Irodalom | Középiskola » Irodalom érettségi tételek, 2008

Irodalom tételek - 2008 1. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 1.) Életút: Kiskőrösön született 1823. január 1-jén Apja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária 1924 októberében Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi itt tanult meg magyarul, és ezt nevezi szülőhelyének. Volt egy testvére is (öccse) István a.) Diákélet: Tisztes jómód lehetővé tette a gondos taníttatást. Petőfi összesen 9 iskolában tanult (pl: Szabadszálláson, Kecskeméten, Sárszentlőrincen). Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta. 1838-ban anyagilag tönkrement édesapja, és azt írta, hogy „leveszi róla a kezét”. Ekkor kezdődött életének 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, és szenvedéssel valamint vándorlással. Beállt a Nemzeti Színházba kisegítő munkatársnak. Nem maradt sokáig: szülei kérésére hazament. Ezután beállt katonának a császári hadseregbe A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban (16 éves) nem bírta a katonai élet

megpróbáltatásait, és megbetegedett. 1841-ben elbocsátották. b.) Vándorévek: Nem lelte nyugalmát leszerelése után, és ide-oda cikázott az országban. Vándorlásai alatt barátságot köt Jókai Mórral. Tanulmányait elkezdte, majd pénztelenség miatt abba kellett hagynia. Ismét színész Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban. Felkereste Vörösmarty Mihályt, s az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. c.) Az elismert költő: Segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. Pesten megismerkedett a 15 éves Csapó Etelkével, viszont váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy, és gyász költeményeit egy versciklusba gyűjtötte össze, és megjelent könyv alakban. 1845-ben kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, és elindult felvidéki körútjára, ami valóságos diadalmenet volt. Újabb sikertelen szerelem következett életében: megismerte Mednyánszky

Bertát. Megkérte kezét, de apja nem engedte. A Berta-szerelem verseit a Szerelem gyöngyei versciklusban adta ki. Nyugtalan volt, sokat utazott és borúlátás uralkodott rajta. d.) Fordulópont: 1846 tavasza fontos fordulópont Petőfi életében. Ekkor Dömsödön éltek szülei, ő pedig Pestre utazott. Elkezdte szervezni a Tízek Társaságát, ami a lapkiadók „zsarnoksága” ellen szólt Terveit nem tudta megvalósítani. Ugyanebben az évben ismerte meg a 18 éves Szendrey Júliát, majd egy év múlva feleségül vette. 1848. január elejétől a forradalomvárás lázában égett, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását látta az ekkor európai népfelkelésben. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját, szembekerült vezető politikusokkal, s fokozatosan kezdte elveszíteni népszerűségét. e.) Petőfi és a szabadság: A szabadságharc idején századosi rangot kapott, de egyelőre nem harcoló alakulatok

teljesített szolgálatot. Ezért rosszindulatú vádaskodások, célzások kereszttüzében állt Megszületett fia, Zoltán. 1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál Bem segédtisztnek nevezte ki, és kitüntette, aztán őrnaggyá léptette elő. Részt vett segesvári csatában A csatából fejvesztve menekülés lett. Ekkor tűnt el örökre Petőfi – 1949 július 31-én Sírjának helye ismeretlen 2.) Forradalmi látomásköltészet: Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politika forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja felé, ami az általános boldogság, ennek a célnak elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó,

kegyetlen, véres háború fogja megszülni Egy gondolat bánt engemet - látomásversei közül az egyik legjelentősebb - ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt (jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet, a romantika jellemző műfaja) - a bántó, az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás, melynek visszataszítóan hosszadalmas folyamatát a két hasonlat (hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) részletező kibontása érzékelteti - a cselekvő akarat két izgatott felkiáltásban utasítja el ezt a halálnemet, s rögtön ezután két metafora (fa, kőszirt) fejezi ki a költő óhaját - megsemmisülés is passzív halál, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan - látási és hallási képzetek ismétlődése erősíti a nagy ütközet izgatott elképzelését - a felzaklatott költői képzelet költői képzelet a közvetlen

összecsapás forgatagába, vad rohanásába vezet - Az erőteljes hangjelenségek kavargása –az acéli zörej, a trombiták riadója, az ágyúdörej– összekapcsolódik a gyors mozgással, a fújó paripák száguldásának látomásával. A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utol ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat, a „kivívott diadal” előidézője. - a vers a végére lecsendesedik, a történése lelassul, s megrendült ünnepélyességgel engedi át magát a nagy temetési nap végső látomásának - a biztos hit szólal meg záró szakaszban, hogy az utókor, a hálás nemzedék megadja a végső tisztességet önfeláldozó hőseinek - a legfőbb gondolat, a „szent világszabadság” jelszavának végső zengésével fejeződik be Az ítélet - a

várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is - hexameteres forma - egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története - saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers - a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal - ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű - a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny - a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára - forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ, beteljesülhetnek az emberiség

évezredes álmai A XIX. század költői - 1846 után jut el egy újfajta költő-ideál kialakításáig, egy új művészi hitvallás hirdetéséig. A XIX. század költői c verse - melyet 1847-ben írt- szerint a költő Isten küldötte „lángoszlop”, mely valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett. - a költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére -> ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állatja követelményként századának költői elég, ennek érdekében érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére, meghatározza a népvezérköltők szerepét, rendeltetését (2. vsz), felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását (3-4. vsz) - Kánaán: a vagyoni, a jogi és a kulturális egyenlőség elképzelése - a cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont

bizonytalan -> a költő itt már nem láttatja önmagát, az elkövetkező időben, ez azt jelzi h „munkájának” eredményét nem fogja megérni (6. vsz) A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Nem az eredmény, hanem a szándék minősíti az embert, a szolgálat, a használás akarata: a próféta szerepe nem beteljesülés átélése, csupán ennek hirdetése. - zárt és kerek költemény, az indulatok nem teszik zaklatottá -> inkább az érvelő, bizonyító, meggyőző retorikára esik benne a fő hangsúly 2. Arany János balladái 1.) Életút: 1817-ben született Nagyszalontán (ma Romániához tartozik). Túlságosan érzékeny, félénk, visszahúzódó természetű. Tizennégy éves mikor segédtanító lesz (szülei szegénysége miatt) Rengeteget olvasott, főleg latin klasszikusokat. a.) Debrecen: Debreceni kollégiumban tanult. Még mindig szegénység gyötörte Megszakította iskolai

tanulmányait, és színésznek állt be, de kiábrándult belőle. Mikor hazatér – egy látomás miattédesanyja meghal, apja pedig megvakul Emiatt örökös lelkiismeret-furdalás gyötörte szülei sorsa miatt b.) „Közönséges ember”: 1836-tól 1839-ig korrektor (vagyis az iskolaigazgató – rektor- helyettese) Szalontán. Lemondott a tanítóságról, mert jobban fizető írnoksággal hitegették, ezt azonban nem nyerte el.23 éves korában megházasodott, felesége: Ercsey Julianna Házassága után végleg leszámolt mindenféle művészi ábránddal. Föltette magában, hogy nem olvas többet, és „közönséges ember, mint más” lesz. Született egy lánya és egy fia Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára. 1846-ban írta meg a Kisfaludy Társaság pályázatára. c.) Nagykőrösi évek: Meghívták Kőrösre tanárnak az újjászervezett főgimnáziumban. Kitűnő tanár lett: a magyar és a latin nyelvet és irodalmat tanította. A tanári munka

fárasztó, kimerítő volt Maga írta a tankönyveket is. Kedélyvilága elkomorult, egyre többet panaszkodott testi és lelki betegségről. d.) Az Akadémia „titoknoka”: 1860-ban Pestre költözött. Kisfaludy Társaság igazgatója lett Folyóiratokat indított (Szépirodalmi figyelő, Koszorú). 1865-ben az Akadémia titkára, később főtitkára lett Ez az év fordulópont volt számára, mert meghalt leánya, és elhatalmasodott betegsége, így lehetetlen volt verset írni. 1877-es nyarat Margitszigeten töltötte, itt írta Őszikék verseit. Egyre többet betegeskedett 1882. október 22-én halt meg Pesten 2.) Főbb alkotói korszakok: pályakezdés, és beérkezés: epikus (!) műveket alkot Nagyszalontán (1845-1851) I. nagykőrösi évek: lírai műnem, és ballada műfaja (1851-1860) II. budapesti (1860-1882) 3.) Balladák: - ősi népköltészeti műfaj - magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre - romantika korszakában lett népszerű - Gregus

Ágost: „tragédia dalban elbeszélve” - mindhárom műnem vonásai megtalálhatók benne, mégis epikus műfaj - balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni Jellemzői: - sűrített cselekmény - szaggatott elbeszélésmód - tragikus téma - drámai párbeszédekből, vagy lírai monológokból áll - megjelenik a balladai homály: sejtet Csoportosítása: a) történeti balladák: magyarság történelméből, a jelennek szól b) lélektani balladák: központi fogalma a bűntudat, és a bűnhődés a) egyszólamú: időrendi egymásután van, egy cselekményszálon bontakoznak ki az események b) többszólamú 4.) Balladái: Ágnes asszony - 1853-ban íródott nagykőrösön, lélektani ballada, ami egyszólamú - az első négy strófában jellemző balladai homály, még csak sejthető valamiféle bűn, de csak szórványos utalások véres lepedő - 9-15. vsz:színhely a börtön, de az események valójában Ágnes asszonyban zajlanak, a lélekben peregnek -

részletező elbeszélések és párbeszédek: így derül ki bűne, hogy szeretőjével megölte férjét - 20. vsz:a ballada visszatér a vers indításához, és hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba - jellemzője a refrén, minden versszaknál megjelenik, a vers folyamán más és más érzelmek skáláját mutatja: megdöbbenés, felháborodás, részvét, szánalom - Ágnes asszonyt a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás súlya roppantja össze, kergeti tébolyba Walesi bárdok - 1857-ben írta, skót balladaformát követ - keletkezése nemzeti legenda: 1857-ben Mo.-ra látogató uralkodó pár (Ferenc József és Sziszi) tiszteletére kellett írnia egy dicsőítő ódát - témája: Edward király zsarnoki tetteiért elismerést, dicsőítést vár a legyőzöttektől, 500 vértanúvá vált énekes (bárdok) nem tudja mondani, hogy „Éljen Edward!” - egyszólamú ballada, időrendi egymásután van, és csak egy cselekmény bontakozik ki - fontos elem a

bűnhődés motívuma: Edward király megőrül 3. Ady Endre magyarság versei 1.) Életút: 1877. november 22-én született Érmindszenten Édesapja Ady Lőrinc, édesanyja Pásztor Mária. A költő öccse, Ady Lajos tanár volt, és ő írta az első Ady-életrajzot a.) Diákélet: Az elemi iskolát Érmindszenten kezdte, később a nagykárolyi piarista gimnázium tanulója lett. Zilahon is tanult Ragaszkodott tanáraihoz, főleg Kincs Gyulát, a görög nyelv és irodalom tanárát szerette meg. Sokat olvasott, a folyóiratokat olvasott Leérettségizett A család úgy döntött, h Ady jogász lesz Debrecenben, így beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Magatartásán látszott, hogy nem áhítozik a szolgabírói állás után. Tevékenykedett debreceni lapoknál, majd az egyiknél dolgozott is. Majd Nagyváradon lett újságíró b.) Hatások: A gazdag és művelt polgárság körében kitágult irodalmi és politikai látóköre. Nagy hatással volt rá a polgári

radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen. Fontos életében Párizs, ami felszabadította költői tehetségét. c.) Szerelem: A futó és felszínes szerelmi kalandok után belépett életébe az igazi szerelem: Diósy Ödönné Brüll Adél, ami fordulópontot jelentett költői pályafutásában is. Verseiben Lédaként szerepel Az asszony azzal a tervvel jött, hogy kiemelje a fiatal költőt, és elvigye Párizsba. Ekkor kezdett Ady franciát tanulni. d.) Párizs után Párizs: Egy évig élt Párizsban, majd hazaérkezésekor Budapestre érkezett haza. Feszült politikai légkör fogadta. Adyt költeményei, cikkei és darabontsága miatt eddig is ellenséges figyelem, és gúnyos bírálat vette körül. Soha magyar költő olyan ellenállással nem találkozott, mint ő Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nyelv, ízlés, észjárás, költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más

volt. Ady üldözött vadnak érezte otthon magát, így elmenekült Párizsba. Szimbolista stílus képviselője e.) Utolsó évek: Elszigeteltségét az 1908. január elsején megindult Nyugat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt. A Léda-szerelem lassan kezdett kihűlni, és egészsége fokozatosan romlott, és szanatóriumi kezelésekre szorult. De megjelent kötetei népszerűséget, és sikert hoztak Megismerkedett Boncza Bertával (Csinszka), akit feleségül is vett. Lelkileg összezúzta a háború. 1918 őszén betegsége súlyosra fordult: 1919 január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent. A nemzet halottjaként temették el f.) Főbb motívumok: Magyar ugar, Léda, hiányérzet (arany, pénz, létharc), Párizs, halál, Isten, kuruc, Csinszka, háború 2.) Magyarság versek: Ellentmondásos személyisége, és kezdetben a költészetének értetlen fogadtatása még inkább felerősítette küldetéstudatát. A nemzetféltés, a szorongás váltotta

ki Adyból is a keserű, átkozódó, ostorozó költeményeket, az ún. magyarság verseket Ezeknek a verseknek a forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre, erőfeszítésre. Veszélyeztetett fajtan tartotta, úgy érezte, hogy a magyarság nem tud helytállni a többi nép között. A föl-földobott kő - 1909-ben született, hosszú (fél éves) párizsi tartózkodása után írta ezt a vallomást - a versben megszólal a magyarsághoz való eltéphetetlen ragaszkodás, tartozás - a címben metafora szerepel, a földobott és a fölre mindig visszahulló kő szükségszerűségét hangsúlyozza, a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza - kő = költő - ellentétek jelennek meg a versben – ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is - megváltozhatatlan elrendelést fejezi ki a kétszeres számnévi

túlzás („százszor”) - ellágyuló gyöngédség végül is megsemmisíti az eltávolító vágyak erejét - kétszeri megszólítás („kicsi országom”) - megszólítja az országot - meghasonlottan és szomorúan megvallotta a hazája iránti hűségét - utolsó strófában feljajdul, ami kifejezi a végzetszerűséget - győzött a hazához fűző eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás Magyarság versei még: Nekünk Mohács kell (ami fordított himnusznak nevezünk) 4. Babits Mihály prófétai szerepvállalása 1.) Életút: 1883. november 26-án született Szekszárdon Édesapja Babits Mihály, édesanyja Kelemen Auróra. Apjának erkölcsi szigorúsága, anyjának finom műveltsége, versszeretete, s a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte az egész életére. Elemi iskolába Budapesten és Pécsen járt, majd a pécsi cisztercita gimnáziumba. 1900-tól kezdett el verseket írni. 1901-ben iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészettudományi

karára, majd mint helyettes tanár töltötte el gyakorlóévét. 1908 azonban fordulatot hozott életébe: áthelyezték a Fogarasra tanárnak -> Babits büntetésnek, valóságos száműzetésnek tartotta az áthelyezést. 1909-ben megjelent első verseskötete: Levelek Iris koszorújából címmel. Híres lett, a Nyugat állandó munkatársaként, melynek haláláig szerkesztője volt. Szekszárdon érte az első világháború kitörésének híre, és első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás ellen. 1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával (írói neve Török Sophi). Együtt Esztergomban nyaralót vettek, ami fontos szerepet játszott életében. 1937-ben vették észre, hogy gégerákban szenved, gégemetszést hajtottak végre rajta, egy időre hangját is elvesztette. 1940-ben fordult súlyosabbra betegsége A Dante fordításáért a San Remo- díjat átvette, és a MTA tagjai közé választotta. Budapesten szanatóriumban halt meg 1941. augusztus

4-én 2.) Költészete: Kevés életélménye volt, líráiban olvasmányélmények jönnek vissza emiatt. Egyszerre hagyományos és újító, egymás mellett klasszikus és modern. Nehezen érthetőek a versei, de szerette az alliterációt, versei sokat adnak a hangzásra. 3.) A prófétai magatartás jelentkezése: A harmincas évektől kezdve Babits még magányosabbnak érezte magát, humanista értékei egyre idegenebbek lettek a fasizálódó világban. A mindennapok politikai küzdelmeibe való leereszkedés helyett a szemlélődés és bölcselkedés útját választotta. Ilyen versei: Mint a kutya silány házában, Vers a csirkeház mellől, Mint különös hírmondó Jónás könyve - a bibliai történet kifejtése, megverselése - Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A modern civilizáció önpusztításának látomása már megjelent korábbi verseiben is. - Jónás könyvét súlyos operációja után vetette

papírra - profetikus verseit folytatja, ez négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, nagyszabású lírai önvallomás - a költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg - küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is (maga Jónás groteszk alak) - Jónás felismerte hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól - Babits híven követi a bibliai elbeszélés, a legfontosabb eltérés a két mű között mégis, a Bibliai Jónás könyvében a niniveiek hallgatnak a próféta feddő szavára - végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, nem hallgathat, ha szólnia kell Jónás imája - két nagy mondatból áll a vers - első hat sor: a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik - második hat sor: a bizakodást szólaltatja meg, áradásszerűen ömlenek a sorok - dac helyett könyörgés, és

