Arcok > Történelmi arcok > Theodor Herzl (1860 - 1904)

Politikus és író, a zsidó állam megálmodója, a cionista mozgalom alapítója. Herzl Tivadar 1860. május 2-án született Magyarországon, Pesten, a Dohány utcában. Családja a hagyományos zsidó neveltetéshez ragaszkodott, édesanyja azonban viszonylag szabad szellemben nevelte. [1] [2]

A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl jogi egyetemet végzett. Író, valamint újságíró lett, majd a Neue Freie liberális újságnál helyezkedett el. [1]

A Bécsi Egyetemen társadalmi problémaként élte meg az antiszemitizmust. 1894-ben megjelent „A gettó” című drámája; remélte, hogy a zsidók és keresztények között kialakuló vitában megoldást találhatnak a kölcsönös tisztelet és tolerancia elvei alapján. [1]

1894-ben, a francia hadseregben árulással vádoltak egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust. Akkoriban az antiszemita légkör jellemző volt a francia felvilágosodás és forradalom hazájában, így "halál a zsidókra" kiáltásokkal fogadta a tömeg az ítéletet. Herzl arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha a zsidók együttesen egy olyan földre költöznek, melyet magukénak mondhatnak. A Dreyfus-ügy nagy hatással volt Herzlre, hiszen már kialakulóban volt benne a cionizmus ideája. [1]

Herzl Tivadar úgy látta, hogy a zsidógyűlölet a társadalom megváltoztathatatlan tényezője, melyet az asszimiláció nem oldhat meg. Folyamatosan a zsidó nép szuverenitásáról elmélkedett, amelynek eredménye az 1896-ban kiadott „A zsidó állam” című műve lett. Herzl szerint a zsidók problémája nemzeti szintű volt, ezért egy egységes zsidó állam létrehozása lehet az egyedüli cél, a nagyhatalmak beleegyezésével. Mindezek alapját részvényesek által létrehozott tőke képezte, ami a Cionista Szervezet nevet kapta. [1]

Herzl a zsidó államot semleges, békeszerető és világi jellegű országként szerette volna látni. Részletesen leírta, hogyan képzeli el a jövőbeni állam politikai berendezkedését, a bevándorlást, a finanszírozást, a diplomáciai kapcsolatokat, a törvényeket, valamint az állam és a vallás viszonyát. [1]

Habár a vezetőket kevéssé győzték meg Herzl elképzelései, Európa zsidósága lelkesen fogadta azokat. Sok gazdag zsidó férfit is megpróbált meggyőzni, mint Hirsch báró, vagy Rothschild báró, de mindhiába, így Herzl a nép felé fordult, aminek az első eredménye az 1897-ben megrendezett első cionista kongresszus volt, a svájci Bázelben. Ez a kongresszus volt a zsidók első "nemzetközi" összejövetele. Itt a képviselők a következő elhatározásra jutottak: "A cionizmus olyan otthont akar teremteni a zsidó népnek Palesztinában, amely a törvény védelme alatt áll." [1]

A kongresszuson létrehozták a Cionista Világszervezetet, melynek első elnökévé Herzl Tivadart választották. 1897 és 1902 között létrehozták a Zsidó Nemzeti Alapot, és a mozgalom újságját, a Die Welt-et. [1]

Herzl rájött, hogy a nagyhatalmak támogatása nélkül nem valósulhatnak meg elképzelései a Szentföldön, ezért 1896-tól 1901-ig a németek és a törökök segítségét próbálta megszerezni. Igyekezett rábírni a török szultánt, hogy adjon ki egy chartát a zsidó állam Erec Izraelben (Palesztina) való megalapításáról. [1]

1902-1904 között a britekkel tárgyalt arról, hogy a zsidó államot Cipruson, esetleg a Sínai-félszigeten alapítanák meg. Az egyetlen ajánlat, amit a britektől kapott, azonban az volt, hogy a zsidók létrehozhatnak egy független államot a kelet-afrikai Ugandában. [1]

Herzl 1903-ban Oroszországba látogatott, ahol az ottani zsidóság szorongatott állapota, valamint a kisinyovi pogrom hatásai mély benyomást tettek rá. Az orosz kormány segítségét kérte, hogy az orosz zsidókat át tudják telepíteni Erec Izraelbe. [1]

1903-ban a hatodik cionista kongresszuson Herzl előterjesztette a britek ajánlatát, melyet heves tiltakozások, és hatalmas felháborodás övezett – a szervezet pedig majdnem feloszlott. 1905-ben végleg elutasították az ugandai elképzelést. [1]

Herzl Tivadar azonban ezt a kongresszusi döntést már nem érhette meg. 1904. június 3-án Bécsben, tüdőgyulladás és szívelégtelenség miatt elhunyt. A betegség legfőképp a Szentföldön hatalmasodott el rajta: alighogy partra szállt Jaffában, erős láz kezdte el kínozni, amely legyengítette a szívét. Herzl földi maradványait – végakaratának megfelelően – az állam megalapítása után, 1949-ben szállították Izraelbe. Nevét egy város is őrzi, Herclija, az egyik legfejlettebb város Izraelben. [1]

Forrás:

[1] http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=46302
[2] http://www.posta.hu/object.288058e9-dcf6-4bc6-b558-72299a011883.ivy

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

• Theodore J. Kaczynski - Bolondok hajója / 2014, 6 oldal
  
  
• Theodore J. Kaczynski - Az eljövendő forradalom, Út a forradalomhoz, Erkölcs és forradalom / 2015, 20 oldal
  
  
• Theodore J. Kaczynski - A rendszer legügyesebb trükkje / 2015, 10 oldal
  
  
• Kármán Tódortól Theodore von Kármánig, Egy nagy magyar tudós pályaképe / 2013, 5 oldal
  
  
• Egy interjú Theodore J. Kaczynskivel / 2014, 10 oldal
  
  

A címet olvasva megfordul az ember fejében, hogy talán valami tudományos-fantasztikus, esetleg utazóregénnyel áll szemben, pedig a cím csupán egy színdarab címe, amelyet a történet szereplői készítenek Karácsonyra, hogy ezzel örvendeztessék meg társaikat és nevelőiket az internátusban. A mű szereplői: - Bökh doktor – az internátus vezetője, a gimnazisták körében csak...

Vega csodagyerek volt, első drámáját 13 éves korában írta. Élete során kb. 1500 művet írt (Moliére, Shakespeare és az ókori görögök együtt nem írtak ennyit). Kb. 100 írása maradt fenn. Vega egy személyben író, költő, párbajhős, katona, vallásos ember (pappá is szentelték), színházi ember, hírhedt szerelmi kalandor (ő maga sem tudta pontosan, hány gyermeke van). Legjelentősebb...

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

Theodor Herzl kortársai:

- Otto Von Bismarck
- Alexandria Viktória
- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Hermann Göring
- Paul von Hindenburg
- Isoroku Yamamoto
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Henry Kissinger
- Lech Walesa
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi