Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története III

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 98 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:355
Feltöltve:2009. január 11
Méret:885 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A XX. SZÁZADI MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE (1945-2000) Piliscsaba, 2005. ősz (Godzsa Anikó) III. TÉTELEK 1. Folytonosság és megszakítás (1): A „korszakhatár” kérdésessége az 1945 utáni magyar lírában és prózában; Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kassák Lajos 2. Folytonosság és megszakítás (2): A „korszakhatár” kérdésessége az 1945 utáni magyar prózában és drámában; Németh László, Déry Tibor, Márai Sándor, Hamvas Béla 3. A képviseleti irodalom és a „kollektív személyesség” alakzatai: Illyés, Nagy László, Juhász Ferenc 4. Az „Újhold” költészete: Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János 5. Klasszikus modern örökség a későmodern magyar prózában: Ottlik Géza és Mándy Iván 6. Elbeszélésformák és lírai megújulás a 60-as és 70-es évek határokon túli magyar irodalmában: Sütő András, Szilágyi István és Szilágyi Domokos 7. Korkritika példázatosság: Illyés, Cseres

Tibor, Sarkadi Imre, Sánta Ferenc, Fejes Endre, Kertész Ákos, Örkény István, Konrád György. A dráma az 1960-as és 1970-es években 8. A „szövegirodalom” új hangsúlyai és a líra későmodern fordulata: Ottlik recepciója, Mészöly Miklós, Hajnóczy Péter, Bodor Ádám 9. A lírai személyesség és személytelenség későmodern és posztmodern változatai: Weöres öröksége, Kálnoky László, Orbán Ottó, Tandori Dezső, Szőcs Géza. „Deretorizált” lírai beszédmódok; kitekintés a mai magyar lírára: Oravecz Imre, Kovács András Ferenc 10. A nagyregény hagyománya a későmodernségben: Nádas Péter 11. Posztmodern szövegszerűség és történelmi tapasztalat: Esterházy Péter 12. Történelem, transzcendencia, etika: a kései Pilinszky, Esterházy és Kertész Imre 13. A jelenkor irodalmi folyamatai: áttekintés 2 ÉLETRAJZOK - Áprily Lajos (1887–1967; Brassó–Budapest; költő, műfordító) - - - - - - Eredeti

neve: Jékely János Lajos. Jékely Zoltán apja. 1890: a család Parajdra költözik. 1897: a székelyudvarhelyi reáliskolába jár. 1899: családja Kolozsvárra költözik; itt tanul (református kollégium, egyetem: magyar–német szakos tanári oklevél). 1909  Nyáron Párizsban jár.  Ősztől a nagyenyedi kollégiumban tanít. Tanártársai:  Berde Mária  Octavian Sireagut (ő később számos versét románra fordítja) 1911: házasság Schéfer Idával. 1918, Új Erdély: megjelenik néhány verse (itt használja először az Áprily nevet). 1919–1920, Erdélyi Szemle: a Falusi elégia c. versciklusok megjelenése – ezáltal barátkozik össze Reményik Sándorral, Kós Károllyal és Sipos Domonkossal, illetve bekerül az irodalmi életbe. 1923, Dijon: francia nyelvtanfolyam. 1924, Kolozsvár: az Ellenzék c. lap irodalmi mellékletének a szerkesztője Kuncz Aladárral (1925-től egyedül) 1925: visszatér Enyedre. 1926  A kolozsvári református

kollégiumban tanít.  Fölkérik az Erdélyi Helikon folyóiratának a szerkesztésére (ebben megkísérli az erdélyi magyar irodalmi egységfront megvalósítását). 1929: Budapestre költözik (a Lónyai utcai református gimnáziumban kezd tanítani). 1930–1938: a Protestáns Szemle szerkesztője Ravasz Lászlóval. 1934: a Baár–Madas Leánynevelő Intézet igazgatója. 1935: féléves észak- és nyugat-európai tanulmányút (Helsinki, Suomi, Glasgow, Bécs). 1943: iskolájában nem hajlandó végrehajtani a zsidótörvényt, ezért lemond. 1945: az Új Magyar Asszony c. lap szerkesztője Visszavonulása után a Visegrád melletti Nagyvillám-dűlő völgyébe költözik; itt gyakran meglátogatják íróbarátai (pl. Illyés, Németh László, Tamási Áron, Szabó Lőrinc) Kívánsága szerint Visegrádon temetik el. Költészete egyik ihlető ereje az erdélyi természet. Formaművészetére játékosság és műgond jellemző Egész életében folytat műfordítói

tevékenységet:  Hoffmannsthal, Liliencron, Stefan George  Az aranyszarvas (Bp., 1964): német, francia, angol, lengyel, orosz, kínai és latin költők fordításai.  Tavaszi tüzek (Bukarest, 1969): román költők fordításai.  Ibsen: Peer Gynt  Schiller: Wallenstein  Shakespeare: Julius Caesar  Puskin: Anyegin - Drámái:  Idahegyi pásztorok  Oedipus Korinthosban  A bíboros Kötetei:  Falusi elégia (1921)  Esti párbeszéd (1923)  Versek (1924)  Rasmussen hajóján (1926)  Vers vagy te is (versek és műfordítások, 1926)  Az aranymosó balladája (1934)  A láthatatlan írás (1939)  Ábel füstje (1957)  Fegyvertelen vadász (1966)  A kor falára (válogatott versek, 1967)  Akarsz-e fényt? (1969)  Áprily Lajos legszebb versei (1969; válogatta: Kemény János)  Megnőtt a csend (összegyűjtött versek, 1972)  Őszi muzsika (versek és műfordítások, 1976)  Válogatott versek (1977; Jékely

Zoltán szerk.)  Prózakötete: Fecskék, őzek, farkasok (1965). Kassák Lajos (1887–1967; Érsekújvár–Budapest; költő, író, festő, a magyar avantgárd vezéralakja) - - 3 Apja Kassák István gyógyszertári laboráns, anyja Istenes Erzsébet mosónő. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva (tizenkét éves) Érsekújváron lakatosinasnak áll, majd segédlevelet szerez. 1903–1904: lakatos Győrben. 1904: Budapestre költözik (vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozik). Részt vett a szakszervezeti mozgalomban, belép az MSZDP-be. 1905: többször sztrájkot szervez, tüntetéseken vesz részt (emiatt feketelistára kerül). Az irodalomra egy véletlenül a kezébe került Petőfikötet hívja föl figyelmét, majd megismerkedik Ady és a „holnaposok” műveivel. 1908: megjelenik első verse. 1909: a Független Magyarország közli műveit. 1910-től: a Renaissance közli műveit. 1909–1910: vándorút (Ausztria, Németország, Belgium, Párizs);

ekkor ismerkedik meg az avantgárd művészettel és az anarchizmus eszméivel. 1915  Megjelenik első verses füzete (ennek költeményei Walt Whitman szabad verseivel, illetve a német expresszionisták költészetével mutatnak rokonságot).  November: megindítja A Tett című kéthavonta megjelenő folyóiratát. 1916 októbere: megindítja a Mát (A Tett betiltása után) - - - - - A Tett és a Ma élesen szembefordul a háborúval, szocialista eszméket hirdet, és az avantgárd irodalom szervezője. 1917: az Új Költők Könyve című antológiát szerkeszti (ebben saját versein kívül György Mátyás, Komját Aladár és Lengyel József műveit is közli). Az őszirózsás forradalom után a társadalmi átalakulás felemás voltát bírálja, és már 1918 novemberében kommunista köztársaságot követel. A proletárdiktatúra idején a Közoktatásügyi Népbiztosságon plakátok engedélyezésével foglalkozik. - A művészet szuverenitását

hirdetve nem fogadja el a pártirányítás elvét (hosszú időre ez a vita szabta meg az avantgárd mozgalom és a kommunista párt viszonyát). A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatják, de a gyűjtőfogházból megszöktetik, és Bécsbe emigrál. Itt 1920 májusában újra megindítja Ma c. folyóiratát Kapcsolatba lép az osztrák és német avantgárd mozgalmakkal. Közben a magyar avantgárd tábor megoszlik, a kommunista írók kiválnak, és támadják Kassák nézeteit. A Ma köre fiatalokkal egészül ki (pl. Déry Tibor, Németh Andor és Illyés Gyula). Költői útja az expresszionizmus után: a dadaizmuson át a konstruktivizmus felé (a konstruktivizmus lényegét Álláspont. Tények és új lehetőségek című röpiratában fejti ki) 1922: Berlinben tartózkodik. 1926:  május: Párizs  október: visszatér Budapestre  december: Dokumentum címen új folyóiratot ad ki 1928–1938: a Munka szerkesztője, a Munka-kör vezetője 1930-as évek:

sokat tartózkodik a kecskeméti művésztelepen. Költészete klasszicizálódik; ezt mutatja a Földem virágom című kötete. Prózai műveiben a munkásság és a kispolgárság életéről adott realista képet. Első felesége: Simon Jolán; az ő halála után feleségül veszi Kárpáti Klára tanárnőt. Angyalföldön él; ott vészeli át az 1944-es ostromot, amelyről naplót ír (Kis könyv haldoklásunk emlékére). 1945 után:  megjelennek Összegyűjtött versei (1945)  Hatvan év címmel megjelenik összes verse (1947)  az SZDP országgyűlési képviselője  a Magyar Művészeti Tanács alelnöke  szerkeszti az Alkotás c. folyóiratot (1947–1948)  a Kortárs szerkesztője (1947–1948)  az Új Idők szerkesztője (Fodor Józseffel együtt)  1949–1956: íróként is hallgatásra kényszerül Első monográfusa: Gáspár Endre (Kassák Lajos az ember és munkája). Képzőművészete:  Már korán foglalkozik grafikával (könyvei és

folyóiratai címlapjait maga tervezi).  Első jelentősebb festményeit Bécsben készíti, ezekből 1921-ben Bécsben (Würthle Galéria), 1922-ben Berlinben (Der Sturm Galéria) rendez kiállítást.  Az új képzőművészeti irányzatot képarchitektúrának nevezi el.  1957: a Csók István Galériában kiállítást rendez festményeiből.  1961: Párizsba látogat, ahol kiállítják festményeit, és - - - mint a konstruktivizmus egyik úttörőjét ünneplik (egyéni kiállításai: Svájc, NDK, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Olaszország).  Alkotásai megtalálhatók a budapesti Kassák Múzeumban, a Nemzeti Galériában és vidéki múzeumokban, a párizsi Musée d’Art Moderne-ben, a baseli Kunstmuseumban, a bécsi XX. Jahrhundert-ben, a nürnbergi Kunsthausban, illetve több más európai múzeumban és galériában. Verseskötetek:  Eposz Wagner maszkjában (1915)  Hirdetőoszloppal (1918)  Világanyám (Bécs, 1921)  Új

versek (Bécs, 1923)  Tisztaság könyve (Bécs, 1926)  Földem virágom (1935)  Válogatott versek (1956)  Költemények, rajzok (1958)  Szerelem szerelem (1962)  Vagyonom és fegyvertáram (1963)  A tölgyfa levelei (1964)  Üljük körül az asztalt (1968)  lefordítja Blaise Cendrars Húsvét New Yorkban (1964) című verseskötetét Novelláskötetek:  Életsiratás (1912; naturalista novellák)  Egy szegény lélek megdicsőülése (1918)  Khalabresz csodálatos púpja (1918)  Novelláskönyv (Bécs, 1921)  Boldogtalan testvérek (1957) Regények:  Misilló királysága (1918)  Tragédiás figurák (1919; kisregény)  Egy ember élete (1927–1935; legjelentősebb műve, amely egy nyolc részből álló önéletrajz)  Angyalföld (1929)  Munkanélküliek (1933)  Egy lélek keresi magát (1948)  Mögötte áll az angyal (1948) Egyéb művek:  Isten báránykái (1914; három egyfelvonásos játék)  Levél Kun

Bélához a művészet nevében (1919; válasz Kunnak, aki elítélte az avantgárd törekvéseket)  Máglyák énekelnek (Bécs, 1922; „lírai eposz”, poéma – emlék a levert Tanácsköztársaságnak)  A képarchitektúra (Bécs, 1922; festészete elméleti megalapozása)  A ló meghal a madarak kirepülnek (1924; poéma)  Álláspont. Tények és új lehetőségek (1924; röpirat)  Kis könyv haldoklásunk emlékére (1945)  És átlépték a küszöböt (1948; színmű) Déry Tibor (1894–1977; Budapest–Budapest; író) - 4 Apja ügyvéd; gyermekkora jólétben telik. Első felesége: Pfeiffer Olga. - - - - - - - A (csonttuberkulózis) évekig ágyhoz köti, és szülei Németországban gyógyíttatják (Heringsdorf, Norderney). Tanulmányok:  1907: Magyar Királyi Állami Főgimnázium  1909–1911: Kereskedelmi Akadémia  St. Gallen (nyelvtanulás 1911-től) 1904: nagynénjével Abbáziában nyaral. 1913–1918: tisztviselő a

Nasici Rt.-nél 1917, az Érdekes Újság: megjelenik Lia c. kisregénye 1917–1919, Nyugat: sok verse és novellája jelenik meg. 1918–1919: a KMP, majd az Írói Direktórium tagja. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatják. 1920: emigrál.  Prága (1920, 1929)  Bécs (a Bécsi Magyar Újság munkatársa)  Párizs (1923; bolti szolga, nyelvtanár, bélyegkereskedő)  Perugia (1926; Az óriáscsecsemő c. avantgárd dráma megírása) 1926: hazatér (később sokszor utazik külföldre). 1931: sokat jár külföldön.  Capri (Olaszország)  Dánia (Koppenhága)  Norvégia (Oslo) 1931–1932, Berlin: szabadúszó újságíró és fotográfus (segítője Moholy-Nagy László). 1933: Dubrovnikban él (amikor Füst Milán meglátogatja, néhány napra Athénba utaznak). 1934  Bécs: részt vesz a Schutzbund fölkelésében.  Elkezdi írni A befejezetlen mondat c. háromkötetes regényét (ezt 1937-ben fejezi be).  Egy év Spanyolországban

(Palma de Mallorca). Egyre kevesebb írását közlik, így bestsellerek fordításából tartja fönn magát. 1937: három hónapos erdélyi utat tesz (pl. Brassó) 1944. márc 19 után bujkálnia kell 1945 után ismét belép a kommunista pártba, és beválasztják az Írószövetség vezetőségébe. 1945–1955: második házassága (Oravecz Paulával). 1955: 3. házassága (Kunsági Mária Erzsébettel [Böbe]) 1956: a Petőfi-köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bírálja, ezért kizárják a pártból. 1956–1957 tele: föllép a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen, ezért kilencévi börtönre ítélik. 1961: fölfüggesztik büntetését, majd teljes amnesztiát kap. 1967-től a nyarakat Balatonfüreden tölti (Tamáshegy). Több külföldi akadémia dísztagja (pl. Berlin, Hamburg, Mainz). Elbeszéléskötetei:  A két nővér (Bécs, 1921)  A tengerparti gyár (1945)  Alvilági játékok (1946)  Jókedv és buzgalom (1948)  Simon

Menyhért születése (1953)  A ló meg az öregasszony (1955)  Vidám temetés és más elbeszélések (London, 1960)  Szerelem és más elbeszélések (1963)  Theokritosz Újpesten (1967)  A portugál királylány (Kolozsvár, 1974) - - - Regényei:  A kéthangú kiáltás (1922)  A Kriska (Arad, 1924)  Ébredjetek fel! (1929)  Az éneklő szikla (1930)  Országúton (1932)  Az átutazó (1933)  Vihar a Dunán (194?)  A belga kisasszony (1942)  Különös árverés (1942)  A peches ember (1942)  A selyempongyola (1942)  Víkendház Gödön (1942)  Szemtől-szembe (1945)  A befejezetlen mondat (1947)  Felelet (tetralógiának tervezett mű; első két kötete 1950-ben, illetve 1952-ben jelent meg)  Niki. Egy kutya története (1956)  G. A úr X-ben (1964)  A kiközösítő (1966)  Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971; drámai változat: 1972)  Kedves bóper (1973)  A félfülű

(kisregény, 1975)  Kyvagiokén (két kisregény, 1976)  A gyilkos és én (kisregények, 1977) Darabjai:  Tükör (1947)  A tanúk (1948)  Itthon (1948)  Talpsimogató (1954)  Az óriáscsecsemő (1967) Verseskötetei:  Ló, búza, ember (Bécs, 1922)  Énekelnek és meghalnak (1928)  A felhőállatok (1970)  Az ámokfutó – Der Amokläufer (hasonmás kiadás, 1985) Egyéb művei:  Hazáról, emberekről (úti jegyzetek, 1954)  Emlékeim az alvilágból (visszaemlékezés, 1955)  Két emlék (emlékezések, 1955)  Útkaparó (tanulmányok; 1956)  Szembenézni [Illyés Gyulával közös kötetben] (drámai oratórium, 1968)  Ítélet nincs (önéletleírás; 1969)  A napok hordaléka (publicisztika, 1972)  Újabb napok hordaléka (publicisztika, 1975)  Botladozás (cikkek, tanulmányok I–II., 1978)  Börtönnapok hordaléka (jegyzetek, 1989)  Sirályháton. Dr Nikodémusz Lázár híres útikalandjai (1993) Lengyel

József (1896–1975; Marcali–Budapest; író, költő) - 5 Tanulmányok:    - - -   1902–1906: Marcali (az elemi iskola négy osztálya). 1906–1907: keszthelyi gimnázium. 1914–1916: a budapesti, majd a pozsonyi egyetem joghallgatója, és hallgat művészettörténeti előadásokat is, de tanulmányait nem fejezi be. 1916: A Tett, majd a Ma c. folyóiratok munkatársa (első verseit Kassák és a magyar aktivizmus hatására írja). 1918:  György Mátyás, Komját Aladár és Révai József társaságában kiválik a Ma köréből (közös kötetük: 1918. Szabadulás).  A KMP tagja lesz.  A Vörös Újság szerkesztőségében dolgozik. 1919: egy hónapra letartóztatják (a Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletárnak a szerkesztője). 1919 végén emigrál (Ausztria).  Karlsteinbe internálják  Bécs (1920–1927)  Kilép a pártból, és külföldi magyar lapoknál dolgozik. 

Az Írók Könyvtára c. kiadványsorozat szerkesztője  1924: Sallai Imre hatására visszalép a pártba.  Berlin (1927–1930; szerkesztő: Der drohende Krieg; Film und Volk)  Moszkva  A Sarló és Kalapács munkatársa.  Megjelenik Visegrádi utca c. regénye (Kun Béla előszavával, a forradalmak történetéről).  Dolgozik Föld és külföld c. regényén, amely befejezetlen marad  A Mezsrabpom filmvállalat dramaturgja.  1938–1939: koholt vádak alapján letartóztatják és elítélik.  1947: kiszabadul, és a Moszkva melletti Alekszandrovban telepszik le.  1949: Szibériába száműzik (Makarovóban lesz kényszertelepes: szénégető, csősz és erdőkerülő).  1955: rehabilitálják, és Budapestre költözik. 1960: Kínába utazik. 1965–1975: ősztől tavaszig a budai lakásában tartózkodik (Tóth Árpád sétány 30.) 1968-tól a nyarakat monoszlói házában tölti (itt gyakran fölkeresi Simon István, Illyés Gyula, Németh

László). Művei:  Ó hit Jeruzsálem Gábriel Lajos változásai (verses és novelláskötet; Bécs, 1923)  Sternekund és Reinekund (mesekönyv; Bécs, 1923)  Kulcs (novellaválogatás; 1956)  Visegrádi utca (1957, első magyarországi kiadás)  Prenn Ferenc hányatott élete (1958)  A hídépítők (esszéregény; 1960)  Igéző (elbeszélések; 1961 – bővített formában: Elévült tartozás, 1964)  Keresem Kína közepét (útirajz; 1963)  Kicsi mérges öregúr (erkölcsi példázat)  Sárga pipacsok (elbeszélés)  Oldás és kötés (novella; ebből Jancsó Miklós rendez filmet)  Isten ostora (történelmi regény)  Mit bír az ember? (két kisregény; 1965)  Mérni a mérhetetlent (válogatott írások; 1966)     Tükrök (bírálatok, tanulmányok; 1967) Ézsau mondja (elbeszélések, mesék, dialógusok, pantomimszövegek; 1969) Bécsi portyák (visszaemlékezés; 1970) Levelek Arisztophanészhoz (elbeszélések,

mesék, dialógusok, pantomimszövegek; 1972) Argonidész hajói (elbeszélések, mesék, dialógusok, pantomimszövegek; 1973) Az őszinteség lépcsőin (bírálatok, tanulmányok, 1974) Tamási Áron (1897–1966; Farkaslaka–Budapest; író) - - - - - - Sokgyermekes földműves szülők gyermeke. Székelyudvarhelyen érettségizik (1917), majd az olasz frontra kerül. 1918-tól a kolozsvári egyetem jogi karán, majd a Kereskedelmi Akadémián tanul (1921). Rövid ideig bankhivatalnok. 1922: megjelenik első novellája (Szász Tamás, a pogány; kolozsvári Keleti Újság). 1923–1926: az USA-ban él (többnyire New Yorkban; itteni élményei ihletik legsikerültebb művét, az Ábel a rengetegben c. regényt, amelynek humorát, ízességét a patriarchális székely világ találkozása adja az elgépiesedett modern kapitalizmussal). Visszatérése után Kolozsvárt telepszik le. 1937: ő szervezi a Vásárhelyi Találkozót (ő az elnöke is). A főváros ostromát

˙(1944–1945) Bajor Gizi villájában vészeli át. 1945–1947: a parlament behívott képviselője. Szinte valamennyi erdélyi magyar irodalmi és szellemi mozgalommal kapcsolatot tart1 (közös szándékuk: a nép kérdéseinek demokratikus úton való megoldása). A politikai és művelődési megújulás forrása: a nép. 1946: váratlanul örököl egy budapesti házat (jó barátjától, Kádár Erzsébettől), ami „irodalmi átjáróházzá” válik (gyakran megfordul itt Féja Géza, Kodolányi János, Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter, Karinthy Ferenc, Sánta Ferenc, Simon István vagy Czine Mihály).2 1949 után hallgatásra kényszerül. 1954-től újra szerepel novellákkal, színművekkel. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetség elnökségi tagja (egy taggyűlésen az elnökség nevében fölolvassa az általa fogalmazott Gond és hitvallás c. nyilatkozatot) 1963-tól a Béketanács elnökségi tagja. Amit ábrázol:  a székely falvak

világa (látásmód, stílus, szókincs)  az erdélyi szegénység élete, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmei  a székelyek ügyessége és furfangos észjárása  gúnyolja a társadalmi igazságtalanságokat, a romlott erdélyi arisztokráciát 1 Az Erdélyi Helikonnal, a Korunkkal, az Erdélyi Fiatalokkal, a Vásárhelyi Találkozóval, illetve a magyarországi Válasz és a Márciusi Front íróival. 2 Tamási haláláig itt él. 6  - - - - - későbbi műveiben kezdeti realizmusától eltávolodik, és jelképes, népi miszticizmus keveredik bele (később fokozatosan visszatér kezdeti realizmusához) 1940-es évek: színpadi műveket is ír. Elbeszéléskötetek:  Lélekindulás (1925)  Erdélyi csillagok (1929)  Helytelen világ (1931)  Rügyek és reménység (1935)  Virágveszedelem (1938)  Összes novellái (1942)  A legényfa kivirágzik (1944)  Elvadult paradicsom (1958; összegyűjtött

novellák 1922–1926)  Világ és holdvilág (1958; összegyűjtött novellák 1936–1957)  Játszi remény (1961)  Hétszínű virág (1963) Regények:  Szűzmáriás királyfi (1928)  Címeresek (1931)  Ábel a rengetegben (1932)  Ábel az országban (1934)  Ábel Amerikában (1934)  Jégtörő Mátyás (1936)  Ragyog egy csillag (1937)  Magyari rózsafa (1941)  Zöld ág (1948)  Bölcső és Bagoly (1953; önéletrajzi regény)  Hazai tükör (1953)  Szirom és Boly (1960) Színművek:  Énekes madár (1934)  Tündöklő Jeromos (1936)  Vitéz lélek (1941)  Csalóka szivárvány (1942)  Hullámzó vőlegény (1947)  Akaratos népség (1962; összegyűjtött színművek) Virrasztás (1943; cikkek) - - - - - Sinka István - (1897–1969; Nagyszalonta–Budapest; költő, író) - Bihari ridegpásztor családban születik, maga is bojtár és juhász Nagyszalonta környékén (verseiben idézi gyermekés

ifjúkora megaláztatásait, a tájat, az embereket). 1919: házasság Papp Piroskával. 1928: Vésztőn telepszik le (szívbeteg feleségével és három fiával).3 Első verseit a Magyar Falu „fajvédő” újság pályázatára küldi be első verseit (a lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelennek meg írásai). Első kötete (Himnuszok Kelet kapujában) kiadását a szeghalmi gimnázium vállalja (itt himnuszokban, szabad versekben fejezi ki a keleti „őserő” kultuszát és a táltosi küldetést). Föllépése a jobboldali mozgalmak parasztmítoszával találkozik, de vonzódik a népi írók szociális törekvéseihez is (barátságot köt Veres Péterrel, Szabó Pállal és Barsi Dénessel). 1935: Barsi és Szabó társaságában megalapítja Komádiban a Kelet Népe című folyóiratot. Versei több helyen is megjelennek: Szabadság, Komádi és Vidéke, Magyar Írás (Szlovákia), Válasz, Híd, Szabad Szó, Magyar Élet, Magyar Út

1936: Budapestre költözik (nem talál munkát, így nyomorog, és kórházba is kerül). 1937: házassága Péczely Katalinnal. 1939: Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója megjelenteti Vád című kötetét (ebben a szegényparasztság követeléseinek ad hangot; a népi pusztulás látomását az alföldi vallási szekták tanításai nyomán alakítja ki). Tragikus szemléletét a faji romantika és mitológia hatása egészíti ki.  A nacionalista eszmék térhódítása idején hangot ad a fajgyűlöletnek (Denevérek honfoglalása), de a német fasizmustól és a nyilasoktól elhatárolja magát.  A parasztmítosz és a faji ideológia terheli szociografikus anyagot is mozgató önéletírását (Fekete bojtár vallomásai). Költészete balladáiban teljesedik ki igazán (Balladáskönyv, Hontalanok útján): régi mágikus szertartások, népi hiedelmek és szokások motívumait használja föl a szegényparasztság nyomorúságának bemutatásában. 1945 után

szembehelyezkedik a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. Kései szerelmes versei ihletője harmadik felesége, Szín Magdolna.  Verseskötetek:  Himnuszok Kelet kapujában (1934)  Vád (1939)  Végy karodra idő (1964)  Mesterek uccája (1967)  Szigetek könyve (1972)  Válogatott versek (1977; Kormos István szerk.) Elbeszéléskötetek:  Fütyöri és a hét vadász (1941; a pásztorkodás és a bihari falusi élet emlékeinek a földolgozása)  Harmincnyolc vadalma (1941; a pásztorkodás és a bihari falusi élet emlékeinek a földolgozása)  Eltűnik a hóri domb (1961; elbeszélések) Egyéb művek:  Pásztorének (Tornaalja; 1935; költői elbeszélés)  Denevérek honfoglalása (1941)  Fekete bojtár vallomásai (1942–1944; önéletrajzi regény)  Kadocsa, merre vagy? (1944; kisregény – a pásztorkodás és a bihari falusi élet emlékeinek a földolgozása)  Balladáskönyv (1943;

balladák)  Hontalanok útján (1943; balladák) Hamvas Béla (1897–1968; Eperjes–Budapest; filozófus, író) - 3 Vésztőn található a népi írók (Szabó Pál, Erdei Ferenc, Sinka István, Veres Péter, Németh László) szoborparkja. 7 Tanulmányok: Pozsony (középiskola)  - - -  a budapesti egyetem bölcsészkara A húszas évek eleje: a Szózat, majd a Budapesti Hírlap munkatársa. 1927–1948: a Fővárosi Könyvtár tisztviselője. 1936: Kerényi Károllyal megalapítja a Sziget c. folyóiratot és szellemi műhelyt. 1937: házassága Kemény Katalinnal (vele könyvet ír a magyar avantgárd képzőművészetről). 1951–1964: raktárnok, gondnok (az Erőműberuházási Vállalatnál: Inota, Tiszapalkonya, Bokod). Mint író és gondolkodó a metafizikus vallásos, a történelemmel, a fejlődés eszméjével szembeforduló tradicionalizmus képviselője. Irodalmi, esztétikai, filozófiai, lélektani, szociológiai és tudományelméleti

tárgyú esszéi, tanulmányai és bírálatai a húszas évek végétől jelentek meg a legkülönbözőbb világszemléletű folyóiratokban. 1945 után előadásokat tart, kiadványsorozatot szerkeszt (Egyetemi Nyomda Kis Kiadványai) a szellemi- és természettudományok neves hazai és külföldi szerzőinek írásaiból. Nézeteit marxista oldalról Lukács György és Keszi Imre bírálja. Fő művei:  Herakleitos múzsái vagy a természetről (Kövendi Dénessel; 1936)  A világválság (1938)  Kongfutse: Lun Jü (fordítás; 1943)  A láthatatlan történet (esszék; 1942)  Tibeti misztériumok (fordítás; 1944)  Száz könyv (1945)  Henoch apokalypsise (fordítás; 1945)  Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (1947) - - - - Kodolányi János - (1899–1969; Telki–Budapest; író, kritikus, publicista) - - Szétbomló családi élete gyakran megjelenik műveiben. Egész életére kihat örökölt

betegsége (Achillesín-zsugorodás). 1903–1909: Pécsváradon él (apja itt főerdész). Gyermek- és ifjúkorában gyakran jár nagyapja nemesgulácsi birtokán (erről több művében is ír). Tanulmányok:  Pécsvárad (az elemi iskola első négy osztálya)  Vajszló (az elemi iskola ötödik osztálya)  Pécs, Székesfehérvár (középiskola)  1919–1921: filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányok 1914–1919: a nyarakat nagyanyja püspökladányi birtokán tölti anyjánál, aki elvált a férjétől (1924: feleségével és két gyermekével ideköltözik néhány hónapra). 1915, Pécs: megjelenik első verseskötete (Hajnal). 1917: Diák-toll címen szerkeszt irodalmi lapot. 1921: feleségül veszi Csőszi Matildot, és Bp.-re költözik Második kötete (Üzenet enyéimnek, 1921) után nem ír verseket. Sötétség c elbeszélése (Nyugat) fölkelti Móricz érdeklődését. 1926–1928: családjával Verőcén lakik (innen Rákospalotára

költöznek). - 8 1932: Az Írók Gazdasági Egyesülete megszervezésének egyik kezdeményezője, titkára, főtitkára, később társelnöke. Egyik vezető egyénisége a népi írók mozgalmának, rokonszenv fűzi Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz, Tamási Áronhoz. Részt vesz a Válasz c folyóirat szerkesztésében 1934: utazást tesz az Ormánságban (ekkor írja Baranyai utazás c. irodalmi szociográfiáját) 1936–1938: öt alkalommal jár Finnországban (erről útirajzot és naplót ír). 1941-től a Janus Pannonius Társaság társelnöke. Részt vesz a pécsi Sorsunk munkájában, barátságban áll Várkonyi Nándorral. 1943: a balatonszárszói írótalálkozón ő mondja a nyitóbeszédet. A II. világháború alatti cikkeiben érződik a fajelmélet és a „népi életösztön” ideológiája, a nacionalista eszmék hatása. Elutasítja a németbarát fasizmust, de cikkeket ír a szélsőjobboldali Turul Bajtársi Szövetség hetilapjába, a Nemzetőrbe,

amelynek egy ideig a főszerkesztője. 1946–1949: a Hűvösvölgyi út 65. szám alatt bérel lakást, amely valóságos irodalmi szalonná válik (gyakran látogatja Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Nagy Lajos és Veres Péter). 1950–1956: Balatonakarattyán él, anyagi gondokkal küzd, egészsége romlik; Jézusról szóló regényén dolgozik. 1956 tavasza: szívbetegséggel Balatonfüreden kezelik. A második Nyugat-nemzedék kiemelkedő prózaírója. A Kodolányi-család egykori otthona Vajszlón ma emlékmúzeum. Verseskötetek:  Hajnal (1915)  Kitárt lélekkel (1919)  Üzenet enyéimnek (1921) Regényei:  Szakadékok (1918)  Futótűz (1929)  Feketevíz (1935)  Pogány tüzek (I–II.; 1937)  Ormánság (1939)  Istenek (1941) Holdvilág völgye (1942)  Boldog békeidők (1956)  Az égő csipkebokor (I–II.; 1957)  Jehuda bar Simon emlékiratai (1957)  Keserű ifjúkor (regények; 1958)  Vízözön (meseregény;

1958)  Új ég, új föld (1958)  Vízválasztó (1960) Egyéb művek:  József, az ács (elbeszélések; 1939)  Süllyedő világ (önéletrajz; 1940)  Fellázadt gépek (I–II.; elbeszélések, 1961)  Pünkösdi dáridó (elbeszélések; 1973)  Visszapillantó tükör (visszaemlékezések; 1968)  Én vagyok (életrajzi regény; 1972)  Szív és pohár (bírálatok, tanulmányok, cikkek, 1924–1940; 1977) - Szabó Lőrinc (1900–1957; Miskolc–Budapest; költő) - - - - - - - Apja mozdonyvezető. 1905–1908: családjával Balassagyarmaton él.4 1907–1916: nyarait Tiszabecsen tölti református pap nagybátyjánál (G. Szabó Mihály) 1908–1918: családjával Debrecenbe költözik. 1919 ősze: Budapestre kerül. Először gépészmérnöknek készül, később az egyetem bölcsészkarára iratkozik, de csak rövid ideig marad. 1921  Feleségül veszi Mikes Klárát.  Belép Az Est szerkesztőségébe (itt Mikes Lajos támogatása

révén gyorsíróból aktív újságíró, majd később olvasó szerkesztő lesz). Műfordításaival tűnik föl.  Shakespeare: Szonettek (1921)  Omár Khájjám: Rubaiját (1922) A világgal való reménytelen harcát az eszmékből való kiábrándulás, a teljes szkepszis követi. 1923: Bécsben tartózkodik (Hatvany Lajos meghívására). 1925: Olaszország (pl. Milánó, Genova, Trieszt, Velence) 1927: Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indít és szerkeszt (ez fél év után megszűnik). Sokat fordít:  angolból (főleg Shakespeare-műveket)  franciából  Babitscsal és Tóth Árpáddal Baudelaire-től a Romlás virágait  önállóan Verlaine válogatott verseit  Villon: Nagy Testamentum  Molière: Nők iskolája  oroszból  Tyutcsev  Puskin  Krilov  németből (Goethe Wertherét) 1930-as évek: sokat utazik külföldön.  1934: Abbázia  1934: Párizs 1935: Déda (Románia); egy barátja házában pihen és

dolgozik (a Nemzeti Színház fölkérésére itt fordítja az Athéni Timont). 1935-től haláláig Budapesten él (Volkmann utca). 1943-tól a hivatalos politika támogatása jelenik meg írásaiban (ez 1945 után hosszabb időre kizárja az irodalmi közéletből). 1945–1946: Nyíregyházán vendégeskedik, és itt írja a Tücsökzene 64 darabját (vendégszobáját tréfásan Tücsökkávéháznak nevezi). 1946: Ózdon tartózkodik a helyi református lelkésznél (Dóczi Antal), és itt folytatja a Tücsökzenét. 1949: Hévíz.  Itt üdül és dolgozik.  Tiszteletére irodalmi estet tartanak.  Meglátogatja A huszonhatodik év ihletője, Vékesné Korzáti Erzsébet, aki 1950-ben öngyilkos lesz).  Nyolc szonettet ír Hévízi versfüzet címmel. - - 1950, Balatonboglár: egy vaskereskedőnél jár (Kovács József); itt kezdi el írni A huszonhatodik év szonettjeit. 1953–1956: többször jár Bernáth Aurél festőművész ábrahámhegyi villájában (a

festő itt készít róla egy festményt; Szabó Lőrinc itt elsősorban a műfordításain dolgozik). 1956 után újra bekapcsolódik az irodalmi életbe. „Balatonutazó” útjai: rendszeres állomásai voltak.  Igal: Baumgartenék  Tihany: Illyésék és Baránszkyék  Ábrahámhegy: Bernáth Aurél  Balatonfüred: Lipták Gábor Több társaság tagja (Kisfaludy Társaság, La Fontaine Társaság, a debreceni Ady Endre Társaság). Verseskötetek:  Föld, erdő, Isten (1922; sajátos, eredeti, nagy formakultúrájú intellektuális líra)  Kalibán (1923)  Fény, fény, fény (1926)  A Sátán műremekei (1926)  Te meg a világ (1932)  Különbéke (1936)  Harc az ünnepért (1938)  Örök barátaink (1941, 1958; műfordítások)  Összes versei (1943)  Tücsökzene (1947; lírai önéletrajzi vallomás)  Szabó Lőrinc válogatott versei (1956)  A huszonhatodik év (1957)  Szabó Lőrinc összegyűjtött versei (1960) Márai

Sándor (1900–1989; Kassa–San Diego; író, költő, újságíró) - Eredeti neve: Grosschmid. - Apja (Grosschmid Géza az I. világháború után Kassa szenátora) - Bátyja Radványi Géza. - Tanulmányok: Kassa, Eperjes, Budapest; bölcsészhallgató a Pázmány Péter Tudományegyetemen. - 1919: elhagyja Magyarországot (egyetemi tanulmányok: Lipcse, Frankfurt, Berlin). - 1921–1923: Frankfurtban él (a Frankfurter Zeitung munkatársa). - 1923: Bécsben megnősül (felesége: Matzner Ilona). - 1923: Párizsba költözik. - 1925–1936: az Újság publicistája. - 1928–1948: a legolvasottabb és legtermékenyebb szerzők közé tartozik. - 1933: Berlinben tartózkodik, ahol az Újság megbízásából nyomon követi Hitler hatalomra jutását; cikksorozata (Messiás a Sportpalastban) a magyar antifasiszta irodalom egyik remeke. - 1934 tavasza: visszatér Magyarországra. - 1935: néhány hetet Londonban tölt. - 1936–1943: a Pesti Hírlap munkatársa és a Vasárnapi

Krónika írója. 4 A Tücsökzenében külön ciklust szentel az itt töltött éveknek (Idillek az Ipoly körül). 9 1943 tavasza: elkezdi írni memoárjait (a naplóírás életműve jellegzetes műfaja, írói hitvallása és humanizmusa, a szabadság és az európaiság gondolatának a hordozója). - - - - - - - - - - A német megszállás után (1944. március 19) fölváltva él Budapesten és Leányfalun. 1945–1948: újságíró a Magyar Nemzetnél. 1948  Horváth Márton becsmérlő kritikája után emigrál (emigráci-ójában a magyar nyelv élteti: minden művét magyarul írja).  Ezután nem járul hozzá művei magyarországi megjelentetéséhez; műveit főleg két kiadó gondozza.5  Újváry „Griff” Kiadó (München)  Vörösváry-Weller Kiadó (Toronto) 1948–1950: Svájcban él. 1950–1952: Olaszország mellett él (Nápoly mellett). 1951–1967: Candidus néven a müncheni Szabad Európa Rádió magyar osztályának a külső

munkatársa, és cikkeket ír a müncheni Látóhatár c. folyóiratba 1952: az USA-ban (New York) telepszik le. 1957: megkapja az amerikai állampolgárságot. 1964: New Yorkban esküdtszéki szolgálatot teljesít. Többször visszatér évekre Olaszországba (Salerno). 1980-tól végleges lakóhelye a kaliforniai San Diego. Gyógyíthatatlan betegsége miatt főbe lövi magát. Verseskötetek:  Emlékkönyv (Kassa, 1918)  Verses Könyv (1945)  A delfin visszanézett (München, 1978) Regények:  Csutora (1932, 1991)  Egy polgár vallomásai (1934, 1990)  Vendégjáték Bolzanóban (1940, 1991)  Szindbád hazamegy (1940, 1992)  Az igazi (1941, 1992)  A gyertyák csonkig égnek (1942, 1990)  Sirály (1943)  A nővér (1946)  Béke Ithakában (London, 1952)  San Gennaro vére (New York, 1965)  Ítélet Canudosban (Toronto, 1971)  Erősítő (Toronto, 1976)  Judit és az utóhang (München 1980, Budapest 1992)  Harminc ezüstpénz

(München, 1983)  A Garrenek műve I-II. (Toronto, 1988; regényciklus); öt regény:  A zendülők (1930)  Az idegen emberek (1931)  Féltékenyek (1937)  Sértődöttek (1947)  Jelvény és jelentés (1948) Elbeszéléskötetek: Mágia (1941) és Medvetánc (1947). Színművek:  A Kaland (1940)  Kassai polgárok (1942)  Varázs (1945) Egyéb művek:  Istenek nyomában (cikksorozat közép-keleti útjáról; könyv alakban: Prága 1927; Budapest 1937)  Vasárnapi krónika (1943; cikkek, elmélkedések) 5 Az emigrációt kikényszerítő hatalom megszűnése után a Máraiművek kiadási jogát az Akadémiai-Helikon Kiadó szerezte meg. 10            Ég és Föld (1942; aforizmák) Röpirat a nemzetnevelés ügyében (1942) Ihlet és nemzedék (1943; székfoglalója az Akadémián) Füves könyv (1943, 1991; prózai epigrammák) Napló, 1943–1944 (1945, Illés Endre gondozásában) Európa elrablása (1947;

útirajzok) Halotti beszéd (1951; a müncheni Látóhatárban jelenik meg) Rómában történt valami (Toronto, 1971) Föld, föld! (Toronto 1972, visszaemlékezések) Egy úr Velencéből (verses játék; Farkas Ferenc operát komponál belőle) Jób és a könyve (München, 1982; televíziós darabjainak és hangjátékainak a gyűjteménye6) Németh László (1901–1975; Nagybánya–Budapest; író, esszéista) - - - - 6 Apja középiskolai tanár Nagybányán. 1904: a család Szolnokra költözik. 1905: a család Budapestre költözik. 1909 és 1913: a nyarat az ausztriai Pottendorfban tölti apja barátjánál, hogy német nyelvtudását mélyítse. 1911–1918: a nyarakat apja szülőfalujában (Szilasbalhás, ma Mezőszilas) tölti a nagyapjánál. 1918: Gödöllőn (itt szokott nyaralni anyja öccsénél) megismeri későbbi feleségét, Démusz Ellát. 1920-tól a bp.-i egyetem bölcsészkarán francia–magyar szakos, de áprilisban átiratkozik az orvosi karra

1920/30-as évek: családjával Balatonkenesén nyaral. 1925: doktorrá avatják (megélhetési okokból a fogorvosi pályát választja és gyakorlatot folytat az irgalmasok kórházában). Egyetemi tanulmányai mellett foglalkozik verselméleti kérdésekkel, novellákat, színműveket ír. 1925  A Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal c. paraszttörténetével első díjat nyer  Feleségül veszi Démusz Ellát. 1926  Megnyitja fogorvosi rendelőjét, és externistaként bejár az Új Szent János-kórház elme- és idegosztályára.  Ettől fogva jelennek meg cikkei, könyvismertetései.7 1926–1927: iskolaorvos a Toldy-reáliskolában. 1928–1931: iskolaorvos az Egressy úti polgári iskolában. 1929  Barátságba kerül pl. Babits Mihállyal, Gellért Oszkárral, Schöpflin Aladárral, Földessy Gyulával.  Tuberkulózist kap; gyógyíttatja magát (Olaszország, Felsőgöd), és fölhagy a fogorvosi gyakorlattal. Ezeket több országban is

bemutatják, pl. Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Dánia, Kanada 7 több helyen is: Nyugat, Protestáns Szemle, Társadalomtudomány, Erdélyi Helikon, Napkelet (ez utóbbinak 1931-ig vezető kritikusa) - - - - - - - - - 1930: megkapja a Baumgarten-díjat, de mivel megtámadják érte, a pénzt visszaadja az alapítványnak 1930–1939: apósának az Esztergomhoz tartozó Sátorkőpusztán van telke, ahol az író és családja gyakran tartózkodik (itt határozza el a Tanú megindítását, és az első szám valamennyi tanulmányát is itt írja meg). 1931  Tavasz: szakít a Napkelettel, és tanulmányait, írói portréit a Nyugatnak küldi.  Ősz: Debrecenben részt vesz az Ady Társaság irodalmi estjén, és itt köt barátságot Gulyás Pállal. 1931–1943: iskolaorvos a Medve utcai polgári iskolában. 1932  Török Sophie értékelése miatt szembekerül Babits Mihállyal.  Tanú címmel lapot indít (ő írja és szerkeszti).

 1937-ig 17 kötetet jelentet meg.  Kifejti társadalmi reformeszméit, a „minőség forradalmának” eszméjét.8  Vallja az értelmiség társadalmi vezető szerepét.  Elmélyülten foglalkozik a magyarság kelet-európai helyével, és alaposan ismeri a szomszédos népek kultúráját, irodalmát. 1932–1936: a Kmetty utcában lakik (itt íródik a Tanú legtöbb száma).1934: Fülep Lajossal és Gulyás Pállal szerkeszti a Választ 1934–1935: a Magyar Rádióban átveszi az irodalmi osztály irányítását. 1935: olaszországi út (pl. San Remo) 1935–1936: családi házat épít a Törökvész utcában (1948ig lakik itt); a házépítés élményeiből írja a Bűn c. regényt 1938: Sümegen jár (Esték Sümegen c. úti beszámolójában így ír: „Sümeget nem tudom elfelejteni. Akármi történik velem, biztos, hogy fél lábbal ezután mindig Sümegen leszek.”) 1939–1942: Móricz „adjutánsa” a Kelet Népénnél. 1940: Törökvész úti házát

fölajánlja egy népfőiskola céljaira, de ennek megnyitását a hatóságok nem engedélyezik (az iskola tantervét kiadja a Kelet Népében). Megpályázza a debreceni egyetem magyar irodalmi tanszékét, de elutasítják. 1942: Gulyás Pál rábeszélésére telket vesz a Bocskai-kertben (a házat az akkoriban elhunyt Móricz Zsigmondról nevezi el), és úgy tervezi, az itteni vincellérházban rendszeresen vendégül látja a tehetséges fiatalokat (ezt azonban betegsége és a telek körüli jogi viták miatt nem tudja megvalósítani). 1944: Ady Endre halálának 25. évfordulójára Ady ünnepére c előadást készít a Magyar Rádió számára (a mű fölolvasását azonban nem engedélyezik, az írást a Magyar Csillag közli). A német megszállás alatt Felsőgödön, Szilasbalháson, majd Budapesten él (ezekben a hónapokban egyetlen folyóiratba sem ír). 1945: családjával Püski Sándor hívására Békésre költözik, majd családja nélkül

Hódmezővásárhelyre utazik, ahol tanít (pl. irodalomtörténetet, matematikát) 1946: Keresztury Dezső kultuszminiszter megbízza a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével (kidolgozza ennek az iskolatípusnak a tantervét). - - - - 1949-től Budapesten él. Sokat fordít (pl. Jirašek, Groszman, Gladkov, Shakespeare, Lev és Alekszej Tolsztoj9) 1954: hipertóniában megbetegszik. 1955-től az év egy részét Sajkodon tölti. 1956: az Írószövetség vezetőségi tagja lesz. 1956–1957: a balatonfüredi szívkórházban gyógyul (Levelek a hipertóniáról). Az 1956-os forradalom és szabadságharc után a megújhodó szocializmus mellé áll. 1959: a Szovjet Írószövetség meghívására nagyobb utat tesz a Szovjetunióban. 1964: Iszony c. regényéből film készül A 70-es évek elejétől egészsége rohamosan romlik (1973-ban még részt vesz a Sámson c. verses drámájából készült Szokolay Sándor-opera bemutatóján) Munkáit több nyelvre is

lefordítják (angol, bolgár, cseh, francia, német, olasz, orosz). 1969: a Szépirodalmi és a Magvető Kiadó közös gondozásában Az én katedrám c. tanulmánykötettel elindul az összes műveit tartalmazó életműsorozat Regények:  Emberi színjáték (1928-ban kezdi írni, és 1929ben jelenik meg folytatásokban a Napkeletben)  Ember és szerep (1934; első könyve; emlékirat)  Gyász (1935)  Bűn (1937)  Kocsik szeptemberben (1937; a gyermekkorról)  Alsóvárosi búcsú (1938; gimnazista éveiről)  Szerdai fogadónap (1939; egyetemista koráról)  Iszony (1946)  Égető Eszter (1956; nemzedékregény)  Irgalom (1965) Drámák:  VII. Gergely (1939; első nagy történelmi drámája)  Papucshős (1939; társadalmi dráma)  Cseresznyés (1942; társadalmi dráma)  Sámson (1945)  Széchenyi (1946)  Erzsébet-nap (1946)  Pusztuló magyarok (1946; vígjáték)  Husz János (1946)  Az eklézsia megkövetése (1947) 

Galilei (1953)  Petőfi Mezőberényben (1954)  Az áruló (1954)  II. József (1954)  Ghandi halála (1965)  A két Bolyai (1970) Tanulmányok, tanulmánykötetek:  A minőség forradalma (1940; kötet)  Kisebbségben (1942; kötet)  A tanügy rendezése (1945; tanulmány) Sajkodi esték (1961; kötet)Egyéb művek:  A másik mester (1941; pályakezdése leírása) 8 Marxista oldalról kezdettől bírálják ezt az elméletet, az osztályharc kérdésében elfoglalt álláspontját, főleg a magyar történelemben és művelődéstörténetben az értékeket a „híg” és a „mély” magyarság szempontjából minősítő kategóriája miatt. Erről önéletrajzában ő maga is kritikusan ír 11 9 Az Anna Karenina húsz év alatt 14 kiadást ér meg; ezért a fordításáért József Attila-díjat kap.  Lányaim (1943; 1926–1943: hat leánya születik, közülük kettő csak rövid ideig él – e műve róluk szól) - Illyés Gyula

(1902–1983; Felsőrácegrespuszta–Budapest; költő, prózaíró) - - - - Pusztai cselédházban született, ősei uradalmi juhászok és mesteremberek. Apja Illés János uradalmi gépész. Gyerekkorában sokat időzik apai nagyszüleinél Cecén, illetve anyai nagyszüleinél Ozorán. Tanulmányok:  az elemi iskola négy osztálya: Rácegrespuszta  az elemi iskola ötödik osztálya: Simontornya  a gimnázium első osztálya: Dombóvár (katolikus gimnázium)  a gimnázium második és harmadik osztálya: Bonyhád  a gimnázium negyedik osztálya: Budapest (Munkácsy Mihály utcai Gimnázium)  1917-től: Izabella utcai kereskedelmi iskola  1921: kereskedelmi és különbözeti érettségi, majd beiratkozik a budapesti tudományegyetemre (filozófiaművészettörténet szak)  Sorbonne: irodalom, lélektan, szociológia 1916: szülei elválnak; ettől fogva anyjával, Kállai Idával él Budapesten. 1918: eljár a Galilei Kör előadásaira. 1919: ott

van Ady Endre temetésén. A forradalom bukása után vállalja a Vörös Segély pénzküldeményeinek szétosztását a letartóztatottak családtagjai között (emiatt veszély fenyegeti, így Ausztriába menekül). 1920: megjelenik első verse (név nélkül; Népszava). Párizs  1922-ben érkezik ide rövid bécsi, berlini, majd Rajna-vidéki tartózkodás után.  Alkalmi munkák (bányász, könyvkötő, tanító).  Részt vesz a magyar szocialista emigráció politikai és irodalmi szervezeteiben.  Kapcsolatba kerül Károlyi Mihállyal, Déry Tiborral, Gara Lászlóval.  Megismerkedik a francia szürrealizmus vezéralakjaival (Paul Éluard, Tristan Tzara, Louis Aragon, A. Breton).  Írásai több helyen is megjelennek: párizsi és amerikai magyar sajtótermékek, Ék (Bécs), Ma (1925-től Illyés Gyula névaláírással). 1926: hazatér Magyarországra, és a Phoenix Biztosító Társaságnál kap állást. Cikkei, versei, fordításai Kassák Lajos

Dokumentum c. folyóiratában és a Munka első évfolyamában jelennek meg, majd részt vesz a Dokumentum szerkesztésében. A Láthatár c. lapban megjelent versére (Szomorú béres) Füst Milán levélben hívja föl a Nyugat szerkesztői figyelmét. 1927: kapcsolatba kerül a Nyugattal. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közli verseit, cikkeit (barátságot köt József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel). Első kötetét is a Nyugat adja ki (Nehéz föld, 1928). 1931: házassága Juvancz Irmával. 12 - - - - - - 1932: perbe fogják, mert József Attilával részt vett azon röpirat megfogalmazásában, amelyet Sallai Imre és Fürst Sándor halálra ítélése ellen tettek közzé. 1934, Moszkva: Nagy Lajossal részt vesz a szovjet írók első kongresszusán (erről írt riportkönyve: Oroszország). Puszták népe  A falukutató irodalom klasszikus műve.  1934: a Válaszban jelenik meg folytatásokban.  1936: megjelenik

könyv alakban (a Nyugat kiadása). 1935: Zilahy Lajos közvetítésével Féja Géza, Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László és Tamási Áron társaságában találkozik Gömbös Gyulával. Plebejus demokratizmusának összefoglalásaként megírja Petőfi életét (1936). 1937. március 15: jelen van a Márciusi Front megalakulásánál 1937-től a Nyugat társszerkesztője. 1938-tól a Nemzeti Banknál sajtóreferens. 1939  Juvancz Irmától elválva feleségül veszi Kozmutza Flóra gyógypedagógust és pszichiátert.  Doboz községben bekapcsolódik egy szociológiai-pszichológiai vizsgálatsorozatba (1938–1943), amely a község földtelen földmunkásai gyermekeinek testi-szellemi fejlődését vizsgálta. 1941: a Nyugat Illyés-estet rendez a Zeneművészeti Főiskola nagytermében (Babits Mihály bevezető sorait Jankovich Ferenc olvassa föl). Babits Mihály halála után szerkeszti a Nyugat utódát, a Magyar Csillagot (ebben egybefogja a népi és

polgári írókat, és antifasiszta irodalmi egységet teremt). 1943–1983: az év jelentős részét Tihanyban tölti (családjával vagy egyedül); sok magyar és külföldi író jár, illetve lakik nála. Pl Németh László, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Déry Tibor, Keresztury Dezső, Sarkadi Imre, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Lipták Gábor, Tüskés Tibor, Paul Éluard, Louis Aragon, Tristan Tzara. A német megszállás után (1944. március 19) a letartóztatandók listájára kerül, így vidéken kell bujkálnia 1945 tavaszától a Nemzeti Paraszt Párt (NPP) egyik vezető személyisége. Riportsorozatot ír a dunántúli földosztásról (Kvár, 1945). 1946 vége: Genfben jár (verse: A reformáció genfi emlékműve előtt). 1946–1949: Sárközi Mártával szerkeszti az újraindított Választ (programcikke: Az idő kérdései). 1947: utazik (Románia, Bulgária, Olaszország, Svájc, Franciaország). 1948-ig a Magyar Népi Művelődési Intézet elnöke. Szerkeszti

Racine összes drámai művének a kiadását, Molière-t fordít, népmesegyűjteményeket ad ki. 1948-tól fordul határozottabban a drámaírás felé (a líra mellett a történelmi drámát tartja a legalkalmasabb műfajnak a nemzeti tudat ébren tartására és formálására). 1963-tól rövidebb-hosszabb utazásokat tesz Európában. 1966: részt vesz a New York-i PEN-kongresszuson. - - - - - 1967: itt volt Az Éden elvesztése c. darabjának az ősbemutatója Somogyjádon (Illyés a darabot kifejezetten a falu „megrendelésére” írta). 1982: nyolcvanadik születésnapjáról valamennyi folyóirat és napilap különszámban emlékezik meg. Művei kiadása a Magyar Remekírók sorozatban három kötetben jelenik meg (Béládi Miklós gondozása). Sok nemzetközi kitüntetést kap:  Le Grand Prix International de Poésie-díj (1966)  Herder-díj (1970)  az Ordre des Arts et des Lettres-kitüntetés „parancsnoki fokozata” (1974)  Prix des Amitiés

Françaises-díj (1978)  Mondello-díj (1981) Verseskötetek:  Nehéz föld (1928)  Sarjúrendek (1930)  Szálló egek alatt (1935)  Rend a romokban (1937)  Összegyűjtött versek (1940)  Egy év (1945)  Szembenézve (1947)  Kézfogások (1956)  Új versek (1961)  Dőlt vitorla (1965)  Haza a magasban (1972; Összegyűjtött versek, 1920– 1945)  Teremteni (1973; Összegyűjtött versek, 1946–1968) Menet a ködben (1986)Elbeszélő költemények:  Három öreg (1931; ez a mű az új népi irányzat kezdeményezése)  Ifjúság (1932)  Hősökről beszélek (1933) Drámák:  A tű foka (1944; könyvdráma, első drámai kísérlete – ez nem kerül színpadra)  Ozorai példa (1952; színjáték, amellyel Kossuth-díjat nyer, és amelyből Föltámadott a tenger címmel film is készül10)  Fáklyaláng (1952)  Dózsa György (1956; történelmi dráma)  Kegyenc (bemutató: Madách Színház, 1968. ápr 26)  Tiszták

(bemutató: pécsi Nemzeti Színház, 1969. dec 19.)11  Malom a Séden (1963; bemutató: veszprémi Petőfi Színház, 1970. febr 11)  Testvérek (bemutató: pécsi Nemzeti Színház, 1972. szept. 29) Regények:  Koratavasz (1941; regény)  Hunok Párizsban (1946; regény, amelyben párizsi éveit jeleníti meg – bemutatja, milyen zsákutcába vezet a szektás munkásmozgalom, és milyen gátja lehet a művészi fejlődésnek a szélsőséges avantgárd)  Ebéd a kastélyban (1962; kisregény)  Beatrice apródjai (1979; regény, amely az 1919-es bukott kommunista hónapok után játszódik, és az ér- Ennek a forgatókönyvét ő írja. A dráma a késő középkor egyik eretnekmozgalmát mutatja be, amely elvetette az egyházi dogmákat, és megkérdőjelezte a pápaság világi hatalmát. 10 11 13 - - - lelődő fiatalember szemével, reflexióival mutatja be az ország és a nemzet sorsát, hátterében a trianoni tragédiával)  A Szentlélek

karavánja (1987; posztumusz regény Száraz György restaurálásában) Esszé- és tanulmánykötetek:  Lélek és kenyér (1939; tanulmánykötet, amelyet feleségével együtt írt)  Csizma az asztalon (1941; esszékötet, tanulmány formájú programírás)  Itt élned kell (1976; esszékötet)  Szellem és erőszak (1979; tanulmánykötet a magyar nép sorskérdéseiről, amelyet a megjelenés előtt betiltanak, és csak tíz évvel később jelenhet meg) Naplók, emlékiratok:  Magyarok (1938; naplójegyzetek)  Mint a darvak (1942; emlékirat; tanulmány formájú programírás)  Tizenkét nap Bulgáriában (1947; verses napló bulgáriai utazásáról) Egyéb művek (riport, interjú, útirajz, versek, tanulmányok, esszék, antológia):  Pusztulás (1933; riport a dunántúli magyarság pusztulásáról)  Ki a magyar? (1939; esszé, amelyben elhatárolja magát a faji mítosztól, és a szabadságszeretetet minősíti a magyarság legértékesebb

történelmi örökségének)  A francia irodalom kincsesháza c. antológia szerkesztője (1942; ennek bevezetője egy esszé, amelyben nyíltan hitet tesz a német fasizmussal szemben)  Franciaországi változatok (1947; útirajz)  Kiáltvány a parasztság művelődése ügyében (1946; a Magyar Népi Művelődési Intézet megalakulása alkalmából írja)  Bartók (1955; Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára; a verset a Színház és Mozi c. hetilap közli, és a megjelenés után a lapot elkobozzák)  Egy mondat a zsarnokságról (1956; vers)  Ingyen lakoma (1964; tanulmány)  Hajszálgyökerek (1971; interjú)  Kháron ladikján (1969; szabálytalan műfajú: a naplót, az elbeszélést, az elemző elmélkedést ötvözi) Cs. Szabó László (1905–1984; Budapest–Budapest; író) - Családi neve: Csíkcsekefalvi Szabó. Apai ágon székely, anyai ágon erdélyi szász származású (az erdélyi Homoródfürdőn keresztelik meg).