alázat jelenik meg - könyörög hogy kapjon feladatot amíg lehet -> prófétálhasson, költhessen 5. Kosztolányi Dezső Édes Anna c regényének értelmező elemzése 1.) Életmű: - 1885. március 29-én született Szabadkán - édesapja Kosztolányi Árpád tanító volt, édesanyja Brenner Eulália - nagypapája Kosztolányi Ágoston, aki döntő szerepet játszott nevelésében - gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte, majd tanári pályára készült a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-német szakos hallgatóként, és itt több híres íróval, költővel ismerkedett meg, majd később a bécsi egyetem hallgatója lett, de visszatért Budapestre -> egyetemi tanulmányait nem fejezte be - Budapesti Napló belső munkatársa lett, majd a Nyugat rendszeres munkatársa - az igazi témát A szegény kisgyermek panaszai hozta meg számára - 1913-ban elvette Harmos Ilonát, aki színésznő volt, majd megszületett gyermekük, Ádám - a

háború alatt sokat dolgozott, majd a háború után az Új Nemzedék c. napilap munkatársa lett, de ettől hamarosan meg is vált, és belépett a Pesti Hírlapba - több kötete jelent meg, pl.: Négy fal között (1907), Boszorkányos esték (19089, és több regénye: Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), valamint novellákat, melyek közül a leghíresebb az Esti Kornél (1925) - 1935-ben megismerkedett Radákovich Máriával, és kialakult egy kései szerelem, boldog volt, mégsem tudta feleségét elengedni - egészségi állapota súlyosbodott, és 1936. november 3-án meghalt 2.) Édes Anna: - 1926-ban jelenik meg a Nyugatban - témája kettős gyilkosság, melyet a cselég követett el a gazdái ellen. Az író mégsem az emberölést állítja a középpontba, hanem azokat a rejtve maradt, megfejthetetlen lelki erőket, azt a belső kényszert, amely miatt a címszereplőnek meg kellett tennie -> maga a főszereplő se tudja megmondani tetteinek okát - regénybeli

időrend: • kezdés: 1919. júl 31 – kommün bukásának napja • gyilkosság: 1920. máj 28 • tárgyalás: 1920. nov - történelmi háttér: őszirózsás forradalom -> köztársaság kikiáltása - a cím pozitív jelentéstartalmú -> ’édes’ - mottó: komorabb hangulatú imádság a regényen szereplő minden halottért szól - nyitófejezet: utalás a jelenre -> ironikus, politikai anekdota, keretet ad a műnek - emberi sorskérdéseket vet fel a mű: a kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, az emberi részvét és szánalom hiányának nagy problémáit - az író a főhőst alig beszélteti, nem tudja érzéseit szavakba önteni -> reakciói ösztönösek - jellemek: • Édes Anna: mintacseléd, ösztönlény, nem ismerjük a gondolatait • Patikárius Jancsi: gátlástalan, önző • Vizy Kornél: mintahivatalnok • Vizyné: monomániás • Druma Szilárd: karrierista, törtető, gátlástalan • Moviszter Miklós: keresztény

humanista • Ficsor: jellemgyenge - Anna története után ugyanúgy folytatódik az élet - az elbeszélő megszólal a tárgyaláson - Kosztolányi megjelenik a regény végén - a regény végső tanulsága, hogy az emberi bajokra nem található intézményes megoldás, egy megoldás lehet csupán: az irgalom 6. József Attila utolsó vershármasa 1.) Életmű: - 1905 ápr. 11-én született Budapesten - anyja Pőcze Borbála - apja: József Áron -> három gyerekük születik: Jolán, Etelka, Attila - 1908-ban az apa elhagyja a családot -> nyomor évei következtek - 1910-ben Etelka, és Jolán Öcsödre kerül nevelőszülőkhöz - anya sokáig betegeskedett, és 1919-ban meghalt - Jolán első férje – Makai Ödön- kezdte tanítani Attilát -> Makóra küldte - 1922-ben felkereste Juhász Gyulát, aki felfedezte benne a költőt - első kötete: Szépség koldusa - 1924-ban beiratkozik a szegedi egyetemre magyar- francia-filozófia szakra -> egyik

legműveltebb magyar versíró lesz - 1925: megjelenik második verseskötete (Nem én kiáltok) - Horger Antal elbocsátja Attilát a tanári pályáról Tiszta szívvel c. verse miatt - szerelmei: Vágó Márta, Szántó Judit, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra - skizofréniával kezelik, közben személyiségzavarban szenvedett - Szép Szó szerkesztője - 1937. dec 3-án hal meg Balatonszárszón, máig vitatják hogy öngyilkosság történt e 2.) Számvetés versei: - 1937-es év versei - egyén, és a társadalom helyzete reménytelen - bezárulnak a költő lehetőségei, ennek oka: József Attila saját elhibázott élete – minden szerep kudarccal végződött (nem volt férj, apa, nem jó szeretőnek, gyereknek, betegnek és költőnek sem) - alaphangja: szigorú, és hegyetlen önmagába nézés, számot vet sorsával, levonja a következtetést, h a kiteljesedés lehetetlenség - csak a gondolatok végét írja le, eredményét -> rövid, tömör versek, logikusan vannak

felépítve a versszakok - uralkodóvá válik a három idősík, ezeket ok-okozati összefüggésbe állítja -> múlt+jelen kudarca= nem lehet boldog jövő - időszembesítő versek, és önmegszólítás jellemzi -> létösszegző - eredetileg nincs címük, az utókor adta Tudod, hogy nincs bocsánat - dialógust tart magával - költő életének kudarca -> minden szerep sikertelen -> halál az egyetlen szerep, amit vállalni tud - utolsó versszak Flórára utal - bűn fogalom fontossága - kulcsmondat: „Légy, ami lennél: férfi.” 5.) Utolsó vershármas: - Flórának a két versek, mikor meglátogatja - Balatonszárszón születtek, ekkor engedik ki a szanatóriumból - a vélt elmebaj ellenére fegyelmezett, feszes műalkotások - mindhárom önelemző, de csak a legutolsó egyértelműen a végső leszámolás Karóval jöttél - kép-, és szókincs a gyermekkorból jön - dominál az értékhiányos múlt - karó: verés, büntetés vagy valaminek a

hiánya - ha kell, ha nem állandó konfrontáció a világgal (=összeütközés) -> Hét Torony társadalmi elkülönülést, vagy a személyiség önmagába zárását jelképezi - költői kérdések ismétlődnek, felsorolás, egyúttal önostorozás is, egész életen át tartó szereptelenség miatt - végzetes ellentét van a költő által választott szerepek, és a megvalósulási szerepe között - vers zárlata: bezártság felismerése, vigasztalás Talán eltünök hirtelen - bizonytalanságot érzünk -> talányos a cím - kerete van a versnek, az erdő képe - időszembesítő vers - személyiség eljelentéktelenedik - erdő motívummal indul, ez gyermek motívum, szóval a múlt képei - alapvető emberi kötődések hiánya - önmaga sorsát zárja le - szigorú forma jellemzi -> lazább, oldottabb beszédmód (pl.: közbevetés, áthajlás) - persely = sírgödör - az éltető közösséget már nem találja - utolsó versszak: népdalszerű, négyszer

jelenik meg a szép - költő számára legszebb a tél, ami egyenlő a halállal - tűzhely, család = meghitt otthon -> metonímia - vers zárlata optimista: egyéni lét tragédiája fölé emelkedik, az emberiség sorsa nem zárulhat tragédiával - nem hangzik el önvád Ime, hát megleltem hazámat - ez az utolsónak befejezett vers - létösszegző ez is - nyers szókimondással beszél sírjáról a költő - hazája csak a sírja lesz - a költő csak önmaga sorsát zárja le végérvényesen, az utolsó szava a reményé -> az emberiség nem pusztulhat el 7. Balassi Bálint a reneszánsz költő, és ember 1.) Életút: 1554-ben Zólyan várában született. Családjával Lengyelo-ba menekült Báthori István „fogságába” került (2 évig vendégeskedett nála). A török hadjáratokban vett részt Szerelme Kosonczy Anna (de viszonzatlan; Nagyciklus versei megszületnek), majd érdekházasságot köt unokatestvérével Doló Krisztinával. 1594-ben Esztergom

ostrománál meghalt A késő reneszánsz költője volt. 2.)Költészete: - élete állandó összeütközés a társadalommal és a környezetével, így örökös feszültség vette körül - a vágyott, de soha el nem ért harmónia költője - szebb világ ígéretét a szerelem, Isten, természet szépsége és a vitéz élet jelentette, így költészetének három fő témája: szerelem, vitézség és Isten (ezek egy egységet alkottak) - versei a Balassa-kódexben maradtak fent, ez tartalmazza a „Nagyciklust”, ami 66 versből áll. 2 csoport: 1-33 vers: házasságáig 34-66 vers: házassága után Feltehetően 3x33 verset akart írni, az utolsó 33 az Istenes versek lettek volna. - Balassihoz köthetjük a szövegverset: előtte verseink nem olvasni, hanem énekelni való versek voltak, ugyan még ő is készen lévő dallamra írta verseit, de ezek szövegei önmagukban is teljes értékűek Balassi-versszak: 3 19 szótagos sorból áll, amelyet belső rímek alkotnak:

aab, ccb, ddb Akroszttichon: ha a versfőket összeolvassuk nevet vagy gondolatot adnak ki 3.) Reneszánsz: újjászületést jelent ez a stílusirányzat, az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti újrafelfedezésére utal, és ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli. A reneszánsz az újfajta szemléletével az evilági élet felé fordult 4.) Vitézi és hazafias versei: - alapja az egész költészetének - legkevesebb költeményét ebben a témában írta - teljes értékűek - a férfit állítja a központba: „az emberiség példája” - a halál állandó közelsége és ennek vállalása teszi széppé - nem csak hadi kötelessége, hanem erkölcsi kötelessége is - megjelenik a természet, a végvári élet idillikus oldala, annak művészi rajza (reneszánsz háttér) Egy katonaének - egész vers háromszor három, tehát kilenc

strófából áll - felkiáltásszerű szónoki kérdés - mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást - nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét - a költemény címzettjeihez, - a vitézekhez- fordul közvetlenül a költő, közvetett címzettjeit, az olvasókat- pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet szépségéről - 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az "ifjú vitézeknek" "ez világon szerte-szertén" megvalósult hírnevét 8. Vörösmarty Mihály gondolati költészete: Életútja: 1800–1855 között élt, Nyéken született (Fejér megye), a mai Kápolnásnyék. Apja 1817-ben meghal, ekkor elhelyezkedik a Perczel családhoz házi tanítónak. Beleszeret Perczel

Adélba, akit műveiben Etelkának nevez. Ez egyoldalú szerelem Görbő (Tolna megye), itt joggyakorlatot végez (Habsburg ellenes mozgalmakkal kerül kapcsolatba) Cél a függetlenség kivívása. Ez az időszak ihlette 1825-ben a Zalán futása című mű megírására (Nemzeti eposz). 1830 rendes tagjává avatja az Akadémia, rendszeres fizetést kap. 1843-ban elveszi Csajághy Laurát 20 év a korkülönbség közöttük, nem harmonikus szerelem. A 40-es években kevesebbet írt, ekkor lép színre Petőfi, így halványul népszerűsége. A világosi katasztrófa testileg, szellemileg összetörte. Korszakok a pályájában: -20-as évek: útkeresés, elsősorban drámákat és elbeszélő költeményeket írt (Zalán futása, Csongor és Tünde) -30-as évek: költői kiteljesedés időszaka, nagy gondolati versek. Témái: közösségi jellegűek, gondolkodásra szólítanak, vívódik az emberiség és a nemzet nagy kérdésein. 1836ból Szózat (történelmi háttér)

Guttenberg albumba: Alkalmi vers. A könyvnyomtatás feltalálásának 400 évfordulójára készült Műfaja: epigramma. Német évkönyvbe szánta Azokat az indokokat, okokat, feltételeket sorolja fel amelyek bekövetkeztével méltán ünnepelhetjük a könyvnyomtatás felfedezését. A versnek ünneprontó célzata van. Azt sorolja fel miért nem ünnepelhetjük, hogy közkincsé vált az irodalom és művészet. 5feltétel: -Az áltudományok megszüntetése - Az örök béke teljesülése - Társadalmi igazságtalanság megszűntetése - kultúrális kiegyenlítődés - eszményi társadalom: feltétele a nagyvilág összefogása Gondolatok a könyvtárban: (1844) Filozófiai elmélkedés. Látogatás az Akadémia könyvtárában ihlette a verset A vers kiindulópontja ugyanaz, mint a Guttenberg albumban, csak más következtetésre jut. A földön mindenki boldogtalan. Ezt kéri számon a civilizációtól, a tudománytól, ha már nem is mindenki, de legalább a nagyobb rész

boldogságát. A könyvek ellentéteket hordoznak A könyv nem a boldogságot hozta, hanem a nyomort mélyítette el. A kérdésre adott válasz irónikus, valójában kategórikus tagadás. Megszületik a remény Az Amerikai Egyesült Államok, ahol már törvénybe iktatták az emberi jogokat. Igazán hinni mégsem tud Az emberiség történetét körforgásszerűen képzelte el. A fejlődés egy pontján a civilizáció összeomlik. A költemény zárása ódai magasságokba emelkedik Azt monja ki, hogy csak így szolgálhatjuk az emberiség ügyét, hogy a saját hazánk felemelkedésén munkálkodunk. Emberek: (1846) - 1846-os galíciai felkelés riadalma teljes pesszimizmusba sodorja Vörösmartyt - lefelé haladó kompozíció - látszólag a világ története - valójában csak a jelen állapotának megvilágítása - versszakok római számokkal számozva - a gyötrelem kínlódásai - refrén („Nincsen remény!”) az utolsó versszakban duplán jelenik meg - lírai

alany a "világ" nevében beszél - T/2, szónoki nézőpont - általános mondanivaló - ember végzetszerűen gonosz - gonoszságot a hatalom hozza ki az emberből - testvériség (Gondolatok a könyvtárban) helyett „testvérgyűlölési átok” - végkicsengés is pesszimista - megjelenik a Vanitatum vanitas „minden hiábavaló” gondolata - az ember megválthatatlan, „sárkányfog-vetemény” 9. Mikszáth Kálmán-Beszterce ostroma Életrajza: - Palócföldön született (1847. jan 16 Szklabonya), Görbeországnak hívta Mikszáth - a szülőföld nagy hatással volt írói létére - paraszti sorban élő, nemesi származású családban született - középiskola alsó hat osztályát a rimaszombati református gimnáziumban végezte, a többit Selmecbányán, majd egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett - Mauks Ilonától is rossz anyagi körülmények miatt kellett elválnia - a Magyar Néplap, Szegedi Napló, majd a Pesti Hírlap

szerkesztője - 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak című műve - 1882-ben A jó palócok című műve - ezek hozzák meg neki a sikert és az országos elismertséget - tagja lesz a MTA-nak és képviselőséget is kap Beszterce ostroma: - a regény Mikszáth egy anekdotából fejti ki (anekdota=rövid, humoros, csattanóval végződő történet, általában valamely híres ember életéről szólnak) - a főhős: Pongrácz István, a magyar Don Quijote - a múltban él, hátat fordít a jelennek és egy letűnt világnak az ideáljaihoz ragaszkodik (a lovagi korhoz) - mindkét ember (P. I és D Q) közel áll a tébolyhoz - Pongráczot elkésett embernek is nevezik, aki különc, hóbortos, akit nagyon sokan bolondnak tartanak, de mégis pozitív személy abból a szempontból, hogy értéket teremt maga körül, ebben a kiüresedett, értéktelen világban (érték: lovagi erények, pénzt ad a szegényeknek, stb.) - a mű jelszava: az elkésett ember - úgy látja, és úgy

gondolja önmaga, hogy a jelen világ értéktelen: „Ide ugyan nem tolakodik be a XIX. század!” - nem derül ki egyértelműen, hogy őrült vagy sem, hiszen maga Mikszáth sem foglal állást, nem azonosul a főhősével, ennek ellenére mégis rokonszenvesnek tűnik, és megbecsülendő figurának, főleg, ha összehasonlítjuk őt a Behenczy bárokkal (a dzsentrinek a tipikus megtestesítőivel; dzsentri = elszegényedett nemes, aki nagyúri módon akar élni, nem vallják be, hogy szegények) - a külvilág bolondnak tartja és mégis szinte mindenki cinkos ebben a bolondságban, mert ez anyagilag megéri neki, élősködnek rajta - a regénynek egy kicsit elégikus, keserédes, tragikomikus a hangulata, ám a legvégére tragikussá válik - a mű végére Pongrácz István szimpatikus, rokonszenves figura lesz - a regény végére a valóság legyőzi az ábrándot (a realizmus győz a romantika felett) - a sokat emlegetett általános emberi értékeket (pl.: bátorság,

emberség, szeretet) egyedül egy őrült veszi komolyan, és mindenki más parazitaként rajta élősködik - érdekes a szerkesztési módja azért is, mert két külön novellaként indul, amelyek a 3. fejezetben kapcsolódnak össze és így lesz teljes az alkotás 10. Radnóti Miklós eclogái 1. Életútja Radnóti Miklós 1909-ben született, de születésekor elvesztette édesanyját és ikertestvérét, ezért egész életében bűntudat gyötörte. Apja újra megnősült: Molnár Ilona Édesapja: Glatter Jakab 1921-ben az édesapa is meghalt, így anyai nagybátyjához került, Grosz Dezsőhöztextilkereskedőhöz. Középiskolai éveiben ismerkedett meg Gyarmati Fannival. 1929-ben úgy döntött, hogy mégiscsak író lesz. 1930-ban a Szegedi Egyetemre megy magyar-francia szakra. 1930 tavasz: Pogány köszöntő c. kötete 1931: Újmódi pásztorok éneke c. kötete - a királyi főügyész elrendelte a kötet elkobozását, és bűnvádi eljárást indított a költő

ellen „szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás miatt.” A bíróság végül elejtette a vádat - 1931-ben 2 hónapot töltött Franciaországban nyelvi gyakorlás céljából. Apollinaire-t és La Fontaine-t fordít. 1933: Lábadozó szél -1935-ben megszerezte a tanári oklevelet, majd feleségül veszi Gyarmati Fannit. - Hitler hatalomra jutása után már tudta, hogy „halálraítélt” 1935: Újhold c. kötete 1936: Járkálj csak, halálraítélt 1938: Meredek út 1946: Tajtékos ég (poszthumusz kötete) Lírai naplója: Ikrek hava Verseinek cenzúrázása miatt többet kellett foglalkoznia műfordításokkal. Bor városához közeli Lager Heidenauban halt meg, ez egy munkatábor volt. 2. Költészete Bukolikus költészete: (Bukol: görög szó= marhapásztor) - ecloge= szemelvények - eclogák: Vergilius nyomán kapta - Típusai: •enyelgő pajzán erotikus • a természet közelsége, élmény, gondok elől az idillbe való menekülés Pályakezdő

verskötetek: Főleg Ady és Babits, valamint az avantgard vonzásában születtek a versek. Radnóti lírájában már ekkor meghatározó a bukolikus jelleg, a pozitív természetélmény, fiatalos öntudat, ujjongó szerelem. A versek többségét a reneszánszra emlékeztető derűs, pogány életöröm szövi át. A versekben nyomon követhető a Fanni iránti érzelem fokozódása, kiteljesedése. Jellemzőek a halkabb hangú elégiák is. Keserűségének politikai indokai is voltak. A szegényekkel való együttérzés, a munkások iránti szolidaritás hangjai szólalnak meg az első kötetben. Az Újhold kötete stílusváltást jelent, mert a versek egyszerűbbek, képanyagukban világosabbak, ritmusuk kötöttebb. (Nyitóverse: Mint a bika) 3. Radnóti eclogái Ecloge= szemelvények - pásztorokat szerepeltet benne - párbeszédes formájú - a természet meghitt közelség jellemző - Eszményített világ - Hexameteres formájú 193j8-ban megjelentek Vergilius 10

eclogái; a Pásztori Magyar Vergilius címen. Ezen gyűjtemény számára Radnóti lefordította a 9. eclogát Innen kapta Radnóti az ötletet, hogy ő is írjon ilyen műveket. Radnóti összesen számozás szerint 8 eclogát írt, de a 6. ecloga hiányzik, vagy elveszett, vagy meg sem íródott, vagy más címen szerepel stb. Többen a Töredék c hexameteres verset tartják ennek a hiányzó eclogának. Az 1. ecloga, amely leginkább hasonlít a vergiliusi eclogákhoz, mert párbeszédes formájú, hexameterekben íródott, a pásztor beszélget a költővel. Radnóti Miklós: Első ecloga Vergilius Georgicájának mottójával kezd: „Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága.” Az eclogában 2 költőt említ: Frederico Garcia Lorca-t (spanyol költő volt, de a spanyol polgárháború idején kivégezték) és József Attilát. Ennek célja, hogy bemutassa, hogyan múlnak el a költők, mily hamar elfelejti az

emberiség azokat, akiket tényleg tisztelni kell. A vers idillel indul, amit rögtön kiábrándulás követ, hiszen még ez nem a tavasz, a költészetben sem. Tölgyfa hasonlat: a biztos halál tudatában is a költőnek az a feladata, hogy írjon, alkosson, hiszen az élet egyet jelent a költészettel. Radnóti Miklós: Töredék Ez a vers cím nélkül maradt fenn; a kiadó adta neki a címet. Feltételezések szerint ez lehet a hiányzó 6. ecloga A háború iszonyata jelenik meg benne. Anafora= a versszakok kezdősora ismétlődik: „ Oly korban éltem én e földön” lírai múlt időben beszél magáról a későbbi, köv. nemzedéknek mondja el a világ romlottságát visszájára fordul minden Csak Ésiás mondhat átkot. A zárás optimista. A versben az idill teljesen hiányzik, ezért vélik, hogy nem ez a 6. ecloga Radnóti Miklós: Negyedik ecloga Az eclogák sajátságos formáját viseli. Elutasítja a világot, már a születését is feleslegesnek véli. A

költő és a Hang folytat párbeszédet egymással. A vers negatív , mert a betegségről ír, elveti, eldobja ezt az életet, a halál jelenti számára a megnyugvást. Az egész élet számára felesleges Tisztán látja, hogy halálraítélt ( Hitler hatalomra jutása miatt) Gyümölcshöz hasonlítja az emberi életet. Radnóti Miklós: Hetedik ecloga A vers már a Lager Heidenauban keletkezett, a bori- notesz első verse ez. A fogolytartás körülményeit mutatja be; a feleségének mondja el a fogolytábor körülményeit. 1. vsz: - szögesdróttal körbevett hely, a rabság jelképe, de az este leereszkedésével már nem látszik ez a drót szabadnak érezhetik magukat. - álmodás, képzeletben hazaálmodják magukat a rabok 2. vsz: otthonért való aggódás életben tartás 3. vsz: még a biztos halál tudatában is megjelenik a hit Radnótiban, h írjon mint egy hernyó, mint egy állatmint ahogy él 4. vsz: az emberke fajtái különbözik, mégis egy

életet élneka fogvatartás és a hely A lelket a haza, csoda stb. tartja ezekben az emberekben 5. vsz: állati sorban élő állat  az életük egy nappal rövidebb lett, a drótokat megint látja. 6. vsz: újra megszólítja a kedvest, de ő nem alszik ( a költő) A megszólítások és a tudósító jelleg miatt levélnek tartják. Az álom és a valóság egymásba csúszik, ugyanígy a jelent és a múlt képei is. Az idill a feleség alakjához köthető, az idill megtartó ereje és az embertelen közelsége. 11. Zrínyi Miklós barokk eszményképe a Szigeti veszedelem című eposzában 1.) Barokk: 17-18. század virágkora, a reneszánszot követő időszak Itáliához köthető, innen terjedt el Bonyolult, nyakatekert okoskodás az eredeti jelentése a szónak, itt túldíszített, dagályos stílust jelent. Már nem a természet után alkot az ember Az irodalomban a vezető műfaj az eposz 2.) Zrínyi Miklós: A század irodalmának legjelentősebb írója, a

magyar műeposz megteremtője. Célja az önálló magyar monarchia megteremtése, és erős hadsereg felállítása. Költő, író, politikus és hadvezér is volt. Dédapja Szigetvár védője volt, híres törökverő kapitány Egy vadkan ölte meg További munkái: Mátyás király életéről való elmélkedések, Vitéz hadnagy 3.) Szigeti veszedelem: - 1645-bek kezdte, és három évre rá fejezte be - Szigetvár ostromát beszéli el, dédapjának, és a vár védőinek hősies helytállását - antik és keresztény elemek jelennek meg benne: Homérosz, Vergilius, az eposz korhű: utánanézett krónikákban, históriákban; a csodás mitológiai elemek: dédapja azért is halhatatlan, mert Krisztus nevéért, a kereszténységért halt hősi halált - barokk eszménykép: először a feszület előtt térdepelve látjuk - a szigetvári hősök mindannyian vértanúhalált halnak, és azonnal Isten országába jutnak - török Isten büntetése - 1566 négysoros szakaszból

áll - Szulimán okos, jó irányító, de súlyos emberi hibája: a kegyetlenség, a hódító gőgje érdekel - helytállásra buzdít: a török formálisan győz ugyan, a szigetvári hősök azonban erkölcsi győzelmet aratnak -> ez tanulság, útmutatás 12. Illyés gyula diktatúra világának ábrázolása költészetében 1.) Életmű: -1902 nov. 2-án született Felsőrácegrespusztán - kereskedelmi iskolában érettségizett, budapesti egyetem magyar-francia szakos hallgató - illegális tevékenységért várható letartóztatása elől távozott Párizsba, de később hazaérkezett - 1931 bel elveszi Juvancz Irmát, majd 1939-ben Kozmutza Flórát - Magyar Csillag szerkesztője - ’46-ig a Nemzeti Paraszt Párt vezetője - MTA tagja, Kossuth-díjat kapott - meghalt Budapesten 1983 ápr. 15-én A harmincas években megjelent írásai: • Három öreg (elbeszélő költemény; 1931), • Puszták népe (szociográfia; 1936), • Petőfi (1936) 2.) Költészete: •

1945 előtt: a humanizmus, és a felvilágosodás eszméje után a szociális gondok enyhítéséért küzdött • 1945 után: a nemzeti lét fenyegetettsége ellen küzdött, és a szabad jogok megvalósulásáért - folyóiratok: Válasz, Nyugat, Magyar Csillag - szellemi irodalmi irányzatok: 1848 eszméi, Petőfi Sándor, nyugatosok, népi írók, francia költészet, realizmus - költői pályakezdése az avantgárd jegyében, de Párizsból hazatérve újnépies tendenciák 3.) Egy mondat a zsarnokságról: - 1950-ben jelentkezett - ’56 nemzeti dalának is nevezzük: a forradalomhoz elvezető társadalmi tapasztalatot írja le - a vers egyetlen mondat -> leghosszabb magyar versmondat - alapmondat: „Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van” - vers rokona: Paul Éluard: Szabadság – ennek ellentéte - a vers egésze éppen azt részletezi, hogy mi mindenben van zsarnokság azon túl is, ami a köztudatban hozzátartozik ehhez a fogalomhoz - formai mintája: litánia

(keresztény, egyházi, irodalmi műfaj) -> verssor egyik fele változik, a másik változatlan, monoton -> így fejezi ki a megváltozhatatlant - tautologikus: az azonos, vagy hasonló jelentésű szó ismétlése - szintén a diktatúráról szóló verse a Bartók 13. Karinthy Frigyes: a humoros- szatirikus látásmód ábrázolása művein keresztül 1.) Életút: - Budapesten született 1887. június 25-én - anyja halála maradandó sebeket ejtett lelkén (1893) - az Így írtok ti c. humoros-szatirikus antológiája országosan ismerté tette -1913-ban elvette Judik Etel színésznőt, de 1918-ban meghalt, viszont 1920-ban újra megnősült, felesége Böhm Aranka - 1936-ban agydaganatot állapítottak meg nála, Stockholmban koponyaműtéten esett át - 1938-ban váratlanul rosszul lett és Siófokon meghalt 2.) Így írtok ti: - paródia: műfaj, stílus, egyedi mű vagy alkotói sajátosság komikus hatását célzó utánzása, eszköze a parodizált mű, stílus,

író jellegzetesen egyedi vonásainak eltúlzása, torzítása - Karinthy egyéniségének, írói lényének legfeltűnőbb vonása a kihívó, bizarrba hajló komikus látásmód, az ilyen darabjait „irodalmi karikatúrának nevezte” - ezek a paródiák rendkívül sokarcúak, összetettek -> nem csak komikum van bennük, hanem irodalomesztétikai következetesség és tudatosság is, szóval kritikák ezek az írások - egyértelműen szatirikus, maró gúnnyal átszőtt támadások a konzervatív, népnemzeti, akadémikus írókról (pl. Herczeg Ferenc) - a nyugatosokról írt karikatúrákat inkább a rokonszenv, a szeretet jellemzi - megjelent a műben: Ady (Moslékország); Babits (Dana Idák); Móricz; Kosztolányi (Mint aki halkan belelépett) 14. Franz Kafka: Az átváltozás 1.) Életrajza: - Monarchiában született, Prágában - zsidó volt, az anyanyelve pedig németkissebségi sors, rányomta bélyegét a művészetére - írói világa: elidegenedés

megalkotója: „Családomban idegenebbül élet, mint egy idegen.”, alapélményei: magány, szorongás, bizonytalanság - jogász volt, egész életében hivatalnokként dolgozott - 1925-ben megalkotta A per (Josef K.) c művét - csak barátja tudta, hogy író - sokat szenvedett, tüdőbajban - halála előtt az utolsó kívánsága, hogy barátja égesse el írásait, de ő nem tette meg 2.) Alapélményei: 1. Kafka úgy látta, hogy az embert olyan törvények és hatalmak vezérlik, melyeket nem ismer, ezért az ember bizonytalan, szorong, kiszolgáltatott. (pl: nem tudjuk pontosan, kinek fizetjük a bírságot, egy láthatatlan szervnek) Kafka műveiben megjelenik a tehetetlen ember, aki tehetetlen a felszín alatti rejtélyes erőkkel szemben. 2. Az ember egyéniségét megöli a társadalom Az ember a társadalom gépezetében egy kicsi alkatrész, ezért az ember törvényszerűen elszigetelődik, megromlanak a kapcsolatok. Ez a tény Kafka hőseinél bűntudatot okoz A

bűn következménye a büntetés, Kafka hősei meg is bűnhődnek. 3. Kafka művei metaforikus jellegűek, ami történik, annak általában többletjelentése van Ezért művei nem mondhatók tragikusnak, inkább groteszknek. 3.) Az átváltozás: (1915) - főhőse: Gregor Samsa • élete kiüresedett, monoton • egyetlen szórakozása a barkácsolás és a menetrend tanulmányozása • „Sam sja” (számszá) = magányos • a főhős neve, tehát beszélő név - ellenmondásos helyzet: emberi tulajdonságát megőrzi, fizikailag viszont átváltozik, észlelte környezete közléseit, de az emberi kommunikációra alkalmatlan -> családjáról többet tud meg családjáról - ábrázolásmódja személytelen (nem kommentálja az író) - történet kezdete, hogy átváltozik bogárrá, belülről mégis ember marad - egy dolog érdekli: haragudni fog a főnöke, hogy késik - új élethelyzet, hogy bogárrá változott  nem tud kapcsolatot teremteni a családjával

(kivéve talán a huga) - a család meggyőzi magát arról, hogy ez a féreg nem Gregor, emiatt eltávolodik tőle a család - az apja a legellenségesebb vele, meg is sebzi őt (testileg, és lelkileg) - ekkor változik meg Gregor viselkedése, rájön, hogy ő az akadálya a családi boldogságnak, ezért kiéhezteti magát - a végén meghal - a család visszatér az átlagos kispolgári élethez (egy parkba mennek ki) - a szoba: • dísztelen, nincs igénye rá • nem jön ki a szobából • az egész történet helyszíne • egy idő után lomtár lesz  Gregor is felesleg - a mű értelmezési lehetőségei: 1. Azáltal, hogy ő bogárrá változott rájön arra, hogy eddig rossz életet élt és próbál ezen javítani. Próbál kapcsolatokat kiépíteni, elkezdi érdekelni a zene, próbál tapintatos lenni, háttérbe vonul, hogy ne zavarja a családját. Ez egy ellentétes irányú változás: kívül romlik, belül javul. 2. Gregor számára az átváltozás

büntetés 3. Gregor családját bünteti a sors ezzel 4. Elidegenedett ember Gregor és most még a teste is idegen, nem tudja irányítani. 5. Gregor eddig is állati szinte élt és most maga is állattá változott - az átváltozás a személyiség betegsége 15. Biblia: Újszövetség bemutatása 1.) Biblia: A zsidó vallás, és a kereszténység legrégibb iratainak gyűjteménye. A kezdetektől vázolja az fel az emberiség sorsát. Európa életére, művészetére, gondolkodására nagy hatást gyakorolt Teljes magyar fordítás: 1590 Károli Gáspár. Vannak kánon szövegek amit belekerültek a Bibliába, ezeket kötelező érvényűnek tartottak. Az apokrif szövegek nem kerülhettek bele A görög biblosz szóból ered, melynek jelentése beleír, lap, könyvtekercs. A biblia jelentése iratok, könyvecskék. Két önálló része van: Ószövetség, Újszövetség Nyelve: Ószövetség-héber, Újszövetség-görög 2.) Az Újszövetség: Míg az Ószövetségben a

zsidó nép államalapítását írja le, addig az Újszövetség a korai kereszténység szent iratainak a gyűjteménye. Ezeket a Jézus halála utáni évtizedekben (60130 körül) azok írták, akik maguk is ismerték, és hallottak róla Evangéliumokra tagoljuk őket, ebből négy van, a szó jelentése jóhírt jelent. Ezekben Jézus élete, szenvedése és halála (passió), feltámadása szerepel. Ezt négy evangélista írta: Máté, Márk, Lukács, János. Ők szinoptikusok, vagyis együttlátók Szemléletük, előadásmódjuk azonos. a) Máté: főleg Jézus cselekedeteiről ír b) Márk: Jó elbeszélő, jó a stílusa; ő mond legtöbbet Jézus személyiségéről. c) Lukács: Övé a legjobban megszerkesztett evangélium. d) János: Jézus életének eseményei mind-mind jelek, amelyek majd a feltámadás után világosodnak meg. 5. Apostolok cselekedetei A kereszténység 1. évtizedeinek története 21 apostoli levél van, de ebből 14 levelet Pál írt 7. Jelenések

könyve (Apokalipszis) Szerzője magát Jánosnak nevezi; ezek a történetek látomások, amelyekben szimbolikus nyelven írja le az utolsó időket és Isten országát. A hegyi beszéd - Máté írja le evangéliumban - Jézus mondja el a Genezáreti-tó partján - boldogmondásokkal kezdimegmutatja az embereknek a boldogság útját (8 erény, és ezek jutalma) - ezek Jézus tanításainak erkölcsi összegzései A tékozló fiú - Lukács evangéliumában található meg a történet - műfaja: példázat (parabola) - célja, hogy valamely erkölcsi tételt megértesse, a hallgató ugyanis a szöveggel együtt önmagát is értelmezi, személyes sorsába vágónak érzi -> megbocsátás, szeretet a célja 16. Szabó Magda: Az ajtó 1.) Életút: - 1917. október 5 (Debrecen) – 2007 november 19 - költő, műfordító, regény és drámaíró - latin-magyar szakos tanári, és bölcsészdoktori diplomát szerez, és több helyen is tanít - feleségül megy Szobotka

Tiborhoz, akivel az Újhold mozgalomnál ismerkedtek meg - egy ideig nem publikálhatott a politika miatt - több díjat is elnyert (József Attila, Kossuth, Csokonai) - főbb művei: Ókút, Für Elise, Abigél, Tündér Ilona 2.) Írói világa: - a lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg - művei központjában legtöbbször értelmiségi nők állnak - legtöbbet fordító magyar író 3.) Az ajtó: - 1987-ben jelenik meg - Franciaországban 2003-ban jelent meg, Femina-díjat kapott - nézőpont E/1 - cím: • a könyv kerete • a mű fő kérdéséhez kapcsolódik • szimbolikus jelentéssel bír - Emerenc a főszereplő öntörvényű makacs, tisztaságmániás, segítőkész, nagy teherbírású, vallásellenes (mégis kriptára gyűjt), szófukar, határozott, magányos - Emerenc és az írónő kapcsolata: előbb-utóbb elfogadták egymást, először félelem jellemzi kapcsolatukat, ami zárkózottsághoz vezet, ajándékozások és sértések mentén

kialakul köztük a kölcsönös szeretet - szerkezet: 23 fejezet 17. Reneszánsz vonások Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájában 1.) Előzmény: XVI.sz vége, XVIIsz vége Anglia, Erzsébet királyné uralkodik 1558-1603 Ekkor vált nagyhatalommá Anglia. Jakab idején (1603-1625) gyakoriak voltak a gyilkosságok Mivel Erzsébet a polgárságra támaszkodva megerősítette a hatalmat, a régi erkölcsi kötelességek meglazultak, az újak pedig nem alakultak még ki mozgalmas kor. Erzsébet-kori színház: vándorló színtársulatok voltak (kocsmák udvarán). Ekkor kezdenek színház épületeket építeni. Sokszög alakúak, vagy kör A színpad egy része benyúlt a nézőtérre (nyílt). Két színpad volt, első és hátsó, a hátsó színpadon zajlottak az intim részek 2.) Shakespeare: (1564-1619) Az egyéniség, az emberiség nagy költője. A Temze déli partján 1598-1599-ben épült fel a Globe színház, ő volt a fő részvényese. Írói pályája

korszakolása: 1590-1600: főleg király drámákat írt, ezekben az ember és a hatalom viszonyát vizsgálja. (II. Richárd, III Richárd, IV Henrik , V Henrik) Ebben az időszakban keletkeztek főbb vígjátékai is: A makrancos hölgy, Sok hűhó semmiért, Szentivánéji álom, Rómeo és Júlia, Julius Caesar 1601-1607: Ekkor írta a nagy tragédiákat: Hamlett, Lear király, Machbet 1608-1613: Regényes színművek: Téli rege, A vihar A legtöbb témáját újságokból, novellákból vette és kiváló jellemábrázoló képességgel bírt, műveiben egyben van jelen a reneszánsz és a középkor. Rómeó és Júlia 1594-1596 keletkezett. Ez a motívum más művekben (két szerelmes, tragédia) - Dante: Montecchi – Capelletti - Boccaccio: Dekameron Francia közvetítéssel jutott Angliába. Az egész drámából 2 alak volt az ő elgondolása Mercucio és a dajka. A dráma alaphelyzete a család viszálya Bonyodalom: A két szerelmes véletlen találkozása. A

középpontban a szerelem áll, az autonom személyiség választása. Fordulópont: Mercució és Thibault halála. Katasztrófa: Rómeó és Júlia halála. Két erő áll egymással szemben: az emberellenes hagyomány áll szemben az egészséges emberi lázadással. Az 5 nap alatt Júlia felnőtt nővé válik. Középkor: - viszály, erőszak - önbíráskodás - a házasság erőltetése - alá- fölérendeltség Reneszánsz: - szabad párválasztás - független személyiség - érzelmek szabad áramlása - törvényekkel szabályozó rend Dramaturgia: Az Angol dráma nem követi a görög dramaturgiát. Szabadon kezeli az időt és a teret, vagy párhuzamosan. (Verona-Montana) Pergő jelenetek, ezért jó filmesíteni: adaptáció A leghíresebb: Franco Zeffirelli: Rómeó és Júlia (1968). A néző mindenbe beavatott, hiányzik a görögös mértéktartás, valamint az intim belső tereknek egyre nagyobb a jelentősége. A véletleneknek óriási a szerepe A középkori

színházi hagyományokat viszi tovább. A dramaturgiában fontos a fény-sötétség metaforikája (éjszaka – szerelem – nász – halál, a nappal választja el a szerelmeseket). Jól jellemez a beszédstílussal, ami szorosan kapcsolódik a szereplőhöz (dajka). 18. A klasszicista dráma főbb jellemzői Moliére Tartuffe című művében 1. Klasszicizmus: XIV. Lajos uralkodása alatt alakult ki (1643-1715) Ő uralkodott a legtovább, más néven napkirálynak nevezzük. Franciaországban egyeduralmat alakított ki Gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül az ország, és ekkor lépett EU nagyhatalommá. Ő tette központtá Versailles-t. ~: XVII. század közepétől jelentkező stílusirányzat, mintája az antik művészet és a racionalizmust tekintette irányadónak. Racionalizmus: Latin ratio=ész értelem. Filozófiai irányzat, módszereit és elmeit Descartes dolgozta ki. (Értékezés a módszerről) Ebben fejtette ki, hogy a megismerés végső

forrása az ész, értelem a józan gondolkozás. Tőle származik „Gondolkodom, tehát vagyok” Klasszicista dráma: A század legjellemzőbb műfaja, a racionalizmus jellemzi. A színpadon semmi nem jelenhet, meg ami a fantázia vagy a képzelet szüleménye. A harmónia, az egyensúly és a mérték igénye jellemzi. A legfontosabb szabályt Nicolas Boileau dolgozta ki Költészettan című munkájában írta le először a hármas egység gondolatát „Történjék egy eset, egy helyen, egy napon. Kezdettől végig azt lássuk a színpadon” 2. Tartuffe: A Tartuffe megfelelt ennek. Mert mellékszálak nélküli történet fut végig a történetben Ez az egység merev, ezért csupa „ötödik felvonásokat” vittek színre. Csak a szenvedélyek végső kirobbanását jelenítették meg. Színház épület: Minden esetben fedett, színpaddal ellátott terem, amelyben kevés a díszlet és a női szerepeket ténylegesen nők alakították. A közönség homogén, mert az

előkelők, az arisztokrácia művelt köre és a nők látogatták a színházakat. A színpadon nem jelenhetett meg semmi, ami durva vagy illetlen. Kiemelkedő írók: Pierre Corneille (ő az előkészítője), Jean Racine (ő a kiteljesítője), Moliere (ő a komédia mestere). Tartuffe: 1664-ben mutatták be, de rögtön be is tiltották. A tilalmat 1669-ben oldották fel Komédia: Drámai műfaj, uralkodó esztétikai minősége a komikum, vagyis olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá. (főszereplő) Moliere az olasz vígjáték hagyományaira támaszkodott, a két műfaj: Comedia del l’arte: Rögtönzés, a szerepkők csak a cselekmény vázlatát kapják meg, a főbb fordulópontokat, egyébként rögtönöznek. Állandó tipusokkal dolgozott: szinte minden darabban volt egy doktor, aki öreg, tudálékos és kéjsóvár, voltak szerelmesek, akik tehetetlenek voltak és midig volt két szolga, akik talpraesettek és

közvetlenek voltak. Farce: Vásári komédia vagy bogozat: helyzetkomikum és jellemeket pellengérez ki. Szerkezet: - Expozíció: Tömegjelenet. Kiderül számunkra ki-kicsoda, de a 2 főszereplő nem jelenik meg. (Orgon és Tartuffe) - Bonyodalom: Orgon lánya Marienne férjéül Tartuffe-t választotta, akik tehetetlennek. De a komorna bíztatja Marienne-t, hogy álljon a sarkára Tartuffe és Orgon is ebben a jelenetben jelenik meg, de Tartuffe szerelmet vall Orvon feleségének, Elmirának. Ezt a szerelmi vallomást Damais kihallgatja (aki Orgon fia) és elmondja apjának, aki nem hiszi el ezt és kitagadja a vagyonából, helyette Tartuffe-öt veszi bele a végrendeletébe. - Tetőpont: Tartuffe-öt letartóztatják, mert egy álnéven bujkáló szélhámos. Így mégis Orgonnak rá kellett jönnie, hogy a gonoszt vette szárnyai alá a saját fiával szemben. Vajon miért nem merte végigvinni a történetet Moliere? - Mert az uralkodó lekötelezettje volt a legfőbb

