A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A
zéró összegű játék fogalomból már kitalálható, hogy a játékelméletről beszélünk. Ez a matematika egyik olyan ága, ami a meglévő tudományágak körébe nehezen besorolható. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi az ésszerű viselkedés olyan helyzetekben, amikor a résztvevők döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek döntése. [2]
A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában, hiszen állami monopóliumként a kivetett adókból az államoknak hatalmas bevételei keletkeznek. [1]
Hazánkban az első kaszinó 1982-ben nyílt a Hilton Hotelben azzal a céllal, hogy a turisták szórakozhassanak. A siker olyan nagy volt, hogy a nyolcvanas években az ország több pontján nyitottak ilyen szórakozóhelyeket. A Budapest Casino különlegessége az volt, hogy kizárólag külföldiek, vagy külföldi kísérettel érkezők léphettek be. [3]
Érdekes tény, hogy a szerencsejátékokat a keresztény, zsidó és muzulmán vallású államok általában csupán megtűrték, viszont egyes esetekben
be is tiltották hosszabb, rövidebb időre. [1]
Rulett
A manapság is népszerű rulett kezdetleges formája már a római korban jelen volt. Az eszköz egy kocsikerék volt, melyet megpörgetve a rá szerelt nyíl mutatta a nyertest. A játék a 1655-re jutott el odáig, hogy megjelent az első maradandó rulettkerék is: Luis Blanc hamburgi kaszinójában az csökkentette a házelőnyt jelentősen, hogy a mezőket megváltoztatták (a dupla nulla kivételével). [3]
Az internet egyre szélesebb körben való elterjedtsége 1995-ben hívta életre az első online kaszinókat, ahol többek között a
rulett is játszható volt – igen változatos formákban. [3]
Kártyajátékok
A kártyajátékok iránt érdeklődők számára a Blackjack lehet a legkevésbé ismeretlen, mégis kevesen tudják, hogy nem az Egyesült Államokból, hanem Európából indult világhódító útjára. Az USA-ban akkor terjedt el igazán, amikor az emberekre veszélyesnek nyilvánított szerencsejátékok betiltása során a Blackjack is áldozatul esett.
A Blackjack online megjelenésével a
kártyaszámlálás lehetősége gyakorlatilag megszűnt, ugyanis az online játék túlságosan gyors a hagyományos formához képest.
Napjainkban igen népszerű szerencsejáték, így az
online kaszinók játékosai a földrajzi távolságokat leküzdve szinte élethű izgalmakat élhetnek át egy-egy leosztás alkalmával.
Kocka
A kocka talán a legrégebbi szerencsejáték. Maga a dobókocka többféle funkciót is betöltött, de a legismertebb alkalmazása a középkorban “Rizikó” (angolul Hazard) néven emlegetett szerencsejáték: a Hazarth várát védő kereszteslovagok gyakran ütötték el az időt kockázással.
A játék kedveltségét az is mutatja, hogy Amerikában manapság mintegy 30 millióan játszanak rendszeresen. [3]
Lottó
A lottó esetében a játékosok legfőbb motivációját az jelentette, hogy szerencsét próbáljanak a meggazdagodás reményében. Erre utalhat a lottó feltehetőleg holland eredetű, a "lot" szóból eredő, illetve az olasz "lotto" szóból származó neve is, hiszen ezek annyit tesznek: "sors".
Éppenséggel a magyar nyelvben is használunk hasonló kifejezéseket a lottóval, szerencsejátékokkal összefüggésben, elég csak magára a sorsolásra, esetleg a sorsjegyekre gondolni. [5]
Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták. Az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el. [5]
A XV.-XVI. századi alkalmi sorsjátékok többsége igazolta, hogy a sorsjáték is lehet rentábilis, feltéve, hogy több folyik be a sorsjegyek eladásából, mint amennyi a nyeremények összértéke. A tárgysorsjátékok népszerűsége fokozatosan csökkent, mert sokan olyasmit nyertek, amire nem volt szükségük és csak áron alul tudtak rajta túladni. Hosszú távon sikeressé azok a sorsjátékok váltak, amelyeken a nyeremények többségében pénzbeliek voltak. [4]
A magyar lottó
A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk alkalmával tűntek fel, a XVI. században. Később egyes városokban már állandó jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Ezeken a nyeremények főként osztrák eredetű porcelán- és tüköráruk voltak. [4]
Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját - mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt - Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. [4]
Erdély és a Bánát területére 1770-ben egy erdélyi társaságnak adtak koncessziót a
"kis lutri" néven elterjedt lottó felállítására. 1895-ben a Millenáris kiállítás költségeinek részbeni előteremtésére a kormány kísérletképpen engedélyt adott egy osztálysorsjáték rendezésére, és e kísérletet 1896-ban megismételte. Miután a kísérlet sikerült, 1897-ben törvényjavaslatot terjesztett a kormány az országgyűlés elé a számsorsjáték megszüntetéséről és az osztálysorsjáték bevezetéséről. [4]
A második világháborút követő első évtizedben az ideológiai hullámzások közepette a kaszinókat és egyéb szerencsejátékokat betiltották. Az 1947-ben bevezetett
Totót sem egy modern, nyereményalap-felosztásos szerencsejátékként kezelték, hanem egy sporthoz kapcsolódó fogadásnak tekintették. [8]
Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3,30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára. [4]
1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. [4]
Új lottószerű játékok
Az 1980-as évektől újabb játékok terjedtek el a lottós gyakorlatban. Bár az ötöslottó népszerűsége továbbra is töretlen volt, kedvelt játék lett a hatoslottó, amelyben 45 számból 6-ot lehetett megtippelni, illetve a skandináv lottó, amelyben 35 számból 7-et. Izgalmas játékot ígért még az 1996-ban indult Keno, és a 2001-ben bevezetett Luxor, valamint a 2005-ös Putto. [6]
Szerencsejáték-függőség
Az emberek többsége kikapcsolódási célból játszik szerencsejátékot, míg a hivatásos szerencsejátékosok, hazárdőrök megélhetési forrásként tekintenek rá. Fontos felismerés azonban, hogy a szerencsejáték függőséget képes okozni. A
szerencsejáték-függőség lehet enyhe vagy súlyosabb; ez utóbbi elvezethet a személyes vagyon elvesztéséig, bűnözésig, családi vagy munkahelyi problémákig is. A (potenciálisan) nagy nyeremény ígérete és a szerencsejáték közben fellépő izgalmi állapot olyan önmegerősítő folyamatokat indíthat be, amelyek a sorozatos kudarcok, veszteségek ellenére is visszacsábíthatják a játékost. [1]
Az amerikai Earl Grinols (Baylor University) és David Mustard (University of Georgia) végeztek egy
nagyszabású tanulmányt az USA-ban, amelynek során 1977 és 1996 között megvizsgálták a bűnözés szintjét az USA minden megyéjében, majd összevetették ezt a helyi kaszinók megépítésének időpontjával. Vizsgálatukból kiderült, hogy a bűnözési szint átlagosan 8%-kal emelkedett mindenhol, ahol kaszinót nyitottak. A tanulmányban azt írták, hogy a kaszinóknak lehetnek pozitív (álláslehetőség, gazdasági fellendülés) és negatív (erőforrások elvonása, új bűnözési lehetőségek, függőség, bűnözők odavándorlása, a helyi lakosság változásai) következményei is, és általában az utóbbiak bizonyulnak erősebbnek. Az amerikai igazságügyminisztérium által támogatott 2001-es tanulmány ezzel szemben azt állapította meg, hogy a kaszinóknak nincsenek egyértelműen rossz vagy jó hatásai azokra a közösségekre, ahol megjelentek. [1]
Az online szerencsejátékok megjelenésével a szerencsejátékok hatalmas nemzetközi gazdasági tevékenységgé nőtték ki magukat: 2009-ben a becslések szerint 335 milliárd dollárt költöttek el az online játékosok. Ezerféle
ilyen oldalt találhatunk, amelyek szerencsére a fizikai kaszinóknál biztonságosabbak.
Figyelmeztetés
Fontos! Bármelyik szerencsejátékot választjuk is, csak előre megállapított, kontrollált keretek között játszva kerülhetjük el a komoly anyagi veszteségeket. Ne felejtsük el, hogy vannak olyanok, akik személyiségük miatt könnyen függők lesznek – ők jobb, ha egyáltalán semennyit nem játszanak.
Felhasznált irodalom:
[1]
Magyar Wikipedia
[2]
Angol Wikipedia
[3]
FPI
[4]
szerencsejatek.hu
[5]
origo.hu
[6]
fortunaweb.hu
[7]
investopedia.com
[8]
24.hu