|
Dátum: 2008. szeptember 03.14:33:33. Forrás : doksi.net/hu |
Szokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!)
A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény, társadalmi, lélektani regény, tudatregény, parabolisztikus regény. Egészében leginkább metaforikus.
Cselekménye egyszerű
Szendy Ilka, a céhmesteri-kurtanemesi családból származó lány (tímárlány), meggyilkolja háromgyerekes szeretőjét, aki valójában egy egyszerű napszámos az ő birtokán, aki szőlőjét, gazdaságát gondozza. A kapcsolatot a varróleány-úrnő kezdeményezi, hiszen a fiatalember képtelen lenne kezdeményezni, talán nem is merne. A lány édesapja már a cselekmény elején halott, ő csak figuratív szereplő. Édesanyja nagyon beteg, ágyhoz kötött, guttaütött, a lány becsukja mögötte az ajtót még halála ejszakáján is és szeretkezik Gönczi Dénessel, majd amikor az édesanyja meghal, szinte könnytelen szemekkel temeti, temetteti el. Kitűnik a regényből, hogy nem kapaszkodott különösebben a szüleihez, mindenek előtt azért haragudott rájuk, hogy miután testvérei akik előtte születtek, mind meghaltak, őt mégsem volt hajlandó tanittatni az édesapja, bár lett volna pénze rá. Szülei halála után egyedüli tulajdonosa a számottevő vagyonnak.
Egyetlen öröme Gönczi Dénes, mindig alkalmat keres és talál rá, hogy vele legyen, talán azért is gyilkolja meg, amikor tudomást szerez arról, hogy Amerikába akar vándorolni (fél, hogy elvesziti).
Közben feleségét is bevonja a ház körüli teendőkbe (meszeltet vele), azonban visszaél a segitőkészségével, bármennyire is megfizet. A nő és férje nagyon tisztességes nőnek hiszik, aki segitő szándékkal közeledik hozzájuk. A regény cselekménye mintegy 1 és fél év, ám a regény ennél sokkal nagyobb időintervallumot fog át.
Ez az emlékezés révén a jelenbe emelt múlt. Az idő főszereplőjévé válik, nem a regény játszódik az időben, hanem az idő a cselekményben. Az idősíkok váltakozása révén bontakozik ki a cselekmény. Az iró-narrátor egymásba játssza az idősikokat.
A történésmozzanatok többszörös jelképpé válnak, a motívumok ismétlődések fogják össze, támasztják alá a történés mozzanatokat (pl. a Rákóczi fényképének megelevenedése - Ilka szinte kedveseként tekint rá). Az Ilka sorsát már konfirmálása után megpecsételi egy légátus, aki sétálni hivja és magáévá teszi a lányt, aki ettől kezdve már senkire sem tekint, várja a soha vissza nem térő fiatalembert.
Mind a regényszerkezet, mind pedig az időprobléma középpontjában a kétközpontú jelkép áll: a fejedelem képe és a kút. A fejdelem valójában többrétegű szimbólum olykor a nő társa, máskor lelkiismerete. Időnként a múló idő szimbóluma vagy éppen az erkölcsi nagyságé.
Már a regény elején feltűnik a fejedelem képe. Itt a konkrét időből visszacsúszik a múlt időtlenségébe.
Kettészakad a múlt és a jelen (“a többé nem” ezt jelzi). Itt az időből való kizáródást jelzi.”Mert többé nem volt ki lovát kantárszáron fogva Jajdonba elvezesse a hét emberöltővel későbbi jelenbe”.
A fejedelem alakjához hozzákapcsolódik az érték, pusztulás jelképe. (“fekete meg piros lovak vontatták a gyászhintót”, - a fecskék az ártatlanságot jelentik.), majd a gyászmenet (a közösségé) = haláltánc látomásaiban az egyetemes elvesztés. (Anyag emésztett temetési menetet). A fejedelem alakja nemesek a szereplők, főként a főszereplő tudatában jelenik meg, hanem a regényvirág konkrét tárgyi elmeként. Magának a képnek is ideje van.
Szendy Ilka a fejedelem alakja révén visszamenekül a történelembe, az értékes időbe. Az önálltatás groteszk, hiszen a fejedelmet Ilka jelenében csak Gönczi Dénes helyettesithette.
A kút, amelybe dobja Dénest, jelképe hagyományos idő jelkép, a világok közötti közlekedés jelképe (József és testvérei – népmesék). A kőhordás, a vezeklés szerepét tölti be, a bűnjel eltűntetési szándéka. Felszámolja a kutat és önmagát, és az időt.