Gyermekkorát Kolozsvárott tölti (a nagyapjánál, miután anyja depressziós lesz). Erdély Romániához csatolása után szüleivel Budapestre települ. Tanulmányok:  Bp. (református gimnázium, közgazdasági egyetem)  1925–1926: Párizs (ösztöndíjas)  1931: doktorátust szerez gazdaságtörténetből - - - - - - - - - A Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a titkára. Foglalkozik az amerikai reformpolitikával. 1935–1944: a Magyar Rádió irodalmi osztályának a vezetője. 1936: megjelenik első elbeszélése (Egy gondolat bánt engemet). Csatlakozik a Nyugat köréhez (az „esszéíró nemzedékhez” tartozik), de a Válaszban és a Magyar Csillagban is jelennek meg írásai. 1944: a német megszállás után bujkál (Balatonföldvár, Buda). 1945 után: a Képzőművészeti Főiskola művelődéstörténeti tanszékének a vezetője. 1947: kéthónapos tanulmányút (Róma). 1949: emigrál.  Róma, Firenze  London (1951; a BBC magyar

nyelvű rádióadásának a munkatársa) 1958: megkapja a brit állampolgárságot. 1980-tól gyakran hazalátogat. Végakaratának megfelelően a sárospataki református temetőben helyezik örök nyugalomra. Legendás könyvtárát a sárospataki református könyvtár, levelezését és iratanyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Kultúrtörténeti tárgyú esszénovella-kötetek:  Apai örökség (1936)  A kígyó (1941)  Szerelem (1944) Esszé-útirajzok:  Hét nap Párizsban (1936)  Doveri átkelés (1937)  Fegyveres Európa (1939)  Két part (kötet; 1946)  Téli utazás (1956)  Halfejű pásztorbot (1960)  A nyomozás (1966)  Hunok nyugaton (1968)  Római muzsika (útirajzok, esszék; 1970) Tanulmányok a magyar és a nyugati irodalomról, illetve művészetről:  Levelek a száműzetésből (1937)  Magyar néző (1939)  Haza és nagyvilág (1942)  Ország és irodalom (1963) Verseskötetek:  Márvány és babér (1947) 

Magyar versek Aranytól napjainkig (antológia, amely fontos szerepet játszik az emigrációban élő fiatal magyarok nevelésében; Róma, 1953)  Félszáz ének és egy játék (1959)  Pokoltornác (1974) Egyéb kötetei:  Két tükör közt (interjúk vele, Illyéssel, Weöressel, Pilinszkyvel; 1977)  Irgalom (elbeszélések, 1955)  A gyanútlanok (hangjátékok, 1976)  Vérző fantomok (elbeszélések, 1979)  Hűlő árnyék (önéletrajzi írások, interjúk, 1982) 14 Vas István (1910–1991; Budapest–Szentendre; költő, műfordító) - - - 1935: feleségül veszi Kassák nevelt leányát, Nagy Etelt. 1938: megkeresztelkedik a Tabáni Római Katolikus Plébániatemplomban (akkor: Alexandriai Szent Katalin-templom); keresztszülei: Kassákné Simon Jolán és Szentkuthy Miklós. 1945–1949: a Teréz körúton lakik második feleségével, Kutni Máriával. 1949–1964: harmadik feleségével, Szántó Piroskával a budapesti Papnövelde utcában

lakik és alkot. 1955: a költő-festő házaspár telket vesz Szentendrén, és 1956-tól itt lakik. 1959: mint Shakespeare-fordító, többhetes meghívást kap Cambridge-be (élményeit a Cambridge-i elégia c. versben örökíti meg). Versein kezdetben Kassák és köre hatása érződik, később Kosztolányitól, Tóth Árpádtól és a klasszikusoktól tanul. Kötetei:  Őszi rombolás (1932)  Levél a szabadságról (1935)  Menekülő múzsa (1938)  Rapszódia egy őszi kertben (1960; öregkori líra) Műfordításai:  Villon: Nagy Testamentum (1940)  Angol barokk líra (1946)  Shakespeare: III. Richárd (1947), Velencei kalmár (1948), Minden jó, ha vége jó (1948), Antonius és Cleopatra (1955)  Racine: Bérénice (1950)  Schiller: Ármány és szerelem (1950), Tell Vilmos (1952), Don Carlos (1955)  Molière: Tartuffe (1951), Nők iskolája (1952)  ezenkívül: Anatole France, Apollinaire, Maeterlinck, Daniel Defoe, Thackeray, O’Neill,

Somerset Maugham, John Steinbeck, Goethe stb. Faludy György (1910, Budapest; költő) - - - Tanulmányok: 1928: érettségi (evangélikus főgimnázium)  Budapest, Bécs, Berlin, Graz (egyetem) 1938: külföldre utazik.  Párizs  Marokkó (Casablanca)  USA (New York): a Szabad Magyar Mozgalom titkára, lapjának a szerkesztője, három évig szolgál a hadseregben. 1946: hazatér (a Népszava munkatársa). 1950: koholt vádak alapján letartóztatják, három évre Recskre kerül (szabadulása után fordításból él). 1956: külföldre menekül.  Bécs, Párizs  London (1957–1961: az Irodalmi Újság szerkesztője)  Firenze  Málta  Kanada (1967-től: amerikai és kanadai egyetemek előadója)   - - 1973-tól szerkeszti:  Ötágú Síp  Magyarok Világlapja 1989: hazaköltözik. 1994: lakást kap a XIII. kerületi önkormányzattól (addig bérelt lakásokban él). 1996: Budapest díszpolgára lesz. Fordítások:  Heinrich

Heine, Németország. Téli rege (1937)  Villon balladái (1937, 1988) Verseskötetei:  A pompeji strázsa (1938)  Őszi harmat után (1947)  Emlékkönyv a rőt Bizáncról (1961)  Levelek az utókorhoz (1975)  East and West (1978)  Összegyűjtött versei (1980)  Learn this poem of mine by heart, Sixty poems and speech (1980)  Twelve sonnets (1983)  Börtönversek 1949–1952 (1983)  Ballad for Isabelle (1984)  Selected poems, 1933–1980 (1985)  Hullák, kamaszok, tücsökzene. – Corpses, Brats and Cricket Music (1987)  200 szonett (1990)  Erotikus versek (1990)  Dobos az éjszakában (1992)  100 könnyű szonett (1995)  Versek (1995)  Vitorlán Kekovába (1998) Egyéb művek:  Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitekampf durch die Jahrhundertes (1957)  My Happy Days in Hell (önéletrajzi visszaemlékezések, 1962)  Karoton (1966)  Erasmus of Rotterdam (1970)  Pokolbéli víg napjaim (önéletrajzi

visszaemlékezések, 1987)  Notes from the Rainforest (esszék E. Johnsonnal, 1988)  Jegyzetek az esőerdőből (napló E. Johnsonnal, 1991)  Jegyzetek a kor margójára (1944) Bibó István (1911–1979; jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, egyetemi tanár) - Apja Bibó István, a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója. - Felesége Ravasz Boriska, tanár. - 1939–1940: az Igazságügy-minisztériumban dolgozik. - 1946–1949: a Kelet-Európai Tudományos Intézet minisz- - teri biztosa, elnökhelyettese, majd vezetője. 1948–1949 után kiszorul a közéletből. 1951–1956: a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa. 1956  Október 31.: a Petőfi Párt Végrehajtó Bizottságának a tagjává választják. 15  - - - November első napjai: a Nagy Imre-kormány államminisztere.  November 6.: „kompromisszumos megoldási tervezetet” tesz közzé, melyben a többpártrendszer, a Nagy Imre-kormány és az ország semlegességének

visszaállítása mellett foglal állást. 1957  Emlékiratot juttat nyugatra (Magyarország helyzete és a világhelyzet).  Május: letartóztatják. 1958: életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. 1963: szabadlábra helyezik. 1971-ig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárosa. A polgári demokratikus népi írókhoz tartozó közíró. Az 1945 utáni Magyarország legjelentősebb politikai gondolkodója. 1980, Boston: Bibó-díjat alapítanak. Fő művei:  A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében (1935)  Etika és büntetőjog (1938)  A magyar demokrácia válsága (1945)  A kelet-európai kisnépek nyomorúsága (1946)  Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (1948) Örkény István (1912–1979; Budapest–Budapest; író) - Gyermekkorában sok időt tölt anyai nagyszüleinél - - - (Verebély). Tanulmányok:  budapesti Piarista Gimnázium  1930–1932: a műegyetem vegyészmérnöki kara 

gyógyszerészeti kar (diploma: 1934)  műegyetem (mérnöki diploma: 1941) 1934: részt vesz a Keresztmetszet című folyóirat alapításában (itt jelennek meg első írásai). 1937, Szép Szó: megjelenik Tengertánc c. elbeszélése (ő maga ettől fogva számítja írósága történetét). 1938–1939: London, Párizs. 1942: munkaszolgálatos (szovjet front). 1945: Moszkva mellé kerül (Krasznogorszk: itt kezd újra írni). 1946: hazatér, és bekapcsolódik az irodalmi életbe. Déry Tiborral közösen regényt kezd írni (Három nap az Aranykagylóban), de ezt nem fejezik be. Lektor a Szépirodalmi Könyvkiadónál. 1948–1959: második házassága (Nagy Angéla). 1965–1979: harmadik házassága (Radnóti Zsuzsa). Az „egypercesek”-kel műfajt teremt. Elbeszélések:  Tengertánc (elbeszélések, 1941)  Budai böjt (elbeszélések, 1948)  Idegen föld (elbeszélések, 1948)  Hóviharban (válogatott elbeszélések, 1954)  Ezüstpisztráng

(elbeszélések, 1956)  Jeruzsálem hercegnője (elbeszélések, 1966)  Nászutasok a légypapíron (elbeszélések, 1967)  Egyperces novellák (1968)    - - - Időrendben (válogatott elbeszélések, 1971) Meddig él egy fa? (elbeszélések, 1976) Az utolsó vonat (elbeszélések, 1977) Regények:  Házastársak (regény, 1951)  Nehéz napok (regény, 1957)  „Rózsakiállítás” (regény, 1977)  Négykezes regény tanulságos története (regény, 1979) Színművek:  A borék (vígjáték, 1948)  Voronyezs ( 1948)  Időrendben (kötet, 1972)  Vérrokonok (dráma, 1975)  Kulcskeresők (1977)  Élőszóval (kötet, 1978)  Forgatókönyv (tragédia, 1979) Egyéb művek:  Lágerek népe (szociográfia, 1947)  Koránkelő emberek (riportok és elbeszélések, 1952)  Négy vidám jelenet (1953)  Hiszek a szabadságban (1954)  Macskajáték (1963)  Tóték (1964 –1967: a mű színpadi változata, Latinovits

Zoltán főszereplésével nagy sikert arat)  Időrendben (arcképek, korképek, 1973) - - - - - - Gyermekkorában tüdőbajt kap, és ez szinte egész életén át végigkíséri. Tanulmányok:  1930: érettségi (Eger)  jog (Pázmány Péter Tudományegyetem, Eger, Pécs) Húszéves koráig szinte egész Nyugat-Európát bejárja. Hat rá Baudelaire, Verlaine és a Nyugat nagy nemzedéke). Súlyos tüdőbetegsége miatt két évet tölt szanatóriumban. 1945 után: főelőadó, majd könyvtáros a Belügyminisztériumban. 1949-től majdnem egy évtizeden át csak fordításai jelenhetnek meg, így szinte teljesen kiesik az irodalmi köztudatból, és egykötetes költőként tartják számon. 1954–1957: a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. 1957-től szabadfoglalkozású író. 1960, Élet és Irodalom: megjelenik A kegyelet oltára c. szatírája, amely nagy botrányt kavar. Támadóinak válaszverset ír, de ezt nem közlik Ezután ismét csak fordításai

jelennek meg. Verseskötetek:  Az árnyak kertje (1939)  Lázas csillagon (1957)  Lángok árnyékában (1970)  Letépett álarcok (válogatott versek, 1972)  Farsang utóján (1977)  Összegyűjtött versek (1980)  Egy hiéna utóélete és más történetek (1981)  Az üvegkalap (1982) 16 A gyógyulás hegyén (1983) Bálnák a parton (1983) Egy mítosz születése. Téli napló 1982–1983 (1985)  Hőstettek az ülőkádban (1986)  Az áramló időben (válogatott versek, 1990) Műfordítás-kötetek:  Szeszélyes szüret (1958)  Széphajú Khariszok tánca (görög kardalok, műfordítások Jánossy Istvánnal, 1960)  Évgyűrűk (1967)  Virágzó tüzek. Versek a szerelemről (1970)  Szerenád (1974)  Déltenger (1978)  A lehetséges változatok (1981)  Mázsákat görgetve (1985)  Királyok, hősök, doktorok (1987) Ottlik Géza (1912–1990; Budapest–Budapest; író, műfordító) - Kálnoky László (1912–1985;

Eger–Budapest; író, műfordító) - Apja Eger polgármestere (1934–1944). -    - - Apja belügyminiszteri titkár, császári és királyi kamarás (az író másfél éves korában meghal). Tanulmányok:  1923–1926: Kőszeg, Hunyadi Mátyás Katonai Alreáliskola  1926–1929: Budapest, Bocskai István Katonai Főreáliskola (érettségi: 1930)  budapesti tudományegyetem, matematika–fizika szak 1931, Napkelet: megjelenik első elbeszélése (Egyedül). Dolgozik a Magyar Rádió irodalmi osztályán. 1939-től rendszeresen ír novellákat, könyv- és színikritikákat (Nyugat, Tükör, Ezüstkor, Magyar Csillag). A háború alatt légoltalmi szolgálatos, illetve üldözötteket ment (pl. Vas Istvánt) 1945–1946: a Magyar Rádió dramaturgja. Előadássorozata: Huszonöt év magyar irodalma 1945–1957: a Magyar PEN Club titkára. 1946–1954: családjával Budáról anyja gödöllői házába költözik. 1948: elkészül az Iskola a határon első

változata (címe: Tovább élők). Írásai az Új Idők, a Magyarok, a Válasz és az Újhold c. folyóiratokban jelennek meg, ezek megszüntetése után a Vigilia. Fordít: angol, amerikai, német és francia írók regényeit. A kitelepítéstől az Írószövetség közbenjárása menti meg. 1960 ősze: londoni tanulmányút (kitűnő fordításaiért az angol kormány hívja meg). 1988: Hajnali háztetők c. kisregényéből játékfilm készül Akik hatnak írásmódjára:  Kosztolányi (őt élete végéig mesterének vallja)  Márai  André Gide Őt vallja mesterének Esterházy Péter és Tandori Dezső. Művei:  Hamiskártyások (elbeszélések, 1941)          Hajnali háztetők (kisregény és elbeszélések, 1957) Iskola a határon (regény, 1959) Minden megvan (elbeszélések, 1969) Mai amerikai elbeszélők (antológia, 1963) Adventures in Card Play (bridzsszakkönyv, 1979) Próza (esszék, tanulmányok, cikkek, kritikák,

1980) Garabó Gereben (meseátdolgozás, Debreceni Gyöngyivel, 1983) A Valencia-rejtély (hangjáték) Buda (regény, 1993 – az Iskola a határon ikerdarabja) Jékely Zoltán (1913–1982; Nagyenyed–Budapest; költő, író, műfordító) - Áprily Lajos fia. - - - - Tanulmányok:  Nagyenyed, Kolozsvár  Eötvös Kollégium, magyar–francia–művészettörténet szak Első versei a Nyugatban, a Válaszban és az Erdélyi Helikonban jelentek meg. 1941: Kolozsvárra költözik.  Az itteni egyetemi könyvtárban dolgozik.  Részt vesz a Termés c. negyedéves folyóirat szerkesztésében  1942: házassága Jancsó Adrienne-nel.  1944: a kolozsvári Világosság c. napilap irodalmi rovatának a vezetője 1946: visszatér Budapestre (ismét az OSzK munkatársa). 1948: betiltják Álom c. kötetét és kizárják az Írószövetségből 1956: visszatérhet az irodalmi életbe (A csodálatos utazás). Kiváló műfordító: olasz, német, francia, angol és

román írókat fordít. Részt vesz Széchenyi német nyelvű naplójának a fordításában Verseskötetek:  Éjszakák (1936)  Új évezred felé (1939)  Mérföldek, esztendők (1943)  Álom (1948)  Tilalmas kert (1957)  Lidérc-űző (1964)  Őrjöngő ősz (1968)  Csillagtoronyban (1969)  Az álom útja (1972)  Az idősárkányhoz (1975)  Válogatott versek (1977)  Őszvégi intelem (1979)  Évtizedek hatalma (1979)  Az utolsó szál liliomhoz (1983)  Az utolsó szó keresése (1985)  Összegyűjtött versek (1985)  Elefántszerelem (1988)  Válogatott versek (1997) Regények:  Kincskeresők (1937) 17        - - Medardus (1939) Zugliget (1940) A halászok és a halál (1947) Felséges barátom (1955) A fekete vitorlás (1957) Bécsi bolondjárás (1963) Kirepül a madárka (négy regény, 1989) Elbeszéléskötetek:  A házsongárdi föld (1943)  Minden mulandó (1946)  Isten madara (1973)

 Angyalfia (1978)  Édes teher (kisregény és elbeszélések, 1982)  Összegyűjtött novellák (1986)  Két kard keresztben (1993) Egyéb művek:  Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háborúk után és Kuncz Aladár (doktori értekezés, 1935)  Angalit és a remeték (színpadi játék, 1944)  Csunyinka álma (mese, 1955)  Keresztút (műfordítások, 1959)  Mátyás király juhásza (verses mesejáték, 1968)  Fejedelmi vendég (dráma, 1968)  A bíboros (dráma, 1969)  Szélördög (népmese-földolgozás, 1971)  Szögkirály (cigánymese-földolgozás, 1973)  Minden csak jelenés (1977)  Csodamalom a Küküllőn (verses mesék, 1978)  A három törpe (bolgár népmese-átdolgozás, 1979)  A Bárány vére (prózai írások, tanulmányok, eszszék, megemlékezések, kritikák, 1981)   Oroszlánok Aquincumban (színművek, verses játékok, 1984)  Sorsvállalás (tanulmányok, 1986) Weöres Sándor (1913–1989;

Szombathely–Budapest) - Apja Weöres Sándor hivatásos katonatiszt, nyugdíja- - - zása (1921) után gazdálkodó egy kemenesaljai faluban (Csönge; ezt a falut tartja szülőhelyének). Anyja Blaskovich Mária, egy pécsi táblabírósági elnök lánya Tanulmányok:  Pápa (elemi iskola)  Csönge (a második elemitől)  szombathelyi reálgimnázium (1923-tól)  győri reálgimnázium  1932: magántanulóként érettségizik (soproni Széchenyi István Reálgimnázium), majd egy évig apja gazdaságában dolgozik  1933: beiratkozik a pécsi Erzsébet Tudományegyetemre (történelem-földrajz szak)  1934: fél évig jogot hallgat  1935-től filozófiát és esztétikát hallgat  1939: Halasy-Nagy Józsefnél doktorál filozófiából (disszertációja: A vers születése. Meditáció és vallomás) 1928   - - - Megjelenik első írása (az Egyszer régen c. novella) Karácsony Sándor négy versét is közli Az Erőben. Költői

fölfedezése: a Pesti Hírlap 1929. ápr 14-i száma12 Irodalmi szemléletére és filozófiai kultúrájának kialakulására többen is hatással vannak:  Fülep Lajos  Kerényi Károly  Várkonyi Nándor  a Janus Pannonius Társaság 1929: a Nyugattal való kapcsolatának a kezdete.13 1935: Baumgarten-díjat kap (az összeget észak-európai utazásra fordítja). 1937: ázsiai körutazása során Manilában is jár. 1941-től a pécsi Sorsunk c. folyóirat munkatársa (a szerkesztésben is részt vesz) Budapestre költözik (egy ideig könyvtáros és díjtalan gyakornok az OSzK-ban, majd az Egyetemi Könyvtárban). 1944: a pécsi városi könyvtárban dolgozik. 1945: a székesfehérvári szabadművelődési felügyelőségnél alkalmazzák, majd múzeumi tisztviselő. 1948: megnősül, majd feleségével (Károlyi Amy) ösztöndíj révén csaknem egy évet tölt Olaszországban. 1948–1951: az MTA könyvtárában dolgozik (kézirattár, olvasótermi felügyelő, a

folyóiratok kezelője). 1948–1956: a hivatalos irodalompolitika kirekeszti az irodalomból (csak műfordításai és gyermekversei jelenhetnek meg). 1964: megengedik, hogy visszatérjen az irodalmi életbe. Ötvenéves születésnapjára a Magyar Műhely c. folyóirat különszámot jelentet meg (Párizs, 1964). Verseskötetek:  Hideg van (Pécs, 1934; Baumgarten-jutalom)  A kő és az ember (Pécs, 1935)  A teremtés dicsérete (Pécs, 1938)  A szerelem ábécéje (1946)  Elysium (1946)  Gyümölcskosár (1946)  A testetlen nyáj (1947; prózaversek)  A fogak tornáca (1947)  A hallgatás tornya (1956)  Medúza (verseskötet; megjelenése után ismerkedik meg Hamvas Bélával)  Tűzkút (1964)  Merülő Saturnus (1968)  Zimzizim (1969; gyermekversek)  Tizenegy szimfónia (1973)  Baranyai képek (1979)  Ének a határtalanról (1980)  Posta messziről (1984)  A kútbanéző (1987; Weöres Sándor rajzaival) Egyéb művek:  A

vers születése. Meditáció és vallomás (1939)  Teomachia (Sorsunk, 1941; drámai költemény)  A teljesség felé (1945; próza)  A lélek idézése (1958; összegyűjtött műfordítások)            Benjámin László (1915–1986; Pestszentlőrinc–Bp.; költő, szerkesztő) - Fiatalon: nyomdász, kötszövő, villanyhegesztő, galva- - 12 Az egy hónappal később közölt versei közül az Öregek című 1933-ban Kodály Zoltánt kórusmű komponálására ihleti. 13 Amikor Babits szerkesztette a Nyugatot, Illyés mellett Weörestől közölte a legtöbb verset. 18 Holdbéli csónakos (1971; színmű) Szent György és a sárkány (1972; tragikomédia) Psyché (1972; verses regény)14 Télország (1972; verses képeskönyv) Három veréb hat szemmel (1976; irodalmi szöveggyűjtemény; irodalomszemlélete összefoglalása, amelyben a pogány kori töredékektől Szentessy Gyuláig bemutatja a magyar irodalom szerinte

jellemző alkotásait) Csalóka Péter (1976; bábjáték) Mahruh veszése (Békéscsaba, 1982; költemény) A kétfejű fenevad (1984; dráma) Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg (1985) A sebzett föld éneke (1990; posztumuszkötet, amelynek anyagát – versek prózai írások, fordítások és egy Hamvas Bélához írt levél – Károlyi Amy kutatta föl és látta el utószóval) Egyedül mindenkivel (Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai, 1993) 14 nizáló, szőrmekikészítő, kifutó. 1931-től részt vesz a szociáldemokrata mozgalom kulturális, majd politikai munkájában. 1938 márciusa, Népszava: megjelenik első verse. 1944: katona, munkaszolgálatos (Ukrajna). Hazatérése után újságíró, szerkesztő (Debrecen, Bp., Székesfehérvár, Győr). Vezeti az Írószövetség nevelési osztályát. 1952: az Új Hang szerkesztője. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozik. A Kortárs versrovatának a szerkesztője. 1968-tól

szerkesztő a Magvető Kiadónál. 1976-tól az Új Tükör szerkesztője, később főszerkesztője. Költészetén végigvonul a család szeretetének a motívuma (pl. a gyermekeiről írott versek) Példaképei: Petőfi, Vörösmarty, József Attila, Kassák. A munkásírók antológiáinak szerzője és szervezője (a legjelentősebb: Tollal és szerszámmal, 1941). Verseskötetei:  A csillag nem jött (1939)  A betűöntők diadala (1946)  A teremtés után (1948)  Örökké élni (1949)  Tűzzel, késsel (1951)  Éveink múlása (1954)  Egyetlen élet (1956)  Ötödik évszak (1962)  Világfüstje (1964)  Írom ráadásnak (1967; válogatott versek)  Tengerek fogságában (1967)  Válogatott versek (1968) Legnagyobb közönségsikerét ezzel a művével aratja. 1979: Bódy Gábor filmet készít belőle.    -   Sziklarajzok (1973; válogatott és új versek) Tüzet akartam (1978; válogatott versek) Önéletrajz (1981)

Egyéb kötetei:  Kis magyar antológia (1965; irodalmi karikatúrák)  Vallomások, viták (tanulmányok, cikkek; 1979) - Cseres Tibor (1915–1993; Gyergyóremete–Budapest; költő, író, újságíró) - Eredeti neve: Portik. Apja moldvai favágó, majd bécsi - - - - testőr. Anyja korán meghalt Tanulmányok:  Marosvásárhely, Budapest (középiskola)  jogi, állatorvosi és bölcsészkari előadások  közgazdasági diploma (Kolozsvár) 1936, Válasz: első írásai (Pálos Tibor néven). 1937–1938: a Békés megyei Közlöny szerkesztője. A II. világháborúban 56 hónapig katona, majd megszökik 1945–1946, Békéscsaba: újságíró. 1947, Budapest: miniszteri tanácsos. 1963–1970: az Élet és Irodalom munkatársa. 1986–1989: az Írószövetség elnöke. Egyes elbeszélései a Móricz-hagyományt követik (Fergeteg, Fergeteg fia, A tizedik). Műveit átírta, újra földolgozta műveit, hőseit ismételten megformázta. Verseskötetek: 

Tájkép, elöl guggolva én (1937)  Zöld levél árnyéka (1942)  Ének a termelőszövetkezetekről (1950) Regények:  Tűz Hódréten (1950)  Térdig érő tenger (1954)  Here-báró (1956 – első „vállalható” regénye)  Az utolsó bűbájos meg a tanítványa (1959)  Pesti háztetők (1961)  Hideg napok (1964; a fasiszta gépezet vizsgálata – fölveti a magyarság történelmi felelősségét az 1942es újvidéki vérengzésekkel kapcsolatban)  Fekete rózsa (bűnügyi történetnek álcázott falurajz, 1966)  Játékosok és szeretők (1970)  Parázna szobrok (1978; ikerregény: tényregény, hadés diplomáciatörténeti esszé Közép-Európa népeinek egymás, és a magyarok elleni bűneiről, háborús kalandregény a Don menti katasztrófáról)  Én, Kossuth Lajos (1981)  Foksányi-szoros (1985)  Vízaknai csaták (1988; egy 90 éves ember sorsába sűríti Erdély 90 évének eseményeit)  Őseink kertje, Erdély

(1990; Trianon következményei)  Kentaurok és kentaurnők (1993) Elbeszéléskötetek:  Földet íratok (1945)  Embernek próbája, avagy kocsivásár (1953)  Fergeteg fia (1954)  Különböző szerelmek (1957)  Várakozó özvegyek (1960) 19 Itt a földön is (1973) Siratóének (kisregény és elbeszélések, 1975) Egyéb művek:  Tél és nyár (1952)  Nádudvari emberek (riportok, 1953)  Zsebek és emberek (színmű, 1954)  Fiúnézőben (színmű, 1956)  Hol a kódex? (cikkek, 1971)  Elveszített és megőrzött képek (cikkek, 1978)  Vérbosszú Bácskában (1991, dokumentarista próza)  Igazolatlanul jelen (publicisztikai iratok, elbeszélések, emlékezések, 1985)  Perbeszédek és párbeszédek (vitairatok, 1986)  Felhők fölött száll a sas (elbeszélések, esszék, 1993) Mándy Iván (1918–1995; Budapest–Budapest; író) - Szülei: Mándy Gyula hírlapíró és Alfay Ilona. - - - Válásuk után apjával marad,

és korán megismeri a pesti kávéházak, mozik, szállodai szobák világát. Gimnáziumi tanulmányait félbehagyja. Első novelláját Schöpflin Aladár közli a Tükörben. 1945 után az Újholdhoz csatlakozik (néhány számnál társszerkesztő). 1950–1954: a Népművelési Intézet munkatársa. 1954-től szabadfoglalkozású író. 60-as évek: megjelennek a Vera-novellák (a középpontban egy fiatal lány áll, aki a beat-nemzedék képviselője). 1984: a Magvető Kiadó elkezdi megjelentetni életművét. 1989-től a Holmi szerkesztőbizottsági tagja. 1990-től a Rónay György-díj kuratórium elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke. Regények:  Az enyedi diák (1944)  Francia kulcs (1948)  A huszonegyedik utca (1948)  Egy festő ifjúsága (1955)  Csutak színre lép (ifjúsági, 1957)  Csutak és a szürke ló (ifjúsági, 1959)  Csutak a mikrofon előtt (ifjúsági, 1961)  Robin Hood (ifjúsági, 1965) 

Csutak és Gyáva Dezső (ifjúsági, 1968)  Strandok, uszodák (kisregény, 1984) Elbeszéléskötetek:  Egyérintő (1969)  Fél hat felé (1974)  Tájak, az én tájaim (1981)  Átkelés (1983)  Magukra maradtak (1986)  Huzatban (1992)  Tépett füzetlapok (1992)  Harminc novella (1995)  A légyvadász (1996) - Egyéb művek:  A pálya szélén (1963)  Szabadíts meg a gonosztól (irodalmi forgatókönyv Sándor Pállal, 1980)  Ha köztünk vagy, Holman Endre (hangjátékok, 1981)  A villamos (1981)  Önéletrajz (elbeszélések, hangjátékok, 1989)  Budapesti legendák (1994) - - Csanádi Imre (1920–1991; Zámoly–Budapest; költő, műfordító, szerkesztő) - - - - - - Tanulmányok:  Zámoly (elemi iskola)  Székesfehérvár (gimnázium; érettségi: 1939)  Budapest (Györffy-kollégium) A II. világháborúban orosz hadifogságba esik 1948: hazatér. Több kiadó szerkesztője:  Szépirodalmi

(1951-től)  Magvető (1955-től) 1976–1980: az Új Tükör főszerkesztője. A régi magyar költészet szerepét eleveníti föl, „históriás attitűd” jellemzi, elsősorban a reformáció idején talál modellértékű példákat. Verseskötetek:  Esztendők terhével (1953)  Erdei vadak, égi madarak (1956)  Négy testvér (1956; népi mondókaszerű ciklus)  Kis verses állatvilág (1958; állati „jellemrajz”)  Ördögök szekerén (1963)  Csillagforgó (1966)  Ötven vers (1970)  Összegyűjtött versek (1975)  Bástya és bátorság (1976) Egyéb művek:  Repülj, páva, repülj (1954; népballada-gyűjtemény Vargyas Lajossal)  Városom – Mostohám (1987)  Egy hajdani templomra (1989) - - - Pilinszky János (1921–1981; Budapest–Budapest; költő, író) - Értelmiségi családban született. Nagynénjei még fel- - Sarkadi Imre (1921–1961; Debrecen–Budapest; író, újságíró) - - - Apja adófőellenőr,

anyja tanítónő. Tanulmányok:  debreceni református kollégium  jog (Debrecen)  gyógyszerészsegéd, írnok Nyomdai korrektor, illetve sportlapoknak tudósít. 1945: a Debreceni Szabad Szó szerkesztője. 1946-tól Budapesten él. A Magyar Rádió Falurádió c. műsorától politikai okok miatt elbocsátják. 1949: a MaFilm lektora. 1950: a Művelt Nép segédszerkesztője. 1953, Balmazújváros: tanít (számtan, fizika, földrajz, rajz). 20 1955–1957: a Madách Színház dramaturgja. 1956: részt vesz a Cannes-i filmfesztiválon, ahol bemutatják a Kútból c. novellából készült filmet, a Körhintát 1960-tól gyárban dolgozik. 1961: lezuhan Kondor Béla erkélyéről, és szörnyet hal (tisztázatlan, hogy baleset volt-e, vagy öngyilkosság). Korai elbeszélésein érezhető Móricz hatása. Drámák:  A próféta (1944)  Hannibal, a portás (töredék)  Lukrécia (töredék)  Kőműves Kelemen (töredék)  Út a tanyákról (1952) 

Szeptember (1955)  Oszlopos Simeon (1960)  Elveszett paradicsom (1961) Regények:  Gál János útja (1950)  Kísértetjárás Szikesen (1950)  Rozi (1951)  Bolond és szörnyeteg (1960)  A gyáva (kisregény, 1961) Novellák:  Verébdűlő (1954; kötet)  Elmaradt találkozás (1956; kötet) Filmek:  Körhinta (1955)  Dúvad (1961) - nőtt korában is nagy érzelmi befolyással voltak rá. Versei első értő olvasója testvére, Pilinszky Erika volt, akinek az öngyilkossága (1975) után nem írt több verset. Tanulmányok:  budapesti piarista gimnázium  egyetem: jog, magyar irodalom és művészettörténet (tanulmányait nem fejezi be) 1938–1939, Napkelet, Élet, Vigilia: megjelennek első versei (ezek később nem kerülnek kötetbe). 1941–1944: az Élet segédszerkesztője. 1944: katona lesz (Harbach: koncentrációs táborban jár). 1945: hazatér Budapestre. 1946–1948: az Újhold társszerkesztője. (Szoros kapcsolat fűzi az

Újhold, a Vigilia és a Válasz köréhez) 1947–1948, Róma: ösztöndíjas. 1949-től nem publikálhat. 1950-től a Szépirodalmi Kiadó külső korrektora. 1954: rövid ideig házasságban él Márkus Annával. 1956: a Magvető Kiadó lektora. 1957-től az Új Ember munkatársa. A 60-as évektől gyakran utazik külföldre (Párizs, Amerika, London). Verseit Ted Hughes és Pierre Emmanuel is lefordítja Megismeri Simone Weil írásait, amelyek nagy hatással vannak rá. - - - - - 1970: megismeri Jutta Scherer német vallástörténészt. 1971: megismeri Sheryl Suttont. 1981: házassága Ingrid Ficheux-vel. Aki a magyar költészetből a legközelebb áll hozzá:  Füst Milán „kozmikus szomorúsága”  a „világhiánytól szenvedő” József Attila Akiket szellemi rokonainak tart:  Rembrandt  Hölderlin  Emily Brontë  Van Gogh  Dosztojevszkij  József Attila Verseskötetek:  Trapéz és korlát (1946)  Versfüzet (1948)  Harmadnapon

(1959; eredetileg Senkiföldjén lett volna a címe, de úgy nem engedték megjelenni)  Nagyvárosi ikonok (1970)  Szálkák (1972; utolsó alkotói korszakának a kezdete)  Végkifejlet (1974)  Tér és forma (1975)  Kráter (1976)  Összegyűjtött versek (1987) Egyéb kötetek:  Aranymadár (verses mesék, 1957)  Rekviem (versek és próza, 1964)  A nap születése (verses mesék, 1974)  Szálkák születése (mesék, 1974)  Beszélgetések Sheryl Suttonnal (dialógusregény, 1977)  Válogatott művek (1978)  Életképek (1980; színmű)  Szög és olaj (próza, 1982)  A mélypont ünnepélye (próza, 1984)  Széppróza (tanulmányok, esszék, cikkek, 1993)  Összegyűjtött levelek (1997) Mészöly Miklós (1921–2001; Szekszárd–Budapest; író) - Eredeti neve: Molnár. - 1943–1944: katona, többször fogságba esik. - 1944-től: munkás, terménybegyűjtő, malomellenőr. - 1947–1948, Szekszárd: laptulajdonos. -

1951–1952: a Bábszínház dramaturgja. - 1956-tól szabadfoglalkozású író. - 1990: az Írószövetség elnökségi tagja. - 1992: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító - - elnöke. 1996: Budapest díszpolgára. Művek:  Vadvizek (novellák, 1948)  Hétalvó puttonyocska (mesék, 1955)  Magasiskola (1956)  Sötét jelek (novellák, 1957)  Fekete gólya (ifjúsági regény, 1960)  Az elvarázsolt tűzoltózenekar (mesék, 1965)                      Nemes Nagy Ágnes (1922–1991; Budapest–Budapest; költő, műfordító, esszéíró) - Férje Lengyel Balázs. - Első versei a Cimborában jelennek meg. - - - 21 Az atléta halála (1966) Jelentés öt egérről (1967) Saulus (1968) Pontos történetek útközben (regény, 1970) Szárnyas lovak (elbeszélések, riportok, 1977) A tágasság iskolája (esszé, 1980) Érintkezés (esszé, 1980) A megbocsátás (kisregény,

1984) Sutting ezredes tündöklése (elbeszélések, kisregény, 1987) Wimbledoni jácint (elbeszélések, 1990) Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról (elbeszélések, 1991) Bolond utazás (történetek, 1992) Lassan minden (1994) Otthon és világ (esszék, tanulmányok, 1994) Idegen partokon (elbeszélések, 1995) Hamisregény (kisregény, 1995) Családáradás (kisregény, 1995) Elégia (esszék, 1997) Oh, che bella notte (elbeszélések, 1996) Mesék, történetek – kicsiknek és nagyoknak (1998) Az ember, akit megölt (esszék, 1998) Tanulmányok:  1932–1939: Baár–Madas református leánygimnázium (nagy hatással van rá igazgatója, Áprily Lajos)  magyar–latin–művészettörténet szak (Budapest; szakdolgozat: Horváth Jánoshoz a fiatal Babits költészetéről) 1946: férjével megalapítja az Újhold c. folyóiratot (ennek betiltása után az irodalmi élet perifériájára kerül, versei csak a Vigiliában jelenhetnek meg). 1953-tól a Petőfi

Gimnáziumban tanít. 1958-tól szabadfoglalkozású író. 1963: elválik férjétől. A 80-as években sokat utazik: Anglia, Németország, Belgium, Olaszország, Franciaország, USA, Izrael. Verseit több nyelvre lefordítják. 1986-tól Lengyel Balázzsal és Lakatos Istvánnal szerkeszti az Újhold-Évkönyvet. Verseskötetek:  Kettős világban (1946)  Szárazvillám (1957)  Napforduló (1967)  Lovak és angyalok (1969)  Éjszakai tölgyfa (1979)  Között (1981; prózaversek) Esszékötetek:  64 hattyú (1975)  Metszetek (1982)   - - Szó és szótlanság (1989; Összegyűjtött esszék I.) A magasság vágya (1992; Összegyűjtött esszék II.) Mesék, gyerekversek:  Aranyecset (1962)  Bors néni könyve (1978)  Szökőkút (1979)  Felicián vagy A tölgyfák tánca (1987) Egyéb művek:  Vándorévek (1964; műfordítások)  A hegyi költő (1984; esszémonográfia)  Látkép gesztenyefával (1987; interjúk,

emlékezések)  Szőke bikkfák (1988; rádiós verselemzései gyűjteménye) Kormos István (1923–1977; Mosonszentmiklós–Budapest; költő, műfordító, kiadói szerkesztő) - - - - - - Győrben kezdi el a gimnáziumot, de csak hat osztályt végez el. 1936: nagyszüleivel Angyalföldre költözik. 16 éves korától dolgozik (biciklista-kifutó) 1940–1946: tisztviselő. Lektor az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd az Országos Könyvhivatalban. 1949–1950: a MaFilm dramaturgja. 1950-től a Móra Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. Kötetek:  Az égigérő fa (1946; verses mesék)  Dülöngélünk (1947; versek)  Az erdő (1951; mese)  A tréfás mackók (1954; verses mesék)  Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (1956)  A repülő kastély (1957; verses mesék)  A muzikális kismalac (1960; verses állatmesék)  Két bors ökröcske (1960; képes mesekönyv) A Kozmosz-sorozat szerkesztője. 1963–1966:

Párizsban él (Gara László barátja). Feleségei:  Pallos Klára (1952-ig)  Rab Zsuzsa  Péter Márta művészettörténész Kiemelkedő fordításai:  Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék  Burns- és Puskin-fordítások  Vackor világot lát (1961)  Szegény Yorick (1971; versek)  Bohóc rókák és egyéb mókák (1971)  Zöldbajusz Marci királysága (1972)  Fehér mágia (1974; versfordítások)  N. N bolyongásai (1975; versek)  A Pincérfrakk utcai cicák (1976; mesék)  A pöttyös zöld lovacska bátyja (1977; mese) - - - - - Nagy László (1925–1978; Felsőiszkáz–Budapest; költő, műfordító) - Öccse Ágh lstván költő. - Szülei (Nagy Béla és Vas Erzsébet) parasztok. - Tízévesen csontvelőgyulladást kap, és a bal lábára - - - - Fejes Endre (1923, Budapest) A középiskola befejezése után szabóinas, majd vasesztergályos-tanuló. A háború alatt szülei meghaltak. 1945-től külföldön dolgozik

(belgiumi bánya, párizsi Renault-gyár). 1949: hazatér. 1955 óta írásaiból él. Elbeszéléskötetek:  A hazudós (1958)  Vidám cimborák (1966)  Lemaradt angyalok (1993)  Szabadlábon (1995) Színdarabok:  Mocorgó (1966)  Színművek (1969)  Cserepes Margit házassága (1972)  Vonó Ignác (1983)  Drámák (1989) Regények:  Rozsdatemető (1962)  Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969)  Kéktiszta szerelem (1969)  A fiú, akinek angyalarca volt (1982) Egyéb művek:  Szerelemről bolond éjszakán (1975)  Gondolta a fene (cikkek, jegyzetek, 1977)  Szegény Vivaldi (elbeszélések, esszék, vallomások, 1992) 15 megbénul. Tanulmányok:  Iszkáz (elemi iskola)  Pápa (református kollégium)  festőnek készül (Borsos Miklósnál és Kmetty Jánosnál tanul)  magyar irodalom és filozófia szak  Szófia, Szmoljan (1949–1952: bolgár ösztöndíjas)15 1947, Valóság: megjelennek első versei és lírai

önéletrajza. 1952  Végleg hazatér.  Feleségül veszi Szécsi Margit költőnőt. 1953–1957: a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője. 1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa. 1975: a Magyar Televízió portréfilmet készít róla. 1984: szülőházában emlékmúzeumot rendeznek be. Ami hat rá: Szmoljan 1981-ben Nagy László Múzeumot nyitott a bolgár irodalom fordítója iránti tiszteletből. 22  - - - - népköltészet (szülőfaluja és a Bakony népdalkincse, hiedelemvilága)  József Attila költészete Műfordító: bolgár, albán, magyarországi cigány és keleti finnugor népköltészet, spanyol, angol, francia, német és lengyel költők. Verseskötetek:  Tűnj el, fájás (1949)  A tüzér és a rozs (1951)  A nap jegyese (1954)  A vasárnap gyönyöre (1956)  Deres majális (1957; gyűjteményes kötet)  Himnusz minden időben (1965)  Arccal a tengernek (1966; gyűjteményes

kötet)  Versben bujdosó (1973)  Válogatott versek (1976)  Csodafiú-szarvas (1977)  Jönnek a harangok értem (1978)  Szárny és piramis (1980) Hosszúénekek:  Búcsúzik a lovacska (1963)  A forró szél imádata (1963)  Mennyegző (1964) Műfordítások:  Szabályok és citerák (1953)  Sólymok vére (1960)  Darázskirály (1968)  Babérfák (1969; délszláv népköltészet)  Erdőn, mezőn gyertya (1975; a bolgár népköltés antológiája) Egyéb művek:  Ég és föld (oratórium, 1971)  Adok nektek aranyvesszőt (összegyűjtött prózai írások, 1979) Sütő András (1927, Pusztakamarás; író, elbeszélő, drámaíró, szerkesztő) - Szülei: Sütő András földműves és Székely Berta. - - - Tanulmányok:  Pusztakamarás (elemi iskola)  1940–1945, Nagyenyed (Bethlen Kollégium)  1945, Kolozsvár (Móricz Zsigmond Népi Kollégium) 1948-tól a Falvak Népe (fő)szerkesztője. Az 50-es évek közepétől

elhallgat, sokáig egyetlen novellát sem ír (a görögséget tanulmányozza). 1955-től Marosvásárhelyen él (az Igaz Szó munkatársa). 1958-tól az Új Élet szerkesztője, később főszerkesztője. Dramaturgiájára hatnak a székely népi játékok, illetve Tamási drámái. Regények:  Félrejáró Salamon (1956; kisregény)  Anyám könnyű álmot ígér (1970; mezőségi szociográfia)  Engedjétek hozzám jönni a szavakat (1977; esszéregény – az anyanyelvvédelem összegző műve; nevelési regény: a nagyszülők hogyan adják át a szavakban a világot az unokájuknak) Elbeszéléskötetek: 23             - - Hajnali küzdelem (1949) Anikónén felébred (1950) Emberek indulnak (1953) Az új bocskor (1954) Egy pakli dohány (1954) Októberi cseresznye (1955) A nyugalom bajnoka (1959) Tártkarú világ (1959) Az ismeretlen kérvényező (1961) Misi, a csillagos homlokú (1968) Mese és reménység (1991) Kék

álhalál (1997) Színművek:  Mezítlábas menyasszony (1950; Hajdú Zoltánnal)  Fecskeszárnyú szemöldök (1960)  Szerelem, ne siess! (1961)  Tékozló szerelem (1963)  Pompás Gedeon (1968)  Egy lócsiszár virágvasárnapja (1973; történelmi paraboladráma)  Csillag a máglyán (1974; történelmi paraboladráma)  Káin és Ábel (1977)  A szuzai menyegző (1981)  Advent a Hargitán (1985)  Álomkommandó (1987; rokon az abszurd drámákkal)  Színművek (1989)  Színművek (1992)  Színművek (1995) Egyéb művek:  Nagyenyedi fügevirág (esszé)  Perzsák (esszé)  Egy képviselőnő levelei (1954)  Rigó és apostol (1970; úti tűnődések)  Istenek és falovacskák (1973; esszék, újabb úti tűnődések)  Nyugtalan vizek (1975; válogatott írások)  Nagyenyedi fügevirág (1978; esszék, úti tűnődések)  Évek – hazajáró lelkek (1981; cikkek, naplójegyzetek)  Gyermekkorom tükörcserepei

(1982; önéletrajzi írások)  Az Idő markában (1984; esszék, naplójegyzetek)  Kalandozások Ihajcsuhajdiában (1986; mesejáték)  Sikaszói fenyőforgácsok (1987; cikkek, naplójegyzetek)  A lőtt lábú madár nyomában (1988; esszé)  Naplójegyzetek (1989. ápr 30 – 1989 dec 22; 1990)  Omló egek alatt (tanulmány, 1990)  Sárkány alszik veled (1991; beszélgetések)  Szemet szóért (1993; naplójegyzetek)  Az élet és halál kapuiban (1993)  Csipkerózsika ébresztése (tanulmány, 1993)  Heródes napjai (1994; naplójegyzetek)    Vadpávamenyegző (1994; igaz mesék, csodás történetek) Napló (1998) Balkáni gerle (1999) - - - Sánta Ferenc (1927, szeptember 4., Brassó; író) - Apja székely szegényparaszt, anyja munkásnő. Fia Mózsi - - - - Ferenc. Gyermekkora: Sepsibikkszád, Marosvásárhely, Kolozsvár. Tanulmányok:  Kolozsvár (gimnázium)  Debrecen (református kollégium) Ipari munkás,

bányász, katonatiszt. 1954, Irodalmi Újság: megjelenik első elbeszélése (Sokan voltunk), és ezzel az irodalmi élet középpontjába kerül. 1958–1968: az MTA Eötvös-könyvtárában dolgozik. Első elbeszélései Tamási Áronra emlékeztetnek (mesei hangulat, lírai pátosz, balladai nyelvezet). A népismeret és a népszeretet miatt Móriczhoz hasonlítják. Elbeszéléskötetek:  Téli virágzás (1956)  Farkasok a küszöbön (1961)  Isten a szekéren (1970)  Kicsik és nagyok (1982)  A szabadság küszöbén (1993) Regények:  Az ötödik pecsét (1963; allegorikus regény)  Húsz óra (1964; eredeti cím: Húszórás riport)  Az áruló (1966; vitaregény – drámaváltozata: Éjszaka)  Halálnak halála (1994) - - Juhász Ferenc (1928. augusztus 16, Bia; költő, szerkesztő) - - - - Szülei: Juhász Ferenc (falusi kőművessegéd) Andresz Borbála (mosónő) Juhász Gyula (1930–1993) testvére. Tanulmányok:  Bia (elemi

iskola)  Bicske (polgári iskola)  Budapest, Márvány utcai kereskedelmi iskola (irodalomtanára: Gyergyai Albert)  Budapest, magyar–filozófia szak  József Attila Népi Kollégium Munkás a budai pamutfonóban. Összebarátkozik Nagy Lászlóval és Simon Istvánnal. Feleségül veszi Szeverényi Erzsébetet. A Hunnia Filmgyár dramaturgja. Munkahelyei: könyvhivatal, az Írószövetség lektorátusa. 1951–1974: a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője. 1974–1991: az Új Írás főszerkesztője. 1992: a Széchenyi Akadémia alapító tagja. Sokat jár külföldön: Bécs, Párizs, Hollandia, Kuba, Svédország, USA, Anglia, Görögország, Izrael, India.   24 - - Mesterének Petőfit és Illyést tartja. Fölidézi nagy elődeit, és keresi sorsuk magyarázatát:  Ady Endre utolsó fényképe  Tóth Árpád sírjánál  József Attila sírja Verseskötetek:  Szárnyas csikó (1949)  Új versek (1950)  Óda a repüléshez (1953)  A

virágok hatalma (1955)  A tenyészet országa (1957)  Virágzó világfa (1965)  Harc a fehér báránnyal (1965)  A Szent Tűzözön regéi (1969)  A megváltó aranykard (1973)  Szerelmes hazatántorgás (1977)  Csikóellés (1978)  Remény a halálig (1983)  A boldogság (1984; naplóversek)  A csörgőkígyó hőszeme (1987)  A tízmilliárd éves szív (1989)  Föld alatti liliom (1991; emlék halott édesanyjának)  Krisztus levétele a keresztről (1993, fölidézi az 1956-os forradalom tapasztalatait)  Világtűz (1994; versek 1989-1994)  Pupillák (1995; szonettciklus)  Pipacsok a pokol fölött (1996)  A szenvedések Édene (1998)  Kozmosz-magány (1998)  Válogatott versek (1999) Elbeszélő költemények:  A Sántha család (1950)  Apám (1950) Eposzok:  A tékozló ország (1954)  A halottak királya (1971)  Halott feketerigó (1985 – lírai „tudatfolyamregény” módjára foglalja össze az

emlékeket, tárgyleírásokat, művészeti és tudományos dokumentumokat)  Fekete Saskirály (1988; költői mítosz, amely a néphagyomány elemeiből építkezik) Esszékötetek:  Mit tehet a költő? (1967; tanulmányok, cikkek, interjúk)  Vázlat a mindenségről (1970; esszék)  Írás egy jövendő őskoponyán (1974) Egyéb művek:  A jégvirág kakasa (1951; komikus népi eposz)  Fából-faragott Antal (1954; verses mese)  A halhatatlanságra vágyó királyfi (1954; verses mese)  A Nap és a Hold elrablása (1954; verses mesék)  A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából (oratorikus költemény; ihletője Bartók Cantata profana c. műve)  Anyám (1970) Kertész Imre (1929. november 9, Budapest; író, műfordító) - 1940: beíratják a Madách Gimnáziumba. - 1944: Auschwitz-Birkenauba deportálják. - 1945: hazatér. - 1946: újságíró a Szikránál, belép a kommunista pártba. - 1948, Budapest: érettségi -

1948–1950: a Világosság munkatársa. - 1951: gyári munkás. - 1951–1953: a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztá- - - - lyának a munkatársa. 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Főleg németből fordít:  Sigmund Freud  Hugo von Hoffmannstahl  Friedrich Nietzsche  E. Canetti Regények:  Sorstalanság (1975)  A nyomkereső (1977; két kisregény)  A kudarc (1988)  Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) Egyéb művek:  Az angol lobogó (elbeszélések, 1991)  Gályanapló (napló, 1992)  A holocaust mint kultúra (esszék, 1993)  Valaki más (1997)  A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (esszék, 1998) - - - - Csoóri Sándor (1930. február 3, Zámoly; költő, író) - Csoóri a légkört és a szellemet tekintve inkább az erdélyi - - - vagy a mezőségi falvakat tekinti szülőfalujának, nem pedig Zámolyt. Később sokat jelent neki Budapest (ide kötik a

barátságok, a szerelmek, a politika és az irodalom). Család:  Az apja (id. Csoóri Sándor) mindent elolvasott, ami a kezébe került, de az anyját semmilyen írás nem érdekelte (ő a szájhagyomány világában élt).  Az apa dolgozott, de valójában az anya volt a családfő (bár az asztalhoz nem ült le enni).  Volt egy hat évvel idősebb nénje (okos és jellemes volt).  Nagyon szegények voltak, de soha nem éheztek (bár sok krumplit és kukoricaételt ettek, viszont minden vasárnap húsleves volt, és mindig vágtak disznót).  Fia: Csoóri Sándor. Tanulmányok:  Zámoly (elemi iskola)  Pápa, református kollégium (érettségi: 1950) – Az állam ingyen taníttatná Bicskén, de a szülei akkor már nem akarják elhozni Pápáról.  1951–1952: Egyetemi Orosz Intézet (orosz–történelem–marxizmus–műfordítás szak) Azt mondja, az ő egyetemei az 50-es évek voltak (attól az államtól kapott ösztöndíjat, amely az apjától

elvett mindent – mérges magára, amiért nem írta meg ezeket az időket regényben). Diákkorában nagyon hitt Rákosiban, otthon azonban minden gyerekes hit kiégett belőle 25 - - 16 1953: megjelennek első versei. 1953–1954: Irodalmi Újság. 1955–1956: Új Hang. 1957–1958: tisztviselő. 1962–1963: A Jövő Mérnöke. 1968: a MaFilm dramaturgja. Játék- és dokumentumfilmek forgatókönyvének az írója (Kósa Ferenccel és Sára Sándorral).16 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságának az elnöke. Az MDF alapító, majd elnökségi tagja. 1991-től a Magyarok Világszövetségének az elnöke. 1992-től a Hitel főszerkesztője. A véleménye magáról: értelmiségi, aki soha nem felejti el, hogy paraszt. Megrázkódtatások:  Sokszor volt beteg (egy orvos barátja szerint már kétszer meg kellett volna halnia).  1974: a Magas-Tátrában volt egy súlyos karambolja. A legszívesebben mindig verset írt volna; ok: a XIX– XX. századi Magyarországon a

legteljesebb emberi, történelmi és lírai jelenlét ebben fejeződött ki. Ugyanakkor: nem tudott mindent belezsúfolni a verseibe, ezért megírta szociográfiáit, és filmeket is készített. Az íráson kívül sok minden érdekli, főleg a népköltészet, a népzene és a néptánc; sokat „csavarog” Kallós Zoltánnal (Mezőség, Kalotaszeg, Gyimes, Moldva). Azt nem tudja megfogalmazni, mit tart legfontosabb írói föladatának – ez egy megválaszolhatatlan kérdés, ha valaki mégis tudna felelni rá, az olyan lenne, mint a ketrecbe zárt madár látványa: egy jól megszerkesztett egész, de sehol nincs természetesség. A saját nemzedékéről: inkább a barátkozás, nem pedig a kezdeményezés tartotta össze. „Szécsi Margit, Tornai József, Orbán Ottó, Takács Imre, Kalász Márton, Marsall László, Csurka István, Galgóczi, Hernádi Gyula, Szabó István, Kamondy, Konrád, Moldova, Szakonyi, Gyurkó – igazán kikerült volna belőlük egy tűrhető

csapat. De ahányan vagyunk, annyifelé tántorgunk Éppen tegnap este néztem a tévében Illyés műsorát Újra át kellett élnem, hogy az ő nemzedéke még történelmi megbízhatóságú nemzedék volt.”17 Elődei, példaképei tekintetében korszakai voltak (a kortársaihoz éppúgy kötődik, mint az elődeihez):  Kezdetben „Ady volt az isten”.18  József Attila, Németh László, Illyés, Szabó Lőrinc  Prózát tanul Kosztolányitól, Illyéstől, Bálint Györgytől. Az ünnepeket nem szereti. Számára az az ünnep, ha találkozik az ismerőseivel, barátaival. Kiábrándítja, hogy a magyar népnek nincs történelmi tudata. Verseskötetek:  Felröppen a madár (1954)  Ördögpille (1957)  Menekülés a magányból (1962)  Második születésem (1967)  Párbeszéd sötétben (1973) Forgatókönyvei: Tízezer nap (1967), Földobott kő (1969), Ítélet (1970), Nincs idő (1972), Hószakadás (1974), 80 huszár (1978), Pergőtűz (1982),

Tüske a köröm alatt (1987). 17 BERTHA Bulcsú, Délutáni beszélgetések, Bp., 1978, 94–95 18 Uo., 95              - - - - Sose harmadnapon (1976) A látogató emlékei (1977) Jóslás a te idődről (1979) A tizedik este (1980) Elmaradt lázálom (1982) Mert szemben ülsz velem (1982) Várakozás a tavaszban (1983) Kezemben zöld ág (1985) A világ emlékművei (1989) Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse (1990) Hattyúkkal, ágyútűzben (1995) Ha volna életem (1996) Válogatott versek (1998) Gyerekversek:  Lekvárcirkusz bohócai (1969)  Lábon járó verőfény (1987) Prózakötetek:  Utazás félálomban (1974)  Nomád napló (1979)  A félig bevallott élet (1982)  Készülődés a számadásra (esszék, vallomások, 1987)  Tenger és diólevél (1994)  Szálla alá poklokra (esszék, 1997) Egyéb művek:  Tudósítás a toronyból (irodalmi szociográfia, 1963)  Iszapeső (1965;

kisregény)  Kubai napló (útirajz és napló keveréke, 1965)  A költő és a majompofa (karcolatok, 1966)  Faltól falig (karcolatok, 1969)  Nappali hold (publicisztikai írások, 1991) - - - 1991: a Demokratikus Charta Mozgalom kezdeményezője. 1997: a Berlin–Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke. Akik hatnak rá:  a nouveau roman jeles képviselői (Magyarországon elsőként ő ad róluk áttekintést)  Claude Simon korai regényei  a XIX. századi orosz széppróza (Gogol, Tolsztoj)  Krúdy Gyula, Szentkuthy Miklós Regények:  A látogató (1969)  A városalapító (1973; a kiadó ekkor elutasítja, majd 1977-ben erősen megcsonkítva adja ki, cenzúrázatlanul: 1992)  A cinkos (1989)  Kerti mulatság (1989)  Kőóra (1994)  Hagyaték (1998) Egyéb művek:  Az autonómia kísértése (esszé, 1980)  Ölni vagy nem ölni (esszé, 1985)  Európa köldökén (cikkek, 1990)  Az újjászületés melankóliája

(esszék, 1991)  Várakozás (esszék, cikkek, naplórészletek, 1995)  Áramló leltár (elmélkedések, 1996)  A láthatatlan hang (zsidó tárgyú elmélkedések, 1997)  Útrakészen, Egy berlini műteremben (esszék, cikkek, tanulmányok, 1999)  A jugoszláviai háború (és ami utána jöhet) (Jegyzetek 1999-ben márciustól júniusig, 1999) Konrád György (1933. április 2, Debrecen; író, esszéista, szociológus) Kertész Ákos (1932, Budapest; író, filmdramaturg) - - - - - Apja jómódú zsidó vaskereskedő Berettyóújfalun. 1944: az üldözések idején pesti rokonokhoz menekül. Tanulmányok:  1946, Debrecen (református kollégium)  1947–1951, Budapest (Madách Gimnázium; egyetem: magyar szak) Első írásai egyetemista korában jelennek meg (Új Hang). A forradalom alatt egyetemi nemzetőr, majd állástalan. 1959–1965: ifjúságvédelmi felügyelő. 1960, Magyar Helikon Kiadó: lektor, sorozatszerkesztő. A 60-as évek elején

bontakozik ki esszéíró-értekező munkássága (a francia és az orosz irodalom jelentős alakjaival és irányzataival foglalkozik). 1965–1973: városszociológus (több szaktanulmányt publikál; pl. Az új lakótelepek szociológiai problémái, 1969) 1973: ügyészi figyelmeztetést kap, és elveszíti az állását. A dobai elmegyógyintézetben dolgozik (harmadik regényéhez gyűjt anyagot). Egy történetfilozófiai esszéje (Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, Szelényi Ivánnal) miatt vizsgálat folyik ellene, és belső emigrációba kényszerül. Külföldön minden műve megjelent; a külföldi közvélemény előtt ő a mai magyar széppróza legismertebb képviselője. 1989-től sorra jelennek meg művei 1990–1993: a Nemzetközi PEN Club elnöke. 26 - - Tanulmányok:  1950: érettségi  1961–1966: magyar–népművelés szak Karosszérialakatos az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyárban, majd az V. sz Állami Autójavító Vállalatnál

1966: filmdramaturg a MaFilmnél. Színpadi műveit külföldön is bemutatták, regényeit lefordították. Műveit pontos társadalomrajz és pszichológiai ábrázolás jellemzi. Elsősorban a munkásfiatalok életét ábrázolja Színpadi művek:  Makra (1972)  Névnap (1973)  Sziklafal (1976)  Huszonegy (1984)  Családi ház manzárddal (1984) Regények:  Sikátor (1965)  Makra (1971)  Névnap (1972)  Kasparek (1979; kisregény)  Aki mer, az nyer (kisregény)  Családi ház manzárddal (1984)  -  Másnaposság (1990; 1996-ban más címmel: Zakariás regénye)  A gyűlölet ára (1992) Kötetek:  Hétköznapok szerelme (kisregény és elbeszélések, 1962)  A világ rendje (kisregények és novellák, 1984)  Akár hiszed, akár nem (válogatott írások 1974–1994, 1994)         Páskándi Géza (1933–1995; Szatmárhegy–Budapest; költő, író) - - - - - - Munkáscsaládból származik.

