Cikkek » A Csíksomlyói búcsú eredete

Dátum: 2025. október 28. | 02:01:38. Forrás : doksi.net/hu

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

A búcsú
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse.

A zarándokok napjainkban

A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak és a győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért.

A zarándoklat többnapos volt, mivel gyalogszerrel érkeztek, hosszúságát a távolság is befolyásolta. A hívők pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, majd ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.

A csíksomlyói búcsús mise helyszíne. A szabadtéri oltárt Makovecz Imre tervezte.

A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők valószínűleg a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

Szűz Mária kegyszobra
Szűz Máriát tájnyelven „Babba Máriaként” emlegetik, helyi kultuszát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte istenként tisztelik. Máriát és a kisded Jézust ábrázoló szobor eredete tisztázatlan, a szakértők a 16. század első harmadára teszik keletkezését. Impozáns méretével a legnagyobb kegyszoborként tartják számon.

Szűz Mária kegyszobra

A zarándokok könyörögnek a szoborhoz, egészséget, megfelelő termést, kedvező időjárást kérnek, cserébe gyakran ajándékot visznek. Mindemellett megérintik a szobor lábát, hogy kérésük valóra válását segítsék. A 19. században még élt a templomalvás szokása: a néphit szerint a templomban töltött éjszaka növelte a gyógyulás esélyét.

A kegytemplom
A jelenlegi templomot – ahol a kegyszobor egész évben megtekinthető – háromszor építették át. Az első változatról nincsenek adatok, a másodikat, a gótikus katedrálist a 15. század derekán építették. A legenda szerint a faluba betörő török többször is felgyújtották a templomot, de a kegyszobor épségben maradt.

A kegytemplom

A katedrálist lebontották, hosszas építkezés után a 19. században készült el a ma látható barokk templom. A Somlyó-hegyen több kápolna is épült, amelyeknek sajátos funkciói alakultak ki a búcsú idejére.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Szilveszter és Újév ünnepe

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Kapcsolódó doksik

• Siklós András - Busó télbúcsúztató / 2016, 5 oldal
  
  
• Kóta Béla - Byron-Childe Harold búcsúja c. műve angolul, s Tóth Árpád fordításában magyarul / 2007, 4 oldal
  
  
• Búcsú Váradtól és Ó én édes hazám, te szép Magyarország összehasonlító verselemzés / 2004, 3 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Arany János balladaköltészete és jellemzői

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Az irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Epikusként indult és ragaszkodott a verses epikához. Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára 1847-ben. Balladákat 1853-ban kezdett írni Nagykőrösön. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit. A balladát szabad...

Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében

Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...

Balassi Bálint és a reneszánsz

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan