|
Dátum: 2008. szeptember 29. | 15:00:44. Forrás : doksi.net/hu |
Juhász Gyula az egyik legtragikusabb sorsú magyar költő volt. Szinte minden gyötrelemből kijutott neki, ami embert és művészt érhet: gyógyíthatatlan betegsége mellé súlyos gátlásosság és depresszió társult. Az utóbbi kettőhöz a szerelemben való sikertelensége is hozzájárult. Költészetének nagy részét meghatározó színésznővel, Sárvári Annával való kapcsolata még csak plátóinak sem volt mondható. A középszerű művésznő jóformán észre sem vette Juhász Gyulát, ő pedig egyáltalán nem igyekezett ez ellen tenni. Az emlék, az elhibázott szerelem miatt érzett önvád azonban élete végéig kísérte.
Juhász Gyula zavart elméjében Anna képe az idő múlásával egyre távolabb került a valóságtól, egyre inkább idealizálódott, míg végül az eszményi nő szimbólumává, csaknem istenné vált a számára. Az 1912-ben született Profán litánia című vers már ezt az állapotot tükrözi. A cím két szava sajátos ellentétet alkotva utal a költemény kettős természetére: Anna személyéhez Juhász Gyula a katolikus liturgia magasztos képeit fűzi, a Mária-himnuszok áhítatával közeledik hozzá.
A vers elsősorban formájával ragadja magával az olvasót. Az első három versszak kezdő szavainak („Tűnt Anna”) anaforaszerű ismétlődései, a félrímes strófaszerkezet, valamint a különös, meg-megtörő, mégis lüktető ritmus egyfajta szakrális, ráolvasásszerű hangulatot adnak a versnek. Ezt erősíti a nominális ábrázolásmód: az öt versszakban összesen négy igei állítmány található, ami a tagmondatok nagy számát tekintve igen alacsony arány.
A vers emelkedő ívet követ, a teljesen általánosan megfogalmazott első versszak után egyre erősödik a mondanivaló érzelmi töltése, míg a negyedik versszakban eljut a személyes, egyes szám első személyben megfogalmazott tartalomig. A költő egy rabszolga képébe bújva mélyen alárendeli magát Annának. Anna itt azonban már csak emlék. Az eredeti alak teljesen elmosódott, átlényegült a költőben, az elérhetetlen, megközelíthetetlen boldogság jelképévé lett, akárcsak a kék virág Novalisnál.
A képrendszer is ehhez illeszkedik: Juhász Gyula egy, az egész versen átívelő fokozás segítségével ábrázolja Annához fűződő érzelmeinek fejlődését: aranyház, palota, kert, mennyország. A végén kilép a cím által meghatározott keresztény kultúrkörből, antik elemeket sző a költeménybe, érzékeltetvén, hogy érzései nem szoríthatók keretek közé, hogy Annához a vallásnál is erősebb kapcsok fűzik. Az antik dór oszlopfők képe végtelenséget, állandóságot sugall: Anna emléke soha nem fog kitörlődni Juhász Gyula emlékezetéből.
A vers kulcsszava tehát az utolsó versszakban található „örök” szó, amely megjelenik egy későbbi költemény címében is. Az „örök” Juhász Gyulánál szinte a „nincs” szinonimájaként szerepel. Anna halhatatlansága éppen abban rejlik, hogy csak a költő képzeletében létezik, az „eredeti” Annához már semmi köze. Ez a keserű életérzés, Anna léte és nemléte közti belső konfliktus inspirálja Juhász Gyulát az Anna-versek megírására, és talán ez is hozzájárul sorozatos öngyilkossági kísérleteihez, amelyek végül a halálához vezettek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksik- Mai világirodalom / 2004, 8 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- Német nemzetiségi nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
- Godzsa Anikó - Modern magyar irodalom / 2005, 32 oldal
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
József Attila Óda c. versének elemzéseJózsef Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse. Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll. A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat...
George Orwell - Állatfarm c. művének elemzéseEric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint...
