|
Dátum: 2008. március 12.16:16:24. Forrás : doksi.net/hu |
A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több költő és író átdolgozta. Petőfi is írt ilyen címmel költeményt, Egressy Béni és Erkel Ferenc pedig megalkották a leghíresebb magyar operát. Nincs olyan ember, aki ne ismerné a "Keserű bordalt" vagy a "Hazám, hazám" kezdetű áriát. Szinte az összes neves magyar színész és énekes játszott már vagy játszani fog benne szerepet. Biztos, hogy mindannyian hallottak Simándy József Bánk alakításáról. Bennem legjobban mégis az a jelenet maradt meg, amikor Bánk kérdőre vonja a királynőt. A királynéra addig nem is figyeltem, a magyarokat és Melindát sajnáltam. A királynő azonban nem egy mellékszereplő...
Arany János tanulmánya szerint három körre osztjuk a szereplőket. Van Bánknak, a királynak és Gertrúdisnak is egy külön köre. Gertrúdis tehát egy vezető egyéniség nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Szerepe és cselekedetei nem egyértelműek. Végig kettősség van benne, ami nem dől el sem a jó, sem a rossz irányba. A kizsákmányoló gonosz királyné témája viszont kedvelt lett a korban.
A forradalom idején és az utána következő időkben minden költő és író az elnyomó zsarnok ellen harcolt. Arany János Zách Klára című balladája erre a történetre emlékeztet. Ott is az idegen királyné kiszolgáltatja öccsének az egyik udvarhölgyét. Arany Jánosnál azonban egyértelműen a királyné a gonosz nem kétértelműek a cselekedetei. Ott a királyné életben marad, és a felkelőt büntetik meg. Arany valószínűleg nem láthatta a kiutat abból a szorult helyzetből még Katonában évtizedekkel előtte élt a remény.
Gertrúdi ebben a drámába furcsa személy. Sem, a középkorra sem pedig a múlt századra nem volt jellemző, hogy egy nőnek hatalma legyen (eltekintve a kivételektől). A mű elején én úgy éreztem, hogy a békétleneknek és Petúrnak ez a fő problémája. Egyre csak azt ismételgették, hogy Gertrudis nő és fölöttük egy asszony ne uralkodjon.
Pl. "Le a királyi székből Asszonyom!"
Vagy
"Asszonyt becsülöm – ah, de még is annak én engedelmeskedni nem tudok!"
Bennem ezek azt az érzést keltették, hogy Gertrudis nő mivolta már eleve negatív tulajdonság. A valódi problémát csak később ismerjük meg, nevezetesen azt, hogy ez az "asszonyállat" kizsákmányolja az országot és zsarnokoskodik. Negatívként sorolják fel azt is, hogy a királyné merániai rokonainak, kegyenceinek kedvez a magyarokat háttérbe szorítva. Ám Bánk szerint erre van mentség, hiszen vérét nem tagadhatja meg. Ez igaz. De itt jön a probléma: egy királynénak kell annyira intelligensnek, körültekintőnek lenni, hogy saját népét ne haragítsa magára. El kell tudnia dönteni, hogy ő most az országgal foglalkozik, vagy pedig hóbortjai kerülnek előtérbe. A kettő mindenképpen keveredik, hiszen emberek vagyunk, a történelem ezt már számtalanszor bizonyította. Tehát azt le lehet szögezni, hogy Gertrúd bűnös volt az ország rossz helyzete miatt, az viszont nem egyértelmű hogy ezt gonoszságból vagy egyszerűen butaságból és rövidlátásból tette. A második szál a szerelmi szál. Az biztos. Hogy Gertrúd tudott testvére szándékáról. Ottó valahol hasonlít nővérére. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy unatkozott és azért csábította el Melindát, vagy pedig azért mert tényleg szerette. Jellemét ismerve mindenki az előbbire szavazna. Jómagam is így vagyok vele. Ottó nem volt egy zseni, sőt kifejezetten okos, vagy ravasz sem, azt viszont tudta, hogy a királynémindent elnéz és megenged neki. Tisztában volt azzal, hogy senki sem fogja megbüntetni tettéért, míg a testvére II. Endre felesége. De vajon miért engedett meg mindent Gertrúd? A legegyszerűbb válasz az, hogy azért, mert a testvére. Belegondolva a középkor testvérharcaiba nem biztos, hogy csak az volt az oka. Elképzelhető, hogy a királynő itt sem látta tisztán a helyzetet úgy, mint a nemzet kérdésében, Természetesnek vette azt, hogy ennél a mozzanatnál maga a királynő is bizonytalan volt. Először leszidta Ottót tervéért, később pedig sikertelenségéért. Elképzelhető, hogy két érzés küzdött benne: gőg és az esetleges következményektől való félelem. Végül a gőg győzött, és ha úgy vesszük a butaság. Gertrúd Bánk párja. Minden sértés és bűn Bánkt éri- közvetve vagy közvetlenül-és minden sérelem Gertrúditól ered ugyancsak közvetve vagy közvetlenül. A két fél végül összecsap. A bán mindenért úrnőjét okolja, aki viszont védtelennek tartja magár. Tetteit szeretetével magyarázz. Végül is minden rossz mögött ő áll, anélkül hogy bárki rá tudná bizonyítani. Gertrúdinak csak egyetlen tulajdonságát tudjuk biztosan, hogy gőgös. Ezt még a halálában sem tudja levetni:
"Meghalni nem királyi széken."
A többit, hogy buta-e vagy gonosz, hogy honleány vagy elvakult egyszerűen képtelenség leönteni.
Ezekre a kérdésekre még maga Katona sem tudná a választ. A nőkhöz nagyon zavaros szálak fűzték. Anyját nagyon szerette, de műveletlensége miatt valahol lenézte. A takácsmester felesége ugyanis analfabéta volt. A kisgyerek Katona nem tudta megosztani vele iskolai élményeit, tanulmányait. Éppen ezért apjához sokkal közelebb állt, sőt csak a Katona család ágát tartotta rokonainak. A másik nő, aki ismert az életéből, Széppatak Róza. Titokban szerelmes volta színésznőbe de bevallani nem merte. A szép primadonna valószínűleg észre sem vette. Katona maga sem ismerte a nőket. Szerinte, ezért hangoztatta a mű elején, hogy Gertrudis egy nő. Maga sem tudta, hogy mit csináljon vele, milyen tulajdonságokkal ruházza fel. A férfiak szerepe számára egyértelmű volt, beleillettek a világ rendjébe, azokkal szót tudott érteni. A nők ezt megzavarták, és felfordulást okoztak...
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Kapcsolódó doksik- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2004 / 2004, 42 oldal
- Barna Gábor - Római birodalom / 2002, 17 oldal
- A cseh irodalom a XX. században / 2006, 7 oldal
- Regionális Állatföldrajz Holarctis Faunabirodalom / 2010, 6 oldal
Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése
„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.” Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét. A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...
PhaedraA Phaedra, „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája”, 5 felvonásos klasszicista tragédia. A konfliktusok természete szerint jellem-, zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam, ahol az erény...
Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzéseKertész Imre hírnevét az 1975-ben megjelent, 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalanság c. regény alapozta meg Olvasói többsége is ezt tartja legjelentősebb művének. A mű elkészülte után csak 2 évre rá jelent meg nyomtatással. A kiadói politika nem fogadta túlzott lelkesedéssel. Irodalomtörténeti értékelése is csak másfél évtized után indult meg. A könyv fogadtatásának...
