A költő a vágánsok mozgalmához tartozott, olyan értelmiségiek közé, akik bár magas végzettséggel rendelkeztek, bohém életet éltek. Villonnak 1456-ban egy bűncselekmény elkövetése miatt menekülnie kellett az igazságságszolgáltatás elől. Elhagyta Párizst, majd Blois-ban vendégeskedett Charles d'Orleans-nál. A költeményt az itt rendezett költői versenyre írta. Charles d'Orleans maga is lírikus volt, Villon költészetének ebben a korszakában érezhető volt, az idősebb kortárs hatása, a költő az élet legáltalánossabban vett érzelmére kérdez rá. Ám egyediségét híven tükrözik a paradoxonszerű szembeállítások.
"A patak partján halok meg szomjúságban,
fogam vacog és tűz ég testemen."
Központi gondolata az, hogy a költő számára nincs kiút a szerencsétlenségből. Külső személynek érzi magát, megfogalmazza azt a gondolatot, hogy bár kilátástalan a helyzete, ő még remél.
"Nem biztos, csak a kétes a szemnek,
s ami világos, mint a nap; titok;
hiszek a véletlennek; a hirtelennek."
Mesél száműzetéséről, hogy bár Franciaországban él, messze van szülővárosától.
"Hazám földjén is száműzött vagyok."
Balladaformában íródott. A szó provanszál eredetű, 3 versszakból áll, melyek 8-12 sorosak és egy 4-6 soros ajánlással végződik. A hosszabb szakaszokat refrén zárja le.
"Befogad és kitaszít a világ."
Eredetileg táncdal volt, de az írott mű megőrizte dalszerűségét. A vers egyes szám első személyben íródott, a költő leírja saját fizikai és lelki állapotát.
Szerkezete tematikailag 4 részre osztható. Az első versszakban letargikus hangulat uralkodik. Az ellentétek lefestik, hogy a költői én valaminek a hiányától szenved, amiért a fizikai szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik.
A második részben a költő bizonytalansága jut kifejezésre, képtelen elviselni a kilátástalanságot. Reálisan látja helyzetét: egyedül van a világban csak magára számíthat. Örök vesztesnek kiáltja ki magát, akin már senki nem tud segíteni.
A harmadik részben életét végiggondolja, keserű megnyugvással mesél titkos vágyáról, a hőn áhított szeretetről, amire törekszik, ám ez keserves kínnal teli számára.
"Semmit sem bánok, s ami sosem kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok,
Csalánnal a szeretet szava ver meg."
Az ajánlást Orleans hercegéhez írja, bizonygatja, hogy a magas végzettség nem minden , nem ismeri el, hogy neki ez szolgáltatta az értelmi és társadalmi felemelkedést, hiszen ő a világ alaptörvényeit, a törvényeket és a szabályok alapján lévő korlátozásokat megtagadja.
Hasonlata meglehetősen letargikus, ám szenvedéllyel oktatja az olvasót. A mű hangvétele olykor reménykedő, néha határozott kijelentéseket tesz. A balladában található igék néhol lassúságot, elmélkedést, néhol dinamizmust csempésznek a műbe.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre motívum rendszere
Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...
Üvöltő szelek
Az angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír származású falusi papnak három lánya volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bronte (1818-1848) volt a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye világsiker lett. Az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. századi angol irodalom legdémonibb műve. Romantikus és...
Ady Endre élete, költészete
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest
Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...