1949-től szatmárnémeti, bukaresti, kolozsvári lapok munkatársa. 1957: börtönbe kerül. 1963-tól könyvraktári munkás, bibliográfus. 1971–1973: a bukaresti Kriterion főlektora. 1974-től Budapesten él, a Kortárs rovatvezetője. A romániai magyar irodalom első Forrás-nemzedékének a tagja. Ragaszkodik az anyanyelvi kultúrához, de megjelennek nála avantgárd formakísérletek is Verseskötetek:  Piros madár (1957)  Holdbumeráng (1966)  Szebb a páva, mint a pulyka (1968; gyerekversek)  Tű foka (1972)  A papírrepülő eltérítése (1976)  Tréfás-pipás-kupakos (1979; gyerekversek)  A bolhakirály (1982; gyerekversek)  A nagy dilettantissimo (1989) Elbeszéléskötetek:  Üvegek (1968)  A vegytisztító becsülete (1973; novellák, párbeszédek)  A szörnyszülött (1985) Regények:  Beavatkozás (1974)  Az árnyékfejtők (1988; regényes történet)  A sírrablók (1991)  A Nagy Légyölő avagy Szuszóka és

Miló (1991; meseregény)  A szalmabábuk lázadása (1998; meseregény) Drámák:  Az eb olykor emeli lábát (1970; párbeszédek, színjátékok)  Erdélyi triptichon (1984)  Vendégség (Dávid Ferencről)  Tornyot választok (Apáczai Csere Jánosról)  Szekértől elfutott lovak (Péchi Simonról)  A nagy ásatás avagy Adja Isten! az örök béke után (1987)  Pornokrácia. Regényes kézikönyv avagy egy új vallás alapjai (1990)  László szent király (1992)  Magyar három király, László, Kálmán, Béla (1994)  Medvebőrben (1994; kötet) Egyéb művek: 27    Tündérek szakácskönyve (1966; gyerekversek, mesék) A sárikás anyós (1979; groteszk eposzok) Zápfog király nem mosolyog (1969; mesék) A szárnyas bocs (1975; mesék) A királylány bajusza (1981; mesejátékok) A szabadság színeváltozásai (1984; esszék) A legkisebb óriás (1984; afrikai népmese-földolgozások) Az örömrontó angyal (1995; válogatott

művek) Todogar jaur kvárna Godot-ra újra várnak avagy Anton és Samuel (1995; filozófiai végjáték) Begyűjtött vallomásaim (1996; önéletírás) A megvallás avagy Van-e lélekröntgen? (1999; vallomások, emlékiratok) Múlhatatlan barátsággal (1999; Páskándi és Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből) Csurka István (1934. márc 27, Bp; író, Csurka Péter író, újságíró fia; József Attila-díjas: 1969, 1980) - 1952, Békés: érettségi. - 1955: szerepel a reprezentatívnak szánt Emberavatás - - - - c. prózaantológiában 1957, a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szaka: diploma. 1973–1986, Magyar Nemzet: tárcaíró. 1988-tól a Hitel szerkesztőségi munkatársa. 1989-tól a Magyar Fórum szerkesztőbizottsági elnöke. A 80-as évek végétől politikai publicista. 1990–1998: országgyűlési képviselő. 1993-tól a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport ügyvivője. 1995, Hódmezővásárhely: megismétlik az

első vásárhelyi találkozót (1935), amelyen Csurka is részt vesz. Azon műveit, amelyek megjelentetésére politikai okokból kevés esély volt, Püski Sándor jelentette meg (New York). Prózája jellemzői:  A korai Móricz idillisztikus szemléletmódja (Tavaszi délibáb)  Tragikus novellák: a látszat és a valóság szembeállítása, amely megteremti a csurkai kontrasztot (Metamorfózis).  Ironikus-groteszk novellák: keveri a hangnemeket – itt találja meg leginkább a saját hangját (A mélység vándora).  Jellegzetes alaphelyzetek:  a lóversenyvilág mint tág eseménytér (Egy fogadó lelkivilága)  önpusztító figurák (Az uszálykormányos)  Legmarkánsabb vonulat: a távolságtartás és együttérzés egyensúlyára épülő groteszk-ironikus szemlélet. Novelláskötetei:  Tűzugratás (1956)  Százötös mellék (1964; megjelennek a tipikus csurkai alaphelyzetek)  Nász és pofon (1969)  - - - Kint az életben

(1972; a színművészeti főiskolás évek élményei)  Egy fogadó lelkivilága (1976)  Létezés-technika (1983) Regényei:  Hamis tanú (1959; párhuzamos monológokból építi föl az 50-es évek társadalmi panorámáját)  Moór és Paál (1965; kisregény)  A kard (1983; kisregény)  Dagonyázás (1985)  Hamis tanú és más regények (1997) Drámái:  Szájhős (1964; a személyiség értékvesztését, a „hősnélküliséget” ábrázolja)  Az idő vasfoga (1967; kötet)  Ki lesz a bálanya? (1969; „groteszk rekviem”: bemutatja a személyiség süllyedését)  Deficit (1970; szorosabban kapcsolódik a napi politikához)  Döglött aknák (1971; a megjelenített világ teljes elutasítását sugallja)  Eredeti helyszín (1976; a tehetség pusztulása, a „hősök” áldozattá válása)  Nagytakarítás (1977; a tehetség pusztulása, a „hősök” áldozattá válása)  Házmestersirató I–II. (1980; kötet) Egyéb

művei:  A ló is ember (1968)  Hét tonna dollár (1971; filmregény)  Amerikai cigaretta (1978; dráma, hangjáték)  Kettes kolbász (1980; tárcák, karcolatok)  Utasok (1981; elbeszélések, tárcák)  Színleírás (1984; tárcák, elbeszélések)  Mi újság Pesten? (1985; filmregény)  Az elfogadhatatlan realitás (1985, New York; eszszék)  Megmaradni (1988)  Vasárnapi menü (1989; tárcák, elbeszélések)  Vizsgák és fegyelmik (1990; színművek és hangjáték)  Új magyar önépítés (1991; politikai írások és előadások)  Vasárnapi jegyzetek (1991; publicisztikai írások)  Keserű hátország (1993)  Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán (1992)  Néhány gondolat és nyolc társgondolat (1993)  Also sprach – Janosom Kisem (1994)  Nemzeti összefogás (1996)  Minden, ami van, Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979–1998 (1998) - - Bodor

Ádám (1936. február 22, Kolozsvár; író) - Orbán Ottó (1936–2002; Budapest–Szigliget; költő, esszéista, műfordító) - - Árvaházban nevelkedett. 1958-tól irodalmi munkásságából él. 1981-től a Kortárs rovatvezetője, később főmunkatársa. - 28 1987: a St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem meghívott tanára. 1989: a Magyar PEN Club alelnöke. 1993: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Több nemzetközi költői konferencián tart előadást (USA, India, Korea). Életműve alapmotívumai: háború, üldöztetés, árvaság. Verseskötetei:  Fekete ünnep (1960)  A teremtés napja (1963)  Búcsú Betlehemtől (1967)  A föltámadás elmarad (1971)  Emberáldozat (1973)  Katipatika (1973; gyermekversek)  Szegénynek lenni (1974)  Távlat a történethez (1976)  Eszterlánc (1977; gyermekversek)  A világ teremtése és egyéb badarságok (1977; szatirikus versek)  Az alvó vulkán (1981) 

Helyzetünk az óceánon (1984)  Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (1984)  A mesterségről (1984)  Mese a csodálatos nyárról (1984; gyermekversek)  Összegyűjtött versek (1986)  A fényes cáfolat (1987)  A kozmikus gavallér (1990)  Egyik oldaláról a másikra fordul, él (1992)  A keljföljancsi jegyese (1982)  A költészet hatalma, Versek a mindenségről és a mesterségről (1994)  Útkereszteződés Minneapolisban (1993)  Kocsmában méláz a vén kalóz (1995)  Hallod-e, te sötét árnyék (1996)  Válogatott versek (1998) Egyéb művek:  Ablak a földre (1972; útirajz első indiai útjáról)  Aranygyapjú (1972; versfordítások)  A visszacsavart láng (1979; esszék)  Honnan jön a költő? (1980; esszék)  Cédula a romokon (1994; esszék, tanulmányok)  Hatvan év alatt a föld körül (1998; Összegyűjtött versfordítások 1–3.) Középiskola, református teológia: Kolozsvár.

1960-tól levéltáros. 1964-től másoló-fordító irodában dolgozik. 1965, Utunk: megjelenik első novellája. 1968-tól szabadfoglalkozású író. 1982: áttelepül Magyarországra. 1984-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. Kötetek:   - Szilágyi Domokos (1938–1976; Nagysomkút–Kolozsvár; költő, író, kritikus, irodalomtörténész) - 1943–1951, Magyarlápos: itt tölti gyerekkora nagy részét - - -  A tanú (1969) Plusz-mínusz egy nap (1974; elbeszélések, karcolatok)  Megérkezés északra (1978; elbeszélések, karcolatok)  Milyen is egy hágó? (1980; novellák)  A Zangezur hegység (1981; karcolatok, elbeszélések)  Az Eufrátesz Babilonnál (1985; novellák)  Vissza a fülesbagolyhoz (1992; elbeszélések) Egyéb művek:  Sinistra körzet (1992; egy regény fejezetei)  Az érsek látogatása (1999) (apja református lelkész a községben). 1948: a szatmári líceumba kerül. 1955–1960: egyetem (Kolozsvár,

magyar szak). 1956, Utunk: megjelenik első költeménye. 1959–1959: az Igaz Szó munkatársa. 1960–1970: Bukarestben él. 1968–1970: az Előre munkatársa. 1970: Kolozsvárott telepszik le. Első felesége Hervay Gizella költő (fiuk, Szilágyi Attila meghal az 1977-es földrengésben). Betegsége miatt öngyilkos lesz. Az első Forrás-nemzedék tagja. Irodalomtörténészként elsősorban Arany Jánossal és Eminescuval foglalkozik. Fordít; pl. Tiberiu Utan, I Ionescu, Joseph R Kipling, Selma Lagerlöf, Hans Christian Andersen, Walt Disney. Verseskötetei:  Álom a repülőtéren (1962)  Új kenyér (1963; gyerekversek)  Csali Csöpp (1965; gyerekversek)  Szerelmek tánca (1965)  A láz enciklopédiája (1967)  Garabonciás (1967)  Búcsú a trópusoktól (1969)  Erdei iskola (1970; gyerekversek)  Fagyöngy (1971 – Palocsay Zsigmonddal)  Sajtóértekezlet (1972)  Felezőidő (1974)  Napraforgók (1976)  Legszebb versei (1976) 

Pimpimpáré (1976; gyerekversek Vermesy Péterrel)  Öregek könyve (1976)  Tengerparti lakodalom (1978; hátrahagyott versek)  Kényszerleszállás (1978; összegyűjtött versek)  Világ hava (1988; válogatott versek)  Medve-lakodalom (1990; gyerekversek)  A fájdalmasan vigasztaló (1991; válogatott versek)  Leltár az évszakokról (1996; válogatott versek)  Magyarok (1997; válogatott versek) Egyéb művek: 29      Mese a vadászó királyfiról (1966; elbeszélő költemény Alexandru Odobescu meséje nyomán) Történetek húsz éven felülieknek (1967; karcolatok) Kortársunk, Arany János (1969; kismonográfia) Élnem adjatok (1990; vers, próza, esszé) Visszavont remény (1990; Szilágyi Domokos levelei Méliusz Józsefhez) Játszhatnám (1996; Gyűjtemény a költő kéziratos és eddig kiadatlan hagyatékából) Szilágyi István (1938. október 10, Kolozsvár; író, lapszerkesztő) - - - Tanulmányok:  1956, Szatmár:

érettségi  1958-tól Kolozsvár: jogi kar Közben mozdonyszerelő géplakatos. 1963-tól az Utunk munkatársa, majd főszerkesztő-helyettese. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője. Az első Forrás-nemzedékhez tartozik. Regények:  Üllő, dobszó, harang (1969)  Kő hull apadó kútba (1975; történelmi és modern lélektani regény, szociális konfliktustörténet)  Agancsbozót (1990) Elbeszéléskötetek:  Sorskovács (1964)  Ezen a csillagon (1966)  Jámbor vadak (1971) Tandori Dezső (1938.december 8, Debrecen; költő, író, műfordító) - - - Tanulmányok:  1957, Budapest: érettségi (irodalomtanára: Nemes Nagy Ágnes)  1962: magyar–német szakos diploma (ELTE) Munkái: nevelőtanár, főiskolai nyelvtanár, versmondó, performer, készít indigórajzokat, képverseket, intermediális grafikákat. 1971-től szabadfoglalkozású. 1994: a Széchenyi Akadémia tagja. Életműve jellemzője: a művészeti ágak és műfajok

átjárhatósága. Több eszméje jellemzői: zenei, képzőművészeti és irodalmi tárgyak, önismereti érvényesség. Bűnügyi regényeit Nat Roid néven jegyzi. Részben ezek továbbfejlesztései a D’Tirano-elbeszélések. Színművei, hangjátékai jellemzői (Beckett és Thomas Bernhard abszurd kamaradarabjaira emlékeztetnek):  többszörös tükrözés (abymé)  az alkotó, a szereplő, a narrátor és a figura funkcióinak a fölcserélése  a fölcserélésből adódó jelentésbizonytalanságok, többletek művészi kiaknázása Fordít (angol, német, orosz, skandináv); pl. Randall Jarrell, Rilke, Wallace, Stevens, Salinger, Beckett, - - Sylvia Plath, Cummings, Virginia Woolf, Karl Kraus, Robert Musil, Friedrich Schlegel, Hegel, Thomas Hardy, P. Handke, Doderer, Cage. Verseskötetek:  Töredék Hamletnek (1968; összegzés és nyitás a Babits, Pilinszky, Nemes Nagy, Rilke és T. S Eliot-féle klasszicizált modern vagy objektív líra és a konkrét

kísérleti költészeti tendenciák között)  Egy talált tárgy megtisztítása (1973; az első magyarországi posztmodern verseskötet)  A mennyezet és a padló (1976)  Medvék minden mennyiségben (1977; gyermekversek)  Még így sem (1978; versfolyamatként szerkesztett kötet)  Medvetavasz és medvenyár (1979; gyermekversek)  Kedves Samu! (1980)  Játékmedvék verébdala (1981)  Afrika, India, vadállatok őshona (1982)  A feltételes megálló (1983)  Celsius (1984)  Medvék minden mennyiségben (és még verebek is) (1985; gyermekversek)  A becsomagolt vízpart (1987)  A megnyerhető veszteség (1988)  Vigyázz magadra, ne törődj velem (1989; válogatott versek)  Koppar Köldüs (1991)  Vagy majdnem az (1995)  A Semmi Kéz (1996; Tandori Dezső rajzaival)  Rajzok, képversek (1996) Regények:  Miért élnél örökké? (1977; morálfilozófiai, önéletrajzi esszéregény)  A meghívás fennáll (1979) 

Medvetalp és barátai (1979; gyermekregény)  Madárlátta tollaslabda (1980)  Nem szeretném, ha fáznál (1980; bűnügyi)  Valamivel több (1980)  Nagy gombfocikönyv (1980; ifjúsági)  Helyből távol (1981)  Most vagy soha (1981; bűnügyi)  Túl jól fest holtan (1981; bűnügyi)  Ne lőj az ülő madárra! (1982)  Azt te csak hiszed, bébi! (1982; bűnügyi)  Sár és vér és játék (1983)  de maradj halott (1983; bűnügyi)  Egyre kisebb gyilkosságok (1984; bűnügyi)  A Stevenson biozmagória (1984)  Mesélj rólam, ha tudsz (1984)  Új nagy gombfocikönyv (1985; ifjúsági)  Bízd a halálra (1985; bűnügyi)  Meghalni és megszeretni (1986; bűnügyi)  Meghalni késő, élni túl korán (1988)  Egy regény, hány halott? (1989)  Szent Lajos lánchídja (1991)  Döblingi befutó (1992; társadalmi és politikai érdeklődés)  Hosszú koporsó (1994; naplóregény) 30    - - Medvék és más

verebek (1996) Kész és félkész katasztrófák (1997; esszéregény) És megint messze szállnak (1997; Húsz halál regénye)  Vér és virághab (1998)  A járóbeteg (1998) Elbeszéléskötetek:  „Itt éjszaka koalák járnak” (1977)  Mesélj rólam, ha tudsz (1984)  Hosszú koporsó, 1994;  Kísértetként a Krisztinán (1994; válogatás)  Madárzsoké (1995; válogatás)  És megint messze szállnak (1997) Egyéb művek:  Baranyay (1979; tanulmány Baranyay Andrásról)  A zsalu sarokvasa (1979; esszé)  Mint egy elutazás (1981; dráma)  Hérakleitosz H-ban (1981; tanulmány)  Az erősebb lét közelében (1981; esszé)  Keserű (1982; tanulmány Keserű Ilonáról)  Madárnak születni kell (1986; irodalmi ismeretterjesztő mű Tandori Ágnessel)  A tizedik év: Walton Street (1990)  Műholdas rózsakert (1991; versfordítás-regénytöredék)  Intermediális rajzok (1993; mappa)  A dal változásai (1994;

tanulmány)  Az evidenciatörténetek (1996; esszék)  Pályáim emlékezete (1997)  Játék-történet (1998)  Utolsó posta (1998)  Főmű (1999) Hajnóczy Péter (1942–1981; Porcsalma–Budapest; író, drámaíró) - Hajnóczy József leszármazottja. - Eredeti neve: Hajnóczy Béla Ödön (csecsemőkorában - Hajnóczy Béla fogadta örökbe). A gimnáziumot esti tagozaton végzi el (érettségi: 1962, Eötvös József Gimnázium). Alkalmi munkás (ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, kőművessegéd, betűszedőinas, szénhordó). Első kötete megjelenése (1975) után írásaiból él. 1979: Londonba utazik (ez az egyetlen külföldi útja). A Mozgó Világ körül csoportosuló írók közé tartozik. Visszatérő, fejlődő motívumainak rendszerével elbeszéléseiből szuverén, összefüggő írói világot alkot. Az idézetek, az idegen szövegek gyakori beépítése, a filmes „vágások” és a montázstechnika révén a

80-as évek új prózai törekvéseinek egyik előfutára. Művek:  A fűtő (1975; elbeszélések)  Az elkülönítő (1975; szociográfiai munka)  M. M (1977; elbeszélések)  A halál kilovagolt Perzsiából (1979; kisregény)  Jézus menyasszonya (1981; kisregény, elbeszélések)      Kisregények és más írások (1993) A véradó (1999; válogatott elbeszélések) - Nádas Péter (1942. október 14, Budapest; író) - Tanulmányok: vegyészet, fényképészet, újságírás. - 1961-től a Nők Lapja fotóriportere. - 1965-től a Pest Megyei Hírlap munkatársa. - 1969-től szabadfoglalkozású író. - Kritikákat, esszéket ír a Vigiliába. - 1974-től a Gyermekünk olvasószerkesztője. - 1980-tól a győri Kisfaludy Színház lektora. - - - - Művei több nyelven is megjelennek (német, svéd, lengyel, norvég, dán, holland, szerb, horvát, észt, lett, francia). Elbeszéléskötetek:  Biblia (1967)  Kulcskereső játék

(1969)  Leírás (1979)  Minotaurus (1979) Regények:  Egy családregény vége (1977)  Emlékiratok könyve (1986)  Évkönyv (1989) Drámák:  Trilógia: Takarítás (1977), Találkozás (1979), Temetés (1980)  Színtér (1982), Drámák (1996) Esszékötetek: Játéktér (1988), Az égi és a földi szerelemről (1991), Esszék (1995). Egyéb művek:  Nézőtér (1983; színházi írások)  A Biblia és más régi történetek (1988)  Párbeszéd – négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben (1992, Swartz Richárddal)  Talált cetli és más elegyes írások (1992)  Vonulás (1995; két filmnovella)  Kritikák (1999)  Valamennyi fény (1999) Esterházy Péter (1950. április 14, Budapest; író) - - - Oravecz Imre (1943. február 15, Szajla; költő, műfordító) - 1967: diploma (magyar–német szak). - Munkái: segédmunkás, moziüzem-vezető, nevelőtanár, az - - Európa Könyvkiadó titkára. 1970-től az MTI számára

fordít. 1973, USA: ösztöndíjas. 1974, Budapest: tanársegéd a közgazdasági egyetemen. 1976, Illinois: nyelvészetet hallgat, majd szabadfoglalkozású író. 1982, Élet és Irodalom: a versrovat szerkesztője, majd főmunkatárs. 1985–1986, Kalifornia: vendégtanár az egyetemen. 1990: a miniszterelnök tanácsadó testületének a tagja. Fordít: angolból és németből. Verseskötetek:  Héj (1972)  Egy földterület növénytakarójának változása (1979)  Máshogy mindenki más (1979; gyermekversek) 31 A hopik könyve (1983) 1972. szeptember (1988; prózaversek) A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása (1994; egybegyűjtött versek) Egyéb művek:  Kedves John – Levelek Kaliforniából (1995; szépírói levelek)  Töredékek egy faluregényhez (1998); prózaversciklusok:  Halászóember  Szajla - - Tanulmányok: Budapest, piarista gimnázium (érettségi: 1969) ELTE, matematikusi diploma (1974) 1978-tól

szabadfoglalkozású író. 1981: a Német Költészeti Akadémia tagja. 1993: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Szellemi elődeit a Nyugat–Újhold (Kosztolányi–Ottlik) vonalon jelöli ki. A 80-as évek végétől egyre inkább foglalkoztatja a Kosztolányi-féle hírlapírás. Műveiben megtalálhatók a posztmodern próza sajátságai:  idézet- és utalástechnika  önreferencia  metanyelvi kiszólások Két fő műve:  Termelési-regény (kisregény, 1979 – ironikusszatirikus kettős regény, amelyben párhuzamosan íródik az önéletrajzi regény és a regény önéletrajza)  Bevezetés a szépirodalomba (képregény, anekdotagyűjtemény, automatikusnak látszó írás, cizellált stílusimitáció stb.)  Találhatók benne klasszikus avantgárd gesztusok is, pl. az Iskola a határ c regény lemásolása egyetlen papírlapra  A mű elején és végén kifelé forduló zárójel van: a világ könyvön kívüli részét zárójelbe

teszi.  A sorozat csúcspontja A szív segédigéi c. vallomás Regények:  Tizenkét hattyúk (fiktív önvallomás, 1987)  Csokonai Lili név alatt jelent meg.  A főhős Weöres Psychéjének a mai utódja, aki stilizált XVII. századi nyelven mondja el a történetét.  Hrabal könyve (1990)  Hahn-Hahn grófnő pillantása (utazóregény, 1992)  Függő (1981)  Ki szavatol a lady biztonságáért? (1982)  Kis magyar pornográfia (1984) Elbeszélések:  Fancsikó és Pinta (elbeszélésciklus, 1976)  Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977)   - Egyéb művek:  Daisy (operalibrettó, 1984)  A kitömött hattyú (esszék, 1988)  Biztos kaland (1989 – Czeizel Balázzsal)  Az elefántcsonttoronyból (publicisztika, 1991)  A halacska csodálatos élete (esszé, publicisztika, 1991)  A vajszínű árnyalat (1992 – Szebeni Andrással)  Egy nő (1993 – Banga Ferenccel)  Amit a csokornyakkendőről tudni kell (1993) 

Egy kékharisnya följegyzéseiből (1994)  Esterházy, Egy házy nyúl csodálatos élete (1996 – Hans Magnus Enzensbergerrel)  Arra gondoltam, hogy az le (esszé, 1997) Szőcs Géza (1953, Marosvásárhely; költő, író; a harmadik Forrásnemzedékhez tartozik) - Apja Szőcs István (író, kritikus). - - - - Több lap munkatársa:  Igazság (napilap)  Fellegvár (az ifjúsági melléklet szerkesztője)  Exhinox (diáklap – szerkesztő)  Ellenpontok (szamizdat-folyóirat – szerkesztő)  Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. (elnök) 1978, Kolozsvár: az egyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerez. 1986: Svájcba emigrál. 1989–1990: a Szabad Európa Rádió bp.-i irodájának a vezetője 1990: hazatér.  Szenátor a román parlamentben.  RMDSZ-főtitkár, majd alelnök. Lírája avantgárd ihletésű radikális költészet. Verseskötetek:  Te mentél át a vízen? (1975)  Kilátótorony és környéke (1977) 

Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979)  A szélnek eresztett bábu (1986)  Az uniformis látogatása (New York, 1986)  A sirálybőr cipő (1989)  A vendégszerető avagy Szindbád Marienbadban (1992) Egyéb művek:  Kitömött utcák, hegedűk (regénytöredék, 1988)  Históriák a küszöb alól (dráma, 1990)  A kisbereki böszörmények (tragikomédia, 1994)  Ki cserélte el a népet? (dráma, 1996) Krasznahorkai László (1954, Gyula; író) - Tanulmányok: 1972: érettségi (Gyula)  jog (Szeged, Budapest)  bölcsészkar (magyar–népművelés szak)  1983: Móricz Zsigmond-ösztöndíj  32  - 1987–1988: Nyugat-Berlin, München (ösztöndíjas) 1977–1982: dokumentátor a Gondolat Könyvkiadónál. 1982-től írásaiból él. Minden munkája megjelent németül (német nyelvterületen ismert kortárs magyar író). Művei:  Sátántangó (regény, 1985, 1993 – a regény alapján Tarr Béla filmet készít) 

Kegyelmi viszonyok (elbeszélések, 1986, 1997)  Az ellenállás melankóliája (regény, 1989, 1999)  Az urgai fogoly (regény, 1992)  Megjött Ézsaiás (regény, 1998)  Háború és háború (regény, 1999) Kovács András Ferenc (1959, Szatmárnémeti; költő, esszéíró, műfordító) - - - - - Apja dramaturg, majd főrendező; anyja színésznő. Tanulmányok:  1978: érettségi (Szatmár, az egykori Református Kollégium)  magyar–francia szak (kolozsvári egyetem bölcsészkara) Érettségi után egy évig fazekas inas (Lázári), majd katona (Zilah). 1984–1989: Székelyudvarhely környékén tanít (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr), majd az Orbán Balázs Gimnáziumban. 1988-tól John Coleman kortárs amerikai költő verseit fordítja. 1989-től a marosvásárhelyi Látó versrovatának a szerkesztője (miután több lap, pl. a Napsugár, valamint szerkesztőség felsőbb parancsra visszautasítja). Marosvásárhelyen él.

Lázáry René Sándor költői hagyatékának a gondozója. Első igazi irodalmi élményének a nyugatosok Baudelaire-fordítását tartja. Hat rá Tóth Árpád, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső; később Dsida Jenő és Weöres Sándor is. Kritikusai poeta doctusnak hívják (ez az elnevezés korábban csak Babitsot és Weörest illette meg). Köteteiben végig megtalálhatók a halandzsaszerű szatirikus versek is (Übüper, Verbunkos, Panegirikus). Önmagát nevelőként a Holt Költők Társasága című film tanárához (Robin Williams) hasonlítja. Verseskötetek:  Tengerész Henrik intelmei (1983)  Tűzföld hava (1988)  Költözködés (1993)  Kótya-lapótya (1994)  Üdvözlet a vesztesnek (1983–1993; 1994)  Lelkem kockán pörgetem (1994)  Manótánc (1994)  Scintilla animae (1994)  És Christophorus énekelt (1995)  Jack Cole daloskönyve (1996)  Adventi fagyban angyalok (1998)  Depressio Transsylvaniae (négykezes

versek Tompa Gáborral közösen; 1998)   Saltus Hungaricus (összmagyar versek szórványban, 1995–1998; 1999) Fragmentum (versek, Gedichte, Poems, Poemes; 1999)    Csipkébűl tekert gúzs (2000) Kompletórium (válogatott és új versek 1977– 1999; 2000) Téli prézli (versek 1995–2000; 2001) Az életrajzok forrásai - CSONTOS Erika, Egy majdnem középkori írástudó = Magyar Napló, 1994/IV, 13–14. ERŐS Zoltán, Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig, Akkord, 2004. ERŐS Zoltán, Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig, Kis-Lant Kiadó, 1995. GÁCS Anna, Váratlan férfikor = Élet és Irodalom, 2001. 07 22, 22 KERESZTURY Tibor, Kételyek kora (Tanulmányok a kortárs magyar irodalomról), Magvető, 2002, 73–78. Kortárs magyar írók 1945–1997, Bibliográfia és fotótár, Enciklopédia Kiadó, 1998–1999. [elektronikus változat] Magyar életrajzi lexikon A–Z, főszerk. KENYERES Ágnes, CD-adatbázis, Arcanum, 1998 TOLCSVAI NAGY Gábor,

Pilinszky János, Pozsony, Kalligram, 2002, 184–185. Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. PÉTER László, Akadémiai Kiadó Rt, 2000 [az Akadémiai Kiadó gondozásában 1994-ben megjelent Új magyar irodalmi lexikon elektronikus változata] 33 KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945–1991 Hiányzó korküszöb vagy „korszakforduló”? - Nem eldönthető, hogy 1945 valódi korszakhatár-e; okok:  A marxista irodalomtörténet-írás szétzilálta az értelmező fogalmak rendszerét.  Az irodalomról való beszédmódnak új paradigmái vannak kialakulóban (a 80-as évek irodalma gyökeresen átformálta az irodalmi folytonosság struktúráját, és az akkor kiemelkedőnek tűnő értékek helyett egészen más hagyományok lettek maradandóak). Vö. Bibó István Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem c tanulmánya: „Soha nem tudhatjuk, hogy az, amit ma mélyen jellegzetesnek ismerünk fel, holnap nem bizonyul-e olyan

akadálynak, melynek az elvetésével a jelleg még mélyebb, gazdagabb és nagyobb lehetőségei bontakoznának ki.” (8) - - - Magyarország, 1945:  A totális világmagyarázatok „nagy elbeszéléseinek” egy múlt századi változata kel életre.  Ez azonban elszakad az európai hagyományoktól; törekvés: elszakítani minden szálat, amely az európai keresztény-liberális tradícióhoz köt.  A hitviták és a zsinatok ismert formuláira korlátozódó kommunikációs minták válnak uralkodóvá.  Lassan átalakul az irodalomról való gondolkodás hagyománya is: a pluralisztikus diszkurzusforma helyett egy kétosztatú rendszer jelenik meg (diszkurzus–ellendiszkurzus).  A marxista irodalomtörténet-írás nem számol a művészet autonómiájával, és beéri annyival, hogy „olyan művekre helyezzen hangsúlyt, amelyek 1945 táján tematikailag bizonyíthatták a magyar irodalomban végbement fordulat »demokratikus« jellegét”. (9) A

reprezentatív műalkotások azonban még a háború alatt íródtak, vagy nem kötődtek közvetlenül a politikai eseményekhez. Amiért 1945 nem tekinthető irodalmi korszakváltásnak:  A korszakváltást nem kell egy konkrét időponthoz kötni; de látszik, hogy az irodalmi írás föltételei és politikai horizontjai hirtelen és radikálisan változtak meg. Ugyanakkor: ezek a változások nem a magyar irodalmi tradícióból következtek be; vagyis: nincs szerves alakulástörténet.  Nem egy klasszikus értelmű korszakváltás következik be, hanem a folytonosság megszakítása: az irodalmi élet „a politikai totalitarizmust megtestesítő irodalompolitika irányítása alá került”. (11)  1948-ig azok a meghatározók, akik a 30/40-es évek föllendülésének a részesei (Márai, Németh László, ILlyés Gyula, Füst Milán, Kassák, Szabó Lőrinc, Tamási, Weöres; Nagy Lajos, Déry Tibor, Vas István). Műnemek és irányzatok 1945 és 1948 között -

- - A 40-es évek második fele: nyilvánvalóvá válik, hogy a Nyugat és köre által meggyökereztetett lírai jelformák végleg kimerítették a maguk poétikai lehetőségeit. A 20-as, 30-as évek fordulója a világirodalomban: individuumszemléleti változások. Magyarország: ezek csak késve teljesednek ki; jelei:  A lírai közöny nem közeledett a tárgyiasabb modalitáshoz, amelyet József Attila és Szabó Lőrinc már megteremtett.  1945–1948: ekkor megy végbe a változás, de az új szólamot nem Szabó Lőrinc, hanem az 1920-ban születettek viszik. (Bár a legjelentősebb költészeti munka a Tücsökzene, a kezdeményező a hermetikus, absztrakt tárgyiasság lesz, ami viszont Pilinszky és Nemes Nagy költészetében jelentkezett.) „Szembesült persze a fiatalok lírája a háború körülményei közt metafizikaivá mélyült katasztrofizmus élményével, sőt a lét kilátástalanságának kultúrkritikai gondolatával is; de költészetüket

döntően mégsem a célvesztett irracionalizmus hatotta át.” (16) A lírában két meghatározó irány alakul ki:  egy tárgyias-hermetikus költészet  a műalkotás egy „átviteli csatorna”  Ez gondolatok, érzelmi tartalmak, társadalmi-politikai elképzelések eszköze.  A beszélő másokhoz és mások nevében is szól, így megerősödik a kiterjesztett lírai én pozíciója.  Tárgyias, epikus formákat és monologikus hangnemet használ (pl. Illyés: E megmozdult világban) Van két meghatározó vonulat, ami viszont nem válik irányzattá: 34 -  Kassák klasszicizált lírája  Füst objektív (de nem tárgyias) költészete A magyar epika fejlődése:  A XX. század első harmada: sokszínűség (jó esély van a világirodalmi irányzatokhoz való csatlakozásra)  A 40-es évek közepe:  A mindentudó elbeszélői nézőpontot korlátozó realisztikus közlésforma az uralkodó (pl. Németh László, Tamási, Illyés).  Nem

az újdonságok miatt jelentős, hanem az epikatörténeti folytonosság miatt; de vannak reprezentatív alkotások:  Németh László: Iszony (1947)  Márai Sándor: Sértődöttek (1947) és Napló 1943–44 (1945)  Márai individualizációs, polgári-liberális nézőpontja a kommunista kultúracsinálók szemében „dekadens mételynek” számított, ezért az ő emigrációjával megszakadt ez az irányzat: „ a klasszikus modern európai próza világ- és emberszemlélete és higgadt, távolságtartó méltósága Ottlik Géza epikáját leszámítva úgyszólván teljességgel eltűnt a következő negyven év hazai magyar irodalmából.” (19)  Az Újhold narratív technikája:  Elkanyarodik a polgári elbeszélés klasszikus-esztétista hagyományaitól.  Új individuumszemlélet jellemző: fontosak a bölcseleti, lélektani és mentalitásbeli összefüggések (pl. Mészöly, Mándy). Márai Sándor (1900–1989) - Irodalomtörténeti helye

kijelölése késett; okok:  A kommunista kultúrideológia elzárta a műveit.  Individuumszemléletének, írásmódja polgári hagyományainak nem volt jelentős folytatása a magyar prózában. - Szólamát már a 30-as években kialakította; jelentős műve: Egy polgár vallomásai (1934). - A Garrenek műve (1934–1947): a modern polgári korrajzregény mintapéldája (nemzedéktörténet). - Szindbád hazamegy (1940):  Intertextuális dialógus (ez csak az 50-es évektől terjed el a világirodalomban).  Krúdyt vonja bele egy párbeszédbe. - Föld! Föld!: prózanyelve fönntartja a kortárs világirodalom és a XX. századi nemzeti epikai tradíció párbeszédét – ez Márai emigrációbeli életművének a sajátossága (ezáltal kapcsolódhat rá a megszakított anyanyelvi hagyományra) Szabó Lőrinc (1900–1957) - - 20-as évek: versbeszéde alakulása összefüggésben van az Európában is változó költői szerepfölfogással. Keresi a szubjektum

világbeli helyét, ami egy individualista lázadáshoz vezet. Az öntanúsítás logikája összekapcsolódik nála az uralhatatlan szituáltság tudomásulvételével (pl. második, harmadik és negyedik kötete) De ez a tudomásulvétel ambivalens; ok: uralkodó jegye nem a beletörődés, hanem a lázadás. Individuumszemlélete kibontakozásában szerepe volt:  Max Stirner  Nietzsche Már nem az Ady-féle, abszolút fölérendelt személyiségről van szó. Személytelen karakterű, amelyet ellentétek uralnak (vö. Kabdebó Lóránt: a néző és az aktor kettőssége – dialogikus létérzékelés) Ezen fordulat után bekövetkezik egy poétikai kiegyenlítődés; eredmény: leíró és epikus, idillikus és élőbeszédszerű versek jelennek meg. Tücsökzene (1947; összegző, önéletrajzi ciklus)  A kései József Attila költői nyelve az én fölbomlását az ember metafizikai legyőzéseként fogja föl. Ez továbböröklődik, de Szabó Lőrinc azt a nyelvet

viszi tovább, amelyben egybeolvad benne az alanyi és a személytelen beszédtávlat kettőssége  József Attila tragikus célba érkezésként értelmezi az emberi lét végességét.  Szabó Lőrinc azonban nem ezt a célelvű haladást látja benne, hanem az ismétlődés rendjét.  Ez a rend azonban nem az élet–halál ellentétére épül (Derrida: ez az örök visszatérés gondolata).  Szabó Lőrincnek ezért nincsenek klasszikus halálversei.  Rába György: a Tücsökzene nem verses regény vagy önéletrajz; inkább: az individuális lét időbeliségének a lírai megnyilatkozása (a nem tudatos emlékezet által). 35  Konkrét életképek sorozata, amelyet lét- és helyzetértelmező szövegek szakítanak meg.  Szerkezetileg és érzékelésmódban is az első kötet (Föld, erdő, Isten) világához tér vissza. - A huszonhatodik év (1951; megjelenés: 1957)  Ezekben a szonettekben a legfeltűnőbb a távolság a szöveg és a beszélő

között.  A beszélő itt önmagát is távolítja, így a szövegbeli énjéhez képest „másikként” jelenik meg. - Szabó Lőrinc a magyar líra történetében először szembesül nyelvi-poétikai magatartásként az individuum viszonylagosságának a tapasztalatával. „Szabó Lőrinc óta tehát nemcsak alkotni, de olvasni is másként kell a modern magyar verset [] befogadásának hiányai a későmodern versértés hagyományának hazai kialakulatlanságáról tanúskodnak” (30) A megszakított folytonosság (1948–1960) - - - - - - 1945–1948: a magyar írók egy része a fenyegetettség tudatában él. Azokat a megnyilatkozásformákat keresik, amelyek úgy is szolgálhatják a nemzeti irodalom kontinuitását, hogy megőrzik alkotói szabadságukat. A „világ” és a „formák” interakciójának egyensúlya teszi lehetővé, hogy egy nemzeti irodalom a saját hagyományaiban képet adjon a külső létfeltételekről.  1948: ez az egyensúly

nemcsak megbomlik, hanem megszűnik (gyakorlatilag nem publikálják azokat a műveket, amelyek nem fogadják el a diszkurzus új rendjét).  Márai 1948-as emigrációja jelképesnek is tekinthető: az ekkori politikai-ideológiai folyamatok gyökeresen átalakítják az irodalmi diszkurzus egészét (nemcsak deformálják). A pártállam „irodalmi” követelményei:  Primitív rajzolatú társadalmi utópia sugalmazása (az életvalóság helyett)  A közérthető stílus demokratizmusa (a formák sokszínű beszéde helyett)  Irodalompolitika:  Művészetellenes doktrína, amelynek biztosítania kell a marxista gondolat kizárólagosságát az irodalomban.  Adminisztratív eszközökkel kényszerít ki egy „valóságtükröző” irodalmat; ennek nincs más célja, „mint kommunista üdvtörténetet kreálni a társadalmi és szellemi nyomorúságból”. (33)  Illyés jellemzése a szóösszetételről: a hattyú és a görény képzetének a

társítása.  Három ideológiai alapelv érvényesítése a fontos:  realizmus (szemben a polgári irodalmi irányzatok ábrázolásmódjával)  pártosság (szemben a világnézeti pluralizmussal)  népiség (szemben a személyiségértékek európai hagyományával) „A magyar irodalom sajátos helyzete ekkor abban állt, hogy ez a »deliterarizációs« folyamat Lukács György hatására lényegében már a kommunista fordulat előtt megkezdődött.” (33)  Az irodalompolitika beavatkozásának eredménye az 50-es években: azok a jelformák és szemléleti elemek erősödnek föl, amelyek a Monarchia fölbomlása után is a világirodalmi lépéshátrány jelzései lehettek volna. A kommunista kultúrretorika céljai:  a kulturális hovatartozás szálainak az elszakítása  a keleti régióba való átléptetés szándéka Többen megpróbálják összhangban hozni az időszerűtlen nemzeti és forradalmi küldetést az új kommunista

„közösségmítosszal”:  Déry Tibor: Felelet (regény)  Illyés Gyula: Fáklyaláng (történelmi dráma)  Németh László drámái nem veszik át ezt a szemléletmódot, de a bennük megjelenő etikai dilemmák személyiség és közüdvözlés kérdéskörén belül maradnak.  Veres Péter sematikus parasztábrázolásai kimondottan a „szocialista üdvtörténet illusztrációiként hirdették a történelmi népboldogítás dicsőségét”. (35) A költészetnek is hasonló lenne a feladata, de többen megfogalmaznak néhány ellentmondást is:  Illyés Gyula  Bartók  A reformáció genfi emlékműve előtt  Doleo ergo sum  Egy mondat a zsarnokságról (megjelenése: 1956)  Juhász Ferenc: A tékozló ország  Nagy László: Gyöngyszoknya Ugyanakkor: van egy „láthatatlan irodalom” is ebben a korszakban.  Kérdés, hogy ennek milyen szerep van a megszakított folytonosság helyreállításában.  Ekkor érik be a magyar irodalmi

utómodernség első nagy költészeti alakzata: a nyelvi magatartássá alakuló énválság személytelen beszédmódú változata; pl.  Szabó Lőrinc  Weöres Sándor 36   Pilinszky János (pl. Apokrif)  Nemes Nagy Ágnes (pl. Jég) Az új beszédmód másodlagos jelenléte: műfordítások az 50-es években. Az irodalomtörténeti vákuum után: útkeresés kényszerpályán (1962/63–1979) - Az 50-es évek irracionalitása: definiálhatatlanná teszi az akkori magyar irodalom valóságát. - Ez annak az eredménye, hogy a hivatalos irodalom művei mellett megjelennek olyanok is, amelyek áttételesen jelzik a visszásságokat:  Déry Tibor egyes elbeszélései (Niki, Szerelem)  Weöres Sándor: Az elveszített napernyő (a létteljesség mítoszi-biológiai víziója)  Új Hang c. folyóirat  Juhász Ferenc  Szarvasének  Vers négy hangra, jajgatásra és könyörgésre, átoktalanul  Örkény István: Lila tinta  1948–1956

között íródott művek, amelyek csak később jelenhettek meg:  Pilinszky Harmadnapon c. kötete (1959)  Cs. Szabó László esszéi  Fejtő Ferenc, Kovács Imre és Szabó Zoltán politológiai írásai - A 60-as évek elejére Pilinszky, Weöres, Juhász Ferenc és Nagy László „költészete innovatív formanyelvi alakzatok megteremtésével járult hozzá a modern magyar költői beszéd konvencióinak átalakításához”. (39) - Ez a fordulat azonban nem zajlott le ilyen egyszerűen; ok: az irodalom külső létfeltételei sokat módosultak, de a Kádár-rendszer is fönntartotta az ideológiai szűrést. Bizonyos mértékig mégis föllendülés érezhető:  A bebörtönzött írók kiszabadultak.  A tiltott kéziratok megjelenhettek. - Ugyanakkor:  Továbbra is kikényszerítik a marxista szellemiségű irodalom uralmát.  Példátlan romlás megy végbe a művészetszemléletben.  A magyar irodalmi értelmiség teljesen leszakadt a

világirodalomtól, és jelentős hátrányba kerül a lengyel, a szlovák, a horvát és a szerb irodalommal szemben is. A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években Vallomás és „kollektív” személyesség - - - A 60-as években az a líra folytatódik a legstabilabban, amely jelentőséget tulajdonít a műalkotás használati értékének; vers: a nyilvános beszéd műfaja. A művész valamilyen értelemben mindig „képviselője annak a közösségnek, amelynek nyelvén és kultúráján keresztül esztétikai viszonyt teremt a világgal”. (45) A versekben többnyire személyes alany jelenik meg. Társadalmi, etikai vagy politikai természetű kérdések jelennek meg – a művek esztétikai üzenete a befogadó szociális énjét szólítja meg. Illyés Gyula (1902–1983)  Életművében a klasszikus modernség nyugatos hagyománya a képviseleti irodalomeszmény uralma alá kerül.  Megerősíti a szociális szerepértelmezésű irodalom

folytonosságát.  Puszták népe (1936; szociográfia): újszerűen hangolja össze a vallomásos és a tárgyias-elbeszélő epika hagyományait.  30-as évek: újnépies konvenció.  60/70-es évek: eltávolodik az újnépiességtől, és a dialogikus alapkarakter intellektuális gondolati költészettel társul.  De minden belső dialogikusság ellenére megmarad a versbeli beszélő egyeduralma a szöveg fölött. Juhász Ferenc (1928)  Indulása a kommunista hatalomátvétel idejére esik (a hatalom eleinte erőteljesen favorizálja).  Az 50-es évek végére olyan lírai közlésformákat dolgoz ki, amelyek arra a népi tradícióra támaszkodnak, amelyek egy korszerűbb hangzásvilágot segítenek elő.  A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából (1955)  Az 50-es évek alapvető változását tanúsítja. 37 - -  Fölidézi Bartók Cantata profanáját.  Egy román népballada motívumaira épül.  A szereptudat

válságáról ír.  Babonák napja csütörtök: amikor a legnehezebb (1963)  Ebben a műben már gyökeresen átalakult a beszédhelyzet és a jelhasználat.  A nyelvi megújulás összekapcsolódik a vers-szubjektum egységének a megbontásával.  A vers alanya egyetemes létélményként éli meg az én megbonthatóságának a tapasztalatát.  Harc a fehér báránnyal (1965; kötet): a belső drámaiság már nyelvi magatartás (ez jelenti az 1945 utáni magyar líra egyik legjelentősebb fordulatát).  A 80-as években azonban már kevésbé releváns ez a beszédmód (a drámai jelenetezésű versek és a több ezer soros lírai eposzok nem tudnak megfelelő választ adni a kor kérdéseire). Nagy László (1925–1978)  A költő a 60/70-es évek erkölcsi eróziójával szembeforduló magatartás szimbóluma lesz.  50-es évek: lírája sajátossága az a hangnem, amely a Petőfi-féle parasztdal és a népies zsáner hagyományához köthető. 

Korai kötetei szerepfelfogása Juhászéhoz hasonló: a lírai alany a szöveg szuverén formálója.  Az eredendő líraiság azonban ellensúlyozza az én dominanciáját. Költészetében Erdélyi és Sinka nyomán új alakot ölt a dalszerűség. Pl a Menyegző c hosszúvers: ebben megjelenik a morális fölény, illetve a nyelvi magatartás fölénye is (következmény: kapcsolat egy tisztán etikai értéklátással).  A Ki viszi át a Szerelmet? c. darab kapcsán fölmerült vélemények:  Ez a versbeszéd túlretorizált.  Túldimenzionált benne a költői szereptudat. A vallomásköltészet folytonossága nem szakad meg a 80-as években sem. Ezt a vonulatot többen is kiegészítik:  Fodor András (kulturált, intellektuálisan visszafogott hanghordozás)  Kormos István (költészete groteszk játékosságot rejt, és a modernség szabadabb poétikáját is kiaknázza) Személytelenítés és hermetizmus: - Az 50-es években van néhány rövid periódus,

amikkor a pártpolitikai ideológia lazít a sematizmus bilincsein. - A Babits-féle elvont tárgyias poétikát követő lírai irányzatot azonban következetesen elutasítják. - Lukács György:  Ezt az irányzatot világnézeti szolipszizmusnak nevezi: „Ha Lengyel Balázs [] ezt az individualista, elefántcsonttorony-tiltakozást ma akarja megújítani, úgy ez az ország demokratikus megindulásának ignorálását vagy tagadását jelenti, mint a »negyedik nemzedék« lírájának központi témáját.” (55)  Szerinte itt az „izolált én” lírájáról van szó. (De ez a kifejezés elhibázottnak mondható, mert csak egy köztes stádiumot ragad meg abból a folyamatból, amelyben Pilinszky és Nemes Nagy költészete állt.) - Az Újhold nyelve nem illeszthető be a keleti hatalmi diszkurzus rendjébe; ok: az európai klasszikus modernség második hullámának a hagyományából keletkezett. - Pilinszky János (1921–1981)  1946-ig megjelent művei a 30-as

évek világlírájának létköltészeti tematikájához kapcsolódnak (az egyén metafizikailag magára marad).  Megihleti a II. világháború apokaliptikus tapasztalata:  A francia fogoly  Harbach 1944  Harmadnapon c. kötet (1959):  Németh G. Béla: egy „keresztény agnosztikus” magatartás tárgyiasul benne; ok: nincsenek közvetlen társadalmi vagy politikai komponensei.  Ez a líranyelv csak a 60-as évektől fejti ki hatását a modern magyar költészetre.  Megerősödik nála a keresztény szimbolika.  Ebben eleinte megjelenik az Istentől megfosztott világ kietlensége.  A bibliai jelképiség ellenére mégsem uralkodnak el nála az újkatolikus költészet jegyei.  Verseit egyre lazuló, asszociatívabbá váló forma jellemzi.  Költészete jellemzői:  végkifejlet-jelleg  az előrevetített utóidejűség beszédhelyzete  statikus szövegalkotási mód - Nemes Nagy Ágnes (1921–1991)  Költészete a tárgyias

hermetizmus dinamikusabb változatát teremti meg.  Korai versei jellemzői:  feszültség (abból adódóan, hogy a versvilág nem spirituális alakban fogadta be a háborús szorongást)  érzékletesség 38 -  intellektuális stilizáltság  Lírája fönntartja a világértelmezés transzcendens alapszerkezetét.  A Napforduló (1967) után a magatartása bölcseletileg is mélyen artikulálttá válik: a személyiség a nyelvi hangzás által tudja alakítani a rend nem emberérdekű mértékét.  A lovak és az angyalok (1969) megnyitotta szakasz jellemzői:  klasszicizálódott érzelmi-indulati elemek  egyetemes látvány  személytelen horizontú, nyelvi magatartássá lett világszemlélet  Költői nyelve eltávolodik a maga dinamikus alapformájától, de ebből poétikai többletet nyer.  Nemes Nagy egyéb tevékenységei:  Értekező esszépróza:  64 hattyú (1975)  A hegyi költő (1984)  Műfordítások; főleg: a

klasszikus német modernségalkotásai. Az irányzat kialakulásában jelentős költők:  Rába György  A tárgyias-intellektuális tudatlírát szigorú zártsággal társítja.  Nagy szemantikai terhelésű struktúrákat alakít ki a nyelv retorikai eszköztelensége által.  Műfordító, esszéíró, irodalomkutató (pl. monográfia Babitsról)  Lator László: érzékelhető nála a képi szimbolizáció igénye, de ez nem zárja ki a vallomásos jelleget.  Somlyó György: igen nyitott a világirodalmi hatásokra, de ez olykor veszélyezteti saját lírai karakterét.  Rákos Sándor: gondolati líráját túltelített retorizáltság jellemzi. A szerepekre bomló én költészete - - A tízes-húszas évektől nő az érdeklődés az olyan kultúrák iránt, amelyek az európaitól eltérő személyiségképleteket fejlesztettek ki.  Ez az avantgárd legtöbb irányzata számára lehetőséget jelent, hogy szembeforduljon a tradícióval, és az

énnélküliségben keresse a választ arra a dilemmára, amelyet már Nietzsche is megfogalmazott: „Hogyan lehetséges művészet és líra – az Én nélkül?” (64.)  A harmincas évekre a magyar költészetben is végbemegy a paradigmaváltás: megkérdőjeleződik a költői beszéd klasszikus alanyi szituáltsága, és létrejönnek egy dezindividualizációs beszédforma poétikai föltételei is.  Az új irányzat eltér az Újholdtól:  Újhold: József Attilától származtatják át a személyiségválság új poétikai tapasztalatát.  Az új líramodell képviselője, Weöres Sándor még József Attila életében megjelenteti első köteteit. De a Weöres költészetében fönnálló folytonosság is megszűnik az ötvenes években, és csak A hallgatás tornya c. kötettel áll helyre  Ez a vonulat kevésbé hat megtermékenyítően a 70/80-as évekre, mert akkor az én-válság kérdése más alakban jelentkezik. Weöres Sándor (1913–1989) 

Elfordul az esztétista vallomáslírától.  Közben egy európai értelmezésű kultúrkritikai nézőpont közvetítésével kapcsolatba kerül a keleti filozófiákkal.  Ezek a kultúrák adnak hírt az európaitól eltérő személyiségképekről.  A kor keleti filozófiákkal kapcsolatos kérdései viszont a hagyományos mitológiakutatás horizontján fogalmazódnak meg.  Következmény: a személyiségről való gondolkodás mássága csak szűrőkön keresztül jut el Weöreshöz.  Amikor Weöres a keleti filozófiák által akarja értelmezni a személyiség dezintegrálódásának a kérdéseit, műveiben a lírai személytelenség különleges változatát teremti meg; költészete elemei:  magyar költészeti tradíció  az avantgárd (főleg a szürrealizmus) személyiségellenessége és énkritikája  az én és a világ vágyott egységének a gondolata  A személytelenség nála a beszédformák sokféleségét jelenti: az én

instabilitása a nyelvi-poétikai határok átjárhatóságát szemlélteti.  „Az Elyseum (1946) és A fogak tornáca (1947) c. kötetei a mítoszi és archaikus előadásmódtól a klasszikus vallomásformán át az egyszavas költeményig ((„Tojáséj”) gazdag formai változatossággal aknázzák ki a szürrealista alkotásmód szabadabb jelentéstani lehetőségeit.” (66)  A 60-as években még mindig az én klasszikus-modern egységébe vetett hit egyetemesebb újrafogalmazása a meghatározó nála (nem pedig a dekonstruált énből újraalkotott „személytelen” személyiség elve).  Psyché (1972): Weöres egy fiktív költőnő világát és személyiségét alkotja újra.  Sokat fordít (Shelley, Mallarmé, orosz és távol-keleti klasszikusok). 39 - Határ Győző (1914)  Az avantgárd hatása nála:  Weörestől eltérően rá az avantgárd a hanghordozásra is hat.  A művészetszemléleti egység a műfajok közti határok (avantgárd

indíttatású) lerombolásával állítható helyre.  1956: emigrál. Angliában „egy, a Weöres-líra én-felfogásával mélyen rokon, de hangnemét és formáit tekintve már inkább nyelvkritikai irányba hajló költészetet hozott létre” (68–69)  Költészete jellemzői:  A Nyugat-féle modernség hagyományából származik.  A nemzetközi avantgárd irányzatok elemeit építi magába.  A 70-es évek új magyar lírájára főleg a disszeminációs neoavantgárd technikákkal hat. Az esztéta klasszicizmus hagyományvonala - Az újklasszicizmus lírai beszédmódja lehetővé teszi az I. világháború utáni költőnemzedék többsége számára, hogy fölmutassa a költészet egyéni karakterének a föltételezettségét. Vagyis azt, hogy csak a formában kiteljesedő individualitás tudja újraalkotni a hagyományozott értékeket A 30-as évek esztéta klasszicista irányzatai egy visszafogott hanghordozású, magas formakultúrájú, arányos

lírai nyelvet adnak tovább. A klasszikus modernség kései fázisa líraszemléletének az átörökítői:  Vas István (1910–1991); költészete jellemzői:  tapasztalati ihletettség  gondolati stilizáció  epikus jellegű jelenetezés  szólamgazdagság (a tudatosan vállalt Arany- és Babits-örökség révén)  a racionális versmondat poétikai lehetőségeinek a kihasználása  a látomásos-jelképi költőiség elkerülése  az élőbeszédi stilizáció egyéni karakteréhez való ragaszkodás  Jékely Zoltán (1913–1982): „tragikus-elégikus alaphangú lírája döntően vallomásos formákban idézte fel az individuális lét kiszolgáltatottságát”. ( 71)  Kálnoky László (1912–1985): egy vallomásos-intellektuális változatot teremt.  Csorba Győző (1916–1995) Az epika irányai az 1960/70-es években - A kritikai gondolkodásban mindig fontos szerepe volt a „valóságábrázoló” epikai alkotásoknak; okok:  Az

elbeszélő műfajok (és főleg a nagyepikai formák) megléte az irodalmi „nagykorúság” bizonyítéka volt.  Ezekben tárgyiasultak a közös történelmi emlékezet nagy elbeszélései. - Először elhomályosul az az összefüggés, hogy a prózai elbeszélés maga is egy beszédmód (vagyis az irodalmi jelhasználat egyik formája). - Aztán a XIX. század második felében a magyar epika formanyelvében konzerválódás történik Jókai és Mikszáth hatása alatt megbomlik az a poétikai egyensúly, amely kialakult az epikában az esemény, a történet és az elbeszélés között. - A krónikás elbeszéléshez társul az eszközjellegű nyelvhasználat elve, ehhez pedig a köznyelvi olvashatóság illúziója (tartalom- és ábrázoláscentikusság alakul ki). - A 40-es évek vége, marxista irodalomfelfogás: egy művészetidegen esztétikai beállítódást akar konzerválni, és normává teszi a múlt századi realista visszatükrözés-elvet. - Az 50-es évek

prózairodalma: sematizmusra épül; meghatározója: az a feszültség, amely a művészi igazság kimondásának az igénye és a szegényes formanyelvi kultúra között van. - Intézményesült szabállyá válik a leíró hitelesség: ez a szövegszerűség teljes kiiktatására törekedett. - Az ábrázoláscentrikus hagyomány folytonosságának első áldozata a 60/70-es évek prózairodalma: úgy tűnik, a magyar epika a realisztikus formákkal akar fölzárkózni a lírához. - Megjelennek olyan művek, amelyek inkább politikai vitát váltanak ki, nem pedig új poétikai föltételeket teremtenek (bár az 50-es évek irodalmához képest korszerűbbek); pl.  Sarkadi Imre: A gyáva  Fejes Endre: Rozsdatemető  Sánta Ferenc  Húsz óra  Az ötödik pecsét  Somogyi Tóth Sándor: Próféta voltál, szívem  Hernádi Gyula: Sirokkó 40  Kertész Ákos: Makra A 60-as években a szimulatív jelhasználatú epika (= metonimikus elbeszélés) a

legerősebb hagyományú.19  Metonímia: érintkezésen, okozatiságon alapuló szókép.  Az epikában: olyan történetmondó formaelv, amely „a fikció világát valóságanalóg módön elbeszélő poétikai szabályrendszert érvényesít. Ez az elbeszélő grammatika [] több szinten is képes meghatározni a műalkotás szerkezetét, így tehát a mű értelmezhetőségét is” (75)  Ha az ok-okozati viszonylatok a prózai mű egészét uralják, a dolgok közölhetőségében nem kételkedhetünk.  Az ember objektivitásként fogja föl a világot, és az ott megtapasztalt rend kérdései foglalkoztatják (nem pedig a tapasztalatszerzés kérdései).  A nyelvbe vetett bizalom elismeri a világ rendjének azon formáját, amely független a tudattól.  A magyar irodalmi recepció a 70-es évekig nem kérdőjelezi meg ennek a múlt századi hagyományú alkotásmódnak a korszerűségét. - A 60-as évekre a metonimikus prózaírás hagyományában három

típus alakul ki. Ezek viszik tovább a metonimikus prózaírás hagyományát A metonimikus elbeszélés változatai – Alakrajz és lélektaniság - A valóságszerűség oksági eredetű esztétikai tapasztalata itt a regényalakok erőterében alakul ki. - Döntően analitikus lélektaniság jellemző: ez egy-egy hős értékmagatartása megjelenítésére irányul. - A hősök tudat felőli megformáltsága nem abszolút: úgy kell értelmeznünk őket, hogy az élettörténetüket nem elsősorban a külvilág, hanem saját sorsértelmezésük alakítja. „ sorsuk értelmezésében a befogadót nem kényszeríti a definitív társadalmi beágyazottság, ám tetszőlegesen sem járhatunk el, mert a hősök alkati-mentalitásbeli megrajzoltsága többnyire pontosan motivált lélektani történésekhez kötődik” (78) - Németh László (1901–1975)  Esszéisztikája:  A két világháború között teljesedik ki.  Újrafogalmazza a magyar kultúra

fejlődéstörténetéről való nézeteket.  A magyar történelmet a XVIII. századtól kezdve hanyatlástörténetnek látja  Célja egy új nemzettudat létrejöttének az elősegítése (pl. Magyarság és Európa): ez csak a kiváló kevesek összefogásával valósítható meg  A személyiséget csak egy kultúrához tartozó mivoltában tartja értelmezhetőnek; ennek a következménye a regényeiben: az antropológiai karakter kibontakozásának a folyamata kerül az ábrázolás középpontjába.  Az alakteremtés nem követ fejlődésregényi logikát; ok: az értékek nem képződő, hanem a karakterben eleve meglevő minőségek.  1945 előtti regényei: két forma.  Mítoszi „jelezettségű” individuumlátás; pl. Gyász (1936): „Kurátor Zsófi önmagát egy külső normák irányította szerepbe kényszerítve szorul ki az élet világából.” (80)  A küldetéstudat a közösségi, nemzeti tradícióban gyökerezik; pl. Kocsik szeptemberben

(1937)  1945 utáni regényei:  Fölismerhető a hősök szociális hovatartozása, de az alkati és a mentalitásbeli énjüknek van szerepe.  A konfliktusok fő forrása: az alkat harca a létjogért (a nemesebb áll szemben a többségivel).  A lélektaniság az önmegértés poétikai közege.  Iszony (1947; énformában elbeszélt krízistörténet):  Az alkati-antropológiai önazonosság kiküzdésének a gondolata jelenik meg benne.  Kritikai távolságtartás jellemzi: a hős „megítélhetősége a befogadói értékszempontoktól függően különbözőképpen alakulhat”. (81)  Égető Eszter (1949; megjelenés: 1956): a belátás magatartását értékeli föl.  Irgalom (1965): összehangolja az ént és a szerepet. - Szilágyi István (1938)  Az erdélyi magyar epikai hagyomány legjelentősebb megújítója.  Kő hull apadó kútba (1975; regény)  Megtöri az ábrázolói hitelesség konvenciójának az egyeduralmát.  A

lélektani látásmód uralkodik benne (ez bonyolultabb, mint Németh Lászlónál).  A főhős megmintázásában a tudatos és a tudattalan összjátéka érvényesül.  „Szendy Ilka az erdélyi balladakincsből ismert mágikus rituálé szerint próbálja eltüntetni meggyilkolt szeretője holttestét. A patologikus kényszercselekvéssé váló kőhordás azonban mindvégig megőrzi konkrét jelentésösszefüggéseit is” (82–83.) Ennek a következménye: a mű egyszerre jeleníti meg az okozati és a szimbolikus történéseket  Okozati: a szerelem válsága.  Szimbolikus: álomképek, hallucinációk. - 19 Metonímia: érintkezésen, okozatiságon alapuló szókép; az epikában: olyan történetmondó formaelv, amely „a fikció világát valóságanalóg módön elbeszélő poétikai szabályrendszert érvényesít. Ez az elbeszélő grammatika [] több szinten is képes meghatározni a műalkotás szerkezetét, így tehát a mű értelmezhetőségét

is.” (75) 41 - -  Agancsbozót (1990): az előző ábrázolásmód érvényesül benne, de itt nyitottabb szerkezetet hoz létre. Domahidy András (1920)  Regényeit egy elemző típusú lélektaniság jellemzi (ebben a nyugat-európai epika mozaikos szerkesztésű technikái jelennek meg).  Vénasszonyok nyara (1969):  A magyar emigráció világáról ad hírt (Domahidy Ausztráliában él).  A múltat és az elveszett értékeket idézi föl, melankolikus-nosztalgikus jegyekkel.  Még csak előlegezi az ismétlődéssel megszerkesztett alakok új lélektani lehetőségeit.  Árnyak és asszonyok (1979; kisregény):  „Az emigráns motívum alárendelődik a sorsszerűség és a véletlenek alakította individuális lét reflektált értelmezésének.” (83)  A három asszonyportrét kihagyásos technikával alkotja meg.  A történeteket emlékképek szakítják meg.  Szokatlan technika: „az egyes regényalakok történetmondása

énformáról harmadik személyre vált és viszont”. (84) Gion Nándor (1941)  Epikája közeledik ehhez a vonulathoz: hősei világát lélektanilag ábrázolja, és ezt szimbolikus tartalmakkal erősíti föl.  Műveiben a konkrét tapasztalatiság és egy vizionált valóság atmoszférája keveredik.  Pl. Virágos katona (1973), Latroknak is játszott (1976), Sortűz egy fekete bivalyért (1982) A metonimikus elbeszélés változatai – Fikcionált tárgyiasság és korkritika - - - - A metonimikus prózamodellen belül tekintélye van egy újnépies indíttatású, kritikai ábrázolásmódnak; ok: a magyar irodalomra hárult a szociális közírás föladata is. Ennek az irodalomnak a jellemzői:  Nyelvét és hagyományát a két világháború közti időszak népies reformszellemisége alakította ki.  Empirikus stilizáltságú, valóságleképező irodalom.  Ugyanakkor:  A 60/70-es évek újrealista prózaepikája nem szólhatott a társadalom

lényegi ellentmondásairól.  Nem szólhat az egyetemes gondolkodástörténeti folyamatokról sem, mert nincs róluk tapasztalata.  „Korkritikai kérdései ezért főként a régió társadalmi elnyomorodásának horizontjából fogalmazódtak meg, jellegzetessége tehát inkább olyan társadalombírálati elemekben ragadható meg, amelyek tipikusan egy balkanizálódott régió életvilágához kötődnek.” (85) Illyés Gyula (1902–1983)  Epikája szorosan kötődik a szociális világ kérdéseihez.  Több epikai műve megjeleníti a szerzői-életrajzi ént, de ezek mégsem tekinthetők tisztán vallomásos-önéletrajzi alkotásoknak:  Hunok Párizsban (1946)  Ebéd a kastélyban (1962)  Beatrice apródjai (1979)  Az epizált történetszerűség ötvözi az önéletrajzi, zsáneres, szociográfiai, napló- és memoárelemeket.  A művekben megvan a jelenségek racionális elemzésének a szándéka. Cseres Tibor (1915–1993)  A történelmi

közelmúltat dolgozta föl több szempontúan és tárgyilagos módon.  Hideg napok (1964)  Tömör szerkesztésű, drámai formájú analitikus epika jellemzi.  A nemzeti önvizsgálat irodalmának egy hiteles kelet–közép-európai változata.  „A nemzeti identitástudat zavarai – Cseres későbbi műveinek nézetéből – arra vezethetők vissza, hogy a történelmi múlt a maga lezáratlanságával alapjaiban veszélyezteti a túlélő nemzedékek önértelmezését, a nemzeti önértékelés viszont elképzelhetetlen valamely rendezett hagyománytudat híján.” (87)  Művei tárgyai olyan történelmi időszakok, amelyek máig hatással vannak Magyarország és az egész térség hagyományszemléletére:  Parázna szobrok (1979)  Én, Kossuth Lajos (1981)  Foksányi szoros (1985)  Vízaknai csaták (1988) Van egy markáns kritikai vonulat is: egy realisztikus jelhasználatú regényírás, amely bátrabban használja a stilizáló, kihagyásos

és időbontásos elbeszélői technikát.  Sarkadi Imre (1921–1961): A gyáva  Sánta Ferenc (1927): művei az egyetemes emberi mérték szerinti cselekvés lehetőségeit vizsgálják.  Az ötödik pecsét (1963; történelmi parabola) 42   Húsz óra (1964; riportregény)  Az áruló (1966; történelmi parabola) Galgóczi Erzsébet (1930-1989): regényei különböző életfölfogásokat ütköztetnek, és eközben az etikum és a politika összeegyeztethetőségét elemzik.  Pókháló (1972)  Törvényen kívül (1980)  Vidravas (1984) A metonimikus elbeszélés változatai – Vallomásosság, valóságrajz, regionalizmus - A metonimikus elbeszélés itt direkt valóságviszonyokat teremt. - Az elbeszélés határozottan jelzi azokat a referenciahatárokat, amelyek meghatározzák a mű értelmezésirányait. - Fokozottan jelen van az önéletrajzi vallomásosság: az alkotó ahhoz a közösséghez szól, amelyhez nyelvileg és kulturálisan is

közvetlenül hozzátartozik. - „A megszólított és a beszélő között ezért nemcsak sorsközösség, hanem érdekazonosság is fennáll: a mű nemcsak a címzetthez, a címzettért is szól, mintegy ügyei képviseletében beszél.” (89) - Sütő András (1927)  Elbeszélései (Illyéshez hasonlóan) kisprózai elemekből építkeznek.  Epikája központi szervező elve: a vallomásos alanyi jelenlét.  Anyám könnyű álmot ígér (1970; lírai esszéregény)  Az önéletrajzi elbeszélő kompetenciáját nem korlátozza egy immanens műfaji szabályrendszer.  Átformálja az erdélyi elbeszélőhagyományt, és így új mértéket állít a műfaj elé.  Egy soktényezős epikai világot teremt; pl. anekdota, etnográfiai leírás, zsánerkép, népszokások leírása, dokumentumok, lírai monológ.  Rigó és apostol (1970): az etnikum fönnmaradásának fő feltétele a nyelvi kultúra megőrzése.  Engedjétek hozzám jönni a szavakat (1977): a

nyelvi nevelődés azon szakaszát mutatja be, amely bizonyítja, hogy a világ csak szavak révén vehető birtokba. - Veres Péter (1897–1970)  1945 utáni epikai munkássága: ellentmondásos.  Sematikus parasztábrázolásai olyan osztályöntudat ébredéséről tanúskodnak, amilyen a valóságban nem létezik.  Elbeszélései az 50-es évek kollektivista ideológiáját népszerűsítik.  Műveiben nem a családtörténet jelentése a fontos, hanem a régió néprajzi kultúrájának a részleges megörökítése.  A 60-as években eltávolodik a paraszti tematikától, és az erkölcsi kérdések felé fordul. - Szabó Pál (1893–1970)  Ő is a paraszti világot ábrázolja, de egy díszesebb, dinamikusabb ábrázolásmódra törekszik.  Talpalatnyi föld (1946): egy korábbi trilógiáját igazítja hozzá a remélt történelmi távlatokhoz.  Az 50-es években sematikus regényeket ír. A hangsúlyozott elbeszéltség formái - Az 1960/70-es évek

magyar prózájának a másik vonulata a jelölő és a jelölt távolságát hangsúlyozza; ennek az oka: a mű közleményjellegében levő poétikai lehetőségek a fontosak. Az elbeszéltség mozzanata úgy kerül előtérbe, hogy nem zárja ki a metonimikus előadásmódot. A prózai művek közelednek a metaforikus formák, a stilizáltabb fikcióvilágok vagy a példázatos jelképiség felé; eközben átjárhatónak látják a valóságszínlelés és a szövegszerűség közti határokat. Közös sajátosság: tartózkodnak az én pszichologizáló, illetve expresszív (ön)kifejezésű ábrázolásától. A hangsúlyozott elbeszéltség formái – A klasszikus-modern örökség végpontján - - A magyar próza át akarja hidalni a Kosztolányi–Márai-típusú modernség és a Musil-próza közti távolságot; e törekvések középpontja: a személyiség új szituáltságának a megjelenítése (nem pedig a jelnyelv megújítása). Beláthatóvá válik, hogy a

személyiség szerkezetét nem egy énteremtő szubsztancia kibontakozásának a függvényében kell elgondolni. Megfigyelhető egy modernista tradíció: az író a helyzet pontos leírásával a nyelvi megragadhatóság határait akarja megközelíteni. Ottlik Géza (1912–1990)  Életműve egyenetlensége, töredékessége miatt irodalomtörténeti rejtélynek is mondható, hogy ez az egykönyvű író az újabb magyar próza egyik mértékadó mestere lett.  Első novellái csupán a 30-as évek művésztémáit idézik, és nem haladják meg a kor „kávéházi” irodalmának a zsurnalisztikus világlátását; pl. Hamisjátékosok (1941)  Iskola a határon (1959) 43 -  Valószínű, hogy hatott rá a Törless iskolaévei c. Musil-mű; különbség a két regény között:  „Némi egyszerűsítéssel úgy is mondhatnánk, a két mű összevetésének nem magától értetődőek a koordinátái: az egyik a kérdésessé vált modernség, a másik a

folytonosságban fenntartott modernség horizontjából íródott.” (97) Musil: a klasszikus-modern individuumfelfogás első válságjegyeivel szembesül. Ottlik: a klasszikus-modern individuum megalkothatóságának a korlátaival szembesül.  Különbség van a két regény implicit nyelvfölfogása közt: Ottlik olyan nyelvi-mondattani arányosságra törekszik, amely Musilra nem jellemző.  Az ábrázolás nem a dolgok történésére irányul, hanem inkább a tudati tartalmak rekonstruktív értelmezésére; ok: Bébé valósággá dramatizálja Medve kéziratát. Mándy Iván (1918–1995)  A nagy narratív kompozíció helyett kihagyásos szerkezeteket használ; ezek önálló jelenetekből, párbeszédes egységekből alkotnak epikai folytonosságot.  Prózáját a múltba fordulás jellemzi (önéletrajzi emlékek, régi helyszínek jelennek meg nála).  A 60-as évektől alternatív formaalkotás jellemzi:  Föloldja a regényszerűség és a

novellisztikum határait.  Az a meggyőződés jelenik meg bennük, hogy az élettörténet és a pillanatképszerű epizód között csak mennyiségi különbség van.  Pl. Mi az, öreg? (1972), Zsámboky mozija (1975) A hangsúlyozott elbeszéltség formái – Az elvont szövegszerűség felé - - Ez az irányzat nyelvi-poétikai magatartásként teszi indokolttá egy új jelhasználat bevezetését. A 70-es évek elejéig sokan képviselik ezt az irányt, de az évtized közepére kiderül róluk, hogy ők – bár elutasították a történetmondó epika hagyományát – nem alakítottak ki egy új nyelvszemléleti pozíciót. „Nyelvhasználatuk ugyanis nem sokban különbözött attól a leíró és beszámoló beszédmódtól, amely a metonimikus elbeszélést jellemezte.” (101) Pl  Hernádi Gyula  Kardos G. György  Sánta Ferenc  Göncz Árpád Mészöly Miklós (1921–2001)  Őt már valóban modern poétikai látásmód jellemzi: „ a modern

magyar próza Kosztolányi és Esterházy közti történetében az ábrázolás nézőpontjának megújíthatósága egyedül Mészölynél függ értelemszerűen a nyelvi beszédhelyzet adekvát megválasztásától.” (101)  Prózaírói pályáját alapjaiban határozza meg a modernség második hullámának a szellemisége.  Az 50-es évek második felének elbeszélései:  Áthatja őket „az »individuum alkonyának« másodmodern élményköre”. (102)  Együtt haladnak a francia egzisztencializmus és a német elvont tárgyiasság prózai törekvéseivel.  Megjelenik az irracionalizmus korélménye, de nem a külföldi szerzők utánérzéseként, ugyanakkor a műbeli létértelmezés nem marad regionális sem.  Magasiskola (1956): a solymásztelep rabjai és rabtartói között egy zárt viszonyrendszer van, és ez egy elvont szimbolikussággal válik egy lehetséges világ szerkezetévé.  Jelentés öt egérről (1958):  Nem kapcsolódik

közvetlenül az individuális önmegalkotás kérdésköréhez.  Az elbeszélés a kiszolgáltatottságot elemzi; ezzel egyidejűleg az erőszak logikáját is láttatja.  Az atléta halála (1966): viszonylag egysíkúan ábrázolja a személyiségvesztés folyamatát.  Saulus (1968; áltörténelmi parabolaregény)  Mészöly átjárhatónak tartja a jelrendszerek határait (Naplójegyzetek, 1980): „Akkor döbbentem rá, szinte ütésszerűen, hogy ami kép, az szóban is elmondható – sőt leírható. S egyszerre minden tárgy, a legegyszerűbb látvány, minden jelenség hátmögötti értelemmel telítődött meg” (104)  Így fokozatosan elfordul a parabolikus ábrázolástól, és egy tapasztalati tárgyias elbeszélő stílust kezdeményez:  Pontos történetek útközben (1970)  Alakulások (1973; novella): Mészöly ezzel lépi át a második modernség poétikai szemléletformáinak a határait. „1975-ös kötetbeli megjelenése óta ez a novella

ama fordulat első vitathatatlan jelzésének számít, amely a posztmodernség korát nyitotta meg a magyar epika történetében” (105)  Film (1976; regény)  Mészöly egyre merészebben él a jelöletlen idézetek intertextuális lehetőségeivel.  Érzékelhetővé teszi a közép-európai komponenseket is a méltóságától megfosztott individuum rajzában, így a magyar epikát hozzáférhetőbbé teszi az egyetemes esztétikai tapasztalat számára. 44 - Ferdinandy György (1935): prózája az elbeszélés szövegkarakterét hangsúlyozó alkotásmód elvont változatához áll közel. Sükösd Mihály (1933–2000)  70-es évekbeli elbeszéléseinek a jellemzői: a nyelvi megalkotottság igénye, prózai arányrend és intellektuális stilisztikai pontosság.  80-as évekbeli regényei: fokozottan érvényesülnek az intertextuális szövegalkotó elvek és a montázs. A hangsúlyozott elbeszéltség formái – Példázatosság és korkritika -

Képletesen megkülönbözteti egymástól a valóságot és a „lehetséges világokat” – ezzel megnehezíti a közvetlen visszavonatkoztatást. - A hangsúlyozott elbeszéltség tartózkodik a mindentudó narrátor megjelenítésétől, de ehhez csak ritkán tudja hozzáigazítani a beszédhelyzet nyelvi-poétikai karakterét; vagyis: nem tulajdonít nagy jelentőséget az elbeszélői kompetenciák nyelvi föltételezettségének. - Az epika ezen változata nem az elbeszélői kompetenciákat kérdőjelezi meg, hanem csak a realisztikus ábrázoláselveket. Ezt a nyelvi-poétikai magatartást az uralkodó diszkurzus egyre könnyebben integrálhatta - Déry Tibor (1894–1977)  Pályáját a zsidó-nagypolgári életforma válságtapasztalatával kezdi (a lázadás ebből a totalitarisztikus eszmeiségű mozgalmak felé vezet).  A befejezetlen mondat (1947; korkritikai szándékú nagyregény): közérzetrajzot ad arról a magatartásról, amely egy idealizált

munkásmozgalmi eszmerendszerhez közeledik.  Felelet (1. és 2 rész: 1950 és 1952): a magyar szocialista realizmus mintaműve  Az 50-es évek egyes elbeszélései meg tudnak jeleníteni egy időtlenebb humanizmust:  Niki (1955)  Szerelem (1956)  Két asszony (1962)  60-as évek: nagy parabolikus műveket ír, amelyek egy ideig poétikailag mintaadónak számítanak.  G. A úr X-ben (1964)  A kiközösítő (1966) A két mű a szabadság és a rend világának két példázata: „A rend nélküli szabadság abszurd látomása, illetve a szabadság nélküli rend civilizatorikus terrorja felel egymásnak a két regényben.” (109)  70-es évek: Magyarországon is érzékelhetőek a létértelmezés művészi irányváltozásai, így csökken az érdeklődés Déry öregkori művei iránt.  A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971) musical-átdolgozása még egy kelet-európai Hair karrierjével kecsegtet.  Az Ítélet nincs (1969)

utáni regények azonban mutatják, hogy a világ elvi kétosztatúságában gondolkodó elbeszélő előtt nincsenek új értelmezési lehetőségek. - Örkény István (1912–1979)  Prózaírása igazi kérdése: a poétikai kialakulatlanság.  A Márai–Kosztolányi-típusú elbeszélések mintát adnak neki, de nála hiányzik a nyelvi gazdagság, így modorossá válik.  Az érzelmes-lektűrös lírai elem csak az 50-es évek második felében kezd átformálódni, és Örkény ennek a korszerűsített változatában találja meg a maga jellegzetes kifejezésformáit.  A munkaszolgálat után riportszerű krónikákban és realisztikus novellákban számol be a doni katasztrófáról:  Amíg ide jutottunk (1946)  Lágerek népe (1947)  Idegen föld (1949)  Sematikus műveket ír az uralkodó beszédrendben; pl. Házastársak (1951)  „A két háború közti polgári lektűr örökségétől igazából legegyénibb műfajában, az Egyperces novellák

(1968) jellegadó darabjaiban sikerült megszabadulnia. Humora és könnyedsége a paradoxitás játékos igazságain túl gyakran mélyül miniatűr esztétikai groteszkké” (111)  Elbeszélései a városi folklór poétikájából és nyelvéből építkeznek – eközben a humor- és vicckultúra látásmódját is kiaknázzák. - Konrád György (1933)  Epikája nyelvi karakterét nem szociális vagy regionális minták alakítják.  A közvetlen történetszerűség visszaszorul nála (de ennek oka nem a személytelenség formáinak a keresése).  A metaforikus megalkotottság formái csak a világra vonatkoztatott elbeszélés függvényében érvényesülnek.  A látogató (1969; regény)  Ez a mű alapozza meg írói hírnevét.  Egyértelmű a tudósító közlésmód; ezt valamelyest oldja, hogy a szövegformák összjátéka alapvetően ábrázolói érdekű. 45 - -  Az elbeszélő krónikás magatartása nem a világ elmondhatóságában

kételkedik, hanem annak alakíthatóságában.  A városalapító (1977)  Értekező beszédmód jellemzi.  Nyilvánvaló a krónikás magatartás és az értelmező beszédhelyzet poétikai összeegyeztethetetlensége.  „Konrád későbbi regényeiben kvázi-önéletrajzi jelleggel erősödik meg ez a történetmondó magatartás s a tárgyias elbeszélő-hangnemek segítségével ad összefoglaló képet a baloldali szellemiség modern, térségi alakulástörténetéről” (112.) Lengyel József (1896–1975)  A „»lágerirodalomnak« és a közelmúlttal való erkölcsi számvetés epikájának [] az egyik kezdeményezője.” (112)  Legfontosabb műveit az allegorikus-szimbolikus példázatosság formanyelvén írta meg; pl. Igéző (1961) Határ Győző (1914)  Ezen az irányzaton belül az ő regényeinek a világa a legtágabb.  Ugyanakkor: epikai látomásai hanyatlástörténeti nézőpontúak, és ez eltávolítja őt ettől a csoporttól. 

Állandósul nála az a spengleri tapasztalat, „amelyik klasszikus mítoszi kulisszák és motívumrendszerek felhasználásával tágítja kozmikussá a későmodern létértelmezés [] egy spirituális változatát”. (113) A dráma útja a 70-es évek végéig - - - - - - 1945 után is a drámának vannak a legsivárabb előzményei; okok:  a polgári színjátszáskultúra intézményrendszerének a kései kialakulása  egy szervetlen művelődésű, felemás ízlésű közönség Szomory Dezső kísérletet tesz a drámai modernség esztétista formakultúrájának a megteremtésére, de továbbra is a Molnár- és Herczeg-féle játéknyelv az uralkodó. Ez pedig nem kerül közel az európai drámafejlődés fontos kérdéseihez; ennek a jellemzői:  személytelenítő szcenika  távolságteremtő epikus előadásmód  a test, a mozgás és a gesztus szemiotikájának a fölerősítése A hazai recepció beállítottsága: későnaturalista – ez nem

engedi, hogy akár a külföldi szerzők is sikereket érjenek el. Európa-szerte főleg azok a színpadi műfajok változnak meg, amelyekben a drámapoétikai rendszer alapjául szolgáló világkép lehetetlenné vált. Magyarországon azonban hiányzik az alkotó újraértelmezés (megőrződik a népszínmű játéknyelve) Az 1945 utáni néhány éves periódus idegen és elavult minták meghonosításával szorítja ki az új kísérleteket. A nyugat-európai drámában a formáról leválasztják a tartalom politikai üzenetét – nálunk viszont nem következik be a politikai színház korszerűsítése: „Az elidegenítő effektusokból táplálkozó, tanító példázat helyett a kultúrideológia szívesebben látta az élményi azonosulást célzó dramaturgiát, s azt a retorizált, érzelmi impulzusokra hangolt történelmi »hagyományébresztést«, melynek leghatásosabb példái egyfajta üdvtörténeti kollektivizmussal kötötték össze a magyar romantika

individuumértelmezését (Illyés Gyula: Fáklyaláng).” (116) Németh László: II. József  Az 50-es évek legmaradandóbb drámai alkotása.  A reformer császár alakjában kritikát kap a hagyományos nemzeti messianizmus. A 60-as években már az a kérdés, hogy a magyar dráma föl tud-e zárkózni a világirodalmi folyamatokhoz. Csurka István, Mészöly Miklós és Örkény István darabjaiban megfigyelhető: a darab olyan világtapasztalatot akar továbbítani, amely egy előzetes ideológiai döntésen alapul. Ez a döntés csak akkor válik érthetővé, ha fölismerjük mögötte a valóság-összefüggésre vonatkozó kérdést Egyes darabok mutatják a groteszk és az abszurd funkcióit: ezekben érzékelhető, milyen világhoz képest képtelen vagy nevetséges a színpadi világ tartalma; pl.  Mészöly Miklós: Bunker (1959)  Örkény István: Tóték (1967) – Ezt a darabot mindenhol nagy sikerrel játszották, de Berlinben megbukott; ok: ott

megpróbálkoztak a mű mögé értendő szimbolikus rend kiiktatásával.  Csurka István: Deficit (1970) Minden ellentmondás ellenére a 60/70-es években bontakozik ki a magyar drámai modernség. Ennek a jellemzői keverednek a korábbi drámapoétikai eljárásokkal; pl.  Örkény: Macskajáték (1971)  Csurka groteszk darabjai  Hubay Miklós tragikomédiái 46 - Fő változás: a kifelé beszélő, egyirányú játékmód helyett a magyar dráma fölfedezi a nézőt. Főleg Csurka darabjai sorolhatók ide:  Ki lesz a bálanya? (1969)  Deficit Örkény István - - Az ő műveiben kezdődik meg a XX. századi magyar színpadi nyelv átfogó megújítása Tóték  „ szerepek, szituációk és hirtelen viszonylatváltozások elvont rendszerében alkotta újra az egyelőre még kétpólusú konfliktusformát.” (121)  Drámai világában az értékrend deformálódása visszafordítható folyamatként jelenik meg (Tót egy drasztikus tettel

helyreállítja a megbomlott rendet). Pisti a vérzivatarban (1969)  A kronologikus epizódszerkezet Az ember tragédiáját idézi.  Kérdésessé teszi, hogy az individuumként értelmezett drámai hős alkalmas a XX. századi történelem irracionális összefüggéseinek a fölidézésére  A főszereplő négy részre bomlik – ez teljesen fölszámolja a modern személyiség egységének az illúzióját. Páskándi Géza - Kísérletet tesz az irodalmi dráma történelmi-parabolikus formájának a megújítására. - Örkénnyel összehasonlítva:  A nyelvi megalkotottság tekintetében igényesebb nála.  A színpadi játéknyelvet nézve konzervatívabb Örkénynél. - Vendégség (1971)  A hitvitázó drámák nyelvi világképét jeleníti meg.  A drámai feszültség eredete: az a szellemi-etikai szituáció, amely Dávid Ferenc és Socino párbeszédeiben tárgyiasul. Csurka István - Darabjai a vígjátéki groteszk színpadi nyelvére kezdik

átfogalmazni a nehezen monologizáló, didaktikus magatartásmintákat sugalló társadalmi dráma közlésmódját. Ezeket a műveket imitációs, valósághű játékmód jellemzi. A groteszk hatások forrása: a teljes önmegalkotásra képtelen emberi kisszerűség. Kétféle beszédmód között A hetvenes évek átmeneti formáinak irodalma Líra - - - - A 70-es évek irodalma: sok olyan átmeneti forma van jelen, amely jelzi a jövendő szemléleti-poétikai fordulatot. Az átmeneti formák részben eltértek az örökölt irodalmi kódoktól, de később nem mindegyik forma cserélt kódot; két fő ok:  Az új szemléleti elemek olyan művekben figyelhetők meg, amelyeknek nincs korszakos hatásuk. A megelőző paradigma kiemelkedő alkotói (Ottlik, Mándy) fönntartják a modernség korábbi horizontjait, vagy pedig a 80-as évek fordulatának a kezdeményezői (pl. Mészöly)  Ez az évtized főleg bizonyos formanyelvi változások időszaka. Alapvető, a teljes

poétikai-nyelvi magatartást is átható szemléletváltás csak két esetben történik:  Orbán Ottó: a folytonosság poétikai hangsúlyai az uralkodók.  Tandori Dezső: a megszakítottság poétikai hangsúlyai az uralkodók. Bizonyos egyensúly alakul ki líra és epika között; okok:  Egyidejűleg több nemzedék alkotói érzékelik ugyanazokat az irodalomszemléleti dilemmákat.  A fő irodalmi kérdéseknek nincsenek műfajspecifikus vonzatai.  A művek többsége „egy periódusküszöb előtti szituáltság jegyében igyekszik tárgyiasítani a maga kortapasztalatát”. (127) Az élménylírában két fő fejlemény figyelhető meg (ezek még a 80-as években is hatással voltak a közvetlen vallomásosság poétikájának a fejlődésére):  A vallomástevő én kényszerű újraszituálódása – a szerepkonfliktus új tartalmai vezetnek formai újításokhoz; pl. Csoóri Sándor (1930): 47 - - - - -  Korai lírájára az a költői

szerep jellemző, amelyet az Illyés–Nagy László-féle versalkotási módtól örökölt (ez a képviseleti beszédmódot jelentette).  Ez a szerep a Második születésem (1967) c. kötettől megváltozik: az önszemlélet válságát ábrázolja; ok: Csoóri az örökölt magatartásformát az abszolút lírai én kiteljesítése korlátozásaként érzékeli.  Csoóri lírája rapszodikus vagy elégikus válaszokat ad erre a válsághelyzetre.  A kétely azonban nem a költői szerep szükségességére vonatkozik, hanem annak az áthagyományozhatóságára; következmény: Csoóri lírája „az Ady-féle konfliktusos szereptudat megújításával nyitott modern távlatot a magyar vallomásköltészet egyik öröklődő dilemmájára”. (129) A fölszámolhatatlan szerepkonfliktus veszélye: a személyiség dezintegrálódása  Ágh István (1938) költészete:  Visszaszorul nála az újnépies élménylíra hangneme; ok: a vallomástevő én helyzetének

poétikai artikulációja változatos.  Az én közvetett kifejezési formáit keresi, így eljut egy versszemléleti megújulás lehetőségéhez. Szilágyi Domokos (1938–1976)  Személyesebb hangnemű vallomáslírai alakzattal fejezi ki a korszerűbb létszemléleti tartalmakat.  Az újnépies formáktól és a kriticista beállítódástól eljut egy formagazdag, intellektuális költészetig.  Lírai beszédmódjában érzékelhető:  a régió sajátos irodalmi nyelve  a XX. századi magyar költészet formai kísérletezése A 70-es évek újholdas hagyományú irányzatai egyre gyakrabban lépik át a lírai alany közvetlen beszédlehetőségeit; egyre jellemzőbb az én dezintegrálódásának a tapasztalata:  Marsall László (1933): a szubjektív beszédhelyzetet matematikai-logikai alapozású lírastruktúrában rejti el.  Beney Zsuzsa (1930): ez a tapasztalat nála egyfajta thanatológiai költészet hanghordozásával társul; ez azt jelzi,

hogy a lírai beszéd alanya a végleges megrendültség ellenére sem engedi meg a szakrális költői nyelv dekonstrukcióját.  Tolnai Ottó (1940): nála határozottabban jelentkeznek ezek a törekvések; ok: merészebben nyúl az avantgárd hagyományokhoz.  Szőcs Géza (1953): a versen belüli nézőpontok szervetlen összeillesztésével kísérletezik. Kemenes Géfin László (1937)  Lírája jelentősége: az újholdas hagyományt nem az absztrakt személytelenítés irányában viszi tovább.  Nem lép túl a költői posztmodernség határán, de így is az egyik legkorszerűbb költészet lesz az övé.  Végig megőrzi a vallomásos alaphangot, de ezt már korán elválasztja a későnyugatos konvenciók szecessziós-impresszionista változataitól.  Tudatosan táplálkozik a magyar költészettörténeti hagyományból – ez segíti hozzá egy énsokszorozó látásmód kialakításához.  Pl. Pogány diaszpóra (1974), Fehérlófia (1978) Vitéz

György (1933)  Lírája szintén kísérletező indíttatású, de alapjaiban tér el Kemenes Géfinétől.  Nem ráépül a költészeti hagyományra, hanem szembefordul vele; ok: ez a hagyomány akadályozta az értékek groteszk-ironikus átfordítását. A párizsi Magyar Műhely körül csoportosuló alkotók:  Megjelenik velük a neoavantgárd ihletésű konkrét költészet.  Az 1945 utáni magyar líra leglátványosabb újítását ígérik.  A hagyományos versszerűség minden ismérvét lerombolják.  A műalkotás olyan jellemzőire irányítják a figyelmet, amelyek a világlírában már az 50-es években megjelentek, de Magyarországon a késleltetett recepció miatt csak a 70-es években kezdtek tudatosulni.  Pl. Papp Tibor, Bujdosó Alpár, Nagy Pál  A Magyarországon élő költők közül Tandori is kísérletezni kezd a vizuális alkotásmóddal. Epika - A hagyományos egyvonalú elbeszélés átértelmezése határozottabban kapcsolódik

össze egy nemzedéki váltás jelzéseivel. - Újszerű élmény és téma jelenik meg, de ez csak addig ösztönzi az új prózaírást, amíg nyilvánvaló nem lesz, hogy mindez nem jár automatikusan együtt új formaintenciók megjelenésével. - Több irány alakul ki:  A „jeans-próza” magyar változata: ez a 60-as évek valóságleképező prózáját folytatja, így gyorsan eltűnik.  Az évtized második felére csak azok tudnak továbblépni, akiknél a műbeli világot nem pusztán az elbeszélői személyesség reflektálta. Náluk az epikai struktúra szintjén is megjelentek olyan elemek, amelyek rámutatnak a történet és az elbeszélés megváltozott kapcsolatára - A 60-as évekhez képest két irányban történik poétikailag is fontos változás: 48  - - - - - - A műbeli játéktér egyre határozottabban mutatkozik egy lehetséges világnak: ez a világ kapcsolatban van a külső világgal, de történései leírásában egyre nagyobb

szerepe van a művészi elbeszélőnek.  Föltűnik egy olyan epikai példázatosság, amely már nem az allegorikus erkölcsi parabolák megfogalmazását tartja a föladatának. Ez pedig már nem az áltörténetiség logikáját követi „Nem az analóg megvilágítást és a rokon vonások felismertetését tűzte ki célul, hanem a történetiség megértésére, a jelenbeli szituáltság történeti eredetű értelmezésére törekszik.” (133–134) Spiró György (1946)  Tudatos szövegalkotása és nyelvi magatartása képes egy összetettebb elbeszélői értékrend kinyilvánítására.  Kerengő (1974): tételes példázatossága ellenére is élő dialógust létesít a XX. századi magyar korrajzregények hagyományával  Ikszek (1981): megújítja a történelmi regény modern hagyományát.  A jövevény (1990): a posztromantikus kelet-európai küldetésideológiák kritikáját adja, ugyanakkor megmarad benne az ideologikus térségi létértelmezés

néhány sémája. Lengyel Péter (1939)  Műfajilag és tematikailag is szélesebb összefüggésekben végzi el a nemzedéki önértelmezést.  Novellái és Macskakő (1988) c. regénye: megerősítik azt a meggyőződést, hogy a világ létező összefüggéseket rejt, de ezek nem tárulhatnak föl a maguk közvetlenségében; ennek oka: a történetté formálhatóság elvi nehézsége. Sándor Iván (1930)  A történelmi példázatosság szerepe a regényeiben: rávilágít a múlt és jelen olyan kapcsolatára, amely megérteti a kelet–közép-európai régió szerepformáinak a történetfilozófiai hátterét.  A történelmi meghatározottság nála elsősorban az alakok karakterének „archeológiájában” érzékelhető. Hajnóczy Péter (1942–1981)  Műveiben a legdrámaibb módon ábrázolja a lehetséges értelmiségi szerepek tragikus determináltságát (A fűtő, 1975).  „Novellái az individuum értékként elgondolt egységének []

ideálját szembesítik egy olyan [] horizonttal, amelyből már a világgal való kapcsolatteremtés értéksemleges formái is hiányoznak.” (136) Pl Jézus menyasszonya (1981).  A halál kilovagolt Perzsiából (1979; kisregény)  A történet több idődimenziót egyesít.  A megszakított elbeszélés módszerét alkalmazza.  Az intellektus felőrlődik; a mű azt a szituációt mutatja, amelyben már nincs értékkülönbség a képzelt és a tapasztalati valóság között. Bereményi Géza (1946)  A nemzedéki problematika az ő műveit hatja át a leghatározottabban.  Novellái a prózaírók állandóan tárgyat kereső érzületi világát ábrázolják.  Legendárium (1978): átértelmezi a családregénymodellt – fontos szerepet játszik az új epika kialakulásában. Tolnai Ottó  Rovarház (1969; regény): elsőként teszi kérdésessé azt a prózapoétikai hagyományt, amelyben a 60-as évek magyar epikája szembesült a korszak

kérdéseivel.  Gogol halála (1972; novellák): avantgárd alkotásmódúak. Orbán Ottó (1936–2002) - Pályája első szakasza:  Eltávolodik a metaforikus költői nyelvtől.  Hat rá:  az Újhold-líra  József Attila gondolati verseinek az eszmeisége - Fekete ünnep (1960; versek): áttételes vallomásosság jellemző. - A föltámadás elmarad (1971; versek): „a modernség alaphangján »klasszicizálja« a hatvanas évek világlírájának átsajátított élményvilágát”. (138) - Távlat a történethez (1976; versek): elindít egy individuumszemléleti fordulatot. - Versei őrzik a modernség szemléletét, de nem az én egységének az elvét adják föl, hanem a világon való felülkerekedés illúzióját. - A poétikai folytonosság elve előfeltételként jelenik meg nála; ok: a magyar vershagyomány rengeteg formája és modális eleme hat együtt a versbeszédében. 49 Tandori Dezső - - A 70-es években ő kerül a legközelebb a

versszerűség ismérveit semlegesítő szövegiséghez, de ezeknek a szövegeknek a hátterében olyan beszédhelyzet van, amely „a maga utómodern formájában is a klasszikus modernség értelmezéshorizontjára emlékeztet”. (140) Töredék Hamletnek (1968)  Az autentikus költészeti válasz lehetőségeit keresi; módja: az éntől eltávolított jelentés újraszituálása.  Ragaszkodik ahhoz, hogy megmutassa a dolgok objektív létmódját, de ezt nem tudja függetleníteni az alany értékhorizontjától. Így alakul ki egy ellentmondásos lírai fenomenológia (az egyetlen bizonyosság a van) Egy talált tárgy megtisztítása (1973)  Az előző kötetben kialakult fölfogás maradandó poétikai szemléletformává válik.  Megmarad a van elsődlegessége: ez határozza meg a tőlünk függetlenül létező dolgok kifejezhetőségét. A posztmodern és az „új érzékenység”: az új nyelvi magatartás irodalmának kialakulása (1979–1990) - A

60/70-es évek legnagyobb kritikusa: Béládi Miklós. Ő tartózkodik a műbírálat személyes hangnemétől, 1980-ban mégis tesz egy vallomásszerű megnyilatkozást Esterházy kapcsán: „E jegyzetek írója, más irodalmi eszményrendszerben nevelkedve, nem kevés mélabúval kénytelen rögzíteni az idő múlását, látva a Termelési regény-t, mindinkább megerősödik benne a belátás: egy irodalmi korszak kezd végérvényesen lezárulni, hogy helyet adjon a következőnek, amelyet ért is, meg nem is, de legalább azt tiszta szívvel mondhatja: méltó utódok kezébe jut az, ami nem más, mint a magyar irodalom jövője” (144.) - - A magyar irodalom művészi formáinak a fejlődése sem 1948 előtt, sem az 50-es években nem töretlen:  A poétikai folytonosságba beépülnek a kollektivista ideológiák, és ez is meghatározta az 1930 utáni modernség nemzeti irodalmi paradigmáját.  1975–1979: bomlásnak indul a poétikai beszédformák rendszere.

Egyes művek már jelzik az irodalmi diszkurzusrend változását:  Mészöly: Alakulások (1975) és Film (1976)  Tandori konkrét-vizuális költeményei  Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása (1979; hopi verseinek az első csoportja) A 70-es évek vége:  Egy olyan irodalmi beszédmód kezd kialakulni, amely nem vezethető le az addigi művészi létértelmezésből.  Egy olyan korszak zárul le, amelynek a főbb horizontjai a 30-as évek elején rögzültek.  A Németh Lászlótól, Illyéstől, Juhásztól vagy Dérytől örökölt poétikai beszédmódok egyre kevésbé közlésképesek. A profetikus, patetikus kifejezésformáknak nagyon kevés a kifejezőereje  Erőteljesen módosul az előnyben részesített témák köre.  „Alapvető változás azonban nem a megformálás közvetlen tematikai, jelentéstani szintjein következik be, hanem magában az irodalmi jelhasználatban: a világhoz való viszony legelvontabb

komponenseiről hírt hozó poétikai alakításban, közelebbről pedig az irodalom nyelvének modalitásában.” (145) Az elbeszélés mint szöveg: újraírás, intertextualitás, megszakítottság - - - - Az 1960/70-es években a fragmentumjelleg csak ritkán kompozícióképző elv. Az első kísérlet Mészöly Alakulások c elbeszélése, de ez „is inkább azért fordul a megszakításos technika felé, hogy a szöveg keletkezésének folyamatát szemléltethesse” (152) A kérdések már nem a kezdet mibenlétét mutatják problematikusnak, „hanem inkább a szövegek időrendi egymásra következésének szempontjából függetlenedő »imaginárius múzeum« (Malraux) esztétikai jelenlétének formáit. Az Arno Schmidt híres »dobozregényeiből« ismert tetszőleges sorrendiség bizonyára azzal hatott Esterházy megszakításos elbeszéléstechnikájára, hogy nem a kezdet és valamely végpont közé zárt epikus folyamat kontinuus jelentésképző

funkciójából indult ki” (152.), hanem a véletlenszerű szabályok elvi egyenrangúságából (ez a jelentésképző folyamat beteljesülését formálisan is a befogadói kompetencia körébe utalja). „ az eddigi művek összessége alkotta intertextuális univerzum olyan telítettségű szövegvilág, amelybe nemcsak hogy »írtak már«, de elvileg tartalmazza az oda való belépés minden lehetséges változatát is. Azaz, a dolgok nem meg-, csupán újraírhatók: a modern művészet nevezetes originalitás elve itt fordul át a kópia léttel való kiegyezés, az ismétlődés és újraalkotás lehetőségeinek belátásába.” (152–153) A magyar epika már a 70-es évek második felétől kísérletezik bizonyos műfaji minták fölhasználásával:  Legendárium  Egy családregény vége Az újraírásnak, illetve ugyanazon történet ismételt megalkotásának később keletkezik két fontos műve:  Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba 50 

Nádas Péter: Emlékiratok könyve Ezek azt mutatják, hogy az új történetek elmondhatóságának a föltételei a hagyományban találhatók. Ez a nyelv általi megelőzöttség abszolút tapasztalata – ez a 80-as években egyértelműen előtérbe lép. Esterházy Péter (1950) - - - A modern magyar irodalom epikai hagyománya folytonosságának újraformálódásában nagy szerepe van Esterházy műveinek (ez az újraalkotás csak a hagyományos formák és nyelvek átsajátításával lehetséges). Esterházynak már az első novellái szembefordulnak a 60-as évek epikai közlésmódjával; ennek elemei:  a tragikumot oldó derű  a Kosztolányitól örökölt részvétteljes irónia  az az eljárás, amely a krónikás hitelesség háttérbe szorításával nehezítette meg a történetmondó én egyértelmű azonosíthatóságát Termelési regény (1979)  Ebben következik be a metonimikus történetmondás egyértelmű fölbomlása.  Tanúskodik a

magyar epikai hagyomány nyelvének attraktív birtoklásáról.  Az önmaga szövegét reflektáló elbeszélés példája.  Narratív szerkezete megbontja az elbeszélői én identitását. A Termelési regény utáni művektől kezdve a szövegszerűség sok poétikai kérdést vet föl. Esterházy regényei tartózkodnak egy történet valóságmetszetként való megjelenítésétől: van egy ún. főszöveg, amelynek mentén pre- és kotextusok jelennek meg. Ezek különböző poétikai eljárásokkal világítják be egymást, és új kapcsolatokat sugalmazva alkotnak egy összjátékot. Nádas Péter (1942) - - - - Az Egy családregény vége és a Termelési regény megjelenése után a kritika egyazon paradigma változatainak tekintette Nádas és Esterházy prózaírását. Ez bizonyos szempontokból jogos:  Mindkét alkotásmód szemben áll a valóságleképező, krónikás elbeszéléssel, illetve a nemzedéki vallomásepika konvencióival is.  Mindketten

bizonyos irodalmi minták kodifikált szabályrendszerével építik föl műveik epikai világát. Első két kötete még csak előlegezi elbeszélő világa karakterjegyeit:  Biblia (1967)  Kulcskereső játék (1969) Egy családregény vége (1977): a klasszikus történet műfaji újraírása – „ az organikus történet széthullását egy másik nagy elbeszélés, a bibliai zsidó üdvtörténet ellensúlyozza.” (162) Emlékiratok könyve (1986)  Szövegek gyűjteménye, de nem akarja föloldani a szöveghatárokat.  A mű hangsúlyosan szövegszerű megformáltságra törekszik: „Minden egyes mondat önálló bekezdésértékkel rendelkezvén a közvetlen nyelvi megformáltság szintjén megszakítottság és folytonosság együttesen jellemzik a szöveg szerveződését.” (162)  Műfajilag különbségek vannak; a mű részei:  két visszaemlékezés  egy regény  egy záró kommentár  A négy történetet három elbeszélő mondja el. Az

egyik elbeszélő két történetet mond el (ez nem a nyelvi megalkotottság felől ismerhető föl).  Az én egysége kérdéses – ez az én időbeli megtapasztalhatóságának a sokféleségével áll kapcsolatban.  „A történés helyett az állapotszerűség uralkodik.” (164) A prózafordulat minőségi alakításában a szomszéd országok magyar irodalma is részesül; pl. Grendel Lajos (1948): saját elbeszélésképletet teremt (ez pedig képes szervesen továbbépítkezni a kisebbségi irodalom hagyományából). Krasznahorkai László (1954)  Sátántangó (1985): az inautentikus lét és a metafizikai szabadságelv ellentmondására épül.  Az ellenállás melankóliája (1989): a minden alkotáselvtől megfosztott létállapotot mutatja be. Márton László (1959)  Művei alapja: nyelvművészeti kultúra – bár nem különösebben rétegzett.  Hatásosan támaszkodik a groteszk-ironikus megformáltság nyelvi valóságára.  Nagybudapesti

Rém-üldözés (1984): változatosan használja a narratív eszközöket.  Menedék (1985; regény): kihasználja a világértelmezések interakcióját.  Tudatalatti megálló (1990): profán és spirituális értelmezéskombinációk jelennek meg benne. 51 A líra mint szerep nélküli beszéd: önlefokozás, versszerűtlenség, disszemináció - - Fordulat a modern lírában: 1970 (Celan halálának az éve); előretör a személyesség új típusa:  Megerősödnek a lírai alany elszemélytelenítését követő utómodern reakciók jelzései.  A neoavantgárd költészet egyre inkább posztmodernként határozza meg magát.  A líra a tartalmak kiüresítésére törekszik. A magyar költészet már a 30-as években szembesült az én egységének a fölbomlásával, de a versalkotó szerephelyzete poétikai evidencia maradt (pl. József Attila vagy Szabó Lőrinc költészete) Ez a poétikai szereptudat csak akkor inog meg, amikor tapasztalattá válik a

nyelv problematizálódása. Az új magyar líra elsősorban Tandori korai verseivel kapcsolódik a lírai én szerepelvű identitását megkérdőjelező irányzatokhoz. Oravecz Imre (1943) - - - Úgy tűnik föl, hogy a 60/ 70-es évek fordulóján teljesedik ki „az a deperszonalizációs alkotásmód is, amely a modernség utolsó horizontjának poétikáját meghatározta”. (172) Oravecz Héj c. kötete (1972) azt a hagyományt viszi tovább, amelyből Tandori első kötete is táplálkozott; vagyis: a dolgok mögé való visszalépés poétikáját (de a vezérlő elveik eltérőek) Oravecz lírája:  Arra próbál válaszolni, hogy van-e egyáltalán jelentősége, ki beszél a versben.  A Héj költészeti tapasztalata: „minél közelebb jut a beszéd a lényegiség feltételezett zónáihoz, annál nagyobb mértékben válnak le róla az individuális megnyilatkozás ismert attribútumai”. (172–173) Költészetére az absztrakt elszemélytelenítés

jellemző – ez közel áll az 50/60-as évek német és amerikai lírikusainak hanghordozásához. Az erre jellemző énfelfogás stádiuma viszont nem haladható meg a paradigmahatárokon belül. Poétikája kimeríti a továbbvihetőség változatait. Egy földterület növénytakarójának változásai (1979)  Ezen versek egy részének radikálisan megváltozott a nyelvhasználata; vagyis: Oravecz nyíltan elément az új paradigma kihívásának.  Eltávolítja a korábbi beszédformákat, és olyan poétikai alakzatokat alkalmaz, amelyek az alapjaiban másként értett individualitás elhelyezését szolgálják. A hopik könyve (1983): „ a mindent integráló nyelven keresztül a beszéd az elemi megnevezések funkciójára korlátozódik. A hopik könyve (1983) ennek a létmódnak a mitológiáját teljesíti ki” (174) 1972. szeptember (1988): a nyelvi megnevezés mitológiájában való bennlét beszédmódját a modern magyar költészetben szinte páratlan

személyesség váltja föl Petri György (1943–2000) - A modern lírát egy „világnélküliség” jellemzi; azonban a ’70-es évektől ismét megjelenik egy olyan versbeszéd, ami korábban folytathatatlannak látszott; ennek a jellemzői:  ironikus  az életvalóság köznapi és profán elemeiből építkezik  a társadalomhoz való viszonyt nem pozitívan, hanem negatívan fogalmazza meg  nyelve: deretorizált, antipoétikus – ez nálunk Petri „lírájában válik az önlefokozó-ironikus privát beszéd sajátos példájává” (176.) - Döntő nála a szerepnélküliség élménye; ennek két oldala van:  a szerep megvolt, de elveszett (ez a meghatározóbb)  a szerep metafizikailag elnyerhetetlen - Következmény:  A nyelvválság megtapasztalása (félbehagyott mondatok, elhallgatások).  A szöveg nem tart igényt az azonosuló befogadásra. Petri azonban le tudja bontani ezeket a hagyományokat, és meg tudja teremteni az én és a másik

kapcsolatának kifejezésformáit (főleg a szerelmi lírájában). Ez a beszéd vallomásértékűvé válik, de úgy, hogy elmarad a közvetlen „szerelmi vallomás” banalitása - Az Örökhétfő c. kötettől (1981) kezd kialakulni egy új nyelvi magatartás; két fő megnyilatkozási forma:  közvetlen alkalmi líra  elvontabb, nem transzcendáló világnézeti költészet Más szerzők - Várady Szabolcs (1943)  Kapcsolódik a későesztétista hagyomány stilizált-metaforikus köznyelvéhez, de nem azt viszi tovább.  Ha már itt vagy (1981): megfigyelhető a lírai nyelv dekonstrukciós folyamata; ezek a versek a szemantikai horizontok elmozdításával kapcsolódnak az európai költészet rokon törekvéseihez. 52 - -  Hátha nem úgy van (1986): elmélyíti az előző kötet mentalitásbeli és nemzedéki szkepszisét. Rakovszky Zsuzsa (1950)  Költészete alapmagatartását a szerepektől való elvi távolságtartás alakítja ki.  Jóslatok

és határidők (1981): „a későmodernség eszközkészletének áthasonító beszéltetésével formálja meg a maga személyes lírai univerzumát”. (179) Zalán Tibor (1954): a magyar történeti avantgárd hagyományához szorosan kötődve tartja fönn a vers alanya köré épülő jelentésrendszert. Nagy Gáspár (1949): neoavantgárd technikákkal fejez ki az „általánosabb igazságérvényre törekvő beszéd vallomásos tartalmait”. (180) Garaczi László (1956): „a szubjektum posztmodern elidegenedése és disszemináltsága nála olyan viszonylagosító nyelvhasználattal párosul, amely [] már az irodalom 90-es évekbeli »köznyelvét« előlegezi”. (180) Kukorelly Endre (1951): műveiben a Garaczi-féle beszédmód egy érvényes változata formálódik. Parti Nagy Lajos (1953): műveiben a Garaczi-féle beszédmód egy érvényes változata formálódik. A dráma a nyolcvanas években - - - Az Örkény utáni magyar dráma ellentmondásos kapcsolatban

áll a dráma nemzetközi alakulástörténetével. A 80-as évek drámaírásának a jellemzői:  A művek szcenikus alkatában nincs változás a korábbiakhoz képest.  Megnő a hagyománykezelés szabadsága: elvileg a tradíció minden alakzata megszólaltatható.  A montázs posztmodern eljárásaival föl akarja számolni az epikus és a tragikomikus színház különbségeit.  A posztmodern montázs sajátos lehetősége: a színpadi beszéd logikája nem kötődik maradéktalanul a szereplők individuális világképének a határaihoz. A posztmodern játékmód „elvileg azt a nyelvhasználatot tünteti ki, amelyben a nyelvet magát nem kötik a tradíció eredeti, történeti struktúrái”. (181) A magyar darabok nemigen tudják kihasználni a fölzárkózás lehetőségeit; okok:  Nehezen szabadultak meg attól a szcenikai és nyelvhasználati konvenciótól, amely formailag egy transzcendáló színpadi világlátás függvénye.  Nyitott kérdés: a

nyelvhez való új viszony jelentése (többnyire a nyelv uralhatóságának a tapasztalata kerekedik fölül). A hagyomány autoritása részlegesen föloldódik, így az új magyar dráma eltávolodik a mimetikus játékmódtól, és kezdeményező szerepet tölt be az irodalmi színház örökségének az újraértelmezésében. Példák:  Nádas Péter: Temetés (leginkább ez közelíti meg az új horizontváltás lehetőségeit)  Bereményi Géza: epikus drámái a közvetlen nemzedéki reakciókból építkeznek.  Spiró György: szorosan kapcsolódik a gondolati igényű irodalmi színház drámahagyományához.  Kornis Mihály (1949): radikális kísérletek sora bontakozik ki nála. AZ ELŐADÁSOK ANYAGA (Mártonffy Marcell) - - 20 Gadamer: Igazság és módszer (1960)20  Nem elsősorban az irodalmi szövegek érdeklik, hanem általában a művészetek.  Hatástörténet (Wirkungsgeschichte):  Az áthagyományozódó szövegek története (a szövegek