hatalom tekintélyét, bölcsességét támasztotta alá. - A szerencsés befejezés kötelező érvényű vígjáték konvenció 19.) Irodalom határterületei, filmkultúra, film ábrázolási eszközei (Örkény: Tóték- Isten hozta őrnagyúr!) 1.)Előzmények, a mű értelmezése -A kisregény: 1966-ban, a Kortárs aug.-i számában jelent meg -67-es Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg aztán -Drámai forma: 1967-ben -Színházi bemutató: 1967. febr 24 - Thália Színház->abszurd dráma első mo-i jelentkezése - Rendezője: Kazimir Károly - Őrnagy szerepe: Latinovits Zoltán(később a filmben is) -1969-ben Fekete Humor Nagydíjat nyert a mű -1969. a film->rendezője Fábri Zoltán 2.)A mű - Háttér: a II. vh-s Magyarország->háttérország szerepe, mégis kiszolgáltatott helyzet(nem egyenlő partnerként tekintettek Mo.-ra) - Főbb elemek: - példázatosság: egy kis közösség életén keresztül mutatja be a felelősséget,

kiszolgáltatottságot - groteszk(komikum válfaja, szélsőségesen össze nem illő elemeket társít>nevetséges, ugyanakkor borzongató, a képzavar nem oldódik fel): - szolgalelkűség <-> hatalmaskodás - alapkérdés: van-e , és mi a szerepe a szuverenitásnak?-> minden emberben megvan a hatalmaskodásra és a megalázkodásra való hajlam is - groteszk elemek: pl.: - budi(nyugalom szigete Tótnak) - csipogó - szíves vendéglátás mímelése(az egész falut csöndre intik az őrnagyúr kedvéért) - lezárás(eddig az őrnagyúrtól nem aludt, utána a lelkiismeretfurdalás miatt) - kulcsszó: deformáció->alkotói eljárás -felborult a világ rendje-> senki nem azt csinálja, amit kéne -ill. a postás szerepe: a rossz híreket sohasem közli, a leveleket önkényesen szelektálja - feszültségkeltés: rögtön az elején->Gyula meghalt->feleslegesen szolgáltatták ki magukat->ez a filmben kevésbé válik érezhetővé 3.)A filmadaptáció

Film Mindkettő(hasonlóságok) Regény Inkább a humoros vonal érvényesül Világ két részre osztható: - front(levelek) - hátország (Mátraszentanna) Abszurdabb, komolyabb hangvétel Központi elemek: Központi elemek: - groteszk fontossága mindkettőben - groteszk elemek sokszori használata - deformáció Központi elemek: - feszültségkeltés erősebb hatással van jelen Motívumok: Motívumok: Motívumok: - dobozolás hangsúlyosabb, - legtöbb motívumban - elhallások szerepe fontosabb nyomasztóbb hasonlítanak -elhallások nem jelennek meg-> múlt így kevésbé válik fontossá -pap behódolása -berogyasztott térdel való járás kimaradt - Filmes eszközök: - gyorsítás - premierplán (közeli arc) - zene (Mihály András zeneszerző) - fényképezés->premierplán, arcábrázolások - Operatőri munka: Illés György->kétszeres Kossuth-díjas operatőr 4.)Film alakjai -Rendezte és a forgatókönyvet írta: Fábri Zoltán(1917-1994) -nem

tartozott az újító filmrendezők közé -1952 és 83 között folyamatosan alkotott(több mint 20 játékfilm ezekben az időkben) -háromszoros Kossuth-díjas -sokan szocialista kultúrpolitika partnerének tekintették->igazságtalanul (pl.: sok művét is visszadobták pol.-i indokok miatt) -filmjei jellegzetessége az önvizsgálat, a szembenézés őseinkkel, barátainkkal, ellenségeinkkel Latinovits Zoltán(1931-1976): -kiemelkedő tehetségű sokoldalú művész volt -munkásságért Jázai Mari-, Balázs Béla-, Érdemes Művész- és 1989-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott -szerepformálását rendkívüli szuggesztivitás, intellektuális megközelítés jellemezte -a filmben az őrnagy szerepét játssza -Sinkovits Imre(1928-2001): -a II. Vh Utáni színésztársadalom kiemelkedő személye->sokszor szembekerült az akkori hatalommal -gazdag színészi repertoár: Shakespeare-i szerepek, klasszikus drámák alakjai, intrikus, humoros szerepek(kiváló

karikírozóképesség) -Nemzeti Színház örökös tagja, Kossuth-, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész díjas -szerepe: Tót Fónai Márta (1914-1994): -1950-től a Nemzeti Színház, 1964-75 között a Fővárosi Operettszínház művésznője -tudatos szerepformáló-főleg karakterkomikum szerepkörében nyújt kiváló alakítást -Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész -szerepe: Tótné Venczel Vera (1946-): -filmszerepekben szerepelt még főiskolás korában -jelenleg a Vígszínház tagja -érzékeny szerepeformálás, kifejező arcjáték jellemzi -1975-ben Jászai Mari-díjat kapott -szerepe: Ágika Páger Antal (1899-1986) -pályáját tánckomikusként kezdte -legnagyobb sikerek drámai szerepben(1965 Kossuth-díj, 1963 Kiváló Művész) -szokatlan gesztusok, kivételes átélőképesség jellemzi -szerepe: pap 20. Regionális kultúra - A kultúra és a művelődés emlékei szorosabbra vett környezetben: XI. kerület (Újbuda) 1. A XI kerület

története, mai állapota:  1930.bab egy belügyminiszteri rendeletben jelentették ki az új kerületi felosztás létrejöttét => az I. kerületről levált a XI kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos)  1934. március 1-jétől Szent Imre nevet viselte (1950-ig)  Rendszerváltás után felmerült az igény egy új, kifejezőbb elnevezésre Újbuda – előzményei:  várostervezés dokumentumaiban  1884. mai Kelenföldi-pályaudvart nevezték így - hivatalosan: 2005. május 29 Mai végleges formáját 1950-ben nyerte el. Ma Budapest területileg 2 legnagyobb területe, népessége pedig a legnagyobb (2005. 136000fő) 2. A régió kulturális, irodalmi vonatkozásai a jelenben:  Karinthy Színház:  Hököd Színpad néven indult. Nyitóelőadás: Karinthy Ferenc: Gőz, és Hubai Miklós: Zsenik iskolája című darabjával.  1988. névváltoztatás, a Karinthy nevet kapta  Alapprogramja: Karinthy műveken túl számos magyar szerző művét

tartja műsorán, pl.: Fekete István, Szerb Antal, Gábor Andor, Örkény István műveit  A drámairodalom is megjelenik. Pl: Shakespeare, Csehov, Neil Simon  Albertfalvai múzeum:  Helytörténeti és iskolamúzeum.  1980-ban létesítették, létrejöttében fontos szerepet játszott a 1978-as kiállítás (helyi iskola 150 éves fennállását ünnepelték).  Állandó kiállításai négy fő területet ölelnek fel:  római kor  településtörténet  helyi borgyűjtemény  Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium történet  Múzeumban található Szendrey Júlia 1850-ben írt levele és egy kéziratos tankönyv 1785-ből. A régióban található még:  Kulturális egyesület- Eklektika klub:  1992-ben alakult, civilkezdeményezésre.  Alapítók célja: A kellő látótérrel nem rendelkező kulturális rendezvények támogatás, működtetése, tehetségek felfedezése.  Fő célja: Nyilvánosságot teremteni a

pályakezdő művészek számára 3 területen: irodalom, előadóművészét, képzőművészet.  Fővárosi Művelődési Ház:  Fontos szerepet játszik a Művelődési Ház életében a folklór. folklór előadások  Továbbá egyesületek, klubok, kiállítások helyszíne is. Nemzeti hírű Fontosabb látnivalók:  Móricz Zsigmond szobor:  Az író születésének 125. évfordulója alkalmából állították a szobrot, nem messze a háztól, ahol egykor Móricz élt.  Varga Imre Kossuth-díjas művész készítette.  Kosztolányi Dezső szobor:  1979-ben állították, Borbás Tibor munkája.  A könyöklő figura mellett egy könyv található. (Kosztolányi Dezső:Mágia /egyik verseskötete/)  Feneketlen tó:  Kültéri előadások, koncertek, műsorok számára is alkalmas helyszín. (kültéri színház)  Citadella:  Olasz szó: jelentése fellegvár.  A főváros egyik jelképe.  Itt található a Kisfaludi Strobl Zsigmond

alkotása a Szabadság-szobrot. (1947ben állították fel)  Eredetileg katonai szerepet játszott (1897-ig)  1960-tól, idegenforgalmi, kulturális szerepet tolt be.  Szabadtéri kiállítások: - Budapest anno 1850-1945(fényképkiállítás) - Szent Gellért emlékpark - Hadtörténeti kiállítás