|
Dátum: 2008. szeptember 03.14:33:33. Forrás : doksi.net/hu |
Szokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!)
A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény, társadalmi, lélektani regény, tudatregény, parabolisztikus regény. Egészében leginkább metaforikus.
Cselekménye egyszerű
Szendy Ilka, a céhmesteri-kurtanemesi családból származó lány (tímárlány), meggyilkolja háromgyerekes szeretőjét, aki valójában egy egyszerű napszámos az ő birtokán, aki szőlőjét, gazdaságát gondozza. A kapcsolatot a varróleány-úrnő kezdeményezi, hiszen a fiatalember képtelen lenne kezdeményezni, talán nem is merne. A lány édesapja már a cselekmény elején halott, ő csak figuratív szereplő. Édesanyja nagyon beteg, ágyhoz kötött, guttaütött, a lány becsukja mögötte az ajtót még halála ejszakáján is és szeretkezik Gönczi Dénessel, majd amikor az édesanyja meghal, szinte könnytelen szemekkel temeti, temetteti el. Kitűnik a regényből, hogy nem kapaszkodott különösebben a szüleihez, mindenek előtt azért haragudott rájuk, hogy miután testvérei akik előtte születtek, mind meghaltak, őt mégsem volt hajlandó tanittatni az édesapja, bár lett volna pénze rá. Szülei halála után egyedüli tulajdonosa a számottevő vagyonnak.
Egyetlen öröme Gönczi Dénes, mindig alkalmat keres és talál rá, hogy vele legyen, talán azért is gyilkolja meg, amikor tudomást szerez arról, hogy Amerikába akar vándorolni (fél, hogy elvesziti).
Közben feleségét is bevonja a ház körüli teendőkbe (meszeltet vele), azonban visszaél a segitőkészségével, bármennyire is megfizet. A nő és férje nagyon tisztességes nőnek hiszik, aki segitő szándékkal közeledik hozzájuk. A regény cselekménye mintegy 1 és fél év, ám a regény ennél sokkal nagyobb időintervallumot fog át.
Ez az emlékezés révén a jelenbe emelt múlt. Az idő főszereplőjévé válik, nem a regény játszódik az időben, hanem az idő a cselekményben. Az idősíkok váltakozása révén bontakozik ki a cselekmény. Az iró-narrátor egymásba játssza az idősikokat.
A történésmozzanatok többszörös jelképpé válnak, a motívumok ismétlődések fogják össze, támasztják alá a történés mozzanatokat (pl. a Rákóczi fényképének megelevenedése - Ilka szinte kedveseként tekint rá). Az Ilka sorsát már konfirmálása után megpecsételi egy légátus, aki sétálni hivja és magáévá teszi a lányt, aki ettől kezdve már senkire sem tekint, várja a soha vissza nem térő fiatalembert.
Mind a regényszerkezet, mind pedig az időprobléma középpontjában a kétközpontú jelkép áll: a fejedelem képe és a kút. A fejdelem valójában többrétegű szimbólum olykor a nő társa, máskor lelkiismerete. Időnként a múló idő szimbóluma vagy éppen az erkölcsi nagyságé.
Már a regény elején feltűnik a fejedelem képe. Itt a konkrét időből visszacsúszik a múlt időtlenségébe.
Kettészakad a múlt és a jelen (“a többé nem” ezt jelzi). Itt az időből való kizáródást jelzi.”Mert többé nem volt ki lovát kantárszáron fogva Jajdonba elvezesse a hét emberöltővel későbbi jelenbe”.
A fejedelem alakjához hozzákapcsolódik az érték, pusztulás jelképe. (“fekete meg piros lovak vontatták a gyászhintót”, - a fecskék az ártatlanságot jelentik.), majd a gyászmenet (a közösségé) = haláltánc látomásaiban az egyetemes elvesztés. (Anyag emésztett temetési menetet). A fejedelem alakja nemesek a szereplők, főként a főszereplő tudatában jelenik meg, hanem a regényvirág konkrét tárgyi elmeként. Magának a képnek is ideje van.
Szendy Ilka a fejedelem alakja révén visszamenekül a történelembe, az értékes időbe. Az önálltatás groteszk, hiszen a fejedelmet Ilka jelenében csak Gönczi Dénes helyettesithette.
A kút, amelybe dobja Dénest, jelképe hagyományos idő jelkép, a világok közötti közlekedés jelképe (József és testvérei – népmesék). A kőhordás, a vezeklés szerepét tölti be, a bűnjel eltűntetési szándéka. Felszámolja a kutat és önmagát, és az időt.
Faggyas, a tímárműhelyből elzavart és koldussá lett szolga felfedezi a titkot. Amint azt a feleség Mari is mutatja, elkezd érdeklődni. A rend Göncitől és a másik két kivándorló leveléből értesül, hogy Dénes nem ment ki velük Amerikába. Ilka elszólja magát, hogy nála volt utoljára, ezért a falubeliekkel együtt nem hajlandók többé segiteni Ilkának, sőt keresni kezdik Dénest.
Dénest Ilka számára a felhízlalt malacok helyettesítik (jelkép). Töltött káposztát ad nekik. (Odüsszeusz-Kirké).
A jelkép is időhordozóvá válik, a kezdetben kisméretű malacok a regény végére időtlenné nőnek, szörnyekké, kozmikus méretűvé tágulnak már, s Jajdont fenyegetik. Egyetlen hűséges ismerőse a nagybátyja marad, aki vasárnapokként ellátogat hozzá, ám őt is elűzi magától, mert megcsókolja egyszer.
Végül az öreg szolga (aki a bérét kéri[bibellér] Ilka visszautasitja a pénzkiadast) egy hasábfával agyonüti, s ezzel beteljesíti a végzetét. A nagybátyja az események után jelenik meg, felkészíti Faggyast a jelentkezésre, szinte segítőkész, mintha megértené az öreg félelmét.
A regény címe kapcsolatban van a regény minden rétegével. Beleépül formailag a regény eseményébe, összefoglalja a regény értékviszonyait (zuhogó kőpillanatok). Kő a szíven, kő a kútban.
Időkezelés a regényben
A regény idobontásos és egyidejűsitéses. Faulknek, Joyce, Proust időkezelése, időszabdalás (jelenné vált múlt.) Időben nem kapcsolódnak egymáshoz Szendy Ilka emlékképei. A múlt idősíkját felszabdalja, majd felépíti a felszabdalt időt. A hősnő az ő tudatában atszűrt emlékképek, amelyek révén újraéli korábbi emlékeit. A kronologikus kibontakozás megszakítása észrevétlenül történik (az olvasó később veszi észre a korábbi időmenetekből való kilépést). Ezeket a narrációs részeket megszakitják Ilka monológjai (dőlt betűvel).
Nézőpontváltás történik a két fő idősik között, ingázás. Az egyik nézőpont a külső, a másik az Ilkára ráközelített. Ilka egyik idősíkból a másikba ingázik, de mindig a jelenben éli meg élettragédiáit (fokozatos tudatbomlás).
Ilka múltja benne van a jelenben, de ez telitett a múlttal. A visszatérő motívumok az idővel kapcsolatosak (a fejedelem képe kitágítja az időt 200 évvel), mindig ott bukkan föl, ahol a különböző idősikok összefutnak), a kőhordás, víz(apadás), az ártézi kút pozitiv motívum (jelen és jövő) - apadó kút-múlt.
A párbeszédek, irói kommentárok jelen időt követelnének, de Szilágyi nem jelöli a párbeszédeket (nincs irói kommentár), átmentődhet a múltba is.
A dialógusok beilleszkednek a fiktiv nézőpontba, összekötő elem múlt és jelen között. Ilka beszélget a fejedelemmel és a malacokkal.
Tragédiája: egzisztenciális (kiváltságtudat, a tragédia elkerülhetetlen).
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Gyermekirodalom / 2008, 84 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I / 2002, 84 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2008 / 2008, 37 oldal
- A Bizánci birodalom és a szláv népek / 2010, 2 oldal
- Dr. Celler Tibor - Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén / 2017, 10 oldal
Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében
A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapjánA modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...
Az öreg tekintetesA XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen...
Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál
