Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 247 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:199

Feltöltve:2008. június 15.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II. Piliscsaba, 2003 (Godzsa Anikó) TÉTELEK 1. A fölvilágosodás eszmetörténeti, kultúrtörténeti és politikatörténeti háttere, a fölvilágosodás főbb gondolati kérdései és válaszai, a fölvilágosodás korszakolása Európában és Magyarországon 2. A magyar irodalmi klasszicizmus és neoklasszicizmus: műfajok, témák, motívumok, hatások Bessenyeitől Kazinczyig (Bessenyei, a testőrírók, Ráday, Orczy, a deákos triász, Batsányi, Verseghy, Fazekas, Földi, Csokonai, Pálóczi Horváth, Virág, Vitkovics, Ungvárnémeti Tóth, Kazinczy lírája, Gvadányi, Péczeli, Csokonai epikája). 3. A szentimentalizmus és a romantika kezdetei a magyar irodalomban: műfajok, témák, motívumok, hatások Ányostól Berzsenyiig (Ányos, Dayka, Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Katona lírája, Báróczi Sándor, Kazinczy, Kármán epikája, Berzsenyi elméleti művei). 4. A magyar dráma

és színház története a XVIII század utolsó harmadától a XIX század első negyedéig (Bessenyei, Csokonai, Katona színdarabjai, Katona drámaelméleti munkássága, a magyar színjátszás története). 5. A nemzet, a n yelv és az ideológia kérdése a XVIII-XIX század fordulójának magyar irodalmában, a nyelvújítás, az eredetiség és a fordítás problematikája, a művelődéspolitika kérdései, az irodalmi és nyelvészeti viták (Bessenyei, Csokonai, Báróczi, Batsányi, Kármán röpiratai, elmélkedő levelei, művei, a prozódiai harc és a fordításról szóló vita szövegei, a nyelvújítási harc dokumentumai). 6. A XVIII-XIX század fordulójának tudományos irodalma és az irodalmi intézmények (a tudományos irodalom története, az irodalomtudomány önállóvá válásának története, folyóiratok, szalonok, tudós társaságok, akadémiai kezdemények, a magyarországi iskolák és az oktatásügy története). 7. A magyar reformkor

eszmetörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti háttere, a reformkor társadalomtörténetének főbb gondolati kérdései és válaszai, a XIX század első felének korszakolása Európában és Magyarországon. 8. A reformkori magyar líra változásának története (Kisfaludy, Kölcsey, Vörösmarty, Bajza, Garay, Czuczor, Eötvös, Erdélyi, Petőfi) 9. A reformkori magyar epika változásának története (Kölcsey, Kisfaludy, Fáy, Jósika, Vörösmarty, Eötvös, Vajda, Csató, Nagy Ignác, Kuthy, Frankenburg, Vahot, Pákh, Czakó, Arany, Petőfi epikája) 10. A reformkori magyar dráma változásának története, a drámai műfajok átalakulása, a korszak színháztörténete (Kisfaludy, Vörösmarty, Szigligeti, Petőfi darabjai) 11. A reformkor irodalmának elméleti és kritikai irányzatai, a népiesség, a realizmus, elméleti viták (Erdélyi, Bajza, Vörösmarty, Kölcsey elméleti darabjai). 12. A nemzet, a nyelv, a történelem, az ideológia és a

politika megjelenése a XIX század első felének magyar irodalmában, a nyelv funkcióváltásai, a nemzet-fogalom megszilárdulása, a történelem elgondolása és ábrázolása a korszak műveiben (Kölcsey tanulmányai, Széchenyi munkái, az ezekből a szempontokból elemezhető szépirodalmi művek). 13. A XIX század első felének irodalmi intézményei és irodalmi élete (a tudományos irodalom története, az Akadémia születésének története, folyóiratok, szalonok, tudós társaságok, irodalmi társaságok, a magyarországi iskolák és az oktatásügy története). 2 Kölcsey Ferenc Himnusz Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! MEMORITER VERSEK ÉS VERSRÉSZLETEK Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad

török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Hajh, de bűneink miatt Bújt az üldözött, s felé Gyúlt harag kebledben, Kard nyúl barlangjában, S elsújtád villámidat. Szertenézett, s nem lelé Dörgő fellegedben, Honját a hazában, Most rabló mongol nyilát Bércre hág és völgybe száll, Zúgattad felettünk, Bú s kétség mellette, Majd töröktől rabigát Vérözön lábainál, Vállainkra vettünk. S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Szánd meg isten a magyart, Kedv s öröm röpkedtek, Kit vészek hányának, Halálhörgés, siralom Nyújts feléje védő kart

Zajlik már helyettek. Tengerén kínjának. S ah, szabadság nem virul Bal sors akit régen tép, A holtnak véréből, Hozz rá víg esztendőt, Kínzó rabság könnye hull Megbűnhődte már e nép Árvánk hő szeméből! A múltat s jövendőt! Elfojtódás Ó, sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsüllyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még, Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? Ki tud? Ah, fájdalom – Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen? Minden órám (első strófa) Minden órám csüggesztő magányom Néma csendén búnak szentelem, Rajtad elmém, ah, törődve hányom S könyim árját issza kebelem. Merre, merre tűntök hű szerelmek, Melyek láncolátok szívemet? Ha fogjátok forró szenvedelmek Elborítni lángként éltemet? Rebellis vers Zrínyi vére mosta Bécset, S senki bosszút nem állt:

Rákóczi küzdött hazánkért, S töröknél lelt halált. Párizs ígért szabadságot, Ti nem fogadtátok, Járom rátok, gyáva népek, S maradéktól átok. Vörösmarty Mihály A merengőhöz Hová merült el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalul, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? Hír? Gyönyör? Legyen bár mint özön, 3 Zajától felrémül a szívmagány. Ha van mihez bízhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A bírhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan

szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hízelgő ábrándokra nyitsz. Hozd, oh, hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifjú szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; A mennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk. Múlt és jövő nagy tenger egy

kebelnek, Megférhetetlen oly kicsiny tanyán; Hullámin holdfény s ködvárak lebegnek, Szózat Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Ez a föld, mellyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés

fölött Egy ország vérben áll. Itt küzdtenek honért a hős Az nem lehet, hogy annyi szív S a sírt, hol nemzet süllyed el, Árpádnak hadai; Hiába onta vért, Népek veszik körül, Itt törtek össze rabigát S keservben annyi hű kebel S az ember millióinak Hunyadnak karjai. Szakadt meg a honért. Szemében gyászkönny ül. Légy híve rendületlenül, A nagy világon e kívül Hazádnak, oh magyar: Nincsen számodra hely; Ez éltetőd, s ha elbukál, Áldjon vagy verjen sors keze: Hantjával ez takar. Itt élned, halnod kell. Késő vágy Túl ifjúságomon, Mit sors s az ész adott, A kínba fúlt gyönyört, Túl égő vágyimon, Az őszi szép napot. Mely annyiszor gyötört. Melyeknek mostohán De hogy megláttalak, Hiába, hasztalan! Keserv nyílt nyomdokán; Szép napvilágomat, Ifjúság és remény Túl a reményeken, Kívántam újólag Örökre veszve van Melyekre hidegen Már eltünk koromat; Az évek tengerén: Éjszínű szemfedőt Kívántam mind, a mit

Remélni oly nehéz Csalódást ujja szőtt; Ábrándos álma hitt: A kornak alkonyán, Túl a szív életén, Az édes bánatot, Szeretni tilt az ész Nyugodtan éldelém Mely annyi kéjt adott, Letűnt remény után. Előszó Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. 4 A merre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sóhajtanak fel csonthalmok közöl; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült: Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és

öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjúságot hazud: Kérjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? Ünnepre fordult a természet, a mi Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm - s reménytől reszketett a lég Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszűnt forogni egy pillantatig. Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel labdázott az égre, Emberszívekben dúltak lábai. Lélegzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialudt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton folyvást ordított a vész,

Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Petőfi Sándor A Tisza Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál. Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be. Nagy távolban a malom zúgása Csak olyan volt, mint szúnyog dongása. A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljon habjai fodrába’. Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Sima tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült, A természet örök szépségétül. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Mellyen

a levágott sarjú-rendek Mint a könyvben a sorok, hevertek. Oh, természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Késő éjjel értem a tanyára Friss gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Másfelől, a Tisza túlsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyílás azon át, Látni távol kis falucska tornyát. Többek között szóltam én hozzájok: „Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója.” Boldog órák szép emlékeképpen Rózsafelhők úsztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Pár nap múlva fél

szendergésemböl Félrevert harang zúgása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. 5 Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A

magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Beszél a fákkal a bús őszi szél Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg; Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket. Dél s est között van az idő, nyújtózom A pamlagon végig kényelmesen Keblemre hajtva fejecskéjét alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Arany csal s ostor kerget tégedet A zsarnokért megvíni szolganép, És a szabadság? egyet mosolyog, S mind, aki híve, a harctérre lép, S érette, mint a szép lyánytól virágot, Sebet, halált oly jó

kedvvel veszen Keblemre hajtva fejecskéjét alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Egyik kezemben édes szendergőm Szelídeden hullámzó kebele, Másik kezemben imakönyvem: a Szabadságháborúk története! Minden betűje üstököscsillagként Nyargal keresztül magas lelkemen Keblemre hajtva fejecskéjét alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Hány drága élet hullt már érted el, Oh szent szabadság! és mi haszna van? De lesz, ha nincs; tiéd a diadal Majd a csatáknak utolsóiban, S halottaidért bosszút is fogsz állni, S a bosszúállás rettentő leszen! Keblemre hajtva fejecskéjét alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Vérpanoráma leng előttem el, A jövendő kor jelenései, Saját vérök tavába fúlnak bé, A szabadságnak ellenségei! Egy kis mennydörgés szívem dobogása, S villámok futnak által fejemen, 6 S keblemre hajtva fejecskéjét alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti

virágok, Még zöldell a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? Oh, mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is örökre szeret! Erdélyi János Balassa búja (1839) Kél füstnek oszlopa kéklő magas hegyen, Búsul az én fejem, majd

füste is megyen. Midőn e kék orom az égre háborog, Már retten a vidék: dörögni, esni fog. Rám szól e jósolat; magányba sietek, Ott kínaim felett záport könnyezhetek. Knídoszi Vénusz (1845) Szép voltál, a kő látott, s fölvette magára Általlágyulván, isteni termetedet. Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa Szülőföldem szép határa! Meglátlak-e valahára? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. De azok nem vigasztalnak, Bús szívemmel árván hagynak; Árván élek bús szívemmel, Mint a fű, mely a sziklán kel. Ha madár jön, tőle kérdem, Virulsz-e még, szülőföldem? Azt kérdezem a felhőktől, Azt a suttogó szellőtől. Kisded, hajlék, hol születtem, Hej tőled be távol estem! Távol estem mint a levél, Melyet elkap a forgószél. 7 SZAKIRODALOM A REFORMKOR MAGYAR IRODALMÁHOZ A biedermeier itt és Európában, Helikon, 1991, 1–2. sz A magyar irodalom története III. (1772–1849), PÁNDI Pál szerk,

Bp, 1965, 363–798 A magyar kritika évszázadai II., írta és összeállította FENYŐ István, NÉMETH G Béla, SŐTÉR István, Bp, 1981, 7-329. A magyar sajtó története I. (1705–1848), KÓKAY György szerk, Bp, 1979, 361–803 BABITS Mihály, Az ifjú Vörösmarty, A férfi Vörösmarty = Uő., Esszék, tanulmányok, Bp, 1978, 208–255 BORBÉLY Szilárd, A Vanitatum vanitas és A boldog szerelem = ItK 1995/5–6, 485–504. DÁVIDHÁZI Péter, „Omnis creatura ingemiscit” Erdélyi János kritikusi világnézete = It 1991, 288–309. DÁVIDHÁZI Péter, A kitagadástól az irodalmi kánonig (A Vanitatum vanitas és a magyar kritika) DÁVIDHÁZI Péter, Egy szerzői név kiválasztása a reformkorban (Franz Karl Joseph Schedeltől Toldy Ferencig) = ItK 1997/1–2, 123–130. T. ERDÉLYI Ilona, Egy kései kiengesztelés kísérlete (Néhány megjegyzés a Pyrker-pör kapcsán) = ItK 1996/5-6, 630–649. T. ERDÉLYI Ilona, Fáy András és kora = A Bélteky-ház, utószó,

PPKE BTK, 2002, 355–377 T. ERDÉLYI Ilona, Politikai restauráció és irodalmi újjászületés Értékek és eszmények a reformkor hajnalán, Bp, Balassi, 1998 FÁBRI Anna, „A szép tiltott táj felé”, Budapest, 1996, 5–80. FÁBRI Anna, Az irodalom magánélete, Bp., 1987, 339–733 GERGELY András, Széchenyi István (Magyar szabadelvűek), Bp., Új mandátum, 1998, 7–15 (Bevezetés) GYAPAY László, Kazinczy a debreceniségről = ItK 1998, 31–66. HÁSZ-FEHÉR Katalin, A nyilvános és magános irodalomról (Utak Fáy Andráshoz és a Bélteky-házhoz) = ItK 1998, 200–225. HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., 1978, 111–352 HORVÁTH János, Kisfaludy Károly és íróbarátai, Bp., 1955 HORVÁTH János, Kölcsey Ferenc = Tanulmányok, Bp., 1956, 154–201 HORVÁTH János, Petőfi Sándor, Bp., 1922 (új hasonmás kiadás, év nélkül) HORVÁTH János, Vörösmarty drámái, Irodalmi Füzetek 63, 1969. IMRE László, Egy

„kedves, ósdi román” (A Bélteky-ház és a regényműfaj hagyományai) = ItK 1998/1–2, 188–199. JOLSVAI András, Kölcsey, a kritikus és az olvasó közönség = It 1989, 296–310. JOLSVAI András, „Írók akadémiája”: a megalapítástól a megalakulásig = ItK 1989, 605–627. KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és kora, Bp., Unikornis, 1998 KOROMPAY H. János, Bajza József és Henszlmann Imre vitája a francia drámáról = ItK 1986, 517–522 KOROMPAY H. János, A „jellemzetes” irodalom jegyében, Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása, Bp, 1998 KOROMPAY H. János, Kritikatörténet és irodalomtörténeti hagyomány = ItK 1998/3–4, 476–479 KOSÁRY Domokos, Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867, Bp., 2001, 187–346 Magyar színháztörténet, 1790-1873, KERÉNYI Ferenc szerk., Bp, 1990, 176–369 MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, 1999. RÁKAI Orsolya, A magyar nyelv ünnepe? (Tiszteletadás a magyar literatúrának – a

Marczibányi-jutalom első két kiosztása), ItK, 1998/5–6, 708–729. SZAJBÉLY Mihály, Vélemények az 1830-as évek magyar prózájáról = „A mag kikél”, Bp., 1990, 58–67 SZAUDER József, A romantika útján, Bp., 1961, 180–247: Kölcsey, 323-363: Csongor és Tünde SZAUDER József, Udvarházi klasszicizmus = Uő, Az estve és Az álom, Bp., 1970, 452–543 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., 1980, 116–286 SZÖRÉNYI László, „Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989, 29–85 SZABÓ G. Zoltán, Fontosabb adatok, események a Hymnus legitimációjának történetében = A XIX század vonzásában, Piliscsaba, 2001, 197–204. SZABÓ G. Zoltán, Kölcsey Hymnusáról = ItK 1998, 114–145 ZENTAI Mária, A város szerepe a korareformkor magyar irodalmában = ItK 1999/3–4, 335–344. 8 KIDOLGOZOTT SZAKIRODALOM A biedermeier itt és Európában T. Erdélyi Ilona: A biedermeier kora – nálunk és Európában - Ezen korszak hazai jelenségeire

„Európa kocsisának”, Metternich hercegnek az egyénisége nyomja rá a bélyegét. (A herceg elhiteti a néppel, hogy ő maga is a rendszer rabja, de a népnek szerető atyja – ez egy tudathasadásos képmutatás, ami az egész kort jellemzi.) - Az 1815-ös év 1 egy rend kezdete, amely – főleg német földön – politikai megmozdulásokat indít (ezek a mozgalmak vezetnek 1848-hoz). - 1815-ben alapítják meg a Burschenschaftot, amely gießeni és jénai diákok egyesülete. - Európában új szereplők jelennek meg, akik a restauráció hívei: III. Frigyes Vilmos porosz király, I Ferenc osztrák császár és I. Sándor; de valójában nem ők irányítanak, hanem két hideg racionalista: • Az angol Lord Castlereagh. • Az osztrák Metternich Kelemen, az Éjfél hercege (Fürst der Mitternacht), aki a következő 33 év meghatározó alakja; fő törekvése: a Habsburg Monarchiát Európa vezető hatalmává tenni. - Metternich eleinte széles látókörű, és nagy

taktikus (a megfelelő időben tud engedményt adni, és azt a megfelelő időben visszavonni), végül elvakul a hatalomtól. Sírverse: „Itt nyugszik, nehogy hírét rontsa, A törvényesség eme Don Quihotja. A hamisat és igazat kedve szerint csavarta, S nemcsak mást csalt, de önmagát is becsapta; Selyma volt; s hogy aggon bolond lett, arra int, Önnön hazugságod ugyan már el ne hidd.” - - - 1 2 (Grillparzer) A Metternich-korszak biztató körülmények közt indul, de a remény egyre csökken. 1817 októbere, Wartburg-ünnepség: itt zajlik az első, és igen nagy hatású tiltakozás (a német diákok a Szent Szövetség jelképeit égetik el). A Wartburg-ünnepséget követik kisebb megmozdulások, de Metternich egyelőre türelmes. Majd 1819. március 23-án Karl Sand, egy jénai diák leszúrja az orosz kémnek tartott August von Kotzebue-t, aki egyébként a pesti német színházak legnépszerűbb szerzője. A merényletet követően szövetségi gyűlést

hívnak össze Karlsbadban; ennek eredményei. • Betiltják a Burschenschaftot. • Elrendelik az egyetemek ellenőrzését. • A szigorú sajtócenzúra bevezetése. • Megindul a potenciális ellenség (diákok és ér telmiségiek) üldözése. Ennek következtében sokan emigrálnak, pl. Karl Follen diákvezér, aki az Újvilágban megalapítja a németek köztársaságát 1820-ra kiteljesedik a Metternich-rendszer; a herceg már ekkor fölismeri a liberalizmus és a nacionalizmus veszélyeit, de ezen irányzatok hatásai csak 1830-tól mutatkoznak meg; ekkor több helyen 2 is új rendszer alakul ki. A főbb követelések: a feudális terhek eltörlése, új sajtótörvény, új alkotmány, a fejedelem elkergetése Varsóban fölkelés tör ki 1832: tüntetés a pfalzi Hamback váránál (ezt szétverik). 1833, Frankfurt am Main: diákok támadása a katonai őrség ellen. 1834. • Az Ausztria számára kedvezőtlen vámunió létrejötte. • Az itáliai megmozdulások fő

alakjának, Guiseppe Mazzininek a vezetésével létrejön egy titkos szervezet, amelynek célja az európai népek föderációja. 1837: hét göttingai professzor, köztük a két Grimm, tiltakozik a hannoveri alkotmány önkényes fölfüggesztése ellen. Közben gyorsul az iparosodás, az emberekben pedig egyre nő a munkanélküliségtől és az éhínségtől való félelem (ez eredményezi az 1844-es szászországi takácsfölkelést). 1815 óta a társadalom fokozatosan változik, a merev államrendszer azonban nem, és ez a két ellentétes erő lesz az, ami szükségszerűen szétfeszíti a metternichi rendszer kereteit. Az élet keretei. • Az emberek a fájdalmas múlt helyett a jelen felé fordulnak. Napóleon második legyőzése, és száműzése Szent Ilona szigetére. Brüsszel, Rajna-vidék, Szászország, Hessen, Kassel, Itália. 9 A polgár a lakásába húzódik, és az otthon az élet központjává válik.  A lakás központja a szalon, amelyben gyakran

zongora is áll.  Tavasszal és nyáron a szalon szerepét a kert veszi át. • Fejlődik a város is.  Sok a parkosítás (pl. Széchenyi Istvánné faültetési akciója 1837-ben)  Megkezdődik az utcák kövezése és megvilágítása. • A színház már nem erkölcsnemesítő vagy nyelvművelő szándékú; a szórakoztatás a lényeg. A színészek is megbecsültebbek • Fontosak a társasági kirándulások. • 1815-tól felekezettől függetlenül megnő az egyházak szerepe a politikai és a társadalmi életben. 3 • Az irodalomban és a festészetben sok a vallásos téma, Róma pedig a festők búcsújáró helye lesz. • Az erényeket továbbra is a korszak korlátai és lehetőségei jelölik ki.  Takarékosság, igénytelenség, becsületesség, szorgalom, jámborság, kötelességérzet.  A lányoknál: háziasság, szerénység, szemérmesség. • Az élet központja a család – az irodalom és a többi művészet is a nőideált

népszerűsíti. • A nőideál megvalósulásának egy szélsőséges esete egy Stieglitz nevű költő feleségéhez, Charlotte-hoz fűződik, aki 1834-ben szíven szúrta magát, hogy áldozatával segítse férje költői kiteljesedését (önfeláldozása azonban hiábavaló volt, Stieglitz fűzfapoéta maradt). • Lázadó asszonyok természetesen korábban is voltak; pl. Betty Klein, aki szót emel az egyedül maradt lányok képzése érdekében, hogy legalább óvó- vagy tanítónők lehessenek, vagy Ida von Hahn-Hahn, Bettina von Arnim, Rachel von Varnhagen. • A család feje az apa. • A magánéletet képmutatás jellemzi.  A festészet és az irodalom idillt ábrázol (pl. a gyermekek kényeztetése könyvvel, játékkal)  A valóságban eltűrik, hogy a szegények gyermekei napi nyolc-tíz órát dolgozzanak.  Az írók titokban érzéki műveket írnak (pl. Fáy András, Szemere Miklós)  Készülnek erotikus festmények is; olyan festők művei ezek,

akik a nyilvánosságnak realista vagy szentimentális életképeket festenek. A cikk elején említett kétarcúság tehát itt is megvan.  A felszínen a sugallt és elvárt derű, harmónia látható.  A felszín alatt pedig tiltakozás, a normákkal ellentétes valóság található. A hazai élet keretei. • Jelentős az országgyűlés szerepe (pl. szűri a bécsi rendeletek hatását) • A nemesség az udvarral szemben védi az alkotmányosságot, de a polgárságot és a parasztságot elnyomja. A parasztság így az udvarnak hisz, a nemességnek nem • Az új hazai életmód nyugati minták alapján alakul ki; ezt a mintát a hazai német nyelvű sajtó és irodalom terjeszti, később a magyar sajtó és irodalom, majd a magyar és a német színházak is. • Az új rend nevezhető polgári táblabírói világnak; ez a megnevezés utal a nemesség és a vármegye központúságára, ugyanakkor kifejezi, hogy léteznek a polgárosodás fejlődését segítő városok

is. • A földből élő embereket sokan bírálják, például érdeklődési körük miatt.  Erdélyi János szerint mindössze ennyi: ló, pipa, puska, kopó.  Pulszky Ferenc véleménye: ló, pipa, puska, kopó, kártya.  Hasonló Széchenyi értékelése is. Az érdeklődés természetesen másra is kiterjed, és ennek következtében teljesedhet ki újabb kultúránk és irodalmunk. • A lehetőségeket tágítja a technikai fejlődés is; pl. a gyorssajtó alkalmazása 4 A biedermeier fogalmának értelmezéséhez. • Metternich-korszak vagy a restauráció kora: ez a legelterjedtebb. • Vormärz: ez az elnevezés ritkább; inkább az 1848-hoz vezető tendenciákat hangsúlyozza. • Österreichischer Vormärz und Goethezeit: ezt a kifejezést Herbert Seidler monográfiája (1982) vezeti be – ez az elnevezés a goethei életmű továbbélését tartja a kor legjellemzőbbjének. • Biedermeier.  A kor egységes stílusára fölfigyelő művészettörténészek

használják először ezt a kifejezést. • - - 3 Ekkor alakulnak ki a búcsúk, körmenetek, ünnepek mai formái, és ekkor szilárdul meg a karácsonyfa-állítás szokása is. Az első karácsonyfát Pest város főkapitányának, Szekrényessy Endrének a családja állította 1843-ban 4 1820-ban még különös, hogy Kultsár tiszteletdíjat fizet a szerzőknek, de tizenöt-húsz év múlva az irodalmi pálya már biztosítani tudja az írói megélhetést. 10  Irodalmi korszakjelölőként nálunk elsőként Zolnai Béla használja (1935). Georg Himmelheber: A biedermeier mint képzőművészeti stílus Az építészet - 1811: Christian Frederik Hansen elkezdi építeni a Frauenkirchét (Koppenhága) – ezen az épületen kibontakozik a biedermeier építészet minden részlete. • Lényege a hosszú, széles dongaboltozatos terem; ezt két keskeny folyosó veszi körül. • A sík az uralkodó, amelyeket nem törnek meg a fülkék. • Minden leegyszerűsödik;

az íveknek nincs kerete, a karzatpadló szegélye egy lécre hasonlít. • A terem világos, áttekinthető. - 1816. • Karl Friedrich Schinkel, Berlin: a Neue Wache építésének a kezdete. • Leo von Klenze, München: a Glyptothek építésének a kezdete. - 1818: Schinkel megbízást kap, hogy a leégett Berliner Schauspielhaus helyett egy újat építsen. - 1824: Schinkel elkezdi az Altes Museum (Berlin) építését. - A biedermeier a XVIII. század második felének klasszicista elemeiből építkezik, de saját magára is támaszkodik, és elutasítja az antik példák szigorú másolását. - A biedermeier kedveli a szélesen elnyúló épületeket, az egymás mögött elcsúsztatott síkokat. - A portikuszt plasztikai többletté alakítja, a sima fal elé helyezi, ezáltal az a fal díszítménye lesz. - A pilaszter és a gerendázat elveszti tektonikus funkcióját. - Majd a ’30-as években érezhető változás következik be. • Az egyszerű, áttekinthető

formákat ellepik a plasztikus elemek. • A párkányok erőteljesebbek lesznek. • Az építmények monumentálisabbá válnak. • Az építészek igyekeznek megfelelni a korábbi stílusképeknek (antik, gótika, reneszánsz, romantika). A szobrászat - Nincs kapcsolatban a biedermeier építészettel; a szobrot legtöbbször az épületre, mellé vagy elé állítják. - A legnagyobb teljesítményt az emberi alak különálló, egész alakos vagy mellszoborként való ábrázolásában éri el. - A biedermeier szobrászok a kor emberét jelenítik meg, nem pedig isteneket, szenteket, antik hősöket. - Sokan próbálkoznak a Krisztus-ábrázolással, végül Thorvaldsen készít egy Krisztus-szobrot (1821) a Frauenkirche számára; ez az ábrázolásmód megosztja a kortársakat, ugyanakkor ez a szobor határozza meg a XIX. század istenképét - Thorvaldsen két Hébé-szobrot is készít (1806, 1816): a két szobor szinte teljesen megegyezik; különbség, hogy a második

körvonala zárt, illetve a ruházata nem hiányos, ezáltal csökkenti az érzéki kisugárzást. A második Hébé mondható a biedermeier tökéletes alkotásának - Berlin a német szobrászat középpontjává válik, és ez Gottfried Schadow-nak köszönhető. - Schadow köré csoportosulnak berlini iskola szobrászai (Friedrich Tieck, Christian Rauch, Rudolf Rauch, Emil Wolff, Reinhold Begas), és ő az, aki elsőként állít emlékművet egy szellemi nagyságnak, Luther Mártonnak. 5 - A vagyonos nagypolgárság mellszobrokban örökítteti meg magát. A festészet - A festők a klasszicizmus igényei szerint festenek, de témát az antik mitológiából választanak. - A legjobb alkotások az ember- és a természetábrázolásban készülnek (portrék, tájképek). - A művészek arra törekednek, hogy a legnagyobb tárgyhűséggel ábrázolják a tárgyat. - A művész sokszor nem tudja, hol kezdődjön a kép; az előtérben levő faág, szikla vagy kerítés mesterkélt

megoldás lenne, így a festő megkerüli a problémát, és az úgynevezett ablakképet6 alkalmazza. - Az ábrázolt természetben nincs élet; ha valamilyen ember vagy állat megjelenik a k épen, akkor is kicsi, jelentéktelen. - A ’30-as években ez is megváltozik. • A festők nem elégszenek meg puszta tájábrázolással, és a képbe emberek kerülnek (szerelmespárok, zarándokok, fürdőzők). • A sima, gondos technikát oldott ecsetkezelés oldja föl. 5 Az emlékműállítás a XIX. században válik szokássá; előtte csak az uralkodók kapnak emlékművet – ezt a hagyományt már Nagy Frigyes megtöri (1769), amikor az arra érdemes tábornokoknak szobrot állíttat 6 A képkivágást ablak vagy kapuív keretezi, így a mindent lezáró keret problémája megoldódik. 11 • A festő látószöge kiemelkedik a tájból, amelynek végtelen tere látható lesz. A biedermeier a városképet szintén sajátosan alakítja. • Az utcák véletlenszerű

ábrázolása jellemző; az ember ezt akkor élheti át, ha saját városában sétál. • Láthatóvá válnak a fontos épületek (de ez szándékos). • A tájképekkel ellentétben ezeket a festményeket mindig emberek népesítik be, de ők sem egyének, nem töltenek be semmilyen szerepet. • A ’30-as években rokokószerű városképeket készítenek. - A harmadik nagy téma a portré. • A meggazdagodott polgárság sok arcképet rendel. • A régebbi portrék a társadalmi hovatartozást jelölték, és az ábrázolt személytől való szigorú távolságtartás volt a jellemző – a biedermeier ezt megtörte. • Az ábrázolt és a szemlélő közt személyes viszony jön létre – mintha egymásra tekintenének. • A háttér szinte mindig semleges – ritkán van rajta bútor vagy egyéb tárgy. • Az ábrázolt személy fényben fürdik, de a fényforrás távoli, soha nem erős. • A leggyakoribb ábrázolásmód: szemből, az életnagyságnál alig kisebb

mellkép. • Kedvelt forma a miniatűr portré. • Új, de kedvelt méret az életnagyság és a miniatűr portré közti (az ábrázoltat szűk keret fogja körül). • Az ábrázolt személy semmit nem tesz (csak ül). • Ritka a csoportkép, de azon sincs élet (több egyén portréjának egymás mellé állítása). • A ’30-as évek elején ez is változik.  A csoportkép már nem összeültetett személyek együttese; kialakul a zsánerkép.  Az új beállítás eltér a biedermeier objektív emberábrázolásától.  Fontossá válik a környezet. - A csendélet nem jellemző téma, de ehhez képest nagy mértékű a virágfestészet. Az iparművészet - Bútor. • Ezek terveit a korábbiaktól eltérően nem az építészek, hanem a kézművesek készítik. • Az asztalos alapvetően arra figyel, hogy megfelelően bánjon az anyaggal. • Ez az anyag a fa, amelyet még soha nem becsültek meg így. • A kiindulópont a deszka, amely a forma meghatározó

eleme is. • Fontos, hogy a bútor funkcionális legyen. • Az előzőekkel szemben a biedermeier bútor bármikor elmozdítható (nem az épület része). • A bútorokat síkszerűség jellemzi, mivel teljesen elölnézetűre alakították őket. • A legtöbb bútor hasábos, de vannak hajlítottak is, ám a felület mindig befelé hajlik. • A legfontosabb díszítő elem maga a fa. • Az oszlopot továbbra is szívesen alkalmazzák, de már nincs tartó szerepe (funkciója a díszítés, a felület tagolása). - Üveg. • Virágzik az öblösüveg-készítés és -nemesítés. • Az üvegművészet központja Csehország (a világ minden tájára exportálnak). • Minden olyan edényt előállítanak, amelyek eddig csak kerámiából készültek. • A legjellemzőbb a pohár; a biedermeier fölfedezése a Ranftbecher, vagyis a gyűrűs talpú pohár, amelynek vastag üvegfala mindig csiszolt. • A csiszolás és a metszés mellett fontos az áttetsző festés; egy

drezdai udvari festő, Samuel Mohn az első, aki a porcelánfestés technikáját átvitte az üvegre. • A biedermeier saját találmánya a kőüveg és a színes üveg (először fekete és vörös, majd minden árnyalat). - Porcelán. • A nagy manufaktúrák (Bécs, Berlin, Meissen, Nymphenburg) hanyatlóban voltak. • A biedermeier kezdetben az egyszerű, henger alakú formákhoz nyúl vissza. • Sok csésze készül; a régi modelleket ötvözik (pl. erősen kihajló perem, les bordázat, gyöngysordíszítés, fantáziadús fül) • A forma egyre gazdagodik, de az edények továbbra is funkcionálisak maradnak. • Az empire-forma tovább él; ennek egyik jele a perem fölé emelkedő fül, ami lehet rozetta körül tekeredő kígyó, delfin vagy hattyú, de végződhet oroszlánfejben is (ez a díszítés a kannák kiöntőjén is megtalálható). - 12 • Jelentős a porcelánfestés. A biedermeier-stílus uralma alig húsz évig tart, és a új generáció ki is

gúnyolja, a század második fele pedig megveti, viszont a Jugendstillel egy időben újra fölfedezik, és létrejön egy új biedermeier, amely ismét meghódítja a közönséget. Elfriede Neubuhr: Töprengések a biedermeier-fogalomról az irodalomban - A biedermeier-kutatás kezdeteit Paul Kluckhohnnak tulajdonítják (1927), aki a romantika utáni első generációt ismerteti egy előadásában. Szerinte ebben a nemzedékben fölismerhető a romantikával való szembekerülés kényszere. - Kluckhohn fejtegetése viszont túl általános ahhoz, hogy a tudományos biedermeier-kutatás kiindulópontjának lehessen tekinteni. - Jelentős Günther Weydt tanulmánya, aki a biedermeiert áramlatnak nevezi, és két költő ábrázolásmódján keresztül vizsgálja. Megfogalmazása: a biedermeier az élet érett szakasza – sajátosságai a szelídség, mértékletesség és az igénytelenség kifejeződései, amelyeket a költők eszményként dicsőítenek - Wilhelm Bietak

véleménye. • A biedermeier a nyugati középosztály utolsó kulturális virágkora. • „Az osztrák biedermeier hanyatlásával kezdetét vette a régi Ausztria hosszas haldoklása; de utolsó kultúrája mint tudattalan tapasztalatkincs napjainkig kitartott, és valószínűleg még mindig a puszta lét kultúrája a kulcs az osztrák gondolkodásmód lényegének megismeréséhez.” • Bietak óta tűnik úgy, hogy Ausztria a biedermeier hazája, vagy értelmezik úgy, mint specifikusan osztrák sajátosságot; ezt a tendenciát már az 1930-as évektől kétségbe vonják. - Egyesek éles különbségeket hangsúlyoznak a német és az osztrák biedermeiert illetően; szerintük ez a különbség az eltérő gyökerekből fakad; a Német Birodalomban a biedermeier a klasszikában és a romantikában gyökerezik, Ausztriában a fölvilágosodáshoz (jozefinizmushoz) és az osztrák barokkhoz kapcsolódik. Azt az irodalmi és kulturális tetőpontot, amit az osztrák

biedermeier hoz Ausztriának, Németország már két nemzedékkel előbb elérte. - A biedermeier fogalmának bevezetése kezdetektől ellenállásba ütközött. - Maga az elnevezés eredetileg egy nyárspolgári embertípust jelölő, humoros név volt, amely két embertől 7 származik; ők irodalmi szatírát jelentettek meg, amelynek szerzője állítólag Gottlieb Biedermaier. - A fogalomról lassan lekopik a szatirikus jelentés; ezentúl a Biedermaier olyan embertípust jelöl, aki szereti az idillt, a kényelmet, és szerényen, az önmagával való megelégedettségben él. - A szót 1900 táján bevezetik a bútortanban és a művészettörténetben. - Oskar Walzel a pejoratív jelentést alapul véve óv a biedermeier szó használatától, így megalkotja a „megnemesített biedermeier” kifejezést. - Adolf von Grolman (1935). • Minden addigi biedermeier-kutatást élesen támad (bírálata nem mindig helytálló, ám annál gyakrabban sértő). • Főleg Weydt

eredményeit utasítja el. • Grolman szerint a biedermeier-fogalom nem alkalmas a korszak jelölésére, hiszen ezt az időszakot az európai népeket ért megrázkódtatás (Napóleon és oroszországi veresége) határozta meg. • Szerinte „biedermeiernek a kísérő körülményeket nevezhetjük, de nem a helyzet egészét”. - Sokféleképpen írnak a biedermeierről: nevezik igazi kultúrának, költői csoportosulásnak, életérzésnek, létélménynek – úgy, mint irodalmi stílusról, keveset írnak. - De öt-hat év kutatás és vita után sem tudták megfogalmazni, mi is a biedermeier; ennek ellenére haszna is volt mindennek, ugyanis a kutatók földolgozták a Metternich-korszak irodalmát. - Egy időre feledésbe merül a kutatás, és majd csak az ’50-es években élénkül föl ismét. - Sengle (Kluckhohn tanítványa): Biedermeierzeit. • 1956: nagymértékben mesterét követi (célszerű a biedermeier elnevezést alkalmazni, mert ez félreérthetetlenül

utal a korra). • 1963: a biedermeier a kor uralkodó konzervatív irányzata. • Végül eljut odáig, hogy a biedermeier fogalma könnyen semlegesíthető; de fölmerül a kérdés: ha 40 évnyi kutatásnak nem sikerült ezt megtennie, vajon ez a monográfia képes lesz-e megvalósítani. - Vagy tovább élnek a h armincas évek aggodalmai: „az elnevezésben (biedermeier) eredeténél fogva kétségkívül van valami lekicsinylő. És még ha nem is jellemzi rosszul a korszellemet, szinte habozik az ember, hogy közvetlenül e szóval illesse képviselőinek legtiszteletreméltóbbjait.” 7 Ők: Ludwig Eichrodt és Adolf Kußmal. 13 Virgil Nemoianu: Az angol biedermeierről - Az angol irodalom nehezen meghatározható korszaka: az 1820/30-as évek. • A romantika a ’20-as évek elejéig tart. • A viktoriánus korszak csak a ’40-es évek elejétől kezdődik. A köztes időszakot csak kevesen kísérelték meghatározni. - Egyesek szerint az angol biedermeier

Wordsworth egy versével (Óda a kötelességhez) kezdődik, és számos írót (részben vagy egészben) magában foglal (pl. Dickens, Thackeray, Eliza Cook) - Az angol romantika – a némethez hasonlóan – az 1790-es években virágzik föl (Wordsworth és Coleridge fontos művei, Blake új irányba indul). - A fölvirágzást egy lassulás, sőt hanyatlás követi; pl. Wordsworth és Coleridge először igen radikális politikai mozgalmakhoz vonzódik, végül a fönnálló rend és a társadalmi hierarchia védelmezője lesz mindkettő. (A szenvedély után a józan belenyugvás következik) - Byron és Keats pályája túl rövid ahhoz, hogy ilyen változásokat keressünk bennük (egész életművük átmenetnek tekinthető). - 1815 után azok az angol írók lépnek föl, akik a romantikát társadalmi ihletésűvé, és egyben gyakorlatiassá, családiassá akarják átformálni (erre törekszik pl. Charles Lamb) Ezeket az írókat félromantikusnak nevezik. - Az angol

biedermeier két legkiválóbb képviselője: Jane Austen és Walter Scott. - Jane Austen. • Nem lehet egyes írók magányos és távoli elődjének tekinteni. • Nem lehet azt mondani, hogy ő egy elkésett XVIII. századi regényíró • Ismeri a romantikát és a francia forradalmat. • Minden regényében lappang valami romantikus, de gondolkodása nem preromantikus, inkább későromantikus. • Küzdeni akar a romantikus túlzások ellen, ugyanakkor célja, hogy a romantikus vonásokat megőrizze és asszimilálja; ezt a célkitűzését legjobban a Northanger Abbey c. regényében sikerül megvalósítania. • Regényeire jellemzőek az eszmei és a történelmi redukáló (biedermeier) vonások is (ez főleg A mansfieldi kastély c. művében figyelhető meg) • Jane Austen tájékozott, és rendkívül határozott véleménye van a világról.  Szemben áll a francia forradalmat követő terrorral és a napóleoni háborúkkal.  Idegenkedik a gótikus

vadromantikától és a feminista magatartástól.  Gyűlöli az individualizmust, az énimádatot.  Sok biedermeier íróhoz hasonlóan ő is az idilli mintához nyúl, és azt a romantikus törekvések fölé helyezi. • Amit az írónő elért.  A családba beleoldotta a feminizmust.  Az anyagi jólétet magatartássá alakította.  A politikai lázadást hatástalanította.  A társadalomnak arányérzéket adott.  A nagyromantikát a biedermeierrel analóg alkotásmóddá tette. - Walter Scott. • Ő Austen első jelentős kritikusa. • Megérti, mire törekedett Austen, mivel őt is hasonló cél vezérelte. • Scott jelentősége: biztosítja a hétköznapi győzelmét a rendkívüli fölött. • Scott 1815 után jelenik meg az irodalmi nyilvánosság előtt. • A romantikus túlzásoktól (Austenhoz hasonlóan) idegenkedik; ezt bizonyítja, hogy irodalmi műfajául a történelmi regényt választja. • Hősei rendszerint nem az édenből indulnak

útra, legföljebb álmodnak róla. • Scottot éppen az jellemzi (Wordsworth-szel ellentétben), hogy az ősi emberi állapotot gyanakvással szemléli; még arra is hajlamos, hogy egy bekövetkező erőszakos forradalmat a nem éppen paradicsomi múlttal azonosítson. • Ugyanakkor a bűnbeesést, ami véget vet a paradicsomi állapotnak, nem föltétlenül tekinti egy sátáni, gyűlöletes eseménynek. (Vagyis: az erkölcsi és a történelmi elszakadás már nem esik egybe) - Az angol biedermeier mindennapjait a célszerű boldogság keresése a jellemzi (ez egyfajta haszonelvű irányultságot föltételez); sokan gondolják, hogy a boldogság és a gyakorlatiasság összetartozik. - Ekkor terjed el a vasárnapi iskola rendszere, és az egyházi és a világi nevelők is arra törekszenek, 14 - hogy gyakorlatias szellemben oktassák az ifjúságot.8 Az olvasókat olcsó ponyvákkal, filléres rémregényekkel árasztják el (ez az üzleti célok mellett a szélesebb körű

olvasóközönség létrehozását is szolgálja). Változnak az utazási szokások is; a t ársadalmi szerkezet részévé válik a vasút, a gőzhajó, a gyorspostakocsi és egy újfajta útrendszer. Látványosan nő az úti könyvek, útleírások, földrajzi művek száma. A legfeltűnőbb szociokulturális jelenség a dendizmus; a dendik (vagyis ficsúrok) közül kiemelkedik Jack Lyttonig, akiről azt beszélték, hétszáz pár cipője és csizmája van, háromezer inge és ezer kalapja, rengeteget költ italra, és egyszer fölgyújtotta magát, hogy megszüntesse csuklását. A dendizmus iskolapéldájának azonban Beau Brummelt tartják, de ő minden mesterkéltsége és szellemessége ellenére megmarad biedermeier kispolgárnak. Amiért fontos lehet a biedermeier fogalmának bevezetése az angol irodalomba: áthidalja a romantika és a viktorianizmus közti szakadékot. Karlheinz Auckenthaler: Az osztrák biedermeier - A romantika és a realizmus közé ékelődött

periódus; több vélemény van róla. • Tekintik úgy, mint a weimari klasszika, a jénai és a heidelbergi romantika epigonját. • Mások szerint egy új idő- és művészettudat, a realizmus előzménye. - Az osztrák biedermeier semmiképpen nem szellemtörténeti visszalépés, és nem egy nyugalmi állapot. - Ekkor keletkezik az eredeti osztrák irodalom; ennek jellegzetessége az örökölt barokk költészet és a népies jelleg összekapcsolódása. - Ausztria irodalma ekkor éri el első tetőpontját, jelentős lesz az individualista és a szubjektív jelleg, aminek következtében nagy mennyiségű levél, napló és memoár íródik. - Több irodalmi és filozófiai áramlat befolyása is érvényesül. • A barokkból még jelen van a túlvilág és az evilág közti feszültség. • A fölvilágosodásból megvan az ész posztulátumának a befolyása, és az univerzum ésszerűségébe vetett hit. • A klasszikából a „nemes egyszerűség és szelíd

nagyság”. • Az idealizmusból az a fölfogás, amely szerint a személyes boldogságot föl kell áldozni a történelem szellemének. • A romantikából: az önmagunkba vezető út. • Hat a bécsi népszínház is (sokoldalúság, a témák bősége, a népi figurák gazdagsága). Ezen hatások összességének a következménye lesz a műfajok keveredése, és a műfajok lebecsülése. - Kérdéses, kik tartoznak az osztrák biedermeierhez. • Ide sorolható Adalbert Stifter, akinél megvannak a biedermeier jellegzetes témái (a magánszférába való visszavonulás, az egyén besorolása a közösségbe, a t evékeny lét eszménye, rezignáció, lemondás). • Egyesek szerint ide tartozik Nikolaus Lenau, de jelen cikk szerzője szerint nem; Auckenthaler szerint Lenau az első modern otthontalan ember, aki kételkedik a világ értelmében, lelkileg zilált, és tele van a léttől való félelemmel, nincs támasza ebben a világban, és nincs kapcsolata a túlvilággal

– mindez távol van a biedermeier életérzéstől. • A kor legjelentősebb képviselője Franz Grillparzer.  Mai megítélése változó: egyesek szerint kiment a divatból, sőt halott, mások szerint száraz biedermeier udvari tanácsos, aki csak a k lasszikus formákat utánozta, megint mások figyelembe sem veszik.  Első művei (Az ősanya, Sappho és egy trilógia: Az aranygyapjú, Argonauták, Medea) a közönség körében sikeresek, bár a trilógiáját a bécsiek kisebb lelkesedéssel fogadják, ami elbátortalanítja.  Pályája második szakaszában sok drámai terv készül; ekkor ismeri meg „örök menyasszonyát”, Kathi Fröchlichet, akivel harminc évig jegyben járt, de soha nem vette el, és akinek a házában megismerte Beethovent.  Élete állandóan feszültséggel van tele; fél, hogy anyjához és testvéreihez hasonlóan megőrül, és szélsőségek közt ingadozik.  Vágyik a személyes szabadság után, de a Metternich-rezsim

korlátozza.  Fél az egyedülléttől, de a tömegtől undorodik.  Vágyik a polgári rend után, de semmilyen normának nem tudja alávetni magát. 8 Ez a Lancester-féle tanulmányi rend. 15 • • •  Végül a sorozatos nézeteltérések és a rendőri zaklatás miatt mély depresszióba esik, ezért 1826-ban Németországba utazik, ahol találkozik Goethével és Hegellel is.  Drámaírói pályája harmadik szakaszának nagy része bukások sorozata (Urának hű szolgája, A tenger és a szerelem hullámai, Jaj annak, aki hazudik, Radetzky tábornagy), egy műve, Az álom élet című viszont sikeres.  1847-ben az Osztrák Tudományos Akadémia tagja lesz, és fölszólítják önéletrajza megírására.  Elnyeri a bécsi és a l ipcsei egyetem díszdoktori címét, és B écs díszpolgárává választják, de ennek már nem tud örülni; ahogy ő fogalmaz: „Túl késő!”  Figyelemre méltó pszichológiai érzékenysége: „belelátás az

emberi magatartásformákba, amivel kiemelkedik társai és példaképei közül”.  Ami életművére jellemző.  Több elemet fölhasznál Lope de Vega spanyol színházából.  Jelentős Shakespeare befolyása.  A német klasszika iránti tematikai és formai elkötelezettsége erős.  Görög drámáinak szereplői egyáltalán nem kiegyensúlyozottak, hiszen mindig bonyolult lelki krízisekbe és emberi konfliktusokba kerülnek.  A katolicizmus barokk tradíciói nyomán mindig visszatér nála a vanitas-motívum (vagyis az elmúlás problematikája).  Erősen hatnak rá a bécsi külvárosok virágzó népszínházai.  Kezdődő realizmus figyelhető meg nála.  Érezhető, hogy fél a németség túlhangsúlyozásától – sokkal inkább a francia kultúra iránti szeretet és tisztelet jellemzi. Az osztrák biedermeierhez sorolható a tudatos nyelvművész, Eduard von Bauernfeld, akinek a darabjai a kiengesztelődést, a biedermeier-ideált

mutatják be. A témákat illetően figyel a nézőkre (tárgyalja a konvenciók és a pénz uralmát, valamint a nemesség és a polgárság viszonyát). Ide tartozik Ferdinand Raimund.  Minden darabja tükrözi az osztrák biedermeier életérzést (melankóliával párosult humor, derűs lemondás, az igazi boldogság a munkában és a megelégedettségben rejlik, a jóság győz, a gonosz pedig megváltozik).  A tündérbohózatokat igazi művészeti alkotásokká képes emelni azáltal, hogy a tündéreket és a szellemeket emberi lélekkel ruházza föl, és elűz minden pesszimizmust. Johann Nepomuk Nestroy.  Az osztrák biedermeiernek a színpadon és a televízióban ma is a legtöbbet játszott írója.  Bár ma több darabja is kötelező olvasmány, kezdetben Raimund parodistájának, és az ő színháza tönkretevőjének tartották. (Később ez a nézet teljesen megváltozik)  Színháza alapja egy dezilluzionista világnézet (a világrend az Isten

által akart kozmikus rend visszatükröződése).  Ereje abban rejlik, hogy mindent észrevesz, és ezeket be is dolgozza műveibe.  Humora az értelemre játszik rá; idegen nyelveket is parodizál.  A világirodalom legnagyobb bohózatszerzői közé tartozik, ezért nevezik a „bécsi Arisztophanésznek”.  Raimundhoz hasonlóan színészként és drámaíróként is van kapcsolata Magyarországgal; főleg Pozsonyban lép föl, és nagy sikere van.  Darabjai anyagi okok miatt a szabadságharc leverése után is műsoron maradnak. 9 Berkes Tamás: A cseh biedermeier - A XIX. századi Európában az erős német befolyás alatt álló területek közül leginkább Csehországot lehet biedermeier jellegűnek nevezni; ennek oka. • A lakosság egyharmada német. • A cseh nemzeti mozgalom teljesen más, mint a többi: egyszerre német indíttatású és németellenes – a nemzetébresztők szláv régiségekről álmodnak, ugyanakkor lojálisak Bécs iránt. -

Három generáció különböztethető meg. - Első generáció. • Vezéralak: Josef Dobrovský (jozefinista abbé), a nyelvészeti szlavisztika megteremtője (műveit németül írja). 9 Történik egy botrányos eset is, amelyet a Hölgyfutár robbantott ki, ugyanis azt állította, hogy az Umsonst c. Nestroy-darab valójában Szigligeti Ede Liliomfija, és Nestroy kártérítést is fizetett a magyar szerzőnek. 16 Dobrovský körének költői a biedermeier előfutárainak tekinthetők, főleg azért, mert folyóirataikban az érzelgős cseh klasszicizmust egyre tágítják a szentimentalizmus felé. • Amit a biedermeier jelent: a n yárspolgári hazafiság összefér a mesterkélt, finomkodó modorral, melynek van egy polgári és egy arisztokrata változata. Második generáció. • Vezéralak: a nyelvész Josef Jungmann (műveit csehül írja). • Jungmann elfogadja a Václav Hanka által fölfedezett (valójában hamisított) „középkori” kéziratokat, amelyek

elősegítik a népi eredetű cseh nemzeti tudat kiformálását. • A második nemzedék legtehetségesebb költője Ladislav Čelakovský, akinél keveredik a russzofil rajongás és a szláv múlt bánatos hangulata, és aki a cseh műdalok utánzása révén megteremt egy népszerű műfajt. Érdekessége magyar szempontból, hogy Kisfaludy Himfy-dalai nyomán írja meg a Százlevelű rózsa című, biedermeier hangulatú, petrarkista szerelmi költeményét. 10 • Jelentős alak František Palacký.  Ő a cseh korona országainak történetírója.  A magyar udvarházi kultúra köréből emelkedik ki (magyar kastélyok könyvtárában kutat).  Igazi biedermeier személyiség: mindenütt ott van, mindenkivel vitatkozik, terveket szó, újságot szerkeszt, verset ír, könyvet ad ki, levelez, naplót vezet.  Prágában levéltáros lesz, jelentős szerepe van a nemzeti múzeum alapításában, és abban, hogy a tudományos intézetek nyelve a cseh lesz.  Ő a cseh

rendek történetírója. Harmadik generáció. • Ez a nemzedék a ’30-as évektől számítható. • Új, biedermeier hangulatú folyóiratok indulnak (Cseh Virágok, Cseh Méh). • E korszak végéhez kapcsolódik a cseh biedermeier legjelentősebb szépirodalmi alkotása, Božena Nemcová regénye, a Nagyanyó (1855). A cseh biedermeier sajátossága: nem a költő, hanem a közíró és a tudós a központi alak, aki a cseh kispolgár igényeihez alkalmazkodik. Az alkalmazott költészet inkább pedagógia, amelyet több népiesnek vélt műfaj egészít ki A biedermeier itt a szentimentalizmus öröksége, illetve folytatása, amely szembeállítható a romantikával. • - - - Kósa László: A magánélet vallásossága - A XIX. század első fele a vallási restauráció kora (ez a restauráció a legkisebb egyházias kötődésű formákra is érvényes, nemcsak a katolicizmus világi uralmának visszaállítását célzó törekvésekre). - A legjelentősebb

katolikus esemény az Egyházi Állam helyreállítása volt (1815). - Angliában közéleti egyenlőséget nyernek a katolikusok. - Spanyolországban megszűnik az inkvizíció. - Sok protestáns kül- és belmisszió, illetve egyesület keletkezik. - Ekkor jön létre sok protestáns eredetű szekta az Amerikai Egyesült Államokban, amely aztán egyházzá szerveződik (mormon, baptista, adventista). - Laikus mozgalmak a skandináv országokban is megjelennek, de ezek nem lesznek egyházak. - A továbbiakban a magyarországi helyzetről lesz szó. - Szektaképződés Magyarországon is indul (pl. nazarénusok) - Nyugaton a vallás a romantikára támaszkodik – nálunk a vallási romantikának kevés képviselője van, de mindenképpen meg kell említeni Széchényi Ferencet, aki szabadkőművesből lett ájtatos katolikus, és Széchenyi Istvánt, illetve a v allással kapcsolatos romantikus megnyilvánulásnak tekinthető Guzmics Izidor egyházegyesítő törekvése is. - A

katolikus egyháztörténet 1848-ig számolja a jozefinizmus korát, mivel a II. József által hozott rendeleteket a következő uralkodók sem törölték el, és több közülük tartóssá vált - Az egyházak közt nincs egyenjogúság, mivel a katolikus túlsúlyban van, és előjogai változatlanok. - 1815-1820: egy bécsi vallásos kör működése. • Vezetője a később szentté avatott Hofbauer Kelemen. • Központja Széchényi lakása. • Céljai. 10 Egyébként Čelakovský nyomán fonódik össze a cseh irodalomban a Kisfaludy-strófa és a petrarcai szerelem ábrázolása, mivel a cseh költő a magyar versformát azért vette át, hogy föloldja a szonett klasszikus változatának merevségét. 17 - - - - - -  A monarchikus érzés és az abszolutizmus erősítése.  A katolikus restauráció.  A hitélet elevenebbé tétele. • A tagok közt vannak áttért protestánsok, akik szellemileg a német romantika vallásosságához kapcsolják a

kört. 1820-ban Budára érkezik Mária Dorottya, József nádor harmadik felesége. • Mária Dorottya egy evangélikus származású württembergi főhercegnő. • A magyarországi romantikus vallásosság kiemelkedő alakja. • Az 1848-as forradalom előtti tíz évben kialakul körülötte egy ökumenikus közösség; az ebbe a körbe tartozó lelkészek (pl. Székács József evangélikus, Török Pál református lelkész, a pesti skót misszió lelki vezetője és Wimmer Gottlieb Ágost felsőlövői német evangélikus lelkész) hívei a magyarországi protestáns uniónak. • Mária Dorottya támogatja a zsidók áttérését is.11 • A gyűléseken gyakran van szó általános egyházi kérdésekről, karitatív tevékenységről; az összejövetelek istentisztelettel végződnek (bibliamagyarázat, ima). A bécsi és a pest-budai kör láthatóan kötődik a kor vallásos érzületéhez; ez a jellemvonás nem mondható el más, kisebb egyesületekről. Kisebb

közösségek. • Hajdúhadháza (az 1820/30-as években).  Szent Asszonyok Társasága.  Szent Emberek Társasága. • A pápakovácsi plébános, Vidovics Ágoston, szintén két társulatot alakít (1826).  Mária Szeplőtelen Szíve Társulat.  Jézus Szent Gyermekségének Társulata. Karitatív tevékenység. • A vallási kisközösségek tevékenységének része. • A Hofbauer-kör vallásos célú ifjúsági nevelőintézetet hoz létre (Bécs, 1818). • Mária Dorottya tevékenységi köre igen széles, sokakat támogat; pl.  A pesti Asszonyi Társaság (ezt férje második felesége, Hermina anhaltbergi főhercegnő alapította).  Brunszvik Teréz óvodája.  A pesti vakok intézete.  Az árvíz károsultjai.  Templomépítő gyülekezetek. Wimmer Gottlieb Ágost 1845-ben segélyegyletet alapít. • Híveinek házi patikát tart fönn. • Kb. tizenötezer gyermeket olt be himlő ellen • Célja, hogy tanítóképzőt, elemi iskolát és

templomot építsen. • Az elsők közt éri el, hogy hívei megszabaduljanak a földesúri függéstől. • Tiltja a dorbézolást, a kocsmázást, sőt a vidám népszokásokat is. • Tevékenysége miatt elnyeri a „magyar Francke” nevet. Az erdélyi szász evangélikus területeken virágoznak a reformáció idejére visszamenő társulatok (ez az úgynevezett Bruderschaft vagy Schwesterschaft). Szervezkednek Kolozsvárott is. • Hidelvei olvasó- és káromkodás elleni egyesület. • Mértékletességi Egylet. • Népkönyvtár. Az észak-dunántúli plébánosok megvetik a papok és a szerzetesek világiasságát, a racionális közszellemet és a családi nevelést. Néhány évvel később Zichy Domokos veszprémi püspök úgy véli, megfelelő a hitélet és az erkölcs12 A református egyháztörténet-írás a XIX. század első felét az egyházfegyelem lanyhulásaként értelmezi Mindennek ellenére világos, hogy az ország, főleg a parasztság, hagyományosan

vallásos, bár az egyháziak aggódnak a valláserkölcsi nevelés hatékonysága miatt. 11 Az első pesti kikeresztelkedés 1843-ban történt a skót misszió hatására. Néhány kivétel van: Balatonfüred, Arács és Kenese – az első két helyen a fürdővendégeket, a harmadikban a kálvinistákat okolták a vallási buzgalom csökkenéséért. 12 18 - - - - A korban fontos a vallásos könyvek kiadása. • Széchényi egy plébánossal énekeskönyvet szerkeszt a nyugat-magyarországi katolikusoknak. • Wimmer az evangélikusoknak. • A Hofbauer-kör vallásos közkönyvtárat hoz létre Bécsben. • 1813, Pozsony: létrejön egy evangélikus könyvlerakat, ahonnan több ezer német és magyar bibliát adnak el olcsón, vagy osztanak szét ingyen (később ezt a bécsi nuncius fölszámoltatja, és betiltják a biblia-behozatalt is 13). • Széchényi a Káldy-féle fordítást osztja szét. • Aztán a protestánsok megkezdik a hazai nyomtatást is; Wimmer

a kőszegi nyomdában több tízezer Ó- és Újszövetséget készíttet (ezeken kívül hitmélyítő olvasmányokat is terjeszt, amiből nyeresége származik). Mindez arra is utal, hogy egyre nagyobb az olvasni tudók aránya. Az olvasás fontosságával a k atolikus egyház is tisztában van, és 1840-ben megindul egy katolikus hírlap (Nemzeti Újság, 1840-1848). Jellemző a Biblia tartalmának mesélése is. • Erdélyi Jánosnak először az édesanyja mesél történeteket, majd ezeket apja szedi versbe, hogy könnyebb legyen megtanulni őket. • Tompa Mihálynak a nagyapja olvasott föl, vagy mesélt. • Aranyt szülei a Bibliából tanították olvasni. • Táncsics falujában a legfontosabb könyv a „Makula nélkül való tükör” volt. • Mária Dorottya mindennap olvasta a Szentírást, egyedül vagy családjával, és tartalmát meg is beszélte velük. • Gyulai Pál azt írja az erdélyi parasztokról, hogy „világi dalok helyett olykor a mezőn is

zsoltárokat énekelnek”. • A szentgáli parasztnemesek szabályzata előírta a közös vadászat előtti imádkozást. • A Jókai- és a Podmaniczky-családnál szokás az étkezés előtti, illetve utáni ima. A magánéleti vallásosság ezen képe megfelel a biedermeier családiasságnak és bensőséges hangulatnak. Elgondolkodtató viszont az a tény, hogy ezek az adatok nem a polgárság köréből származnak, márpedig a biedermeier német fogalma szorosan kapcsolódik ehhez a réteghez. Ráadásul az említett kegyességi formák (otthoni bibliaolvasás, zsoltáréneklés) erősen kapcsolódnak a barokk katolicizmushoz, illetve a puritanizmus és a pietizmus protestáns hagyományaihoz. Ezt három példával támasztja alá (Kazinczy, Fáy és Kis János). • Kazinczy gyakori bibliaolvasó, de őt nem a nagyon vallásos otthoni légkör ösztönzi erre, sokkal inkább a Szentírás „poétai szépségei”. • Az egyházias érzületéről ismert Fáy így ír: „a

templomgyakorló atyáknak, akik fiaikat is azt gyakorolni késztetik, rendszerint templomkerülő gyermekeik lesznek”. • Kis János családja is buzgó templomlátogató – ha az apa meghallotta a reggeli harangszót, még a befogott ökröket is otthagyta, és a templomba sietett. (Kis ezt az 1770/80-as évekről írja egy 1840 utáni visszaemlékezésében.) Ami tehát vitatható: ez a mély vallásosság a biedermeier kor eredménye. Ami viszont nem: a kor hangulata megkívánta a családi és a m agánájtatosság hagyományos formáit, sőt a XIX. század első fele volt az utolsó olyan korszak, amelyben a magyar társadalom többsége a mindennapok velejárójaként élte meg a vallásos érzést. Fried István: Szempontok a „biedermeier” fogalmának értelmezéséhez - A vélemények igen eltérőek. • Köztudat: érzelem- és kecsességkultusz. • Német nyelvterület: Vormärz. • Magyar irodalomtudomány: reform. • Szláv irodalomtörténet: nemzeti

ébredés. - A magyar biedermeier-kutatás 14 az 1930-as években bontakozik ki (célja: a biedermeier-fogalom érvényességének a kitágítása). - Zolnai Béla 1940-ben foglalja össze, melyek a (magyar) biedermeier jellemző jegyei. 13 Ennek egyrészt az az oka, hogy a katolikus egyház úgy gondolja, a bibliaolvasás és -magyarázat a p apság joga, másrészt, hogy a protestáns fordítást terjedését akadályozza (szerintük ez rossz nevelési irányt ad). 14 Magyarok: Zolnai Béla, Gárdonyi Klára, Trócsányi Zoltán, Farkas Zoltán, Vajda György Mihály, Horváth Edit. 19 Inkább magatartásformát ír le, nem pedig a művészi eljárás sajátosságait. Költői példái (Vörösmarty, Petőfi) szemléletesek, de az ezekből kiragadott vonásokat nem lehet az egész korszakra vonatkoztatni, legföljebb az almanachlírára. • Zolnai véleménye.  „A családiasság kultusza, a polgári boldogság áhítozása.”  „Az eszmény és a valóság

kibékítése.”  „Beolvadás a Természet egységébe, amely nem tud a bennünk lakozzó meghasonlásról.” Ez az utolsó idézet is jelzi, hogy Zolnai – talán akaratlanul – kiemeli a meghasonlottságot, amelyre jó példa Hoffmann élete és életműve. Majd a biedermeier kiszorul az irodalomtörténeti érdeklődés köréből. Ennek oka, hogy nincs poétikája Egyesek mégis törekednek a fölemelésére, ezért a biedermeier művészet sajátosságaként hangsúlyozzák a pszichológiai érzéket. A kutatásnak nem kedvez az akadémiai irodalomtörténetek szemlélete sem. • Egyrészt: a tükrözés-elmélet miatt a forradalom felé mutató művek nagyobb hangsúlyt kapnak a szokásosnál. • Másrészt: a politikai és társadalmi változást elősegítő műveket tartják jelentősnek. Mások szembeállítják a biedermeier életérzést és a nemzeti eszméjét, és egymást kizáró tényezőknek gondolják őket (vagyis: egy nemzeti témájú festményt vagy

irodalmi művet nem lehet a biedermeieralkotások közé sorolni). Lehetséges azonban, hogy a biedermeier fogalma parttalanná tágult: eleinte csak egy bizonyos életérzést, magatartást jelentett, majd az iparművészet és a festészet, később pedig az irodalom köréből találtak hozzá alkotásokat, és irányzati meghatározókat. Mint szó volt róla, Zolnai is inkább magatartásformát ír le, nem pedig műveket – legföljebb az azokat létrehozó ihletformákat. Vizsgálhatjuk a különböző összejöveteleket. • A pest-budai németség értelmiségének gyűlései. • Heckenasték társasága. • Fáy András-napi összejövetelei. • A Vitkovics-ház mulatságai. Ezen társaságok viselkedéskultúrája több hasonlóságot mutat, így jelzést ad a kor életérzéséről. Ehhez számítható néhány kéziratos énekgyűjtemény, amely a polgári közköltészet része (ilyenek pl. a szerb gyűjtemények). Kérdés azonban, mennyire alkalmazható ezekre a

körökre, a biedermeier megjelölés, illetve, hogy ez a mentalitás és művészet polgári-e, hiszen ezen társas körök színhelye a magyar irodalomban a k isvagy középnemesi udvarház. A legutolsó kérdés: mennyire tartható művészeti vagy irodalmi irányzatnak a biedermeier? • Abban az értelemben, hogy a korszak egészét átfogná – nem tartható ilyen irányzatnak. • Nem kap számottevő helyet a klasszicizmus és a romantika között sem. • Ami hangsúlyozható: a (kis)polgári vagy nemesi mentalitás művészi igénye. • Vagyis: önálló irányzatként nem beszélhetünk róla. • Olyan értelemben korszak, hogy divatot, szokásokat sugall. • Ami a jelentősége: a könyvművészet fejlődése. • • - - - Kiss József: Petőfi, az emlékkönyvek és a biedermeier - Emlékkönyv. • A nyugat felől beszármazott hagyomány továbbélése. • A hazai biedermeier jellegzetes tárgyi kelléke. • A reformkorban sajátos szerephez jutott

emlékvers-műfaj bölcsője. • Ezek az emlékkönyvek a bársonykötésű, nagy díszalbumok kisebb utánzatai. • Külsejükben könyvformájúak, valójában kartonlapokat tartalmazó dobozkák. - Valószínű, hogy a Petrovics-családnak nem volt emlékalbuma, csak egy öreg Bibliája, és nem valószínű, hogy Sándornak vagy öccsének lett volna emlékkönyve. - Petőfit a másnál látott könyvecskék ösztönözhették emlékversek írására; öt korai versikéjéről tudunk. • Orlay Petrich Somához • Szeberényi Lajoshoz • Török Gyulához • Neumann Károlyhoz 20 - - - • Kolmár Józsefhez Ezek szokványos motívumokat tartalmaznak (az elválás szomorúsága, a barátság mélysége, örök hűség fogadása és kérése). Petőfi később fölfedezi a műfaj előnyeit, és már köteteiből sem hagyja ki őket; sokaknak ír. • Vachott Sándorné • Malonyai Emma • Csapó Etelke • Szendrey Júlia • Adorján Boldizsár • Erdélyi Lujza •

Sass Károly • Erdélyi Róza • Sass Zsófi • Király Janka • F. L kisasszony, akinek a monogramját eddig nem tudták föloldani Valószínű, hogy 1847 végéig az emlékverseket író költőnek sem volt emlékkönyve. Ám 1848 januárjában a következőket írja Adorjánnak: „firkáncs valami hozzád méltót ezen emléklapra, ami hozzám szóljon, mert az enyém a lap, nem a feleségemé”. Hogy 1848 elejétől neki is volt emlékkönyve, más adat is bizonyítja.15 • Egressy Gábor költeménye (Petőfi Sándor emlékkönyvébe), ami a színész szavalókönyvében maradt fönn. • Garay János ugyanilyen című verse. Lehetséges, hogy a biedermeier sajátságok Júlián keresztül hatottak a költőre. Az ifjú feleség 1848 februárjában lelkesen újságolja barátnőjének, hogy végre van zongorája; más jellegzetes bútordarabok is megtalálhatók náluk (egy üveges szekrény, egy antik, zenélő állóóra, egy varróasztalka. A házaspár életének

biedermeier jellegét, idilli hangulatát adja vissza az Elértem, amit ember érhet el vagy a Beszél a fákkal a bús őszi szél c. Petőfi-vers Kerényi Ferenc: A magyar biedermeier színházáról - 1835 decembere: fiatal írók megalakítják a Pesti Drámaírói Egyesületet; tagjai az eredeti romantikus hőstragédia igényével lépnek föl, de hamarosan belátják, hogy ezek a történeti témájú, verses drámák csak a Magyar Tudós Társaság elismerését váltják ki – a budai Várszínházban megbuknak. - Sokkal kedveltebb a „tarka német Thália” (a legnagyobb siker Nestroy Lumpaci vagabundusa). - A romantikus triász kezdetben elfogadja a magyarított tündérbohózatokat és vígjátékokat, de csak időlegesen, ugyanis minél előbb helyettesíteni akarják őket eredeti darabokkal. - Vörösmarty próbálkozik ellendarabok írásával, de ezek nem versenyezhetnek az eredetiek sikereivel. - Kénytelenek a magyarítás gondolatával foglalkozni, de ez sem

eredményes. • A paródia esetében szükséges lenne a parodizált mű ismerete; ezáltal a paródia önállósul, vagy fölismerhetetlenné válik. • A helyi bohózat értéséhez is kellene az állandóság. • Továbbra is maradnak a tündérbohózatok és a vígjátékok. - A forrás a népi hagyomány, de a falusi színhely és téma nem válik uralkodóvá, hanem egyensúlyban marad a városi élettel; ez a fölfogás az erkölcsi kritériumok alapján tekint valakit a nemzethez tartozónak – mindez előkészíti a népszínmű korai szakaszát. - A vígjátékok ábrázolásmódja egy ideig átmeneti: követi a francia vígjátékot, de a magyar biedermeier ábrázolása nem tűnik el. Ezt az ideiglenes szintézist Szigligeti Ede valósítja meg - Szigligeti fölhasználja a biedermeier színházkultúra számos elemét, például. • Az életképekben tovább élő helyi színezet. • Aktualizáló tendencia. • A vígjátéki quasi-típusok, akiket a színészi

alakítás egyénített. • Zenésítés. • Szórakoztató népszínpadi kelléktár. - Ugyanakkor Szigligeti elveti a puszta látványossággá silányult tündérkeretet, de az így keletkező űrt izgalmas cselekményvezetéssel pótolja. A mellékkonfliktusokat ugyanúgy építi föl, mint a főkonfliktust; ennek iskolapéldája a Szökött katona vagy a Két pisztoly - Az évtized reprezentatív színjátéktípusának a népszínmű tekinthető – a vígjátékban és a p olgári szomorújátékban nem igazán találjuk a biedermeier színpadi világát. - Végül a népszínmű is elsorvasztja a biedermeier városábrázolást; példa erre a Tisztújítás, amelyben a tematikai súlypont áthelyeződik a vármegyei élet és a politizálás bírálatára. 15 Júliának már Erdődön volt emlékkönyve, elképzelhető tehát, hogy az ifjú férj a felesége kedvéért készített magának egyet. 21 - - - - A kortárs darabok jelmezei a színészek tulajdonában

voltak; ez nekik igen megterhelő volt, mivel ruhapénzt csak a vezető színésznők kaptak. A biedermeier színpadi világ ábrázolásában a romantikus gyakorlati folytatódik. • Szentpétery Zsigmond átlép a kedélyes atya szerepkörébe, de eljátssza a serfőző vagy a táblabíra szerepét, vagy (elsőként magyarul) Sir John Falstaffot. • A kor legkiválóbbja, Megyeri Károly játssza Czérna szabót a Lumpaci vagabundusból, a peleskei nótáriust, emellett vállal komikus, tragikus vagy intrikus szerepeket (ő volt az első Biberach). • Lendvay Márton nemcsak játszik, de énekel is. • Egressy Gábor főleg a bűnözővé züllött, a biedermeier, sőt a polgári életmódot veszélyeztető figurákat alakítja. A nemzeti színházi nyugdíjintézet 1852-ben alakul meg, a mesterségbeli tudást nyújtó színiakadémia csak 1865-ben. Vagyis: a színészképzés sokáig nem volt biztosított, így az utánpótlás családon belül nevelkedett. A színészi pálya

nehezen nyílik meg a polgári-értelmiségi életmód felé. • Id. Katona József, igaz, az 1810-es években, de fölháborodik fia színész-föllépései miatt • 1826-ban Esztergomban betörnek a Bakócz-kápolnába, és a gyanú azonnal az ott szereplő színészekre terelődik. • Szathmáry Elek nagyváradi ügyvéd pedig 1834-ben tagadja ki színésszé lett fiát, aki ezért kénytelen fölvenni a Szigligeti Eduárd művésznevet. Katona József így ír (1821): „Így kell megszégyenülni a magyar vérnek, mert vándorélete eltévesztette a polgári társaság javait, melyre ő sohasem törekedett, mivel nemesi születése még külsőjében egész országnak polgárává tette, de amelyet titkon mégis minden ember megtagadott tőle, mivel – komédiás volt!” Talán ennek hatására is, de egy színészt választanak Közép-Szolnok vármegyében táblabíróvá, és Miskolcon egy kaszinótársaság meghív tizenkét színészt. A folyamat, amely a

színészképzés és a nyugdíjintézet megszervezésével válik teljessé, fölgyorsul a Pesti Magyar Színház megnyitásával (1837). A nemzeti színház tagjaként a színész elérheti a kispolgári életformát. A fölemelkedő karrier példája lehet Szigligetié, aki segédszínészként kezdi (1834), harminckilenc év múlva pedig a Nemzeti Színház igazgatója (közben: rendező, titkár, dramaturg, háziszerző). A közönség. • Megállapítható, hogy a biedermeier életforma szerves tartozéka a színházlátogatás. • Ezzel egy időben állandósul Magyarországon a vándorszínészet, kialakul a színházkultúra nézői oldala, megjelennek a színházlátogatási szokások. • Viszont a rendszeres színházlátogatás nem esik egybe a magyar nyelvű színjátszás terjedésével, hiszen azt a német színészet honosítja meg nálunk. • Az első közönség csak a cselekményt éli át, beleszól az előadásba, és a színészt a szerepével azonosítja. 16

• Megvan a közönségtől függő viselkedés, tetszésnyilvánítás (mindez attól függ, hogy diákok, jurátusok vagy alkalmi vendégek ülnek a nézőtéren). • A polgári-biedermeier szokások azokban a városokban alakulnak ki, amelyeket a német és a magyar társulatok gyakran keresnek föl. (Mindez az 1830-as évekre jellemző) • A szokások a leggyorsabban Pest-Budán alakultak ki; 1837 után már két színház is volt itt (Várszínház, Pesti Magyar Színház), így a közönség választhatott a programok közül – kulturált tetszésnyilvánítás a jelenléttel, illetve a távolmaradással. • Az Ifjú Magyarország radikálisai szeretnék, ha a Nemzeti Színház politikai fórummá válna, de ez nem valósul meg, ahogyan arisztokrata páholyélet sem alakul ki. 1838-1843: operaháború (színház- és műsorpolitikai viták). Jellemzőek a szerepvetélkedések is. • Az operában Schodelné Klein Róza és Hollósy Kornélia közt. • A drámában Lendvay

Márton és Egressy Gábor közt. 1849. december 21: a Nemzeti Színház bemutatja a Liliomfi c zenés vígjátékot, amely a biedermeier színpadi irodalom legjobb alkotása. (A szerző ebben összegzi azt a hagyományt, amelyet érdemesnek tart átmenteni a reformkorból.) 17 16 Például egy miskolci öregúr tönkreteszi Déryné leghatásosabb jelenetét, mivel „segíteni” akar neki (ez a j elenet szerepel a Peleskei nótáriusban). 22 Fábri Anna: A vendégváró magánház. A reformkori pesti értelmiség önmeghatározási kísérleteinek egyik színtere - Amit biedermeiernek neveznek: jól körülhatárolható társadalmi csoportok sajátos önazonosságmeghatározó vagy -erősítő küzdelmének tűnik. - A városi polgárias rétegek előnyben részesítik az otthon bensőségét, kényelmét, célszerűségét, és a polgári család lesz a társadalmi minta. - Ezért nagyon fontos a biedermeier szempontjából a városiasság, ami osztrák és német földön

több évszázados hagyományú, Magyarországon viszont igen korlátozott. - Így a pesti lakosságnak is ki kell alakítania a maga arculatát – az önmeghatározás vágya a hivatali és az értelmiségi rétegben a legerősebb (ez főleg a kultúra és az ideológia területén jelentkezik). - Ez a kulturális munka szinte csak a társas élet köreiben alakulhat ki. - A Nyugat-Európában a barokktól működő szalon ismeretlen Magyarországon (ennek egyik oka, hogy a magyar katolikus arisztokrácia a bécsi életbe kapcsolódik be, a protestánsok pedig sokáig nem építhetnek házat Pesten). - A politikai szalonnak is csupán kezdetleges formái valósulnak meg, ám ezek a Martinovics-per után eltűnnek. - A nyilvános társas élet rendezvényei is hiányoznak, végül a szalonélet beköltözik a polgári magánházakba, és kialakul az, amit biedermeier szalonéletnek nevezhetünk; több ok is volt, ami ezt előidézte. • Otthonosság- és társaságigény. • A

vendégfogadás hagyományos kötelezettsége. • Az irodalmi-kulturális intézmények hiánya. - Házak, ahol kialakul ilyen szalon. • Trattner János Tamás könyvnyomtatónál. • Kultsár István lapszerkesztő otthonában. • A színházkedvelő Ráday Pálnál. • A bécsi irodalmi szalonokat látogató Mailáth gróf lakásában. • Karacs Ferenc rézmetszőnél. • A Bártfay-ház Alsatia-estélyei. • Fáy András összejövetelei.  A Tavasz, majd a Kalap utcai házban, illetve a ferencvárosi gyümölcsösben.  Rendezvényeinek és fóti szüreteinek stílusa minta a ’40-es évek Pestjén.  Gyakoriak itt a színi előadások.  A hangulat mindig családias (szó szerint is, hiszen a kor művész- és írótársadalmát valóságos rokoni kapcsolatok fűzték össze). - Két olyan szalon van, amely az „európai nívót” akarja tartani, így élesen elhatárolódik a polgári élettől. • Petrichevich Horváth Lázár 18 szalonja. • Kuthy Lajos

szalonja, aki szerdánként férfiestélyeket tart. - A férfiak elkülönülése a kávéházi és vendéglői társaságokban él tovább, illetve más csoportosulásokban. • Döbrentei irodalmi ebédjei. • Az Ifjú Magyarország rendezvényei. • Csengery teaestélyei (pl. a Pesti Napló szerkesztőségében) Ezek a vendéglők, szállodák, szerkesztőségi szobák nem alkalmasak családi rendezvények tartására, ám az új fiatal írók szegény fiatalemberek, akik még messze vannak attól, hogy háziurak legyenek. A különbség nemcsak ez; az ifjak nem otthonukba bezárva élnek, hanem a városban, ami alapján megírhatják életképeiket. - Az irodalmi otthonok jelentősége: összekapcsolják az európai és a hazai, a németes és a magyar, a városias és a vidékies, a rendi-nemesi és a liberális polgárias jellemzőket. - A magyar biedermeier lényege: az elkülönülés-összetartozás és az önkifejezés-önmeghatározás igénye. 17 A darab olyan sikeres,

hogy Nestroy plagizálja (Umsonst); a magyar nemzeti irodalom és színjátszás történetének első plágiumperét Szigligeti nyeri. 18 A Honderű szerkesztője a sznobizmusa révén amúgy is kétes hírnévre tett szert. 23 Fancsali János: Biedermeier a magyar zenében A biedermeier és a zene - A biedermeier zenei körülírása először a német kiadványokra jellemző. • Heinz Funk véleménye.  Az első utóromantikus nemzedék tartozik ide (az 1815-1830 közt született mesterek).  Időtartama nem azonos a művészetben és az irodalomban általánosan elfogadottal, így 1835 és 1870 közé teszi.  Földrajzi elterjedtség: „mindenütt, ahol a német polgárságnak fontos szerepe volt”.  A német házi zene virágkora (a német zeneegyletek alapításának ideje).  Fölfedezik a régi német népdalt, és gitárkísérettel egészítik ki.  A nagyobb formák (szonáta, szimfónia) nem, vagy csak lekicsinyítve jelennek meg.  Elkerül minden

drámai szituációt (mellőzi az operát és a nagyoperát).  Legkedveltebb hangszerek: gitár, fuvola, hárfa, zongora.  Dallamszerkesztés: egyszerű, kis elemekből indul ki.  Végső óvás: a biedermeier a zenetörténetben nem egyetemes korszakjelző. • Egyesek ide sorolják az évkönyvek és almanachok divatját. • Carl Dahlhau.  Szerinte a biedermeier zeneintézményi rendszer – nem annyira stílus, inkább életforma.  Még jobban kitágítja a zenei biedermeier határait.  Rámutat, hogy a biedermeiernek tulajdonított zenei intézmények (egyletek, dalárdák, zenei akadémia, zenei ünnepélyek) már a XVIII. század végén is léteztek - A zene a magyar biedermeier irodalomban. • Farkas Zoltán szerint (1914) ez a kor egyetlen művészete, amely meg tudja oldani a polgárok lelkébe a közállapotok által ültetett konfliktusokat. • Zolnai Béla megállapításai (1935).  1935.  A magyar biedermeier irodalom indulásakor már jelen van

a zene ápolása.  A magyar zenei biedermeier képviselője Liszt Ferenc.  1941.  Még nagyobb szerepet tulajdonít a biedermeiernek.  „A lakás egyik fő bútora a zongora, amely a zenekedvelő kor nélkülözhetetlen hangszerszáma.”  „A nemzeti jelleg betetőzését azonban a még újdonságszámba menő csárdás adta meg.”  „A korszak a zenekultusz aranyideje volt Európában.” – Ez egy elfogadható nézet • Horváth Edit szerint (1936) a biedermeier zenész a művészetben a megfoghatatlant keresi – azt, ami a legmegértőbb dilettáns számára is rejtett marad. • Gárdonyi Klára véleménye szerint (1936) azonban a biedermeiernek főleg az irodalom a megnyilatkozási formája. A magyar zenei biedermeier - Biedermeier a magyar zenetörténet-írásban. • Olcsó, népszerű zenekultusz kezdődik. • Ennek a gyorsan megszerzett műveltségnek a szimbóluma a zongora, amelyre a jómódú család divatkényszerből is taníttatja gyermekeit.

• A magyar zenetudomány tehát nem fogadja el a zenei biedermeier létezését. - A biedermeiert eleinte különálló, idegen dologként jellemzik, majd elfogadják a többivel összefonódó stílusnak (a romantikáé az elsőbbség, de teret kell adni a biedermeiernek is). - A biedermeier művészetek közül elismerik a zene elsőbbségét, ám a kutatásban ez a legszegényebb rész; ennek lehet az az oka, hogy több zavaró tényező is van. • Megjelenik az epigonizmus fogalma, amely a zenetörténet-írás korábbi szakaszaiban ismeretlen. • A művészetek különbözőképpen határozzák meg a biedermeier korszak határait.  A határokat (1815-1848) általában tágítják.  Zolnai elfogadja a bővülő korszakhatárt, de az eredeti időszakból válogat példákat. Magyar zenei biedermeier jelenségek - A német polgárság szerepe. • Magyarországon elősegíti a magyar polgárság fölemelkedését. • A magyarországi biedermeier első hordozói a

magyarosodó német polgárok. • A magyar zenei élet Pest-Budán alakul ki, és érezhető rajta Bécs hatása. • Bécsi mintára épül a zeneegylet, vezetői is németek, igazgatója egyben a német színház zeneigaz24 - - - - - - gatója. A színház zenei szerepe. • A színház azért fontos, mert legkorábban itt találkozunk a biedermeierrel. • Föltűnik a német színház, és működése első néhány évtizedében az egész történeti Magyarországra kifejti a hatását. • Több városban az a jellemző, hogy a közönség nem a németség, hanem a magyarság köréből kerül ki (pl. Pest, Pozsony, Győr, Sopron, Pécs, Kassa, Temesvár, Arad) • A színpadon egyre fontosabb a zenésjáték (pl. opera, balett) • Az operai előadások magas színvonalúak; kezdetben az olasz szerzők (Rossini, Bellini, Donizetti és Verdi), majd Haydn és Mozart a legkedveltebbek. • Új műfaj az operett, a melodráma és a magyar népszínmű. • A magyar

népszínmű.  Hangoztatott célja, hogy a bécsi mintát a magyar műsorról leszorítsa.  Főleg népdalt használ (súlypontja a meséről erre tolódik el).  A népdal a romantikus műdalból alakul ki, mégpedig a színpad által – képviselője Blaháné: „A fontos csak az, hogy ő megjelenjék, mindig ünneplőben, mindig új népdallal, melyet másnapra utána dalol az egész város, és lassan az egész ország.” 19 Három magyar zenei biedermeier-jelenség. • Zongorakíséretű népies műdal. • Népies dal. • Csárdás (ez a nemzeti érzelmű társastánc-mozgalom magyar képviselője). Hangszerkészítés. • Egyre terjed a hangszeres zene, így természetes, hogy a hangszerkészítés fejlődik (elsősorban a vonóshangszer-, majd a zongorakészítés). • Föllendül a többi, zenét szolgáló tevékenység is (kottakészítés, zenemű-kereskedelem). • A mesterek száma egyre szaporodik, ám köztük kevés a magyar.  A hegedű- és

gitárkészítő Nagy Ferenc.  A zongorakészítő Beregszászi Lajos.  A bejegyzett orgonakészítők viszont nagyrészt magyarok. Igen divatos a gitár. • Erre ír átiratokat, táncokat, keringőket pl. Csermák Antal • Az első magyar gitáriskolát Mátray Gábor adja ki (1816). • Kisfaludy Sándor, Nikolaus Lenau és Arany is játszik rajta. • A XIX. század közepétől csökken a gitározási kedv, és 1900-ig szinte teljesen megszűnik Igazi biedermeier jelenség a zeneszerető Malom Lujza, akit Liszt is fölkeres. A költőnő magyar népdalokat gyűjt, cserél és közvetít Lázár Kálmán gróf és Döbrentei Gábor közt (utóbbival levelez is) Mátray Gábor a biedermeier zenész klasszikus példája; életében meghatározó a népzene, a zenetörténet és -pedagógia, az almanachirodalom, a zeneegyletek alapítása és működtetése. (Ezeket a vonásokat Erkel Ferencnél is megtaláljuk) Végkövetkeztetések. • Valóban létezett zenei biedermeier,

és ez érvényes a magyar kultúra területeire is. • A jelenség nem egyértelműen negatív hatású, mint az többen gondolták (vannak érdemei a mai zenekultúra elterjedésében, bár az is igaz, egyes helyeken a mennyiség a minőség rovására ment). • Az 1815-1848-as időbeli korlátozás megalapozatlan (a XVIII. század utolsó harmada, és az egész XIX. század a biedermeier jelenség korszaka a társadalom életében) • Az elfogadott biedermeier műfajok közé sorolható még az operett és a melodráma is. • A magyar zene a biedermeier minden műfaját gazdagítja. • A biedermeier nélkül nem beszélhetnénk modern zenekultúráról, intézményeiről, szokásairól, nyilvánosságáról. A biedermeierben fölismerhetők a mindenkori polgári sajátosságok20 – ezért nehéz elválasztani a romantikától. 19 A biedermeier kedvenc műfaja a zongorakíséretű dal. Béke, nyugalom, biztonság, érzelmesség, derűs rezignáció, humoros önkritika,

család- és gyermekközpontúság, reménykedés a vallásban. 20 25 Szvoboda D. Gabriella: A biedermeier és a nemzeti festőiskola Egy stílusfogalom sorsa - A biedermeier fogalma a századfordulón, német földön született, és kezdetben művelődéstörténeti vonatkozásban használták. - A fogalom egy időre eltűnt, majd ismét divatba jött, és Ausztriában elfoglalta az őt megillető helyet (1987-88-ban egy nagy bécsi biedermeier-kiállítást rendeznek a Künstlerhausban). - A stílus magyarországi sorsa mindig problematikus volt. - Egyesek csak módjával használják a kifejezést, mások megkerülik. - A művészettörténészek körében még a ’80-as évek körében is az a hallgatólagos megállapodás, hogy a fogalomnak csak a műkereskedelemben lehet szerepe, a művészettörténeti szakirodalomban nem. - Szvoboda véleménye: a biedermeier visszautasítása árt a klasszicizmusnak és a romantikának is, mivel parttalanná teszi tartalmukat. - A

dolgozat célja: mi tekinthető a magyar anyagból ide tartozónak. Forma és tartalom - Ami a biedermeier megjelenését jelzi: új témák, műfajok terjedése. - A biedermeier műalkotások jellemzői: egyszerűség, mértékletesség, bensőségesség. - Mára elfogadott megállapítás, hogy a biedermeier egységes világot alkot, átitatja a családot, a hivatást, az egész társadalmat, a mindennapi életet (a legapróbb tárgyakig). - Az igazi újdonság: a biedermeier a mindennapi embert és környezetét helyezi a művek középpontjába. - Mindez pozitívnak tűnik, ám sokszor több a negatívum: szűklátókörűség, bezárkózás, ízléstelenség. - A biedermeiert egy jól fölismerhető formavilág (lágyan hajló görbe vonal) és szabatosan leírható mögöttes tartalom jellemzi. - Ez a közép-európai polgár nagy korszaka, amely még az uralkodókat is a maga képére tudja formálni (eddig fordítva volt: az alsóbb osztályok követték az uralkodókat). - A

biedermeier nagy magyarországi kora a ’40-es évtized (sok középület épül, kialakul a festészet). Az építészet - Az 1838-as árvíz után teljes újjáépítés szükséges, és a pesti megrendelők egyszerű, kényelmes épületeket igényelnek, sőt már az 1808-ban alakult Szépítő Bizottmány is jellegzetes polgárias egyesülés. - Szépítő Bizottmány. • 1808-1856 közt áll fönn. • Első vezetője Hild János. - Budapest nagyváros-jellege csak a kiegyezés után alakul ki, bár a század első feléből is maradnak szimbolikus épületek. • Lánchíd (1842-1849). • Nemzeti Múzeum (1836-1844). • A szekszárdi vármegyeháza (1828-1836), amely a legtisztábban valósítja meg a biedermeier eszményt. - Az egyik nagy építész Pollack Mihály, a másik Hild József. Utóbbi számos pesti polgári lakó- és bérházat épített, ezért talán őt könnyebb biedermeier alkotónak elfogadni, mint Pollackot A magyarországi biedermeier festészet első

ideje Három fő forrása van. - A magas rangú megrendelők által megbízott külföldi (főleg bécsi) mesterek. • Josef Kreutzinger • Thomas Ender • Vinzenz Georg Kininger • Johann Ender • Peter Krafft • Friedrich Lieder - A hazai mesterek köre, akik a középrétegnek festenek. • Az első három-négy évtizedből kevés a fönnmaradt mű (a családi portrékat nyilván nem tartották fontosnak). • A legfontosabb stílusközvetítő állomás Pozsony lehetett (ez a Bécshez legközelebbi nagyváros); itt jelentős portréfestő iskola alakul ki. • Vannak idegen eredetű, jómódú pesti művészcsaládok, akik végül teljesen beolvadnak a v árosi polgárságba. Ezek a családok ismerik egymást, de nem alakul ki körülöttük művészi élet, műveik a külföld számára is ismeretlenek (vagyis: nem kerülnek bele a kor szellemi hagyatékába). • E családok közül a legjelentősebb az osztrák Schoefft-család, amelyről elnevezték a Képíró utcát

(egyikük tanítványa Borsos József). • Ifj. József Ágoston már a harmadik generációt képviseli; ő az, aki megfesti Széchenyi legmagyarosabb, ugyanakkor biedermeier képét (Széchenyi István a Vaskapunál, 1836) 26 Berzsenyi portréját Kärgling János Tóbiás festi meg. 21 Néhány méltatlanul elfelejtett „állócsillag”.  Donát János, akinek viszonylag sok műve maradt fönn, így fejlődése a késő barokktól a klaszszicizmuson át a biedermeierig végigkísérhető.  Rombauer János, akinek munkássága a magyar biedermeier maradandó értéke; képmásaira általában jellemző, hogy a semleges háttér előtt az alak hangsúlyosan jelenik meg.  Laccataris Demeter görög származású, de a pesti biedermeier eredeti figurája.  Újházy Ferenc festőművész, akinek visszaemlékezése az egyetlen írásos dokumentum a korból. - Sajtóillusztrációk. • Ezeken ismerhető föl legjobban a stílus sajátos formavilága. • A

legegyértelműbb a stilizált emberalak. • Az emberábrázolás szinte ellentétes a barokkal.  Barokk: a has kidüllesztése.  Biedermeier: a has befűzése, a vállak erősítése. • Természetesen a biedermeier alak sem klasszikus arányú.  A derék nagyon vékony, és két, egymás felé fordított szívalak közepét képezi.  A fölső szív a mellkas, az alsó a csípő.  A végtagok gyöngén hajlók, gömbölydedek.  A lábfej kicsi, hegyes, a kézfej kicsi, párnás, kecsesen tartott. Ez a testforma férfira és nőre is jellemző, és minden biedermeier kompozíción megjelenik. A negyvenes évek - A biedermeier magyar földön ezen években bontakozik ki igazán. - A politikai folyamatokkal összhangban a város művészeti arculata is más lesz. - Pesten megszületik a művészeti élet. - A festők föladata, hogy megteremtsenek egy nemzeti iskolát; ehhez színvonalas festők kellenek. - A magyar művészet meghatározó egyéniségének tartják

Giacomo Marastonit, aki itáliai festő, de Pesten letelepülve magyarrá vált.22 - Marastonival egy időben tér haza külföldi vándorútjáról Barabás Miklós, aki az első olyan festő, aki jól képzett, és meg is él mesterségéből. - A két nagymester mellett ifjú tehetségek is föltűnnek. • Tikos Albert • Medvey Ágoston • Borsos József • Libay Lajos Károly • Molnár József • Ivanovics Katalin • Szále János - 1839-ben megalakul a Pesti Műegylet. • Ez a megrendelőktől függetlenül tud eladási lehetőséget biztosítani az alkotóknak. • A Műegylet egy tipikus polgári szervezet, amely a vezető nemesi értelmiség kezében van. • Az alapító Trefort Ágoston. • A választott vezető Fáy András. (Trefort és Fáy is eredetileg közgazdász.) • A választmányban benne van Széchenyi, Kossuth és Eötvös is. • Célja a zsendülő magyar festészet támogatása, de ehhez szükséges külföldi képek eladása, amelyből jövedelem

származik, hogy az egylet fönnmaradhasson. • A Műegylet iránt támasztott igények megismerhetők Henszlmann Imre 1841-es tanulmányából 23, ez ugyanis nagyrészt a társaság alapszabályaival szembeni heves vitairat. (Másfelől Henszlmann ostorozza a klasszicizmust és az akadémizmust, a kor festőitől pedig a biedermeier sajátosságait várja el.) - Műkritikával mások is foglalkoznak; pl. Ney Ferenc, Zerffi Gusztáv vagy Vahot Imre • • 21 Kärgling német eredetű családból származott, 1809-ben telepedett le Pesten; itt Karacs Ferenc és Kultsár István körébe tartozott. 22 Marastoni az első (ekkor már Marastoni Jakabként), aki áttér az ú j technikára, a f otózásra; 1841-ben több tucat dagerrotípiát állít ki. 23 Párhuzam az ó és újkori művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon 27 Cifka Péter: A biedermeier korának szobrászata Magyarországon - A szobrászat távol

marad attól a társadalmi rétegtől, amely képviseli a biedermeiert. - Ennek több oka is van. • A polgárság fizikai életének fizikai környezete legföljebb a portrészobrot engedte volna meg. • Egyébként a polgárság számára nagyon költséges lenne ez a dolog. • A szobrászathoz a nagyúri reprezentáció képzete társul, ezért a polgárok idegenkednek tőle. • A megrendeléstől a megvalósulásig hosszú idő telik el, de a türelmetlen polgárság ezt nem várja ki (kivéve, ha sírkőállításról van szó). • A szobrászat föladata (hogy az emberi testben az emberi élet méltóságát mutassa meg) kívül esik a biedermeier határain (pontosabban: „messze a meghitt családiasság szelleme fölött szárnyal”). • Ráadásul a XIX. század európai szobrászai két klasszicista mester (Canova és Thorvaldsen) tevékenységéhez igazodnak • Sőt kétséges, van-e egyáltalán biedermeier szobrászat, vagy csak egy, a klasszicizmuson belüli,

ellágyuló irányzatról beszélhetünk. Ezzel az elgondolással az a probléma, hogy ez az áramlat nem esik egybe a biedermeier ízlés földrajzi határaival, hanem egész Európára kiterjed. - A biedermeier szobrászatot szelídülés jellemzi – de nem Magyarországon, ahol a reformkor érzelmileg egyáltalán nem családias hangulatú, hanem, a nemzeti harcokhoz méltóan, patetikus. - - Ferenczy István pedig ehhez a patetikus szellemhez akarja fölemelni a szobrászatot is. • Ferenczy nagy jelentőségű, bár nem annyira tehetsége, inkább hivatástudata és életvitele révén.24 • Terve megvalósításához négy föltétel szükséges.  A szobrász rangját az íróké mellé kell emelni, vagyis el kell ismertetnie, hogy értelmiségi.  Nemzeti vonatkozású téma szükséges, hogy a közönség fölfigyeljen.  Kellenek mecénások.  Olyan formanyelvet kell találni, amit viszonylag széles közönség elfogad. Ami a megvalósítást illeti.  Első

pontja esetében sikeres; míg Rómában tanul, levelez Kazinczyval, hazatérve pedig Döbrentei és köre is elismeri.  A témát illetően, egy nemzeti pantheont tervez.  Hazatérte után megbízatás nélkül kezdi faragni Pannónia hermáját.  Ezzel viszont egy nemzetközi mozgalomhoz csatlakozik, ugyanis több előképe van: a Westminsterben kialakult nemzeti temető, a párizsi Pantheon vagy a bajor Walhalla.  Elképzelését mecénás híján nem tudja megvalósítani, de néhány szobrot elkészít (Kisfaludy Károly, Virág Benedek, Kölcsey Ferenc; a következőket saját költségén készíti el: Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András).  Az elkészült portrék mind irodalmárokról készültek, de Ferenczy a betetőzésre egy Mátyás király-emléket szánt (pénzhiány ez sem valósult meg).  Hogy a „szétszórt” pantheon egyesülhessen, egy szokatlan jelenség tűnik föl: a közadakozás; Ferenczy életében négy gyűjtés zajlik

le.  Kisfaludy emlékére.  Virág Benedek emlékére. Ezek gyorsak és eredményesek.  Kölcsey emlékére – itt már botrány támadt, mert Kölcsey legalább annyira politikus is volt a kortársak szemében, mint költő.  A Mátyás-emlékmű érdekében folytatott gyűjtés kudarcba fulladt; egyrészt túl sok pénzt igényelt volna, másrészt a nemzet dicső múltját már nem a Hunyadiak, hanem a honfoglalás kora jelentette. Ferenczy sem klasszicistának, sem biedermeiernek nem nevezhető (tevékenysége túllép a kor gondolatkörén). Nevesebb szobrászok még a biedermeier idejéből. • Uhrl Ferenc • Szentpétery József 24 Az ifjú szobrászra több irányzat is hat; ez megmutatkozik a Pásztorlánykán is, amely Ferenczy legsikeresebb munkája – olyannyira, hogy amikor a szobrász gyöngébb művekkel jelentkezik, sokan kétségbe vonják, a Pásztorlányka valóban az ő műve-e. 28 Szabolcsi Hedvig: Gondolatok a biedermeier lakáskultúráról

- A lakáskultúráról rendelkezünk a legkevesebb hiteles ténnyel. - A lakáskultúra tere az építészeti belső tér. - Az otthon megörökítése a XVIII. századi Európában terjed el, elsősorban főúri minta alapján - A XIX. századi lakásábrázolás a polgári műfajok (tájkép, portré) mellékágává fejlődik, és egyre szorosabb kapcsolatba kerül a külső tájjal Változatos megoldások születnek • A tágas ablakon át a helyiségből látható kertrészlet. • A szoba falára akasztott tájkép. • Tájképes tapéták. Magyarországon a saját lakásbelső ábrázolására csak a XIX. század utolsó harmadában kerül sor25 - Általános megállapítások. • A magyar klasszicista főnemesi kastélyok már polgárias ízlésűek; ez a külső jele annak, hogy az arisztokrácia is megindul a polgárosodás útján. (Bár ezek a kastélyok nagyobbak, mint a polgári lakásideál.) • Egy városi polgárlakás általában három-hat szobás. • A

kézművesek és a kereskedők lakásai két-három szobásak. - A városi lakóház. • Kétemeletes. • A földszinten a bolt és a raktárak találhatók, az első emeleten az előkelőbb, a másodikon a szerényebb lakások voltak – ez a tagolás a homlokzaton is megmutatkozik. • A lakások középpontja a fogadószoba; a nagyobb lakásban csatlakozik hozzá egy ebédlő is. • A hálószoba, egy esetleges külön gyermekszoba és a cselédség hálóhelye a hátsó frontra kerül. • A kisebb lakásban a fogadószoba egyben a nappali is, amely a család bensőséges életét szolgálja. • A fogadószobának legalább két nagyméretű ablaka van, amelyet világos színű, áttetsző függöny keretez. • A tapéta és mintázata az anyagi lehetőségektől függően változik. • A falon kívül kevés a rögzített darab; ilyen lehet még a kályha (ez többnyire hengeres, később öntöttvas). • A többi bútor mozgatható. • A század első felében kevés a

szobákban a textília (később az öltözőhelyiségek berendezésekor lesz szerepe). • Nem állandó kellék a szőnyeg. • A ’20-as évektől gyakori a könyvszekrény és a vitrin, illetve a kerek virágtartó asztal, amelyre a madárkalitkát is helyezték. • A szobákat festett fából, bronzból vagy üvegből készült gyertyás csillárok, asztali gyertyatartók világítják meg. • A hálószoba újdonsága, hogy a térelválasztást két oszloppal oldják meg. F. Dózsa Katalin: A biedermeier férfi és női divat; hatása Magyarországon - A XIX. század első felének romantikus ideáljai • Nőalak.  Gyöngéd, törékeny fiatal leányka.  A nő a háztartás őrangyala, gyermekei gondos anyja, a férj eszmei bátorítója. • Férfialak: a férj a családjáért küzd, és a nőies dolgokról lemond. - Napóleon bukásáig Franciaország a divatirányító, aztán a biedermeier női divatot Ausztria és a német fejedelemségek formálják, a férfit

London. - A század első évtizedeinek férfialakja. • Csigákba fésült haj. • Gondosan ápolt és göndörített bajusz és szakáll. • Magas, henger alakú cilinder („kürtőkalap”). • Kék, barna vagy fekete frakk, illetve kabát, amely a deréktól lefelé szoknyaszerűen eláll. • Ajánlatos a fűző használata is. • Vászoning, és hegyes, az állat övező kikeményített gallér. 25 Egyes lakáselemek megjelennek ugyan almanach-illusztrációkban, de ezek nagy része külföldi átvétel, és nincs forrásértékük. 29 - - - - - • Kedvelt a bő, ujjatlan köpeny. • A formák lassan és keveset változnak (elsősorban szűkülnek). A női divat. • A test leplezetlen mutogatása ismét szemérmetlenségnek tűnik. • Színek: drapp, szürkészöld, mustársárga, barna. • Anyag: selyem, gyapjú, pamut, keskeny csipkedíszekkel. • A hajat a fejtetőn fésülik könyvbe. • Gyakori a fehér vászon főkötő, amelyre az utcán ún.

bárkakalapot veszik föl • A hófehér bőr a szépség föltétele. • Az arcfesték használata tilos. 26 • A nyak körül fodros, fehér gallér van. • A ruhaujjak több sorban buggyosak. • A derék 1814-ben még a mell alatt van, de hamarosan megjelenik a fűző. • A cipő lapos talpú (selyemből vagy bőrből). • Kiegészítő lehet: nagy kasmír sál, testre szabott fodros gallérú kabát. Az 1840-es évektől kis változás tapasztalható. • Haj: kétoldalt elválasztva, a fülnél hosszabb loknikkal, hátul kerek konttyal. • A váll ejtett, enyhén buggyos, vagy sima ujjakkal. • A harang alakú szoknya bőségét a nyolc-tíz kemény, fehér alsószoknya biztosítja. • A kendők rojtos végűek lesznek. Német és francia mintákat követve megjelenik egy új típusú olvasmány, a divatlap. • Der Spiegel, 1828. • Honművész, 1833. • Honderű, 1843. • Pesti Divatlap, 1844. • Életképek, 1844. Ezek nagyrészt irodalmi lapok, de a nagyszámú

hölgyolvasó miatt metszeteket, és részletes ismertetést közölnek a legújabb módiról. Ezeket a metszeteket osztrák és francia divatlapokból veszik át, de rajzolnak eredeti divatképet is, a magyar viseletet megújító szabók rendelésére A nemzeti viselet szükségességének gondolata Európában a XVIII. század végén merül föl Magyarországon egy keleti eredetű, a honfoglalásig visszavezethető viselet van divatban, amely lassan háttérbe szorul, és csak a legfelső rétegek gálaöltözeteként marad meg, illetve a falusi nemességnél a népviselet alkotóelemeként 1825-ben az országgyűlési követek magyar díszruhában jelennek meg, és a csás zár negyedik feleségének koronázásakor is ragaszkodnak hozzá. 1830-ban a nemzeti öltözéket fölelevenítik a mindennapi életben is (ez a csökkenő vevőkörű szabók érdeke is). Jelentős volt két szabó (Kostyál Ádám és Klasszy Vencel) vitája; a cél, hogy a régi formákat divatossá

tegyék. Kostyál két metszetet tesz közzé a Tudományos Gyűjteményben (1829, 1830), Klasszy pedig a következő évben, majd elkezdenek vitatkozni, melyikük modellje az előbbi. Klasszy érve, hogy német szabó (Kostyál) nem készíthet magyar ruhát. A két vetélkedő szabóhoz 1837-ben csatlakozik egy harmadik, Tóth Gáspár, aki Petőfit is öltöztette. Nemsokára a női szabók is megjelennek. Következtetés: a biedermeier divat Magyarországon két forrásból táplálkozik. • Az európai formák rendkívül gyorsan terjednek. • Újjáéled a magyar viselet. Kovács Ákos: „Szegem imént keményen állt” A táblabíróvilág festett lőtábláiról - A biedermeier egy kedélyes és kedélyeskedő kor. - Művelődéstörténeti emlékei az 1800-as évek elejétől készült festett lőtáblák. - A lőtáblák európai előzményei már a VII. századtól megtalálhatók, hiszen vannak nem katonai lövésztársulatok is, melyeket az o ltalmazóknak ajánlottak

(Szent Sebestyénnek, Szent Mihálynak, Szent Györgynek vagy Szent Borbálának). - Az egyre vagyonosodó polgárok nemcsak a n agyvárosokban (Bécs, Graz, Passau, Prága) alakítanak lövészegyleteket, hanem falvakban is. 26 A pirosítás egyetlen lehetősége az arc csipkedése, és az ajkak harapdálása. 30 - A magyarországi lövészegyletek kb. százötven éves késéssel jönnek létre; korán megtalálhatók a következő városokban: Lőcse, Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya, Eperjes A lövészegyletek száma ugrásszerűen megnő a táblabíró-kor elején, és ebből a korból marad fönn több festett lőtábla is (bajai, budai, esztergomi, pesti, soproni, tatai). A táblák szerkezete. • Főleg kör, néha négyszögletű. • Középen általában célkör található. • A célkört egy 40x60 cm-es olajkép veszi körül, amelyre a lövészet győztesének a nevét, és a verseny pontos idejét is fölírták. A győztes neve mellé egy alkalmi

vers is került (ez többnyire németül íródott, majd a reformkorban magyarrá lett) „A Lövészkör ez Ünnepre Itt nyújtván ajándékát Meghívta a Pajkos Ámort Nyíllal űzni játékát. Célra-célra hű Lövész Itt nyersz, ha szíved elvész!” „Jó kedv, nyájasság Vendégszeretés, s egyenesség Nyíltság, Bátor szív – Jegyzik örökre a magyart!” Vannak a lőtáblákra festett képek is, amelyek igen hitelesen mutatják be egy-egy kisváros mindennapi életét. • Gyakori, hogy régi képi toposz kerül rá (madár, pl. galamb) Petneki Áron: Múzsák szabadságon. Az idő múlatásának kultúrtörténete a magyarországi fürdőhelyeken (1815-1848) - A biedermeier kor emberének legfontosabb környezetváltozása: fürdői utazás. - Ez a kor fedezi föl, és fejleszti ki a polgári nyaralást, vagyis a pihenés széles rétegeket érintő formáját. - Ezeknek az érzelmes (majd festői) utazásoknak a háttere teremti meg a fürdői levél műfaját,

és szolgáltat díszletet, valamint témát az irodalmi alkotásoknak. - A nagy európai üdülőhelyek jelentősen fejlődnek ebben a korban, szintúgy a magyarországi gyógyfürdők; utóbbiak föllendülésének a szabadságharc és az önkényuralom vet véget. - A politikán kívül a divat is veszélyezteti a fürdőket; egy fürdőorvos így panaszkodik: „Valóságos siralom, ami eddig történt: a fürdőhelyek úgy jönnek divatba, és úgy mennek ki a divatból, mint a ruhák vagy a női kalapok. Egy fürdő, amely néhány éve még nagyhírű volt, most teljesen elfeledetté vált; új, korábban szinte egyáltalán nem használt fürdőhelyek kedveltté válnak; mások puszta szórakozóhelyekké lesznek. Vajon nem úgy néz ki, mintha az egész csak játék lenne?” - Híres gyógyhely Teplitz és Karlsbad, ahova nemcsak a politikai, hanem a szellemi élet nagyjai is járnak, ám a fürdőzés divattá válásával egyéb tömeg is idesereglik (kalandor,

hamiskártyás, sarlatán, és gyakori a prostitúció is, melynek következtében egyes beteg betegebben távoztak, mint ahogyan érkeztek). - A magyarországi kifinomult fürdőhelyi társas élet a józsefi kor végére alakul ki (Füred, Bártfa, Szliács, Mehádia, Trencsénteplic). - A magyar gyógyforrásokat a XVIII. század végétől kerítik be, a gloriettek és az angolkertek templomainak mintájára - A kút körüli park a vendégek fölüdülésére, és sétára szolgál (egyesek szerint az angolkert maga a tökéletesített természet). - A fürdő vendégei közt könnyen ment az ismerkedés, az emberek hamar szóba elegyedtek egymással. (Például Kazinczy szülei is egy fürdőn, Püspökváradon ismerték meg egymást, és jegyességük első kihirdetése is itt történt.) - A fürdői élethez muzsikaszó is tartozott, de nemcsak a bálok miatt. A kútnál és a sétányok katonavagy cigányzenekar szórakoztatta az embereket - A fürdőhelyi színházak közül

a balatonfüredi a legismertebb. - A fürdői társaság gyakran megy kirándulni (pl. a füredi látogatók általában fölkeresik a tihanyi félszigetet és az apátságot, a parádi vendégeknek pedig a siroki vár látogatása ajánlott) - „A fürdőző polgár azonban nem akart tudomást venni a lépteit kísérő sötét árnyékról, pedig tudott róla. Érhetően a társas élet napfényes oldalát kereste, de életmódját, kultúráját magával vitte az üdülőhelyre Az irodalom, a művészet és a politika így szőhette át a fürdőélet mindennapjait” • A magyar irodalom története III. (1772-1849); az 1820-as évektől 1849-ig A kor irodalmának fő vonásai (363-374) Társadalmi és politikai viszonyok. - Kettős föladat. 31 • A nemzeti függetlenség kivívása az osztrákokkal szemben. • A polgári átalakulás a feudalizmussal szemben. - A magyar nyelv teljes kibontakozása; a nyelvújítás győzelme. - 1825: az országgyűlés összehívása. -

Az irodalmi törekvések az új politikai élettől lendületet kaptak. - Pest-Buda ekkor vált az ország irodalmi központjává. - Az irodalom vezető rétege olyanokból alakult, akik elszakadtak a földbirtoktól, a nemesi életformától; Pesten élő értelmiségiek. - 1841: a börtönből kiszabadult Kossuth elkezdte az érdekegyesítés megvalósítását; már ekkor megütközött Széchenyivel. - A politikai változásokra az irodalom is reagál. • Uralomra jut a népiesség. • A romantikus témák politikai célzattal telnek meg. • A kritikai élet középpontjába az öncélú művészet és az irányköltészet elveinek az összeütközése kerül. • Műfajok: szatíra, politikai vígjáték, kritikai ábrázolás. Az európai romantika. - A XIX. század első felében bontakozott ki - Az objektív műfajokat (epika, dráma) általában lírával színezi. - Nagy szerepe van az érzelmi, hangulati tartalmat hordozó nyelvi eszközöknek. - 1798: ezt tartják

kezdetének a német és az angol irodalomban. • Berlinben ekkor indul a Schlegel-fivérek folyóirata (Athenaeum); munkatársuk Novalis. • Londonban megjelent Wordsworth és Coleridge közös versgyűjteménye (Lírai balladák). - A magyar írók a német romantikából főleg az esztétikai és irodalomelméleti írásokat tanulmányozták. - A német romantika első szakasza a napóleoni háborúkkal zárult le. - Az angol romantikusok közül Walter Scott történelmi regényei voltak a legnagyobb hatással a magyar irodalomra; a költők közül a legnagyobb hatású Byron 27, Shelley 28 és Keats. - A francia költők közül Lamartine hat (Csató, Petőfi). - Victor Hugo irodalomszemléletét Eötvös fejtegeti. - George Sand hat Nagy Ignácra, Kuthyra, Jókaira. - Az orosz romantika a reformkorban még nem hat; elsőként Toldy és Kazinczy Gábor figyel föl rá. - A lengyel romantikusok közül leginkább Adam Miczkiewicz hat. 29 Realizmus és népiesség a

romantikában. - A romantikával egyidejűleg bontakozik ki a kritikai realizmus; ennek jellemzői. • Széles társadalomrajz. • Lélektani elemzés. • A fönnálló társadalom bírálata. - A realista ábrázolás elemei főleg a ’40-es években gyakran föltűnnek a magyar irodalomban, és egyes művekben uralkodóvá is válnak. - Irodalmi népiesség: az elnevezést Horváth János monográfiája honosította meg. - Népiesség: nem csak irodalmi jelenség, hanem a társadalomban és a politikában is megvan. - A népdalok fölfedezése, gyűjtése ebben a korban világjelenség. - A népdalírásnak kétféle elmélete alakult ki; Vörösmarty mindkettőt követte (népies helyzetdal, népi hangú személyes műköltemény). - Az irodalmi népiesség az elbeszélő költészetben és a prózában is hatott. - 1841: a Kisfaludy Társaság pályázata (Mit értünk nemzetiség és népiesség [Volkstümlichkeit] alatt a költészetben?). Zene és képzőművészet. - A

romantika a különböző műfajok összeolvasztására, a romantikus életérzés általános művészi kifejezésére törekedett. 30 - A költői és zenei mondanivaló egyesítésének igénye: Liszt Ferenc és Berlioz programzenéjében. - Nemzeti formára való törekvés: Liszt, Chopin, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni. - Ruzitska József: Béla futása (1822); az első magyar daljáték. 27 Sokan fordítják: Vörösmarty, Lukács Móric, Petrichevich Horváth Lázár; Széchenyi is kedveli. Első fordítója Petőfi. 29 Miczkiewicz a lengyel nemesi fölkelés költője; a magyar olvasóknak Toldy mutatja be. 30 Erre vonatkozik Wagner elnevezése: Gesamtkunst. 28 32 - Erkel Ferenc: a nemzeti opera első sikerei; külföldiek: Rossini, Bellini, Donizetti, Weber, Meyerbeer, Verdi. Építészet: Pollack Mihály, Hild József, Ferenczy István. Festészet: Barabás Miklós, Markó Károly, Borsos József; Géricault, Delacroix. Sajtóviszonyok (376-381) A sajtó

fejlődését erősen gátolta a cenzúra, ezért a legfőbb cél a sajtószabadság kivívása volt. (A cenzúra ellen már az 1790-es években föliratokban tiltakoztak a megyék.) A többség viszont nem azért támadta a cenzúrát, mert korszerűtlen volt, hanem mert azt királyi jogként alkalmazták. Dessewffy József nem eltörölni akarta, hanem az udvar kezéből kivenni Irodalmi és kritikai lapok. - Almanach. • Irodalmi évkönyv. • Külföldön is fontos szerepet játszott (főleg Németországban). • Elsősorban a polgárság és a nők igényeit tartották szem előtt. • A polgári átalakulás előkészítői voltak. - Aurora (almanach). - Zsebkönyv (1821); Igaz Sámuel. - Hébe (Bécs; 1823-26); Igaz Sámuel. - Aspasia (1824); Kovacsóczy Mihály. - Szépliteratúrai Ajándék (1821-28); Szemere Pál. - Koszorú (1828-44); Vörösmarty indítja a Tudományos Gyűjtemény melléklapjaként. - Felső-Magyarországi Minerva (Kassa, Dessewffy József). - Élet és

Literatúra (Szemere). - Kritikai Lapok (Kisfaludy, Bajza, Toldy). - Magyar Kurír (Bécs); 1834-ben megszűnt; Bajza és Toldy folytatni akarta, de nem kaptak engedélyt. - Athenaeum és melléklapja (Figyelmező; Bajza, Toldy). - 1830-as évek eleje: új folyóirattípus: divatlap. • Külföldön már elterjedt volt; színes divatképek. • Regélő (1833); Mátray Gábor – melléklap: Honművész. • Szemlélő (Kassa, 1833); Kovacsóczy Mihály. • Rajzolatok (Pest, 1834); Munkácsy János. - Ismeretterjesztő és tudományos folyóiratok. • Fillértár (Pozsony, 1834); Orosz József (litográfiás). • Garasos Tár (Lipcse, 1834); Vajda Péter (fametszetes). • Tudománytár (1834); az Akadémia folyóirata. • Orvosi Tár (1831); Bugát Pál, Toldy Ferenc. • Magyar Gazda (1832); Angyalffy Mátyás. • Kémlő (1836); Balla Károly. - Politikai hírlapok. • Jelenkor (1832). • Társalkodó (Széchenyi cikkei elsősorban ebben jelennek meg). • A politikai

sajtóban Kossuth kéziratos újságjai hoznak fordulatot. • Országgyűlési Tudósítások (1832). • Törvényhatósági Tudósítások. • Hírnök (1837). Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság (385-390) Az Akadémia. - 1825: Felsőbüki Nagy Pál beszédet mond a magyar nyelv védelmében, és adományozásra szólítja a gazdag főurakat. - Széchenyi után még hárman tettek fölajánlást: Vay Ábrahám, Andrássy György, Károlyi György. - Az alapszabályok 1828-ra készültek el. - 1830: kinevezték a vezetőséget és a tagokat. • Elnök: Teleki József. • Alelnök: Széchenyi István. • Titoknok: Döbrentei Gábor, majd Toldy Ferenc. • Pénztáros: Helmeczy Mihály. 33 Eredeti neve: Magyar Tudós Társaság. Címere: sast itató istennő (Széchenyi tervezi). Jelmondata: Borúra derű. Alapszabálya: „Mindenek előtt kötelessége e Társaságnak a honni nyelvet mívelni és gyarapítani.” Hat osztállyal indul.31 • Nyelvtudományi (Kisfaludy,

Vörösmarty, Toldy, Kisfaludy Sándor, Kölcsey, Pázmándi, Guzmics). • Bölcseleti (Döbrentei, Imre János, Berzsenyi Dániel, Szilasy János). • Történeti (Horvát István 32, Petrovics Frigyes Keresztély, Kazinczy Ferenc, Kis János). • Matematikai (Tittel Pál, Bitnitz Lajos). • Törvénytudományi (Szlemenics Pál, Köteles Sámuel). • Természettudományi (Gebhardt Xavér Ferenc, Bugát Pál, Horváth József, Balásházy János). - Külföldi tudósokat is beválasztottak (Fessler Ignác, Hammer-Purgstaller József). - A legfontosabb föladatokra bizottságot állít föl. • Grammatika és szótár. • Évkönyvek intézése. • Folyóirat szerkesztése. • Pályázatok kiírása, a jutalomra érdemes munkák kiválasztása. - Először a helyesírást szabályozta, Révai Miklós elvei szerint.33 - 1838: kiadta az első tájszótárt. - 1861-74: kiadta a magyar nyelv első értelmező szótárát (hat kötet). - Folyóirata a Tudománytár. - Jutalmak. •

Nagyjutalom: kétszáz arany (ez a l egfontosabb); évente osztják ki, irodalmi vagy tudományos munkának (néha megosztva). • Évi száz arany eredeti magyar drámáért (1832-től). - Külföldi Játékszín (Bajza): azért indították, hogy a színtársulatokat jó darabokkal lássák el. - A külföldi kutatóutakat is igyekezett támogatni. • Reguly Antal (a finnugor népekhez). • Kőrösi Csoma Sándor (Tibet). • Jerney János (dél-oroszországi tanulmányok; célja neki is a magyar őshaza fölkutatása). - Magyar Akadémiai Értesítő (1841-től): a kisgyűlések előadásait közölte. A Kisfaludy Társaság (1836-ban veszi föl ezt a nevet). - Szükségesnek tartják egy irodalmi társaság létrehozását is. - Az egyesület elsődleges célja Vitkovics, majd Virág szobrának fölállítása és műveinek kiadása lenne. - Kisfaludy halála után egy tíz tagból álló társaság: Bajza, Bártfay László, Helmeczy Mihály, Toldy, Stettner György,

Vörösmarty, Bugát, Forgó György, Szalay Imre, Waltherr László. - Kisfaludynak Ferenczy István állított szobrot; az ő születésnapján osztották ki a díjakat és olvasták föl a pályaműveket. - A tagság létszáma először húsz, majd negyven lett. - Igazgató: Fáy András, 1840-től Jósika Miklós. - 1841: Magyar Szépirodalmi Intézetté válik. - A Kisfaludy Társaság Évlapjai: a működésről, pályatételekről, fölolvasásokról számolt be. - Magyar Szépirodalmi Szemle (1847), Erdélyi János; kritikai-elméleti folyóirat. - Műfordítás-sorozatok. • Külföldi Regénytár (Nagy Ignác szerk.) • Új Külföldi Regénytár. • Nemzeti Könyvtár (Kisfaludy, Csokonai, Kis János, Vörösmarty). • Hellén Könyvtár (Iszokratész, Szophoklész, Euripidész). • Széptani remekírók gyűjteménye (Arisztotelész, Longinus, Horatius). - Népdalok és mondák (1846-48): háromkötetes gyűjtemény (Erdélyi János). - Nagy érdeme a népköltészet

ügyének fölkarolása. - Pályázatai legnagyobb eredménye Arany János fölfedezése (Az elveszett alkotmány, Toldi). - 31 Az Akadémia ezeknek előírta, hogy a gyűjtsék össze a szakmájuknak megfelelő műszavakat. Ő nem fogadta el a tagságot, mivel megsértődött, hogy nem ő lett a titkár. 33 1834: A magyar nyelv rendszere (javított forma: 1847). 32 34 Színészetünk a Nemzeti Színház megalakulása után (390-395) Pest első állandó színháza. - 1833: megkezdődtek a rendszeres magyar színi előadások Budán. • A kassai társulat egy része maradt itt). • Fáy és Döbrentei lett az igazgató. • Itt működött Déryné, a Lendvay-házaspár, Egressy Gábor, Szerdahelyi Kálmán, Laborfalvy Róza, Szigligeti Ede. • Fordított vagy magyarosított lovagdrámákat, silány német bohózatokat játszottak, de föltűntek francia romantikusok is (Hugo, Dumas). • Az előadások a Várszínházban voltak, de ez kicsi volt és nehezen

megközelíthető. - A nemzeti játékszínről (1832): Széchenyi elgondolása (pesti Duna-part, az arisztokrácia szórakozásaihoz szabott intézmény). - 1837. augusztus 22: megnyílt a Pesti Magyar Színház (Rákóczi út és Múzeum körút sarka) - Kiváló színészek még: Komlóssy Ida, Megyeri Károly, Fáncsy Lajos, László József, Feleky Miklós, Prielle Kornélia. A műsorpolitika elvi kérdései. - Több ellentét. • Német és francia dráma. • Költőiség és színszerűség elsősége (Vörösmarty az egységüket hangsúlyozta). - Azok a d arabok voltak sikeresek, melyek a közvéleményt foglalkoztató kérdésekhez, a n api eseményekhez kapcsolódtak (de ez még nem volt realizmus). A magyar széppróza új korszaka (495-499) - A nemzeti nagykorúsodás és a polgári fölemelkedés igényéhez kapcsolódik. - Már Kármán rámutat, hogy a nyelv nagyon fontos, de csak eszköz, és eredeti művekre van szükség. - Dugonics regényei: erős hazafiság és

szórakoztató szándék összefonódása. - Tariménes utazása (Bessenyei): a francia fölvilágosodáshoz kapcsolódik. - 1830-as évek: a modern regény megjelenése (Abafi, A karthauzi). - A széppróza fejlődését gátolta a szigorú cenzúra. 34 - A közönség a történelmünk regényes eseményeit németből visszafordítva ismerte meg, de ez többnyire a regényes elemekre szorítkozott. - Kb. kétszáznegyven román való ebből az időből (romantikus kalandregény, pikareszk, utazási regény, érzelmes levélregény, rémhistória, robinzonád, keleti történet, tündérmese, bűnhistória, családi regény). - Indultak regénysorozatok is. • Téli és Nyári Könyvtár (Landerer Mihály). • Mulatságos Könyvtár (Hartleben). • Gratiák Bibliothekája (Kiss István). - Megjelentek az Európa-szerte népszerű munkák (Münchhausen, Eulenspiegel, Robinson, Ezeregy éjszaka, Genovéva 35, Anacharsis, Zadig, Werther, Ivanhoe). - A könyvek nagy része

átdolgozás, fordítás, magyarítás. - Szubjektív oldal: eredetiség. - Objektív oldal: a hazai valóság inspirációja, gondolati anyag Kritikai irodalmunk a romantika virágkorában (514-516) - A rendszeres irodalomkritika az 1830-as években alakul ki (Kisfaludy már 1826-ban tervezi egy önálló kritikai lap indítását). - Próbálkozások: Élet és Literatúra, Tudományos Gyűjtemény, Felsőmagyarországi Minerva. - Megvalósítás: Kritikai Lapok, Figyelmező. - Filozófiai háttér: Kant és Hegel, illetve Kant tanítványa, Krug. • Kant hatása: Márton István (1820), Köteles Sámuel, Putz Antal, Kölcsey, Hunfalvy Pál. • Hegel hatása: Erdélyi, Schedius Lajos. • Krug hatása: Köteles, Szontagh Gusztáv, Briedl Fidél. • Schelling hatása: Fejér György, Almási Balogh Sámuel. - Hat még: Herder, Jean Paul, Lessing, Schlegel, Tieck, Goethe, Schiller, Victor Hugo. 34 35 1806: Ferenc császár betiltotta a regények kinyomtatását, hirdetését,

külföldiek behozatalát. 1824-ben jelent meg, Jászai Láng Ádám fordításában. 35 - Tanulmányok. • Benke József: A Játékszín. • Teleki József: A régi és az új költés különbségeiről. • Toldy, Bajza, Vörösmarty. A liberalizmus és a korszerű műveltség terjesztője: az Athenaeum (538-543) - Jelentősége: a reformkor egy szakaszában a hazai szellemi erők középpontja. - Bajzáék eredetileg politikai folyóiratot akartak indítani, de erre nem kaptak engedélyt. - Tárgyköre lényegében végig ugyanaz maradt. • Irodalomelmélet, szépirodalom. • Föld- és helyírás, ország- és népismeret. • Nyelvtudomány. • Statisztika, jog- és törvénytudomány. • Filozófia, élet- és társadalmi viszonyok. • Közgazdaság, pénzügy. • Erkölcstudomány. • Természeti tudományok. • Esztétika. • Technika. • Nevelés, oktatás. • Kritikák. • Történelem, életírás. - Vannak benne újszerű témák (pl. orvosok

Magyarországon) - Vezetőjük a ráció, a tiszta ész. - A Pesti Hírlap értekező stílusú előkészítője. - Az „öngondolkodás” arra készteti íróit, hogy új értelmezést adjanak a haza fogalmának. - De a magyarosító törekvések mellett tudósít pl. a hazai szerb ifjúság nyelvművelő egyesületéről is - Tekintélye nagy; Erdélyi szerint itt megjelenni íróvá avatásnak számít, Kossuth lapja is dicséri; a kor elismert írói is munkatársai (Berecz Károly, Irinyi, Kerényi Frigyes, Petőfi, Tompa). Filozófiai törekvések (543-547) Vita a hegeli filozófiáról. - Korábban is voltak filozófiai törekvések (Apáczai Csere János, Bessenyei). - A filozófia kérdései most kerültek a nyilvánosság elé. - Hegel első magyarországi képviselői: Tarczy Lajos, Taubner Károly, Warga János, Szeremlei Gábor. 36 - Vecsei József debreceni lelkész támadta a hegeli elveket. - Tarczy munkái. • Észtan. • Ellenbírálat. • Philosophiai vázlatok

(ez a hegelianizmus egyik legértékesebb magyar dokumentuma). - Taubner munkái. • Párhuzam Arisztotelész és Hegel közt. • Bírálati vizsgálat Hegel bölcselkedése fölött. • A lélekeszme bölcselet-történeti-bírálati szempontból, különös tekintettel Hegelre. Az „egyezményes filozófia”. - Kidolgozói: Hetényi János (A magyar philosophia történetírásának alaprajza; 1837) és Szontagh Gusztáv. - Hetényi kiindulása: a filozófiának tökéletes egyezményben kell lennie az ésszel és az élettel; filozófiája hármas jelszava: „Ész, élet, egyezmény.” - A rendszer folytatója Szontagh, aki már a ’30-as években gúnyolta a hegeliánusokat. - A leghatározottabban a Hegelt követő Erdélyi cáfolja A hazai bölcsészet jelene (1857) c. könyvében Liberális és radikális irányzatok a kor irodalmában (549-555) Az 1841. évi korszakhatár - 1841. január: megindul a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap - A Pesti Hírlap sürgeti az új

minőséget hozó irodalmi fejlődést. - Az 1841-44 közt lezajlott irodalmi és politikai események vezettek az 1848 felé vezető útra. - A demokratizmus másik vonala: Táncsics Mihály, Horárik János. 36 Az első három a baloldali hegeliánusokhoz tartozik (a gondolkodás dialektikáját akarták átvenni és alkalmazni), Szeremlei a jobboldaliakhoz (Hegel filozófiájában a keresztény hit igazolását látja, célja a vallás és a tudomány céljainak az egyeztetése). Viszont a hazai baloldaliak nem olyan radikálisak, mint a németek, mivel ők nem vonnak le ateista következtetéseket. 36 - Ismertté válnak az angol és német közgazdasági elvek is. - Augsburger Allgemeine Zeitung: a liberális eszmék terjesztésében ez is közreműködött. Irodalom és demokrácia a ’40-es években. - Nagy korszak (Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa, Eötvös, Jókai, Kemény, Nagy Ignác, Teleki László, Szigligeti Ede). - Az Athenaeum megszűnése után megjelentek a

divatlapok. - Egyre sikeresebbek a pesti nyomdászok és könyvkiadó-kereskedők (Hartleben, Geibel, Heckenast). - A cenzúra miatt néhány fontos politikai mű csak külföldön jelenhet meg. • Irinyi: Úti jegyzetek (Halle). • Táncsics: Hunnia függetlensége (Jéna). • Bajza: Ellenőr (Németország). - Az irodalom közelebb kerül az élethez. - Fontos lesz a társasági színjáték. - A ’40-es években nagy a szerepe az irodalmi vitáknak. - 1844. • Bemutatják a Hunyadi Lászlót. • Előadják Erkel Ferenc zenéjét Kölcsey Himnuszára. • Egressy Béni megnyeri a Szózat zenéjére kiírt pályázatot. Az 1840-es évek sajtója a forradalom előtt (556-560) - A ’40-es évek uralkodó laptípusa a politikai hírlap. - A sajtószabadság ügye a középpontba kerül. - Magyarország számára új cenzúraszabályzatot dolgoznak ki. - Kialakul a főfoglalkozású hírlapíró és szerkesztő típusa (pl. Kossuth, Garay, Nagy Ignác, Vahot, Frankenburg, Petőfi,

Jókai). Politikai lapok 1848-ig. - 1841: Pesti Hírlap. • Nagyobb alak, háromhasábos tördelés. • Inkább tartalmi újdonsága van (Kossuth cikkei). • A Pesti Hírlapba többen is írtak vezércikket: Szentkirályi Móric, Fáy, Pulszky Ferenc, Lónyay Gábor, Wesselényi Miklós. • Élén hivatalos közlemények álltak; a vezércikk ezek után következett, majd utána a fővárosi újdonságok rovata (ennek szerkesztői: Frankenburg, Vahot, Pákh, Pálffy Albert). • Fontos része a vidéki levelezés (a vidék fontosabb kérdéseiről tájékoztat). • A külföldi rovat a nagy nyugati lapok37 nyomán számol be az európai eseményekről. • Vezércikkei egységes politikai programmá válnak. - Kelet népe: Széchenyi ebben a Pesti Hírlap politikai programjával száll vitába; ebből a vitából Kossuth kerül ki győztesen. Ezt maga Széchenyi ismeri el, azzal, hogy 1843-ban maga is elkezd vezércikkeket írni a Jelenkorba - Hírnök (Pozsony, 1837): az első

kormánytámogató lap. - Világ. - Budapesti Híradó; az új kormánypárti lap, amely folytatja a konzervatív politikát. Erdély magyar sajtójának története. - Erdélyi Híradó (1827); ezzel kezdődik. - 1842: Kemény Zsigmond és Kovács Lajos ebben is meghonosítja a vezércikket. - Vele szemben indul a kormánypárt egy lapja (Múlt és Jelen, Szilágyi Ferenc szerkesztésében). - Vasárnapi Újság (Brassai Sámuel szerk.): Kolozsváron indul, az első néplap A divatlapok és értekező folyóiratok. - A ’40-es évek három lapja: Pesti Divatlap, Honderű, Életképek. - Honderű: nyilvánvaló, hogy Petrichevich az arisztokrata közönséget akarja kiszolgálni; a népies irány és a Petőfi ellen indított nyílt támadás miatt munkatársai többsége szakított vele. - A Pesti Divatlap a Regélő folytatása; Vahot a középnemesi liberális mozgalom szolgálatába állította. Mindvégig kitartott a kossuthi elvek mellett. Petőfi segédszerkesztője -

Frankenburg (Életképek) magas honoráriumot fizetett, hogy jó írókat szerezzen. 37 Allgemeine Zeitung, Moniteur, Times. 37 Az egyes tudományágak fejlődése (580-588) Nyelvújítás a tudományokban. - Szükség van a magyar szaknyelv megteremtésére (tudományos neológia). - Bugát Pál: egyik legjelentősebb képviselője; elsősorban az orvosi és a természettudományi nyelv megteremtője. 38 - Vajda Péter: növény- és állattudomány. - Irinyi János: A vegytan elemei. - Hanák János: A természetrajz elemei, A természetrajz. - Győry Sándor: magyarul közölte matematikai, mérnöki és közgazdasági cikkeit. - Almási Balogh Pál, Toldy: orvostudomány. - A technikai tudományok fejlődésének Széchenyi vállalkozásai adtak lendületet. - Nyelvtudományi munkák: Csató Pál, Nagy János, Fábián István, Szilágyi István. Kunoss Endre, Táncsics Mihály, Fogarasi János, Czuczor Gergely - A magyar stilisztika két alapvető műve. • Bitnitz Lajos:

A magyar nyelvbeli előadás tudománya (1827). • Szvorényi József: Magyar ékes szókötés (1846). - Az őshaza kutatása. • Kőrösi Csoma Sándor (tibeti-angol szótár és nyelvtan; 1834). • Maróthy István. Filozófiai, lélektani és pedagógiai irodalom. - ’30-as, ’40-es évek: a filozófiai irodalom föllendülése. • Philosophiai műszótár (MTA, 1834). • Péterfi Károly: Filozófusok és filozófia históriája. • Almási Balogh Pál: Tudományos mívelődésünk története. • Purgstaller József: A bölcsészet elemei (hat kötetes kézikönyv). - Esztétikai irodalom. • Kis János fordít. • Purgstaller József ötödik kötete (A szépműtan vázlata). • Greguss Ágost: A szépészet alapvonalai. - Lélektani munkák: Hetényi János, Beke Kristóf, Wargha István, Szárics Jenő (Lélektan). - Nevelésügy (pedagógusok, politikusok és írók is foglalkoztak vele). • Szemere Bertalan: a porosz iskolarendszerről ír. • Irinyi József: a

legjobb nevelő a politikai szabadság. • Kunoss Endre: Alapvonatok a honi nevelés köréből (1833). • Ney Ferenc: A népnevelés hatása Magyarhon népeinek erkölcsiségére (1848). • Wargha István: Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában (röpirat). • Warga János: Vezérkönyv az elemi nevelésre és tanításra (1837-38; rendszeres didaktikai mű). • Ekkor jön létre a gyermek- és ifjúsági irodalom.  Kis János.  Döbrentei Gábor: Pali és Minka olvasni tanul (1829), A kis Gyula könyve (1829).  Bezerédj Amália: Flóri könyve (1836).  Vajda Péter: Nemzeti Ábéczé (hazafias szellem, merész társadalmi gondolatok). • Megerősödik a nőnevelés mozgalma.  Takáts Éva: polémiát folytatott a Tudományos Gyűjteményben.  Karacs Teréz: létrehozta az első demokratikus szellemű leánynevelő intézetet (Miskolc, 1846).  Teleki Blanka: főleg a nemesi családok lányait fogadta intézetében.  Fáy

András írt ennek érdekében.  Tavasi Lajos: legnagyobb demokratikus szellemű pedagógus (Tanoda és egyház; 1848). Történetírók. - Előző korszak: adatgyűjtő, aulikus szellemű. - Most: a múltból a nemzeti függetlenség szempontjából fontos kérdéseket emelik ki. - Ifj. Péczeli József: új tájékozódású történetíró; Summārium Historiae recentiōris Europae • Latin nyelvű tankönyve, amely az egyetemes történelmet tárgyalja. 38 A szabadságharc után teljesen a mesterséges szóképzés híve lett; túlzó elveinek könyvét (Szócsintan) már sem Toldy, sem az Akadémia nem adta ki. 38 Az újkorra vonatkozó ismereteket foglalja össze (holland és észak-amerikai szabadságharc, lengyel fölkelés, francia forradalom). • A magyarok történetét három kötetben írta meg, de már magyar nyelven (A magyarok történetei Ázsiából kijövetelöktől fogva a mai időkig; Debrecen, 1837). - Horváth Mihály (a középkori ipar és

kereskedelem története Magyarországon). - Jászay Pál bécsi kancelláriai tisztviselő: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után (1846). - Teleki József: hatkötetes mű a Hunyadiak koráról. - Vasvári Pál: Történeti Névtár (1848), Zrínyi-tanulmány. A statisztikai, közgazdasági és jogi irodalom. - Fényes Elek: statisztikai adatok összegyűjtése és földolgozása. 39 - Balásházy János: Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára (Sárospatak, 1829); a Hitelt megelőzve fontos reformjavaslatokat tett. - Antiúrbérváltság (Lipcse, 1846): ismeretlen szerző. - Az Akadémia pályázatára írtak: Keresztury József, Benczúr János, Varga Soma. - Középpontban állt a büntetőjog reformja és a börtönügy javítása. • Császár Ferenc: A bűnökről és büntetésekről. • A halálbüntetés problémája: a pályázatot Szemere Bertalan nyer (1841). • A fogházi viszonyokat vizsgálták: Bölöni Farkas Sándor, Eötvös, Lukács

Móric, Deák Ferenc, Szalay László, Szokolay István (Büntető jogtan: ez lett a tankönyv), Szeremlei Gábor (Jogbölcsészet), Warga János, Benczúr János (A szabadság és társadalmi rend elméletei). - A politikai ismeretek forrásai. • Rotteck és Welcker: Staatslexikon. • Alexis Tocqueville: A demokrácia Amerikában (Fábián Gábor fordítja). • Thiers és Louis Blanc munkái. • Prózaírói törekvések a negyvenes években (605-607) - Pl.: regény, elbeszélés, életkép, humoros-szatirikus novella - Divatlapok, almanachok: állandóan közöltek szépprózát. - Kirajzolódtak az eredetiség követelményei. - Már jól érzékelhető a különbség a ponyvák és a szépprózai alkotások közt. - A széppróza a kor nagy kérdéseihez kapcsolódik. - A fejlődés és a differenciálódás okai. • A külföldi irodalmak stílushatásai. • A közönség olvasmányigénye. - Az irodalmi értékű szépprózai alkotások mellett más műfajok is

megsokasodnak: olcsó romantikus elbeszélések, ponyva funkciót betöltő rémnovellák (irodalom alatti irodalom). Életképírók (638-641) - Életkép. 40 • Ez az új műfaj a harmincas évek végén jelent meg. • A folyóiratok megsokasodása és versenye hozta létre. • Sok olvasót hódított el a német nyelvű szépirodalmi almanachoktól. • Neve a német Lebensbild fordítása. • Klasszikusai: Balzac, Dickens, Thackeray. • Magyarországon a német humoristák révén lett ismert. • Az Athenaeum szerkesztői programjában jelenik meg először („életképek és scenák” közlését ígérik). • Munkácsy János elsőként nyit rovatot (1837) Alakrajzok (Genrebilder) folyóiratánál. - Nagy Ignác: Budapesti élet (1841); életkép-sorozat. - Az életkép jellemzői. • Ideje jelen idő; múlt időben a jellemzés elvesztené értelmét. • Nem elemez, nem tár föl okokat, nem törődik a múlttal. • Észleleteket közöl. 39 Fényes Elek fontos

szerepet töltött be a reformkor gazdasági és társadalmi egyesületeiben is; Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Magyar Iparegyesület, Védegylet, Gyáralapító Társaság, Ellenzéki Kör, Egyenlőségi Társulat. 40 Eleinte több elnevezése is van: Vázlat az életből, Pályakép, Nemkép, Pesti genre-képek, Népéleti rajzok, Torzképek, Tollrajzok. 39 - Akik írtak: Garay, Nagy Ignác, Frankenburg, Pákh, Vas Gereben. Az életképírók kezdetben csak szórakoztattak. • Garay: Utcai élet (1837). • Garay: Az inasgyerkőc (1844; Regélő Pesti Divatlap). • Lakner Sándor: Kávésnénikék (1845). • Nagy Ignác: Esti séta (1842). • Szigligeti Ede: Rónafi, magyar színész (1844). • Pálffy: A szerkesztősegéd (1844). Kritikai irányzatok (667-670) A divatlapok és a kritika. - A kritika a ’30-as évektől egyre nagyobb szerepet kap. - A fejlődést hátráltatja az Athenaeum és a Figyelmező megszűnése (elvesznek az önálló fórumok); a

divatlapok nem közölnek rendszeres kritikát. - Képviselői: Irinyi, Sükei, Pákh, Bulyovszky Gyula (színi kritikák), Csengery Antal (elismeri A falu jegyzőjét, elítéli Vahot iránydrámáját); Eötvös és Pulszky Petőfit bírálja.41 - Ekkor kezdődik a Bánk bán behatóbb kritikai tanulmányozása (Vahot, Gyurmán Adolf). Vita az irányköltészetről. - 1845-ben kezdődik 42, és 1848 márciusában torpan meg. - A Budapesti Híradó támadja Eötvös művét, az Életképek, illetve Henszlmann mellette áll. - A támadásokra Eötvös a regény további füzeteiben válaszol; híres mondata: „A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva, nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik.” - A vita kiszélesedik; támadják Petőfi költészetét, illetve Szigligeti Csikósát; bekapcsolódik a Magyar Szépirodalmi Szemle is (Eötvös, Pulszky). - Sükei a kor politikai követelményének

primátusát hangoztatja. Irányzatosság és romantika a színpadon (672-682) Történeti drámák. - Vörösmartynál és Czakónál a h angsúly a korfestésen volt (Czilley és a H unyadiak, Szent László és kora), illetve a retorikus-patetikus vagy lírai dikción volt (Petőfi: Tigris és hiéna; 1846). - Szigligeti, Garay, Tóth Lőrinc: a múlt ábrázolásával a jelen kérdéseiben akartak állást foglalni. • Ezt az eszmei törekvést nem sikerült megvalósítaniuk. • Nem a ’30-as, ’40-es évek hangulatából nőttek ki, hanem a Nemzeti Színház légköréből. - Szigligeti kitart a történeti dráma mellett, de nem alkot jelentős művet (Dienes, Vazul, Gyászvitézek, Pókaiak, Aba); történetszemlélete idealista. Két sikerültebb: Gerő (1844), Gritti (1845) - Teleki József jelentős történeti drámaíró (A kegyenc). Vígjátékok (a másik hagyományos műfaj). - Főleg a szórakoztatást szolgálja; a humoros novellairodalommal rokon. - Szerzők:

Degré Alajos, Gaál József, Kovács Pál, Obernyik Károly, Vörösmarty (A fátyol titkai), Csató (Fiatal házasok). - Nagy Ignác ötletéből születik a politikai vígjáték (Egyesüljünk! – 1839; Tisztújítás, 1843). - Más írók. • Eötvös: Éljen az egyenlőség! • Vahot: Még egy tisztújítás (1843). • Gaál: Vén sas (1843). • Beöthy Zsigmond: Követválasztás (1844). • Kovács Pál: Nemesek hadnagya (1844). - A történeti vígjáték Kisfaludy Károly kezdeményezésének a folytatása, elsősorban Mátyás alakjához kapcsolódik. • Kovács Pál: A féltés gyötrelmei (1834). • Vahot: Költő és király (1846). • Gaál: A király Ludason (1837). • Szigligeti: Kinizsi (1842). 41 A legnagyobb kritikai visszhangot Petőfi költészete keltette (póriasság); elutasítók: Nádaskay Lajos, Zerffi Gusztáv, Petrichevich Horváth Lázár, Császár Ferenc, Frankenburg; mellette állt Dobrossy István és Erdélyi János. 42 A falu jegyzője

első füzeteinek megjelenése után a Budapesti Híradó robbantja ki. 40 • Szigligeti: Rózsa (1840). Társadalmi drámák (1843-tól). - Obernyik: Főúr és pór, Messiás, Örökség, Elsőszülött, Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban, Anya és vetélytársnő, Khelonis, Brankovics György. - Czakó: Kalmár és tengerész, Végrendelet, Szent László és kora, Leona, Könnyelműek. - Hugó Károly: Brutus és Lucretia, Világ színjátéka, Egy magyar király, Bankár és báró. Népszínművek. - Ennek a fejlődése hosszabb, mint az előzőké. - Távolabbi előzmények: drámák, melyekben már megjelent egy-egy népi figura, a népi beszéd és humor, néha a népi zene is. 43 - Közvetlen előzmények: tündérbohózatok (paródiák). 44 - Pl.: A peleskei nótárius, Hortobágyi pusztán fúj a szél, A szökött katona, A két pisztoly, A zsidó, A rab, Egy szekrény rejtelmei, Jegygyűrű (Szigeti József, 1846). A márciusi ifjak (691-711) Petőfi

többször megpróbál a fiatal költők körének szervezett formát adni. 1846-ban létrehozza a Tízek Társaságát 45, és önálló lapot akarnak indítani (Pesti füzetek), majd megnyeri a győri Hazánkat, hogy közölje Petőfi és társai munkáit. Tágabb szóhasználat: azok a fiatalok, akik március 15-én és utána forradalmi szerepet töltenek be Szűkebb értelemben: a forradalmi szellem irodalmi képviselete, Petőfi és baráti köre, ifjú szónokok. A csoport kialakulása. - Több gócpont. • A Tízek Társaságához sorolhatjuk még: Várady Antal, Kolmár József, Lauka Gusztáv, Dobsa Lajos, Arany. • Erdélyi, Szentiváni Mihály és Kriza János körül (Kőváry László és Józsa, Medgyes Lajos, Jakab Elek, Mentovich Ferenc, Urházy György). • Erdély, fiatalabb kör (Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, ifj. Szász Károly, Sükei Károly) • Pest; több politikai tanulókör is volt.46  Pesti Magyar Társaság.  Egyetemi Magyar Társulat. 

Irodalmi Kör. • Győri ifjúság (vezetőjük: Lukács Sándor). • Pozsony; jurátusok önművelő közössége (Székely József, Berecz Károly, Szarvady Frigyes, Lévay József, Golub Vilmos, Funták Sándor, Vasvári köre). - Gyülekezőhelyük a Pilvax. - Forradalmi publicisztika: Csernátony Lajos, Bulyovszky Gyula, Nyíri Józsa, Herczeg Viktor, Ábrányi Emil, Remellay Gusztáv, Szegfi Mór Mihály, Pap Gábor, Magos Ernő, Bogdán Lajos, Ocsvay Ferenc, Dózsa Dániel, Kléh István, Kornis Károly, Hatvani Imre, Töltényi Miklós, Greguss Ágost. - Irodalmi és politikai működésükben három szakasz van. • 1841 körül; írásaik már megjelennek, de ez még nem csoport (az egyéni fölkészülés ideje). • 1846 körül: csoportosulásuk kezdete. • 1848-ban viszonylag szervezetten szerepelnek. Származásuk, társadalmi helyzetük, neveltetésük. - Legtöbbjük alacsonyabb rétegekből származik (Bulyovszky, Irinyi, Kalmár, Oroszhegyi Józsa, Vas Gereben,

Pákh, Sükei, Vasvári, Emődy Dániel, Bérczy Károly, Birányiak, Kornis, Remellay, Kerényi). - Polgári származásra az idegen név utal (Irányi-Halbschuh, Nyíri-Kandel, Magos-Grosz). - Néhányan a birtokos nemességhez tartoztak (Berecz, Dobsa, Várady Antal). - Ábrányi kastélyban született, az egyetlen báró Nyáry Albert. - Arany és Tompa paraszti származású. - Sokan csak papi szemináriumban tanulhattak (Birányi Ákos, Oroszhegyi, Pálffy). - Soknak nevelősködnie kellett (Emődy, Kalmár, Kornis, Szegfi, Vasvári). 43 Csokonai: Cultura vagy Pofók, Kisfaludy Károly: Pártütők, Katona József: Luca széke, Vörösmarty: Kincskeresők. Balogh István: Ludas Matyi, Munkácsy: Garabonciás diák, Tündér Ilona, Gaál-Jósika: Az ecsedi tündér, Szigligeti: Lidércek. 45 Ennek tagjai: Petőfi, Bérczy Károly, Degré, Jókai, Pákh, Lisznyai Kálmán, Obernyik, Pálffy, Tompa, Kerényi Frigyes. 46 Tagok még: Oroszhegyi Józsa, Királyi Pál, Mészáros

Károly, Korányi Frigyes, Elefánty Ferenc, Gajzágó Salamon, Vasvári Pál, Birányi István és Birányi Ákos. 44 41 - Többen vándorszínészek (Petőfi, Vajda, Arany, Várady, Dobsa). A nemzedék tanítói a legjobbak: Péczeli József (Debrecen), id. Szász Károly (Nagyenyed), Csengery József (Sárospatak), Tarczy Lajos (Pápa). - Pályafutásuk valamelyik önképzőkörből indul ki. Munkásságuk 1848-ig. - Először mindegyikük verseléssel próbálkozik, vagy valamelyik lapnál dolgozik, illetve népszerűnek szánt könyvet kompilál. - A legkiválóbbak maradandó politikai munkákat teszek közzé (Irinyi, Kőváry László). - A korszellem szót Kossuthtól tanulják, de új tartalommal töltik meg (egyenlőség). - A nemzeti eszme kezdettől hat rájuk. - A reformkor nacionalizmusa hamarosan a m egmagyarosodás követelményét állítja az idegen ajkú lakossággal szemben, hiába óv Széchenyi a túlzásoktól. Szerepük a forradalmi sajtóban. -

Radikális ideológiájuk már 1846-47-re kialakul, de terjedését a cenzúra megakadályozza. 47 - A cenzúra eltörlése a 12 pont élére kerül. - Marczius Tizenötödike: Pálffy Albert szervezi0; első száma már március 19-én az olvasók kezében van. 48 - Az Életképek jelszavának teszi: „Egyenlőség, szabadság, testvériség.” (A sorrendet fölcserélik) - Királyi Pál átveszi a Jelenkor vezetését. - A szabadságharc végén Emődy a kormány hivatalos lapját (Közlöny) irányítja. A forradalmi publicisztika műfaji osztályozása, öt fő típus. - A forradalom krónikái. • A híreket először az újságok vitték szét (Életképek, Jelenkor, Hazánk, Társalkodó, Erdélyi Híradó). • Több röpiratot is írtak (Kléh István, Zerffi Gusztáv, Birányi Ákos, Nyáry Albert, Petőfi, Szilágyi Sándor, Dobsa, Remellay Gusztáv). - Nyáry Pál javasolja a forradalom napjai jegyzőkönyvének összeszerkesztését. 49 - Vasvári fölhívást ad ki a

Pesti Hírlapban (Írjunk mémoire-okat); politikai riport, amelyet a márciusi ifjak valósítanak meg 1848-ban. - A negyedik típus a leleplezés (ez korábban a cenzúra miatt ismeretlen). - Az ötödik típus: charivari. • Ezek rövid, egyveleg közlemények, amelyek rövid hírek, néhány szavas glosszák, humoros apróságok sorozatából álltak össze. • Nem csak szórakoztató célúak, hanem politikaiak. • A műfaj megteremtője és klasszikusa Jókai. - A márciusi ifjak egyéb publicisztikai műformákat is használnak. • Követeléslisták. • Kiáltványok (a sajtóban, röplapokon és falragaszokon). A márciusi ifjak politikai nézetei és harcai. - A márciusi ifjúság jellegzetesen értelmiségi csoport; ismerik a haladó eszméket és jelszavakat. - Észarisztokrácia (Életképek, 1847 júliusa). • Írója Jókai. • Forradalmat, új világteremtést jósol. • A márciusi ifjak magukat észarisztokráciának tartják, és a nép érdekeit akarják

képviselni. - A Marczius Tizenötödike mottója: „Nem kell táblabíró politika!” (Ilyen címmel ad ki röpiratot Székely József.) - A parasztságot nem karolják föl eléggé – úgy gondolják, hogy az ő helyzetük a jobbágyság eltörlésével kellően rendeződött. - Az ifjak a munkásság képviseletét sem vállalják föl (a tizenkét pont egyetlen munkáskövetelést sem tartalmaz). Néhányan (Vasvári, Emődy, Oroszhegyi Józsa, Szegfi Mór, Táncsics) ugyan szóba hozzák ezeket a kérdéseket, de a többség nem támogatja őket. - Egyik fő törekvésük, hogy a kormányt rábírják a forradalomfegyveres önvédelmének megszervezésére; ezzel együtt szükséges az árulókkal való leszámolás. - A márciusi ifjak a testvériség elvét a nemzetiségekre is kiterjesztik. 47 Több írás csak külföldön jelenhetett meg: Irinyi úti könyve, Lauka műve, Petőfi több verse, Kőváry cikkei. Állítólag szó volt róla, hogy ez németül is megjelenik,

hogy a német ajkú lakosságra is hassanak. 49 Birányi Ákos ennek alapján írta meg röpiratát. 48 42 A republikanizmus első megnyilvánulása Petőfi verses röpirata: A királyokhoz, majd mások is kimondják véleményüket. • Pálffy ugyanekkor írja le lapjában: „Éljen a respublica!” • Júliusban Nyíri Józsa a király trónok teljes összeomlását jósolja. • Mészáros Károly az amerikai köztársaságot dicséri. • Greguss Ágost ekkoriban fordítja Robespierre beszédét a köztársasági alkotmányról. • Ekkor jelenik Birányi Ákos Köztársasági kátéja. • Jókai jövendölése az Életképekben: „jön az idő, melyben a népek hajtóvadászatot tartandnak a királyokra, üldözni fogják e koronás vadakat”. • Elkészül Kornis Károly röpiratának második füzete (Szózat a néphez). - Az ifjak 1849-ben egyre ritkábban hallatják a szavukat. Politikai írásművészetük (három stilisztikai irányzat figyelhető meg) -

Egyszerűség, amely a beszélt nyelv fordulataival él (pl. Petőfi Úti levelei) - Bibliai hangvételű, képekben gazdag, ritmikus költői próza, amely francia hatásra keletkezett (pl. Vajda Péter, Vasvári Pál) - Kihegyezett, szentenciózus irányzat (ez a legelterjedtebb, szinte valamennyi márciusi ifjú prózájában megtalálható). - A sajtó a forradalom és a szabadságharc alatt (712-714) - A forradalom hat magyar nyelvű hírlapot örököl. • Jelenkor • Budapesti Híradó • Erdély Híradó • Pesti Hírlap • Nemzeti Újság • Múlt és Jelen - Ezek követik a forradalmat, de a többi lap (divatlap, szakmai közlöny, egyházi lap) is politizálni kezd. - Általánosak a szerkesztőcserék. • A Nemzeti Újságnál Lipthay Sándor helyére Illuch Oláh János kerül. • A Budapesti Híradónál Szenvey helyét Vida Károly foglalja el. • A Múlt és Jelen szerkesztőjét, Szilágyi Ferencet (aki elsőként tűz kokárdát) elűzik Kolozsvárról, és

a lap hamarosan megszűnik. • A Jelenkor szerkesztését Helmeczytől Királyi Pál veszi át. - A forradalom nemcsak a meglevő sajtót használja föl; igyekszik új orgánumokat teremteni (ebben a márciusi ifjaknak van nagy szerepe). • Marczius Tizenötödike; Pálffy lapja. • Munkások Újsága; Táncsics lapja. • Reform; a megszűnt Honderű forradalmár tagjai alapítják; szerkesztők: Nádaskay és Zerffi. • Radical Lap; szerkesztők: Mérei Mór és Rosti Zsigmond. • Népelem; alapítói a Madarász-testvérek (beleolvad a Reform és a Radical Lap). • Köztársasági Lapok; Birányi Ákos lapja. • Jövő; Ábrányi Emil lapja. • Charivari; Lauka Gusztáv próbálkozása (forradalmi élclap). - A kormány is jelen próbál lenni a sajtóban. • Először rovatot nyit a Pesti Hírlapban • Közlöny címmel lap is indul (Bajza tervei alapján). • Nép Barátja.  Egy néplap Táncsics lapjának az ellensúlyozása miatt lenne szükséges.  Nagy

példányszámban, jórészt állami költségen jelenik meg.  Szerkesztők: Arany és Vas Gereben. - 1848 a vidéki sajtó föllendülésének az ideje. • Debrecen: Alföldi Hírlap, Debrecen-Nagyváradi Értesítő. • Kassa: Ábrázolt Folyóirat. • Arad: Arad. • Pécs: Pécsi Tárogató (de ez nem indulhat meg). • Győr: Hazánk. • Szeged: Tiszavidéki Újság, Szegedi Hírlap. - 1848 végével megszűnnek a fővárosi pesti lapok, és a kormány Debrecenbe költözik – ez a város lesz a sajtó központja is. - Az 1849 nyarán alapított újságok csak rövid életűek. - Bemnek különös szerepe van a forradalmi sajtó alakulásában: ahova bevonult seregével, igyekezett a 43 nyomdát a szabadságharc szolgálatába állítani, és ösztönzésére több hadi lap is keletkezik. • Honvéd; Kolozsvár, szerkesztő: Ocsvay Ferenc. • Brassói Lap; Brassó. • Hadi Lap és melléklete, Csiki Gyutacs; Csíkszereda. • Székely Hírmondó; Kédzivásárhely.

• Komáromi Lapok; Komárom. Bajza hatása, a romantika és a népiesség (716-721) - A ’30-40-es évek magyar lírájának vezéregyénisége Vörösmarty; hatása többek (Czuczor, Garay, Berecz, Sárosi) művein fölismerhető. - Vörösmarty elsősorban a politikai költészetre hat (hazafias pátosz, romantikusan emelkedett hang). - A korszak lírai képe mutatja Bajza hatását is, aki a Kazinczy–Kölcsey költői hagyományt folytatja. - A polgárosuló érzelmek uralkodóvá válnak a d ivatlapokban és az almanachokban is; ezzel a l írával kapcsolatban gyakran emlegetik a biedermeiert.50 - Ami Bajzánál hagyományfolytató, illetve újító törekvés, az követőinél gyakran modorossággá sekélyesedik. - Bajzánál is találhatók „mesterkélt stílusvirágok”, de követőinél még inkább (pl. borulat, csillám, csattogány, csermely, dicsőület, érzemény, korány, hervatag, rény, szender, szeráfi, nyájasdad, nedű, ömledés, regg, szende, alél,

bágyadozik, enyeleg, gerjed, lengedez, nyögell, serkedez, zengedez) és divatosak a szóösszetételek is (életiskola, életmozgalom, lángkönny, némapusztán, habsimítva, szívcsata, bájszem, örömmorzsák, fájdalomkönnyű, rózsaajk, nemzettavasz, léttavasz, szívlant, tűzcsók, vágyepedve, vérfelleg, viráglepe). 51 - Az eredeti tehetségek pályáján csak egy rövid átmenet volt ez a hatás, a kisebbeknél viszont állandósult. - Ennek a mesterkélt líraiságnak a képviselői, akiket az irodalomtörténet még számon tart. • Császár Ferenc • Kunoss Endre • Jámbor Pál • Sujánszky Antal Akiket mértéktartóbb változatban jellemez. • Pap Endre • Vachott Sándor Utóbbi kettő Kölcsey és Vörösmarty eszméit követi, és Petőfi barátja. - A korszakos lírai változást a n épiesség hozza meg; ennek klasszikus megvalósítója Petőfi, és nála, valamint Aranynál teljesedik ki a lírai realizmus, amely romantikus jegyeket is tartalmaz. •

Ez az irányzat háttérbe szorítja a Kölcsey–Bajza-féle irányzat epigonjainak költészetét. • Ezen új ízlés uralma a ’40-es években teljesedik ki, elsősorban Petőfi és Arany, illetve Tompa révén. • A vonulathoz sok kisebb költő csatlakozik (pl. Lisznyai Kálmán, Herczeg) • Ez az irányzat egy ízlésbeli fordulatot is jelent; azt, hogy a természetesség győz a mesterkéltség fölött. - Változik a költészet formai képe is. • Klasszicista költészet: antik metrika. • Kölcsey–Bajza-féle irányzat: rímes-jambikus verselés. • Vörösmarty: a teljes formai skálát alkalmazza (klasszikus, magyaros-hangsúlyos, jambikus, trochaikus). • A Petőfi által megnyitott korszakban.  A trochaikus versek aránya nő a jambikusokéhoz képest.  A magyaros versformák a népdalokon túl is érvényesülnek.  A versformák önálló hangsúlya elhalványul (megjelenik a költői közlés természetessége). - Petőfi követői folytatják,

eltúlozzák, és el is sekélyesítik példaképük modorát. • A Petőfi által elért esztétikai teljességet a kisebb költők tehetség híján nem valósíthatják meg (Sárosi, Kerényi, Berecz, Lauka, Samarjay Károly). 50 Ami a biedermeier költészetet jellemzi: rezignáltság, bensőséges családi hangulat, csöndes fájdalom, ábrándozás, szerelem, barátság, érzelemmés,g eszmények, kisszerűség, a romantika nyárspolgárias és higgadtabb változata, gyöngédség, szemérmesség, merengő és passzív magatartás. 51 A szóösszetételek ösztönzője Vörösmarty is lehetett. 44 Lisznyai azért szürkíti el elődje költészetét, mert ő már nem éli át annak az irányzatnak a mélyebb tartalmát, amelyből Petőfi és Arany lírája kifejlődött. A ’40-es években változik a magyar költők európai érdeklődési köre is – Matthisson, Bürger, Kleist és Uhland helyett a figyelem a következőkre irányul • Heine • Shelley • Ifjú

Németország írói • Victor Hugo • Byron • Béranger • Nő az érdeklődés a szerb, a román és a lengyel költészet felé is. • - A magyar kritika évszázadai II. (7-329) A romantikus eredetiségprogram alakulása - 1817. • Fordulópont a magyar kritika történetében; Kölcsey ekkor szakad el Kazinczy avuló klasszicista irányzatától. • Ekkor jelennek meg Kölcsey önálló bírálatai. - A hazai társadalom polgárosodik, és ezzel együtt létrejön a magyar nemzeti ideológia. - A kor legfontosabb alapelve az eredetiség romantikus eszméje, amely a művész egyéniségének föltétlen önállóságát jelenti. Az eredetiség programjának több dokumentuma is van • Teleki József: A régi és új költés külömbségeiről (1818); ez megkülönbözteti a régi, görög típusú költészetet az új, kereszténytől. • Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (1821) Az

eredetiségfogalom hívei nagyrészt Kazinczy egykori köréből kerülnek ki; például. • Szemere Pál: Tárgy és nyelv a költésben (1818). • Ungvárnémeti Tóth László: A költőnek remekpéldáiról, különösen Pindárról s Pindarnak versmértékéről (1818). Van azonban egy olyan réteg, amelynél megjelenik az emberi lélek és jellem sokoldalú átvilágításának elve. • Domby Márton a Csokonai-életrajzban a saját véleményén kívül mással nem törődő alkotó eszményét vázolja. • Bárány Boldizsár szintén ilyen szellemben írja meg a Bánk bán kritikáját (1817; érdemének tartja az eredeti romantikát, és bírálja a k lasszicizmus érzelmi általánosságát, illetve a Sturm und Drangra jellemző hangzatos retorikát). - Az irodalomkritikai gondolkodók ekkoriban Kant tanítását fogadják el; a n émet filozófus minden utánzást elvet, ám a nagy elődök követését nem. Teleki József: A régi és új költés külömbségeiről -

A régi (görög) és az új (keresztény) költés közt akkora a különbség, mint a két korszak szokásai, gondolkodása közt. Amiben ez a különbség áll: az egyik emelkedetten adja elő a természetest, a másik magának a természetesnek ad emelkedettséget. - Görögök. • Az emberiség gyermekkorában éltek, ezt pedig egy vidám egyszerűség jellemzi. • Ez az egyszerűség egész költészetükre jellemző, sőt valami különös természeti erőt ad neki. • Az egyszerűséggel szoros összefüggésben van a természetesség. • A természetet testi szemmel vizsgálják, és ez egy különös testiséget, külső formásságot ad a görög költészetnek. • A vallási gondolkodásmód és a polgári szabadság a költészetben is szabadságot eredményez. - Az újabb (romántos) költés, amelyet Schiller után szentimentálisnak is neveznek, teljesen más formájú. • Mély komolyság jellemzi, amely gyakran komorsággá válik. • A természet világától

egyre távolodik, így eljut az ideálok világába. • Az egyszerűt ellenzi, a szörnyűt támogatja. - Emellett hibás az a következtetés, hogy az új poézisban mindig csak melankólia uralkodik, a görögben pedig örökös vidámság, hiszen a romántos költés is fölemelkedik a legnagyobb vidámságig, és a g örögöknél is virágzott a tragédia. Szemere Pál: Tárgy és nyelv a költésben - Szemere kiindulópontja: ha a nyelv nem akadályozza a költői önkifejezést, akkor a beszédet az író tárgya határozza meg. • Példának összehasonlítja Himfy, illetve Dayka egy versét. 45 Dayka.  Érzései: csöndesek, elfojtottak.  Múzsája: Szapphóéhoz hasonlítható.  Tárgyai: szentimentálisak.  Írásmódja: kevésbé költői – bú és szenvedés jellemzi. • Himfy.  Érzései: lángolók.  Múzsája: a naiv költés géniusza.  Tárgyai: ég, víz, nap, hold.  Írásmódja: bátrabb, költőibb. Arra a következtetésre jut,

hogy egyiknek sem közönséges a nyelve. - Összehasonlítja Kölcsey és Kazinczy egy-egy versét (mind a két dal egy szerelmes ömledezés). • Kölcsey stílusa tömöttebb, merészebb. • Kazinczy stílusa ünnepélyesebb, lágyabb, szebb, csinosabb és kerekebb, mint Kölcseyé. - Végső következtetés: nemcsak egy hétköznapi ember és a költő nyelve különbözik egymásétól, hanem költő és költő nyelve is. Bárány Boldizsár: Bánk bán rostája - Bánk bán szomorújátéknak, mint egésznek felvevése. • A (politikai) tárgy jeles, és jó választás. • A terv jól átgondolt, és jól kivitelezett. • Jellemzi az egyes jeleneteket, leírja, mi történik bennük. - Észrevételek egyes személyekről. • Bárány Bánk legszebb szituációjának a Gertrudisszal való szembeszállást tartja. • Bánk az ötödik fölvonásban kiégett vulkánként áll, itt fogy el a lélek (a kritikus Bánknak az itteni jellemzéseit tartja a legszebbnek). -

Közönséges megjegyzések. • Bánk temperamentuma szépen fejtődik ki, és fájdalma is csöndesen nő. • „Alávaló vagy populáris kifejezések más jobbnemű drámában sem, annál inkább tragédiába nem valók. Ilyenek ezek: pofáján, fattyú, kabak fejű, babutyka; mégpedig Gertrud szájában: lovalsz; Ottó szájában a magyar királynéhoz: bakáz, kabát, szuszék Ellenben mely jól illenek Tiborcnak együgyű, egyszerű; populáris beszédjei, hasonlításai; vagy midőn Petur azt mondja: ’Üsd az orrát, magyar.’ Ez már őtet jobban öltözteti Nem annyira díszes megint süvegének komédiai fejébe nyomása. Így tesz a Peleskei Notárius” Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? - Dráma, dramaturgia: nálunk ismeretlen szavak; benne is rémlő képzeletek vannak róluk. - A külföldiek is fölróják, miért nincs meg a magyaroknál (talán a nyelv alkalmatlan). - Katona véleménye:

„ha jót nem írhatsz, a rosszal elmaradhatsz”. - A dramaturgia régen a vallások keretei közé tartozott. • A papság élő személyekkel cselekedtette meg a földön járó istenekkel történteket. • Először harsány muzsikával, tánccal és karénekekkel. • Később a monológus fölváltja a kórust (egy ember beszéddel tölti ki a hézagokat). • Megjelennek benne a félistenek is. • Születnek szomorújátékok, melyekből a nép tanulhat (hogyan legyen hős és félisten). - Magyarországi akadályok. • A theatrum nemléte. 52 • Nemzeti dicsekedés; „ a hízelkedő dalosok egy merészebb nyúlból oroszlánt, egy fürge törpéből óriást alkottak”. • Nyomtatásbeli szükség (szomszédainknál „oly nyomorult darabok sajtó alá jönnek, hogy az a kéthárom pénz árú rossz papiros, melyre nyomtatódnak, szinte sírva panaszkodik unalmas terhe alatt”). • Cenzúra.  „Magyarországban ez szegi nyakát minden szépnek és nagynak”. 

Az elöljárók kiadják a mértéket (hit, felsőség, szemérem), „de ő tartván attól, nehogy lábát megüsse, félelemből irgalmatlanul kaszabol”. • A recenzió nemléte. • 52 Egy becsületes ember mindig szégyellt olyan művön dolgozni, amin becstelen (színjátszó) kereskedik. 46 -  Ez az irodalom előmozdítása.  Ritkán különbözik a szatírától, pedig ezt a neveletlenség és az irigység szüli. • Jutalom.  Már az is jutalomért kiabál, aki csak egy-két sort írt.  Igaz, hogy „a tele has ritkán dolgozik – jobban énekel az éhező kanári – az ember örül annak, ha munkája kézzelfogható figyelmet érdemel de ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondolkozik – és elhallgat.”  „A jutalom az érdemnek következése. Az író mutassa meg elsőbb mit, és a h aza meg fogja mutatni, miként jutalmaztasson.” A gonoszságot a játékszín tudja a legjobban megutáltatni, de az az

általános elképzelés, hogy az előadók a rosszak. „Plánum elég van, de nincsen kivitel.” „ a színjátszó óva tépheti ki szívéből az atyai s anyai szeretetet, midőn gyermekeit kevés keresményéből idegen helyen nevelteti, csakhogy azokat egy ily szomorú sorssal egybeköttetett életbe való belebolondulásától eltartóztathassa.” A színjátszókat oktalan előítélet kíséri, hiszen a hajbodorítót polgárinak nevezik, de becstelennek a színjátszót, aki nemzetünk lelkét, a nyelvet csinosítja. „A színjátszó életmódja nem mesterség lesz, hanem hivatal, melyért örömest folyamodna akárki is.” Ha az író dicsőséget akar aratni, nem jó, hanem dicsekedéssel teli hazai drámát kell írnia. A nemzeti irodalom eszméjének meggyökerezése - Az 1810/20-as évek irodalmi eszméje. • Eredetiség. • Nemzeti irodalom. - A nemzeti eszme előnyös, mert kiszélesíti a tematikát, és mellőzi a klasszicista antik kellékeket. - A nemzeti

hivatottság beszűkülést is jelent. • Az egyetemesebb dolgok, pl. a filozófia vagy egyes képzőművészeti ágak, háttérbe szorulnak • Mellőzik az olyan műfajokat, amelyekben nehezebb a nemzeti jelleg érvényesítése. • Egy eszményi valóságábrázolás lesz jellemző. - A nemzeti irodalom föladata, hogy olyan tartalmakat szólaltasson meg, amelyek az egész társadalmat átfogják. - Ezt a közönségcentrikusságot tükrözi Fáynak a Házi rosta c. műve • Az élő írókat ritkán lehet egyyenesen megítélni. • A holtak hibáiból kell oktatni az élő literatúrai világot, amint az orvosok is a halottak boncolásából tanulnak – így tesz Kazinczy is. • Kazinczy és Kölcsey után ő is jellemzi Csokonai munkásságát, és egyik nagy érdemének azt tartja, hogy a hazában mindenki olvassa. • És vannak olyan jó írók, akik szembeszálltak a közönség előítéleteivel, a divatos írókkal, így ők nincsenek divatban – a magyar irodalomban

egy ilyen van: Kazinczy. • „Okos és dicséretes dolog a többre haladtak nyomaikon törni elő, s azt az utat nyomkodni, mely már a szomszédot célra vezeté. Így van a dolog a literatúrában is; de ne vaktában induljunk mások után!” • „Minden nemzetnek van eredeti sajátsága Ezen nemzeti zamat elmaradhatatlan társa az eredetiségnek.” - Ami Fáyt általában jellemzi: hatni akar a közéletre, eszménye tehát a társadalmi morált és magatartást formáló irodalom. Másrészről viszont elavult nézeteket hangoztat, pl A Bélteky-házban azt fejti ki, hogy a művészet a természet puszta másolására való, sőt az isteni művészetnek meg kell nemesítenie a természetet. - A nemzeti, illetve közéleti író eszményének másik hazai kezdeményezője Kisfaludy Károly, aki az irodalomkritika fejlődését főleg szerkesztői tevékenységével lendíti előre.53 Jelentős a Kritikai jegyzetek c munkája 53 Ennek bizonyítéka az Aurora zsebkönyv

hirdetése is: „E hazai almanach tárgyai mind eredeti magyar szülemények”, vagy: „legyen, amivel e szívek bálványi [vagyis a nők] nemzeti érzéseiket táplálhassák”. 47 Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése - Az írók a reformkor kezdetén arra törekszenek, hogy megtalálják a természetesség és naivság ősformáit, majd ráébrednek, hogy ez lehetetlen – ezért az „ártatlan falusi nép” felé fordulnak, ahol fölfedezik, amit keresnek. - A reformkori irodalmi népiesség a fölvilágosodás korinak a folytatója, de mégis különbözik tőle. • A népiesség 1817 előtt stílusáramlat (csak néhány szerzőnél nem; pl. Csokonai, Katona, Fazekas), vagyis a magyaros formák képviseletét, illetve az egyszerűség utáni vágynak a kifejeződését jelenti. • A reformkorban már egy központi áramlat, és ebben forr össze a nemzet és az irodalom. - A reformkori népiességnek nemcsak érdemei vannak. • Az egyik hátránya, hogy sok

illúziót tartalmaz. • Igyekszik egyensúlyt teremteni, de ennek érdekében mellőzi az egyénibb, dinamikusabb és drámaibb tartalmakat. • Terhe még a tradicionalizmus, mivel a népies keresése a múlthoz való visszatérést jelenti. • Ráadásul a nemzeti műveltség akkor fordul vissza a népihez, amikor a jelenben már pusztulni kezd. - A népiesség mozgalomszerű; ezt mutatja az, hogy a társadalom minden rétege részt vesz benne. - Ennek a mozgalomnak a része Kultsár István két fölhívása. • Az első nagyrészt Kazinczy újító törekvéseinek ellenzése, és a népiességen még a régit, a provinciális vidéki életstílus kultúrájának eszményítését jelenti. • A második (1818, A köznép dalai) a népköltészeti gyűjtést a parasztok (puszták és falvak) dalkincséhez köti. - Nem sokkal később jelentkeznek azok a tendenciák, amelyek a nemzeti hagyománykincset nem tekintik a nemesség kizárólagos privilégiumának. • Gaal György

megjelentet egy népmesei antológiát (Märchen der Magyaren, 1822), és előszavában kijelenti, hogy a paraszti-népi életanyagra épít. • Szentmiklóssy Alajos szerint ez a cím (Märchen der Magyaren – A magyarok meséi) pontatlan, találóbb lenne a Volksmärchen der Magyaren (A magyarok népmeséi), mert a köznépnek is megvan a „maga saját költői bájvilága” – vagyis Szentmiklóssy a népköltészetet önállónak tekinti, és egyenrangúnak a műköltészettel. - Magda Pál egy harmadik irányzatot képvisel: tanulmányában 54 a nemzet nagyobb részének a népet tekinti, tehát a nemzet nem a nemességgel azonos (sőt annak vezető szerepét is elutasítja). Véleménye: „a magyarok között a köznépnél vagyon a tiszta magyarság”. - A három irányzat. • Konzervatív patriarchális hagyománykultusz. • Liberális-romantikus érdekegyesítő ideológia. • A tiszta magyarságot a köznép képviseli. - Az egymás mellett megjelenő gondolatokat

Kölcsey dolgozza össze (Nemzeti hagyományok, 1826), Herder alapján. - A Nemzeti hagyományok fő gondolatai. • „A nemzetek ifjúkora hősi kor, az eredetiség kora, ez hagyja maga után a nemzeti hagyományt, a nemzeti poézis forrását. Nemzeti hagyomány nélkül nincs nemzeti költészet, az mindig a nemzeti történet körében születik meg.” • A legfőbb ideál a görögség. • Káros viszont a középkor, amelyben a vallás, a kereszténység tönkretette a nemzeti eredetiséget. - A népiesség egyre kedveltebb; ebben szerepet játszik a szerb népköltészet európai népszerűsége is. • A szerb népi líra és epika annak köszönheti magyarországi elterjedtségét, hogy a XIX. század elején a szerb irodalom egyik központja Pest-Buda • Jelentős szerepet játszik a szerb származású Vitkovics Mihály, aki föladatának tekinti a két nép kultúrájának a közvetítését. • A szerb népköltéshez tartozó idillikus ábrándképet fogalmazza meg

Toldy Ferenc A szerbus népköltésről (1827) c. művében Kultsár István: A köznép dalai „Az anglusok, franciák, németek vetélkedve gyűjtögetik a köznép dalait. Az ártatlan természet festi ezekben magát; és a nemzetnek természeti bélyege, erkölcsi szokása, s életének foglalatosságai világosan kitet54 Értekezés a magyar nyelvben teendő újítások barátjai és ellenségei közt lévő perpatvarkodásról 48 szenek. – Bár a p usztákon és f alukon forgó tudósb hazafiak ezen dalokra figyelmetesebbek volnának, s öszvegyűjtve, vagy egyenként közölnék velem. Így fenntarthatnánk sok együgyű: de szép gondolatot; s nem adnánk maradékainknak oly panaszra okot, amilyennel vádoljuk mi ős eleinket, kik már Attila és Árpád udvarában, sőt Mátyás király alatt is a vitézeinknek viselt dolgaikat énekelték: de írásban reánk nem szállították Aki ez ilyeneket velem közölné, nemcsak engemet, hanem az egész nemzetet is

lekötelezné, mivel a nemzeti költő-tehetségnek példáit ezáltal fenntarthatnók, s n em kénteleníttetnénk csak az olasz sonettókat, canzonéket csudálni.” Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok - „Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek megvagynak az ő különböző koraik. Gyermekkorból virul fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.” - „A férfit a lélek érettségének nyugalma bélyegzi bámulattal elegy tiszteletet gerjeszt maga körül; az ő neve: nagy.” - „A nemzetek ifjúsága félig vad állapot. Kevés tapasztalással és ismerettel, gyakran homályos és szempillanatnyi kívánságokkal” - „A fejleni kezdő fiatalka léleknek éppen úgy sötéttisztában, homályon általsugárzó glória közt tetszik fel a természet, mint a költő előtt, csakhogy a költő a lelkesedés pillantatiban a tapasztalás nyomvasztó világából kikapva él, a fiatal lélek pedig

még abba nem lépett.” - „Nemzetek, valamint egyes emberek, vagynak másoknál lelkesebbek, s m ennél lelkesebb valamely nemzet, annál több, annál merészebb próbákban fejti ki erejének érzelmét.” - „Amely nemzet a hatalom és míveltség magas pontjain áll, nagy dolgokat vihet ugyan véghez, de ezen nagy dolgok a história teljes fényében láttatván, természeteseknek lenni megismertetnek, s a maradékra a való piperétlen színében szállanak keresztül. A széles kiterjedésű míveltség koraiban az individuális nagyság tüneményei ritkábbak s kevésbé ragyogók” - Másképpen van a dolog a fejleni csak most kezdő népeknél. Itt lelki és testi erők messzére kitündöklő fénnyel ragyognak. Itt minden jeles, a vitézség tetteiben s a genienek műveiben és találmányaiban, egyes pontokban mutatkozik.” - „Az ifjú lélek forró ereje s küzdő érzelmei vagy az emberből ki, vagy belől az emberben munkálnak.” - „Mikor a kifejlés

útján előre haladó nemzet közeledik azon ponthoz, hol a tettek nagysága az ismeretek nagyságával párosul, hol az ész világa a képzelet csillogásának ellenében feltámad, s a históriának pályája megnyílik: akkor az érzések közönségesen zajlott csapongása szűnni kezd” - „A költő, ki nem lél magának a régiségben kielégítő világot, nyugtalanul csapong cél és határ nélkül magából kifelé” - „A poézisnek legkedvezőbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midőn a nemzet a zajló ifjúság korából a tisztább és józanabb míveltség csendesebb világába lépni kezd.” - „A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány s nemzeti poézis szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen keskeny határokon áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját lángjában sülylyed el, vagy külföldi poézis világánál fog fáklyát

gyújtani; s hangjai örökre idegenek lesznek hazájában Mert a nemzeti poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának később feltámadó s individuális érzelmeket tárgyazó zengései is csak ott lehet hazaivá, hol az a nemzeti történet régibb múzsájától kölcsönöz sajátságot, s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomány és nemzeti megnemesített életkör nimbuszán keresztül sugároztatja.” - „Midőn a hellénfaj nemzetiségéről szólunk, a religiót sem kell elfelednünk.” - „A római nemzet, mely a maga kicsinységéből óriási nagyságra teremthette elő tetteiből.” - „Midőn római nagyság és görög míveltség a történeti játékszínről lassanként tűnni kezdettenek, több fiatal nemzetek állottak elő Európában Fegyvereik hatalmasok valának, de lelkeik a római míveltség elborító világa által leverettek, s régi nyelvöket sokan, honi vallásokat pedig mindnyájan felcserélvén, egy egészen

új, isméretlen életbe mentek által, melynek tüneményei szokatlan világításban valának feltűnendők.” - „Vad nép közelített a míveltség hosszú századaiban elpuhult nemzethez, mely már minden poétai szellem s lelkesedés nélkül, még csak a vallásban találhata hevületet, azon vallásban, mely a földiektől elvon, s utat ugyan az ég felé mutat, de egyszersmind az emberi lelket romlottságának s kicsiny voltának hathatós éreztetése által poriglan nyomja le.” - „Vallás szentsége küzdött emberi gyarlósággal. Amaz terjesztett nyugalmat szelídség és áhítat által; emez nyugtalanságot a tenni akarásban. Amaz parancsolt a kívánságnak zabolát; ez fáklyát gyújtott a szenvedelmeknek.” - „Most görög formák közt lebegő s görög, és római színt és lelket utánazó romantikai szellem befolyása kezdett az európai költés művein megismerszeni; egy félig eredeti állapot, mely a délieknél inkább 49 - - - - - - a

lágyság és enthusiasmus, az északiaknál inkább magába vonulás és epedés, a franciáknál inkább elmésség és udvariság kitetszőbb vonásaiban jelentgette magát; aszerént, amint ezek a nemzeti karakterben is kisebb vagy nagyobb mértékben a kitetszőbb vonások voltanak.” „A görög költőnek mint a görög művész szobrának, búsongása is szép és nyugalmas; vidámsága pedig tiszta, mint a felhőtlen ég. Az újkori lelkes költőnek bánatja gyakran a vérzésig gyötör; s vidámsága sok ízben annyi komolysággal vegyül fel, hogy e vegyületben egy egészen új alakú lélekállapot áll elő: humor tudniillik, mely a régieknél ismeretlen. Ha a régi és új poézis különbségeiről van szó, azt sem kell elfelednünk, hogy az új Európa költője a maga nemzetével nem áll a göröggel egyforma jóltevő összefüggésben. Keresztyén vallás és európai tudományos kultúra egyenlően kozmopolitizmusra törekednek. Innen van, hogy az a

kirekesztő, saját centruma körül forgó, de egyszersmind lelket emelő nemzetiség, mely a hellének tulajdona volt, Európában nem találtatik.” „A költés három fő nemei, eposz, dráma és líra egyforma varázslattal vonták a görög nép egyetemét magokhoz. Az első, mivel Homer, a minden hellének ősi hagyományait egy közönségesen általölelő körben hagyá ragyoglani; a másik, mivel a n emzeti hagyományokból meríttetett, s egyszersmind a nemzeti religióval, mint innepi tárgy, szorosan összefüggött; s így a líra is, mely hasonlóul a religiónak szolgált, s hasonlóul a hagyományokat dicsőítette meg.” „Ha nézzük a régiséget, a hunnusok azok, kik hagyományaink legtávolabb határszélén előttünk feltűnnek. Bendegúznak neve hangzik fülünkbe, s Attilának dicsőségét látjuk ragyogni Attilától Álmosig századokon keresztül semmit sem találunk, amivel nemzeti érzésünket összeolvaszthatnók” „A nemzeti hagyomány pedig

sok tekintetben megbecsülhetetlen kincs. Nemcsak azért, mivel a históriai tudománynak ha emlékeket nem is, de legalább nyomokat mutat; hanem sokkal inkább azért, mert az a nemzeti lelkesedésnek és annálfogva a honszeretetnek vezércsillaga.” „ a magyarnak nyelve eredetiséget bizonyít, s rokonsága a sok kiholt nyelvekkel régiségét mutatja; az a környülmény pedig, mely szerént Álmos s fia Árpád egy félelmet gerjesztő nagyságban s erővel teljes ifjúságban fénylő nemzettel szállottak elő a Kárpátok megől, hagy-e kételkedni a felett, hogy e nemzetne k már azelőtt hosszú küzdések alatt kellett a vérpályára kikészülve lennie?” „A hagyomány annál poétaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik fel, oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység színét viselvén, az egésznek elevenítő fényt kölcsönözhetnek.” „A magyar hagyományban semmi mitológiai nyomokat észre nem veszünk; s ezek

különben is a keresztyénség után idegenekké fogtak volna lenniek.” „Annyi bizonyos, hogy a kereszthadi korból sem szállongott hozzánk semmi, aminél fogva a későbbi költő csak egy parányi, visszaemlékeztető dalocskára is hevülhetne áldást mondok a mongol pusztítást megelőző korra, mely nékünk a maga vérével nyert hazát örökségül hagyá; egy szép örökség, melynek birtoka és gondolatja az arra méltó maradéknál már magában is való nemzetiségnek és nemzeti költésnek lángját lobbanthatná fel!” „Ami pedig a nemzeti búsongó karakter illeti: annyira bizonyos-e, hogy búsongásra hajlás, és a szabadságnak magas érzelme nem férhetnek meg egymással? Búsongás nemcsak szolgaiságnak, de az érzés mélységének következése is lehet.” „ a hagyomány elenyészte megtilt bennünket, hogy a régibb kor sajátságai felől hitelesen értekezhessünk; mert az minden kétségen túl a maga mesés alakjában is több pszichológi

vonásokat szállított volna korunkig, mint a krónikának sovány tudósításai. Az időkről, melyeket közelebb érünk, jól tudjuk, minő környülmények közül maradt reánk a vissza- és előérzés bánatja, s az ezt tökéletesen kizengő szegény bujdosó magyar nevezet De nem ajkainkon forog-e a dicső nemzet cím is? Tedd a kettőt egymásnak ellenébe, röpülj végig a h ír és b alszerencse váltólag következett századain lelkedben, s látni fogod, mi fény és homály az, melyek nemzeti érzésünkben fájdalmas vegyülettel ölelkeznek.” „De a magyar karakteri szentimentalizmus a romantikaitól különböző. Ez fő vonását a szerelemtől, a magyar pedig hazájától és nemzeti fekvésétől kölcsönzi; a szerelem epedése nálunk nem hazai plánta: európai szomszédainktól nemrégen kölcsönöztük azt s mit nyertünk benne? kitalálni nem nehéz.” „Keresztyénség, politika és tudomány sokképpen közelítették magyarinkat európai

szomszédaikhoz; saját státusalkotvány, nyelv, szokások és kölcsönös idegenkedés sokképpen visszavonták tőlök. Így történt, hogy sok európai színt vettek fel, s egyszersmind sok nem európait megtartottak” „Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.” „Legrégibb dalaink, melyekben még nemzeti történet említtetik, a kurucvilágból maradtak reánk; ezekből a Thököly, Rákóczi, Bercsényi, Boné nevek zengenek felénk; s ezekben a poétai lelkesedésnek nyomai láttatnak A másod rendbeli dalok közt több poétai szikra csillámlik.” „Azt kell-e hinnünk, hogy a nemzeti poézis már régen felemelkedvén, azt nem többé a mai pórnépnél, 50 hanem a nemzet magasb míveltségű rendében fogjuk fellelni? Lépjünk vissza egy kevéssé, s keressük az utat, melyen poézisünk az írói nyelvbe általmenvén,

megnemesedhetett.” - „A mi Zrínyink, még a törökszázadi hőskor gyermeke, római és olasz példányoktól kölcsönözé költői erejét” - „Balassa és Zrínyi ketten állanak poézisünk régibb körében, kik való érzés szikráival dicsekedhetnek.” - „Való, hogy Bessenyei is magyarokat tüntet fel, de ki fogja azokat az ő munkáiban magyaroknak ismerni? Nem francia mindennapi emberkék-e ezek, kiket ő Attiláknak, Budáknak, Hunyadiaknak, s az ég tudja még, kiknek nevez? Nemcsak a magyar régiség saját színét nem leljük azokon, de a Bessenyei korának nemzeti vonásait is hiában fogjuk rajtok keresni. Bessenyei nem vala lélek nélkül; s az, hogy ő így eltévedhetett, bizonyítja, mely nem könnyű legyen idegen poézis világából saját nemzeti világunkba visszaléphetni.” - „Boldog költő az, ki bennünket ily kellemes csalódásba rengethet által, s kinek világából hideg érdeklések, kellemetlen összeütközés vagy idegenbe

tévedezés vissza nem taszítják képzeteinket! Az ő műveiben alkotván össze magát azon való költői tartomány, melyben a magosított nemzetiség tulajdon hazáját fellelné; az ő műveiben ölelkeznek a hősi szép kor a jelenvalóval, emberiség érzelme a hazafisággal; mi pedig emlékezet és részvétel által vissza-visszakapatván megőriztetnénk azon veszedelemtől, hogy a szüntelen előre és messzebb távozás alatt eredeti színeinket lassanként elveszessük, s kebelünk többé felmelegedni ne tudhasson. De mikor fogna ily költő származhatni, s mikor fognának az ily költő előtt az igazságos nemzet karjai, s egy célirányos nemzeti játékszín megnyílni?! –” Toldy Ferenc: A szerbus népköltésről - A szlávok a háborúk miatt csak későn kezdenek irodalommal foglalkozni. - A szerb költészetre Goethe és Kazinczy is fölfigyelt, de ez még nem mentette volna meg az elfeledéstől ezeket a műveket, ha meg nem jelenik egy új nemzeti

apostol, Vuk Stephanović Karadžić, aki (elsőként) összegyűjtötte a szerb népdalokat. - Napvilágra kerül a szerb költészet, de nem kaphat szélesebb közönséget, mivel nincsenek fordítások. - Toldy jellemzi a szerb hőskölteményt. • Egyszerű, és ez Homérosz hatásának köszönhető. • A képek és hasonlítások ritkák és rövidek, de mindegyik a szerb nemzet életéből vétetett. • A szerb eposz mértéke rímtelen ötlábú trocheus. • Pl. Asszán aga, amelyet Kazinczy fordított magyarra - Jelentősek a nőénekek, amelyek jellemzéséhez hasznos a szerb nők karakterének rövid bemutatása. • Az asszonyok a férfiaktól függnek, de ez a függőség a szeretet és a tisztelet miatt nem érezhető. • A rokka, a takácsszék vagy a hímzőráma mellett hallgatják a vitézek hőstetteit, amelyeket csodálnak, de érzéseiket nem mutathatják ki (az özvegy még a férjét sem sirathatja meg). • Követelmény a női szerénység, amely azt is

jelenti, hogy a leány soha nem nézhet a férfi szemébe. • Fő vonásuk a szerelemben való hűség, a takarékosság, a szorgalom és a csinosság, tisztaság. • Mindig dolgoznak (fonás, sütés, hímzés, szövés, kaszálás, aratás). • Mindenkihez (férfiakhoz és nőkhöz) nyájasak; ezt a megszólítás is tükrözi (szerelmem, galambom, rózsám, szívecském). 55 • Életük legjelentősebb pontja a házasság, amelyben nincs szabad választása (atyja, az ő halála esetén fiútestvére intézi ezt). - A szerb nőénekek. • Mindegyik egy kis történetet ad, és ezek kis románcokhoz hasonlítanak. • Hangvételük naiv. • Nyelvük egyszerű, de a bennük levő érzések költőiek. • A magyarok közül Vitkovics kísérelte meg, hogy ezt a stílust behozza a dalaiba. Irodalmi kritikánk kifejlődése - A kritika műfaja hosszas fejlődés után az 1817 körüli időkben fejlődik ki. - A lassú és nehéz fejlődés oka, hogy a kritika mindig az irodalmi

élet fejlettségi fokának, és a meglevő formáknak (főleg a folyóiratoknak) a függvénye. - A kifejlődés legnagyobb akadálya a rendiség konzervatív, patriarchális szelleme, illetve tekintély- és hagyománytisztelete. - A kritika a polgárosodás folyamataival párhuzamosan tud kifejlődni. 55 A férfiak felé mutatott nyájasság csak a magyarországi szerb lányokra jellemző, hiszen a Szerbiában élők szeméremből minden férfi elől kitérnek. 51 - A reformkort megelőzően nehéz a kritika műfajának a helyzete, mivel a kritikusnak szinte mindenkivel szembe kell szállnia – ezt vállalja föl Kazinczy, akinek egész tevékenysége összefügg a kritikával. - Kazinczy kezdeményezését folytatja Kölcsey, az első igazi kritikusunk, ám az ő bírálatai nemcsak a közönség körében keltenek nagy vihart, hanem magának a szerzőnek is sok szenvedést okoznak. • Egy Csokonai-kritikára Döbrentei Gábor kéri föl, de annak keménysége miatt nem

meri közölni (ezt majd csak a Tudományos Gyűjtemény teszi meg). • A Kis- és a Berzsenyi-kritikát Kölcsey már a Tudományos Gyűjtemény számára készíti. - Kölcsey kritikai munkássága értékes, mégis sok támadás érte – ezt túlzásainak köszönheti.56 - Recenziókat Katona is ír (Mi az oka, Ilka-bírálat). - Katona kritikája (Ilka-bírálat) az első, amelyet a szerző, Kisfaludy Károly meg is fogad, változtat darabján, és alkotói magatartásán, sőt önmaga legszigorúbb kritikusává válik. - Ám nyilvános bírálatokat Kisfaludy sem ír, legfeljebb paródiákban gúnyolja a visszás irodalmi jelenségeket (pl. Andor és Juci, Hős Fercsi) - A „kritika pozíciói évek harcai nyomán az 1820-as évek közepére megerősödtek”, és a kritika „elérte azt, hogy tiltott gyümölcsből megtűrt jelenséggé vált Kölcsey úttörő kezdeményezése egyelőre nem folytatódik: nagy írók, ún. vezérköltők kritikájával az évtized folyamán

már nem találkozunk” Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (1817) - „Midőn Rec. Csokonairól ítélni akar, neműnemű félelemmel lép a publikumnak elébe, nem mintha Rec. természet szerént rettegő volna, hanem mivel nem tudja, ha azon tiszteletet, mellyel sok másoknak tartozik, nem látszik-e megsérteni Azon esztétikus, ki Csokonairól szól, kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni” - „Minden poéták közt, kiket Recensens ismer, Bürger az, kihez Csokonai leginkább hasonlít” (Vagy a géniusz miatt, vagy mert Csokonai kezdettől szeretne Bürgerhez hasonlítani.) - „ Csokonai általán fogva hidegebb, mint a német példány, s mindenütt látszik, hogy az érzésnek tónusa tanulva, nem pedig együtt-születve van.” - „Sok út van veretve a pályán, mely mind célhoz viszen, de kevésnek adta a sors, hogy mindenik utat megfuthassa, és aki csak egyet is dicsőséggel megfutott, méltó a

koszorúra.” - „Csokonai örök emléket érdemel literatúránkban, de ha ő neki némelyeket megtagadunk, ha azt mondjuk, hogy a Lilla úgy nem éri fel Himfyt, ha mondjuk, hogy az érzés és kultúra tekintetében őtet Daykához tennünk nem lehet levettünk-e azért mindent Csokonairól? Rec. azt hiszi, hogy nem az dicsértetik igazán, akinek hibái vakon is imádtatnak. Az, aki úgy tiszteli Csokonait, mint Hubay, meggyalázza őtet; az, aki úgy tiszteli Berzsenyit, mint Hoblik, nem méltó azon nagy költőnek szellemét felfogni.” - „Csokonai jókor ismeretségbe jutott Kazinczyval és Földivel, melyikkel hamarabb, azt Rec. nem tudja, de már 1796 előtt mindeniket ismerte Az bizonyos, hogy Földihez jobban volt csatolva, s leginkább tőle vett a poétai pályán segédet Csokonai ezen embernek tanítványa volt” - „Csokonainak élete, minekutána Debrecent elhagyta, nyughatatlan volt, s en nek és szerelmének s a német poézissel való ismerkedésnek

tulajdoníthatjuk” - „Földi által vezettetvén a filológiában, kezdette ő is kiáltozni, hogy a köznéptől kell magyarul tanulni, s mivel ő ezt nemcsak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, hogy az iskolai tónust s az alföldi provincializmust levetkezni nem igyekezett. Még ma is ott állanak sok szép dalaiban a Gyöngyalak, a Kincsem, a C sócsi, s más számtalan köz expressziók, melyek a l egszebb sorokat elrútítják, s melyekre példákat nem szükség felhoznunk, mivel munkáinak minden lapjain találtatnak.” - Csokonai „ oly sorban született, mely alacsony ugyan nem volt, de neki mégsem szerezhetett fiatalkorában oly társalkodást, mely az úgynevezett nagyvilág csinosabb tónusát vele megismertette volna.” - „Csurgón komédiákat írt és játszatott. Akarva kereste össze komédiáiban a legalacsonyb elméskedést, s kifejezéseket E szerencsétlen produktumok közül valók még az Ódákban kijött némely darabok, mint ez: Szeme nem sír,

mégis nedves, melyektől a kezdő művésznek úgy kell iszonyodnia, mint a görög kezdő művész a Payson és a csúfosan úgynevezett Rhyparographos műveiktől iszonyodott” - „Az Evoe Bacche, A csikóbőrös kulacs, A szegény Zsuzsi, A Farsangi búcsú, és mindenekfelett az a nagy szépségű parasztdal: Ama sűrű nyárfák alatt stb. valóban poétai lélekkel írattak, s ezek legtöbb originalitást is bizonyítanak” 56 Pl. nem állíthatjuk, hogy Csokonai hidegebb, mint Bürger, hogy a Lilla-dalok nem érik föl a Himfy-dalokat, hogy Dayka érzés és kultúra tekintetében, Virág pedig az óda műfajában múlja fölül Csokonait. Továbbá, nem lehet Csokonai népiesség a feudális népiességgel azonosítani, illetve nem lett volna szabad Berzsenyit „magát egészen kimerített” költőnek nevezni 52 - „Csokonai mint lírikus Bürgerrel, a magyarok közt pedig Daykával tétethetik együvé, s mindenik mellett hátra marad. Nincs benne annyi tűz,

mint azon kettőben, s azt a pszichológiai festést, azt a csínt és teljességet, mely Daykának sajátja, őnála hiában keresnéd.” - „Csokonai sem Bürgernek, sem Daykának filológiai ismereteikkel nem bírt, s annak, amit a Zirc emlékezetében Csokonaiban semmi nyoma nincsen. Himfyvel egy rendbe Csokonait tenni nem lehet A Lillának és a Szerelmeknek tárgyok egy, de a lélek, mely a tárgyról zeng, két egészen különböző lélek. Himfy a verselés (versificatio) mesterségét nem érti úgy, mint Csokonai, Himfynél a költés maga nem mesterség, ő lángol és teremt, némelykor bámulásra méltóképpen, némelykor nem bámulásra méltóképpen, mindegy, de ő teremt. Csokonai az érzésnek hangját csak tanulta, s a verselésnek minden tudománya mellett sem adja azt oly szépen, oly csínnal vissza, mint Himfy, s bár ez is némelykor nem elég csinos, de mégis egy szebb természet hangja az, melyet ő zeng.” - „A komikumnak való szellemét a

Dorottyában sem lehet megtagadni Rec. megvallja, hogy a Dorottyában geniális szökdellések vannak, de megvallja azt is, hogy a Dorottyáról soha sem szólhat oly magasztalással, mint a bécsi Annalista szólott, ki még a versifikációval is rendkívül meg volt elégedve Csokonainak nyelvéről pedig felebb kimondá ítéletét, s úgy tetszik, hogy minekutána a magyar poétai nyelv Virágban, Daykában s Berzsenyiben oly tökéletre hágott, nem keményen ítélt.” - Csokonainak „táplálást nyújtó hivatala nem volt, s éltének nagyobb részét másoknál töltögette, hozzájárulván ehhez a versírásbeli nagy könnyűsége is, hirtelen ragadtatott alkalmi verselésekre, s az ilyenek a legerősb géniuszt is elnyomják. Nincs veszedelmesb az írókra nézve, mint sokat írni, s ez a sokat írás, amellett, hogy a munkákat gondatlan készületűekké teszi, a tanulástól is elvonja az írókat. Egy múlt századi német tudós ezen utolsó oknál fogva inti az

ifjakat, hogy könyveket ne írogassanak; s úgy látszik, hogy sokszor a nem ifjaknak is kellene ezt kiáltoznunk. Mert valóban mindég több van tanulni, mint tanítani való.” Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel versei (1817) - „A poéta és a versificator úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács: amaz, ki a machinát kigondolta, ez, ki az útmutatás szerént kifaragta.” - „Az Emlékezzünk régiekről írójától fogva Tinódiig, s ettől Gyöngyösi Istvánig, nincs egyetlenegy verselő is, ki esztétikai tekintetben figyelmet érdemelne, csak Zrínyi Miklós; s íme, ez az egyetlenegy is az itáliai poézis tüzénél gyújtá meg lámpását, mert a Sirenának minden fordulataiban, sőt szinte minden soraiban, nem leljük-e a Megszabadult Jeruzsálem nyomait?” - „Zrínyi amint felülmúlta Gyöngyösit mint poéta, úgy maradt viszont ennek alatta mint verselő, s ez az oka, hogy elfeledtetvén, nem ébreszthette fel más magyarban azt a

szellemet, melyet ő olasz példányaitól kölcsönzött.” - „ a magyar költés, ha a régibb Zrínyitől elvonjuk elménket, csak itt kezdődik. S ezen kezdet az, melynek kevésszámú rezultátumai közé, némely mások mellett, a mi három kedvelteink: Dayka, Himfy és Berzsenyi tartoznak.” - „Berzsenyi a maga poétai karakterét a következő négy sorban rafaeli lélekkel nyomta ki: Emmi! nékem sem fedi szívemet jég, Láng az éneklő, heve forr dalában; Ömledő bőség, magasabb csapongás Önti ki lelkét.” - - S ez az, ami őtet mind az általa annyira tiszteltetett Horáctól, mind a nemzet másik ódaköltőjétől, Virágtól, megválasztja. Ő soha sem a tárgytól veszen lelkesedést, hanem önmagától, önmagából ömlik ki minden szó, minden gondolat. Az ő legjobb darabjai közt nincsen egy is, mely reflexiónak következése volna, minden csupa érzés, minden csupa fantázia, ifjúi lángolás, mi őtet a nyugodtabb római lelkű Virágtól s a

hévvel epedő olasz Daykától megkülönbözteti; de meg Himfytől is Berzsenyi ellenben legsebesb lángjai közt is szelíd, az ő fiatal, vidám lelke a görögök felé röpdes vissza, fantáziája ideális képekkel foglalatoskodik” „Azon művek, melyek szerint Berzsenyinek poétai karaktere rajzoltatott, a Matthisson és Horác egyesült stúdiumának szerencsés rezultátumaik.” „Figyelmet érdemel az is, hogy Berzsenyi egy regét asklepiadi versekben írt. Úgy látszik, nem vette észre, mely nagy befolyással legyen a mérték nemcsak külsőjére a versnek, de belsőjére is. Ha egy horáci ódát tibulli mértékre vagy egy tibulli elégiát horáci mértékre vennénk, nemde nevetséges korcs lenne-e az?” „ a poétának nem arra kell törekednie, hogy különböző tárgyakat egyforma mód alá rekesszen, sőt inkább, hogy minden tárgynak saját hangot adhasson, s így stílusának, gondolatainak, érzelmeinek többoldalúságot szerezzen. Ezen tanácsra

kevésnek fog oly nagy szüksége lenni, mint Berzsenyinek” „ az a so k éteri, nektár, nektáros, virány, virulmány, Ilissus, Sokrates, Plato stb., melyek szünet nélkül előfordulnak, s szünet nélkül ugyanazon forma alatt, s ugyanazon ideákat s érzeményeket hozván magokkal, fordulnak elő, bizonyságot tesznek Rec. ítéletének igaz voltáról Innen van, hogy né53 - mely darabok teljesek lévén ragyogó kitételekkel, csak látszanak valamit jelenteni, de valósággal minden érzeménytől s minden értelemtől általában üresek.” „Ezen gondolati s érzeményi keskeny körből lehet azt kimagyarázni, hogy a Berzsenyi magát már egészen kimerítettnek lenni látszatik, s talán elérte, noha még igen jókor, a határt, melyet a természet a poéta és nem-poéta közt vona, s amit utoljára a legnagyobb, leglelkesb költőknek is elérni kelletik.” „Szükség, hogy a verselésre is egy tekintet vettessék. Berzsenyi kétnemű versekben írá

darabjait Görög mértékkel, és rímekkel Zrínyi-versben Az ő görög mértékű versei csalhatatlanul a legszebb hangzásúak közé tartoznak azok közt, melyeket magyar költő énekelt, s rímes versei közt is (Szerelem, Élet dele, Kishez, Búcsúzás Kemenesaljától, Életfilozófia, Levéltöredék) oly teljes hangzattal ékesek, hogy az olvasó sokszor elfelejti a mérték távollétét.” Kölcsey Ferenc - A század harmadik irányadó személyisége Kazinczy és Kisfaludy Károly mellett Kölcsey Ferenc. - Azoknak az eszményévé válik, akik új társadalmat és kultúrát akarnak Magyarországon teremteni. - A hazai viszonyok közt a legkorszerűbb esztétika elvrendszert vallja; irodalmi eszmélésének jellege a klasszicizmusból a romantikába való átfejlődést tükrözi (Kölcsey az első hivatásos esztéta nálunk). - Az 1820-as évektől a romantika tanítását hirdeti, de ekkor sem szakít a klasszicizmus és a f ölvilágosodás esztétikai

örökségével. - Esztétikájának középpontja (vagyis a műalkotás tárgya és célja): a szép. - Görögségélménye és -kultusza már ifjúkorában kialakul. - Nála is megjelenik a nemzeti irodalom eszméje, és ez nem választható el Herdertől. Viszont a nemzeti eredetiség gondolata nem zárja ki az egyetemes emberség fölvilágosult-klasszicista eszméjét. - 1817-től a népdalköltés felé fordul. - Irodalomelméleti munkái többségét az 1820-as években írja meg; fő célkitűzése: az eredetiség és a nemzetiség gondolatának meggyökereztetése a közönségben. • Az eredetiség szolgálatában teszi közzé az Iliászi pör dokumentumait (1823-1826). • A nemzeti hagyományok felé fordulását a Mohács (1826) c. emlékbeszéd világítja meg • Kölcsey a színpadtól is azt kívánja, hogy a nemzeti fórum szerepét töltse be. Két művében azt is leírja, milyenek legyenek ennek a fórumnak a műsorai.  Körner Zrínyijéről (1826) – ebben

tragikumelméletét adja.  A leányőrző (1827) – ebben pedig komikumelméletét. - Kölcsey fontosnak tartja a kritika műfaját, amelyet a ’20-as években idegenkedés fogad. - Ez az idegenkedés 1830 után annyira enyhül, hogy Toldy és Bajza egy kritikai folyóirat indítását tervezi. - Kritika c. művében a kritika műfajának elvi meghatározását, normáit, funkcióját, hatását fejti ki; kiindulópontja a Hitel legfőbb szempontja, az önismeret - Életműve záróbeszédei az emlékbeszédek. Körner Zrínyijéről - Miután látta Körner Zrínyijét a játékszínben, nem tud aludni. - De nem a körneri technika kápráztatja el, sőt mikor meghallotta, hogy a művet Szemerének kell fordítania, még szánta is szegényt a hálátlan munkáért. - A színpadi játék után megváltozik a véleménye: a poéta hibáit a magyar nemzet dicsősége elfedi. - Ám ismét jön egy fordulat: a következő napon az eredeti darabot látja, német nyelven; erről

kemény bírálatot mond. • Az itt látott Zrínyi nem magyar, nem a XVI. század fia, nem a Szirénák bajnoka • Sem Zrínyiben, sem a körülötte látható alakokban nem ismerhetők föl olyan vonások, amelyek az akkori nemzetre és korra jellemzőek. - Fölteszi a kérdést, hogy mindenféle történeti tárgyat lehet-e játékszínre alkalmazni. • Erre minden költőnek megvan a szabadsága, sőt az ügyes drámaszerző a legpusztább tárgyat is tökéletessé tudja tenni. • A drámaköltőnek nem érdeme, ha hű marad a hagyományhoz vagy a históriához. • De azt is be kell látni, hogy vannak olyan történeti tárgyak, amelyek teljesen alkalmatlanok drámai behatásra. • Azt sem tudja, hogyan lehetett volna a Zrínyit színre vinni, de azt biztosra veszi, hogy a poéta Zrínyi jobban megírta volna ősatyja történetét, mint Körner. - Körner Zrínyijében van mozgás (kardrántás, esküvés, ölelés, ütközet, fáklyaszikráztatás), de drámai akció. -

Nehéz jellemezni a drámában előforduló karaktereket is. - Körnernél Zrínyi lenne a főszemély, de ő végig Szolimán árnyékában áll. 54 - Úgy tűnik, mintha Körner Schlegel gondolatát követné. • Utóbbi azt gondolja, hogy az a legjobb tragédia, amelyiknek a k imenetele nem megráz, hanem fölemel. (Schlegel szerint Calderón és Voltaire is így dolgozik) • Kölcsey ezzel nem ért egyet. Szerinte van olyan tárgy, ahol éppen az ellenkező kimenetel a szükséges (pl Leonidas, Szondi vagy Zrínyi esetében) • Ráadásul a követés veszedelmes dolog is (haszonnal csak az követhet, akinek van eredeti ereje, hogy a kölcsönzött dolgot a sajátjává tegye). - „Körnernek nem jutott az a szerencse, hogy személyeinek, kiváltképpen Zrínyinek, sok jelentő vonásokkal gazdag karaktert adhatott volna A tett, mely szerént Zrínyi a szerelmeseket boldogítja, sem őbenne vagy nemzeti vagy individuális karaktervonást nem teszen, drámába illő

karaktervonást tudniillik, sem az egészre semmi befolyást s előre-mozdítást nem okoz. A szerelmes pár boldogításával Zrínyinek drámai fekvése még szűkebb leszen.” A leányőrző (A komikumról) „Minden művésznek, kétségkívül tehát a költőnek is, egyedül való tárgya a szép; ezt kell neki a maga ezerféle alakjaiban keresnie” - „A komikum a szépnek formái közé tartozik, s olyankor áll elő, midőn valami tárgy bizonyos elmés bánásmód által azon helyhezetbe tétetik, melyben nevetségesnek kell látszania.” - „ a k omikum és a n evetséges különböznek egymástól. Ezen utóbbik egyedül fizikai behatással munkálkodik reánk, a nevetés ingere által örömérzésre gerjesztvén bennünket”, és „az elmésség ideáját magába nem foglalja. A komikumnak pedig elengedhetetlen feltételei közé tartozik az elmésség, s annál fogva behatását esztétikaivá csinálja.” - „A komoly előadás a maga tárgyának belsejébe

hathat; s mivel a belsők minden különböző helyeken, s minden különböző korban tulajdonképpen ugyanazok maradnak: látnivaló, miképpen az előadások egyetemi kiterjedtséget nyerhet A komikai elmésség legtöbbször a kor és a helybeli különbséghez képest fennálló konvenciónak rendszabásairól veszen mértéket; s ezáltal már a jelenkorban az előadás többé vagy kevesebbé bizonyos helyhez, bizonyos nemzethez köttetik” - „A komikus elválhatatlan tagja a maga nemzetének és korának, e kettőnek kebeléből kell neki a kettő előtt ismeretes alakokat elővarázsolni. Tökéletes ismeretségben kell lenni egyfelől a nemzetnek és kornak, másfelől az írónak egymással; s így fog történni, hogy a komikus oly behatással munkálhat a maga népére, mint nem semmi más költő.” - „Ha azt akarjuk, hogy magyar komikusok legyünk, itthon kell a komikumnak forrásait felnyitni; kölcsön, puszta formánál egyebet, nem vehetünk” Kritika - „

fennálló kritika nélkül mind író, mind literatúra vagy tespedésben marad, vagy tespedésbe süllyed vissza. Csak az igyekszik továbbhaladni, aki tudja, hogy az út egy része még hátra van” - „ én prózában és versben a művészséget teszem a kritika fő szempontjává.” - „Sokan azok közül, kik a Tudományos Gyűjtemény talpkövét megvetették, verselésünkre úgy néztek, mint a literatúra gyermekkorára, melyet elhagyni, s a k omoly tudományokra férfiúi érettséggel általmenni kell.” - „Nem ohajtom, hogy minden író verseljen; de ohajtom, hogy literatúránk, minden korain keresztül, nagy költőket számlálhasson, kik a nyelvet folyvást szépségben és erőben tartván fel, a tudományos író komoly prózájának is, öszveérés, társalkodás és visszasugárzás által elevenebb színt és lélekgyönyörködtető sajátságokat kölcsönözzenek.” - „Csak az fog mind dologhoz értő hazája fiainak, mind az idegen föld embereinek

figyelmébe juthatni, ki egy tanult és ízléssel s ítélőtehetséggel nagymértékben bíró közönséget képzel maga előtt; s azt teljes mértékben kielégíteni törekszik. E jegyzés azonban nemcsak a könyvszerzőket, hanem az őket megítélő kritikust is illeti.” - „ midőn itt vagy ott egy serdülő genie gerjesztett lángodnál fáklyát gyújt; midőn itt vagy ott olvasóidat figyelemre vonszod, s a közízlés szerencsésebb fordulatot nyér általad akkor tűrd a megsértett író haragját vigasztalva; s ha kezet emel rád, kiáltsd Themistoklesként ellenébe: Üss, csak hallgass meg!” Kölcsey Ferenc: Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett - (Tartatott a M. T Társaság közgyűlésén szept 8 1832) - - „Mi szép az emberi élet, midőn a mindennapiság parányi köréből kiemelkedik; s magát valami nagy és szent, és milliomokat érdeklő cél után intézi! Mi szép világosító csillagként tűnni fel ezrek előtt; és szabadon, de

általmelegült lélekkel választani magának pályát; s azt jó- és balszerencse közt, örökre tiszta és soha nem hidegülő szenvedelemben futni meg!” „A sorsnak kedvencei nincsenek, csak eszközei. Kemény részvétlenséggel az egyesek iránt intézi ez 55 - - - - - - - az egész menetelét. S így a már elveszettnek látszó magból gyakran hosszú évek után virágoztatja fel a teljes szépségű plántát, nem tartván figyelemre méltónak, hogy az, ki a magot a jelenlét pusztaságaiban, egyedül a még kétes reményért, hintette el, többé nincs; s emléktelen sírja felett díszlik a virágbokor, midőn már sem illat, sem árnyék nem enyhítheti az égő fájdalmat, minek gyötrelmei közt elhamvadott. E gondolatok támadának lelkemben a hírvételkor, hogy Kazinczy Ferenc élni megszűnt vala Itt ült ő közöttünk, a hetven évet meghaladott ősz, a több mint félszázados író, egy készülettel és küzdéssel teljes időszak legrégibb

bajnoka; s keblében hordozta borzasztólag szép pályája emlékezetét Eszköz volt ő is a sors kezében; izzadott ő is azért, aminek gyümölcseit aratni más fogja; félszázadig küzdött a pusztában, s egy messze pillantás az ígéret földébe lőn minden jutalma.” „ felednem kellett volna talán Kazinczyt az embert, a szenvedettet; és egyedül a literátort állítnom elő, tiszta nyugalomban: mint művész a márványszobrot, hogy reá koszorúkat aggassunk.” „Rokonom és barátom, tanítóm és társam vala” „ bár fakaszthatnék szívből forró vérkönnyeket! bár szózatom villámerővel rázhatná keresztül a hazát, s e nemzetet! mely saját jeleseit századok óta könnyezetlen látá sírba szállani; s nem tudá, hogy kebeleik sebekkel rakvák valának – őérette” „ ily környülmények közt küzdött a mi Kazinczynk is; nem haszon nélkül a nemzetre, nem nyom nélkül a jövő korra nézve; de fájdalmul önmagának. Mert koszorúi nem

enyhíték, hanem égették homlokát; s neve híres voltát élte nyugalmával fizeté” „ mozgást és életet öntött a tövises útra, mit sok mások elunatkozva, kétségtől leverve pusztán hagytanak. Ki nem emlékszik vissza az ő Gessnerére és Bácsmegyeijére? Mi maradandó behatást tőn a szépízlésű fiatal író, ki a valaha tökéletre jutandó magyar prózának első talpkövét alapítá! A kassai Magyar Múzeum, s az ő Orpheusa sebesen eltűnő jelenetek valának ugyan: de az általok hintett mag évtizedek után sokat ígérő virágokat vala termendő.” „A mi barátunk búban mint örömben, kétség mint remény közt, saját ideáljához, hű maradt” „A mi magyar nyelvünkkel véghezvitt újításokat sokan nevették s nevetik maiglan; pedig azok a nemzeti, ébredező szellem természetes kiütései valának.” „Kazinczy nem vala legelső, nem is egyetlenegy, ki a nyelvvel történt nevezetes fordulást kezdé és eszközlé. De övé a

dicsőség, hogy ízlést párosított igyekezeteivel, hogy dolgozásait érzelmei hevével el tudta önteni, s hogy a régiség tudományát, mit Baróti Szabó keresett, s ami Révait naggyá tevé, teljesen méltánylá.” „ keresztülnézek íróinknak itt, e tiszteletre méltó gyülekezetben jelen álló koszorúján; és sokat látok, ki a legelső szikrát Kazinczy lánglelkétől kapá; s kit futásában ennek példája vezérlett, s állhatatossága őrizett meg visszahanyatlástól.” „S nemcsak azokra hatott ő, kik nevét és műveit tiszteletben tartották; hanem azokra is, kik eránta ellenséges indulattal viseltetének. Valának ugyanis nem kevesen, kik vagy érdemeit irigylették, vagy művítéletei által érdekeltettek Ezek köréből üté ki magát a sokáig titokban forrott nyelvújítási pör, mely Kazinczy ellen intézett személyes csapást” „Az önérzés, mit ő oly méltán hordhatott keblében, irigylést érdemelne” „Sok mindennapi ember

hallék már életében és halálában magasztaló beszéddel hirdettetni; de gyűlöletes előttem minden hízelkedés, s kivált a koporsón túl A való érdem alakja nagyító csövek nélkül is tisztán látható nem állítám, hogy Kazinczy örökemlékű műveket hagyott maga után; mint az Ilias; nem mondám, hogy nyelvünket a lehetség felső pontjára hágatta, s hogy törekedésein túl már nincs haladás, kívül már nincsen út. Csak azt mondám: Kazinczy ízlést erőhez csatolva kezdett a nyelvvel küzdeni” „Kazinczy fellázasztott maga ellen sok írót, s ezzel oly kilobbanást okozott, mely írókra és nemzetre elektromi szikra gyanánt munkált, s a literatúra parányi körét kiszélesítette. Ezek az ő nagy és tagadhatatlan érdemei Mert prózája minden fogyatkozásai mellett is, örökre szép lesz ugyan; versein művészi kéz fog ismerszeni, s kivált epigrammjai a költés koszorújában hervadatlan virágok maradnak: de a nemzetet nem ezek által

tevé haláadósává. Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül eleveníté; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak, s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson.” „Nyelvünk bajnokává szentelé magát; s e nyelv a mi őseink egyetlenegy hagyománya” „Epések lesznek talán szavaim; de keserű, kínos emlékezetek támadnak lelkemben. Mert gondolkodom a népről, mely Zrínyit, az írót el tudta feledni; mely Faludit, míg élt, nem ismeré, mely Révairól hallani nem akart; mely Baróti Szabót és Virágot meg nem siratta; s melynek kebelében az ötvenhat évet szakadatlan munka közt eltöltött Kazinczy nyomorúsággal élt és holt. Ő szép reményekre születve, sokat ígérő ifjúságot élve, hirtelen a sors által leveretett” „Voltak ugyan, tagadni nem fogom, kik őfelé is részvevő keblet nyitottak, s kik életének gondjait 56 - egyes jótétekkel enyhítgeték: de a nemzet nagy írójának jótétekre

szorulni nem kellene” „Ah láttam én ezen kínokat! tanúja valék a fájdalmas eljajdulásnak, midőn barátja vidám asztala mellett gyermekeire visszaemlékezett. Megrezzent akkor minden ideg kebelemben; s véráldozatnak képzelém a szent öreget, mely a nép bűneiért utolsó hörgései közt vonaglik. Társaim, nem szenved ő többet! Lenyugvék ősz fürteiben, a széphalmi lak romai közt, úgy hunyván el: mint századok előtt, a nyugoti tenger partjain egy más hazának fia – Camoens. És gyermekeit idegen két fogja ápolni; és sírját szívszorulva kerüli ki a magyar nyelvművész, sorsától rettegvén S bár emlékezete keserű voltát szerencsésb évek hamar feledtetnék el! hogy a maradék előtt csak dicsősége ragyogjon; kínai pedig megfoghatatlanok legyenek.” Az Élet és Literatúra - A tervezgetés 1823-ban indul meg; a cél egy irodalomelméleti-kritikai folyóirat létrehozása. - 1826-ban létrejön az Élet és Literatúra, és a romantikus

irányzat híveit tömöríti maga köré. - Mottó: „ nem mondani el mindent; s amit mondunk is, csak azért mondani el, hogy az olvasókat gondolkodásra ébresztessék” (Montesquieu). - A legtöbbet a szerkesztőként tevékenykedő Szemere teszi a lapért (az övével teljesen ellentétes véleményeket is közli). - A folyóirat elsősorban az irodalomban is érvényesülő fejlődéselvre épít; ennek az elvnek a jelentését három Kölcsey-tanulmány adja meg (ezek az első kötetben jelentek meg). • Iskola és világ: a fejlődés irodalmi-kulturális törvényszerűségét egyetemes emberi horizontok közt veti föl. • Nemzeti hagyományok: ezt a törvényszerűséget főleg a nemzetre koncentrálva mondja el. • Körner Zrínyijéről: a fejlődést az egyéni alkotás síkján akarja igazolni. Ez a három tanulmány egyben az eredetiség gondolatát is bevezeti a folyóiratba. - A folyóirat tevékenységében igen nagy szerepet játszik a kritika: Szemere és

Kölcsey is nagy föladatokat vállal a kritika műfajának meghonosítása érdekében. - A harmadik kötet 1829-ben jelenik meg, és a Muzárion címet viseli – a névváltozással sajnos a folyóirat jellege is megváltozott, és a közönség érdeklődése igencsak megcsappant. - A negyedik kötet (1829) egy kis fölemelkedést jelent. - Szemere 1833-ban kiadja az ötödik kötetet, de szinte csak jellegtelen utánközlések találhatók benne. - „Az irodalom respublika –a júliusi forradalom utáni éveknek ez a fő jelszava. Ezt a tanítást azonban az Élet és Literatúra lapjain írták le nálunk először.” - Toldy Ferenc: Kritika. • „Kritika nélkül nincs literatúra; lehetnek könyvtárak – de literatúra nincs, valamint lehetnek emberek, de azért még nincs státus. A literatúra státus; és státust igazgatószék nélkül nem képzelhetni; s a kritika igazgatószéke az írói státusnak.” „ egy józan és szoros kritika, mely a tudottaknak

feldolgozását s a szépmívész képzeteit igazgatná, szereznék meg köztünk is azt az aranykort, melyre legtöbb nemzettársaink már felvergődtek eddiglen.” Az irodalom respublikája, a Szépség birodalma - Vörösmarty, Toldy és Bajza hármasa már az Aurora-körben összetartozott – közös irodalmi törekvéseik és hasonló életük (alacsony származás, szegényes anyagi viszonyok, pesti lakóhely, értelmiségi pálya) kötik őket össze. - Az ifjú írók ugyanakkor személyes válságba is kerülnek, ezért menekülnek a költészet (a Szépség) birodalmába – ez az egyetlen olyan terület, „ahol az egyéniség az anyag korlátlan alakításával szabadon alaíthatja önmagát is”. Fenyéry Gyula: Az ángol és a német poézisról (1828) - A németek számára a gondolkodás a legfontosabb; ennek eredményeként költészetünk is olyan szemlélődő, mint szellemük. - A németek nem szeretik a vastag érzékiséget, inkább a tiszta erkölcsi

öntudatba vonulnak vissza. - A német és az angol költészet melankóliásan hangzik, ezért főleg a komoly szellemhez és a nehéz szívhez szólnak. - „A fantázia különféle tárgyakon terjeszti ki birodalmát, s azt állíthatnók, hogy a legismeretesb? költések három nemeik, abban osztoznának. Az ángolok költésök az, mely leginkább a kültárgyak behatásaikat tette tulajdonivá A németeké a l élek, s h a szabad így szólni, az álmak poézisa A francok költésök a szenvedelemé, s a leginkább drámai.” Szalay László: Észrevételek a Muzárion III. és IV kötetéről - A magyar nyelv és literatúra csinosodásáról szóló cikkek összeállítása a recenzens szerint jó; az aláírás szerint ezen cikkek szerzője Kis János, ám Szalaynak úgy tűnik, franciául már olvasta ezeket a 57 - - - munkákat. Megjegyzése: „A tisztelt Szuperintendens igen lekötelezné recensenseit, ha dolgozásai hegyén mindenkor azoknak forrásait is

kijelelné” Szalay úgy gondolja, egyes írások („cifra ürességek”) nem valók ezekbe a k ötetekbe, mert hibásak vagy unalmasak. „Bacsányi ítélete a -tek, -tok-os versekről igazságos, de mégiscsak a Magyar Museumba illő kritika.” „Berzsenyit itt különösen arra emlékeztetjük, mire ő Kölcseyt, hogy az ideákat nem kiszakasztva, hanem az egésznek szellemében kell megítélni.” Bajza kritikájának (Az epigramma teóriája) az előadásmódját, egyenességét igen pozitívan ítéli meg, de két kiegészítést fűz hozzá. • A Virág Benedek esetében fölhozott példák nem igazolják, hogy Virágnak szűken jutott az elmésségből. • Virágon és Kazinczyn kívül az epigrammatisták közt említhető még Édes Gergely, aki szintén sok epigrammát írt. Szalay elemzi a Csokonai-kritikákat. • Kazinczy több ponton is egyetért Kölcseyvel, ráadásul Csokonai egyéb érdemeit is tagadja. • Kölcsey recenziója 1817-ben jelent meg, és ez

minden későbbi kritikát meghatározott. Kölcsey tanulmányának legfőbb gondolata, hogy Csokonai Bürgerhez hasonlítható. Szalay szerint Toldynak nincs igaza, amikor azt állítja, a magyar vígjátékot Kisfaludy Károly teremtette meg a Kérőkkel (sőt Kisfaludy darabjaiban nemzetiség sincs). Toldy Ferenc pályakezdése - Toldy az Aurora-kör egyik legtevékenyebb tagja; szellemi mohósága „az újat kezdésnek, a f ennálló világrend alakításának igen erőteljes vágyát” fejezi ki. - Pályakezdő kritikai cikke: Kurze Geschichte des Sonetts bei den Ungern (A szonett rövid története Magyarországon); ez igen merész vállalkozás, mivel a szonett műfaja Magyarországon szinte teljesen új (Kazinczy és Szemere csupán az előző évtizedben honosította meg). - Toldy következő cikkei, amelyek megalapozzák későbbi tevékenységét. • Johann Niklas Révai der Grosse: a szerző ebben Révairól ír, aki jellegzetesen alacsony származású. • Literatur

der ungarischen periodischen Schriften (A magyar folyóirat-irodalom); ez a tanulmány után módszere, amely szerint a jelen irdekeiben kiindulva tekint vissza a múltra, állandóvá válik. • Kritika. - Esztétikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkáiról (1826-27). • Ez az értekezés Toldy első összefoglaló műve. • Először a Tudományos Gyűjteményben jelenik meg, majd önállóan, könyv alakban. • Ez a kritikai munka alkalmazza először konkrét műre a romantikus irányzat egyes alapelveit. • Ez az írás ad először egy összefüggő elemzést egy konkrét irodalmi alkotásról, és egy költői egyéniségről. • Két meghatározó alapelve van (ezek a Nemzeti hagyományokra utalnak vissza).  A vizsgált anyag mély történeti kezelése.  A jelenközpontúság, a nagyfokú korélmény. Másképpen: a nemzetiség és az egyéniség a fő szempont. Irodalomtörténet-írásunk kezdetei, Toldy Ferenc műfaji alapvetése - A ’20-as évek

elején egyre nagyobb az igény arra, hogy készüljön egy olyan irodalomtörténeti összefoglalás, amely teljes képet ad. - Ezért ad ki fölhívást Dessewffy József a nemzeti irodalom történeti szintézisének megalkotására (1822); Dessewffy elsődleges célja, hogy a mű a nemzeti létet védje. - Elvileg tehát létrejönne egy új tudományág a nemzeti lét óvására – ám az első ezzel kapcsolatos mű nagyobb veszélyt jelent, mint amennyi haszna van. - Ez a mű Mailáth Jánosnak a Magyarische Gedichte (Magyar versek) c. antológiája, amely az osztrák birodalmi patriotizmus megnyilvánulása, amely viszont a monarchiabeli nemzeteket egy nagyosztrák kultúrközösségbe akarja beolvasztani. • Mailáth egy csodatevő álomvilágnak tekinti a költészetet. • Mohács után viszont elkezd süllyedni a hazai költészet; a hanyatlás okai.  Török veszedelem.  Belső nyugtalanság.  Reformáció. 58 - -  A latin nyelv eluralkodása. • A

gróf szemében Kisfaludy Sándor testesíti meg azt az idillizmust, amelyet Mailáth a költészettől elvár. • A szerző hirdeti a népköltészetet is; ezzel a közösségi érzést akarja fölkelteni, amely elősegítheti a nemzetté válás folyamatát. Mailáth műve többeknek ösztönzést ad, így Toldy Ferencnek is, aki Stettner Györggyel és Vörösmartyval kiad egy összefoglaló munkát: Handbuch der ungarischen Poesie (A magyar költészet kézikönyve). • A Handbuch szemléletmódja teljesen eltér a Magyarische Gedichte c. antológiáétól • A magyar költészet fejlődésében négy szakaszt különít el.  Tinóditól Zrínyiig.  A süllyedéstől a nyelvújításig.  Zrínyitől a süllyedésig.  A nyelvújítás után. Ami Tinódi előtt történt (vagyis a teljes középkor), azt előtörténetként kezeli. Ezek után meglepően gyorsan fejlődik ki irodalomtörténet-írásunk, és jelentős helyet foglal el a hazai társadalom és kultúra

életében. Toldy nagy jelentőségét kevesen ismerik föl; sok ellenfele is van, a legnagyobb közülük talán Gyulai Pál, aki Toldy ellenében kiáll Petőfi és Arany életműve mellett, és szakít a Toldy képviselte német esztétika deduktív szemléletével. Bajza József és a Kritikai Lapok - Bajza tevékenysége összefonódik Toldyéval, akivel sok közös munkája van (Kritikai Lapok, Athenaeum, Figyelmező). - „Éppen ezért gondolkodásának, irodalomkritikai reagálásainak jelenközpontúsága éppoly erőteljes, mint a Toldyé, csak megnyilatkozásaiban nagyobb a megfontoltsága. Sőt kritikai gondolkodása voltaképp még romantikusabb, mint barátjáé Romantikusabb, mert költészetideálja egyénibb, tartalmibb, gondolatibb, végig kevés helye van benne az utánzásnak.” - Bajza a természetéből fakadóan igen heves kritikaisággal lép föl, és mivel semmilyen tekintélyt nem ismer el, ezekben az évtizedekben ő az igazi kritikus. - Mindezt igazolja

első nagyobb szabású műve, Az epigramma teóriája (1828). • Ennek célja az irodalmi respublika fölmagasztalása (ez figyelhető meg Toldy műveiben is). • Félelmetes hírnevét ezen tanulmányának köszönheti; az egyik bírált, Szentmiklóssy Alajos nem bírja elviselni a kritikát, és közzétesz egy személyes hangú reflexiót (Cáfolás és igazítás), amelyre Bajza válaszol, de könnyedén elbánik Szentmiklóssyval. - Bajza kritikusi tekintélyét tovább növeli a Conversations lexikoni pör; az ekkor kirobbant vita, és Bajza válasza is hozzájárult, hogy egy meginduló kritikai folyóirat szerkesztőjének őt szánják. - 1831-ben aztán megindul a Kritikai Lapok, és a Vezérszó után kitör az újabb botrány: a Pyrker-pör. Bajza és Toldy ebben is győzelmet arat, de máris jön a következő harc: támadás Horvát István ellen (vele 1833-tól folyamatosan ellentétben állnak). - A Horváttal való vita egyik állomása az 1833. évi akadémiai

nagyjutalom odaítélése körüli botrány volt. • Kisfaludy Sándor és Vörösmarty megosztva kapta a jutalmat. • Ezt a döntést Horvát és Dessewffy József is nehezményezi: szerintük Himfy és a huszonöt évvel fiatalabb Vörösmarty nem lehet egyenrangú. • A támadásra először Bajza, majd Toldy felel; érveik ugyanazok, mint a támadóknak, ám Bajza nemzeten nem a nemeseket érti, hanem minden magyarul beszélő ember közösségét, illetve Toldy –esztétikai érveket használ. - „A harc az irodalmi élet erkölcsének fontos kérdéseiben, az ún. Aurora-pörben érte el tetőpontját 1834-ben ugyanis két Aurora is megjelent egyszerre: Bajza zsebkönyve mellett Szemere Pál is közrebocsátott egy másikat Horvát István támogatásával.” Bajza József: A regény-költészetről - A valódi regény nagy célja: az emberiség karakterének ábrázolása. - „Áldás az oly írókra, mint Goethe és Walter Scott, mint Cooper és Irving, kik

megtanítának bennünket örökbecsű műveikkel, mely cél felé kelljen a regényírónak törekednie.” - „Óvakodjék a költő igen speciális karaktert festeni; személyeiben nem annyira az embert és individuumot, hanem az individuumban az emberiség képét ügyekezzék visszaadni.” - „A regénynek többféle alosztályai vannak, művészi, filozófiai, humorisztikai, szatírai, utazási, érzékeny regények, de különös faja tudtomra csak egy, az úgynevezett novella, melyet mi magyarok beszélynek nevezhetnénk.” - A novella. 59 Eredete: az anekdotáktól származik. Az egyik első példája Boccaccio Dekameronja. „ a n ovella sokképpen változtatgatta alakját, s n éha a r egény formájával annyira egybefolyt, hogy sokan kétségbe hozták e két költemény egymástóli léteges különbözőségét.” • Ám mégis különböznek egymástól: „A novella egy tökéletesen elválasztott s magába zárt körülmény folyamát teljes kifejlési

pontjáig; a regény ellenben az élet változásait a körülmények hoszszú során festegetve szövi tovább” „A novella érdeke a kifejletben áll” „A magyar regények s novellák eddig nagyobb részint lelketlen művek lelketlen fordításaiból álltak; ámbár nem tagadhatni, hogy eredeti regényeink s n ovelláink is jókora számmal vannak, csakhogy bennök egyéb nagy fogyatkozások mellett a regényköltés fő rekvizituma, karakterfestés, nem található. A Dugonicsok, Gvadányiak el vannak feledve” Bajza véleménye Fáy regényéről: „minden hibák mellett is az ő Bélteki-ház-ában látszik legtöbb oly tehetség, melyet komoly regények írójában fellelhetni szeretnének”. • • • - - A színibírálat műfajának megjelenése - A hazai irodalomkritikai gondolkodásban egyre fontosabb a dráma és a színjátszás; ezt jelzik Kölcsey drámaelméleti tanulmányai is. - Nagy előrelépést jelent a budai állandó magyar társulat létrejötte

(1833). - Ekkor jönnek létre a divatlapok, melyek célja szintén a közönség szórakoztatása; ezek a lapok (Rajzolatok, Honművész) kommentálják az előadásokat is, és kialakul bennük a színikritika műfaja. - Első színikritikusaink. • Garay János, aki a színpadot a politikával kapcsolja össze, és elsőként hívja föl a figyelmet Katona József jelentőségére. • Tóth Lőrinc, aki elítéli a német lovagdráma és érzékenyjáték utánzásának addigi módját. • Kelmenfy László, aki összefoglalja a francia romantika dramaturgiai elveit. - Bajza valóságos összefoglalást ad a színészeket illetően: milyen a helyes színészi kiejtés, testtartás, mimika, gesztusnyelv. • Fontos a tiszta, érthető kiejtés, a tájszólást és a nyelvtani hibákat ki kell küszöbölni. • Meg kell tanulni a célszerű színpadi viselkedést (a teátrális föllépést kerülni kell). • Szükséges az emlékezetbeli gyakorlottság. - A színikritika műfaja

akkor szilárdul meg, amikor 1837-ben megnyílik az első állandó magyar nyelvű színház, a Pesti Magyar Színház. - Fontos még Vörösmarty drámaelméleti összefoglalása (Dramaturgiai töredékek), amellyel nemcsak a színészeket, hanem a közönséget is nevelni akarták. - A Pesti Magyar Színház megnyitásakor az Athenaeum szerkesztői elhatározzák, rendszeres kritikai megjegyzéseket írnak, és erre nyitnak egy önálló rovatot is (Játékszíni Magyar Krónika). - A Magyar Játékszíni Krónikát Vörösmarty kezdetben önállóan írja, később Bajzával közösen. Alapelveik megegyeznek, ám Bajza ítéletei keményebbek, határozottabbak Vörösmarty Mihály: Elméleti töredékek - „A lángész nem szorult törvényre s korlátra, az maga alkot műveket, melyekből mások szabályokat s törvényt vonhatnak el.” - „ a lángészénél törvény és mű, mint a teremtésben, egyszerre születik efelett az is bélyegzi, hogy míg más óvakodva lép,

nehogy törvénybe ütközzék, ő szabadon s erőltetlenül mozog a korlátok között hasonlólag a művész lejtőhöz, ki bekötött szemmel is könnyen s akadatlanul eljárja táncát anélkül, hogy a körüle szabatosan kirakott tojások közül csak egyet is érintene.” - „A lángésznek szinte táplálékot kell vennie a kívüle álló dolgokból kora, nemzete, köre szelleméből, ízléséből, divatjaiból s írott, nem írott, de fennálló szabályaiból azon műágnak, melyben dolgozik Ő gyorsabban és könnyebben tanul, mint egyebek, a tanultnak nagyobb hasznát veszi. Neki tehát szinten nem fölöslegesek a szabályok: ő tanulja, tudja, sőt ennél is többet, ő érzi azokat.” - „ a lángésznek valami felségesnek kell lennie.” - „ a dráma egyszersmind költői mű is, mit ugyan mindnyájan látszanak tudni, csak az nem, kinek legjobban kellene, a színköltő; ez gyakran megfeledkezik a dráma felsőbb tökélyeiről, s erejét az alsóbb-, de

szembetűnőbbekre vesztegeti.” - „ van becse a puszta színi hatásnak is. Olyan ez, mint mindennapi kenyér, mely nélkül színházaink, ezen kicsi központosított képmásai a roppant világnak, meg nem élhetnének.” - „ soha még drámai literatúra nem virágzott színház nélkül” - „ kell valami különös oknak lenni arra, hogy tárgyat költő drámai alakba önteni, vagyis csupa beszélgetésekkel akarjon kimeríteni Ezen különös ok, hogy a költő cselekvő embereket akar felléptetni, magokkal s egymással küzdőket A dráma emberei, művészeti értelemben, nem lehetnek hi60 - - - - - - - valkodók; úgy kell fellépniök, mint kiknek sürgetős dolguk van” „ drámában sem a belső becs nem elegendő magában, s színi hatás hiányával, még kevésbé a színi hatás belső becs nélkül. E kettő oly egybeforrott érdek, mely ha felbomlott, megszűnik a dráma; az első nélkül ugyanis prózai művé aljasodik, a második nélkül

hiányos vagy inkább elhibázott költői mű marad.” „Igen sok függ a helyes választástól, különösen színműben Ki tárgyát erején fölül, vagy rosszul választotta, oly nyűgöt vett magára, mely egész munka közben minden lépten nyomon csak gátolni fogja” „Ellenben a jól választott tárgy könnyen simul a művész keze alatt, s oly kútfő, melyből mind könynyebben, mind tisztább s összehangzóbb gondolatokat lehet meríteni.” A tárgy jellemzői: gazdag és érdekes; költői; drámai; ne legyen silány, kisszerű, szegény, összefüggetlen. „S mindezen individuumok, melyek hitünk, tudományunk, ismereteink után emlékezetünkben honosulva vannak, úgy állanak az egészen költött színmű embereihez, mint a történelem a jövendöléshez, az ismeretes múlt a nem ismert jövendőhöz, mint amannak élesen s határozott vonalakkal kijelölt alakjai ennek bizonytalan, árnyék gyanánt lengő lényeihez” „Miután a költő jól választott

tárgyát alkalmas drámai mesévé idomította, azt helyesen elrendezé, mégsem lehet egyébként venni, mint üres vázlatul, melynek húst és vért – szóval – életet csak kidolgozás adhat. S ehhez minden szabályok helyett egy, ti költői elme, kívántatik” „A belső összefüggést s hű characterfestést különösen a helyes okadás (motiválás) szerezheti meg” „A drámában vagy csak beszéltetik valami, mint történt dolog; vagy véghez vitetik Bizonyos, hogy ami elbeszéltetik, az drámában kevésbé hat, mint az előttünk kifejlő cselekvény.” „ nem fogjuk az elbeszélést csupa ékességül, cifrául használni.” „A legújabb francia darabokban mesterileg használtatik az elbeszélés. Nálok az ritkán jelenik meg, mint valami heverő, befoltozott rész; hanem többnyire a felébresztett vagy fellázadt indulatok, szenvedélyek zajában mondatnak el a bele szánt dolgok” „Tehát semmi undorító, szívlázító dolgokat nem kell színre

hozni, semmit, miben vad, embertelen kínzás van, p. o szemkivájás, vagy más afféle, hóhéri csonkítás, nyakszegés Ami valódi jóízlést, illedelmet sért (de itt nem valami kényes, túlmagyarázott finnyásságot értünk); minden csömörletes, s ami ezen anyagi rossznak szellemileg megfelelő, ami utálatos, távol legyen a színtől.” „Ami az átalakodást illeti, az kívül esik a dráma határain. Mert mi hasznát veheti a költő egy madárrá változott embernek? Hacsak a képzelődést annyira nem akarnók feszíteni, hogy az ilyen elváltozottnak az emberi szózatot meghagynók, s a mostani termékeny műlelemény szárnyakat is szerezhetne hozzá.” „A drámai személyek különféle karakterei különböző nyelvet is kívánnak.” „Dialektusaink napról napra jobban összeolvadoznak, s tanítás és közlekedés által végre a közdivatú nyelvbe menendenek át, ami egyfelől nyereség; de költőnek mindenesetre szemmel kell tartani az

átmeneteleket, használni a nyelv minden virágait, mielőtt hervadásra jutnak.” „Azonban az úgynevezett énekléstől ment, s szabatos versszavalásban is valami saját, mondhatatlan báj van, mely azt a próza fölött megkülönbözteti: valami könnyű folyamatosság, akadálytalan ömledezés, amit a költő alig áldozhat fel nagy veszteség nélkül.” „A versekben efölött azon gyakori haszon is van, hogy mintegy kényszerít szót és kifejezést megválasztanunk s távol tart az aljas s pongyola beszédtől, noha másfelől gyakran dagályos, vagy igen mesterkélt beszédekre téveszt, s mennyire távol tart az aljasságtól, annyira szeret túl emelkedni a felső határokon, s néha képzeletfárasztó magasságban enyészik el; de ezen hibák nem a vers természetében, hanem a vele bánni nem tudásban s visszaélésben fekszenek.” „A dráma kicsinyben a cselekvő élet képe. De az életben igen sok unalmas van; szorosabb határozással tehát: a dráma a

cselekvő élet valamelyik érdekesebb szakaszának képe” „A drámai személyek emberileg érdekesek legyenek, éspedig vagy gyarló nevetséges oldaloknál (vígjátékokban), vagy lelki erejök- s nagyságoknál fogva (szomorújátékban). A komoly színmű tehát a megtévedt emberi erő, vagy erény nagyszerű küzdéseit, szenvedéseit s tusakodását egy nagyobb hatalom ellen, állítja elő.” „S itt a régi tanítóktól követelt szánat és félelem helyett, amelyeknek szerintük a komoly drámában uralkodni kell, egészen másnemű félelem foglal el bennünket: félünk tudniillik a nagy erejű s fényes tulajdonú bűn diadalától, melyet valamely ellenséges istenség vagy sors gyanánt tekintünk” „A sorstól elsodort s megbuktatott ember is igen érdekes lehet azáltal, hogy ezen külső óriási hatalom ellen nemesen s állhatatossággal nagy célokért küzd, ha szenvedéseiben nagy, s benne az emberi lélek méltóságát nyavalygás s erőtlen panasz

nem alázzák meg.” 61 - - „A régiek komoly színműveiben a fátum uralkodott, oly hatalom, melynek még isteneik is hódoltak.” „Korunk világosabb eszmék kora, s a költők jól teend, ha mindent az ember belsejéből, az egyes karakterek erejéből fejt ki, s ha a fönt említett külső hatalmat, a körülmények nyomását veszi fátum gyanánt, mellyel az megfoghatatlan, kimagyarázhatatlan rejtélyeivel s titkaival nem ritkán egyenlő. Ily összeütközésekből kevesebb fenségeset és bámulatosat; de több valódi erőt, emberileg érdekeset fejthet ki a költő s azáltal a költészet relígiója nem megszűnni, csak változni fog, a megfoghatatlan és láthatatlan istenség helyébe egy látható, de szintén megfoghatatlan lépvén.” „A nevetség a leghatalmasabb fegyver, hatalmasabb gyakran a p athosnál, melynek ellenkezője. A legszilárdabb ember, kit semmi rémületes, maga a halál meg nem tántorít, ha nevetség tárgyává lesz, leveretik,

megsemmisíttetik” „A víg dráma személyei bizonyos anyagi jólét, vagy szellemi élmény után törekednek” „A közönség nagyobb része, mely színeket látogat, túl van már az édeni ártatlanságon, s éppen ezért a színinél sokkal veszélyesebb világ csábításainak” van kitéve, „anélkül, hogy azon helyes irányt s kivezető fonalat feltalálja, melyet a színműben követelünk." „ a színház kinevelt s meglett emberekért áll” „Nem abban áll tehát véleményem szerint valamely színmű erkölcsisége, ha benne például soha részeg, hazug, fondor, irigy, alacsony rágalmazó, hűtlen pár, orgyilkos, vagy vértagadó s undorító meg nem jelenik, hanem inkább abban, ha mindezek saját színeikben s alakjaikban tűnnek fel, s ön rútságuk s t etteik bal következményeinek súlya által tétetnek utálatosak- vagy nyomorúkká. Ellenben az erény nem azáltal lesz kívánatos s követésre méltó, ha méltatlanul marcangoltatik, s

szenvedéseikben inkább földi gyávaság, mint isteni eredetéhez illő fenség s erő mutatkozik. Állíttassék elő bűn és erény magához méltólag s ez a legjobb erkölcsi tan, melyet színműtől várhatni. S ha a költő emellett szem előtt tartandja, hogy a föld nem menny ugyan, de nem is egészen pokol, el fogja találni azon vegyítéket, melyet művéhez vennie kell, hogy az édeni valótlansága által színtelen, vagy erkölcsi sötétsége által kísértetileg borzasztó ne legyen.” A Figyelmező és Szontagh Gusztáv - Figyelmező (1837-1840). • Az Athenaeum kritikai melléklapja. • Hetente egyszer jelenik meg. • Ez az első kifejezetten esztétikai szempontú folyóiratunk. • Főleg a legújabb hazai könyvekre figyel, de nemcsak a szépirodalmi alkotásokra, hanem a zsebkönyvekre, antológiákra, kalendáriumokra, más folyóiratok összesített kiadására. • A Figyelmező fiatal munkatársai: Szalay László, Kazinczy Gábor. • A Figyelmező

szerkesztője Toldy Ferenc, aki engedi az övével ellentétes vélemények megjelenését is, pl. az új műfaj, a regény eddigi hazai teljesítményének kritikai elemzését - A Figyelmezőben jelenik meg Szontagh Gusztáv bírálatsorozata (Petrichevich Horváth Lázár, Gaál József, Jósika Miklós, Vajda Péter), amely által az évtized egyik legjelentősebb hazai irodalomkritikusa lett. - Szontagh a legfontosabb gondolatait az Abafival kapcsolatban mondja el (szerinte a költészet föladata általában az eszmék érzékesítése, a szép megvalósítása). - Szontagh elemzi Eötvös Karthausiját is: „Elsőnek állapítja meg irodalmunkban, hogy a regény ’fényes és hivatását teljesen bizonyító’. Ugyanakkor nem ért egyet A karthausi világnézetével, kétségbe vonja a regény csüggedésének és elégedetlenségének jogosultságát, s olyan esztétikát propagál, amely a szépet a mindenáron létesítendő harmónia igényével egyeztetni kívánja. -

Ezen nézetei kapcsolatban vannak filozófiai elveivel is; Szontagh az egyezményes filozófia egyik kidolgozója, amely a hegeli tanítások ellenében Krug tanítását követi. A népiesség értelmezéseinek demokratizálódása - A júliusi forradalomig a népiesség eszméje főleg a nemesség polgárosodását segíti, ám a ’30-as években megjelennek az alsóbb rétegeket képviselő írók is. Pl Petőfi előfutára, Vajda Péter, aki A paraszt mint nyelvbíráló címmel megjelentet egy cikket (ez jellegzetesen paraszti öntudatról tanúskodik). - A nemesség kiemelkedő személyiségei is új oldalról világítják meg a népiességet. - Pulszky Ferenc a Népmondák c. tanulmányában fejti ki nézeteit 57 • A népköltészet egy önálló művészi szféra, amely saját esztétikai karakterrel és világképpel bír. 57 Ez a mű egyébként sok tekintetben Erdélyi János népiesség-fölfogását előlegezi. 62 Bár a népet a múltban megvetették, a

népköltészet nem szűnt meg, sőt a nemzeti költészettel együtt fejlődött, ám egy azzal ellentétes áramlattá. • Pulszky számára a népköltészet az irodalom nemzetivé fejlesztésének eszköze is. • Nézeteit ő is, akár Erdélyi, Herder és a Grimm testvérek koncepciója alapján fejti ki. Megjelenik egy másik Népmondák c. értekezés: ezt is Pulszky írta, csak előző fejtegetéseit pontosítja benne. Pulszky nemcsak a múlttal törődik: a népiesség eszméjének a jelenre vonatkozó tanulságait is leírja (Élet és művészet, 1841). 1841-ben a Kisfaludy Társaság is meghirdet egy esztétikai pályázatot. • A pályatétel: „Mit értünk nemzetiség és népiesség alatt a költészetben? s különösen a magyar költészetre mennyi s mily befolyást gyakorlott a nemzeti és népi elem?” • 1842-ben a bizottság (Toldy, Szemere, Szontagh) a négy beérkezett pályázatból Müller János Godofrédnak ítéli a jutalmat. • Szontagh nem ért

egyet az döntéssel, ő ugyanis elutasítja Müller értekezésének hegeliánus koncepcióját, illetve kárhoztatja a szerzőt gyér magyar irodalmi ismeretei miatt. • Valóban, az írás elvont, nem időszerű a magyar irodalomban, ám Toldy és Szemere meglátják azokat az értékeket benne, amelyek szerepet játszanak Erdélyi fölfogásának kialakulásában. A többi pályamunka nem sokban járul hozzá a pályatételek elméleti meghatározásaihoz, de képet ad a Petőfit megelőző közegről. Megemlíthető az első pályázó, Szakál Lajos58, aki igen időszerű ideákat vesz bele a dolgozatába. Szakál tagadja azt a nézetet, hogy „sírva vigad a magyar”; szerinte inkább eped, és ebben Kölcseyvel is vitázik. „A népiesség fokról fokra előrehaladó demokratizálódási folyamata mindennél inkább kitűnik abból a történeti vázlatból, melyben Szontagh a népiesség addigi útját foglalja össze Fél évszázad változásai nála akként kezdődnek,

hogy Kisfaludy Sándor a nemzetet csak a nemességben látja, öccse, Károly viszont szemléletébe már a népet is felveszi, de a szabadulás napja még fel nem derülvén, búsan, Vörösmarty az egész nemzetet karolja át, Krizát végre a demokráciai állásponton találjuk: ő már felszabadító népevangéliumról szól, hogy a szegény magyar parasztgyermeknek is legyen hazája.” • - - Eötvös József programja, a népbarát irányzatosság - ’30-as évek, Magyarország: a legnépszerűbb külföldi író Victor Hugo. Az ő neve a régi viszonyokkal való szakítást jelenti, és ő az, aki elsőként kapcsolja össze a romantika és a liberalizmus fogalmát. - Hugo gondolatait nálunk Eötvös József összegzi programszerűen; két tanulmányt ír. • A francia literatúra és Victor Hugo (1836)  Minden addigi véleménynél megvetőbben nyilatkozik a klasszicizmus irodalmáról.  Megveti az előírások, a megszabott formák irodalmát, amely gátat szab

az alkotói ihletnek.  A maradiságot és a haladást állítja szembe egymással – ez még megegyezik a romantikus triász elveivel, de a lázadó hangnem, amelyet Eötvös használ, teljesen különbözik tőle.  Eötvös szerint az irodalomnak társadalmi funkciója van.  Legfontosabb vezérelve: „Nem tetszeni, használni vala Hugo Victor célja, és ő elérte.” • Hugo Victor mint drámai költő (1837)  Ez a tanulmány egy irodalomkritika formájában megírt hadüzenet a konzervativizmus képviselői ellen.  Az irodalmat véglegesen a társadalmi harcok színhelyéül jelöli ki.  Eötvös továbbfejleszti az irodalom és a nép összekapcsolásának eszméjét, és tagadja az udvari és a népi költészet addig vallott kettősségét.  Kijelenti, hogy a nép irodalmi szerepe egyedüli és mindent meghatározó.  A drámát az egyenlőség műfajának nyilvánítja; ez a kollektivista értelmezés a témaválasztást is fölszabadítja. 59 A két

tanulmány fő megállapításai Eötvös ’40-es évekbeli tanulmányaiban is megtalálhatók, ám ekkor már nem a romantika, hanem a realizmus elveinek alátámasztására. - A falu jegyzőjében (1845) a művészetet úgy határozza meg, mint az élet megváltoztatásáért, az ember fölemeléséért folytatott harcot. 58 T. Erdélyi Ilona kutatásai alapján valószínűsíthető, hogy őróla, Erdélyi és Petőfi barátjáról van szó Ez a nézet minden olyan cselekményt jónak nyilvánít, amelyben valamilyen módon megnyilvánul a szerző erkölcstani indítéka. Ezért engedi Eötvös az irodalomban a rút, visszataszító, alantas viszonyok ábrázolását 59 63 A világirodalom fogalmának meggyökerezése és egyidejűségre törekvés a világirodalommal - A júliusi francia forradalom győzelme után a magyar kritikusok a magyar irodalmat is be akarják kapcsolni a világirodalom áramlatába, mert úgy érzik, irodalmunk annak szerves része. - A magyar

irodalomkritikai gondolkodásba belép a világtávlat, illetve az irodalmak nemzeti kölcsönösségének gondolata. - A kritikusokat már nem csak az egyes külföldi jelenségek érdeklik, hanem rendszeres, átfogó tájékoztatást igényelnek. - Kitágul a horizont, és ez a ’30-as évek közepétől intézményes formában is jelentkezik: megalakul az Akadémia első folyóirata, a Tudománytár (1834). • Ez sok külföldi szerző nevét először írja le Magyarországon (pl. Lenau, Fourier, Gogol, Lermontov, Foscolo, Manzoni) • Olvashatók benne a kelet-közép-európai irodalmak áttekintései (írnak a lengyel, az orosz és a cseh irodalomról, illetve Magyarországon először a bolgár és a román irodalom fejlődéséről). - Magyarországra egy liberális romantikus nemzeti modell jellemző, míg a nyugat-európai irodalmak fejlődése két másik irányt követ. • Az egyik irány tagadja a franciaországi változásokat.  Elveti a francia fölvilágosodást

és romantikát  Hugo műveit a társadalmi rend fölforgatásával és erkölcstelenséggel vádolja.  A romantikából csak a francia restauráció monarchikus-klerikális irodalmát fogadja el.  Az irodalom egyedüli föladata: a nemzetiség ápolása (minden újítást elvet). • A másik irány a változások híve.  A francia irodalom kapcsán mutatja be a korlátlan alkotói szabadságot, az élet és az irodalom kitágulását.  Ez az irodalom erőteljesen politikus jellegű, ezért megnyilvánul benne a társadalomkritika (ábrázolja a szociális bűnöket és a fonákságokat).  Az angol irodalom fejlődését az írók demokratikus lázadásaként állítja az olvasók elé; ezzel kapcsolatban Czuczor Gergely ír egy értekezést (Szellemi mozgás Angliában, s annak haladása, tekintettel más európai nemzetekre).  A cikkírók egyre inkább annak a hívei, hogy az irodalomnak szembe kell szállnia a korral, hogy létrejöhessen egy új világ; ezen

eszmék fő hirdetője Dobrossy István és Kazinczy Gábor. A „mozgalomliteratúra” koncepciója Kazinczy Gábor írói körében - Kazinczy Gábor, a legfiatalabb írónemzedék vezetője 1837-ben egy új irodalmi koncepcióval, a mozgalomliteratúra (vagyis a forradalmi irányzatosság) elvi programjával lép föl. - Kazinczy az 1832-36-os országgyűlésen kerül be a Lovassy László vezette radikális országgyűlési ifjak körébe, és hamarosan híve lesz eszméiknek. - 1836-ban Kazinczy Gábor fölköltözik Pestre, hogy maga köré szervezze az ifjúságot – ezt a kört a német demokratikus írók Junges Deutschland nevű mozgalmának mintájára Fiatal Magyarországnak nevezi el; 1839 februárjában negyvennyolcan, júliusban már ötvenöten vannak. 60 - Kazinczynak szándékában állt egy önálló folyóiratot indítani, és ezzel is meg tudta nyerni a fiatalokat. • A címe Literatúrai Táborozások lenne, és 1838-ban indulna. • Kazinczy ennek

segítségével akarja megszüntetni a „lom- és penésztárnak” minősített magyar jogi-állami berendezkedést. • Egyedül az ifjak lapjának szánja. • Az Előszót a szerkesztő írja, és ebben kifejti a fiatal írók legfontosabb irodalmi eszméit. Színi hatás vagy jellemábrázolás: a Bajza-Henszlmann vita - A ’40-es években viták kezdődnek a hazai irodalomkritikai elmélkedés területén. - Az első szóváltás az 1842-43-ban lezajlott Bajza-Henszlmann vita volt. • Ennek kezdetei a ’30-as évek végére nyúlnak vissza. • Bajza a romantikus francia drámát tartja követendőnek; szerinte a színpadon a cselekmény a legfontosabb. (Emiatt Egressy Gáborral is összetűzésbe kerül) • Az Athenaeum és szerkesztője dramaturgiáját legközelebb Henszlmann Imre bírálja élesen. Támadásait a Regélő Pesti Divatlapban indítja meg  1841: akadémiai székfoglalójában foglalkozik kritikusan a francia drámával. 60 E kör tagja pl. Erdélyi

János, Vachott Sándor, Vahot Imre, Pap Endre, Szigligeti Ede vagy Egressy Gábor 64 -  1842, Drámai jellemek: a közönség előtt is kifejti dramaturgiai elveit, amelyek teljesen különböznek Bajzáéitól.  A drámaíró legfontosabb föladata: a jellemek teremtése, a lelki sajátosságok ábrázolása.  A cselekmény a jellemek ütköztetésének a függvénye. Látható tehát, hogy Henszlmann-nál kulcsfogalom a „jellem”.  Elítéli a francia drámák hatásvadász módszerét, és ennek meghonosítását igen károsnak tartja.  Ezt követően Henszlmann több cikkében is elítéli a francia gyakorlatot (pl. Az újabb francia színköltészet és annak káros befolyása a miénkre). 61 • A Bajzával való nyílt összecsapás 1842 novemberében kezdődik, ekkor ugyanis Henszlmann közzéteszi a Shakespeare Othellója, a Nemzeti Színház közönsége és az Athenaeum színikritikája c. értekezését. A támadó az Athenaeum szerkesztőjét és

kritikusait teszi felelősség azért, hogy a Nemzeti Színház kevés Shakespeare-művet játszik, és ha igen, a közönség érdeklődését akkor sem képes fölkelteni. • Bajza úgy érzi, erre a bírálatra már felelnie kell (Shakespeare, francia színművek s az Athenaeum).  Több helyénvaló megállapítása is van, a cikk egésze mégis arról tanúskodik, hogy Bajza nem ismeri föl a fejlődés szükségszerűségeit.  Így például igaz, hogy az Athenaeum csak a színpadi előadások bírálatát tartja föladatának, nem a színművekét.  Szerinte „Shakespeare nagy költő, de nem magyar költő, így minden szava magyarnak sohasem fog tetszeni”.  A drámáról az a véleménye, hogy a francia írók nagy figyelmet fordítanak a cselekményre, viszont úgy véli, szükséges, hogy egy szomorújátéknak legyen cselekménye, de a jellemek ebben nem olyan fontosak.  Azt gondolja, hogy a drámának az élet hű és pontos ábrázolására kell

törekednie, de fontos az eszményítés, a valóság megnemesítése is. • Henszlmann elutasítja ezt az eszményítő tendenciát – ezt fejti ki A dráma alapelvei (1843) c. válaszában, továbbá rámutat, hogy Bajza elszakítja a cselekményt a jellemtől 62 Henszlmann az elveit a kritikaírásban is fölhasználta; több bírálatot is írt, pl. Teleki László Kegyencéről, vagy Shakespeare III Richárdjáról Henszlmann Imre elméleti művei - Henszlmann dramaturgiai munkássága mellett jelentősek művészet- és irodalomelméleti művei. - Párhuzam az ó- és újkor művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon (1841). • Ebben a könyvben általános irányelveket fejt ki arra vonatkozóan, hogyan lehet gyakorolni a hazai képzőművészetet. • Romantikus nézeteit itt is vallja. • Szerinte minden a művészet körébe tartozik, amik az érzékekkel fölfoghatók (a szép éppúgy, mint a rút). •

Használja a „jellemzetes” kifejezést; ez a romantika egyéniség- és nemzetiségelvének összegzését jelenti nála. • Bár a könyv elméleti kérdéseket tárgyal, a szerzőnek gyakorlati céljai vannak.  A hazai művészeti tevékenység kibontakoztatása.  A nemzeti témák ábrázolásának előmozdítása.  A magyar nemzeti stílus kialakítása. • Az itt kifejtett elvek alkotói példázatát vázolja föl az Egypár szó Dürer Albrecht kellő méltánylására (1843) c. tanulmányában - A hellen tragédia tekintettel a keresztyén drámára (1846). • A Párhuzamban kifejtett gondolatok továbbfejlesztése, illetve a Bajzával folytatott vita egyes tanulságainak fölhasználása található ebben a tanulmányban. • Alaptétele: a görög tragédiaírók nem törekedtek egyéni jellemek ábrázolására, az egyén föloldódott náluk a tömegben. 61 A franciákkal szembeni ellentétét az is növeli, hogy Párizsban és más francia városokban nem

talál népéletet; úgy látja, a művészet csak a művelt társaság privilégiuma (vagyis: az alacsony rétegekkel való rokonszenve játssza a fő szerepet francaiellenességében). 62 Ugyanakkor Henszlmannra az jellemző, hogy a társadalmi gyakorlat szempontja hiányzik fölfogásából. 65 -  Az antikvitás tehát általánosításra törekszik; a keresztény művészet ezzel szemben az egyéniség tükröztetését akarja kifejezni.  Más a valóságábrázolás szintje is: a görögöknél jóval szűkebb a valóság bemutatása, „a keresztény dráma előtt nyitva áll az egész világ”. A népmese Magyarországon. • E tanulmány megírásában az egyre erősödő demokratikus nézőpont játszik közre. • Az értekezés „elsőként tárgyalja a műfaj addigi hazai útját, méghozzá akként, hogy vizsgálatai felölelik a Kárpát-medence más népei, így a németek, románok és szlovákok népmeséit is”. • Emellett elemzi Petőfi János

vitézét és Fazekas Lúdas Matyiját is. Harc Petőfi költészete körül - A politika főleg a Pesti Hírlap indulásával (1841) kerül a figyelem középpontjába, és mivel ennek fontos pontja a jobbágykérdés, egyre nagyobb az érdeklődés a népiesség, a népköltészet iránt is.63 - A konzervatív oldal viszont félti az irodalmat az ilyen irányú fejlődéstől; Toldy már 1841-ben fölszólal a Kisfaludy Társaság ülésén: szerinte az irodalom stagnál, és ennek a politika eluralkodása az oka. - Toldy bírálja a túlzott egyszerűséget a lírában, és ezzel „elhatárolja magát a népiességben jelentkező plebejus-demokratikus megújhodástól”. - 1844 elején Szigligeti darabjai nagy sikert érnek el, és ekkor már nemcsak a konzervatív kritikusok tiltakoznak, hanem több lap (Honderű, Életképek) is fölszólal a népszínmű ellen. • Az Életképek közli Császár Ferenc cikkét (Gondolattöredékek a divatos magyar népszínművekről), amely

elítéli, hogy színpadra kerüljenek „a magyar nép söpredékének bűnei a durva és bárdolatlan népsalak egyedeinek félvad szokásai”. • Petrichevich szerint Eötvös vígjátéka, az Éljen az egyenlőség a követendő példa „a népszínművek aljas ízlése, írói áliránya, az alsóbb szférák porában fetrengő magyar Thália ellenében”. - Az irodalmi konzervativizmus és haladás harcai akkor bontakoznak ki, amikor 1844 őszén megjelennek Petőfi első kötetei (A helység kalapácsa, Versek). • Petőfi népiessége kiváltja a ’40-es évek irodalmi vitáinak második nagy hullámát. • Az első támadók a főrangúak hívei (Hírnök, Honderű); ők elsősorban azt a természetes közvetlenséget vetik a szemére, ami tulajdonképpen az érdeme. • Hamarosan az Életképek is megindítja a t ámadást, bár ez a l ap nem az arisztokratikus, hanem a polgárosuló vonalat képviseli. • Ezeket a nagy erejű támadásokat Petőfi azzal váltja ki,

hogy népiessége és realizmusa teljesen szembehelyezkedik az addigi irodalomfölfogással és kultúrakoncepcióval, illetve a lírát megfosztja attól a klasszicista és romantikus ihletettségtől, amelyet addig az önkifejezés elsődleges lehetőségének tekintettek. - A harc azzal kezdődik, hogy A helység kalapácsát félreértik, és igazi hőskölteményként értelmezik. • A Hírnök „átabota zagyvalék”-nak nevezi. • Nádaskay Lajos (Honderű) szerint a költő „lealjasul a pórhoz”, ráadásul túlságosan egyéni, érzelmei nem eszményítettek. • Pompéry János (Életképek) véleménye: „Petőfi káromkodik a költeményekben, oly virágokkal él, melyek költői műben botrányosak”. • Szeberényi Lajos szerint káros, ha a közönség „ilyen csárdások és erdei kóborok szájába illő beszédeket kénytelen olvasni”. • A költő bordalaitól Toldy is viszolyog. • Az Úti jegyzeteket olvasva Kelmenfy László azt javasolja

Petőfinek, hogy öt évig ne írjon semmi prózát, illetve tizedelje meg verseit. • Egyetemesebb támadást indít Petrichevich (nemcsak Petőfit, de a körülötte csoportosuló ifjú költőnemzedéket is kárhoztatja). A Honderű szerkesztője az Egypár komoly szó a maga idején illetőleg a magyar szépirodalmat (1845) c értekezésében a politikai felhangokat kifogásolja • Császár Ferenc: „Póroknak, a pórok legalsóbb, legnyersebb osztályának énekel többnyire a költő”, a János vitéz csak „faluháznál, a csapszékekben és fonószobákban” lehet kedvelt olvasmány. - Néhányan Petőfi védelmére kelnek. • Szemere Pál saját nevén száll szembe a kritikákkal, és „tünemény”-nek minősíti a költőt. • Dobrossy István Szeverin álnéven fogja a költő pártját (Pesti Divatlap).  Méltatja eredetiségét, egyéniségét, természetességét. 63 Erdélyi 1842-ben plebejus nézőpont alapján tartja meg székfoglalóját, a

következő évben pedig nagyarányú gyűjtőmunka kezdődik. 66 -  Észreveszi, hogy Petőfi mennyire közel áll Csokonaihoz.  Rámutat, hogy a támadások nagy részét a mesterkéltség és az eszményítés hívei adják. • Erdélyi János a 12 aláírást használva védi meg Petőfi költői népies demokratizmusát és realizmusát (az ember- és világgyűlölő verseket azonban elutasítja). A Petőfit érő támadások (a védő írásoknak is köszönhetően) 1846 első felében szünetelnek. Vita az irányköltészetről - 1844 elejétől Szigligetit, ősztől Petőfit, 1845 nyarától pedig már Eötvöst is támadják. - Az Eötvöst érő támadások A falu jegyzőjének megjelenésével kezdődtek 64; ez egyben a ’ 40-es évek irodalmi vitáinak harmadik hullámát jelentette – ez az ún. irányköltészeti vita - Az első reagálás (Kelmenfy Lászlóé) még elismerő (Életképek). - A következő, és ez már támadás, a Budapesti Híradó

névtelen kritikusától származik. • A regény koncepciója „pszichológiai abnormitás”. • Az alsó rétegek erényesnek és mártírnak tünteti föl, míg „a kiválóbb állás emberei a nevetségesnek, minden gyarlóság-, rosszaság-, sőt bűnnek képviselőivé tétetnek”. - Dessewffy Emil szerint a regény az „eszmék anarchiájának a visszhangja”. - A regény körüli harcok újabb fázisát jelenti, amikor a liberális, vagy ahhoz közel álló kritikusok megkérdőjelezik az irodalomban a politikai tendencia létjogosultságát. - Kelmenfy László a kezdeti dicséretek után az Irodalmi Őrben megtámadja A falu jegyzőjét: „a legbosszantóbb szatíra, mely a megyei rendszer ellen, úgy, amint most van, íratott”. - Henszlmann Imre véleménye. • Elismeri a regény leírásait, a tisztújítási mozgalmak és a statáriális tárgyalás élethűségét. • A mű módszerét azonban elítéli; Henszlmann szerint „politikai hatást az irodalomban

csak esztétikai hatás által szabad elérni, a valódi költő nem használja eszköznek a költészetet”. • A regény legjobb alakja Viola, a legrosszabb Tengelyi, aki nem cselekvő, hanem szenvedő szereplő. • Az irány szemben áll az ihlettel, ezáltal a személyeknek árt az eszme, amelynek a szolgálatába az író állította őket. - Henszlmann szempontjait hangsúlyosabban ismétli meg Pulszky (Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847). - Pulszky cikke elfogult, és előítéleteken alapul; két válasz is érkezik rá. • Csengery Antal cikke (Pesti Hírlap). • Egy Bélteky Kázmér álnevű szerző tanulmánya (Életképek). - Csengery írására Henszlmann válaszol (Mit tartunk az irányköltészetről?), és ebben már sokat enged korábbi merevségéből, vagyis elismeri, hogy „a költészetben lehet helye a t iszta költészetin kívül másnak is, hogy semmi, ami emberi viszony, nem zárható ki a költészet köréből: lehet más, külön irány is a

költészetében, de ez iránynak föl kell olvasnia az egész műnek életműi kényszerűségében”. - Majd egy újabb fordulat következik az irányköltészeti vitában: a Honderű Severus álnevű kritikusa 1847 nyarán már dicséri a regényt. Severus azt állítja, hogy Eötvös nem realista író, „a világot az ő költői magasságáról fogja fel”, és a valóságot megszépítve, eszményítve adja vissza. - A támadások mégsem szűnnek meg: a konzervatívok Szigligetit (A csikós) bírálják, Zerffi Gusztáv pedig Petőfi ellen indít cikksorozatot a Honderűben. (A német bértollnok Zerffi már nemcsak a durvaság, aljasság és póriasság vádjait rója föl Petőfinek, hanem mint politikai vezéregyéniséget is támadja) - Petőfit támadja Pulszky is, de nem olyan élesen, mint Zerffi, illetve sokkal „taktikusabb” volt: „egyrészt a dicséretek árjával veszi körül mindazt, ami a Petőfi-életműben a népiesség körébe sorolható, másrészt

viszont a legélesebben elvet mindent, ami a társadalmi forradalmár jelentkezésére vall”. - Eötvös viszont védelmébe veszi Petőfit: „Petőfinek nincs egy dala, mely ne lenne magyar.” A Fiatal Magyarország irodalomeszménye. Sükei Károly kritikai elvei - A Tízek Társasága már 1846 tavaszán elhatározza, hogy egy új folyóiratot indít, Pesti Füzetek címmel. - A folyóirat kiadása elmarad, de a Tízek Társasága végleg kialakul. - Petőfi ezen csoportja egy olyan irodalmat akar megteremteni, amely közre tud működni az új társadalom kialakításában, azonban az irodalom öncélúságáról és politikamentességéről hallani sem akar. 64 Ez a regény ugyanis a magyar vármegye hatalmi szerveit leplezi le. 67 - - - Frankenburg Adolf kihasználja a folyóirat engedélyezésének megtagadását, és meghívja a f iatal írókat, hogy az Életképeknél dolgozzanak. Így véglegesen kialakul a Fiatal Magyarország írótábora, amely Kazinczy

Gáborék működését követi. 65 Az új irányzat által képviselt eszmeiséget jól kifejezi egy Aranyhoz írott Petőfi-levél: „Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni; miért az Életképekben? mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak, hova mindazokat számítom, kik valódilag szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyotakarók, azon fiatal Magyarországnak, mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni.” 1846/47 fordulójától a Fiatal Magyarország a maga képére formálja az Életképeket; az ideológiai változást főleg a színházzal és a drámairodalommal foglalkozó cikkek jelzik. • Közlik Petőfi kritikáját a III. Richárd királyról • Itt jelenik meg Ábrányi Emil négyrészes cikksorozata Drámairodalmunk s a színbíráló

választmány címmel. 1847 nyarán a Fiatal Magyarország teljesen átveszi a lapot; a főszerkesztő Jókai Mór lesz, aki programnyilatkozatában, majd Észarisztokrácia c. cikkében kifejti a lap forradalmi törekvéseit Az Életképek kritikai rovatát (Irodalmi ellenőr) Sükei Károlyra bízzák, akit Jókai éppúgy zseninek tart, mint Gyulai. Sükei egyre hevesebben vitázik Erdélyi Jánossal (ennek az is az oka, hogy kölcsönösen félreértik egymást). A kritikai rovatba 1848-ban Egressy Gábor ír egy ötrészes cikksorozatot, A művészet szabadsága címmel (a Nemzeti Színház színésze ebben a művészet politikai tényező voltát, és társadalmi elkötelezettségét fejtegeti). A magyar sajtó története - A magyar sajtó XVIII. század végi kibontakozásának I Ferenc trónra lépése vetett véget, illetve az általa meghonosított, rendőri üggyé tett cenzúragépezet a XIX. század első évtizedeiben lehetetlenné tette a hírlapirodalom fejlődését.

- Ebben az időben a folyóirat-irodalom fejlődhet; jelentőssé válik az Erdélyi Múzeum, a Tudományos Gyűjtemény, a Felső Magyarországi Minerva, valamint az Élet és Literatúra. - A hírlapirodalomban jelentős változást a reformkori viszonyok eredményeznek. • A nemesek ismét tiltakoznak a cenzúra miatt, de nem megszüntetni akarják, csak saját kézbe venni. • Dessewffy József egy 1831-es művében szintén elveti az előzetes cenzúrát, ám az angol fajtát, az utólagos felelősségre vonást támogatja. • A reformmozgalom egyik vezetője, Széchenyi István szabad sajtót követel, szintén utólagos felelősség mellett. • Hasonló a véleménye Wesselényi Miklósnak (ő a Balítéletek c. munkájában ír erről) - Az új, korszerű politikai hírlapirodalom előkészítésében és megteremtésében Széchenyi és Kossuth jár elöl. Széchenyi és a Jelenkor (1832-1848) - Széchenyi egy korszerű újságot kíván létrehozni, szerkesztőnek

Kisfaludy Károlyt szánja. - Kisfaludy 1829-ben kér engedélyt egy Jelenkor c. lap, és Társalkodó c melléklete számára - 1830-ban megvan az engedély, ám Kisfaludy halála késlelteti a megjelenést. - Az első számot 1832-ben adják ki, a szerkesztő a Széchenyi által javasolt Helmeczy Mihály. - A lap eredeti formája a hagyományos, negyedrét alak, amelyet Széchenyi javaslatára változtatnak meg, így a magyar sajtó történetében először jelenik meg nagyobb újságformátum (a minta angol). - Az újság színvonalasabb, mint elődei, és főleg Széchenyi politikai törekvéseit támogatja (Lánchíd, Vaskapu, a Duna szabályozása, a Magyar Tudós Társaság). - Közöl hazai híreket (személyes hírek, halálesetek, beiktatások, természeti csapások). - A lap terjesztését főleg a melléklapja segíti; a Társalkodó, ha burkoltan is, de foglalkozik politikai témákkal (szerkesztője kezdetben Bajza, majd Szenvey József). Kossuth kéziratos lapjai - Egy

országgyűlési lap gondolatát először gróf Andrássy György veti föl, 1830-ban. 65 A mozgalom jelszava: „A nép szava, isten szava.” 68 - - - Wesselényi és Kölcsey is törekszik egy ilyen lap létrehozására, de a maradi követek megakadályozzák a tervüket. Ezután lép föl Kossuth: terve, hogy a cenzúra megkerülésével Pozsonyból elküldi a kéziratos országgyűlési tudósításokat a liberális nemeseknek, köztük Lónyay Gábornak. 1832. decemberétől Kossuth a XIII századi angol újságlevelekhez hasonló formában kezdi terjeszteni az Országgyűlési Tudósításokat. 1833: Kossuth körlevelet ír az előfizetőkhöz; ebben közli, hogy társult Orosz József pozsonyi újságíróval, így rendszeresebben tudja küldeni a tudósításokat. Az alapos és pontos kéziratos újság nemcsak híreket közöl, hanem határozott politikai irányt képvisel. Kossuth vásárol egy kősajtót, ám a kormány ezt már nem tűri. • Fölszólítják a

politikust, hogy adja át a gépet, aki ezt akkor hajlandó megtenni, ha a kormány engedélyezi egy kőnyomatos országgyűlési lap terjesztését. • A kormány megadja az engedélyt, ám Oroszt megvásárolja, így a lap Diaeta-Közlő címen folytatódik, a kormánynak megfelelő hangnemben (ezen időszak 1834 elejétől szeptemberig tart). • Kossuth 1835 elején tér vissza Pozsonyba, átveszi a l ap szerkesztését, és ellenzéki szellemben folytatja a kiadását. Az országgyűlés 1836-ban véget ér, de az erőket továbbra is össze akarják fogni, így születik meg a terv, hogy a megyegyűlésekről is folytassák a Tudósításokat. 1836 májusa: Kossuth értesítőt küld, hogy folytatja munkáját, Törvényhatósági Tudósítások címmel. • Az alcíme: Kossuth levelezése (ennek célja, hogy ne lehessen belekötni). • A lap központja Pest. • Előfizetője több, mint elődjének. Később Bécs fölismeri, hogy Kossuth Tudósításai azok, amelyek ébren

tartják a Lovassy-per keltette nyugtalanságot, így Lovassyék letartóztatása után a kormány Kossuth elhallgattatására készül. Kossuth arra hivatkozik, hogy nem időszaki hírlapot ad ki, hanem a magánleveleit terjeszti, és ez törvényszerű; többen melléállnak: Deák, Kölcsey, kb. harminc megye, a pesti ellenzék A kancellár ennek ellenére azt javasolja, Kossuthot felségsértés vádjával állítsák a királyi tábla elé. 1836 októbere: a h elytartótanács megtiltja a Törvényhatósági Tudósítások továbbítását; ezután Kossuth a hivatalos posta megkerülésével terjeszti az újságot. 1837 eleje: Kossuth ellen hűtlenségi pert indítanak, májusban letartóztatják, a budai várbörtönbe zárják, végül koncepciós perben négyévi börtönre ítélik. Kísérlet a kormánypárti sajtó létrehozására - A reformkor kezdetéig a bécsi kormányzat a magyar sajtót mint szükséges rosszat tűrte meg, és nem tartott fönn olyan magyar

hírlapot, amely ellátta Bécs szolgálatát. - 1837-ben viszont megjelenik a Hírnök, egy új magyar nyelvű politikai lap. • Szerkesztő: Orosz József. • Segédszerkesztő: Csató Pál. • Munkatársak: Garay János, Rumy Károly György, Csaplovics János. 66 • Hetente kétszer jelent meg. • Melléklapja: Századunk (ez irodalmi és ismeretterjesztő cikkeket tartalmazott). • Igyekszik fönntartani a szabadelvűség látszatát, de nemsokára kiderül, a lap a kormányhoz és a konzervatív irányzathoz húz. • Egyre inkább Metternich szócsöve lesz. A reformkor folyóirat-irodalma A Kritikai Lapok (1831-1836) - A kritikai műfaj megteremtését már a XVIII. század végi magyar folyóiratok szerkesztői is sürgették, de ezt a feudális viszonyok még a XIX. század húszas éveiben is akadályozták - Toldy 1826-ban fölveti a Kritikai Levelek c. folyóirat tervét, szerkesztőnek Bajzát szeretné, de ő ekkor még nem vállalja a föladatot. - Végül

1831-ben megindulhat a Kritikai Lapok, és ez az első eset, amikor egy folyóirat köré állandó tábor szerveződik, és amely föllép a korszerűtlen irodalmi állapotok és az elavult társadalmi viszonyok ellen. - Bajza már a Vezérszóban szembeállítja a haladás és a konzervativizmus táborát. • Olvasóit arra buzdítja, hogy döntsék meg a tekintélyelvet, és vessék el az előítéleteket. 66 A szlovák Csaplovics az előzetes cenzúra híve, mivel véleménye szerint „a többség mindig és mindenütt ostoba”. 69 • Kemény és igazságos kritikát, illetve a „szolgai csúszás-mászás” kiirtását követeli. Bajza irodalmi és társadalmi elveit a folyóirat mind a hét megjelent füzete tartalmazza. A folyóirat népszerű volt az olvasók közt (ezt mutatja, hogy az első füzetből új kiadást kellett készíteni). - Sas (1831-1833). • Bajza ellenfelei indítják, a Kritikai Lapok ellenlapjaként. • Szerkesztő: Thaisz András. •

Jobbára dilettánsok és jelentéktelen írók dolgoznak itt. • A jólétet az uralkodóháznak tulajdonítja. • Az irodalmi rovatban az eredetiség elve helyett a fordításokat helyezi előtérbe, sőt a legjobb kritikai törekvéseket ítéli el. - A Kritikai Lapok ellenfele még Horvát István, aki annyira maradi volt, hogy a Tudományos Gyűjteményt is teljesen elszürkíti. Az Athenaeum - Az 1832-36-os országgyűlésen a reformok hívei vereséget szenvednek; az országgyűlési ifjakat elfogják, és törvénytelen pereket kezdenek ellenük. - Bajza fölismeri, hogy szükséges egy olyan politikai lap, amely ebben a helyzetben is összefogja az ellenzék törekvéseit. - 1836 közepe: Bajza Vörösmarty és Toldy aláírásával lapengedélyt kér. - 1837: megjelenik az Athenaeum első száma. - A lap hetente kétszer jelenik meg. - Munkatárs lesz Kölcsey, akinek legelőször Parainesis c. munkáját közlik; ennek célja: az ifjúság emberi és polgári öntudatának

a fejlesztése - Társadalmi nézetek. • Az ideál már nem a nemes, hanem a polgár – az arisztokráciát élesen bírálják. • Rendszeresen támadják az udvart és az abszolutizmust. • A reformkori sajtóban Kölcsey veti föl először az Erdéllyel való unió követelését. • Fábián Gábor az esküdtszékről ír egy tanulmányt (ezt, és Kölcseynek az erdélyi unióról írt cikkét is följelentik 67). • Gyakran foglalkoznak a kormányzás, a törvényhozás és az önigazgatás reformjával. 68 • Nagy figyelmet szentelnek az elavult magyar oktatás megújításának (egy „nemzeti iskola” terve, technikai képzés, nép- és nőnevelés). • Lelkesen fordulnak a fejlettebb nyugat-európai és amerikai államok felé. - Az Athenaeumban válik általánossá az útleírás műfaja; sok útirajzból közölnek részleteket 69, azzal a céllal, hogy az olvasókkal megismertessék a fejlettebb társadalmak életét. - Helyet kapnak a legjelentősebb írók,

és a pályakezdők is (itt jelenik meg nyomtatásban Gyulai Pál és Petőfi Sándor első verse). - A szerzők rendszeres honorálását az Athenaeum honosítja meg. - Az Athenaeumot egyre több támadás éri, és bírálják Bajza személyét is (dölyfös, kegyetlen, személyeskedő, áskálódó). - Ez a helyzet csak fokozódik a Hírnök megindulása (1837) után. • A Hírnök szerkesztője, Orosz József megveszi Csató Pált, aki előtte az Athenaeumnál dolgozott. • Csató támadja a korábbi munkahelyét, hozzá akar járulni Bajza, Vörösmarty és Toldy lejáratásához. • Bajza azonban visszavág, és végleg lejáratja Csatót: leírja elvtelenségét, korruptságát, karrierizmusát. • A vita után csak nő az Athenaeum tekintélye, sőt az előfizetők száma is nő. - Az 1841-ben induló Pesti Hírlappal azonban már nem tudja fölvenni a versenyt. - 1843 vége: Bajza bejelenti az Athenaeum megszűnését. A Figyelmező - Az Athenaeum melléklapja, amely

hetente jelenik meg. - Kimondottan kritikai jellegű. - Szerkesztő: Toldy. - 67 Sőt legtöbben még a klasszikus idézetekben is a liberális és a demokrata fölfogást keresik. Főleg a rendi országgyűlés reformja és a képviseleti rendszerre való áttérés kérdései állnak előtérben; mintául Anglia és az Egyesült Államok rendszere szolgál. 69 Pl. a következő szerzőktől: Szalay László, Hunfalvy Pál, Szemere Bertalan, Irinyi József 68 70 - - A legtöbb munkatárs álnévvel jelenteti meg írásait (ez nagyobb szabadságot jelent számukra). Szontagh Gusztáv itt közli regénybírálatait, és ezzel hozzájárul a kritika műfajának hazai fejlődéséhez. Hamarosan törés következik be a lapnál; okai. • Csató megindítja támadásait, ezért Toldy visszariad a liberális társadalomtudományi írások közlésétől. • Szalay László külföldre utazik, és nem vesz részt a további munkában. 1840 vége: Bajza beolvasztja az Athenaeumba,

így elveszti önállóságát. Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok A reformkorban - Az első nyugat-európai folyóiratok a tudós társaságok kiadásban jelennek meg. - Magyarország csak 1825-ben jut el a Magyar Tudományos Társaság megalapításához, ám az eltérő vélemények miatt folyóiratot csak 1834-ben jelentethet meg (Tudománytár). - Tudománytár. • Szerkesztő: Toldy Ferenc; miután ő az Akadémia titoknoka lesz, Csató Pál veszi át a szerkesztést. • Kezdetben igen gyönge; Toldy ezért a cenzúrát okolja, majd következik egy föllendülés, és a folyóirat szinte a modern társadalom- és természettudomány első magyar fóruma lesz. • Amivel foglalkozik.  Ipari forradalom.  Az európai és amerikai kapitalista fejlődés kérdései.  Az emberi szabadságjogok.  Fejlettebb külföldi országok bemutatása.  Közép- és kelet-európai irodalmak.  Fontos állam- és politikaelméleti tanulmányokat közöl. 70 • A lap

színvonala Csató szerkesztősége alatt lesüllyed. • 1836-tól két részre osztják a folyóiratot.  Értekezések (szerkesztő: Luczenbacher János): az önálló tanulmányokat közli.  Literatúra (szerkesztő: Balogh Pál): a könyvkritikákat és a recenziókat közli. • Az utolsó kötetek jelentős hanyatlást mutatnak (az előfizetők száma 527-ről 79-re csökken); ok: a Pesti Hírlap indulása. A harmincas években - A ’30-as években új laptípus jelenik meg, amelynek mintája az angol, francia és német földön ekkoriban megszülető lapforma. Ezek a lapok nagyon olcsók voltak; céljuk, hogy a ipari forradalom idején a munkások számára korszerű ismereteket terjesszenek. - Az angol Penny Magazine és a német Pfennig Magazine magyar megfelelője a Garasos Tár (Lipcse, 1834). • Kiadó: Wigand Ottó. • Szerkesztő: Vajda Péter. • Vegyes tartalmú hetilap. • Vannak benne illusztrációk; a lap visszatér a fametszetes eljáráshoz, mert ez

olcsóbb, és lehet a szöveg közé is nyomtatni (nem kell külön sajtót használni). • Nem felel meg a nyugati tömeglap követelményeinek, így hamarosan megszűnik. - Fillértár (Pozsony, 1834). • Kiadó és szerkesztő: Schmidt Antal nyomdász (tőle Orosz József veszi át a szerkesztést). • Kőnyomatos illusztrációkat tartalmaz. • Hetilap; az előfizetők száma eléri az 1700-at, de a fönntartáshoz ez sem elég, így 1835-ben megszűnik. - Vasárnapi Újság (Kolozsvár; 1835-1848). • Szerkesztő: Brassai Sámuel. • Közhasznú ismereteket terjesztő hetilap. • Az Erdélyi Híradó melléklapjaként jelenik meg. • Közöl politikai cikkeket is. • Illusztrációk ebben is találhatók. 70 Szalay László, Lukács Móric, Trefort Ágoston, Horváth Mihály, Fényes Elek és Henszlmann Imre cikkeit. 71 Az irodalmi divatlapok - A reformkor sajátos folyóiratai az irodalmi divatlapok. - Egyes számok réz- vagy kőnyomatos úton készített

divatképeket is tartalmaztak (ezekkel főleg a női olvasókat akarják megnyerni). - Az első hazai divatlap német nyelvű (Der Spiegel, 1828). - Az első magyar nyelvű divatlap a Regélő (1833-1841). - A divatlapok elhatárolták magukat a tudományosságtól és a politikától; vegyes tartalmú kulturális és szórakoztató lapok ezek, amelyek egyszerre töltik bee a családi és néplap, illetve a szépirodalmi folyóirat szerepét. - A német és bécsi divatlapok nyomán új műfajok is meghonosodnak. • Életkép; képviselői: Nagy Ignác, Garay János, Munkácsy János, Frankenburg Adolf. • Úti levél és útirajz. A Regélő-Honművész (1833-1841) - Szerkesztő: Mátray Gábor; azzal a föltétellel kap lapengedélyt, ha a politikát teljesen kirekeszti a lapból. - Hetente kétszer jelenik meg, de ez az írókat gyors munkára kényszeríti, így sokszor dilettáns írásokat is közölnek. - Később nő a színvonal, de a témák jellegtelenek, a versek és a

novellák is a sablont követik. - Melléklapja a Honművész, amelyet Garay szerkeszt. • Ez sokat tesz az állandó pesti színház megteremtéséért. • Itt jelennek meg az első rendszeres színikritikák. A Rajzolatok a Társasélet és Divatvilágból (1835-1840) - Szerkesztő: Munkácsy János - Kiadó: Landerer. - Az egymást követő segédszerkesztők: Csató Pál, Nagy Ignác, Garay János, Kelmenfy László. - Hetente kétszer jelenik meg. - A divatképek mellett arcképeket is közöl a hazai közélet, tudomány és művészet képviselőiről. - 1839: Munkácsy politikai hetilappá alakítja. - 1840: a szerkesztő Sürgönyre változtatja a lap nevét. (Ennek az engedélyét vásárolja meg Landerer, és ezt fölhasználva indítja meg a Pesti Hírlapot.) A Regélő Pesti Divatlap és folytatása, a Pesti Divatlap (1844-1848) - A ’40-es évek divatlapjai az előző évtized kezdeményezéseit folytatják. - Regélő Pesti Divatlap (1842). • Szerkesztő: Garay

János. • Bizonyos mértékben a Regélő-Honművész folytatása. • Változások, amelyek „elődjéhez” képest jellemzik.  Esztétikai, etikai, pszichológiai és pedagógiai tárgyú cikkeket is közöl.  Újszerű a nemzeti szempont kiemelése.  Új sorozatok és rovatok is megjelennek.  Szép- és erkölcstan.  Tárca rovat (egységei: Társas élet, Irodalom, Színészet, Műterem, Divat).  Gyorskocsi (a vidéki híreket közli).  Pesti Posta (a fővárosi hírekről számol be).  Külföld (a külföldi eseményekről tudósít). • Petőfivel való kapcsolata, és Kossuth politikájának a támogatása is közrejátszik, hogy jelentőssé válik. • Vezető műfajok: novella, életkép, úti levelek. • 1844 eleje: a szerkesztő Erdélyi, a segédszerkesztő Vahot lesz. • 1844 közepe: szerkesztő Vahot, a segédszerkesztő Petőfi (a lap neve Pesti Divatlap lesz). - Pesti Divatlap. • Vahot idejében a nemzeti irány jobbára a

külsőségekben nyilvánul meg (pl. a divatképeken általánossá válik a nemzeti viselet) • A szerkesztő megállapodik Petőfivel, hogy verseit csak itt adja ki, sőt a Honderű támadásakor is kiáll a költő mellett, aki ennek ellenére 1845 tavaszán megválik a laptól. • Ezt a veszteséget Vahot először Arany, majd Tompa megnyerésével igyekezett ellensúlyozni. • A politika 1848-ra ebbe a lapba is beférkőzik (az első szám melléklete Kossuth képét közli, beszámol az országgyűlés és a forradalom eseményeiről, valamint megjelenteti a Nemzeti dalt). • 1848 júliusa: a kiadás Budapesti Divatlap címmel folytatódik, melléklapja a hetente kétszer meg72 jelenő Nemzetőr lesz. • 1848 vége: a Pesti Divatlap megszűnése. Életképek (1843-1848) - Frankenburg Adolf még 1842-ben kér lapengedélyt, ami késik, ezért 1843-ben Magyar Életképek címmel elbeszéléseket és verseket tartalmazó, nem periodikusnak tűnő füzeteket jelentet meg. -

1844-ben megkapja az engedélyt, és k éthetenként, majd hetenként Életképek címmel jelenteti meg lapját. - A munkatársak közt ott vannak a legnagyobb írók (Nagy Ignác, Garay János, Pákh Albert, Vajda Péter, Erdélyi János, Bérczy Károly, Jókai Mór és Petőfi Sándor), akik fizetést is kapnak. - Tartalmaz divatképeket, zenei mellékletet, kritikai rovatot. - A (kis)polgári életformát népszerűsíti. - Frankenburg a női olvasókat is igyekszik megnyerni, ezért eleinte kevesebbet ír politikáról és társadalmi kérdésekről (jobban kedveli a pesti kuriózumokat és pletykákat). - 1845-től több a politikai írás, amely a polgári Magyarországért harcol (pl. Irinyi Dániel, Vajda Péter, Henszlmann Imre, Erdélyi János, Pulszky Ferenc). - 1846: a Pesti Divatlappal való szembefordulás után Petőfi és köre az Életképekhez csatlakozik. - 1847 közepétől Jókai szerkeszti. - 1848 januárja: a lap munkatársa lesz Arany is. - 1848. március 15-e

után Jókai és Petőfi együtt szerkeszti a lapot, amelynek alcíme Nép szava lesz - Irodalmi Őr (1845-46): az Életképek kritikai melléklete (a kritikusok nagy része álnéven jelenteti meg bírálatait). A Honderű (1843-1848) - Szerkesztő: Petrichevich Horváth Lázár. - Cél: a lap által megnyerni a magyar arisztokrácia támogatását az irodalom pártolására. - Cím: Széchenyitől származik. 71 - A lap sikeres; ehhez olcsósága is hozzájárul. (A Honderű azért lehet olcsó, mert a szerkesztő nem belőle él, hiszen előkelő családból származik.) - Sokat foglalkozik a magyar irodalom elmaradottságának okaival. - Az irodalmat a szalonliteratúra mércéjével méri, így az irodalmi népiességet nem tudja megérteni. - 1845-ben Nádaskay lesz a szerkesztő, és a lap ettől fogva a maradiság, és a Petőfi-ellenesség fóruma lesz (Petőfi helyett Jámbor Pált akarják nagy költőnek föltüntetni). - A lap utódja a Reform (szerkesztői: Zerffi és

Nádaskay), amely később beolvad a baloldali Népelembe. A Magyar Szépirodalmi Szemle (1847) - Szerkesztői: Erdélyi János, Henszlmann Imre, Toldy Ferenc. - A korabeli lapok lelkesen fogadták, de az olvasók részéről csekély az érdeklődés. - Megjelenő cikkek: kritikák, elméleti cikkek, a külföldi irodalomról szóló tanulmányok. - Végül sem a közönség, sem az írók nem pártolták a Kisfaludy Társaság – egyébként színvonalas – kritikai lapját, a Magyar Szépirodalmi Szemle hamarosan meg is szűnt. A negyvenes évek hírlapirodalma - A ’40-es évek végén véget ér az az időszak, amelyben az irodalmi folyóiratoknak kell betölteni a politikai sajtó szerepét. (A változásba belejátszik a cenzúraviszonyok enyhülése is) A Pesti Hírlap (1841-1849) - Kiadó: Landerer Lajos – ő azért kap engedélyt, mert egy antiliberális lapot akar létrehozni, illetve élvezi a titkosrendőrség bizalmát. - Szerkesztő: az éppen kiszabadult Kossuth

– azért kerülhet a lap élére, mert Metternich úgy gondolja, talán megnyerheti őt saját szolgálatára, vagy legalább ellenőrizheti tevékenységét. - Hetente kétszer jelent meg. - Formátuma hasonló, mint a Jelenkor által meghonosított forma, újszerű viszont a háromhasábos szedés. - Tartalmát és szerkesztési módját illetően több újdonságot hoz: a szerkesztő arra törekszik, hogy a rovatok témái és tanulságai nagyjából összhangban legyenek (ezt az elvi egységet elsősorban a nemzeti reformok ügye biztosítja). - Kossuth a lappal nem szórakoztatni akar, hanem a nemzeti átalakulást kívánja támogatni. - Kossuth nemcsak szerkeszt, hanem a cikkek jelentős részét is ő írja, illetve az ő nevéhez fűződik a vezércikk műfajának a meghonosítása. 71 Széchenyi a magyar fővárosnak adta volna a Honderű nevet, a rosszul hangzó Pest helyett. 73 - - - - - A Pesti Hírlap egységei. • Vezércikk; a legtöbbet (216) a

szerkesztő írja. • Fővárosi Újdonságok; az első két évben Frankenburg írja ezt a rovatot. • Megyei napló, Vidéki levéltárca: a vidéki és törvényhatósági tudósításokat tartalmazzák. • Külföldi napló: a külföld híreit közli. • Értekező: tárcarovat; témái: örökváltság, városi reformok, ismeretterjesztés, vámkérdés, pénzügyi problémák. 72 • Az utolsó oldalon hirdetések találhatók. Kossuth a szépirodalmat tudatosan távol tartja a laptól. Az első cenzora Havas József jogász, aki egy hónap után döbbenten írta: ha minden liberális és ellenzéki szellemű írást kitörölne, a lap fele sem maradna meg. A kor legnépszerűbb lapjává válik (ezt mutatja az is, hogy 1844 elejére már 5200 előfizetője van). Célok, amelyekért a lap harcol. • A magyar ipar és a védvám. • A fiumei vasút. • A Kereskedelmi Társaság. • A magyar államnyelv ügye. Széchenyi és a Pesti Hírlap. • A Pesti Hírlap

megjelenése után szinte azonnal megjelent Széchenyi reagálása a Kelet népe s a Pesti Hírlap c. könyvben 73 A Kossuth elleni vádak  Anarchiába sodorja a nemzetet.  Egyes eseteket önkényesen és érzelmi színezettel bírál.  A politikai reformok kérdései nem újságba, hanem könyvbe valók.  Kossuth nem számol a valósággal. • Kossuth felelete a Kelet Népére.  Először egy rövid válasz a Pesti Hírlapban.  Felelet (1841 szeptembere), ez már könyv alakú. Kossuth: a sajtónak nemcsak joga, de kötelessége megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket. • Széchenyi ennek hatására szintén a sajtót akarja fölhasználni, ezért szerződést köt a Jelenkor szerkesztőjével, Helmeczyvel, hogy az ő cikkeit a szerkesztő nem módosíthatja. • Így Széchenyi és Kossuth vitája a Jelenkor és a Pesti Hírlap harcaként folytatódik. A Pesti Hírlap és a konzervatív sajtó. • A konzervatív pártok szintén a sajtó

segítségével akarnak harcolni a Pesti Hírlap ellen. • A Hírnököt már a konzervatívok sem tartják elég korszerűnek, ezért 1841-ben elindul a Világ.  Laptulajdonos: Borsos Márton.  Szerkesztők.  Vajda Péter, aki olyan szabadelvűvé teszi a lapot, hogy a konzervatívok támadni kezdik.  Borsos Márton.  Jablonczy Ignác.  Ettől kezdve valóban a konzervatívok lapja.  Az újság valódi irányítója Dessewffy Aurél. • Konzervatív irányt képvisel az Orosz József szerkesztette Hírnök. • Még konzervatívabb a Hazai és Külföldi Tudósítások utódja, a Nemzeti Újság.  Ezt a katolikus klérus is támogatja.  Olyan éles támadást intéz a Pesti Hírlap ellen, hogy még a saját olvasók is sokallták.  Fölháborodást kelt a szerkesztő, Nagy Pál azzal, hogy megtámadja Kölcsey emlékét (ezért távoznia is kell).  Az új szerkesztő, Kovacsóczy Mihály korszerűsíti a lapot, és a színvonalát is emeli.  1844:

Mailáth veszi át a lap irányítását. A Pesti Hírlap további sorsa. • 1843 vége: Bécs úgy dönt, ideje Kossuthot elmozdítani a szerkesztői székből. • Ezért Landerer anyagi ügyeket keres, megszegi a Kossuthtal kötött szerződést, így Kossuth fölháborodva lemond. Heckenast még aznap fölkéri új szerkesztőnek Szalay Lászlót • Kossuth ezután lapengedélyt kér a Budapesti Évlapok c. újság számára, de ez a terve meghiúsul 72 Ezt a rovatot is jeles szerzők írták: Szentkirályi Móric, Szalay László, Henszlmann Imre, Fáy András, Almási Balogh Pál. 73 Mások is erősnek tartják a Pesti Hírlap hangnemét, de nem mernek föllépni ellene. 74 A centralista Pesti Hírlap. • Szalay is liberális szellemben szerkeszti az újságot, de a függetlenség és a h aladás bázisát nem a megyei autonómiában, hanem a felelős kormányzatban látja. • A centralisták közül Szalayn kívül vezető szerepet játszik Eötvös József, Trefort

Ágoston, Csengery Antal és Kemény Zsigmond. • Az újság ismét a legolvasottabb lap lesz, ám korábbi népszerűségét nem éri el. • Az új szerkesztőség szintén kizárja a szépirodalmat (Szalay szerint azóta fejlődött ki a magyar politikai újságírás, mióta Kossuth ezt megtette). • Csengery átveszi a lap szerkesztését.  Továbbra is Szalay eszméit népszerűsíti.  Megújítja a Fővárosi Újdonságok rovatát, és Pákh Albertre bízza.  A külföldi híreket Irinyi József szerkeszti.  A közgazdasági híreket Trefort Ágoston írja. Kossuth és a Hetilap (1845) - A Hetilap az Iparegyesület folyóirata; Kossuth ebben tudja kifejteni publicisztikai tevékenységét, miután egyéb lapalapítási kísérletei meghiúsultak. - Szerkesztő: Vállas Antal. - Eredeti célkitűzés: a közvélemény tájékoztatása a nemzetgazdaságtan kérdéseiről. A tartalom kezdetben ennek megfelelő, ám amikor Warga István lesz a szerkesztő, a folyóirat

a politika felé fordul - A lap írásai egyre élesebb vitákat váltanak ki, így a cenzúra is fölfigyel a folyóiratra, amelyet Metternichnek németre is lefordítanak. - 1847 júliusától Fényes Elek szerkeszti. - A konzervatív lapok - A forradalom kitörésekor hat magyar nyelvű politikai újság létezik. • Az ellenzéki és liberális irányt a Pesti Hírlap és az Erdélyi Híradó képviselte. • A többi négy konzervatív és kormánypárti (Nemzeti Újság, Budapesti Híradó, Figyelmező, Jelenkor). - A legnagyobb fordulatot a Nemzeti Újság jelenti, amely elsőként számol be a forradalom eseményeiről, illetve közli a Tizenkét Pontot és a Nemzeti dalt. - A pozsonyi Budapesti Híradó fönnállása alatt végig Habsburg-hű volt; a napilap szerkesztője először Szenvey József, majd Vida Károly. - A Figyelmező tulajdonképpen a Budapesti Híradó szerényebb formájú folytatása. • Hetente csak háromszor jelenik meg, de a monarchizmust továbbra is

védi. • Ősszel nyíltan is szembeszáll a szabadságharccal, ezért a Honvédelmi Bizottmány betiltja. • 1849-ben a Pestre bevonuló Windischgrätz szolgálatába áll, így újraindulhat. • Működését később Pozsonyban folytatja, majd behódol Haynaunak (ez az egyetlen lap, ami ezt megteszi). - A Széchenyi által alapított Jelenkor egyre színtelenebbé válik, és a problémát a szerkesztőváltás sem oldja meg, így az újság megszűnik. A Közlöny és a Nép Barátja - Közlöny. • 1848 áprilisa: Szemere Bertalan fölkéri Bajzát egy hivatalos lap megtervezésére, aki ezt meg is teszi, de a meginduló Közlöny élére nem Bajza, hanem Gyurmán Adolf kerül. • A hivatalos közleményeken kívül aktuális és politikai híreket közöl. • A kormány hivatalos lapja fontos szerepet játszik az államigazgatás irányításában, de mivel politikai iránya semleges, többen elégedetlenek vele. • A szabadságharcban megnő a szerepe, mivel a hadsereg

csak ezen keresztül követheti a kormány rendelkezéseit. • Itt jelenik meg Petőfi Csatadala, és a Habsburgokat támadó fölhívás. • A szabadságharc alatt a lap Pestről Debrecenbe, majd Pestre költözik, utána Szegedre, végül Aradra. - Nép Barátja (1848-1849). • Egy népújság terve az Ellenzéki Körtől származik; ők Petőfit kérik föl szerkesztőnek, aki Aranyt ajánlja, de ő nem akar Pestre költözni, a nevét viszont adja. A szerkesztő végül Vas Gereben lesz • Kezdetben hetilapként jelenik meg. • Német, szlovák, román és horvát változatban is kiadták. 75 • • • Megjelentek benne pl. Petőfi, Arany, Tompa és Vajda versei is, de a sikkek stílusa kioktató, és a falusi néppel szemben lekezelő. Népies modorban ír a sajtószabadságról, az országgyűlésről, gúnyosan az ellenzékről, és szinte soha nem ismeri el a paraszti sérelmeket. Táncsics lapja is elkezdte bírálni, végül Arany is megbánta, hogy nevét adta a

vállalkozáshoz. A Kossuth Hírlapja - Kossuth elvesztette a Pesti Hírlapot, és ezután sokáig nem tud új lapot szerezni. - A Kossuth Hírlapja 1848 nyarán indul. - Szerkesztője Bajza lesz, de a vezércikkek nagy részét Kossuth írja. - Kossuth nézetei nem osztják a kormány álláspontját, és a nádor még azt is megkockáztatja, hogy emiatt föl kellene hagynia az újságírással. - A Pesti Hírlap beosztását követi. - 1848 végére a legnépszerűbb újság lett. - Részletes és magas színvonalú tájékoztatást ad a külföldi hírekről és politikai eseményekről (főleg Franciaországból érkezik sok tudósítás). - A színvonalat és a tartalmi gazdagságot a munkatársak is biztosították. 74 A radikális sajtó A Marczius Tizenötödike - Ez az első, a legjelentősebb és a leghosszabb életű (már a sajtószabadság ötödik napján megjelenik). - Délutáni lap volt, és az első, amelyet utcai árusok terjesztettek (de voltak előfizetői is). -

Mottó: „Nem kell táblabíró politika.” - Szerkesztő: Pálffy Albert (ő először névtelenül, majd Nagy Gedeon álnéven közli a cikkeit). - Ismertebb munkatársak: Petőfi, Várady Antal, Degré, Dobsa Lajos, Vasvári Pál, Csernátony Lajos. - A forradalmi ifjúságot képviselik, de tudják, hogy a liberális nemesség nélkül nem képzelhető el a nemzet védelme. - Az újság föllép Jókai békepárti cikkei ellen, és közli Petőfinek a Mészáros Lázár ellen írt versét (Nyakravaló). - A lapot végül a kormány elleni támadások ürügyén tiltják be. A valódi ok minden bizonnyal az lehetett, hogy az újság a Kossuth által leváltott Görgey mellé állt A radikális sajtó más képviselői - Reform (1848). • Szerkesztői: Nádaskay Lajos és Zerffi Gusztáv (mindketten a Honderűnél dolgoztak korábban). • Mottó: „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” • Sok munkatárs használ álnevet. • Sokat foglalkozik az emancipáció és az

asszimiláció kérdéseivel (az újság egyébként a hagyományos nemesi nacionalizmust képviseli). • Végül (nyáron) beolvad a Népelembe. - Népelem (1848). • Szerkesztői: Madarász László és Madarász József. • Külsejében is a legtekintélyesebb napilap (nagyalakú, háromhasábos tagolású). • Megalakulása után pár héttel egyesül a Radical Lap c. újsággal • Ősszel megszűnik. - Köztársasági Lapok: Birányi Ákos szerkeszti, és mindössze tizenkét száma jelenik meg. - Jövő. • 1848. december 1-én indul • Szerkesztő: Ábrányi Emil. • A rövid életű lapok közül ez a legszínvonalasabb. • A szabadságharcbeli elszánt ellenállást hirdeti. A Munkások Újsága - Táncsics Mihály lapja (1848). - Hetilapként indul, majd hetente kétszer jelenik meg. - Politikai néplap, és ezzel új sajtóműfajt képvisel. - Ez a lap az egyetlen, amelynek célja nem a paraszti elégedetlenség fékezése, hanem a parasztság és a kézművesek

érdekeinek a védelme. 74 Pl. Ábrányi Emil, Garay János, Gyurmán Adolf, Toldy, Hunfalvy Pál, Szeberényi Lajos, Wesselényi Miklós 76 - A jogi egyenlőséget Táncsics önámításnak nevezi, és szükségesnek tartja az úrbéri viszonyok fölszámolását, a túlzott vagyonosodás korlátozását. A sajtótörvény teljes eltörlését követeli - A munkatársak a szegényebb értelmiségből kerültek ki. Debrecen és a hadi lapok - A főváros elestével több újság és folyóirat végleg megszűnik. - Néhány lap (Pesti Hírlap, Figyelmező, Religio és Nevelés, Katholikus Iskolai Lap, Magyar Őr) egy ideig két helyen is megjelenik. - Amikor a kormány Debrecenbe érkezett, az Alföldi Hírlap és a Debrecen-Nagyváradi Értesítő jelent meg. A kormány először csak a Közlöny, majd a Nép Barátja megjelenését is tudja biztosítani - Újraindul a Marczius Tizenötödike is (szerkesztők: Pálffy Albert és Csernátony Lajos). - Esti Lapok címmel új

békepárti lap indul; ez élesen támadja Mészárost és Táncsicsot; szerkesztő: Jókai. - A békepárti sajtó ellensúlyozására Madarász László megindítja a Debreceni Lapot, amely a radikális irányt képviseli. - A Futár a Kossuth Hírlapjának a folytatása; szerkesztője: Bajza. - A szabadságharc leghosszabb életű lapjai a hadilapok. • Honvéd (Kolozsvár): ez az erdélyi hadműveletek központi orgánuma. • Hadilap indul Brassóban, Csíkszeredán és Kézdivásárhelyen. • Komáromi Értesítő. • Komáromi Lapok. Babits Mihály: Az ifjú Vörösmarty – A férfi Vörösmarty Az ifjú Vörösmarty - Ez a tanulmány bevezetése a következőnek, A férfi Vörösmartynak. - A Vörösmarty-irodalom nagyon szegényes. - Igaz, Gyulai írt egy életrajzot, de ennek a jegyzetei csupán nyers adatok, és az életrajz is inkább korrajz, melyben a költő alakja csak kívülről nézve jelenik meg, úgy, ahogy a kortársai látták. - Általában jellemző, hogy a

kritikusok Vörösmartynak csak a gyengébb oldalait mutatják be; úgy tűnik, líráját nem merik vizsgálni. - Vörösmartyt elfeledték, bár az is kérdés, ismert volt-e valaha. - Első és korai nagy sikere, a Zalán futása teherként nehezedik rá, hiszen ezentúl elvárják tőle, hogy megénekelje a nemzet történelmét, ráadásul állandóan gyötörte az önmagával szembeni elégedetlenség. - A fiatal Vörösmartyra főleg olvasmányélményei és a szerelem hat; majd a lélek föllázad a munka ellen – és Vörösmarty ezzel a lázadással kezd nagy költővé válni. - Vörösmarty egy gyűjtő: mindent fölhasznál, amit hall, lát és érez – olvasmányai ehhez csak formát adnak. - Az olvasott történelmi és mondai anyag még a Zalán futásához is kevés lenne; a mese, a nyelv, a képzetek – mind a saját kincseiből valók. • Részben ez is magyarázza a Zalán futása vegyes hatását, ami miatt szinte lehetetlen végigolvasni. • Emellett a fiatal

írónak még soha nem volt közönsége, így nem tudta kiszámítani az összhatást. • Egyes képek viszont beleragadnak az emlékezetbe (ilyen pl. a harci robaj, vagy a messze puszták ábrázolása). • Hexameterei sem klasszikusak – ám ez Vörösmarty modernségét mutatja. - Az első igazi idegen hatás az Ossziáné. • Vörösmarty innen nemcsak formákat, hanem színeket is kap. • Megkapja az ossziáni hangulatot, amelynek a forrása nála egy képzettömeg. • Műfajt is nyer – de ez nem az eposz, hanem a hőskép • A legossziánibb a drámai formájú Hábador. - Első látásra úgy tűnik, Vörösmarty a múlt költője, de ténylegesen nem így van, hiszen ő a jövő szolgálatára énekli a múltat. Hazafias balladákat ír, és átdolgozza a Toldit, a Zotmundot és a Salamont - Vörösmarty később új színeket vesz Zrínyitől 75 és Shakespeare-től. - Az ábrázolásmód, a filozófiaivá váló képek, a v ersforma, a k ifejezés technikája, a

kölcsönzések – Babits szerint ezek nem tartoznak Vörösmarty tanulásának a folyamatához, hiszen ezeket neki nem kellett tanulnia. 75 Zrínyitől nyeri azt a keleties színezetet, amely megjelenik az Egerben, illetve a Szilágyi és Hajmásiban. 77 - Amit viszont el kell sajátítania: az a gondolatok összefogása, vagyis a „lázadó képzetek művészettel való megfékezése”. Látható tehát, hogy a költő fejlődésének első szakasza a lázadás, és ezt követik a tanulóévek (ebben az időszakban a régi és a külföldi szerzőkön kívül hat rá a magyar népdal is). Ekkoriban írja első elbeszélését, a Holdvilágos éjt, és egyik legszebb költeményét, a Hedviget; ezeket, illetve kisebb költeményeit ugyanaz az ezeregyéjszakai pazarság jellemzi, mint a régieket. Az ifjú Vörösmarty ugyanis a képek költője, és ezáltal lesz epikussá; de nem bír megmaradni ezen keretek között, és kibomlik lírája is. A férfi Vörösmarty -

Vörösmarty élete örök körforgás; ez abból adódik, hogy lelkében rengeteg erő van, amelyet le akar kötni művészettel, életfilozófiával, szerelemmel – de a lélek néha erősebb, és az egyensúly fölfölbillen. - Ír hősidilleket (Magyarvár, A rom), és mivel ebben a korszakban egy öntudatlan, egyáltalán nem utánzott klasszicizmus is jellemzi a költőt, epigrammát is, amely méltó ehhez a szellemhez. - Epigrammái. • „Egyénisége szerint oly műfajt alkotott magának, mely közelebb állt a göröghöz, mint mindaz, amit” Bajzáék föltételeztek róla. • A Vörösmarty-féle epigramma eleinte kép (Vörösmarty itt is megmarad a képek költőjének). • Az epigrammák Vörösmarty költészetének az ünnepei: „e kis versek az ő életének könyvében nyugodtan ragyogó napok”. - Életfilozófia (a Csongor és Tünde). • Örök kérdés: hol van az a boldogság, amelyben kiteljesedik az ember? • Vörösmarty erre a kérdésre a Csongor

és Tündével, ezzel a nagy filozófiai drámával felel. • A szerző a műben a népmeséhez fordul (úgy, mint a Tündérvölgyben). • A drámai formát kétségtelenül a Szentivánéji álom ihleti. • A verselés igen változatos: hol légiesen finom, hol parasztosan kemény és durva. • „Ezek között a különös, szeszélyes, összefüggéstelen és elképzelhetetlen akadályok és kísértések között, e titkos naiv és ellenséges erők játékai között játszik le maga az emberi élet, minden vágy és törekvés, melyek végelemzésben mind a boldogságot keresik.” • „Ahány lélek, annyi módja a keresésnek” Ez a szereplők jellemzésében mutatkozik meg (természetes, hogy másként keres Balga, és másként Csongor, megint másként az asszonyok: Ilma, Ledér vagy Tünde). - A szerelem az éjben. • A költő szerelmi költészetének remekei a Csongor és Tünde utáni évekből valók. • Ez a korszak: 1830-tól 1844-ig zajlik. • Vannak

mély és komoly dalok, mint az Idához, szenvedéllyel teliek, mint a Késő vágy. • Igen különbözők az ábrázolt nőalakok is: a gyönge és gyermeteg Szép Ilonka, a kis Pipiske, a döbbent és tragikus Enikő, a gőgös és kéjes lelkű Úri hölgy. • „A képzelmek édes tartománya: ez az, amin Vörösmarty lelke legmélyebben csüng. • E tartomány királynéja régebben Etelka volt, most Laura az – Etelka a távolság hatására megváltozik, tragikus színt kap (Enikővé válik). • A költő szerelmi érzésében kezdettől van valami tragikus, ez az érzés azonban a lélekhez tartozik, nem a mesterséghez – benne van drámáiban (pl. A két szomszédvár), és balladáiban (Az özvegy, Salamon) is. A legszebb képek is ezekben a művekben találhatók • A tragikum, a fájdalmas világérzés ellen három dologgal védekezhet a költő.  Szerelem – de a hölgy szeme hazug, könnye átkozott.  Nemzeti munka – a haza szegény, a munka nem

használ (a könyvírók rongykereskedők).  A világ szépségeinek a látása – hogy ez teljesüljön, ahhoz „Istenész” és „angyalérzelem” kell. • A merengőhöz Vörösmarty egyik legszebb költeménye – tulajdonképpen nem Laurához szól, hanem magához a költőhöz: az önfegyelmezés kísérlete, a Csongor és Tünde gondolatainak a folytatása. - A harmadik Vörösmarty: a nihilista, aki nem forradalmár, mégis bujdosnia kell, ezért „idegzete megrendül, fejében az őrület kezd kalapálni”. • Ez a költő az Előszóban mindent visszavon, megfordít. Leírja, amit fiatalságában gondolt (ez a szabadság, a munka és a egyenlőség világa). • Amikor a költő minden dolog végére jut, költészete elnémul. • Bár megkísérli föleleveníteni a régi formákat és hangokat, ez nem sikerül. 78 • Ebben a lelkiállapotban születik meg a legszebb magyar vers, Vörösmarty leghatalmasabb költeménye: A vén cigány. „A költő

agyában megrendült a velő A vére forr A világ háborús képeit kavarogni érzi a lelkében. A zengő zivatartól tanulja dalát Ez egy őrült képzetkapcsolása Ez a vers egy őrült verse. De ze szent őrültség Az őrült látománya szent látomány A bárka, mely egy új világot zár magába, egyetlen, lehetetlen, vallásos remény. A költő próféta és dalában ’Isteneknek telik kedve’ Zordon homloka derül Az ember, aki minden dolgok végére jutott, minden dolgok végén különös remények kéjét, különös örömök borát találja lesz még egyszer ünnep a világon!” Borbély Szilárd: A Vanitatum vanitas és a boldog szerelem 76 Olvasható-e a Vanitatum vanitas metatextként? - A cikkíró abból az előföltevésből indul ki, hogy az irodalomtörténet-írás szemlélet produkcióesztétika- és műközpontú. • Ez a szemlélet az irodalmi szöveget csak egy retrospektív irodalmi folyamat részeként tekinti érvényes jelentésteremtő aktusnak.

