Cikkek » A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján

A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján Dátum: 2007. november 20.11:31:27.
Forrás : doksi.net/hu



A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom Angliából indult ki 1798-ban. Fő elindítói Coleridge és Wordsworth, a Tóiskola tagjai. Ők az alkották az angol romantika első nemzedékét, a második nemzedékhez pedig Byron, Shelley és Keats tartozott. Amerikában élt Edgar Allan Poe akinek a nevéhez fűződik a detektívregény vagyis a krimi kitalálása.

E korstílus legfőbb jellemzői a szélsőséges érzelmek, a hatalmas ellentétek, továbbá a vízió-, álomképszerűség (a fantázia nagy szerepe), túlzások, zeneiség, szabadság, elmenekülés térben és időben, műfajkeveredés, és nem utolsósorban a rettegés, a rémek, a horror és az éjszaka. Ezeket ebben az időszakban találják ki vagy ekkor használják először.

Ezek a stílusjegyek kiválóan megfigyelhetők Edgar Allan Poe A holló című versében. A mű legelején rögtön megfigyelhető egy romantikus jegy mégpedig a rémület, a költő ül a szobájában és egy apró zaj hallatán hirtelen megrémül, majd próbálja magát megnyugtatni. A következő versszakban megjelenik a költői én, majd azt gondolja, hogy Leonóra az elhunyt szerelme zörög, majd ismét próbálja magát nyugtatni. Egyre jobban fokozódik a feszültség és a rémület. Az alkotó egyre jobban fél, amikor felbukkan egy kísértethez hasonló rém:

“nem búgott más, csak egyetlen szó: "Leonóra!" -- halk sovár
hangon én búgtam:“Leonóra!” s visszhang kelt rá, halk sovár,
ez hangzott s más semmi más”

Továbbra is egyre jobban fokozódik a hangulat, mikor kinyitja az ablakot és berepül egy Holló:
“Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran
roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár,
s rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennenhordott
csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár,
ajtóm felett, Pallasz szobrán megűlt, mint kit helye vár, --
ült, nem is moccanva már.”

Ebben a részben található utalás egy másik romantikus műfajra, a mesére: “mesebeli vén madár”, majd egy matamorfózis, ahogy a holló átváltozik szoborrá. Ekkor a költő megnyugszik, majd meglepődve hallotta, hogy a madár neve "sohamár" ami a végtelenséget szimbolizálja:

“S fenn a csöndes szobron ülve, az a Holló egyedűl e
szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már;
nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta,
s én szólék, alig sohajtva: "Majd csak elmegy, messziszáll,
mint remények, mint barátok, holnap ez is messziszáll,"

S szólt a Holló: “Soha már!”.”

Innentől kezdve a végtelenség szimbóluma végigkíséri az égsz verset, minden versszak végén azt károgja a madár, hogy “Sohamár”. Megpróbálja megfejteni a Holló titkát, miért károgja folyamatosan, hogy “sohamár” megjelenik egy álomkép, egy vízió:

“Ekkor úgy rémlett, a légnek sűrüjén látatlan égnek
füstölők s a szőnyeg bolyhán angyaltánc kél s muzsikál;
“Bús szív” búgtam “ím Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég
hoz vigaszt és önt nepenthét, jó felejtést ád e pohár,
idd, óh idd a hűs nepethét, jó felejtés enyhe vár”

S szólt a Holló: “Soha már!” ”

A következő szakaszban ismét megjelenik a sátán, ez is jellemzően romantikus vonás, ismét előkerül a végtelenség , az, hogy nincs gyógyír a lelki problémákra.

Poe gyakran ír lélektani témájú műveket, sokat foglalkozik a lélekkel és ez itt is megjelenik.

A következő versszakban előkerül Isten, és a vallás, itt látszik, hogy a romantika a középkorra tekint vissza, ahol a mennybeli ”lét” igen fontos. Itt utal arra, hogy éjfél van ami szintén egy fontos romantikus időpont:
“Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll,
mondd meg e gyászterhes órán: messze mennyben vár-e jó rám”

Ismét előjön a végtelenség képe, és egy alliteráció a romantika zeneiségének megfelelően: “vad vihar”.

A verset végén ismét megjelenik egy végtelenség motívum és ezzel zárja le a verset. A versben több helyen is megfigyelhető az enjambament, az áthajlás.

Ebben a versben valamennyi romantikus stílusjegy megtalálható. Edgar Allan Poe a romantika egyik legnagyobb alakja, ő a kitalálója a kriminek a lélektani regénynek, ez a tudása kiválóan tükröződik ebben a versében is.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Népiesség, Helyzetdal, Életkép

A népiesség mint a népi irodalom (elsősorban a népköltészet) formai és tartalmi követése, ill. beemelése a szépirodalomba a romantikán belül következett be Magyarországon, de a kezdemények korábbiak. A népiesség beépülése a magyar nemzeti irodalomba Petőfi Sándor költészete által lett végleges tény. 1849 után irodalmunk fő társadalmi feladata a nemzeti hagyományok ápolása...

Tangó

Slawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...

Ki Goriot apó?

Goriot apó az azonos című regény főhőse, melyet Honoré de Balzac írt 1834-35-ben. Balzac 1799-ben született Tours-ban. Paraszti származású, nevébe a nemesi rangot jelző "de" szócskát később maga vette fel. Jogot tanult, majd 20 évesen elhatározta, hogy csak az irodalomnak fog élni. A Goriot apó című mű megírásával született meg a regényciklus eszméje. Mintegy kilencven...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!