|
Dátum: 2010. június 15.14:27:39. Forrás : doksi.net/hu |
Moliére
Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Apja jómódú kárpitos. 6 fia közül ő a legidősebb. Anyja korán meghalt, apja nevelte. A clermanti jezsuita kollégiumba latinul tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott. A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész lett. 13 évig tapasztalatokat szerez. Kiváló komikus, példaképe Scarmucci, olasz műveket dolgozott át. 1673-ban egy színdarabban rosszul lett, meghalt. Az egyház nem engedte, hogy nappal temessék el.
Tartuffe
Egyik legjobban sikerült „vígjátéka” a Tartuffe (1664). Témája világos és áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem végső romlásba dönti őket. Formája teljesen „klasszikus”, azaz Moliérnek sem volt más választása abban a korban, mint követni a hármas egység kötelező szabályát. Moliére kész kiforrott jellemekkel dolgozik, mint a commedia dell’arte. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát, mellőzi kifejlődésének ábrázolását, viszont következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több oldalról, több, egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel.
Az I. felvonás 1. jelenetében a két főszereplőn kívül mindenki színre lép. Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk be: az anyós, Pernelle asszony dühös–bár mértéktartó-szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. Eleinte teljesen egyoldalú a családi veszekedés, senki sem jut szóhoz: egy–egy megkezdett, tört mondat vagy egy ártatlan kötőszó után beléjük fojtja a szót az öregasszony.
A II. felvonás Tartuffe-öt közvetlenül Mariane és Valér, közvetve pedig Damis boldogságának szétzúzójaként tünteti fel. Orgon eddig rejtegetett terve napvilágra kerül: értelmetlen, ésszerűtlen és ezért erkölcstelen házasságba akarja kényszeríteni leányát. A történet hasonló, mint a Romeo és Júliában: Mariane alig tiltakozik, majd kezdeti ellenállása is megtörik, s nem mer ellentmondani a szülői önkénynek. A „gyermeki engedelem” tiltja meg neki, hogy szembeszálljon apjával, s a női szemérem tartja vissza, hogy harcoljon szerelméért. A korabeli játékokra jellemző, hogy a félénk és gyámoltalan szerelmesek helyett a talpraesett, okos és bátor komorna, Dorine perlekedik, érvel, bizonyít és taktikázik.
Két felvonáson át csak Taruffe-ről folyt a szó, a szélsőséges szempontokat érvényesítő vita. Az olvasó úgy érezhette, hogy mindent megtudott már erről az emberről. A második jelenetben hosszadalmas előkészítés, az érdeklődés felcsigázása után maga a címszereplő lép színre, kiderül, hogy még mindig csak nagyon felületesen ismerjük. Csodálnunk kell az írói zsenialitást, mely új megvilágításba helyezve még inkább kibontja a „hős” jellemét. Tartuffe eddig sem volt komikus, komédiába illő alak, most sem az, s a következő felvonásokban még kevésbé. Egyszerre mozgásba lendül minden, felgyorsulnak az események, megnő a jelenetek száma is Szenvedélyek robbannak ki, s Orgon a hiszékeny vakbuzgóság lejtőjén egyre gyorsabban rohan saját bukásába. Orgonban is kevés a komikus vonás, ő valóban mélyen vallásos.
A IV. felvonásban éri el csúcspontját a dráma, az események tragikus fordulatot vesznek: kacagni senkinek se lehet kedve. Nem is komédia ez tulajdonképpen, ezért is szokták heroikus (hősi) komédiának is nevezni.
A komédia a dráma műnemébe tartozó szépirodalmi műfaj, amelyben kisszerű emberek, illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással vagy a körülményekkel; megoldás többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus kimenetelű.
Moliére darabjának talán „legkomikusabb” jelenete az (ha lehet egyáltalán így nevezni), mikor az együgyű Orgon az asztal alatt feszengve tanúja Tartuffe udvarlásának s erotikus vágyai mohóságának. Igaz, Tartuffe gyanakvó és ravasz, mégis befut az egérfogóba. A jelenet tragikomikus feszültségét fokozza a furcsa helyzet s a főszereplő most már leplezetlen erkölcstelensége közötti ellentét. Tartuffe egy sajátos és meghökkentő erkölcstant fejt ki Elmírának. Sokan a Jezsuitizmus módszereire, érveire ismertek rá ebben.
Moliére végső üzenete mindenesetre az, hogy az emberek lelkében élő rend és harmónia utáni vágynak két ősi, démonikus ellensége van: a butaság és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kapcsolódó doksik- Lengyel Attila - Egységes irodalom középszintű szóbeli tételgyűjtemény / 2009, 51 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- Mai világirodalom / 2004, 8 oldal
- Irodalomtudomány tételek / 2004, 21 oldal
- Német nemzetiségi nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 26 oldal
Balassi Bálint szerelmi költészete
Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel...
SirályAz 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájábanÖrkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