• Követelmény: a szövegek közti kapcsolódások genetikusak és filológiailag bizonyíthatóak legyenek. • Ha valamelyik szöveg nem része egy ilyen logikai láncnak, azt figyelmen kívül kell hagyni. - Kisfaludynak A boldog szerelem c. műve nem az irodalomtörténeti folyamat fővonalának a része, ezért nem maradt az irodalomtörténeti figyelem középpontjában. - De vannak bizonyos áthallások, amelyek lehetővé teszik a Vanitatum vanitas egy másik olvasatát – ez az olvasat nem föltételez közvetlen hatást, ezért legjobban az intertextualitás nézőpontjából írható le.77 - A Vanitatum vanitas önmaga adja az intertextuális olvasat lehetőségét, mégpedig azáltal, hogy jelöltté teszi más szövegekhez való kapcsolódását. - Ezek a kapcsolódások tehát kinyilvánítottak – ám mégis teljes általánosságban maradnak. - Ezért ez a dolgozat csak kísérletet tehet arra, hogy fölvázolja a Vanitatum vanitas és A boldog szerelem közti

intertextuális olvasat lehetőségét. Mit kell ehhez tudni A boldog szerelemről? 78 - 1801-ben írta; folytatás: 1807 (a folytatás oka: a plagizáció veszélye és a nyitott szerkezet). - 1833-ban megjelenik a végleges válozat. - A Vanitatum vanitas szempontjából az 1807-es szöveg a releváns. 79 - A mű egyes olvasatait az is fölerősíti, hogy az értelmezők mit hangsúlyoznak belőle; Kazinczy kritikája A boldog szerelemben azé árkádikus, rusztikus jegyeket erősítette föl. (Ezt az értelmezési hagyományt Toldy mozdítja el; ő az, aki egy újabb esztétikai normarendszer alapján ítél) - Amire Toldy fölfigyel. • A második rész belső ellentmondásaira. • A túl sok didaxisra; ennek következményei.  Sok ismétlés, hogy a koncepció működhessen, ám az ismétlések következtében a mű egyre unalmasabb lesz.  A mű oktatás és bölcselkedés lesz, nem pedig vallomás.  A házasságot, és a benne beteljesülő szerelmet minden más

rovására értékeli föl. - A II., III, V és VII ének idillikus helyzeteket, életképeket tartalmaz – ezek annyira közhelyek, hogy nem is igénylik a szerzői hitelesítést. - Az I., IV és V I ének strófaszerkezete és rímképlete teljesen megegyezik a Vanitatum vanitaséval, illetve tartalmaz valami bölcseletet is – éppen ezért bevonható a vizsgálódás körébe. Mond-e valamit A boldog szerelem a Vanitatum vanitasról? - Himfy szerelmei. • Első rész.  Az I. énekben antik kellékekkel fölelevenedik „Márs és Ámor” toposza, majd a szerző ezt átfordítja a keresztény szimbolikába (a Halál és a Kísértés képében) 76 A szövegrétegzettség vizsgálata. Ez az olvasat nem föltételez közvetlen hatást – ennek következménye az is, hogy nem szükséges a konkrét szövegszerű megfeleltetés. 78 Egyesek véleménye szerint A boldog szerelem a petrarkista ihletésű szerelmi költészetnek egy magyar adaptációja. 79 Az 1833-as szöveg

egyik jellegzetes és jelentős változtatása, hogy a szerző az összes Virtus szót (és néhány esetben a Barátságot is) kicseréli az erkölcs kifejezésre. 77 79  Az antik toposzok csak a műveltség jeleként vannak jelen.  A vallásos irodalomra jellemző beszédmódot használja; azt, amelyik egy hálaimára emlékeztet.  Jelen van a keresztény halálirodalom nyelvezete.  Himfy az út végén elnyeri a házasságot, amely itt nem egyszerűen társadalmi intézmény, hanem a lét ideális szférája, kvázi a megváltottak paradicsomának a megfelelője.  Megjelennek a m agányosság toposzai is, amelyek már Csokonaitól ismertek; a magány itt nemcsak a személyiség kiteljesítésére szolgál, hanem az erkölcsjobbító, keresztény világmegvetés szempontjából is • Második rész.  A szerző rákényszerül, hogy ne úgy beszéljen a szerelemről, mint egy megfoghatatlan érzésről, hanem mint annak intézményesítéséről – ezt a

funkciót elsősorban a házasság tölti be.  Ennek az elgondolásnak az a „hibája”, hogy irodalmilag nem működik, ugyanis a kor kesergő szerelmei boldogtalansággal végződnek, nem pedig házassággal. A megoldás sokkal inkább a „hervadás”, vagy a szerelmesek kölcsönös lemondása. - Himfy látszólag abból a pozícióból szemlélődik, amely a keresztény ember szemében az ítélet szempontjából mutatja fel a világ dolgainak értékét – Kisfaludy ezeken a helyeken jut el olyan kijelentés. - Kisfaludy ezt a beszédhelyzetet más szövegekkel írja le, de ezeket ritkán teszi jelöltté. - Példák az ilyen beszédhelyzetekre. • A figurális értelmezésmód: „Voltam benned, óh Ninive!” – Jónás próféta ilyen fölidézése egy sajátos átást vezet a világba, illetve ezzel együtt megjelenik a gondviselés vagy a kiválasztottság tudata is. • Jellegzetesen keresztény szemlélet: a természet változásának jámbor tudomásul vétele.

• Bölcsesség, bölcs élet: az egyetlen biztos pont a természet egyszerűségébe való visszatérés. (Ide pedig a házasság által lehet eljutni, amely Isten legfőbb áldása.) - Gondolati mélység szempontjából az első ének a legrétegzettebb (itt még kevésbé sablonos megoldásokkal találkozunk). - Mindkét műben van egy katalógus parafrázis; a Kölcseynél szereplő öt név (Napóleon, Zrínyi Miklós, Xenofon, Pindár, Phidias) a vanitas-irodalom hagyományos katalógusához képest új elem. Az öt névből kettő nem szerepel Kisfaludynál (Pindarosz és Zrínyi Miklós) 80 - A boldog szerelemben több olyan rész is van, amely hangulatában és megfogalmazásában közel áll Kölcsey verséhez; ezek közös forrás a keresztény halálirodalom. - A boldog szerelem egyébként egy, a korban ismert, de már túlhaladott gondolkodásnak és beszédmódnak a magyar irodalomban az utolsó nagyhatású összefoglalása. - Ennek a hagyománynak a

beszédpozíciója igen bizonytalan, Kölcsey mégis ennek a fölelevenítésével kezdi a Vanitatum vanitast. - Majd a hivatalos, egyházi indíttatású vanitas-irodalom mellett létrejön egy kevésbé igényes vallásos ponyvairodalom is (pl. Tsengetyü); ennek jellemzői • A halál előtti egyenlőség általános gondolata. • Szociális elégedetlenség. • Kevésbé emelkedett hang, sőt esetenként durva hangnem. • Úgy tűnik, a naturalisztikus megfogalmazások a hatáselemei közé tartoznak (közel áll hozzá a testi romlás bemutatása). - Ennek a ponyvaféle irodalomnak a stilárisan durva jegyei (vagyis a naturalisztikus, közönséges kifejezések) egy köztes helyzetről árulkodnak; ez az állapot Kölcsey versére és A boldog szerelemre is jellemző (Kisfaludynál élesebb). A boldog szerelem. Vanitatum vanitas. „Ti, a sorsnak ostorai, Kivált, ragyás, aszott bagoly, „Sándor csillogó pályája, A jó hír- s név férgei, Te, a Virtus Parcája,

Nyúlvadászat, őzfutás; A társaság sátánjai, Ki mindent megrágsz, mint moly, Etele dúló csordája A szíveknek mérgei, Belzebubnak kajlája! Patkánycsoport, foltdarázs; A becsület gyilkosai, Ki csak alig mozogsz immár, Mátyás dicső csatázási, A Virtusnak gyötrelmi, Nyelved mégis kerepel, Napóleon hódítási, Az ifjúság áspisai, Kit a pokol nyílt öllel vár, S waterlooi diadal: A teremtés fertelmi – S ha mégy – bezzeg ünnepel, Mind csak kakasviadal.” Töpörödött boszorkányok! Pondró-nyelved csak turkáljon, 80 Napóleon a hiábavalóság példájaként jelenik meg. 80 Néktek most már fittyet hányok: Szívnek vermet csak áskáljon, Károgjatok vén dögök, Banya! én csak nevetlek, Nem árthattok ördögök. Undok béka, megvetlek.” - Kisfaludy munkájából ez a rész kiváltja Kazinczy rosszallását; a széphalmi mester meg is rója érte a költőt. 81 - A kritika Kölcsey versével kapcsolatban is megjelenik – Bajza és Toldy

egyik vitája kapcsolatos ezzel. 82 És fordítva, mit mondhat a Vanitatum vanitas Kisfaludy munkájáról? - A vanitas-irodalom által használt toposzkészlet nem önmagában áll – bár az egyházi és a l aicizált énekköltészetben ez a tematika önállóan jelenik meg, szemiózisa bele van ágyazva egy nagyobb egységbe. - Példa erre a Tsengetyü is, amely négy nagyobb egységből áll: Halálról, Az ítéletről, Az pokolról, A boldogságról. - A keresztény vanitas-irodalom konnotációi ebben a szövegösszefüggésben működnek. • A világ hiábavalóságát a halál nézőpontjából ítéli meg. • A halált a három végső dolog, az ítélet, a pokol és a boldogság felől. Ez a négy végső dolog egy olyan közös szervező erőt jelent, amely jelentést biztosít a vanitasgondolat-nak. A vanitas mögött a halál van – de a halál összekapcsolódik a másik három dologgal, így csak egy puszta jel. Egy lánc építhető föl belőlük: halál –

ítélet – szenvedés – boldogság. Kifejtve: a halál a jel – mögötte van az ítélet – az ítélet mögött a szenvedés (a purgatórium) – a szenvedésen túl pedig az (örök) boldogság. 83 - Ehhez a h agyományhoz képest a Vanitatum vanitas egy döntő elmozdulást jelent – tulajdonképpen egy nagy erejű hagyománnyal szemben vet föl egy másfajta gondolkodás- és érzésmódot. - Kölcsey használja ezt a hagyományt, de nem helyezkedik bele – belép a vanitas-irodalom közegébe, de ezt úgy teszi, hogy megkérdőjelezze. - A Vanitatum vanitas két dolgot is elutasít. • A Kisfaludy képviselte nyelvi magatartásnak és világlátásnak az elutasítása. • Annak a fajta érvelésnek az elutasítása, amelyet a vanitas-irodalom az alapszerkezetében képvisel. Ennek az érvelésnek a jellemzői.  A példák erejével való okfejtés.  A tekintély megkérdőjelezhetetlen tisztelete.  A világ, és benne az ember létének a halál és az ítélet

nézőpontjából történő szemlélete. Dávidházi Péter: Egy szerzői név kiválasztása a reformkorban (Franz Karl Joseph Schedeltől Toldy Ferencig) - Az ifjú Schedel a névválasztásról Bajzával tanakodik a legtöbbet. - Toldy egyszerre akar orvos és filológus lenni; a kettős pályára több példát lát. • Goethe miniszter és irodalmár. • Schiller orvosnak tanul, közben költő. • Albrecht von Haller egyszerre ír klasszikus orvosi műveket és tanító költeményeket. • Ungvárnémeti Tóth László is „kettőre tudá osztani elméjét”. - Később fölismeri, hogy a költéshez nincs tehetsége, ezért fölhagy vele. - Ami névváltoztatását befolyásolja. • Saját egyféleségétől akar szabadulni. • Neve idegenül cseng, és erre barátai is fölfigyelnek. - Állomások. • Első kiadott műve egy Iszokratész-fordítás; ennek címlapján latin alakváltozatú neve nem kelt föltűnést (Franciscus Iosephus Schedel). • Következő

fordítása Schillertől a Haramiák; erre csak apja kívánságára nyomatja rá nevét: Schedel Ferencz Jósef. 81 „A Művész még a rútat is, midőn azt festenie kell, oly szépen festi, hogy a szem ezeket a festett rútakat undorodás nélkül nézheti, sőt hogy Wielanddal szóljunk, a rútban is Gráciákat kénytelen lelni.” 82 „De tudom én, mi nem tetszik neked a kárhoztatott szakokban: nyúl, patkány, darázs, kakas, bohóság (nagyon kemény ugye e a maga helyén?) kaponyátok, stb. nemtelen kitételek?” 83 Az igaz keresztény számára ez a jelnek (a halálnak) egy érvényes értelmezése. 81 - -  Az apa büszke, társai azonban kritizálják, hiszen három nevet írni „németes módi”.  A Haramiákat a kritikusok keményen bírálják; pl. egy X jegyű (valószínűleg Lassú István) a magyar nyelvet korcsosító új szavakat kifogásolja.  A kritika miatt jobbnak látja rossz hírbe keveredett nevét kivonni az irodalomból, bár még

csak az álnév vagy a névtelenség foglalkoztatja. • Közben dolgozik egy lírai antológián, ami Pesthegyi Károly néven jelenne meg. • Magánlevélben néha a magyarhoz igazítja vezetékneve írásképét.  1823-25, Aurora, Hébe, Aspasia: még a Schedel név szerepel versei alatt.  1824: Schédel.  1825: Sédel, Sédel Ferencz. 84  1825-28, Felsőmagyarországi Minerva, Hébe, Aurora: áttér a Sédel alakra. • 1826-ra tervezett magyar drámai almanachját teljesen névtelenül közölné („kiadta egy hazafi”). • Nála a név és az identitás annyira összefonódik, hogy igazi neve elhallgatását önmegtagadásnak véli. • 1826: végleges elhatározásra jut; Bajzával ekkor tervezik a Magyar Hermész c. folyóirat indítását, és ő nem hajlandó többé saját nevén megjelenni; megbízza társát, hogy költsön neki „kéttagú jó hangzású álnevet”.  A költés kizárja a Schedel (Schädel = koponya) fordítását, vagy szinonimára

cserélését (Fejes).  Ne áruljon el semmit a régi névről, vagy a születési helyről (bár van néhány ilyen álneve: Budai, Pesthegyi).  Egyetlen kikötése: kéttagú és jó hangzású (könnyen ejthető) legyen. • Van saját elképzelése is: Tóldi Emil. Bajza véleménye: nemcsak a rejtőzködés, hanem az idegen hangzás miatt is szükséges a névváltoztatás; két példa. • Bierbauer; ebből egyszerű fordítással Serfőző lesz, majd viselője fölveszi a Helmeczy nevet. • Stettner Györgyből Fenyéry Gyula lett. 1826-27: Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály epikusi munkáiról; folytatásokban jelenik meg, már Toldy Ferenc névvel. Dávidházi Péter: A kitagadástól az irodalmi kánonig (A Vanitatum vanitas és a magyar kritika) - A múlt századi irodalombírálatok egyik jellemzője: idegenkedés a sötét világképű művektől. - Gyulai Pál: a költészetnek nem diszharmóniát, hanem összhangot kell kifejeznie. - A harmóniához

önfegyelem („önmegalázódás”) szükséges. - A történelem intézőjébe vetett hit megrendülhet, de mindig megmarad. - A kiegyezés után (és csak ritkán) lehetséges a végső bizalom megvallásának ironikus földolgozása (ebben a következő gondolat tükröződik: az nem lehet, hogy a Teremtő műve fogyatékos). - A kritikusnak valóságos védőbeszédet kell mondania, hogy egy komor műről elismerő ítélet készüljön. - A kritikák beállítódása. • A nemzetet szolgáló irodalom eszménye. • Hatáskritikai beállítódás járul hozzá (figyel rá, hogy a mű milyen hatással van a befogadóra). Szerző és mű: a világnézeti felelősség problémája - Vanitatum vanitas (1823). • Fogadtatása az alapnorma megfogalmazódását és alkalmazását szemléltetheti. • A Salamon királynak tulajdonított tanítást idézi föl (Prédikátor könyve). • Kicsinyesnek és semmisnek láttatja a magyar és az egyetemes történelem eseményeit. • A vers

a romantikus irónia körébe tartozik, ezért végső jelentése eldönthetetlen. - Az értelmezés két véglete (az olvasó hangoltságától függ, melyiket fogadja el). • A talányos kijelentések mögött egy keserű, de jótékony szer javallata van. • Elrettentő példázat, amelyet saját világszemléletével vet össze. - Fölmerülő kérdés: kié a felelősség a befogadóra gyakorolt hatásért, hiszen a költő nem a saját nevében szólal meg. - Romantikus költészetszemlélet: a költőé. 84 A Sédel-t a Toldy név fölvétele (1847) fölvétele után is megtartja, valószínűleg azért, mert új nevét főleg a kritikusi szerepre tartogatja, és nem akarja kétes értékű próbálkozásokkal kockáztatni annak hírnevét. 82 - • Személyes hangvétel. • Nagy időbeli eltérés Salamonhoz képest. • Kifejezetten magyar történelmi példák. • A költő levélbeli nyilatkozatai. Kölcsey sokat vívódik a hiábavalóság filozófiája miatt;

egy 1814-es levelében fölé a helyezi az élet édességét. Vívódását külseje is tükrözi (Toldy jellemzése szerint arca sápadt, és a cinizmus vonásait viseli). Dávidházi eddigi következtetései. • Nem szükséges a mű érzelemvilága és a költő életrajza közti okvetlen megfeleltethetőség. • Ebből egyébként sem következne, hogy a mű világképe egyetemes tanítás akar lenni. • A komor hangulat nem idegen az erkölcsi emelkedettségű szerzőtől. • Az alkotás műfaja a drámai monológhoz áll közel, így nem közvetlenül a költő szólal meg benne – de ezzel sem háríthatjuk el a szerzői felelősséget Kölcseyről. • A költemény leszámol a bölcselettel, ugyanakkor sugallja elfogadását is. „Prédikáció” vagy „őrület”: Bajza és Toldy vitája - A Vanitatum vanitas első fogadtatása sikeres. • Szemere Pál: szép darab, mindenkihez szól. • Perényi Zsigmond beregi alispán: szép tömöttségű. • Vörösmarty,

Fáy és Toldy is el van ragadtatva tőle. • Fábián Gábor: „előttem olyan kedves munka, hogy az lesz ezután a mindennapi énekem és imádságom”. - Az első negatív vélemény Bajzáé; a harmadik, ötödik és hatodik strófát kihagyná, több dolgon pedig változtatna. Az ő ítélete ébreszti rá Toldyt, hogy ő sem veszi komoly tanításként a verset - Toldy szerint ez a halál, és nem az élet filozófiája; nem érti, Bajza miért értelmezte komoly tanításként. • Toldy: barátja talán egyes szavakat kifogásol (nyúl, patkány, kakas, darázs). • Bajza valójában azt teszi szóvá, hogy ezek a sz akaszok nem illenek össze a t öbbi versszak komolyságával; vagy az egyik, vagy a másik stílusnak el kell maradnia. - A vita tétje nem elsősorban egy vers értékének vagy rangjának megállapítása.85 - A fiatal Bajza megközelítése esztétikai szempontú, Toldyé világnézeti kiegészítésű; ez a kettő máig vitázik egymással, bár a

hivatalos fölfogás Toldy nézetét fogadta el, és hagyományozta tovább. Világnézeti elutasítás: Szontagh Gusztáv és Erdélyi János - Szontagh. • Bölcseleti és ideológiai szempontból vizsgálja a művek eszmeiségét. • Nem hisz abban, hogy a műbeli helyénvalóság szentesíti vagy enyhíti a világnézeti vétséget. • A kétségbeesés nem enyhítő tény; az emberrel előfordulhat, de a művésszel és a filozófussal nem. 86 • Szerinte a látszólagos rendetlenség mögött örök harmónia van (a világ végső lényegét tekintve harmonikus). • Már egy 1827-es cikke is utal rá, hogy a Vanitatum vanitast elítéli (a hasonló művek szerzőit kiutasítaná az emberi világból). • 1839: akadémiai székfoglalójában kipellengérez minden diszharmonikus és pesszimista világképű művet; itt a Vanitatum vanitasról mondja a legkeményebb ítéletet. „Költőművek végre, mint a Vanitatum vanitas annyira ellenkeznek az igazzal, erkölcsi

céljainkkal, s az ész követeléseivel; az előtükrözött állapot oly teljesen esztelen és nem költészi, hogy azokat bátran a lehetetlenek, vagy inkább őrültek közé számíthatjuk.” - Erdélyi (hatnak rá Szontagh kritikusi előföltevései). • Tanulságos műve: A hazai bölcsészet jelene (1857). 85 Ebben a vitázók nem is tudtak megegyezni; Toldy szerint a vers egy remekmű, Bajza szerint viszont egy elhibázott alkotás; amiben egyetértenek: a szavakat és az eszméket nem önmagukban, hanem a műbeli helyzetükben kell értékelni. 86 Nekik tilos; ha nem tudnák elkerülni, fogadják meg a napóleoni tanácsot, és menjenek sétálni versírás helyett. Később Gyulai mondja szinte ugyanezt Petőfi verseiről (jobban tette volna, ha írás helyett kialussza magát vagy sétál). 83 Ő is bírálja a komor műveket; szerinte a költőnek úgy kell legyőznie kétségbeesését, amint Szent György szúrta le a sárkányt. - Szontagh véleménye a

Vanitatum vanitashoz hasonló művekről. • Szembekerülnek az erkölcsi célokkal, az ész követeléseivel és az igazsággal, mivel ezeket lehetetlennek tartja. • Szontagh egyébként is úgy gondolja, hogy a bölcselkedőnek óvakodnia kell a szkepszistől, hiszen ezzel meghiúsítja saját rendeltetése megismerését és megvalósítását. • A kétely tehát, egyrészt káros következményei, másrészt szükségtelen volta miatt elutasítandó. • Az ilyen művek pedig eszménytagadók, vigasztalanok. - Kétségtelen, hogy minden költőnek vagy írónak joga van hozzá, hogy meghasonlott lelkiállapota szerint ábrázolja a világot, de azt nem sugallhatja, hogy ez a beállítás tárgyszerűen is igaz, illetve hogy nem lehet változtatni rajta. - Ilyen kiindulópont alapján ellenőrzi Erdélyi és Szontagh a magyar költészet világnézetét, és ez alapján ítéli el mindkettő a Vanitatum vanitas eltévelyedését. A mű védelmében: Arany János, Gyulai Pál

és Horváth János - Első pillantásra a kortársak tehát nem tudnak mint kezdeni a Vanitatum vanitassal; pl. erre Csengery Antal, aki alkalmatlannak tartja a verset arra, hogy szellemi erőt adjon. - Mások viszont meglátják benne ezt az erőt. Ezt bizonyítja Arany és Tompa levelezése • Mindketten mélyponton vannak, ám Arany rátalál „egy igen jó kedélyflastromra”, a Vanitatum vanitasra, amelyet most betű szerint vall és követ. • A lényeg, hogy Arany kifordítja a költemény eszmeiségét, és humorral súlytalanítja azt. • Arany emlékezetből idézi az utolsó versszakot, és egy zárójeles tréfát vegyít bele: „Légy, mint szikla, rendületlen, / Tompa (ez szójáték rád), nyugodt, érzéketlen.” • Ezt egy humoros kommentár követi: a boldogság érdekében Arany érzéketlen tuskóvá válik, és megtagadja a részvétet barátjától, mert az orvosilag tiltva van, végül arra buzdítja Tompát, feleljen meg a névnek, amelyet visel. •

Vagyis: Arany korábban tréfának hitte a verset, most komolynak, a kommentár viszont rámutat, hova vezetne, ha valaki tényleg szó szerint venné a fölkínált „bölcsességet”. • Kivetítve mindezt Kölcsey versére: a látszólag értéktagadó állítások mögött irónia rejtőzik, és ezt észre kell venni. Nem szabad fönntartások nélkül elfogadni, hogy minden hiábavaló, mert ez kifosztaná világunkat - Gyulai Pál véleménye. • A kritikusnak vannak kifogásai a világfájdalmas irodalmi művekkel kapcsolatban, de nem ítéli el őket teljesen. • A meghasonlás, a tagadás, a kétely, a kétségbeesés, az életundor és a cinizmus a legnagyobb művészeknél is megjelenik, sőt némelyek még rokonszenvet is keltenek sötét, de hiteles érzelemvilágukkal. Sőt jobb egy diszharmonikus költő, mint egy szívtelen • 1855: Gyulai szerint a salamoni tanítás a világfájdalom eszmekörébe tartozik, ennek ellenére nem talál világfájdalmas magyar

verset, így nem említi a Vanitatum vanitast sem. • Egy későbbi emlékbeszédében (1890) már a világfájdalom szellemében értelmezi a verset, és maradandó értéket tulajdonít neki („maig felül nem múlt humoros mű költészetünkben”). • Megismétli a korábbi vádat, amelyet rögtön cáfol.  A verset filozófiai ódának és erkölcsi tanításnak tartották, de meg is vetették ezért, hiszen erkölcstelen dolgot, az élet hiábavalóságát tanítja.  Ez a költemény valójában „egy szenvedő és szenvedései fölébe emelkedő lélek keserű humora, mely az eszményhez mérve mindent törpének talál, szenvedélyesen játszik az emberi dolgokkal, a fenségesben is meglátja az emberi hiúságot és gőgöt, s könnyét nevetésbe fojtva, megnyugszik a világ sorsán Az ily humor csak eszményi lelkek sajátja s túlérzékeny, föláldozó szíveké.” • A következő előföltevést Gyulai sem veti el: ha a költeményt filozófiai műként

kellene olvasni, és a benne elhangzó tanításnak egyetemes jellege lenne, akkor súlyosan meg kellene róni a szerzőt. • Azonban itt csak a keserű humor jeleníti meg az életet, ezért a vers világszemléletét korlátozott érvényűnek kell tekinteni. - Horváth János véleménye, aki Gyulai Pál tanítványa volt. • Az 1935/36-os tanulmányában a Vanitatum vanitas az erkölcsi eszményeket tárgyaló verstípus ellentéteként jelenik meg, mivel megtagadja az ideális gondolkodást. • Ez a megjelölés inkább leíró jellegű, mintsem egy megrovó leértékelés (Horváth elsődlegesen tematikai csoportokba akarta sorolni a műveket). • 84 • • Az elemzés Gyulai tanulmányait követik, bár az erkölcstelenség vádját Horváth nem eleveníti föl. Az egész vers egy nagyívű tagadás, de Kölcsey nem önmagát tagadja meg, hanem saját idealizmusát; a költő célja nem az, hogy kiparodizálja eszményeit, hanem hogy meggyőzze önmagát, a

legcélszerűbb magatartás a világi dolgokkal szembeni érzéketlenség. Egy kritikai hagyomány vége - A Himnusz költőjét a diktatúra sem nélkülözheti, így a Vanitatum vanitas is „túléli” ezt a korszakot. Utóbbi vers ezt Révai József erőszakolt értelmezésének is köszönheti, aki úgy gondolja, hogy a költemény „a haladás rendi-nemesi kerékkötőinek szatírája”. - Révai kifordított érvelése szerint „Kölcsey tehát nem a nagyságot, életet és tudományt vetette meg, hanem a bölcs, tompa és rendületen visszahúzó erőket, akik csak a szájukkal haladnak; ezek láttán sodródik újra meg újra a lemondó hitetlenség hangulatába” - A későbbi nagyobb tanulmányokból (Szauder József, Horváth Károly, Lukácsy Sándor) már hiányzik a vádló hangnem, és nem foglalkoztatja őket a világnézeti vétség kérdése. Dávidházi Péter: „Omnis creatura ingemiscit” (Erdélyi János kritikusi világnézete) - Erdélyi

munkásságának két alaptétele (ehhez mindig ragaszkodik, bár időtlen logikai ellentmondás van köztük). • A följajdulás joga. • A megbékélés kötelessége. - Művészetelmélete. • Ebben is megalapozza alapeszméit: a művészet végcélja nem a természet külsődleges utánzása, hanem „mindent, ami az emberi szellemben található érzékünk s lelkünk elé hozni”.87 • A művészet másik egyetemes célja a szenvedélyek tisztítása. • Fő célja és föladata, hogy a vallással és a bölcsészettel közösen legyen az isteni dolgok nyilatkozásának az útja. - Kritikája. • Ebben is hű marad művészetelméletéhez. • Kritikái tudatosan szembekerülnek a ridegen előíró bírálatokkal; egy engedékenyebb, új kritikatípust vezet be; meri és tudja védeni a sötét élményvilágú műveket. 88 - Erdélyi kritikusként fogékony a komor kedély, a sötét világlátás és a belső meghasonlás hiteles panasza iránt; lélektani és

életrajzi adatai is ezt igazolják. • 1832: elveszti apját; 1841: elveszti anyját. • 1842: felesége, Vachott Kornélia gyermekágyi lázban meghal. • Legtöbb gyermeke is meghal. (Kilenc gyermekéből csak kettő, Zoltán és Pál nő föl)  Zsuzsanna Kornélia (1844).  Aranka (1857).  Ákos (1862).  Katinka (1863).  Mariska (1867). Két kisgyermeke az ő halála után.  Ilonka (1872).  Margitka (1874). • Megviseli a szabadságharc leverése is. - Kritikusként többre értékeli a tárgyilagosságra nem törekvő keserűség művészileg hiteles líráját, mint a külső tényekhez is igazodni igyekvő józanság költészetbeli félmegoldásait. • Ezért tartja Bulcsu Károly egyik legszebb versének a Fáklyalángot. • Viszont Szelestey László verseiben kifogásol egyes szavakat (leginkább, gyakran, ritkán), mert ezek korlátozzák kifakadásai érvényességét, vagyis nem mer élni a költő mindenkori jogával, hogy egyetemes érvényű

legyen. • Engedékenységének itt is vannak határai; szerinte Az ember tragédiája nem tud igazságot szolgáltatni az egésznek, mert önkényes torzítással az ördögtől való részt növeli teljes képpé.  Madách Imre erőszakosan befeketíti a történelmet, mert a valóságban nem ilyen. 87 Bátor dolog ezt leírni ebben a korban, hiszen még Gyulai Pál is azt mondja néhány világfájdalmas Petőfi-versről, hogy a költő ezek megírása helyett jobban tette volna, ha kisétálja vagy kialussza magát. 88 Pl. Vörösmartynak Az emberek c költeményét úgy jellemzi, hogy „a legsötétebb színezet poézisa” is hozhat „gyümölcsöt, mely ha keserű is, de azért van rajta mit csodálni”. 85 - - -  A tragédiában Isten csak azért van, hogy Lucifer ellentmondhasson neki.  Az ember csak azért van, hogy Lucifernek legyen kit elcsábítania; ez pedig az emberi létezés misztériumának elferdítése. Erdélyi számon kéri a

kiengesztelődést, és ehhez szorgalmazza az ember rendeltetésének belátását – ebből a szempontból Hegellel rokon (csak az egyének és a népek ifjúkorában tudja elfogadni a kételyt és a világfájdalmat). Világnézeti követelményeinek érintkezése Hegel történelemfilozófiájával. • A történelem vizsgálata lehetőséget ad Isten igazolására, amennyiben képessé tesz a gonosz megértésére, és a gondolkodó szellemet kibékíti a negatívumokkal. • A kiengesztelő megismerésre legjobban a világtörténelem ösztönöz; a gondolkodó ész nem áll meg az áldozatok látványánál, hanem az Isten által kijelölt végcél megvalósulásában talál vigaszt. • Axiomatikus előföltevés: biztos, hogy a negatívum esetleges, s az nem lehet, hogy ne a pozitív legyen a lényegi. A mindebbe vetett szilárd hit hegelies magyar változata bírja rá Erdélyit arra, hogy utat nyisson a kétségbeesésnek és a világfájdalomnak, de ragaszkodjék is annak

végső legyőzéséhez. Erdélyi a művésztől és a műtől megbékélést vár, mert amellett kell hitet tennie, hogy a világ transzcendens eredetű rendeltetésének harmóniája érvényesebb igazság az alanyi följajdulás bármely indítékánál. Ennek belátásában, és a komor lelkiállapot legyőzésében Erdélyi logikája szerint az emberi szabadságnak van nagy szerepe. • Esztétikai elmélkedéseiben, irodalomkritikai írásaiban is feltűnik az alkotás, egyéniség és szabadság belső összefüggésének motívuma. • A gondolkodás függetlenségét mindennel szemben megvédi; filozófiai kérdésekben a vallási megfontolásokkal szemben is ragaszkodik hozzá. • A bölcsészet középpontja a gondolkodásbeli szabadság, de ez nem függhet a hit tekintélyétől.  Ezért nem érti Szilasy Jánost, aki állandóan a hit oltalmába menekül.  A vallást nem veti el, sőt sajnálkozva ír a vallás viszonylagos magyarországi hiányáról.  Az is

igaz, hogy fölfogása szerint ez a szabadság tulajdonképpen engedelmesség.  A megbékélés követelménye végső soron az Istennel való megbékélést jelenti, de ez a szakrális elem nem érvényesülhet az esztétikai rovására; a vallás eluralkodása árt az irodalomban, ezért ítéli el Lisznyai újabb költészetében a szakrális túltengését. Erdélyi elhatárolja magát a következőktől. • A lélektani bölcsészektől, akik a közvetlenül tapasztalhatót tekintik a teljes igazságnak. • Az értelmi bölcsészettől, amelyben az alanyi és a tárgyi nem érintkezhet egymással. A tényfelülbírálás elve. • A tények számbavételének és meghaladásának kettős igénye. • Erdélyi történelem- és nyelvszemléletében is megfigyelhető. Világnézete: föl kell venni a létezés terhét, föl is szabad jajdulni alatta, de végül meg kell békélni a sorssal, ami a rendeltetés. T. Erdélyi Ilona: Egy kései kiengesztelés kísérlete (Néhány

megjegyzés a „Pyrker-pör” kapcsán) A „pör”. - A két szereplő: Kazinczy és Pyrker (az érsek ritkábban kerül szóba). - Az üggyel elsőként és legrészletesebben Bleyer Jakab foglalkozik (1896); ő is azokat a vádakat ismétli meg, amelyeket Toldy (1831): az új nemzedék az öreg Kazinczy arisztokrata-tiszteletét támadja, és szemrehányást kap, amiért verses művet prózában ad vissza. - 1829: a Perlen der heiligen Vorzeit fordítása (Szent Hajdan Gyöngyei); ez egy bibliai történeteket földolgozó költeményfüzér. - 1830: megjelenik a Gyöngyök; a következő évben induló Kritikai Lapok első számában G. (Toldy) már bírálja is, Guzmics Izidor viszont lelkesen fogadja. A vádak Kazinczy ellen. - A német hexametereket magyar prózában fordítja; de Toldy akkor nem tiltakozik, amikor ifj. Teleki Ferenc elkezdi a Zrínyiász fordítását, de a formát szabadon kezeli. - Olyan művet fordít, amelynek szerzője magyar, sőt magyar főpap és

hevesi főispán létére németül ír. • Kisfaludy Károly.  Pyrker művéből akarja lefordítani a Makkabeusokat (1824).  Lefordítja Gaal György Perzsa regéjét.  Fordít a magyar gróftól, Mailáth Jánostól is (Willi Tanz). • Kölcsey: lefordítja egy fiatal arisztokrata, Palocsay Tivadar három versét. 86 • Toldy: magyarországi német lapnak dolgozik (Pesti Írisz). Önálló munkák írása helyett fordításra pazarolja a tehetségét 89; de ilyen alapon többen vádolhatók. Pyrkert azért hibáztatja, mert „szűkebbnek ítélte nyelvét, mint hogy nagy szellemének benne hangokat találjon, silányabbnak, mint hogy teremtményei méltóságának megfeleljen”. A vád képviselője. - Pyrkert elválasztja hazájától, hogy az egyházi rendhez tartozik, és hogy anyanyelve nem magyar (édesanyja és apai nagyapja is tiroli származású), de Egerben közvetlen környezetével magyarul beszél. - Toldy képe állandóan változik róla. • 1831:

hazafiatlansággal vádolja. • 1844: már méltónak találja az akadémiai tagságra. • 1846: a „hazafi lelkű férfi” követésre méltó példa. - Toldy képe Mailáth grófról is változik. • 1826: „szerelemre méltó ember” • 1831: támadja a magyarországi németeknek szánt nyelvkönyvét (nem tud magyarul). - Toldy főleg Bajzával való levelezésében tárgyalja ki az ügyet; Kazinczyt az ő hangnemükben és a Kritikai Lapokban is megjelenő érzelemmentesség zavarja (gonosz nyugalomnak, dühnek nevezi). A „pör” motivációi. - Toldy szorgalmas és nagy szervező, de Bajza formálja őt (ez levelezésükből is kitűnik): taktikai utasításokat ad, fékezi a túlzásokat. - Tudatos tevékenységükhöz szükség van egy kritikai közlöny alapítására. • 1826: Toldy részletesen fejti ki a tervet; együtt szerkesztenék, Bajza lenne a kiadó (ő viszont nem akar ilyen nyíltan szembekerülni az emberekkel). • 1829: a terv megvalósul, és Bajza

alakítja a folyóirat arculatát; ekkorra már nyilvánvaló és köztudott Toldy és Bajza szövetsége. - Okok, amiért Toldy kritikát ír. • Személyes motívum: el akarja feledni és feledtetni saját múltját (mint új nevével is). • Új helyzetbe kerül, és talán nyugtalanítja, hogy kettejük iránya eltér; ő a magyarhoz fordul, az érsek pedig a némethez, és annál is marad; de lényeges különbség van köztük.  Pyrker külföldön él; számára a német nyelv az elszigetelődés ellen szükséges.  Toldy Budán német ajkúként is elindulhatna az írói pályán. A vádlottak. - Pyrker és Kazinczy kapcsolatát nem puszta irodalmi érdek alakítja. • Az érsek írótársra talál Kazinczyban, ő pedig azért fordítja le a Gyöngyöket, hogy felejtse az őt öldöklő bajokat. • A festészet is összeköti őket. • Kölcsönösen tisztelik egymást; Kazinczy szerint az érsek művelt, jó műgyűjtő, igazi társaságbeli ember, de gyönge

költő (utóbbi száraz egyéniségének köszönhető). - A főpap. • Szoros kapcsolatban áll a felsőbb körökkel, így a Habsburgokkal is, és tagja a bécsi írószalonoknak. • Sokat utazik, és mindenkori környezetét korszerűsíti (Lilienfeld, Velence, Eger 90). • Egri papjaival magyarul levelez. • Titkára Tárkányi Béla József (egy verse miatt figyel föl rá). • Őt veszi célba a kritikus G. – a cikk megjelenése után Guzmics levelet ír, nehogy azt gondolják, őt rejti a betű. • Az érsek a névtelenség miatt nem tulajdonít nagy jelentőséget az írásnak, de nagyon sérti Vörösmarty névtelen epigrammája, amelyből ráismerhetett a költőre. • Az epigramma nemzeti öntudata bizonytalanságát is gúnyolja; erről egyébként az érsek is többször nyilatkozik.  Észak-itáliai útjáról: „Bár Magyarországon születtem, mégis németnek számítottam.”  „Az igaz, hogy német is vagyok; de ugyanolyan szívesen lennék francia,

olasz vagy magyar.”  „Nem vagyok német, hanem alsó-ausztriai, és mindenek előtt bécsi.” 91 - 89 Ez a vádpont tompítja a támadás élét. Egri tevékenysége: kommunális építkezések, adomány a szegényeknek, székesegyház építése, tanítóképző létesítése. 91 Ugyanígy bizonytalan Mailáth nemzettudata: hol a magyar, hol az osztrák irodalmat nevezi unsere Literaturnak. 90 87 Az ítélet, Kölcsey véleménye alapján, melyet az Országgyűlési Naplóban is leír. - Nem ért egyet a Pyrker-pörrel (csakúgy, mint a Conversations Lexikon-félével sem). - Toldy kegyetlen, de megalapozott kritikája olyan, mint egykor az ő Berzsenyi-kritikája volt. - Bajza megítélése: a pör megérte, hiszen egy németül író magyarnak elvette a kedvét az írástól; Kölcsey szerint ez csekély haszon. Az ítélet indoklása. - A pör semmilyen haszonnal nem járt, sőt káros volt. - Hiba volt az érseket ilyen kíméletlenül bírálni, hiszen

tevékenysége pozitív. • Kötelességeit lelkiismeretesen látja el súlyos betegsége alatt is. • Takarékos, de a művészetet mindig támogatja. • Nagyrészt Velencében gyűjtött képtárát a Nemzeti Múzeumra, vagyis a magyar népre hagyja. - A támadással megszűnik a lehetőség, hogy Pyrker bekapcsolódjon a magyarországi irodalmitudományos életbe. - Vörösmarty 1844-es gesztusa, hogy az Akadémia tagjává ajánlja, már elkésett. Összegzés. - Föltehetőleg egy irodalmi koncepciós perrel állunk szemben. - Ezt mutatják a gyönge vádak is. - Bajza és Toldy levelei is utalnak az okra: „kenyéririgység” és „haszon”. - A hasznok a következők. • A Kritikai Levelek első száma körüli lárma. • A korábbi irodalmi vezér tekintélyének elhomályosítása. • A „veszekedés” öregbíti Toldy nevét. • Tudatosítja a kis kör hatalomátvételét az irodalmi közvéleményben. - Megjelenik még egy motívum: a hazai német nyelvű

irodalom létjogosultságának megkérdőjelezése. • Nemcsak a német nyelvű polgárok, hanem a magyarok is szívesen olvasnak német könyveket. • Ez az ő kiadóiknak haszon, a magyar zsebkönyveknek konkurencia. • Az érsek pere pedig jó volt, hogy példát statuáljanak vele. - A legutóbbi állítást támasztja alá a soron következő vita: Baj Rumyval. • A megtámadott a három nyelven író irodalomszervező és -közvetítő, Rumy Károly György. • Rumy vétke: védelmébe veszi Kazinczyt, és megdicséri Pyrkert. - A triász türelmetlensége indokolatlan; okok. • A magyarországi német írók patriótának érzik magukat. • Közvetítők, mert szélesebb látókörükkel, kétnyelvűségükkel, bécsi és lipcsei kapcsolataikkal biztosítják az összeköttetést a nyugat-európai szellemi áramlatok és a hazaiak közt. T. Erdélyi Ilona: Fáy András és kora - A Bélteky-ház c. tanregény (vagy irányregény) szerzője Fáy András, aki a magyar

irodalom sokáig igen népszerű alakja. - Az író tenni vágyását leginkább a tőle választott mottó fejezi ki: „Használni vala éltem minden törekvése, jelszava” 92 - De igen jellemző Fáyra Arany János búcsúztatója: „Fáy oly egyéniség volt, kinek ha művei nem olvastatnának is, s hasznos életbeli alkotásai nem lennének is maradandó emlékszobrai, mint csupán jellem oly mellszobor, mely megérdemli, hogy a jelesebb honfiak pantheonjában mint buzdító példa állandó helyet foglaljon el. Legyen áldott és örök életű a valódi ember és valódi honpolgár emlékezete!” - Fáy élete – röviden (1786-1864; Kohány-Pest). • Szülei: Fáy László és Szemere Krisztina. 93 • 1793-1799: tanulmányok a sárospataki kollégiumban; itteni életét instruktora, Sinka Mihály keseríti meg (valószínűleg ő a Közös ház c. színmű nevelőjének mintája) • 1799-1803: pozsonyi líceum; az itt töltött négy év alatt kitűnően megtanul

németül. • 1803: visszatér a pataki kollégiumba, ahol filozófiát és jogot hallgat. • 1803 végén két megrázkódtatás is éri.  Meghal édesanyja.  Himlőt kap, amelyből kigyógyul, de arcán nyomot hagy. • Pesten joggyakornok lesz, de a kitűnő tanulmányok után sem lesz ügyvéd. 92 Valószínű, hogy rá is hat a fichtei filozófia, úgy, mint Kölcseyre vagy Széchenyire; ami megkülönbözteti őket: Fáy visszahúzódó, kerüli a nyilvánosságot, a csalódásokat pedig szelíd iróniával fogadja. 93 Anyjának három közvetlen költő-rokona is van: Szemere Pál, Szemere Krisztina (Kriska) és Szemere Miklós. 88 Ebben az időben sokat olvas (Cicero, Tacitus, Sterne, Swift, Fielding, Jean Paul Richter, Rousseau). • 1807: a nyilvánosság elé lép Bokréta, mellyel Hazájának kedveskedik c. kötetével • 1809-ben apja háztűznézőbe küldi, de ő egy megfelelő leányt sem talál. • 1810-1818: alszolgabíró, illetve szolgabíró. •

1816: Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról.  A mesék és a regény előzménye.  Hibának tartja az idejekorán való nevelést; szerinte a gyermekeket sok fölösleges ismertettel terhelik, így elnyomják bennük az öntevékenységet.  Káros az elérzékenyülés (a szigorúság hiánya, a dologtalanságra nevelés és a mértéktelenség). • 1820: első mesekötete; ez még a klasszicizmus ízlésvilágát követi. • 1831-től.  Pest megye színi bizottságának a tagja.  Sokat tesz a magyar színészetért, és a Nemzeti Színház fölépítéséért.  A színészet már gyermekkorától érdekli (édesanyja télen be szokta fogadni a vándorszínészeket). • 1832.  Megnősül; felesége Sziráky Zsuzsi lesz – Gusztáv fiuk ekkor már hétéves.  Kiadják A Bélteky-házat. • 1842, Óramutató: az író saját vallásosságáról tesz tanúbizonyságot; úgy gondolja, itt az ideje a protestáns iskolarendszer

korszerűsítésének, az egyházi hierarchia megújításának, illetve a reformátusok és a protestánsok közti közeledésnek.ű • Közéleti tevékenysége.  A Nemzeti Kaszinó könyvtárosa és igazgatója.  Közreműködik a Védegylet megalapításában.  Részt vesz a Nemzeti Kör munkájában.  Tagja a pesti hangászegyletnek és a pesti műegyesületnek.  Támogatni próbálja Ferenczy Istvánt. • A klasszicizmusból indult, de a nemzeti romantika világában teljesedett ki. Első művei fogadtatása. • Jósika föllépéséig Fáy volt korának legolvasottabb írója. • Az áttörést jelentő Eredeti meséi és aphorismái (1820), illetve Újabb meséi és aphorismái (1824) megjelenése előtt két antológiája jelent meg.  Bokréta, mellyel Hazájának kedveskedik (1807).  Friss bokréta (1818). • A példányok gyorsan fogynak, hamarosan újabb kiadásokra lesz szükség. • Hamarosan hivatalos elismeréseket is kap.  Megkapja a

Marczibányi-díjat (1824); ennek az összegét a sárospataki főiskolának adja.  1831-től a Tudós Társaság tiszteletbeli tagja.  1837-1840 közt a Kisfaludy Társaságigazgatója. Irodalomtörténeti recepció. • Az író és tevékenysége születésének századik évfordulóján ismét az érdeklődés középpontjába kerül. • Monográfusai 94 alaposan földolgozzák életrajzát és hagyatékát, de sokkal nagyobb figyelmet fordítanak állatmeséire és novelláira, mint A Bélteky-házra. • Az 1950-es években újabb értékelés következik.  Wéber Antal biztosítja az író helyét a magyar széppróza történetében.  Szauder József az udvarházi klasszicizmus nagy alakjaként mutatja be.  Fábri Anna a nőnevelés gondolatának hirdetőjeként, és szíves házigazdaként ír róla.  Imre László tisztázza A Bélteky-ház fejlődéstörténeti helyét, és fölmutatja értékeit.  Hász-Fehér Katalin szociológiai és

olvasástörténeti vizsgálódások kapcsán említi. Tér és idő – a közvetítő-egyeztető Fáy András népszerűsége. • Az írói érték nem volt elég Fáy népszerűségéhez – kellett hozzá a személyisége is (a kor és a közönség igényeit is ki tudja fejezni). • A német szabadságháborúk patrióta eszméi Magyarországra is elérnek. 95 • - - - 94 Pl. Badics Ferenc és Erdélyi Pál 89 A hormayr-i koncepciót (birodalmi patriotizmus) a bécsi magyar írók, elsősorban Mednyánszky Alajos és Mailáth János közvetíti. • Hormayr két lapja (Archiv für Geographie, Historiee, Staats- und Kriegskunst és Taschenbuch für die vaterländische Geschichte) népszerűsíti a magyar történelmet, és fölkelti az érdeklődést Magyarország iránt. • Ezek a folyóiratok a Magyarország iránti tévhiteket (egzotikus, barbár) is eloszlatják. • Az Archivot és a Taschenbuchot a Tudományos Gyűjtemény szerkesztői is ismerik; a Tudományos

Gyűjtemény sok történeti, honismereti cikket közöl, többek között a Parád leírása több tekintetből című, amely szerzője Fáy András. • A magyar folyóirat foglalkozik a nacionalizmus témájával is. • A polgár is szembesül a rendi nacionalizmussal, illetve annak nemesi módjával (életmód, öltözet). • Ez a szembesülés gyakoribbá válik, amikor a nemesek egy része a városba költözik, illetve egyre több a vegyes házasság. • Mindez kikezdi a hagyományos nemesi életformát, és ez történik Fáyval is: a nemesi család sarja Pozsonyban megismerkedik a v árosi-német életformával, majd pesti lakosként polgári szemmel nézi a hazai valóságot. • Fáy mindkét világ ismeri mindkét világ életmódját, ezért lehet közvetítő közöttük. • Emellett A Bélteky-ház népszerűségét több tényező magyarázza.  Két évvel a nagy visszhangot keltő Hitel után jelenik meg.  A meseíró új művében a jelennel foglalkozik. 

Újdonság, hogy a regény több nemesi család életét ábrázolja.  A műben kifejtett gondolatok szinte megegyeznek a Hitel előszavával. Amint Széchenyi írja: „De célunk nem az, hogy számos úgynevezett jóakarókat s barátokat szerezzünk hanem, hogy használjunk. S azért igazat fogunk mondani mindenkor és mindenütt, akár tessék, akár nem.” • A regénynek hibái is vannak, pl. az írói szerkesztés, a művészi arányérzék hiányossága – hogy a szerző nem törődött annyira az esztétikai tökéletességgel, annak az lehet az oka, hogy fontosabbnak találta egyéb dolgok megismertetését. Például  A kor követelményeinek leírása.  Biztatás az irodalom, a zene és a művészet szeretetére.  Fontos a szépre nevelés, a lelket nemesítő művészet. A Bélteky-ház és lehetséges mintái. • A Bélteky-ház azért fontos, mert itthon a műfaj első képviselője. • Az európai irodalmak remekműveinek megfelelői Magyarországon nem

íródnak meg, viszont Fáy könyve több, mint tanító, nevelési vagy fejlődési regény, sőt nevezhető családregénynek is. • A mű előnye: kitűnő jellem- és lélekrajzot ad, illetve az író a cselekményt a saját nézőpontjából szemlélteti. • Bánrévy György azt állítja, hogy az írót elsősorban August La Fontaine művei ihlették. • Egyesek szerint az előzmények Fáy korábbi művei (novellák, mesék és a Próbatétel). • Mások szerint csak a Hitel hat rá. • Badics és Erdélyi Pál Rousseau és Joachim Heinrich Campe német pedagógus hatását fedezi föl. • Bizonyos, hogy Fáy ismerte őket, de aki igazán hathatott rá, az Jean Paul (neki is a Levana. Egy neveléstan [1807] c. műve) • Fáy ismerhette még Jean Paul 1795-ös regényét is (Esthajnalcsillag, avagy negyvenöt kutyapostanap), amellyel a szerző meghódította a nőolvasókat, és divatba hozta a regény műfaját. • Jean Paul regényíró módszere és neveléselmélete

érvényes Fáy nézeteire és regényére is, de nem utánzásról, hanem mintáról van szó. • A Bélteky-házat nevelési és új életvezetési mintákat sugalló gondolatai okán besorolhatjuk az európai vonulatba, amelybe Jean Paulon kívül beletartozik a két svájci író, Pestalozzi és Zschokke. A „mindennapok története”, egy biedermeier regény. • A regény utolsó kiadásai.  1908, Mikszáth Kálmán előszavával.  1942, Bory István előszavával. • - - 95 Ennek a birodalmi patriotizmusnak a kidolgozója Joseph von Hormayr (az 1809-es tiroli népfölkelés egyik előkészítője, valamint Ferenc császár levéltárosa és bizalmasa); a báró azt gondolta, hogy a birodalom népeinek közeledése elősegíti majd az össznépi patriotizmus kialakulását. 90 -  2002, T. Erdélyi Ilona utószavával A legutolsó kiadás aktualitását növeli, hogy föltámadt az érdeklődés az elmúlt korok életmódja iránt. • A regény az

életrajzi utalások, élmények, tapasztalatok miatt válik hitelessé. A Bélteky-ház hitelessége, avagy az író törekvése az objektivitásra. • A regény a magyar biedermeier és a reformkor hiteles fölidézőjének tekinthető, és valóban híven ábrázolja az akkori magyar életet. • A mű a sokat olvasott, művelt író által megélt, a maga körül látott világot mutatja be. • A megszelídített romantika mikrorealista ábrázolásban. • Regéczy báró: nagyvilági, művészetkedvelő, életélvező. • Valkay: racionálisan gazdálkodó, nehézkes. • Legéndy: ravasz ügyvéd. • Káray.  A legsokoldalúbban jellemzett személy.  Polihisztor.  A nevelés megszállott apostola.  Láthatóan ő áll a legközelebb az íróhoz; ő egy önarckép, akiben Fáy tulajdon vonásait örökíti meg. • Porubay: Szauder szerint őbenne fedezhető föl az író, és bár a festészetet kedvelő Fáy vonásai valóban benne jelennek meg, az író

személyiségét inkább Káray adja vissza. • A nőalakok kevésbé egyénítettek, inkább életképszerűek. A portrék fölvonultatják a magyar biedermeier kor társadalmának jellemző alakjait. • Életrajzi hitelesítő adatok.  A gyermek Fáy és a gálszécsi parasztgyerekek katonásdi játéka megismétlődik Matyinál.  Több hasonlóság van az anya, Bélteky Mari és Szemere Krisztina közt.  Párhuzam van Fáy és Vince szolgabírói tevékenysége közt.  Fáy nővére, Fáy Zsuzscsa és Bélteky Biri alakja is több ponton egyezik.  Az író másik húgának (Borcsa) a vonásai is ismétlődnek (Klári, Cili és Póli alakjában).  Káray önarcképszerűsége. • Az objektivitást mutatják a valós témák is; az író a szereplőkkel is megtárgyaltatja azokat a kérdéseket, amelyekkel az életben találkozott. Példák  A hazai rang- és címkórsága.  A Védegylet szükségessége.  A kor tolerancia- és objektivitásigénye. 

Az önnevelés, és a leánynevelő intézetek szükségessége.  A zene és a festészet emberformáló jelentősége.  Az öngondolkodás fejlesztése.  A takarékpénztár fölállításának szükségessége.  A nyilvános hazai képtárak hiánya.  Az ifjak külföldi utazása jelentőségének kiemelése. • A mű hitelességét egyébként a kortársak is elismerik.  Erdélyi János: 1832-1843 közt nem látott napvilágot a magyar életnek olyan hiteles ábrázolása, mint A Bélteky-ház.  Az Irodalmi Őr kritikusa (1845): sajnálja, „hogy A Bélteky-ház tisztelt írója nővilágunk nemes mulattatásáról lemondott, mert az újabb írók nem sokat tettek e téren”. • A regény a magyar élet és a hazai biedermeier kor művészete közti párhuzamot mutatja, illetve mindazt, ami ezeket a bécsi biedermeiertől és a bécsi élettől megkülönbözteti. • Mai értéke elsősorban nem esztétikai erényeiben áll, hanem korfestő erejében,

„amellyel a magyar világ szegénysége ellenére is – vagy tán épp azért – páratlan értékeit felmutató és őrző korszakának, a reformkornak, a hazai biedermeier világnak első és hiteles ábrázolása. A regény – ha az író hatni akart vele – nem lehetett más, mint a kor, amelyben keletkezett, és amelyet ábrázolt.” • A Bélteky-ház joggal nevezhető „az akkori jobb módú középnemesség, sőt a hazai reformokkal rokonszenvező arisztokrácia kulcsregényének. Még azt is megkockáztatjuk, hogy a korabeli magyar élet enciklopédiáját lássuk benne, amit a regény hibáinak is köszönhetünk” (Mintha az író tudatosan válogatta volna össze a szereplőket, hogy az egész magyar társadalmat képviseljék.) • Hiányzik a t udatos szerkesztés, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy a r egény visszaadja a kor társadalmi valóságát. 91 T. Erdélyi Ilona: Politikai restauráció és irodalmi újjászületés Értékek és eszmények a

reformkor hajnalán Prológus - 1815: történeti és művelődéstörténeti határkő. - A legtöbb kutató az ekkor zajló Bécsi Kongresszus miatt választja ezt a dátumot. • Ez az európai nagyhatalmak találkozója, amely lezárja a napóleoni korszakot, és megteremti az új hatalmi rendszert. • Ismét vezető szerephez jut a Habsburg-hatalom, amely 1809-ben már az összeomlás szélén állt, de Metternichnek köszönhetően összeszedte magát. - A Habsburg Monarchiára sokszínűség jellemző; ezt tanúsítják az uralkodók címei, pl. az 1835-ben trónra került V. Ferdinánd 96 megnevezése - Ez a sokszínűség (Völkerstaat) egyrészt előny, másrészt hátrány. • Előny, mert sokféle hagyomány kapcsolódik össze benne. • Hátrány, mert minden regionális szinten történik, de a régiók fejlődésének üteme nem egyenletes. - A Birodalom hatalmi bázisát Magyarország, illetve Cseh- és Morvaország alkotja. - Sőt Magyarország az alkotmánya miatt

is speciális helyet foglal(na) el, ám az uralkodók az eskü ellenére is megsértik azt. Az első két fejezetet 97 ld. A biedermeier itt és Európában, Helikon, 1991 1-2 Az újrakezdés évei Magyarországon - Az 1809-es nemesi fölkelést kivéve Magyarország nem vált hadszíntérré, de magyar katonák részt vettek a külföldi harcokban. Magyarország csak passzív szerepet játszott: a pénzt, a katonát és a terményt adta - A nemesség viszont szemmel láthatóan gazdagodott: a külföldi vendégek dicsérték a jó ízlést, a magyar lányok jártasságát a gazdasági dolgokban, az otthonok eleven és kulturált életét. - Ez annak is köszönhető, hogy a több évet idegenben töltött magyar katonák előtt kitágult a világ, hazatérve pedig nagy közönségformáló erejük volt. 1813-ban a polgári személyek is utazhatnak külföldre; ezt a jogot 1819 után ismét korlátozzák, de ez a megszorítás nem vonatkozik a katonákra (így járhatott külföldön

Jósika, Széchenyi, a két Kisfaludy, Szontagh Gusztáv és Beöthy Ödön) - Az utazási tilalom ellenére az 1820-as évekre is szellemi elevenség jellemző. - Változik az érdeklődés is; erre Trattner János figyel föl: az emberek nem annyira veszik a szórakoztató könyveket, hanem a tudományos, tanító műveket (utazások, geográfiák, statisztikák) – eben szerepe lehet annak, hogy az emberek a háború után jövőképre vágynak. - Föltételezhető az is, hogy ez elsősorban a városokra, főleg Pestre vonatkozik. Egyébként is, egyre erősödik az a fölfogás, amely már II. Józseftől megvan: az állam java és ereje függ az egyén kiművelésétől - Az 1815 utáni éveket általános zavar jellemzi. A fölmerülő kérdésekre nem adható válasz, mert nincs nyilvánosság. 1812-1825 közt nincs országgyűlés, az uralkodó rendeletekkel kormányoz Ezért van nagy szerepe a vármegyének, a megyegyűlésnek, vagy akár a diákegyleteknek, ahol

fölkészülhet az a szellemi elit, amelynek föladata a hazai érdekek képviselete.98 A nyilvánosság új fórumai a Birodalomban Hormayr folyóiratai - Vaterländische Blätter für den österreichischen Kaiserstaat in der Kaiserstadt (1808-1816). - Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst (1810-1828). 99 • A báró 1810-ben alapította, és megszakításokkal 1828-ig jelent meg. • Mottója: „A hazaszeretetet a honismerettel segíteni!” • Sok magyar vonatkozású írást közöl; ezek közül a legfontosabbak a magyar történeti források és a történeti tárgyú mondák (ezek alapján később több mű keletkezik). 96 „Ausztriai császár, Magyar- és Csehország, Dalmácia, Horvát-, Tót-, Holics, Ladomér, Ráma, Szerb-, Kun- és Bolgárországok apostoli, Lombardia-Velence, Illíria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steier, Korontán és Krajna hercege, Erdély nagyfejedelme, morvai

őrgróf, Fel- és Alsószilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Oswiecim és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára hercege stb. Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Alsó Luzsica és Isztria őrgrófja, Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Cattaro és a Szláv őrgrófság ura” 97 A korszellem és Metternich Kelemen herceg, illetve A korszellem változásai a németeknél 98 Metternich ezt a szellemi elitet nevezi „második ellenzéknek”. 99 A továbbiakban rövidítve: Archiv. 92 Taschenbuch für die vaterländische Geschichte (1811-től). 100 • A báró 1811-ben alapította; a kiadás 1814-1819 közt szünetelt. • 1819-től szerkesztőtárs Mednyánszky Alajos; ennek eredménye: nagyobb hangsúlyt kapnak magyar történeti és leíró tárgyú szociográfiai témák. • Szépirodalmi jellegű. • Az itt közölt történeti írások (legendák, mondák) nem tekinthetők hiteles

forrásnak, de művelődéstörténeti szempontból értékesek. • Egyformán hoz cikkeket a német, magyar, szláv, olasz és román kulturális hagyományokból, így egy össznemzeti fórummá válik. - Erneuerte Vaterländische Blätter (1816-tól). A Biblioteca Italiana (1816-tól) - A klasszicista jellegű lap székhelye: Milánó (Lombard-Velencei Királyság). • Milánót a „kis Párizs”-ként emlegetik, mivel csillogó, gondtalan, állandóan ünneplő város. 101 • De van egy másik arca is, amelyet a rossz közérzet és a boldogtalanság tudata jellemez – ezen a helyen éled újra az önállóság vágya, és ezzel együtt a Habsburg-ellenes indulat. - A Habsburg-ellenesség az olasz arisztokrácia nagy részét és a polgárságot is jellemzi; ez az érzés táplálja a patriotizmust, amely egyik megnyilvánulási formája a carbonaro mozgalom volt. - Itáliát ugyanaz a patriotizmus jellemzi, mint hazánkat; erre utal egy Silvio Pellicótól származó

levélrészlet is: „az erkölcsi, a nemzeti erő és az irodalom ereje segíthet abban, hogy Itália kiemelkedjék jelen sivárságából”. - Ekkor lép színre Heinrich Bellegard gróf, az itáliai hadsereg fővezére, aki vállalja egy folyóirat indítását. • Ennek az lenne a célja, hogy az értelmiséget az új hatalom mellé állítsa. • Az újság tervét Ugo Foscolo készíti el (Vélemény egy irodalmi újság alapításáról, 1815). • Egyesek úgy gondolják, Foscolo némely gondolata veszélyes (pl. az irodalomnak az a föladata, hogy közvetítsen az államérdek és a népszenvedély közt), ezért neki menekülnie kell. • Másokat keresnek meg, hogy elindítsák a lapot.  Vincenzo Monti drámaíró és költő; Monti az önálló olasz állam híve – hazafi akkor is, amikor Napóleont vagy a Habsburgokat dicsőíti. Ő tehát elég kompromittált író; fölkérése oka valószínűleg az, hogy neve külföldön is ismert  Pietro Giordani

földrajztudós.  Scipione Breislak földrajztudós.  Guiseppe Acerbi világutazó. • Az újság bevezetőjét Monti, Giordani és Breislak szerkesztőként írja alá; az Proemio („előszó”) lényege: Itália több államra oszlik ugyan, de a közös nyelv bilincsként tartja össze ezeket. - A Biblioteca Italiana havonta egyszer jelenik meg. - A folyóirat tartalma vegyes, és mindenről sine irā et studiō számol be. • Minden új könyvet ismertet, a Külföldi Könyvtár rovata a külföldieket, így a korabeli magyar kiadásokat is, pl. Pethe Ferenctől a Nemzeti Gazdát és a Pallérozott Mezei Gazdaságot, Báróczi munkáját, végül azt is kijelenti, hogy „minden vita nélkül Kazinczy a legtekintélyesebb magyar költő”. Valószínű, hogy ezeket az ismertetéseket az itt állomásozó magyar katonáknak szánják, illetve a Fiuméban vagy Bécsben szolgáló magyar hivatalnokok, utazgató arisztokraták és papok számára. • Sok témával

foglalkozik (tudományok, irodalom, mechanikai mesterségek, szépművészet). • Tudósít az új találmányokról, és ezt főleg angol és francia cikkek alapján teszi. • Itt jelenik meg Mme de Staël cikke a fordítás hasznáról, dicséri Monti Iliász-fordítását, és ezzel elindítja a r omantika körüli harcot. A cikkre „egy olasz” válaszol, aki elutasítja a vádakat, és f igyelmeztet az utánzás veszélyeire 102 • Megjelenése magas színvonalú: szép illusztrációkat tartalmaz. - Valószínű, hogy a Biblioteca Italianát sokan olvassák Bécsben (Ausztriában) is; ennek az lehet az oka, hogy sokkal igényesebb és szélesebb horizontú írásokat közöl, mint az osztrák lapok. (Ennek az az oka, hogy a milánói cenzúra nem olyan szigorú, mint a pesti vagy a bécsi.) - A Biblioteca Italianát ismerik Magyarországon. - 100 A továbbiakban rövidítve: Taschenbuch. Itt található Batthyány Antal gróf fényűző palotája is. 102 T. Erdélyi Ilona

itt nem tér ki a battaglia romantica néven ismert csata részleteire; úgy gondolja, ez nem tartozik a mostani áttekintéshez. 101 93 Főleg a műveltebb katolikusok körében, így Pyrker érsek társaságában. Szinte a teljes sorozat fönnmaradt Almási Balogh Pál pesti könyvtárában.  Almási egyébként is sokat olvas, sőt fordít is (Boccaccio, Petrarca, Tasso, Metastasio).  A Biblioteca Italianát állandóan olvassa, jegyzetelget is belőle; ezeket az olvasmányélményeket a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban közölt cikkeiben is hasznosította. (Azokat a tudományágakat népszerűsítette, amelyek a hazai közönség előtt idegenek voltak.)  Nagy könyvgyűjtő és tudományszervező lévén ő indítja el egy hasznos ismereteket terjesztő egyesület szerezését; e tervhez csatlakozik Eötvös, Fáy és Kossuth, és ebből lesz az Iparegylet. - A lap végül nem teljesíti a hozzá fűzött elvárásokat, így a hatalom nem pénzeli

többé, és a lap színvonala lesüllyed. Ennek ellenére voltak érdemei: megbízhatóan tájékoztatott az európai szellemi mozgalmakról és a tudományos eredményekről A Tudományos Gyűjtemény (1817-től) - Hormayr folyóiratai és a Biblioteca Italiana után a Birodalom harmadik központjában szintén új folyóirat indul, ez pedig a Tudományos Gyűjtemény. - Erről a lapról már mindent elmondtak, így T. Erdélyi Ilona nem annyira magával a lappal szeretne foglalkozni, inkább a korral. - Az említett osztrák és olasz lapok nagy hagyományból nőttek ki, ám a magyar folyóiratnak mindent az alapoknál kellett kezdenie. • A magyar időszaki sajtó a XVIII. század végére majdnem behozta a többszázados lemaradást, de ez a fejlődés 1794 után hirtelen megállt. • 1792-ben még tizennyolc lap volt, ebből kilenc magyar nyelvű, 1804-ben négy lap létezett, amelyből egy volt magyar nyelvű. • 1806: változás; Kultsár megindítja a Hazai

Tudósításokat, amely két évvel később a Hazai és Külföldi Tudósítások címet kapja. – De ez még mindig nem szépirodalmi, illetve tudományos lap • 1814: végre megjelenik az első igényes irodalmi és kulturális folyóiratunk, az Erdélyi Múzeum (Kolozsvárott, Döbrentei Gábor szerkesztésében). • 1817: megindul Kultsár folyóiratának a melléklapja, a Hasznos Mulatságok. • Lassan elkezd föllendülni a szellemi élet, és a város egyre közelebb kerül a nagyvilág tudományosságához; ez annak is köszönhető, hogy 1809-ben Pest-Budára menekül a bécsi udvar és kísérete, amelynek tagja volt Friedrich Schlegel, Joseph von Hormayr és Mednyánszky Alajos. - A Tudományos Gyűjtemény az egyetlen folyóirat, amely sokáig fönnmaradt. 103 - A teljes sorozat megtalálható Erdélyi János tulajdonában. - Kiadó: Trattner János; ő már az első évben mindent a maga kezébe akar venni – valószínűsíthető, hogy megkeresték Bécsből, és

támogatást ígértek neki, ha a folyóirat jó úton halad. - Az is valószínűsítheti, hogy Trattner felsőbb utasításra cselekedett, hogy Metternich fölismerte egy megfelelően orientált lap komoly szerepét a közvélemény alakításában; ehhez pedig egy magas színvonalú, ismert nevekkel fémjelzett, szép kiállítású lap szükséges. 104 - A szerkesztők kiválasztása a hazai valóságot tükrözi. • A szerkesztő Fejér György lett, a pesti egyetem dogmatikatanára. • Az egyik segédszerkesztő a kálvinista Pethe Ferenc, aki gazdasági szakíró. • A másik segédszerkesztő a lutheránus Schedius Lajos esztétikaprofesszor. A folyóirat terveit Szemere Pál készíti, de őt a kiadásnál mellőzik. - A Tudományos Gyűjtemény rovatcímei. • Értekezések • Találmányok • Jelességek • Könyvvizsgálatok • Szerzemények • Kihalt tudósokról • Tudománybéli jelentések • Intézetek • Írókrul • Jutalomtételek - A Tudományos

Gyűjtemény külföldi visszhangja. • Először az Erneuerte Vaterländische Blätter köszönti az induló folyóiratot.  A Blätter megállapítja, hogy a lap nagy hiányt pótol, hiszen Magyarországon sok német él, akikről Ausztriában is tudni szeretnének.  Nagyra értékelik a munkatársakat is. • • 103 Jelentős volt a Felső Magyarországi Minerva, amely 1826-ban indult, de már 1836-ban megszűnt. Ráadásul Hormayr lapjai, a milánói és a magyar folyóirat tudtak egymásról, figyelték egymás munkáját. Ezt abban a tudatban tették, hogy mindnyájan ugyanahhoz a családhoz tartoznak: „Mindegyikük tudta, hogy azonos az atyai gondoskodás, amelyik aggodalommal figyeli botladozó lépéseiket – mindenkor készen a beavatkozásra.” 104 94 • •  A cikkekről később rendszeresen beszámolnak; ezekhez többször lábjegyzetet csatolnak, amellyel helyesbítik a magyar folyóiratban megjelenteket. Példák  Egy magyar cikk kijelenti:

„Magyarország nem osztrák tartomány.” – A Blätter megjegyzése: „Hát nem része az osztrák Monarchiának?”  Egy másik esetben egy magyar szerző panaszkodik, hogy az ország nem magyar lakosai nem tanulják meg a magyar nyelvet. – A gyors osztrák válasz: „Ezt néhány született magyarról is elmondhatjuk” A folyóirattal foglalkozik az Archiv is, bár nem olyan részletesen, mint a Blätter (a kedvező fogadtatás az Archiv részéről valószínűleg Mednyánszkynak is köszönhető, aki törekszik a Tudományos Gyűjteménnyel való polémiára). Szintén kedvező a francia fogadtatás, de a bécsi visszhang az igazán kedvező, és nagy segítség.  Az osztrák vélemény cáfolni tudta azt a téves nézetet, hogy „Magyarország nagy parlag, ahol még irodalom sincs”.  Tükröt tart a szerkesztők elé; mivel ez a kép pozitív, bátorítást ad a lap készítőinek.  A Blätter és az Archiv állandó figyelme csökkenti a távolságot az

osztrák és a magyar sajtó közt, így segíti a két kultúra közeledését. A Tudományos Gyűjtemény korának, körének tükre. - A három legfontosabb lap (Tudományos Gyűjtemény, Biblioteca Italiana, Erneuerte Vaterländische Blätter) összevetése megkérdőjelezhető, hiszen nem adhat reális képet, de biztosan szolgál tanulságokkal. (Mindenesetre itt csak az indulást és az első éveket vizsgáljuk) - A puszta külső összehasonlítása: a legmagasabb színvonalú kivitelezés a milánói folyóiratot jellemzi (szép papír, kiváló nyomdatechnika és művészi tárgyi illusztrációk). - Tartalmi összehasonlítás. • A legszürkébb a Blätter; a témaválasztások ügyetlenek, a cikkek terjengősek, vontatottak (hiányzik egy koncepciózus szerkesztői-írói személyiség). • A Biblioteca Italiana minden kötöttsége ellenére vissza tudja adni az eleven, polgári milánói életet. - A korhoz és a körhöz való kapcsolódást figyelve kiemelkedik a

Tudományos Gyűjtemény. • Képet ad arról, milyen kérdések foglalkoztatják az olvasókat; Kölcsey véleménye szerint a lapot „minden magyar literatúrát kedvelő olvassa”. • A programja megfelel a közönség igényeinek; ezt bizonyítja az előfizetők száma. • Az előfizetői jegyzék nemcsak terjedelmében, hanem tartalmában is hasznos mutató: a nevek közt találunk megszokottakat, vagyis arisztokratákat, de náluk fontosabbak az ismeretlenek: iparosok, kereskedők, orvosok, vagyis a jövendő magyar polgárság alapja. • Emellett egyre több az új előfizető; ennek racionális motivációja a tudásvágy. - A Tudományos Gyűjtemény egyéb jellemzői. • Az első jegyzékeket egyszerűség jellemzi: a név mellett csak a foglalkozás szerepel; ehhez képest az utolsó (1841-es) jegyzék teljesen más. Ez alapján megállapítható: ahogy múltak az évek, és csökkent az előfizetők száma, úgy nőtt a rangoké. 105 • A változások a folyóirat

tartalmában is megfigyelhetők: lassan kiszorulnak a természettudományos cikkek; legtovább a statisztikai és topográfiai írások tartják magukat. • A színvonal esésébe belejátszik a gyakori szerkesztőváltás, illetve az 1834-ben meginduló Tudománytár. • Hibái.  Nem folytatja következetesen a megkezdett utat.  Megmarad a hagyományos latin-görög műveltség irodalom-filozófia-nyelvápolás központúságánál.  Nem formálja eléggé közönségét, sőt túlságosan kiszolgálja.  Valószínűleg hiányzik egy koncepciózus egyéniség. • A hibák mellett erényei is vannak.  Ismeretlen utakat keres.  Lehetőséget ad a kúriák magányában dolgozó magántudósoknak, hogy kilépjenek a nyilvánosság elé.  Segíti a pesti irodalmi élet megszilárdulását, és az írói táborok kialakulását. 105 A fölsorolt címeket és rangokat tekintve a cs úcstartó Metternich-Winneburg Kelemen Venczel Lothar herceg: címei

fölsorolásához harmincöt sorra volt szükség. 95 - Fölmerül a kérdés, hogy a Tudományos Gyűjtemény mennyire nacionalista, azaz mennyire tükrözi kora jelenségeit. Ennek a megválaszolása nagyon messzire vezetne, így csak néhány, a korra jellemző motívumot emelünk ki. • A címlapon egy kör alakú keretbe zárt szárnyas puttó látható: ez a nemzeti géniusz megtestesítője; a jobb kezében a tudás fáklyája, a bal kezében a korona nélküli címer található. • A folyóirat mottója: „A Hazafinak egész valója, minden érzeménye és gondolatja a Haza s Nemzet körül forog; s azoknak fénye, boldogsága, híre, neve egyetlenegy nagy tárgya s kívánsága életének. Amit tud s tehet, értelme s értéke s minden virtusa e célra van szentelve, szánva Megvetve néz a népre, mely balul ítél felőle vakságában, s mégis javát munkálja.”106 De az embléma korábbi: már egy 1798-as címlapon is szerepelt, tehát nem más, mint egy

díszítő elem: „tartalom nélküli sablon, kelme”. Hasonlóképp az idézet: ilyesféle szavak a kor szinte minden nemzeti tárgyú színdarabjában elhangzottak. Kisfaludy Károly például azért írja be darabjába (A tatárok Magyarországban) a magyarokat dicsőítő szólamokat, hogy a nézőket becsalogassa a színházba – számítása bevált: a darab Pesten hatalmas siker volt, Bécsben csúfosan megbukott Ennek az is a következménye, hogy a tetszetős politikai szólamok eltakarják a mű fogyatékosságait (hiszen a nézők számára fontosabb a mondanivaló, mint a megformálás). Más a véleménye Kazinczy Ferencnek: „Abban áll-e a haza s a nemzet szeretete, hogy hazudjunk annak magasztalására?” Ez az önmagasztalás, szűklátókörűség, illetve provincializmus tehát nem idegen a kortól, de nacionalizmusnak mégsem nevezhető. Ráadásul a Tudományos Gyűjteményt nyitottság jellemzi, ez pedig idegen a nacionalizmustól. A „nacionalizmus” –

„patriotizmus” Ausztriában A Pichler-szalon és vendégei - Ez a bécsi irodalmi szalon olyan „nevezetesség” volt, amelyet a nevesebb külföldinek illett fölkeresnie. - A háziasszony: Karoline Pichler. - Ennek a körnek volt hosszú ideig a középpontja Joseph von Hormayr. - A szalont Karoline Pichler édesanyja, Charlotte Greiner alapította (1769), aki egyébként Mária Terézia társalkodónője volt. Az ő szalonját a fölvilágosodás nagyjai látogatták (pl Sonnenfels, van Swieten). - Karoline Pichler 1796-ban ment feleségül Pichler tanácsoshoz, és ekkortól ő vezette a szalont, egészen az „elvirágzásig”, a ’30-as évekig. 107 - A divatos írónő, Pichlerné művelt, őszinte, ambiciózus és nyájas volt, szerette maga köré gyűjteni a híres embereket; aki nem jött el hozzá, megkereste és fölhívta (így volt ez Theodor Körner esetében). - A szalon tagjai. • Hormayr, Lenau, és Grillparzer, amíg szembe nem fordult a háziasszony

nézeteivel. • Jártak ide német írók és tudósok: a Schlegel-fivérek, Dorothea Schlegel (Friedrich felesége), Mme de Staël, Ludwig Tieck, Clemens von Brentano, Wilhelm von Humboldt, Jakob Grimm. • A házban szeretik a magyar vendégeket: Batsányiné Baumberg Gabriella, Mailáth János, Pyrker László, Széchényi Ferenc, Mednyánszky Alajos. 108 - Pichlerné kétkötetes műve élete emlékezetes eseményeit örökíti meg (Denkwürdigkeiten aus meinem Leben). • Ez a mű mutatja, miként jöttek divatba a magyarok: az előítéletek ugyan nem tűntek el, de az ország szerepe fölértékelődött, hiszen sokat adott: adót, katonát, menedéket az udvarnak. • A magyarok iránti érdeklődést segíti a romantika Kelet, az egzotikus iránti sóvárgása (innen valók pl. a Hafiz-fordítások) • A magyarok közül a Hunyadiak a legnépszerűbbek; többen írnak róluk: Vörösmarty drámát (Czillei és a Hunyadiak), Fessler Ignác regényt Mátyásról, és Pyrker is

fölhasználja ezt a témakört. – Talán ezek is ösztönözhették Pichlernét, hogy megírja Johann von Hunniady Corvin c versét, melyet aztán Széchényi Ferencnek ajánlott - Népszerű a Dobozi-téma. • Első földolgozása egy ballada (Johann Passy, 1816). • A következő földolgozás szintén ballada (Wenzel Aloys Svoboda, 1819: Michael Dobozi). 106 Az idézet Kisfaludy Sándor Hunyady János c. színműve előszavának, A „Hazafi”-nak néhány sora Amikor 1843-ban a ház asszonyát utolsó útjára kísérik, az egykori látogatók közül szinte senki nincs ott. 108 Pichlerné szívesen jött Magyarországra is: csodálja Esztergomot és Pestet, a városi elevenséget, a jókedvű embereket, a vidéki életformát, és meglepődik a művelt, tájékozott magyarokkal való találkozásokkor. 107 96 Ez a két ballada az Archivban jelent meg, valószínű, hogy Kölcsey és Kisfaludyak innen ismeri a témát. • Kölcsey földolgozása (1821) epikusabb. •

Kb. Kölcseyével egy időben készülhetett Kisfaludy Sándor huszonöt strófás verse (Aurora, 1822) • Kisfaludy Károlynak szintén van két elbeszélés-töredéke. A téma a festők (Lotz Károly, Madarász Viktor, Székely Bertalan) körében is közkedvelt lesz. A Hormayr-féle gondolat terjesztői - A hormayri koncepció segít, hogy a magyar nemzeti múlt kincsei a felszínre kerüljenek, és szélesebb körben ismertté legyenek. - A magyar múlt ábrázolása az Archivban és a Taschenbuchban is nagy teret kap – ebben Hormayr mellett Mednyánszkynak is szerepe volt. - Fontos még Mailáth tevékenysége, akinek két műve (Geschichte der Magyaren és Magyarische Gedichte) föltehetően több más alkotást is ösztönzött. • Toldy Ferenc: Handbuch der ungarischen Poesie. • Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok. - Irodalmunk fejlődését és ausztriai népszerűsítését segítik a következők. • Az Esterházyak bécsi könyvtárosa, a két Kisfaludy

fordítója, Gaal György, aki mindvégig kapcsolatban állt a magyar írókkal; műve: Märchen der Magyaren (1822). • Pyrker László. • A tévhiteket az Archiv és a Taschenbuch is oszlatta: „A Lajtán túliak nem barbárok, sőt királyaik a múltban a középkori lovagi erényeket testesítették meg. Hűségük, amellyel régi intézményeikhez ragaszkodnak, valamint tiszteletet érdemlő nemzetiségük ki fogja vívni német testvéreik szeretetét és megbecsülését, miként királyukhoz és szent koronájukhoz való ragaszkodásuk.” - Időközben megfogalmazódik az új művészet normája: a művészetekben kapjanak helyet a nemzeti tárgyak: „legyen kapcsolatuk a történelmi alkotásokkal miáltal a történelmi múlt szélesebb körben válik a nép közös kincsévé. Otthonossá lesz mindennapjainkban az új művészi alkotásokban, a művészetek új virágzásában érezzük a nemzetiség fiatal és erős pulzusát” - Ez tehát a nemzeti romantika

programja, amelyet Hormayr hívott életre, magyar barátai segítségével. - Mindehhez hozzátartozik a nemzeti múlt nagyjainak képzőművészeti és zenei ábrázolása, természetesen a romantikus ízlésnek megfelelően. Példák • Ruzitska József: Béla futása (első operánk). • Gyakori a Hunyadi-mondakör földolgozása. • Zrínyi kirohanásáról hét mű maradt fönn. • Ide tartozik a Dobozi-téma számos földolgozása. - Ugyanakkor bizonytalan a nemzethez való tartozás tudata: Mednyánszky, miként Mailáth, egyszer a magyar, másszor az osztrák irodalmat nevezi unsere Literatur-nak. Az írónak a nyelv alapján való minősítése külsődleges dolog, ráadásul voltak többnyelvű szerzők is; 1830 után magyarul tanult és írt sok magyarországi német ifjú. • Schedel-Toldy Ferenc • Teichengräber-Tavasi Lajos • Stettner-Zádor György • Christmann-Kerényi Frigyes • Henszlmann Imre • Huntersdorfer-Hunfalvy Pál és János •

Róthkrepf-Mátray Gábor • Halbschuh-Irányi Dániel és János • Frankenburg Adolf A „poéta és bajnok” eszménye – A körneri élet, sors és kultusz - Theodor Körner 1813. augusztus 26-án hősi halált halt, így alakja körül kialakulhatott a „hős és költő” kultusza. - A csataköltővel, bárddal való azonosítást maga a költő is sugallhatta: Búcsú Bécstől c. versében öszszekapcsolja a két szerepkört 109, sőt a fia verseit összerendező klasszikus műveltségű apa a Lant és kard címet adja a kötetnek. - Egy osztrák költő, Franz Maria Rell szintén összekapcsolja a két fogalmat („Pengesd együtt a lantot s a kardot”), sőt összemossa a nép dicső tetteit éneklő dalnokot a harcra buzdító csataköltővel. - Mindennek ellenére Ausztriában nem alakul ki valódi Körner-kultusz. Ennek okai • Az osztrák hagyományból hiányzik a költőkép – náluk nincs Balassi vagy Zrínyi. • Az efféle kultusz idegen az osztrák

mentalitástól. 109 „Értsétek meg szándékom jó irányát, / Miként egybecseng a lant és a kard.” 97 A hatalom tart attól, hogy a francia veszély elmúlása után ez az eszmény fölébreszti a német szabadságháborúk harcosát. A „költő és a katona” körüli igazi kultusz csak Körner szűkebb hazájában alakulhatott ki; a Lant és kard c. kötet egymás után hat kiadást ért meg, Körner pedig a patriotizmus szimbóluma lett Theodor Körner Magyarországon. • Elsősorban A Zrínyinek köszönhető, hogy a költő neve elért Magyarországra, először Kolozsvárra, hiszen a darabot itt fordította le Petrichevich Horváth Dániel (1814), igaz, prózában, és a kolozsvári bemutatóra csak 1821-ben került sor. • 1817-ben egy Helikon-ünnepségen Festetics Leó gróf elszavalta az osztrák költő egyik hadi énekét (Éljen soká az Osztrák ház); jelentőssé ezt az eseményt az tette, hogy a Tudományos Gyűjtemény is beszámolt róla, sőt

bővebben megemlékezett a szerzőről is. • 1818-ban a pesti Jótékonysági Asszonyi Egylet fölkéri Szemere Pált a Zrínyi fordítására, és a darabot még abban az évben bemutatják. • 1819-ben többször megismétlik a darab bemutatását. • 1819, Tudományos Gyűjtemény: egy föloldhatatlan névjegyű (B. L J) szerző tizenhat lapos méltatást ír Körnerről, valószínűleg személyes tapasztalatok alapján • Körner magyarországi népszerűsítéséért Szemere Pál tette a legtöbbet. A Bécsből jött Körner-kép a „poéta és bajnok” szellemében alakul ki; ezt a fajta képet Magyarországon elsőként Kisfaludy Sándor rajzolja meg. Ezt segíti, hogy ez a kettősség őbenne is megvan: egyrészt a napóleoni háborúban harcoló magyar katonatiszt, másrészt (Himfyként) poéta A németországi élmények sugallta Körner-kép. • Ez a magyarországi peregrinusok nyomán ért el hozzánk. • A külföldön tanuló diákok megismerik a

polgármentalitást, a katonák patriotizmusát, a közösségi érzés erejét. Hazatérve friss tapasztalataikkal szembesítik az otthoniakat • Ezek az élmények mutatkoznak meg a B. L J által írt Körner-életrajzban: a cikkíró a kortárs költő és katona képében akar példát állítani a magyar ifjak elé • B. L J a dicséretek mellett közli Körner sírfeliratát, illetve a sírkő hátsó oldalára vésett sorokat: „Hazám, érted kell meghalnunk, • - - Mert nagy parancs kényszerít. Mit szeretteinkre hagyunk Örökség, mit vér szabadít. Nőj fel szabadság, német tölgyekké, Nőj fel magasra testeink fölé.” - 110 • A tragikus sors kiemelésére B. L J idéz egy részletet Körnernek az apjához írt utolsó leveléből is A Körner-fordító Szemere Pál. • A főrangú hölgyeknek Schedius Lajos ajánlotta Szemerét, mert úgy gondolta, ő jól ismeri a német irodalmat. • Szemere 1818 nyarán fog a Zrínyi fordításához, és a

Jótékonysági Asszonyi Egylet decemberben már be is tudja mutatni; a nyomdába viszont csak évek múlva kerül, mert a fordító többször átdolgozza munkáját. • Szemerét nemcsak a Zrínyi érdekelte, hanem Körner többi munkája is; erre utal, hogy fönnmaradt egy Körner-vers fordítása (Ima a csatában; a kéziraton a német és a m agyar vers egymás mellett szerepel, de cím nincs föltüntetve). • És mivel Szemere kedvelte Körnert, föltételezhető, hogy élményeit megosztotta fiatal barátaival; ezt bizonyítja egy Petőfihez írt levele („fölvilágosító szövétnekecske gyanánt fognék szolgálni”). Lehetséges, hogy Petőfi néhány versének (pl. Lant és kard) képi, hangulati világában szerepe van a körneri ihletésnek. 110 • Néhány mondat Körner Zrínyijének és Szemere fordításának összevetéséről, amely egyébként nem adhat reális képet.  Körner nyelve csiszoltabb, mint Szemeréé, akinél látható a fogalmakkal való

küzdelem.  Szemere ott tudja visszaadni a hangulatot, ahol van ismert előzmény, pl. a vallásos részeknél a zsoltárok segítenek a fordítónak.  Ahol Szemere magára van utalva, a sz öveg nehézkessé válik („a bögö érczek gözi fellege dül”). A Zrínyi bécsi fogadtatása. Ezt itt filológiailag nem tudjuk bizonyítani. 98 A szerző eredetileg a Burgtheaterbe szánja a darabot, végül a Theater an der Wienben mutatják be; ennek valószínűleg az az oka, hogy utóbbiban játszott Franz Grüner, vagyis Akácz Ferenc, akit Körner alkalmasabbnak tartott Zrínyi szerepére, mint a Burgtheater osztrák színészét. • A hivatalos kritika fanyalogva fogadja a darabot, ám az óriási közönségsiker miatt meghátrál. • A hatalmas siker okai.  Látványos kiállítás („félelmetes tűz és lángok, és valóságos falomlás és csodaszép díszletek”).  A nézők nemzeti színművet látnak benne, mivel párhuzamot vonnak az egykori török

idők, és Bécs néhány évvel korábbi francia megszállása közt: a m agyar Zrínyi tettét úgy értékelik, mintha azt egy közülük való polgártárs hajtotta volna végre. • Ugyanakkor a magyar nézőket zavarja a látványosság, és n em látják Zrínyiben a magyart (Kölcsey egyenesen történelmietlennek tartja a darabot, sőt nem tartja igazi drámának, inkább elhibázottnak, Szemerét pedig szánja a hálátlan fordítói munkáért 111). • Zrínyi alakja szóba kerül a Pichler-szalonban. • Bécsben jelenik meg Pyrker Zrínyi halála c. ötfelvonásos szomorújátéka • A téma iránt érdeklődik Friedrich Schlegel is, akitől várják, hogy magyar nyelvi tanulmányainak eredményeit összegezni fogja egy könyvben, de ez a mű nem készül el. A Zrínyi hazai fogadtatása. • A pesti Német Színház huszonhétszer játszotta a darabot; a Német Színháznak több oka is volt, hogy műsorra tűzze a Zrínyit.  Az anyagi haszon reménye.  A magyar

ajkú nézők odaszoktatása. • A Zrínyi magyarországi fogadtatásában szerepe van a fordítónak, Szemere Pálnak, aki tudatosan távolította le a művet az eredetitől, vagyis közelebb vitte a korhoz és a hazai ízléshez (eközben kissé a maga képére formálta). • A siker várható volt; ezt bizonyítja, hogy Trattner János már 1818 őszén kéri Szemerét, adja neki a fordítást (de még évekig nem kapja meg). • A közönség reakciója Kölcsey visszaemlékezéséből ismert: „Lefeküdtem vala, de álom nem jöve rám: a játékszinről jövök, hol a Körner Zrínyijét láttam magyarul előadatni, s a dicsőséggel teljes történet emlékezette, az asszonyi egyesület játszó tagjainak művészi ügyessége, s a néző közönség hevesen kifakadozó öröme szokatlan melegséggel hatottak meg A Körner Zrínyije német Zrínyi, s mivel az ausztriai verselő katona sem a mostani, sem annyival inkább a régi magyar világot nem ismerte, nem is tehette

által a szigetvári hőst a maga valóságos alakjában a játékszínre Hanem a magyar nyelv hangja, a magyar játszó és néző megcsalják a szívet, s a patriotizmus gerjedésbe jött érzelmei a kritikát, habár csak pillanatokra is, megszelídítik.” • Kisfaludy lelkesedése még nagyobb: ő annyira elvakult, hogy a hibákat egyáltalán nem veszi észre, sőt párhuzamot von a szigetvári hős és megörökítője, Körner között. • A Zrínyi sikerének fontos következménye volt az irodalom jövőjére nézve: az írókat ráébresztette a magyar történeti dráma hiányára és lehetőségeire; ezt a hiányt érzékeli Kisfaludy Sándor, aki ezzel kapcsolatban levelet ír Dessewffy Józsefnek, Mailáth Jánosnak és Gaal Györgynek. A hazai Zrínyi-divat. • Ez egyértelműen Körner darabjának köszönhető. Minden divatba jön, ami Zrínyivel kapcsolatos; elterjed a Zrínyi-kabát, sőt kávéházat is elneveznek róla. • Mindennél fontosabb a téma

irodalmi térhódítása: sok vele kapcsolatos mű jelenik meg.  Szemere: Zrínyi Szigethi kirohantakor (Szépliteratúrai Ajándék, 1821).  Szemere: Ujlaky halála (ez egy részlet a Zrínyiből; Szépliteratúrai Ajándék).  A Hébe 1825-ös száma Zrínyi-szám.  A kötet Kazinczy Zrínyi Miklós Szigetvárott c. prózájával indul, amelyhez tartoznak a helyszínről készült térképek.  Tartalmazza Teleki Ferenc Körner-fordítását (Huszár dal).  A kötet legfőbb dísze egy Zrínyi-portré.  A kor egyéb ilyen témájú művei közül kiemelhetők Vörösmarty versei (Zrínyi, Zrínyi a költő, Szigetvár, Sziget, A beteg hazafiakért). • A divatot Kölcsey igyekszik kihasználni: úgy gondolja, tervezett folyóirata, a Minerva számára a Zrínyi előfizetőket nyerhet. Éveken át sürgeti Szemerét, küldje el neki fordítását • Végül a Minerva helyett az Élet és Literatúra jelenik meg, de a hangsúly itt is a Zrínyin van – ezt sokan

félreértik: úgy gondolják, végre a Zrínyit adják ki. Az Előfizetési Felhívás hatására Pápay • - - 111 „Mert mi lehessen hálátlanabb, mint valami olyant fordítani, amit jónak magunk sem tarthatunk.” 99 - Sámuel magának húsz Zrínyit két, és még huszonegy előfizetőt toborzott (őket valószínűleg nem az Élet és Literatúra, hanem a Zrínyi érdekelte). • Akik még félreértik, és a darabot kérik: Kis János, Guzmics Izidor, Péczeli József, Toldy Ferenc, Bajza József. A mű és bírálója. • Körner és a Zrínyi leginkább két embert foglalkoztat: a fordítót és a kritikust. • Kölcseyt, aki először 1817-ben találkozhatott Körner nevével (a Tudományos Gyűjtemény Helikon-ünnepségéről készített beszámolójában), több okból is érdekli a darab.  1820 előtt a Minerva terve miatt.  1820 tavaszától észreveszi, ez az a mű, amelynek bírálatában kifejtheti nézeteit (ezt három év múlva Szemerének is

megírja). • Kölcsey készült a bírálatra, és ennek jegyében elolvasta August Wilhelm Schlegel tragédiaelméletét. • Kritikusként úgy gondolja, Zrínyi áldozat – ezért párhuzam vonható Zrínyi és más történelmi személyek (Leonidas, a két Decius, Szondi) közt. Az ő sorsukat („patriota halál”) aztán szembeállítja a Don Carlos-i végzettel, amelyben nincs önkéntesség • Don Carlos áldozata különbözik Leonidászétól, Zrínyiétől – és Körnerétől. Utóbbi nevét Kölcsey nem mondta ki, de biztosan ebbe a csoportba sorolta. • Kölcsey elküldi ezt a gondolatmenetet Szemerének, aki egyetért vele. A polgári patriotizmus eszményképe A „patrióta-hazafi” formálódása - Kölcsey akkoriban találkozik a Zrínyi-témával, amikor a pesti íróvilág ismeretségi és vonzási körébe kerül (ezek az 1810-es évek). - És Kölcseyben már 1814-től megvan egyfajta kettősség: a világ embere szeretne lenni, ám előnytelen külseje

gátolja ebben. A külsejéről vall önmaga, és Toldy is jellemzi • A vallomás egy Kazinczyhoz írt levél: „Az én belső tűzzel teljes, de külsőm, ezen nyomorúlt alkotmányu test, mindenre alkalmatlan. Szerfelett puha vagyok, s ez en rövidlátásu szem, ezen többnyire zúgó fej azt teszik, hogy félve lépjek minden társaságba, hol nagyon ismeretes emberekre nem találhatok. Enélkül régen kerestem volna itt a vármegyében magamnak hivatalt, csakhogy munkátlan ne legyek.” • Ez fogalmazódik meg Küzdés (1814) c. versében: „Küzd a bátor sorsának ellenébe / lelkében láng van s erő, / Ah, a halandó test roskadoz.” • Ugyanez a gondolat jelenik meg az Országgyűlési Naplóban (1833): „Vigyázzatok! ezen halvány emberkében elektromi szikrák lappanganak; s ha hozzá nyúltok, megrázó erővel pattannak ki.” • Toldy jellemzése (1826): „ igen sovány s gyöngéd alkotású; feje s Sokratesz feje azon-egy. Az az elére domborodó koponya,

melly egész arcára árnyat vet, az a kopasz fő, melly csak köröskörül nőtt be hajjal, mintha meg volna koronázva; az az orr és áll – nézzd meg valahol Sokratesz büsztjét. Jobbik szemét éj borítja, a balt annyira behúnyva tartja haja szőke Sem bajsza sem barkója. Képe sápadt Az egész alak a világtól elkeserített de mélyen gondolkodó férfit képezi” - Kölcsey komoly belső küzdelem után, és Szemere barátsága mellett kilábal a válságból – megbékél külső adottságaival, és rátalál önmagára. Ez a megbékélés látható a későbbi (1826, 1833) jellemzésekből is: a költő végre levetkőzte félszegségét, és előbb az irodalmi, majd a politikai nyilvánosság elé lépett. A polgári patriotizmus jelentkezése - 1834: Kölcsey beszédet mond a szólásszabadság ügyében; Szemere ezt így jellemzi: „Ez nekem minden eddigi beszédeid között a legpolgáribb; ment a heveskedéstől és csapongástól.” 112 - Heveskedésen és

csapongáson a nemzeti hangoskodást és a külsőségekben tobzódó magyarkodást kell érteni, ez pedig szűklátókörűséget és provincializmust jelent. Az ilyen ázsiai magyarok közé tartozik Kisfaludy Károly, bár ő önmagát is szokta ostorozni. - Szemere jelzője (legpolgáribb) arra utal, hogy a patriotizmust, vagyis a valódi hazafiságot el tudja választani a sujtásos és vitézkötéses hazafiságtól. - Viszont a patriotizmus fogalma, csakúgy, mint a nemzetiségé és a hazaszereteté, nem volt tisztázva, így mindenki kissé mást értett rajta. A következők patriótának tartották magukat, de más okból • Kisfaludy Sándor azért, mert „engem is egy izzó hazaszeretet tett költővé miután nem találtam jobb, tisztább eszközt, hogy kizárólag hazámat szolgálhassam.” 112 A kiemelés Szemerétől származik. 100 • Görög Demeter udvari tanácsos azért, mert ő vezeti Kisfaludy Sándort a költészet felé. • Mailáth János azért,

mert hazája javát szolgálja, és hírét emeli. • Gaal György azért, mert ő a magyar írók fordítója. Egy „modern” hazafi-értelmezés - A fogalmak tisztázásának igénye az olvasók körében is megjelenik; ennek egyik jele, hogy a Tudományos Gyűjteményben több ilyen jellegű cikk jelenik meg. Ezek közül kiemelkedik Kovács Sámuel írása (1826): A hazáról, s annak szeretetéről - Korábban is voltak fontos megállapítások, de összefüggő, részletes, jól fölépített gondolatmenettel csak Kovácsnál találkozunk. - Kovács a haza fogalmát szélesen értelmezi, a szülőföldtől a nagyvilágig. • Minél szélesebb horizontú valaki, annál inkább vallja magát egy nagyobb kör, végül az egész világ szülöttének. • „Hazánk az egész világ, mert egy a föld, mely minket hordoz és táplál.” • „A hazaszeretet hát semmi népet, semmi nemzetséget ki nem rekeszt így a nemzeti kevélység, a más nemzek megútálása s gyülölése

valóságos vétek.” • „A Hazafi nem csak hazája barátja, hanem világ polgárja” • A kor a hajdani vérrel adózás helyett munkát követel a férfitól. • A hazafi ismérve, hogy az idegeneket is jó szívvel fogadja. - Kovács nagy jelentőséget tulajdonít a nevelésnek, ezért szigorú szavakkal fordul a szülőkhöz, tanítókhoz és elöljárókhoz. A polgári patriotizmus hazai népszerűsítői - 1825/26 után megváltozik a közhangulat: nagyobb szerepet kap az erkölcsi érték, az érzelmi azonosulás szerepe, amelynek tárgya a haza és a közösség, vagyis: az értékek hierarchiájában fölcserélődnek az egyéni és közösségi értékek – ezzel kezdődik a reformkor. - A változásokhoz hozzájárul a peregrináció, hiszen a külföldön járt papok és tanárok nagy része a polgárosultabb gondolkodás és életforma hirdetője lett. - Peregrinusok voltak: Edvi Illés Pál, Greguss Mihály, Péczeli József, Tarczy Lajos, Hetényi János,

Gödör József, Somosi János vagy Kriza János. - Az új eszméket közvetítő nevelőknek nagy volt a szerepük abban, hogy gyorsan, szinte átmenet nélkül bekövetkezett az átmenet. Kölcsey szelleme - Az 1820-as években már kialakulóban volt az új értékrend, és új eszmények születtek. - Így vált eszménnyé Kölcsey, aki az ifjak szemében ekkor már az a „filozófusba és orátorba oltott patrícius” volt, aki a korszerű gondolkodás, a cselekvő hazaszeretet útjára vezérli lépteiket. - Kölcsey képét Ferenczy István őrizte meg az utókor számára. • A szobrász a magyar nemest „rómainak mintázta, de a római alak homlokát már a romantika géniusza lengi körül”. • Ferenczy a külsőségekben őrzi a klasszikus mintát, ugyanakkor ráérez Kölcsey személyiségére is: „a szikár alak, a beesett arc, a lehajtott fej egyszerre egy érzékeny lelkű, sokat szenvedett gótikus apostolé, egy töprengő, klasszikus nyugalmú filozófusé.

113 • A szobrász egy „póztalan embert állít elénk, nem pedig egy patetikus-heroikus figurát”; ezt mutatja az is, hogy – a korízléssel szembeszállva – ülve ábrázolja Kölcseyt. - Az ifjú költőknek éppen ez az egyszerűség, póztalan hazafiság tetszett Kölcseyben, ráadásul az ő élet bizonyította, hogy „nemcsak a testi erő, a vagyon tehet naggyá, hanem a lélek ereje, az erkölcsi nemesség is”. - Kölcsey vonzáskörében voltak a r eformkor kimagasló alakjai: Lovassy László, Szemere Bertalan, Szalay László, Pap Endre, Eötvös József, Obernyik Károly, Pulszky Ferenc, Kazinczy Gábor, illetve Erdélyi János, Szontagh Pál, Csengery Imre és Ormós László. Ők viszik tovább Kölcsey patriotizmusát - Kölcsey patriotizmusának néhány jellemzője. • A haza érdekében kifejtett munka. • A koreszmék követése. • A demokrácia tisztelete. • A magyar nyelv megbecsülése. • A nemzeti hagyományok mentése és őrzése. 113 A

szobrász a klasszikus ruhával csak a kor ízlését akarta követni; ezt a divatot akarta megvalósítani Mátyás szobrának elkészítésénél is. 101 - „Kölcsey Ferenc lett az ifjúság példája, a nemzetet megtartó erő jelképe – erkölcsi nagyságával, hegeket mozgató hitével. Kossuth szavaival: a haza prófétájává és szimbólumává vált” Fábri Anna: Az irodalom magánélete A vendéglátó Karacs-ház (A családiasság, a társas élet új motívuma) Egy hazafias rézmetsző otthona - Déryné szerint „igen érdemes polgárház”. - Karacs Ferenc és Kultsár István az egykori Sándor és Ősz utca kereszteződésében vásárolta, 1806ban. - A háziasszony, Takáts Éva is művelt. - Karacs Dugonics tanítványa; tehetséges rézmetsző. 114 - A német színház építésekor az ő metszetét helyezik a zárókőbe (A művelődés előmozdítására fölirattal). - A ház körének tagjai: Horvát István, Virág Benedek, Fáy András,

Döbrentei Gábor, Vitkovics Mihály, Trattner Mátyás; festők: Landau Lénárd, Marczinkay Elek. - A család jó viszonyban van a színészekkel is (Déryné, Kántorné Engelhardt Anna, Udvarhelyi József, Benke József), és a Murányi-családdal. - Sok a látogató; egyesek rövid ideig itt is laktak (Katona József, Beregszászi Pál, Jakab István). - Gyakran jár itt Fáy, Márton József és felesége, Prepelitzay Samu. - Egy festő, izsépi Szentgyörgyi János a család minden tagjáról akar portrét készteni (csak Karacs Rózáé készül el). - Itt lakik Benke Judit, a későbbi Laborfalvy Róza. Az első magyar újságírónő - Takáts Éva; Vörösmarty is támadja férfias tulajdonságait. - Magyarországon az 1820-as években merül föl, léphet-e egy nő irodalmárként a nyilvánosság elé? 115 - Költőnők már vannak: Képlaki Vilma, Dukai Takách Judit, Molnár Borbála, Vályi Klára; ők foglalkoztak a háziasszonyi teendőkkel is (ez alól kivétel

Ujfalvy Krisztina 116). - Egy váci református lelkész, Takács Ádám tizedik gyermeke (tizenhárom közül). - Elmúlik negyven éves, amikor a nyilvánosság elé lép. Lovagi viadal egy tollforgató családanyáért - 1822: Sebestyén Gábor két vígjátékának kiadása. - Takáts Éva ezeket bírálja, igen élesen. • Humora vaskos, primitív, „halmozott balgaságok” tömege. • Teljesen elutasítja a darabok nőábrázolását: csak az ostoba, szellemtelen nőket ábrázolja, akiken szánakozni kell. - Sebestyén négy év múlva válaszol: Mennyből jött kirekesztő privilégium; bibliai idézetekkel igazolja, hogy a nők helye otthon van. - Két hadnagy, Kiss Károly és Szontagh Gusztáv ír ellenvéleményt (Bajnoki harc). - Takáts olyan tárgyakra fordítja a nemzet figyelmét, amit csak asszonyi szem láthat világosan. • Asszonyi kötelességek és föladatok. • Nemzetietlen iskoláztatás: a fiúkat latin, a lányokat német és francia nyelvben teszi

járatossá. • A nőnevelés semmit nem fordít az életben betöltött szerepre. A nőkérdés újra fölmerül - Az 1820/30-as években egyre nagyobb jelentőséget kap. - Bárány Péter (Széchényi Ferenc titkára): A magyar anyáknak az országgyűlésre egybegyűlt ország nagyjai, s magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések (1790). • A nők szószólójaként lép föl. • A nemes hölgyek vegyenek részt nézőként az országgyűlésen - Pálóczi Horváth Ádám érve: „könnyebb az éles, kicsinosított elméjű asszony gyermekéből a nevelés által nagy embert faragni”. - Széchenyi a nőknek dedikálja a Hitelt. - Politikai ügy is, hiszen a lányok nemzetietlen és életidegen nevelése a következő nemzedékek elkorcsosulásához vezet. 114 Egy hüvelyknyi átmérőjű lemezen rézbe metszi a magyar nyelvű Miatyánkot, a Tízparancsolatot, az Üdvözletet és a Hiszekegyet. 115 Nyugaton ez már nem kérdés; pl. Mme de Staël, Jane Austen

(angliai papkisasszony), Mary Godwin (Shelley felesége; rémregénye: Frankenstein). 116 Ő dacból megy férjhez; férfias kosztümben jár és kalapot hord, majd egy kis falu jegyzője lesz. 102 - A lánynevelő intézetek drágák, és különös tantervűek. Takáts nőnevelési elképzeléseire hatással van a Tessedik- és a Nagyváthy-féle oktatási elgondolás. Az új vezér és köre (Kisfaludy Károly és az Aurora-kör) Egy tékozló ifjú hazatérése - Kisfaludy Károly a hagyományos erényekről szól, a Tatárok pedig a nemzeti érzés ébresztője. - Ő is, mint bátyja, nem az irodalmárok szakmai fórumának dolgozik, hanem a közönségnek. - Belekerül Bécs pezsgő, fényes életébe; könnyelmű lesz, majd anyai öröksége elfogy. - Hogy megéljen, szelencék fedelére fest jeleneteket. - Bécsben ismeri meg Theodor Körnert, aki az ő ösztönzésére készíti el Zrínyi című drámáját. - A Burg Theater körül mozog; itt sokat tanul. 117 - 1815:

bejárja Olaszországot, a festészet hazáját, de rájön, tehetsége kevés az igazi művészethez. - 1816: letelepszik Pesten. - Jó kapcsolatban van Gaál Györggyel, később Gaál lesz legjobb segítője. „A hazafiság tett költővé” - Eppur is mouve: Jókai regénye Kisfaludy kalandos életét mutatja be. - A Széchényi Ferenc alapította múzeum képtárának vezetője akar lenni, de a n ádor állhatatlansága miatt elutasítja. - Nem szeret levelezni: „A betű csak holttetem, a kedve szó által tenyészik az élet sikere.” - Többen féltékenyek rá (tíz képet fest egyszerre, de egy sem lesz tökéletes, alig olvas, még az általa szerkesztett Aurorát sem, modora nem vonzó). - Vígjátékíróként viszont sikert arat; ok: romantikus szertelenségekre hajló alkata racionális. - Tiszteli az értelmet; ész: „csillagot mér s bátran világokat kerül”. Új irodalom – új életideálok - Kisfaludy az ország legnépszerűbb írója (egyes sorai

szállóigévé válnak, a Felsőmagyarországi Minerva az ő szavait választja mottóul). - Néhányan hiúnak tartják; Döbrentei azt meséli, az Árpádia terve azért fulladt kudarcba, mert Kisfaludy nem viselte el, hogy Döbrentei neve megelőzze az övét a címlapon. - Kovacsóczy Mihályt hitvány embernek tartja, bár neki köszönheti az Aurora néhány tagját. 118 - Kisfaludy köréhez sokan csatlakoznak: Toldy, Vörösmarty, Bajza, Helmeczy, Bártfay, Szemere, Kölcsey. - Ő az első magyar író, aki zsidó családból nősülne (Löffler-család); a h ázasság meghiúsulását nem lehet csak felekezeti ellentétekkel magyarázni; az apa orvos lévén tud róla, hogy Kisfaludy gyógyíthatatlan beteg. Lelki függetlenség és teremtő pesszimizmus - Gyakran van egyedül; melankolikus, Pestet és a magyar kultúrát szűknek, kevésnek találja. - Szerinte nem lehet Európához közelíteni, mert a magyar közönség nem akarja. - A Pannonia és a Pressburger Zeitung

sikerei miatt úgy tűnik, Pesten érdemes német nyelvű irodalmi újságot szerkeszteni; Kisfaludyt is fölkérik egy ilyen új lap munkatársának, de ő hazafiúi elkötelezettségből visszautasítja. 119 - Ugyanaz a pesszimizmus szólal meg nála, ami később Széchenyinél (Világ). Új közönség – új irodalom: az Aurora - A régiek véleménye az Auroráról. • Kazinczy: ellenszenv a kevéssé egyetemes, erősen nemzeties iránnyal szemben. 120 • Berzsenyi: elborzad az újak (pl. Vörösmarty) kannibáli hangján • Virág: kifogásolja a szerelmes dalokat, románcokat; az ifjakat az elpuhultságtól félti. - Kölcsey az egyetlen (Gaal Györgyön kívül), akinek ad a véleményére. - Talán Kisfaludy az első modern művész, aki a közönségre akar hagyatkozni, nem a mecénások kegyeire. • De a közönség még nem képes biztosítani anyagi függetlenségét, így ő sem tudja művészete javát adni, vagyis a közönséget följebb emelni. • A költőnek

utaznia kellene, hogy tanuljon, bár lehet, hogy közben éhen halna. - Casino: Kisfaludy olyan társalgási fórumnak képzeli el, ahol egész Magyarország összegyűlhet. 117 Már ideérkezése előtt megírja a Tatárok és A gyilkos c. drámáját, és itt készül a Zách Klára Munkatársai nagy része akkor pártolt el tőle, amikor az Aspasia előfizetőinek pénzét elköltötte. 119 De minden hazafisága ellenére panaszkodik, hogy itt született. 120 Versengés van a K azinczy támogatta Hébe és az Aurora közt, de amikor személyesen találkoznak (1828), már nem versenytársak. 118 103 Az Aurora-kör - Az 1820-as évek közepétől rendszeresen összegyűlnek; kezdetben hét állandó tagja van; Kisfaludy ösztönzi őket. • Toldy Ferenc; a történetiség kutatása felé tereli. • Bajza József; ösztönzi a kritika helyzetének vizsgálatára, és a Kritikai Lapok indítására. • Vörösmarty Mihály; fölkelti érdeklődését a keleti költészet

iránt. • Stettner György; ő indítja a ballada tanulmányozására. • Pazziazi.121 • Tretter. 122 Utóbbi kettőt magyar művek fordítására veszi rá. • Helmeczy Mihály. - Az összejöveteleket kezdetben a Löffler-családnál tartják. 123 - Meghallgatják egymás új műveit, költői versenyeket rendeznek. - Hős Fercsi (1828; paródia). • Szemere pályázatot hirdet az Élet és Literatúrában: verseljenek meg egy német író által ossziáni stílusban megfogalmazott japán történetet. • Sok költő részt vesz a versengésben, de csak Kisfaludy mer tréfát űzni a föladatból. • Fricskázza az ossziáni pátoszt, a nyelvújítók és a nyelvvédők szélsőségeit. Nemzedékváltás az irodalomban - 1822: Kisfaludy és Toldy megismerkedése. - Az aurorásokat jellemző türelmetlenség elkerüli a középső nemzedéket (Eötvösék, Erdélyi Jánosék, Horváth Mihályék). - 1826-ban együtt a vezércsapat, miután Kisfaludy, Vörösmarty és Toldy

hármasa kiegészül Szemerével és Kölcseyvel. Kapcsolat Kazinczyval - Toldy, Bajza és Kisfaludy is keresi az utat Kazinczy levélszalonjába. - 1822 őszén Toldynak az a véleménye, hogy Kazinczy hanyatlik. - Az elszigetelődés veszélyét érző Kazinczy keresi a kapcsolatot a fiatalokkal; összekötő: Toldy. - Kazinczy számára a levelek helyettesítik a társalgást (minden egyes levelével határozott célja van).124 - Kisfaludy már nem tulajdonít ilyen nagy jelentőséget a leveleknek. - Toldy szívesen ír levelet; így mindenhol tud véleményt nyilvánítani. - Az új kor kezdete. • Azok a szavak jelentik, amelyekkel Toldy kioktatja Kazinczyt, akinek a t ekintélyére már nincs szükség (hiszen az új stílust ízléstelennek tartja). • Toldy eleinte őszintén vonzódik mesteréhez, majd tudtára adja az aurorások neheztelését, és fölszólítja: „Légy a régi!” (A Pyrker-ügy kirobbanásáig ő vállalja magára a Kazinczyval való vitát.) •

Levélkapcsolatuk érdekes: a régi és az új úgy ütközik meg, hogy az újat képviselő Toldy nem tűr védekezést; kioktatással akarja leigázni a régit. - Haramiák: Toldy Schiller-fordítása. • Kazinczy finoman érzékelteti a nemtetszését (sok benne az erőltetett neologizmus). • Kisfaludy egy csípős epigrammával bírálja. • A fordítás bukás, mégis tanulságos a fordító számára (reálisabban mérhette föl képességeit). • A csonkítatlan szöveg miatt tarthat a cenzúra bírálatától is (főleg Döbrentei följelentésétől fél). 125 - A régiek elítélik Kisfaludy szerkesztői elgondolását, gyakorlatát („önkényes dolgozás”). • Visszautasít kéziratokat. 126 • Nem tart igényt sem Horvát István, sem Kultsár írói szereplésére. • Új, ismeretlen nevű ifjakat vezet a közönség elé (Bajza, Vörösmarty, Czuczor). 121 Bukarestből származó görög kereskedőfiú; Széchenyi könyveinek fordításával szerez

hírnevet. Német származású; Járay néven konzervatív városatya lesz, majd pesti bíró; mérges xéniákat ír Széchenyi ellen, és önfeláldozó segítőkészségével tünteti ki magát az árvíz idején. 123 Az itteni ház a Bálvány utcainál fényűzőbb, de a Vitkovics-, Fáy- vagy Karacs-házhoz viszonyítva igen szegényes. 124 Levelei kiadásának gondolatával is foglalkozik. 125 Döbrentei bécsi tartózkodása választóvonal a korábbi kapcsolataiban (a konfidensség gyanúja és ellenszenves modora miatt); ez az antipátia egy ideig teljesen biztosítja a Kazinczy és az aurorások közti egyetértést. 126 A szerzők ezeket a konkurenciának (Igaz Sámuel: Hébe) adják. 122 104 Így sem csak remekműveket közöl, és nem a teljes magyar irodalom, hanem az új törekvéseket igyekszik bemutatni. Pest a nyilvánosság központja lesz - Kazinczy élete végén sokat tartózkodik itt (családi pereskedések és az Akadémia alapítása miatt). • 1828:

többeket ekkor ismer meg személyesen (Kisfaludy, Vörösmarty, Fenyéry, Toldy, Bajza, Helmeczy, Széchenyi, Károlyi György, a nádor). • Meglátogatja Ferenczy Istvánt, Jankovich Miklóst. • Sokakkal találkozik (Fáy, Kiss Károly, Thaisz, Szalay, Gaál József, Vitkovics, Virág, Horvát István). - Pest nagyon megváltozott. • Pompásak a házak és az utcák. • Most kezd kiépülni a Duna-parti palotasor. • Eleven társasági és kulturális élet jellemző. • Működik a Casino (nemesek találkozóhelye). • Vannak egyéb gyülekező helyek.  Vitkovics-ház  Jankovich-ház  Bártfay-ház  Fáy-ház  Teleki-palota  Kisfaludy Károly lakása  Brunszvik gróf estélyei  Batthyány grófné estélyei • Kivétel a Két pisztoly vendéglő, ami a bűn tanyája, és egyben regényes színhely Nagy Ignácnak, Szigligeti Edének. A társaságszervező gróf: Széchenyi - Ő Pestet (Bécshez viszonyítva) szegényesnek tartja. - Ezért akarja

megváltoztatni a várost (paloták, parkok, hidak, egyesületek) - Akadémia. • A grófot még Kazinczy is csodálva szemléli, bár számára az akadémiai gondolat sokáig nem rokonszenves. 127 • Mások azért ellenzik, mert a közoktatás fejlesztését előbbre valónak gondolják. • Sajátos intézménytípust teremt meg (nem kapcsolódik a rendekhez és a központi irányításhoz). - A polgárság aktivitása nélkül nem mehet előbbre a magyar világ (a nemzeti ipar, kereskedelem, művészet és tudomány hiányosságaiból indul ki 128). Ezt korábban mások is megfogalmazzák • Horvát (naplója): munkásság szempontjából a vagyontalanok gyakran fölülmúlják a vagyonosokat. • Döbrentei (Erdélyi Múzeum): a hazának mindenhol a középrend adja a fölemelkedést. • Guzmics Izidor (Tudományos Gyűjtemény). • Wesselényi (Balítéletek): „ felejtik, hogy főképp a középrend az, amely a világon a legtöbb műveltséget terjeszt.” • Bajza:

tiltakozik a kultúra terén is meglevő feudális kiváltságok ellen. • Pulszky Ferenc (emlékiratai): a rendi elkülönülés még a húszas években is igen éles; sokáig nem tudja elképzelni, hogy egy arisztokratával barátkozzon. - A polgárosult nemzet hívei a feudalizmus szimbólumát látják az arisztokráciában. - Az arisztokráciaellenesség terjedése Széchenyinek is köszönhető (az ő kifakadásai hatására ábrázolnak az írók egyre több gonosz és félelmetes főrangút a művekben). - 1828-tól Kisfaludy körével keresi a k apcsolatot (nézeteik egybecsengnek, és K isfaludy az egyetlen, aki sem viselkedésében, sem külsejében nem hat provinciálisnak a pesti irodalmárok közt). Az új irodalom vezér nélkül marad - 1829: Kisfaludy elköltözik a Löffler-családtól. • 127 „Az akadémiák rontanak, nem építenek.” – „Az úgynevezett akadémiából körültekintetekre nézve is alig lesz valami, én óhajtom, ne is legyen, mert inkább

semmi, mint nevetséges.” 128 „A polgárság, amely úgyszólván egyedüli képviselője az ország művészeti és mesterségi értelmességének, nagyobb részint nem magyar, s nem is vágy azzá lenni, holott a magyar hon levegőjét szívja, kenyerét eszi, borát issza, s nincs is egyéb hazája e tágas világ hátán a magyar földön kívül. Ellenben az is igaz, hogy a felsőbb rendek nem igen édesgetik magokhoz, s nem nagy pártolásra méltatják” 105 - Élete utolsó évében Kappel házában lakik (Kék Orrszarvú). 129 Köszvényét és vérbaját sok jó orvos kezeli, eredménytelenül. Széchenyivel nézeteltérései vannak. 1830-ban tüdővészt kap; Csák Máté című szomorújátékából már csak két felvonás készül el. A haldoklót sokan látogatják; eljön bátyja is, de tudomást szerez Károly anyagi gondjairól, így visszautazik Sümegre (ezzel megcsappan népszerűsége). A temetésen még egymás mellett állnak öregek és fiatalok (az

Aurora tizedik kötetének utolsó oldalára utólag ragasztják be Toldy megemlékezését). Az almanach szerkesztését Bajza veszi át, a sírverset Vörösmarty írja. Lexikoni pör: az első nagyobb harc; az az aurorások robbantják ki; nagyjából lezajlik Kisfaludy életében. „Mindenki háborúja” – őrségváltás az irodalmi életben A lexikoni pör előzményei – Wigand Pestre jön - 1827: új könyvkereskedés nyílik a V áci utcában; tulajdonosa Wigand Ottó, aki a katonai besorozás elől szökik Magyarországra. - De a cenzúra itt is korlátozza. • Kisfaludy véleménye: ha minden cenzori intést figyelembe venne, hamarosan nem vígjátékot és románcot írna, hanem imakönyvet. • A cenzúra tiltja a személyeskedést, valamint a fönnálló állami, rendi és egyházi viszonyok bírálatát. • 1825-ös országgyűlés: a cenzúraügy a sérelmek közt van (jogsértő). - 1828: Handbuch der ungarische Poesi és Blumenlese aus ungarischen Dichtern

(Toldy). - A Handbuch az első modern értelemben vett összefoglaló irodalomtörténeti munka. 130 - Wigand mindig kijátssza a cenzúrát. • Tiltott könyveket és újságokat csempészik be. • Könyvesboltja öt szobáját mindenki látogathatja, a rejtett hatodikról csak a beavatottak tudnak (itt a birodalomból kitiltott lengyel, német és francia lapok, illetve a cenzúra által bevont könyvek találhatók). A lexikoni terv - 1830: Wigand fölhívása (a Tudományok és mesterségek közönséges tárára keres előfizetőket). - Szeretné, ha munkatársa lenne Kisfaludy; az ő föltétele, hogy Vörösmarty, Bajza és Toldy is szerkesztő legyen. - Wigand azonban elutasítja Toldyt, mivel a fő szervező, Döbrentei igen rossz véleménnyel van róla. Döbrentei – a régi vágású karrierista - A ’20-as évek végére már nem hiteles a közönség előtt; Kazinczy is bírálja 131 (vezérszerepre való törekvése, hiúsága, békétlensége miatt). - A pesti

írók véleménye a „magyar Clavigóról”. • Több pletykát terjesztenek róla (pl. azzal dicsekszik, hogy a Lovakrul szinte teljesen az ő munkája) 132 • Az ifjakkal szemben dölyfös, a mágnásokkal szemben szolgalelkű. • Bécsben mások rovására szerez érdemeket. • Sokat költ, de külső vonzerejét elvesztette. - Széchenyivel való kapcsolata csökkenti népszerűségét (úgy vélik, általa túlzott előnyöket kap 133). - Barátai is vannak. • Berzsenyi (Széchenyi talán Döbrentei miatt tartja az ő költészetét a magyar líra csúcsának). • Dessewffy József. 129 Az árvíz idején itt lakott Virág Benedek, és huszonöt évvel később itt halt meg Vörösmarty Mihály is. Ezért tartják 1828-at a magyar irodalomtudomány születési évének. 131 Levelet ír Kiss Károlynak, és kéri, az írtakat közölje Döbrenteivel is: „Az ő mindenek által ismert két rettenetes indulatja (a pénz és cifra elolthatatlan szomja) őtet arra viszi,

hogy készen van mindig feláldozni szíve érzéseit is, és két képet visel, hogy a fejérek közt fejérnek, a f eketék közt feketének ismertessék; s így mindegyiknél feltalálja hasznait” 132 A róla szóló kitalált eseteken jól szórakoznak. Pl Sterne könyve fordításának megjelenése után azzal kérkedik, hogy ez az első magyar könyv, amely sajtóhiba nélkül jött ki a nyomdából; ezért nagy a derültség, amikor elolvassák az első oldal mondatát: „Angolyból ordítá Döbröntey Gábor”. 133 A Lóversenytársaság és a Magyar Gazdasági Egyesület jegyzője, illetve a Casino titkára (ő készíti el az első magyar nyelvű étlapot). 130 106 • Schedius Lajos. • Kis János. • Guzmics Izidor. • Thaisz András. • Az erdélyiek, akik érmét is veretnek a tiszteletére. - A fiatalok valószínűleg azért nem kedvelik, mert úgy látják, előlük foglalja el a helyeket; azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az ő tanácsai alapján

készüljön el az első magyar lexikon. A lexikoni csatározások - Az aurorások először Wigandot támadják. - Zádor fölszólítja, hogy nevezze meg munkatársait. - Wigand ezt megteszi, de az aurorások hiányoznak. 134 - Az agyról értekező orvost, Almási Balogh Pált Bugát Pál neve alatt Vörösmarty és Bajza támadja. - Zádor Döbrenteit támadja, de Wigand nyilvánosan megvédi. • Wigand túlzásokba esik; magasztalja fordításait, és két pedagógiai munkája miatt a „m agyar Campé”-nak nevezi. 135 • Az ellenfél elsősorban azt kifogásolja, hogy Döbrentei hozzájárul e szöveg kiadásához. • Egyesek szerint ő is írta, hiszen Wigand nem tudott magyarul (utóbb kiderült, Schedius fogalmazta). - A harc végső tanulsága (Bajzáék szerint): az irodalomban nincs más érdem, csak a t eljesítményé; a közvélemény melléjük áll. - 1834: a lexikon utolsó kötetének megjelenése; Wigand ekkor már csak névleges tulajdonos; a valódi Heckenast

Gusztáv, aki éppen Bajza lányát veszi feleségül. - A pör utolsó vitája Dessewffy József és Bajza polémiája. • Az aurorások azért támadják Dessewffyt, mert nyíltan kiáll a sajtószabadság mellett. • A Toldy elleni írására maga az érintett válaszol: kritika nélkül az irodalom nem fejlődik.136 • Taglalat: Dessewffy Hitel-bírálata – Széchenyi keményen visszavág. • Észrevételek a Conversations-lexikoni pörhöz gr. Dessewffy József ellen: Bajza tiszta érvelésű válasza, mellyel országos tekintéllyé válik - Almási Balogh Pál még vitázna Bugáttal, Thaisz is vagdalkozik a Sasban, de a vita eldőlt, Bajza és az aurorások javára. - Kazinczy Bajza álláspontján van, csak Dessewffyre volt tekintettel, mikor nem csatlakozott a vitához. A Pyrker-vita - Pyrker bőkezű mecénás; támogatja Toldy unokatestvérét, az Itáliában tanuló Markó Károlyt. - Két vádlott: Kazinczy és Pyrker János László érsek és főispán. - Kazinczy

lefordítja a főpap bibliai tárgyú elbeszélő költeményét, az időhiány miatt az eredeti hexameter helyett prózában. - Toldy véleménye. • Kazinczy önkényesen fordítja a verset prózában. • Kifogása Pyrkerrel szemben: hazafiatlan az idegen nyelven való alkotás. - Bajza fejtegetése: Kazinczy csak hálából foglalkozik a főpap műveivel. - Útja Pannonhalmára, Esztergomba, Vácra (1831; úti rajz). • Kazinczy első felelete nem sikerül, ezért adja ki ezt. • Bajzának és Toldynak személyesen adja át. • Bár tagadja, bántja benne Vörösmartyt is, hiszen ő éles epigrammákat írt Pyrker ellen. - A vitát Bajza zárja le, Kazinczy halála után (tiszteletben tartja emlékét, és azt mondja, a mestert rossz tanácsadói vitték bele a vitába). Vita a kritikusi szerep körül - Az egyik rossz tanácsadó Szemere. - Sophie hozzá fordul a Kazinczy-művek kiadásával kapcsolatban, aki ezt a jogot átadja Bajzának. - Kölcsey és Szemere: a kritika

föladata. • A közönség fölemelése, kinevelése. • Az író önismeretre szoktatása. 134 Ott van Széchenyi, Dessewffy, Schedius, Kis János, Thaisz, Döbrentei és egy sor jelentéktelen név. Joachim Heinrich Campe (†1818) kiváló pedagógus, akivel nemesek leveleznek, hogy tanácsot kérjenek gyermekeik neveléséhez; írásai az ifjak és a szülők kedvenc olvasmányai. 136 „Ki fogja a magyar közép vagy alrendű mívet olvasni, midőn szekrényeink idegen remekekkel töltek meg. S mehet-e addig a patrióta kívánsága, hogy száraz kórót rágjunk, mert e földi, az ananász helyett, mert nem e földi?” 135 107 Az Élet és Literatúrában Szemere mindkettőjükről közöl kedvezőtlen kritikákat is. - Kölcsey: a művész szerepe fontosabb, mint a kritikusé (ezt Bajza tevékenységére reagálva is mondja). - Szemere viszonya más lapokhoz. • A Kritikai Lapokat az Élet és Literatúra hajtásának tartja, ezért háborodik föl szívtelenségein.

• Az Aurorát kissé magáénak tarthatja, hiszen ő is akart ilyen címmel almanachot indítani; Kisfaludy halála után ajánlkozik a szerkesztésére. - Ez után kitör az Aurora-pör (az első vita, amely a rendezetlen írói tulajdonjog miatt indul). • Helmeczy szerkeszti a Jelenkort. • Bajza szerkeszti a Társalkodót, az Aurorát (kiadó: Trattner-Károlyi) és a Kritikai Lapokat (kiadó: Kilián137). • Bajza a Kritikai Lapokban megbántja Szemere Pált, aki a Muzárionban visszatámad (1833). • Közben nézeteltérés támad Bajza és Trattner-Károlyi közt, így az Aurorát átadja Kiliánnak (1834). • De Trattner-Károlyi is megtartja magának az Aurorát, és ennek szerkesztését Szemere vállalja. • Bekapcsolódik Horvát István (Tudományos Gyűjtemény), aki Bajzát marasztalja el. 138 • Szemerének dolgozik Kölcsey és Eötvös. • Néhányan nyilatkozatot tesznek, hogy csak Bajza Auroráját ismerik el, és csak abba dolgoznak.  Czuczor Gergely

 Szenvey József  Fáy András  Toldy Ferenc  Kovács Pál  Vörösmarty Mihály • Bajza válaszai.  Szemerének: bírálja a Muzáriont, és szerkesztése elméletét is.  Horvátnak: Melyik a valódi Aurora törvény és józan ész előtt? Tisztújítás az Akadémián; Döbrentei visszaszorul - 1835: Döbrentei helyett Toldy lesz az Akadémia titkára (Kölcsey visszalép). - A tisztújításon az aurorások teljes diadalt aratnak. - Toldy nem szerkeszti tovább a Tudománytárat, de Bajzával és Vörösmartyval már engedélyt kér az Athenaeum kiadására. - Döbrentei a lexikoni per óta visszahúzódik. • Régi nyelvemlékeket, kódexeket tanulmányoz. 139 • Szobrászokat, festőket támogat. • Budai utcákat, hegyeket magyarosít. Vezér helyett vezérkar - Toldy és Bajza barátsága: nem a közös ízlésen alapul, hanem a harcostársi tudaton. - Vörösmarty, Bajza és Toldy triásza valóban uralkodik az irodalmi életben. 140 • Bajza: az

ország első kritikusa. • Vörösmarty: a nemzet első költője. • Toldy: az Akadémia titkáraként a kezében tartja a tudományosságot. - Athenaeum. • A fiatalabbak nagy szerephez jutnak (Eötvös, Szalay, Tóth Lőrinc, Vajda Péter, Kazinczy Gábor, Pulszky, Horváth Mihály, Erdélyi János, Vachott Sándor, Kuthy Lajos, Kemény Zsigmond). • Kitüntetett költője: Vörösmarty. • Regényírója: Jósika Miklós; ünnepelt regényei: Abafi, Csehek Magyarországon. • Kedvelt műfaja az életkép (Nagy Ignác). - A ’40-es évek elején a triász minden tagja családos, így fokozatosan eltávolodnak egymástól. 137 A Kilián testvérek könyvkereskedése az egyik legrégibb pesti könyvkereskedés; Kilián Ádám Stahel József alapítja (1789); Ádám halála után öccse, György veszi át az üzletet. A szabadságharc után csődbe kerül és megszűnik (1853). 138 Ennek előzménye: Horvát nehezményezi, hogy az 1833. évi akadémiai jutalmat Kisfaludy

Sándor és Vörösmarty Mihály megosztva kapta, bár csak a Himfy költője érdemelte volna meg. Bajza az Akadémia elleni támadások miatt bírálja Horvátot, és tudományos munkássága kétes eredményei végett is (pl. állította a magyar-angol nyelvrokonságot) 139 Tréfálkoznak a Régi nyelvemlékek c. kötetén is; pl Pulszky disztichonja: Megmagyarázta nekünk nyelvünk emlékeit, ámde Megmagyarázását ki magyarázza nekünk? 140 Jósika Miklós: a három férfi külsejében semmi rendkívüli nincs, kivéve az egyforma „királyvörös” nyakkendőt. 108 Az irodalmi liberalizmus első szalonja Pesten – a Bártfay-ház Az Alsatia - Bártfay 1822-ben költözött az Üllői úti Károlyi-palotába. - Alsatia. • Eredetileg a Jakab-korabeli London egy kicsi, de önálló életű negyede, ahol a bűnözők és az üldözöttek rejtőzködnek. • Így nevezi el magát a K árolyi-palotában összegyűlő aurorások csoportja, amely 1826-ban alakul. 141 -

Bártfay levelezni kezd Kazinczyval; fölkeresi Széphalmon, és meglátogatja rokonait: Gosztonyi Istvánt és feleségét, Mauks Josephine-t, akit később feleségül is vesz. - Az alsatákon kívül többen vendégeskednek itt. • Kölcsey • Megyeri Károly • Szemere • Szentpétery Zsigmond • Wesselényi • Szigligeti Ede • Klauzál Gábor • Ferenczy István • Lendvay Márton • Barabás Miklós Josephine, a „gyémántkapocs” - Ezt írja róla Toldy. - Bátorságát bizonyítják a Batthyány Lajos temetésekor történtek. • A józsefvárosi plébánossal és egy doktorral együtt eljátssza, hogy Batthyányt eltemetik a józsefvárosi temetőben. • A holttestet visszacsempészik a városba, és a ferencesek altemplomában helyezik nyugalomra. - Az elítélt Wesselényit sem fél házában vendégül látni. Az irodalom otthona - Az árvíz utáni új lakás az Egyetem utcai Károlyi-palota (szép, tágas, kényelmes, de nem fényűző) - A társaság

tagjai a mestert, Kisfaludyt egyáltalán nem, egymást pedig hosszú idő múlva kezdik tegezni. - A Bártfay-házaspár gyermektelen, így egy-egy ismerős vagy rokon kisasszony neveltetését magukra vállalják (pl. Klobusitzki Matild, Barthos Paulina) - A Bártfay-házban elsőként állítanak karácsonyfát. - Szemben a Vitkovics- és Karacs-estélyekkel, a hangnem itt kevésbé kötetlen, inkább választékos. - Bártfay szerepei. • Az alsatiások szeretnék, ha soraikba lépne; válasza: „Az írónak egész ideje urának kell lennie: nekem kötelességem egész lélekkel uramat szolgálnom.” 142 • Lakásán nemcsak irodalmi estélyeket rendez, hanem politikai tanácskozásokat is, ahova csak a kormány nyílt ellenségei kapnak meghívást (Széchenyi és titkára, Tasner Antal, Beöthy Ödön, Dubraviczky, Fáy és az aurorások). • Közvetíti többek levelezését. Az irodalom „Akadémiája”: a Kisfaludy Társaság - A Bártfay-házban teljesedik ki a

Toldytól származó alapeszme, egy irodalmi társaság alapításának gondolata (mások Vitkovicsról, vagy Virág Benedekről akarják elnevezni). - 1831 januárjában alakul meg; tagjai: Bajza, Bártfay, Bugát, Forgó, Helmeczy, Toldy, Waltherr László. - „E társaságot a barátság és a hála hozta létre.” (Fáy) - Kisfaludy szobrát Ferenczy István készíti el. • Toldy szerint ezt a Városligetbe kellene tenni, ahova később más írók és költők szobrai is kerülhetnének, és ez lenne a Poéták szigete (szentimentális ízlés). • Széchenyi a tervezett gellérthegyi romantikus magyar temetőkertbe helyezné. • Végül a Múzeum kertjébe kerül. - 1836: alakuló gyűlés; jutalmazó társasággá alakul. • Első tagok az aurorások mellett: Fáy, Kölcsey, Jósika. • Pénztárnok: Bártfay. - Több műfajban ír ki pályázatokat; ezek egyik fölfedezettje Arany (Az elveszett alkotmány, Toldi). - A nyilvános üléseket Kisfaludy születésnapján

(február 6.) tartják - Fölkarolja a népdalgyűjtés ügyét (Erdélyi több értekezése is megjelenik). 141 A bécsi rendőrség ebben az évben oszlatja föl a ludlamiták közösségét (Ludlamshöhle), bár ez csak egy írókból, újságírókból, színészekből, kereskedőkből, hivatalnokokból álló bohém társaság, amely nem foglalkozik politikával. 142 Valójában ura, Károlyi György gróf és közte nincs feudalisztikus viszony. 109 - A Bajza szerkesztette Új Külföldi Regénytár a világirodalmat népszerűsíti. - Gyakran éri az a vád, hogy egy irodalmi klikk egyeduralomra törését segíti elő. - Toldy többször elismeri, hogy a társaság működésében az Aurora-kör folytatását szeretné látni. Minőség és közönség - A Kelet Népe néhány esetben sérti a polgárosodó művésztársadalmat (Széchenyi néhányukra úgy tekint, mint saját teremtményei, akik hűtlenek lettek hozzá; pl. Toldy, Vörösmarty, Bajza) - Nemcsak az

írókat, hanem Ferenczy szobrászt is lekezeli a lap; ezekre Vörösmarty válaszol. - A minőségigény értelmezéséről van szó. • Ez az eredetiség és minőség állandó ellentétében fogalmazódik meg. • A kérdéshez Toldy is hozzászól (hazai kóró – külföldi ananász). • Vörösmarty (Hazay Gábor álnéven) a közönség szerepét hangsúlyozza: a nemzeti művészet számára nemzeti közönséget követel. - Bártfay naplója a közönség differenciálódásáról tanúskodik (változatos női szerepek megjelenése); pl. a hölgyeknek divat megjelenni különböző rendezvényeken. - Nőtípusok. • A férje tudományos vagy közéleti érdemeit üresen reprezentáló nő, aki a nyilvánosság kiszélesedésével alakul ki, és a század végére teljesedik ki. • A pesti nevelőintézetekből kikerült leányok, akik egy új nőnemzedék tagjai (Victor Hugo, Heine és George Sand műveit olvassák). • Hagyományos nőszerep, ami a ’40-es évek

végén újra meghatározóvá válik; ez az otthon kiteljesedő, hazafias érzelmű nő. Pl Bártfayné Mauks Josephine A nagy változások időszaka: a harmincas évek Széchenyi városa: Pest - Pest nem egy virágzó város, csak egy magát annak álmodó, szegényes település (Széchenyi véleménye a Pesti por és sárban, illetve a Hitelben ). • Nincs híd, a hajók otrombák. • Sártenger van. • A fogadók alávalók. • Nincsenek olvasó társaságok. • Nincs fa, minden hamuszínű. 143 • Hiába van gyors építkezés, a minőség lényegtelen szempont (az épületek célszerűtlenek, egészségtelenek). - Ugyanakkor életerősnek, fejlődőképesnek bizonyul. - A lakosság a ’30-as években megkétszereződik. 144 - Lendületesen fejlődnek a külső városrészek és az elővárosok. - Épül a Nemzeti Színház, a Múzeum és a Ludoviceum; működik a Casino, kész az állandó híd terve. - Sok szálló, vendégfogadó és fürdő épül; több mint negyven

kávéház működik. - 1833: megindul az első három pesti omnibusz. - Az előkelők sétálóhelye a Városliget és az Orczy-kert, a szegényebbeké a Rákos mezeje. - Gyorsul a postakocsirendszer. - Széchenyi Honderűre változtatná a kellemetlenül hangzó Pest nevet. Az új nagyhatalom: a sajtó - Európa-szerte föllendül az újságírás (Franciaországban a polgárkirályság 1830-as hatalomra jutása óta van sajtószabadság). - Párizs újra központban lesz; sok neves művész él itt (George Sand, Liszt, Chopin, Delacroix, Heine, Miczkiewicz). - A francia és az angol lapok folytatásos regényeket közölnek. - Népszerűvé válik a karikatúra (Charles Philipon két szatirikus lapot is indít: La Caricature, Charivari 145). - Virágoznak a politikai és szaklapok. - Pesten a ’30-as évek elején még mindig a Hazai és Külföldi Tudósítások az egyik legolvasottabb magyar nyelvű újság, és csak a Jelenkor veheti föl vele a versenyt, de ezek szinte

politikamentesek. - A modern politikai újságírás Magyarországon az Országgyűlési Tudósításokkal kezdődik. 143 József nádor még a Városliget olasz nyárfasorát is kivágatja egy télen, hogy a szegényeket tűzifához juttassa. Pest és Buda lakossága 1838-ban százezer, 1848-ban már száznegyvenezer. 145 Ilyen címmel több szatirikus lap is indul Európában; Magyarországon a Charivari az első magyar élclap (1848). 144 110 Kéziratos, ezért nem számít sajtóterméknek, így a cenzúratörvényeket nem lehet vele szemben alkalmazni. • A példányokat Kossuth jegyzetei alapján több tucat jurátus másolja. • Szóhoz juttatja az ellenzéki szellemet. • Egy eddig nem létező, széles körű politikai nyilvánosságot teremt. • Utódja a Törvényhatósági Tudósítások (Pest). A divatlapok kora - A ’30-as években elszaporodnak a zsebkönyvek, évkönyvek. - Olvasott a Jelenkor és a Tudománytár is. - 1833: Regélő és Honművész (Mátray

Gábor). • Az első magyar divatlap jellegű újság; képes. • Változatos tartalma folytán családi lap (Pesten és vidéken is népszerű). • Az előfizetők közt kevés a nő, de sok az ismert irodalmár. • A szerkesztő népszerűsíti saját szerzeményeit, és fölkarolja a zenei műveltség fejlesztését. • Hoz társasági híreket (híres emberek, uralkodók és művészek életéről). • Vetélytársa a Rajzolatok lesz (Munkácsy János). Egy pest-budai „riporter”: Garay János - Egyetemi hallgatóként ideje nagy részét könyvtárban tölti, de a Regélő-Honművészben és a Rajzolatoknál tanulja meg, ami az élethez kell. - Ő az egyik első pesti riporter. - Pest otthont és társaságot ad neki; barátja Kunoss Endre és Vajda Péter, aki a sógora lesz. - Nagy lapoknál dolgozik (Jelenkor, a pozsonyi Hírnök); öccsének is azt javasolja, írásait ne kis lapokhoz adja, hanem az Athenaeumhoz. Harc az Athenaeum ellen - A fiatalok többsége úgy

érzi, Bajzáék diktatúrát vezetnek be az Akadémiában és az irodalomban. - Frankenburg. • A fordításokat kifogásolja, és eredeti műveket sürget (a középszerű fordítások soha nem pótolhatják a középszerű eredetieket). • Szerinte a tisztségviselők rosszul gazdálkodnak a társaság pénzével. • Írnokként mindig unalmas feladatokat kap; másolás közben találja meg egy aradi piarista, Horváth Cyrill levelét.  Ebben Döbrenteitől kér protekciót Kuthen c. drámájának  Frankenburg egy cikket ír Több igazságbarát aláírással.  Eredmény: a p ap visszavonja drámáját, Döbrentei leköszön bizottsági tagságáról, Frankenburgot pedig lemondatják. - Kazinczy Gábor szerint, ha az Akadémia néhány lármázót tagjává fogadna, elülne a botrány; az „igazságbarátok” csak irigységből harcolnak; Frankenburgék válasza: Kazinczy Gábor eredetiként közölt Emmi c. beszélye egy német író művének szó szerinti

fordítása - Csató Pál is nehezen viseli a triász uralmát, és a Hírnökben sorozatosan támadja Bajzát és az Athenaeumot. - Akik még támadják a nagy hatalmú triászt: Vajda, Kunoss, Kelmenfy, Császár és Ney.; az öregek közül őket támogatja Kisfaludy Sándor, Guzmics, Szemere és Döbrentei. - Bajzát azzal vádolják, hogy igazgatóként hűtlen módon kezeli a Nemzeti Színház pénzét, Vörösmartyról azt állítják, plagizátor. - Szemere személyes sértettség és elvi egyet nem értés miatt helyezkedik szembe a triásszal. - Tutti-frutti törzsasztal. • A Majna menti Frankfurtban alakult német irodalmi társaság. • Tagjai egy-egy gyümölcsnevet viselnek, amivel kifejezik, hogy minden rang- és presztízskülönbséget elvetnek. • Szemere ennek a működésére is célozhat, amikor kifogásolja, hogy Bajzáék rossz néven veszik, ha valaki csatlakozik az általuk megtámadottakhoz, vagy kapcsolatban marad velük. Csató, a renegát - Sok jó

tulajdonsága van: széleskörű társadalomismeret, jó írás- és szerkesztőkészség. - Van érzéke az árnyalt jellemformáláshoz. - A jelen számára és a jelenről ír. - Nőkeresés (novella): mesterei, Kisfaludy és Fáy nyomán azt a témát dolgozza föl, hogyan marad hoppon egy nősülni akaró agglegény (pellengérre állítja a kazinczyánus ízlést). - Széchenyi eszméit az elsők közt dolgozza föl az irodalomban (A phantasta). • 111 A fiatal szív (novella): a liberális és a konzervatív eszmék ütköznek össze benne. Támadásaira Bajza felel, de Csató nem győzhet; ennek két oka van. • Bajza legyőzhetetlen vitatkozó. • Csatót nem a meggyőződés, hanem a személyes sértettség vezérli (csak anyagi érdekből pártolt át). - Csató végül a közvélemény előtt teljesen hiteltelenné válik. - Közben az Athenaeumhoz húzó Garay félrehúzódik, de továbbra is ír verset, szomorújátékot, szerkeszt naptárat, évkönyvet, és

tervezi a Regélő Pesti Divatlapot. Az Ifjú Magyarország teaestélyei és lapalapítási kísérletei - Ifjú Magyarország: Kazinczy Gábor köre. - A csoportosulás kialakulásának okai. • A korszellem (liberalizmus). • Belpolitikai események (törvénytelen perek). - A kör tervezett lapja a Literatúrai táborozások. • Végül Népbarát címmel jelenik meg; és kb. ötven munkatársa van 146 • A Figyelmező hirdeti; Csató ehhez fűzött gúnyos megjegyzéseire figyel föl a cenzúra, és az utolsó pillanatban betiltja a lapot. - Az estélyeken a tiszántúli, felvidéki protestáns fiatalok a hangadók. - A házigazda Erdélyi és Dobrossy István. - A fiatalok nemzedéke sokkal fölkészültebb elméleti és közéleti szempontból, mint Bajzáék nemzedéke. - Példaképük Kossuth és Wesselényi. - A mozgalom tagjai közt laza kapcsolat van. Irodalom vagy politika? - A ’40-es évek elején alakulnak még társaságok, de szinte azonnal föl is oszlanak. -

Néhányan meghalnak (Csató, Kunoss, Vajda). - Vörösmarty, Vachott, Vahot és Garay nem húzódik vissza. - Kelmenfy a maradiakhoz csatlakozik, Frankenburg Kossuth híve lesz. - Az Athenaeum népszerűsége hanyatlik. - Kérdés: az írói vagy a politikusi pálya való-e előbbre – ez megosztja az Ifjú Magyarország nemzedékét. • Az egykori országgyűlési ifjak szerint fontosabb a politika; őket Kölcsey társasága formálta. • Több idősebb (pl. Fáy) úgy véli, maradandó irodalmi eredményt csak teljesen az irodalomra koncentrálva lehet elérni - Az irodalom már nem szent ügy 147, hiszen a nagyközönség elé került, és annak eszméit szolgálja. - Elzárkózás vagy nyilvános szereplés? • Erdélyi és Garay költészetében kevés szerepet kap a politika, de van meggyőződésük. • Mindketten a polgári átalakulás hívei, csakúgy, mint Vahot Imre, aki az elzárkózó magánélettel szemben a nemesi élet nyitottságát propagálja. • Frankenburg

Adolf tipikus biedermeier polgár; németes neveltetése miatt ő illeszkedik be a legkönnyebben Pest és Buda életébe. - A selyembogár-ëmotívum. • Garay amolyan „száleresztő kis selyembogár”, aki „életét temette el művébe, csakhogy szép kelméket adjon”. • Garay és Erdélyi együtt indítja a Regélő Pesti Divatlapot (1842).  Garaynak sok idejét veszi el az írástól.  Erdélyi kifogásolja a sekélyes, csevegő tartalmat.  1844-ben Garay kilép.  Néhány hónap múlva Erdélyi európai útra indul; a lapot Vahot Imre veszi át, Pesti Divatlap címen. Szerkesztősegédje Petőfi lesz • Garay ismét újságíró lesz, és föllendíti a biedermeier gyermekkultuszát. - 146 Pl. Erdélyi, Vachott, Sárosi, Kuthy, Tóth Lőrinc Csengery Imre véleménye az irodalmi életről: „Az író is állat: Kölcsey s Kazinczy Ferenc, kifogyott mamuttetemeket képzenének. Azután Bajza lenne egy klasszikailag komoly oroszlán; Schedel, a literariai

közlekedés szállítmányosa, egy málhás dromedár Orosz a nemzeti jogok nyughelyét tolvajló hiéna; Csató egy pribék kaméleon, Helmeczy egy talpát nyaló kövér medve. Ifjonc írók, kik orzástól is kevésbé irtóznak, a majmok külön fajait alkotnák” 147 112 • Többen bírálják, mert túl sok helyre dolgozik, néha egymással vitázó lapokba is. Hagyomány és újítás; Fáy András vendégváró házai A „haza mindene” - Fáy pesti köre az 1820-as évek második felében alakul ki. - Elbeszélései népszerűek. - Megírja az első igazi magyar társadalmi regényt (A Bélteky-ház). - Eszménye nem a merőben új, hanem a meglevő tökéletesítése. - Sokat ír. • Színdarabok. • Programcikkek. • Cikkek. • Visszaemlékezések. • Alkalmi és tréfás versek. • Tervezetek. • Értekezések. • Cigány szótár és nyelvtan. - Foglalkozik zeneszerzéssel is. - Több országos bizottságban dolgozik (nyelv, színház). - A Kisfaludy

Társaság első elnöke. - A hazai szobrászat támogatására alakult társaság elnöke. 148 - Sokan hasonlítják Széchenyihez, de ő ezt elhárítja („Széchenyihez képest mi csak szatócsok vagyunk, ő a nagykereskedő”). - A haza minden(es)ének rokona, Szemere Pál nevezi el. A nőnevelés teoretikusa - Fiatalkori csalódásai miatt majdnem nőgyűlölő lett; pl. rossz véleménnyel van elkényeztetett, szeszélyes idősebb húgáról (Zsuzscsa), aki a kényelem miatt egy gazdag öregúrhoz megy feleségül - 1809-ben apja kívánságára leánynéző körútra indul, de csak negatív tapasztalatokat szerez („ az atyám és az én kinézéseim között való különbözés alkalmasint örök nőtlenségre fog kárhoztatni”). - Sziráky Zsuzsika. • Az aszódi parasztlánykát Fáy 1815-től neveli. • Megtanítja írni-olvasni, egy nevelőnő oktatja zenére, német nyelvre stb. • Később ráruházza a háziasszony szerepét is. • Születik egy Guszti nevű

kisfiuk, aki évekig Nagy néven él; már iskolás, amikor apja rászánja magát az esküvőre és a törvényesítésre. (Ennek oka: nehezen tudta elviselni, hogy nőnevelési kísérlete kudarcba fulladt) - Családi életről alkotott elképzelései összhangban vannak a közéletről alkotott eszményeivel. • Mindenki a maga területén legyen kötelességtudó és fölkészült. • A nő nemcsak háziasszony és feleség, hanem anya is lesz. • A nőnevelés kérdése nemzetnevelési kérdés is, ezért férfiak föladata. • A felsőbb osztályok asszonyai üres és céltalan életet élnek; ez igaz, de programja valójában a férfivilág igényeit fogalmazza meg. • Egyáltalán nem ismeri a nőket; pl. A Bélteky-házban nem erős a jellemábrázolás, de a nőalakok végképp merő fikciók. Az otthonosságigény - Házából a nő és a gyermek teremt otthont. - Több dolog is fontos számára, ami az otthonnal kapcsolatos (házi receptek gyűjtése és közlése,

cukrászat, bortartás, befőzés, likőrkészítés, bolhairtás). - - Kertészet. • A kert mindig nagy szerepet játszik életében (ebben is megnyilvánul a kor divatja). • A természet menedék számára. • Az Orczy-kertbe nem a társaság kedvéért jár. • Tavasz utcai háza után egy ferencvárosi telekre épít házat, mert hiányzik neki a kert.149 (Itt írja meg A Bélteky-ház nagy részét.) A Fáy-ház ünnepei. • A legfényesebb András-napokat a Kalap utcában tartják. • Itt tökéletes az adomázás, a verselés és a zene – mindegyik hangsúlyozott a nemzeti jelleg. 148 Ez a társaság akarja fedezni a Mátyás-emlékmű költségeit és Ferenczy munkadíját; a tervek a közönség elé kerülnek; az ebből kialakuló vita valószínűleg az első nyilvános képzőművészeti vita a magyar sajtóban. 149 E kis ház fala tele van szatirikus rajzokkal és az őket magyarázó epigrammatikus föliratokkal. 113 - • Az ide meghívott vendégek

élete a nyilvánosság területén mozog. • Gyakori téma a színészet, állandó vendégek a színészek, és a színikritikus Vörösmarty és Bajza. • A baráti kör gyermekei színi előadásokat rendeznek. 150 A fóti szüretek. • Ezek emlékét Vörösmarty dala őrzi (Fóti dal). • Csendes sétával és a tájban való gyönyörködéssel kezdődnek. • Az ebédhez cigányzene szól, és a komolyabb vendégek foglalják el a díszhelyeket. • A délután áldomásokkal, köszöntőkkel telik. A társas élet kiteljesedésének kora: a negyvenes évek A beérkezettek, egy kezdő szemével - 1840-ben Pest már egy „magyar Párizs”. - Ekkor érkezik ide Lauka Gusztáv (jellemzi azokat, akiket megismer). • Először Kovacsóczy veszi maga mellé segédnek (Közlemények).  Irodalmi tehetség, de az anyagiság erősen befolyásolja.  Erős testalkatú, jószívű, kedélyes.  Az íróasztalnál gyorsan elunja magát. • Az Akadémia írnokaként jól

megfigyelheti Toldyt és Helmeczyt.  Toldy.  Becsületes polgárarca van.  Nagyeszű és tudományos.  Nyugodt és elégedett; ezt jelzi, hogy csak a szemeivel mosolyog.  Figyelemmel kíséri a divatot, de nem rabja.  Helmeczy.  Pedáns; szinte hihetetlen, hogy húsz éve Nagy Sándorhoz és Alkibiadészhoz hasonlították.  Ő a pénztárnok, de a máséból sem szívesen ad. • Legtöbb írását Bajza közli.  Az unalomig rendes és pontos; minden munkát kimerítően bírál.  Minden neki átadott művet lelkiismeretesen elolvas.  Zavarja a durvaság, a kétértelműség és a műveletlenség.  Kedvence Vachott Sándor és Kerényi Frigyes. • Szemere Pál.  Szelíd, barátságos.  Minden írónak több elismerést ad, mint amennyit igényel.  Petőfi szent embernek nevezi. • Vörösmarty.  Agglegény módon él, de a társaság éltető eleme.  Kevés zártkörű mulatságon vesz részt, mert oda másként kell öltöznie. -

Az írók megbecsülését mutatja, hogy címeket kapnak (pl. táblabíra), Pesten pedig a városi élet szereplői A közösségi eszme győzelme: társaságok és ünnepélyek - Széchenyi: „Az egyesület az örökkévalóság.” (Lovakrul) - Több egyesület már létezik. 151 - Divat az egyéniség, de hangsúlyozzák a közösséget is (hiszen az egyéniség csak ebből válhat ki). - Egyre népszerűbbek a fáklyászenék, köztük Széchenyié. - Van díjkiosztás, alapkőletétel, zászlószentelő ünnep; megrendezik a Széchenyi gőzös keresztelőjét. - Ami fölkeltheti a közösség érzését. • Azonos indulatok, gesztusok; ehhez nyilvánosság kell (pl. színház) • Az értelmes együttműködés esélye. Kuthy Lajos szalonja - „Az irodalom grófja”, Kuthy a középső nemzedékhez tartozik; kicsapott debreceni diák, az egyik legismertebb országgyűlési ifjú, Lovassy barátja. 150 Gyermekszínház a Csapó-házban is létrejön, és itt is megjelennek

színészek: Laborfalvy Róza, Lendvay Márton, Hivatal Anikó, Egressy Gábor. 151 Műegyesület, Horgászegyesület, Képtársaság, almanach-társaságok, könyvkiadó egyletek, Gazdasági Egyesület, Gyáralapító Társaság, Védegylet (ebben fontos szerepe van Kossuthnak; jelentősége a hazai ipar látványos pártolása). 114 Nem a legműveltebb, de az egyik legsikeresebb irodalmár (a divat mindenképpen fölértékeli).152 Sikere azzal is magyarázható, hogy Batthyány Lajos magántitkára lesz. Lakása a Cziráky-palotában van; itt tartja férfiestélyeit; sokan járnak ide. • Szemere Miklós • Kazinczy Gábor • Jósika Miklós • Lisznyai Kálmán • Petrichevich Horváth Lázár • Degré Alajos • Erdélyi János • Lauka Gusztáv • Tóth Lőrinc • Vörösmarty Mihály • Csengery Antal - Petőfi ritkán jelenik meg; kezdettől nem kedveli az előkelősködő Kuthyt, aki őt lenézi. 153 - Kuthy nagyon ad a külsőségekre. • Kocsikázáskor

aranyozott zsinóros huszár kíséri. • Vendégeit francia öltözetű lakáj engedi be. • Titkárként titkárt tart, aki levelezését intézi. - A szerkesztők rendezvényei – a társas élet eltérő mintái. • Petrichevich Horváth Lázár.  Matinét ad (éppúgy, mint Vahot).  Válogatott társaság jelenik meg nála.  A külföldi szalonok stílusát akarja utánozni; Frankenburgék ezt gúnyolják.  Előszobájában egy majom fogadja a vendégeket.  Lapjánál több meggyőződés nélküli író is dolgozik (Nádaskay Lajos, Zerffi Gusztáv).  Rendezvényei fő jellemzője a rendszeres fölolvasás. • Frankenburg: zeneestélyeket rendez. • Vahot Imre: vacsorát ad (innen elmaradhatatlan a kedvenc, Rózsavölgyi Márk). Asztaltársaság és politika: a Kör - Csiga vendéglő: Vörösmarty kedvenc helye, ahol az Irodalmi Kör is berendezkedik (1838). - Híresebb tagok. • Bajza József • Gorove István • Rottenbiller Lipót • Bártfay

László • Heckenast Gusztáv • Stuller Ferenc • Bugát Pál • Henszlmann Imre • Szentpétery Zsigmond • Deák Ferenc • Jósika Miklós • Teleki László • Degré Alajos • Kossuth Lajos • Tóth Lőrinc • Egressy Gábor • Kuthy Lajos • Vachott Sándor • Eötvös József • Landerer Lajos • Vahot Imre • Erdélyi János • Lendvay Márton • Vajda Péter • Fáy András • Megyeri Károly • Vásárhelyi Pál • Fényes Elek • Pulszky Ferenc • Vörösmarty Mihály • Gaál József • Ráday Gedeon - 1843-tól Nemzeti Körként működik tovább, és már 250-nél is több tagja van. 154 - 1844: kiadják Petőfi verseit és Rózsavölgyi zeneműveit. - 1845: a Kör kettészakad. • Pesti Kör; elnök: Ráday Gedeon. • Nemzeti Kör; elnök: Teleki László. - 1845: megalakul a konzervatív Közhasznú Gyülde. - 1846: megalakul az Ellenzéki Kör (a Pesti és a Nemzeti Kör egyesülésével). • Ennek tagja Petőfi is. • Elnökei: Teleki

László, Vörösmarty Mihály. - Bajzát még a Pesti Kör bízza meg egy kiadvány szerkesztésével, de csak az Ellenzéki Kör indítja meg (ez a Lipcsében megjelenő Ellenőr c. zsebkönyv) A kor hőse – az ifjú hírlapíró - Pulszky Ferenc: A magyar ifjúság (1845; cikk az Életképekben). - 152 Ennek ellenére Kemény így értékeli leghíresebb könyvét: „Elolvastam Kuthy Hazai rejtelmek című regényének ötödik füzetét: az előbbeni füzeteket nem láttam; az utóbbiakra nem vágyom.” 153 Viszonyuk később megromlik; Kuthy firtatja Petőfi nem létező hódításait, ő meg a nők kitartottjának nevezi Kuthyt. 154 Ügyvédek, írók, szerkesztők, hivatalnokok, papok, katonák, kereskedők, földbirtokosok, színészek, orvosok. 115 • Vázolja a magyar nemesi-nemzeti liberalizmus fejlődését. • Figyelmeztet a franciás divat elterjedésének veszélyeire. • Az irodalom csak szavaiban magyar; a stílus és a formák idegenek. - A francia

irányt Henszlmann éppígy kárhoztatja. - Pesten terjed a nagyvárosias jól értesültség divatja; a sajtóban dolgozók ennek révén jutnak társasági szerephez. - Még újdonság, hogy a sajtó a közvélemény tájékoztatásával képes befolyásolni a politikát. - A hírlapíró és a szerkesztő kitüntetett személy lesz, hiszen mindenről tud. - Az életkép-irodalomból kinövő regények magukon viselik az újságírás jellemzőit (kapkodás, felületesség). - Életképre hasonlítanak a humorisztikus írások is. • Ezek célpontja leggyakrabban a polgár és a táblabíró. • A pamfletek gúnya helyett a cél zó humort használják (pl. Pálffy Albert, Pákh Albert, Jókai, Lauka). - A hírlapíró és a szépíró közti különbség főleg Keményt foglalkoztatja; szerinte az újságírás napi tevékenység, de hiányzik belőle a tiszta összhang és a belső nyugalom, vagyis a maradandóság kritériuma. A „fiatal irodalom” - Szerepei. • A Fiatal

Magyarország második nemzedéke sem egységes, de nekik sikerül föloldani az irodalmi élet centralizáltságát. • Egy részük a jurátusok közül kerül ki, de ők már nem botrányaikról híresek, mint elődeik.  Adorján Boldizsár  Bérczy Károly  Berecz Károly  Degré Alajos  Jókai Mór  Lisznyai Kálmán  Pálffy Albert • Egyik találkozóhelyük a színház, de gyakran rendeznek összejöveteleket. • Az élet újra színpadiassá válik; jellemző a jelenetezettség. • A sajtó nagyrészt az ő kezükben van; ők a színházak és az országgyűlések közönsége. • Szabadnak érzik magukat a klasszicizmus hatásaitól. • Hangsúlyozzák az egyéniséget és az eredetiséget, de emögött a f rancia mintákhoz és a n épiség kultuszához való igazodás rejlik. • Számukra a nyilvánosság az élet legfontosabb, és szinte egyedüli helyszínévé válik. - Függetlenségi harc. • 1846: a fiatalok egy csoportja Tízek

Társasága néven Petőfi vezetésével önállósítani akarja magát. • A lapok egy része az ő munkájukból tartja fönn magát, de az írókat nem fizeti meg; ezért Pesti Röpívek címen saját lap indítását tervezik. • Megfogadják, hogy egy évig nem írnak divatlapokba.  De Vahot ekkor kezdi közölni a Tízek nála fölhalmozódott anyagát.  Tompa. a megállapodás ellenére továbbra is küld cikkeket a Pesti Divatlapba  A csoport fölhagy a bojkottal, amikor Frankenburgtól kedvező ajánlatot kap; a fogadalmat egyedül Obernyik tartja meg. • Ábrányi Emil (Honderű): az igazi irodalomnak közhasznúnak kell lennie. - Csengery teaestélyei. • Csengeryt általánosan tisztelik nagy műveltsége miatt, de nem kerülnek közelebbi barátságba vele, mert sokszor didaktikus, tartózkodó, sőt rideg. 155 • Az estélyek egyszerűek (tea és szivarozás); nem jellemzi a bensőséges hangulat. • Mindenhova bejáratos (Keményt is ő kalauzolja Pesten).

• A tagok közt sok az egyeduralomra törő egyéniség. • Állandó téma a színjátszás. • Állandó vendég a „soha nem mosolygó” Czakó, aki még a baráti bírálatot sem bírja elviselni, és darabjai bukása után Csengery lakásán lesz öngyilkos. • Ez az öngyilkosság vet véget a teaestélyeknek. 155 Ennek ellentmond, hogy gyakori vendége a sértődékeny Czakó és a nehéz természetű Petőfi. 116 - A különbözés – az egyéniség divatja. • Jókai: szerényen él, nem jár vacsorázni. • Petőfi.  Mértékletesen fogyaszt bort, kedvenc étele a csiga.  Ügyesen biliárdozik, vív, de a vereséget nehezen viseli. • A fiatalok ruhára, kalapra, kesztyűre és sétapálcára költik a pénzt; a francia divatot követik. • Legszívesebben a Libasinszky kávéházban vannak. • Ezek a fiatalok egy laza, de mégis összetartozó társaságot alkotnak. • Nekik már kenyérkeresetük az írás, nem mecénások, nem alapítványok, és

n em is az Akadémia gondoskodik róluk, hanem a közönség. Az új nőközönségért – új nőszerepek - A ’30-as évek végétől a társas életben a férfirendezvényeké a fő szerep. - A nyilvánosság hirtelen megnövekedése viszont előtérbe enged bizonyos kérdéseket (válás, vegyes házasság, szerelem). - Női egyenjogúság: Magyarországot még nem, az európai közvéleményt már régóta foglalkoztatja.156 - Magyarországon hiányoznak a szalonhölgyek; a férfiközpontúság és a családias formák a jellemzők. - A szerkesztők a női közönséghez is igazítják a divatlapokat. - A mostani fiatal lányokat már nemzeti szellemben, és gondosabban nevelik, mint az előző nemzedéket. • Vachottné Csapó Mária Visszaemlékezései: fiatal kora nagy részét zenéléssel, olvasással tölti. • Degrét csodálattal tölti el Wenckheim grófnő, Jankovich Stefánia ritka műveltsége (irodalom, filozófia, a hazai és a világtörténelem; „ könnyed

és folyékony előadása a tanári székben akárhány nagyképű tudóst megszégyeníthetett volna ily magasztos szellem, ennyi tudomány és józan ítélet még szakférfiak közt is csak szórványosan tapasztalható”. • Wesselényi Polixéna műveltsége mellett azzal is kitűnik, hogy elválik férjétől, és egy fiatalabb férfival él tovább. - A ’30-as évektől erőteljesebbek a férfias gesztusok; pl. a berlini „szabad” hölgyek nyilvánosan szivaroznak és söröznek, George Sand férfiruhákban jár, szivarozik, politizál, és számos szerelmi viszonya van. - Hódít a természetesség; pl. Vahot a fűző ellen szól - Berecz Károly szerint a valódi szerelem ritka; ennek oka a nevelési modor, ami csak a külsőségekre és az önszeretetre szoktat, és nem adja meg azt a lelki műveltséget, amelyben ez kifejlődhet. (A nevelődés színtere a jó társaság) - Népszerűek az irodalommal foglalkozó fiatal hölgyek: Karacs Teréz, a legnépszerűbb

gyermekkönyvet író Bezerédj Amália, Lemouton Emília, aki tizennyolc évesen kezdi Shakespeare-t magyarra fordítani, a kolozsvári Malom Lujza. - A legnépszerűbb Petőfiné Szendrey Júlia. • Naplóját németre is lefordítják. • Társszerepre, és nem a szokványos női szerepkörre vágyik. • Nem cseveg, hanem értekezik; szinte minden tárgyban otthon van. • Az Életképek közönsége rajong érte (kedveltebb, mint a titokzatos Sarolta). Fábri Anna: „Szép, tiltott táj felé” Az első lépések – férfikísérettel Olvasson-e, és mit olvasson a magyar nő? A nők körében nem mindennapos elfoglaltság az olvasás, de keveset olvasnak a férfiak is. Egyes írók mégis előszeretettel ábrázolják női alakjaikat olvasás közben, de ilyenkor általában idegen irodalmi mintákat követnek. - Csokonai: Tempefői; az egyetlen irodalomértő olvasó egy nő: az idősebb Fegyverneki kisasszony. - Csokonai: Cultura; a házias természetű Petronella egyik

kiváló tulajdonsága a könyvszeretet. Sőt egyre több a nőkhöz szóló előbeszéd és dedikáció – ez azt mutatja, hogy a XVIII. század végén már mecénásként és közönségként számítanak a nőkre, akiknek elsősorban történeti műveket ajánlanak, az érzelmes románokat károsnak tartják (így gondolja Molnár Borbála is). Az általános vélemény mégiscsak az, hogy az olvasás, de főleg az írás ártalmas a lányok számára, ezért még papi családokban is analfabéta lányokat nevelnek. (Ennek ellenére vannak jól válogatott női könyvtárak) 156 Betty Klein a hagyományos női szerepek mellé állítja a függetlenség lehetőségét, a kenyérkereső nőt; ez az alak jelenik meg Jane Austennál és a Brontë nővéreknél (a jó, de szegény családból származó lány nevelőnőként, társalkodónőként dolgozik). 117 Női közönséget a politikának, nő közönséget az irodalomnak. Európa többi országában sok nő volt, aki

nyíltan harcolt a nők polgári jogaiért. Magyarországon először 1790-ben jelent meg három ezzel kapcsolatos (névtelen) röpirat - Bárány Péter kérvénye: a nemes hölgyek közönségként részt vehessenek az országgyűlésen. - Pálóczi Horváth Ádám két, egymást kiegészítő röpiratot ír; ezekben a lányok nemzetietlen nevelésére figyelmeztet. Mindkettőjüknek az a véleménye, hogy a nők politikai jogainak kérdése összefügg kulturális jogaikkal. - Végül Kármán József az, aki fölismeri és megfogalmazza, hogy a nevelésnek és a szépirodalomnak is alkalmazkodnia kell a női igényekhez. • Kármán az élet minden viszonylatában nélkülözhetetlennek tartja a női jelenlétet („puszta és üres volna az élet, setét mint a sír, irtóztató mint a kietlen tömlöc az asszonyi kedvesség nélkül”). • Mivel a nők föladata a gyermekek nevelése, így tudtukon kívül nagy szerepet játszanak a nemzeti kultúrában. • Az Uránia

programcikkében utal a nők kulturális teljes értékűségének lehetőségére. • Egy jó műnek a nőkhöz is kell szólnia. Írónő jelentkezik: a „Magyar Minerva”, vagyis Molnár Borbála. Talán Bod Péter Magyar Athenasa (1766) volt az első hangsúlyos kinyilvánítása annak, hogy a magyar irodalom egészébe nők is tartoznak. A századfordulón aztán fölgyorsul a női irodalom szekularizációja, vagyis a nők, akik addig vallásos művek fordításával, imakönyvek és e lmélkedések írásával foglalkoztak, ekkor világi és személyes témák felé fordulnak. Az irodalomtörténet-írás mégis úgy gondolta, ezek az írónők felejthetők; Toldy is csupán kettőt emel ki: Molnár Borbálát és Fábián Juliannát. Molnár Borbála az első nő, aki irodalmunkban tudatosan törekszik az írás teljes birtokbavételére. A női szempontok egyszerű költőiséggel, ám a maguk nyers életszerűségében jelennek meg nála, de sikeréhez az is

hozzájárulhatott, hogy az egyéni érzések akarja ábrázolni, és sem önmagával, sem közönségével nem akarja női mivoltát feledtetni (inkább a szellemi társ szerepét akarja elismertetni, ami ekkoriban újnak számított). „ magunkban semmik vagyunk” A költőnők különböző rétegekből származtak: Vályi Klára 157 (bába), Molnár Borbála (társalkodónő), Fábián Julianna (a férje mellett dolgozó nő), Bessenyei Anna (rokonát gondozó hajadon), Ujfalvy Krisztina (úrnő). Sokféleségük ellenére a költőnők általában önvallomásokat és episztolákat írnak (a fő motívumok ezekben a személyes életkörülmények) Az irodalom náluk elsősorban a megunt vagy terhes életkörülményekből való kitörés eszköze, amely egyben egy új közösségbe, az irodalom művelőinek a társaságába kapcsolhatja őket. Ehhez azonban támogatásra is szükségük van; legfőbb irodalmi mecénásaik: Gvadányi, Csizi István, Édes Gergely. Ez tehát egy

külső meghatározottságot jelent, amelyre Kármán is utal a Fanni hagyományaiban: „ lelkem barátném! mi szegény aszszonyemberke akarat nélkül vagyunk, legalább anélkül kell lennünk, ha szeretjük a magunk nyugodalmát; másért vagyunk teremtve, nem magunkért, mások által, és magunkban semmik vagyunk.” „Magyar Múzsák Mecenása (Gvadányi Józsefet nevezte így Fábián Julianna).” A magyar nők irodalmi helyfoglalásának szentesítését, költői pályájuk egyengetését leginkább Gvadányi József vállalta, viszont a kezdeményezők általában a nők voltak: társat kerestek, egy tekintélyes irodalmi férfit, akivel a nyilvánosság előtt is vállalható költői levelezésbe léphettek. Gvadányi vezérelvei, amelyek alapján vállalja a patrónus-szerepet. - Hazafias célok: „hazánk jobb külföldi megítélése érdekében tartotta fontosnak a nők alkotó jelenlétét irodalmunkban”. - Rendelkezik azzal a mi-tudattal, amely nem zárkózik

el az irodalmi társaságba való befogadás gesztusától. - A segítő-pártoló szerep az alkotás még nem próbált lehetőségeit kínálja föl. Okok, amiért a nyugalmazott lovas tábornokhoz fordulhatnak. - Ő a legnépszerűbb élő magyar költő. - Ő a pártfogója Molnár Borbálának, aki már hírnévre jutott. - Kedvtelésből, a mások és a maga mulatságára írt. - Pártfogoltjait meg akarja őrizni az irodalmiaskodás veszélyeitől: a pátosz helyett a humoros hangnemet ajánlja nekik (mondhatjuk, hogy kijelöli számukra a mindennapi élet témaköreit). Költőnőképzés, avagy Komárom Múzsája, Fábián Julianna: neki az előbb fölsorolt okok mellett azért eshetett a választása Gvadányira, mert Fábián a Gyöngyösi-iskola követője volt, így mesterét is a konzervatív magyar költészet képviselőjében kereste. A költőnő versben kérte föl Gvadányit 157 Vályi Klára a XVIII. század végén születhetett, a Hont megyei Jánosiban Hosszabb

ideig Bécsben tartózkodott Férje Kováts Gábor. Vályi levelezett Fábián Juliannával és Édes Gergellyel, illetve Csokonai írt őhozzá néhány buzdító levelet 118 „Mint a férges gyümölcs tsak héjába húltam. Instállom segítse a vad fát óltani. Hibás verseimet jobbakkal tóldani De ímé verseim még faragatlanok Hibákkal teljesek, pallérozatlanok, Ha Nagyságod lészen ebbe kalaúzom Tudom, lantom húrját, hogy majd feljebb húzom. Még Heliconra is tudom hogy elvezet, Ahol a Múzsákkal foghatok majd kezet. Jobbakkal szolgálok, ha oly időt, érek Most pedig ezekről bocsánatot kérek.” Gvadányi először kitérő választ adott (hogy Fábián született költő); ez annak köszönhető, hogy ez fölmenti őt a rímmel, ritmussal való foglalkozás alól, és csak az élet tényeivel kell törődnie, valamint efelé fordíthatja tanítványa figyelmét is. A mesternek emellett átgondolt nevelési terve van - Első lépésként elhárítja a

fölkínált mentori szerepet. - Társnak, segítőnek ajánlkozik. - Megígéri, hogy a levelezést kinyomtatja, vagyis a költőnőt megismerteti a közönséggel. - Méltó költői föladatot állít a tanítvány elé: fölszólítja egy önálló, elbeszélő jellegű mű megírására (téma: az 1763-as komáromi földrengés). Fábián csak hosszas szabadkozás után írja meg a művet: az első részt 1796-ban küldi el mesterének, fél év múlva pedig elkészül az egésszel. Eközben Gvadányi jegyzeteli és rendezgeti az anyagot, majd összeállítja a kötetet, amellyel nemcsak tanítványáról, hanem önmagáról mint mentorról is képet ad. Föladatukat mindketten komolyan veszik, de Fábiánt sokszor támadják költői szerepléséért, és ezt ő is érzékeli (Gvadányi rendszerint megnyugtatja). Fábián Julianna aggódik a közte és mestere közt levő társadalmi rangkülönbség miatt is, hiszen Gvadányi gróf, ő pedig csak egy komáromi csizmadiáné, de

ez sem lesz ellentét forrása köztük. (Az utóbbi probléma fönnállásáról onnan tudhatunk, hogy a költőnő túlzott aggodalma miatt a gróf kénytelen kifejteni ezzel kapcsolatos véleményét: „az Úr Ádámmal embert, nem pedig grófot vagy bárót alkotott, s a cím csupán ragyogvány s fényes máz, melyet a szerencse ember nyakára ráz”.) Költőnők közös könyve: „Barátsági vetélkedés” (Kolozsvár, 1804). A versben és prózában írt leveleket tartalmazó kötet két „szerző”: Molnár Borbála és Ujfalvy Krisztina A magyar irodalomban ez az első alkalom, hogy egy nőt egy másik nő pártfogása vezet a közönség elé. A két költőnő 1796-ban kezdett levelezni egymással; sok téma fölmerült köztük: a férfiúi és a női nem természete, a helyes és a hibás nevelés, a boldogság mibenléte, az évszakok értékelése, az álom szerepe az életben. Álláspontjuk általában ütközik; ez személyiségük valóságos

különbségeiből adódik Molnár Borbála egy lelkész lánya, de a maga korában igen műveltnek számít (sokat olvas, németül is), Ujfalvy Krisztina egy jómódú erdélyi birtokos család lánya, akit nemcsak a szépirodalom érdekel, így a versek mellett sok tudományos értekezést is ír (bár ezek elvesztek). Molnárral ellentétben azonban soha nem tanult idegen nyelveket, és erre büszke is volt Szinte minden kérdésben Molnáré a türelmesebb álláspont; ennek lehet az az oka, hogy méltányosabbnak akart tűnni, esetleg fölvenni a mentori szerepet. Ezt érzékeli Ujfalvy is, ezért nagyravágyással vádolja levelezőtársát, aki ezután megvallja, nem becsvágyból fogott tollat, hanem a boldogtalanság miatt. Ezt követően Ujfalvy azt veti Molnár Borbála szemére, hogy csak a f érfivilág, vagy legalábbis az írók tetszésére pályázik, ezért véleményét az ő ízlésükhöz szabja. Molnár viszont elutasítja társnője nyílt férfimegvetését,

ám azt nem veszi figyelembe, hogy Ujfalvy sem csak személyes sértettség miatt veti meg a férfiakat, hanem mert „önnön mércéjükkel mérve is méltatlanul viselkednek, igazságtalanságokon építik fel a maguk és családjuk életét”. Sokat vitáznak a nőnevelésről is. Molnár Borbála szerint a nők maguk is felelősek a kialakult helyzetükért Ujfalvy véleménye: „helybe hagyom, hogy a leányok tudatlanságának az anyák okai: de hát vajon az anyák ostobaságoknak nem az atyák-e eszközei?” (Ő a másik végletet képviseli, hiszen talán egészen a férfiakat okolja a helyzetért.) Viszont ekkor már évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat a nőnevelés kérdése: 1790 körül már készen van egy leányoktatási tervezet, a leányok gyakorlati életre való nevelésével foglalkoznak Tessedik Sámuel iskolájában, és a Georgikon gazdasszonyképző tanfolyamain, illetve Nagyváthy János az egyik művében (A szorgalmatos mezei gazda) a

gazdálkodásban társnak nevezi az asszonyt; szerinte a nőknek azért van szükségük gazdasági tapasztalatokra, hogy özvegységre jutva ne forgathassák ki őket vagyonukból. (Ezen elméletét fejti ki jobban a Magyar Házi Gazdasszony c könyvében) Molnár fájlalja, hogy sokan csak divatból olvasnak, „művelődésük mozgatója a tetszeni vágyás, s nem pedig a szív nemesítése”. Ujfalvy erre is személyeskedő megjegyzésekkel válaszol: ő nem állította volna közszemlére házastársa gyarlóságait. Sappho, Malvina, Dudi – a költőkisasszony, Dukai Takách Judit. 119 A századvég és a századforduló költőnői leánynevükön szerepeltek a nyilvánosság előtt, de Ujfalvy Krisztina asszonynevén (Máté Jánosné) közölte férfiellenes leveleit. Leányneve csak a halála után megjelent műveit jegyzi 158 Dukai több szempontból is kivétel: ő az Ossianból ismert Malvina néven lett ismert, az 1810-es években, illetve őt – szemben a többi

költőnővel – a modern és választékos irodalmi elit karolta föl. Ezt jelzi, hogy a Festetics György szervezte Helikon-ünnepségre is meghívták, sőt irodalmi díjakat is kapott. 159 A szép és művelt Dukai kisasszony már gyermekkorától verselt, majd költői képzését Horváth Elek vállalta; egyébként ő volt az, aki a költőnőt Magyar Sapphóként emlegette. (Dukai egyik legszebb verse, A fársáng utolsó órájában c. is szapphói strófában íródott – ebben már Berzsenyi hatása is megfigyelhető, aki Dudinak hívta a költőnőt.) Versei kezdetben kéziratban forogtak; a költők közül sokan akarták ismerni, és pozitívan fogadták, ám a k özvélemény más volt: szerintük a verselő nő elhanyagolja a családját, nem teljesíti női kötelességeit – ezzel kapcsolatban Dukai Takách Juditot Kazinczy nyugtatja meg: így csak a közönséges emberek gondolkodnak, az irodalmi elit mellettük áll. De az is biztos, hogy egy nőnek mindenképpen

kell egy férfi támogatása, hogy bejuthasson ebbe az irodalmi körbe; a magyar Sapphó fölfedezője Döbrentei Gábor volt, aki főleg német nyelvű olvasmányokat ajánlott neki. A költőnőt gyakorlatiasabb tanácsokkal látta el Berzsenyi, aki a követhető és az elkerülendő irodalmi példákat sorolta föl számára: „Kisfaludyt, Csokonait soha nem ajánlottam és nem is ajánlom. Kisfaludy nagy poéta, kivált a Kesergő Szerelmében nagy szépségek vagynak, de az utóbbi munkáiban egészen leszállítá húrjait, s általjában az ő virágai közé szemetjeit is felszedte, s következésképpen őtőle csak az tanulhat bátran, aki a gyöngyöt a gaztól tökéletesen meg tudja különböztetni. Csokonai pedig, ámbár szép eredeti gondolatjai vagynak, de az ízlésre nézve nagy Rontó Pál.” Közjáték: Képlaki Vilma és Vilhelm. Dukai Takách költészete házasságai előtt virágzott igazán, mivel férjei (Geöndöts Ferenc, illetve Patthy István) nem

sokra becsülték az irodalmat. Voltak azonban férjek, akik maguk egyengették feleségük irodalmi pályáját; pl. Szemere Pál Felesége, Szemere Krisztina már férjes asszonyként kezdett írni, bár művei kevés eredetiséget és művészi tehetséget mutattak. Ezek a költemények Képlaki Vilma álnév alatt jelentek meg; ennek az álnévnek több szerepe is volt: egyrészt az inkognitó megőrzése, másrészt a férjével való összetartozás kinyilvánítása, hiszen Szemere Pál Képlaki Vilhelm néven tette közzé műveit. 160 Önállóan: szóval és tettel A tudós rézmetszőné. Takáts Éva már elmúlt negyvenéves, amikor írónőként a nyilvánosság elé lépett, sőt kiváló háziasszony, feleség és anya volt, aki hat gyermeket nevelt föl. Véleményét mindig határozottan kinyilvánította, férfiak körében is; ő az első, aki fölveti a nők szakképzése megszerzésének lehetőségét; saját lányait is úgy neveli, hogy szükség esetén

képesek legyenek önállóan megélni. Takáts baráti biztatásra kezdett írni, és első irodalmi szereplésére is egy barátja vette rá: a Tudományos Gyűjtemény segédszerkesztője, Prepelitzay Samu, aki fölkérte, hogy bírálja egy vidéki uraság, Sebestyén Gábor vígjátékait. Ez a kritika 1822-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben, amely fönnállása óta csak egy női írást jelentetett meg. Az ismertetés nagy port kavart, mivel az írónő igen élesen bírálta a műveket, főleg a bennük szereplő nőket, akiket nagyon sekélyes értelműnek és gyönge erkölcsűnek minősített. Talán nem is ez a vélemény váltotta ki az igazi fölzúdulást: sokkal inkább az a tény, hogy egy nő bírálta egy férfi munkáját, ráadásul nyilvánosan. A vita végül öt évig tartott, és bekapcsolódott a fölháborodott „megtámadott” is, aki a kritikusnőt a Szentírás alapján eltanácsolta a közszerepléstől, sőt a könyvolvasástól is Hamarosan

válasz érkezik: egyrészt, hogy Sebestyén helytelenül értelmezi a Bibliát, másrészt, ha vannak káros könyvek, az a férfiak hibája, hiszen ők írták ezeket a műveket Takáts ezen kívül elutasítja azt a véleményt is, hogy a nők csak akkor írjanak, ha legalább Mme de Staël tehetségével rendelkeznek. 161 A vitában a folyóirat szerkesztősége a kritikusnő mellett áll – erre utalnak jegyzeteik Más tudós és irodalmár férfiak is föllépnek, és ők is kinyilvánítják: íróként mindenki egyenlő. Az írónő mellett kiállók közül név szerint említhetjük a filozófus Szontagh Gusztávot, illetve a hadtörténész Kiss Károlyt; az ő megállapításaik. - Az emberiség egyik felét a nők alkotják, így a férfiakat nem lehet föléjük emelni. - Erőltetettnek tartják azt az érvet, hogy az író- vagy tudósnők elhanyagolják a családjukat, és hozzáteszik, hogy ezt a férfiak is megteszik. 158 Valószínűleg a rokonoknak volt fontos az

eredeti családnév irodalomtörténeti megörökítése. A költőnő ezt a jutalmat gombostűpénzként kapta meg, vagyis azon a néven, ahogyan a nők saját céljaikra fordítható elkülönített pénzét nevezték. 160 „Mindez egybecsengett azzal a korban bizonyos népszerűségre jutott véleménnyel, amely szerint férfi és nő együtt egész.” 161 „Én úgy hiszem, hogy csak akkor követelhetjük a magyar asszonyoktól, hogy Staël talentumával írjanak, mikor először nemzeti nyelvünkön író Voltaire-t, Rousseau-t és Montesquieu-t tudunk mutatni.” 159 120 - A nőknek olyan polgári jogokat és kötelességeket kell gyakorolniuk, mint a férfiaknak. „Nemünk nevelésére figyelmeztetés végett.” A nőnevelés ügyével, és az uralkodó nőkép torzulásaival Takáts Éva is foglalkozott. Nevelési eszménye: sok ismerettel és önálló ítéletalkotási képességgel bíró, önérzetes nő, családanya és háziasszony is, aki női mivolta miatt

nem tűr el alávetettséget. Egy 1823-as cikkében a házasságban élő asszonyok kötelességeiről értekezett. - Gyermeknevelés: a legelső női kötelesség. (Az első tíz év a legfontosabb a gyermek életében, a nőnek ezt kell a kezében tartania.) - Vagyonkezelés. - A háztartás irányítása. - Cselédek tartása. 162 A lányoknak ugyanúgy kell ismerni a világot, mint a férfiaknak, hiszen a nők is ugyanabban a világban élnek, mint a férfiak. Takáts meghökkentő cikkeit évekig a Tudományos Gyűjtemény szerkesztői közölték, de 1827-től tudtára adják, csak udvariasságból adják ki ezeket az írásokat – ennek oka: az írónőt egyre inkább okoskodó, okvetlenkedő asszonynak látják. 163 1829-ben kiad két kötetet - Első kötet (Feleletek): régi vitacikkeit és önvallomását tartalmazza. - Második kötet: didaktikus beszélyeit és aforisztikus elmélkedéseit tartalmazza. Az Angyalkert és a Flóri könyve. A nevelés kérdése Brunszvik

Terézt is foglalkoztatja 164, ezért 1828ban (anyja budai házában) megnyitja Magyarország, sőt a Habsburg Birodalom első óvodáját, az Angyalkertet Ez egy kisgyermekeknek szánt óvóiskola volt, ahol anyanyelvi és kézműves oktatás, valamint erkölcsi és testi nevelés folyt Brunszvik később még létrehozott tizenegy magyarországi óvóiskolát, és több külföldi városban is megalapította az első óvodákat (München, Laibach, Augsburg, Regengsburg). Ezek az óvóiskolák egyik fő feladatuknak az anyanyelvi oktatást tartják. A grófnő unokahúgait, Teleki Blankát és Teleki Emmát is nevelési elvei szellemében nevelte. Bezerédj Amália férjével, Bezerédj Istvánnal Tolna megyei birtokán alapít óvoda-iskolát, és kislányát, Flórianát is az újszerű képzési elvek alapján neveli. Elsősorban az ő számára állít össze egy kottás, rajzos verseskönyvet (Flóri könyve), amely az első jelentős magyar gyermekkönyv. „Az írogató nő”

165: Karacs Teréz. Ő szinte egész életét a nőnevelés ügyének szenteli Úgy véli, az oktatásra nemcsak az iskola alkalmas, hanem a folyóirat- és könyvpublikációk, a színházak és a színi előadások szintén Novelláiban gyakori téma a szerelem és a házasság (a szabad párválasztás híve) Az 1848-as első magyarországi tanügyi kongresszuson egyetlen nőként vesz részt. Az érzelmek és eszmények szabadságáért - Az első magyar útirajz-írónő: Wesselényi Polixéna. • Az első magyar nyelvű női útinapló szerzőjének Wesselényi Zsuzsannát tartják. • 1842: Olaszhoni és sc hweizi utazás (Wesselényi Polixéna a m ásodik házasságában dolgozta át irodalmi művé, majd közzétette).  Az első magyar nyelven megjelent (kétkötetes) női úti rajz.  Az első magyar romantikus írónő munkája, amelyben összekapcsolódnak a nyugat-európai századfordulós irodalom mintái és az erdélyi emlékirat-irodalom hagyományai.  Három

bírálat jelent meg róla, de egyik sem ismerte föl értékeit.  Az egyik a nyelvi pongyolaságot bírálja.  A másik durva, támadó hangon szólal meg, és főleg a szerzőnő magatartását, nézeteit bírálja. Szerinte a cenzornak be kellett volna avatkoznia néhány helyen, pl ott, ahol a református írónő a pápai audienciát írja le (Wesselényi Polixéna az előzetes kioktatás ellenére sem csókolt kezet és lábat a pápának) – a kritikus azt nem veszi figyelembe, hogy a szerző Kálvin Jánost is bírálja. • Később csodálói is akadnak az írónőnek; az egyik azt is megemlíti, hogy sokáig Wesselényi Polixéna tartja a hegymászás női magassági rekordját. 162 Az a legjobb, ha néhány falusi lányt vesz maga mellé, akiket betanít, és ők, ha visszatérnek falujukba, tovább tudják adni tudásukat. 163 Rosszabbul járt kis-dobronyi Isák Terézia, akinek egy írását (Nemzetemhez) azzal az indokkal utasították vissza, hogy a cikk

kifejezései – főleg egy nő tollából – igen kemények. 164 a grófnő ismeretségi köre igen széles: barátságban áll Beethovennel, személyesen ismeri a filantropista nevelési elvek kiváló alkalmazóját, Salzmannt, illetve a kor legnevesebb pedagógusát, Pestalozzit. 165 Ezt Karacs Teréz maga írta önmagáról: „Én nem vagyok írónő, csak írogatok néha! Író énszerintem csak az, ki folytonos munkásságával és műveivel jelentékeny nyomot hagy maga után. Akik csak néha és rövid hatásra írnak, azok csupán írogatók.” 121 Wesselényi Polixéna példaképe a Corinne vagy Itália szerzője, Mme de Staël, akit svájci útja során föl is keres. Levél- és naplóíró lányok: Malom Lujza, Kölcsey Antónia. • A ’30/40-es évek írónői közül csak néhányan emelkednek ki.  Karacs Teréz.  Csiszár Amália.  Wumpffen Beatrix. • A verselők közül az erdélyi Malom Lujza tűnik ki.  Költészete mentes a túlzó

retorikától és a művészi nagyravágyástól.  Legsikerültebbek az egyszerű dalformában írt versei (néhány esetben a népdalok hangját is eltalálja).  Ír elbeszéléseket, de ezeket nem méltatják.  Igazi műfaja a levél (ezeket nem a nyilvánosság számára írta); annyira szeretett levelet írni, hogy a vele egy városban lakókkal is váltott levelezett.  Kolozsvári otthonában irodalmi kör működik; ennek gyakori vendége Bölöni Farkas Sándor vagy Kemény Zsigmond. Ebben a szalonban sokszor olvasnak föl és bírálnak eredeti műveket • Kölcsey Antónia (naplóíró): 1821 körül született; tizenöt évesen egy pesti intézetbe került, majd két év után visszatért a Szatmár megyei családi házba. Szinte azonnal naplót kezdett írni (1838 és 1843 közt). Naplója jellemzői  Nem mutat komoly írói tehetséget.  Erénye, hogy leírást ad nagybátyjáról, Kölcsey Ferencről, illetve annak környezetéről.  Hű képet ad egy

olyan nő helyzetéről, aki az elfogadotthoz képest „túlművelt”.  Ebben az irodalmiasság felé való törekvésben az életváltoztatás igénye mutatkozik meg. A regény és a nők. • Az 1840-es évekre a magyar nők magyarul, és magyar műveket olvastak; ennek ellenére sokak szemében a nők nevelésre szoruló gyermekek voltak. • Az irodalom és a nők viszonyával kapcsolatban az Életképekben is megjelenik egy cikksorozat: Regény és a társasélet nemesbítése (1845); szerző: Mokány. A cikksorozat fő motívumai  A regény fő föladata az erkölcsök nemesítése, olyan életcélok megmutatása, amelyekre egy nőnek törekednie kell.  A bűnt kell a középpontba állítani, de azért, hogy az olvasó elrettenjen tőle, és az erény felé hajoljon.  A bűnnek bűnhődnie, az erénynek diadalmaskodnia kell.  A regényben ábrázolt személyek jelleme valószerű legyen.  A legkárosabb regények azok, amelyek helytelen tanításúak,

érzelgősek.  Egy regény akkor nagy hatású, ha az olvasó ismerősnek találja a hőseit; ezért elítéli az olasz vagy spanyol témájú elbeszéléseket, hiszen ezek nem hazai, hanem idegen életet ábrázolnak – ezek a művek nem is felelnek meg a regényirodalom igazi céljának. • Valószínű, hogy Mokány cikke egy, a Honderűben megjelent írásra (Néhány szó a fiatal nőkhöz) volt válasz. • A Honderű-beli cikket „egy nő” írta, aki elítéli a „nőírók gáncsolóit”, illetve a „szabadhangú regények pártolóit”, a szerelmet viszont hasznosnak ítéli, pl. Jósika Miklós műveiben A szerelem, a regény és a nők. • Egyesek úgy gondolják, az irodalomnak akkor van erkölcsnemesítő hatása, ha a szerelmi tematikát helyesen ábrázolja; ezt fejti ki Berecz Károly (A szerelem kellékei s jótékony befolyása; 1847). • Berecz szerint az érzelmek helyes fejlődésének nagy akadálya, hogy sokan nem ismerik a valódi szerelmet, még

az írók sem (komoly szerelemre csak az érett emberek képesek). • A szerelem kellékei (Berecz szerint).  Első kellék: művelt lélek.  Második kellék: egészséges szív (erkölcsi tisztaság).  Harmadik kellék: szilárd jellem. • Az igazi szerelem jellemzői.  Megvéd a kicsapongások kísértésétől.  Véd a jellem torzulásaitól.  Fontos az egyén kibontakoztatásához.  Nagylelkűséget ébreszt.  Gazdagítja az ember- és önismeretet.  Az emberiség tökéletesedésének az egyik legfontosabb módja. • Nádaskay Lajos szerint a szerelem lényege a testi vágyak és a szellemi egymásra találás harmóni122 • - - - - ája (fontos a test és a lélek is, hiszen az ember testből és lélekből áll). – Ez a nézet egy újfajta nőkép lehetőségét teremti meg Fölbontható-e a házasság? Egy hölgy, egy katolikus pap és egy ifjú jogász vitája. • A vita az Életképekben bontakozott ki; a három fő szereplő: egy

nő, aki először névtelenül, majd Héthegyi Erzsébet néven ír; Jancsovics Pál jogász; Szabó Richárd katolikus pap. • Héthegyi Erzsébet álláspontja.  Eredeti: a házassági szövetségnek csak egy meghatározott ideig kellene tartania, majd a felek tetszés szerint megújíthatnák vagy fölbonthatnák a szerződést.  Későbbi: a házasság indokolt esetben legyen fölbontható. • Szabó Richárd mindkét véleményt elutasítja. • Jancsovics összegzi, majd lezárja a vitát; szerinte a nőket női voltukban, és vallási meggyőződésükben is sérti ez a polémia (a protestánsoknál sem bűn a válás). Szabó Richárd állítása. Jancsovics Pál válasza. A házasság célja az erényesség terjesztése, így a Az emberi méltóság jobban alátámasztja a válást; válás sérti az egyéni méltóságot. a méltóság ugyanis nem engedi, hogy egy ártatlan lény egy bűnös áldozata legyen. A válással csorbul a h itélet teljessége, valamint A

szerencsétlen házasságok örökös viszályt és az erkölcsi közállapot. gyűlöletet szítanak, ezért sokkal nagyobb kárt okoznak, mint a békés úton fölbontott házasság. A gyerekek érdekei is azt követelik, hogy a há- A két rossz közül a kisebbiket kell választani zasság ne legyen fölbontható; egy családanya a („üdvösebb vagy apjokat, vagy anyjokat követni magánboldogsága érdekében nem teheti kockára csendes elvonultságba, mint a szülék közötti gyermekei jövőjét. örökös pokol lángjaitól égettetni”). Sőt a szülők váratlan halála kevés gyermeki szívet tör meg. Veszekedés közben lehetetlen a gyermeknevelés. Védeni kell az ártatlan szülőt és gyermeket. - - • Az új nőkép, amely körvonalazódik: egy önálló női személyiség, amely nem függ a férfitól. Milyen nőt neveljünk? • Az ideális nő hasonlít a regények teremtett hősnőihez, bár megformálását gyakorlatias célok vezetik. • Nyíry István:

Nőjogtan; a sárospataki kollégium professzora nemcsak a nők kötelességeit, hanem jogait is leírja művében. A nők jogai  Az önmaguk személyéről való rendelkezés.  A házastárs megválasztása, illetve a válás.  Társulásokban való részvétel.  Művelődhetnek (folytathatnak felsőbb tanulmányokat). • Fáy egy elbeszélésében és egy értekező könyvecskéjében is kifejti: a nőnevelés legfőbb célja, hogy jó feleségek és háziasszonyok nevelődjenek. Emellett fontos a testi nevelés is Szerinte lényeges, hogy a nők társalgási nyelve a magyar legyen 166 • Vahot Imre a természetes élet fontosságát emeli ki („Hazafias buzgalmában pirospozsgás, jó étvágyú, öltözködésükben a fűzőt mellőző lányokkal és asszonyokkal benépesült Magyarország képe lebegett a szeme előtt.”) • A nők is foglalkoznak a kérdéssel.  Karacs Teréz négyrészes értekezésben fejti ki nőnevelési nézeteit.  Brunszvik Teréz

elkészíti egy nevelőnőképző intézet tervét.  Teleki Blanka megírja Szózatát a „magyar főrendű nők nevelése ügyében”. A múzsa megszólal: Petőfiné. 166 „ egész nemzetiségünk kulcsát kezökben hordják. Ők viszik a társalgást, s míg társalgási nyelvünk nem magyar, míg a két nem egymás közt idegen nyelven ömledezik érzelmeivel, míg nyelvünk csak tanácstermeknek, szükségnek, cselédségnek, pórságnak nyelve, addig tulajdonképpen magyarok nem vagyunk Nemzetiségünket, vagyis honszeretetet, hazai életet, hazafiúi érzelmet, nemzeti szamatot és nemzeti jellemet együtt, elöntve minden hatásinkban, tevésinkben, nagyrészben nőink alkotják, vagy vezetik. Részvétök nélkül üvegházban, melynek tán üvegei sem hutáinkból kerültek, tengődő, idegen éghajlatoknak növényei vagyunk: honi földbe ültetvék ugyan, de idegen mesterkélt ápolásúak.” 123 • • • • • Ekkoriban újra fölvetődik a kérdés:

mondhat-e nő a nyilvánosság előtt véleményt a férfi tevékenységéről? Az 1822-ben kezdődő korábbi vita a Tudományos Gyűjteményben folyt, a mostani a Honderűben. Itt jelent meg Tüskey Emma bírálata Jámbor Pál írói szerepléséről, ám Zerffi Gusztáv a kisasszonyt utasítja rendre Zerffi elvitatja Tüskey Emma bírálatra való jogát, sőt az írástól is eltiltja. Tüskey nem támad viszsza, viszont szót emel a nők publikációs jogaiért (a kisasszony ezután ismét szerkesztői figyelmeztetésben részesül) Néhány hét múlva az Életképek elkezdi közölni Szendrey Júlia naplóját, amely ráadásul a fiatalasszony mézesheteiről számol be. Bár a Napló egy kicsit Petőfi munkája is (a megjelentetésre szánt részeket ő másolta ki a koltói naplóból), mégis Júlia írása, és ez szokatlan jelenség a magyar irodalomban. A Napló után Szendrey Júlia az Ábránd c. fantáziadarabját tette közzé, amelyben a nőknek a szerelemhez, a

döntéshez való jogát fogalmazza meg Gergely András: Széchenyi István - Széchenyi István a magyar liberalizmus első nagy programadója. - Már fiatalon (tizenhét évesen) katonának áll, ahol nagy érdemeket szerez, utána a Közel-Keleten és Európában utazgat – ez az életmód kozmopolita világfivá formálja a grófot, aki szinte elfelejti a magyar nyelvet. - Erős ambíciója és tudásvágya végül kiemeli környezetéből; ismeretei, olvasmányélményei hatására liberális-humanitárius elveket kezd vallani, de egyelőre nem törekszik ezen eszmék megvalósítására, sőt Angliában vagy Amerikában szeretne élni. - Végül hazatér Magyarországra, ahol Wesselényi Miklós, illetve egykori nevelője, Lunkányi János 167 hatására ráébred magyarsága és főúri kötelességei tudatára. - A polgári viszonyok megteremtésére a gróf egy liberális koncepciót dolgoz ki; 1830-1833 közt három nagy művet jelentet meg. • Hitel: a földesurak

hitelfelvételi nehézségein keresztül mutatja be a korviszonyok tarthatatlanságát; a könyv utolsó mondata (Magyarország nem volt, hanem lesz) szállóigévé vált. • Világ. • Stádium. - Széchenyi a jobbágyfelszabadítás híve: az elmaradt szolgáltatásokért a birtokos kárpótlást kapna (egy összegű pénzben, ez az örökváltság), a fölszabadult jobbágy pedig megkapná eddig használt földjét, amely a megélhetését biztosítja (szabad birtokos lesz). - A reformok számára meg szeretné nyerni az arisztokratákat, illetve Metternich kancellárt és környezetét. - Széchenyi igen optimista a változások megvalósulását illetően; ez részben vallásosságának köszönhető, részben annak, hogy megingathatatlanul hitt az egész emberiség haladásában. A határozottság mellett azonban megjelenik a bizonytalanság is: a felelősségteljes politikus tudja, bekövetkezhet a kudarc is (ezt főleg naplójában írja le). - Félelmei ellenére rengeteg

dolgot megvalósít. • Angol mintára kaszinót alapít, lóversenyeket szervez. • Meghonosítja az angol társasági szokásokat. • Akadémiát és nemzeti színházat akar létrehozni. • A Pest-Buda közti első állandó híd (Lánchíd) megvalósítását összekapcsolja a közteherviselés gondolatával: azzal, hogy a hídon mindenkinek kell vámot fizetnie, a gróf megtöri a nemesi adómentesség elvét. • A Duna-Tisza szabályozása. • Gyárak és gőzhajótársaságok alapítása. • Csónakegylet, selyemhernyó-tenyésztő társaság, uszoda létrehozása. • Az utcák fásítása. • Újságcikkek, röpiratok fogalmazása. • A magyar nyelv megújítása. - A ’40-es években szembeszáll a nemesi liberális mozgalommal, és A Kelet Népe c. röpiratban (1841) megtámadja a Pesti Hírlapot, illetve Kossuthot, aki szinte azonnal válaszol neki (Felelet gróf Széche167 Lunkányi János élete: uradalmi igazgató és táblabíró. Eredeti neve Liebenberg,

amelyet Széchenyi hatására változtat meg 1830-ban (ekkor nyeri el a magyar nemességet is) Kezdetben Széchényi Ferenc titkára, majd Széchenyi István nevelője, aki később a legjobb barátjának tartja Lunkányit. Az 1850-es évek elején hal meg 124 - - - - - nyi Istvánnak). 1843-tól már saját lapjában (Jelenkor) kezd polémiát Kossuthtal és a Pesti Hírlappal (Itteni cikkeivel azonban nem vitapartnerét, hanem a közönséget akarta meggyőzni.) Széchenyi fokozatosan elszigetelődik, ezért a kormánypolitikai felé fordul, és kormányhivatalt vállal: a budai Helytartótanács közlekedési osztályának lesz a vezetője (1845). Nem csatlakozik sem az 1846-ban alakult Konzervatív Párthoz, sem az 1847-ben létrejött Ellenzéki Körhöz. Elszigeteltségéből mégis ki akar törni, így az 1847-es országgyűlésre követté választatja magát (célja az is, hogy nyíltan mérkőzzön meg Kossuthtal). Magányossága 1848-ban törik meg: ekkor föl-,

illetve beismeri: Kossuthék taktikája helyes (az érdekegyesítés megvalósítása úgy lehetséges, ha kihasználják a forradalmi helyzet lehetőségeit). Ezért minden erejével azon van, hogy elfogadtassa a forradalmi törvényeket, sőt az első független, felelős magyar minisztériumban vállalja a közlekedés- és közmunkaügyi miniszteri tárcát Nagy erővel vág a munkába, de a felelősség megviseli idegrendszerét, és a nemzethalál víziója után összeroppan. A Bécs melletti Döbling szanatóriumába költözik, és ott él élete végéig Önkéntes fogolyként tartózkodott itt: az volt a rögeszméje, hogy ő minden baj okozója, saját személye vitte romlásba hazáját Az a gondolat gyógyította, hogy a nemzet nem halt meg Bár a titkosrendőrség itt is figyelte, ennek ellenére folytatja politikai tevékenységét. Pl amikor az Akadémia alapszabályából törölni akarják a tudományok magyar nyelvű művelésére történő részt, a gróf nyílt

levélben fordul az igazgatósághoz: ha ez megtörténik, megvonja támogatását. Döblingben kezdi írni Nagy Magyar Szatírának nevezett művét, amely az abszolutizmust leplezi le, ezért nem szánhatja kiadásra. Hamarosan a kezébe kerül az osztrák rendszer egyik öndicsérő röpirata (Rückblick), amelynek hatására kézirata egy részét átdolgozza, és egy német nyelvű röpirattá formálja. Eljuttatja külföldre, ahol kiadják (Ein Blick auf den anonymen Rückblick). A stílus alapján azonban fölismerik a szerzőt, és házkutatást tartanak a grófnál. Megtalálják az eredeti kéziratot, és Széchenyi többé nincs biztonságban a szanatóriumban. (A rendőrfőnök szavaival: „Döbling megszűnt az Ön számára menedékhely lenni.”) Széchenyin egyre inkább úrrá lesz a félelem: „Nem tudom magamat megmenteni – írta be utolsó szavait évtizedeken át vezetett naplójába. S még egy heti iszonyú gyötrelem után, amelyben a vallásos lélek már

csak önmagával, öngyilkosságot elutasító hitével tusázott, a hetvenedik életéve felé közeledő Széchenyi az egyetlen még megcselekedhetővel búcsúzott életétől; 1860 húsvétjának éjszakáján, április 8-án főbe lőtte magát.” Gyapay László: Kazinczy a debreceniségről (Kölcsey Csokonai-recenziójának hátteréhez) A recenzió megírásának időpontja (1815) a nyelvújítási viták leghevesebb szakaszába esik, ezért a recenzió több vonását ennek függvényében kell értelmezni. Kölcsey szándéka, hogy megtörje az ortológusokat, így Csokonai műveiből „Kazinczy nyelvi és stíluseszményeit” hiányolja Kazinczy és köre szerint a magyar nyelv adott állapotában nem alkalmas arra, hogy olyan művek készüljenek, amelyek megfelelnek az antik és nyugati irodalmak normáinak (az életművek megítélésében fontos, hogy a vizsgált alkotás mennyire igazodik ehhez a modellhez; ez a modell a neológia fölfogása szerint a klasszikus

magyar irodalom megteremtését segíti elő). A modern irodalom élvonalához való fölzárkózást nem a közeljövőtől remélik A nyelvvel való neológus bánásmód. 168 - Ezek a szerzők arra törekszenek, hogy a klasszikus és a külföldi irodalmak idegen, de szép nyelvi szerkezeteit át kell ültetni a magyar művekbe, és mindezt a hazai irodalommal elfogadtatni. - Margócsy István megfogalmazása: a modern nyugati irodalom iránti nosztalgia által kiváltott, irodalmi-stilisztikai átalakulást célzó újító vállalkozás. Gyapay ebben az elemzésében azt vizsgálja, hogy a Csokonai-recenzió mennyiben járul hozzá a neológia ügyéhez, és hogy Kölcsey milyen pontokon támaszkodik Kazinczyra. A kérdés tisztázásában fontos szerepe van Kazinczy, Csokonai és Debrecen viszonya elemzésének. A Csokonai-kép megértéséhez tisztázni kell a Kazinczy által többször emlegetett fogalmakat: a kálvinistaságot és a debreceniséget, illetve ehhez kapcsolódva

a Debreceni Grammatikát (1795) 169, ami Kazinczy szemében botránykőnek számított. A Debreceni Grammatika nyelvszemlélete A Grammatika akkor jelent meg, amikor megkezdődött Kazinczy fogsága, így az irodalmi vezér egy, a börtönből kicsempészett levélben fejezte ki fönntartásait. 168 rá. Kazinczy tudja, hogy a neológia egy erőszakos módszer, de kijelenti, hogy a fejlődéshez föltétlenül szükség van 169 A Debreceni Grammatika a Görög Demeter és Kerekes Sámuel által kiírt pályázatra beérkezett nyelvtanokból áll; főleg Földi János és Gyarmathi Sámuel pályaművének hatása érezhető rajta. 125 A nyelvtanírók eljárása: egy elfogadott szót elemeznek, és az így kapott elemek jelentését, kapcsolódását tekintik normának (ez a módszer nem érvényesít esztétikai szempontot). Elöljáró beszéd - A magyar nyelv állapotával, és a vele kapcsolatos teendőkkel foglalkozik. - Kiindulópontja: az idegen nyelvek divatja miatt a

magyar háttérbe szorult az országban. - Szükségesnek tartja a tudományos szakkifejezések megújítását, de helyteleníti „új Magyar Szók tsinálás”-át. - A jó magyarság mércéje, hogy a mondanivaló a köznép számára is érthető legyen. Kazinczy ezt úgy értelmezi, hogy a Debreceni Grammatika nem tartja szükségesnek a nyelv bővítését, hogy „Debrecen ott akar maradni mindég, a hol volt”. Pedig a Grammatikának csak az a célja, hogy a veszélyeztetett, de még megmenthető magyar nyelvi specifikumot megőrizze. (Ezzel az értékőrző állásponttal szemben Kazinczy az értéklehetőségek valóra váltását képviseli) - A mintakövetés legfontosabb eleme a szokás (ez az elv viszont ellehetetleníti a neológia lényegét). - Támadja a már meghonosodott jövevényszavak helyett divatba hozott új magyar szavakat. - A fordítókról. • Nyelvrontó, ha nem született magyar, mert az idegen nyelv természetét hozza be a magyarba. •

Nyelvrontó, ha született magyar, de mégis idegen példákat követ. - Helyre kell állítani a magyar nyelv tisztaságát; ezt egy társaság és egy normatív nyelvtan létrehozása segítené. - A szerkesztők említik a nyelvjárások problémáját; bár ők csak a Debrecen környéki dialektusokat ismerik, fontosnak tartják a nyelvjáráskutatást. - A költői és a köznapi nyelv közt nem tesz különbséget. A Debreceni Grammatika az ortológia képviselője – legalábbis Kazinczy fölfogása szerint. Mivel a mű erősen kapcsolódik Debrecenhez, a mester a könyv szellemiségét az egész városra kiterjeszti. A debreceniség és Csokonai – ahogy Kazinczy látta Kazinczy és Debrecen szembenállása az irodalmi nyelv ügyében Kazinczy meghatározásai a debreceniségről. - Az egyik az Árkádia-pör idején született: „Én részemről azt tartom Debreczeniségnek, midőn valaki mindent a maga személve lát, a maga fülével hall, mint a sárgaság eszméletlen

kórja, kárhoztatva azt, aki másként ítél, s magának tetszésében vad röhögésekre fakadva azok ellen, akiknek az másképpen látszik, holott az azoknak stúdiuma, nem az övé.” - A másik: az alkotó egy magasabb stílusréteget igénylő műfajban sem különíti el a költői nyelvet a mindennapitól (pl. a babér szó egy konyhai kifejezés, ezért nem való emelkedett hangvételű versbe) Kazinczy kezdetben az iskolaügy miatt is szembekerült Debrecennel; iskola-felügyelőként a közös iskolákat szervezte, de a reformátusok nem akarták, hogy iskoláik állami fennhatóság alá kerüljenek. Kazinczy 1791-ben nem folytatta ezt a munkát, így csak irodalmi ügyek, illetve az irodalmi nyelv miatt állt szemben a várossal. Ez utóbbinak az az oka, hogy más a véleményük a nyelvkérdésben Ez is közrejátszik abban, hogy Kazinczy kezdettől szembefordul a Debreceni Grammatikával; a széphalmi mester számára Báróczi a követésre méltó példa, ugyanis az

ő nyelvhasználata művészi (ez azt jelenti, hogy nem kötődik konkrét nyelvjáráshoz, így engedi a művész egyéni nyelvalakítását). A Debreceni Grammatikában elsősorban a népiességet kifogásolja, és attól tart, hogy az ezen nevelkedő közönség a Báróczi-féle elvek alapján készült fordításokat magyartalannak tartja. (Vagyis Kazinczy nem a nyelvtani helytelenségeket kifogásolja, hanem az általa előtérbe helyezett irodalmi eszmék meghonosítását érzi veszélyben.) Kazinczy nem veti meg az idegen mintákat; ezt mutatja az is, hogy igen nagyra értékeli a német irodalmat. 1815-ben így ír Bölöni Farkas Sándornak: „Göthével ismerkedjél meg és Göthével, és ismét meg ismét Göthével. Az én bálványom mindenben ő S Lessinggel, Klopstockkal, Schillerrel, Herderrel és Wielanddal. A többinek félve higyj, Göthének, kiben görög lélek lakik, vaktában” Kazinczy szerint ezek a német szerzők igen magas szintre jutottak, illetve a

nyelvvel neológus módjára bánnak. A debreceniek szerint káros a fejlett külföld hatása – Kazinczy szerint hasznos; ezt azzal támasztja alá, hogy a képzőművészek is a nyugat-európai remekművek tanulmányozásával képzik magukat sikeresen. Kazinczy vallja, hogy „bizonyos határig kötelessége minden Irónak, hogy úgy szólljon, a mint a szokás kívánja”, de hozzáteszi, hogy ő inkább dicséretre vágyik – el is marasztalja Szentgyörgyi Józsefet, aki kifogásolja az idegenszerű újításokat. Kazinczy szerint az olvasónak be kell látnia, mennyire szegény a magyar nyelv az idegen nemzetekéhez képest; ez a belátás segíthet a közönségnek abban, hogy elfogadja az új magyar művekben előforduló idegenszerűségeket, amelyek egyébként a nyelvbővítés szükséges kellékei. Fontos elem a nyelvideál is; a nyelvideál azt jelenti, hogy a nyelv az legyen, aminek lennie kell: „hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, a mit a lélek

gondol és érez”. 126 Debrecen és Kazinczy viszonyának szempontjából még két kérdés lényeges. - Mi az írók nyelvalakító szerepe? • Ez a kérdés itt így is megfogalmazható: mennyire van joga az írónak eltérni egy adott beszélőközösség nyelvi mintáitól? • A Debreceni Grammatika szerint van egy nemzeti nyelvi norma, a köznép nyelvéhez kötött. Ezt kell követnie az íróknak is. • Kazinczy viszont úgy gondolja, fontosak a külföldi minták is, bár az olvasókat óvatosan kell az újdonságokhoz szoktatni (ezt a szoktatást a szöveg szépsége megkönnyíti). - Mi a magyar nyelv eredete? • Egyesek a magyar nyelv keleti eredetét hangsúlyozzák. Ők természetellenesnek ítélik a nyugati nyelvek idegen szerkezeteit. • Kazinczy nem vitatja a keleti eredetet, de emellett elfogadhatónak tartja a nyugati mintát (ismét fölhozza, hogy a képzőművészet sem az ázsiai kunyhókat veszi alapul, hanem Róma omladékait). Ezen kívül

hangsúlyozza, hogy az újítások nem érintik a nyelv grammatikai alapszerkezetét, illetve a magyar irodalom és a külföldi irodalmak olyan régen élnek egymás mellett, hogy a magyart az európai irodalmak részének kell tekinteni. Kazinczy és Debrecen szembenállása az irodalmi ízlés ügyében Kazinczy több esetben panaszkodik a debreceni ízlésről. - 1794: Pálóczi Horváth Ádámot bírálja. - 1801: Kis Jánosnak ír levelet róla. („Ez a vidék nem áldozik a Gratziáknak Itt magyar munkákat nem kapni.”) - 1802: a Virág Benedeknek küldött beszámoló negatív hangvételű. - 1802 ősze: Kazinczy beszélget Benedek Mihály lelkésszel és Domokos Lajos főbíróval; fölháborodva tapasztalja, hogy Domokos nem hallott Virágról, Ányost és Orczyt pedig nem tartja sem magyarnak, sem költőnek. Gúnyos válasza: Orczy „csalhatatlanúl poétább és Magyarabb volt, mint Csokonain kívűl sok fia Debreczennek”. Kazinczy utóbbi véleményéből is

látható, hogy két vonulatot különít el; ezeket élesen megkülönbözteti. - Vannak olyan írók, akik a Debreceni Grammatika nyelvszemléletének megfelelően írnak (népies modor, játékosság); pl. Mátyási József, Gyöngyössi János, Csenkeszfai Poóts András - Más írók a verset idegen mintákhoz szabják (ez egy ihletett költészet); pl. Kis János, Kisfaludy Sándor, Dayka Gábor, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Báróczi Sándor Megjegyzés: Kazinczy szinte mindig saját szempontjai alapján ítélte meg Debrecent, vagyis nem az volt az elsődleges célja, hogy egy gondos, valósághű képet adjon a városról. A debreceniség fogalma (Kazinczy használatában) sokszor egyszerre utal a Debreceni Grammatika nyelvművelési elveire, és a Kazinczy által kizárólag Debrecenben népszerűnek mondott Mátyási, Gyöngyössi vagy Poóts költészetére. Kazinczy a „kálvinistaságról” Debrecen jellemzőit Kazinczy a város református hagyományaival is

magyarázta. Ebből már gondolható, hogy a mester nem volt jó véleménnyel a reformációról. Valóban – úgy gondolta, a reformáció nélkül nem lett volna egyházszakadás, egyházszakadás nélkül pedig a kereszténység a görög religióhoz hasonló szép vallássá lett volna. A protestantizmus túlzottan racionalista, és ennek semmi haszna, sőt a vallás kiüresedéséhez vezethet A teológiai polémiák hiábavalók, sőt károsak mind a tudományokra, mind a művészetekre nézve 170 „A papismus ha Luther veszteg maradt volna, bizonyosan lehullatta volna mai napig megtartott botránkoztató szennyeit, de ingereltetve a reformatorok által, makaccsá tétetett” Szerinte a protestáns papok „úgy akartak írni, hogy mindentől megértettessenek A gondos Stylista kötelessége az, hogy magához vonja fel Olvasójit, nem az hogy az Olvasóhoz szálljon le” (Ezt a szándékot – vagyis a közérthetőséget – a Debreceni Grammatika elvei közt is

megtaláljuk; Kazinczy ott is elítéli.) Kazinczy Csokonai-képe Korábban már láttuk, hogy Kazinczy két vonulatot különít el. E fölfogásának helyessége mellett érvel is: az általa pártolt irány jegyében írók közt számos nagy költői életmű található, míg a Debreceni Grammatika szellemében dolgozók nem alkottak jelentőset. Utóbbi szerzők tulajdonképpen kívül esnek a neológia ízlésvilágán, ezért szemben állnak Kazinczy normáival; ilyen pl Csokonai Vitéz Mihály Csokonai kiemelkedik a d ebreceniek közül, a sz éphalmi mester mégis veszélyesnek látja Csokonai életművének sikerét, hiszen az hozzájárul a Mátyási- vagy Poóts-féle hagyomány továbbéléséhez. Nem tagadja, hogy 170 Kazinczy többször kifejti, hogy a kálvinizmus nem használja ki a művészet lehetőségeit: Kálvin tanítványainak „szeme nem lát festést, füle nem hall muzsikát” – írja Kis Jánosnak. 127 Csokonai tehetséges, de úgy véli, az

emberek gondolkodásában a debreceni költő életműve összekapcsolódik a régi költészeti hagyománnyal, amelyet Kazinczy háttérbe akar szorítani. Mivel Csokonainak vitathatatlan érdemei vannak – Kazinczy számára is –, a széphalmi mester nem a negatívumokat marasztalja el benne, hanem megpróbálja megnyerni a m aga törekvései számára a fiatal költőt. Az általa gyöngének tartott műveket pedig a szerző „debreceni környezetével” magyarázta, és igyekezett őket háttérbe szorítani. 1792: Kazinczy és Csokonai kapcsolatának első fönnmaradt dokumentuma ebből az évből származik. Kazinczy dicséri az ifjú költőt, ugyanakkor nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzéseket mond neki. Azt is fölajánlja, hogy néhány versét megjelenteti a Helikoni Virágokban, sőt mintául néhány saját költeményét is elküldi neki. (Óvja attól, hogy Horváth Ádámhoz váljék hasonlóvá – ebben a látszólag negatív kritikában pozitív

kicsengés is van, mivel Kazinczy ekkoriban kedvelte Horváthot, bár terjengősségét, debreceni ízlését most is bírálja.) Miután Kazinczy kiszabadul a fogságból, személyesen is találkoznak. Kazinczy erről naplójában és a Pályám emlékezetében ír – kritikával és dicsérettel. Ez a véleménye későbbi nézetei összefoglalásának tekinthető. 1801: Kazinczy Mátyásival helyezi egy szintre Csokonait, illetve szembeállítja őt Kisfaludy Sándorral és Kis Jánossal. Sőt ebben az évben jelenik meg Kazinczy bírálata a babér szó használatával kapcsolatban 1802: Kazinczy már Debrecen renegátjának nevezi Csokonait, amiért vitába szállt a Debreceni Grammatika szerkesztőivel. Dayka Gábor hagyatéka. Kazinczy a neológia irányzatához sorolta Daykát, ennek ellenére az ő halála után Csokonait kérte föl, hogy igazítsa ki a verseket. Csokonai viszont nem akart belejavítani egy halott költő életművébe, ezért hangoztatta, a kéziratot jobb

lenne változtatás nélkül sajtó alá adni. Egy alapos recenziót azonban készít. 171 Kazinczy bizalmát mutatja, hogy Édes Gergely Anakreón-fordítását szintén elküldi javításra Csokonainak. 1804: Csokonai elküldi a Dorottyát Kazinczynak, aki ebből meglátta, a költő teljesen más útra tért ahhoz képest, mint amilyet ő elképzelt számára. 1805: Csokonai halála után Kazinczy és Debrecen vitája elmérgesedik. Az újabb polémia a költő hagyatékával kapcsolatos Kazinczy maga akarta rendbe szedni, illetve kijavítani a verseket, nehogy a debreceniek elrontsák őket, a város viszont változtatás nélkül akarta kiadni a műveket, sőt ebbe bele is kezdett Kazinczy elhatározta, majd később kiadja saját változatát is: „Ha én majd megjelenendek az én Csokonaimmal, itélje meg a V ilág, ha praefidentia volt e h irdetésem” (Kazinczy nem minden Csokonaiverset ítél el, de még az általa legjobbnak ítéltekben – Pillangó, Remény,

Szemrehányás – is talál kivetnivalót) Végül ez a javított kötet soha nem jelenik meg (Kazinczy csak rövidebb értékeléseket ír a költőről) Ekkor történik egy levélváltás Kazinczy és Budai Ézsaiás közt. Budai, aki láthatóan a Debreceni Grammatika alapján ítélt, úgy gondolta, hogy tanítványa, Csokonai minden társát felülmúlja majd, ám úgy gondolja, gyermekkori versei jobbak, mint a későbbiek. Ennek okát nem nevezi meg, de valószínűleg Kazinczy hatását tartja felelősnek ezért. Kazinczy elérti a célzást, és Csokonai kapcsán megvédi a neológia elveit Ezzel egy időben Szentgyörgyi József is bírálja Kazinczyt. Szentgyörgyi egyrészt a kézirathű kiadás mellett érvel („az írót tulajdon rongyos házi ruhájában is inkább szereti, mint mástól kért paszomántosban”), másrészt úgy véli, Kazinczynak nincs igaza, amikor a pillangó szót költőietlennek találja (szerinte nem indokolt helyette a lepe kifejezést

használni, mert a két szó közt nincs stilisztikai különbség). Kazinczy mindvégig kitart véleménye mellett, de az egyes művekre lebontva soha nem fogalmazza azt meg. Alkalma bizonyosan lett volna, hiszen Döbrentei Gábor is fölkérte, hogy az Erdélyi Múzeum számára írjon egy Csokonai-életrajzot. Kazinczy azonban halogatta a munkát, ezért Döbrentei Kölcseyt bízta meg a föladattal, aki végül megalkotta a Kazinczy törekvéseivel összevágó értékelést. Hász-Fehér Katalin: A nyilvános és a magános irodalomról (Utak Fáy Andráshoz és A Bélteky-házhoz) A szociológiai irodalomértelmezés lehetőségei - Fáy elnevezései: „a haza második mindenese”, a „kisebbik Deák Ferenc”. - Műveit mindenki olvassa, de a kortárs írók közül egyik köréhez sem tartozik. - Mindenhol a legmagasabb tisztséget viseli.172 - Az ilyen típusú szerző csak az intézmény előtti, az átmeneti, a magyaros, a hagyományos, a periférikus, a dilettáns vagy

népszerű minősítésekkel jellemezhető, de ezek kezelése nehéz, mivel Toldynál néhányuk negatív értelmű. 171 A széphalmi mester ismételt kérésére elvállalja a javítást is. Szolgabíró, táblabíró, az Akadémia tiszteletbeli tagja, a pest-budai színészek vezetője, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Nemzeti Színház építésének ügyintézője, a Kaszinó tagja, a Nemzeti Kör elnöke. 172 128 - - Fáy művére jellemző: az időbeli fölsorakoztatás helyett a térbeliség elve érvényesül, és a figyelem a szinkrón jelenségekre összpontosul; ennek és a Fáy-féle szerzőtípusnak a leírásához célszerű a közönségszemlélet változatainak vizsgálata. 173 Kazinczy egyszerűen oldja meg a kérdést: van jó és rossz olvasó. Az irodalomtörténeti dolgozatok többsége is ezen a véleményen van, ugyanis a kánonrendszerbe került író pártját fogja, és ebből a pozícióból minősíti az olvasót.

• Közönség, ha elfogadja a szerzőt és a művet. • Ízlés nélküli tömeg, ha nem fogadja el a szerzőt és a művet. Az ilyen hozzáállás miatt keletkeznek azon mítoszok, hogy a Tudományos Gyűjtemény, majd az Aurora jelenti a magyar irodalom hajnalát, és ekkoriban még a közönséget is úgy kell meghódítani. Sokan úgy vélik, hogy a fölvilágosodás korában nincs igazi közönség és irodalmi közvélemény. 174 Csetri Lajos az 1795-ös év után egy kulturális visszaesést lát Nem igazán az olvasók számbeli nagysága számít, hanem értékelő és értékfogalomként működik. Vagyis: többféle olvasó-fogalom létezik, amelyek ellentmondásban állnak egymással. • Kazinczy: jó és rossz olvasó. • Fenyő István: polgárosuló közönség; az író és az olvasó kölcsönös ízlésbeli kompromisszumát föltételezi. • Csetri Lajos: az olvasótábor szerinte valamivel szűkebb; az irodalmi élet reprezentáns intézményeket is magában

foglal. Az olvasók ennek az intézményrendszernek az értékskáláján megjelenő művészetnek a befogadói. • Irodalomszociológia: kizárólag a statisztikai kutatásokra összpontosít. Közönség, közízlés, dilettantizmus - A „jó író” – „gyönge író” megkülönböztetés régóta megvan az irodalomban. - A népszerű író leértékelődése viszont új folyamat; nagyjából mindenhol a fölvilágosodás-kori olvasásés népszerűségvitákhoz kapcsolódik. • Du Bos abbé: a szépség élvezete természetes emberi képesség. • Friedrich Just Riedel: az ízlés relatív. • Gottsched és a német koraromantikusok, illetve Herder: a társasági költészet kiterjesztése egy egész nemzet vagy egy egész nemzetség számára. • Rousseau: minden művész ünneplésre vágyik, de ha alacsony színvonalú helyre születik, kénytelen lealacsonyítani géniuszát százada színvonalára. • Weimari esztétika: a dilettantizmus és a népszerűség

fogalmi azonosítása (Schiller: a társaságot kiszolgáló művészet a jelenhez kötődik, a valódi művészet idő fölötti). - Goethe megkísérel egy dilettáns szöveget átjavítani (Die Schwestern von Lesbos), de próbálkozása sikertelen. - Eközben megállapítják a dilettáns költészet két ismérvét is. • Javíthatatlanság. • Formai simaság (ez az egyetlen lehetséges érdem). - Goethe ezen fölismerés után erős támadást akar indítani a dilettantizmus ellen, ám Schiller a gyöngébb szövegeket is kiadja folyóiratában. A hazai népszerűségviták kezdetei - Az első magyar nyelvű lapokkal és folyóiratokkal jelennek meg, elsősorban a recenziónak és a recenzen-si szerepkörnek köszönhetően. - A kérdés azzal kapcsolatban merül föl, hogy ki a jogosult a könyvbírálói tisztség betöltésére. • Elvi szinten minden szerző elismeri, szükség van recenzióra egy fejlettebb irodalmi élet létrehozásához.  1781: Bessenyei

programcikke.  1788: Batsányi, Kazinczy, Pálóczi, Ráday, Földi. • A problémák a gyakorlati megvalósításkor jelentkeznek.  Pl. Rájnis megsértődik Ráth Mátyásra, pedig a Magyar Hírmondó szerkesztője nem akar recenzens lenni (alkalmazkodik a társadalmi etikához175) 173 174 A publikum fogalma központi jelentőségűvé válik a XVIII-XIX. század fordulóján „Magyar nyelvű irodalom alig volt, s a magyar házakban kalendáriumon kívül nem találtatott könyv.” 129 - - - -  A vita folytatódik Batsányi, Kazinczy és Pálóczi közt; Batsányi az akadémia föladatkörébe sorolná a kritikát (a folyóiratbeli recenziókat átmeneti megoldásnak tartja). Bessenyei és Batsányi elképzelésében az akadémia a garancia arra, hogy a kritika egy közös lexikon, nagyszótár és grammatika alapján csak a művet érintse, a szerzőt ne sértse; ami nem tartozna bele. • Kizárólag esztétikai vonatkozású kérdések. • A szerzőknek a

közönséggel való kapcsolata. A kor egyik legnépszerűbb szerzője Pálóczi Horváth Ádám. • A Magyar Múzeum kritikái nyomán gondolkodik el a recenzióírás gyakorlati kérdéseiről. • A fokozatosság elvét tartja a legfontosabbnak (szemben a kívülről és fölülről való szervezéssel). • Szerinte az irodalmi élet önmagától is megszerveződik. • Amíg az önszerveződésnek ezen formája nem jön létre, a kritika csak magánügy lehet; ennek oka.  Az irodalmi kistársaságoknak nincs törvényhozó hatalmuk.  A nyilvános kritika nem fér össze a társadalmi etikával („a dicsérő megszégyenít, a feddő sért”). • A fokozatosság szerinte vonatkozik a közönséggel való egybehangolódásra is; az irodalmi tevékenység értelme: az olvasókkal való élő kapcsolat. Okok, amelyek miatt Kazinczy ellenállásba ütközik még barátai részéről is, első kritikái kapcsán. • Nincs törvényes fölhatalmazása. • Mellőzi az etikát,

a fokozatosság elvét, és nincs tekintettel a közönségre. • Hirdeti a recenzióhoz való egyéni jogot. • Az esztétikai normák elsődlegességét vallja. A két legfontosabb kérdés még Kisfaludy Sándornál is (A Recensiókról). • „Mi az elmemíveknek recensiója?” • „Kinek vagyon jussa az elmemíveket recenseálni?” Döbrentei: ha egyáltalán van szükség kritikusra, akkor neki le kell szállnia az elmaradt olvasóhoz. A nyilvános és a magános irodalom fogalmáról - A művek minősítését illetően tehát a szerzőknek két csoportja van. • Egyesek csak esztétikai kritériumokat vesznek figyelembe. • Mások (és egyelőre ők vannak többen) szerint a legilletékesebb kritikus maga az olvasó. - Az utóbbi álláspontot képviselők jellemzői. • A jelennek írnak. • Fölvállalják a civilizáló és nemzetformáló föladatokat. • A közösség egészére akarnak hatni. • A nekik járó népszerűséget jutalomnak tekintik. •

Később viszont ők lesznek a kisebb írók, azok, akiket magyaros szerzőknek vagy hagyományápolóknak neveznek. - A körülírások elkerülése végett Hász-Fehér Katalin a két csoportra egyéni elnevezést vezet be. • Nyilvános irodalom (ez a tágabb fogalom): három fő vonása van.  A cikkíró a népszerű, olvasócentrikus irodalmat jelöli ezzel a fogalommal.  Az írók hite szerint itt közvetlen kapcsolat van a szerző és az olvasó közt.  Létrejötte és befogadása a közösségi, illetve az egyéni élet keretein belül történik (ezért hozzátartozik a vidéki társas élet is). • Magános irodalom: az „elit irodalom” jelölésére használt fogalom. A nyilvános irodalom és a „józan középszer” - A Bélteky-ház több föltétel alapján is a nyilvános irodalomhoz tartozik. (Ez köszönhető annak is, hogy Fáynak gyakoriak a politikai-társadalmi szereplései, és sok írói, illetve tudósi körrel van barátsága.) - A műben

megtalálhatók a tanregény, a nevelődési és a társadalomkritikai regény elemei, de a szereplők egymáshoz való viszonyát tekintve a regény nem a szembeszegülés, hanem inkább az egyeztetés, vagyis a „józan középszer” műve. - Fáy regénye több módon is olvasható. 175 Véleménye: „Ahol mi jót találtam, azt egy-két szóval megdicsértem, szorgalmatosan őrizkedvén, hogy senki méltatlan hízelkedés eránt való gyanúba ne vehessen. Ahol különböző értelemmel voltam, azt vagy elhallgattam, vaggy ha ugyancsak előhoztam, úgy intéztem, hogy ez másnak ne lenne kisebbségére.” 130 Az apa elavult világa, illetve a f ölvilágosult fiú konfliktusaként (ezáltal nemzedékregénynek tekinthető). • A városi és a vidéki életforma közti ingadozásként. Vannak vidéki helyszínek (kúriák: Bélteky, Valkay, Uzay, Gyomay, Regéczy, Rónapataky, valamint kisebb városok), emellett Pest, Pozsony és Bécs. Az állandóan utazó szereplők

(Halkó, Káray, Porubay, Bélteky Gyula) mindegyik helyen megjelennek. A nemzedékregény konfliktust, harcot föltételez. Mást mutatnak azonban Gyula szavai, amelyeket apja halálakor mond („Gyula igaz fiui illetődéssel vevé atyja halálát, szíve örömest kimenté annak minden gyöngéit, miket fonák nevelés rovására róva, s mik mellett jó szív doboga az elhúnytnak keblében”) Gyula sokkal inkább a városi szereplőkkel áll szemben, sőt Fáy is őket ábrázolja ellenszenvesnek Fáy más műveiben ábrázolja a városi életet; viszont az Érzelgés és világ folyása c novella, illetve a Levéltöredék Pestről c. írás csak ellentmondásosan ábrázolja ezt a világot, A Bélteky-ház már negatívan Ez a negatívum Gyula számára az alakoskodásban realizálódik (ahogyan az ifjú Regéczy mondja: „kalmárkodni kell a világban mindennel”) A Bélteky-házra egyébként is a konfliktusokat elsimító boldogság jellemző; ez mutatkozik meg a szerelmi

csalódások gyors földolgozásában. (A magánéleti bonyodalmak főleg Rónapataky generális házában oldódnak meg) A szereplők rangtól és foglalkozástól függetlenül, a középnemesség vezetése alatt olvadnak egyetlen családias közösségbe. A közösséghez való tartozás fontos kritériuma a nemzeti karakter megőrzése A szereplők találkozóhelye a nemesi kúria lesz; van köztük mindenféle ember: díszruhás paraszt, vidéki szórakoztató, tanár, színész, főrangú, üzletember, katonatiszt, magyarok és nem magyarok. Egyetlen típus hiányzik: a hivatásos művész. A művészetnek viszont fontos szerepe van (a pozitív szereplők mind kedvelik). • - Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (111-352) A magyar népdal bevonulása az irodalomba (Kultsár István felhívásától Kisfaludy Károly haláláig) Kultsár István és a népdalközlések megindulása - 1811: Kultsár első fölszólítása (Hazai és Külföldi

Tudósítások). - 1817: következő fölszólítása a nemzeti dalok gyűjtésére (Hasznos Mulatságok). - 1818: fölhívás népdalok gyűjtésére (Hasznos Mulatságok). 176 - Egyre több népdal jelenik meg (valódi, átköltött, fiktív). • Édes Gergely Petri gulyása. • Orosz Ádám: Ne sírj pajtás, ne könnyezz • Petőfi: Cserebogár, sárga cserebogár  Szerzője egy vándorszínész. 177  Első előfordulása: Felvidító nóták (1824; kéziratos gyűjtemény).  Nyomtatásban először Szathmáry Király Antal színdarabjában fordul elő (1825).  Lehet, hogy két népdal, vagy egy népdal két változatának összedolgozása. - Révai fölhívása az írásban (nyomtatásban) fönnmaradt magyar versekre vonatkozik, Kultsáré a puszták és falvak énekszóban élő dalaira. - Itt jelenik meg először a népdal elnevezés. 178 Az elmélet fejlődése - Először a Tudományos Gyűjteményben próbálják megfogalmazni a nép definícióját

(ismeretlen szerző, Thaisz András, Gömbös Antal). - Egyre több a népiesség kérdésével foglalkozó értekezés. • Jankovich Miklós: Magyar nyelven jegyzett történeteinkről. • Fejér György ismerteti Jankovich kéziratgyűjteményét. • Edvi Illés Pál tudósításai. • Guzmics Izidor tanulmánya (Herder hatása). • Szentmiklóssy Alajos ismertetése Gaal György mesegyűjteményéről. - A népiesség ügyét több dolog is ösztönzi. • Kultsár István fölhívása. • A Grimm-testvérek példája. 176 Egy itt közzétett Békés vármegyei dal („Víz, víz, víz, Nincsen olyan víz”) nótájára írja Vörösmarty a Haj, száj, szem c. dalát (1829) 177 Valószínűleg Déryné társa, mert a színésznő tette a dalt ismertté. 178 Ez a német Volkslied fordítása, melyet Herder használt először az 1773-as Osszián-tanulmányában. 131 • A szerb népköltészet sikere. Népköltési gyűjtemények Vannak, akik elsősorban a külföld

népies érdeklődését akarta szolgálni. - Gaal György: Märchen der Magyaren (Bécs, 1822; az első magyar mesegyűjtemény). - Mailáth János. • Magyarische Sagen und Märchen (Brünn, 1825). • Magyarische Gedichte (Stuttgart und Tübingen; 1825). - Mednyánszky Alajos: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit (1829. - Toldy Ferenc. • Handbuch der ungarischen Poesie (1828). • John Bowring angológiája. Hazai gyűjtemények. - Jankovich Miklós: Nemzeti Dallok (négy csoport: vitézi, erkölcsi, nyájas, szerelmes). - A váci Énekes Gyűjtemény új kiadása (1823) – nyomtatott. - Régibb és újabb részint érzékeny, részint víg, többnyire eredeti dalok gyűjteménye (Sárospatak, 1826) – nyomtatott. Ez a kötet tartalmaz ismert szerzőjű műköltői dalokat is (szerzők: Ányos Pál, Szentjóbi Szabó László, Kazinczy Ferenc, Péteri Takáts József, Pálóczi Horváth Ádám, Fáy András, Csokonai). A szerb népköltészet hatása - A hazai

tót irodalom képviselői. • Jan Kollár. • Schaffarik József Pál. - A szerb Vuk Stephanović Karadžić szintén érdeklődik népe költészete iránt (gyűjteménye: 1814). - Eugen Wesely gyűjteménye iránt több magyar érdeklődött (Jankovich, Rumy, Toldy, Vitkovics). - Mégsem ezek a magyarok az elsők; Kazinczy már 1789-ben lefordít egy szerb balladát (Gyászdal Azzán-agának szép, de szerencsétlen nője felől). - Fontos Balogh István Cserny György c. vígjátéka • A darab zenéjét Mátray Gábor szerezte szerb népdalokból. • Az 1812-es előadásban elhangzik egy szerb nyelvű ária és egy párdal (ezeket Déryné énekli). - Kölcsey is igen korán (1814) érdeklődni kezd a szerb népköltészet iránt. - Székács József: Szerb népdalok és hősregék (fordításkötet; 1836). Népdalköltők Vitkovics Mihály. - Több szerb népdalt is lefordít (pl. Bácskai regedal), de ír magyar népdalokat is (Parasztdal, Életfilozófia, Szent természet,

Ivó dal) Ugyanakkor érdekes, hogy magyar gyakorlatán semmi nyomot nem hagyott a szerb népköltészet hatása. - A népi modor még nem sajátja: minden dalát egy népi alak szájába adja. - Jellemző rá, hogy a népet magához idealizálja (a saját elképzelései szerint ábrázolja). - Különösen jól eltalálja a népi dalt a dévaj hangnemben; ezek a dalai rövidek, és epigrammatikus csattanóval zárulnak (pl. Pirongatol édesanyám) - Talán ő az első, aki szándékosan utánozza a szokványos dalkezdetet. Kisfaludy Károly: Szalay Benjámin néven az Aurorában huszonöt népdalt jelentet meg; később ehhez még nyolcat ír. Horváth szerint ezek közül egyik dalról sem hinné el a mai olvasó, hogy „a nép kebelében támadt”. Kölcsey Ferenc. - Pl. Hervadsz, hervadsz, Bú kél velem, Epedés, Elválás - Ő nem a népi dal tartalmát utánozza, hanem a naiv dal műfaji esztétikumát. - 1814-ben megteszi az első lépéseket a könnyed dal felé – ezzel

valójában saját ellentétes (vagyis a romantikus, ugyanakkor magyar és naiv) lírai érzelmeit akarja összeolvasztani. - 1817-es péceli látogatásakor már biztosabb nyoma van a népiességgel való érintkezésének. - 1823-26 közt sokat ír ilyen típusú költeményeket, de a következő négy évben szinte semmit. Vörösmarty Mihály. - Első kísérletei a ’20-as évekből valók; diákkorából való a Pórdal (bár ez nem biztos, hogy a sajátja), 1822-ből Búcsúztató. 1823-ban elküldi Kisfaludy Károlynak a Juhász és bojtár c idilljét, amelyet Kisfaludy visszaküld neki, és azt ajánlja, szőjön bele görögséget, illetve adjon neki görög címet, mert a mű ebben a formájában sok olvasót elriaszt. 179 179 Vörösmarty ezt nem teszi meg, viszont Kisfaludy levele után írja a Dámon panaszát, az Amaryllis és Daphne dialogját, illetve a Myrtill és Daphnét. 132 - 1828: megindul népies gyakorlata; ennek több oka is van. • Kisfaludy Károly

dalai. • Toldy buzdítása. • Átveszi a Tudományos Gyűjtemény és a Koszorú szerkesztését. - 1841-ben újra elkezd népies verseket írni; ennek oka: megismeri Csajághy Laurát. - A mesterkélt tiszta rímnél szívesebben használja az asszonáncot. - Népies helyzetdalai: A kérő, A bús legény, Az elhagyott leány, Andor panasza. - Nála tűnik föl először a népies genrekép a magyaros humorral együtt; példák: Laboda kedve, Gábor diák, Becskereki, Petike, Mák Bandi, Tót deák dala – ezek jelentősen gazdagítják a magyar népies gyakorlatot. Vitkovics és Kisfaludy Károly irodalmon kívüli műfajként műveli a népdalt. Kölcsey és Vörösmarty megmutatja az utat, amely által a népdal a műköltészet hasznos része lehet, sőt hatással lehet a helyzetdalra is. (Erre az útra teljesen határozottan Petőfi lép rá, és ő jut el a végső célig) Petőfi felé (A népies ízlés térhódítása az 1830-as években) A népies érdeklődés

kitágulása A népdal mellett legelőször a népnyelv kerül az érdeklődés középpontjába. Jankovich Miklós pl többet beszél a dalok nyelvjárási tanulságairól, mint a költői értékükről Föléled az érdeklődés a nyelvjárások iránt is. - Vörösmarty a göcseji nyelvjárást tanulmányozza. - 1817: a Tudományos Gyűjteményben jutalomtételt tesznek a palócság ismertetésére; a nyertes Szeder Fábián János, aki később is foglalkozik a kérdéssel. - 1818: a Marczibányi-jutalomtételek egyike az, hogy a magyar nyelv dialektusairól várnak dolgozatot. Pályázók: Pálóczi Horváth Ádám, Teleki József, Kolmár József. (Pálóczi nyer) - 1818: egy KJ jegyű író A védelmeztetett Székely Nemzet címmel ír értekezést. - 1822: Marczibányi-jutalomtétel a székelység magyar nyelvének különös tulajdonságairól. - 1836-ban az Akadémia Moldvába küldi Gegő Eleket az ottani magyarság tanulmányozására. (Ennek hatására a Tudományos

Gyűjtemény és a Tudománytár is foglalkozik a moldvai csángókkal. A nyelvjárásokkal való foglalkozás hat az irodalomban is. Dugonics még minden szereplőjét szegedi tájszólásban beszélteti, Verseghy (Rikóti Mátyás) vagy Kölcsey (Vadászlak, A kárpáti kincstár) azonban csak a népies alakokat. Az viszont már a XVIII század végétől gyakori, hogy a német, a tót, a cigány vagy a zsidó szereplőket jellegzetes módon beszéltetik. A néprajzi érdeklődés a ’30-as években lendül föl. 1822: megjelenik Csaplovics János etnográfiai értekezése Magyarországról, és egy kétkötetes, hasonló műve Amit ismertet: dialektusok, népfajok, néprajzi aforizmák, népviselet, hiedelmek, babonák, gyógymódok, ételkülönlegességek, népszerű betyárok Igazi néprajzi közlések jelennek meg a Tudományos Gyűjteményben vagy a Hasznos Mulatságokban (ezekben elsőséget kap a lakodalmak leírása) Megjelennek a nyelvrokonokról (lapp, finn, vogul)

szóló ismertetések Sok cikket írnak a magyar nemzeti táncról (pl. Sándor István, Balla Károly, Halász József 180, Várady Antal vagy Czuczor Gergely). Megjelennek a népszínművek (pl. Szigligeti: Szökött katona) A magyaros műzene egyik legjelesebb képviselője Egressy Béni, aki Petőfi több dalát szintén megzenésítette. Mátray Gábor zenetörténeti tanulmányokat ír: ezekben ismerteti a magyar egyházi vagy világi zene múltját, illetve egyes hangszereket (pl. kürt, tárogató, duda, pásztorsíp, cimbalom, hárfa, koboz) A tájnyelv, a népszokások, a tánc és a zene témája a ’30/40-es évek úti rajzában is visszatér. Ekkor kezdenek egyes tájegységek népszerűvé válni (először a Balaton, majd a Kárpátok, illetve a Tátra, utána a Hortobágy és a Bakony). Az első igazi alföldi tájkép Jósika Miklós egyik regényében (Zrínyi a költő) található Vahot és Erdélyi János az útleírásokban igazolja a puszták esztétikai

értékét Jelentkezik a betyárok idealizálása, hiszen a népies gondolkodás rokonszenvez velük. Az írók egyre elfogultabbak a szegény néppel, amely az erény és a tisztesség hordozójává válik (ez történik Kuthy Lajosnál vagy Remellay Gusztávnál). Érdeklődés a népköltészet elbeszélő műfajai iránt Kezdetben a népköltészet fogalma csak a népdalra korlátozódik. Ennek több oka is van Gaal György, Mailáth és Mednyánszky meséi németül jelennek meg, és az elbeszélő műfajokra nincs magyar példa. A Kisfaludy Sándor-féle regét, illetve a Vörösmarty-féle eposzt nem lehet a népi elbeszélő mintához igazíta180 Halász József egy alsódabasi földesúr volt. Cikke, a Nemzeti táncunk ügyében a Regélő Pesti Divatlapban jelent meg (1842). 133 ni. Az elbeszélő néphagyomány körébe beletartozik a mese, a monda és a rege, ezek azonban csak tárgyat adnak az irodalomnak, nem pedig formát. Egyébként is alig van mese a magyar

irodalomban - Szuszmir-mese (Csokonai: Tempefői; 1793). - Vörösmarty: mesei alapú a Tündérvölgy, valamint a Csongor és Tünde. - Fazekas Mihály: Ludas Matyi (bár ez hexameterben íródott). - 1829, Élet és Literatúra: megjelenik négy mese. • Szemere Pálné hármat jelentet meg (Rózsika, A farkas nemzetsége, Tyúkom-búkom). • Mailáth gróf egyet közöl (Tündér Ilona). A mesegyűjtésre Tóth Lőrinc Néphit s népbabonák poézise c. írása irányítja a figyelmet Népdalgyűjtemények A ’30-as években nemigen jelennek meg gyűjtemények. Kisfaludy Károly hatására azonban terjed a műnépdal-írás gyakorlata. Végül a népi dalok gyűjtése tudományos föladattá válik, de a filológiai hűség émg ismeretlen a gyűjtők előtt (a szebbé, sőt a népiesebbé tétel miatt is megengedett a változtatás – ezen a véleményen van Bajza József). Az Akadémia fölhívást ad ki népdalok gyűjtésére, és sokan küldenek is anyagot (pl. Döbrentei,

Pázmándi Horváth Endre, Czuczor Gergely, Hoblik Márton, Péczeli József, Dessewffy Virginia) 1838-ban az Akadémia kiadja a Magyar Tájszótárt, amelyben fölhasználják a hatalmas gyűjtést. A ’40-es években megindul Kriza János gyűjtése, de a Vadrózsák csak 1863-ban jelenik meg. Kecskeméthy Csapó Dániel 181 két gyűjteményt jelentet meg: Dalfüzérke (1844), Nemzeti dalok és marsok (1847). A népköltészettel a Kisfaludy Társaság szintén foglalkozik. Erdélyi János már 1840-ben össze akart állítani egy népdalkiadványt, és amikor a Társaság tagjává választotta (1842), Népköltészetről címen tart székfoglalót. A következő évben előadást tart Töredékek a magyar népdalköltészetről címmel 1846-ben pedig a Kisfaludy Társaság megbízásából, Erdélyi szerkesztésében megjelenik a Népdalok és mondák I., 1847-ben a Népdalok és mondák II., 1848-ban a Népdalok és mondák III Ebbe a három kötetbe sokan küldtek be

gyűjteményeket; ismertebb nevek: Dessewffy Virginia, Szelestey László, Szeberényi Lajos, Petőfi Sándor, Greguss Ágost, Döbrentei Gábor, Pintér Endre premontrei kanonok (Csorna). Rumy Károly György gyűjteményét fia, Rumy Ágoston ajánlja föl. A népiesség elméleti irodalma Kezdetben csak a Tudománytár, az Athenaeum és a Figyelmező közöl elméleti cikkeket (külföldi népköltészetről is; pl.: cseh, ófrancia, finn, lengyel, horvát, orosz, svéd, erdélyi szász, illír) 1841: a Kisfaludy Társaság pályázata. (Mit értünk nemzetiség és népiesség alatt a költészetben? s különösen a magyar költészetre mennyi és milly befolyást gyakorlott a nemzeti és népi elem?) Négy pályamű érkezik. A nyertes Müller Godofréd munkája – ez egy olyan elvont elmélkedés, amely nem tükrözi a kor fölfogását, sőt a következőkre sincs hatással. Sokat ér viszont a pályaművek egyik bírálójának, Szontagh Gusztávnak a véleménye, amely

szinte teljesen megfelel a kérdésekre. 1842: Erdélyi megtartja székfoglalóját (Népköltészetről); e tanulmány ereje egy Herder-féle rajongás a népköltészetért. Újabb népdalköltők A ’40-es évek elején már igen divatos a műnépdal műfaja. Ezt mutatja, hogy a Koszorú, a Regélő és az Aurora ekkori kötetei, más zsebkönyvek, almanachok, kalendáriumok, sőt a divatlapok is tömegével közlik ezeket a dalokat. A szerzők közül mára szinte mindet elfelejtették A legismertebb talán Kunoss Endre Megemlíthető még: Edvi Illés Pál, Fogarasi János, Ecsedi Gyula 182, Pum János, Nyitraszerdahelyi Lőrinc, Urházy György. Ők kisebb rangú költők; általános jellemzőik - Legtöbb népdaluk helyzetdal; ezt a cím is jelzi (pl. szántódal, munkadal, bordal, pólyadal, vízdal, bodrogközi halászleány dala) - A dalok legalább címükkel egy kedvelt népi tájhoz kapcsolódnak (pl. Alföldi dal, Tiszaparti dal) - A népdaloktól nem veszik át a naiv

kifejezést és az elemi dalszerkezetet, csak a kezdő tételt, amelyet aztán a modorosságig cifráznak (pl. Az eső lassan esik, Halálomat sokan lesik; Énekel a tarka madár, Lován ül a cifra huszár). 181 Kecskeméthy Csapó Dánielről nem sokat lehet tudni. Annyi biztos, hogy nem azonos a szintén Csapó Dániel (1778, Győr – 1844, Pest) nevű Tolna megyei alispánnal és mintagazdával, bár többen neki tulajdonítják a Dalfüzérkét. Horváth szerint azért nem lehet az alispán a gyűjtemény szerzője, mert annak előszava augusztus 20-án kelt, Csapó pedig augusztus 5-én meghalt. A másik Kecskeméthy Csapó Dániel akadémiai írnokként részt vett az akadémiai Tájszótár gyűjtési és szerkesztési munkáiban. 182 Ecsedi Gyula a Koszorúba írt népdalokat, emellett van egy fordított színműve (A gyámság), amelyet a Nemzeti Színház többször is játszott. 134 Előfordul, hogy a kezdés a néptől vett, de a folytatás fonák (pl. Csigabiga

öltsd ki szarvad, S mutasd, rózsám merre hervad). - Gyakori a népi jellem átvétele, vagy meghamisítása. - Erős rajtuk a németes dal-íz. A népies modor valóban érvényesül a gyermekeknek írt versekben (pl. Bezerédj Amália vagy Lukács Pál műveiben). Vörösmarty első népies periódusa és Petőfi föllépése közti legnépszerűbb dalköltő Czuczor Gergely, akinek népies hajlama állandó (ebben Vitkovicshoz hasonlít). 1830-1837 közt ő küldi a legtöbb dalt az Aurorába. Művei később a legolvasottabb folyóiratokban, zsebkönyvekben jelennek meg, többnyire álnéven (Cz, Szilágy) Czuczor – valószínűleg Toldy biztatására – egy olyan gyűjtemény kiadását tervezi, amely a népnek szól, nem a művelt közönségnek (ez az előszóból derül ki), de a kiadás elmarad. Czuczor szívesen kölcsönöz részleteket az igazi népdalokból (pl. Szeretőhöz menetel), de ő nem igazán szerencsés az át-, illetve továbbköltéssel. Horváth szerint,

ha ő átveszi a népit, azt rendszerint megrontja, viszont ha a nép veszi át az ő dalait, az javít rajtuk. Czuczor annak az Aurora-népiességnek nevezhető, Kisfaludy által indított, és Toldy által propagált népdaliránynak legkövetkezetesebb képviselője, amely a ’30-as évek első felében jól megfér a Bajza-féle németes dallal, de az évtized második szakaszában alkotó szerzők (Szakál Lajos, Erdélyi János, Kriza János vagy Szentiváni Mihály) már eltérnek tőle. Az újak közül talán Szakál Lajos az egyetlen, aki csak népdalokat írt; ezek a versek folyamatosan jelentek meg, és mindig elismeréssel fogadták őket. Szakál még a Kisfaludy-Czuczor iskolába tartozik, de verseiben már több az anyagi népiesség, azaz nagy szerepet kap a népélet, a népszokások, a körülmények leírása. Erdélyi Jánost Székács József a „népünk költője” jelzővel illeti, mégpedig a népdalai miatt, amelyek már távolodnak a Kisfaludy-típustól,

vagyis a n épies helyzetdaltól. A szakáli néprajziság helyett inkább lírai jellemzetességet tár elénk. Czuczorhoz abban hasonlít, hogy szívesen vesz át részeket a népi dalokból Dalai főleg három-négy, esetleg két strófából állnak Föltűnik nála a népköltészet fő tárgyköre, a család 1839, Kolozsvár: megjelenik a Remény c. zsebkönyv, amelynek szerkesztője Kriza János, aki több álnéven 183 is írt a kötetben. A Remény egyébként a Viola c kéziratos zsebkönyv utóda; ezt unitárius főiskolai ifjak szerkesztették, amíg Kriza Berlinben tartózkodott A Reményt Kriza után Szentiváni Mihály, az egyik legtehetségesebb munkatárs szerkesztette. Kriza leghíresebb kiadványa a Vadrózsák (1863); bár ő már elhajlik a Kisfaludy–Czuczor-féle csoporttól, abban az értelemben mégis beleillik, hogy a népdalt nem önmaga kifejezése végett írja naiv formában, hanem egy népi alak ajkára költi. - Horváth János: Kisfaludy Károly és

íróbarátai Kisfaludy Károly - Kisfaludy az első igazán városi író, és az övé a legfőbb szerep abban, hogy Pest irodalmi központtá emelkedett. Bátyja, Kisfaludy Sándor nyomán összeegyezteti a közönség igényeit a filozófus, eszményi irodalommal, és ezáltal emeli reálissá, illetve nemzetivé - Horváth János röviden ismerteti az író életrajzát (születési idő, hely, családi körülmények, csavargó élete, lakóhelyei). • Az írót mindig bántotta apja rideg viselkedése, erről többször is írt, pl. nővérének, Trézsinek Bár amit ő szolgai nevelésnek tart, azt bátyja, Sándor indokolt szigorúságnak nevezi. (Sándor nemcsak apjukat, hanem öccsét is jellemezte: „Ő egy jószívű, becsületes tékozló, ki élni soha nem fog tudni.”) • Miután Kisfaludy visszatér külföldi útjáról, végleg Pesten telepszik le (1817), ahol nem kap állást, és nyomorog. Sem bátyja, sem apja nem segít rajta – utóbbi ekkor írt

végrendeletében állítólag ki is tagadja nyolcadik fiát. 184 • 1819-ben kedvező fordulat történik: előbb a székesfehérvári, majd a pesti színtársulat is játssza A tatárok c. darabját, így azonnal híres lesz • 1821-től helyzete még biztosabb: megjelenik az Aurora első kötete, így maga köré csoportosíthatja a magyar írókat (1826-ban Marczibányi-díjat kap a zsebkönyv miatt). • 1826-ban beleszeret a zsidó Löffler Ninába, de a vallási különbségek miatt nem házasodnak össze. • Döbrentei és ő lesz a titkára a Széchenyi alapította Magyar Gazdasági Egyesületnek. 183 Ajtavári, Taraczki, Taraczk Iván, Tündefi, Vadormi, K. J, T J, Z Ennek a sok álnévnek valószínűleg védő szerepe volt, mégpedig a szigorú Szentiváni ellen 184 Végül Károly egyenlő mértékben örököl testvéreivel. 135 1828-ban személyesen is megismeri Kazinczy Ferencet és Széchenyi Istvánt; Széchenyi eszméinek egyik legelső irodalmi

képviselője, sőt ő lenne a Jelenkor szerkesztője is, de 1830-ban meghal. • Fejér György temeti, barátai pedig síremléket állítanak emlékére, illetve megalapítják a Kisfaludy Társaságot. Műveit először Toldy adja ki (1831, tíz kötet) Irodalmi pályája első ösztönzője egyértelműen bátyja: a Himfyt katonaként is magával vitte, és ennek hatása érezhető első ismert versén (Hadi ének Olaszországban; 1805). Nem sokkal később drámákat is ír. • 1808: A gyilkos (töredékes; nem azonos a későbbi, ugyanilyen című vígjátékával). • 1809: A tatárok (két év múlva Vönöckön átdolgozza).  Tipikus lovagdrámai bonyodalom jellemzi.  A cselekményt a bosszú indítja el, és az is táplálja.  Nyelvezete végig a választékos köznyelv; egyformán beszél a magyar, a tatár és a kun.  A cselekmény folytonos, de több színpadiatlan eleme is van (pl. gyakran változik a szín, és vannak benne leíró, elmélkedő részek).

• 1812: Zách Klára (tragédiakísérlet; Bécs). • 1817: Árpád; A kérők; Szécsi Mária, vagy Murányvár ostroma (regényes hazai dráma). • 1818: Stibor vajda (irányzatos végzetdráma). • 1819: Ilka, vagy Nándorfejérvár bevétele (a lovagdráma-típusból kifejlesztett hazai dráma); Kemény Simon (lírikus hazai dráma). • 1820: Iréne (tragédiakísérlet), Barátság és nagylelkűség (drámai költemény). • 1821: Nelzor és Amida (keleti dráma). • 1822: Szilágyi Mihály szabadulása (lírikus hazai dráma). Az Ilkát és A tatárokat Gaal György fordítja németre. Előbbi elnyeri a császár és a nádor tetszését, Katona József azonban bírálatot ír róla, amely alapján Kisfaludy utasításokat ad Gaalnak, mit javítson ki a darabon. A tatárok viszont csúfosan megbukik Bécsben Kisfaludy 1810 és 1817 közt kísérletezik prózai elbeszélésekkel (Vallomások, Éjféli menyekző, Dobozi, Sándor és Gunda). Több víg novellát ír,

valószínűleg Fáy András A különös testamentom c elbeszélésének hatására (pl Sulyosdi Simon, Andor és Juci, Hős Fercsi, Mit csinál a gólya) Van három komoly novellája: A vérpohár (1822), A viszontlátás (1823), Tihamér (1824). Tizennégy vígjátékot ír. • Csalódások (1828) • A vígjáték (1826) • A kérők (1817) • Áltudósok (1828) • Leányőrző (1827) • A pártütők (1819) • Kénytelen jószívűség (1827) • A gyilkos (1820) • A fösvény (1828) • Hűség próbája (1827) • Mátyás deák (1825) • Három egyszerre (1829) • Szeget szeggel (1827) • A betegek (1826) Költeményeket már 1805-től ír, de az 1817-ig írtak közül csak kevés maradt fönn. Lírájának három tárgyköre van: az ember, a szerelem és a haza, ami kezdettől megjelenik nála (pl. Az élet korai, A két hajós; Rózsa dala, Óhajtás, Alkonyi dal; hazafias elégiái: Visegrád, Mohács, Erzsébet). E témakörök epigrammaköltészetében is

megjelennek; epigrammákat csoportosan ír (pl. Xéniák, 1826). Pályája vége felé népdalokat is ír; kevés előzmény után tér át a valóban magyar és népi dallammintákra (pl. Szülőföldem szép határa, Rákosi szántó, Sárga levél, Szülőföldem, Honvágy, Márta dala, Hej csicsergő kismadár, Aki szeretőjét igazán szereti, Az én babám durcás leány). A ballada- és románcféléket a népdalokkal egy időben, 1828 és 1830 közt írta. • Balladaszerű költemények: Éjjeli menyekző, A kísértet, A magányos sír, A jövevény, Leánybú, Eprészleány, Karácsonéj, Az álmatlan király. • Románcos költemény: Elte. Kisfaludy 1820-ban megkezdi írói önnevelését: sokat tanul Gaal Györgytől, Helmeczy Mihálytól, Bártfay Lászlótól, és ekkor kezd levelezni Kazinczyval. Emellett olvassa Shakespeare-t, Goethét, Schillert, illetve Fessler Magyar történetét. Halad az önkritikában is: tervezi egy kritikai lap kiadását, és ehhez 1826-ban

megfogalmazza a Kritikai jegyzeteket, és megírja a Xéniákat, amelyekben saját darabjait (Ilka, A tatárok, Szécsi Mária) szintén gúnyolja. Az Aurora rövid története. • 1820: Kultsár István fölhívása (szükség van egy almanachra). • Kisfaludy személyesen tesz ajánlatot a Hazai Tudósítások szerkesztőjének egy zsebkönyv indítására; ezt a tervet Kisfaludy Sándor is támogatja, és fölajánlja a Marczibányi-díj keretében kapott • - - - - 136 • • • • 400 forintját. Kisfaludy Károly tárgyal egy bécsi rézmetszővel, nyárra pedig jelentős anyagot gyűjt; a zsebkönyvet már 1821-re szeretné megjelentetni, de pénz híján nem teheti. Ezért Trattner János Tamás farsangi vacsoráján Horvát István gyűjtést kezdeményez (az adományozók Horvátot bízzák meg a szerkesztéssel). Görög Demeter elintézi, hogy a császárné és a cenzúra is elfogadja a kötet ajánlását, így az Aurora 1821 novemberében megjelenik. (A

kezdeti nehézségek miatt úgy tűnt, Kisfaludy és Igaz Sámuel közösen ad ki egy zsebkönyvet, de az Aurora tervének biztosítása után Kisfaludy meggondolja magát, és vetélytársak lesznek) Az Aurora-kör legbelsőbb tagjai: Kisfaludy, Vörösmarty, Bajza, Toldy, Helmeczy, Stettner. Az Aurorát Kisfaludy halála után Bajza szerkeszti, 1837-ig. Kisfaludy Károly íróbarátai - A ’20-as évek íróinak nagy része irodalmi kapcsolatban áll Kisfaludyval; ebből a körből kiemelkedik Bajza és Vörösmarty, akik Kisfaludy Károly után az irodalmi élet irányítói lesznek. - A legtöbb németül író magyar kapcsolatban van vele: Fessler Ignác, Gaal György, Mednyánszky Alajos, Mailáth János, Rumy Károly György, Schedius Lajos, Pyrker László vagy Toldy Ferenc. - A hazai németség nemzeti beolvadása már korábban elkezdődött, de ebben a korban az értelmiség egy részénél eljutott a nyelvi beolvadásig; jó példa erre Toldy Ferenc, Töltényi

Szaniszló, Helmeczy Mihály vagy Szenvey József. - Az Aurora többi munkatársa. • Id. gr Teleki Ferenc; ő két évig a bécsi Theresianumban tanult, és egészen elnémetesedett, majd Döbrentei hatására megváltozik, és Berzsenyi, illetve Himfy mintájára kezd metrumtalan magyar verseket írni (ezek egy része az Aurorában jelenik meg). • Zádor György (Fenyéry Gyula); ő tulajdonképpen Vörösmarty köréhez tartozik, itt azért említhető, mert munkássága Mailáthéval párhuzamos (egy magyar költészettörténetet tervez, amelyhez anyagot gyűjt – ezt később átadja Toldynak). • Bártfay László; ő adja Kisfaludynak Kazinczy Ossziánját, hogy tanulmányozza (az Aurorában csak néhány verse és egy történeti novellája jelenik meg). • Makáry György; az Aurora elbeszéléseket, verseket, fordításokat is közölt tőle. • Kiss Károly katonatiszt, akitől a „honvédség” kifejezés származik. • Szentmiklóssy Alajos, aki Kazinczy

pártfogásával indult el a költői pályán. Versei kezdettől megjelennek az Aurora szinte minden számában (Közte és Bajza közt zajlott le az epigramma-pör 185) - Az Aurorának több olyan munkatársa is van, akitől Kisfaludyék elidegenedtek. • Szentmiklóssy Alajos. • Ponori Thewrewk József (őt főleg csekély írói tehetsége, illetve negatív tulajdonságai [pletykálkodás, hízelgés, hiúság] tették ellenszenvessé). • Kovacsóczy Mihály. • Bors Sámuel (királyi táblai ügyvéd). Kovacsóczyt és Bors Sámuelt Bajzáék az írói rend szégyenének tekintették; melléjük sorolják Döbrenteit is, mert úgy vélik, ő káros hatással van a főurakra. - Az Aspasia megjelenése elgondolkodtatja Kisfaludyt, és megpróbálja az Aurorát a fiatal írók fórumává tenni (közülük a legtöbben később sem szereztek irodalmi hírnevet). • Balla Károly • Náray Antal • Kacskovics Lajos • Meritzay Antal • Tessedik Ferenc 185 Az

epigramma-pör Bajza első irodalmi vitája. Az epigramma theóriája c tanulmányában (Tudományos Gyűjtemény, 1828) Bajza bírálja Szentmiklóssy epigrammáit, aki Szerényi Vilmos álnéven Czáf és izgatás címmel válaszol neki, de ebben a művében Szentmiklóssy inkább Schiller epigrammáit védi, önmagát nem, sőt inkább bírálóját támadja. Bajza Szükséges felelet című írásában reagál erre Közben Ponori Thewrewk József, aki szintén sértve érezte magát Az epigramma theóriája miatt, 1830-ban Tíz csapás címmel egy kötet epigrammát ad ki. Ennek hatására Szentmiklóssy is kiadja kötetét (Bökversek, s eszmék a magyar nemzeti szín s szellem védelmének ügyében egy művész tévedései, s alaptalan gúnyai ellen Honvárytól). Bajza a Bökverseket is megbírálja, de Szentmiklóssy nem vitatkozik tovább; csak a Mesék c kötetében (1840) magyarázza tovább gondolatait 137 - Látható tehát, hogy Kisfaludy köré szívesen

csoportosultak az írók, főleg, miután maga is Kazinczy híve lett. Vannak azonban olyan szerzők, akik eltérnek a kazinczyas vonaltól; az ő fő képviselőjük Vörösmarty. Az ő csoportjába tartozik Pázmándi Horvát Endre és Czuczor, illetve az utóbbiak közti kapocs, aki nem az Aurora munkatársa, Aranyosrákosi Székely Sándor. Horváth János: Kölcsey Ferenc Élete - Gyermek- és tanulókora. • A család Ond vezértől származtatja magát; a név a Szatmár megyei Kölcséről való. • Az apa, Péter, gazdálkodik (Álmosd). • Anyja, az erdélyi származású Bölöni Ágnes egy alispán lánya. • Szelíd, zárkózott természetű gyerek; hat évesen elveszti apját, tizenkét évesen anyját. • Hatéves korából Debrecenben tanul; rá és öccseire (Sámuel és Ádám) egy öreg cseléd vigyáz, illetve gyámjuk, Gulácsy Antal és rokonunk, Péchy Imre (a kollégium főgondnoka). • Nem szereti az iskolát, de állandóan olvas (még a szünetekben

is). • Az iskolai olvasmányok közül Cornelius Nepos van rá a legnagyobb hatással. • Magánszorgalomból franciául is tanul, valószínűleg legjobb barátjával, Kállay Ferenccel együtt. • Kazinczy Orpheusa és Péczeli Mindenes Gyűjteménye hívja föl a figyelmét a német költészetre és kritikai irodalomra (Gessner, Kleist, Bürger, Klopstock, Lessing, Johann Jakob Engel). • Kazinczyt Csokonai temetésén látja először. • 1808, Hazai Tudósítások: olvassa Kazinczy és Kresznerics Ferenc vitáját Magyarország legrégibb térképéről, és ő is hozzá tud szólni. • A széphalmi mester egyébként is nagy hatással van rá.  Tanácsait verseivel és mindennel kapcsolatban megfogadja.  Az ő javaslatára kezdi alaposabban tanulni a görögöt.  Ócsárolja Debrecent (úgy gondolja, ez kedvére való a mesternek).  Ő is irtózik a „napkeleti fejektől”.  Fölveszi a protestánsellenes magatartást.  Kicsempészteti az

„armariumból” a Debreceni Kódexet, és saját költségén másoltatja le Kazinczy számára, Acsádi Pál sárándi tanítóval. - Pesti törvénygyakorlata hónapjai (1810. február-augusztus) • A „debreceni csend” után először zavarja a „pesti lárma”, viszont az irodalmi élet középpontjába kerül (elsősorban Vitkovics, Szemere és Horvát István társaságába). • Főleg Szemerével köt barátságot, de másokat is megismer (Kis János, Berzsenyi, Virág, Döbrentei, Helmeczy). • A pesti írók hatására foglalkozik alaposabban a magyar nyelvvel. • Berzsenyit kezdetben nagyra becsüli, ám ő idegenkedik tőle: „Én ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a’ Pesti kávéházba egy öl nyekegő verseket hozott.” – Írja egy levelében - 1811-1829: Álmosd, Cseke. • Pestet elhagyva Sződemeteren és Debrecenben van, majd Álmosdra költözik; itt együtt gazdálkodik Sámuellel, akire annak

házassága után ráhagyja ezt a b irtokot, és C sekére költözik (1815), ahol Ádámmal lakik együtt. (Álmosdon egyébként is unatkozott, alig levelezett valakivel) • Ádám halála (1827) után teljesen rámarad a gazdaság, így nem költözhet Pestre. • Cseke nevét a Pannóniás Énekre hivatkozva gázlónak értelmezi, és úgy érzi, itt még elhagyatottabb, mint Álmosdon volt (a gyakori árvizek is elzárják). 186 • Csekén teljesen magányos; van év, hogy még az udvaráról sem megy ki; 1817 júniusában pedig Kazinczyval való levelezése is megszakad (a viszonyt az iliászi pör tovább hidegíti). • Az iliászi pör.  Ez az első magyarországi plágium-pör.  Kölcsey már Álmosdon fordítja az Iliászt, őt megelőzően pedig Vályi Nagy Ferenc.  Kazinczy megmutatja Vályinak a Kölcsey-féle fordítást, majd 1821-ben Kölcsey nevének föltüntetése nélkül jelenteti meg a Vályi-fordítást.  Kölcsey plágiumot kiált, míg Kazinczy

azt gondolja, ez csak követés és kölcsönzés, és túlzással vádolja Kölcseyt. 186 Utóbb persze elérzékenyülve gondol vissza Csekére, sőt még a Tiszára is. 138 -  Mindketten Szemerét kérik föl bírónak, aki az Élet és Literatúrában teszi közzé a lényeget, és filológiai pontossággal kimutatja az átvételeket.  Kölcsey következtetése, hogy neki van igaza. • 1826/27-ben görögöket is olvas, de másfajta olvasmányai is vannak (Cervantes, Pope, Swift, Sterne). • Prózai munkáinak nagy része ezen korszak végéről való, de ezek többsége csak Szemerével együtt szerkesztett folyóiratában (Élet és Literatúra) jelenik meg. 1829-1838: közpályán. • 1827, Nagykároly: első politikai szereplése (a hazatérő országgyűlési követeket üdvözli). • 1829: megyei aljegyző lesz, három év múlva főjegyző. • 1832: országgyűlési követ előbb Eötvös Jánossal, majd Eötvös Mihállyal (bár ő Wesselényit szeretné

társnak). • Pozsonyban a legkiválóbb arisztokratáknak Wesselényi mutatja be. • Rá akarják bízni a kerületi ülések naplójának szerkesztésével, de nem vállalja.187 • 1834: lemond a követségről; a következő év elején elmondja búcsúbeszédét. • A szatmári főjegyzőséget megtartja; gazdálkodik, és neveli Kölcsey Kálmánt. • Egy augusztusi zápor miatt megbetegszik, és e gyheti fekvés után meghal. Halálos ágyánál csak sógornője, Obernyik és öreg szolgája volt jelen. Költői pályája Elmélete. - Saját fejlődésében négy szakaszt különböztet meg. • Csokonais (1808-ig; innen semmi nem maradt fönn). • Kazinczyas (1808-1810).  Ekkor sem kiforrott.  Nem használ magyaros formákat.  A rímtelen folyó jambust kedveli.  Témái elvontak (képzelet, magány, nyugalom). • Ünnepélyes-szentimentális (1811-1813; álmosdi időszak: passzíve elfogadó líraiság).  Megalapozása: Kölcsey esztétikai elmélete (ez

a klasszikus esztétika rendszerével azonos).  Minden alkotás tárgya a szép, kritériuma a józan ízlés.  A görögöknél a sz ép megvalósítása egybeesett a nemzetiséggel, de az új poézisban már a kozmopolita művészet uralkodik a különvált népek fölött.  A szép abszolút, ezért eszményinek („aetherinek”) kell lennie; vagyis: kizárja a hétköznapit, a póriast. • A dévajság és a szeszély líraisága.  Megalapozása: Kölcsey humorelmélete.  A humor az újkori költő sajátja, és általa különbözik a görögtől (a humor ismeretlen a régieknél). Az utóbbi két költészettípus teljesen ellentétes. - Lírai attitűdje ugyanaz, mint Berzsenyié, csak ő nyíltabb, a végleteket világosabban megvallja. - „Klasszikus nyugalom és egyneműség helyett romantikus békétlenség és szélsőségek között szeszélyesen hányódó kedély: ez Kölcsey lírai jelleme.” Ideálvilága. - Álmosdi időszaka (1811-1813) egy

tisztább, passzíve elfogadó líraiság kora. - Ezt követően nagy erőfeszítéseket tesz, hogy egy új harmóniát találjon. (A modern versalakot sajátítja el, de nem tartózkodik a görög mitológiai nevek használatától sem.) - Már 1811-től látható, hogy érdeklik az elvont témák (Phantasia, Genius, Ideal – képzet, képzelet, ideál, emlékezet, remény, szerelem). - Ezek az ideálok mind más színezetű líraiságot sugallnak (öröm, fájdalom, képzelt idő, jelen, enyhület). - A múlt iránti érzései mindig kedvesebbek, de életére is ez jellemző: a lármás Pestről visszavágyik a csöndes Debrecenbe, később Csekére, a Tisza mellé, majd Csekéről Pestre. - 1814-től kibontakoznak az előző korszak kezdeményezései. • Egyrészt eljut az ideál tagadásáig. • Másrészt az ideálok közül kiemeli a hont, amely még a szerelemnél is fontosabb. 187 Ezt majd Kossuth valósítja meg (Országgyűlési Tudósítások); Kölcsey vele is

megismerkedik és barátkozik. 139 • Elkezdi keresni a történelmi gyökereket (Rákóczi, Zrínyi). • Megjeleníti az erényt és a szabadságot. • Önmagában keres férfias erőt a sors ellen. • Az életbölcsesség felé tapogatózik. - Az ideál érzelemvilága szinte soha nem jelentkezik elméleti tisztaságában (az érzelmek mindig vegyülnek, már csak azért is, mert állandó az ideál utáni sóvárgás, ami önmagában is vegyes: benne van a hiány és az elérhetetlenség tudata). - Egy halvány határvonal mégis vonható köztük, így megállapítható három tárgykör. • A költészet és a költői erők.  Ide főleg az 1811 és 1813 közt íródott versek tartoznak (Géniusz száll, Phantasia), de vannak későbbiek is (Képzelethez, 1818; Panasz, 1823).  Belső küzdelem nyilatkozik meg bennük. • A szerelem.  Kezdetben talán egy valóságos földi leány ihleti.  Később egy szeplőtelen, minden testiségtől megvált érzéssé

válik (Szerelem, 1814), sőt van olyan verse, amelynek tárgya maga a sóvárgás (Holdhoz, 1825).  Ráadásul ez a sóvárgás néha annyira eluralkodik rajta, hogy a teljes és tiszta beteljesedést önmaga számára el sem tudja képzelni, esetleg csak úgy, hogy másnak a helyébe képzeli magát. Első ilyen verse a Jegyváltás (1813), a legjobb talán az Endymion (1823-24). 188  Van, hogy a honszerelemnek alárendelt érzésnek tekinti (Rákos nymphájához, 1814).  Általános jellemző, hogy a veszteség- és hiányérzet fájdalma szólal meg bennük (Ideál, 1813). 189  A szerelem hangjai azután is megmaradnak, amikor már nem talál méltó tárgyat (Minden órám, 1813). • A haza (és általában az otthon).  Kölcsey előtt a hazafias költészet a múlt dicsőítésére és a jelen siratására korlátozódott.  A hazaszeretet nála vallomásszerűen nyilatkozik meg, és mindennek fölébe emelkedik (Rákos nymphájához).  Ez egy művelt

hazaszeretet, amelynek alapja a nemzeti múlt átérzése – Várna és Mohács „nemcsak elégiára ihlető emlékezések neki, hanem hű és nemes bosszú érlelésére, szabadságharc vágyára és reményére”. (Fejedelmünk, hajh, 1817; Himnusz, 1823)  Ezt az egész hazafias lírát a személyesség és a nemzettörténeti átszövődöttség jellemzi – mindez a magyar romantika központi jelenségévé emeli ezt a szakaszt.  Történeti szemlélete: Mohács a fordulópont, a Mátyás utáni korral pedig elkezdődik Isten haragja.  A történeti helyszín ihleti a Rákost (1821): a régi, szent szabadságért harcolni tudó magyarságot állítja szembe a mai, tobzódó, romlását nem tudó magyarról (az utóbbi részben sok a Berzsenyi-féle elem).  Múlt és jelen ellentéte jellemzi a Zrínyi dalát (1830).  Ebben a nemben az utolsó és legreménytelenebb hangja a költőnek a Zrínyi második éneke (1838). A vers a Himnusz kérelmét ismétli meg, de

„nem elégikus alázattal, hanem a végveszély érzetében; nem általános bűntudattal, hanem a bűnhődtetését kérve egy bűnös nemzedéknek, hogy ennek kipusztultával hívebb fiak vegyék gondjukba a hazát” - Néhány költemény egy erkölcsi eszményről szól, néhány viszont megtagadja az ideális gondolkozást. • Ami az erkölcsi eszményt magasztalja: Rény (1816), A reményhez (1816), Zsarnok (1823), A szabadsághoz (1825). • Ami tagadja: Vanitatum vanitas (1823), Igazság (1824). A költői kifejezés kérdése. - Ez abból a szempontból fontos, hogy milyen eszközzel lehet kifejezni az anyagtalant, az elvontat, illetve azt a sóvárgást, amelyet a tárgy sem tud kifejezni. - Minderre gyakorlati feleletet ad Kölcsey költői nyelve. - Anyagtalan az érzelem, illetve annak tárgya, és ez jellemző a kifejezésmódra is. - Jellemző, hogy egy olyan jelzőt ad egy absztrakt dolog mellé, amely egykor egy konkrét valóság jelzője volt – viszont az

egykori konkrétum nem idéződik föl (lágy nyugalom, fényes ideál, magas érzelem). 188 189 Az Endymion egy szerelemvágy-rege. Ebben a versében kivételesen nevén is szólítja egykori szerelmét (Fanni). 140 - A puszta szavak is hangulatot hoznak magukkal – „a szónak hangulatlelke van, és kellő helyen ki is árasztja magából” (pl. rózsapálya, rózsás kehely, rózsalepel) - A fölhasznált képek az anyagi világból valók, de már távolodnak anyagi voltuktól, nincs szilárd, durva idomuk. - Vagyis: ezt a különös eszményi világot egy elanyagtalanító képes beszéddel akarja kifejezni. - Ez a költői nyelv idegenkedik az érzékletektől, és ennek az eredménye határozatlanság és homály. Ám az a homály is szabatos, mert valóban kifejezi Kölcsey eszményi rajongását. - Szuggesztív kifejezőeszköz a nyelv hangzata (hangerő és hangszín, ritmus és zeneiség). - Kölcsey a nyugati, modern versformát használja, de mivel ez a forma

már meghonosodott, nem olyan feszes, mint Bajzánál. Ezt a fesztelenséget tovább fokozza, hogy ebbe a formába a nemzeti versritmusok is belejátszanak A népdal felé. - Kölcsey már 1814-től fogva tesz kísérletet a dévaj, a szeszélyes felé, amelyből később kifejlődik a „könnyű lebegésű dal”. - Saját ellentétes érzelmeit (ünnepélyes szentimentalizmus, dévajság, humor, könnyű szállongás) akarja egy olyan vegyületbe sűríteni, amelyet romantikusnak és naivnak tart. - A költő nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kialakítsa saját lírai egyéniségét. - Először az anakreóni dallal próbálkozik; itt említhető három péceli bordala (Ivó, Tudatlanság, Borkirály). - Majd fölismeri, hogy számára ez veszélyes, hiszen a cinizmusból könnyen átcsap a fagyos humorba, és mivel ez túlságosan egyénítő, kirí a dal műfajából. - Végül mesterségesen jut el a végső állapothoz: fölveszi a rímről rímre, és témáról témára

ugráló parasztdalt, amelyet aztán sorról sorra megnemesít. 190 Természetesen nem marad meg a tiszta népi versalaknál, hanem tovább képezi őket - A korai kísérletek után 1821-től fogva találunk népi mintájú műdalokat. • Bú kél velem (1821) • Csolnakon (1822) • Hervadsz (1825) • Búsan csörög(1831) A későbbi dalok közt található olyan, amelyet ő maga népiesnek mond. - A Kölcsey-féle népdaltípus eltér attól, amilyen Kisfaludy Károlyé volt: Kölcsey a saját ihlete alapján ír, nem képzeli magát egy népi alak helyébe. Egyébként az ő kísérlete a népdalköltészetben még korai volt, így a későbbi népdalírók nem őt, hanem Kisfaludyt tekintették mintának. Románcfélék. - Kölcsey az Önéletrajzában írja, hogy a „románc tónusát” első népdalkísérletei idején (1818-1823) kapta. - Van ugyan egy korai románca (Róza, 1814), valójában ez a hang is a tárgyasításhoz kapcsolódik. - Úgy tűnik, itt is úgy jár

el, mint népdalainál: ír egy történetet, majd líraivá finomítja. Ez az elvonatkoztatás különösen jól látható, ha a műnek idegen mintája van (pl a Szép Lenkának Schiller) - A Szép Lenkát Szemere balladának mondja; Kölcsey rákérdez, mi a különbség a ballada és a románc között, ám a műformai különbségekre ezentúl sem ad. - Példák még. • Dobozi (1821; ezt Kisfaludy Sándor nyomán írta, még a versalak is a kis Himfy-szak). • Remete (1823; mintája német). • Vérmenyekző (1823; • Endymion (1823-24; ez a legjobb). - 1826 után alig ír románcfélét. Az utolsó 1836-ból való (Éji temetés 191) Novellái. - A ferrói szent fa: töredék maradt (a magyarság jövőjén kétségbeesett költő szemlélődése lett volna). - Kárpáti kincstár: 1833-ban írja, de csak 1838-ban jelenik meg (Emlény). - Vadászlak: 1836-ban írja, és a következő évben meg is jelenik (Emlény). - Románcaihoz képest a novellákban jobban előtérbe lép

a mese romantikája. 190 Ebből is látható, hogy Kölcsey szükségesnek érezte a naiv hang elsajátítását, de nyíltan ki is mondja a Nemzeti hagyományokban: „a való nemzeti poesis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni”. 191 Az Éji temetés egyetlen jelenetből áll: a gyermekgyilkos nő eltemeti gyermekét; tárgya tehát abba a körbe tartozik, mint a Vadászlak c. novella, illetve két Kölcsey-beszéd (Védelem P J számára és Gyermekgyilkos R d M ügyében). 141 - - - Kölcsey magabiztos elbeszélő (érdekkeltő elrendezés, a cselekményszálak biztos válogatása, sejtető hangulatosság). Ezen elbeszélések megalapozására valóságos lélektanulmányok szolgálnak. A szubjektív elem a novellákra is jellemző (ilyen típus Andaházy a Vadászlakból, vagy Erdőhegyi a Kárpáti kincstárból). Vadászlak. • Tárgyában és technikájában is a bűnügyi regények rokona (így válik érdekessé a bűncselekmény és a nyomozás

is). • A bűntett: gyermekgyilkossá. • A gyanúsított a német származású Miller Teréz; védője Andaházy, akinek ez az első ügye. A német színházban már találkoztak, de Teréz egy másik fiatalembert nézett Ő Károly, aki később elcsábítja a leányt, majd megöli tőle született gyermekét Mire Andaházy kibogozza a szálakat, Teréz meghal a börtönben A gyilkosság oka valószínűleg az, hogy Károly féltékeny lesz a fiatal alügyészre Teréz összeomlásához hozzájárul a tébolyodott Anikóval való találkozás is, illetve a fölismerés, hogy ugyanaz volt az ő csábítója is • A novellát általában méltányolják, de Vörösmarty negatív kritikát is mond róla.  Kifogásolja, hogy Teréz akkor vállalja magára a bűnt, amikor halott gyermeke még a karjában van – de az is igaz, mondja Horváth, hogy Teréz csak hosszas habozás után teszi ezt meg, ezért ez nem tekinthető hibának.  Inkább hiba, hogy Andaházy megveszi, és

hordja is Teréz gyűrűjét – ez egy mesterkélt motívum, ami Károly féltékenységének fölkeltéséhez kell. • Az elbeszélés összevethető a szerző két törvényszéki beszédével.  Védelem P. J számára  Tárgya egy férjgyilkosság, ezért ez csak rokon a Vadászlakkal.  A technika (védőbeszéd) viszont teljesen azonos a novelláéval: kiderül, hogy nem a nő, hanem egykori kérője a gyilkos – vagyis: mindkét mű alaptalan vádat cáfol meg.  Gyermekgyilkos R. d M ügyében  Ez a beszéd tájékoztat Kölcsey fölfogásáról, és megvilágítja a novella elméleti hátterét.  „A gyermekgyilkosság lázadás a természet örök törvényei ellen; hallatára nem bosszúindulat fogja el szívét, hanem legmélyebb szánakozás.” Kárpáti kincstár. • Ez az elbeszélés lélektanulmányként vezet végig egy ifjú lelki meghasonlásának történetén. • Az életsors intézője a kincs vagy a szegénység (Erdőhegyi beleszeret egy

gazdag leányba, aki egy szintén gazdag ifjúhoz megy feleségül). • Erdőhegyi egy tátrai kiránduláson hall a garabonciásról, és talál egy ócska kéziratot, amelyet a „garabonciás” veszített el. Utóbbi valójában egy tudós, aki gyűjtögetni jár a hegyekbe, és a kéziratot azért vitte magával, hogy növényeket préseljen benne A tudós Fabricius intelmül elbeszéli Erdőhegyinek egy kincskereső történetét; az ifjú teljesen kétségbeesik, lázas lesz, majd meghal • Kölcsey a tudós módon megszerzett ismereteit igazi költőiséggel tudja alkalmazni; ezt mutatja az, hogy soha nem járt a Tátrában, „mégis szemléletes és lenyűgözően érdekes tud lenni a tátrai kirándulás jelenetezéseiben”. Perényiek. • Ez egy szomorújáték-töredék. • Tárgya lélektani probléma lett volna, és így a Vadászlak és a két védőbeszéd körébe tartozott volna. • Valószínűleg egy feleséggyilkosságról szólt volna: Perényi Gábor

féltékenységből megmérgezi feleségét, Országh Ilonát (Perényi és felesége valóban éltek, a gyilkosságról szóló történet azonban áladat, hiszen Országh Ilona két évvel túlélte férjét). Tanulmányai, bírálatai Általános megjegyzések. - Kritikáiban eleinte túlzottan Kazinczyt követi, bár a széphalmi mestert érdeklő nyelvi és formai elemeken túl Kölcsey a belsőbb művészi értékekre is figyel. A magyar irodalmi kritika tulajdonképpeni kezdeményezője. - Értekezéseiben Bessenyei és Kazinczy után továbbfejleszti az esszé műfaját; tárgyát mindig filozófiai magaslatról, ihletett ünnepélyességgel szemléli. - Szónokként ő a magyar nyelvű világi szónoklat első klasszikusa, bár egyházi hagyományokat is fölhasznál. - Prózája. 142 Szónoki hajlamú, bár hideg, és humoros változatot is képes teremteni. Hangzatilag zenei fegyelmezettség, ritmusos körmondatosság jellemzi. A nyelvet érintő prózájában kezdetben

Kazinczy hatása alatt áll (ez megfigyelhető a Feleletben, illetve a Csokonairól szóló recenzióban). Amint Kölcsey a saját költői fejlődésében eljut Kazinczyhoz, megtagadja „addigi bálványát, Csokonait, s mintegy személyes neheztelés maradt benne iránta, mint kezdőkori ízlésének félrevezetője”. Kritikusi tevékenysége kezdetén korántsem pártatlan; ennek oka, hogy az elmélet alapján akar ítélni. Később kategorikussá válik, és kíméletlen az iliászi pörben – Kazinczy ellen. Később viszont ő inti „Bajzát és Toldyt kíméletre a szent öreg iránt”. Összefoglaló irodalomtörténeti művet nem írt, bár terve volt (ezt egy Toldyhoz írt Bajza-levélből tudjuk, de valószínű, hogy hozzá sem fogott). • • • - Horváth János: Petőfi Sándor A mű-ösztön első kísérletei (1838-1842) - 1842. május 22: A borozó megjelenése az Athenaeumban; ez igen késői dátum ahhoz képest, hogy Petőfi már négy éve versel. -

Petőfi kezdő verselőként utánoz, de nehéz fölkutatni, kiket (pl. Berzsenyi, Vörösmarty, Kazinczy, Kölcsey, Bajza). - Vörösmartyas elemek. • Találhatók az antik kísérletekben (hexameterek, disztichonok és egy szapphói szerkezet). • Egyes kifejezések (sárga haj, a Dalma név). • Az ihlet.  A szerelemvágy költészete (Első szerelem, Hedvig, Földi menny, Álom).  Humoros genre-kép (Kuruttyó; illetve Vörösmarty Becskerekije alapján aszódi társai körében Becskerekinek hívatja magát). - Kölcsey hatása. • Ekkoriban némileg egyensúlyban van Vörösmarty hatásával. • Kölcsey szerelemvágyára az jellemző, hogy ölelni akarja az ölelhetetlent – Petőfi ezt a határozatlan ideált is átveszi. • Kölcsey törekvése, hogy megnemesítse a népdalt; ezért nem a sablonokat utánozza (rózsám, galambom), vagyis nem foglalkozik a külsőségekkel. Ami fontos számára: a népdal lelke, vagyis a forma egyszerű tökéletessége. - Petőfi

Csokonait is kedvelte (pápai diákként szinte könyv nélkül ismerte), de az ő hatása inkább a következő korszakában érezhető. - Vagyis: főleg a magyar nyelvű szerzők hatnak rá; fordít néhány külföldit is (Matthisson, Schiller, Heine), de az ő hatásuk nem számottevő. - A kezdő Petőfi alkalmi versei sem egyéniek; más költők hasonló alkalomra írt művei hatnak rá (pl. Lenke sírján), szerelmes verseiben pedig a boldogtalan szerelmes képében jelenik meg. - Katonakori verseiben már látható saját élményeinek a nyoma (Honvágy, a két Vándordal); célja, hogy saját érzelmi állapotában megtalálja azt az elemet, amely segíti szemlélete értelmezését (vagyis: egy érzelmi állapotot akar kifejezni a szemlélet segítségével). - Az Örök bú, a Vendég, az Erdő szélén és a Fürge méh szintén dalszerű kísérletek; ezekben, mint a Vándordalokban, föllelhető Petőfi eredetisége (ez az eredetiség pedig az igénytelen

életszerűségben mutatkozik meg). - Petőfi fejlődésének állomásait mutatják az átdolgozások is (pl. egy epigrammájának három új változata van, az Elválásnak és a Zivatarnak egy-egy, a Lehel c balladának kettő - Az átdolgozások mutatják, hogy Petőfi egy ép egészet akar alkotni. A lyrai szerepjátszás kora (1842-1844) - A nyilvánosság előtti irodalmi szereplés A borozóval kezdődik. - Petőfi érezte magában, hogy nem mindennapi embernek született, és szüksége is volt a közönség elismerésére (nagy vágya, hogy legalább egy munkáját lássa nyomtatásban). - Éppen ezért vonzza a színpadi dicsőség közvetlensége is. - Verseit nézve, kevés az olyan, amelyikben benne van saját maga; élete viszont tele van olyan mozzanatokkal, amelyek írótársai tapasztalatából hiányoztak (színészet, katonaság – ennyi idősen mások még az iskolában tanulnak, elszakadás szüleitől, szegénység). - Az emberek előtt nem beszélt

nyomoráról, ám barátai körében igen. Ekkor viszont humorral, büszkeséggel leplezte megalázó helyzetét - Soha nem panaszkodott, de nem azért, mert nem érzékelte a sérelmet (ennek tudatában volt); inkább 143 - - - - - - 192 193 az tartotta vissza, hogy félt a szánalomtól, illetve úgy érezte, ezzel önmagát alacsonyítaná le. Petőfire először Kölcsey és Vörösmarty van nagy hatással, majd a pápai év (1842) egy fordulópontot jelent, és ettől fogva Csokonaihoz idomul, aki mint költőtípus hat rá (az iskolából kicsapott, a bort és a lányokat kedvelő, diákos humorú vándorköltő). Hazámban 192 (1842 november). • Ebben már fölismerhető a nagy lírikus, de még nem a teljes tisztaságban. • A szülőföld utolsó és mostani viszontlátásának együttes élménye jelenik meg benne. • Nem az olvasó szempontjából írt vers, mert az író nem is törődik vele. • Az ötödik versszaktól a meleg ihletet szenvedései lapos

magyarázata és hideg pátosz váltja föl. • A két utolsó strófa csak szerkezeti kellék: a lezárás szükséges eszköze. • A vers egészét lírai felemásság jellemzi; ennek oka: az ihlet még nem elég mély és tartós ahhoz, hogy egy nagyobb egészet hozzon létre. Petőfi egyéni líraisága komolyabban 1843/44-ben mutatkozik meg; valódi ihletője a védett otthonból és a szerető anyától való gyermekkori elszakadása. Távolból (1843 június). • Rokon tárgyú a Hazámban cíművel. • Népdalnak készül, de nincs benne olyan motívum, amelyet ma népinek mondanánk. • Ami miatt esetleg nevezhető népiesnek, az az igénytelen, szegényes téma, vagyis az egyszerű otthonhoz való ragaszkodás. Ekkor jelennek meg önarcképszerű költeményei (Én, Jövendölés, Románc, A megunt rabság, A természet vadvirága). Szerelmi költészete. • A fikciók után most egészséges irányba halad. • Cancriny Emília és Tóth Róza már a múlté. • Nem

szerelmes, de a szerelemvágy megvan benne (pl. Matildhoz, Merengés, Zsuzsikához) Az eddig áttekintett anyag az őszinte Petőfit mutatja, de a következőkben érvényesül a szerepjátszó Petőfi is (pl. a kor divatjának megfelelően szenvedőnek mutatja magát) Egyes verseiben megjelenik a halálvágy (Halálvágy, Élő halott, Temetőben). 1844-ben folytatódik az élményi líra és az önarckép, de egyre több a humoros, tréfás elem; a vidámság, könnyelműség mellett nincs meg a melankólia agy a lírai elkomolyodás; példák. • Betegségemben • Javulási szándék • Tompa Mihályhoz • Deákpályám • Ivás közben • Sovány ősz • Hattyúdalféle • Gazdálkodási nézeteim • Takarékosság • A naphoz • Élet, halál • Szemfájáskor Ekkoriban hat rá Béranger mint költőtípus; Béranger a bor, a szerelem és a haza dalnoka, egy független, önérzetes ember, aki népszerű politikai vezér is. A bor- és hazaszeretet vegyül Petőfi

bordalaiban is; példák. • De már nem tudom • Részegség a hazáért • Eger mellett • Carmen lugubre • Poharamhoz • Egri hangok • Meredek a pincegádor • Vizet iszom • Dáridó után 1844-ben találja meg azt a műfajt (genrekép), amelyben kifejlődhet színészkedő hajlama. • Valamelyest idomítja magát a korhely, borivó költőtípushoz. • Uralkodó hangneme az irónia és a humor. • Alakjai néhány fő típusra vezethetők vissza.  Iszákos ember.  Papucshős.  Megcsalt, féltékeny férj.  Betyár, csavargó, haramia, cigány.  Jámbor falusiak. Ők nem egyének, hanem van egy-egy fő vonásuk (vagy humoros, vagy félszeg). • Ebben az évben két olyan genreképszerű műve születik, amelyet a szerző néprománcnak minősít.193  A csaplárné a betyárt szerette  Megy a juhász szamáron Ez az első megjelent verse, amelyet a Petőfi névvel ír alá. Ezek valójában nem románcok, mert csak egy típust jellemző

megállapítást akarnak bemutatni. 144 Egyes genreképek anekdotát dolgoznak föl, de ezeket sem a történet, hanem az előadásmód teszi érdekessé.  A tintás üveg  Csokonai A népdal Petőfi költészetében. • Lírai egyénisége első formájának legklasszikusabb megvalósulása (fejlődése minden eddigi ága a népdal felé mutat). • 1841: fejlődése ekkortól figyelhető meg (korábbi kísérleteiről nem tudunk).  1841: két népdal (ezek nem komolyak, hiszen egy barátja helyett írta őket).  Erdő szélén  Fürge méh  1842: három népdal.  Mi haszna, hogy a csoroszlya  Járnak, kelnek (Mezőberény).  Hortobágyi korcsmárosné (Mezőberény).  1843: tizenöt népdal.  Jön az ősz, megy a gólya már (Kecskemét; kéziratban marad).  Kakasszóra hajnal ébred (Kecskemét; kéziratban marad).  Távolból (Pozsony).  Ki vagyok én? nem mondom meg (Pozsony).  Lánggal égő teremtette (Pozsony).  Érik a

gabona (Pest).  Befordultam a konyhára (Pest).  Hejh nekem hát vigasztalást mi sem ad (Pest).  A szerelem, a szerelem (Diószeg; keserves népdal).  Kis furulyám szomorúfűz ága (Székelyhíd; keserves népdal).  A virágnak megtiltani nem lehet (Debrecen).  Nem megyek én innen sehova (Debrecen).  Sikos a hó, szalad a szán (Debrecen).  Temetésre szól az ének (Debrecen).  Matildhoz (Debrecen; Petőfi nem tartja népdalnak, de népdalszerű).  1844: harminc népdal és három néprománc (ez a teljes virágzás kora). A népdalok.  Álmodom-e  Mondom, ne ingerkedjetek velem  Boldogtalan voltam  Meredek a pincegádor  Gyönge vagyok  Hejh Büngözsdi Bandi  Mi foly ott a mezőn  Kis menyecske, szép kis menyecske  Mi nagyobb a nagy Szentgellért-hegynél  Ezrivel terem a fán a meggy  Elvennélek én, csak adnának  Ez a világ amilyen nagy  Pusztán születtem  Katona vagyok én  Nem nézek én, minek

néznék? az égre  Nem tesz föl a lyány magában egyebet  A faluban utcahosszat  Fényes csillag  Nem ver meg engem az isten  Gyere lovam  Árvalyányhaj a süvegem bokrétája  Boldog éjjel  Az én torkom álló malom  Szerelem, szerelem  Hírös város az alföldön Kecskemét  Esik, esik, esik  Te szivemnek szép gyönyörűsége  A hegyoldalt venyigesor takarja  De már nem tudom, mit csináljak  Virít a kikerics A néprománcok.  Fürdik a holdvilág az ég tengerében  A csaplárné a betyárt szerette  Szerelem vándorai Ez a nagy mennyiségű népies mű valószínűleg a Kisfaludy Társaságnak és Erdélyi biztatásának is köszönhető. Többnyire meghatározható az az alkalom, amelyre írta őket. • Ezek a dalok három csoportba sorolhatók.  Genre-dal; ez erősen objektív.  Önarckép-dal; a költő legegyénibb lírájának része.  Tiszta népdal vagy speciálisan magyar műdal. • - 145 A

Petőfi-féle népdalok nyelve.  A művelt ember nem döbben meg rajta, és a legegyszerűbb is megérti.  Nem népiesebbek, mint a költő egykorú magyar formájú költeményei.  A nem népdalokban több pórias elem van (inába szállt a bát orsága, gatya, csehül vagyunk, árva finnyás kóficok, ejnye, mi az isten nyila), a népdalokban viszont kevés a speciális nyelvbeli népiesség (angyalom, violám, galambom, szívem gyöngye, boldogságom csillaga, lelkem kis leánya). • Három lényeges különbség van Petőfi dalai és az igazi népdalok közt.  Petőfi művei nem egy-egy lelkiállapot kész kifejezési formái, hanem a k ifejezésre törekvés dalai.  A népdal életszerűsége lélektani magányt is jelent, és csak magának dalol, illetve hiányoznak a személyes vonások. Petőfi dalai viszont cselekvőbbek, jobban átjárja őket az érzelem, így hatásuk is drámaibb.  Petőfi dalai komolyabban líraiak, mint a népdalok. Tájköltészet.

• Még a népies korszak lezárulta előtt kezdődik. • 1844 októbere: ekkor jelenik meg első leíró költeménye, Az alföld (Honderű). • Az alföld-költészetnek vannak előzményei, de senkinek nincs annyi köze az Alföldhöz, mint Petőfinek; neki egyet jelent az alföldi, a szülőföld és az otthon. • A leírásra nem közvetlen szemlélet ad alkalmat, hanem a szülőföld szeretetének alkalmi fölébredése. • Az alföld a szabadságot jelenti, de ez nem azonos a későbbi politikai színezetű szabadsággal. Ekkoriban indul meg a hazafias lírája is. • Első hazafias verse az első Epigramm (1839). • Általános fölfogása, amely még az 1844-es versekben is megjelenik: az ősi dicsőséggel szemben áll a jelenkor kisszerűsége (ez a Berzsenyi-féle lírai fölfogás lényege is). • Petőfi a tartalmi sablon mellett a formai sablontól sem tér el.  A Dráván (Pest)  Két vándor (Pest)  Rabhazának fia (Pest)  A külföld magyarjaihoz

(Pest)  Halvány katona (Debrecen)  Honfidal (Debrecen)  Batthyány és Károlyi grófnők  Védegyleti dal  Lant és kard A helység kalapácsa (1844 augusztusa). • Vahot Imre ösztönzésére írta. • Használ benne eposzi fogásokat, de „az akkori novellaírásban és lírában divatos retorikai dagályosságot” akarja gúnyolni, vagyis egy stílusparódia. János vitéz. • A népdalok párja az elbeszélő nemben. • Előtte és utána sincs hozzá fogható, bár belőle sarjad Arany Toldija. • Amit előzménynek szoktak tekinteni.  Gvadányi: Egy falusi nótáriusnak budai utazása – az ő magyarsága és humora tetszett is Petőfinek, de nem valószínű, hogy mintául vette.  Vörösmarty: Tündérvölgy – ez pedig egészében véve nem naiv elbeszélés. Petőfi beszéde itt igénytelen és természetes; ez, látva az ellenkező előzményeket, népiesnek hat. Amit pedig a költő népiességének mondanak, az az ő életszerűségét

jelenti; ez a népiesség az irodalomnak nemcsak a népre való korlátozását, hanem a népre való kiterjesztését is jelenti. • A néphez való leereszkedés az abszolút irodalmiságból. • Az irodalmilag műveletlen tömegek bevonása az irodalomba. A Petőfivel kezdődő új irányt történeti okokból nevezik népiesnek. • Egybeesett a népdal irodalmi klasszicizálásával. • A népi elem volt az, amely többletként járult az irodalmiság korábbi fogalmához. Mindez Petőfi népdalköltészetén mutatható ki a legtisztábban. • Ezt a népiességet először Vahot próbálja tisztázni. • Dobrossy kimondja Petőfivel kapcsolatban egy népies irány meglétét (Pesti Divatlap). • - - - - - - 146 Medgyes Lajos elsőként próbálja háttérbe szorítani Petőfi népiességét. Végül Petőfi megkapja a népies jelzőt és a népköltő nevet – Pulszky összefoglaló tanulmányának szintén ez a fő szempontja. A népiességen kívül más

jegyeket is fölsorolnak a költő lírájának jellemzésére. • Egyszerűség. • Változatosság. • A tájképek klasszicitása. • A kompozíció tisztasága. • Saját motívumok (fiúi szeretet, barátság). • • - A lyrai személyesség forrongása (1844 végétől 1846 őszéig) - 1844 tavasza: lezárul a költő vándorkorszaka; főleg Pesten él, és falura csak a nyugalom miatt utazik. - Látszólag megtalálja igazi hangját is; ez azonban nála nem egy életre szól, mert lírai természetéből hiányzik a következetesség, és érzelmei szeszélyesek. Ezért is következik be 1845 elején egy fordulat - A költő is rájön, hogy amit eddig érzett, az csak költői ábránd; pl. eddigi „szerelmei” is: Hittig Amália, Cancriny Emília, Tóth Róza, a debreceni Matild, a dunavecsei Nagy Zsuzsika, Dessewffy grófnő - Ebben a fölfokozott lelkiállapotban szeret bele 1845 elején egy halott leányba; a halál egy olyan ábrándot szakított ketté, amely

szerelemmé fejlődhetett volna (értéke ezért sokszorozódik meg). - Az Etelke-ciklus (Cipruslombok Etelke sírjáról). • A legelső darab látszólag a lányhoz szól, valójában a közönséghez. • Mély bánatot és szenvedést akar elhitetni, de csak romantikus, formai mesterkedésről van szó. • A ciklus nem spontán jellegű; ennek több jele is van.  A gyakori epigrammai szerkezet; mondanivalóját ezzel akarja hatásossá tenni, mivel a puszta érzés erre nem elég.  Saját fájdalma nagyságával akarja megdöbbenteni a közönséget, így pátosza gyakran hamis.  Hiányzik belőle az alkalomszerűség. • Itt látjuk először, hogy a gyarapodni kezdő lírai egyéniség kezd túlnőni magán. • Ez a ciklus egy rendellenes lelkiállapotból fakad; a népdal a személytelen líraiságot fejezte ki, itt viszont egy személyes, romantikusan különc érzelmi állapot követeli a maga kifejezését. • A ciklus 34 darabból áll; ennek fele rövid

költemény, de nem dal. Egy népdalként elfogadható darabja van (Le az égről hull a csillag) • Három kiemelhető darab van, ami a legszebbnek mondható.  Játszik öreg földünk  Ha életében nem szerettem volna  A hó, a holt föld téli szemfedője Ezek a legtisztább alakban mutatják a korábbi naiv dal és az új, személyes tartalom legjobb vegyítését. (Viszont föltűnnek az egyensúlyt megbontó elemek is, pl az a szentenciázó sötét hang, amely a Felhők irányába mutat.) - A válságot mutatja, hogy a genre és a népdal meghaladott műfajjá válik Petőfi költészetében; ezzel ellentétben a dal műfajában vannak figyelemre méltó kísérletek. A népdalok fogyatkoznak és átalakulnak, és 1846-ban a genrekép is kipusztul (egyetlen képviselője, Az őrült, már más szempontok miatt érdekes) • Rég veri már a magyart a teremtő • Búcsú Kun-Szentmiklóstól Mind a kettő bordal, de a nő és a bor motívumához a haza gondolata is

kapcsolódik; a haza eszméje a régi: a magyar ember múltja bús, jövője bizonytalan. - 1845-ben bukkan föl nála először az igazi Béranger-féle chanson. • A varróleány (Losonc). • Egy asszonyi állathoz (Igló). - Az önarckép új vonásokkal jelenik meg; ilyen verse pl. A világ és én • Nádaskay kritikája miatt írja meg. • A természet vadvirága is bírálat miatt keletkezik, de A világ és én már más célzattal íródik. • A természet vadvirágában csak a t ámadóinak válaszol, illetve leszólja az általa satnyának tartott költészetet, a másik versben a világgal, és a természet söpredékével, a szolgazsarnok emberrel áll szemben; gyűlöli az embert, aki vagy a más talpát nyalja, vagy a magáét nyalatja mással. - A dal és a genre kiszorul, de néhány motívum megmarad. 147 - - - 194 195 • A heinei epigrammatikus szerkezet. 194 • A bordal (Egy szép hölgy emléke, Holdvilágos éj, Felsülés). • Ügyesen leplezi az

erőltetett ihletet (Mi kék az ég). A szerelemvágy újabb kudarca. • Etelke halálában talál magának élményanyagot, de nem alkot tökéletest, és ezt ő is érzi. • Petőfi vergődik, és elégedetlen önmagával; egyensúlyát csak akkor nyerheti vissza, ha egy valóban nagy hatású élményt talál. • Augusztusban meg is ismerkedik Mednyánszky Bertával, és azt hiszi, szerelmes a lányba; megkéri a kezét, de az apától kosarat kap – és ebbe belenyugszik, mert akkor már tudja, szerelme csak költői ábránd, szerelem volt. • A Bertához írt Szerelem Gyöngyei is csak egy szerelmi ostrom, amelyet megbénít az a tudat, hogy komoly következmény nem várható; üres romantikus túlzásokat olvashatunk benne. • A halálra hivatkozás, az élettagadás és a világgyűlölet is megjelenik a Szerelem Gyöngyeiben, majd ez a hangulat egy külön ciklust is alkot (Felhők). A költő új hangja nemcsak életrajzi és lélektani okokra vezethető vissza: hatnak

rá az irodalmi hatások. • A kísérletek korában többen hatnak rá; ezen élmények most is megmaradnak (kivétel talán Csokonai), csak alkalmazkodnak az új körülményekhez. • Gondolatok a könyvtárban (Pesti Divatlap, 1845): a ’40-es évek pesszimista lírájának útjelzője. • Aktualitást nyer a Vanitatum vanitas, és újraéledhetnek A karthausi sötét gondolatai és érzései is. Három angol van rá igazán nagy hatással. • Shakespeare.  Ezen élmények nagy része a Felhők korszakára esik (csak gyér előzmények vannak). 195  Petőfi a shakespeare-i tragikus hősök líraiságát veszi át, tehát nem Shakespeare-t utánozza, hanem hőseivel azonosul.  A Szerelem Gyötrelmei Othello tragikus féltékenységét utánozza.  A Cipruslombok költője Rómeó, illetve Paris veszteségét dolgozza föl.  Etelke és Júlia szintén rokonítható egymással.  A Felhőkben Athéni Timonra utaló részletek vannak.  A hűtelen barátokhoz:

otthagyták, mint levelei a fát.  Barátaim megölelének: ölelés közben orozva ledöfnék.  Barátim vagytok: a bajban látható meg, ki a barát  Az özvegy a feledékenység gyászos hamarságának érzékeltetésével Hamletet idézi. • Byron.  Ez a hatás kisebb, és nem öleli föl az összes művet úgy, mint Shakespeare esetében.  Amelyek biztosan hatnak.  Manfred  Childe Harold  A kalóz  A gyaur  A chilloni fogoly  Van, ahol csak valószínűsíthető a kapcsolat.  Don Juan  Laura  Marino Faliero  Sardanapalus  Werner  Petőfi pesszimizmusát fokozza; hasonló az emberutálathoz, az emberszeretethez és a sz erelemhez való viszonya. • Shelley.  Ő csak utolsó korszakában pesszimista, de így is elég anyagot szolgáltat Petőfinek.  Ám Shelley pesszimizmusát higgadtság jellemzi; ez a szó szoros értelmében lírai szemlélet, ami közelebb áll a filozófiai szemlélethez.  Művei közt sok a

töredék, és ezek igen Felhő-szerűek. Felhők. Ennek a szerkezetnek a lényege: disszonancia a vers eleje és vége közt. Ez közelebbről meghatározva: a Szerelem Gyötrelmeitől (1844 vége) a Salgóig (1846 május). 148 Petőfi válságának a tetőpontját jelenti. 1846. április 23-án jelenik meg önálló füzetben A ciklus 66 darabból áll; ezek többsége 1845 novembere és 1846 márciusa közt íródott. Ennek a ciklusnak a műfaja, illetve anyagainak minden változata föltűnik a Cipruslombok és a felvidéki út közt. (Visszahatás a klasszikus népdalra) • Pesszimista; amivel ezt magyarázzák.  Petőfi érzi, hogy megnyugtató műalkotásban nem tudja kifejezni forrongó személyességét.  Szerelemvágya kudarcai a művészi becsvágy csalódásait jelentik számára.  Csalódik a barátságban. • A ciklusban nincs határozott rendszer; különböző reflexiókat tartalmaz.  Az életről, annak értéktelenségéről és mulandóságáról.

 Az ember sorsáról, aki a természet legmostohább gyermeke.  Aztán ostorozza az ember hitványságát, és megállapítja, hogy az ember részben oka a maga sorsának.  A ciklus néhány darabjában a költő személyesen áll elénk, és nem csak ítéletet mond, hanem önmagáról is beszél. • Feltűnő a dalok szembenállása a népdallal; ezt fokozza az idegen mérték, és a sorok szeszélyes tördelése. Vannak terjedelmesebb költemények is, amelyek ugyanabból a lírai diszpozícióból merítenek, mint a Felhők. • Az utósó ember (a kihalt földön egyetlen élő ember van, aki a költő mostani sötét gondolataival néz vissza a nyomorult földre). • Álmaim (álmában bíborban látja a bűnt, amely az erényt tiporja). • Téli éj (egy éjféli téli vihar alkalmából íródik; van benne allegorikus értelmű kísértetjárás). • Az őrült (egyesek úgy látják, hogy ez a mű azon eszmék és sötét szemléletek összesűrítése, amelyek a

Felhőkben töredékesen már megjelentek). Mind a négy helyzetlíra. Mért vagyok én még a világon (1846 eleje). • Ebből az időből ez az egyetlen költeménye, amelyben a pesszimizmus leplezetlen líraisággal, minden fikció nélkül szólal meg. • Formailag ez a vers a pesszimista ciklus legszemélyesebb darabja. A Felhők epikus társai. • Szerelem átka (Borjád; 1845).  Általános vélemény, hogy ez a költő leggyöngébb elbeszélő műve.  Az egész mű a képzelet szülötte.  Ezzel kezdődik a Felhők-korszak nem lírai, de a költő líraiságát szolgáló darabok sorozata.  Formája, képzelete, modora még a János vitézé (ez az elbeszélés mesei részére vonatkozik). • A szökevények (novella). • Úti jegyzetek (ez az első eset, amikor személyes élményeit prózában dolgozza föl). 196 • A hóhér kötele (romantikus rémregény; 1846); ez a bosszú fantazmagóriája (egyesek szerint a bosszú-motívum vad romantikájában

Petőfi érte el a legmagasabb fokot). • Szilaj Pista (1846); a legsikerültebb verses elbeszélések közé tartozik – összehasonlítható Czuczor 1837-es költeményével, A falusi kisleány Pesten cíművel. • Salgó (1846; Dömsöd).  Ez az egyik legérdekesebb elbeszélő költeménye.  Petőfi ezzel találja meg a saját hangját az elbeszélő nemben.  Amik a költőt a megírásra ihletik.  Hajlam a várromantika iránt.  A felvidéki út élményei.  A költő romantikus törekvései.  Újabb és régibb romantikus olvasmányok.  Általános előzményeként nevezhető meg Vörösmarty Két szomszédvára. 197 • Tigris és Hiéna (színmű; 1847). • Három szív története. • • • • - - - 196 Az úti rajzok nálunk is divatosak, a folyóiratokban sok az idegen minta, de Petőfinek nincs is szüksége ilyen ösztönzésekre; tapasztalatait eredeti és személyes módon írja meg. 197 A romantikus elbeszélésben Petőfi közvetlen

elődje Vörösmarty. 149 - - - - - - • A jegygyűrű. • Kevés a tájrajz, a néprajzi leírás. • Ez a prózája igen eleven. A Felhők és a Szerelem Gyöngyei után Petőfi egy új verses füzetet akar kiadni Csillagtalan éj címmel, de ez csak terv marad. Óda és elégia: kétirányú líraiság. • Berzsenyi esetében: nagyjából az egész költészetét ez jellemzi.  Óda: ha a múltat vagy a virtus példáit dicséri.  Elégia: ha a jelen hanyatlását szemléli, vagy amikor megérti az élet és a boldogság mulandóságát. • Kölcseynél óda és elégia nem különül el ilyen élesen.  Óda: amikor a megfoghatatlant akarja kifejezni (Zrínyi második éneke).  Elégia: a kimerült lélek közönye, pesszimista humora (Vanitatum vanitas, Elfojtódás). • Vörösmartynál az ódai és elégiai hangulat teljesen összefonódva jelentkezik. Vagyis: a három nagy lírikus hangulatjelleme teljesen különbözik. A hangulat Berzsenyinél az

ódai irány egyenrangú társa, Kölcseynél a következménye, Vörösmartynál állandó velejárója. A három költő-előddel szemben Petőfi ihlete a folytonos, teljes önkifejezés ösztöne. Nála nem beszélhetünk egyféle hanglatról, hanem sokféle lelkiállapot alkalmi megnyilatkozásáról Ihlete képessé teszi arra, hogy ezt a sokféle hangulatot kifejezze; és ami a költő nagy eredetisége: képes a passzív lelkiállapot kifejezésére is. Petőfiben mindhárom költőből van valami. • Berzsenyiből a filozófiai hajlam, fékező és ellenőrző reflexiók nélkül. • Kölcseyből a visszaesés fájdalmas tudata. • Vörösmartyból a cselekvő elem (bár Vörösmarty ódai erélye nagyobb). Tündérálom (Szalkszentmárton, 1846 január-február). • Petőfi legterjedelmesebb lírai költeménye. • Az Összes költeményekben az elbeszélők közt található, de csak a formája miatt illeszthető oda. • Valójában egy hangulat-költemény, egy nagy

elégia, és ezzel a költő hangulatlírájának koronája. • A Petőfi-féle hangulat egész lelki folyamatát tükrözi: a kezdetkor a pozitív véglet a jellemző, aztán megjelenik a fáradtság hangulata, majd egy fordulat ujjongást, hálás üdvözlést hoz, végül az esdő marasztalásé lesz a szó. • Van egy elbeszélő (emlékező) része is, amely három szakaszra osztható.  Boldog gyermekkor (hű barátok, kincs, dicsőség, csekély ábrándok).  Boldogtalan ifjúság (keblében egyre nő az űr, a gyermekkori ábrándok eltűnnek).  Fő szakasz: a boldogtalan ifjú kétségbeesetten üldözi vágyait, már-már öngyilkos lesz, ám ekkor megjelenik egy leány, aki az eszményképe; beleszeret, és ez a szerelem megmenti az életét. • Nem tudni, hogy itt az első szerelemmel kapcsolatban Tóth Rózáról vagy Hittig Amáliáról van-e szó. Eközben fejlődik Petőfi hazafias és politikai lírája is; ennek több állomása van. • Az első a

politikai értelmű szabadság eszméje; ez a Szerelem Gyöngyeiben jelenik meg. • A második a Felhőkben megjelenő fokozat: a gazdag és a szegény igazságtalan viszonya (demokrata jelleg). • A harmadik fázis a leghatározottabb; ez az, ami a pesszimizmusból is kivezeti a költőt (pl. Sors, nyiss nekem tért, Szeretek én). A költő 1844 óta él Pesten, és ezalatt állandósodik politikai érdeklődése is. Egyre kevesebb régimódi hazafias verset ír, egyre erősebb a bírálat és a tettvágy szelleme; ennek legismertebb példája: A hazáról. A lyrai személyesség első korszaka (1846 őszétől a márciusi napokig) A szerelmi élmény ihlete - 1846 őszén Petőfi politikát keres, helyette szerelmet talál – szeptember 8-án megismeri Szendrey Júliát (hogy az ő közelében maradhasson, lemond erdélyi útjáról is). - A költő hamar lángra tudott lobbanni; bár Kappel Emília kezét csak fogadásból kérte meg, és a Mednyánszky Berta iránt érzett

szenvedély csak költői ábránd volt, ha nem kap kosarat, mindegyiket feleségül vette volna. - Petőfi Júliába is első látásra beleszeretett, és biztos volt benne, hogy feleségül kéri. - A közvetítő egy barátné: Térey Mari, de Júlia ekkor még nem szerelmes. 150 - - - - - Október 10-én Júlia hidegen viselkedik az ifjúval, aki emiatt haragosan távozik (a lány ezután mentegeti magát a naplójában). Az 1847 januárjában megjelent Reszket a bokor, mert kezdetű vers; erre a lány válasza: „1000-szer. Júlia.” Áprilisban ismét elhidegül a viszonyuk, majd újra fölveszik egymással a kapcsolatot. Júlia viselkedése egyformán kétértelmű szerelme és apja felé is. • Engedelmes, hiszen nem válaszol a költő leveleire, ugyanakkor titokban találkozik vele, és közvetítők útján tartja vele a kapcsolatot. • Az apjának ígéreteket tesz, az ifjút csak lekötve akarja tartani. • Naplója tele van tépelődéssel, nyugtalan

magyarázatokkal, miért nem kötelezi el magát. • Október 21-i bejegyzése: „Én megvallom, hogy szeretem önt, jobban, mint bárkit; de én nem merek bízni magamban, hogy ezt érezni fogom később is.” • Szülei tilalmát viszont alig említi a naplóban. • Ami hiányzik belőle: az önkénytelenség; ezt naplójában is leírja (március): „Önkénytelenül kell a szerelem hatalmának rajtam uralkodni, nem pedig nekem erővel kikönyörgenem ismeretségét.” Ezt a kétértelműséget a költő is észreveszi: „Ha szavaid megfontolom, szeretsz engem, azt gondolom. Mért nem mondod meg, ha szeretsz? Ha nem szeretsz, mért hitegetsz?” Látható az is, hogy a leány érdeklődését nem annyira Petőfi személye keltette föl, hanem inkább az az érzés, hogy egy nagyhírű és népszerű költő vonzódik hozzá. Később is költő jegyesének, majd költő feleségének tekintette magát, és ehhez méltóan akart viselkedni. Petőfi magatartása ebben a

szerelemben sokkal nyíltabb és természetesebb: szerelmes lesz, vallomást tesz és viszonzást vár. A leány húzódozik, az ifjú viszont rögtön cselekszik; három héttel elválásuk után kedvezőtlen híreket hall Júliáról, ezért dacból megkéri Prielle Kornélia kezét. Petőfi szerelme a házasságban is megmarad; ezt bizonyítja a Mi a szerelem c. verse A Júlia-korszakot két költemény kezdi. • Nagy-Károlyban (ez a hazaszeretetről szól, és a Kölcsey-féle szent harag folytatója). • Sz. J kisasszony emlékkönyvébe (szerelmi; a V örösmarty-féle tündéri gyöngédségű férfiasságot jeleníti meg). Az életrajzi elemek tömeges megjelenése a Júlia-dalokra jellemző. • Ezek a dalok a valóságos életrajzi adatokat követik, azok rendjében változnak. • A Mednyánszky Bertához írt versek csak az ostromló szerelem hangján szólalnak meg, és a leány alakja is szürke jelentéktelenségben marad. • Júlia alakját eleven színekkel lehet

megrajzolni. Petőfi a szerelem első heteiben csak dalokat ír (Az ősz utolsó virágai Júliának I-VIII.) Júliára kb. százhúsz vers vonatkozik; ennek a fele dal vagy dalszerű költemény, ám ezek alapvetően különböznek a korábbi népdaloktól. • Nincs népies vonásuk. • Az ekkor írt népdal-utánzatok nem Júliához szólnak. • Talán három olyan vers van, amelyben a naivság a népiességhez közelít (Tíz pár csókot egy végbül, Feleségek felesége, Ilyen asszony való nékem). • Ezek a dalok a népdal és a személyes dalok közt képeznek átmenetet.  Lírai anyaguk általános jellegű (szerelemvágy, szerelmes állapot).  A népies szerepjáték elmarad.  A külsőségekben is van változás.  Az átmeneti dalok terjedelmesebbek (a régiek csak két-három versszakból állnak).  Alkalmaz bennük könnyű, dallamos irodalmi formákat (a régiek többnyire határozott népdali versformát követnek). • Következtetés: az 1846. év

végi daltípus az 1843/44 évi népdal közvetlen folytatásának mondható, de a népdal személytelensége bomlani, elemi szerkezeti pedig tágulni kezd 1847: kifejlődik a Petőfi-féle személyes dal; ennek jellemzői. • Forma és terjedelem tekintetében tovább fejleszti az átmeneti dallal megindult átalakulást.  Túlnyomó részük terjedelmes (ez a nagyobb igényű líraiságra utal).  Van néhány magyar népdali formában vagy magyar ritmusban írt dal, de többnyire trochaikus sorképleteket találunk (a dallamosságnak mindenképpen meg kell maradnia, hogy dalnak érezzük a költeményt). • Ezek az új versek is dalok, mint a r égiek; különbség, hogy ezek nem kerülnek közszájra, mert annyira személyesek, hogy a költőn kívül egy átlagtömeg nem ismerhetné föl bennük a saját kife151 - - - - - jezését. • Ez tehát a nem dalolásra, hanem az olvasásra szánt dal. • Dal, de a személyességet megőrzi.  Ezt azzal éri el, hogy

minden egyes versszak egyenként biztosítja a daljelleget.  Mindegyik elindul a személyesség felé, aztán visszatér a naiv hanghoz és a dallamos formához.  A dalanyag az ismétlés folytán elmélyül, és az alapszín fokozatosan módosul. • Emellett ez a dal ki tud emelkedni a naiv dal igénytelenségéből (pl. Egykor és most, Nem csoda, ha újra élek). Itt van az ősz, itt van újra (Erdőd, 1848 november). • Ez az utolsó szerelmi dala, és egyben a személyes dal legklasszikusabb képviselője. • Erre is jellemző, hogy a tulajdonképpeni dal csak az előkészítés után, a vers végén bontakozik ki (vagyis Júlia szerepe, jelenléte ekkor válik nyilvánvalóvá). • Minden eddiginél költeményszerűbb, hiszen aktuális anyagú (személyesebb, helyhez és időhöz kötöttebb). Petőfi tehát megtartja a daljelleget a személyes dalban, de emellett növeli a lírai anyagot; ezt két módon is el tudja érni. • A többszöri, szakonként ismételt

dalfordulat, ami által a dalanyag kezdő színezete elmélyül, vagy fokonként módosul (ez a ritkább és naivabb). – Itt minden egyes versszak egy újrakezdés • Az egyszeri, bevégző dalfordulat; itt lehetővé válik a lírai anyag elemeinek elkülönített kidolgozása, és a befejezés adja meg a daljelleg illúzióját. – Itt a dal teljes lírai tartalma csak hosszas előkészület után bontakozhat ki A dal tehát személyessé fejlődik; 1847-ben van néhány Petőfi-vers, amely nem illeszthető be a Júliadalok, a politikai, illetve a népies irányú versek közé. Jellemzőik • Irodalmibb jellegűek, mint a Júlia-dalok. • Általános vonásuk, hogy túlsúlyba kerülnek a sz emléleti, tárgyi elemek, így az ér zelem, a n aiv kissé háttérbe kerül. • Néhány darabja az egykori önarckép műfajára emlékeztet (Egy barátom az ifjuság, Tűz, Az én Pegazusom). • A régi dal a lélek líraiságát fejezi ki, a mostani nem kifejezi, hanem szemléli a

lírai erőket. • A Tarka élet és a Nézek, nézek kifelé címűek humoros múltszemléletek. • Az Alkony és az Ősz elején tiszta hangulatdal. Horváth megkülönbözteti egymástól a dalt és a lírai költeményt. • Dal.  A lírai naivság természetes műfaja.  Természetes föltétele a lélektani magány.  Kifejező formája a dalolás, vagy annak belső utánzása. • Lírai költemény.  A líra területén minden, ami a dal elemi arányaiból jött létre.  A nagyobb igényű líraiság műfaja.  Nem elégszik meg önmaga vegetatív kiélésével.  Formája az ihletett társalgás.  Beszélt jellegű; a dalolást tompítja, illetve kerüli. A Júlia-csoport lírai költeményei. • Ezen verseknek több mint a fele jambusi szerkezetű, amely igen változatos lehet.  Körmondathullámokat befogadó strófák, komplikált sőt mesterséges szövésű rímeléssel.  Drámai jambus, amely a gondolatot fesztelenül, mégis patetikusan

tudja kifejezni.  A különböző rímtelen sorokból kialakult alkalmi strófaszerkezet.  Versszakonként szabadon változó sorkombinációk.  Páros rímű komoly ötösök.  Gyors, egymást szabadon váltogató négyesek, negyedfelesek.  Használ megszokott versszakképleteket, de csak ritkán. Ilyen érdekes jambusi strófaszerkezetű a Szép napkeletnek c. költemény • Található köztük négy magyaros formájú költemény (egy hatos és három tizenkettes). • Ebbe a csoportba tartozik a Szeptember végén is, de ennek a költemény-jellege kevésbé nyilvánvaló.  A szemléletből indul ki.  Egy szubjektív párhuzam következik: a szívében még ifjúság van, de a haja már őszül. 152 -  Majd a fenyegető elmúlás személyes érzéssé mélyül („elhull a virág, eliramlik az élet”); a költő a továbbiakban ennek fényében cselekszik (azt képzeli el, amitől fél: feleségét özvegyen).  Két dolog miatt is lehetne dalnak

tekinteni.  Kis terjedelmű.  Fejlődése egyik elemén sem állapodik meg részletező nyomatékkal. Lírai költeménnyé gazdag anyaga miatt válik. Petőfi szerelmi lírájának tanulságai. • A költő a hosszú szerelemvágy után megismerte az igazi szerelmet, és ezzel megismerte a szerelmi élményt és ihletet. • Ez az új ihlet először háttérbe szorítja a Felhők utáni politikai gondolatot, majd vele együtt válik uralkodóvá. • De a dalösztön újraébredése nem csak a szerelmi élmény következménye, hanem a kedélyállapot újabb változásainak kifejezője is. • A szerelem igazi nagy élménye személyessé teszi az érzelmet, és az egyéni meghatározást emberileg megkötötté, reálissá teszi. A politikai gondolat ihlete - Petőfi politikai költészetének szintén ösztön-gyökere van. - Nagy hatással van rá a nagy moralista és nemzetnevelő, Széchenyi új hazafisága; ő az, aki a magyar hazafiság arculatát a múlt felől a

jövő felé fordítja (a múlt a halál, a jelen és a jövő az élet). - A szó és a tett értékelésében egyezik a költő és Széchenyi (főleg a cselekedet érdekli). - Petőfi és Széchenyi közt különbségek is vannak. • Széchenyi képtelenségnek tartja a szabadságot és egyenlőséget. • A költő véleménye: koldusbot és függetlenség. • Széchenyi a reform embere. • Petőfi a forradalom híve; bár a lassú haladást vallja, ő mégis türelmetlen, és a változást a közeljövőre várja. • Széchenyi szerint egy egyén is idézhet elő forradalmat. • Petőfi szerint a forradalom a korszellem elkerülhetetlen következménye. - Petőfi már igen korán tanulmányozza a politikát és a francia forradalmat. • A francia forradalom társadalmi és aktuális politikai hatását már A karthausiból megismerheti. • Megismeri több francia irodalmár forradalmi szerepét (Béranger, Lamartine, Victor Hugo); Heine által megtapasztalja a német

politikai irodalom létezését; Byron és Shelley a szabadságköltészetével gyakorol rá hatást. - A legnagyobb hatással talán Shelley van rá. • Csak kevés kimutatható szövegegyezés van, s az is leginkább 1847-től kezdve. • De tudjuk, hogy az angol költő kötete nála volt Szalkszentmártonban (1846) eleje, és fordított is tőle egy költeményt. • Shelley hatása figyelhető meg a Felhőkben és a Tündérálomban. • Ezek után több olyan költeménye is van, amelyekben egyértelmű Shelley ihlető hatása: Sors, nyiss nekem tért, Világgyűlölet, Szeretek én, A nép. • Természetesen, minden hatás ellenére Petőfi tudja érvényesíteni saját eredetiségét. - Petőfi hazafias lírája viszonylag későn indul meg, és 1844-ig szokványos is, csak kicsit személyesebb, mint elődeié. - A magyar történelemben is keres tárgyat. • Az Alföldet a szabadságeszme szimbólumává emeli. • A Rákóczi-kultusz népszerűsítője. • Romköltészete

(„csonka torony”) kiemelkedik az ábrándos lovagromantikából. - Politikai verseit néhol haragvó indulat, néhol gúny jellemzi, de vannak higgadt hangvételű politikai költeményei is. - Petőfi ezen költészete annyiban tekinthető politikainak, hogy a nemzeti és az emberi közösséghez való lelki viszonya érdekli. - Politikai verseinek egy csoportját harag, gúny és humor jellemzi, a másikat ódai hevületű akaraterő. - Amint szerelmi költészetében eljut a személyes líraiság teljességéig, úgy politikai lírája fejlődésében is eljut idáig. - Míg szerelmi költészete nagyrészt a dal területén mozog, politikai költészetében az óda van többségben. • Ez egy személyes óda, amely különbözik a Berzsenyi-féle ódától és a Felhők-beliektől. 153 De a Petőfi-féle óda is a közösség nagy érzelmeiből táplálkozik, és erkölcsi forrású. A Berzsenyi-féle óda líraiságának lényege, hogy az egyén beolvad az erkölcsi

közösségbe, így az egyén ezt a közösséget minden földiségtől mentesen képviselheti. • Ezzel szemben Petőfi ódaisága önkifejezés, illetve egyénisége érvényesítése az emberi közösséggel szemben; nem ő azonosul, hanem a közösséget azonosítja magához. • Petőfi politikai költészete az ódai nemben a legkiválóbb, és ódája nem egyéb, mint cselekvő ösztönének legszemélyesebb és legszuggesztívebb lírai megvalósulása. Szabad ihletek - A szerelmi és a politikai ihlet mellett a költőnek az önkifejezést célzó líraiság is a sajátja (ez belső kezdeményezésből fakad). - Három dolog van, amit ezek a költemények kifejezhetnek. • Az alanyiság szemléletbe ömlése. • A költőnek a saját emlékeivel vagy múltjával való foglalkozása. • A lélek érzelmi tartalmainak filozófiaivá finomítása. Példák. • Tűz (türelmetlen életösztön). • Szívem (igénytelen, de nemes indulatok kifejezése). • A türelemről.

• A felhők. • A szél (ez az egész tiszta megszemélyesítés). • • A lyra személyesség második korszaka (márciustól végig) - Petőfi a márciusi napokban vezérszerepet játszott, és „a Talpra magyar szárnyain országos népszerűsége a legmagasabbra száll”. - Tagja lesz a Pest vármegyei rendre ügyelő választmánynak, részt vesz a tanácskozásokban, a március 31-i népgyűlésen ő olvassa föl a választmány proklamációját, és elszavalja A királyokhoz c. költeményét 198 - Mikor lecsillapodik a közhangulat, a költő csalódottan állapítja meg, hogy a forradalomnak vége, mert „jámbor, békés Lafayettek keveredtek közéjük”. (Ő ugyanis egy francia mintájú forradalmat képzelt) - Elégedetlen volt a kormány és a képviselőház működésével is. - Közben népszerűsége is csökkent (részben A királyok miatt, amelyet röplapon terjesztett). - Május elején megjelenik április végéig vezetett forradalmi Naplója. -

Szintén májusban képviselőjelöltséget vállal a Kiskunságban (Félegyháza, Kunszentmiklós, Lacháza, Fülöpszállás, Szabadszállás). - A választáson elbukik; ráadásul ellenfele, Nagy Károly hívei aljas rágalmakkal illetik, végül a leitatott nép elől kocsin kell menekülnie Szabadszállásról. - Ezután még többször megrágalmazzák, végül teljesen csalódottá válik. - Szeptember végén Erdődre viszi feleségét, és Székelyföldre indul toborozni, de az oláh lázadás miatt kénytelen visszatérni. - Kapitányi kinevezést kap, és foglalkozik az újoncok kinevezésével is. - November végén Debrecenbe viszi Júliát; itt december 15-én megszületik Zoltán fia. - A harctéren összesen négyszer volt (de a csatában való részvételről csak egy versében emlékezik meg; ez a Négy nap dörgött az ágyú című költemény). • 1849 január-február, Szelindek; itt Bem fogadja segédtisztjévé – részt vesz a szelindeki és a v ízaknai

csatában, majd Bem futárként Debrecenbe küldi, ahol összetűzésbe kerül Mészáros Lázár századossal (nyakravaló-ügy 199), és lemond. • 1849 február vége, közlegény – medgyesi csata, visszavonulás Segesvárra, Kolozsvár (futár), Szalonta (közben váltólázba esik). • 1849. április 1: Szebenben jelentkezik Bemnél, aki visszaadja a költő rangját; Petőfi mindenhova követi a tábornokot (Szászsebes, Déva, Vajdahunyad, Karánsebes, Lugos, Freydorf, Temesvár); Bem kinevezi őrnagynak, és Debrecenbe, illetve Pestre küldi. • 1849. július 25-én találkozik Bemmel (Bereck), és követi őt; július 31-én, a segesvári csata kezdetén Bem visszarendeli a tartalékhoz – a megvert magyar sereg menekülése után nem látják többé 198 Magyarországon ez az első nyilvános szava a republikanizmusnak. A költő megsértődik, mert a százados a nem előírásos öltözete miatt rendre utasítja; rajta a Nyakravaló c. szellemes epigrammával áll

bosszút Fegyelemsértés miatt egyébként Klapka is megdorgálja a költőt, aki neki egy még nyersebb verssel válaszol (Egy goromba tábornokhoz). 199 154 - - - Legreálisabb csataverse az Előre, amely a tényleges átélés líraiságát tükrözi. Az apostol. • Ez az utolsó korszaknak a nagy elbeszélő költeménye. • Teljesen romantikus mű, amelynek „Shelley-ízű magva dickensi burokba van foglalva”. (Pl Szilveszter származása és gyermekkora hasonlítható Twist Olivéréhez) • A főhős alakjában más irodalmi hatások is megfigyelhetők (pl. A falu jegyzőjéből Tengelyi) • Szilveszter a költő szócsöve: ebben írja meg király- és papgyűlöletét. • A műben több személyes vonatkozás is van.  Az apostol születésének időpontja.  A költőt csodálják, de irigylik is iskolatársai.  Petőfi is másolással tartja fönn magát.  Szilveszter és a kastély urának kapcsolata hasonló, mint Petőfi viszonya Júlia apjához.

 A lány is elhagyja szüleit, mint Júlia tette.  Szilveszter a mézeshetek után ráébred a gondokra, csakúgy, mint a költő a koltói hetek után.  Az apostol olyan forradalmi eseménytől várja a börtönből való szabadulást, amilyennel Táncsics Mihályt szabadították ki március 15-én. • Az apostolkodás első állomása a falusi jegyzőség, de Szilveszter a buzgóságával kivívja a kastély és a parókia haragját. • Az uraság lánya fölismeri az ifjú nagy lelkét, ezért, amikor Szilveszter elhagyja a f alut, a l eány követi. • A politikától mentes részek, illetve szereplők (a vén részeges és az öreg banya) a legsikerültebbek; ezekben az életképekben a gyermek Szilveszter passzív szereplőként vesz részt. • A nagyságos úr és a fiatal úrfi megjelenése a kisfiúra is rányomja a politikai koraérettség bélyegét, kiütközik Petőfi politikai elfogultsága, és Szilveszter ettől fogva nem lehet hús-vér ember, csak a

költő szócsöve. • Az apostol Petőfi politikai költészetének azon csoportjába tartozik, amely leginkább kihívta a kritika és a közvélemény ellenszenvét, ám Az apostol csak a költő halála után került a nyilvánosság elé, „így a kortársak megbélyegző ítélete nélkül kezdhette meg aránylag népszerű körútját”. Március 15-től haláláig nagyrészt csak politikai vonatkozású versei vannak; a szerelmieken kívül csak néhány ilyen van. • Szülőföldemen  Lírai érettsége egyik legtökéletesebb költeménye.  A neki megfelelő képeket a hangulat szedegeti össze, hasonlóan, mint A puszta, télenben, de most nem a táji elemek ihletik, hanem az egykori élmények.  Menete a Téli estékéhez hasonlít: fokozatos beleélés a visszaképzelt múltba. • Kiskunság • Fiam születésére • Szüleim halálára Március 15-e után szerelmi költeményeinek száma is erősen megcsappan. • Ilyen asszony való nékem (a személyes

dal utolsó képviselője a népi modorban). • Három madár (allegorikus költemény). • Szeretlek, kedvesem. • Itt benn vagyok a férfikor nyarában (ez az egyik legszebb szerelmi verse; a férfi kijózanodik az ifjúkor álmaiból, reményeiből). • Tündérálom (a fájdalmas levertség hangulata szólal meg benne). • Karácsonkor (a fájdalmas levertség hangulata szólal meg benne). • A hegyek közt (a menekülni törekvés vágya szólal meg benne). • Búcsú (ekkor hozza meg élete legnagyobb áldozatát, hiszen a szabadságért elhagyja szerelmét). • Úton vagyok s nem vagy velem (dalszerű költemény). • Ma egy éve. Horváth János: Vörösmarty drámái - Önéletrajza szerint Teslér László és Kisfaludy Károly hatása kedvelteti meg vele a színpadot. • 1818: Megismeri Teslért, a bonyhádi káplánt, aki bírálja műveit, és azt mondja, nagyobb lesz, mint Racine vagy Corneille. • 1819-1820: Kisfaludy színpadi sikereinek az ideje. - Hat rá

Egyed Antal katolikus pap, aki foglalkozik eposz-tervezetekkel és versel is. - A drámák közül nyomtatásban először a Salamon király jelenik meg (1827). 155 Ifjúkori kísérletek Négy darab maradt fönn; két komoly, és két bohózatos. - A két komoly regetárgyú, Kisfaludy hatása alatt (Tatárjárás után történt eset és Címtelen dráma). - A két vígjáték: Ypsilon-háború és Az elbúsult deák. - Tatárjárás után történt eset. • Három fölvonásos; az első kettő vége hiányzik. • Prózában kezdi és fejezi be, de közben használ jambusi lejtést is. • A választott kor is utal Kisfaludy hatására (A tatárok Magyarországban). • Technikája fejletlen. • Sok benne a monológ; ezek általában hazafias elégiák. • Rövid tartalma: Lórika, a szentmártoni vár kisasszonya apja keresésére indul, őt pedig egy becstelen lovag és a szerelmese (Széphalmi Sándor) keresi. Egy erdőben egymás közelébe kerülnek; valószínű vég: a

lovag és Széphalmi párbaja, majd a hazatérés - Címtelen dráma. • Három fölvonásos; a harmadik vége hiányzik. • Nyíltan jambusban írta. • Rövid tartalma: az ifjú a harcból kedveséhez (Lórika, vagy Örzsike) siet, de egy bajkeverő nemes mindkettővel elhiteti, hogy a másik meghalt. Van benne egy Tátikára emlékeztető hely, a Bagolyvár • Lélektana hamis, hiszen a szerelmesek egymás halálát megrendülés nélkül fogadják. A lány apja vádolja magát, de a nemes előtt megalázkodik. • Technikája fejletlen (sok a monológból álló jelenet). • Jól ért a csúfondáros beszédhez (válogatott a szókincse). • Csokonai- és Berzsenyi-nyomok is találhatók. - Ypsilon-háború (egy fölvonás). • 1821-ben írja, 1834-ben átjavítja. • Gyulai szerint nyelvészeti bohózat; a betűk egymást közt intézik el a jottista-ypszolinsta vita ügyét. • A megírás oka Verseghy Magyar Ortografiájának újabb kiadása (Vörösmarty egyértelműen

Révai-Kazinczy párti). • A téma ötlete már Kisfaludynál is fölmerül (Y és J. Lustspiel), de ezt Vörösmarty nem ismeri • Ismerhette Czinke Ferenc iskolai színdarabját, amely a nyelvkérdésről szól.200 • Vörösmarty jottista; szerinte a j védelmezői egyszerűbb törvényt követnek, és náluk kevesebb az ellentmondás (bár úgyis mindegy, hiszen a kimondás és a metrum így is, úgy is egy marad). • A színtér egy nyolcadrét papiros. • Végső tanulság, amelyet a szerző egy idegen betűvel mondat: „mert vajmi nehezen enged ez a magyar egymásnak is; pedig mi volna neki jobb az egyességnél?” • A darab előtti disztichonos Előszó is a magyar egyetértést hirdeti. - Az elbúsult deák (Görbő, 1823). • A szerző az Elkeseredett deák címen is említi. • Három szakaszból áll. • Prózai, de néhány helyen jambikus lejtés található. • A főszereplő egy fiatal ügyész, Korom, aki búsul. Két társa, Kétség és Rojtos

tanácsára vígságot fogad. Megismeri Julist, aki egy falusi jegyző lánya, és egyből beleszeret Messzire kerülnek egymástól, végül ismét találkoznak, és együtt maradnak örökre. • Nincs következetes cselekményfonal; a hangulatok indokolatlanul változnak – az egész rögtönzés. • Ugyanakkor korszerű téma a falu és a város szembeállítása. • Az alakokban van valami irreális, meseszerű. • A három deák neve és viselkedése a Csongor és Tünde ördögeire emlékeztet. - Hábador (végleges szöveg: 1826; megjelenés: 1827, Aurora). • Drámai költemény egy fölvonásban. • Jambikus nyolcasokban íródott. • A magyar előkorban játszódik; a fő személyek történeti alakok. • A személyek és a színhely (Zsivátából Homonna) nevét is megváltoztatja. 200 Az ifjú szószólók gyűlése a nyelvek ügyében Mohács mezején 156 Szereplők: Hábador, az ősz énekes, Zádorág (apja: Zádor, aki Hábador nevelője volt), Kendi

(Homonna ura; felesége: Gyámol; lánya: Csilla), Horva (Csilla kedvese); Tarczal (Hábador unokája, akit egy vadkan ölt meg; sípját Csilla őrzi). • A történet egy szokványos lovagregényre hasonlít. • Drámának nem mondható (a cselekmény nagy része nem vihető színre). Salamon király (1820-21). • Ami hathatott rá a témával kapcsolatban.  Virág Benedek: Magyar századok.  Kisfaludy Károly: Ilka (1819).  Thuróczy-krónika. • 1827-ben jelenik meg (több az előfizetője, mint a Zalán futásának). • Szereplői: Géza és László (fejedelmek), Salamon, Vid (német; felesége: Sophia), Ernyei, Dezső (győri püspök), Opos (leleplezi a Géza elleni orgyilkost), Jolánka, Korcs („csavargó bajnok”). • Az uralkodni vágyó Sophia a Bánk bán Gertrudisára hasonlít, Korcs Biberachra, Jolánka pedig Hajna alakját (Zalán futása) előlegezi (esetleg Tündéjét is). • Salamont rokonszenvesnek akarja föltüntetni, valójában ingatag (nem

drámai jellem). • Technikája kezdetleges. • Az állandó jelenetváltozások nehezítik az előadást. • A nyelvezet sem drámai, hanem költői. Zsigmond (1823). • Egy drámai trilógia gondolata 1821-ben ébred föl benne (ekkor látogatja meg Siklós várát, ahol Zsigmond fogságban volt).  Első rész: Zsigmond.  Második rész: Kont (1824; 1825: A bujdosók címen jelenik meg).  A harmadik rész nem készül el. • Eredeti címe A horvát zendülők lehetett. • Forrásai.  Virág Benedek: Magyar századok.  Heltai Krónikája. • Szereplők: Zsigmond, Kont, Vajdafi (a Kontban szereplő Mária királyné már nem él), Rózsa (Kont felesége), Gara nádor, a nádor fia, Forgács Klára. • A cselekménynek van egy regényes és egy politikai szála.  A regényes nincs kifejlesztve (egyébként ez az eseményesebb; a nádor fiának és Klárának a szerelméről szól).  A politikai ág hasonló a Bánk bánéhoz. A bujdosók. • Itt Kont és

Zsigmond sorsát Zsigmond embere, Vajdafi igazgatja. • Szerepet kap Gara nádor. • Kont itt mérsékelt, bölcs hazafi (Bánk-típus). • Laczfi, Kont társa a heves, lázongó magyar (Petur-típus); életszerűbb, egyénibb, mint Kont. • Szereplők még: Korpádi Sólom, Júlia (Vajdafi lánya), az ifjabb Korpádi, Konrád (a hajdúk egyik vezetője). • A drámai objektivitás és nyelv szempontjából annyi negatívumot lehet mondani, mint az előzőekről. • Helyzetlírának tekinthető. • Megelőlegezve láthatjuk benne Vörösmarty saját későbbi műveinek egy-egy motívumát (pl. a Csongor és Tünde csodáit idézik Júlia képzelgései). Nem tudni, mi lett volna a harmadik darab témája, de lehetséges, hogy ez a történeti fonal vezetett a Czillei és a Hunyadiak című utolsó színdarabjához (1844), amely egy újabb tervezett trilógia kezdete lett volna. • - - - Csongor és Tünde (Székesfehérvár, 1831) - 1829: elhatározza, hogy megírja a

művet (Tündér Ilona címen). - A pesti cenzor visszadobja, a székesfehérvári engedélyezi. - 1831: akadémiai dicséretet nyer. - 1844: Vörösmarty benyújtja a Drámabíráló Bizottsághoz, de az visszautasítja. - A kézirat a szerző írásában maradt fönn, de csonka, és nem tudni, mikori. (Csongor helyett Kármány szerepel, van Kurrog, Berreg, Kurrah és Hurrah, valamint Ilka. A Dimitrivel való jelenetben szerepel 157 - - - - - - - 201 202 Barna Péter és Csuda Ferkó is.) Mesés történet. Az időpont jelezve van, de csak homályos múltat mond. A helyszínt illetően vannak magyar légkört sejtető adatok. • „a nemes hazában” • „hét megyében” • „magyar szót még nem tanultatok?” • Kurrah és Ledér magyar nótát énekel. • „Elveszett, minta délibáb a síkon.” De ezeket mellék- és komikus alakok mondják, így enyhe paródia jön létre ezen kijelentések által. A történet előzménye: Csongor eszménykereső

világjárása, és Tünde Csongor iránti szerelme. A szereplők fölosztása. • A két főszereplő tisztán lírai erőt fejt ki; ők lírai lények, sorsukat mások intézik. • Cselekvő szereplők: Mirigy, az ördögfiak és az Éj. • Földi szereplők: Balga, Ilma és a három vándor. A csodafa. • A két különvilági lény egyesülését kell segítenie. • Önmagában is két külön világot fog át. „Félig föld, félig dicső ég”; földben gyökere, feje égben, rajta csillagok teremnek. A szerelemvágy beteljesülését jelenti, amikor az alma hullani kezd. A fő mozgató itt is az ármány, de nem világos, hogy Mirigy miért ellensége Csongornak és Tündének. • Lehetséges, hogy Tünde a boszorkánydombra, Mirigy területére ültette a fát. • Talán Mirigy távol akarta tartani Csongorékat, hogy ehessen az almából, amitől, úgy vélte, megfiatalodik. Mirigy boszorkányként sokra képes, de nem mindenre (pl. a láncból nem tudja

kiszabadítani magát, és nem tudja megakadályozni, hogy rókává változtatott lányát az ördögök megegyék). Az ördögfiak egy tervezet szerint cigányfiúkból váltak manókká, miután Mirigy róka alakú fiát (!) megették. (A végleges változatban végig ördögök, akik örökké éhesek és veszekszenek) Nemtők. • Nincs lényeges szerepük; Tünde csak az új fa őrzésére hívja őket. • A szerző csak eszmei asszociációként szerepelteti őket. • Vörösmarty szerelem-mitológiájának legkedvesebb alakjai. Dimitri szerepe teljesen fölösleges (talán időkitöltésre kell). Ledér Mirigy bosszújának a része, majd Balga megcsúfolója; lehet, hogy Tünde és Ilma mellett egy harmadik női változat képviselője, akiben van jobb érzés, de a kísértésnek sem tud ellenállni.201 A három vándor: a legreálisabbak. • A többi földi szereplő (Balga 202, Ilma, Dimitri, Ledér) mind jár a mesevilágban. • Semmilyen magasabb hatalom

támogatását nem bírják, és nem is kérik. • A cselekmény mozgatásában nincs részük. Forrása: Gyergyai Árgirusa (ez 1582-1618 közt keletkezhetett), amely igen népszerű volt, de Bessenyei-ék a legalantasabb irodalmi termékek közt emlegették. A tudósok jelképes értelmezést is föltételeztek. • A végső alap: Erdély azonosítása Tündérországgal, amely egy bizonyos Szép Ilona hazája (1554 óta). • Otrokócsi Fóris Ferenc: Origines Hungaricae (1693).  Legelőször ő tulajdonítja Gyergyainak ezt az azonosítást, pedig ennek ott nincs nyoma.  Igaz, Otrokócsi csak a nótajelzést, és az első sorokat olvassa el.  Szerinte Ilona azonos a görög Ilonával, aki miatt kitört a trójai háború. • Gyulay Ferenc alezredes (1703): a Garda-tó környékén megtalálja az Argerusnak tartott tündérkertet, ahonnan a tündérlány az erdélyi Feketevárosba menekült. • Benkő József (Transsylvania, 1788): elterjeszti az utóbbi magyarázatot.

• Sándor István: az allegorikus magyarázatot indokolatlannak tartja. Ledér a „perdita” első, de szánalommal ábrázolt alakja a magyar költészetben. Az ő eredeti neve Árki. 158 Az azonosítás hat a későbbi Gyergyai-kiadásokra, illetve az irodalomra is (új névadás: Árgirus és Tündér Ilona). • Az irodalmi hatás 1819-től figyelhető meg (eddig csak francia, német vagy keleti eredetű mesék, tündérregék- és románcok voltak jellemzők). • Kevés a lejegyzett magyar népmese. 203  Szuszmir meséje (Tempefői).  Ludas Matyi.  Dugonics művében Etelka mesélteti a budai leányokat (a Tündér Ilona itt is föltűnik).  Az első népmesegyűjtemények németül jelennek meg az 1820-as években. • Ezek után meglepő az Árgirus hatása 1819 és 1830 közt.  1819 szeptembere: Székesfehérvárott játszanak egy Tündér Ilona c. vígjátékot  1827: Balogh István tüneményes játéka (Argyrus és Tündér Ilona).  Láng

Ádám: Aranyhajú Tündér Ilona (bohózat); ezt 1828-ban játsszák a fővárosban.  Hatása Aranyosrákosi Székely Sándor eposzában is föltűnik (1823).  Mailáth Zauberhelme (1825) c. meséje Tündér Ilona (1829) címen is megjelenik, de a Gyergyai-féléhez nincs köze. Vörösmarty 1821-ben kéri el egy barátjától az Árgirust, de ekkor még valószínűleg csak a Zalán futása délszaki tündéréhez keres anyagot. Epikus műveiben ő is több tündéres anyagot használ. Gyergyai Árgirusa: Akleton király (Tündérországban van vára), Filarinus jövendőmondó, Árgirus (a király harmadik fia), Árgirus inasa, vénasszony, egyszemű ember, hét hattyú, tündérek, tündérlány, három ördögfi. (A király egy reggel egy almafát talál a kertjében; mindenki elalszik, akit az őrzésére küld, kivéve Árgirust, aki meglátja a hét hattyút, akik közül az egyik tündérlánnyá változik. Együtt alszanak el; a vénasszony levág egy tincset a lány

hajából, ezért a szerelmeseknek el kell válniuk Hoszszas vándorlás után egymásra találnak) A Csongor és Tünde viszonya Gyergyai meséjéhez. • Helyszín.  Gyergyainál két színhely van: a föld és Tündérország (ezen belül több hely); ezek nyitottak egymás számára.  Vörösmarty más mesés helyeket talál ki.  A Hajnal birodalma: csodás történetek helyszíne (műköltői fikció).  Az Éj birodalma: az ítélő hatalom helye (erkölcsi jelentőségű fikció). • Történet.  Vörösmarty megtartja az általános keretet, és néhány motívumot (pl. aranyalma, hajlevágás, a tündér üzenete, a három ördög viszálya, a középső ördög hatalma).  Ami különbség, hogy Vörösmarty a fiatalok találkozását kiemeli a profán testiségből, és idealizálja, illetve az első találkozás után végzetszerű elválás következik.  Vörösmartynál elmarad az egész expozíció, és a három ördög a bonyodalmat gazdagítja. 

Kisebb eltérések.  Árgirus elbúcsúzik a szüleitől, Csongor csak gondolatban.  Csongornak Ilma, és nem a tündér ad eligazítást, és ő nem a fekete várost, hanem a hármas utat jelöli meg.  Három alvás helyett csak egy szerepel.  Az első fa sorsáról nincs szó, de valószínűleg eltűnik, hiszen Tünde újat ültet.  Elmarad a lakodalom.  Árgirus elcsapja az inas fejét, Csongor csak akarja. • Személyek.  Vörösmarty elhagyja Akletont, Filarinust, a két nagyobb testvért, az istenasszonynak gondolt lányt, a három hírvivő leányt, az egyszemű és a sánta embert.  Csongor nem királyfi, csak ifjú hős; szerelemvágya idealizált.  Árgirus története külső eseményekből áll, Csongoré lelki.  Tünde magasabb rendű, mint Szép Ilona.  Ilma: Tünde árnyéka; neki szükséglete a szerelem. • - - 203 Elég megvetett műfaj volt, még ekkoriban is; mikor Szemere Pálné 1829-ben közzétesz három mesét az Élet

és Literatúrában, a Muzárionban kemény bírálatot kap (a mese középszerű, a művelt olvasót nem mulattathatja). Sőt, miután a Muzárion közli a Tündér Ilonát, többen ott akarják hagyni. 159 - -  Ledér (új személy): esendő; különös tulajdonsága: a játékos elmésség, amellyel a groteszk férfi fölé kerekedik.  Három vándor, Éj: egyértelműen szimbolikus jelentésűek, a mesefölötti szándékot mutatják.  Nemtők: a földi manók ellenlábasai, a tündéri szerelem földfölöttiségét ábrázolják. A Csongor és Tünde előzményei Vörösmarty költészetében. 204 • A hűség diadalma.  Kisfaludyas regetípus.  Műfaja keverék (rege, mese, novella, ballada, kiseposz).  Van benne dráma és líraiság.  A leány (Jola) egy személytelen ideál, nem valószínű tehát, hogy a szerző Etelka előtti szerelme. • 1821-1823: szerelmi versei lezárása: megnyugvás a halál gondolatában (A völgyi lakos, A hajnalhoz, A

lanthoz). • Drámáiban is megvannak bizonyos motívumok (Salamon király, Az elbúsult deák). • Zalán futása: már itt megjelenik a „tűnő leány” motívuma.  A Bors üldözte szarvas leánnyá változik.  A délszaki tündér szerelmes Hajnába, de el kell válnia tőle, és amikor újra rátalál a lányra, Hajna már Etébe szerelmes.  Huba (Hajna apja) a bodrogi lázadáskor elveszti Hajnát; Hadúr egy nemtőt küld a leány őrzésére; a délszaki tündér elküldi a nemtőt, és fölébreszti Hajnát. Aztán a délszaki tündér megsemmisül, hiszen otthagyta az eget, de előtte aranyhajat ad Hajnának, és sípjával előhívja Tombolit, aki hazaviszi a lányt.  Megjelenik a Csongor név is. • Tündérvölgy (eredeti címe: Csaba utazása).  Két földi személy akar egy leányt földöntúli lények kezéből kiszabadítani.  Népmesei elemei vannak (pl. optimista befejezés) • Délsziget: itt is megjelenik a szerelemvágy (az első csók

után következik az elszakadás, és a küzdés). • Kisebb költemények.  Földi menny (1825): Vörösmarty szerelemlírájának rendszerképlete.  Csák (1826): a tündérlány a földi szerelmesek boldogságának a megrontója.  A búcsúzó: a Csongor és Tünde hangneme figyelhető meg benne. • Népies művei (1827-1829).  Népdalok.  Balladakísérletek (Szilágyi és Hajmási, Toldi).  Hedvig (szerb modorú legenda).  A meseköltészettel kapcsolatos művek (pl. fordítja az Ezeregy éjszaka Arab regék c művet, és megírja a Holdvilágos éj c. humoros beszélyt) • A Csongor és Tünde az első olyan mesefikciója Vörösmartynak, amely a szerelemvágy történetét a kezdetektől fogva követi. • Az egész világkép a mulandóság és a halandóság tudatával van átitatva. • A földfölöttiért, az embernek az elérhetetlenért való sóvárgása jelenik meg benne (ez jellegzetesen romantikus ihlet). Irodalmi előzmények. •

Ungvárnémeti Tóth László: Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet (1816). • Shakespeare: Szentivánéji álom. • Shakespeare: Vihar. • Calderón: Az élet álom. • Babits szerint Balga alakja Sancho Panzáéra hasonlít. • Egyesek föltételezik A varázsfuvola hatását is. A Csongor és Tünde nyomában Két szomorú- és egy vígjáték íródott a Csongor és Tünde után. - Kincskeresők (1832; négy fölvonás). 204 Költői pályája kezdete (a ’20-as évek) egybeesik az Árgirus-mese irodalmi földolgozásainak kezdetével. 160 A monda szerint Béla király rejtette el a kincsét egy szikla mögött, menekülés közben. Ezt a kincset keresi a főszereplő (Zágony) és lánya (Jolán) Jolán a szegény Szilágy Endrét szereti, de apja a gazdag Várihoz akarja kényszeríteni. • A történet váza teljesen közönséges. • Zágony: zsarnok, eszelős, cinikus (egész életét a keresésre áldozza). • Vári: cinikus vagy szerencsétlen gazember, aki

becstelen úton akar visszajutni az életbe. • Szilágy: társadalmilag normális helyzetű (vadász); nincs titokzatos múltja és kettős élete. • Baróti Lajos szerint az eszmét Kármán Kincsásója adja (de az éjfélkor való kincsásáson kívül nincs más hasonlóság). Vérnász. • Az Akadémia első drámapályázatra jelentkezik vele (1833 március); ő nyeri el a jutalmat. • Rövid tartalom.  Bethlen Gábor idején játszódik, akinek az országa Erdély. A színtér az anyaország  A főszereplő Telegdi, akinek ikrei születnek, de féltékenységből nem ismeri el őket (a vetélytárs neve: Tanár), és az erdőbe teteti őket.  Tanár magához veszi a lányt (Lenke), egy haramia a fiút (Kolta), ám ő megszökik, és Bethlen mellett harcol.  Telegdi beleszeret Lenkébe, és magával viszi. Banó diák, aki szintén szerelmes a lányba, elrabolja őt Telegdi Koltát bízza meg, hogy hozza vissza menyasszonyát  A testvérek egymásra

találnak; Telegdi kémei jelentik, hogy Lenke és Kolta megölelték egymást, aki azt hiszi, menyasszonya hűtlen lett, ezért megöleti Koltát.  Tanár elmegy Telegdihez, aki fölismeri egykori vetélytársát, és leszúrja. A haldokló Tanár elmondja az igazságot Telegdinek, aki már nem tudja megakadályozni fia halálát.  Telegdi előtt megjelenik Tanár szelleme, és egy szakadékba csalogatja. • Alaphibák már a témában vannak; pl. valószínűtlen, hogy az apa gyanú alapján kiteszi gyermekeit, és felesége ezért meghal, vagy hogy a testvérek nagyon kevés adat alapján egymásra ismernek • A jellemek lélektana is megsínyli, hogy a kitalált történetet végre kell hajtani.  Telegdi.  Egy jobb lovag típusát képviselné, de múltja miatt kegyetlennek tűnik.  Erkölcsileg következetlen: azt mondja, gyűlöli az ikreket, ha még élnek, illetve menyaszszonyáról, akit állítólag annyira szeret, elhiszi, hogy esküvőjük után egy

órával megcsalja őt.  Tanár: csak színpadi remete; hangoztat ugyan vallásos eszméket, de valójában csak menekül a bajok elől; bosszúvágyát abban éli ki, hogy elmondja az igazságot Telegdinek.  Lenke.  Jónak tűnik, valójában hiúságból és nagyravágyásból választja Telegdit a diák helyett.  Tragikumát nemcsak a sors, hanem saját maga is alakítja.  Banó deák: Vörösmarty ismert deák-típusát valósítja meg. • Megjelenik a humor is (pl. Luca és Kuvik szerelmi kötekedése, Kolta és Hajdú párbeszéde) A fátyol titkai (1834; öt fölvonás). • Vígjáték. • Szereplők: Vilma (Ligeti húga, majd leánya), Katica (aggszűz, majd Ligeti testvére), Lidi (Vilma szobalánya), Hangai (nőgyűlölő), három ifjú (Rigó, Guta, Kaczor). • A cselekmény fő intézője Vilma. • A darab java része a három ifjú bohózata. • Helyszín: Pest és környéke. • Hangai szerelmét Himfy olvasása lobbantja föl, Katicát a régi

leányrablás-regények tették nevetséges vénasszonyalakká. • - - A Nemzeti Színház megnyitása – Árpád ébredése - 1833-tól állandóan játszik magyar társaság a budai várszínházban, így Vörösmartynak nem kell színház nélkül írnia; ezen kívül elméletileg is tanulmányozza a dráma esztétikáját (Dramaturgiai töredékek, 1837). - Vörösmarty 1833-tól tagja az Akadémia színügyi bizottságának. - Az 1837. augusztus 22-én megnyíló Pesti Magyar Színház előadásairól ír színikritikákat - Jó barátságban van a színészekkel is; a Csiga vendéglőben gyűlnek össze, és később belőlük alakul a Nemzeti Kör. - Műveiben és kritikáiban helyes megfigyeléseket tesz, de drámaköltészete lényegén nem változtat. 161 - Árpád ébredése: a Pesti Magyar Színház megnyitójára írja. • Ez teljesen beleilleszkedik akkori hazafias költészetébe (pl. Szózat, Etele, Szent László, Hunyadi halála). 205 • Tulajdonképpen

nem is dráma, hanem a szerző ünnepi érzelmeinek a megnyilatkozása. • Téma: Árpádot a Sírszellem fölkelti, és elhozza a budapesti Duna-partra, hálából azért, mert hajdan sok ezer lelket küldött az ő birodalmába. Majd jön a költő, aki bemutatja neki a nemzeti múltat és jelent • Árpádban a nemzet- és hazaszeretet testesül meg. • Árpád násznagysága (Pozsonyi Hírnök, 1837): az Árpád ébredése paródiája; többen Csató Pálnak tulajdonítják. 206 1837 után - Marót bán (1838; öt fölvonás). • Szomorújáték. • Eredeti címe: Erdődi bán (ezt a címet a cenzúra az Erdődy-grófok miatt nem engedélyezi). • Rövid tartalom.  Haszán bég gyűlöli Marótot, mert tönkretette családját (három testvérét és apját megölte, húgát elrabolta és egy szolgájának adta).  A bég bosszúból elrabolja Marót öccsét (Iván, majd Bod), és hölgyeket raboltat vele. Marótot tőrbe csalja, feleségét (Ida) Boddal akarja

elraboltatni.  Bod föllázad Haszán ellen.  Bod beleszeret Idába; Marót kihallgatja beszélgetésüket, így már ő is bosszút akar állni.  A szerelmesek úgy hiszik, Marót meghalt.  Marót megrendezi saját temetését, majd megjelenik, és a lkut köt Haszánnal: Bodot ki fogja végeztetni, Idát pedig átadja neki. • Az eseményeket Haszán bosszúja mozgatja, de ő maga a háttérben marad; áldozatai: Marót, Bod és Ida. • Bod eszköz a bég kezében, mások életének öntudatlan megrontója, ezért nem vonható felelősségre. • A művet plágiumvád is éri.  Kelmenfy László vádolja meg Vörösmartyt, hogy Párviadal c. művéből átvette a vasember hallgatózásának jelenetét; ezt azzal akarja igazolni, hogy az ő műve már az Erdődi bán töredékes megjelenése előtt készen volt, és beadta pályázatra, itt pedig Vörösmarty olvashatta.  Vörösmarty válasza: neki már 1833-ból vannak töredékei, és a vasember ötletét

eredetinek hitte (egyébként ezt az ötletet szegényesnek, színpadi fogásnak tartja, a végső célt mással is elérhette volna, és reméli, Kelmenfy a pályája végén ennél becsesebb ötleteket mutathat föl). - Az áldozat (1840; öt fölvonás). • Szomorújáték. • A honfoglalás körüli időkbe tér vissza. • A cselekmény az őshazából indul, az újban bonyolódik és fejlik ki tragikusan. • Szereplők: Kelendi (lánya: Zenő), Álmos, Előd (fia: Szabolcs, lánya: Csilár), Zaránd, Barang (jós). • Fölhasznál mitológiai elemeket: Hadur, áldozás, jós, táltos, szent berek. - A tervezett Hunyadi-trilógia. • Gara-nemzetség: kapocs Vörösmarty első történeti darabjai és az utolsók közt. • A trilógia nagyjából ott kezdődik, ahol Kisfaludy Sándor Hunyady Jánosa végződik, de már Hunyadi László sorsát írja le. • A ’30-as években Vörösmartyt Hunyadi-kultusz jellemzi (csakúgy, mint Czuczort); vonatkozó művei: A nándori

toronyőr, Hunyadi halála, Szép Ilonka, Kemény Simon, Szózat. • Czillei és a Hunyadiak.  Vörösmarty utolsó drámai műve; egyáltalán nem fejlettebb, mint a korábbiak (egyesek szerint ez a leggyöngébb drámája). 205 Ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartja a magyar nők honszeretetének kérdését: A színház nemtője, A magyartalan hölgyhöz, Az elhagyott anya, Az úri hölgyhöz. 206 Csató az, aki egy névtelen kritikát is közöl Vörösmarty művéről; szerinte az a nemzet, a színház és a színészek kigúnyolása. 162 -  Cselekménye: Hunyadi László elfogja Czillei Ulrik áruló levelét, amelyet Brankovics szerb despotának írt. Hunyadi hívei kivégeznék Czilleit, de László a világ előtt akarja megbélyegezni őt Czillei nem hajlandó lemondani a kormányzóságról, ezért Hunyadi a király elé viszi, ahol az áruló kardot ránt, de Hunyadi elveszi tőle, és leszúrja vele.  Nagyon sok benne a színváltoztatás, sok a

szereplő, és Czillei mellett van több intrikus (Giskra, Bánfi Pál).  Az első négy fölvonás mondható egy elnyújtott expozíciónak, amely az ötödik fölvonásban fejlődik ki.  Az első három fölvonás egy állókép, és a negyedikben is csak a helyszín változik.  A főtörténethez kapcsolódó melléktörténetek szükségtelenül bonyolítják az eseményeket (Ágnes és Gara Mária története csak a szerelmi szálat biztosítja).  Ágnes és Henrik (vele viteti Czillei a levelet) története eseményes, de szétdarabolt.  Gara Mária és Hunyadi László már jegyesek, és egy jelenet tanúsítja, hogy szeretik is egymást.  Czillei egyoldalúan gonosz (és vén kéjenc), mint az eddigi intrikusok.  Hunyadi László nem teljesen mintaszerű ifjú, hanem dicsvágyó és lobbanékony, de emellett becsületes, higgadt és okos.  Vannak a Bánk bánra utaló motívumok is benne.  Az egyik parasztot Tiborcznak hívják.  Gara Mária

helyzete a király és László közt hasonló, mint Melindáé Bánk és Ottó közt. • Hunyadi László.  A trilógia második része lett volna.  Tervek és vázlatok maradtak ránk.  Konfliktusa a Bánk bánéhoz hasonló. Az utolsó terv. • Vörösmarty tervez egy vígjátékféle drámát, melynek főszereplője a Halál és az Örök Zsidó. • A részletek homályosak. • Valószínűleg lett volna egy olyan jelenet, ahol a Halál palotájába vannak bezárva a holtak szellemei és a születendők árnyai, de az Örök Zsidó megszerzi a kulcsot, és kiengedi őket. • Az Örök Zsidó végzete, hogy nem halhat meg; ezt tudja, és ezután már dacból akarja látni, mint semmisül meg a világ. • A Halál viszont megrémül attól a gondolattól, hogy eljön az idő, amikor már nem lesz mit megsemmisítenie. Imre László: Egy „kedves, ósdi román” (A Bélteky-ház és a regényműfaj hagyományai) Kísérlet egy irodalomtörténetileg „lezárt” mű

„fölnyitására” - Az első magyar társadalmi regény; formája mondható kezdetlegesnek – főleg a népszerű Jósika és Jókai fényében mutatkozott nehézkesnek. - Németh László pedagógiai esszéregényének egyik előzménye. - Stendhalhoz, Gogolhoz képest bőbeszédű, okoskodó. - A Shakespeare-drámára való célzás mai szemszögből az irodalom voltát hangsúlyozza, vagyis növeli a szöveg ún. föltételezettségét A Bélteky-ház mint a hazai és az európai epikus hagyomány „újraírása” - Sok magyar és világirodalmi mű hatott rá. • Candide, Új Héloïse, Wilhelm Mester tanulóévei 207. • Kármán, Kazinczy. - Fáy szerint tanregény, ezért a fejlődési regény modelljét követi (nevelődési regény). - Pánesztétizmus jellemzi; valószínűleg ismerte angol kortársait is (Henry Fielding, Sterne, Jane Austen). 208 - Emlékkönyv: a biedermeier regény jellegzetes kelléke. 209 - Továbbítja azt az intellektuális epikát, ami testet

öltött a Tariménes utazásában és az Etelkában. - Többször idéz romantikus közhelyeket is, bár van néhány romantikaellenes kitétele is. 207 Goethénél is megvan a sok aforizma, elmélkedés, esztétikai okfejtés – Gyula állandó vándorlása, ambíciói. Vidéki életforma, naiv biedermeier tónus, hiteles emberi kapcsolatok, a sok „derék” ember összefonódó sorsa. 209 Ebben van bölcsesség is: „Remény és emlékezet, sarkai az életnek. Köztök forog a gyarló emberi pálya, egy szúette ajtó; s egyedül e két izmos sark tartogatja, hogy reánk ne szakadjon!” 208 163 - Nem az a fontos, honnan valók a motívumok, hanem hogy Fáy valóban regénybe gyűjti a hazai és az európai irodalom elemeit, hogy az epikus örökség minél több hagyományrétegével kerüljön kapcsolatba. A Bélteky-ház mint regényváltozatok, műfaji sorok kiindulópontja - Bőbeszédűsége ma kevésbé zavaró. - A római élmények leginkább a barátnak írt

levelekből ismerhetők meg. - Ha az író nyomatékot akar adni egy gondolatnak, akkor átveszi a szót. - Fáy bízik abban, hogy az időrend fölbontásával többlethatásokat érhet el; pl. az időnként beillesztett életrajzok elmondása időmegállítással jár együtt. - A társadalmi (realista) ábrázolásmód kiindulópontja. - Tudatosan akarja ábrázolni a magyar élet minél teljesebb körképét. - Életszerű; többek szerint azért, mert élő minták, megtörtént események alapján íródott. - Hátránya: elveszik a részletekben, nem emel ki. - A szalonregény első, viszonylag sikeres megvalósulása. - A magyar társadalmi regény kezdőpontja. - Innen vezethető tovább a lélektani folyamatrajz mint műképző komponens. - A személyiség kérdései majdnem tudományosan foglalkoztatják Fáyt (pl. Gyula Regéczy báró megfestése előtt kéri a báró jellemrajzát is, hogy sikeres munkát végezhessen) - Erős gondolati megterheltség (azaz sok

„magyarázkodás”) jellemzi. • Enélkül a regény alapeszméje (a városias műveltség nemzeti karakterrel és erkölcsiséggel egészül ki) nem világítható meg. • Azért is szükséges, mert ez a nemzetfelemelő program még nem terjedt el. 210 - Találhatók benne irodalmias elemek is (humoros rész, vidékies életkép, etnografikus igényű leírás). Neoklasszicista összegzés – sokfelé ágazó inspiráció - Ha axióma, hogy a klasszicizmus a megelőző irányzatok betetőzése, akkor A Bélteky-ház neoklasszicizmusában is van egy olyan szintetikus képlet, ami a regény alműfajainak ősképe lehet. - Társadalmi szempontú mondanivalója. • Óv a szélsőségektől. • Megvan benne a nemzeti összhang eszméje; ez magában hordja az ízlésegységesítés szándékát. - De nemcsak összegzés, hanem a műfaj előrevetítése is. - „A megelőző szövegek bennefoglaltsága s az őt követő szövegek szerteágazása nem maradhat hatástalan Fáy

textusára sem. Megmozdul, megelevenedik sok eleme, s a k edves, ósdi román másnak és többnek mutatkozik immár.” Jolsvai András: „Írók akadémiája”: a megalapítástól a megalakulásig - 1825. november 2: a gyűlésen a nevelés ügye a tárgy, de minden a nyelvkérdéssel kapcsolatos; a vita végén tizenegy pontban foglalják össze a kívánságokat; pl. • A pesti egyetem függetlenné tétele. • A Theresianum Pestre helyezése. • A Ludovika-Akadémia fölállítása. • A trónörököst Magyarországon kell nevelni, mert Magyarország a korona gyémántja. • Az ország általános nyelve a magyar legyen (ennek tíz alpontjából a hetedik, hogy egyik eszköze a magyar tudományos egyesületek létesítése legyen). - 1825. november 3: a karok és rendek ülése - Ezen az ülésen hangzik el Széchenyi fölajánlása: „Nekem itt szavam nincs, az ország nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, s h a feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely

azzal segíti honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egyévi jövedelmét feláldozom. Értett megfontolással cselekszem ezt, azért célszerű felügyelést kívánok, hogy a nemzetnek felajált summa haszontalan el ne pazaroltassék.” - Ez az MTA megalapításának legendája; valójában a gróf nem az Akadémiát alapítja meg, hanem fölajánl egy összeget valamely intézet fölállítására, amely segíti a magyar nyelv terjesztését. - Tévedések ezen legendával kapcsolatban. 210 Ez a jellemző fokozatosan csökken a későbbi irányregényekben (A falu jegyzője), végül szinte eltűnik (Egy magyar nábob); Eötvös és Jókai már beérheti jelzésekkel, hiszen az es zmék a p olitika és a h írlapirodalom jóvoltából terjednek. 164 Nem ez a beszéd volt Széchenyi első parlamenti beszéde. 211 A gróf nem ült, hanem állt Vay Ábrahám mögött. A pontos összeget (60 000 forint) sem ekkor, hanem később jelöli meg. Előtte már mások is

tettek fölajánlásokat.212 Felsőbüki Nagy Pál beszéde nem rázza meg az arisztokratákat, mivel alig vannak jelen (bár később magának tulajdonítja az Akadémia alapításának dicsőségét). • Az egyetlen mondat, amit ezzel kapcsolatban a gróf naplójába jegyez: „A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” A krónikák folytatása. • Nagy Pál beszéde után Széchenyi megteszi fölajánlását. • A taps után egy követ az anyanyelv pallérozásáról beszél. • Vay Ábrahám félbeszakítja a követet, és ő is fölajánl 8000 forintot. • Andrássy György (10 000 pengő) és Károlyi György (jószágai félévi jövedelme) fölajánlása. November 5.: több probléma fölmerül • Négy szóbeli ígéret – és kevés az összeg. • Ki rendelkezzen a pénz fölött? • Milyen jogaik vannak az alapítóknak? • A főrendek véleménye nem egységes. • Az öregek fiatalos lelkesedésnek tartják; akik támogatják

közülük, inkább Szepessy Ignác erdélyi püspök tervét pártfogolja.  A magyar nyelvet elsősorban a nemzetiségi területek alapfokú képzésében kell terjeszteni.  Nyelvtankönyveket kell kiadni.  Meg kell reformálni a tanítóképzést; négy intézet fölállítása (Szombathely, Komárom, Szeged, Miskolc).  A rendek adományai fedeznék a költségeket; a kamatokból egy nyelvterjesztő társaságot kell fölállítani (ez irányítaná és ellenőrizné a megvalósítást). November 8.: a négy alapító benyújtja a Vay Ábrahám által írt alapítványlevelet a rendekhez és a nádorhoz • Az udvar védelmébe emeli az ügyet (az első királyi válasz elutasító). • Határozottan kijelöli a leendő intézmény célját.  Nyelvművelés és szótárkészítés.  Tudós munkák készítése.  Minden tudománnyal foglalkoznia kell (kivéve a t eológiát); négy osztály szükséges (szinte szó szerint Révaitól veszi).  Filológia; ide

tartoznak még: zenészek, képzőművészek.  Filozófia; ide tartoznak még: jogászok.  Matézis.  Fizika; ide tartoznak még: orvosok, közgazdászok, természettudósok.  A kijött munkák megrostálgatása.  A hasznos kéziratok fölkutatása és kiadása.  Jutalomkérdések kitűzése, a pályamunkák elbírálása. • Szerkezete.  Élén a pártfogó (protektor) áll; ő a nádor – befelé ellenőriz és bírál, kifelé véd.  Tagok: három csoport.  Direktorok. ♦ A tőke kezelése – a vármegyék tudósítása a pénzügyekről. ♦ Eszmei irányítás. ♦ Az első rendes tagok választása (őket először az országgyűlés választaná).  Rendes tagok (12): nekik minden föladatban részt kell venniük.  Becsületből való tagok. ♦ Fizetést nem kapnak, de van szavazati joguk. ♦ Közülük választják a rendes tagokat. • Székhelye Pest legyen. • Évi egy nagygyűlés legyen (augusztus 10-én, a pesti országos vásár

napján). • • • • • - - - 211 212 Ez október 12-én már megtörtént, méghozzá magyarul, amivel a gróf divatot teremtett. Pl. gróf Buttler János, aki a Ludoviceum javára ajánl föl 136 666 forintot, de ez nem kap akkora visszhangot 165 Ami hatással lehet erre a tervre: Bessenyei Jámbor szándéka 213 (a boldogság legfőbb eszköze a tudomány, ennek kulcsa a nyelv); minden későbbi terv ebből indul ki, és ez elsősorban Révainak köszönhető. Vay tervét Széchenyi, Károlyi és Andrássy is ismeri, és jóvá is hagyja. 214 A bizottság néhány pontban módosítja. • Föladat lenne a nemzeti színészet fölvirágoztatása is. • Az igazgató tagok száma huszonöt, és a négy alapító tag joga megválasztani a többi huszonegyet. (Ez azt jelzi, hogy a kezdeményezők Széchenyiék maradnak.) Révai elképzelése. • Négy osztály (nyelvészeti, filológiai, matematikai, fizikai). • Négy csoport (tiszteletbeli, rendes, rendkívüli,

gyakornok). • Az akadémia önálló intézmény; tartozik hozzá színház, nyomda, könyvkereskedés. Az első tizenöt évben Magyar Tudós Társaságnak hívják. Magyarországon a nyelvművelő akadémia eszméje jelenik meg; oka: társadalmi és politikai. Az 1791-es országgyűlés bezárása után: két irány. • Az országgyűlések állandó témája (az anyanyelvvel, az oktatással kapcsolatban, illetve önállóan). • A tudósok, literátorok röpiratainak, leveleinek témája; ezt az eszmét ők tartják ébren a közvéleményben és a politikai életben. 1804: Kultsár István fölhívása a magyar nyelv „kimíveltetése” eszközeinek keresése. • A győztes munka Kis Jánosé. De itt is van ellentmondás: a tudomány, a nyelv és a nemzet dicsősége megkívánna egy jó plánumon épülő Tudós Társaságot, de ennek megvalósítása idő szerint lehetetlen. • Teleki László: A magyar nyelv elémozdításáról buzgó esdeklése (ez csak 1806-ban

jelenik meg); a hozzá tartozó Toldalék részletes akadémiai tervet tartalmaz. Ez fő vonalaiban Révai nyomán halad, de van két eleme, amely először bukkan föl  A protector „nem egy csupa privatus ember, hanem a Palátinusunk Ő Királyi Hercegsége”.  A többiektől elkülönített igazgató tagok megjelenése; először szán aktív szerepet a jómódú dilettánsoknak. 1806: Teleki is kitűz két pályadíjat; az első díjat Fejér György tervezete nyeri el. • Minden részletre kiterjed. • Egy lehangoló társadalmi helyzetet ad. • Célok, föladatok: ugyanazok, mint elődeinél, de náluk kevesebb eszközzel is beérné. • Mindenbe beletörődne; bármi áron, de jöjjön létre az intézet. • Akinek alárendelné: nádor, helytartótanács, kancellária. • Nem követel külön épületet (elég lenne a pesti egyetem egyetlen terme). • A kiadványokat kezelhetnék pesti és budai nyomdák. • Csak a titkár kapna fizetést (a tagok

hazafiúságból dolgoznának). • Számít a közadakozásra. • Székhely: egyértelműen Pest. A tervezet tárgyalása. • 1826. január 18: követi tábla • 1826. február 16: felső tábla 215 • 1826. február 26: az országgyűlés beiktatja az alapítólevelet A felső tábla látszólagos lelkesedéssel tárgyalja az ügyet, de két probléma is van. • A főrendek valójában nem akarnak adakozni, csak a pozsonyi közhangulatot akarják lecsöndesíteni. • Akik akarnak adakozni, Szepessy püspök tervét támogatják. A bizottságban (és az Akadémia korai éveiben is) megvan a vallási szembenállás (amelyet nem lehet rendeletekkel megszüntetni); ehhez járulnak a kulturális, művelődési és földrajzi különbségek. Magyarországon általános nézet, hogy az akadémiai mozgalom protestáns praktika; ennek okai. 216 • - - - - - - 213 Ő pedig a Richelieu bíboros által 1637-ben létrehozott francia akadémiát tekintette példának. November

21-én nyújtják be a nádornak és az országgyűlésnek. 215 Ugyanezen a napon a nádor kinevezi az akadémiai bizottság tagjait (24 fő), akiknek összhangba kellene hozni a terveket. Nagy Pál Szepessyt támogatja, Vay az másik tervet, Széchenyi mindkettőt elfogadná (végül az ő révén jut el mindkét terv az országgyűléshez). 214 166 A reformált vallások előbb összeforrtak az anyanyelv művelésével, mint a katolikus, amely sokáig megtartotta a latint mint szakrális nyelvet. • A protestánsok közt könnyebb tudóssá válni (a külföldi tudományos kapcsolatok, és a külföldi egyetemek látogatása). • A városi lakosok többsége protestáns. • A városi lét jobban kedvez a tudós életforma kialakításának. Az alsó táblához Vay terve kiegészítve, Szepessyé eredeti formájában kerül; az alsó tábla változtatása: hat osztály legyen (külön a történelem és a jogtudomány számára, hiszen „a két legmagyarabb tudomány csak nem

nyöghet más tudományok járma alatt”. Az akadémiaalapítás gondolatának fogadtatása a magyar írók és tudósok körében. • Nem váratlan; 1824-ben tudták, hogy a következő évben országgyűlés lesz, így általánossá vált a nézet, hogy akkor az akadémiát is megalapítják. • A közvélemény általában optimista. • Sokan fönntartások nélkül lelkesednek az ügyért (pl. Vörösmarty) • Vannak ellenzők is.  A leghatározottabb Fáy András: mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar legyen a hivatalos nyelv, de még nincs szükség semmilyen tudományos egyesületre, mert a magyar tudósok, írók közti ellentét ezt lehetetlenné teszi.  Kazinczy Ferenc: úgy véli, az akadémiában ellenfelei lennének többségben.  Bajza József (pedig először lelkes volt): elkedvetleníti, hogy az alapszabályok és a tagok választása a követek föladata. • Vannak, akik ezek után inkább a Szepessy-féle tervet támogatják.  Bajza József

 Kazinczy Ferenc  Kisfaludy Sándor  Guzmics Izidor („Az Akadémia nincs feledve; de tizenkét Direktor! Ez valóban sok; egy egész nemzet igazítására is sok volna.”) Véleményük: hasznosabb volna, ha az országban a magyarul olvasók száma nőne. 1827. április 11, Pozsony: megérkezik az elutasító királyi válasz • Nem tudni, mi az elutasítás oka, hiszen inkább pozitív tényezők voltak.  Az udvarnak semmi pénzébe nem kerülne.  Nem jelent (közvetlen) politikai veszélyt.  Támogatja József nádor és Reviczky Ádám kancellár. • Egyetlen engedmény van: „Őfelsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy Tudós Társaság állíttassék fel, és ezen intézetnek felállításáról törvénycikk is szerkesztessék.” (Az engedmény valószínű okai  Bécs nem akarja üres kézzel elküldeni a követeket.  Inkább egy tudományos egyesület jöjjön létre, mint pl. a kormányhivatalok nyelvének magyarrá tétele • Négy

hónap múlva a király szentesíti a törvénycikkelyt. 217  Ennek alapján többen célszerűnek tartják egy új országgyűlési bizottság kiküldését.  Andrássy György az alapítók jogaira hivatkozva megvétózza ezt a javaslatot.  Ekkor a nádor azt indítványozza, hogy hozzanak létre egy tudósokból álló bizottságot, hiszen ők tudják a legjobban, mire van szüksége az akadémiának. 1827. november 30: a nádor kinevezi a bizottság tagjait (22 fő) • Elnök: gr. Teleki József csanádi főispán • A tagok több mint harmada pap. • Tízen nem tagjai a nemesi rendnek. • A bizottság életkora öregnek mondható (már 1790-91-ben is felnőttek voltak). • A földrajzi és vallási megoszlást tekintve: enyhe dunántúli-katolikus fölény mutatható ki. • Feltűnő az erdélyiek hiánya. • A többség szépíró vagy jogász. • - - - 216 Viszont a XVIII. század utolsó harmadában fölvirágozik a katolikus szerzők művelte magyar

nyelvű irodalom és tudományosság, aminek kedvez a nemzetiségi érzés erősödése. A két irányzat (katolikus és protestáns) 1825-re közelít egymáshoz, de még él a szembenállás tudata 217 „Az önként és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonból tudós Társaság vagy is magyar akadémia állíttassék fel, mennél rövidebb idő alatt, s annak állandó széke, szabad királyi Pest városában leend.” 167 - - - 1828. március 11: az elnök összehívja a bizottságot (Pest) • Itt találkozik először Kisfaludy Sándor és Kazinczy. • Itt mutatkozik be Bitnitz az irodalmi életet irányító pestieknek (Vitkovics, Fejér, Horvát, Jankovich, Szemere). • Március 15.: megkezdődik a munka  Az alapszabályok kidolgozása.  A működési rend megállapítása (heti egy kisgyűlés, évi egy nagygyűlés).  Megegyeznek, hogy a jegyzőkönyvet magyarul vezetik.  Jegyzőnek választják Horvát Istvánt.  Néhány változtatás a

munkálkodó tagok érdekeit szolgálja.  Az igazgató tagoknak a heti ülésen és a nagygyűlésen nincs szavazati joguk (de a jóváhagyás az ő hatáskörük).  Véglegesen szétválasztják a tiszteleti (24 fő), a rendes (42 fő) és a levelező (számuk nem korlátozott) tagok kategóriáját.  A rendes tagok fizetést kapnak.  A legnagyobb vita: milyen legyen a társaságban a pesti és vidéki tagok aránya (ezt a kérdést a korabeli életviszonyok magyarázzák); szempontok.  Nehézkes és lassú utazás.  A hivatallal és a gazdálkodással járó kötöttségek. Végső döntés: tizennyolc tag a fővárosban és annak a környékén lakjon. 1827. április 17: az elnök átadja a nádornak a kész dokumentumokat, aki augusztus közepén elküldi a királynak; a király két évig vár a válasszal. A tervek egy példánya a rendőrminiszterhez is eljut, de ő nem tud jól magyarul, így elküldi egy ügyvédhez (Steinbach Ferenc), aki összehasonlítja a

latin és a magyar szöveget; ő mindent rendben talál, így jelenti, hogy rendőri beavatkozásra nincs szükség. A Kancellária három pontban akar változtatást. • Pontosabbá tenni azt a határozatot, amely kizárja a politikával és a p olitikai tudományokkal való foglalkozást. • Az elnök megválasztását királyi jóváhagyáshoz kötni. • Kiszélesíteni a vármegyéknek való évenkénti beszámoltatást. A királyi akarat csak az első két pontban érvényesül. 1830. november 17: a valódi működés megkezdése 1831. január 28: az alapszabályok és az elnöki kinevezések végleges jóváhagyása Jolsvai András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség - Amit Kölcsey jól lát. • A polgári olvasóközönség, amelyre a kritika valóban hatást gyakorolhat, Magyarországon hiányzik. • A magyar irodalom továbbfejlődésének elengedhetetlen föltétele a kritika. • Az előbbi két állítás közti ellentétet. - Ez az állapot ellen tesz

közzé három kritikát a Tudományos Gyűjteményben. • Csokonai-bírálat: ha hiányzik a művelt nagyközönség, a legjobb költő is elkallódik. • Kis János-bírálat: kisebb tehetségű, mint Csokonai, de szerencsésebb sorsa és kedvezőbb személyiségjegyei miatt teljesen ki tudja bontakoztatni tehetségét. • Berzsenyi-recenzió: az olvasók ítélete alól még a legnagyobbak sem vonhatják ki magukat.  Az irodalmi sérthetetlenség gátolja a közönség esztétikai nevelését, és a valódi értékrend kialakulását.  Kárára van az alkotónak, aki azt hiheti, minden leírt sora tökéletes.  Végül a dicséret („ő sohasem a tárgytól veszen lelkesedést, hanem önmagától”) elmarasztalás lesz (provincializmusok, zsengék, önismétlések, kimerültség). Kölcsey legnagyobb tévedése nem e költőknek a maitól teljesen eltérő megítélésében van, hanem hogy azt hiszi, a kritikusra nem érvényesek azok a föltételek, amelyek a

szépírókra. - A kritikák fogadtatása. a) Csokonai-dolgozat. • Kölcsey már évekkel előbb elküldi Döbrenteinek, hogy adja ki az Erdélyi Múzeumban, de ő nem akarja elriasztani vele a közönséget. 168 A Tudományos Gyűjtemény viszont közli, tehát a pesti írók vállalják Kazinczy véleményének a támogatását; ezért támadják. 218 • Pálóczi Horváth Ádám: A meghalt Csokonai Vitéz Mihály az élő Kölcsey Ferenchez.  Az egyetlen, ami a támadások közül megjelenik.  Ez a névtelenül megjelent verses levél egy dühös gúnyirat.  Esztétikai érveket nem használ, csak azt bizonygatja, hogy az igazi zseniket saját koruk soha nem ismeri föl, és Csokonait az utódok áldani fogják. • Fejéréknek nem kell attól tartaniuk, hogy a Csokonai-kritika miatt elvesztik közönségüket, hiszen a Tudományos Gyűjteménynek igen kevés debreceni előfizetője van. b) Kis-recenzió: Kölcseyt ez miatt éri a legtöbb elismerés. c)

Berzsenyi-bírálat. • Őt már a legjobbak közé sorolják 219, így ez a bírálat kavarja a legnagyobb port. • Berzsenyi népszerűsége ekkor a legnagyobb.  Verseit néhány év alatt kétszer is kiadják.  Az ország minden részén rendeznek számára ünnepségeket.  Több megye táblabírájává választja.  Bécsben is dicsérik. • A szerző ebben tekint el leginkább a korabeli irodalmi állapotoktól. • A pesti szerkesztőknek véleménye (pl. Jankovich, Horvát, Vitkovics)  Van kifogásuk ellene, de nem említik.  Csak a külföld előtt nem akarnak sötét képet festeni magukról, ezért kérik a magyar költészet elmaradásáról szóló bevezetés elhagyását (ebből végül két bekezdést húznak ki: a n émet, a dán, az olasz és a szerb költészet magasrendűségéről szólót). • Berzsenyi szinte belerokkan a kritikába, majd mindent elkövet, hogy befeketítse ellenfelét, de csak a maga elszigeteltségét növeli. 220 • 1817

szeptembere: Berzsenyi ekkor kapja kézhez a Tudományos Gyűjtemény júliusi számát; azonnal választ ír, amit Fejérék 1818 áprilisában vesznek kézhez. • Nem tudni, ki az antirecenzió első két lektora; Teleki József jegyzése.  Berzsenyi neve díszt adna a Tudományos Gyűjteménynek.  Több szép gondolat van az írásban, de a sok sértő kifejezés rossz példát adna.  A kiadást a hosszúság is szinte lehetetlenné teszi. • A szerkesztőség Kölcsey, vagyis a kritika mellé áll; ezt elősegíti, hogy a közönséget érdekelni kezdi a kritika (ennek akkora a mértéke, hogy a szerkesztők nem hagyhatják figyelmen kívül). - Trattner éppen ekkor írja, hogy műveiről recenziót készíttet Horváttal, akkor talán jobban fogynak. - A pesti szerkesztőség pedig kéri Kölcseyt, folytassa kritikai munkásságát (Trattner levele). - Sokáig reménykednek Kölcsey visszatérésében, aki egy lasztóci levelében azt írja Kazinczynak, többé nem ír

cikket a Tudományos Gyűjteménynek, amíg ott Horváték a hangadók, ugyanakkor hozzákezd egy Dayka-kritikához, és közli, készül egy Virág-bírálatot írni. • Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és kora 1791: Petrovics István (Kartal) és Hrúz Mária (Necpál) születése. 1818: házasságkötésük (Aszód). 1821: Szabadszállás után Kiskőrösre költöznek. Petőfi nem nemesi családból származik. - Anyai ágon: Turóc vármegye; felmenők: szabó, kocsmáros, varga, kereskedő. - Apai ágon: Nyitra vármegye; Petrovics Tamás (a költő nagyapja) mészáros. A költő apja. - Mészáros („Csak a húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért”). - „Maga faragta” ember; a mezővárosi kistőkés prototípusa. - Szabadszálláson sokat gyarapszik: mészárszék, malom, ház és szőlő bérlése; vásárlás: ház, szérűskert, szőlő, föld, kert, vendégfogadó, két belső kocsma, csárda, illetve borkimérési jogok és szőlő

csőszkunyhóval. A költő születési helye. 218 A pesti írók eddig a különböző irányzatok kiegyenlítésére törekedtek, de ennek a kritikának a fölvállalása mutatja, hogy a debreceni írócsoport elvesztette addigi pozícióját. 219 Kisfaludyval, Kazinczyval, Kissel, Virággal és Daykával együtt. 220 Összetűzésük azt bizonyítja, hogy a polgári irodalmi viselkedéskultúra felé való nyitás megtörtént. 169 - A lexikonok szerint: Kiskőrös, egy 1780 körül épült zsellérház. 1828: Kecskeméten azt rögzítik, hogy a kisdiák Kiskunfélegyházáról érkezett. 1833, a pesti evangélikus gimnázium anyakönyve: az apa lakóhelye Szabadszállás. A születési hely Kiskőrös. • A pesti piarista gimnázium anyakönyve és a bizonyítványok (1834/35). • Az aszódi evangélikus gimnázium okmányai (1835-1838). • A selmeci líceum anyakönyve és bizonyítványa (1838/39). • Katonai nyilvántartás (1839-1841). • Pápai kollégium (1842).

221 - Petőfi német önéletrajza (1846): Nagyalföld, Duna-Tisza köze. 222 - Kertbeny Károly (1849, Petőfi-kötet): Dunavecse; a család itt lakott, amikor megismerte őket. - Gyulai Pál (1854): a Szülőföldemen c. versből indul ki; a vers alatt Félegyháza szerepel, ezért ő ezt jelöli meg. - Sárkány János (1857, cikk a Vasárnapi Újságban): Kiskőröst jelöli meg. 223 - Maga a költő házasságkötésekor és országgyűlési követként is félegyházinak vallja magát. - A három versengő város. • Szabadszállás; a család fölemelkedése. • Kiskőrös; születés. • Kiskunfélegyháza; szellemi születés (22 hónaposan kerül ide; meghatározó élményei ide kötik). A születési idő. - Amit a költő vall: 1823. január 1 - Valószínűbb, hogy 1822 utolsó napjaiban született. • A keresztszülők névsora is erre utal. • Egy aszódi iskolatársa szerint neki Petőfi bizalmasan elárulta, hogy december 30-án született. Végső

következtetés: Petőfi 1822. december 31-én született, Kiskőrösön Az apa mindenképpen taníttatni akarja; valószínűleg egyházi embert szeretne nevelni belőle; a sokféle iskolákban sokat tanul. - Kecskemét: evangélikus elemi iskola; szépírás. - Sárszentlőrinc: evangélikus kisgimnázium – magyar nyelvű oktatás; kedvenc szerzője Horatius. - Pesti evangélikus gimnázium: német nyelvű oktatás. - Pesti piarista gimnázium: magyar nyelvű oktatás; itt tanítja az evangélikus lelkész-író, Jan Kollár. A tanulástól nem társai vagy a játékok, hanem a reformkori Pest-Buda vonja el a figyelmét (a pezsgő élet, a mutatványosok, a bűnügyek, a színházak). Aszód. - Egyfajta hazatérést jelent (szülei, nagyszülei itt házasodtak, apját itt keresztelték). - Itteni tanára Koren István, akit a költő keresztapja ajánlott. - Ami nagy hatással van rá. • A szerelem; tárgya: Cancriny Emília; eredménye: a verselés. • Balogh István

vándorszínész társulatának föllépése; itt szeret bele a fiatal színésznőbe, László Borbálába (el akar szökni, de Koren megakadályozza). Selmec. - Itt találkozik először a szegénységgel (apja eddigre tönkrement). - Egyre rosszabbul tanul. - Végül távozik, melynek bűnbakja a szlovák anyanyelvű Lichard Dániel, aki történelemből és poétikából is megbuktatja Petőfit. 1839: statiszta a Nemzeti Színháznál, ahova Hrúz Pál színházi szabó segítségével jut be. Másolja apja latin nyelvű kérvényeit a nádorhoz, majd Ostffyasszonyfán tölt egy kis időt apja adósainál (Salkovics Péter és Mihály). Itt, rokonainál ismeri meg a csöngei Tóth Rózát. Még 1839-ben önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik (Sopron), ahonnan a következő év februárjában félrokkantként obsittal elbocsátják. - A szolgálatban értékelődik föl benne a barátság. - Új motívuma az emlékezés és a honvágy. 221 De itt Kiskőrös mellett

Szabadszállást is születési helyként tüntetik föl, Petrovics Istvánt Ferencnek, illetve Sándornak írják, foglalkozását asztalosnak. 222 Ebben vallott életelve: Bettelsack und Freiheit! (Koldustarisznya és szabadság!) 223 Ezt végül Gyulai is elfogadja. 170 - Eredménye: elutasít mindenféle alávetettséget; elhivatottsága erősödik. Hosszas vándorlás után Ozorán lesz színész, Rónai néven; sok helyen játszik. 224 Lant versei: első kötetkísérlete, mely nem talál kiadóra (társának, Neumann Károlynak ajándékozza; 1841). 1841: Tarczy Lajosnak köszönhetően folytathatja tanulmányait a pápai kollégiumban. - Itt együtt lakik Jókaival és Orlay Petrich Somával. 225 - A történeti és a szépirodalmat magyarul és németül olvassa, újra tanul franciául. - Csúfolják (baka, bús magyar, tolakodó lutheránus tót 226). 1842. - November 3: először jelenik meg a Petőfi Sándor 227 név (a Hazám c. vers alatt, az Athenaeumban) - November

4: csatlakozik a székesfehérvári színtársulathoz. • Itt a tervezett Sió helyett a Borostyán álnevet használja, majd a Petőfit. • A színészettel kapcsolatos versei: A súgó, Első szerepem, A borozó, Az utolsó alamizsna. • Színészeszménye Egressy Gábor; nem hős szerepeket akar. 228 (Később a pozsonyi színtársulathoz is csak az ő ajánlásával veszik föl.) Ibolyák: Kecskeméten összeállított újabb kötetkísérlete (hat vers, két novella). 1843: nagy nyomorban él, de többen segítik (Egressy Gábor, Kovács Pál, Nagy Ignác); sokakat megismer Pozsonyban (Lisznyai, Vachott, Berecz Károly, Degré Alajos, Pálffy Albert, Lauka Gusztáv). Pákh Albert szintén támogatja, de ír egy paródiát (Csont) Garay Kont c. balladájára, melyben Petőfit is gúnyolja; a költő élesen visszatámad (Végszó *-hoz 229); végül barátságuk megmarad. 1844. - Február: a betegség és a nyomor miatt átmenetileg föladja színészi terveit. - Debrecenből

Pestre, az irodalom fővárosába indul; a Tisza áradása miatt kerülnie kell, és Egerben segítséget kér az ottani literátoroktól, pl. Tárkányi Bélától, aki saját szobáját adja át neki - Egri időtöltése emléke az Egri hangok c. bordal, ami az Életképek pályázatán is nyer - Megígéri, hogy ír egy legendát az Őrangyal számára, végül a Legenda címen megjelenő műve egy kollégiumi diákhumorú papcsúfoló. - Pesten mindenhol elutasítják verseit, végül Vörösmarty segít rajta; a Nemzeti Kör 230 adja ki verseit (lesz neve és pénze). - Két éve nem látott szüleit is fölkeresi; itteni élményei adják alapját az őszinte családköltészetnek (dunavecsei „alkotó nyugalom”); itt ismeri meg szállásadója lányát, Nagy Zsuzsikát, akihez egy szerelemdal-ciklust szeretne írni. - A Pesti Divatlapnál Vörösmarty ajánlására Vahot mellett lesz segédszerkesztő; ez biztos megélhetést biztosít számára, de emellett ápolni szeretné

színházi kapcsolatait is (tart tőle, hogy biedermeier kispolgárként elveszti költői érzékenységét). - Ősszel megismeri Csapó Etelkát, aki a következő év elején meghal. - A diéta kudarca után az országgyűlési ifjak visszatérnek Pestre; velük erősödik a Pilvax radikális asztaltársasága; képviseletüket az ifjú költő vállalja föl (ezzel kapcsolatban alakul ki a Dardanus-vita, amikor Pompéry János névtelenül megtámadja az új nemzedéket). Három kötete is bizonyítja, hogy megjelenik benne a régen várt népköltő (ezt a szerepet vonja kétségbe Nádaskay Lajos és köre). - A helység kalapácsa (1844 ősze); humorát kevesen értik meg. - Versek 1842-1844 (1844 ősze); nagy visszhangot kelt. - János vitéz (1845 tavasza); ez kapja a legcsekélyebb kritikát. Nevezik a „magyar Béranger”-nek, de Petőfi célja nemcsak az, hogy a népköltészetet megnemesítve beemelje a magyar irodalomba, hanem olyan témákat versel meg, amiket előtte

senki. Nagyon vigyáz eredetiségére (pl. Vachott megjegyzi, hogy az egyik versben Béranger ötlete ismerhető föl; erre a költő nyolcvan versét égeti el, bár jó memóriája miatt később ezek zömét újra lejegyzi). 224 Cece, Szilasbalhás, Sárbogárd, Dunaföldvár, Szekszárd, Mohács. Petőfi a színész, Orlay a beszélyíró, Jókai a portréfestő. 226 Utóbbi sértés miatt 1842 júliusában, Egressy Gábor nyomán éhes diákként, tót dialektusban elszavalja a Szózatot; emiatt a jegyzőkönyvben megrovást kap, de a közönség körében nagy sikert arat. 227 A Petőfi a költő családnevének tükörfordítása; a fordítás pontosan Péterfi, hogy mégsem a Pétert, hanem a Petőt választja, abban valószínűleg szerepe van Vörösmarty Eger c. kiseposza Pető hadnagyának 228 Vőfély a Falusi lakodalomban, bohóc a Lear királyban. 229 Ennek kezdősorai: „Isten veled, te elpártolt barát, Veszett ebként ki szívem megmarád” 230 Ez 1841-ben alakult

Pest-Budán; tagjai szabadelvű tudósok, művészek, polgárok; céljuk a nemzeti irodalom és művészet támogatása. 225 171 1845. - Az elhunyt Etelke szobájában lakik, és megírja a Cipruslombok Etelke sírjáról c. művét • Ez a hagyományos sírköltészethez kapcsolódik, és közelebb áll az almanach-lírához. 231 • E komolyság miatt nem éri egy ideig kritika; kivéve Császár Ferencet, aki kifogásolja a hamis pátoszt, az erőltetett sírást). • Az Etelka-hatás 1848-ig kimutatható. - Hanyagolni kezdi segédszerkesztői állását, végül elveszti. • Vahot egyedüli szerkesztő szeretne lenni. • A lap megrója a Nemzeti Kört, hogy báján nem volt kötelező a magyar ruha és társalgás; a cikket Vahot adja ki, illetve „Petőfi” aláírással egy megjegyzést 232, ugyanígy a hibaigazítást is. • Utóbbi konfliktus is hozzájárul, hogy Petőfi elhagyja a lapot, és (valószínűleg Kazinczy Gábor ösztönzésére) felvidéki útra 233

indul. • Helyette az új segédszerkesztő Kolmár József. - Felvidéki útján személyesen találkozik Kerényi Frigyessel, Tompa Mihállyal, Hunfalvy Pállal és Adorján Boldizsárral; sok várromot 234 meglátogat. - 1845 nyarán új kritikai támadás készül ellene; erre a Szalkszentmártonban befejezett Zöld Marci ad okot, mivel azt a Nemzeti Színház drámabíráló választmánya elutasítja (a Honderű őt és társait is támadja, de Petrichevich bírálata csak egy rég várt új hangot hoz ki a költőből, Szemere Miklósnak pedig soha nem válaszol). - Sass Istvánnál vendégeskedik (Borjád); testvérei, Sass Károly és Zsófi emlékkönyvébe ír is (a harmadik Sass-testvér A négyökrös szekér Erzsikéje). - 1845 augusztus, Gödöllő: megismeri Mednyánszky Bertát, amikor Erdélyi Ferenc református lelkésznél vendégeskedik. • E fellángolás eredménye a Szerelem gyöngyei. • A költő csak néhányszor találkozott Bertával, és a lány

lepődött meg a legjobban, amikor Petőfi (nem is személyesen) megkérte a kezét (az apa utasítja vissza). Csak kevés barátja van: Várady Antal, Sass István, Jókai Mór, Egressy Gábor, Arany János. 1846. - Január: elhozza a Tigris és hiénát Pestre, amelyet a Nemzeti Színház elfogad (áprilisban visszaveszi tőlük); a dráma csak a következő év januárjában jelenik meg. - Február: bemutatja A hóhér kötele c. regényét (júniusban jelenik meg) - Április. • A Tízek Társaságának nyilatkozata. • A Felhők megjelenése. • Szülei Várpalotáról Dömsödre költöznek (a költő itt Pálffy Alberttel dolgozik). - Június: szerződést köt Emich Gusztávval az Összes Költemények megjelentetésére. - Július: Vahot megtöri a Tízek sztrájkját, mivel közli a nála levő kéziratokat (Petőfi párbajra hívja emiatt, de ő kitér előle). - Augusztusban Obernyikkel erdélyi útra indul. - Szeptember. • Megjelenik az első idegen nyelvű

Petőfi-kötet (Dux Adolf műve). • Megismeri Szendrey Júliát. - Novemberben Pestre indul; útközben megáll Debrecenben, ahol feleségül kéri Prielle Kornéliát. 235 - Júlia és Petőfi levelezését Térey Mari, Júlia barátnéja segíti; ő is egy művészbe szerelmes, és Petőfiék házassága után szülei azt is megtiltják neki, hogy Júliával levelezzen. 1847. - Január: az Összes Költemények megkapja a cenzúraengedélyt. - Ekkor már az ország legnépszerűbb költője. - Február: verssel és levéllel köszönti Aranyt és a Toldit. 231 Petőfi azért közeledik a sírköltészethez, mert a róla kialakult bohém, duhaj képet akarja megváltoztatni (a temetőlátogatások miatti gúnyolódásokat is eltűri ennek érdekében). 232 „ ne küldtek volna lapomba oly iratot, mely telvén nyelvtani, ortográfiai hibákat, tetemes javítást kívánt.” 233 Pest, Gödöllő, Miskolc, Kassa, Eperjes, Lőcse, Igló, Rozsnyó, Aggtelek, Gömör, Rimaszombat,

Kisfalud, Várgede, Hajnácskő, Vecseklő, Salgó, Somoskő, Fülek, Losonc, Gács, Balassagyarmat, Rétság, Vác, Pest. 234 Eperjesi táborhegy, Rákóczi-vár, Thököly-vár, Szepesváralja, Berzéte, Fülek, Somoskő, Salgó, Gedővár. 235 Ez bosszúnak is tekinthető, mivel arról értesül, Júliának egy újabb hadnagy udvarol; hajlandó lenne még katolizálni is; mások azt terjesztik, hogy a költő mindenhol mutogatja a leány szerelmi vallomását, és a debreceni leánykérés hírét is gyorsan eljuttatják hozzá. 172 Májusban Erdődre indul; kétszer kéri meg Júliát (május 16. és 26); a második után az apa, Szendrey Ignác is beletörődik a házasságba. 236 - Július. • Elindul második felvidéki útjára.237 • London: megjelenik a első angol Petőfi-fordítás. - Augusztus 5: eljegyzi Júliát (Erdőd). - Szeptember 8: házasságkötése (Erdőd). 238 - Október. • A Fiatal Magyarország 62 tagja fölszólítja a Honderűt, hagyja abba a

Petőfi-ellenes támadásokat. • Nógrád megye táblabírája lesz. • Látogatóban van Aranynál (Szalonta). - November: feleségével Pestre költözik. 1848. - Február: az Összes Költemények második kiadása. - Március. • Veszprémben értesül a párizsi forradalomról, és visszamegy Pestre (megírja a Dicsőséges nagyurak kezdetű verset, és a Nemzeti dalt). • 15: Gyűlés a Pilvaxban; először szavalja el a Nemzeti dalt. • 18: a költő javaslatára Pesten utcanevek fogják őrizni március 15-e emlékét. • 19: Pécs város közgyűlése díszpolgárrá avatja. - Április. • Szegeden utcát neveznek el róla. • Az Életképek társszerkesztője. • A Radical Kör vezetőségi tagja. - Május-június: követ szeretne lenni; a választáskor eltávolítják a városból, híveit nem engedik szavazni, ezért a sz avazás érvénytelenítését szeretné elérni.239 A költőt az a mezővárosi értelmiségitisztviselői réteg buktatja meg, amely

íróként, barátként szívesen látja, de politikai gondolatait nem akarja megérteni. - Szeptember: székelyföldi toborzókörútra készül. - Október: honvédszázadosi kinevezése. - December: megszületik Zoltán fia; keresztszülei: Arany János és felesége. 1849. - Január: megérkezik Bemhez Szelindekre. - Február. • A vízaknai csatában átesik a tűzkeresztségen, majd Bem Debrecenbe küldi. • Szabálytalan egyenruhája miatt kihallgatásra rendelik, majd lemond rangjáról. • Apja Debrecenbe megy, hogy láthassa unokáját. 240 - Március: Petrovics István meghal tífuszban (Pest), de a költő erről már nem értesül. - Május. • Bem őrnaggyá nevezi ki. • Hrúz Mária meghal kolerában (Pest). - Június: Kossuth megbízásából népgyűlést szervez. - Júliusban családjával Erdélybe indul; a hónap végén ismét őrnagy lesz, és Bem segédtisztje (Marosvásárhely). 241 - 236 Eközben Szemere Miklós elviszi Erdélyi Jánosnak azt a

gyűjteményt, melyet Petőfi állítólagos plágiumaiból állított össze. 237 Egyébként ő az első modern belföldi utazó: omnibusszal megy a vasúthoz, úti olvasmányt vásárol; élményei alapján fölidézi a magyar múltat, Goethe költészetét. 238 A megelőző hónapban Petőfi sokat ír (versek, Szécsi Mária); ezekből látható, hogyan próbálták a szülők a jegyeseket szétválasztani. 239 Körzete hat településből áll: Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Kiskunmajsa, Kiskundorozsma, Szabadszállás. 240 A nagyszülők még decemberben üdvözlő levelet küldenek ide; ezt az apa Petőfi Istvánként írja alá. 241 A generális sírva üdvözli, sőt két nappal később agyonlövet egy részeg, cseh tűzmestert, aki sértegette a költőt. 173 - Július 31: délután a lovon menekülő Lengyel József látja még az országúton futni. - Augusztusban Szendrey Júlia és Zoltán Kolozsvárra megy. - November-december: Petőfiné

Erdélyben keresi férjét. 1850: Júlia megírja a végrendeletét, majd Mezőberénybe utazik férje hagyatékáért. Júliusban férjhez megy Horvát Árpádhoz. 1868: Szendrey Júlia halála (Pest). 1870: Petőfi Zoltán halála (Pest). 1880: Petőfi István halála (Csákópuszta). Korompay H. János: Bajza József és Henszlmann Imre vitája a francia drámáról Henszlmann Imre és Bajza József vitája két szempontból is fontos. - Shakespeare és a francia romantikus dráma fogadtatásának fontos fejezete. - Két nemzedék korszakváltásának dokumentuma. A vitázók fölszólalásainak kronológiája. - 1841 decembere: Henszlmannt megválasztják a Tudós Társaság tagjává, és megtartja székfoglaló előadását (Az újabb francia színköltészet és annak káros befolyása a miénkre). Henszlmann kiindulópontja: a franciák viselkedését „betanult modor, és csillámló elméncség” határozza meg Ez a személyiség eredetiségét és természetességét

szünteti meg, és ennek az utánzása jellemtelenséget teremt az életben és az irodalomban. Még Victor Hugo sem tudja a drámahőseit organikus egészként megformálni – az életbeli minták hiánya miatt pedig csak a mese marad meg az emlékezetben Mindez színpadiasságot eredményez, és ez a művészet lényegétől távolít el Hogy színjátszásunk eredeti legyen, nem szabad a francia drámát követni. Henszlmann úgy gondolja, egy nemzet történelme a művészetéből rekonstruálható. Éppen ezért hazai tárgyú műveket kell írni, de közben a közönséget is nevelni kell. Mivel nálunk nincsenek remekművek, külföldi műveket kell fölhasználni (ezáltal megnő az írók, fordítók, a színház és a kritika jelentősége). Bár Henszlmann fölismeri ezt az elvet, a magyarok esetében mégsem alkalmazza Szerinte az itthoni irodalomnak önerejéből kell megújulnia, a nemzeti színművészet funkciója pedig a nemzetformálás elősegítése. - 1841

december vége: Bajza álnéven (333) felel a székfoglalóra a Magyar Játékszíni Krónikában. Az ürügy Dumas Korona és vérpad c. darabjának előadása volt, ám az írás nem a darabról szól, hanem Bajza ellenvetéseit fogalmazza meg. • A francia romantikus iskola műveit szereti a magyar színi közönség. • A franciák, ellentétben a németekkel, a drámait a színpadra is tudják vinni, nemcsak beszélni arról, mi a drámai. • A francia szerzők az élet egyszerű nyelvén szólnak. • A francia színművekben „több erkölcsi irány és poetai igazságtétel is van mint a németekében”. • Bajza megkérdőjelezi a francia romantika bírálóinak a szakmai illetőségét, illetve az esztétikai kiindulópontját. - 1842 februárja: Henszlmann közli a Dramai jellemek c. cikkét, amelyben meghatározza a személyes jellem mibenlétét. Szerinte a drámaíró fő föladata a jellemfejlődés ábrázolása, a régi pogány fátum mellőzésével. - 1842

májusa: Henszlmann megjelenteti székfoglalója szövegét – Bajza természetesen erre is reagál. Jórészt a korábbi ellenvetések ismétlődnek meg, bár Henszlmann némi közvetett elismerést is kap. - 1842 vége: Henszlmann Bajzát hibáztatja a közönség értetlensége miatt, így Bajza válaszra kényszerül. Miközben a vita kibontakozik, egyre inkább úgy tűnik, Henszlmann magával Bajzával polemizál. Megtámadja Bajza fő tételét, amely szerint a kritikának alá kellene rendelnie magát a közönség ízlésének, és a művet a hatásból kellene megítélnie.242 Korompay H. János: A „jellemzetes” irodalom jegyében; Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása A polémikus korszakváltása (Bajza József) - A Bajza–Toldy–Vörösmarty triász az Athenaeum megszűnése után elveszti központi pozícióit – csak Toldy tartja meg tisztségeit, és ő vesz rész a Magyar Szépirodalmi Szemle szerkesztésében. 242 Bár Bajzának ez egy

saroktétele, még ő sem tudja következetesen érvényesíteni azt Shakespeare esetében. 174 - - - Bajza nem folytatja irodalomkritikai munkásságát (történeti írásokat ad közre) – a fejezet vizsgálandó kérdése: miért hallgat el a kritikus Bajza? Okok. • Kossuth Pesti Hírlapjának indulásakor (1841) az Athenaeum vegetálni kezd. • Toldy és Bajza kritikai fölfogása a ’40-es években teljesen elavulttá válik. (Ez a fölfogás Bajza egyik levelében is megjelenik: „Agyon fogjuk verni mind ezeket a huncfutokat; de az első kötetbe a nagy hirűket kell bántanunk, hogy a dolog lármát okozzon.” – Ez az álláspont Kölcsey ellenszenvét szintén kivívja) • Egyesek fordulópontnak tartják 1843-at (az Athenaeum megszűnése).  Tóth Dezső: Bajza nem eszméivel, hanem addigi tevékenységével hagy föl, de ez nem félelemből való meghátrálás (a fejezet szerzője szerint az elképzelhető, hogy Bajza nem szívesen vitatkozott az új

nemzedékkel).  Lukácsy Sándor: Bajza ettől fogva alig foglalkozik az irodalommal, és fölhagy az irodalmi kritikával, mert úgy érzi, ezen a területen már elvégezte küldetését.  Négyesy László: „Az Athenaeum megszűntével Bajza letette a kritikai tollat. Az újabb írói nemzedékkel szemben a jóindulatú szemlélődő szerepében maradt. A helyett régebben kezdett történetírói munkásságát folytatta.” • Toldy A magyar költészet kézikönyvében azt sugallja, hogy az Athenaeum azért szűnt meg, hogy Bajza a történeti munkákkal foglalkozhasson.243 • Gyulai azt állítja Bajzáról, hogy a kritikának ügyvédi jelleget adott, mivel számára az ellenfél legyőzése volt a fontos, nem pedig az irodalmi cél, sőt ereje nem önmagában, hanem ellenfelei gyöngeségében állt. Péterfy Jenő kérdése: hogyan lett Bajzából kritikus? Kiindulópont: levélidézetek. • „Én belőlem melancholikus katona lesz.” • „Én nem akarok

recenseálni. Ilyenekhez nekem nincsen kedvem” • Bajza külsőleg rettenthetetlen, de ez csak a belső gyöngeségeket takarja el. Hogy Bajza kritikus lett, fölfogható egyfajta pályamódosításként; az Athenaeum a megélhetést biztosíthatja, illetve kimentheti a kellemetlen adósságokból. A bevétel pedig a polémiák számától, illetve intenzitásától függ. A ’40-es években viszont már nem időszerű Bajza kritikai módszere, és a folyóirat nem biztosítja a megélhetést. A szépirodalom intézményesítője (Toldy Ferenc) Bírálatok - Literatúra és irodalom: Toldy szóhasználatában ugyanazt jelenti, de a régi literatúrát a történeti tudományok közé sorolja; ezt a szó jelentéseivel magyarázza. • Írásbeliség. • Műveltség, tudomány. - Toldy használja a szépirodalom kifejezést is. • Előadást tart Szépirodalmunk jelen állapotjáról, s néhány jámbor ohajtás címmel. • Beszél a jövendő Szépirodalmi Szemléről. - Toldy

elveinek nagy része rokon Hegel esztétikájával. • Kulcsszava a haladás, de tiszteli az antikvitást és a klasszicista hagyományt. • Jellemzi az eszme és a k ép, a tárgy és az alak egysége, illetve az igazság és a sz épség kölcsönös azonossága. • Elutasítja az üres formát és a nyers anyagot. • Jellemzi az irodalom és a művészet azonossága, és ezeknek az élettel való összefonódása. - Ami a fiatalabb nemzedéktől megkülönbözteti Toldyt. • Toldy úgy gondolja, hogy verset nem szabad prózában fordítani (ld. Pyrker-pör) • Az antikvitás szerzőit művészi felsőbbség szempontjából tartja példának. • Az írói munka célja az ember nemesebb felének a művelése. - Toldy egyik példája Kis János, aki védelmébe veszi a tanköltészetet, és Byron tekintélyéhez alkalmazkodva a hasznosság elvéből indul ki – Toldy látszólag tagadja ezen elvet, valójában egyetért vele. - Toldy több szempontból is hierarchiát állít

föl. • Önábrázolás. 243 Ez a visszaemlékezés nem tárgyszerű; erre utal az a kijelentés is, hogy Bajza minden vitában diadalmaskodott, hiszen az Egressyvel és a Henszlmann-nal folytatott polémiában nem így történt. 175 Költői világkép. Tárgyválasztás.  Külvilág; két rész: világ és ember.  Belvilág; két rész: szív és ész. • Műfajok.  Kezdetben üdvözli a prózában írt költeményt (Vajda Péter Dalhonával kapcsolatban).  Később szembeszegül a legújabb német lírával, és a bécsi népszínmű helyett a francia vígjátékot tartja követésre méltónak.  Elítéli a francia romantika jellemzőit is, amely „irány által tragoediánk a tragoedia torzképévé lett” – ezáltal szembefordul Bajza és Vörösmarty drámafölfogásával. - A költői gondolat csak akkor érinti az egész nemzetet, ha a verselés szintén nemzeti. Ezért Toldy A deák szabású magyar versek története c. előadásában

meghatározza a f öladatot: a sa ját versforma meghatározása, és ennek az idegentől való elkülönítése. „S ez leszen arany kora szépirodalmunknak!” - Eszmék a magyar verstan átalakításához (1844): Toldy ebben több irányzatot is elítél. • A régi magyar költészetet, mert „semmi szépséggel nem biró hagyományos formákban, öntudat s műgond nélkül dolgoztak”. • A latin iskolát, és az azt követő németet, mert ellenkezik a magyar nyelv hangsúlyrendszerével. - A Toldy által nemzetinek szánt verstan. • „Az arsisban, vagy a tetőzés pontján a gyökérnél egyéb szótag nem állhat, midőn viszont a thesisre vagy a sülyedés pontjára gyökérnek nehézkednie tilos leszen.” • A hosszabb lábakon kívül csak trocheus és jambus lehetséges. Ennek a verstannak azonban nem a magyar nyelv az alapja, hanem egy német típusú, hangsúlyváltó verselés, amely a tőszótagok nyomatékán alapul – ezt mások nem is fogadják el.

Szónoklatok - Az Akadémia titoknokának föladata: bevezető, gyász- és emlékbeszédek tartása (a beszéd Toldy szerint a szónoklat új neme). - Akiket Toldy a ’40-es években köszöntött. • Hunfalvy Pál • Garay János • Kiss Károly • Nagy Ignác • Gaál József - Akik „fölött” Toldy gyászbeszédet tartott. • Csató Pál • Kis János • Budai Ézsaiás • Vajda Péter • Magda Pál • Jankovich Miklós • Dessewffy Aurél • Vásárhelyi Pál • Dessewffy József • Batsányi János • Bölöni Farkas Sándor • Schedius Lajos • Kőrösi Csoma Sándor • Földi János • Mednyánszky Alajos • Pyrker János László • Kisfaludy Károly • Döbrentei Gábor - Toldy mintája Eötvös József emlékbeszéde Kölcsey Ferencről. - Toldy a cenzúra enyhüléséhez is hozzájárul. • 1840: be szeretné tölteni a tanulmányi és c enzúrabizottságnál az ötödik ülnöki állást, és Mednyánszky – a titkosrendőrség negatív

jelentése ellenére – hozzájárul ehhez a kinevezéshez. • 1843: Toldy ellenőrzi az ülésekkel kapcsolatos tudósításokat, míg nem nevezik ki a végleges országgyűlési cenzort. • 1844: emlékbeszédet tart Mednyánszky fölött – ez válasz a titkosrendőrség és az Akadémia számára is (mindkét fél gyanúsnak találta Toldy tevékenységét). • 1847: még fontosnak tartja a szabadosság elleni föllépést. • 1848.  Toldy károsnak ítéli a cenzúra hatását (a sajtószabadság kezdetét ekkor már a forradalomhoz, és nem Mednyánszkyhoz köti).  A Kossuth Hírlapjában kétszer is említi a sajtószabadságot. Szövegkiadások - Toldy kiadói munkájának kezdete: Handbuch der ungarischen Poesie. - Majd: Kisfaludy Károly, Dayka Gábor és Czuczor Gergely műveinek kiadása, levelezés Kazinczyval. - 1841: a Nemzeti Könyvtár indulása (Toldy indítványa alapján); akiknek a művei itt megjelennek: Kisfaludy Károly, Kármán József, Csokonai

Vitéz Mihály, Kis János, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy • • 176 - Sándor. A magyar nemzeti irodalom története: Toldy első rendszerezése, amelyben a „nemzeti irodalmi értelmiség egészletes képét” akarja ábrázolni; vagyis: Wallaszky Pál és Pápay Sámuel hagyományát alakítja tovább – különbség: a műveltség már nem része az irodalomnak, hanem alapja. Toldy a Nemzeti Könyvtárat a „nemzeti irók kitünőbbjeinek” munkáiból akarja összeállítani, de célja nem egy szöveghű kritikai kiadás, hanem egy érthető olvasmány – ezért még a kéziratok szövegén is önkényesen változtat. 244 Művelődéstörténet és irodalomszemlélet (Pulszky Ferenc) Történetiség és ízlésbeli összetettség - Pulszky műízlését nyugati-európai utazások és szakmai ismeretségek formálják; nagy hatással van rá nagybátyja, Fejérváry Gábor. - Érdeklődése főleg a hazai régiségtudomány felé fordul; ezt bizonyítja kétkötetes

összefoglaló műve, a Magyarország archeologiája. - Útleírásaiban, esszéiben sokszor használ olyan metaforákat, amelyeket az organikus életből vett. • „A jövő mindig a multban gyökerezik, gyökökből pedig, s lombokból gyanítható a fa gyümölcse.” • A nemzetiség a művészet számára „olly szükséges, mint a növényeknél a föld, mellyben gyökereznek”. • „Mint egy óriási gyümölcsfa emelkedik az európai művelődés” - Pulszky fölfogásának alapja a „közös historia”, és ennek magja, a múlt; nemzetinek tekint mindent, ami a közös történelem (és ezáltal a jelen és a jövő) megismerését szolgálja. - Fontosnak tartja a mondák összegyűjtését, mivel szerinte a nép ebbe „tette le historiáját, költészetét, hitét”; Pulszky a história, a költészet és a hit összefüggését nemcsak a népmondákban, hanem az antik művészet emlékeiben is előtérbe helyezi. - Gondolatmenete Kölcsey Nemzeti hagyományok c.

művének szellemében bontakozik ki - Fontosnak tartja az anyaggyűjtés gyakorlati kezdeményezését; folytatója ebből a szempontból Erdélyi János. - Fölvetődik az ősköltészet kérdése is, és a témára utal Pulszky gyűjtésének a címe: Népmondák és a Magyar hősrege Töredékei. - Pulszky gondolatai a hősregéről. • A hősrege a história és a költészet összeolvadásának az eredménye. • A görög, az ind, a perzsa és az északi nemzetek eposzai a gazdag fantázia miatt nagyszerű bölcsészeti eposszá fejlődik. • Magyarország őstörténetéről is a rege tudósít. • A regék tárgyilagosan nem igazak, ám alanyilag igen, mert a nemzet véleményét fejezik ki a nép eredetéről. Ezen elképzelések fogalmazódnak meg Arany Naiv eposzunkról c. tanulmányában is Arany János szintén megállapítja, hogy a magyar nemzetre vonatkozóan alig maradt fönn ének, de úgy véli, volt naiv eposzunk (ennek igazolására a krónikákból idéz). -

Pulszky: Élet és müvészet. • Azokat a körülményeket vizsgálja, amelyek közt a műalkotás létrejöhet. • A költő és tárgya kapcsolatát jellemzi, de nem elvonatna, hanem gyakorlati példákon keresztül. • Amit hangsúlyoz.  Tapasztalat (ez ellensúlyozza a képzelet hatását).  Száraz tanultság.  Racionális igény.  A mesterkélt természetelleniség iránti ellenszenv. • Pulszky értékítéletének legfőbb kritériumai, amelyek műbírálataiban is megnyilatkoznak.  Racionális hitelesség.  Ellenőrizhető tapasztalatiság.  A mű egészét átható alapeszme.  A műalkotás autonómiája és szervessége. Kritikái a Magyar Szépirodalmi Szemlében - Amiben Pulszkynak szerepe van. 244 Pl. a Gerson esetében más szavakkal helyettesíti a trágár kifejezéseket, vagy Az özvegy Karnyóné s két Szeleburdiak c műről Toldy ezt írja: „Öt helyt kénytelen voltam apró törléseket tenni, hol az élet undorodásig híven volt

másolva.” 177 - - - - • Az irodalmi népiesség kibontakozása az 1840-es években. • A hazai tárgyú és lélektani igényű regény hazai kezdeményezője. • A szociális témák iránti érdeklődés fölébresztője. • Értekező prózája egyes elemei Petőfinél és Aranynál is megjelennek. 245 • Ő kéri meg Heckenastot az Abafi kéziratának elbírálására. Felföldi levelek egy pipás nemes embertől. • Pulszky cikksorozata, amelyet Fenyő István azonosított. • Fenyő azt is észreveszi, hogy e cikksorozat és A falu jegyzője közt összefüggések vannak.  A megyei börtönviszonyok témája.  A valóságábrázolás és a jellemrajz követelményei. Eötvös József: A falu jegyzője. • A szerző ezt az irányregényt Pulszkynak ajánlja. • Pulszky közvetlenül a mű megjelenése után levelet ír Eötvösnek, amelyet a Pesti Hírlapban akar közzétenni, de a cenzúra nem engedélyezi.  Ez a levél egy bírálat, illetve

politikai állásfoglalás, de vizsgálja a mű hatását is.  Az esztétikai ítélet elnagyoltan ugyan, de megjelenik a levél első változatában: A falu jegyzője „társasági életünk leghívebb képe, mesterileg felfogva, mesteri kézzel előadva”. „Sem a regény, és helyesen feloldott s bonyolított történetiről, sem a jellemek sikerült rajzairól, mely legfelebb Macskaházynál s Rétynénél kissé bizonytalanabb épen ezért torzitott, sem az előadás soha nem akadó költői folyamáról nem mondok semmit.”  A levél fogalmazványa megtalálható Pulszky naplójában is, de ez a v áltozat már tartalmaz esztétikai jellegű kifogásokat: „a mi ezen műben valódilag költői, az nem a falu jegyzője s ennek körözete: ez egész csoportozat jellemrajza nagy költői beccsel nem bír; Erzsébet asszony és Vilma, Réty és Rétyné, Macskaházy és Ákos, és Etelka, nagyobb részint régen ismert regényalakok, vagy határozatlan, vagy torzított

jellemekkel, a mit szerző érezni látszik, mert habár ezen csoportozata kezdetben a főszereplő, mégis mellékessé válik mindnyája”.  A legszebb, legköltőibb résznek Viola történetét tartja. „Pulszky itt találja meg a szervesség, az egyénítés és a valószerűség normáinak, s alak és anyag, bonyolódás és megoldás, előadás és tartalom összhangjának legsikerültebb hazai példáját, mely minden tekintetben regényirodalmunknak legkitünőbb gyöngye.” Eötvös „korsót kezdett késziteni, melyből keze alatt gyönyörü diszedény lett.” • Amit Pulszky bírál.  Ha Eötvös eltér az alapeszmétől.  Az egyik cselekményszál kibontásában túl nagy a véletlen szerepe.  Jogi műveltsége kapcsán bírálja a valószerűtlen mozzanatokat; pl. nem érti, Tengelyi miért nem hirdette ki nemeslevelét, illetve a levélrablás szükségességének motívumát is megkérdőjelezi (az ősiség törvényére hivatkozva).  Gyakran

ellentmondást lát Eötvös személyisége, és a műfaj között. Összegzés: a recenzens nem a regény tárgyának irodalmi ábrázolása ellen tiltakozik, és a szerzővel sincs személyes ellentéte. Amire ellenvetései vonatkoznak: az anyag és a célkitűzés, az alkotói személyiség és a módszer, illetve az irodalomfölfogás és a kivitel közti különbségek Petőfi életművét illetően Pulszky három szakaszt különböztet meg. • Népiesség. • Világfájdalom – de ez csak egy „divatos betegség”, amelyből Petőfi hamar kilábal. • Világszabadság. Petőfi esetében hangsúlyozza, hogy fontos a képzelet korlátok közé szorítása, bár Petőfinél ritka a dagály. Pl „Oh lyány! szemed [] Ugy tündököl, Mint zordon éjben Villám tüzénél A hóhérpallos!” Pulszky ellenvetése: „zordon éjben villám tüzénél a hóhér alszik, s n em nyakaz, s pallosa a tokban nyugszik”. Hasonlóképp képtelenségnek tartja azt is, hogy „a költő

kivágja szivét s beülteti a földbe”, mert „husból fát növeszteni, ezt még Horác sem engedné meg a költőnek”. 245 Voinovich Géza szerint A walesi bárdok témáját Pulszky említi először a magyar irodalomban. 178 - - A kritikus vizsgálja a Petőfi-versek mértéktartási szabályait, illetve a gondolatmenet logikai következetességét, ezáltal pedig szembekerül Petőfi újításaival. Ellentétet okoz az, hogy Pulszky kizárja a költészetből a vulgáris kifejezéseket, mert „izlés nélküli durvaságot” lát bennük Ezek a bírálatok azonban – Pulszky véleménye szerint is – csak kevés Petőfi-verset érintenek Miben látja Pulszky Petőfi sikereit? • Az ifjú költő termékenységében. • A tárgy és a hangnem változatosságában. (A János vitézt teljes elismeréssel fogadja) • Magyarságában, nemzeti eredetiségében. „Jellemzetes” művészet – „jellemzetes” irodalom (Henszlmann Imre) Művészetfölfogása és

első műkritikái - Henszlmann pályakezdésére szintén hatással volt Fejérváry Gábor, illetve Daniel Joseph Daniel Joseph, Böhm246, akinek köszönetet is mond első terjedelmesebb munkája (Párhuzam az ó és ú jkor müvészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a müvészeti fejlődésre Magyarországban) előszavában. - A Böhm által képviselt művészetfölfogást Henszlmann magyarul és németül is összefoglalta; lényege: „Figyelmét minden oly mű tárgyra fordította, mely vagy magában művészeti értékkel bírt, vagy a művészet általános fejlődését akármily tekintetben képes volt földeríteni”, és a régiség iránti érdeklődés fejlődése fő állomásának tartja azt, amikor a vallásos jelkép típussá válik, majd ez a típus egy „sajátságos müvészeti egyénné” emelkedik. „Ő soha nem nyugodhatott meg Winkelmann elméletében a legmagasztosabb szépségről: mert az a gyakorlati művészeten mit sem

segít: ő nem nyugodhatott meg az eszményi és eszménység körűli nézetekbe” (Ezzel Böhm az egyéni és az eszményi hazai irodalomkritikai vitájának egyik előkészítője lesz.) - Henszlmann: Párhuzam. • Célja nem egy rendszerezett tudomány összeállítása, hanem azon gyakorlati föladatok áttekintése, amelyek a hazai művészeti élet fejlesztéséhez szükségesek; vagyis: egy nemzeti művészet megteremtésének a programját adja. • A Párhuzam több fejezete először a Budapesti Szemlében és az Athenaeumban jelenik meg először. • Egyik alapelve: a lehető legnagyobb közönséghez kell szólni. • Pulszkyhoz és Böhmhöz hasonlóan ő is azt vallja, hogy a művészetek fölébresztésének legfőbb eszköze a nemzetiség és a vallás. • Szembeszáll azzal a nézettel, hogy a művészet a természet megnemesítése; vagyis: szembefordul az eszményítés esztétikájával, és így előlegezi a Bajzával folytatott vitát. • Henszlmann szerint

a művészet nem haladhatja meg a természetet, ezért nem lehet a természetet megszépíteni, eszményíteni. • Szembefordul az időtlen szépség eszményével: a szép időben változó, sőt meghatározhatatlan, ezért el is veti a fogalmat; az a művészet, amely úgy gondolja, hogy az ábrázolás kizárólagos tárgya csak a szép lehet, az kirekeszti a rútat. • Böhm egyik terminusa a jellemzetes (az eleven és a célirányos elve mellett), amely az 1840-es években Henszlmann irodalomkritikai nézeteinek alapja lesz; a „jellemzetes” kategóriának három aspektusa van (mindháromnak szerepe van a drámaeszmény kialakításában.  „Tárgyilagos jellemzet.” – Megfelel az egyénítés esztétikai elvének  „Alanyi jellemzet.” – Eredetiségnek is nevezik  „Nemzeti jellemzet.” – Ebben konkretizálódik az első két aspektus, és ez határozza meg az aktuális föladatokat Henszlmann: ezeket a normákat a legteljesebben két művész

valósítja meg: Shakespeare és Mozart. • Önálló fejezet foglalkozik a közönséggel; régebben a vallás és a nemzetiség volt a legnagyobb közösségformáló erő, de mára – a művészeti érzet lesüllyedése miatt – egyre inkább csökken. A közönséget megosztottság jellemzi.  Valódi ismerők.  Míveltek – a jelen művészet csak nekik dolgozik. Ez a két osztály van, de harmadiknak meg kellene tenni a népet. 246 Daniel Joseph, Böhm egy szepességi születésű udvari éremvéső volt, nagy esztétikai, képzőművészeti és régészeti műveltséggel. 179 A kritikának nevelő funkciót tulajdonít, ezért a művészetet nem a közízlésnek rendeli alá, hanem úgy gondolja, először egy kompetensebb bírónak kell megítélnie a művet. Az ideális kritikusnak tehát szakembernek kell lennie. • A kritika egyik fontos föladata még a női közönség megnyerése, illetve ízlésbeli kiművelése (ehhez kapcsolódó írása:

Hölgy-vezető a pesti műkiállításban 1844). • Henszlmann műbírálatainak a középpontjában áll az aktuális tárgy fontossága. Dramaturgiai nézetei Vitája Bajzával. - Bajza és Henszlmann vitája Shakespeare és a francia romantikus dráma fogadtatásának fontos fejezete. - Henszlmann érvei mögött Jean Paul nézetei vannak, Bajza pedig Herder fölfogását sajátítja el, mivel a cselekményt tartja elsődlegesnek. - Korompay H. János részletesen ismerteti a Bajza–Henszlmann vitát 247 - A vita közben fölmerül az álnéven írás kérdése is, mivel Bajza a legtöbb cikkét álnéven (pl. 333, Keve, Szebeklébi, Verőczey) közli - Henszlmann véleményének összegzése. • Magyarországon nem alakult ki a külföldihez hasonló középosztály, ezért az irodalom a nemesség kezébe került, és az írók többsége is közéjük tartozik. • A művészetek csak kis mértékben hatottak a tömegekre – a nagyközönség alig vesz részt az Akadémia

munkájában, amely idegen mintákat követ. • Kevesen akarnak az irodalommal foglalkozni, és még kevesebben érdeklődnek a terjedelmes művek iránt – ellenben a hírlapok (főleg politikai tartalmukkal) sokakat vonzanak. • A költészet iránt még kisebb az érdeklődés – silány regények, illetve francia drámák mutatják a külföldi divattól való erős függést. • A poézis az epikai nemben jutott Magyarországon a legmagasabbra. • A magyar drámák középszerűek; ennek több oka is van.  Hiányoznak a drámai tehetségek.  A magyar színpadokat felületes francia művek árasztják el. • Bár működnek egyletek, a művészet helyzete nem mondható jónak, mert külső hatásokra törekszik (nincs nemzeti jellege). • A művészek a közönség ízléséhez, azaz a divatot követő ízléstelenséghez igazodnak. Összehasonlító tanulmánya és drámabírálatai. - A hellen tragoedia tekintettel a keresztyén drámára. • Ez az

összehasonlító értekezés 1846-ban jelenik meg, bár a szerző az anyagot a Párhuzammal együtt gyűjti. • A címben a klasszicizmus és a romantika szembesítéséről van szó, de Henszlmann a klasszicizmust csak az antikvitásra vonatkoztatja, de ezt három részre osztja.  Hellen.  Római.  Görög-római. • Henszlmann úgy véli, a hellen művészetet mindig túlbecsülték, és ez a XVI. századtól ártott a keresztyén művészet fejlődésének; a reneszánsz antikvitástiszteletében dekadenciát lát – ezt a véleményét már a Párhuzamban is kifejtette • Az ókori anyagot akarja elrendezni, és ezzel együtt az egyes művészetek „keletkezését, kifejlődését és elkorcsosodását” megvizsgálni (közben tekintettel van a művészetek egymással, illetve a korabeli élettel való összefüggésére). • A Párhuzam a képzőművészeteket emeli ki, ez az összehasonlító tanulmány pedig az irodalmi műfajok közül a drámát; a

középpontba Shakespeare-t állítja, és ezzel ad mértéket. • A művészetek fejlődésével kapcsolatban három általános törvényt állapít meg.  Kialakulásuk meghatározott sorrendű: építészet, plasztika, festészet, illetve líra, eposz, dráma.  Mindegyiknek több fokozata van (1. anyaművészetre való emlékeztetés, 2 önállóság, kitisztulás, 3 más művészetekkel való vegyülés)  Az első születésű művészetek Egyiptomban fejlődtek ki, a másodszületésűek a hellének korában, a harmadszületésűek a keresztyén korban. Ezek értelmében Henszlmann elfogadja A. W Schlegelnek azon megállapítását, hogy a görög tragédia fő értékeit Szophoklész alkotta meg • 247 Ld. Korompay H János Bajza József és Henszlmann Imre vitája a francia drámáról c tanulmányát 180 - - - A tiszta drámaiság neoklasszicista kritériumai: a lírai és epikai elemek lehető legnagyobb kiiktatása, illetve a véletlen, a deus ex machina

kiküszöbölése. Ezért Euripidész éppúgy hanyatlást jelent elődjéhez képest, mint a francia dráma Shakespeare-hez képest. • Egyik fő következtetése, hogy a keresztyén művészet az egyénítés szempontjából fölülmúlja az előzőeket. • Az antik klasszicizmust viszonyítási pontként alkalmazza, és ú gy gondolja, hogy a k eresztyén korszak előzményeként fogható föl. És mivel a keresztyén kor a fejlődés következő állomása, tehát az evolúcióban előrébb van, az értéke is nagyobb • Henszlmann tiltakozik az ellen, hogy Arisztotelész poétikai rendszerét időtlenné tegyék (Bajzával emiatt is ellentétbe kerül), viszont van a Poétikának néhány eleme, amelyet elismer.  „A drámában semmi ne mondassék, semmi ne történjék, minek tökéletes és biztos alapja ne volna, mellyből ez csak úgy, mint fejlődik, és semmi más módon ne fejlesztethessék.”  A költői igazságszolgáltatás értelmében elfogadja a

katarzisról mondottakat is. • Szembefordul viszont a mimézis elvével, amely szerint a művészet utánzás. Ezzel szemben azt állítja, hogy „a művész [] nem utánoz, hanem újolag teremt” Henszlmann a Bajzával való vita alatt három Shakespeare-darabról írt elemzést tesz közzé. Amit Henszlmann a középpontba állít: az egyéni jellemekből kifejlesztett, lélektanilag motivált cselekmény normája – ezért a görög sorstragédiát alárendeli Shakespeare műveinek. Henszlmann a Shakespeare-műveket csoportokba sorolja. • A harmadik csoportba tartozik a Julius Caesar; erről a darabról azt bizonyítja, miért nem tartozik a legnagyobb Shakespeare-művek közé; ennek ellenére elismeri a darab értékeit (pl. Brutus és Antonius beszédének összehasonlítása) • A második csoportba sorolható az Othello, ám a bemutató után Henszlmann igen jeles darabként említi. • A legjobbnak a IV. Henriket ítéli Henszlmann tragikumfölfogásának lényege: az

emberi személyiség erkölcsi szabadsága és felelőssége. Shakespeare szinpada: ez a tanulmány a Magyar Szépirodalmi Szemlében jelent meg, és valószínűleg Henszlmann írta; a mű valódi hatása nem a színpadi látványosság jegyeiből következik, hanem a dráma belső értékeiből. Teleki László Kegyence 1841-ben jelenik meg, és Henszlmann még ebben az évben közli bírálatát a Regélő Pesti Divatlapban. • Első szempont: a jellemek vizsgálata.  A főhős lelki élete kettős: egyrészt szerető férj, másrészt nagyravágyó, bosszút álló cselszövő.  A caesar egy fabáb. • Az erkölcsi ítélet sérthetetlenségét állítja szembe a költői szabadsággal. • Foglalkozik a történeti hűség követelményével. • A tárgy és a jellemek mellet vizsgálja a cselekmény fő vonalát, illetve részleteit – ez a teljes áttekintés azt sugallja, hogy a mű a terv újragondolásával tovább tökéletesíthető. Ha Henszlmann fölfogásában

a művészet újjáteremtés, akkor a Kegyenc bírálata kísérlet a dráma újjáteremtésére • A Kegyencről Vörösmarty is ír bírálatot, de ez számos ponton eltér a Henszlmann-félétől, elsősorban azért, mert Vörösmarty üdvözli azt, hogy a darab elsajátítja az új francia iskola érdemét. • Bajza véleménye hasonlít Henszlmannéhoz, mivel szerinte a dráma „alapvetően elhibázott mű, és tragicai hatásu nem lehet”; ennek oka: a nézőben nem szánalmat vagy félelmet kelt, hanem utálatot. Császár Elemér szerint Henszlmann írta Czakó (Kalmár és tengerész, Végrendelet, Leona), Szigligeti (Gritti, Zách unokái) és Hugó Károly (Egy magyar király) drámáinak bírálatait – ezek szintén a Magyar Szépirodalmi Szemlében jelentek meg. • A Kalmár és tengerész kritikai gyöngéjének a testvéri áldozat lélektanilag következetlen és túlzott kidolgozását tartja. • A Végrendelet bonyodalmai szerinte gyöngén kidolgozottak. •

Leona.  A világgyűlölet és a vallással szembeszegülő álfilozófia darabja – a kritikus szerint ez a szemléleti alap elfogadhatatlan.  Henszlmannt fölháborítják a csel ekmény lélektani és logikai képtelenségei is (ilyen a g yermekgyilkosság mint „természet elleni tett”). • A Gritti és a Zách unokái.  Azért valószínűsíthető Henszlmann szerzősége, mert több más tanulmányával is kapcsolatban 181 áll (pl. A történeti regény vagy A népmese Magyarországon)  A Gritti történeti tárgyú; a darab célja, hogy az idegen földön hatalomra jutott rendkívüli egyéniséget ábrázolja, ám Szigligeti csak elbeszél (nem pedig „tettekben és cselekvényben” ad elő).  A kritikus úgy találja, a Zách unokáiban túl sok a romantikus drámai sablon, és túl nagy a szélsőséges fordulatok szerepe. • Egy magyar király.  Azért tehető föl, hogy Henszlmann a szerző, mert ezen kritika bizonyos gondolatai

megfeleltethetők más tanulmányaival (Hölgy-vezető a pesti műkiállításban 1844, Párhuzam).  Hugó Károly ezt a Mátyás királyról írt művet „ott kezdi, hol a valódi történeti drama már közepét érte el, valamint e darabot azután tul terjeszti annak történeti befejezésén”.  Hugó tehetséges; ezt mutatja V. László és más szereplők jellemzése; azonban követ el hibát is, pl. Hunyadi László túlzott alárendelése öccsének  A kritikus méltányolja, hogy a szerző ellent tud állni a színpadi hatás francia divatjának. A dráma regény és A népmese Magyarországon - Henszlmann a ’40-es évek közepétől még mindig foglalkozik a műkritikával, de emellett a műemlékvédelem kezdeményezője; 1846: kiadja az első magyar nyelvű művészettörténeti monográfiát (Kassa városának ó-német stylű templomai). - 1846: közzéteszi bírálatát A falu jegyzőjéről, amelyben úgy látja, hogy teljesül a hazai tárgy és az

aktuális probléma megfelelő ábrázolása. Olyan részletes elemzést ír a regényről, amely kitölti az Életképek melléklapjának egy teljes számát A kritika híressé vált idézete: „Van az irónak egy magasabb feladása, mint hogy bizonyos mennyiség fehér papirt fekete karcolással töltsön be, s ki ezt érzi, azt egy pár kedvező birálat, vagy azon müvészi élvezet, mellyet müvei alkotásában talál, ki nem elégítheti. A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől külön válva, nem a létező hibák orvoslása után fárad. S ki az Istentől nyert tehetségeket, a h elyett, hogy vele embertársai legszentebb érdekei mellett küzdene, a müvészi forma mélyébe elássa, csakhogy valamikép csorbát n szenvedjen azt bámulhatjuk hideg magasságában, irigyelhetjük; tisztelet- s szeretetünket azonban csak az érdemli, kinek Isten szivet adott, hogy embertársai szenvedéseit megérthesse.” - - - Bírálat A falu jegyzőjéről.

• Központi kérdés: a jellemábrázolás. • A végkifejlet: ellentmondásos; Tengelyi története nem a várt módon fejeződik be (vagyis: nem esik áldozatul ellenségeinek, pedig a befejezés ekkor lenne tanulságos). A kritikus költői befejezést várna; ilyen költői megoldásnak tartja Viola halálát, amely szükséges volt • Henszlmann hiányolja Nyúzó büntetését; vagyis: a költői igazságszolgáltatást. A legujabb magyar regény-irodalom (cikksorozat). • Három művet elemez, illetve hasonlít A falu jegyzőjéhez.  Kelmenfy László: Meghasonlott kedély  Jósika Miklós: Akarat és hajlam  Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek • A lélektani ábrázolás mindhárom regényben központi; a kritikus főleg a Meghasonlott kedélyt dicséri, de ezzel kapcsolatban is vannak kifogásai.  Sokszor nincs megfelelő motiváció a cselekmény lebonyolításához.  A főhős valójában nem a legfőbb szereplő. • Az Akarat és hajlamot szinte

gátlástalanul bírálja, illetve a lélektani regény követelményeit szembesíti vele. • A Kuthy-bírálat.  Fő vonása: érvényesíti a Párhuzam „nemzeti jellemzetes”-elvét.  Előadásmódja elevensége Dickenséhez hasonlítható.  Viszont a regény gyönge pontjai „a francia iskola legiszonyubb borzalmait” is meghaladják.  A mű hibája még, hogy a tragikai részben nem a „hazai”, hanem a francia rejtelmeket utánozza.  Kuthy egyszerre követi a francia iszonyirodalmat és az életkép műfaját, de az elsőben élvezhetetlen, ám a másodikban kiváló, amit alkot.  Mindennek ellenére „Kuthyt tévedéseiben is lángeszünek” tartja. Henszlmann Imre: A történeti regény c. vitacikk • „A valódi történeti költeményekhez elkerülhetetlen szükséges a történeti tanulmány [] a költőnek legalább a fő és jelentékeny történelmekre nézve nem szabad eltérnie a történettől.” • „A valódi történetnek feladata

főleg az emberi nem, a tömegek szellemi fejlődésének tükre lenni, míg a költészet, ha a történettel karöltve jár, e tömegből az egyéneket kiszemelni és azoknak fej182 - lődését és köreikre hatását tárgyalja.” • Vizsgálja a világirodalmi előzményeket.  Shakespeare; életművéből arra következtet, hogy a történeti hősök szerepeltetése önmagában kevés, hogy történeti műfajról legyen szó.  Walter Scott, aki főleg a korfestés és a történeti személyek ábrázolására törekszik. Műveiben a történelmi személy gyakran csak mellékszereplő. (Ebben hasonlít Victor Hugóhoz is, akinek a Párizsi Notre-Dame c. regényében XI Lajos nagyon szegény szerepet játszik) Henszlmann Imre: A népmese Magyarországon. • Akik ösztönző hatással lehettek rá.  A népmondákat gyűjtő Pulszky Ferenc.  A Népdalok és mondák c. kötetet kiadó Erdélyi János • Henszlmann az összehasonlító népmesekutatás hazai

kezdeményezője. Fő elve: „Sok ajku hazánkat csak ugy ismerhetjük meg teljesen, ha külön nyelvű népeinek különféle életnyilatkozatait megvizsgáljuk [] soha határozottan nem tudandjuk mi és mennyire a magyar sajátja, míg azt nem tudandjuk, mi és mennyi a magyar tóté, a magyar oláhé és a magyar németé.” • Három fő kategóriát különböztet meg.  Jelképes mesék.  „A mesét költött népnek vagy személynek vallásos hitét vagy a természetről képzett nézetét tárgyazó mag rejtezik.”  „A népeknek közös tulajdona, s azért a meseköltészet érdeme valamely népnél nem a jelképes mesékben tünik fel, hanem a más két osztályban; és épen e két osztály meséjében a magyar, eddig megjelent meséi után itélve, fájdalom! igen szegény.”  „Mikben a természet vagy képzelődés egyik lényének jellemeztetése fő elemnek tekinthető; pl. állatmesék, falucsúfolók  A harmadikban „helyet foglal a költészet

azon neme, mit a német Schwanknak (talán furcsaság, bohózat) nevez, miben a népnek többnyire nem gonoszság nélkül járó nedélye és satiricus vonása jelentkezik.” • A népmesék körébe vonja a szépirodalmi földolgozásokat, pl. Rózsa és Ibolya, János vitéz, Lúdas Matyi.  A János vitéz „kezdete idyllhangu, és egyszerű előadási modorában a nép elbeszélő dalai sorába tartozik”. A kritikus megvédi Petőfit azokkal szemben, akik a szemére vetik a mesebeli földrajz valószerűtlenségeit. Azok az epizódok gyöngébbek, amelyek nem viszik előbbre a cselekményt (ilyen a zsiványokkal való kaland, vagy a fazekassal való találkozás). A költő „a jeles egészet jeles kerekdedséggel fejezi be”.  A Lúdas Matyiról azt mondja, hogy „talán az egyetlen politicai irányu magyar nép elbeszélés”. Népköltészet és európaiság (Erdélyi János) Az értékrend átalakulásai - Berzsenyi Dániel összes művei (tanulmány; 1847). •

Erdélyi szerint Kölcsey „szigorúan, de igazságosan” bírálta Berzsenyit, de nem mindenben ért vele egyet. Kölcsey szerint Berzsenyi „soha sem a tárgytól veszen lelkesedést, hanem önmagától, önmagából ömlik ki minden szó, minden gondolat”, ám Erdélyi hiányolja Berzsenyi saját élményeit. • Kölcsey bírálja a Berzsenyi-versek dagályosságát, provincializmusait, de mivel Erdélyi pont ellenkező módon ítél, így Berzsenyi-bírálata nemcsak a költőt bírálja, hanem a recenzenst is. • Erdélyi szerint Berzsenyi a leíró költészetet követi, sőt „utánzá az utánzókat, a festő költészeket, s másod kézből vette tárgyait”. • Erdélyi az igazi Berzsenyit keresi, de őt csak a költemények kis részében találja meg; ennek az a kritikai norma az oka, amely minden nem hazai imitációt kizár, és előírja az élmény eredetiségét (Berzsenyi verseiben viszont „Horác lelkével találkozunk”). 248 - 1856: Erdélyi ír egy

Arany-tanulmányt, amelyben két olyan megjegyzés is van, ami arra utal, hogy megváltozott Berzsenyiről alkotott véleménye; elismerően nyilatkozik az Ősszel és a Fohász c. versekről (A változás egyik oka, hogy Erdélyi már nem különbözteti meg a külföldi és a hazai imitációt) 248 Ez a követelmény nemcsak Berzsenyire vonatkozik. Erre utal egy 1844-es Erdélyi-följegyzés: „Nem látom Horáctól Berzsenyit, Schillertől Kölcseyt, Uhland-Goethétől Bajzát, Byrontól Vachott Sándort, Matthissontól Király Károlyt, a franciáktól Kuthyt sok munkáiban, Nagy Ignácot torzképeiben.” 183 Erdélyi ekkor már belátja azt is, hogy a környező népek dalait szintén tanulmányozni kell, és az idegen befolyások megismerése egyáltalán nem káros. Népköltészet és irodalom - Erdélyi úgy véli, nincsenek irodalmi műveink, emlékeink – ezt naplóbejegyzései is tanúsítják. „Elmélkedés arról: ha hazánk most kitöröltetnék a n épek

sorábul, mi maradna utánunk? indítás, buzdítás végett! Törvénykönyvünk? annak senki hasznát nem veheti. Irodalmi emlékeink, műveink? Azok nincsenek Középületeink: a kaszárnyák és majdan építendő nagy börtönök? Oh, van igenis, ami megmaradna – helyünk!” - A napló műfaja több szempontból is fontos. • Erdélyi levonhatja önmaga számára a következtetéseket. • Egy lehetséges elmélkedést készít elő. - A kritikus nem függ az eddig megismert múlttól, sőt kutatásaival alakíthatja is történetiségét. Ebből következik Erdélyi fő elve: egyik legnagyobb kötelességünk az irodalommal való foglalkozás. a) A népköltészet kritikája. - Erdélyi levele Szemere Miklósnak (1841): „Erős szándékom a magyar népdalokat valaha egy testben kiadni; azokat, mellyek szerző, és idő s hely nélkül vadvizként buzognak föl a nép költészeti szelleméből, még pedig hangjegyekkel együtt.” - 1842, előadás a Kisfaludy

Társaságban: Erdélyi megkülönbözteti a nép- és a nemzeti költészetet. Utóbbit kissé tágabban is értelmezi: „nemzeti költészet szélesebb értelemben mindazon művek öszszessége, melyek valamely nemzet nyelvén irattak, vagy ha nem irattak is szó szerint, de a népnél ének szárnyain s közajkon forognak, befoglalva német, magyar, angol szépirodalom nevezete alatt”. Vagyis: a fő kritérium a nyelv azonossága. - 1844 nyara: Erdélyi fölkeresi Jakob Grimmet. „Egyenesen a népköltészet, hit regék, mondák és hagyományok felől kérdezősködött. Mit remélek, van-e még sok emlék a népnél. Van-e a régi vallásról nálok emlékezet Vannak-e tiszta magyar típusú regék, mert amiket Majláthtul ismer, azokban sok van vegyes, rokon némettel, tóttal de az semmi – mondá – meg kell tisztogatni, kiválogatni, mi magyar, mi nem. A magyar nyelv rokon a finnel, mert abban is megvan a hangzók következése. [] Ő most egy német mythológián

dolgozik Vannak-e saját istenek? Mondék egyet-mást. Hol beszélik legtisztábban a magyar nyelvet? Melyik a legtisztább magyar vidék?” - - 1845: „Semmi sem korszerű, ami rosz, s ellenben korszerű minden, a mi saját és jó, mi szabad és nem szolgai, eredeti és nem utánzott.” Erdélyi javasolja a „természeti költészet” elkülönítését, amely „különösen az alnélpnél mocskos és szennyes versekben, kópék és betyárok nyelvén” marad meg: „ezek az izlés előtt izléstelenség, nekünk trágárság s mint illyen, ugy tartoznak a népköltészethez, mint aranyhoz a salak”. Normának a klasszicista ízléssel válogatott népköltészetet tekinti. Erdélyi szerint a népköltészetben a „nemzeti önismeret” mutatkozik meg; a népköltészet „aestheticai kincs, Arisztoteles vagy Horác ismerete nélkül”. A népköltemények szerinte a szépségük miatt voltak népszerűek. 249 Népdalok és mondák. • A háromkötetes gyűjteménynek

két fő célja van.  A nyelvemlékek élő hagyományt jelentenek, és mivel az elődök hibájából semmi nem maradt fönn, a még meglevő anyagot kötelességünk összegyűjteni.  Erdélyi reméli, hogy „a népdalok után egy kis változás fog feljőni a magyar költészetben. Megismervén a nép ízlését, szája ízét, jobban fognak tudni reá vigyázni, mint a szakás uráéira.” • A gyűjteményben több műnépdal található; okok.  „Ha jó a dal és a nép által elfogadtatik, előbb utóbb elenyész.” – Ezek szerzője már ismeretlen  A szerző maga is több műnépdalt beválogat, hogy ezek is minél jobban elterjedjenek. • Népköltészetünkről (1847; a későbbi kiadásokban: A magyar népdalok): a Népdalok és mondák II. kötetéhez írt tanulmány. • A gyűjtemény szerkesztésekor Erdélyi nemcsak a néptől származó anyagot használja föl, hanem azokat is, amelyeket a nép elfogadott. • A népköltési gyűjtemény hármas

funkciója.  Az eredetiség bizonyítása.  A történetiség igazolása. 249 „Igen szépek vannak a népköltemények közt, mert különben micsoda érdek kötötte volna úgy a nép nyelvére, hogy századokig énekelje azokat?” 184 -  Az esztétikai ideál bemutatása. Egy századnegyed a magyar szépirodalomból: Erdélyi ebben a „kelmeiség” ellen harcol. „Nem az a fő, hogy népi legyen a költészet, hanem az, hogy legyen, a mi rendeltetése: müvészet. Azért igen sajnálnám, ha netán az a szerencsés körülmény, hogy a tőről fakadt, eredeti népköltészetben is találhatók műbecscsel biró darabok, visszásan hatna s oda tévesztené az elméletet, mintha vak szerencse is szolgálhatna müvészettel. Hiszen maga a nép, mint patak vize a kövecset, addig forgatja dalait, míg utoljára kisimitja, kerekíti, mert öntudatlanul bár, de ösztönileg ragadtatik a müvészet felé s eléri ama szerencsés pontot, mikor jobb órában megteremti

azt.” - Erdélyi a közreadott dalokat témák szerint tárgyalja (vallás, haza, család, szeretet, szerelem). b) Népköltészetről a bírálatokban. - 1843 első fele: Magyar Életképek c. sorozat; ebben Tárkányi Béla verses népregéjét elemzi, illetve kifejti véleményét a népköltészeti gyűjtés és földolgozás szempontjairól. - Földolgozás: „minden csinositás vagy nemesités nélkül, puszta meztelenségben” kéri a m egismert anyagot, és „eredeti pongyolaságot” vár a daloktól is. - Erdélyi szerint a l írai költészet területén a népdalok a l egkülönbek (ezt egy Kisfaludy Károly-tanulmányban jegyzi meg). A műköltészet kritikája a) A ráció poétikája. - Költészet: „Nemcsak kezdi a müvelődést, hanem [] örökké meg is tartja, ha igaz és nem fattyú, ama rangot, hogy a megindult müveltségnek mindig fővivője, óramutatója, jelentője.” – E fölfogás szerint a költészet művelője a közösség ideális

képviselője. 250 - Toldy szerint a költők a népek nevelői, ezért erkölcsi küldetésük van, és szellemi felsőbbségük. - Ennek a hagyománynak a továbbélése jegyében a költő a közönség töretlen érdeklődésére számít. - Az alkotás egyik föltétele a megismerés, amelynek egyik formája a tapasztalás. - A műfajok nem egyenrangúak Erdélyi poétikájában. • A középpontba a történeti epikát állítaná, ám az hiányzik (ez a tény ki is ábrándítja a kritikust). • Kiemelt műfajként kezeli a balladát, amely gyorsabb menetű, mint a dráma, mivel rövidebb terjedelemben kell sokat mondani. • Szükségesnek tartja a regény műfaját. • Kiemeli a drámát, de nem különbözteti meg a drámai és az eposzi hőst. Erdélyi irodalmi és életbeli eszménye: drámai hős és szabad akaratból való cselekvés – ezzel a drámát a népdal fölé helyezi, a cselekvést pedig szembeállítja a világfájdalommal. - Erdélyi nagy szerepet

tulajdonít a befogadásnak. Ezt a folyamatot így írja le: „Szellemünk munkásságában két tehetség áll egymással szemközt, úgymint az illetődés (affectio) és elmélkedés (reflexio): amaz vitetik az ér zésre, ez a gondolkodás- és költésre. Az érzéstől hajszálnyit sem távozhatunk, kényszerülvén úgy és azt érezni, mint és mi lelkünkre hozatik; míg a gondolkodó és költő tehetség kénye szerint válogathat képzeteiben, s elmélkedését szabadon hajlítja ez vagy amaz tárgyra, anélkül, hogy játékának útja és módja kiszállott légyen.” „Ha egy drámai dolgozatot több műértő olvas, minthogy a képzelő tehetség szabad birodalma egyiknek, mint a másiknak, bennök az illetődés mértéke által, alanyiság és egyediség sajátsága szerént, különböző képzetek hozatnak elő, és így azon állapot, melyhez a az olvasó együtt repülni gondoltatik a költő szellemével, szorosan magán viseli az egyediség bélyegét, és az

alanyiság színét, s éppen azért nehezen tarthat számot az objektivitásra.” - Vagyis a mű hatása kettős: a szerző érzelmileg megköti, ráció és képzelet szempontjából fölszabadítja a befogadót. - „Az alkotás folyamat az eszméből indul ki, és a befogadás fő célja ennek az eszmének a keresése [.] A befogadás nemcsak alkotó értelmezés és elsajátítás, hanem minősítés is.” - „A költőnek az egész nemzetet kell képviselnie; alkotását a kritikus egy ideális közönséghez méri. Mindkettő ’ép olvasmányok’-ként állítja szembe a népköltészetet azzal a világfájdalommal, ’melyből egészséges nem származhatik’, s a tapasztalást úgy tartja számon, hogy az ’a lélek egészségének legjobb orvosa’. A költészet eszményi viszonyt hivatott megteremteni és fenntartani a kibékítő bevégzettség poétikája által” b) Élmény és vallomás. - Erdélyi célja: az elrontott ősi, de szebb és logikusabb nyelv

helyreállítása (vagyis: egy racionális nyelv álma jelenik meg nála). - Erdélyi eszményei. • A nyelv írásbeliség előtti állapota. • Az irodalom előtti népköltészet. A régibb esztétikailag magasabb rendű. 250 Ez a nézet annak a hagyománynak a folytatása, amelynek jegyében Toldy is értelmezte a Zalán futását. 185 - Erdélyi az Egy századnegyed a magyar irodalomból c. tanulmányában beszámol ifjúkori magyar olvasmányairól, így A karthausiról, amely nagy hatással volt rá A regényről szóló tanulmány is csak 1855-ben jelent meg (a ’40-es években még túlságosan bensőséges volt a vele kapcsolatos élmény ahhoz, hogy meg tudja fogalmazni). A korszak elméleti szintézise (Egyéni és eszményi) - Az Egyéni és eszményi a korszak elméleti szintézise volt; két szerzőjét (Henszlmannt és Erdélyit) a névtelenség takarta. 251 Az akkori egyetlen irodalomkritikai folyóiratban, a Magyar Szépirodalmi Szemlében jelenik meg. •

Hét fejezetéből ötöt Erdélyi újra megjelentet Kisebb prózái közt. • A tanulmány szerepel Henszlmann bibliográfiájában, amely a Magyar Tudományos Akadémiai Almanachban jelent meg. Ezek alapján több ellentmondó fölfogás jött létre. • Toldy szerint Erdélyi Henszlmann esztétikai elveit követi, illetve fejleszti tovább, és a Szemlében közzétett tanulmányt ő írta. • Szinnyei József Toldy véleményén van. • Korach Regina és Schauschek Árpád szerint Henszlmann írta a tanulmányt. • Kelecsényi János szerint azért Erdélyi a szerző, mert ő idegen munkát nem adna ki a sajátjaként. • Erdélyi a szerző Jánosi Béla, Mitrovics Gyula, Wéber Antal és Sőtér István szerint. • T. Erdélyi Ilona szerint egy Erdélyi-tanulmányról van szó, de van benne két rész, amely „talán Henszlmann írása”. T. Erdélyi Ilona értelmezését követve valószínű, hogy a hét fejezetből ötöt Erdélyi, kettőt Henszlmann írt, azt viszont

nem tudni, hogy Henszlmann miért tekintette sajátjának a közösen írt részeket. - Több kérdés fölmerül. • Egyet jelent-e a megszövegezés a szerzőséggel? (Főleg azért, mert Henszlmann német, Erdélyi magyar anyanyelvű.) • Megkülönböztethető-e az egyes szövegek szerzősége? (Pl. a vita utáni megfogalmazás, a fejezet megosztása, összehangolása, egymás bírálása, az elkészült részek újabb adatokkal való kiegészítése.) Ezek a kérdések csak a korábbi szövegek összehasonlításával dönthetők el. - A tanulmány Erdélyitől nem közölt részeinek (első és ötödik fejezet) összevetése Erdélyi és Henszlmann korábbi írásaival. • I. rész: az egyéni ábrázolás magasabb rendű, mint az eszményi Ez az elv Henszlmann-nál többször is megjelenik  1840: „A müvészetben [] egyedes jellemzetes életet kell keresnünk.”  1841: Párhuzam.  Henszlmann többször leírja: az eszményítés határozatlansághoz vezet (pl.

Schiller művei) • V. rész: az egyéni jellem ábrázolásával, az organikus kifejlesztéssel foglalkozik  Okfejtése a Dramai jellemek c. Henszlmann-tanulmányból ismerős  Megtalálható benne Victor Hugo és Shakespeare összehasonlítása; a francia-angol párhuzam Erdélyi Vörösmarty-tanulmányában is megvan, az V. részt mégis Henszlmann-nak tulajdonítják Vagyis: ez a két rész erősen kötődik Henszlmann publikációihoz, tehát valószínű, hogy megírásuk ezek alapján történt; Henszlmann a korábbi írásaiban kifejtett fölfogását összegzi itt, és ezzel szerzőtársa szintén azonosul. - A többi résznél nem Erdélyi szerzősége a lényeges, hanem az, hogy Henszlmann hatása mennyire terjed ki ezekre a fejezetekre. • II. rész: „Az egyéniség védelme az isméreten alapszik [] tárgyával a költő legszorosabban tartozik megbarátkozni” – Ez a gondolat megtalálható a Párhuzamban is • III. rész: „az egyéniség elve [] semmit ki

nem zár a költészetből”, és nem ismer „külön rútat és szépet, mivel mindkettő csak érzéki felfogás”. – Ezen gondolatokat szintén tartalmazza a Párhuzam • IV. rész: szintén fölismerhető a Párhuzam hatása, illetve a Schiller-kritikáé A fejezetek nem oszthatók mereven két részre; inkább azt lehet mondani, hogy az I. és az V részben jobban dominál Henszlmann hatása, a többiben pedig Erdélyié 251 Az előre elhatározott, intézményes névtelenség a legszabadabb kritikát biztosítja. 186 - „Henszlmann és Erdélyi a ’40-es évek hazai irodalmára vonatkoztatták a német esztétika tanításait. A ’kelmeiség’ elleni küzdelem az egyéni és esz ményi összeegyeztetésével, tehát a sz emlélet s ez zel együtt az értékrend változtatásával járt, ez a kérdés azonban már kritikatörténetünk újabb korszakához tartozik.” A divatlapok 252 irodalomkritikája Az irodalmi hagyomány átértékelése - A divatlapok

számára a legismertebb források. • Kölcsey: Nemzeti hagyományok. • Toldy: Handbuch. Régi szövegekkel nemigen foglalkoznak, bár néhány kivétel van. • A Halotti beszéd kezdete jeligeként szerepel egy, a Kisfaludy Társasághoz beadott pályázaton. • Pulszky Anonymusról ír cikket. • A Nemzeti szoborcsarnok tervében szerepel Janus Pannonius is. • Ábrányi Emil több XVI-XVII. századi írót fölsorol (Sylvester János, Farkas András, Székely István, Tinódi Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Balassi Bálint, Enyedi György, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Gyöngyösi István, Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István). - Alig ötven éves az a múlt, amellyel kapcsolatban a jelenben műveket idéznek. • Telegdy Kovách László a Hortobágyról ír; idézi Orczy versét (A bugaci csárdának tiszteletére). • Megemlítik Gvadányit, ám Bessenyeit vagy Faludit nem. - Az előző századot a divatlapok íróival Kazinczy

személye köti össze (levelezése kiadásában szerepe van a Honderűnek is). Erdélyi után Telegdy Kovách szintén eljut Érsemlyénbe, de míg Erdélyi az irodalmi vezér előtt hódol, ő a nyelv- és irodalomteremtő előd előtt - A korban Kazinczy mellett a legnépszerűbb Kölcsey Ferenc (arcképe többek között Erdélyi szobájának falán is megtalálható). A divatlapok egységesek abban, hogy Kölcsey emlékét magasztalják; ugyanakkor munkásságát nem jellemzik, a kritikus Kölcseyt pedig egyáltalán nem követik (pl. Vahot sem). Vagyis: a hódolt elsősorban Kölcsey személyiségét illeti, és ez sugárzik át az életműre Egy kritikai iskolától a kritika kétségbevonásáig (A Regélő Pesti Divatlap és a Pesti Divatlap) Regélő Pesti Divatlap. - Henszlmann-nak és Erdélyinek meghatározó szerepe van a Regélő Pesti Divatlap szerkesztésében (sőt az Életképeknél, az Irodalmi Őrnél és a Magyar Szépirodalmi Szemlénél is). A Regélő Pesti

Divatlapban megjelent cikkek. - Henszlmann: Shakespeare-t az antik tragédia fölé emeli, illetve úgy gondolja, hogy ő ellensúlyozhatja a francia dráma hatását. - Jelennek meg cikkek a B ajza és Henszlmann közti „gerillaháborúból”, amelyet Vahot alattomosnak nevez, mivel Bajza sokáig nem nyíltan harcol, hanem álneveken (Szebeklébi, Keve, Káldy, Zsiday, 99, Szvi, mb). - Vita folyik az álnevek használatáról, funkciójáról (csak Henszlmann írja alá saját nevével a vitacikkeit). Vahot: „Még az álnév is jobb a puszta névtelenségnél” Álnevek: • Erdélyi János: Beniczey Gusztáv, Ember Pál, H., 88 • Vahot Imre: Igazfi Szilárd, Mephisto, Szemes Győző. • Nem tudni, ki: G.; I; Y; 0, 25; 2, 3, 5253 - Cikkek jelennek meg a színházi előadások kritikájáról; egyre több az álnév: ezek a Regélő Pesti Divatlapnál valódi munkatársakat takarnak, az Athenaeumnál a magányos szerkesztőt, Bajzát „sokasítják”. Vahot: „Bajza

különféle álnév alatt ugyszolván egyedül vitézkedik a francia drámák mellett, mig a magyar aestheticusok nagyobb része, mint például Schedel, Pulszky, Henszlmann, Egressy Gábor, Tarczy, Erdélyi igen sok hibát találnak a vadregényes iskola korcs szüleményeiben.” - Regélő Pesti Divatlap: nincs egységes álláspont az ábrázolható tárgyat és az ábrázolásmódot illetően. • Sever: a színésznek az igazat kell ábrázolnia, de a szép és az illedelmes keretein belül. • Világ: kifogásolja a Regélő Pesti Divatlapban egy csók irodalmi ábrázolását. A kritikára valószínűleg Garay válaszol 252 Regélő Pesti Divatlap, Magyar Életképek, Életképek, Honderű, Pesti Divatlap – a divatlapok nagyrészt Pulszky, Henszlmann és Erdélyi elveit népszerűsítik, érvényesítik vagy cáfolják. 253 Az 5. valószínűleg Henszlmannt takarja 187 A válasz: „Mi azt tartjuk, hiszszük és valljuk egy régi deák közmondással: castis omnia

casta []. Ha illy helyekért [] még férfiaknak is pirulniok kell, a Regélőre pedig szeméremsértés vádja süttethetik: mit fogunk Aristophanes, Sophokles, Torquato Tasso, Shakespeare, Calderon, Wieland, Göthe, Schiller, Byron, Bulwer, Boz Dickens, Hugo, Vörösmarty, Fáy, Józsika, Eötvös, Kuthy, Kovács Pál stb. s általában hazánk és a k ülföld majdnem minden regény és drámairóival tenni? Vannak igen is, undorító, sértő, rút tárgyak; vannak kétértelmű sikamlóságok, meztelenségek, mellyeket a művészet világában feltűntetni semmikép nem szabad, de hogy az életet festvén, az ember érzéki oldalairól ne érintethessék, a szerelem csók és ölelés nélkül holdvilági ábránd legyen, hogy csupa virágokról, patakokról, zöldfákról és madárzenéről a regényiró nem ábrándozhatik, mutogatnunk, ugy hiszszük, senkinek sem kell, hanemha olly szegény poetának, ki életében virágok, patakok, zöldfák és madárzenénél egyebet

énekelni s visszaadni nem tudott.” - Vahot föllép az irodalmi látszatos erkölcs ellen, bár cikkei másik lényeges eleme a népszerűsítés. Erdélyi és Vahot ellentétbe kerül az opera kapcsán (Vahot természetellenesnek tartja az operát). Szinészeti studiumok (Egressy Gábor; 1841): a szerep megértéséhez szükséges a darab elemzése. Francia szinészetről (Egressy Gábor levele, amely megjelenik a Regélő Pesti Divatlapban; 1843). • „Minden nemzet külön egyéniség lévén [] minden müvészetet saját nemzeti elemében kell felfogni, s igy felfogva mérni a müvészeti nagyságnak egyetemes mértékéhez.” • „A szinészet általános értéke mindenütt attól függ, miként felel meg nemzeti s erkölcsi hivatásának egyfelöl, müvészi feladatának másfelöl.” – Ez az elv megfelel Henszlmann „nemzeti jellemzetes”-elvének. - Henszlmann: Shakespeare Othellója, a nemzeti szinház közönsége, és a z Athenaeum színi kritikája

(vitacikk); a szerző ebben az Othello színpadi sikertelenségéről beszél – szerinte hibás a fordító, mivel nem megfelelő kifejezéseket használt, elsősorban mégis a dráma lényegét félreértő, műveletlen nézőket hibáztatja, illetve azokat a bírálókat, akik „a kritikából egy aljas rimát csináltak”. Ez a kemény vélemény többek közt jelent határvonalat • A Regélő Pesti Divatlap és az Athenaeum közt. • A Henszlmann és Erdélyi elveitől távolodó Vahot Imre, illetve Henszlmann–Erdélyi közt. 254 A Vahot szerkesztette Pesti Divatlap. - Vahot alapelve: a divatalap legyen divatlap, ne pedig tudományos (szerencsére ez nem valósul meg). - A lap továbbra is érvényesíti a jellem elsődlegességének normáját. - Az első, irányadó cikkben Vahot a párizsi divat utánzását tekinti minden nyomor forrásának: hatására elveszett „a természetes emberi jellem, a keresetlen, őszinte, egyszerű magaviselet, a komoly férfiasság és

szende nőiség, a szemérem, hűség, vallásosság és háziasság”. - Vahot a nemzetiességet tartja ideálisnak, de ennek ellenére sürgeti a Párizsban tartózkodó Erdélyit, hogy küldjön ottani divatképeket. A magyarságtudatot bizonyítják a következő jelszavak: „ideje már, hogy valahára szivben, lélekben, ajakkal és tetőtől talpig magyarok legyünk, hogy valahára már külsőleg, belsőlege, azaz egészen és mindenben magyarok legyünk; hogy társaséletünket tiszta magyar szellem lengje át, s társaséletünk tiszta kifolyása legyen az eredeti magyar lelkületnek, jellemnek”. - - Vahot fontosnak tartja a történelmileg hiteles ábrázolást. A Pesti Divatlapban a legkomolyabb irodalmi vita Czakó Leonája körül folyt. • Erdélyi első benyomása: a darabnak nincs nagy hatása, ám Vahot „felette nagyszerü”-nek tartja. • Erdélyi egy részletesebb kritikában is kifejti véleményét.  Leona a keresztyén hit elferdült

megszemélyesítője.  Költői műként veszít a becséből, mivel kimenetele nem költői. • Ezek után Vahot (Szinéri álnév alatt) úgy gondolja, a darab „alapjában s lényegében hibás mű”, ám azt nem engedi, hogy az összbenyomás pejoratív legyen; szerinte túl szigorúak voltak az eddigi bírálatok, mert nem ismerték föl azt a „szép és mély költészetet, melly e műben rejtezik”. Irodalmi levelek Tompa Mihályhoz: Vahot sorozata, amelyben külön fejezetet szentel a kritikának. Vahot értékrendjében a közönség és a költő hatalma is nagyobb, mint a kritikusé. A lap elődjében egyensúly van a hazai és a külföldi érdeklődés közt, a Pesti Divatlapnál viszont már nincs meg az egyensúlyra törekvés. Erdélyi véleménye a Pesti Divatlapról (1847): „Valami meleg ragaszkodás a n emzetiséghez forrott elő: de a mely utóbb néhány jó embere befolytával nyersbe, durvába s majd nem betyárságba ment által s a Divatlap ott

állott, hogy parlagi zsirszag is érzett már itt ott rajta.” Irinyi József véleménye még radikálisabb: Vahot „a szűklátókörű és egyoldalu provincialismus megtestesülése, ki gyakran azt sem látszik tudni, hogy Europában van” s „vagy kell vagy nem, akár van helye akár nincs, örökké a hazafiság egyetlen húrján játszik”. 254 Erdélyi 1844-ben külföldre utazik, így ideiglenesen átadja a szerkesztőséget Vahotnak, de a visszatérése után nem kapja tőle vissza. Ezért sem ő, sem Henszlmann, sőt Garay sem publikál a Pesti Divatlapban 188 - Vahot nehezen tűri a kritikát, és 1847-ben keményen bírálja Erdélyit és Henszlmannt (nem tudnak drámát írni). Eszményítés, egyénítés és annak kritikája (Az Életképek két korszaka) a) Frankenburg Adolf szerkesztése. - Az Életképek nem polemizálhat az Athenaeummal, hiszen elődje (Magyar Életképek) 1843-ban csak verseket, novellákat közölt. - Frankenburg korábban a Regélő

Pesti Divatlap munkatársa volt; ő is az irodalom túlsúlyával vezeti a lapot (megjelenik Toldy Irodalmi levelek c. műve vagy Vörösmarty néhány verse) - Toldy, Bajza és Vörösmarty fölkért munkatársként dolgozik a lapba. - Az első cikket Császár Ferenc írja, Lelkes honleányok! címmel (1844). - A lap munkatársa a piarista Purgstaller József, akinek A szépműtan vázlata (Buda, 1844) c. tankönyve Henszlmann Párhuzamára épül. Ezen kívül a Szépmüvészeti balnézet c írásban szembeszáll azokkal, akik „a szépmüvészeit foglalkodást unalmat üző játéknak és időtöltésnek, célját haszontalan, sőt kártékony gyönyörködtetésnek gyalázzák”. - A költői tárgy. • Az Életképek egy átmeneti korszak tükre, ezért különböző történeti és ízlésbeli fölfogások jellemzik (ahogy Frankenburg szerkesztését is). • A Regélő Pesti Divatlaphoz és a Honderűhöz hasonlóan a női olvasókat akarja meghódítani. • Az

ábrázolható tárgyra és az ábrázolás módjára vonatkozó fölfogást Fáy András foglalja össze: „Abban általában minden müvészetek rokonok, hogy a természetnek, életnek és képzeletnek, csak nemesebb vagy nemesitett alakjait válogatják. A tájfestő müvész, nem vesz fel szemétdombot festvényébe soha.” – Ezt a szemléletet Henszlmann és Erdélyi szintén bírálja • Briedl Fidél sorozata (Aestheticai levelek) szintén azt fogalmazza meg, amit Erdélyiék bírálnak.  A művésznek „a tárgy- s anyagot illetőleg, soha mást választania nem szabad, mint szoros értelemben aestheticait”.  „A szépizlés és sz elid müvészetek egész egyetemének föladata: hogy bennünket a t árgyak rutsága-, a csel ekvények undoksága- s a tények bármelly erkölcstelenségétől hathatósan elvonjanak, és a valódi szépség különféle nemesebb kéjei s finomabb gyönyörei s élvezetei által jóra gerjesszenek és ösztönözzenek.” •

Ugyanezt a kritikai normát érvényesíti Császár Ferenc is a Petőfi-bírálatában. • A Pesti Divatlapban Erdélyi, itt Vas Andor (Kelmenfy László) fejti ki véleményét a Leonával szemben. - A műfajok. • Frankenburg kétszer is kiemeli Czuczor Gergelyt. Először a dalaival kapcsolatban (Czuczor egy elsőrendű költő, aki népdalaiban utolérhetetlen), majd eposzait emeli ki. Ő „költőink egyik legjelesbike Ki ne ismerné költőnk lelkes eposait []? Ki ne ismerné a tarka változatu, mégis mindig magyar népdalok számát, mellyek költőnk kobozhurjain felhangzottak? és ama számos balladákat, legendákat, ódákat, mellyek mindenkorra díszei s gyöngyei maradnak a magyar irodalomnak”. Frankenburg megpróbálja tisztázni a néprege szó jelentését; megállapítja a fő kellékeit.  A nép ajkáról vétessen.  Legyen helyhez kötött.  „Népszerüleg dolgoztassék ki.” • Garay a balladát határozza meg (objektív költemény –

objektívabb, mint a hősköltemény, kevés benne a lírai elem, de annál több a drámai, gyors menetű és egyszerű). • Shakespeare esztétikai értékének abszolutizálása az Életképekben nem ütközik úgy a schilleri hagyománnyal, mint Henszlmann és Erdélyi fölfogásában. - Egy kritikai norma továbbélése. • Az Életképek és az Irodalmi Őr irodalomszemlélete igen sokszínű, mégis közelebb áll az Erdélyi és Garay szerkesztette Regélő Pesti Divatlaphoz, mint a Vahot-féle Pesti Divatlaphoz. • A Regélő Pesti Divatlapban Henszlmann esztétikai fölfogása érvényesül, és ezt folytatja az Életképekben megjelent cikke is. • A Regélő Pesti Divatlap hagyományát folytatja Mokány is: „Legnagyobb a regény hatása, ha az olvasó mintegy ismerősökre talál annak személyeiben, azaz: ha a lehetőségig közéleti jellemek ábrázoltatnak, s ezen jellemekből a cselekvény olly természetesen szöveti, hogy az másként történni ne is

gondoltathassék.” b) Jókai Mór szerkesztése. - 1846 novembere: a Tízek Társasága szakít Vahottal, és elfogadja Frankenburg fölkérését; ezután a Társaságnak két folyóirata van: a győri Hazánk és az Életképek. • 189 1847 júniusa: az Életképek szerkesztője Jókai, aki a következő év tavaszán Petőfivel osztja meg ezt a tisztséget. - A szerkesztőváltás kritikatörténeti hanyatlást jelent a folyóiratban; júniusban ez a fejmondat: „Az irodalom hivatása az igazság eszméit terjeszteni, az igazság eszméinek tetsző alakot adni.” – Itt nem egy öncélú, hanem egy szolgáló művészetről van szó. - 1847 második felében a kritikai szemléletet Sükei Károly alakítja. • Sükei megkérdőjelezi Erdélyi azon fölfogását, amely szerint a népköltészetre alapozott irodalom első föladata egy nemzeti eposz megalkotása. • Új kulcsszavakat javasol: szabadszelleműség és népszellem, akarat és tetterő; a világpolgárság

és a világirodalom fogalmát elutasítja. • Sükei számára a kor „legnagyobb lángelméje” George Sand, példája pedig Heine. • Úgy véli, a szemlélődő rendszeresség ideje lejárt, most már „kisérleti és tapasztalati tudás” szükséges. • Emellett Sükei a filozófia népszerűsítésére is vállalkozik. - A Tízek Társaságának esztétikai ízlése heterogén; a folyóirat ezért sem tudja összefoglalni ezt az ízlést, ráadásul Sükei a cikkeiben ellentmondásokba keveredik – mindez hozzájárul ahhoz, hogy 1848 első felében Sükei már nem jelentkezik a folyóiratba; a helyébe Egressy Gábor és Bangó Pető lép. - Az Életképek szerint az eszmetörténeti liberalizmus első hazai orgánuma az Athenaeum volt. A neoklasszicista eszményítés és utóvédharca (A Honderű) - A bemutatott három divatlap viszonya az Athenaeumhoz. • Regélő Pesti Divatlap: az egyénítés esztétikája nevében bírálja Bajza nézeteit. • Vahot a Pesti

Divatlap szerkesztőjeként Bajza vitamodorának a követője. • Frankenburg az Életképekben ír az Athenaeum elfogultságáról, illetve kritikai következetlenségeiről. - A Honderű nem közöl semmi olyan tanulmányt, amely Bajzáék irányával kapcsolatos (bár az Athenaeum érdemeit elismeri). Az Athenaeum megszűnésekor azonban megnyilvánul a folyóirat iránti ellenszenv; jól mutatja ezt a lapot búcsúztató írás, a Végszó: „E lap – ha nem csalatkozunk – részvétlenség miatt kell hogy elveszszen, mellyet aligha nem kiirthatlan szenvedélyének a polémiának tulajdoníthatni Szomoru lecke mindazoknak, kik mások örökös kisebbítésével és lap- vagy irótársaik szünteleni megtámadásával hisznek, remélnek olvasókra szert tenni.” - Nádaskay Lajos első cikke a vallás és a hazafiság költészetbeli szerepével foglalkozik; ezzel kapcsolatban Garay, Erdélyi és Sujánszky Antal verseit vizsgálja. - Zerffi a költők közül Garayt, Erdélyit

és Jámbor Pált emeli ki, a prózaírók közül Jósikát, Eötvöst és Kuthyt. - „Legünnepeltebb költőnknek, ama koszorus hun bárdnak” Vörösmartyt tartják. - A Honderű megítélése Petőfi esetében nagyon következetlen, mivel kapcsolatuk megromlása után fiatal írócskának, rossz költőnek nevezik, olyannak, aki nem bírja a kritikát. - A prózaírók közül Jósika, az „erdélyi Scott” jelenti a hazai csúcspontot; Zerffi többször is dicséri. • „Magyarhon legkitünőbb regényirója – Jósika Miklós.” • „Kétségkivül legjobb regényirónk!” - Ábrányi Jósikával egyenrangúként dicséri Kuthyt és Eötvöst. - A lap kezdetben elismeréssel fogadja Szigligeti darabjait, pl. a Szökött katonát a szerző legsikerültebb művének mondja. - A színibírálatok hazai viszonyítási pontja (a többi divatlaphoz hasonlóan) a Bánk bán, így ehhez hasonlítják Czakó Kalmár és tengerészét. • „Nem csak gyöngye (véleményünk

szerint) minden eddigi magyar drámáknak, hanem dicséretére válnék bármelly magasb müveltségü színpadnak.” • „Eredeti dráma – az egy Bank bánt természetesen kivéve – illyen fényesen soha még nem fogadtatott.” • „Czakó úr drámája olly sikerült, hogy az, mi benne megbirálandó, alig érdemes a kiemelésre.” • „E drámának minden jelleme egy külön erkölcsi tanszék, mellynek diadalát a merőben szent költői igazságtételek dicsőítik.” • „Jól esik végre valahára egyet a jeune Hongrei közől is, kinek Istene van, kit a vallás a legföllengőbb költőiségre ihlete, s ki nem szégyenli bevallani a világnak, hogy imádkozik.” - Petőfi fogadtatása „Petőfit sokképen fogják föl s itélik meg. Mindenki elismeri költői nagyságát, de nem ugyanazon okból” (Gyulai Pál, 1854) 190 A költői ábrázolás tárgyairól - Alapkérdés: mennyiben költői vagy nem költői maga a műben ábrázolt tárgy? - Az

alapkérdés eldöntéséhez szükséges Horatius poétikai normáinak elfogadása, átértelmezése vagy elutasítása. Horatius elveinek a kétségbevonása két irányból történhet meg • Vannak, akik eleve kirekesztnek bizonyos tárgyakat (pl. Szemere Miklós, Pompéry János, Nádaskay Lajos, Császár Ferenc). • Vannak, akik a tárgyak közti egyenlőséget hirdetik. - A költészet magasabbrendűségének ellentmondó tárgy tehát kétféle lehet. • Nem jó választás eredménye, így művészeten kívüli. • Annyira lealacsonyító, hogy meg is szűnhet, ha nem történik meg a megnemesítés. Az eszményítés ilyen értelmű elve nehezen kérhető számon A helység kalapácsán. - Vahot Imre a Megy a juhász szamáron c. verset így jellemzi: „Mindenki el fogja ismerni, hogy ezen, ép olly szép, mint egyszerű népies románc a költészet e nemében példányul szolgálhat: hasonlit ez a hires hollandi festész Van Goyen tájképeihez, melly sokszor csak egy

puszta sikságot képez, egy nagy fával, kúttal vagy más illyfélével de azért a nemzeti jellem még tájképeit is erősen bélyegzi.” Pulszky hasonlóképp vélekedik Petőfiről: „Benső rokonságban vannak a népdalokkal azon táj és csendképek, melyekben szerző a hollandi iskola szabatosságával, választékosságával és hűségével az alföldi rónát, a csárda romjait, a házi életet szüléinél, szinészi életét, első szerelmét sat. kifesti” - Császár Ferenc szintén alkalmazza a festészet és a költészet összehasonlítását, és ő az első, aki Petőfivel kapcsolatban leírja a genre kifejezést. - Erdélyi János a borról ír egy vitacikket; célja: ezt a költői tárgyat fölszabadítani az előítéletek alól (1844/45: a Petőfihez írt levelek a jeles borivót magasztalják benne; pl. Kerényi, Tompa, Sujánszky, Emődi, Szeberényi, Lisznyai). A tárgyak költői ábrázolásáról - Ami nem költői Petőfi verseinek a nyelvében:

minden, ami eltér a megszokottól (aljas, durva, pórias, betyáros, ízléstelen), illetve ami a mindennapiság körébe tartozik. - A káromlás, a káromkodás és az „aljasság” miatt állandóan támadják Petőfi költészetét. Pl Pompéry János a János vitézt: „Jaj a népnek, mellyet a költő káromolni tanít szabadon, és nemcsak büntetlenül, de még hírkoszorúi jutalom mellett!” A költői énről mint az ábrázolás tárgyáról - Petőfi egyik nagy újdonsága a személyes líra: a költői én tárgya sokszor önmaga. - Egyesek szerint a költőnek kötelessége fölülemelkedni önmagán – ez öneszményítést jelent (elszemélytelenedést, illetve megtisztulást az egyéni tökéletlenségtől). - Bajza viszont nem kifogásolja az első személy középpontba állítását. - Kelmenfy László ezt írja az Álmaim c. versről: „E feketevérü boszus hangulat nem költői, tehát csak egyéni. Az egyéni érzelmeket dalba önteni csak akkor szabad,

ha azokban valamelly általános költői eszme lappang; elégedetlenséget, ember- és világgyűlöletet hirdetni mindenek közt legkevésbbé a költőnek hivatása. Ha valakit e baj bánt, iparkodjék menekülni tőle; a menekülésre két mód van: tisztába, egyensulyba jőni önmagával, vagy tisztába jőni, megbarátkozni a társasélet formáival. E két mód egyesíthető. A ki nem teszi, illető költeményében sajnálat tárgyává leszen: a költő pedig szerettessék, tiszteltessék, magasztaltassék, csak ne sajnáltassék. Kit sajnálunk, alattunk látjuk őt; a költőnek pedig felettünk kellne röpkedni.” - Nádaskay és Toldy szerint csak az eszményi nevezhető költőinek, a világfájdalom pedig ellentmond a művészet békítő funkciójának. Népköltészet és népiesség Petőfi és Arany levelezésében Előzmények és nézőpontok - A korszak központi kérdése: milyen viszony van a népköltészet és a műköltészet közt? - Különböző

fölfogások jönnek létre. • Első csoport: a népköltészet alsóbb rendű, és éles határ választja el a magasabb poézistól; pl. Császár Ferenc és a Honderű köre (Petrichevich Horváth Lázár, Nádaskay Lajos, Zerffi Gusztáv) Császár tiltakozik a népszínmű sikerei ellen, és elítéli a közönség ízléséhez való alkalmazkodást. Ennek megfelelően ő egy válogatott közönségnek ír. Hasonlóan Petrichevichhez, aki bírálja azokat a színházakat, amelyek a „pórnép” nevelésére vállalkoznak • Második csoport: a népköltészet alsóbb rendű, de nincs olyan éles határ, mivel a műköltő fölemelhet, megnemesítheti a népköltészetet; pl. Kölcsey, Bajza, Toldy Ebben a csoportban főleg Toldy nézete dominál; szerinte Csokonai nyelvében van jelen a „ romlatlan, vegyítetlen magyar népiség” – ennek ellenére Toldy a Csokonai-szövegek kiadásakor „megnemesíti” azokat. Toldy azért sem tartja a