Preview: A klasszikus időmértékes verselés

Attention! This is a preview.
Please click here if you would like to read this in our document viewer!


VERSTANI GYAKORLATOK, 9. ÉVFOLYAM I. A KLASSZIKUS IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS 1. 2. 3. 4. 5. a) Az időmértékes verselésű szövegek ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja. Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, s legfeljebb egy mássalhangzó követi; hosszú a szótag, ha magánhangzója hosszú, vagy a magánhangzó után két vagy több mássalhangzó következik. Az időmértékes verselés időegysége a mora (jele: ∪): egy rövid szótag kiejtésének idejével egyenlő; a hosszú szótag (jele: ) értéke általában két mora. Az időmértékes verssorok utolsó szótagja közömbös: lehet hosszú is, rövid is (jele: ∪). A sorok szótagszáma általában kötött: tehát két rövid szótag helyett nem fordulhat elő hosszú szótag, illetve ezt nem helyettesítheti két rövid. Az időmértékes verselés alapegysége a versláb: meghatározott számú és sorrendű rövid, illetve hosszú szótag

kapcsolata. A verslábakban megkülönböztetünk hangsúlyos és hangsúlytalan részt: a nyomatékos elem az arzisz, a nyomaték nélküli időtartam a tézisz. Elöl álló arzisz és az azt követő tézisz esetében ereszkedő verslábról, ha fordított a sorrend, emelkedő verslábról beszélünk. Ezek szerint ereszkedő verslábak: ∪ ∪ (pirrichius), ∪ (trocheus), ∪ ∪ (daktilus), (spondeus). Emelkedő verslábak: ∪ (jambus), ∪ ∪ (anapesztus) Ereszkedő és emelkedő versláb nem szerepelhet egy soron belül. A verslábnál nagyobb, ismétlődő ritmikai egység a kólon (azonos, ismétlődő verslábakra nem osztható, de meghatározott szerkezetű szótagtömb). Magyarul is kedvelt időmértékes formaelem például az adóniszi kólon: ∪ ∪ ∪ (lásd: a szapphói strófa utolsó sora). Kólonokból alakult kötött sor- és szakaszmértékek építik fel az ókori görög költőkről elnevezett, szigorúan meghatározott szerkezetű klasszikus

strófákat A magyar költészetbe is átkerült három legismertebb változat: a szapphói strófa, az alkaioszi strófa és az aszklepiadészi strófa. Az ókori költészetben kevésbé kötött, változó szerkezetű és szótagszámú sorfajok is kialakultak. Ilyen például a hexameter, amely hat, alapvetően daktilusi lejtésű verslábból áll Közeli rokona, gyakori versalkotó társa a pentameter, amelynek harmadik és hatodik verslába helyén csonka versláb marad (a sor közepén a csonka verslábat sormetszet vagy cezúra követi). A hexameter és a pentameter hagyományos sorkapcsolatát disztichonnak nevezzük hexameter ∪∪| |∪∪| ∪∪| ∪∪| ∪ Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, hexameter elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, hexameter buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. hexameter (József Attila: Hexaméterek) b) disztichon ∪ ∪ | | | | ∪∪| ∪ Szép vagy o hon, bérc, völgy

változnak gazdag öledben, hexameter ∪ ∪ | | || ∪ ∪ | ∪ ∪ | ∪ Téridet országos négy folyam árja szegi; pentameter Ám természettől mind ez lelketlen ajándék: hexameter Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet. pentameter (Vörösmarty Mihály: Magyarország címere) ∪∪ |∪∪ | ∪ ∪|∪∪| ∪∪| ∪ Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok, hexameter ∪ ∪ | ∪ ∪ | || ∪ ∪ | ∪ ∪ | ∪ hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. (Babits Mihály: Új leoninusok) pentameter c) szapphói strófa ∪||∪∪|∪| ∪ Képedet halk ritmusok ősi habján szapphói sor hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. szapphói sor Ismeretlen, messzi vizek hulláma, szapphói sor ∪∪ | ∪ halld, idemormol. adóniszi sor (József Attila: Útrahívás) d) alkaioszi strófa | ∪| | ∪∪ | ∪ ∪ Romlásnak indult hajdan erős magyar! nagy alkaioszi sor Nem látod, Árpád vére

miként fajul? nagy alkaioszi sor | ∪∪ | | ∪|∪ Nem látod a bosszús egeknek ötödfeles jambus (négy és fél jambus) ∪∪|∪∪|∪|∪ Ostorait nyomorult hazádon? kis alkaioszi sor (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz) e) aszklepiadészi strófa | ∪ ∪ | || ∪ ∪ | ∪ | ∪ Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. kis aszklepiadészi sor Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. kis aszklepiadészi sor Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok kis aszklepiadészi sor | ∪∪|∪ ∪ |∪ Közt nem lengedez a Zephyr. glükóni sor (Berzsenyi Dániel: A közelítő tél) f) anakreóni verssorok ∪| ∪| ∪| ∪ Leányka! hű szerelmem negyedfeles jambus (három és fél jambus) Tüzét miért kerűlöd? negyedfeles jambus (három és fél jambus) Ne félj; ez a beteg szív negyedfeles jambus (három és fél jambus) Dobog csupán tenéked negyedfeles jambus (három és fél jambus) (Csokonai Vitéz Mihály: Lillához)

Attention! This is a preview.
Please click here if you would like to read this in our document viewer!


∪ ∪ | ∪ ∪ ∪ Aki nőtt mély szakadékban, két ionicus a minore szeme rálát a magányra, két ionicus a minore hegyi víz forr kebelében, két ionicus a minore ajakán dús moha-párna. két ionicus a minore (Weöres Sándor: Kövirózsa)