|
Dátum: 2024. február 04. | 00:10:01. Forrás : doksi.net/hu |
Egy pénzügyi-gazdasági válság idején vállalatok és magánszemélyek tömegei mennek tönkre. A gazdasági visszaesésekkel együtt járó tőzsdei árfolyamzuhanások idején a stabil pénzügyi helyzetű befektetők is érzékeny veszteségeket szenvednek el. A pénzügyi válságok menetrendszerűen, körülbelül négy évenként követik egymást. Felmerül a kérdés, hogy a gazdaságpolitika irányító miért nem akadályozzák meg ezeket a ciklikusan jelentkező visszaeséseket.
Szerintem a válasz egyszerű: nincs rá lehetőségük. A válság kialakulását ideig-óráig el tudják halasztani. Képesek befolyásolni, hogy milyen formában törjön ki a válság, kiket érintsen erősebben és kiket kevésbé, de nem képesek megakadályozni azt. Erre jó példa az Egyesült Államok 2001 és 2008 közötti gazdaságpolitikája.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED Alan Greenspan vezetésével meglehetősen aktívan reagált a pénzpiaci problémákra. 2000 és 2003 között drasztikus kamatcsökkentésekkel és egyéb likviditásfokozó eszközökkel jelentős pénzt pumpáltak a gazdaságba. A kamatok hosszú ideig rendkívül alacsonyak voltak. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a 2001-től 2003-ig terjedő időszakban az amerikai gazdaság komoly recesszióba süllyedjen.
Viszont az akkor kialakult alacsony kamatszintek vezettek a 2007-es - 2008-as jelzálogpiaci válsághoz. A fogyasztók elhitték (a bankok ügynökei elhitették velük), hogy az alacsony kamatok örökké fognak tartani. Ezért ők a pénzügyi helyzetüknél drágább ingatlanokat vásároltak. A hitelből finanszírozott vásárlások felhajtották az ingatlanok árát. A bankok elhitették magukkal, hogy az ingatlanárak a végtelenségig nőhetnek, ezért a hitelképesség komoly vizsgálata nélkül is óriási hiteleket folyósítottak. Amikor a kamatok megnőttek, a hitelfelvevők egy része tönkrement, mert nem tudták fizetni a megemelkedett törlesztő részleteket. A tönkrement adósok házát elárverezték, az ingatlanárak ezért esni kezdtek. A bankok egy része is tönkre ment, mert az elárverezett ingatlan értéke nem fedezte a teljes hitel összegét.
Mit csinálhattak volna másképp a gazdaságpolitika irányítói? Ha a FED kamatot emel a folyamat elején, akkor meg tudta volna akadályozni a jelzálogpiaci buborék kialakulását. Viszont akkor a csak éppen elindult gazdasági növekedést is megfojtotta volna. Ha a bankok hitelkihelyezését adminisztratív eszközökkel fogták volna vissza, akkor az a lakossági fogyasztás csökkenésén keresztül szintén visszafogta volna a növekedést. A döntéshozók nyílván látták a kialakuló problémát már 2006-ban is, de akkor még jobbnak látták, ha hagyják az ingatlanpiaci lufit növekedni. Pontosabban, akkor még ez volt számukra a legkényelmesebb döntés. Könnyebb volt kiadni egy elemzést arról, hogy a nyakló nélküli hitelezésből bizony még baj lesz, mint kiállni az emberek elé és megszorításokat - például kamatemelést, vagy a hitelezési korlátok erősítését - bejelenteni.
Természetesen nem csak a politikai és gazdasági vezetők felelősek a válság kialakulásáért. Nyílván azok az emberek is hibáztak, akik olyan nagy összegű hitelt vettek fel, aminek a törlesztésére esélyük sem volt.
A legérdekesebb az egészben a pénzintézetek szerepe. Olyan nagy nevű bankok vesztettek tízmilliárdokat (dollárban), mint a Citygroup vagy az UBS. Ráadásul egy olajozottan működő rendszert alakítottak ki ennek a veszteségnek az összehozásához.
