|
Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Egy tipikus orosz kisváros polgármestere levelet kap barátjától, amelyben arról értesül, hogy inkognitóban – titkos utasítással – revizor érkezik hozzájuk. A polgármester összehívja a város vezetőit, s tudatja velük a rettenetes hírt. Két rendőr, akik imént a vendéglőben jártak, gyanús alakot véltek felfedezni, s egyből jelentik is a polgármesternek, mivel valószínű, hogy ő lesz a revizor, aki már két hete a vendéglőben tartózkodik. A polgármester kértségbe esik, mert pont két hete vesszőztette meg az altiszt feleségét, s a foglyok nem kaptak enni sem. Pánikhangulat lesz úrrá mindenkin. A polgármester elrendeli, hogy azonnal tisztítsák meg az utcákat, hozzák rendbe a várost, nehogy már azt higgye a revizor, hogy a polgármester nem tesz semmit sem.
A második felvonásban tudjuk meg, akit revizornak hisznek valójában nem más, mint Hlesztakov, egy pétervári tisztviselő, aki szolgájával, Oszippal érkezett. Már két hete a vendéglőben vannak, mert nem tudnak fizetni a tulajnak. Nem véletlenül, hiszen Hlesztakov minden pénzét elkártyázza, s ráadásul folyamatosan veszít.
A polgármester meglátogatja Hlesztakovot a vendéglőben, mivel továbbra is azt hiszi, hogy ő a revizor. Alázatosan viselkedik vele, még pénzt is ajánl fel neki, majd hajlékába fogadja, ahol felesége és leánya már várja a „hivatalos embert”. A polgármester bemutatja feleségét, leányát, s Hlesztakov nem tudja, hogy kinek is udvaroljon, kinek járjon a kedvében. Mindenki el van ragadtatva az elegáns férfitól. Hlesztakov senkinek sem szól arról, hogy valójában csak egy tisztviselő, akinek ráadásul rengeteg a tartozása. Az főuraktól, s az emberektől is kér pénzt –mint mondja, most egy kis adóssága van, de hamarosan vissza fogja fizetni nekik a kölcsönkért pénzt. Hlesztakov dicsekszik a polgármesternek, hogy több minisztert is ismer, s nagyon befolyásos ember – a polgármester és a város lakói minden elhisznek neki.
Az urak szinte remegve, egymás után sorban járulnak Hlesztakov elé. Ő mindenkit meghallgat, és valamennyitől pénzt kér, persze csak kölcsön, s közben felajánlja nekik a segítségét. Az altiszt felesége elmondja, hogy a polgármester tévedésből vesszőztette meg őt, s most szeretne egy kis kárpótlást. A kereskedők elpanaszolják, hogy a polgármester rosszul bánik velük.
Közben Hlesztakov udvarol a polgármester lányának és feleségének egyaránt. Feleségétől megkéri leánya kezét – a polgármester alig hisz a szemének. Hlesztakov elmondja, hogy egy napra el kell mennie egy gazdag nagybácsikájához, s az útra leendő apósától elfogad még nyolcszáz rubelt és hogy kényelmesen utazzon, egy szőnyeget is a kocsiba.
Az utolsó fejezetben azonban minden kiderül. A postamester a lehető legrettenetesebb hírrel megy a polgármesterhez. Felbontotta Hlesztakov levelét, melyet Trjapicskinnak írt, s melyben elújságolja, hogy mekkora embernek nézik őt, s nem is kell mást tennie, csak eljátszani a revizor szerepét, udvarolgatni kicsit ennek, kicsit annak, az emberek pedig csak úgy adják a pénzt neki, és hogy milyen buta is valójában a polgármester. Ha Trjapicskin egy jó sztorit akar, bátran megírhatja egy lapban a vele történteket – mondja a polgármester.
A polgármester őrjöng, hogy egy taknyos így átverte őt, a nép pedig csak örül a polgármester átverésének. Végül megérkezik az igazi revizor, aki a vendéglőben várja a megviccelt polgármestert. A darab néma jelenettel ér véget: a szereplők groteszk pózba merevednek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
- A cseh irodalom a XX. században / 2006, 7 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010 / 2010, 31 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- Faragó Ferenc - Irodalom a filozófia határán, avagy filozófia az irodalom határán / 2010, 4 oldal
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzése
A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...
Gárdonyi Géza, A láthatatlan emberGárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
TangóSlawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
