|
Dátum: 2008. szeptember 03. | 14:33:33. Forrás : doksi.net/hu |
Szokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!)
A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény, társadalmi, lélektani regény, tudatregény, parabolisztikus regény. Egészében leginkább metaforikus.
Cselekménye egyszerű
Szendy Ilka, a céhmesteri-kurtanemesi családból származó lány (tímárlány), meggyilkolja háromgyerekes szeretőjét, aki valójában egy egyszerű napszámos az ő birtokán, aki szőlőjét, gazdaságát gondozza. A kapcsolatot a varróleány-úrnő kezdeményezi, hiszen a fiatalember képtelen lenne kezdeményezni, talán nem is merne. A lány édesapja már a cselekmény elején halott, ő csak figuratív szereplő. Édesanyja nagyon beteg, ágyhoz kötött, guttaütött, a lány becsukja mögötte az ajtót még halála ejszakáján is és szeretkezik Gönczi Dénessel, majd amikor az édesanyja meghal, szinte könnytelen szemekkel temeti, temetteti el. Kitűnik a regényből, hogy nem kapaszkodott különösebben a szüleihez, mindenek előtt azért haragudott rájuk, hogy miután testvérei akik előtte születtek, mind meghaltak, őt mégsem volt hajlandó tanittatni az édesapja, bár lett volna pénze rá. Szülei halála után egyedüli tulajdonosa a számottevő vagyonnak.
Egyetlen öröme Gönczi Dénes, mindig alkalmat keres és talál rá, hogy vele legyen, talán azért is gyilkolja meg, amikor tudomást szerez arról, hogy Amerikába akar vándorolni (fél, hogy elvesziti).
Közben feleségét is bevonja a ház körüli teendőkbe (meszeltet vele), azonban visszaél a segitőkészségével, bármennyire is megfizet. A nő és férje nagyon tisztességes nőnek hiszik, aki segitő szándékkal közeledik hozzájuk. A regény cselekménye mintegy 1 és fél év, ám a regény ennél sokkal nagyobb időintervallumot fog át.
Ez az emlékezés révén a jelenbe emelt múlt. Az idő főszereplőjévé válik, nem a regény játszódik az időben, hanem az idő a cselekményben. Az idősíkok váltakozása révén bontakozik ki a cselekmény. Az iró-narrátor egymásba játssza az idősikokat.
A történésmozzanatok többszörös jelképpé válnak, a motívumok ismétlődések fogják össze, támasztják alá a történés mozzanatokat (pl. a Rákóczi fényképének megelevenedése - Ilka szinte kedveseként tekint rá). Az Ilka sorsát már konfirmálása után megpecsételi egy légátus, aki sétálni hivja és magáévá teszi a lányt, aki ettől kezdve már senkire sem tekint, várja a soha vissza nem térő fiatalembert.
Mind a regényszerkezet, mind pedig az időprobléma középpontjában a kétközpontú jelkép áll: a fejedelem képe és a kút. A fejdelem valójában többrétegű szimbólum olykor a nő társa, máskor lelkiismerete. Időnként a múló idő szimbóluma vagy éppen az erkölcsi nagyságé.
Már a regény elején feltűnik a fejedelem képe. Itt a konkrét időből visszacsúszik a múlt időtlenségébe.
Kettészakad a múlt és a jelen (“a többé nem” ezt jelzi). Itt az időből való kizáródást jelzi.”Mert többé nem volt ki lovát kantárszáron fogva Jajdonba elvezesse a hét emberöltővel későbbi jelenbe”.
A fejedelem alakjához hozzákapcsolódik az érték, pusztulás jelképe. (“fekete meg piros lovak vontatták a gyászhintót”, - a fecskék az ártatlanságot jelentik.), majd a gyászmenet (a közösségé) = haláltánc látomásaiban az egyetemes elvesztés. (Anyag emésztett temetési menetet). A fejedelem alakja nemesek a szereplők, főként a főszereplő tudatában jelenik meg, hanem a regényvirág konkrét tárgyi elmeként. Magának a képnek is ideje van.
Szendy Ilka a fejedelem alakja révén visszamenekül a történelembe, az értékes időbe. Az önálltatás groteszk, hiszen a fejedelmet Ilka jelenében csak Gönczi Dénes helyettesithette.
A kút, amelybe dobja Dénest, jelképe hagyományos idő jelkép, a világok közötti közlekedés jelképe (József és testvérei – népmesék). A kőhordás, a vezeklés szerepét tölti be, a bűnjel eltűntetési szándéka. Felszámolja a kutat és önmagát, és az időt.
Faggyas, a tímárműhelyből elzavart és koldussá lett szolga felfedezi a titkot. Amint azt a feleség Mari is mutatja, elkezd érdeklődni. A rend Göncitől és a másik két kivándorló leveléből értesül, hogy Dénes nem ment ki velük Amerikába. Ilka elszólja magát, hogy nála volt utoljára, ezért a falubeliekkel együtt nem hajlandók többé segiteni Ilkának, sőt keresni kezdik Dénest.
Dénest Ilka számára a felhízlalt malacok helyettesítik (jelkép). Töltött káposztát ad nekik. (Odüsszeusz-Kirké).
A jelkép is időhordozóvá válik, a kezdetben kisméretű malacok a regény végére időtlenné nőnek, szörnyekké, kozmikus méretűvé tágulnak már, s Jajdont fenyegetik. Egyetlen hűséges ismerőse a nagybátyja marad, aki vasárnapokként ellátogat hozzá, ám őt is elűzi magától, mert megcsókolja egyszer.
Végül az öreg szolga (aki a bérét kéri[bibellér] Ilka visszautasitja a pénzkiadast) egy hasábfával agyonüti, s ezzel beteljesíti a végzetét. A nagybátyja az események után jelenik meg, felkészíti Faggyast a jelentkezésre, szinte segítőkész, mintha megértené az öreg félelmét.
A regény címe kapcsolatban van a regény minden rétegével. Beleépül formailag a regény eseményébe, összefoglalja a regény értékviszonyait (zuhogó kőpillanatok). Kő a szíven, kő a kútban.
Időkezelés a regényben
A regény idobontásos és egyidejűsitéses. Faulknek, Joyce, Proust időkezelése, időszabdalás (jelenné vált múlt.) Időben nem kapcsolódnak egymáshoz Szendy Ilka emlékképei. A múlt idősíkját felszabdalja, majd felépíti a felszabdalt időt. A hősnő az ő tudatában atszűrt emlékképek, amelyek révén újraéli korábbi emlékeit. A kronologikus kibontakozás megszakítása észrevétlenül történik (az olvasó később veszi észre a korábbi időmenetekből való kilépést). Ezeket a narrációs részeket megszakitják Ilka monológjai (dőlt betűvel).
Nézőpontváltás történik a két fő idősik között, ingázás. Az egyik nézőpont a külső, a másik az Ilkára ráközelített. Ilka egyik idősíkból a másikba ingázik, de mindig a jelenben éli meg élettragédiáit (fokozatos tudatbomlás).
Ilka múltja benne van a jelenben, de ez telitett a múlttal. A visszatérő motívumok az idővel kapcsolatosak (a fejedelem képe kitágítja az időt 200 évvel), mindig ott bukkan föl, ahol a különböző idősikok összefutnak), a kőhordás, víz(apadás), az ártézi kút pozitiv motívum (jelen és jövő) - apadó kút-múlt.
A párbeszédek, irói kommentárok jelen időt követelnének, de Szilágyi nem jelöli a párbeszédeket (nincs irói kommentár), átmentődhet a múltba is.
A dialógusok beilleszkednek a fiktiv nézőpontba, összekötő elem múlt és jelen között. Ilka beszélget a fejedelemmel és a malacokkal.
Tragédiája: egzisztenciális (kiváltságtudat, a tragédia elkerülhetetlen).
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kapcsolódó doksik- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom III / 1996, 43 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
- Irodalomtudományi alapfogalmak (18-19. századi világirodalom) / 2007, 32 oldal
- A cseh irodalom a XX. században / 2006, 7 oldal
- Római Birodalom vaktérkép, megoldással / 2008, 3 oldal
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése
Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...
József Attila költészete a 30-as évek elején1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...
Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
