|
Dátum: 2008. március 12. | 16:16:24. Forrás : doksi.net/hu |
A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több költő és író átdolgozta. Petőfi is írt ilyen címmel költeményt, Egressy Béni és Erkel Ferenc pedig megalkották a leghíresebb magyar operát. Nincs olyan ember, aki ne ismerné a "Keserű bordalt" vagy a "Hazám, hazám" kezdetű áriát. Szinte az összes neves magyar színész és énekes játszott már vagy játszani fog benne szerepet. Biztos, hogy mindannyian hallottak Simándy József Bánk alakításáról. Bennem legjobban mégis az a jelenet maradt meg, amikor Bánk kérdőre vonja a királynőt. A királynéra addig nem is figyeltem, a magyarokat és Melindát sajnáltam. A királynő azonban nem egy mellékszereplő...
Arany János tanulmánya szerint három körre osztjuk a szereplőket. Van Bánknak, a királynak és Gertrúdisnak is egy külön köre. Gertrúdis tehát egy vezető egyéniség nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Szerepe és cselekedetei nem egyértelműek. Végig kettősség van benne, ami nem dől el sem a jó, sem a rossz irányba. A kizsákmányoló gonosz királyné témája viszont kedvelt lett a korban.
A forradalom idején és az utána következő időkben minden költő és író az elnyomó zsarnok ellen harcolt. Arany János Zách Klára című balladája erre a történetre emlékeztet. Ott is az idegen királyné kiszolgáltatja öccsének az egyik udvarhölgyét. Arany Jánosnál azonban egyértelműen a királyné a gonosz nem kétértelműek a cselekedetei. Ott a királyné életben marad, és a felkelőt büntetik meg. Arany valószínűleg nem láthatta a kiutat abból a szorult helyzetből még Katonában évtizedekkel előtte élt a remény.
Gertrúdi ebben a drámába furcsa személy. Sem, a középkorra sem pedig a múlt századra nem volt jellemző, hogy egy nőnek hatalma legyen (eltekintve a kivételektől). A mű elején én úgy éreztem, hogy a békétleneknek és Petúrnak ez a fő problémája. Egyre csak azt ismételgették, hogy Gertrudis nő és fölöttük egy asszony ne uralkodjon.
Pl. "Le a királyi székből Asszonyom!"
Vagy
"Asszonyt becsülöm – ah, de még is annak én engedelmeskedni nem tudok!"
Bennem ezek azt az érzést keltették, hogy Gertrudis nő mivolta már eleve negatív tulajdonság. A valódi problémát csak később ismerjük meg, nevezetesen azt, hogy ez az "asszonyállat" kizsákmányolja az országot és zsarnokoskodik. Negatívként sorolják fel azt is, hogy a királyné merániai rokonainak, kegyenceinek kedvez a magyarokat háttérbe szorítva. Ám Bánk szerint erre van mentség, hiszen vérét nem tagadhatja meg. Ez igaz. De itt jön a probléma: egy királynénak kell annyira intelligensnek, körültekintőnek lenni, hogy saját népét ne haragítsa magára. El kell tudnia dönteni, hogy ő most az országgal foglalkozik, vagy pedig hóbortjai kerülnek előtérbe. A kettő mindenképpen keveredik, hiszen emberek vagyunk, a történelem ezt már számtalanszor bizonyította. Tehát azt le lehet szögezni, hogy Gertrúd bűnös volt az ország rossz helyzete miatt, az viszont nem egyértelmű hogy ezt gonoszságból vagy egyszerűen butaságból és rövidlátásból tette. A második szál a szerelmi szál. Az biztos. Hogy Gertrúd tudott testvére szándékáról. Ottó valahol hasonlít nővérére. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy unatkozott és azért csábította el Melindát, vagy pedig azért mert tényleg szerette. Jellemét ismerve mindenki az előbbire szavazna. Jómagam is így vagyok vele. Ottó nem volt egy zseni, sőt kifejezetten okos, vagy ravasz sem, azt viszont tudta, hogy a királynémindent elnéz és megenged neki. Tisztában volt azzal, hogy senki sem fogja megbüntetni tettéért, míg a testvére II. Endre felesége. De vajon miért engedett meg mindent Gertrúd? A legegyszerűbb válasz az, hogy azért, mert a testvére. Belegondolva a középkor testvérharcaiba nem biztos, hogy csak az volt az oka. Elképzelhető, hogy a királynő itt sem látta tisztán a helyzetet úgy, mint a nemzet kérdésében, Természetesnek vette azt, hogy ennél a mozzanatnál maga a királynő is bizonytalan volt. Először leszidta Ottót tervéért, később pedig sikertelenségéért. Elképzelhető, hogy két érzés küzdött benne: gőg és az esetleges következményektől való félelem. Végül a gőg győzött, és ha úgy vesszük a butaság. Gertrúd Bánk párja. Minden sértés és bűn Bánkt éri- közvetve vagy közvetlenül-és minden sérelem Gertrúditól ered ugyancsak közvetve vagy közvetlenül. A két fél végül összecsap. A bán mindenért úrnőjét okolja, aki viszont védtelennek tartja magár. Tetteit szeretetével magyarázz. Végül is minden rossz mögött ő áll, anélkül hogy bárki rá tudná bizonyítani. Gertrúdinak csak egyetlen tulajdonságát tudjuk biztosan, hogy gőgös. Ezt még a halálában sem tudja levetni:
"Meghalni nem királyi széken."
A többit, hogy buta-e vagy gonosz, hogy honleány vagy elvakult egyszerűen képtelenség leönteni.
Ezekre a kérdésekre még maga Katona sem tudná a választ. A nőkhöz nagyon zavaros szálak fűzték. Anyját nagyon szerette, de műveletlensége miatt valahol lenézte. A takácsmester felesége ugyanis analfabéta volt. A kisgyerek Katona nem tudta megosztani vele iskolai élményeit, tanulmányait. Éppen ezért apjához sokkal közelebb állt, sőt csak a Katona család ágát tartotta rokonainak. A másik nő, aki ismert az életéből, Széppatak Róza. Titokban szerelmes volta színésznőbe de bevallani nem merte. A szép primadonna valószínűleg észre sem vette. Katona maga sem ismerte a nőket. Szerinte, ezért hangoztatta a mű elején, hogy Gertrudis egy nő. Maga sem tudta, hogy mit csináljon vele, milyen tulajdonságokkal ruházza fel. A férfiak szerepe számára egyértelmű volt, beleillettek a világ rendjébe, azokkal szót tudott érteni. A nők ezt megzavarták, és felfordulást okoztak...
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Kerekes Dóra - Pierre de Girardin francia követ feljegyzései az Oszmán birodalomról / 2007, 182 oldal
- Hegedűs Géza - A magyar irodalom arcképcsarnoka / 1991, 627 oldal
- Gyermekirodalom / 2008, 84 oldal
- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése
Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...
Szent László alakja a himnuszok tükrébenSzent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...
Krúdy Gyula élete és munkásságaKrúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
