Cikkek » Államalapításunk ünnepe

Dátum: 2023. augusztus 20.00:00:00. Forrás : doksi.net/hu

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

I. István lovasszobra

E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.

I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Minden erejével azon volt, hogy a magyar népből egységes nemzet és keresztény ország váljon. Hogy célját elérhesse, sok külső és belső ellenséggel kellett megküzdenie. Kérésére Asztrik, bencés szerzetes kevéssel 1000 karácsonya előtt 11. Szilveszter pápától királyi felségjelvényeket, koronát és zászlós lándzsát hozott. Hamarosan Esztergomban az úgynevezett mainzi ordó szerint királlyá kenték, illetve koronázták.

Új kenyér

Ettől fogva az ország apostoli uralkodójának tekintette magát. Tíz püspökséget, több apátságot és kolostort alapított. Vallási törvényeket és rendeleteket hozott. A vármegyék megszervezésével létrehozta a modern közigazgatás alapját.

Élete alkonyán érte a legnagyobb csapás, mikor legkisebb, egyetlen életben maradt gyermekét, Imre herceget is elveszítette. Ezután koronáját és vele országát a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta. Pápai felhatalmazással 1083. augusztus 20-án Szent László király avatta szentté.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

A Szent Jobb

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak - ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt -, de tartalmilag megújították.

Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.

A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg! Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Matyóföld bemutatkozik

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

A horvátok eredete

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

A Balaton

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.

Kapcsolódó doksik

• Pilisszentkereszt térképe és rövid története / 2000, 1 oldal
  
  
• Szente-Juhász - Fagyi tudomány, fakultatív integrált projekt középiskolásoknak / 2014, 6 oldal
  
  
• Kövesi Péter - Szent számok a világ ezotériájában / 2004, 10 oldal
  
  
• Szent Margit legendája / 2002, 48 oldal
  
  
• BMF Dr. Szentiday Klára - Digitális alapáramkörök / 2003, 81 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Az aranyszamár, 2. rész

Thiasusnál, az előkelőnél: Az előkelő, akit Thiasusnak hívnak, egyik szolgájára bízza a szamarat. A szolga számtalan mutatványra meg tanítja meg Luciust. A csodaszamár gazdája hírét növeli, vannak akik csak ismerik meg Thiasust. Egyszer amikor az hivatalra tesz szert, játékokat rendez, amelyekre csodaszamarán érkezik. Ketrece előtt, hogy láthassák, sorban állnak az emberek, és...

Török-Zselenszky Tamás Már most megvetem című versének elemzése