. Fontos szempont, hogy a képernyőn levő mezőelhelyezkedés a nyomtatványokon 44

szereplővel azonos legyen. Az egységes szerkezetű képernyők nagyban segítik az eligazodást, csakúgy mint a következetes karakterkiosztás. A programok mindegyike menü alapú. Vannak azonban olyan rendszerek, ahol gyakorta a kívánt funkciót egy 3-4 mélységű menüben találjuk meg, amiből ki illetve bemenni igen nehézkes, és ez a "túlstruktúrálás" a kezelhetőség rovására megy. Az esetek felében Windows alapú a rendszer, így a menüstruktúra nyomógombokkal (push button), forró gombokkal (hot-key) eszközkészlettel (toolbar) van kiegészítve. A Windows alapú rendszereken kívül is több esetben van lehetőség egér használatára. Ezen utóbbi lehetőségek kiaknázásához azonban alaposabb felhasználói szintű ismeretekre van szükség, ráadásul nagy mennyiségű adatbevitelnél nem feltétlen előny a viszonylag összetett felhasználói felület. A felhasználó és a számítógép között használt nyelv igen kényes kérdés. A

rendszerek többsége egynyelvű (magyar vagy angol vagy német), vannak több nyelven elérhető programok is, amelyeknél vagy a bank vette meg egy adott nyelven, vagy megvett több nyelvi verziójút is, de csak az egyik fajtát installálja a felhasználónál. Még ha több nyelven installálná is, ha nyelvet akar váltani - pl.: a magyarul dolgozó beosztott után az angol főnök használja a rendszert -, akkor ki kell lépnie, majd a másik nyelven újra belépnie. Egy olyan rendszer van csak, amely egy hot-key lenyomására nyelvet vált. A nem magyarosított külföldi fejlesztésű szoftvereket igen nehéz eladni hazánkban, mert minden bankban - az ügyfelek egy része legalábbis - igényel magyar nyelvű változatot. 8.252 Hardver, alapszoftver igény Nagy előnye az Office-banking rendszereknek, hogy ügyféloldalon nincs igazán nagy hardver-, szoftverigénye. Egy ma már elavultnak számító 80386-os processzorral rendelkező számítógépen is gond nélkül

futtathatók, memóriaigényük sem jelentős és a háttértár igényt is csak az növelheti meg, ha valaki nagyon hosszú időre visszamenőleg akarja naplózni az átutalásait. Az alapeszközökön kívül csak egy modemre van szükség, fő- esetleg mellékvonalra, egy soros portra vagy ezen utóbbi helyett X.25-ös kártyára 45 8.253 Időbeli korlátok, lehetőségek Az éjjel-nappali rendelkezésre állás a tipikus. Van azért olyan hely, ahol ezen szolgáltatás elérését 8 és 15 közé korlátozzák, ezen időre biztosítva a Help-desket és az egyéb kapcsolódó rendszerek rendelkezésre állását. A adott napon teljesítésre kerülő megbízás beérkezésének határidejét a belső átutalások és a GIRO esetében megvizsgálva: A GIRO-ba feladandó tételeknek rendszerint 11 órára kell a bankba beérkezniük az Office Banking rendszerből, hogy aznap teljesítse a bank a továbbküldést. A belső átutalásoknál ugyanezen időpont 11 és 15 óra közé

esik. 8.255 Ügyfél oldali méretezhetőség Itt gyakorlatilag csak az archívum méretezhetőségére szorítkozhatunk. Ennek azonban többnyire csak a winchesterkapacitás szab határt. Érdekes lehet azonban a lokális hálózat támogatás, amelyet több rendszernél már megvalósítottak. Ezekben az esetekben a funkciók egy jelentős része tetszőleges hálózati gépről elvégezhetőek, kivéve pl.: a menesztés jogát, amely egy adott gépre van dedikálva Operációs rendszer támogatás lehet ehhez: Windows NT, Windows for Workgroup, Novell, OS/2. 8.256 Ügyfél oldali karbantarthatóság Az ügyfél oldali adatbázisokat kizárólag az ügyfélnek kell frissítenie. Ezzel ellentétben a verziófrissítések banki feladatok. A hagyományos megközelítés az, hogy a bank dolgozói installálják az új verziót az ügyfélnél. Ez azonban nagyon időigényes és költséges lehet sok ügyfél esetén. Ezért az új megközelítés, amelyet már több bankban