A bankok az ingatlanvásárlóknak nyújtott hiteleket értékpapírosították és eladták egymásnak. (A klasszikus módszer szerint a hitelkövetelés a bank nyilvántartásában maradt volna és ezekre a hitelekre céltartalékot kellett volna képezni, ami fedezet lett volna a hitelek bedőlése esetén. A céltartalék összege csökkentette volna a bank éves nyereségét.) Az értékpapírosított hitelkövetelések kockázatát a hitelminősítő intézetek szisztematikusan alulbecsülték. Ez lehetőséget adott a bankoknak arra, hogy irreálisan alacsony céltartalékot képezzenek a hitelnyújtás idején. Így a pénzintézetek évekig irreálisan magas nyereséget tudtak kimutatni és a bankvezetők irreálisan magas prémiumokat tudtak maguknak kifizetni. Ez a rendszer egészen addig működött, amíg az adósok el nem kezdtek tömegesen tönkremenni.
Minden gazdasági válságnak egy túlzott ütemű fellendülésben van a gyökere. Az ilyen gazdasági növekedés pedig az emberi gyarlóságon alapul: a hatalmi ambíciókon, a rövidlátó gondolkodásmódon, a mohóságon és a felelőtlenségen. Egy demokratikus országban ezeket nem vagy csak alig-alig lehet korlátozni. (A diktatúrákban még rosszabb a helyzet, de ott másképp jelentkeznek a problémák.) Meggyőződésem, ha a gazdaságpolitika „finomhangolásával” sikerülne elérni egy menetrendszerű válság elodázását, az előkészítené a talajt egy következő – még súlyosabb – válságnak, mivel erősítené azt a hitet, hogy a felelőtlen gazdasági döntések súlyos következmények nélkül megúszhatóak.
Ismeretlen szerző tollából. Ha valaki magára ismer, kérjük jelentkezzen!
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Nyelvtanulás külföldön
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a nyelvtanulásnak mi a leghatékonyabb és leggyorsabb módja? Nos, ha valaki tényleg komolyan gondolja, akkor egyértelműen az adott országban megtapasztalt anyanyelvi környezet az, ami nemcsak új kihívásokat, hanem számtalan lehetőséget is kínál az autentikus nyelv tisztességes szintű megtanulására. Ebben a cikkben igyekszünk bemutatni, hogy miért éri meg külföldön nyelvet tanulni, és hogyan válhat ez az élmény életre szóló élménnyé.
A nyelvújításA nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. A nyelvújítás elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése.
Az 1956-os forradalom története I.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik- Gazdasági jog tételek, 2001 / 2001, 64 oldal
- Közgazdaságtan képletek / 2012, 1 oldal
- Czirfusz Márton - A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában / 2013, 8 oldal
- Szlávik János - Az EU konform környezetvédelmi szabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusának elemzése / 1997, 33 oldal
- Közgazdasági alapismeretek, elméleti gazdaságtan német nyelven középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 29 oldal
Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója
Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, majd szerkesztője. Művészete a realizmus diadala. Novellákat és regényeket írt. Czine Mihály szerint: „Művészete a magyar Ugar elleni küzdelem talaján nőtt naggyá.” Műveinek forrása, élményanyaga gyermekkori élményekből (szegényparaszti származású) és az 1903-ban kezdődő népköltészeti gyűjtőutakon látott, hallott...
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése IMíg Babits Mihály a költészetét tekintve homo moralis, addig Kosztolányi homo esteticus: iste-ne a szépség, az esztétikum. A közélettől, politikától elzárkózik, neki az eredetiség a megfogalmazás a fontos. Hiányzik belőle a küldetéstudat. A pályakezdés időszakában a személyes én világa fogalmazó-dik meg verseiben, formagazdagság jellemzi, szintúgy, mint Babitsot. Kései...
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzéseMárai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