önszabályozó rendszer módjára adják a jelentőségüket).  Dialogikus, komplex és időbeli folyamat. Irodalom:  Nem a kultúra része, de hozzászokik a kultúrához (és fordítva is), ebben azonban van egy kényszer.  A legkülönbözőbb diskurzusok összjátéka, amelynek egyik összetevője a szépirodalom. Irodalomkritika:  A művekre azonnal megérkező professzionális válasz.  Nagyon nagy szerepe van a diskurzusok összjátékában. 2005. szeptember 16 53  - - A 80-as években a posztmodern művek mellé áll (nem biztos, hogy enélkül a Függő után megíródott volna a Harmonia coelestis). A keletkező irodalom, a kritika és a diskurzusok összjátéka folyamatosan alakítja az irodalmi kánont.  Pl. az Iskola a határon megjelenésével az Esti Kornél tekintélye is megnő Ok: Ottlik Kosztolányi-olvasó író, az értékek pedig egymást generálják (a jó szövegek visszafelé olvassák egymást).  Ez a kánonalkotó folyamat

relatív: egyszerre többféle irodalmi kánon létezik (Magyarországon ez a többféleség már régóta egy dichotóm rendszerbe rendeződik21). Nagy László az 50-es évek egyik legkitüntetettebb lírikusa. Egy-egy hosszabb költeménye önálló kötetben is megjelent. Ez a fajta siker kedvez az őstehetségnek (itt sokszor az intézmény és az őstehetség összjátékáról van szó). Nehéz kérdés, hogy mennyire olvasható ma Ugyanilyen nehéz kérdés, hogy Juhász Ferenc nem érdemtelenül hullott-e ki a kánonból. Juhász egy bizonyos lírai beszédmód híve (egy asszociációs rendszerbe való bevonódás lehetősége adódik az olvasó számára, és ez nem törekszik a befejezésre).  Megidézés (Apám, 1950 – Juhász Ferenc, Apám [on-line]) Köhögnek az őszi ködben. Piros-eres levél röppen, elémhull a szederfáról. Kukorít a kakas messze, füstölgő ganaj-rakásról. Köhögnek, megint köhögnek, száraz levelek csörögnek. Léptek alatt, vagy a

széltől? De hisz szellőcske se rebben, kopaszodó ág se moccan, csak a kezem kezd remegni, a szívem ver egyre jobban. Távol megint köhögetnek, elfutok a kerítéshez, megfordulok, már mögöttem zengenek a köhögések. Ő volna itt, ő járna itt, apám volna, aki lassan imbolyog e köd-havasban? Már az ujjam hegye reszket a sűrű szívdobogástól, futkosok, mint anyját-vesztett csibe sírva-csipogatva. Bolond gyerek, bolond gyerek, itt keresed az apádat? Leülök a fa tövéhez, nézem a köd-havas fákat. Mint a pamacs ritka szőrén a havasan habzó szappan, állnak a fák köd-habosan. Reszketeg és mozdulatlan. Mellettem egy fonnyadt virág csipke-csontváz koronája, Csak a legénynek szegénynek púptól dúdoros az inge. A menyasszony gyönyörű volt, szebb, mint a fönt fészkelő hold, ezüst udvarát, ha szépen hordozza a nyári égen. Arca színe olyan pozsgás, rózsapír mellette rozsdás. Csipke-zuhatag fehérben, telten, mint a buja rétek, ült a

roskadásig rakott asztalfőnél és hallgatott. Méla, finom pillantással nézte a fiatal papot. Mellette a gazdag gazda szörcsögött, úgy kanalazta, a levest, szálas tésztával. Zsír csillant a bajuszában. Vacsora után, hogy ültek, hegedűsök hegedültek, bogárka zúg, s iderebben az elszáradt bogos ágra, rezeg még kis hártya-szárnya. hosszú, fehér ujjai meg ráfonódnak a vén botra. Papa, Papa, még megfázol, magadra mért nem vigyázol? Jön, s csak int: „Te csacsi gyerek!” Lehajol egy picit nyögve, s fölemel a fű közül egy aranyhátú falevelet. „Nemsokára szüretelünk, csak ez a köd, ez ne lenne!” Leejti, s az billegetve libeg a fonnyadt füvekre. S fölemeli fehér ujját: Föltekintek, ekkor látom, várj csak, fiam, megmutatom, fölmerűl a ködből arca, mit tudok még, s huncutkásan ő az, ő az, ő jön erre, fölborzolja szemöldökét. látom, épp a pince felől Elindul a szoba felé, int, hogy jön már, csak egy percre megáll,

köhög, lassan bólint, dolga van még, hogy megvárom. mint egy kedves nagy gyerek, kit Fölmelegszem mosolyától. rajtakaptak a csaláson. Hogy repdes a szívem mostan, S jön már vissza nagy vidáman mint a köd fölött a fecske! az öreg harmonikával. Botját lassan kopogtatva, „A mamának meg ne mondjad, jön már lassacskán bicegve. mit csinált a vén bolondja!” Fején a vén micisapka, Nyakába veszi a szíjat, jön egy bolyhos, bő kabátban, s billentyű-soron egy vígat térdig érő kék kötényben, végigfuttat ujjaival. torka jól bebugyolálva. S kezdi egy vidám danával, A hordókat nézegette, a mama kedves dalával, botjával megkocogtatta, s énekel hozzá rekedten, fején kicsit félrebillent ebben a nagy őszi ködben, a tört-ellenzőjű sapka, vérét hullató fa alatt A ködön túl szekér zörög, kutya ugat távolabbra. Harangszóval hív az isten. Harangoznak vasárnapra. Lassan megint köhögetnek, kopogás jár a nyomában. Fölriadok, eh,

bolondság, cigány járhat kinn az utcán, botorkálva görcs-botjával. buja farát megcsipkedték. Elterpedt a kövér gazda, a nádszékből majd kibuggyant. Bíbor-gallér ült nyakára: három-gyűrődés tokája. Apró felhőcske kipöffent a rézkupakos pipából. Kavargott a vígadalom, csodálatos lakodalom, a menyasszony sokszor eltűnt, dolga sűrűn akadt máshol, egyre barnább pillantással jött vissza a táncosokhoz, szeme alatt egyre kékebb árnyék szitált vérhálóban, mint ha a nap fénye után a kék este szétszivárog: mély, sötétkék szarkalábak. Gondolja az öreg egyszer, ült, mint fölfúvódott varangy a megszeppent csődületben. Eliszkolt a rokon, vendég, ablak mellől a szegénység. Elég volt a vígalomból, asszony-csókból, habzó sörből. Egymaga ült a szobában, bíbornál is bíborabban. Mint valami bűvös tóból nézte magát a tükörből. A zenésznek befogtak, azok is eltakarodtak, pedig förgeteg-idő volt, fütyülve szállt

az ég szirma! Apám odaült a bakra, a többiek vigyorogva a szán derekába rogytak, fagyos szalma melegére, egymás hortyogó szívére. Vágtatott két táltos-kanca, 21 énekeli önfeledten, suttogva és meg-megállva: „Szép az akácfa virága” Ráhajol a vén szerszámra, húzza szomorú-vidáman, egyre szomorúbban húzza, egyre messzebb néz a ködbe, beteg hátát nekidöntve szederfa mohos törzsének, néz a messzi fehér tájra, s imbolyogni kezd fölötte a vén fa tar koronája. Eszébe mi juthatott most? Ködös-napos ifjúsága? Az a híres lakodalom, s hajnalodó éjszakája? Túl a dombok lágy hajlatán, nem is nagyon messze innen, januárban ültek lakzit, muzsikálni őket hívták: az égből a hó patakzik. Őket, mint másokat inkább. Híres volt a lakodalom, micsoda egy vígadalom! Szorongtak ott több, mint százan, a négy nyitott nagy szobában, éjfél felé sűrű párok sutyorogtak a tornácon. A ház előtt a szegény-nép toporgott a

hóesésben. A falu ikrás rimája, s a leggazdagabb legénye lett egymás örök szegénye. birkózik meg itt egymással! „Gyújts rá, hallom, füstölgődre, helyettem is a pipádra.” Persze, egész elfeledtem, jobbízű a csönd utána. S fölnyúlok, hogy kedves kezét szótlanul megsímogassam. Jaj, de csak a nedves semmit, a gomolygó aranypárát fesülgeti bomlott ujjam. Szétoszlott a semmiségbe, itthagyott, vagy itt se volt tán? Eltűnődök, hisz az előbb játszott a vén harmonikán? Fölállok, s a fényességben állok, mint ki megvakultam. Még az előbbi hab-kazlak arany-tócsákká olvadtak. A szilvafák ág-bokrai kirajzolódnak az égre, Ez a II. világháború után mutatkozik meg élesen, pl a népi–urbánus megkülönböztetésben, ami csak egy leegyszerűsítő, utólagos sematika Ok: sok városban élő valójában a „nép fia”, és több „népi” a városban él 54 kidűlt a bor, szétszivárgott, mint a vér a terítőkön. Hadd

ömöljön, nem kérték azt senki bérestől se kölcsön! Az ablakra rátapadva a szegénység csak úgy falta a vígalmat, a kurjantást. Látni bizony alig láttak, jég-pávafarkak, páfrányok, bolyhos, sűrű dérvirágok verték szirmuk a hidegben az ablakra egyre többen. Feketülő vércsöpp alvadt a jéglapra, szegény-szájuk, úgy meredtek, odafagyott az üvegre szempillájuk. Egyikének izgett-mozgott szíve minden porcikája, másikának pedig lassan fehér rózsát csókolt a fagy kisündörgő lábujjára. Aztán sor került apámra, kujtorgó harmonikára. A menyecskét megpörgették, hajnal felé járhatott már, megkeresem a papomat, beszélgessünk egy kicsikét. Mulatozók elpihentek, részegen a székre dűltek, a zenészek is egymással csipkelődtek boroskásan. Keresi a papot, s előbb nézi magát a tükörben. Mint gyűrűző víztükörben, ha megnyugszik a víz lassan, s a villódzó képszilánkok összeállnak egy világgá: látja a hátsó

szobában; ezüstöző félhomályban, ölelgeti a menyecskét isten fölkent ifjú papja, a menye meg kacarász, langy nevetéssel-sikolyokkal, s a pap fülét csókolgatja. Visszatotyogott a székhez, guta ütötte ott menten, gőzölgött a hóviharban, apámnak most jött a kedve, kurjongatni, énekelni, úgy a szívből részegedni. Mellén föltépte az inget, a kabátját hátradobta, s muzsikált a hóviharnak, harmonikán sírt a nóta, muzsikált a hóviharnak, a sikoltó hófelhőknek, énekelt és nem is hitte, a halálnak húzza mostan. Melle hó-gyapjat növesztett, szempillája már jég-csipke. Csilingelt az ezüst csengő, a szán őket búgva vitte, hópor szállongott nyomában. Míg eltűntek a viharban, hajnalodó éjszakában. Már a szemem tele könnyel, szivárványos mosolygással, mennyi halál, mennyi élet mint rézlapok, a levelek mocorognak békességben. Ökörnyál úszik fehéren, s megakad a kerítésen. Meglegyen a kívánsága: rágyújtok hát a

pipámra, pipám füstje kicsi felhő, száll, ahogy nézek utána. Fönt a tűnő kék egekben kering, kering ezer fecske. Szétrebbennek, föltorlódnak, hívják a szívem repesve. Hullámzanak, keringenek, mint szélben a falevelek, búcsúznak az őszi tájtól, a fészektől, ifjúságtól, aztán nekivágnak délnek. Ág-eres fejét a sok fa ingatja az őszi szélnek. Megkarcolja a kék eget, kifeslik az, s kis felleget ereszt, göndör, lágy pihéket. Szállnak, mint a tűnt remények. Ritmika: finnugor tradíció (vö. Kalevala) + a magyar vers ősi rétegei (ütemhangsúlyos magyaros nyolcas) Jellemző az ismétlések és az epiforák kedvelése, illetve a magyar népköltészet enyhén jelentkező szürrealizmusa. Aki itt beszél, az pontosan tudja, hogy a költészet nem az, amit az irodalompolitika ír elő számára, vagy az, amit mások tudomására akar hozni, hanem a nyelv gyönyörködtető mozgása A vers első része idillikus – egy közmegegyezésszerű

arányosságot tükröz.  Az elhagyott ház (Anyám, 1969 – Juhász Ferenc, Anyám [on-line]) „Köd, sirályok, köd, tél, isten orrlikából ömlő füstben, isten őskan-orrlikából, néma szőrkancsó-szájából gomolygó fehér halálban, göngyölgő csipke-csóvákban, isten ősbíbor torkából, szőrös csigaház-orrából a mérhetetlen kő-kútból, az örök kristály-barlangból, az elmondhatatlan üstből, a fölfoghatatlan testből kihömpölygő csipke-lázban áll anyám a búcsúzásban. A fehér gomolygó gyászban mindenütt az elmúlás van, mindenütt a nincs csontváza, a csont szőrös csipkeháza, mindenütt a semmi csontja, a köd csipkepáfrány-lombja, a csont csipke-csillag váza, hús-csillagok kő-csontváza, köddel betömve az ablak, köddel betömve az ólak, köddel betömve a pince, az udvar köddel behintve, a kertben a krumpliszárak, üvegpórusok, csont-szárnyak, maradék zöld csipketollak, üvegrostok, kristály-holdak, rothadt

virágrongy-koponyák, fagyott virágarc-kocsonyák, szőrös üvegrács-halottak, zöld-kocsonya répa-tollak, dög-petrezselyemlevelek, derengő csipke-lebenyek, magzattalan babhüvelyek, kő-embriós mályva-szűzek, kőpogácsa-fejű szoknyák, korhadó-pikkelyű ostyák, növényrece-szobor szívek, pikkely-szobor növény-kövek, pikkelycsipkeernyő-szobrok, kérgek, gyökerek, és rostok, héjak, növénypernyék, háncsok, szőrrózsa-üst kőbógáncsok”  Ugyanaz a monoton ritmus figyelhető meg benne, mint a Megidézésben.  A búcsúzásban az az élet- és zsánerkép figyelhető meg, ami „Petőfiből megmaradt”, és ami a XIX. század népi-romantikus líráját népszerűvé és meghatározóvá tette  Maga a szintaxis kicsit bonyolultabb: a búcsúzás egy létállapot – amíg ez fölfedeződik, egy természettudományos megismerés nyomán realizálódó világba lépünk be.  A természet a konvencionális értelemben nem jelenik meg, hanem egy

uralhatatlan, földarabolt formája árasztja el a világot.  Az újra és újra analizált valóság materializált sugallata: ami örvénylik körülöttünk, az vagy teljesen halál, vagy élet, vagy mindkettő. A lényeg, hogy az embert nem hagyja mozdulatlanul  A nyelv és a fölismerhetetlenné tagolt természet egy originális összhangba kerül. Amit ez mutat: az 50es évek nem a politikával való foglalkozással teltek a költő számára (ugyanakkor érezhető nála az 50-es évek tematikus kényszere, bár ez a tematika sem 1945 utáni, viszont ismétlődik).  Az ember dimenzióit több irányból mutatja be.  Verstanilag: a képzettársítások mellett egyenrangúvá válik az akusztika.  A valóságelemek kombinatorikus rendben haladnak. Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténeti összefoglalója - Az irodalom fejlődési logikáját beszéli el 1945-től. Lényege: a hatások, motivációk, lehetőségek párhuzamos kibontakozása. 55 - Az apró

részletekre inkább a művek kapcsán ügyel. Provokatív szándékkal fölépít egy irodalmi kánont. XX. századi paradigmatika: négy szakasz (a keletkező művek újraértelmezik a régebbi műveket)22  Klasszikus (esztétista, korai, első) modernség: a századfordulóra jellemző.  Köztes állapot (egyidejű opponensekről van szó – mindkettő hisz a jelben):  Avantgárd: a jelen kívül semmit nem akar megjelölni. A nyelvet tartja a legfontosabbnak (direkt módon való cselekvésre törekszik, és fölszabadítani akar).  Újklasszicizmus: az embert csak stabil értékek menthetik meg a pusztulástól. Pl Babits, Radnóti vagy a korai Kosztolányi (de főleg Babits visszatalálása az ágostoni, kanti racionalitáshoz a bergsoni ábrándok ünneplése után).  Kései modernség:  A szerző lemond a művei fölötti rendelkezési jogról, a szöveg uralhatatlan sokértelműségét a befogadóra hagyja.  Az olvasó az, aki interpretálja, és magára

vonatkoztatja a szöveget.  A szöveg jelentése egy dialogikus játék eredményétől függ (nincs előre meghatározott üzenet).  Egy elhúzódó folyamatról van szó: a prózában nemcsak a világháború körül működik, hanem még a 80as években is.  Pl. József Attila, Szabó Lőrinc, az Esti Kornél Kosztolányija, az orpheuszi dalok Rilkéje, Gottfried Benn, Paul Valéry.  Posztmodernség: ez a szakasz a világirodalomban a 60-as években bontakozik ki (vö. Borges novellái, amelyek hivatkozási darabok, és amelyek poétikai ösztönzést adnak az európai posztmodern szövegek számára) Illyés Gyula - 22 Jegyzőfüzet: a költő erősen referencializál: nem engedi a verset önmagától íródni, nem bízza rá magát a nyelv lehetőségeire. Van mögötte egy nagy népképviseleti hagyomány – Illyésnél a saját népköltészeti hagyományára büszke, korszerű európai tárgyiasságot is magába olvasztó kis szövegekről van szó (on-line

szövegek).  Juhászfi: egy kopott metaforáról van szó (betű, nyáj). A költő értelmiségivé válik, de megteremti a kapcsolatot a múltja-családja és a jelen között Fekszem hanyatt a fűben, mint feküdt munkája-téve annyi-annyi ősöm. De én, mit őrzök én? Betük, betük végtelen nyüzsgő nyáját őrzöm!  Szüret felé: az „ágot” finom rájátszás Petőfire. Egy nem kognitív, tapasztalati szférát köt össze egy mentálissal Húzza földre gyümölcse az ágot, tanulom az alázatosságot. Talpig díszben pompáztam tavaszkor, recsegek a dús tapasztalattól.  Új nép a parton: van benne valami kétfedelűség, mert megnéz egy proletárasszonyt (a rangot nem a származás, hanem az alak adja), ugyanakkor fölmenti magát, hogy ő nem nőket nézeget. Fürdőruhában széplépésű nő – Jó alakja az eleganciája. Hogy ideillik! Mily „előkelő”! S mi mindent mond el, ahogy kisfiára pillantva elkiáltja: „Hun mész te, Fercsi!

Vigyázz, beeső!”  A hegyen ülve: a francia költőelődök mintája jelenik meg (egy lényegtelen mozzanatnak poétikai jelentősége lesz). Tihanyban játszódik (nem kell az esztétikai élménnyel összefüggésbe hozni) Megy – elől habot, hátul óriási fecskefarkot vetve – a kis hajó. Ideér frissen a tamburaszó s az öröm, hogy milyen jó tamburázni!  Materialista kinyilatkoztatás Ér a fürtön megint az édes magyarázat, az a tiszta, melyet szótári nyelvre nem fordíthatón az agg föld nyujt egyenesen – saját szavaival – az ember ajakának. Paradigmatika: példaszerűen ábrázolható, és önálló jellegzetességekkel rendelkezik. 56 - - Háttér:23  szociográfiai irodalom  a kert-magyarországi irodalom, amely harmadik útnak tekinti a parasztság kulturális úton való fölemelését (vö. Németh László)  az első generációs pátosz (zsenialitással tiszteli meg a saját falusi eredetét)24 Bartók (1955)  Szabó

Lőrinc kockáztatásához képest Illyés másodlagos, bár a Bartókot is bátor versnek szokták címkézni (olyan dolgokat mond ki, amelyek rátartiságot, politikai elkülönülést mutatnak).  Bartókot nem szerette a hivatalos kritika, mert a jelen- és jövőbeli idilli állapotot elsötétítette. Az ő zenéjének ezt a diszharmóniáját igyekszik a költő a mondatrend változatosságán, a sorok tördelésén és az áthajlásokon keresztül átvinni a szövegbe (De valószínű, hogy a versben azért van diszharmónia, mert nem határozható meg pontosan, mi az a harmónia)  A „nép” kategóriája inkább elidegenítően hat.  Illyés nem tudja megfékezni a szöveg tanító intencióját, és egyfolytában tanulságokat közöl – míg Bartóknál megszűnik a didaxis, az Illyés-versben nem.  A jelen perspektívájában látszik az is, hogy Kodály és Bartók nem egy ikerpár, hiszen teljesen különböznek egymástól. Vagyis: inkább egy lelkesítő

költészetről van szó, amibe viszont a művészeteknek (pl zene) nem kell belemenniük, hogy kimondják az igazat.  Illyés verse egy száz évvel korábbi poétika szerint íródik. Szabó Lőrinc - Tücsökzene (1947; önéletrajzi verses epika – ezzel egy, a XX. század felől korszerűtlen műfajt elevenít föl) A huszonhatodik év  Háttere: a költőnek két élete volt (feleség, családapa – szerető).  Bizonyos értelemben mintha folytatná a hűvös, távol álló nézőpontot, amely megjelent pl. a Semmiért egészen c versben Mintha kifejezetten azzal vezekelne, hogy megalkot egy nagy versciklust, de ezt nem az azért való bűnbánat ihleti, amiért öngyilkosságba kergette Korzáti Erzsébetet.  Bolond tükör (on-line): Folyton uj dolgok történnek, s te most már kivül vagy rajtuk. Borotválkozom, s eszembe jutsz: könny csordul arcomon és megállok: céljaim fele voltál és fele szabad tetteimnek, óh, bár több lettél volna! Élek,

folytatom a munkás napot, s minden utamon együtt kisér a dús emlék s a sóvár hiány De minden könnyem és utam mit ér? mit, édes társam, társtalan? A valóság, a jelen oda van! Csak tükröd őriz, tükröd, én, a lélek, tükör, melyből kirepűltek a képek, bolond tükör, mely azt hiszi, hogy éltet!  Érzékelhető kapcsolatban áll az Anna örök c., Juhász Gyula-féle nagy hiányverssel (vö enjambement, prozódia).  De a versszerkesztés Szabó Lőrincé: az emocionális kiáradást az áttételek megfékezik. Ilyen áttétel pl: a valódi fürdőszobai, tárgyi tükörből a személy tükre lesz (státusváltás).  „Az én lelkem a te folytonos tükröződésed”: ez méltó emlékmű lenne a halott nő számára (a legbelső összetartozást mutatja) – de a vers ennél jóval őszintébb.  Kérdés: mi íratta a Szabó Lőrinc-verset?  Korzáti Erzsébet halálának a tapasztalata  A világirodalmi tapasztalat  A fordító

rendkívüli közelsége a fordított szöveghez Lehet, hogy Szabó Lőrinc nem írta volna meg ezt a verset, ha előtte Shakespeare nem játszott volna a szívek kicserélésével; vö. XXII szonett (on-line): Tükröm hiába mondja, hogy öregszem, Míg egy vagytok, te meg az ifjúság; A te ráncaidat kell észrevennem, Hogy belássam: közel már a halál. Mert ami csak borít téged, a szép, Ékes köntösként fedi szívemet, Mely benned él, mint bennem a tiéd; Hogy lehetnék így nálad öregebb?  Légy hát óvatos, Édes, amilyen Én vagyok, nem magamért, de teérted, Így hordva szíved, ahogy dajka sem Félti kicsinyét, kit annyi baj érhet. S ha majd enyém meghalt, ne várd szíved: Nem úgy adtad, hogy egykor visszavedd. Szabó Lőrinc kockázatos dialógust folytat: szövegei egyszerre idegenítenek el, és vonzanak.25 23 2005. szeptember 23 Ez köszön vissza Juhász Ferencnél. 25 2005. szeptember 30 24 57 Kánon: egy értékelméleti konstrukció,

amely azt állítja magáról, hogy a legfontosabb műveket tartalmazza. 1945 után két nagy olvasnivalója van a korszaknak:26 - Prózai: Németh László Iszony c. regénye - Lírai: Pilinszky János. Németh László: Iszony Némethnek volt egy idealisztikus elképzelése a harmadik útról (kert-Magyarország), de ezt az utókor nem igazolhatja; vagyis: nincs összefüggés a zsenialitás és a nemzeti gondolkodás közt. Egyfajta pesszimizmus jellemzi: a géniusz elfojtása, illetve a másodlagos erők (pl Petőfi, Berzsenyi után) említése Jellemzi a középre állás éthosza (hasonló: Pilinszky) Ha az ember ráébred saját ideologikus voltára, valamilyen elkötelezettség fogja jellemezni, vagyis ragaszkodni fog egy eszméhez. De mivel az irodalom túlmutat ezen, feszültség jön létre - - - - - - 26 Az író későbbi regényei:  Égető Eszter: a provincialitás extenzív látképe (az olvasás szinte unalomba fullad, mert a szerző túlírja a szöveget).

 Irgalom: eljutunk a keresztény humanizmusig, de a drámai sűrűség olyan fokára, mint ami az Iszonyban megfigyelhető, nem. Az Iszony jelentős poétikai alkotás.  Az ember belső meghasonlottságának a krízistörténetét ábrázolja.  Úgy keletkezik katarzis, hogy nem tisztázódik az ember bűnössége, illetve tisztasága. Az Iszony egy elhibázott házasság története, Kárász Nelli tudatából bemutatva; fontos szerepe van benne a következőknek:  eszmélkedés  önreflexió  önvizsgálat  visszatekintés Az önvizsgálat csak egy olyan katasztrófasorozatra tud visszatekinteni, amely inkább egyfajta sorsszerűségként jelenik meg, nem pedig úgy, mint jóvátehető okok sorozata. Nelli irtózik a férjétől; Németh szerint ez képekben is leírható: a növényi lét irtózik az állati durvaságtól (annyira, hogy bármikor képes rá, hogy a saját életét mentve elpusztítsa a másikat). Kárász Nelli lázad a bezártság, illetve

saját női megalázottsága ellen (kérdés, hogy ezt lehet-e igazolni). A regény fölszámolja a teret:  A topográfiai utalások csak jelzésszerűek, másodlagosak; ok: a két ember kapcsolata a fontos.  Egy modellszerű belső tér jön létre: az író bonyolultan ábrázolja azokat a tudatfolyamokat, amelyek bonyolultan követik egymást (vö. Žmegač: pszichogrammatikus regény) Németh László először tesz nagyepikai kísérletet arra, hogy teljesen megmagyarázatlanul hagyja az emberi motivációkat (ezek a motivációk nem törvényszerűek, még akkor sem, ha esetleg érthetőek). A regény nem a házasság anatómiája, hanem főleg annak a nagyon mély átvilágítása, hogyan tud az ember teljesen megértetlenül maradni a saját legszűkebb környezetében. Az embernek egyedül kell megküzdenie a saját drámájával (ez jellemző a vidéki emberek életére). Németh semelyik más művében nem tudja a konfliktust olyan jól ábrázolni, mint itt. Még a

legjobb drámájában, a Galileiben sem:  Az inkvizíció és a szabad, kutató elme közti konfrontáció közhelyszerű, és végig tudjuk, hogy mi Galilei pártján állunk.  Bármennyire finom és szellemes ez a dráma, nem kínál borzongató izgalmakat az olvasó számára.  A dráma erénye: az író bizonyítja, mennyire bele tud helyezkedni az itáliai reneszánsz közegébe (teljesen otthon tud lenni benne a frazeológia és a humor tekintetében is). Kedveljük Nellit, ugyanakkor iszonyodunk is tőle. A mű az egyén megválthatatlanságát mutatja föl, de oly módon, hogy a szöveg végül mégis katartikus kicsengésűvé válik. Ugyanakkor Kárász Nelli életútja mégsem példa (a görög tragédiákhoz hasonlóan az ember maga válik bizonyos értelemben hőssé) Takaró Sanyit és a cenci lakosokat nem kedveljük, bár nem is gyűlöljük őket. A mű a realista regényhagyományba illeszkedik be, de a tömörítés, redukció eszközeivel is él: 

elliptikus szerkesztésmód (kihagyások, ugrások)  a tudatra való koncentrálás  térszűkítés (hasonló: kamaradráma) 2005. október 07 58 - Három nagy irány rajzolódik ki (ezek ma párhuzamosan haladnak egymás mellett):  Petőfi–Ady–József Attila-párhuzam: az ősi költészet és a proletárköltészet párhuzama (forradalmi előzmények).  Népiesség:  Ez a polgári elbeszélésmód nyomán főleg 1956 után bukkan elő.  A polgári elbeszélésmód gyökere az a kérdés, hogy leképezhető-e a valóság az irodalomban.  Ide tartozik az Iszony, és azok a sikeres kísérletek, amelyek a nemzeti és az extenzív vonalat egyesítik; pl. Cseres Tibor, Sánta Ferenc vagy Sarkadi rövid elbeszélései, illetve Déry Tibor, aki inkább a polgári, és nem a népi tradícióból merít.  A harmadik vonulatban kánonalakító elvvé válik az a meggyőződés, hogy az irodalomnak magán kívül nem kell másról beszélnie.  Az embert mint

nyelvében létező lényt próbálja megragadni.  Történik egy átértékelődés is: pl. a 60-as években nem volt szabad Babitsról beszélni, mert konzervatív értékeket vallott. A 80-as évektől azonban ismét legitimmé válik a nyelvteremtő képessége Példa még: Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, József Attila, vagy a háború után Pilinszky. Pilinszky János - - - - 27 Sztereotípia: Pilinszky szűkszavú költő volt, és nyelvi szegénység jellemzi. Nyilván vannak szerzők, akik menynyiségileg többet írnak, de Pilinszky az Új Embernél dolgozik, és hétről hétre írja a cikkeit  Ezzel megszületik a XX. században az értékelhető magyar spirituális próza  Pilinszky valamennyi prózája olyan, úgy lehet kézbe venni, hogy az olvasók többsége nem fogja őt felekezeti ezoterizmussal vádolni. Prózája így egyetemes jellegű, nem a pillanat igényét akarja kielégíteni  Szög és olaj c. kötete: Reisinger János gyűjtötte

össze A Pilinszky-életművet következetesen egységes világ jellemzi: a tényleges egyetemességből katolikusként fogalmaz meg valamit, ami aztán mindenkit megfog. Folyamatosan keresztény szimbólumokat használ, de eközben a keresztény tradíciót úgy alakítja lírává, hogy az mindmáig képes az egyetemességet közvetíteni az olvasók felé. (Virtuálisan minden ember léttapasztalata belefér ebbe) Ő az egyetlen olyan szerző, aki a katolikus gondolkodásban végiggondolja a történelmet. (A XIX–XX századi egyházi teológia nem teszi föl magának azokat a kérdéseket, amelyeket az egyház nem tesz föl, pedig föl kellene. Pl azt, hogy mennyiben felelős az egyik ember a másik haláláért) Radnóti Sándor kívülállóként igyekszik leírni Pilinszky misztikusságát (marxista előföltevésekkel indul neki az elemzésnek). Fontos: a csöndnek mint történelmi szakadéknak a fölismerése.  A XX. század produkált valami olyat, ami a megszólaló

helyzetét egy elnémuló, tanácstalan helyzetté teszi  Ez Pilinszkynél előállítja a hallgatás határmezsgyéjét – és ebből születnek meg a versei. Harmadnapon (1958): előírásszerűen antifasiszta szerzőként kell megközelíteni ezt a kötetét (ez egy politikai kényszer, hogy elleplezzék Pilinszky bibliai poétikáját). Fölteszi a teológia autentikus kérdéseit Pilinszky egyedülálló csúcspont a magyar lírában.27  Rónay György szerint egyenletesen jól teljesített minden műfajban, különösen az esszéiben.  Egy életmű megítélése mindig instabil dolog. Kérdés, hogy mennyire képes ma megszólalni Pilinszky „költészete a csend és a szó határán él”  Kovács András Ferenc: a mai erdélyi líra kiemelkedő alakja.  A kései József Attila és Szabó Lőrinc poétikailag mintha messzebbre jutott volna a bizonytalan értékvilág képviseletében, kódolva benne a befogadó aktivitását („annyi József Attila van, ahány

befogadó”).  Pilinszky meghirdeti a maga igazságait; esetében a befogadónak hagyományos szimbólum- és értékrenddel kell azonosulnia. Recepciója:  Tamás Gáspár Miklós: Pilinszky-esszék  Radnóti Sándor: A szenvedő misztikus – A könyv bátorsága, hogy egy ateista mer Pilinszkyről és a metafizikáról szólni.  Balassa Péter: Pilinszky – Kierkegaard – Bergman – Megpróbálja kiemelni Pilinszkyt a katolikus túlértelmezésből. Pilinszky a katolicizmuson belül protestáns volt, mert mindenekelőtt a fiúságot képviseli, és nem a hivatalos hierarchikus álláspontot.  A következő írásokban az életmű éle „lereszelődik”:  Kuklay Antal meditációs könyve Pilinszky-szövegekből  Jelenits István írásai 2005. október 21 – Tompa Zsófia jegyzete 59    - Beney Zsuzsa Pilinszky és József Attila c. párhuzamos esszéje Kulcsár-Szabó Zoltán: tanulmány az Apokrif c. versről (a Hagyomány és kontextus

c kötetben) Schein Gábor Pilinszky-tanulmánya: egyszerre apokaliptikus és egyszerre eszkatalogikus szövegek, prófétai kétarcúság, diptichonszerű, kétszárnyú költészet jellemzi Pilinszkyt.  Szembesülés a transzcendencia megszólíthatatlanságával, a semmivel, a jelen apokalipszisként való megélésével. A háború tapasztalata: a végső értelem elveszítésének az ideje Mindez ősi vallási toposzokat mozgat  Eszkatalógia (föltárulás, fölnyílás): végidő, amely a beteljesedést hozza el.  Tolcsvai Nagy Gábor monográfiája:  Nyelvész; megnézi, hogyan működik Pilinszkynél a metafora. Fölhasználja Karl Rahner A hit alapjai c könyvét (Rahner a XX. század egyik legnagyobb teológusa – Heidegger nyomán)  Pilinszky nyelve: innovatív jellegű.  Olyan kérdésekre adott választ, melyeket mások félve elkerültek (pl. véges jelenvalólét, a létezés mindenestől abszurdnak bizonyulhat)  Hat rá: T. S Eliot, Gottfried

Benn, a francia neokatolikus irodalom és Camus egzisztencializmusa  Olvassa Simone Weil írásait. Simone Weil (zsidó filozófusnő) Franciaországban egy Renault-gyárban dolgozott, Londonban középiskolai tanár volt. A II világháború alatt éhségsztrájkban halt meg Egy komoly spirituális naplót írt: a kereszténységből mindent elfogadott, kivéve a keresztséget magát Sajátos öngyűlölő volt. Pilinszky az ő könyveit vásárolta meg Párizsban, és ezekből átvett különböző elemeket:  a létezés kegyelemszerűsége  áttetszővé válás  a világ nehézkedésének az elfogadása (a megtestesülés komolyan vétele)  a valódi Isten-tapasztalatok: a világ és a találkozások (az istenkérdést nem metafizikai, hanem etikai szinten kell megoldani)  Többen dolgoztak azon, hogy Pilinszky drámai kísérleteiből operák szülessenek (pl. Kurtág György zeneművész, Saár Erzsébet szobrász, Kocsis Zoltán zongoraművész és karmester)

Apokrif  „Kikönyöklök a szeles csillagokra”: Németh G. Béla szerint ez a vers gyönge pontja, mert túl konkrétan mozgat ősi toposzokat.  A költészet lehetőségeit önértelmező szakaszként bemutató részlet a fontos: „Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat. Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem. Élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek mostan az ég alatt, a tüzes ég alatt. Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet. Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam. Iszonyu terhe omlik alá a levegőn, hangokat ad egy torony teste.”  - 28 „Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam.”: őseredeti

költői gesztus (előidézi a nemlétből a dolgokat, és létet kölcsönöz nekik – mintha valaki más beszélné az emberi beszédet az, aki hallgat a versben) Pilinszky költészetében kérdéses a következők összeférése:28  vallásos regiszter (ezáltal a katolikus tradícióban áll benne)  a későmodernség poétikájának a megújulása József Attila kései költészetének és az újholdasoknak az alaptapasztalata: a semmi.  A semmi ténylegesen megfoghatatlan: a nihilizmusnak a leegyszerűsítő filozófiai képletéből is kicsúszik.  Van egy konzisztenciája, sűrűsége.  A metafizikai garanciák egyre inkább átadják a helyüket a nyelvi kontingencia tudatosításának. 2005. október 28 60  - - Változnak a világra vetülő perspektívák is; ok:  történetiek  részlegesek  Azok a katolikus értékek, amelyek Pilinszky versei mögött is ott állnak, már mindenki számára evidensen egyetemesek.  Általános

fölismerés: a teológiának is antropológiai kiindulópontja van. Nincs olyan beszédmód, amely mindenki számára vitathatatlan módon reprezentálhatná azokat a megoldásokat, amelyek mindenki számára elfogadhatóak A rossz kérdése:  A XX. század a keresztény tanítás cáfolata  Ugyanakkor: nem mondhatjuk, hogy fölszámolódik a teológiai beszédmód.  Evidensen nem nagyon lehet Istenről beszélni: a világ kaotikus, és ez nem teszi lehetővé azt a spirituális nyugalmat, ami egy ima alatt jellemző az emberre. Pilinszky kései versei szilánkok – ennek ellenére van bennük egy eszkatalogikus reménykedés. A katasztrófa érdektelenné teszi az adott beszédmódokat.  A beszédlehetőségek megvalósíthatatlanságának a tudatában a Pilinszky-féle beszédmód mégis páratlan hatású, mert nem a neokatolikus líra megújulása, hanem azt a későmodern versnyelvet újítja meg, amely már nem a meghirdetés bizonyosságán nyugszik.  A

keresztény tradíciót egy nagy nyitottságba helyezi bele, ezáltal ez a versnyelv univerzálissá válik olyanok számára is, akik nem tudnak közösséget vállalni a katolicizmussal vagy a tágabb biblikus körökkel.  Minden nyitottság ellenére egy bizonyos életstratégia kizárólagossá tételére törekszik, ez pedig a compassio, az elmélkedés (ez egy rögzített szemantikájú értékajánlat). Ez egy megállapodott spirituális nézőpontra vall – vö. a Nagyvárosi ikonok c kötetben megjelent két prózája:  A „teremtő képzelet” sorsa korunkban  Ars poetica helyett „Engagement immobile-nak, mozdulatlan elkötelezettségnek nevezném a vallásos léleknek ezt a sajátját, mely anynyira hasonló a múlt mozdulatlan realitásához. És rokon értelemben, a művészet is mi egyéb, mint engagement immobile, mozdulatlan elkötelezettség, totális odaadás? Nem tudom elképzelni, hogy a múlt felé – s elsőként annak tragikusan lezárt eseményei

felé, mi vonzaná a művészi alkotóerőt, ha túl az emlékezet lehangoló illúzióján – nem épp a múltban érezné meg először a konkrétumok ízét, a konkrét cselekvés lehetőségét, a mozdulatlanságban először a konkrét tett lázát, először a részvét hatékonyságát – anélkül, hogy bármit is megváltoztatna, bármit is meg akarna változtatni. A múlt megközelíthetetlen nyitottságába bizonyos értelemben a művészet az első részvevő, totalitásába az első totális, mozdulatlanságába az első mozdulatlan, konkrétságába az első szeretetteljes, tragikumába az első bizakodó, és szakrálitásába az első vallásos lépés. Az, ami 1939 és 1944 között megtörténhetett és megtörtént, erre kötelez, vagy arra ítél, hogy mindinkább irreálisnak érezzük azt, amit magunk mögött hagytunk, és fokozottan mindazt, ami utána következett és következik még. A halottaknak senki élőre nincs szükségük többé, mégis

külön-külön, és mindenkinél makacsabbul hívnak minket. Ez a meghívás azonban túl van a közöny, túl a részvét és lázadás, sőt valamivel még a mozdulatlan kétségbeesés, egyszóval a katasztrófa még mindig világosan kivehető határán, és egyenest a szeretet sötétjébe kalauzol Mivel először itt, és egyedül itt részesülhetünk mindenünkből kifosztott és kiforgatott meghívóink romolhatatlan kincséből, királyi adományából, ami nem egyéb, mint a mindenségben az egység bátortalanul boldog és először biztos megtapasztalása. Szakasztott úgy, ahogy a keresztlevételt követően a tanítványok is mozdulatlanul maradtak, mielőtt a föltámadás hasonlíthatatlan intimitását hírül vitték.”29   Lőrincz Csongor szerint maga a hasonlat (tanítványok, intimitás) mint lírai gesztus eleve egy másik világot föltételez. A hasonlat folyamatosan ábrázolni akar valamit, ami nincs jelen Ez adja a Pilinszky-versek rejtélyét

Pilinszky a saját hitnyelvi bizonyosságát, kötöttségeit azzal hitelteleníti, hogy egy elképesztő elkötelezettséggel marad szemléletes minden megnyilatkozásában. Nemes Nagy Ágnes - 29 Kapcsolat Nemes Nagy és Pilinszky költészete között:  Sajátos didaktikus viszony van közöttük.  Egyfajta hittörténeti vonatkozás is jellemző rá, hiszen Nemes Nagy protestáns, Pilinszky pedig katolikus.  Nemes Nagy olyan módon is a protestáns hagyományba tartozik, hogy a vallási szimbolika „készen az eltűnésre” van jelen. Földhöz ragadtabbnak tűnik a Pilinszky-líránál, holott az absztraktság nála is szerepet játszik PILINSZKY János, Ars poetica helyett = P. J Összes versei, Bp, Osiris, 1998, 88–89 61 - - - - - A nagy Nemes Nagy-kötetek az 50-as évek végén jelennek meg. Hasonló a többiekhez; pl Rába György, Pilinszky vagy Kálnoky László jelentős kötetei hosszabb hallgatás után jelennek meg Rába György az, aki

kezdettő irodalomtudományos munkát végez (magyar–francia szak), a többiek nem nagyon Nemes Nagy is végzett bölcsész (latin–művészettörténet). Nemes Nagy verseiben az erkölcsi szigorúság modusa szerint van jelen a protestáns tradíció. Nem engedi, hogy a versei állandóan az Isten-probléma körül körözzenek. Versei másik csoportjában a világ elgondolható rendje áll szemben a pusztulással. A II. világháború nem kap nála azonnal spirituális keretet, hanem egy új antropológiai képlet megtalálásának a kötelességét rója erre a lírára. A magyar költészetben rögtön három járhatatlan úttal kerülünk szembe:  Kollektivista (népképviseleti) líra  Szubjektivista (izolált, elszigetelt) líra:  Középpont: a saját esztétikai tapasztalatát mindenek fölé emelő ego.  A polgári individuum végül magától mondott csődöt (gyöngének bizonyult).  A nyelvi valóság rilkei modellje: egy olyan költői modell

kialakítása, amelynek alapja nem pusztán egy újabb tanításba foglalandó erkölcsi rend, nem a kötelességteljesítés erkölcse, hanem a szemlélődésé. Nemes Nagy Ágnes etikája: az észlelés etikája.  Az erkölcsi princípiumokra épülő humanisztikus hagyomány csődöt mondott, ezért valami más kell.  A megtanulandó az taníthatatlan; pl.  Fák (bár ez egy kissé didaktikus hangvételű vers): az észlelés minden erkölcsi törvénynél árnyaltabban jelentkezik.  Között  Ez a vers erős identifikációs lehetőségeket biztosít.  Megjelenik benne a babitsi morális helytállás, illetve ezen helytállás esztétikai megkerülhetetlenségének a kinyilvánítása.  A hittörténeti jelképiség, a mitológiai összetevők egyenrangú, mellérendelt elemei a vers egyéb elemeinek.  Nem a szemiotikai jelentés alakítja ki ezt a szöveget, hanem pl. a nyelvjátékok is mozgatják (vagyis: autopoétikus rendszerként is működik) 

„Víziók és vízhiányok”: azonos írásjegyekből két különböző szó épül föl (kosztolányis szójáték). A vízió tényleg összefügg a vízhiánnyal: a sivatagban a hiány egyúttal látomásteremtő erő is.  A valóság egyetemes megragadására törekszik.  Történelmi utalásrendszer bontakozik ki: földtörténeti, mitologikus és természetrajzi szókincs jelenik meg benne. Minőségérzéke kegyetlen volt: a hozzá beérkezett cikkekről éles és intoleráns módon írt véleményt. Az Újhold az egyik, amelyik előrejelzi, hogy az egységesítő gondolkodás nem fog működni Magyarországon. Egy olyan személytelenségtapasztalat lesz szükséges, amely kialakítja a közös emberi nyelvi szövetet. A vers:  Intenzív ráfüggeszkedés a világra.  Föladata: minden pillanatban újraartikulálni a világot. Ekhnáton-ciklus: néhány, a címek szerint műfajokba sorolható versek együttese (on-line).30  Ekhnáton jegyzetei Valamit mégis

kéne tennem, valamit a gyötrelem ellen. Egy istent kellene csinálnom, ki üljön fent és látva lásson. A vágy már nem elég, nekem betonból kell az ég. Hát lépj vállamra, istenem, én fölsegítlek. Trónra bukva támaszkodj majd néhány kerubra. És fölruházlak én, ne félj, ne lásson meztelen az éj, a szenvedést kapcsold nyakadra, mintha kerek vércsík fakadna, s az legyen langyos köpenyed: szerettem növényeidet. S helyezd el ékszeres szivedben: hogy igazságra törekedtem. Ennyi elég is. Mondd ki: jó itt, és tedd hatalmas funkcióid, 30 2005. november 11 62 csak ülj és nézz örökkön át. Már nem halaszthatlak tovább.     Ekhnáton fáraó volt, így jegyzeteket kevésbé írhatott, legfeljebb följegyzéseket; vagyis: a jelenkori beszélő megnyilvánítja magát a címben.  Megjelenik a theopoiesis gesztusa: ha az embernek nincs istene, akkor a költői megvalósítás útján teremt magának egyet.  Nem eldöntendő

kérdés, hogy van-e Isten vagy nincs, hanem az istenteremtés gesztusát viszi színre. Ekhnáton a maga korában a monoteizmust szorgalmazta, fókuszba állítva a napot.  Több jelző (pl. ékszeres) kimódoltnak tűnhet, de nem az; cél: a maga archaikumát kell őriznie ennek az elsőre bálvány kinézetű istennek, aki végül fokozatosan megelevenedik.  Ekhnáton elkezdi bejárni az emberi történelmet, főleg a XX. századi háborús időket Végül inkább az archaikus utalásrendszer és a jelenkori történelem síkja egyre inkább egybemosódik. Ekhnáton éjszakái Amikor  A címbeli szó mindig a mozzanatosságot jelzi: itt az alkalmi verssorozat valamilyen mozzanatára utal.  Az ilyen címadás Rilke korai költészetében figyelhető meg. A csak-jó Hogy a csak-jó se hal, se hús? Én nem vagyok manicheus. Az örök üdvösséget én nem únnám.    Gnómaszerűséget jelez.  Az erkölcsi tematika kissé játékos megjelölése.  Egy

folyamatos reflexió kiragadott részleteként van föltüntetve. Ekhnáton az égben (himnikusabb cím) Tárgyak: Nemes Nagy egész költészetére kivetítve önértelmező jellegű. Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak Az én szivemben boldogok a tárgyak.  A tárgy fölött: mintha a fényességnek az ősi nap szimbolikájával megjelenített istene arra szolgálna, hogy ez a fényesség a jelenkort is átvilágítsa a mikroszkopikus szintekig. Elgondolhatóvá teszi a dolgok belső ragyogását Mert fény van minden tárgy fölött. A fák ragyognak, mint a sark-körök. S jönnek sorban, derengő végtelen, fény-sapkában 92 elem, mind homlokán hordozva mását – hiszem a test feltámadását. - Nemes Nagy behívja a történelmet ebbe a ciklusba, de sokkal inkább az ember végső sorsa foglalkoztatja. Fölmerül a kérdés, hogy olvasható-e ma ez a vers Kétfajta előföltevést taszít el magától:  A költészettől valami didaxist, okítást várunk

(a XIX. századi konvenció nagyon erős; pl kell valami erkölcsi nemesedés), ezért a XIX–XXI század folyamatában nehéz elhelyezni a modern lírát  A másik oldal: a horatiusi szórakozás.  Megkönnyebbedett a nyelvünk, és újra fölfedeztük a (nyelvi) játékosságot.  Ez mintegy mentesít bennünket, hogy valami komolyat, súlyosat várjunk a költészettől.  A magyar költészetnek is van egy ilyen masszív játékos iránya, pl. Weöres rámutatott Kosztolányi kevésbé komoly verseire: nem kell mindenhol filozófiai belátást keresni, pl az Esti Kornél énekét lehet csak esztétikai hitvallásként tekinteni.  A XXI. századi posztmodern szövegkezelés tapasztalata: a költészetben nyugodtan örüljünk annak, ha nem találunk mondanivalót. A szó a legmélyebb értelemben gondűzőnek van (vö Heidegger), pl Kovács András Ferenc  Nemes Nagy Ágnes a modernitás alaptételét ismétli meg minden versében: „Ami megtanulandó, az

megtaníthatatlan.” Vagyis: amit érdemes vagy fontos megtanulni a művészetből, az megtaníthatatlan  Líraszemlélete közel áll ahhoz az esztétikai fölfogáshoz, amely nagyon közel áll Adorno szemléletéhez, aki az absztrakt művészet híve: kiragad a közvetlen érthetőség/belátás világából, és nem a világ megváltására agitál, hanem kiemel, és a szubjektumot egy szabad pozícióba helyezi.  A kései modern tárgyköltészet szerint a szubjektumnak a tárgyban kell megszületnie – az ember az alaktalanságnak alakot adva jut öntudatra.  Ez erőfeszítést kíván az embertől, de nem biztos, hogy az ember képes rá, mert még mindig a XI. századi didaxisra van igénye 63  Ráadásul Nemes Nagy néha kifejezetten tanítónőként viselkedik, bár tagadja a közvetlen jelentésátadás költészettani lehetőségét. Próza - - - - - Ottlik és Mándy nagyon fontosak, mert a ma élő próza előzményei. A realista próza

képviselői: Sánta Ferenc és Kertész Ákos. Mi az oka, hogy valaha népszerű szerzők ma kevésbé olvasódnak?  Bizonyos értelemben a rádió, a tévé, a folyóiratok, a napilapok és az iskola is sokban hozzájárulnak, hogy mely írókat emelik ki, illetve süllyesztik el.  De nyilván van egy irodalmi indok is. A magyar irodalomban két súlyos hagyomány van:  Vallomásosság: az egyén mint önmagát föltáró, és ezzel egy partikuláris tapasztalatot közvetítő létező van jelen.  A történelem képviselete:  Ez a romantikára visszamenő hagyomány, amelyben fontossá válik a nemzeti alak (eidosz), amelynek a történelmi elbeszélhetőségébe beleveszi a jövőt is.  Létrehozza azt a nagy narratívát, amely olyan szereplehetőséget biztosít a széles olvasóközönség számára, hogy nálunk jóval később indulhatnak meg bizonyos folyamatok.  A nemzeti eidosznak fontos történelmi funkciója van (pl. Móricz), míg eközben

Európában a Varázshegy színvonalán elmélkednek az emberre vonatkozó kérdésekről, vagyis ott egyetemes dimenziók jelennek meg A létezésen való tűnődés a nyelv használatáról való tűnődés is A magyar próza pedig még a 60-as években is ódzkodik az újításoktól: elmaradás van a filozófiai és a kultúrabölcseleti fejlődésben, valamint a poétikában is. A józan, mimetikus módot (tükrözéselvű realizmus) részesítik előnyben, még a lélektanilag kifinomultabb jelenséget tartalmazó művekben is. Pl Sarkadi: A gyáva  A mű problémája sokkal komplexebb, mint a társadalmi rétegek puszta szembeállítása.  A kor által fölkarolt művész felesége beleszeret egy proletárba. Kérdés, ott meri-e hagyni a kényelmet, a kispolgári életmódot. A válasz: nem Az irodalom tényleg kilép a legsematikusabb keretek közül. De ez a prózairodalom alapvetően nem művészetbarát, hiszen a nyelv lehetőségeit nem használja ki Viszont már a

60-as években vannak újítások:  A mindentudó szerző pozíciója kezd visszaszorulni a különböző valóságmetszetek kedvéért (Németh László ilyen szempontból teljesen a XIX. század írója, hiszen ő nemigen kérdőjelezi meg ezt a pozíciót)  A szocialista eposziság, ami pl. Veres Péter 50-es évekbeli regényeiben megjelenik, átváltozik egy mikrorealisztikus törekvéssé: az egész táradalomból kiemelt viszonymetszet válik fontossá Pl:  Sánta Ferenc Húsz óra c. téeszregénye: hiteles emberi drámák jelennek meg, de ezek ábrázolása mégis tiltva van.  Cseres Tibor történelmiregény-alkotása (Hideg napok, Parázna szobrok): II. világháborús események elevenednek föl – ezek földolgozása szinte máig hiányzik a kollektív emlékezetből.  De ez a földolgozás eredendően kettős: egy nemzet nehezen tud létezni egy harmonikus történelemszemlélet nélkül (ebbe a csapások, pl. Mohács is beletartozik)  Az eszményítő

elbeszélések hiánya éppúgy megöli az identitástudatot, mint a múlt földolgozatlansága.  Cseres sok krónikás elemet használ, és dokumentumjelleg jellemzi – ez egy olyan munka, ami a XX. században elképzelhetetlen foglalkozást jelent Magyarország európai történelmi beágyazottságában is próbál újat mondani Amiben az újítások jelentkeznek:  lélektani megfigyelések  időkezelés  perspektívaeltolódás (a realizmus a mikrorealizmus felé tolódik) 60-as évek: az irodalom elérkezik a prousti fölfedezésekhez; pl. Szilágyi István Kő hull apadó kútba c műve: egy ballada atmoszféráját, mágikus-rituális szövegszerkesztési módját vegyíti a környezetábrázoló, etnográfiailag is pontos realista ábrázolásmóddal. Három irány:  Alaktani, lélekelemző  Történelmi, életrajzi:  Tárgyiasságra törekszik.  Fikcionált tárgyiasságnak is lehet tekinteni: a kortársi valóság pontos megragadására törekszik, de

a dokumentumból megpróbál önálló írói világot létrehozni.  Pl. Vas István: Nehéz szerelem vagy Miért vijjog a saskeselyű?; Illyés Gyula életrajza – ők élnek az irónia eszközeivel 64   Ellentétben Déryvel (Ítélet nincs), aki gáttalanul állítja magát a totális belső szabadság prófétájának, de nem jut el társadalombírálati mélységekig. Különböző tapasztalatokból áll össze egy szórakoztató-tanító egyveleg, amely többféle olvasásra ad lehetőséget:  autobiografikus nagyregény  memoárszerűség (nem összefüggő regény) Etnikai és regionális kultúramissziót betöltő vallomásosság:  Ez tétnek teszi meg a kisebbségek megmaradását.  A nyelvnek egy későszecessziós, ünnepien művészies föltárására törekszik.  Pl. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (1970 – fordulat a pályáján, és az erdélyi irodalomban is)  Előzménye: a Forrás-nemzedékek már a lírában

megelőlegezik, hogy a nyelv nagyon fontos a kisebbségek problémáinak a kimondásában.  Montázsszerűen kapcsolja össze a különböző műfajokat (korabeli dokumentumok, lírai monológok, zsánerképek, történeti krónikás elemek); az összekötő elem a vallomásosság.  Elsősorban a népi szürrealizmusra visszautaló metaforika jelenik meg benne. „Nemes retorikával a kántor azt mondotta a hagyományok és a kultúra közt.” Ottlik Géza: Iskola a határon31 - - - - - 31 Ottlik élettörténete nem igazán volt fordulatos. Kőszeg és a Bocskai után matematika–fizika szakos egyetemista lett (sem a katonai iskolát, sem az egyetemet nem fejezte be). Nagyon jellemző rá a matematika következetessége Beszél Fejér Lipótról, akinek nagy nemzetközi tekintélye volt (nem tudott összeadni, kivonni, differenciálni vagy integrálni – számára efölött kezdődött a matematika). Kevés filozófust említ; akiket igen:  Descartes  Pascal 

Francis Bacon Mindegyikük ahhoz a fölvilágosodáshoz tartozik, amely számára nagy kérdés volt, honnan vannak az ismereteink. Érzékelés:  Az embernek vannak érzése, de ezeknek bizonytalan a kapcsolata azzal, ami ténylegesen megtörtént.  Az érzékelés nagyon pontatlan, így ennek alapján nehéz értékelni.  Az ember megpróbálja az érzékelését begyűjteni az emlékeibe, majd az érzetek bizonytalanságait megpróbálja megszilárdítani. Medve esetében vannak nehéz helyzetek, de ilyenkor megjelenik egy megszilárdult emlékkép, a trieszti lovas. (Azonban az ilyen megszilárdult emlékképek becsaphatják az embert: csak az van, amit érzékelünk.)  Kialakul egy körkörösség, ami állandóan arra inspirálja az embert, hogy egy egységes világgá alakítsa magában a benyomásait. Ottliknál ez az írás: egy olyan tett, amely a dolgok szüntelen értelmezését jelenti (ebben az értelemben Kosztolányi örökösének tartja magát) Ottlik

szerint az írót a könyveiből kell ismerni. Fontosnak tartja a szórakoztató szöveget, és hogy a mű ne legyen elvont. Művében és életrajzában is nagy szerepe van az erkölcs kérdésének. Ez a fajta tartás az, ami az Ottlik-kultuszt a 70-es évektől kezdve megalapozza. Ottlik elüt attól az általános tendenciától, amely a prózai megújulást jelenti. Az irodalomban az történik, amit a nyelv létrehoz. Ezt kellene áthozni az irodalomba is Az új regény nyelvileg elbizonytalanító módon dolgozik Ottlik Géza (1912–1990) kezdettől az Iskola a határonra készült, és ez volt az a műve, amelyet nem bírt abbahagyni.  Első novellái a Napkeletben jelentek meg (Apró írások). Ezek a Nyugat írói után szecessziós modorosságok, közhelyek.  Ugyanakkor: előrevetítik Ottlik sajátosságait, pl. azt, hogy legalább két-három nézőpont szükséges a fölidézéshez, és ezután következik az értelmezés  Az emlékezés és az értelmezés is

több irányba terjed ki (bár ezt a korai írások még nem mutatják). Novelláskötetei:  Hajnali háztetők (1957)  Minden megvan (1969) A Valencia-rejtély (hangjáték): valamiképpen kommentár az Iskola a határonhoz. Buda (1993):  A közönség várta, hogy megjelenjen az Iskola a határon folytatása (erről voltak is „pletykák”). 2005. november 18 65   - - - - - - A Buda sokkszerűen jelenik meg: Ottlik halála után Lengyel Péter rendezi sajtó alá. A mű semmilyen regényre nem hasonlít; több vélemény van róla:  Egyesek szerint: fragmentált, nagyon eredeti mű, amelyben nincs következetes cselekmény, hiányzik a koherencia, és más sem teszi lehetővé, hogy egységes, befejezett műként olvassuk.  Mások szerint a regény a maga töredékességével szól arról, hogy Ottlik nem tudta elmondani a mondanivalóját a valóban egységes előző regényben. Továbbélők (1999):  Az Iskola a határon embrionális állapota

(már a 30-as években kész volt).  Megmutatta Schöpflinnek, aki jónak találta a művet, de nem eléggé. Ottliknak ez elég volt ahhoz, hogy csak kisregényeket adjon ki, és közben folyamatosan dolgozzon az Iskola a határon c. regényén Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein (1979; bridzsszakkönyv)  Eredetileg angolul íródott (Adventures in Card Play), közösen Hugh Kelsey-vel.  Ottlik fiatalkorától bridzselt, és nemzetközileg is elismert volt. Kulcsár Szabó Ernő Ottlikról: maga mögött hagyja az életrajzi jellegű személyességet.  De ez kicsit félrevezető; ami igaz: az életrajzi szempont és az alany között igen nagy a távolság.  Ez úgy jön létre, hogy az író legalább három-négy elbeszélőre osztja magát (az író nézőpontját több szereplőben is megtaláljuk). Nagyon foglalkoztatja, hogyan érintkezik a tudomány racionalitása a tapasztalat irracionalitásával. Ezt a kettősséget Robert Musiltól (is) meríti; vö

A tulajdonságok nélküli ember (ez Musil befejezetlen fő műve, egy befejezhetetlen regény, egy többkötetes regénycsonk) Musil: Törless iskolaévei  Egy határon elhelyezkedő katonaiskola regénye.  Hasonlóságok az Iskola a határonnal:  Mindkét regény hátterében ott áll a Monarchia utolsó évei alapvetően kiüresedő, formális világának az agóniája.  A katonaiskola létmetafora is egyben: a nyomasztó, diktatorikus rendé, amelyből ki kell törni, ugyanakkor meghaladhatatlan (pl. megvetés illeti azokat a civileket, akiknek nincs meg ez a tapasztalata) A regény az elnyomó struktúrában való megmerítkezést ábrázolja  A militarizmus lényege: erőszakkal fönntartani a lehetetlen rendszert.  Határhelyzet: az emberi helyzetek modellezése a jók és a rosszak szembeállításával történik, de a főhősök viszonya nem egyértelmű ehhez a rosszhoz (kérdés, hogy kikerülhető-e egyáltalán, hogy találkozzanak vele).  A valóság

matematikai pontosságú leírása:  A matematika kifejezetten tematizálódik: a Törlessben teljesen az Ottlik-regényben nem annyira (inkább csak az írástechnikában: a valóság mindig újraírja önmagát, és újra és újra érthetetlenné válik).  Törless: a matematika egyetlen érdekes kérdése, hogy miért kell axiómákat elfogadni (de a tanára erre nem hajlandó válaszolni). Egyesek szerint az Iskola a határon alapötlete és a Hajnali háztetők nem az ő műve, hanem Örley Istváné, aki barátja, írótársa és bridzspartnere volt.  Ottlik kezdetben nem volt sikeres író, és elsősorban újságot írt (nagyon hajszolt élete volt, hiszen szeretett volna komoly művet írni, és mellette kis cikkekből kellett megélnie – ekkor néhány barátja tartotta benne a lelket: Örley István és Koromzay Dénes hegedűművész).  Ottlikból kezdetben hiányzik a komolyság, míg Örley lényeges létkérdéseken gondolkodik.  De a regényt Ottlik

írta. Úgy tűnik, a szereplők úgy alkotnak triászt, ahogy Ottlikék (Medve állítólag Örleyről lett mintázva, Szeredy pedig Koromzayról)  Fölmerül a kérdés: lehet-e egyvalakinek igaza. Válasz: az igazság nem egyvalakié, hanem eleve csak több hangon tud megszólalni. Ez egy olyan emberi kapcsolatrendszert eredményez, amely nem hierarchikus  Ottliknál az igazság megosztottsága szorosan összefügg a barátság kérdésével. A három barát:  Szeredy: a puszta túlélés sztoikus lehetősége.  Bébé: megalkuvó (Merényiékkel is alkut köt).  Medve: filozofikus hajlamú. Az Iskola a határon a klasszikus nevelődési regények utóda. Helyszín: Kőszeg, ami nincs név szerint megemlítve, de Ottlik a legapróbb részletekig reprodukálja a várost (ugyanakkor el akarja kerülni a konkrét életrajziságot). A mottó Szent Páltól való (Római levél).  Ez tényleg létezik egy kőszegi házon.  „Aki akar” – „aki fut”:

ismétlődő állítás, mert mindkettő ugyanazt jelenti (valaki önerejéből ér el valamit). 66     - - - Ugyanakkor („sed miserentis Dei”): a valóban fontos dolgok Isten kegyelméből történnek. Az „aki fut” mást jelent a regényben: a megfutamodással állítható párhuzamba. Akarás: szembefordulás az iskola világában (Medve a lázadás pártját képviseli a kéziratában). Futás (megalkuvás): Bébé inkább ezt támogatja, bár Medvénél is megvan, pl. amikor megszökik az iskolából (itt megjelenik Sziszüphosz mítosza: a konzervdoboz rugdosása a hiábavalóságra utal) Mindez a létezésre is vonatkozik.  A szembeszegülés és a menekülés közt kell megtalálni a középutat a katonaiskolai létformához. A regényszerűség ellenére nem kapunk a regénytől könnyű és allegorikus megoldásokat.  Az ábrázolásnak nincs olyasfajta szerepjátszó kedve, hogy a szereplőket gyerekeknek vagy koraérett felnőtteknek

tartsuk.  Ezek a gyerekek inkább kis felnőttek, akik egy olyan világba kerülnek be, amelynek legfőbb eleme a banda.  Ez az emberi jó elpusztítására törekvő gonoszság.  Bármely erőszakolt rend természetes következménye (bár a rend tagadja, hogy elszabadulhat a rossz).  A fegyelmi intézményben ott rejlik a fegyelmezetlenség: ezért jön létre Merényiék csoportja, amely a tisztek távollétében uralkodik a többieken.  Ami történik: a rossz legyőzetik. A megoldás:  Teljesen banális.  Azután következik be, hogy az erőszak már mindenkit elért.  Kissé alantas módon valósul meg: Tóth Tibor gyónás közben beárulja Merényiéket, akiket aztán eltüntetnek az iskolából. A mű legérdekesebb paratextusa: a tartalomjegyzék.32  Egy regényben az összesűrűsödött benyomáshalmaz lassú lebontásának kell megtörténnie. Az önmagát helyesbítő elbeszélés tud számot adni arról, hogy az analitikus módon megragadható

tapasztalatok regénybeli expanziójáról van szó, és nem az egymással harmonizáló elemek összjátékára kell figyelni.  Az Iskola a határonban vannak miniatűr gondolati följegyzések, amelyek állítanak valamit – nem biztos, hogy ezeket kifejtve is megtaláljuk a szövegben. A regénynek van egy krimiszerű szerkezete is: ez azt kutatja, hol tévedünk a saját magunk által fölvázolt antropológiai eszmékben. Ottlik is leszámol azzal, hogy a regénynek hősökön keresztül kellene példát adnia De a regénynek van egy értékszilárdsága: ez ellentétes értékek egyensúlyát jelenti Mészöly Miklós (1921–2002) - Korai művei:  Jelentés öt egérről  Az atléta halála  Magasiskola - Saulus (1968)  A modern próza nagy váltása köthető ehhez a műhöz – prózapoétikai minta, amely alapján paradigmaváltás történik.  Saulust egy szinte paranoiás igazságvágy, igazságtudat jellemzi, így állandóan kérdez.  Amire a

kérdezés irányul: az emberi személyiség hogyan képes megkonstruálni a saját belső szerkezetét úgy, hogy a belső konstrukciók fölépítése után marad egy kis nyitottság a világ felé.  Kérdése: egy rendíthetetlen belső szerkezet hogyan tud összeomlani egy szemléletváltás hatására.  Saulus egyfolytában gondolkodik; ez kétfajta gondolkodás:  logikai  érzelmi  A regényben megnyilvánul a nyelvvégletes gazdaságossága.  Saulus esete: valaki a végletekig viszi a nyelv azon lehetőségét, hogy eszközként megragadja a dolgokat.  Mészöly Kisorosziban 900 oldalt írt a Saulusból; ebből később egy vékony kötet lett.  A műben a törvény az ideológia metaforájává válik. Saulus úgy olvassa újra a törvényt, hogy észreveszi annak a hézagait  A regény szervező elve: ellipszis (kihagyás).  Damaszkusz felé tart egy kis csoport („különítmény”), amelynek Saulus a vezetője.  A Sajtcsinálók-völgyének

a kútjánál: „Ez a legmélyebb kútakna a városban, az aljára kerengő lépcsősor vezet le. Egy ideig fönt ácsorogtam, a tamariszkuszbokrokat néztem, időnként enyhe szél mozgatta meg őket Kallódó jelenlét mindenütt Aztán lebotorkáltam a meredek lépcsőkön. A hűvösség minden lépéssel följebb kúszott rajtam, végül egészen ellepett A hegyi favágók mondják mifelénk, hogy minél világosabb az erdő, annál hidegebb Lent a kútnál már végleges volt a sötét; a fény lehet ilyen végle32 2005. november 25 67 ges a láng belsejében. Ami ennyire fokozhatatlan, vajon különbözik is? Rabbi Abjatárnak való kérdés, hogy elrontsa A sarumat odafönt hagytam, hogy ne csuszkoráljak, és mezítláb tapogattam ki a kútkávát. Hideg volt, de tőlem parázs is lehetett volna. Ha egyszer az ima tudna idáig elragadni, ebbe az egyformaságba! Kis idő múlva halk karistolást hallottam föntről Első pillanatban Kóréra és Disánra gyanakodtam; hogy

ők követtek feltűnés nélkül, és most igazolva látják aggodalmukat. Csak nem féltenek, mint Tohu? Ez feszélyezett – Ki az? – kiáltottam föl. – Tiéd ez a saru? – szólt le egy idegen hang. – Ha szakadt, akkor igen. Mit akarsz vele? Nem jött válasz – helyette valaki visszahúzódott az akna széléről. Sietve megindultam fölfelé Megkönnyebbültem, amikor ott találtam még: a kőpadon ült, behúzódva a bokrok lombja alá. Engem meg egyszerre végigöntött a holdfény, ahogy kiléptem. Kicsit zavartam igazítottam bele lábamat a saruba, aztán közelebb léptem Az arcát nem tudtam jól kivenni, de az biztos, hogy nem kopaszodott úgy, mint én, és a szakálla is sokkal tömöttebb volt – Jó szemed van, hogy még egy ilyen kopott sarut is észreveszel. – Azt hittem, lebucskázott valaki a lépcsőkön – mondta. A közvetlen hang egyszerre megütött. Vagy a szó inkább, amit használt? Gyermekkoromban hallottam utoljára, s most akaratlanul is

lefegyverzett. Már számon volt, hogy faggatni kezdem – kicsoda, hová való, kiket ismer –, de aztán mégse Úgy éreztem, most jobb így Egyszer én is megengedhetem magamnak”33 -  A látvány fogalommá merevedik („kallódó jelenlét”), majd ez a fogalom visszafordul látványba (a szerző egy metaforikus ugrással mond egy általánosítást).  Tanító jellegű mondatok jelennek meg (pl. az imához társított konnotáció kapcsán)  A környezetfestés szervező elve: az éles ellentétek egymásba játszása.  külső hideg – belső forróság  a kút sötétsége – holdvilág, apróbb fények  Fontos az üldöző–üldözött alapviszonya.  Az idegen megszólítása: személyes; szóhasználata a gyermekkorára emlékezteti Saulust. (Jézus alakja egyébként homályos, távoli perspektívában tűnik föl.)  Ez az alapképlet megfordul, bár Saulusban kezdettől megvan az „üldözött” is: a saját kételyei üldözik őt. A kis

találkozások csak kis hatásokként érik Saulust, viszont ezek lassan erodálják az ő belső szilárdságát.  A mű irodalmi rokonságban áll pl. a Bűn és bűnhődéssel  Dosztojevszkijt elsősorban az antropológiai totalitarizmus érdekli (Nietzsche Übermensch-gondolata alapján, bár Nietzsche ennél árnyaltabb – ugyanakkor Raszkolnyikov is csak kísérletezik).  Mészölyt elsősorban az érdekli, hogyan tud egy rendszer egy beteg, elnyomó–elnyomott viszonyra fölépülni; illetve: minden ideológia és hit hogyan tud pusztító, nyomasztó törvény módjára működni. Párhuzam a két mű között: a koncepciót a külső körülmények teszik tönkre. Film (1976; kisregény)  A művet mozaikszerűség jellemzi, illetve a jelenetek töredezettsége (a Saulust is, de ezt a kisregényt még inkább). A megszakítás egy másik motívum újrakezdését jelenti  Egymás mellé lépnek a különböző történelmi idők: egy-egy bekezdés olyan, mintha

bennük ugyanannak a helyszínnek a különböző korokbeli megjelenései lennének nyársra tűzve.  Itt is megvan az üldöző–üldözött viszonya (hasonló a Jelentés öt egérről: a mű az egerek szempontjából is láttatja az eseményeket):  Üldöző: kamera.  Üldözött: akit a kamera néz. A megfigyelő és a megfigyelt viszonya Mészölynél etikai és poétikai probléma is.  „Ugyanakkor a Moszkva tértől keletről nyugatra autógumi mintázata is.”  Alapvetően a beszéd domináns: a látványt egyfolytában értelmezi az, aki a kamerát tartja.  A metalepszis34 itt sajátos módon jelenik meg: az író csak látszólag értelmezi a történteket. Csak azért tesz szerzői föliratot a látvány alá, hogy a maga számára is dokumentálja azt a megértésfolyamatot, ami fontos lenne. Amit sugall: erőfeszítés a múlt eltüntetésére  Ábrázolásmód (pl. az elgázolt rigó): naturalisztikusnak tartják, de nem az, hanem csak egy

kinagyított látvány, egy mikroszkopikus szemléletmód.  Mészöly helytörténeti dokumentumok szövegét is beleszövi a műbe (a következő idézet egy metaforikus betét, de egyben korfestés is): „A terasz mellől egyformán ellátni a teniszpályák klubépületéig, másik irányban a Vérmező-sarok dísztelen, inkább 0kilométert jelző kőlapjáig. Az emlékkő környezete változó gondozásban részesül az évek folyamán, az esemény változó értékelésének megfelelően. Volt úgy, hogy teljesen elhanyagolták, majd egyszerű gyepsáv kerítette el Most szerény kordon veszi körül, ezúttal virágkordon. Különben sóderes sétautak találkozási pontjába esik, s így félkörösen meg kell kerülni a történelmi helyet, ahol a Martinovics-féle jakobinus összeesküvés főbűnöseit pallossal kivégezték. A teniszpályás zsákutca végén virágkertészet és facsemete-iskola, folyton csökkenő földterülettel; a szomszédos ifjúsági sportpálya

egyre több izom- és egészség-fejlesztő berendezést igényel Jó szem a maradék díszcserjék mögött kiveheti a rajzásszerűen meglóduló piros és fehér trikókat, a megtorpanást, ahogy mind ugyanarra a sötét pontszerűre figyelnek, ami el- 33 34 MÉSZÖLY Miklós, Az atléta halála – Saulus – Film, Bp., 1977, 279–280 Metalepszis: kiszóló mondat; az író a saját hangján szólal meg, miközben igyekszik eltüntetni azt. 68 húz, vagy egy magasabb holtponton megáll, és onnét zuhan le. S akkor rávetik magukat Többnyire ez ismétlődik sötétedésig Mi az utolsó perceket látjuk, de azt már nem, amire rávetik magukat A lilás szürkületben élesebb körvonalat kap a klubhelyiség modern épülete. Kissé merev, túlságosan is célszerű; álcázott minikrematórium benyomását kelti A betonfelületet fekete deszkacsíkok törik meg; a tetőről betonvályú gyűjti az esővizet, s egy sziromhajlatú betonnyelv csurgatja a bejárat melletti

betoncsészébe, amihez nem csatlakozik elvezető csatorna. Így tócsa mindig van A klubhelyiségből közepes magnó-átjátszásban halljuk a Jesus Christ Superstar egyik songját, a fesztiválok hangerejével, Jézus, Jézus, figyelj rám, nem tetszik, amit látok A szöveg mögül csak a váratlan crescendók alatt szűrődik át a Palestrina latinja, etenim Dominus dabit benequitatem et terra nostra dabit fructum suum Közben az Öregasszony is tovább kutat. Ideges mozdulata kívülről is látszik a szatyor oldalán, s elképzelhető, hogy a szerinte még élő és kijáratot kereső aranyhörcsög fejét nyomja vissza a kekszesdobozba. Az Öregember zsebei úgyszólván üresek”35 Nádas Péter - Nádas polémiában áll a posztmodern bizonyos fölismeréseivel; pl. provokatívan mindentudó szerzőt állít, és nem hiszi, hogy a szerző meghalt vagy el kell tüntetni. Egy családregény vége (1977):  Minden fejezet egy bekezdés.  A művet a külső világot

megjelenítő pontosság jellemzi, amelynek van egy mitikus kerete (minden családnak van mítosza).  Talán ez az egyik legközvetlenebb leszármazottja a Saulusnak:  korregény + történelmi előzmények  üdvtörténeti regény  Egy nagyon átfogó mű, de a fókuszban egy adott kor adott pillanatának a rögzítése áll.  A főszereplő egy zsidó származású ávóstiszt fia.  A fiú nagyapja:  Zsidó, aki valamilyen fokig eljut a kereszténységig.  Cyrenei Simon leszármazottjának tartja magát (Simon abban a méltóságban részesült, hogy vihette Jézus keresztjét – a nagyapa is ebbe a helyzetbe akar kerülni).  Zsidóként egy régi rendhez tartozik, de Simon leszármazottjaként tartozhatna egy újhoz is.  A gyerek föl tud építeni egy új rendet, mert gyerekszemmel nézi a világot: esetében egy roppant emlékezet hat egy képlékeny, mitikus gyermeki tudatra.  A nagyapa egyfolytában bolondozik, de ezekben a történetekben finom

dichotómiák figyelhetők meg: a játszva gondolkodásra tanít, és ebben megtalálható a döntési szabadság is: „Cádizban eladták a fölösleges szamarakat. Csak az a kettő maradt, az egyi Rubené, közönséges szürke csacsi, a másik Júdáé, de ez nem akármilyen, hanem fehér. A parton állt a két fiú Amikor a kellemes szél a láthatáron túlvitte a hajót, elindultak volna visszafelé, de Júda testének terhe alatt minduntalan összeroskadt a szép fehér szamár. Ruben megvizsgálta az állatot Úgy elnehezedett a szívem! Azt hiszem, a búcsú terhét nem bírja a szamár! Júda így siránkozott Bolond! felelte erre Ruben, ki tárgyszerűségéről neves Ez a szamár beteg Eladjuk A bőréért még kaphatunk is valamicske pénzt És hozzáteszünk, és veszünk helyette másikat Júda, aki inkább érzékeny lelkű, mint okos, így válaszolt: Már hogyan adhatnánk el a bőrét, amikor él? Hogyan? És ha bolond vagyok, akkor menjél egyedül! Én orvoshoz

megyek! Ruben felnevetett: Minek mennél orvoshoz? Te vagy a beteg szamár? Júda már kiabált: A szamarat viszem! De Ruben tovább incselkedett: Magadat? Szamárnak orvost? Az orvos nem szamár! Júda erre futni kezdett, rángatva maga után a beteget és így kiáltozott: Csak menj, menj egyedül! Elboldogulok magam!”36 Fejes Endre: Rozsdatemető37 - Kérdés, hogy külső kényszertől mentesen, a XX. század eredményeit befogadva képes-e az irodalom a nyelvi konzekvenciákat is levonni. A 60-as évek közepén és végén a politikai elnyomógépezet már nem akarja a saját szolgálatába állítani az írókat, de nem is néz el nekik sok mindent, így egy tűrt helyzetbe kerülnek. Megjelenik bennük egy legitimációs igény, hogy publikálhatóvá tegyék a műveiket (így viszont az erkölcstelenség felé sodródhatnak). Születnek olyan művek, amelyek a maguk korában újítónak számítanak (realizmus jellemzi őket):  Sánta Ferenc  Sarkadi Imre 

Kertész Ákos: Makra (1971)  Fejes Endre: Rozsdatemető (1962) – Amikor ez megjelent, az író kénytelen volt óvatos beszédmódokat alkalmazni. 35 MÉSZÖLY Miklós, Film [on-line] NÁDAS Péter, Egy családregény vége [on-line] 37 2005. december 2 36 69  - Somogyi Tóth Sándor: Próféta voltál, szívem (1965) – „Azt mondtam, vigyázni kell. Az ember roppant ingerlékeny állat” Kérdések:  Mitől voltak jók ezek a művek a maguk korában?  Biztos, hogy ezek ma egészen „porosak”? A szövegek rendkívül visszafogottak a saját koruk történéseihez képest. A realista igényű szövegek kimaradnak, és az irodalmi művek a hazugságok forrásaivá válnak. Bár többet mondanak, mint amit a hivatalosság mondott, de kevesebbet, mint amennyit akartak.  Raffai Sarolta teljesen elbagatellizálja az eseményeket.  Kertész Ákos Makrájában a fókuszálási eljárások közt az író teljesen azonosul Makra nézőpontjával (vö. Makra

belső monológja). „Szörnyű izgalom fogta el. Kiverte a veríték, szájában fémes ízű nyál gyűlt össze, gyomra remegett Pedig Valinak csak a valóságos, fizikai fölbukkanása érte váratlanul, mert mióta odalenn elkezdődött az a valószínűtlen cirkusz (melynek eredményében ő a maga gyanakvó természetével kezdettől fogva kételkedett), az első tüntetések, lövések óta más se járt az eszében, csak Vali, mivel tudta, hogy Vali részt vesz benne, ott kell legyen a sűrűjében valahol, csak azt nem tudta, melyik oldalon, de Valit ismerve, ez nem is volt tudható, mert a fölkelők forradalomról, szabadságról beszéltek, demokráciáról és függetlenségről, csupa olyan dologról tehát, amiről annak idején Vali is, mások viszont leszedték a gyárakról a vörös csillagot, s míg azt hirdették, hogy szocializmust akarunk, de a magunk módján, senki sem tudta, hogy ez a „magunk módja” milyen lesz végül is, mindenesetre voltak, akik már

nem elvtársnak, hanem úrnak – jobb esetben polgártársnak – titulálták egymást, a rádióban Mindszenty bíboros is beszélt, és Makra nehezen hitte el, hogy Vali, akinek a szobája Derkovits reprókkal volt teli, akinek az Állam és forradalom és a József Attila-kötete volt a biblia, és kipirulva énekelte Salgóéknál, hogy Előre proletár a végső harcra, a vörös zászlót emeld magasra, mindezzel teljesen egyet tud érteni.”38 - Rozsdatemető  Egy nagyon szegény, elmaradott falut ábrázol a két világháború között. Az író mégis nagyon szenvtelenül, tárgyilagosan közeledik a témához.  Az adatok gazdaságossága egy szimbolikusan sűrített, szociografikus pillanatfelvételként tud funkcionálni.  Jellemző a drámaiság, illetve vannak elliptikus szerkezetek (pl. Pék Mária durvasága)  Ami botránykeltővé válhatott: a mű végül családregényként jelent meg, majd arra derült fény, hogy a tényleges sors semmilyen

formában nem engedelmeskedik a politikai sémáknak (pl. elvárás volt, hogy a Horthykorszak cselédjéből szocialista munkás legyen, és ezzel van tele a sajtó is)  A család hivatalosan idealizált, valójában azonban romokban hever. Nincs karakterfejlődés, az emberek egy olyan determinációban élnek, ahonnan nincs kitörés.  A szereplők egy nyelvi minimumot beszélnek. Ez Móricznál is megvolt, és ott zsenialitásnak tekinthető Kérdés, hogy itt minek, amikor Mészölyék az írói nyelv gazdagságáról beszélnek. Most már a valóságábrázolást a középpontba állító írói alkotások elavultak (eleve illuzionisztikus azt gondolni, hogy a realista ábrázolásmód hatékonyabb) „Dr. Mátyás Vilmos nem válaszolt, elfordította a fejét, mert a szeme tele volt könnyel Két nappal később Hábetler elutazott, magával vitte a százados úr szimfóniáját és újdonsült feleségét, Pék Máriát. A vonat korán reggel állt meg velük Felső

Akácon Tizenkét kilométert gyalogoltak az alacsony ködben, mert Hábetler János nevelőszülei messze laktak a községtől, a falutól is, kint laktak a Brügecsben, egy nyárfaerdő szélén A Brügecs viskóit mélyen vallásos, nehéz eszű, katolikus emberek lakták. Igazán szorgalmasak és nevetnivalóan jámborak, így nem volt velük baj, hétköznap dolgoztak, vasárnap délután meg pengették a citerát. Ha eljött az ideje, otthagyták a nyárfaerdőt, és engedelmesen átköltöztek a sárga homokkal borított temetőbe A derék és vallásos brügecsi parasztokról most elfeledkezett a Gondviselő, vagy ha nem, akkor éppolyan tanácstalanul szemlélte Forró Pál udvarán a halottat, mint a szedres lábú emberek Tekintettel a rekkenő hőségre, a zöld hátú legyek csapatára, a helyzet valóban nehéz volt és igen bonyolult. Szerda éjjel Forró Pál kilenc gyermeke közül a másfél esztendős Ádám rövid sikoltozás után elszegődött Isten mellé

angyalkának. Ennek már négy napja, és Ádám még ott fekszik az udvaron, a sublód fiókjában, ami teljesen lehetetlen állapot, azt még a nehézeszű brügecsiek is tudták A derék brügecsi parasztok lelkét mély szánalom, őszinte segíteniakarás hatotta át, de pénzük nem volt. Végül is Nyári Pál úr küldött egy világoskék koporsót, fizetett öt koronát a beszentelésre, tizenöt krajcárt a lélekharang szavára, de akkor aztán váratlanul baj történt A halottlátó megállt a kerítésnél, elhozta a hírt, a gyereket nem szabad kivinni a temetőbe, a sírhely körül, a vadszőlőbokrok alján, egészen a vizesárokig füstfúvó ördögök tanyáznak. Ekkor a melegszívű brügecsi parasztok keresztet rajzoltak magukra, megértették, hogy számukra csúnya világ következik. Sopánkodni kezdtek, lármáztak, jajveszékeltek, óbégattak mind keservesebben, szívták az orrukat, egymást bámulták és csodálkoztak, miképpen hagyhatja el magát

ennyire az ember Ilyen szívet megindító, idétlen látvány fogadta Hábetler Jánost és feleségét, amikor előbukkantak a mozdulatlan kukoricatábla mögül, és megálltak bámulni Forró Pál udvarán a bibliai zűrzavart Pék Mária hamar tájékozódott Gorombán, tiszteletet követelő hangon beszélt a rongyos népséggel, lökdöste őket, csontos öklével a hátukba csapott, aztán fekete ruhájában, magas sarkú, fekete cipőben, mint valami ismeretlen országból érkezett temetésrendező, megnézte a halottat, majd ideges hangon csöndet parancsolt. Azt mondta, hogy Ádám bomlani kezd, vigyék innen azonnal, földeljék el akárhol, a franc essen a füstfúvó ördögök szíveközepébe De ez haszontalan beszéd volt, maga is belátta, megértette az emberek jajveszékeléséből Egyrészt, mert a halottlátó Maszelné még sohasem tévedett, másrészt a temetőnek a vizesároktól beljebb eső területén ötven 38 KERTÉSZ Ákos, Makra [on-line] 70

koronán alul nem bontanak sírt, ennyi pénz pedig nem volt még a brügecsi viskókban, és nem utolsósorban az is igazság, hogy Ádám nem pihenne nyugodtan a kősírok között, ahol csizmában alszanak a halottak, vertcsipke szemfödél alatt.”39 Déry Tibor: G. A úr X-ben - - - A legtöbbször negatív utópiaként említik: referenciavilága kísértetiesen hasonlít az adott korra; vagyis: a szocialista világot jeleníti meg. A naturalisztikus mélyrealisták törekvéseinél mélyebb mű. A különböző regényhagyományok teszik érdekessé:  a XIX. századi utópiák fölelevenítése  a XX. századi szorongástapasztalat parabolisztikus ábrázolása (pl Kafka) Parabola:  Konkurencia a realista irodalommal szemben: az eszmék összecsapásának a metaforikus ábrázolása többet mond, mint a puszta szociografikus valóságábrázolás.  A realisztikus prózában a tér és az idő a helyén marad.  A parabolában a tér és az idő

fölcserélhető: az idő eseményeinek állandó jelentése van, így az időszerkezet is egyfajta térbeli és fogalmi struktúrává áll össze.  A parabola a valóságvonatkozáshoz kötött ábrázolásmód, de sok újfajta ábrázolási lehetőséget is megenged, pl. megnő a tudat szerepe A szociografikus parabolába átfordulás irányába nagy lépést jelent A látogató. Esterházy Péter: Termelési regény (1979) - Továbbmutat egy másfajta próza felé. - Öncenzúra és paródia is. - Két korábbi beszédmód paródiájából indul ki:  Az egyik maga a tényleges termelési regény.  A 60-as évekbeli realisztikus kezdeményezések beszédmódja; ezek a kezdeményezések úgy gondoltak magukra, hogy kitörnek a szocialista sematizmusból. - A regény két részből áll:  A kötet első része: egy gyári fikció.  Ironikusan használja föl az idézeteket és a nyelvi rétegeket.  Megfigyelhetők benne a század eleji ponyvahatások.  Ír egy

gyári bálról, ami elszabadul, és boszorkányszombat, népi mulatság lesz belőle.  A kötet második része: családtörténet.  Ebben a mester életéről értesülünk.  A családi emlékezetnek minden apró mozzanata érdekessé válik a szövegben. Ok: a naiv, naplójegyzetszerű hangtól kezdve a népszerű elbeszélésmódokon keresztül a legmagasabb stílusokig minden megjelenik a szövegben  Vagyis: a szöveg nyelvileg nagyon hullámzó (az elbeszélő személyéhez már nem köthető jelenségekkel játszik). Kertész Imre40 Sorstalanság (1975) - Az ember önkéntelenül odarak egy tapasztalati hátteret a szöveg mögé, de a jó szövegnek az ember aláveti a saját tapasztalatát; vagyis: az ember és a szöveg tapasztalatának dialogikus viszonyban kell állnia. - A regény újdonsága: megjelenik benne a nyelv mediális funkciója.  Ez a mediális funkció abban áll, hogy a nyelv egy közvetítő közeg, amelynek az a föladata, hogy a médium

aktívan részt vegyen a nyelvi teremtésben.  A szöveg nemcsak egy megformált gondolat, hanem megformáló elem is. - Kezdettől jelen van az árnyalt kritika. - A szöveg idegenszerű, de játékos: létre lehet hozni olyan mondatokat, amelyek látszólag tárgyias viszonyt építenek föl.  Pl. még Kafka: Levél apámnak (talán ez áll a legközelebb a Sorstalanság diskurzusához) 39 40 FEJES Endre, Rozsdatemető [on-line] 2005. december 9 71  - - - Ez a szerkesztésmód Erasmus reneszánsz körmondataira is emlékeztet, amelyek másodlagossá tették a tartalmat. Nem lehet pontosan azonosítani az elbeszélőket.  Ebben már vannak elődei Kertésznek, pl. Ottlik Iskola a határon c műve: ez sem ámít azzal, hogy a gyerekek szemszögéből akar láttatni (joviális 10–12 éves öregurak cselekszenek a regényben)  Nem pusztán egy naiv fiúról van szó: részben megegyezik egy kamasz fiú perspektívájával, részben pedig nem.  Benne van a

felnőtt író menekülése az emlékezet túlzott közelségétől (a felnőtt is távolít magától, nemcsak a fikcionált fiú). Köves Gyuri:  Beszéde úgy is megjelenik, mint az ideológiák eszköze: az ember azon vágyát közvetíti, hogy a dolgokat többé-kevésbé ésszerű rendben lássa.  Naivitása a Kádár-korban beszélő naivitás.  A diktatúra alkalmas alanya is: nem lázad, hanem mindent elfogad (a lázadás értelmetlen is volna). A koncentrációs táborok egyetemes tapasztalata:  Pilinszky szerint a lágerekben az embernek valami lényeges szerkezeti eleme jelent meg. Ez a tapasztalat ennyiben egyetemes.  Ezzel szemben Kertésznek primer tapasztalata Auschwitz.  Jelen van még egy közös antropológiai vonás: az ember alapvető bizalma a világ iránt – a szövegben ez a bizalom csap össze a valódi történésekkel. Gályanapló - Szemelvény: A tragédia születése. „Az egész modern német szellemtudomány a Nietzsche

köpenyéből bújt ki. Mindazt tudta már, amit Freud Csodálattal, ámulattal olvasom. A dionüszoszi, amit alighanem Metz falai alatt élt át, akárcsak én a KZ-ben és az »ötvenes években« Az apollóni görög, aki elámultan nézi a Dionüszoszt szolgálót, és ámulata egyre fokozódik, amint mindinkább ráeszmél, hogy mindez nem is áll olyan nagyon távol tőle. (Vö: »Én, a hóhér« koncepció) A nagy, modern tapasztalat A dionüszoszi mint mozgalom, a dionüszoszi mint rock. A szakadék, amely a barbár dionüszoszit a görögök Dionüszoszától elválasztja Íme, a modern világ, amely nihilizmusában a barbár Dionüszosznak szolgál – változtass a változtatandón: az ideológia mindig megvan hozzá, de nélkülözi az apollóni ellensúlyt. Milyen kellemes is így gondolkodni és elvetni a lapos historizmust! – Nietzsche is tisztában volt a létezés elviselhetetlenségével: az ő problémája is – már akkor! – az egyén, a személyiség. Mindig

is Nietzschével gondolkodtam, az ő problémái vannak a vérembe írva A valóság írta belé, a tapasztalataim – nincs ebben semmi konstrukció, semmi teoretikus – Egy kaján észrevétel: a Zauberberg szó is a Tragédiá-ban szerepel, innen emelte ki Thomas Mann.”41 - - Sajátos műfajú mű:  Aforizma, töredék: sűrítés, rövid jegyzet – ez arra utal, hogy az ember mozaikokban látja a világot.  Napló: ez jellegzetesen XX. századi műfaj (eredetileg alkalmi szöveg volt) Óriási kultúrtörténeti séta zajlik. Ugyanaz jelenik meg, mint Nádas bizonyos könyveiben: a holokauszt tudatával együtt egy mély vonzódás a németországi hagyományok iránt (kultúra és barbárság együttese – vö. Thomas Mann: Doktor Faustus). A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt: katasztrofikus esszék gyűjteménye, amelyben az író úgy szemléli a világot, hogy az őneki már semmi rosszat nem hozhat. A közérzete mégis mindig rossz, de

efölött tud humorizálni is. Tandori Dezső - 41 Tanára Nemes Nagy Ágnes. Ő is az újholdasok körébe kerül. Költészete fordulatot jelent: kétségessé teszi, hogy egy íróval állunk-e szemben, vagy egy zseniális grafománnal; pl. egyes könyvei:  Verebes könyvek: fölépít egyfajta taoista szellemű világot, és kialakít egy figyelmes és meditatív életformát a verebek miatt (pl. nagyon megrázta, amikor Spero nevű verebe beleesett az írógépbe, és ő véletlenül agyonütötte egy billentyűvel).  Medvés könyvek: ezek játékmedvékről szólnak.  Gombfocis könyvek: meccsekről. Ezek mindegyike életrajzi vonatkozású mű is. Bűnügyi regényeit Nat Roid álnéven írja. KERTÉSZ Imre, Gályanapló [on-line] 72 - Sokat fordít (főleg németből). Töredék Hamletnek (1968)42  Pilinszky János névtáblájára: ez egy kései pilinszkys vers a kései Pilinszky előtt (az ő viszonylag későbbi szövegeire hasonlít), illetve

tisztelgés is a költő előtt. Elvéthetetlen üldözött – elalszol és felébredsz.  Töredék Hamletnek – ily egyetlenné el-nem-gondolás tehet csak. Minden megközelítés már önmagától tünékeny: mérték, melyet mindig saját változása teremt meg; oly síp, mely csak saját hangjára szól – Ó, te állhatatlan odaadás, te, kit már egy porszemnyi át-nem-szitált idő megül halálosan – Ami közös ebben a két versben: Tandori vonatkozási rendszere nem a világ, a társadalom vagy egy üzennivaló gondolat; hanem: más szerzőkre és szövegekre hivatkozik, mégpedig olyan spekulatív igénnyel, ahol a gondolat absztraktságában három dimenzió ér össze:  filozofikus hajlam  irodalmi hagyomány  pillanat A dráma az egyidejűség művészete. A költészet a virtuális jelen művészete, vagyis az időtlen felé hat (ezt az időtlenséget a pillanat lehetséges átélésében produkálja számunkra). Tandorinál ebben a mostban benne van

a spekulatív filozófiai gondolkodáson átszűrt személyesség. Ennek a háttere mindig az irodalmi hagyomány személyesség „most” spekuláció – Újhold irodalmi hagyomány – Weöres Sándor   Abszolúttá teszi a nyelv előzetességét: a szövegszerűségbe beleírja az Újhold tapasztalatát is.  Weöres egy hatalmas kulturális egzisztenciában tevékenykedik. Tandori Weöres módjára játszik az irodalommal, de eközben (párhuzamosan az újholdasokkal) önmegértés is zajlik II. töredék: Zajlik a nyelvnek a grammatikai alapokig tartó megformálása: nem marad épen a magyar mondat, de ez is stiláris utalás (pl Arany a magyar grammatika határain belül ír, de végletekig feszíti a két nyelvet a Shakespeare-fordításaiban) Ó, ismétlődés: szívszorultod is mind csak való, mindig csak változat még. És készületlen bennünk, amiről hogy készen érhet minket – elhihetjük. Majd, ha magunkra nyitnak: kizuhanni, s már nem magunkon át

–  III. töredék Szárnycsapásokként, így, a folyton egyhelyben maradó teret másolva át visszájává: reménnyé: egyetlen teljes maszkunkat talán – a már halál-utánit – olyan közelre hozza, hogy már mozdulatlan színünk eléri  In memoriam Antonio Vivaldi szemében mozdulatlan. És egy fát is, ki nézne végig? Holtigszülés: előre megfagynak tőle a fogalmak. Nem tudsz magadtól már megízesedni: egyiked se vagy már. Egy íz se Semmi szökhető: de minden megszökőben. Túl gyors, túl mindenkori azonosulás, túl 42 Űr kavicsai, felhők, mily lazán görögtök medretekben, hogy helyet hagyjatok még nekünk is magatok TANDORI Dezső, Töredék Hamletnek [on-line] 73 szapora rezgés ahhoz, hogy követhesd. alatt. Magatokon keresztül-tártak, elvéthetetlen senkinek-se-tájak, gyengédségtek mint kanalat meríti meg a szívet sajátmagában: mozdulatlan merülve az égben bőséged érezd, ahogy az izmok roppanásától erezve

márványként fekszel – a napos fűben felülj, magadon elidőzz. Ki görget majd, kioltott tér a térben? Kinek káprázol, ön-meg-nem-tevés? A földön még belédbotolnak, és a változások benned mint kiszögellők, lépcsők pihenői, hirtelen ablakok az elhagyottra: vonzók. De már az önmagán keresztül-tártról ki tud? Nincs egy hely, ahol ne egész valója verné át. Emberöltők - Egy talált tárgy megtisztítása (1973)  Kant-emlékzaj; amit fölidéz: a csillagos ég fölötte, az erkölcsi törvény benne.  Vízjel W. S-nak: Weöres buddhisztikus szövegeinek a paródiája  A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz: a cím is értelmez (egy sakktáblán kell elképzelni a verset).  A puszta létige szomorúsága: ez lehet egy teológiai ötlet. Csoóri Sándor - - Nagy László öccsével, Ágh Istvánnal együtt részben a népi (bolsevik) hagyományban gyökerezik.  Később lefoszlik róluk a kommunista hagyomány, és megmarad a

nemzeti.  Alapvető gesztus, amelyet mindketten megtesznek: az alapvetően küldetéses költészettudatot fölülírják egy erőteljes gondolati költészettel. Ugyanakkor: Csoórinál megmarad a küldetéses jelleg is. Csoóri megmarad közéleti figurának, és költészete mellett a publicisztikája révén is ismert. Költészetében nem állítja magát egy eszme szolgálatába. Esszégyűjteménye: Nappali hold. A csavargó elégiája  A 70-es évek lírai magatartását akarja jellemezni.  Csak úgy tudja megtenni a számvetést az egykori idealisztikus énjével, ha azt is metaforizálja. Csonka szonett  Romlásnak érzékeli a világot (ebben a romlásban Magyarország is részesül).  A mű hangvétele profetikus, de működik benne a költő saját emlékezetének a megtörtsége is. Líra43 - Ágh István: Világvégi otthonom Anyám, istenem, sodrott Androméda-köd zöld rétje végén otthonom, Erzsébet napra elmegyek, felöltöm mentőkötelem,

készítem szögem, kalapácsom, hogy búcsúzhassak, farolok másnapos csillagom alá, holnapi vadlúdsírásba. - - 43 Ezután mindig égre nézz, pengess eltévedt sugarat, gondolj rám, fejjel lefelé rád gondolok, mint pókjaid kapálódzok a semmiben, nyálamból párolok oxigént, bukással nyugtatom magam hátraúszó púpok fölé. Csak én, még a madár se jár, hol az a láthatatlan Úr rendetlenségben hagyta dolgait, csörlője ronggyal kitömött, szálló korpája fényt szakaszt, kocolódva röpködnek katonaládái, szívverésére csúszkál egymáson szép halottaim poshadt disznótök-arca. Itt keresem régi anyám, méhét mely súlytalan óráját mely megállt, a sodrott Androméda-köd zöld rétje végén, otthonomban, gondolj rám fejjel lefelé, rád gondolok mint pókjaid, ha névnapjára elmegyek. Ladik Katalin  Délvidéki költőnő.  Abszurdokat ír.  A legkonzekvensebben tart ki a kassáki avantgárd hagyománya mellett; pl. Mesék a

hétfejű varrógépről c kötete.  Vannak filozofikusabb szövegei is, pl. Fehér vagyok és egyszerű Tolnai Ottó  A Szabadka melletti Palicson él.  Költő disznózsírból:  Ez egy interjúkönyv, amely a Parti Nagy Lajossal folytatott rádióinterjú nyomán készült (Tolnai később kiegészítette azokat a válaszokat, amelyeket Parti Nagynak adott).  2004: megkapja érte az Év könyve-jutalmat.  Az avantgárdot követi.  A Balkáni babér (Jelenkor, 2001) c. kötet bevezető verse: A vers, lám 2005. december 16 74 - - -  A flamingó térde c. versben nagy mondatszerkezeteket használ Parti Nagy Lajos  Grafitnesz c. kötete homonimikus szerkezetekkel van tele  Lövölde tér c. vers  Parapet c. verse az Eszméletet idézi föl  Őszológiai gyakorlatok c. versében a grammatikai képességeit elvesztő tudat szólal meg Baka István: lefordította a nevét, és ezalatt adta ki a műfordításait, amelyek valójában a saját

versei (Sztyepan Pehotnij testamentuma). c. kötet) Kovács András Ferenc  Weöres Sándor lehetséges beszédmódjait radikalizálja egy bizonyos irányba.  Mintha életre keltené a hajdani szerzőket, és mintha azt állítaná, hogy a költészet csupa vendégszöveg; pl.  Júliának külön dicséreti (ciklus)  Hymnus matutinus  És Christophorus énekelt Oravecz Imre: 1972. szeptember (kötet) Petri György: Isten szeme mindent lát (vers) Folyóiratok - - - - - - Alföld (Debrecen)  Szerkesztők pl.: Aczél Géza, Szirák Péter, Keresztury Tibor  Kimondottan hermeneutikai és dekonstruktív irodalmi folyóirat lesz.  Törzsét kimondottan a tanulmányok jelentik, de azért jelennek meg versek is. Bárka (Békéscsaba); szerkesztő: Krecsó Krisztián Élet és Irodalom Életünk (Szombathely) Forrás (Kecskemét) Helikon (nagy szerepe van benne Bodnár Györgynek) Hitel  A rendszerváltás időszakának a folyóirata.  Egybegyűjti azokat,

akik később poétikailag és politikailag is sokfelé szakadnak.  Később a jobboldal folyóirata lesz. Holmi  Mértékadó folyóirat akar lenni.  Szerkesztői pl.: Réz Pál, Radnóti Sándor, Várady Szabolcs Jelenkor (Pécs)  Szerkesztői pl.: Tüskés Tibor, Szederkényi Ervin  Több jelentős alkotó Szederkényi alatt kezd publikálni (pl. Esterházy, Nádas) Literatura Mozgó Világ  A rendszerváltás időszakának a folyóirata (a régi Mozgó Világot föloszlatták).  Egybegyűjti azokat, akik később poétikailag és politikailag is sokfelé szakadnak.  Később erősen baloldali folyóirat lesz.  Szerkesztő: Kulin Ferenc. Műhely (Győr)  A kortárs líra orgánuma.  Kormos István egykori baráti köre és tanítványai alapítják.  Írói pl.: Kántor Péter, Nagy Gáspár, Deák László, Pátkai Tivadar, Kemsei István  Főszerkesztő: Villányi László (költő, az Orpheus Kiadó vezetője). Vivaldi naplója c kötete

(1997):  Részben Vivaldi beszél, részben Vivaldi idézi föl saját naplóbejegyzéseit, részben pedig a csellistalányok belső monológjai jelennek meg.  Összevethető Weöres Psyché c. művével  A költészet, a zene és az erotika zenei jellegű triót játszik a kötetben. Nappali Ház  Az Újhold örökségét fiatalítani akarók alapítják.  Minden egyes példánya műalkotás.  Szerkesztője pl. Orsós László Jakab (őt Nádas Péter fedezte föl) 75 - - Palimpszeszt (Balogh Endre avantgárd kezdeményezése) Pompeii (Szeged)  Az Újhold örökségét fiatalítani akarók alapítják.  A dekonstruktivista hagyományt folytatja. Prae  Balogh Endre (avantgárd) kezdeményezése.  A cím Szentkuthy regényére utal.  Valószínűleg csak on-line változata van. Tiszatáj (Szeged)  Szerkesztői pl.: Olasz Sándor, Ilia Mihály, Annus József  1986: megjelenik Nagy Gáspár A fiú naplójából c. verse, ezért három évre

betiltják a folyóiratot Új Forrás (Tatabánya) Két klasszikusabb folyóirat:  It  ItK 76 FÜGGELÉK Folyóiratok44 Név Város / Évszám Irodalomtörténeti Közle- 1891– mények Irodalomtörténet Vigilia 1912–1962 1969– 1935– Magyar Nem- 1938–1944 zet 1945– Magyar Szó Újvidék 1944– Időnk Szeged 1945–1947 Valóság 1945–1948 Élet és Jövő 1945–1949 Magyarok Debrecen 1945–1949 Fő- és felelős szerkesztők, szerkesztők Ballagi Aladár, Szilády Áron, Császár Elemér, Kéky Lajos, Eckhardt Sándor, Tolnai Gábor, Klaniczay Tibor, Sőtér István, Németh G. Béla, Szauder József, Komlovszki Tibor, Kőszeghy Péter, Szörényi László, Kecskeméti Gábor Pintér Jenő, Boros Gyula, Alszeghy Zsolt, Kozocsa Sándor, Waldapfel József, Barta János, Bóka László, Nagy Péter, Kabdebó Lóránt, Tamás Attila Possonyi László, Balla Borisz, Mécs László, Juhász Vilmos, Sík Sándor, Mihelics Vid, Rónay György,

Doromby Károly, Hegyi Béla, Lukács László Hegedűs Gyula, Parragi György, Komor Imre, Révész Jenő, Mihályfi Ernő, Pethő Tibor, Boldizsár Iván, Soltész István, Martin József, Tóth Gábor, Krasznai Zoltán, Buza Péter Tartalom Az MTA tudományos folyóirata. Kezdetben művelődéstörténeti alapozású, nemzetjellemtani szempontú, tárgytörténeti beállítottságú filológiai folyóirat, cikkeket és adattárt tartalmaz. Könyvészeti rovatában hazai, és magyar vonatkozású külföldi irodalomtörténeti művekről szóló könyvismertetéseket, bírálatokat ad közre A két világháború között az esztétikai irány hiánya jellemezte A II. világháború után 1946–1947 és 1949–1952 között szünetel 1956-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Irodalomtörténeti szakfolyóirat. Foglalkozik az élő modern m irodalom jelenségeivel Szerkesztési elveit főként a pozitivizmus, a szellemtörténeti tudományosság határozta meg

1962: megszűnt, helyét a Kritika töltötte be 1969: újraindul, de őrzi az eredeti számozást is 1993–tól „vetésforgóban” egyetemi m tanszékeken szerkesztik. Katolikus irodalmi, tudományos havi folyóirat. A katolikus reformmozgalom lapja. Gazdag szépirodalmi és művészeti rovatain kívül 1946 óta teológiai és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozik. Teret adott más fórumokon nem publikálható jelentős szerzőknek. Rónay György kritikai rovata irodalomtörténeti jelentőségű Politikai napilap. 1944-ben betiltják (1983-tól számítják be az 1945 előtti évfolyamokat) Eleinte támogatta a koalíciós kormányt, majd igyekezett bizonyos függetlenséget kivívni Az államosítás után a régi értelmiség „átnevelését” várták tőle, majd a békemozgalom szolgálatába állították 1953 júl-tól Nagy Imre kormányprogramját támogatja. Munkatársai pl: Márai Sándor, ILlyés Gyula, Ruffy Péter, Antal Gábor, Kiss Károly, Gábor

István, illetve Bárány Tamás, Bor Ambrus, Méhes György, Tóbiás Áron, Görgey Gábor, Gyurkovics Tibor, Szakonyi Károly és Vidor Miklós Keck Zsigmond, Bálint Sán- Keck Zsigmond, Gál László, Lévay Endre és Majtényi Mihály megbízatást dor kap egy m. nyelvű politikai napilap indítására Kezdetben a szerb nyelvű lap a Szabad Vajdaság fordítása volt, majd a szerkesztőség bővítésével önállósult, s nevét 1945. szept 27-től Magyar Szóra változtatták 1992-től az anyagi helyzet, a papírhiány és a politikai okok következtében megjelenése rendszertelen Az évek során a négytagú szerkesztőség több száz fősre szaporodott, számos melléklet helyet kapott a lapban. A magyarlakta helységek önálló körzeti mellékletei a papírhiány miatt és a helyi támogatás megszűnésével fokozatosan elhaltak Szőke Győző, Ertsey Péter, Művészeti–irodalmi folyóirat. A lap beköszöntő cikkében, az újjáépítés munkájába való

bekapcsolódáson túl, az olvasók ízlését nevelő, igényes szépiroSomogyi Árpád dalmat ígért. Szépirodalmi műveken (pl Tamási Áron, Moldvay Győző írásai) és képzőművészeti festészeti, színházi tárgyú cikkeken kívül szegedi kulturális eseményekről adott hírt. Szerkesztő: Szabó Zoltán, Irodalmi és kritikai folyóirat. Az „új magyar értelmiség” folyóiratának nevezi Lukácsy Sándor magát. Először a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség lapja, majd a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéé. 1948-ban a szerkesztő szünteti meg Szerzői pl: Király István, Klaniczay Tibor, Köpeczi Béla, Pándi Pál, Szabolcsi Miklós, Szigeti József, Vitányi Iván. A magyar reformátusok országos hetilapja. Előzménye az 1936-ban indult Református Élet és a Református Jövő; ezek egyesüléséből alakult, s előbbi évfolyamszámozását folytatta tovább A lap munkatársai voltak többek közt Áprily Lajos, Árkossyné Szabó

Margit, Berde Mária, Bíró Lajos, Gyökössy Endre, Hajdú Júlia, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Ravasz László, Reményik Sándor, Révész Imre, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szíj Rezső, Tóth Eszter. 1949 jún 25-én megszűnt, illetve egyesült Az Út c. hitbuzgalmi lappal Juhász Géza; Kéry László; Alapító: Juhász Géza (Debrecen). Az 1945 utáni idők első irodalmi és kritikai Kolozsvári Grandpierre Emil folyóirata. Amint a különböző írói csoportok saját folyóiratot indítanak (pl Csillag, Válasz, Kortárs, Újhold, Vigilia), jelentősége egyre csökken. Aczél mellett szerkesztőbizottság működött: Bóka László, Juhász Géza, Tolnai Gábor és Zelk Zoltán. A Nyugat és a Magyar Csillag hagyományait igyekezett követni a megváltozott körülmények között. Munkatársai a Nyugat nagy nemzedékeitől (Füst Milán, Gellért Oszkár, Déry Tibor, Gyergyai Albert, Illyés Gyula, Illés Endre, Kardos László, Komlós Aladár, Cs. Szabó

László) az Új- 44 Az Új Magyar Irodalmi Lexikon alapján (Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. PÉTER László, Akadémiai Kiadó Rt, 2000 [az Akadémiai Kiadó gondozásában 1994-ben megjelent Új magyar irodalmi lexikon elektronikus változata]) 77 Haladás 1945–1950 7 Nap Újvidék, Szabadka 1946 Nagyvilág 1946–1948 Újhold 1946–1948 Forum 1946–1950 Utunk Kolozsvár 1946–1989 Délsziget 1947 Új Gondolat Budapest 1947 Kortárs 1947–1948 hold-körig (Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Ferenc, Szabó Magda, Somlyó György, Lengyel Balázs) terjedtek, de megtalálható volt köztük az akkor induló és éppen beérkező írók egész sora (Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György, Sőtér István, Rónay György, Szentkuthy Miklós, Thurzó Gábor, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán). Írt a folyóiratba Kassák Lajos, az emigrációból visszatért Gergely Sándor és Balázs Béla, valamint Lukács György hívei és tanítványai:

Keszi Imre, Király István, Szigeti József, továbbá Pándi Pál és Szabolcsi Miklós. Foglalkozott irodalompolitikai és esztétikai kérdésekkel; a megjelent versek, elbeszélések a korszak irodalmi termésének a javából kerültek ki, a közölt bírálatok jelentős művekről szóltak. 1945 után első ízben adott fórumot a marxista és nem marxista írók, kritikusok irodalmi vitáinak. A Magyar Csillag hagyományait követte abban is, hogy törekedett a népi–urbánus ellentétek fölszámolására: a művekre és színvonalukra ügyelt, és nem a szerzők hovatartozására. A II világháború utáni évek egyik legigényesebb irodalmi folyóirata volt Zsolt Béla, Geleji Dezső, A Magyar Radikális Párt hetilapja. Zsolt Béla a lapban a polgári radikalizmus Kende Zsigmond eszmevilágát éles hangú publicisztikájával képviselte. Kegyetlenül támadta a népi írókat, közülük Németh Lászlót és Illyés Gyulát is. Munkatársai pl Bóka László, Rónai

Mihály András, Márkus László, Gyárfás Miklós, Antal Gábor, Fenyő Miksa és Komlós Aladár; ők azonban nem mindenben fogadták el a főszerkesztő nézeteit. Hock Rezső, Steinitz Tibor, Hetilap. 1984-től magazin jellegű 1993: privatizációja után Új Hét Nap Nagy Ferenc, Kolozsi Tibor, címmel újjáalakul. Szépirodalmi művek, publicisztikai írások és kritikák is megjelennek a lapban. Jelentős vállalkozása volt 1969–70-ben a KosztoláPetkovics Kálmán, Brenner nyi-kör mellékletének (Tribün) kiadása, valamint 1971–73-ban Fehér FeJános, Mészáros Zakariás, renc szerkesztésében megjelent hetven jugoszláviai m. író portréja 1994Biacsi Antal, Csordás Mitől Szabad Hét Nap címmel a szerkesztőség egy része új lapot indított hály, Dudás Károly Gereblyés László Irodalmi, művészeti, tudományos folyóirat. Szerkesztő: Lengyel Balázs Szépirodalmi folyóirat; a fiatal írónemzedék irodalmi és kritikai lapja. A Társszerkesztők:

köré tömörült írók túlnyomó része Babits Mihály irodalmi elveivel rokonMándy Iván, Pilinszky János, szenvezett. Az Újholdat szellemi igényesség és nyitottság jellemezte az Rába György, Gyárfás Mik- európai értékek és a különböző irodalmi stílusok irányában. A költészet és lós, Örkény István a politika viszonyáról a marxista fölfogástól eltérő véleménye volt. A munkatársak főként a korszak már ismert fiatal íróiból kerültek ki (Mándy Iván, Szabó Magda, Karinthy Ferenc, Hubay Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Major Ottó), de helyet kaptak benne tőlük balra álló fiatal szerzők is (Gyárfás Miklós, Örkény István, Szabolcsi Miklós), még ha irodalomeszményük eltért is az Újhold vezető íróinak arisztokratikusabb ízlésétől. A folyóirat eleinte negyedévenként, 1947 okt-től havonta jelent meg. Betiltották Szerkesztői 1986-ban évkönyv formában ismét állandó orgánumot létesítettek

(Újhold-évkönyv). Irodalmi, társadalomtudományi és kritikai havilap. Célja: a kommunisták Vértes György, Darvas József, Ortutay Gyula, Lukács és a pártonkívüliek egyesítése. Szerzője volt pl Aczél Tamás, Balázs Béla, György Déry Tibor, Erdei Ferenc, Háy Gyula, Horváth Márton, Illés Béla, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Király István, Kutter Tibor, Révai József, Somlyó György, Sőtér István, Szabó Pál, Vásárhelyi Miklós, Vas István, Veres Péter. Gaál Gábor, Sőni Pál, Földes Irodalmi, művészeti és kritikai hetilap. A Korunk utódaként indul A RoLászló, Létay Lajos mániai Magyar Írók Szövetségének, majd ennek megszüntetése után, 1949-től a Romániai Írók Szövetségének a magyar lapja. Tevékenységével átfogta az egész erdélyi magyar irodalmi és művészeti életet. Szerkesztőségi politikáját az első időkben a szektás-dogmatikus kommunista művelődéspolitika szabta meg, ekkor harcot indított a polgári

írók és hagyományok ellen Az 50-es évek második felében, a hatvanas években, Földes László szerkesztése idején, türelmesebb és átfogóbb irodalomszemléletet képviselt, közölni kezdte a korábban kiszorított írókat, és cikksorozatban vetett számot a két világháború közötti erdélyi m. irodalommal Riportjaival hozzájárult a szülőföld megismeréséhez és az otthonosság érzésének megerősítéséhez. A 70-es években teret adott a fiatal íróknak, a Forrásnemzedékeknek a modernebb törekvéseknek is, és még a 80-as években is kísérletet tett arra, hogy védelmezze az erdélyi m. kultúrát a bukaresti diktatúra támadásai ellen 1968–1989 között 22 alkalommal adta közre az Utunk Évkönyveket. Megszűnése után helyét a Helikon vette át Moldvay Győző Irodalmi szemle. Hódmezővásárhelyi lap Három száma jelenik meg Szerzője pl Szabó Lőrinc, Németh László, Kodolányi János Kovai Lőrinc, Gáspár Géza Irodalmi,

művészeti és társadalmi folyóirat. Először havonta kétszer, majd havonta egyszer jelent meg. Kassák Lajos, Hárs László Irodalmi, művészeti és társadalomkritikai folyóirat. Munkatársai nagyrészt szociáldemokrata írók, művészek, kritikusok. Versek, elbeszélések, tanulmányok mellett sok illusztrációt közöl régebbi és egykorú magyar képzőművészeti alkotásokból Sokat foglalkozik a modern művészeti eredményekkel 78 Új Szántás Alkotás Déli Csillag Csillag Tiszatáj 1947–1948 Főszerkesztő: Karácsony Sándor. Felelős szerkesztő: Victor János. Kassák Lajos; Borbiró Virgil, Kadosa Pál, Kállai Ernő, Mihályfi Ernő, Szűcs László 1947–1948 Csuka Zoltán és Haraszti Jugoszlávia Sándor (Bp.), Rex József és 1947–1948 Sinkó Ervin (Belgrád) Németh Andor (főszerkesztő), Méray Tibor (felelős szerkesztő); szerkesztőbizottsági tagok: Benedek Marcell, Déry Tibor, Kassák Lajos, Nagy Lajos, Szabó Pál; 1950

1947–1956 után: Aczél Tamás, Király István, Urbán Ernő (tagok: Benjámin László, Lukács György, Szabó Pál, Veres Péter, Sarkadi Imre, Pándi Pál, Szabolcsi Miklós, Urbán Ernő) Madácsy László, Erdődi József, Forgács István, Somfai László, Lődi Ferenc, Kékesdi Gyula, Dér Endre, Nagy Sándor, Petrovácz István, Szabolcsi Gábor, Andrássy Lajos, Havasi Zoltán, Ilia Mihály, Vörös László, Kaposi Márton, Annus József Szeged 1947– pl. Korda István, Kisbenke György, Szemlér Ferenc, Kovács János, Mezei József, Szabó Zsolt Művelődés Bukarest 1948–1985 1990– Dunántúl Pécs 1949 Katkó István Bánsági Írás Új Látóhatár Temesvár 1949–1956 Zürich, Párizs, München 1950–1989 Dimény István, Ferencz László, Szász Márton Borsos István, Vámos Imre, Bikich Gábor, Borbándi Gyula, Horváth Béla, Molnár József Irodalmi, művészeti és közművelődési folyóirat. Az Országos Szabadművelődési Tanács lapja

Havonta jelent meg Művészeti folyóirat, a Magyar Művészeti Tanács lapja. Főként a modern képzőművészet iránt érdeklődött, de irodalmi anyagot is tartalmazott. Kísérletező lapnak tekintették, Kassák a programnélküliségét hangsúlyozta Szerzői között szerepelt Bóka László, Kardos László, Schöpflin Aladár és Szabolcsi Bence. Tematikus számot szentelt a színháznak, a városépítészetnek, a szobrászatnak és a népi kultúrának A szép kiállítású, havi megjelenésűnek tervezett folyóiratból 8 összevont szám jelent meg Jugoszláviai magyar irodalmi és művészeti folyóirat. Kiadta a M–Jugoszláv Társaság Mellékletként közölte a M–Jugoszláv Társaság híreit Melléklapja Juzna Zvezda címen jelent meg. A Magyar Írók Szövetségének irodalmi és kritikai havi folyóirata. Helyet adott az induló fiatal tehetségek (Juhász Ferenc, Nagy László) verseinek is. A „fordulat éve” után a hivatalos irodalompolitika vezető

orgánuma lett. Ettől kezdve mind nagyobb türelmetlenség jellemezte: élesen támadta a polgári objektivitást, a szociáldemokratizmust, a naturalizmust és a pszichologizmust. A szocialista realizmus alapján, de nyitottabban támaszkodott az addig háttérbe szorított jelentős írókra és a fiatal nemzedék képviselőire Érdeklődése kiterjedt az egész m szellemi életre és a m irodalom irányzataira. Megjelent a lapban Juhász Ferenc Tékozló országa, Németh László Galileije, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor verse, Illyés Gyula tanulmánya. 1955-től mint a párt irodalompolitikájának képviselője egyre inkább elszigetelődött, és az Irodalmi Újság valamint más lapok támadásainak középpontjába került. A forradalomkor megszűnt Irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos, kezdetben havonként megjelenő folyóirat (majd negyedévente, aztán kéthavonta, majd ismét havonta jelenik meg). Főmunkatársak pl: Dobos László, Grezsa Ferenc,

Sütő András, Vekerdi László, Baka István és Széles Klára Célja: „a táji hivatást öntudatosan vállalva szűri magán keresztül a világot, Európát és a magyarságot” Sok tanulmány foglalkozott Tömörkény, Móra, Juhász Gyula és József Attila életével és munkásságával. 1948-ban Radnóti-számot jelentettek meg Foglalkoztak Szeged és a város körüli települések szociográfiájával is Kezdettől fogva szorgalmazta a szomszéd országok és az ott élő magyarság irodalmának és kultúrájának rendszeres bemutatását is. 1956 végétől 1957 őszéig szünetelt. Egy ideig ismét a szegedi irodalmi hagyományok ápolása került előtérbe A Tiszatájban a hetvenes-nyolcvanas évek során a kor számos neves szerzője (Ágh István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Esterházy Péter, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Keresztury Dezső, Nagy László, Németh László, Páskándi Géza, Pilinszky János) publikált. Az 1986. júl-i számot

„közléspolitikai hibák miatt” bezúzták, a lap megjelenését 1987 jan-ig szüneteltette a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala A vizsgálat a szerkesztési elvek felülvizsgálatát és új szerkesztőség kinevezését rendelte el A betiltott számot közvetlenül a rendszerváltozás előtt, 1989 júliusában újra közzétették, a letiltott szerkesztőséget pedig visszahelyezték a lap élére. Romániai magyar közművelődési folyóirat. 1956-ig Művelődési Útmutató címmel jelent meg, jószerével a román ikerlap (Indrumatorul Cultural) tükörfordításaként. Sszerepe elsősorban a falusi művelődési házak tevékenységének irányítása A 60-as évek végére sikerült kialakítania saját arcélét, eredeti irodalmi anyagot, riportokat is közölnie, a romániai magyarság valóságos művelődési fórumává válnia. Ebben nagy szerepet vállalt a műfordító V András János, aki Szemlér Ferenc kezdeti erőfeszítései után, mint

szerkesztőbizottsági tag igyekezett kiteljesíteni a függetlenedési folyamatot. Igyekszik az erdélyi magyarság művelődési igényeit kielégíteni, foglalkozik történelmi-politikai kérdésekkel, irodalomtörténettel, a tárgyi és szellemi néprajzzal. 1991-ben a szerkesztőség átköltözött Kolozsvárra Félévenként megjelenő melléklete a Könyvesház. A Batsányi János Társaság irodalmi, társadalomtudományi és művészeti folyóirata. Szerzői között szerepelt Fodor András, Galsai Pongrác, Mészöly Miklós és Somlyó György Előzménye, a Batsányi János Társaság Sorsunk (1941–1948) c. lapja Előbb rendszertelenül, 1952-től negyedévenként megjelenő folyóirat. Román és német írók műveit is közölte 1952. júl-ban és szept-ben Egész Látóhatár címmel jelent meg Szerzői közé tartozott Auer Pál, Barankovics István, Fejtő Ferenc, Fenyő Miksa, Jászi Oszkár, Kemény György, Lesznai Anna, Márai Sándor, Polányi Mihály,

Reményi József, Schöpflin Gyula és Veress Sándor. 79 Komjáthy István, Koczogh Ákos, Fábián Sándor, Mocsár Gábor, Baranyi Imre, Kovács Kálmán, Juhász Béla, Márkus Béla, Aczél Géza Irodalmi és művészeti folyóirat. 1954-ig Építünk címmel jelent meg Debrecenben 1993-tól munkatársa: Keresztury Tibor, Mészáros Sándor, Bertha Zoltán, Szirák Péter Kezdetben a helyi irodalomnak és szerzőgárdának, a debreceni irodalmi hagyomány ápolásának teremtett megjelenési leDebrecen Alföld hetőséget, később országos folyóirattá fejlődött. Már a hatvanas évektől 1950– gyakran foglalkozott közművelődési, népművelési kérdésekkel. Az európai irodalomra való kitekintést a Világlátó c rovata szolgálta A 80-as évek végétől a lap megújul, és széles teret ad a modern, kísérletező irodalomnak is. Kiadványa 1957-től az Alföld Füzetek Szántó Tibor (felelős szerIrodalmi folyóirat, a Magyar Írók Szövetsége

dunántúli csoportjainak lapkesztő) ja. 1953 után a táji hagyományok mellett nyitottabbá vált a modern irodalPécs mi törekvések irányába is. Szerzői között volt pl Bárdosi Németh János, Dunántúl 1952–1956 Csorba Győző, Fodor András, Galsai Pongrác, Kalász Márton, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Mándy Iván, Rónay György, Palotai Boris, Szécsi Margit, Weöres Sándor. Gereblyés László A Magyar Írók Szövetsége és a Magyar–Szovjet Társaság kiadásában Világirodalmi 1952–1956 megjelent folyóirat. Külföldi írók írásait és külföldi irodalmi eseményekről Tájékoztató szóló tájékoztató cikkeket tartalmazott. Sárközi Sándor, Szekrényesi Negyedéves irodalmi és művészeti folyóirat. 1955-től Széphalom Társlapja a Kilátó A vidékiességet és a sematizmust fokozatosan levetette, utolsó Lajos évfolyama már országos jellegű volt. A megyében élők (Bihari Sándor, Borsodi Gyula, Császár Klára, Gyárfás

Imre, Holdi János, Juhász József, Miskolc Kalász László, Kiss Gyula, Kováts Dániel, Sári-Gál Imre, Soós Zoltán, Kohó 1953–1956 Sós György stb.) mellett Benjámin László, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Faludy György, Fekete Gyula, Füsi József, Gergely Mihály, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Károlyi Amy, Szabó Lőrinc, Szabó Pál és Weöres Sándor műveit is közölte. Deák Tamás, Éltető József, Romániai magyar szépirodalmi folyóirat. A kortárs romániai magyar iroErőss Attila, Izsák József, dalom első számú fóruma volt. Ápolta a népi írók hagyományait, emellett az új művészi kísérletezéseknek is teret engedett. A szépirodalom mellett Kiss Jenő, Majtényi Erik, MarosváNagy Pál, Oláh Tibor, Szem- az irodalompolitikai publicisztika, az esszé, a szociográfiai riport is helyet sárhely kapott benne. Az Igaz Szó hozzájárult a romániai magyar irodalmi élet lér Ferenc, Szilágyi Domo(Bukarest, Igaz Szó kos, Gálfalvi György,

Markó szerveződéséhez: ankétokat, kerekasztal-beszélgetéseket rendeztek. HaSepsiszentsábjain irodalmi viták folytak Melléklapja: Delfin Előzménye: Irodalmi Béla, Nemess László, Szégyörgy) kely János, Marosi Péter, Já- Almanach. Folytatása: Látó 1953–1989 nosházy György, Kiss Jenő, Panek Zoltán, Hajdu Győző, Kovács György Világirodalmi Figyelő, 1992-től Irodalomtudományi Szemle alcímmel Képes Géza, Köpeczi Béla, Hopp Lajos, Varga László megjelenő folyóirat. Az MTA Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi 1994-ben: Bodnár György, Intézetének lapja. Az irodalomtudomány nemzetközi kutatási eredményeiT Erdélyi Ilona, Gránicz Ist- ről tájékoztat, évente négy kötetben jelenik meg Az irodalomelmélet, a Helikon 1955– ván, Hopp Lajos, Karafiáth modern világirodalom elvi-módszertani kérdései és a művelődéstörténetJudit, Köpeczi Béla, Odorics nek az irodalommal határos területei tartoznak érdeklődési körébe.

1963Ferenc, Császtvay Tünde, tól tematikus számai egy-egy szakterület köré szerveződnek, számos ideZehery Éva gen nyelvű tanulmány egyedül a Helikon köteteiben olvasható magyarul. Kolozsvári Grandpierre Világirodalmi havi folyóirat. A Magyar Írók Szövetségének kiadásában inEmil, Gereblyés László, Kar- dult, a világirodalom új alkotásait mutatja be, és tájékoztat a külföld iroNagyvilág 1956– dos László, Kéry László, dalmi és szellemi életének fontosabb eseményeiről. Fázsy Anikó Nagy Kázmér Az ausztráliai magyarság lapja. A Dél Keresztje utódja Főbb szerzői: BarFüggetlen Ausztrália cza György, Bátori Miklós, Bonczos Miklós, Borbándi Gyula, Domahidy András, Gömöri György, Ilosvay Ferenc, Kardos Talbot Béla, Konkoly Magyaror(Sydney, szág (Free Melbourne) Kálmán, Korek Valéria, Kővágó József, Kunz Egon, Mészáros M. Lőrinc, Rácz Vilmos, Ravasz Károly, Ruttkay Arnold, Somogyi B. Gerő, Cs SzaHungary)

1957–1968 bó László, Szász Béla, Vajda Albert, Varga László, Zsigmond Endre. Irodalmi és politikai hetilap. Célja: a Kádár- rendszer művelődéspolitikájáFőszerkesztők: Bölöni nak a támogatása. Szóra akarja bírni az 1956-os forradalom leverése után György, Dobozy Imre, Nehallgató írókat. 1959–1963: a Magyar Írók Szövetsége lapjaként jelenik mes György, Jovánovics Miklós, Bata Imre, Megyesi meg, majd független hetilap lesz. Politikai vonala több alkalommal is változott, a kezdeti határozott kommunista irányzatosságot nyitottabb szerGusztáv, Kovács Zoltán Élet és Iroda- 1957. 03 Felelős szerkesztők: Mester- kesztés váltotta fel, a nyolcvanas években pedig, különösen publicisztikai lom 15.– házi Lajos, Szabolcsi Miklós, anyagaiban és riportjaiban a független szellemiség és a kritikai fellépés fóNemes György, Garai Gábor, ruma volt. 1990 után is megőrizte kritikai szerepét a liberális nézetek képviselőjeként

Vers- és prózarovata mellett fontos a kritikai rovata, amely az Jovánovics Miklós irodalombírálaton kívül a színházi, rádió- és televíziókritikát is rendszeresen megszólaltatja. Szerepet vállalt a fiatal írónemzedékek fellépésének szervezésében, s felnevelt új, tehetséges közírókat is. Asztalos István, Farkas JáKépes havi gyermekfolyóirat. Munkatársai pl Bálint Tibor, Fodor Sándor, nos, Tar Károly, Murádin Je- Hervay Gizella, Jánky Béla, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Méhes György, Kolozsvár Napsugár nő, Zsigmond Emese Németi Rudolf. A legjobb romániai m képzőművészek járultak hozzá a 1957– gyermekek esztétikai neveléséhez: Bene József, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Soó Zöld Margit, Venczel János. 80 Világirodalmi Figyelő 1958 1963 Életjel Szabadka 1958– Irodalmi Szemle Pozsony 1958– Jelenkor Pécs 1958– Új Írás 1961–1991 Symposion Újvidék 1961–1964 1993– Napjaink Miskolc 1962–1990

Magyar hely Mű- – 1962– Új Symposion 1965– Forrás Kecskemét 1969– Képes Géza, Köpeczi Béla Az MTA Irodalomtörténeti Intézetének negyedéves dokumentációs és kritikai folyóirata. Az Irodalmi Figyelő folytatása 1964-ben címe Helikon lett. Dér Zoltán Irodalmi élőújság. Célja, hogy közvetítsen a leírt irodalmi mű és az olvasó között, tájékoztasson az időszerű irodalmi eseményekről, a színházi életről, a filmről, képzőművészetről; irodalmi műveket mutatnak be, vitákat szerveznek, évfordulókra emlékeznek. Bemutatják a Híd-díjas szerzőket, műsor készült Kosztolányi, Csáth, Lányi Sarolta, Szenteleky Kornél emlékére. Dobos László, Duba Gyula, Irodalmi és kritikai folyóirat. Sokáig a csehszlovákiai m irodalom egyetVarga Erzsébet, Grendel La- len folyóirata volt, és ez feladatát is meghatározta: történetének periódusai jos, Tőzsér Árpád, Fónód egybeesnek az irodalmi fejlődés korszakaival.

Előbb az irodalom létrehíZoltán vása, a hatvanas években a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi önismeretének irodalmi kibontakoztatása, az irodalom esztétikai értékeinek és nemzetiségi küldetésének összekapcsolása jellemzi. A hetvenes évek elejétől szemlélete elsősorban az irodalom irodalmiságának a kérdéseire összpontosul, kevéssé politikus A csehszlovákiai m irodalom minden nemzedéke és minden esztétikai iránya helyt kap benne Az irodalom mellett a nyelvművelés, történelem, néprajz, és a képzőművészet, színházművészet segítését is feladatának tartja. Kezdetektől különös figyelemmel tárta fel a csehszlovákiai m. irodalom hagyományait, s folyamatosan, újabb és újabb rovatok indításával segítette a pályakezdők kibontakozását. Kitekint az egyetemes m. irodalom, és a szlovák és cseh irodalom főbb értékeire is Mészáros Ferenc, Tüskés Ti- A dunántúli írói hagyományok ápolását vállaló folyóirat.

Szederkényi Erbor, Szederkényi Ervin, Hal- vin főszerkesztése alatt válik országos jelentőségű folyóirattá Nagy szerelama Erzsébet, Csordás Gá- pe volt a modern m irodalom kísérleteinek közreadásában, értelmezésébor, Csuhai István, Gállos ben. Fontos irodalomtudományi, irodalomtörténeti és -elméleti tanulmáOrsolya, Ágoston Zoltán, nyokat közöl, jelentős kritikai anyaga is, a társművészeteknek is helyet ad. Medve A. Zoltán Munkatársai Csorba Győző, Pákolitz István, Balassa Péter, Bertók László, Csordás Gábor, Medve A. Zoltán, Parti Nagy Lajos Illés Lajos, Pándi Pál, Bara- Irodalmi és kritikai folyóirat. Támogatja Juhász Ferenc és Nagy László kínyi Gyula, Váci Mihály, Jo- sérleteit és az újabb irodalmi kezdeményezéseket Föllépett a színvonaltavánovics Miklós, Juhász Fe- lanság ellen Programjához tartozott a fiatal tehetségek bemutatása A kezrenc dő íróknak Fiatalok a jövőnek címmel külön rovatot

indított. Kritikai rovatában figyelemmel kísérte a képzőművészet, a színház, a film és a televízió fejlődését is. Anyagi támogatás hiányában szűnt meg Tolnai Ottó, Bosnyák István Az Ifjúság c. hetilap művészeti és kritikai melléklete Az új, avantgárd irodalmi nemzedék tagjainak írásai, esszéi, versei, novellái, kritikái jelentek meg benne. Munkatársait (Bányai János, Bosnyák István, Brasnyó István, Domonkos István, Fehér Kálmán, Gerold László, Gion Nándor, Ladik Katalin, Tolnai Ottó, Utasi Csaba, Végel László stb.) az irodalomtörténetben az első Symposion-nemzedékként, a mellékletet pedig a Symposion-mozgalom orgánumaként tartják számon. Nagy Zoltán, Gulyás Mihály, Irodalmi és kulturális havi folyóirat. Újság formátumú volt, 1978-tól folyóirat alakú Elsősorban észak-magyarországi szerzők munkáit közölte Zimonyi Zoltán, Bohus János, Papp Lajos, Ruszoly Jó- Beszámolt a tokaji írótábor

eseményeiről, lehetőséget nyújtott pályakezdőknek (pl. a Hetek és a Kilencek körének) Tudósított a miskolci színházi zsef, Kalász László, Tuba Imre, Gyarmati Béla, Serfő- és képzőművészeti életről, változatos kritikai rovata volt. ző Simon Harczy József, Márton Lász- Irodalmi és kritikai folyóirat. Czudar D József, Márton László, Parancs ló, Nagy Pál, Papp Tibor, Pa- János, Szakál Imre, Nagy Pál és Papp Tibor hozta létre a nyugati m. avantrancs János, Szakál Imre, gárd művészet fórumául Párizsban. 1963–1989 között könyvsorozatában Bujdosó Alpár, Petőcz And- 36 kortárs szerző munkáit adta ki. 1972-től műhely-találkozókat rendezett rás, Székely Ágost, Ágoston Marly-le-Roi-ban vagy a Bécs mellett Hadesdorfban. 1972-től megjelenVilmos, Fráter Zoltán, Hegyi tette a Datelier c francia nyelvű testvérlapját, és létrehozta az azonos neLóránd, Juhász R József, vű könyvkiadót. Főbb nyugati szerzői: András

Sándor, Bakucz József, BaSzombathy Bálint ránszky László, Dedinszky Erika, Határ Győző, Horváth Elemér, Karátson Endre, Kemenes Géfin László, Kibédi Varga Áron, Makkai Ádám, Nagy Pál, Papp Tibor, Tűz Tamás, Vitéz György; a hazaiak közül Hegyi Lóránd, Hernádi Gyula, Károlyi Amy, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor. Bosnyák István, Fehér KálTársadalmi, művészeti, kulturális folyóirat. Az Ifjúság c újvidéki hetilap művészeti, kritikai mellékletéből önállósult. Mindig a fiatal korosztály, elmán, Bányai János, Tolnai sősorban újszerű és avantgárd irodalmi, képzőművészeti törekvései kaptak Ottó, Várady Tibor, Utasi Csaba, Danyi Magdolna, Szi- helyet. A folyóirat 76 és 77 sz-át 1971-ben betiltották, Tolnai Ottót elveri János, Purger Tibor, Be- ítélték és leváltották 1983-ban is eltávolították a főszerkesztőt és a szerszédes István, Bozsik Péter, kesztőbizottságot A Új Symposion mo-i „leágazása” a

Veszprémben Papp Tibor, Horváth György, 1992-től megjelenő Ex-Symposion . Virág Gábor Varga Mihály, Szekér Endre, Irodalmi, művészeti, tudományos, szociográfiai és folyóirat. Közöl probléHatvani Dániel, Füzi László mafeltáró riportokat és szociográfiákat 81 Somogy Kaposvár 1970–1971 1973– Mozgó Világ 1971–1974 Új Forrás Tatabánya 1971– Üzenet Szabadka 1971– Jelenlét 1972–1976 1981–1983 1989 Kritika 1972– Ötágú Síp New Brunswick (USA) 1973–1975 Literatura 1974– Mozgó Világ 1975–1983 Új Tükör 1976–1989 Confessio 1977– Műhely Győr 1978 Várkonyi Imre, Laczkó And- Kulturális folyóirat. A Somogy megyei tanács irodalmi, művelődési, helyrás, Tüskés Tibor történeti és művészeti antológiájaként indul. Szerkesztőbizottsági tagok pl.: Fodor András, Kanyar József, Rostás Károly, Sipos Csaba, Takáts Gyula, Babarczy László, Bernáth Mária, Lajta Kálmán, Papp Árpád,

Szita Ferenc, Szíjártó István, Tüskés Tibor, Várkonyi Imre. Szabó B. István, Gáll István, Fiatal írók és művészek szemléje Simonffy András Payer István, Monostori Imre Kulturális, irodalmi és művészeti folyóirat. A Forrás utódaként mint Komárom megyei antológia indult 1979-től Komárom megye, 1990-től Komárom-Esztergom megye kiadásában kéthavonként jelent meg, 1991-től évenként tízszer adják ki. Biacsi Antal, Urbán János, Irodalmi, művészeti, társadalomtudományi és kritikai havi folyóirat. A váCsordás Mihály, Dér Zoltán, rosi képviselőtestület alapította 1993-től a szabadkai íróközösség adja ki Lovas Ildikó Elsősorban a szabadkai írók műhelye, de munkatársai közé tartozik szinte minden vajdasági magyar alkotó, illetve több magyarországi író. Állandó rovataiban délszláv irodalmi fordításokat is közöl, illetve hagyományokat fölelevenítő írásokat, dokumentumokat, riportokat. Bemutat induló

írókat, életműveket. A folyóirat pályázatokat hirdet, és a munkatársai közt évente díjakat oszt ki. Csaplár Vilmos, Sárádni Jó- Irodalmi és művészeti folyóirat, az ELTE BTK folyóirata. A fiatal irodalmárok kezdeményezésére indult, az új törekvések bemutatására vállalkozsef, Szilágyi Ákos, Vámos Miklós, Kulin Ferenc, Fürjes zott. 1981–1983 között az underground, avantgárd irodalomnak is teret Péter, Fábri Péter, Györe Ba- nyitott, még a politikai ellenzék rokonszenvét is élvezte. Garaczi László, Kukorelly Endre, Márton László, Petőcz András és Szent-Iványi István itt lázs, Mányoki Endre, Szkákezdték pályájukat. 1989-ben különszámban mutatta be a 70-es évek rosi Endre, Petőcz András, avantgárd törekvéseit, többek között Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, HaCsűrös Miklós, Farkas Gájas Tibor munkáit. bor, Szilády Zoltán Pándi Pál, Szerdahelyi Istirodalmi, művészeti és közművelődési folyóirat.

Pándi Pál, aki a hasonló ván, Balogh Ernő című előzményt nagyobb nyilvánosságnak szánt, elkötelezett marxista eszmeiségű, harcos orgánummá alakította át. A Kritika a m irodalmat a realizmus esztétikája jegyében értékelte Sok vitát kezdeményezett irodalmi és művelődéspolitikai kérdésekről, melyekbe ismert ideológusok (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Király István) mellett sok fiatal kritikus (Agárdi Péter, Hajdú Ráfis Gábor, Vasy Géza stb) is részt vett Időszerű és pártos irodalomirányító programot kívánt megvalósítani, közölt irodalomtörténeti dokumentumokat; tematikus számai is voltak. Hamza András Amerikai magyar irodalmi folyóirat. Mindössze hat szám jelent meg Munkatársai közé tartozott Faludy György, Harsányi András, Kannás Alajos, Makkai Ádám és Nagy Károly. Sőtér István, Bodnár György, Az MTA Irodalomtudományi Intézetének irodalomelméleti folyóirata. Az Pomogáts Béla, Béládi Mik- 1971-ben

ideológiai okokból megszüntetett Kritika szellemi örökségét folytatja. Pl a modern m irodalom fejlődéstörténeti fölfogása, a XX szálós, Kulcsár Szabó Ernő zadi stílusirányzatok kérdése, az irodalom nyelvének módszeres leírhatósága és a kortárs m. alkotásokban kibontakozó esztétikai irányok értelmezése Helyre kívánta állítani az irodalomértelmezésnek a dogmatikus művelődés- és tudománypolitikától eltorzított egyensúlyát Rendszeresen helyt ad összeállításoknak, amelyek egy-egy jelentősebb tanácskozás anyagát tartalmazzák. A lapban a 80-as évek derekától a történeti szempontok helyett az az elgondolás erősödött, hogy a m irodalomtudomány minél szorosabban igyekezzék együtt haladni a nemzetközi irodalomkutatás vezető irányzataival. Veres Miklós, Kulin Ferenc, Irodalmi, művészeti, közművelődési és kritikai folyóirat. Az új irodalmi és Siklósi Norbert művészeti irányzatok fóruma. Kulin leváltása

ellen tiltakozva a szerkesztőség 1983 végén testületileg lemond Főszerkesztők: Csanádi Képes kulturális hetilap. A Tükör folytatása Imre, Benjámin László, Fekete Sándor Benda Kálmán, Tarr KálA Magyarországi Református Egyház Figyelője, kulturális és társadalmi mán, Tenke Sándor, Bartha folyóirat. A szerkesztőbizottság tagjai: Tóth Károly, Tarr Kálmán, Dobos Tibor, Makkai László, Zseb- László (Pozsony), Domahidy András (Ausztrália), Fodor András, Gyökők Zoltán, Bottyán János össy Endre, Harsányi András (USA), Hegyi-Füstös István, Kányádi Sándor (Kolozsvár), Kocsis Elemér, Lőrincze Lajos, Bodnár Ákos, Czine Mihály, Fodó Sándor (Ungvár), Hegedüs Loránt, Kálmán Attila, Kontra György, Márkus Mihály, Mészáros István, Thomka Beáta (Újvidék), Újszászy Kálmán, Vajay Szabolcs (Svájc), Vatai László (Kanada). „Szépmívesség”, „Tanúság” és „Figyelő” rovataiban a nemzeti önismeret jegyében

ápolja a hagyományokat, a kálvini reformáció értékeit. Főszerkesztők: Gecsényi La- Kéthavonta jelenik meg. Jellege: társadalomtudományi, közművelődési, kritikai folyóirat. Az alapítók főleg a megye gazdasági, társadalmi és kuljos, Kloss Andor, Villányi László (1990-től) turális viszonyaival, múltjával és jelenével foglalkozó kutatók és alkotók számára akarnak nyilvánosságot teremteni. A 80-as évek végétől a Szlovákiában, Burgenlandban és Örményországban élő alkotók is írnak a lapba 1990-től megváltozik a formátum és a tipográfia. 82 Tanú Szivárvány Arkánum Toronto 1978–1979 Chicago, Budapest 1980– Washington, Silver Spring, Budapest 1981– Mozgó Világ 1984– Határ Debrecen 1986–1995 Liget 1986– Hitel 1988– 2000 Budapest 1989– Holmi Budapest 1989– Magyar Nap1989– ló Muratáj Szlovénia 1989– Nappali Ház 1989– Árgus Székesfehérvár 1990– Európai Utas Budapest

1990– Irodalomismeret 1990– Orpheus Miskolc 1990– Új Holnap Miskolc 1990– Új Horizont Veszprém 1990– Tar Mihály, Béky-Halász Iván Kontra György, Mózsi Ferenc, Horváth Elemér, Zalán Tibor András Sándor, Bakucz József, Kemenes Géfin László, Vitéz György, Baránszky László Rendszertelenül megjelenő irodalmi és kulturális szemle. A hazai és a kisebbségben élő írókon kívül Bebek János, Borbándi Gyula, Gombos Gyula, Kemenes Géfin László, Kosaras Vilmos, Sozan Mihály, Szanyi János, Tűz Tamás és Vitéz György írásainak teret. Irodalmi, művészeti és kritikai szemle. Chicagóban indul, és főként amerikai és nyugat-európai m írók írásait közöli 1992-től Bp-en jelenik meg A nyugati magyar avantgárd irodalom fóruma. Főbb szerzői Alapi Gáspár, András Sándor, Bakucz József, Bali Brigitta, Baránszky László, Bebek János, Dedinszky Erika, Dósa Csaba, Határ Győző, Horváth Elemér, Huszár Éva,

Jovánovics György, Kemenczky Judit, Kemenes Géfin László, Mezei Árpád, Molnár Miklós, Szanyi Sándor, Vitéz György, Zend Róbert. P. Szűcs Julianna Folytatólagos évszámjelzettel 1984-től, „Irodalom, művészet, társadalom” fejléccel, majd 1990-től fejléc nélkül havonta megjelenő folyóirat. Dobos István, Gulyás Gábor Kritikai és irodalmi folyóirat. Verset, prózát, műfordítást, interjút egyaránt közöl. Levendel Júlia, Horgas Béla Irodalmi és ökológiai folyóirat. Betiltása után 1988-ban indul újra Munkatársai pl Balassa Péter, Beney Zsuzsa, Földényi F László, Lányi András, Márton László, S. Nagy Katalin, Poszler György, Szilágyi Ákos, R Várkonyi Ágnes 1989-től könyveket is jelentet meg, egyedi műveket, antológiákat Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, Független irodalmi, társadalmi, kritikai lap. 1992 előtt a szerkesztőséghez Alexa Károly tartozott pl.: Csengey Dénes, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss

1992-től: Csoóri Sándor, Gö- Gy. Csaba, Lezsák Sándor, Nagy Gáspár A Magyar Demokrata Fórum römbei András; Ágh István, politikáját támogatta. 1992: szünetel, majd havi irodalmi, művészeti és tárDöbrentei Kornél, Lázár Er- sadalmi folyóirattá alakul A főszerkesztő ígérete szerint az új Hitel kiűzi a vin, Nagy Gáspár, Simonffy politizálás szellemét, és az eddiginél is erőteljesebben vállalja a nemzeti András, Tőkéczki László irodalom és kultúra hagyományait. Herner János, Török András, Irodalmi, társadalmi havi folyóirat. A Nyugat és a Szép Szó hagyományait Barabás András, Szilágyi vállalja. Meghatározó anyagai társadalomtudományi elemzések, gazdasági Ákos, Bojtár B. Endre, Len- tanulmányok, beszélgetések m és külföldi szerzőkkel Emlékezéseket, gyel László, Margócsy Istműhelynaplókat, lélektani, szociológiai esszéket és szaktanulmányokat is ván, Horváth Iván közöl. Főként Közép- és

Kelet-Európa problémáira irányítja a figyelmet Réz Pál Havonta megjelenő irodalmi, kulturális és kritikai folyóirat. Címét Bessenyei György művéből vették munkatársai Domokos Mátyás, Radnóti Sándor, Várady Szabolcs, Fodor Géza, Szalai Júlia, Závada Pál Sokszor közöl hagyatékokból előkerült fontos írásokat. A Magyar Írószövetség hetilapja. 1990–1991: anyagi okokból szünetelt Kulin Ferenc, Kis Pintér Munkatársai: Németi Rudolf, Bérczes László, Bojtár B. Endre, Budai KaImre, Reményi József Tamás, Pályi András, Dérczy talin, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Sárdi Anikó. A legfrissebb irodalPéter, Oláh János mi termésből ad gazdag szépirodalmi anyagot, tájékoztat a legújabb képzőművészeti eredményekről, kulturális eseményekről, könyvekről, kiemelkedő színházi előadásokról. Varga József, Szunyogh Sán- Irodalmi, művészeti, társadalomtudományi, kritikai időszaki kiadvány. dor 1985-től a Népújság

mellékleteként jelent meg. Felelős szerkesztő: Károlyi Negyedéves művészeti és irodalmi szemle. Szerkesztőbizottsága: Hévizi Csaba Ottó, Károlyi Csaba, Kurdi Imre, Orsós László Jakab, Szijj Ferenc, 1991től Babarczy Eszter, Eperjesi Ágnes, Károlyi Csaba, Keszthelyi András, Orsós László Jakab, Szijj Ferenc. Péntek Imre, Bakonyi István, Kéthavonta megjelenő székesfehérvári irodalmi folyóirat. Hell István Módos Péter; szerkesztőbizottsági tagok pl.: Cseres Tibor, Vásárhelyi Miklós, Farkas János László, Jovánovics György, Kiss Gy. Csaba, Módos Márton, Pomogáts Béla, Újvári Imréné Kovács Sándor Iván Kulturális folyóirat. Alcíme: Az európai együttműködés folyóirata Célja, hogy közvetítsen az egymásrautaltságot fölismerő szomszédok között. Témakörei: a környező országok története, kultúrája, neves személyiségei, a kisebbségek problémái, a közép-európai átalakulás kérdései, a mai m. irodalom

változásai, politikai és társadalmi kérdések A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata. Az Új Horizont mellékleteként indul, 1991-től önállóan jelenik meg Zimonyi Zoltán, Jenei Lász- Irodalmi folyóirat. A hagyományos rovatrendet mellőzve az egyes számok ló, Krasztev Péter, Schulcz tematikájának megfelelően együtt közöl irodalmi műveket, filozófiai, eszKatalin, Lengyel Balázs, Né- tétikai, képzőművészeti tanulmányokat, képblokkokat, vizuális esszéket m. meth Gábor és külföldi alkotóktól. Együttesen jelennek meg benne az Újhold szellemiségének jegyei, a 60-as, 80-as évek underground és posztavantgárd és a közép–kelet-európai posztmodern törekvések. Serfőző Simon, Gál Sándor, Irodalmi és társadalmi havi folyóirat, 1993-től kéthavonta jelenik meg. A Jenei László, Csiszár Imre, Napjaink jogutódja, első címe Holnap. Szépirodalmi, képzőművészeti, Kishonthy Zsolt, Selmeczy színházi, zenei és

művelődési rovataiban a szomszédos országok szerzőit György, Retkes Attila is gyakran közli. Raffay István Irodalmi folyóirat. Kéthavonta jelenik meg 83 Baranyi Ferenc, Simor András Ezredvég 1991– Ex Symposion Veszprém 1992– Kalligram Pozsony 1992– Irodalmi, művészeti és társadalomkritikai havi folyóirat. Széchenyi-, Kossuth-, Petőfi-, Kelet-Magyarország-számot, rasszizmus elleni, antifasiszta különszámot, gyerekszámot, Kuba, Vietnam, Mexikó irodalmát, művészetét bemutató nemzeti számot adott ki. Megmentett oldalak c rovatában ismeretlen Petőfi-, Kossuth-, Táncsics-írásokat tett közzé Tolnai Ottó, Bozsik Péter, Célja: a jugoszláv polgárháború elől Magyarországra települt írók egy foBalázs Attila, Domonkos Ist- lyóiratban összpontosítsák szellemi energiáikat. Tematikus számokat jeván, Fenyvesi Ottó, Ladányi lentetnek meg: közölték Danilo Kiš összes verseit, foglalkoztak DomonIstván, Kalapáti Ferenc,

kos István költészetével, Friedrich Nietzsche életművével, Mészöly MikKoncz István, Nagy József, lós prózájával. Radics Viktória, Thomka Beáta Grendel Lajos, Hizsnyai Zol- Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Alapítói: az Irotán, Csanda Gábor, Farnbau- dalmi Szemle volt szerkesztői (Grendel Lajos vezetésével) Megjelenik er Gábor 1500 példányba, Magyarországon is terjesztik. Folyóiratok – abc-rendben Név Évszám 2000 7 Nap Alföld Alkotás Árgus Arkánum Bánsági Írás Confessio Csillag Déli Csillag Délsziget Dunántúl Dunántúl Élet és Irodalom Élet és Jövő Életjel Európai Utas Ex Symposion Ezredvég Forrás Forum Független Magyarország Haladás Határ Helikon Hitel Holmi Időnk Név Évszám Név Évszám 1989– 1946 1950– 1947–1948 1990– 1981– 1949–1956 1977– 1947–1956 1947–1948 1947 1949 1952–1956 1957– 1945–1949 1958– 1990– 1992– 1991– 1969– 1946–1950 Igaz Szó

Irodalmi Szemle Irodalomismeret Irodalomtörténet Irodalomtörténeti Közlemények Jelenkor Jelenlét Kalligram Kohó Kortárs Kritika Liget Literatura Magyar Műhely Magyar Napló Magyar Nemzet Magyar Szó Magyarok Mozgó Világ Mozgó Világ Mozgó Világ 1953–1989 1958– 1990– 1912–1962 1891– 1958– 1972–1976 1992– 1953–1956 1947–1948 1972– 1986– 1974– 1962– 1989– 1938–1944 1944– 1945–1949 1971–1974 1975–1983 1984– Napsugár Orpheus Ötágú Síp Somogy Symposion Szivárvány Tanú Tiszatáj Új Forrás Új Gondolat Új Holnap Új Horizont Új Írás Új Látóhatár Új Symposion Új Szántás Új Tükör Újhold Utunk Üzenet Valóság 1957– 1990– 1973–1975 1970–1971 1961–1964 1980– 1978–1979 1947– 1971– 1947 1990– 1990– 1961–1991 1950–1989 1965– 1947–1948 1976–1989 1946–1948 1946–1989 1971– 1945–1948 1957–1968 1945–1950 1986–1995 1955– 1988– 1989– 1945–1947 Muratáj Műhely

Művelődés Nagyvilág Nagyvilág Napjaink Nappali Ház 1989– 1978 1948–1985 1946–1948 1956– 1962–1990 1989– Vigilia Világirodalmi Figyelő Világirodalmi Tájékoztató 1935– 1958–1963 1952–1956 1 1918. Szabadulás (kötet)6 A, Á Aczél Géza.75, 77, 80 Aczél Tamás.78, 79 Adorno.63 Ady Endre.3, 11, 12, 25, 32, 35, 48, 59 Ágh István.48, 74, 79, 83 Ágh István. Világvégi otthonom.74 Ágh lstván.22 Ágoston (Szent).56 Ágoston Vilmos.81 Ágoston Zoltán.81 Alapi Gáspár.83 Alexa Károly.83 Alfay Ilona.19 Alszeghy Zsolt.77 Andersen, Hans Christian.29 András János, V.79 András Sándor.81, 83 NÉVMUTATÓ Andrássy Lajos.79 Andresz Borbála.24 Annus József.76, 79 Antal Gábor.77, 78 Apáczai Csere János.27 Apollinaire, Guillaume.14 Áprily Lajos.3, 17, 21, 77 Áprily Lajos. A bíboros.3 A kor falára (versek).3 A láthatatlan írás (versek).3 Ábel füstje (versek).3 Akarsz-e fényt? (versek).3 Az aranymosó balladája (versek). 3 Az aranyszarvas

(műfordítások).3 Esti párbeszéd (versek).3 Falusi elégia.3 Falusi elégia (versek).3 Fecskék, őzek, farkasok (kötet).3 Fegyvertelen vadász (versek).3 Idahegyi pásztorok.3 84 Legszebb versei.3 Megnőtt a csend (versek).3 Oedipus Korinthosban.3 Őszi muzsika (versek).3 Rasmussen hajóján (versek).3 Tavaszi tüzek (műfordítások).3 Válogatott versek.3 Vers vagy te is (versek).3 Versek.3 Aragon, Louis.12 Arany János.29, 40 Árkossyné Szabó Margit.77 Asztalos István.80 Auer Pál.79 B Babarczy Eszter.83 Babarczy László.82 Babits Mihály 9, 10, 11, 12, 18, 21, 30, 32, 38, 39, 40, 56, 59, 62, 78 Bacon, Francis.65 Bajor Gizi.6 Baka István.75, 79 Baka István. Sztyepan Pehotnij testamentuma (versek).75 Bakonyi István.83 Bakucz József.81, 83 Balassa Péter.59, 81, 83 Balassa Péter. Pilinszky – Kierkegaard – Bergman .59 Balázs Attila.84 Balázs Béla.78 Bali Brigitta.83 Bálint György.25 Bálint Sándor.77 Bálint Tibor.80 Balla Borisz.77 Ballagi Aladár.77

Balogh Endre.76 Balogh Ernő.82 Banga Ferenc.32 Bányai János.81 Barabás András.83 Barankovics István.79 Baránszky.9 Baránszky László.81, 83 Bárány Tamás.77 Baranyay András.30 Baranyi Gyula.81 Baranyi Imre.80 Barcza György.80 Bárdosi Németh János.80 Barsi Dénes.7 Barta János.77 Bartha Tibor.82 Bartók Béla.24, 38, 57 Bartók Béla. Cantata profana.24, 38 Bata Imre.80 Bátori Miklós.80 Baudelaire, Charles Pierre.9, 16, 32 Baudelaire, Charles Pierre. Romlás virágai.9 Baumgarten Ferenc Ferdinánd.9 Bebek János.83 Beckett, Samuel.29 Béládi Miklós.13, 50, 82 Benda Kálmán.82 Bene József.80 Benedek Marcell.79 Beney Zsuzsa.48, 60, 83 Beney Zsuzsa. Pilinszky és József Attila.60 Benjámin László.18, 79, 80, 82 Benjámin László. A betűöntők dala (versek).18 A csillag nem jött (versek).18 A teremtés után (versek).18 Egyetlen élet (versek).18 Éveink múlása (versek).18 Írom ráadásnak (versek).18 Kis magyar antológia (kötet).19 Önéletrajz

(versek).19 Örökké élni (versek).18 Ötödik évszak (versek).18 Sziklarajzok (versek).19 Tengerek fogságában (versek).18 Tüzet akartam (versek).19 Tűzzel, késsel (versek).18 Vallomások, viták (kötet).19 Válogatott versek (versek).18 Világfüstje (versek).18 Benn, Gottfried.56, 60 Bérczes László.83 Berde Mária.3, 77 Bereményi Géza.49 Legendárium.49, 50 Bergson, Henri.56 Bernáth Aurél.9 Bernáth Mária.82 Bernhard, Thomas.29 Bertha Bulcsú.25 Bertha Zoltán.80 Bertók László.81 Bessenyei György.83 Beszédes István.81 Biacsi Antal.78, 82 Bibó István.15, 34 A kelet-európai kisnépek nyomorúsága.15 A magyar demokrácia válsága.15 A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében.15 Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem.34 Etika és büntetőjog.15 Magyarország helyzete és a világhelyzet.15 Zsidókérdés Magyarországon 1944 után.15 Bibó István, id.15 Bihari Sándor.80 Bikich Gábor.79 Bíró

Lajos.77 Bíró Zoltán.83 Blaskovich Mária.17 Bodnár Ákos.82 Bodnár György.75, 80, 82 Bodor Ádám.2, 28 A tanú (kötet).29 A Zangezur hegység (kötet).29 Az érsek látogatása.29 Az Eufrátesz Babilonnál (kötet). 29 Megérkezés északra (kötet).29 Milyen is egy hágó? (kötet).29 Plusz-mínusz egy nap (kötet).29 Sinistra körzet.29 Vissza a fülesbagolyhoz (kötet).29 Bódy Gábor.18 Bohus János.81 Bojtár B. Endre83 Bóka László.77, 78, 79 Boldizsár Iván.77 Bonczos Miklós.80 Bor Ambrus.77 Borbándi Gyula.79, 80, 83 Borbiró Virgil.79 Borges, Louis.56 Boros Gyula.77 Borsodi Gyula.80 Borsos István.79 Borsos Miklós.22 Bosnyák István.81 Bottyán János.82 Bozsik Péter.81, 84 Bölöni György.80 Brasnyó István.81 Brenner János.78 Breton, André.12 Brontë, Emily.21 Budai Katalin.83 Bujdosó Alpár.48, 81 Burns, Robert.22 Buza Péter.77 C Cage.30 Camus, Albert.60 85 Canetti, E.25 Celan.52 Cendrars, Blaise.4 Chaucer, Geoffrey.22 Canterbury mesék.22 Coleman,

John.32 Cummings.30 Czeizel Balázs.32 Czine Mihály.6, 82 Czudar D. József81 Cs Csanádi Imre.20, 82 Csanádi Imre. Bástya és bátorság (versek).20 Csillagforgó (versek).20 Egy hajdani templomra.20 Erdei vadak, égi madarak (versek) .20 Esztendők terhével (versek).20 Kis verses állatvilág (versek).20 Négy testvér (versek).20 Ördögök szekerén (versek).20 Összegyűjtött versek.20 Ötven vers.20 Repülj, páva, repülj (kötet).20 Városom – Mostohám.20 Csanda Gábor.84 Csaplár Vilmos.82 Császár Elemér.77 Császár Klára.80 Császtvay Tünde.80 Csáth Géza.59, 81 Cseh Gusztáv.80 Csengey Dénes.83 Cseres Tibor.2, 19, 42, 59, 64, 83 Cseres Tibor. A tizedik.19 Az utuolsó bűbájos meg a tanítványa.19 Elveszített és megőrzött képek (kötet).19 Embernek próbája, avagy kocsivásár (kötet).19 Én, Kossuth Lajos.19, 42 Ének a termelőszövetkezetekről (versek).19 Fekete rózsa.19 Felhők fölött száll a sas (kötet).19 Fergeteg.19 Fergeteg fia.19

Fergeteg fia (kötet).19 Fiúnézőben.19 Foksányi szoros.42 Foksányi-szoros.19 Földet íratok (kötet).19 Here-báró.19 Hideg napok.19, 42, 64 Hol a kódex? (kötet).19 Igazolatlanul jelen (kötet).19 Itt a földön is (kötet).19 Játékosok és szeretők.19 Kentaurok és kentaurnők.19 Különböző szerelmek (kötet).19 Nádudvari emberek.19 Őseink kertje, Erdély.19 Parázna szobrok.19, 42, 64 Perbeszédek és párbeszédek (kötet) .19 Pesti háztetők.19 Siratóének (kötet).19 Tájkép, elöl guggolva én (versek) .19 Tél és nyár.19 Térdig érő tenger.19 Tűz Hódréten.19 Várakozó özvegyek (kötet).19 Vérbosszú Bácskában.19 Vízaknai csaták.19, 42 Zöld levél árnyéka (versek).19 Zsebek és emberek.19 Csiszár Imre.83 Csoóri Sándor.25, 47, 48, 74, 79, 83 Csoóri Sándor. A csavargó elégiája.74 A félig bevallott élet (kötet).26 A költő és a majompofa (kötet).26 A látogató emlékei (versek).26 A tizedik este (versek).26 A világ

emlékművei (versek).26 Csonka szonett.74 Elmaradt lázálom (versek).26 Faltól falig (kötet).26 Felröppen a madár (versek).25 Ha volna életem (versek).26 Hattyúkkal, ágyútűzben (versek).26 Iszapeső.26 Jóslás a te idődről (versek).26 Készülődés a számadásra (kötet). 26 Kezemben zöld ág (versek).26 Kubai napló.26 Lábon járó verőfény (kötet).26 Lekvárcirkusz bohócai (kötet).26 Második születésem (versek).25, 48 Menekülés a magányból (versek) 25 Mert szemben ülsz velem (versek) .26 Nappali hold (kötet).26, 74 Nomád napló (kötet).26 Ördögpille (versek).25 Párbeszéd sötétben (versek).25 Sose harmadnapon (versek).26 Szálla alá poklokra (kötet).26 Tenger és diólevél (kötet).26 Tudósítás a toronyból.26 Utazás félálomban (kötet).26 Válogatott versek.26 Várakozás a tavaszban (versek).26 Virágvasárnap (versek).26 Csoóri Sándor, id.25 Csoóri Sándor, ifj.25 Csorba Győző.40, 79, 80, 81 Csordás Gábor.81 Csordás

Mihály.78, 82 Csőszi Matild.8 Csuhai István.81 Csuka Zoltán.79 Csurka István.25, 27, 46, 47, 83 Csurka István. A kard.28 A mélység vándora.27 Also sprach – Janosom Kisem.28 Amerikai cigaretta.28 Az elfogadhatatlan realitás (esszék) .28 Az idő vasfoga (kötet).28 Az uszálykormányos.27 Dagonyázás.28 Deficit.28, 46, 47 Döglött aknák.28 Egy fogadó lelkivilága.27 Egy fogadó lelkivilága (kötet).28 Eredeti helyszín.28 Hamis tanú.28 Hamis tanú és más regények.28 Házmestersirató (kötet).28 Hét tonna dollár.28 Keserű hátország.28 Kettes kolbász (kötet).28 Ki lesz a bálanya?.28, 47 Kint az életben (kötet).28 Létezés-technika (kötet).28 Megmaradni.28 Metamorfózis.27, 28 Mi újság Pesten?.28 Minden, ami van.28 Moór és Paál.28 Nagytakarítás.28 Nász és pofon (kötet).27 Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán.28 Néhány gondolat és nyolc társgondolat.28 Nemzeti összefogás.28 Szájhős.28

Százötös mellék (kötet).27 Színleírás (kötet).28 Tavaszi délibáb.27 Tűzugratás (kötet).27 Új magyar önépítés (kötet).28 Utasok (kötet).28 Vasárnapi jegyzetek (kötet).28 Vasárnapi menü (kötet).28 Vizsgák és fegyelmik (kötet).28 Csurka Péter.27 Csűrös Miklós.82 D Danyi Magdolna.81 Darvas József.78 Dávid Ferenc.27 Deák Ferenc.80 Deák László.75 Deák Tamás.80 Debreceni Gyöngyi.17 Dedinszky Erika.81, 83 Defoe, Daniel.14 Démusz Ella.10 Dér Endre.79 Dér Zoltán.81, 82 Dérczy Péter.83 Derrida, Jacques.35 Déry Tibor. 2, 4, 12, 34, 36, 37, 45, 50, 59, 65, 71, 77, 78, 79, 80 Déry Tibor. A befejezetlen mondat.5, 45 A belga kisasszony.5 A félfülű.5 A felhőállatok (versek).5 A gyilkos és én (kötet).5 A két nővér (kötet).5 A kéthangú kiáltás.5 A kiközösítő.5, 45 A Krisksa.5 A ló meg az öregasszony (kötet). 5 A napok hordaléka (kötet).5 A peches ember.5 A portugál királylány (kötet).5 A selyempongyola.5 A tanúk.5 A

tengerparti gyár (kötet).5 Alvilági játékok (kötet).5 Az ámokfutó – Der Amokläufer (versek).5 Az átutazó.5 Az éneklő szikla.5 Az óriáscsecsemő.5 Botladozás (kötet).5 Börtönnapok hordaléka.5 Ébredjetek fel!.5 Emlékeim az alvilágból.5 Énekelnek és meghalnak (versek). 5 Felelet.5, 36, 45 86 G. A úr X-ben5, 45, 71 Hazáról, emberekről.5 Ítélet nincs.5, 45, 65 Itthon.5 Jókedv és buzgalom (kötet).5 Kedves bóper.5 Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról.5, 45 Két asszony.45 Két emlék.5 Különös árverés.5 Kyvagiokén.5 Lia.5 Ló, búza, ember (versek).5 Niki.37, 45 Niki. Egy kutya története5 Országúton.5 Simon Menyhért születése (kötet). 5 Sirályháton. Dr Nikodémusz Lázár híres útikalandjai.5 Szembenézni.5 Szemtől-szembe.5 Szerelem.37, 45 Szerelem és más elbeszélések (kötet).5 Talpsimogató.5 Theokritosz Újpesten (kötet).5 Tükör.5 Újabb napok hordaléka (kötet).5 Útkaparó (kötet).5 Vidám temetés és más

elbeszélések (kötet).5 Vihar a Dunán.5 Víkendház Gödön.5 Descartes, René.65 Devecseri Gábor.80 Dimény István.79 Disney, Walt.29 Dobos István.83 Dobos László.79, 81, 82 Dobozy Imre.80 Dóczi Antal.9 Doderer.30 Domahidy András.42, 80, 82 Domahidy András. Árnyak és asszonyok.42 Vénasszonyok nyara.42 Domokos Mátyás.83 Domonkos István.81, 84 Doromby Károly.77 Dósa Csaba.83 Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics.21, 68 Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. Bűn és bűnhődés.68 Döbrentei Kornél.83 Dsida Jenő.32 Duba Gyula.81 Dudás Károly.78 E, É Eckhardt Sándor.77 Eliot, Thomas Stearns.30, 60 Éltető József.80 Éluard, Paul.12 Emberavatás (antológia).27 Eminescu, Mihai.29 Emmanuel, Pierre.20 Enzensberger, Hans Magnus.32 Eperjesi Ágnes.83 Erasmus, Rotterdami.72 Erdei Ferenc.7, 78 Erdély Miklós.82 Erdélyi Ilona, T.80 Erdélyi József.12, 38 Erdődi József.79 Erős Zoltán.33 Erőss Attila.80 Ertsey Péter.77 Esterházy Péter.2, 16, 31, 44, 50, 51, 71,

75, 79 Esterházy Péter. A halacska csodálatos élete (kötet) .32 A kitömött hattyú.32 A szív segédigéi.31 A vajszínű árnyalat.32 Amit a csokornyakkendőről tudni kell.32 Arra gondoltam, hogy az le.32 Az elefántcsonttoronyból (kötet). 32 Bevezetés a szépirodalomba.31, 50 Biztos kaland.32 Daisy.32 Egy kékharisnya följegyzéseiből. 32 Egy nő.32 Esterházy, Egy házy nyúl csodálatos élete.32 Fancsikó és Pinta (kötet).31 Függő.31, 54 Hahn-Hahn grófnő pillantása.31 Harmonia coelestis.54 Hrabal könyve.31 Ki szavatol a lady biztonságáért? 31 Kis magyar pornográfia.31 Pápai vizeken ne kalózkodj! (kötet) .31 Termelési regény.51, 71 Termelési-regény.31 Tizenkét hattyúk.31 F Fábián Sándor.80 Fábri Péter.82 Faludy György.14, 80, 82 Faludy György. 100 könnyű szonett.15 200 szonett.15 A pompeji strázsa (versek).15 Ballad for Isabelle (versek).15 Börtönversek 1949–1952 (versek) .15 Dobos az éjszakában (versek).15 East and West

(versek).15 Emlékkönyv a rőt Bizáncról (versek).15 Erasmus of Rotterdam.15 Erotikus versek.15 Heinrich Heine, Németország. Téli rege.15 Hullák, kamaszok, tücsökzene. – Corpses, Brats and Cricket Music (versek).15 Jegyzetek a kor margójára.15 Jegyzetek az esőerdőből.15 Karoton.15 Learn this poem of mine by heart, Sixty poems and speech (versek) .15 Levelek az utókorhoz (versek).15 My Happy Days in Hell.15 Notes from the Rainforest.15 Összegyűjtött versek.15 Őszi harmat után (versek).15 Pokolbéli víg napjaim.15 Selected poems, 1933–1980 (versek).15 Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitekampf durch die Jahrhundertes.15 Twelve sonnets (versek).15 Versek.15 Villon balladái.15 Vitorlán Kekovába (versek).15 Farkas Ferenc.10 Farkas Gábor.82 Farkas János.80 Farkas János László.83 Farnbauer Gábor.84 Fázsy Anikó.80 Fehér Ferenc.78 Fehér Kálmán.81 Féja Géza.6, 12 Fejér Lipót.65 Fejes Endre.2, 22, 40, 69, 71 A fiú, akinek angyalarca volt.22 A

hazudós (kötet).22 Cserepes Margit házassága.22 Drámák.22 Gondolta a fene (kötet).22 Jó estét nyár, jó estét szerelem.22 Kéktiszta szerelem.22 Lemaradt angyalok (kötet).22 Mocorgó.22 Rozsdatemető.22, 40, 69, 70, 71 Szabadlábon (kötet).22 Szegény Vivaldi (kötet).22 Szerelemről bolond éjszakán.22 Színművek.22 Vidám cimborák (kötet).22 Vonó Ignác.22 Fejtő Ferenc.37, 79 Fekete Gyula.80, 83 Fekete Sándor.82 Fenyő Miksa.78, 79 Fenyvesi Ottó.84 Ferdinandy György.45 Ferencz László.79 Ficheux, Ingrid.21 Fodó Sándor.82 Fodor András.38, 79, 80, 82 Fodor Géza.83 Fodor József.4 Fodor Sándor.80 Fónód Zoltán.81 Forgács István.79 Földényi F. László83 Földes László.78 Földessy Gyula.10 France, Anatole.14 Fráter Zoltán.81 Freud, Sigmund.25 Fülep Lajos.11, 18 Für Lajos.83 Fürjes Péter.82 Fürst Sándor.12 Füsi József.80 Füst Milán.5, 12, 21, 34, 35, 77 Füzi László.81 G Gaál Gábor.78 Gábor István.77 Gadamer, Hans-Georg.53 Igazság

és módszer.53 Gál László.77 Gál Sándor.83 Gálfalvi György.80 Galgóczi Erzsébet.25, 43 Pókháló.43 Törvényen kívül.43 Vidravas.43 Gáll István.82 Gállos Orsolya.81 Galsai Pongrác.79, 80 87 Gara László.22 Garaczi László.53, 82 Garai Gábor.80 Gáspár Endre.4 Kassák Lajos az ember és munkája .4 Gáspár Géza.78 Gecsényi Lajos.82 Geleji Dezső.78 Gellért Oszkár.10, 77 George, Stefan.3 Gereblyés László.78, 80 Gergely Mihály.80 Gergely Sándor.78 Gerold László.81 Gide, André.16 Gion Nándor.42, 81 Gion Nándor. Latroknak is játszott.42 Sortűz egy fekete bivalyért.42 Virágos katona.42 Gladkov, Fjodor Vasziljevics.11 Goethe, Johann Wolfgang von.9, 14 Goethe, Johann Wolfgang von. Werther.9 Gogol, Nyikolaj Vasziljevics.26 Gombos Gyula.83 Gömbös Gyula.12 Gömöri György.80 Göncz Árpád.44 Görgey Gábor.77 Görömbei András.83 Gránicz István.80 Grendel Lajos.51, 81, 84 Grezsa Ferenc.79 Grosschmid Géza.9 Groszman.11 Gulyás Gábor.83 Gulyás

Mihály.81 Gulyás Pál.11 Gy Gyárfás Imre.80 Gyárfás Miklós.78 Gyarmati Béla.81 Gyergyai Albert.24, 77 Gyökössy Endre.77, 82 Györe Balázs.82 György Mátyás.4, 6 Gyurkó László.25 Gyurkovics Tibor.77 H Hair.45 Hajas Tibor.82 Hajdu Győző.80 Hajdú Júlia.77 Hajdú Zoltán.23 Hajnóczy Béla.30 Hajnóczy József.30 Hajnóczy Péter.2, 30, 49 A fűtő.49 A fűtő (kötet).30 A halál kilovagolt Perzsiából.30, 49 A véradó (kötet).31 Az elkülönítő.30 Jézus menyasszonya.49 Jézus menyasszonya (kötet).30 Kisregények és más írások.31 M. M (kötet)30 Halasy-Nagy József.17 Hallama Erzsébet.81 Hamvas Béla.7, 18 Hamvas Béla. A láthatatlan történet.8 A világválság.8 Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon8 Henoch apokalypsise.8 Herakleitos múzsái vagy a természetről.8 Kongfutse. Lun Jü.8 Száz könyv.8 Tibeti misztériumok.8 Hamza András.82 Handke, P.30 Haraszti Sándor.79 Harczy József.81 Hardy, Thomas.30

Három nap az Aranykagylóban (Örkény István – Déry Tibor).15 Hárs László.78 Harsányi András.82 Határ Győző.40, 46, 81, 83 Hatvani Dániel.81 Hatvany Lajos.9 Havasi Zoltán.79 Háy Gyula.78 Hegedűs Gyula.77 Hegedüs Loránt.82 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich.30 Hegyi Béla.77 Hegyi Lóránd.81 Hegyi-Füstös István.82 Heidegger, Martin.60, 63 Hell István.83 Herczeg Ferenc.46 Hernádi Gyula.25, 40, 44, 81 Hernádi Gyula. Sirokkó.40 Herner János.83 Hervay Gizella.29, 80 Hévizi Ottó.83 Hitler, Adolf.9 Hizsnyai Zoltán.84 Hock Rezső.78 Hoffmannstahl, Hugo von.25 Hoffmannsthal, Hugo von.3 Holdi János.80 Hopp Lajos.80 Horatius.63 Horgas Béla.83 Horthy Miklós.70 Horváth Béla.79 Horváth Elemér.81, 83 Horváth György.81 Horváth Iván.83 Horváth János.21 Horváth Márton.78 Hubay Miklós.46 Hubay Miklós,.78 Hughes, Ted.20 Huszár Éva.83 I, Í Ibsen, Henrik.3 Peer Gynt.3 Ignácz Rózsa.77 Ilia Mihály.76, 79 Illés Béla.78 Illés Endre.10, 77 Illés János.12

Illés Lajos.81 Illyés Gyula. 2, 3, 5, 6, 8, 9, 12, 13, 14, 18, 24, 25, 34, 35, 36, 37, 42, 43, 46, 48, 50, 56, 57, 64, 77, 78, 79, 80 Illyés Gyula. A hegyen ülve.56 A reformáció genfi emlékműve előtt.12, 36 A Szentlélek karavánja.13 A tű foka.13 Az Éden elvesztése.13 Az idő kérdései.12 Bartók.13, 36, 57 Beatrice apródjai.13, 42 Csizma az asztalon (kötet).13 Doleo ergo sum.36 Dózsa György.13 Dőlt vitorla (versek).13 Ebéd a kastélyban.13, 42 Egy év (versek).13 Egy mondat a zsarnokságról.13, 36 Fáklyaláng.13, 36, 46 Franciaországi változatok.13 Hajszálgyökerek.13 Három öreg.13 Haza a magasban (versek).13 Hősökről beszélek.13 Hunok Párizsban.13, 42 Ifjúság.13 Ingyen lakoma.13 Itt élned kell (kötet).13 Jegyzőfüzet.56 Juhászfi.56 Kegyenc.13 Kézfogások (versek).13 Ki a magyar?.13 Kiáltvány a parasztság művelődése ügyében.13 Koratavasz.13 Lélek és kenyér.13 Magyarok.13 Malom a Séden.13 Materialista kinyilatkoztatás.56 Menet a

ködben (versek).13 Mint a darvak.13 Nehéz föld (kötet).12 Nehéz föld (versek).13 Oroszország.12 Ozorai példa.13 Összegyűjtött versek (versek) .13 Puszták népe.12, 37 Pusztulás.13 Rend a romokban (versek).13 Sarjúrendek (versek).13 Szálló egek alatt (versek)t.13 Szellem és erőszak.13 Szembenézve (versek).13 Szomorú béres.12 Szüret felé.56 Teremteni (versek).13 Testvérek.13 Tiszták.13 Tizenkét nap Bulgáriában.13 Új nép a parton.56 Új versek.13 Ilosvay Ferenc.80 Ionescu, I.29 Istenes Erzsébet.3 Izsák József.80 J Jancsó Adrienne.17 Jancsó Miklós.6 Jankovich Ferenc.12, 80 Jánky Béla.80 Jánosházy György.80 Jánossy István.16 Jarrell, Randall.29 Jászi Oszkár.79 Jékely Zoltán.3, 17, 40, 79 Jékely Zoltán. 88 A Bárány vére (kötet).17 A bíboros.17 A csodálatos utazás.17 A fekete vitorlás.17 A halászok és a halál.17 A három törpe.17 A házsongárdi föld (kötet).17 Álom (versek).17 Angalit és a remeték.17 Angyalfia (kötet).17