alkalmaznak: a vonalon keresztüli remote-upgrade. Ekkor tulajdonképpen letöltik a szükséges fájlokat, továbbá az installáló fájlt. Ez egy viszonylag egyszerű, ámde annál praktikusabb megoldás. 46 9. Home-banking Mint azt már a korábbiakban említettem a Online-banking rendszerek a felhasználói kör alapján két, egymástól jól elválasztható részre oszthatók, melyek közül a Officebanking rendszereket az előzőekben tárgyaltam. A két szegmens különválása az eltérő ügyfél igények következménye elsősorban. Mik is ezek a az eltérő igények? A vállalati ügyfelek számára az első számú követelmény az, hogy az adott esetben igen nagy napi forgalmat a lehető legegyszerűbben le tudják bonyolítani. Ezzel szemben az otthoni felhasználónak lehet, hogy csak havonta 10-20 átutalást kell lerendeznie, de az átutaláson kívül egyéb pénzügyi jellegű tevékenységeinek támogatására is szeretné használni a Home-banking

programját. Létezik egy másik gazdasági jellegű szempont is. A Online-banking rendszerekben használt biztonsági rendszerek gyakran nagyon megdrágítják az ügyfélprogramokat. Ez mindenképpen gátat szab a szolgáltatás szélesebb körű elterjedésének. Az igazi megoldást majd az fogja jelenteni, ha teljesen megnyugtatóan sikerül rendezni az internettel kapcsolatos biztonsági problémákat. Magyarországon egyelőre még nagyon kezdetleges helyzettel állunk szemben. A háztartások kis %-ában van számítógép, de ezek közül csak egy töredék rendelkezik a kommunikációt lehetővé tévő modemmel. Vannak más jellegű okai is annak, hogy egyelőre nem számíthatunk a Home-banking magyarországi gyors elterjedésére. Egyrészt az ügyfelek nem kellőképpen tájékozottak, másrészről hozzátartozik az is az igazsághoz, hogy Magyarországon a potenciális ügyfelek korosztályában még elég alacsony szinten áll az általános számítástechnikai

kultúra és nemhogy a banki ügyeket, de egy levél megírását sem PC segítségével intézik. Azzal azonban nyugodtan lehet számolni, hogy a most felnövő korosztályok esetében ez már egészen másképpen fog alakulni. A rendszer arhitektúrája nagyrészt megegyezik az Office-banking rendszernél leírtakkal, csak néhány eltérő sajátosság van köztük. Az Office-banking rendszereknél jóval nagyobb ügyfélszám eltérő banki oldali arhitektúrát igényel. Míg az Officebanking rendszerek esetében – Magyarországon – maximum néhány ezer ügyféllel kell számolni, addig ez a Home-banking rendszerekben egy-két nagyságrenddel is nagyobb lehet. Általánosságban elmondható, hogy kommunikációs közeg a mai rendszerek zömében még szintén privát hálózat (kapcsolt telefonvonal), de terjedőben vannak a 47 tisztán internetre épülő megoldások. Az internet alkalmazásának nagy előnye lehet, hogy nagy számú ügyfelet lehet kiszolgálni

mindenféle gond nélkül. 10. További elektronikus bankszolgáltatások 10.1 Bankautomata - ATM Egy átlagos banki ügyfél legelőször talán erre gondol, ha az elektronikus bankszolgáltatásokról beszélünk. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen ez volt az első olyan szolgáltatás amit a bankok az ügyfeleik részére kínáltak. Ugyan már korábban is használtak számítógépeket a bankokban, de azokkal az ügyfelek csak közvetett módon találkoztak. 10.11 Az ATM alapjellemzői Egy mai ATM igen széleskörű funkciók betöltésére alkalmas. Alapszolgáltatás, hogy pénzt helyezhetünk el a számlánkon vagy vehetünk fel onnan. Ezeken kívül persze még sok más banki művelet automatizálható a segítségével. Az ATM-eknek van néhány olyan jellemzője, ami talán kívülről nem annyira feltűnő. Ilyen például az, hogy a megbízásokat minden esetben rögzíti az automata, aminek kettős célja is lehet. Egyrészt fel kell készülni arra, hogy a gép

off-line üzemmódban működjön, másrészt ez lehetőséget biztosít arra is, hogy egy probléma esetén a tranzakciók visszaellenőrizhetőek legyenek. A rögzítés történhet winchesterre, vagy papírra egyaránt. Az automata belsejében a legtöbbször egy egyszerű PC kompatibilis számítógép van, amely természetesen hálózatba van kötve a bank központi számlavezető számítógépével. Csak éppen a kezelőszervek egy kissé mások Az ATM hálózat kialakításakor számolni kell minden olyan problémával, ami az osztott hálózatok esetében felmerülhet. Meg kell oldani a közös időmérést, on-line kommunikációt kell biztosítani a bank felé. 48 10. ábra - A bankautomata főbb részei Az ATM-ek legáltalánosabb funkciói, amelyek ma már általánosan elérhetők szinte bármelyik automatával:  aktuális számlaegyenleg lekérdezése,  készpénz kivétel,  folyószámlahitel felvétel,  pénzelhelyezési lehetőség.

Az újabb fejlesztések már más műveletek elérését is lehetővé teszik vagy legalábbis a közeljövőben várhatóan elérhetőek lesznek:  átutalási megbízások adása,  a számlán lévő pénz lekötése,  jegyvásárlás, helyfoglalás (pl. repülőjegy vagy színházjegy),  befektetési lehetőségekről való információ kérés,  információ kérése a kártyával végrehajtott műveletekről,  utazási csekk vagy más ország fizetőeszközének megvásárlása,  utazási biztosítás kötése,  válogatás biztosítási lehetőségek közül. A felsorolásnak csak a fantázia szabhat határt. Elmondható, hogy a jövőben mindenképpen teret hódítanak az olyan berendezések, amelyek igen átfogó szolgáltatások nyújtására képesek, kezdve a buszjegy vásárlástól egészen a hitelfelvételig. Végül is az automaták szinte tetszőleges pénzügyi művelet 49 végrehajtására alkalmassá tehetők. Minden

ATM-nek része egy nyomtató, ugyanis az ügyfél minden egyes elvégzett műveletről bizonylatot kap. Ugyanakkor ez teszi lehetővé azt is, hogy az ügyfél írásos formában megőrizhesse azt az információt, amit előzőleg az automata segítségével lekérdezett, kezdve a számlaegyenlegétől egészen az éppen aktuális árfolyamokig vagy éppen a betéti kamatokig. A tervezés során arra is törekednek, hogy az egyes tranzakciók idejét a lehető legminimálisabbra csökkentsék. 10.12 Biztonsági problémák A Magyarországon egyeduralkodónak számító mágneses alapú bankkártyák hamisítása igen egyszerű, hiszen a mágnescsík egy megfelelő olvasóberendezés segítségével éppen olyan könnyen olvasható, mint egy floppy lemez. Ha ehhez valaki megszerzi az ügyfél PIN kódját is, akkor szabad utat kapott a számlán lévő pénz megszerzéséhez. A PIN kód megszerzésének több módszere is létezik Az egyik legrégebbi módszer, hogy egy vékony

fóliát raknak a billentyűzetre, ami megőrzi a lenyomott billentyűk helyét. Ha a bűnöző nem tud hozzájutni a PIN kódhoz, akkor is van esélye, hogy vásároljon a másolt, vagy lopott kártyával. Az elfogadóhelyek egy részén ugyanis eleve nem kérik a kódot. A POS-ba letöltött feketelisták sem jelentenek igazi védelmet, ugyanis ezeket csak naponta frissítik, s a lopott kártyát azonnal felhasználják. Saját tapasztalatom szerint egy megszerzett kártya birtokában vásárolni nem okozna túl nagy nehézséget, ugyanis csak egy aláírásra van szükség. Ha ezek után még azt is figyelembe vesszük, hogy vásárlásnál a teljes egyenleget fel lehet használni, ellentétben az automatánál csak korlátozott mennyiséget. A biztonság fokozásának egy lehetősége smartcard használata a jelenleg elterjedt mágnescsíkos kártyák helyett, amely kiküszöböli a fenti problémák egy részét. 10.13 Megosztott ATM hálózatok Az ATM szolgáltatás

továbbfejlesztésének csak az egyik oldala, hogy egyre több szolgáltatást automatizálnak. A bank számára a fő cél az, hogy a költségeket a lehető legminimálisabbra csökkentse, aminek egyik eszköze lehet közös ATM hálózatok 50 kialakítása. Nem véletlen, hogy a legtöbb ATM hálózat már Magyarországon is megjelent. Jó néhány oka vannak, hogy a bankok ilyen közös ATM láncokhoz csatlakozzanak:  Költség megtakarítás: A bank igen jelentős pénzt tud megtakarítani azzal, ha nem épít ki saját ATM láncot, hanem belép egy már működőbe. Így kisebb kiadással azonnal nagy lefedettséget érhet el.  Az ügyfél elégedettebb lesz: Az ügyfél számára kényelmesebb ha a bankja egy nagy ATM hálózat tagja ugyanis így valószínűleg sokkal több automatában hozzájuthat a pénzéhez. Ez végül is vonzóbbá teszi a bankot az ügyfelek szemében.  Nemzetközi elérhetőség: Egy ATM hálózat tagjának lenni azt is jelenti, hogy

