Cikkek » Francois Villon - Ellentétek balladája, verselemzés

Francois Villon - Ellentétek balladája, verselemzés Dátum: 2008. március 20. | 08:03:08.
Forrás : doksi.net/hu



A költő a vágánsok mozgalmához tartozott, olyan értelmiségiek közé, akik bár magas végzettséggel rendelkeztek, bohém életet éltek. Villonnak 1456-ban egy bűncselekmény elkövetése miatt menekülnie kellett az igazságságszolgáltatás elől. Elhagyta Párizst, majd Blois-ban vendégeskedett Charles d'Orleans-nál. A költeményt az itt rendezett költői versenyre írta. Charles d'Orleans maga is lírikus volt, Villon költészetének ebben a korszakában érezhető volt, az idősebb kortárs hatása, a költő az élet legáltalánossabban vett érzelmére kérdez rá. Ám egyediségét híven tükrözik a paradoxonszerű szembeállítások.

"A patak partján halok meg szomjúságban,
fogam vacog és tűz ég testemen."

Központi gondolata az, hogy a költő számára nincs kiút a szerencsétlenségből. Külső személynek érzi magát, megfogalmazza azt a gondolatot, hogy bár kilátástalan a helyzete, ő még remél.

"Nem biztos, csak a kétes a szemnek,
s ami világos, mint a nap; titok;
hiszek a véletlennek; a hirtelennek."

Mesél száműzetéséről, hogy bár Franciaországban él, messze van szülővárosától.

"Hazám földjén is száműzött vagyok."

Balladaformában íródott. A szó provanszál eredetű, 3 versszakból áll, melyek 8-12 sorosak és egy 4-6 soros ajánlással végződik. A hosszabb szakaszokat refrén zárja le.

"Befogad és kitaszít a világ."

Eredetileg táncdal volt, de az írott mű megőrizte dalszerűségét. A vers egyes szám első személyben íródott, a költő leírja saját fizikai és lelki állapotát.

Szerkezete tematikailag 4 részre osztható. Az első versszakban letargikus hangulat uralkodik. Az ellentétek lefestik, hogy a költői én valaminek a hiányától szenved, amiért a fizikai szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik.

A második részben a költő bizonytalansága jut kifejezésre, képtelen elviselni a kilátástalanságot. Reálisan látja helyzetét: egyedül van a világban csak magára számíthat. Örök vesztesnek kiáltja ki magát, akin már senki nem tud segíteni.

A harmadik részben életét végiggondolja, keserű megnyugvással mesél titkos vágyáról, a hőn áhított szeretetről, amire törekszik, ám ez keserves kínnal teli számára.

"Semmit sem bánok, s ami sosem kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok,
Csalánnal a szeretet szava ver meg."

Az ajánlást Orleans hercegéhez írja, bizonygatja, hogy a magas végzettség nem minden , nem ismeri el, hogy neki ez szolgáltatta az értelmi és társadalmi felemelkedést, hiszen ő a világ alaptörvényeit, a törvényeket és a szabályok alapján lévő korlátozásokat megtagadja.

Hasonlata meglehetősen letargikus, ám szenvedéllyel oktatja az olvasót. A mű hangvétele olykor reménykedő, néha határozott kijelentéseket tesz. A balladában található igék néhol lassúságot, elmélkedést, néhol dinamizmust csempésznek a műbe.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A bűnüldözés mesterei: Török János

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint és a reneszánsz

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése

Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...

Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember

Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!