Az álom útja (versek).17 Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háborúk után és Kuncz Aladár.17 Az idősárkányhoz (versek).17 Az utolsó szál liliomhoz (versek) 17 Az utolsó szó keresése (versek).17 Bécsi bolondjárás.17 Csillagtoronyban (versek).17 Csodamalom a Küküllőn (kötet).17 Csunyinka álma.17 Édes teher (kötet).17 Éjszakák (versek).17 Elefántszerelem (versek).17 Évtizedek hatalma (versek).17 Fejedelmi vendég.17 Felséges barátom.17 Isten madara (kötet).17 Keresztút (kötet).17 Két kard keresztben (kötet).17 Kincskeresők.17 Kirepül a madárka.17 Lidérc-űző (versek).17 Mátyás király juhásza.17 Medardus.17 Mérföldek, esztendők (versek).17 Minden csak jelenés.17 Minden mulandó (kötet).17 Oroszlánok Aquincumban (kötet) .17 Őrjöngő ősz (versek).17 Összegyűjtött novellák.17 Összegyűjtött versek.17 Őszvégi intelem (versek).17 Sorsvállalás (kötet).17 Szélördög.17 Szögkirály.17 Tilalmas kert (versek).17 Új évezred

felé (versek).17 Válogatott versek (1977).17 Válogatott versek (1997).17 Zugliget.17 Jelenits István.59 Jenei László.83 Jirašek, Alois.11 Johnson, E.15 Jovánovics György.83 Jovánovics Miklós.80, 81 József Attila. 12, 18, 21, 23, 25, 32, 34, 35, 39, 49, 52, 56, 59, 60, 79 József Attila. Eszmélet.75 Juhász Béla.80 Juhász Ferenc.2, 24, 36, 37, 38, 50, 54, 55, 57, 79, 81 Juhász Ferenc. A boldogság (versek).24 A csörgőkígyó hőszeme (versek) 24 A halhatatlanságra vágyó királyfi24 A halottak királya.24 A jégvirág kakasa.24 A megváltó aranykard (versek). 24 A nap és a hold elrablása.24 A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából.24, 37 A Szent Tűzözön regéi (versek). 24 A szenvedések Édene (versek).24 A tékozló ország.24, 36 A tenyészet országa (versek).24 A tízmilliárd éves szív (versek).24 A virágok hatalma (versek).24 Ady Endre utolsó fényképe.24 Anyám.55 Apám.24, 54 Az elhagyott ház.55 Babonák napja

csütörtök. amikor a legnehezebb.38 Csikóellés (versek).24 Fából-faragott Antal.24 Fekete saskirály.24 Föld alatti liliom (versek).24 Halott feketerigó.24 Harc a fehér báránnyal (versek).24, 38 Írás egy jövendő őskoponyán (kötet).24 József Attila sírja.24 Kozmosz-magány (versek).24 Krisztus levétele a keresztről (versek).24 A Sántha család.24 Megidézés.54, 55 Mit tehet a költő? (kötet).24 Óda a repüléshez (versek).24 Pipacsok a pokol fölött (versek). 24 Pupillák (versek).24 Remény a halálig (versek).24 Szárnyas csikó (versek).24 Szarvasének.37 Szerelmes hazatántorgás (versek)24 Tékozló ország.79 Tóth Árpád sírjánál.24 Új versek.24 Válogatott versek.24 Vázlat a mindenségről (kötet).24 Vers négy hangra, jajgatásra és könyörgésre, átoktalanul.37 Világtűz (versek).24 Virágzó világfa (versek).24 Juhász Ferenc, id.24 Juhász Géza.77 Juhász Gyula.79 Juhász Gyula (történész).24 Juhász József.80 Juhász R. József81

Juhász Vilmos.77 Juvancz Irma.12 K Kabdebó Lóránt.35, 77 Kádár Erzsébet.6 Kádár János.37, 72, 80 Kadosa Pál.79 Kafka, Franz.71 Levél apámnak.71 Kalapáti Ferenc.84 Kalász László.80, 81 Kalász Márton.25, 80 Kalevala.55 Kállai Ernő.79 Kállay Ida.12 Kallós Zoltán.25 Kálmán Attila.82 Kálnoky László.2, 16, 40, 62 Kálnoky László. A gyógyulás hegyén (versek).16 A kegyelet oltára.16 A lehetséges változatok (kötet). 16 Az áramló időben (versek).16 Az árnyak kertje (versek).16 Az üvegkalap (versek).16 Bálnák a parton (versek).16 Déltenger (kötet).16 Egy hiéna utóélete és más történetek (versek).16 Egy mítosz születése. Téli napló 1982–1983 (versek).16 Farsang utóján (versek).16 Hőstettek az ülőkádban (versek).16 Királyok, hősök, doktorok (kötet) .16 Lángok árnyékában (versek).16 Lázas csillagon (versek).16 Letépett álarcok (versek).16 Mázsákat görgetve (kötet).16 Összegyűjtött versek.16 Széphajú Khariszok

tánca (kötet) 16 Szerenád (kötet).16 Szeszélyes szüret (kötet).16 Virágzó tüzek. Versek a szerelemről (kötet)16 Kamondy László.25 Kannás Alajos.82 Kant, Immanuel.56 Kántor Péter.75 Kányádi Sándor.80, 82 Kanyar József.82 Kaposi Márton.79 Karácsony Sándor.18, 79 Karafiáth Judit.80 Karátson Endre.81 Kardos G. György44 Kardos László.77, 79, 80 Kardos Talbot Béla.80 Karinthy Ferenc.6, 78 Károlyi Amy.12, 18, 80, 81 Károlyi Csaba.83 Károlyi Mihály.12 Kárpáti Klára.4 Kassák István.3 Kassák Lajos2, 4, 6, 12, 14, 18, 34, 35, 74, 78, 79 Kassák Lajos. A képarchitektúra.4 A ló meghal a madarak kirepülnek4 A tölgyfa levelei (versek).4 Álláspont. Tények és új lehetőségek4 Angyalföld.4 Boldogtalan testvérek (kötet).4 Egy ember élete.4 Egy lélek keresi magát.4 Egy szegény lélek megdicsőülése (kötet).4 Életsiratás (kötet).4 Eposz Wagner maszkjában (versek) .4 És átlépték a küszöböt.4 Földem virágom (kötet).4 Földem virágom

(versek).4 Hatvan év (versek).4 Hirdetőoszloppal (versek).4 Húsvét New Yorkban (versek).4 Isten báránykái.4 Khalabresz csodálatos púpja (kötet) .4 Kis könyv haldoklásunk emlékére.4 Költemények, rajzok (versek).4 Levél Kun Bélához a művészet nevében.4 Máglyák énekelnek.4 Misilló királysága.4 89 Mögötte áll az angyal.4 Munkanélküliek.4 Novelláskönyv (kötet).4 Összegyűjtött versek.4 Szerelem szerelem (versek).4 Tisztaság könyve (versek).4 Tragédiás figurák.4 Új versek.4 Üljük körül az asztalt (versek).4 Vagyonom és fegyvertáram (versek).4 Válogatott versek.4 Világanyám (versek).4 Katkó István.79 Keck Zsigmond.77 Kecskeméti Gábor.77 Kékesdi Gyula.79 Kéky Lajos.77 Kelsey, Hugh.66 Kemenczky Judit.83 Kemenes Géfin László.48, 81, 83 Kemenes Géfin László. Fehérlófia (versek).48 Pogány diaszpóra (versek).48 Kemény György.79 Kemény János.3 Kemény Katalin.8 Kemsei István.75 Kende Zsigmond.78 Kenyeres Ágnes.33 Képes

Géza.80, 81 Kerényi Károly.8, 18 Keresztury Dezső.11, 12, 79, 80 Keresztury Tibor.75, 80 Kertész Ákos.2, 26, 41, 64, 69, 70 Kertész Ákos. A gyűlölet ára.27 A világ rendje (kötet).27 Akár hiszed, akár nem (kötet).27 Aki mer, az nyer.26 Családi ház manzárddal (dráma). 26 Családi ház manzárddal (regény) 26 Hétköznapok szerelme (kötet).27 Huszonegy.26 Kasparek.26 Makra.41, 69, 70 Makra (dráma).26 Makra (regény).26 Másnaposság.27 Névnap (dráma).26 Névnap (regény).26 Sikátor.26 Sziklafal.26 Zakariás regénye.27 Kertész Imre.2, 25, 71, 72 A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (kötet).25, 72 A holocaust mint kultúra (kötet).25 A kudarc.25 A nyomkereső.25 Az angol lobogó (kötet).25 Gályanapló.25, 72 Kaddis a meg nem született gyermekért.25 Sorstalanság.25, 71 Valaki más.25 Kéry László.77, 80 Keserű Ilona.30 Keszi Imre.8, 78 Keszthelyi András.83 Khájjám, Omár.9 Rubaiját.9 Kibédi Varga Áron.81 Kipling, Joseph

Rudyard.29 Király István.77, 78, 79 Kis Pintér Imre.83 Kiš, Danilo.84 Kisbenke György.79 Kishonthy Zsolt.83 Kiss Gy. Csaba83 Kiss Gyula.80 Kiss Jenő.80 Kiss Károly.77 Klaniczay Tibor.77 Kloss Andor.82 Kmetty János.22 Koczogh Ákos.80 Kocsis Elemér.82 Kocsis Zoltán.60 Kodály Zoltán.18, 57 Kodolányi János.6, 8, 78, 80 Kodolányi János. Az égő csipkebokor.8 Boldog békeidők.8 Én vagyok.8 Feketevíz.8 Fellázadt gépek (kötet).8 Futótűz.8 Hajnal (kötet).8 Hajnal (versek).8 Holdvilág völgye.8 Jehuda bar Simon emlékiratai.8 József, az ács (kötet).8 Keserű ifjúkor.8 Kitárt lélekkel (versek).8 Ormánság.8 Pogány tüzek.8 Pünkösdi dáridó (kötet).8 Sötétség.8 Süllyedő világ.8 Szakadékok.8 Szív és pohár (kötet).8 Új ég, új föld.8 Üzenet enyéimnek (kötet).8 Üzenet enyéimnek (versek).8 Visszapillantó tükör.8 Vízözön.8 Vízválasztó.8 Kolozsi Tibor.78 Kolozsvári Grandpierre Emil.77, 80 Komját Aladár.4, 6 Komjáthy István.80

Komlós Aladár.77, 78 Komlovszki Tibor.77 Komor Imre.77 Koncz István.84 Kondor Béla.20 Konkoly Kálmán.80 Konrád György.2, 25, 26, 45, 46 Konrád György. A cinkos.26 A jugoszláviai háború.26 A láthatatlan hang.26 A látogató.26, 45 A városalapító.26, 46 Áramló leltár.26 Az autonómia kísértése.26 Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.26 Az új lakótelepek szociológiai problémái.26 Az újjászületés melankóliája (kötet) .26 Európa köldökén (kötet).26 Hagyaték.26 Kerti mulatság.26 Kőóra.26 Ölni vagy nem ölni.26 Útrakészen (kötet).26 Várakozás (kötet).26 Konrád Györgyf. A látogató.71 Kontra György.82, 83 Korda István.79 Korek Valéria.80 Kormos István.22, 38, 75 Kormos István. A muzikális kismalac (kötet).22 A Pincérfrakk utcai cicák (kötet).22 A pöttyös zöld lovacska bátyja.22 A repülő kastély (kötet).22 A tréfás mackók (kötet).22 Az égigérő fa (kötet).22 Az erdő.22 Bohóc rókák és egyéb mókák.22

Dülöngélünk (versek).22 Fehér mágia (kötet).22 Két bors ökröcske.22 Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról.22 N. N bolyongásai (versek)22 Szegény Yorick (versek).22 Vackor világot lát.22 Zöldbajusz Marci királysága.22 Koromzay Dénes.66 Korzáti Erzsébet.57 Korzáti Erzsébet (Vékes Ödönné).9 Kós Károly.3 Kósa Ferenc.25 Kosaras Vilmos.83 Kossuth Lajos.84 Kosztolányi Dezső.14, 16, 25, 31, 32, 43, 44, 45, 51, 54, 56, 59, 62, 63, 65, 81 Kosztolányi Dezső. Esti Kornél.54, 56 Esti Kornél éneke.63 Kovács András Ferenc2, 32, 59, 63, 75 Adventi fagyban angyalok (versek) .32 Csipkébűl tekert gúzs (versek).33 Depressio Transsylvaniae (versek) .32 És Christophorus énekelt.75 És Christophorus énekelt (versek) .32 Fragmentum (versek).33 Hymnus matutinus.75 Jack Cole daloskönyve (versek). 32 Júliának külön dicséreti.75 Kompletórium (versek).33 Kótya-lapótya (versek).32 Költözködés (versek).32 Lelkem kockán pörgetem (versek) .32

Manótánc (versek).32 Panegirikus.32 Saltus Hungaricus (versek).33 Scintilla animae (versek).32 Téli prézli (versek).33 Tengerész Henrik intelmei (versek) .32 Tűzföld hava (versek).32 Übüper.32 Üdvözlet a vesztesnek (versek). 32 Verbunkos.32 Kovács György.80 Kovács Imre.37 Kovács János.79 Kovács József.9 Kovács Kálmán.80 Kovács Zoltán.80 90 Kovai Lőrinc.78 Kováts Dániel.80 Kozmutza Flóra.12 Kozocsa Sándor.77 Köpeczi Béla.77, 80, 81 Kőszeghy Péter.77 Kővágó József.80 Kövendi Dénes.8 Krasznahorkai László.32, 51 Az ellenállás melankóliája.32, 51 Az urgai fogoly.32 Háború és háború.32 Kegyelmi viszonyok (kötet).32 Megjött Ézsaiás.32 Sátántangó.32, 51 Krasznai Zoltán.77 Kraus, Karl.30 Krecsó Krisztián.75 Krilov.9 Krúdy Gyula.26, 35 Kuklay Antal.59 Kukorelly Endre.53, 82 Kulcsár Szabó Ernő.34, 66, 82 Kulcsár-Szabó Zoltán.60 Hagyomány és kontextus.60 Kulin Ferenc.75, 82, 83 Kun Béla.4, 6 Kuncz Aladár.3 Kunsági Mária

Erzsébet.5 Kunz Egon.80 Kurdi Imre.83 Kurtág György.60 Kutni Mária.14 Kutter Tibor.78 L Laczkó András.82 Ladányi István.84 Ladik Katalin.74, 81 Ladik Katalin. Fehér vagyok és egyszerű.74 Mesék a hétfejű varrógépről (versek).74 Lagerlöf, Selma.29 Lajta Kálmán.82 Lakatos István.21 Lányi András.83 Lányi Sarolta.81 Latinovits Zoltán.16 Lator László.39 Lázár Ervin.83 Lázáry René Sándor.32 Lengyel Balázs.21, 78 Lengyel József.4, 5, 46 A hídépítők.6 Argonidész hajói (kötet).6 Az őszinteség lépcsőin (kötet).6 Bécsi portyák.6 Elévült tartozás (kötet).6 Ézsau mondja (kötet).6 Föld és külföld.6 Igéző.46 Igéző (kötet).6 Isten ostora.6 Keresem Kína közepét.6 Kicsi mérges öregúr.6 Kulcs (kötet).6 Levelek Arisztophanészhoz (kötet) .6 Mérni a mérhetetlent (kötet).6 Mit bír az ember?.6 Ó hit Jeruzsálem Gábriel Lajos változásai (versek).6 Oldás és kötés.6 Sárga pipacsok.6 Sternekund és Reinekund.6 Tükrök

(kötet).6 Visegrádi utca.6 Lengyel László.83 Lengyel Péter.49, 66 Lengyel Péter. Macskakő.49 Lesznai Anna.79 Létay Lajos.78 Lévay Endre.77 Levendel Júlia.83 Lezsák Sándor.83 Liliencron.3 Lipták Gábor.9, 12 Lovas Ildikó.82 Lődi Ferenc.79 Lőrincze Lajos.82 Lukács György.8, 36, 38, 78, 79 Lukács László.77 Lukácsy Sándor.77 M Madách Imre. Az ember tragédiája.47 Madácsy László.79 Maeterlinck, Maurice Polydore Marie Bernard.14 Majtényi Erik.80 Majtényi Mihály.77 Makkai Ádám.81, 82 Makkai László.82 Makkai Sándor.77 Mallarmé, Stéphane.39 Malraux, André.50 Mándy Gyula.19 Mándy Iván.2, 19, 35, 44, 47, 64, 78, 80 Mándy Iván. A huszonegyedik utca.19 A légyvadász (kötet).19 A pálya szélén.20 A villamos.20 Átkelés (kötet).19 Az enyedi diák.19 Budapesti legendák.20 Csutak a mikrofon előtt.19 Csutak és a szürke ló.19 Csutak és Gyáva Dezső.19 Csutak színre lép.19 Egy festő ifjúsága.19 Egyérintő (kötet).19 Fél hat felé

(kötet).19 Francia kulcs.19 Ha köztünk vagy, Holman Endre 20 Harminc novella.19 Huzatban (kötet).19 Magukra maradtak (kötet).19 Mi az, öreg?.44 Önéletrajz (kötet).20 Robin Hood.19 Strandok, uszodák.19 Szabadíts meg a gonosztól.20 Tájak, az én tájaim (kötet).19 Tépett füzetlapok (kötet).19 Zsámboky mozija.44 Mann, Thomas.72 Doktor Faustus.72 Varázshegy.64 Mányoki Endre.82 Márai Sándor.2, 9, 10, 16, 34, 35, 36, 43, 45, 77, 79 Márai Sándor. A delfin visszanézett (versek).10 A Garrenek műve.35 A Garrenek műve I-II. (regényciklus)10 A gyertyák csonkig égnek.10 A Kaland.10 A nővér.10 A zendülők.10 Az idegen emberek.10 Az igazi.10 Béke Ithakában.10 Csutora.10 Ég és Föld (kötet).10 Egy polgár vallomásai.10, 35 Egy úr Velencéből.10 Emlékkönyv (versek).10 Erősítő.10 Európa elrablása.10 Féltékenyek.10 Föld, föld!.10 Föld! Föld!.35 Füves könyv (kötet).10 Halotti beszéd.10 Harminc ezüstpénz.10 Ihlet és nemzedék.10 Istenek

nyomában.10 Ítélet Canudosban.10 Jelvény és jelentés.10 Jób és a könyve.10 Judit és az utóhang.10 Kassai polgárok.10 Mágia (kötet).10 Medvetánc (kötet).10 Messiás a Sportpalastban.9 Napló 1943–44.35 Napló, 1943–1944.10 Rómában történt valami.10 Röpirat a nemzetnevelés ügyében .10 San Gennaro vére.10 Sértődöttek.10, 35 Sirály.10 Szindbád hazamegy.10 Varázs.10 Vasárnapi krónika (kötet).10 Vendégjáték Bolzanóban.10 Verses Könyv (versek).10 Margócsy István.83 Markó Béla.80 Márkus Annával.20 Márkus Béla.80 Márkus László.78 Márkus Mihály.82 Marosi Péter.80 Marsall László.25, 48 Martin József.77 Márton László.51, 81, 82, 83 Márton László. Menedék.51 Nagybudapesti Rém-üldözés.51 Tudatalatti megálló.51 Matzner Ilona.9 Maugham, William Somerset.14 Mécs László.77 Medve A. Zoltán81 Megyesi Gusztáv.80 Méhes György.77, 80 Méliusz József.29 Méray Tibor.79 Mesterházi Lajos.80 Mészáros Ferenc.81 Mészáros

István.82 Mészáros M. Lőrinc80 Mészáros Sándor.80 Mészáros Zakariás.78 91 Mészöly Miklós.2, 21, 35, 44, 46, 47, 50, 67, 68, 69, 70, 79, 84 Mészöly Miklós. A megbocsátás.21 A tágasság iskolája.21 Alakulások.44, 50 Az atléta halála.21, 44, 67 Az elvarázsolt tűzoltózenekar (kötet).21 Az ember, akit megölt (kötet).21 Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról (kötet).21 Bolond utazása (kötet).21 Bunker.46 Családáradás.21 Elégia (kötet).21 Érintkezés.21 Fekete gólya.21 Film.44, 50, 68 Hamisregény.21 Hétalvó puttonyocska (kötet).21 Idegen partokon (kötet).21 Jelentés öt egérről.21, 44, 67, 68 Lassan minden.21 Magasiskola.21, 44, 67 Mesék, történetek – kicsiknek és nagyoknak.21 Naplójegyzetek.44 Oh, che bella notte (kötet).21 Otthon és világ (kötet).21 Pontos történetek útközben.21, 44 Saulus.21, 44, 67, 68, 69 Sötét jelek (kötet).21 Sutting ezredes tündöklése (kötet) .21 Szárnyas lovak (kötet).21 Vadvizek

(kötet).21 Wimbledoni jácint (kötet).21 Mezei Árpád.83 Mezei József.79 Mihályfi Ernő.77, 79 Mihelics Vid.77 Mikes Klára.9 Mikes Lajos.9 Mocsár Gábor.80 Módos Márton.83 Módos Péter.83 Moholy-Nagy László.5 Moldova György.25 Moldvay Győző.77, 78 Molière.9, 12, 14 Nők iskolája.9, 14 Tartuffe.14 Molnár Ferenc.46 Molnár József.79 Molnár Miklós.83 Monostori Imre.82 Móra Ferenc.79 Móricz Zsigmond 8, 11, 12, 19, 20, 24, 27, 64, 70 Mózsi Ferenc.24, 83 Múlhatatlan barátsággal.27 Murádin Jenő.80 Musil, Robert.30, 43, 44, 66 A tulajdonságok nélküli ember.66 Törless iskolaévei.44, 66 Müller, Pinchas.27 N Nádas Péter.2, 31, 51, 53, 69, 72, 75 Nádas Péter. A Biblia és más régi történetek. 31 Az égi és a földi szerelemről (kötet) .31 Biblia (kötet).31, 51 Drámák.31 Egy családregény vége. 31, 50, 51, 69 Emlékiratok könyve.31, 51 Esszék.31 Évkönyv.31 Játéktér (kötet).31 Kritikák.31 Kulcskereső játék (kötet).31, 51 Leírás

(kötet).31 Minotaurus (kötet).31 Nézőtér.31 Párbeszéd.31 Színtér.31 Takarítás.31 Találkozás.31 Talált cetli és más elegyes írások 31 Temetés.31 Valamennyi fény.31 Vonulás.31 Nagy Angéla.15 Nagy Béla.22 Nagy Etel.14 Nagy Ferenc.78 Nagy Gáspár.53, 75, 76, 83 Nagy Gáspár. A fiú naplójából.76 Nagy Imre.15, 77 Nagy József.84 Nagy Károly.82 Nagy Katalin, S.83 Nagy Kázmér.80 Nagy Lajos.8, 12, 34, 79 Nagy László.2, 22, 36, 37, 38, 48, 54, 74, 79, 81 Nagy László. A forró szél imádata.23 A nap jegyese (versek).23 A tüzér és a rozs (versek).23 A vasárnap gyönyöre (versek).23 Adok nektek aranyvesszőt (kötet) .23 Arccal a tengernek (versek).23 Babérfák (kötet).23 Búcsúzik a lovacska.23 Csodafiú-szarvas (versek).23 Darázskirály (kötet).23 Deres majális (versek).23 Ég és föld.23 Erdőn, mezőn gyertya (kötet).23 Gyöngyszoknya.36 Himnusz minden időben (versek)23 Jönnek a harangok értem (versek) .23 Mennyegző.23 Menyegző.38 Sólymok

vére (kötet).23 Szabályok és citerák (kötet).23 Szárny és piramis (versek).23 Tűnj el, fájás (versek).23 Válogatott versek.23 Versben bujdosó (versek).23 Nagy Pál.48, 80, 81 Nagy Péter.77 Nagy Sándor.79 Nagy Zoltán.81 Nemes György.80 Nemes Nagy Ágnes.2, 21, 29, 30, 34, 37, 38, 39, 61, 62, 63, 64, 72, 78 Nemes Nagy Ágnes. 64 hattyú.39 64 hattyú (kötet).21 A csak-jó.63 A hegyi költő.22, 39 A lovak és az angyalok (versek).39 A magasság vágya (kötet).22 A tárgy fölött.63 Amikor.63 Aranyecset.22 Bors néni könyve.22 Éjszakai tölgyfa (versek).21 Ekhnáton az égben.63 Ekhnáton éjszakái.63 Ekhnáton jegyzetei.62 Ekhnáton-ciklus.62 Fák.62 Felicián vagy A tölgyfák tánca.22 Jég.37 Kettős világban (versek).21 Között.62 Között (versek).21 Látkép gesztenyefával (kötet).22 Lovak és angyalok (versek).21 Metszetek (kötet).21 Napforduló (versek).21, 39 Szárazvillám (versek).21 Szó és szótlanság (kötet).22 Szőke bikkfák (kötet).22

Szökőkút.22 Tárgyak.63 Vándorévek (kötet).22 Nemess László.80 Németh Andor.79 Németh G. Béla38, 60, 77 Németh Gábor.83 Németh Imre.12 Németh László.2, 3, 6, 7, 8, 10, 12, 25, 34, 35, 36, 41, 46, 50, 57, 58, 64, 78, 79 Németh László. A két Bolyai.11 A másik mester.11 A minőség forradalma.11 A tanügy rendezése.11 Ady ünnepére.11 Alsóvárosi búcsú.11 Az áruló.11 Az eklézsia megkövetése.11 Bűn.11 Cseresznyés.11 Égető Eszter.11, 41, 58 Ember és szerep.11 Emberi színjáték.11 Erzsébet-nap.11 Esték Sümegen.11 Galilei.11, 79 Ghandi halála.11 Gyász.11, 41 Horváthné meghal.10 Husz János.11 II. József11, 46 Irgalom.11, 41, 58 Iszony.11, 35, 41, 58, 59 Kisebbségben.11 Kocsik szeptemberben.11, 41 Lányaim.12 Levelek a hipertóniáról.11 Magyarság és Európa.41 Papucshős.11 Petőfi Mezőberényben.11 Pusztuló magyarok.11 Sajkodi esték (kötet).11 Sámson.11 Széchenyi.11 Szerdai fogadónap.11 VII. Gergely11 Németi Rudolf.80, 83 Nietzsche,

Friedrich.25, 35, 68, 84 92 O, Ó O’Neill, Eugene Gladstone.14 Odobescu, Alexandru.29 Odorics Ferenc.80 Oláh János.83 Oláh Tibor.80 Olasz Sándor.76 Oravecz Imre.2, 31, 50, 52, 75 1972. szeptember (versek)31, 52, 75 A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása (versek).31 A hopik könyve (versek).31, 52 Egy földterület növénytakarójának változása (versek).31, 50, 52 Halászóember.31 Héj (versek).52 Héj (versek).31 Kedves John – Levelek Kaliforniából.31 Máshogy mindenki más (versek).31 Szajla.31 Töredékek egy faluregényhez.31 Oravecz Paula.5 Orbán Ottó.2, 25, 28, 47, 49 A fényes cáfolat (versek).28 A föltámadás elmarad (versek).28 A keljföljancsi jegyese (versek). 28 A kozmikus gavallér (versek).28 A költészet hatalma (versek).28 A mesterségről (versek).28 A teremtés napja (versek).28 A világ teremtése és egyéb badarságok (versek).28 A visszacsavart láng (kötet).28 Ablak a földre.28 Aranygyapjú (versek).28 Az alvó

vulkán (versek).28 Az ünnep elmarad (versek).49 Búcsú Betlehemtől (versek).28 Cédula a romokon (kötet).28 Egyik oldaláról a másikra fordul, él (versek).28 Emberáldozat (versek).28 Eszterlánc (versek).28 Fekete ünnep (versek).28, 49 Hallod-e, te sötét árnyék (versek)28 Hatvan év alatt a föld körül (versek).28 Helyzetünk az óceánon (versek).28 Honnan jön a költő? (kötet).28 Katipatika (versek).28 Kocsmában méláz a vén kalóz (versek).28 Mese a csodálatos nyárról (versek) .28 Összegyűjtött versek.28 Szegénynek lenni (versek).28 Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (versek).28 Távlat a történethez (versek). 28, 49 Útkereszteződés Minneapolisban (versek).28 Válogatott versek.28 Orsós László Jakab.75, 83 Ortutay Gyula.78 Ottlik Géza.2, 16, 31, 35, 43, 44, 47, 54, 64, 65, 66, 67, 72 A Valencia-rejtély.17 Adventures in Card Play.17 Apró írások (kötet).65 Buda.17, 65, 66 Egyedül.16 Garabó Gereben.17 Hajnali háztetők.16

Hajnali háztetők (kötet).17, 65 Hamisjátékosok.43 Hamiskártyások.16 Iskola a határon.16, 17, 43, 54, 65, 66, 67, 72 Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein.66 Mai amerikai elbeszélők (antológia).17 Minden megvan (kötet).17, 65 Próza.17 Továbbélők.66 Ö, Ő Örkény István 2, 15, 37, 45, 46, 47, 53, 78 Örkény István. A borék.16 Amíg ide jutottunk.45 Az utolsó vonat (kötet).16 Budai böjt (kötet).15 Egyperces novellák (kötet).15 Élőszóval (kötet).16 Ezüstpisztráng (kötet).15 Forgatókönyv.16 Házastársak.16, 45 Hiszek a szabadságban.16 Hóviharban (kötet).15 Idegen föld.45 Idegen föld (kötet).15 Időrendben (arcképek, korképek) 16 Időrendben (elbeszélések).16 Időrendben (színművek).16 Jeruzsálem hercegnője (kötet).15 Koránkelő emberek (kötet).16 Kulcskeresők.16 Lágerek népe.16, 45 Lila tinta.37 Macskajáték.16, 46 Meddig él egy fa? (kötet).16 Nászutasok a légypapíron (kötet) 15 Négy vidám jelenet.16 Négykezes

regény tanulságos története.16 Nehéz napok.16 Pisti a vérzivatarban.47 Tengertánc.15 Tengertánc (kötet).15 Tóték.16, 46, 47 Vérrokonok.16 Voronyezs.16 Örley István.66 P Pákolitz István.81 Pál (Szent).66 Római levél.66 Pallos Klára.22 Palocsay Zsigmond.29 Palotai Boris.80 Pályi András.83 Pándi Pál.77, 78, 79, 81, 82 Panek Zoltán.80 Papp Árpád.82 Papp Lajos.81 Papp Piroska.7 Papp Tibor.48, 81 Parancs János.81 Parragi György.77 Parti Nagy Lajos.53, 74, 75, 81, 83 Parti Nagy Lajos. Grafitnesz (versek).75 Lövölde tér.75 Őszológiai gyakorlatok.75 Parapet.75 Pascal, Blaise.65 Páskándi Géza.27, 47, 79 Páskándi Géza. A bolhakirály (versek).27 A királylány bajusza (kötet).27 A legkisebb óriás (kötet).27 A megvallás avagy Van-e lélekröntgen?.27 A nagy ásatás avagy Adja Isten! az örök béke után.27 A nagy dilettantissimo (versek).27 A Nagy Légyölő avagy Szuszóka és Miló.27 A papírrepülő eltérítése (versek). 27 A sárikás anyós

(kötet).27 A sírrablók.27 A szabadság színeváltozásai (kötet) .27 A szalmabábuk lázadása.27 A szörnyszülött (kötet).27 A vegytisztító becsülete (kötet).27 Az árnyékfejtők.27 Az eb olykor emeli a lábát (kötet) .27 Az örömrontó angyal (kötet).27 Begyűjtött vallomásaim.27 Erdélyi triptichon.27 Holdbumeráng (versek).27 László szent király.27 Magyar három király, László, Kálmán, Béla.27 Medvebőrben (kötet).27 Piros madár (versek).27 Pornokrácia.27 Szebb a páva, mint a pulyka (versek).27 Todogar jaur kvárna Godot-ra újra várnak avagy Anton és Samuel .27 Tréfás-pipás-kupakos (versek).27 Tű foka (versek).27 Tündérek szakácskönyve (kötet). 27 Üvegek (kötet).27 Vendégség.47 Zápfog király nem mosolyog (kötet).27 Pátkai Tivadar.75 Payer István.82 Péchi Simon.27 Péczely Katalin.7 Péntek Imre.83 Péter László.33, 77 Péter Márta.22 Pethő Tibor.77 Petkovics Kálmán.78 Petőcz András.81, 82 Petőfi Sándor. 3, 12, 18, 24,

38, 55, 56, 59, 84 Petri György.52, 75 Isten szeme mindent lát.75 Örökhétfő (versek).52 Petrovácz István.79 Pfeiffer Olga.4 Pilinszky Erika.20 Pilinszky János.2, 14, 20, 30, 34, 37, 38, 58, 59, 60, 61, 62, 72, 73, 78, 79 Pilinszky János. A „teremtő képzelet.61 A francia fogoly.38 A mélypont ünnepélye (kötet).21 A nap születése (kötet).21 Apokrif.37, 60 93 Aranymadár (kötet).21 Ars poetica helyett.61 Beszélgetések Sheryl Suttonnal.21 Életképek.21 Harbach 1944.38 Harmadnapon (versek).21, 38, 59 Kráter (versek).21 Nagyvárosi ikonok (versek). 21, 61 Összegyűjtött levelek.21 Összegyűjtött versek.21 Rekviem (kötet).21 Szálkák (versek).21 Szálkák születése (kötet).21 Széppróza (kötet).21 Szög és olaj (kötet).21, 59 Tér és forma (versek).21 Trapéz és korlát (versek).21 Válogatott művek (kötet).21 Végkifejlet (versek).21 Versfüzet (versek).21 Pintér Jenő.77 Plath, Sylvia.30 Polányi Mihály.79 Pomogáts Béla.82, 83 Possonyi

László.77 Poszler György.83 Proust, Marcel.64 Purger Tibor.81 Puskin, Alekszandr Szergejevics.3, 9, 22 Puskin, Alekszandr Szergejevics. Anyegin.3 Püski Sándor.7, 11, 27 R Rab Zsuzsa.22 Rába György.35, 39, 62, 78 Racine, Jean.12, 14 Bérénice.14 Rácz Vilmos.80 Radics Viktória.84 Radnóti Miklós.56, 79 Radnóti Sándor.59, 75, 83 Radnóti Sándor. A szenvedő misztikus.59 Radnóti Zsuzsa.15 Radványi Géza.9 Raffai Sarolta.70 Raffay István.83 Rahner, Karl.60 Rahner, Karl. A hit alapjai.60 Rákos Sándor.39 Rákosi Mátyás.25 Rakovszky Zsuzsa.53 Jóslatok és határidők (versek).53 Ravasz Boriska.15 Ravasz Károly.80 Ravasz László.3, 77 Reisinger János.59 Rembrandt.21 Reményi József.79 Reményi József Tamás.83 Reményik Sándor.3, 77 Retkes Attila.83 Révai József.6, 78 Révész Imre.77 Révész Jenő.77 Rex József.79 Réz Pál.75, 83 Rilke, Rainer Maria. 29, 30, 56, 62, 63 Rónai Mihály András.78 Rónay György.59, 77, 78, 80 Rostás Károly.82 Ruffy Péter.77

Ruszoly József.81 Ruttkay Arnold.80 S Saár Erzsébet.60 Salinger, Jerome David.29 Sallai Imre.6, 12 Sándor Iván.49 Sándor Pál.20 Sánta Ferenc.2, 6, 24, 40, 42, 44, 59, 64, 69 Sánta Ferenc. A szabadság küszöbén (kötet).24 Az áruló.24, 43 Az ötödik pecsét.24, 40, 42 Farkasok a küszöbön (kötet).24 Halálnak halála.24 Húsz óra.24, 40, 43, 64 Isten a szekéren (kötet).24 Kicsik és nagyok (kötet).24 Téli virágzás (kötet).24 Sára Sándor.25 Sárdi Anikó.83 Sári-Gál Imre.80 Sarkadi Imre. 2, 12, 20, 40, 42, 59, 69, 79 Sarkadi Imre. A gyáva.20, 40, 42 A próféta.20 Bolond és szörnyeteg.20 Elmaradt találkozás (kötet).20 Elveszett paradicsom.20 Gál János útja.20 Hannibal, a portás.20 Kísértetjárás Szikesen.20 Kőműves Kelemen.20 Kútból.20 Lukrécia.20 Oszlopos Simeon.20 Rozi.20 Szeptember.20 Út a tanyákról.20 Verébdűlő (kötet).20 Sárközi Márta.12 Sárközi Sándor.80 Schéfer Ida.3 Schein Gábor.60 Scherer, Jutta.21 Schiller,

Johann Christoph Friedrich von.3, 14 Ármány és szerelem.14 Don Carlos.14 Tell Vilmos.14 Wallenstein.3 Schlegel, Friedrich.30 Schöpflin Aladár.10, 19, 66, 79 Schöpflin Gyula.79 Selmeczy György.83 Serfőző Simon.81, 83 Shakespeare, William.3, 9, 11, 14 Antonius és Cleopatra.14 III. Richárd14 Julius Caesar.3 Minden jó, ha vége jó.14 Szonettek.9 Velencei kalmár.14 XXII. szonett57 Shelley, Percy Bysse.39 Sík Sándor.77 Siklósi Norbert.82 Simon István.6 Simon Jolán.4, 14 Simon, Claude.26 Simonffy András.82, 83 Sinka István.7, 38, 77 Sinka István. Balladáskönyv (kötet).7 Denevérek honfoglalása.7 Eltűnik a hóri domb (kötet).7 Fekete bojtár vallomásai.7 Fütyöri és a hét vadász (kötet).7 Harmincnyolc vadalma (kötet).7 Himnuszok Kelet kapujában (kötet) .7 Himnuszok Kelet kapujában (versek).7 Hontalanok útján (kötet).7 Kadocsa, merre vagy?.7 Mesterek uccája (versek).7 Pásztorének.7 Szigetek könyve (versek).7 Vád (versek).7 Válogatott versek.7

Végy karodra idő (versek).7 Sinkó Ervin.79 Sipos Csaba.82 Sipos Domonkos.3 Sireagut, Octavian.3 Soltész István.77 Somfai László.79 Somlyó György.39, 78, 79 Somogyi Árpád.77 Somogyi B. Gerő80 Somogyi Tóth Sándor.40, 70 Próféta voltál, szívem.40, 70 Soó Zöld Margit.80 Soós Zoltán.80 Sós György.80 Sozan Mihály.83 Sőni Pál.78 Sőtér István.77, 78, 82 Spengler, Oswald.46 Spiró György.49 A jövevény.49 Ikszek.49 Kerengő.49 Steinbeck, John.14 Steinitz Tibor.78 Stevens.29 Stirner, Max.35 Sutton, Sheryl.21 Sükösd Mihály.45 Sütő András.2, 23, 43, 79 Sütő András. A lőtt lábú madár nyomában.23 A nyugalom bajnoka (kötet).23 A szuzai menyegző.23 Advent a Hargitán.23 Álomkommandó.23 Anikónén’ felébred (kötet).23 Anyám könnyű álmot ígér.23, 43 Az élet és halál kapuiban.23 Az Idő markában (kötet).23 Az ismeretlen kérvényező (kötet)23 Az új bocskor (kötet).23 Balkáni gerle.24 Csillag a pályán.23 Csipkerózsika ébresztése.23

Egy képviselőnő levelei.23 Egy lócsiszár virágvasárnapja.23 Egy pakli dohány (kötet).23 Emberek indulnak (kötet).23 Engedjétek hozzám jönni a szavakat.23, 43 Évek – hazajáró lelkek (kötet).23 Fecskeszárnyú szemöldök.23 Félrejáró.23 Félrejáró Salamon.23 Gyermekkorom tükörcserepei.23 94 Hajnali küzdelem (kötet).23 Heródes napjai.23 Istenek és falovacskák (kötet).23 Káin és Ábel.23 Kalandozások Ihajcsuhajdiában. 23 Kék álhalál (kötet).23 Mese és reménység (kötet).23 Misi, a csillagos homlokú (kötet) 23 Nagyenyedi fügevirág.23 Nagyenyedi fügevirág (kötet).23 Napló.24 Naplójegyzetek.23 Nyugtalan vizek (kötet).23 Októberi cseresznye (kötet).23 Omló egek alatt.23 Perzsák.23 Pompás Gedeon.23 Rigó és apostol.23, 43 Sárkány alszik veled (kötet).23 Sikaszói fenyőforgácsok (kötet). 23 Szemet szóért.23 Szerelem, ne siess!.23 Színművek (1989).23 Színművek (1992).23 Színművek (1995).23 Tártkarú világ (kötet).23

Tékozló szerelem.23 Vadpávamenyegző.24 Swartz Richárd.31 Sz Szabó B. István82 Szabó István.25 Szabó László, Cs.13, 37, 77, 80 Szabó László, Cs. A gyanútlanok (kötet).14 A kígyó (kötet).14 A nyomozás.14 Apai örökség (kötet).14 Doveri átkelés.14 Egy gondolat bánt engemet.14 Fegyveres Európa.14 Félszáz ének és egy játék (versek) .14 Halfejű pásztorbot.14 Haza és nagyvilág.14 Hét nap Párizsban.14 Hunok nyugaton.14 Hűlő árnyék (kötet).14 Irgalom (kötet).14 Két part (kötet).14 Két tükör közt (kötet).14 Levelek a száműzetésből.14 Magyar néző.14 Magyar versek Aranytól napjainkig (antológia).14 Márvány és babér (versek).14 Ország és irodalom.14 Pokoltornác (versek).14 Római muzsika (kötet).14 Szerelem (kötet).14 Téli utazás.14 Vérző fantomok (kötet).14 Szabó Lőrinc.2, 3, 8, 9, 12, 25, 34, 35, 36, 52, 56, 57, 59, 77, 78, 79, 80 Szabó Lőrinc. A huszonhatodik év.57 A huszonhatodik év (kötet).9 A huszonhatodik év

(versek).9, 36 A Sátán műremekei (versek).9 Athéni Timon.9 Bolond tükör.57 Fény, fény, fény (versek).9 Föld, erdő, Isten (versek).9, 36 Harc az ünnepért (versek).9 Hévízi versfüzet.9 Kalibán (versek).9 Különbéke (versek).9 Örök barátaink (versek).9 Összegyűjtött versek.9 Összes versei.9 Semmiért egészen.57 Te meg a világ (versek).9 Tücsökzene.34, 35, 57 Tücsökzene (kötet).9 Tücsökzene (versek).9 Válogatott versek.9 Szabó Magda.78 Szabó Mihály, G.9 Szabó Pál.7, 43, 78, 79, 80 Szabó Pál. Talpalatnyi föld.43 Szabó Zoltán.37, 77 Szabó Zsolt.79 Szabolcsi Bence.79 Szabolcsi Gábor.79 Szabolcsi Miklós.77, 78, 79, 80 Szakál Imre.81 Szakonyi Károly.25, 77 Szalai Júlia.83 Szántó Piroska.14 Szántó Tibor.80 Szanyi János.83 Szanyi Sándor.83 Szász Béla.80 Szász Márton.79 Szauder József.77 Szebeni András.32 Széchenyi István.17, 84 Szécsi Margit.22, 25, 80 Szederkényi Ervin.75, 81 Székely Ágost.81 Székely Berta.23 Székely

János.80 Szekér Endre.81 Szekrényesi Lajos.80 Szelényi Iván.26 Széles Klára.79 Szemlér Ferenc.79, 80 Szent-Iványi István.82 Szenteleky Kornél.81 Szentessy Gyula.18 Szentjóby Tamás.82 Szentkuthy Miklós.14, 26, 76, 78, 81 Szerdahelyi István.82 Szigeti József.77, 78 Szíj Rezső.77 Szíjártó István.82 Szijj Ferenc.83 Szilády Áron.77 Szilády Zoltán.82 Szilágyi Ákos.82, 83 Szilágyi Attila.29 Szilágyi Domokos.2, 29, 48, 80 Szilágyi Domokos. A fájdalmasan vigasztaló (versek) .29 A láz enciklopédiája (versek).29 Álom a repülőtéren (versek).29 Búcsú a trópusoktól (versek).29 Csali Csöpp (versek).29 Élnem adjatok (kötet).29 Erdei iskola (versek).29 Fagyöngy (versek).29 Felezőidő (versek).29 Garabonciás (versek).29 Játszhatnám.29 Kényszerleszállás (versek).29 Kortársunk, Arany János.29 Legszebb versei.29 Leltár az évszakokról (versek).29 Magyarok (versek).29 Medve-lakodalom (versek).29 Mese a vadászó királyfiról.29 Napraforgók

(versek).29 Öregek könyve (versek).29 Pimpimpáré (versek).29 Sajtóértekezlet (versek).29 Szerelmek tánca (versek).29 Tengerparti lakodalom (versek). 29 Történetek húsz éven felülieknek 29 Új kenyér (versek).29 Világ hava (versek).29 Visszavont remény.29 Szilágyi István.2, 29, 41, 64 Agancsbozót.29, 42 Ezen a csillagon (kötet).29 Jámbor vadak (kötet).29 Kő hull apadó kútba.29, 41, 64 Sorskovács (kötet).29 Üllő, dobszó, harang.29 Szín Magdolna.7 Szirák Péter.75, 80 Szita Ferenc.82 Sziveri János.81 Szkárosi Endre.82 Szokolay Sándor.11 Szombathy Bálint.81 Szomory Dezső.46 Szőcs Géza.2, 32, 48 Szőcs Géza. A kisbereki böszörmények.32 A sirálybőr cipő (versek).32 A szélnek eresztett bábu (versek) 32 A vendégszerető avagy Szindbád Marienbadban (versek).32 Az uniformis látogatása (versek).32 Históriák a küszöb alól.32 Ki cserélte el a népet?.32 Kilátótorony és környéke (versek) .32 Kitömött utcák, hegedűk.32 Párbaj, avagy a

huszonharmadik hóhullás (versek).32 Te mentél át a vízen? (versek).32 Szőcs István.32 Szőke Győző.77 Szörényi László.77 Szunyogh Sándor.83 Szűcs Julianna, P.83 Szűcs László.79 T Takács Imre.25 Takáts Gyula.82 Tamás Attila.77 Tamás Gáspár Miklós.59 Tamási Áron 3, 6, 8, 12, 23, 24, 34, 35, 77 Tamási Áron. A legényfa kivirágzik (kötet).7 Ábel a rengetegben.6, 7 Ábel Amerikában.7 Ábel az országban.7 Akaratos népség (kötet).7 Bölcső és Bagoly.7 Címeresek.7 Csalóka szivárvány.7 Elvadult paradicsom (kötet).7 Énekes madár.7 Erdélyi csillagok (kötet).7 Hazai tükör.7 Helytelen világ (kötet).7 Hétszínű virág (kötet).7 95 Hullámzó vőlegény.7 Játszi remény (kötet).7 Jégtörő Mátyás.7 Lélekindulás (kötet).7 Magyari rózsafa.7 Összes novellái.7 Ragyog egy csillag.7 Rügyek és reménység (kötet).7 Szász Tamás, a pogány.6 Szirom és Boly.7 Szűzmáriás királyfi.7 Tündöklő Jeromos.7 Világ és holdvilág

(kötet).7 Virágveszedelem (kötet).7 Virrasztás (kötet).7 Vitéz lélek.7 Zöld ág.7 Táncsics Mihály.84 Tandori Ágnes.30 Tandori Dezső.2, 16, 29, 30, 47, 48, 50, 52, 72, 73 A becsomagolt vízpart (versek).30 A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz.74 A dal változásai.30 A feltételes megálló (versek).30 A járóbeteg.30 A meghívás fennáll.30 A megnyerhető veszteség (versek) .30 A mennyezet és a padló (versek). 30 A puszta létige szomorúsága.74 A Semmi Kéz (versek).30 A Stevenson biozmagória.30 A tizedik év. Walton Street.30 Afrika, India, vadállatok őshona (versek).30 Az erősebb lét közelében.30 Az evidenciatörténetek (kötet) . 30 Azt te csak hiszed, bébi!.30 Baranyay.30 Bízd a halálra.30 Döblingi befutó.30 Egy regény, hány halott?.30 Egy talált tárgy megtisztítása (versek).30, 50, 74 Egyre kisebb gyilkosságok.30 És megint messze szállnak.30 És megint messze szállnak (kötet) .30 Főmű.30 Helyből távol.30 Hérakleitosz

H-ban.30 Hosszú koporsó.30 Hosszú koporsó (kötet).30 II. töredék73 III. töredék73 In memoriam Antonio Vivaldi.73 Intermediális rajzok.30 Játék-történet.30 Játékmedvék verébdala (versek).30 Kant-emlékzaj.74 Kedves Samu! (versek).30 Keserű.30 Kész és félkész katasztrófák.30 Kísértetként a Krisztinán (kötet).30 Koppar Köldüs (versek).30 . de maradj halott30 Madárlátta tollaslabda.30 Madárnak születni kell.30 Madárzsoké (kötet).30 Medvék és más verebek.30 Medvék minden mennyiségben (és még verebek is) (versek).30 Medvék minden mennyiségben (versek).30 Medvetalp és barátai.30 Medvetavasz és medvenyár (versek).30 Még így sem (versek).30 Meghalni és megszeretni.30 Meghalni késő, élni túl korán.30 Mesélj rólam, ha tudsz.30 Mesélj rólam, ha tudsz (kötet).30 Miért élnél örökké?.30 Mint egy elutazás.30 Most vagy soha.30 Műholdas rózsakert.30 Nagy gombfocikönyv.30 Ne lőj az ülő madárra!.30 Nem szeretném, ha

fáznál.30 Pályáim emlékezete.30 Pilinszky János névtáblájára.73 Rajzok, képversek.30 Sár és vér és játék.30 Szent Lajos lánchídja.30 Töredék Hamletnek.73 Töredék Hamletnek (versek) 30, 50, 73 Túl jól fest holtan.30 Új nagy gombfocikönyv.30 Utolsó posta.30 Vagy majdnem az (versek).30 Valamivel több.30 Vér és virághab.30 Vigyázz magadra, ne törődj velem (versek).30 Vízjel W. S-nak74 Tar Károly.80 Tarr Béla.32 Tarr Kálmán.82 Tenke Sándor.82 Thackeray, William Makepace.14 Thomka Beáta.82, 84 Thurzó Gábor.78 Tóbiás Áron.77 Tolcsvai Nagy Gábor.33, 60 Tollal és szerszámmal (antológia).18 Tolnai Gábor.77 Tolnai Ottó.48, 49, 74, 81, 84 Tolnai Ottó. A flamingó térde.75 A vers, lám.74 Balkáni babér (versek).74 Gogol halála (kötet).49 Költő disznózsírból.74 Rovarház.49 Tolsztoj, Alekszej.11 Tolsztoj, Lev Nyikolajevics.11, 26 Tolsztoj, Lev Nyikolajevics. Anna Karenina.11 Tompa Gábor.32 Tornai József.25 Tóth Árpád.9, 14, 32

Tóth Eszter.77 Tóth Gábor.77 Tóth Károly.82 Tőkéczki László.83 Tömörkény István.79 Török András.83 Török Sophie.11 Tőzsér Árpád.81 Tuba Imre.81 Tüskés Tibor.12, 75, 81, 82 Tűz Tamás.81, 83 Tzara, Tristan.12 Ty Tyutcsev.9 U, Ú Új Költők Könyve (antológia).4 Újszászy Kálmán.82 Újvári Imréné.83 Urbán Ernő.79 Urbán János.82 Utan, Tiberiu.29 Utasi Csaba.81 V Váci Mihály.81 Vajay Szabolcs.82 Vajda Albert.80 Valéry, Paul.56 Vámos Imre.79 Vámos Miklós.82 Van Gogh, Vincent.21 Várady Szabolcs.52, 75, 83 Várady Szabolcs. Ha már itt vagy (versek).52 Hátha nem úgy van (versek).53 Várady Tibor.81 Varga Erzsébet.81 Varga József.83 Varga László.80 Varga Mihály.81 Vargyas Lajos.20 Várkonyi Ágnes, R.83 Várkonyi Imre.82 Várkonyi Nándor.8, 18 Vas Erzsébet.22 Vas István.14, 16, 34, 40, 64, 78 Vas István. Levél a szabadságról (versek).14 Menekülő múzsa (versek).14 Miért vijjog a saskeselyű?.64 Nehéz szerelem.64 Őszi rombolás

(versek).14 Rapszódia egy őszi kertben (versek).14 Vásárhelyi Miklós.78, 83 Vatai László.82 Végel László.81 Vekerdi László.79 Venczel János.80 Veres Miklós.82 Veres Péter. 6, 7, 8, 12, 36, 43, 64, 78, 79 Veress Sándor.79 Verlaine, Paul.9, 16 Vermesy Péter.29 Vértes György.78 Victor János.79 Vidor Miklós.77 Villányi László.75, 82 Villányi László. Vivaldi naplója (versek).75 Villon, François.9, 14 Nagy Testamentum.9, 14 Virág Gábor.81 Vitányi Iván.77 Vitéz György.48, 81, 83 Vörös László.79 Vörösmarty Mihály.18 W Waldapfel József.77 Wallace, Edgar.29 Weil, Simone.20, 60 Weöres Sándor.2, 12, 14, 17, 18, 31, 32, 34, 36, 37, 39, 40, 63, 73, 74, 75, 78, 79, 80, 81 Weöres Sándor. 96 A fogak tornáca.39 A fogak tornáca (versek).18 A hallgatás tornya (versek).18, 39 A kétfejű fenevad.18 A kő és az ember (versek).18 A kútbanéző (versek).18 A lélek idézése (kötet).18 A sebzett föld éneke (kötet).18 A szerelem ábécéje (versek).18

A teljesség felé (kötet).18 A teremtés dicsérete (versek).18 A testetlen nyáj (versek).18 A vers születése. Meditáció és vallomás17, 18 Az elveszített napernyő.37 Baranyai képek (versek).18 Csalóka Péter.18 Egyszer régen.18 Elyseum.39 Elysium (versek).18 Ének a határtalanról (versek).18 Gyümölcskosár (versek).18 Három veréb hat szemmel.18 Hideg van (versek).18 Holdbéli csónakos.18 Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg18 Mahruh veszése.18 Medúza (kötet).18 Merülő Saturnus (versek).18 Öregek.18 Posta messziről (versek).18 Psyché.18, 39, 75 Szent György és a sárkány.18 Télország.18 Teomachia.18 Tizenegy szimfónia (versek).18 Tűzkút (versek).18 Zimzizim (versek).18 Weöres Sándor, id.17 Whitman, Walt.3 Williams, Robin.32 Woolf, Virginia.30 Z Zalán Tibor.53, 83 Závada Pál.83 Zehery Éva.80 Zelk Zoltán.77, 78 Zend Róbert.83 Zilahy Lajos.12 Zimonyi Zoltán.81 Žmegač, Viktor.58 Zs Zsebők Zoltán.82 Zsigmond Emese.80 Zsigmond Endre.80

Zsolt Béla.78 TARTALOM TÉTELEK.2 ÉLETRAJZOK.3 Áprily Lajos.3 Kassák Lajos.3 Déry Tibor.4 Lengyel József.5 Tamási Áron.6 Sinka István.7 Hamvas Béla.7 Kodolányi János.8 Szabó Lőrinc.9 Márai Sándor.9 Németh László.10 Illyés Gyula.12 Cs. Szabó László13 Vas István.14 Faludy György.14 Bibó István.15 Örkény István.15 Kálnoky László.16 Ottlik Géza.16 Jékely Zoltán.17 Weöres Sándor.17 Benjámin László.18 Cseres Tibor.19 Mándy Iván.19 Csanádi Imre.20 Sarkadi Imre.20 Pilinszky János.20 Mészöly Miklós.21 Nemes Nagy Ágnes.21 Kormos István.22 Fejes Endre.22 Nagy László.22 Sütő András.23 Sánta Ferenc.24 Juhász Ferenc.24 Kertész Imre.25 Csoóri Sándor.25 Konrád György.26 Kertész Ákos.26 Páskándi Géza.27 Csurka István.27 Orbán Ottó.28 Bodor Ádám.28 Szilágyi Domokos.29 Szilágyi István.29 Tandori Dezső.29 Hajnóczy Péter.30 Nádas Péter.31 Oravecz Imre.31 Esterházy Péter.31 Szőcs Géza.32 Krasznahorkai László.32 Kovács

András Ferenc.32 Az életrajzok forrásai.33 KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945–1991.34 Hiányzó korküszöb vagy „korszakforduló”?.34 Műnemek és irányzatok 1945 és 1948 között.34 Márai Sándor (1900–1989).35 Szabó Lőrinc (1900–1957).35 A megszakított folytonosság (1948–1960).36 Az irodalomtörténeti vákuum után: útkeresés kényszerpályán (1962/63–1979).37 A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években.37 Vallomás és „kollektív” személyesség.37 Személytelenítés és hermetizmus:.38 A szerepekre bomló én költészete.39 Az esztéta klasszicizmus hagyományvonala.40 97 Az epika irányai az 1960/70-es években.40 A metonimikus elbeszélés változatai – Alakrajz és lélektaniság.41 A metonimikus elbeszélés változatai – Fikcionált tárgyiasság és korkritika.42 A metonimikus elbeszélés változatai – Vallomásosság, valóságrajz, regionalizmus.43 A hangsúlyozott elbeszéltség formái.43 A

hangsúlyozott elbeszéltség formái – A klasszikus-modern örökség végpontján.43 A hangsúlyozott elbeszéltség formái – Az elvont szövegszerűség felé.44 A hangsúlyozott elbeszéltség formái – Példázatosság és korkritika.45 A dráma útja a 70-es évek végéig.46 Örkény István.47 Páskándi Géza.47 Csurka István.47 Kétféle beszédmód között.47 A hetvenes évek átmeneti formáinak irodalma.47 Líra.47 Epika.48 Orbán Ottó (1936–2002).49 Tandori Dezső.50 A posztmodern és az „új érzékenység”: az új nyelvi magatartás irodalmának kialakulása (1979–1990).50 Az elbeszélés mint szöveg: újraírás, intertextualitás, megszakítottság.50 Esterházy Péter (1950).51 Nádas Péter (1942).51 A líra mint szerep nélküli beszéd: önlefokozás, versszerűtlenség, disszemináció.52 Oravecz Imre (1943).52 Petri György (1943–2000).52 Más szerzők.52 A dráma a nyolcvanas években.53 AZ ELŐADÁSOK ANYAGA (MÁRTONFFY MARCELL).53

Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténeti összefoglalója.55 Illyés Gyula.56 Szabó Lőrinc.57 Németh László: Iszony.58 Pilinszky János.59 Nemes Nagy Ágnes.61 Próza.64 Ottlik Géza: Iskola a határon.65 Mészöly Miklós (1921–2002).67 Nádas Péter.69 Fejes Endre: Rozsdatemető.69 Déry Tibor: G. A úr X-ben71 Esterházy Péter: Termelési regény (1979).71 Kertész Imre.71 Sorstalanság (1975).71 Gályanapló.72 Tandori Dezső.72 Csoóri Sándor.74 Líra.74 Folyóiratok.75 FÜGGELÉK.77 Folyóiratok.77 Folyóiratok – abc-rendben.84 NÉVMUTATÓ.84 TARTALOM.97 98