Faggyas, a tímárműhelyből elzavart és koldussá lett szolga felfedezi a titkot. Amint azt a feleség Mari is mutatja, elkezd érdeklődni. A rend Göncitől és a másik két kivándorló leveléből értesül, hogy Dénes nem ment ki velük Amerikába. Ilka elszólja magát, hogy nála volt utoljára, ezért a falubeliekkel együtt nem hajlandók többé segiteni Ilkának, sőt keresni kezdik Dénest.
Dénest Ilka számára a felhízlalt malacok helyettesítik (jelkép). Töltött káposztát ad nekik. (Odüsszeusz-Kirké).
A jelkép is időhordozóvá válik, a kezdetben kisméretű malacok a regény végére időtlenné nőnek, szörnyekké, kozmikus méretűvé tágulnak már, s Jajdont fenyegetik. Egyetlen hűséges ismerőse a nagybátyja marad, aki vasárnapokként ellátogat hozzá, ám őt is elűzi magától, mert megcsókolja egyszer.
Végül az öreg szolga (aki a bérét kéri[bibellér] Ilka visszautasitja a pénzkiadast) egy hasábfával agyonüti, s ezzel beteljesíti a végzetét. A nagybátyja az események után jelenik meg, felkészíti Faggyast a jelentkezésre, szinte segítőkész, mintha megértené az öreg félelmét.
A regény címe kapcsolatban van a regény minden rétegével. Beleépül formailag a regény eseményébe, összefoglalja a regény értékviszonyait (zuhogó kőpillanatok). Kő a szíven, kő a kútban.
Időkezelés a regényben
A regény idobontásos és egyidejűsitéses. Faulknek, Joyce, Proust időkezelése, időszabdalás (jelenné vált múlt.) Időben nem kapcsolódnak egymáshoz Szendy Ilka emlékképei. A múlt idősíkját felszabdalja, majd felépíti a felszabdalt időt. A hősnő az ő tudatában atszűrt emlékképek, amelyek révén újraéli korábbi emlékeit. A kronologikus kibontakozás megszakítása észrevétlenül történik (az olvasó később veszi észre a korábbi időmenetekből való kilépést). Ezeket a narrációs részeket megszakitják Ilka monológjai (dőlt betűvel).
Nézőpontváltás történik a két fő idősik között, ingázás. Az egyik nézőpont a külső, a másik az Ilkára ráközelített. Ilka egyik idősíkból a másikba ingázik, de mindig a jelenben éli meg élettragédiáit (fokozatos tudatbomlás).
Ilka múltja benne van a jelenben, de ez telitett a múlttal. A visszatérő motívumok az idővel kapcsolatosak (a fejedelem képe kitágítja az időt 200 évvel), mindig ott bukkan föl, ahol a különböző idősikok összefutnak), a kőhordás, víz(apadás), az ártézi kút pozitiv motívum (jelen és jövő) - apadó kút-múlt.
A párbeszédek, irói kommentárok jelen időt követelnének, de Szilágyi nem jelöli a párbeszédeket (nincs irói kommentár), átmentődhet a múltba is.
A dialógusok beilleszkednek a fiktiv nézőpontba, összekötő elem múlt és jelen között. Ilka beszélget a fejedelemmel és a malacokkal.
Tragédiája: egzisztenciális (kiváltságtudat, a tragédia elkerülhetetlen).
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kapcsolódó doksik- Constantinus és a Római Birodalom bukása / 2010, 4 oldal
- Karsay István - Szellemtani irodalom, költészet / 2004, 27 oldal
- Erát Dávid - Összefüggések a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2019, 17 oldal
- Nagy-Kónya - A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében / 2017, 19 oldal
- A Parthus Birodalom történelme / 2009, 5 oldal
Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzése
Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...
Az antik irodalomrólA görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász...
Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdéseiBevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...
A cári Oroszországban született, a vjatkai kormányzóság Kukarki nevű községében 1890. március 9-én, vagyonos polgárcsaládban. Apja bolti ügyintéző volt. Gimnáziumi tanulmányait Kazanyban folytatta. [1] [2]Nolinszkban került először kapcsolatba a baloldali erőkkel: 1906-ban belépett a szociáldemokrata pártba is, ahol kezdettől fogva a bolsevik irányzat vonzotta
