|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Egy tipikus orosz kisváros polgármestere levelet kap barátjától, amelyben arról értesül, hogy inkognitóban – titkos utasítással – revizor érkezik hozzájuk. A polgármester összehívja a város vezetőit, s tudatja velük a rettenetes hírt. Két rendőr, akik imént a vendéglőben jártak, gyanús alakot véltek felfedezni, s egyből jelentik is a polgármesternek, mivel valószínű, hogy ő lesz a revizor, aki már két hete a vendéglőben tartózkodik. A polgármester kértségbe esik, mert pont két hete vesszőztette meg az altiszt feleségét, s a foglyok nem kaptak enni sem. Pánikhangulat lesz úrrá mindenkin. A polgármester elrendeli, hogy azonnal tisztítsák meg az utcákat, hozzák rendbe a várost, nehogy már azt higgye a revizor, hogy a polgármester nem tesz semmit sem.
A második felvonásban tudjuk meg, akit revizornak hisznek valójában nem más, mint Hlesztakov, egy pétervári tisztviselő, aki szolgájával, Oszippal érkezett. Már két hete a vendéglőben vannak, mert nem tudnak fizetni a tulajnak. Nem véletlenül, hiszen Hlesztakov minden pénzét elkártyázza, s ráadásul folyamatosan veszít.
A polgármester meglátogatja Hlesztakovot a vendéglőben, mivel továbbra is azt hiszi, hogy ő a revizor. Alázatosan viselkedik vele, még pénzt is ajánl fel neki, majd hajlékába fogadja, ahol felesége és leánya már várja a „hivatalos embert”. A polgármester bemutatja feleségét, leányát, s Hlesztakov nem tudja, hogy kinek is udvaroljon, kinek járjon a kedvében. Mindenki el van ragadtatva az elegáns férfitól. Hlesztakov senkinek sem szól arról, hogy valójában csak egy tisztviselő, akinek ráadásul rengeteg a tartozása. Az főuraktól, s az emberektől is kér pénzt –mint mondja, most egy kis adóssága van, de hamarosan vissza fogja fizetni nekik a kölcsönkért pénzt. Hlesztakov dicsekszik a polgármesternek, hogy több minisztert is ismer, s nagyon befolyásos ember – a polgármester és a város lakói minden elhisznek neki.
Az urak szinte remegve, egymás után sorban járulnak Hlesztakov elé. Ő mindenkit meghallgat, és valamennyitől pénzt kér, persze csak kölcsön, s közben felajánlja nekik a segítségét. Az altiszt felesége elmondja, hogy a polgármester tévedésből vesszőztette meg őt, s most szeretne egy kis kárpótlást. A kereskedők elpanaszolják, hogy a polgármester rosszul bánik velük.
Közben Hlesztakov udvarol a polgármester lányának és feleségének egyaránt. Feleségétől megkéri leánya kezét – a polgármester alig hisz a szemének. Hlesztakov elmondja, hogy egy napra el kell mennie egy gazdag nagybácsikájához, s az útra leendő apósától elfogad még nyolcszáz rubelt és hogy kényelmesen utazzon, egy szőnyeget is a kocsiba.
Az utolsó fejezetben azonban minden kiderül. A postamester a lehető legrettenetesebb hírrel megy a polgármesterhez. Felbontotta Hlesztakov levelét, melyet Trjapicskinnak írt, s melyben elújságolja, hogy mekkora embernek nézik őt, s nem is kell mást tennie, csak eljátszani a revizor szerepét, udvarolgatni kicsit ennek, kicsit annak, az emberek pedig csak úgy adják a pénzt neki, és hogy milyen buta is valójában a polgármester. Ha Trjapicskin egy jó sztorit akar, bátran megírhatja egy lapban a vele történteket – mondja a polgármester.
A polgármester őrjöng, hogy egy taknyos így átverte őt, a nép pedig csak örül a polgármester átverésének. Végül megérkezik az igazi revizor, aki a vendéglőben várja a megviccelt polgármestert. A darab néma jelenettel ér véget: a szereplők groteszk pózba merevednek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
A vandál-bizánci háborúÉszak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kapcsolódó doksik- Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Elloulou Maged Mustafa - A nő helyzete az arab társadalomban, a modern egyiptomi irodalom és feminizmus tükrében / 2009, 20 oldal
- Irodalom szöveggyűjtemény / 2008, 11 oldal
- Faragó Ferenc - Irodalom a filozófia határán, avagy filozófia az irodalom határán / 2010, 4 oldal
Balassi Bálint szerelmi lírája
Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük. Arisztokrata, erőszakos földesúr volt, és ugyanazt a fékezhetetlen, tomboló, a földi örömöket végig élvező életet élte, mint kora főnemesei általában. 1578-ban szerelemre gyúlt a horvát bán felesége Losonczy Anna iránt. 1584 karácsonyán érdekházasságot...
Tóth Árpád élete és munkásságaTóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzéseArany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...
Orosz elbeszélő, regény- és drámaíró1809. április 1-jén született Velikije Szorocsinciben, ukrán kisnemesi családban.A nyezsini gimnáziumi évek után színészettel próbálkozik Pétervárott, de egy évre rá állami szolgálatba lép, melynek közhasznúságában keserűen csalatkozik.Első elbeszéléseinek sikerével fölhívja magára Puskin figyelmét is, akinek javaslatára