a bank kártyatulajdonosai külföldön is hozzájuthatnak a pénzükhöz.  Megosztott erőforrások: Egy nagy ATM hálózat jobb feltételekkel tud hozzájutni a szükséges hardverhez és szoftverhez egyaránt és azt így sokkal alacsonyabb áron tudja a bank rendelkezésére bocsátani. Várhatóan a bankok a jövőben legfeljebb a fiókjaiknál működő ATM-eket fogják üzemeltetni, a szélesebb körű elérhetőséget ATM hálózatokba való belépéssel fogják megoldani. Ilyen hálózat pl Euronet ATM hálózat 10.2 Hitelkártya Az egész világon, így Magyarországon is nagyon nagy szerepe van azoknak a műanyaglapocskáknak, amelyekkel ATM-ekből pénzt vehetünk fel, vásárolhatunk velük POS terminállal felszerelt üzletekben és ennek során akár át is léphetjük a számlaegyenlegünket. A hitelkártyáknak két csoportja van a fizetési kondíciók, a használat és a kibocsátó személye alapján. A két típus a következő:  Variable Repayment Card

(VPC).Ez a klasszikus értelemben vett és a jobban elterjedt hitelkártya típus a fejlett országokban. Ez az általa nyújtott rugalmasságnak köszönhető, ugyanis a kibocsátó által megszabott limit alatt bármilyen mértékű vásárlást tehet. A hitelt ugyan havi részletességgel kell törleszteni, de az ügyfél ezek után két lehetőség közül választhat: kiegyenlítheti a számláját még a hó végi zárás előtt, és ezzel megkíméli magát a 51  Fixed Repayment Card (FPC).Az ilyen típusú kártyák esetében az ügyfél ugyan hozzájuthat hitelhez, de azt még a hó végi zárás előtt vissza kell fizetnie, ha ezt nem teszi meg igen magas büntetőkamatot kell fizetnie. A Magyarországon használatban levő kártyák többsége ebbe a csoportba tartozik. Az ilyen kártyákat nevezik az angolszász országokban charge card-nak. A hitelkártya kibocsátó egy éves kártyadíjat fizettet a használóval. A jobb kártyák jelentős pénzügyi

kiváltságokhoz juttatják a tulajdonosukat, mint például fedezetlen hitelfelvétel az aktívum mértékének megfelelően és lehetővé teszik azt is, hogy több kereskedelmi bankban is nagy összegben vehessenek fel készpénzt. 10.3 Smartcard Az internetnek, valamint az elektronikus és a telebanki szolgáltatásoknak köszönhetően egyre nő a távtranzakciók száma, ugyanakkor a bizalmas pénzügyi, illetve kártyaadatok védelmet igényelnek. Már az átlagos intelligens kártyás azonosítás is magas szintű védelmet biztosít, ám ha még hangot is teszünk mellé, a tranzakciós vonal túlsó végén biztosak lehetnek benne, hogy mi "beszélünk". A jelenleginél hatékonyabb, olcsóbb azonosítási és adatvédelmi megoldások nagyban elősegíthetik az integrált banki és kereskedelmi szolgáltatások elterjedését. A kártyát a titkosítási eljárások területén kiterjed kutatásokat végző francia AudioSmartCard SA fejlesztette ki, a kutatásban

és a gyakorlatba történő átültetésben stratégia szövetségese voltak a német Datacard Group és a kanadai WebSmart cégek. A smartcard lényegében azonosításra szolgáló intelligens kártya, amely az általa kibocsátott hangjelsorozat segítségével igazolja tulajdonosa személyazonosságát. 52 Külsőre úgy néz ki, mint egy bankkártya, amelynek azonban adott pontját megnyomva, plasztiklap rövid, hangjel-sorozatot (DTMF) bocsát ki. A kibocsátott jelsorozat az ugrókód elvén működik, azaz minden esetben és minden kártyán egyedi, nem ismétlődik. A kártya birtokosa minden olyan rendszer számára azonosíthatja magát, amellyel hang- vagy adatkapcsolatot képes létrehozni. Ez lehet tetszőleges számítógépes rendszer (a számítógép mikrofonján és hangkártyáján keresztül), fizetési rendszer (telefonos kapcsolatfelvétellel) vagy call center szolgáltatás. A smartcard teljes mértékben ötvözhető a szabványos bankkártyákkal, s

ennek eredményeképpen az ügyfél univerzális, többfunkciós kártyához jut. Az integrált kártya használható hagyományos ATM-ekhez, fizetésre POS-terminálon, illetve telefonon keresztül történő azonosításra, fizetésre is. A rendszer infrastruktúrája három részből áll:  magából az azonosításra szolgáló kártyából, ezt a felhasználó birtokolja  az azonosítást végző központból (@Card Center), amely az ügyfél adatait és digitális aláírását tárolja  az azonosító központot a banki hálózattal összekötő, pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő kapcsolatból, ez a payment gateway Az smartcard, illetve ezzel a technológiával ötvözött bankkártya több funkcióra használható. Azonosítás. Számítógépes rendszerekhez való hozzáférésben a kártya helyettesítheti a felhasználónév és a jelszó alkalmazását. Nem kell a minden egyes belépési ponthoz tartozó külön betű- és számsorozatokat

állandóan fejünkben tartanunk; ezentúl több, különböző rendszer számára igazolhatjuk identitásukat, mégpedig azonos módon. Internet alapú szolgáltatásokat is biztonsággal lehet igénybe venni. Ha a meglátogatott webhely képes az smartcard jelének fogadására, a bejelentkezés csupán pár másodpercbe kerül. Kártyánkat a számítógép mikrofonjához emelve bejelentkezhetünk az internet-szolgáltatóhoz, vagy meglátogathatjuk bármelyik szakportált, elektronikus könyvtárat. A telefonon keresztüli azonosítás sem tart néhány másodpercnél tovább a bank, a call center, a távközlési szolgáltató, vagy bármely üzleti tevékenységet végző gazdasági szereplő (étterem házhozszállítási szolgáltatása, autómentő, biztosító) hívásakor. Online és telefonos fizetés. Ha az interneten vagy számítógépes hálózaton keresztül fizetünk, s az azonosítást végrehajtó szerver (@CARD CENTER) banki kapcsolattal is rendelkezik,

vagy az azonosító központot egy kereskedelmi bank üzemelteti, akkor a 53 sikeres azonosítást banki tranzakció is követheti. A bizalmas információkat (bankkártya száma, lejárata) nem kell minden lehetséges vásárlási ponton (webhelyen) megadni, csupán egyszer, akkor is az azonosítást végző központ számára. Az azonosítást végző központ a bizalmas adatokat nem, csak a sikeres (hanggal történő) azonosítás tényét adja tovább az azonosítást kérő rendszer (website, szolgáltató stb.) felé Bármely katalógus-áruházból vagy futárszolgálattól rendelhetünk úgy, hogy a telefonvonalon keresztül egyúttal a számlát is kiegyenlítjük. Telefonon keresztüli azonosításunkat követően a pénzügyi tranzakció indítása néhány másodpercen belül megtörténik. Titkosítás. Az azonosítás szolgálhat valamely számítógéphez vagy számítógépes adatterülethez (állományhoz, könyvtárhoz, szerverhez) való hozzáférés

ellenőrzésére is. A jogosulatlan használat elkerülése érdekében a számítógépen futó beépülő alkalmazás az adatterület titkosítását is elvégzi, s csak sikeres azonosítás után engedi hozzáférni a felhasználót az ott tárolt információkhoz. A hangazonosító kártya használata számos előnnyel jár. Nem igényel például járulékos eszközberuházást, meglevő infrastruktúrára épül (internet, telefonhálózat), így saját infrastruktúrát sem igényel. Gyors azonosítást tesz lehetővé, a teljes folyamat néhány másodperc alatt lebonyolítható. Ez különösen fontos olyan helyzetekben, amikor a kapcsolattartás - telefonvonal díja - valamely fél számára költséges; ez előre fizetett kártyák, illetve hitelkártya-alapú vagy hívókártyák használata előtti azonosításkor jöhet szóba. A smartcard megszüntetheti a bizalmas üzleti információk (kártyaszám) kiszolgáltatásával szembeni aggályokat is.

Univerzális eszköz is lehet belőle, ugyanis telefon- és számítógép-alapú rendszerekbe is beépíthető, a mobiltelefonok révén pedig a világ bármely pontja POS-terminálként üzemelhet. A felhasználó bejelentkezésének fogadása és az azonosítás után tetszőleges elektronikus folyamat indítható el, a felhasználó azonosságának és adatainak függvényében. 54 10.4 Az elektronikus készpénz Az elektronikus készpénz a legtágabb kategóriája annak a pénznek, aminek nemcsak belső értéke, de már fizikai, kézzelfogható formája sincsen, elektronikus, vagy mágneses jelek formájában létezik. Az elektronikus pénznek három lényeges tulajdonsága van:  Monetáris értéket testesít meg.  A benne levő érték közvetlen cserére alkalmassá teszi (nincs szükség egy bankra, amely lebonyolítja a fizetést).  Az elektronikus készpénz fizetések azonnal megtörténnek, amikor a fizetés zajlik (ellentétben a bankkártyás

fizetéssekkel, ahol először egy autorizáció - a vásárló és vásárlás hiteles azonosítása -, majd egy terhelés történik). Az elektronikus készpénznek nincs fizikai megjelenési formája - az egy elektronikus eszközön tárolt érték. A vele történő fizetés csak elektronikus úton történhet, ugyanakkor országhatárokat vagy nagy távolságokat átlépő fizetések lebonyolítására alkalmas. 10.41 Az elektronikus készpénz fajtái Alapvetően két fajtáját különböztetik meg: a token-based money-t (zseton alapú) és a float based money-t (fizetés alapú)  Token-based money (zsetonalapú): ez egy "valós" pénz, aminek az útja a következő: A felhasználó felvesz az elektronikus készpénz számlájáról például 10,000 Ft-t. A számlája ezzel az összeggel azonnal megterhelődik, és az összeggel csökken a bank eszközoldala. Amikor az ügyfél fizet ezzel a pénzzel fizet a kereskedőnek, az elektronikus készpénz átkerül a

kereskedőhöz. A kereskedő elküldheti bankjába, de újabb fizetésekre is felhasználhatja. A legjobb pénztároló eszköz a zsetonalapú elektronikus készpénzre egy szabadon feltölthető chip-kártya, hisz maga a zseton is újra felhasználható. Ha az ügyfél elveszíti a kártyát, a pénze is elveszett. Ha a kártya olyan chip-kártya, ahol egy jelszó védi a pénz felhasználását, a felhasználó nem tudja felhasználni a pénzt. Lényeges jellemző, hogy nem lehet tudni a pénz előéletét - honnan, kitől származik. 55  A fizetés alapú (float-based money) elektronikus készpénz igen hasonló a jelenlegi kártyaalapú fizetésekhez. Az egyetlen különbség, hogy a fizetések előre autorizáltak, engedélyezettek. Úgy lehet elképzelni, mintha a kártyakibocsátó a kártyáért kapott vagy a kártyára letöltött pénz ellenértékét rátenné egy számlára: ennyi az általa kibocsátott összes elektronikus készpénz ellenértéke. A

kártya lehet eldobható vagy újra feltölthető Az eldobható kártya előnye, hogy annak az ügyfélnek is adható, akinek a bank nem nyitna számlát. Az elektronikus készpénz kibocsátója mindaddig "ingyen" használja a pénzt, amíg azt az ügyfél el nem költi. Amikor az ügyfél fizet az elektronikus készpénzzel, ez a követelés rákerül a kereskedő POS termináljára. A valós fizetésért már nem az ügyfél, hanem az elektronikus készpénzt kibocsátó intézmény áll helyt. A kártyás fizetéssel szemben nem kell a fizetést autorizálni a vásárláskor és nincs ügyfélkockázata, sem a kereskedőnek, sem a banknak. Ezt a fajta elektronikus készpénzt támogatják a nagy kártyatársaságok: a Visa, az Europay és a MasterCard is. Az elektronikus készpénz másik nagy csoportosítási módja a megjelenési formája szerint:  Az elektronikus pénztárca, a chip-kártya (az angol neve ált. smart-card) az elektronikus készpénz

legvalószínűbb elsődleges megjelenési formája. A bankkártyán egy integrált áramkör van mely változó tartalmat képes tárolni. Ez tárolná a felhasználható elektronikus készpénzösszeget, annak pénznemét, valamint a felhasználó elektronikus aláírását, az összeghez való hozzáférés kulcsát.  Másodlagos megjelenési formájának az Internetet tartják, ahol egyre nagyobb számban léteznek azonnali fizetés ellenében igénybe vehető termékek és szolgáltatások. Ahol a hitelkártyás fizetés költsége magasabb vagy összemérhető lenne, mint a fizetendő összeg, ott az elektronikus készpénzzel érdemes fizetni. Az Internetes fizetés lebonyolításához az ügyfél a bankból az elektronikus pénzét a számítógépébe (PC-jébe) tölti le, és ebből fizet a szolgáltatónak. 56 10.5 Telephone-banking A telefonos bankszolgáltatás keretében a bank lehetővé teszi az ügyfelei számára, hogy banki műveleteket végezzenek, melyhez

a telefon szolgáltatja a kommunikációs csatornát. Magyarországon is egyre több bank kínálja ezt a szolgáltatást az ügyfelei számára, ugyanis kétségtelenül rendkívül nagy előnye a Home-banking-gel szemben, hogy ügyféloldalon nem igényel drága berendezést (számítógépet), telefonja már Magyarországon is szinte mindenkinek van. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a Telephone-banking inkább a kis ügyfelek, az Office-banking (Home-banking) inkább a vállalatok területén versenyképes. 10.51 Műszaki megvalósítás lehetőségei Jelenleg alapvetően három formája van a Telephone-banking technológiai megvalósításának. Ezek a következőek:  Hang válaszolós. A hívó tone üzemmóddal rendelkező telefonja segítségével tudja a bank számítógépét vezérelni. A telefon különböző hallható frekvenciás hangokat ad ki a különböző gombok lenyomásakor amelyeket a számítógép értelmez, majd beszéd formájában válaszol az

ügyfél kérésének megfelelően. A megfelelő szolgáltatást egy hierarchikus menüből választhatjuk ki. Ha esetleg az ügyfélnek nem tone üzemmódú telefonja van, akkor sincs még minden veszve. Egy külön az ilyen célokra forgalmazott ún. tone pad85 segítségével hagyományos, pulzus tárcsázású telefonokkal is elérhető a szolgáltatás. Ez egy kis zsebszámológép méretű szerkezet. Egy 10 gombos (0-9) billentyűzetből és egy hangszóróból áll. Egy gomb megnyomására egyszerűen megszólaltatja a megfelelő magasságú  Hangfelismerő. Néhány banki rendszer képes arra is, hogy az emberi hangot felismerje és válaszoljon a szóban kapott instrukcióknak megfelelően. Sajnos a technológia hibaaránya még mindig elég magas, ezért az ilyen rendszerek még nem túlságosan elterjedtek. A hibák egy része például a telefonvonalak zajosságából adódik, ami nálunk még elég kritikus terület. 57  Programozható telefonok. Léteznek

olyan telefonok, amelyek billentyűzete beprogramozható a megfelelő banki utasításokra, és így amikor az ügyfél kapcsolatot létesít a bankkal, akkor a saját telefonjának a billentyűzetén közvetlenül ki tudja választani a megfelelő szolgáltatást. Nem kell barangolnunk a menükben, értékes másodperceket vesztve ezzel. 10.52 A Telephone-banking előnyei és hátrányai A Telephone-banking tényleg jelentős előnyökkel rendelkezik a Online-banking-hez képest jó néhány szempontból, ugyanakkor viszont hátrányai sem elhanyagolhatóak. Lássuk először az előnyöket:  Olcsó ügyféloldali hardver: Az ügyfélnek nem kell számítógépet vásárolnia ahhoz, hogy elérje a bankot, elegendő egy egyszerű telefon.  Nem helyhez kötött: A bankot egy utcai telefonfülkéből vagy akár az autóból is –mondjuk egy GSM telefonnal – felhívható, ha éppen akkor van szükség valamilyen banki műveletre. A számítógépek jelenleg még sokkal

helyhez kötöttebbek, a hordozható számítógépek viszont még mindig elég drágák. Hátrányok:  Gyenge biztonság: Az, hogy az ügyfél az azonosítóját egyszerűen – hangmagasságokkal – minden kódolás nélkül adja meg a banki programnak nagyon egyszerűvé teszi a lehallgatást. Igazából nem is értem, hogy ez eddig még miért nem vezetett visszaélésekhez. Erre igazából nem is látok megoldást, ugyanis egy telefon nem is tud elvégezni semmilyen titkosítást.  Szűkebb körű szolgáltatások: A Telephone-banking által nyújtott szolgáltatások szűkebb körűek, mint amit a Online-banking-el elérhetünk. Elvileg egyébként szinte minden szolgáltatás elérhető a Telephone-banking segítségével, de gondoljunk bele mennyire használható dolog az, hogy mondjuk egy átutalásnál bepötyögöm a címzett 24 jegyű számlaszámát és egyéb adatait. Persze ez adott esetben még mindig jóval egyszerűbb – és olcsóbb –, mint bemenni a

bankfiókba, másrészt az sem általános, hogy számítógépet hordanánk magunknál. 58  Kezelhetőség: Sok ember számára nehéz feladatot jelent, hogy gyakorlatilag úgy kezeljen egy programot, menükből kiválasztva a kívánt funkciót, hogy nem látja azt. A legtöbben inkább vizuálisak vagyunk 11. Az Internet-bankingé a jövő Véleményem szerint az Office-banking, Home-banking területén további nagy fejlődés nem várható, a rendszerek magyarországi elterjedésére rövid távon nem nagyon lehet számítani, inkább az internet-banking nagyarányú térhódítása várható. Az emberek egyre gyakrabban utaznak külföldre, néhány határral arrébb azonban már nem olyan olcsó telefonon elérni a bankot, a számítógép meg viszonylag bőbeszédű. A többiek között ezen problémák kiküszöbölésére is jó az Internet. A világ bármely pontjáról számítógépes kapcsolatot létesíthetünk a bankkal, szinte ingyen, viszont gyorsan és

megbízhatóan, sokoldalú igénybe vehető funkciókkal. 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2000.12 200106 200112 200206 200212 200306 200312 11. ábra - Az internet-banking ügyfelek számának növekedése Az év végére akár 400 ezernél is több tagot számlálhat a hazai internetbankolók tábora, és az előrejelzések szerint minden ötödik banki ügyfél nemsokára már a világhálón intézi pénzügyeit. Tavaly év végén 331 ezer lakossági ügyfél használta az internetbanki szolgáltatásokat Magyarországon, azaz az összes lakossági ügyfél 8 százaléka. A lakossági ügyfelek száma az idei év végére várhatóan 28 százalékkal nő, és a bankok várakozásai alapján az internetes banki szolgáltatások közül továbbra is az átutalások online indítása növekszik a legnagyobb mértékben, mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek között. A következő egy évben a lakosság körében az internetes betétlekötések, a

vállalati ügyfeleknél pedig a számlainformációk lekérdezése és a tranzakciók ellenőrzése fog jelentős mértékben emelkedni. 59 A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságok az internetet egy merőben új disztribúciós csatornaként alkalmazhatják. Az interneten komplex termékeket és szolgáltatásokat lehet kínálni, a hagyományos értékesítési csatornákéval egyező színvonalon, azoknál azonban lényegesen alacsonyabb tranzakciós költségekkel és sokkal több potenciális ügyfél elérésének lehetőségével. A pénzintézetek vonatkozásában az internetnek négy alapvető felhasználási területe különböztethető meg:  az információnyújtás (ügyfél-tájékoztatás)  a kétoldalú kommunikációt is lehetővé tevő információszolgáltatás (például email segítségével)  a felhasználóval való interaktív együttműködés (például saját ügyféladatokkal történő programfuttatás)  a banki

tranzakciók lebonyolítása Az interneten való megjelenés nagyságrenddel kisebb költségekkel jár, mint egy bankfiók létrehozása. A bankok szempontjából az internet alkalmazása még számos előnyt rejt magában. Miután sokkal egyszerűbb és kényelmesebb egy böngésző programon keresztül intézni bankügyeket, mint személyesen elmenni, s esetleg sorban állni, az innovatív bankok joggal számíthatnak a megnövekedett ügyfélbázisra, s várható, hogy számos ügyfél akár több bankot is válasszon magának. Ráadásul az internetet használók tábora jórészt a magasabb jövedelmű társadalmi rétegekből kerülnek ki, ami jövedelmezőbb a pénzintézetek számára. Az Internet-banking arra is lehetőséget ad, hogy tömegméretűvé váljon az igényreszabás. Lehetőség van arra, hogy minden egyes felhasználó a maga elvárásainak megfelelő tartalmú és formájú információkhoz jusson. Az ügyfélnek így az az érzése, hogy az ő speciális

igényeivel külön foglalkoznak, ami nagymértékben javítja a fogyasztói elégedettséget. Az utóbbi években az internet mint reklámhordozó az elektronikus médiákon belül egyre nagyobb részesedést hasít ki magának. Az internet adta hirdetési lehetőségeket a bankok is kitűnően ki tudják használni. Ha például egy bank egy új terméket szeretne bevezetni és megismertetni az ügyfeleivel, azt a világháló használatával lényegesen olcsóbban teheti meg, mint mondjuk ha minden ügyfelének egy levelet kéne postázni, 60 ugyanakkor ennek a módszernek megvan az az előnye is, hogy igen hatékonyan éri el a célcsoportot. 61