|
Dátum: 2026. március 19. | 02:01:32. Forrás
: Greenfo
|
Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásért jelentős részben felelősek ugyanis az olyan hétköznapi tevékenységek, mint a tisztálkodás, hiszen a melegvíz előállítása jelentős energiát igényel. A zuhany alatt töltött idő és így az elhasznált melegvíz megbecslése azonban nem egyszerű feladat. A fogyasztók önbevallása, egy mindennapos rutintevékenységről lévén szó, nem megbízható. Ezen felül bizonyára senki sem szeretné, ha zuhanyzás közben stopperrel a kezében állna mellette a kérdezőbiztos. Az Unilever kutatói ezért egy innovatív megoldással álltak elő. A kutatásban résztvevő száz család zuhanyrózsájára egy speciális szenzort szereltek fel, amely érzékelte, ha a résztvevők megnyitották a csapot, továbbá azt is, milyen hőmérsékletű vizet engedtek meg.
A vizsgálat során a családoknál tíz napon keresztül összesen 2600 zuhanyzás adatait rögzítették. Az adatok elemzése során pedig megállapították, a résztvevők a korábbi felméréseknél becsült öt percnél jóval több időt, átlagosan nyolc percet töltöttek a zuhany alatt. Ez az jelenti, hogy egy-egy tusolással nagyságrendileg hasonló mennyiségű melegvizet és energiát használtak fel, mintha fürödtek volna. Az eredmények szerint az átlag nyolc perces zuhany 62 liternyi melegvíz felhasználásával egyenértékű, míg a fürdéshez 80 liter vizet fogyasztanak. A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a zuhanyrózsa nagynyomásra van állítva, akkor az átlagos nyolc perc alatt kétszer annyi energia és melegvíz fogy, mint ha teleengednék a kádat.
A fogyasztói szokások tekintetében is mutat néhány érdekességet a kutatás. E szerint ugyanis a 12 év körüli fiúk töltik a legtöbb időt a zuhany alatt, átlagosan 9 percet és 41 másodpercet. Az azonos korú lányok ezzel szemben csak átlagosan 6 perc 34 másodpercig tisztálkodnak. Az életkor előrehaladtával ez megváltozik, tinédzser éveikben a lányok már 9 perc fölé emelik a tusolással töltött időt.
Az adatok szerint a felnőtt nők 7 perc 39 percig zuhanyoznak, kivéve szombatonként, amikor is 8 perc 55 másodpercet töltenek ezzel az elfoglaltsággal. A férfiak átlagideje 8 perc 5 másodperc egy hétre nézve.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A trilobita
A Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
A hó
A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
József Attila A Dunánál c. versének elemzése
A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg.
A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre...
Az öreg tekintetes
A XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen...
Tóth Árpád költészete egy vers rövid elemzése során
A Nyugat első nemzedékének meghatározó tagja Tóth Árpád. Aradon született 1886. április 15-én, de már három évesen Debrecenbe került, s ott nevelkedett. Édesapja kőfaragó-szobrász, akinek nem volt lehetősége módszeres képzéssel kibontakoztatni tehetségét, de fia művészi ambícióit támogatta. A költő a pesti egyetem magyar- német szakára járt, s legkedvesebb kurzusa Négyesy...