Cikkek » A mézelő méh

Dátum: 2024. április 11. 00:10:02. Forrás : Wikipedia

A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.

Feltételezések szerint a mézelő méh eredetileg Indiából származik. Mint „háziasított” állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt.

Dolgozó nektárt és pollent gyűjt virágból

Megjelenése
A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A királynő 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A királynő sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A mézelő méh elpusztul, ha a fullánkját egy melegvérű gerinces rugalmas bőrébe beleszúrja. Apró horgocskák gondoskodnak arról, hogy a fullánk bent maradjon a bőrben, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből.

Lárvák és peték a lép sejtjeiben

Szaporodása és életmódja
A mézelő méh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. A családon belül királynő rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb királynők. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve.

A méhek haplodiplod ivarmeghatározási rendszert mutató állatok, a megtermékenyített, diploid petékből nőstények, a megtermékenyítetlen, haploid petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát a királynő és a dolgozók is képesek létrehozni.

A királynő naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét nap múlva kel ki a bábból.

Táplálékuk nektár és pollen. A királynő néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él.

A méhkirálynő

Rokon fajok
A mézelő méhhel rokon faj az óriás háziméh (Apis dorsata), amely a trópusokon él, és egyetlen hatalmas, szabálytalan alakú, fán függő lépet épít.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Karib-térség az indiánok korában

Amikor a spanyolok 1492-ben elérték a Karib szigeteket, három fő embercsoportot találtak. Mindannyian Dél-Amerikából vándoroltak a szigetekre viszonylag a közelmúltban. A kis számú ciboney indiánok (vagy Siboney) Hispaniola és Kuba észak-nyugati csücskén éltek. A Bahamákon, Nagy-Antillákon és Trinidadon az arawak indiánok települtek le. A karibok a Virgin-szigetek, és a Kis-Antillák számos szigetét valamint Trinidad északnyugati részét birtokolták.

A Tunguz katasztrófáról

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Kapcsolódó doksik

• Bajomi Bálint - Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők / 2003, 79 oldal
  
  
• Vizkievicz András - Többsejtű állatok, szivacsok / 2017, 6 oldal
  
  
• Szabó Mátyás - Az állattenyésztés fejlődésének lehetséges új hajtóerői / 2015, 17 oldal
  
  
• Élelmiszerek állati eredetű nyersanyagai / 2002, 70 oldal
  
  
• Állatökológia / 2015, 37 oldal
  
  

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan