|
Dátum: 2024. január 26.00:10:01. Forrás : Greenfo |
Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásért jelentős részben felelősek ugyanis az olyan hétköznapi tevékenységek, mint a tisztálkodás, hiszen a melegvíz előállítása jelentős energiát igényel. A zuhany alatt töltött idő és így az elhasznált melegvíz megbecslése azonban nem egyszerű feladat. A fogyasztók önbevallása, egy mindennapos rutintevékenységről lévén szó, nem megbízható. Ezen felül bizonyára senki sem szeretné, ha zuhanyzás közben stopperrel a kezében állna mellette a kérdezőbiztos. Az Unilever kutatói ezért egy innovatív megoldással álltak elő. A kutatásban résztvevő száz család zuhanyrózsájára egy speciális szenzort szereltek fel, amely érzékelte, ha a résztvevők megnyitották a csapot, továbbá azt is, milyen hőmérsékletű vizet engedtek meg.
A vizsgálat során a családoknál tíz napon keresztül összesen 2600 zuhanyzás adatait rögzítették. Az adatok elemzése során pedig megállapították, a résztvevők a korábbi felméréseknél becsült öt percnél jóval több időt, átlagosan nyolc percet töltöttek a zuhany alatt. Ez az jelenti, hogy egy-egy tusolással nagyságrendileg hasonló mennyiségű melegvizet és energiát használtak fel, mintha fürödtek volna. Az eredmények szerint az átlag nyolc perces zuhany 62 liternyi melegvíz felhasználásával egyenértékű, míg a fürdéshez 80 liter vizet fogyasztanak. A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a zuhanyrózsa nagynyomásra van állítva, akkor az átlagos nyolc perc alatt kétszer annyi energia és melegvíz fogy, mint ha teleengednék a kádat.
A fogyasztói szokások tekintetében is mutat néhány érdekességet a kutatás. E szerint ugyanis a 12 év körüli fiúk töltik a legtöbb időt a zuhany alatt, átlagosan 9 percet és 41 másodpercet. Az azonos korú lányok ezzel szemben csak átlagosan 6 perc 34 másodpercig tisztálkodnak. Az életkor előrehaladtával ez megváltozik, tinédzser éveikben a lányok már 9 perc fölé emelik a tusolással töltött időt.
Az adatok szerint a felnőtt nők 7 perc 39 percig zuhanyoznak, kivéve szombatonként, amikor is 8 perc 55 másodpercet töltenek ezzel az elfoglaltsággal. A férfiak átlagideje 8 perc 5 másodperc egy hétre nézve.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Balaton
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.
A Harakiri (Seppuku) történeteA szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja. A szeppuku elkövetője dicsőséges halált hal, családjának nem kell szégyenkezni. Szeppukut csak szamuráj követhet el az ura (a daimjó) engedélyével.
A bioetanolA bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
Kapcsolódó doksik- Szuhányi György - Árvizek okai és megelőzése Kárpátalján / 2006, 4 oldal
A per
„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" – már ezekből a kezdőszavakól kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség, a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre, a jog világa, a személytelenség. Hősünk családneve csupán „K."; ha ehhez hozzátesszük, hogy a...
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzéseMárai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
Ady Endre élete, költészeteADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Francia költőMetzben született, 1844. március 30-án.Párizsban tanult, majd hivatalnoki állást vállalt. Szülei jogi pályára szánták, őt azonban csak az irodalom érdekelte. 1866-ban jelent meg első verseskötete, a parnasszista hatást mutató Szaturnuszi költemények. Verseiről Mallarmé és a fiatal France elismeréssel nyilatkoztak. I870-ben, hosszú jegyesség után
